5.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/4


A BIZOTTSÁG 1041/2005/EK RENDELETE

(2005. június 29.)

a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 157. cikkére,

mivel:

(1)

A 40/94/EK rendeletnek megfelelően szükség van technikai intézkedések elfogadására a kutatási jelentések formanyomtatványával, a bejelentés és a lajstromozás szétválasztásával, a határozatok, engedélyezések visszavonásával, és a felszólalási vagy a törlési osztály egyetlen tagja által hozott határozatokkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtása érdekében.

(2)

A kutatási rendszer 2008. március 10. után kötelező marad a közösségi védjegyek esetében, de díjfizetéses alapúvá és opcionálissá kell tenni az azon tagállamok védjegylajstromaiban történő kutatás esetében, amelyek értesítést küldtek a kutatás elvégzéséről szóló saját határozatukról. Meghatározásra kerül egy, a kutatási jelentés alapvető elemeiből álló formanyomtatvány az ilyen kutatási jelentések minőségének és egységességének javítása érdekében.

(3)

A megosztási és lajstromozási nyilatkozatnak meg kell felelnie az e rendeletben megállapított elemeknek. Valamely határozat vagy lajstromozás a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: a Hivatal) általi új, hivatalból történő visszavonásának meg kell felelnie az e rendeletben megállapított egyedi eljárásnak. Megnevezésre kerülnek azok a kivételes esetek, amelyekben kötelező az engedélyezés. Gondoskodnak azon egyszerű esetek jegyzékéről, amelyekben a felszólalási vagy a törlési osztály egyetlen tagja is határozatot hozhat.

(4)

Továbbá módosítani kell a meglévő szabályokat a lajstromozási eljárás javítása vagy egyértelművé tétele érdekében. Emellett módosítani kell egyes, eljárásra vonatkozó pontokat a rendszer alapvető megváltoztatása nélkül.

(5)

Az elektronikus úton történő benyújtási eljárás egyedi jellemzőinek és lehetőségeinek figyelembevétele érdekében módosulnak az alábbi rendelkezések: az 1. szabály (1) bekezdésének c) pontja, a 3. szabály (2) bekezdése, a 61. szabály, a 72. szabály (4) bekezdése, a 79. szabály, a 82. szabály, valamint a 89. szabály (1) és (2) bekezdése.

(6)

A közösségi védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtásának és elektronikus közzétételének meg kell könnyítenie a védjegyek benyújtását általában, és különösen fokoznia kell a színeket vagy hangokat tartalmazó védjegyek benyújtását a védjegy egyértelmű, pontos, önálló, könnyen elérhető, érthető, tartós és objektív megjelenítése révén. A műszaki feltételeket a Hivatal elnökének kell megállapítania, különös tekintettel a hangfájlok adatformátumára. A hangokból álló közösségi védjegyek elektronikus úton történő benyújtását kísérheti elektronikus hangfájl, és a közösségi védjegybejelentések elektronikus közzététele tartalmazhat ilyen fájlt a hang nyilvános elérésének megkönnyítése érdekében.

(7)

A felszólalási eljárással kapcsolatos rendelkezéseket teljes egészében át kell alakítani az elfogadhatósági követelmények meghatározása, a hiányosságok jogi következményeinek egyértelmű meghatározása és a rendelkezéseknek az eljárás időrendi sorrendjében történő meghozatala érdekében.

(8)

A Hivatal további illetékessége az átalakítás elfogadhatóságának és az átalakítási kérelem elutasításának vizsgálata terén részleges is lehet abban az értelemben, hogy az átalakítás egyes tagállamok számára elfogadható lehet, mások számára nem. Emellett ki kell egészíteni azt a feltétlen okok vizsgálatára használt egyes kritériumokkal, valamely tagállam nyelvére való hivatkozással.

(9)

A felszólalási és törlési eljárás vesztes fele által fizetendő költségek tekintetében korlátozni kell a képviseleti költségek visszatérítését, de a jelenlegi maximális összegeket némileg meg kell emelni a végrehajtási rendelet elfogadása óta eltelt idő figyelembevételével. Tanúk vagy szakértők megidézése esetén nem kell ilyen maximális összeget megállapítani, hanem a visszatéríthető költségeknek tartalmazniuk kell az említett tanúk és szakértők által esetlegesen kért összegeket.

(10)

Ezért ennek megfelelően módosítani kell a 2868/95/EK rendeletet (2).

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak díjaival, végrehajtási szabályaival és eljárásaival foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2868/95/EK rendelet 1. cikke az alábbiak szerint módosul:

1.

Az 1. szabály (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

a)

A b) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„b)

a bejelentő nevét, címét és állampolgárságát, valamint azt az államot, amelyben a bejelentő lakóhelye, székhelye vagy telephelye található. A természetes személyek neve a vezetéknévből és a keresztnévből (keresztnevekből) áll. A jogi személyek és a rendelet 3. cikke szerinti egyéb szervezet nevét hivatalos elnevezésük alapján kell megadni, amely a szokásos módon rövidíthető. Meg lehet adni telefonszámot, faxszámot, e-mail címet és egyéb adatközlési lehetőséget is, amely alapján a bejelentő értesítéseket kaphat. Főszabályként minden egyes bejelentőnél csak egy címet kell feltüntetni. Ha több címet is megjelölnek, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni, kivéve ha a bejelentő a címek egyikét kézbesítési címként jelöli meg;”

b)

a c) pont az alábbiakkal egészül ki:

„vagy hivatkozás egy korábbi közösségi védjegybejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások jegyzékére;”

c)

A k) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„k)

a bejelentő vagy képviselője aláírása a 79. szabállyal összhangban;”

d)

kiegészül az l) ponttal:

„l)

adott esetben a rendelet 39. cikke (2) bekezdésében említett kutatási jelentés iránti kérelem.”

2.

A 3. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

A (2) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)

Az (1) bekezdésben említettől eltérő esetben és az elektronikus úton történő bejelentés kivételével a megjelölést a bejelentés szöveges részét tartalmazó laptól különálló lapon kell ábrázolni. A megjelölést tartalmazó külön lapnak A/4-es méretűnek (29,7 cm × 21 cm) kell lennie, a bemutatáshoz felhasznált terület nem haladhatja meg a 26,2 cm × 17 cm-t. A bal oldalon legalább 2,5 cm-es szegélyt kell hagyni. Ha az nem nyilvánvaló, a megjelölés helyzetét a »fent« szó szerepeltetésével kell jelezni minden egyes ábrán. Az ábrázolásnak olyan minőségűnek kell lennie, hogy azt a Közösségi Védjegyértesítőben történő meghirdetés céljaira legfeljebb 8 cm × 16 cm-es méretre lehessen kicsinyíteni vagy nagyítani.”

b)

Az (5) és a (6) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(5)

Ha az oltalmat a szín tekintetében is igénylik, a (2) bekezdés szerinti ábrázolásnak ebben az esetben a megjelölés színes ábrázolásából kell állnia. Az ábrázolás színösszetételét szavakkal is leírják, és azt valamely elismert színkódra való hivatkozással lehet kiegészíteni.

(6)

Ha hangot tartalmazó védjegy lajstromozását kérelmezik, a védjegy megjelölése a hang grafikus ábrázolásából, különösen egy kottából áll, ha a bejelentés elektronikus úton történik, akkor hangot tartalmazó elektronikus fájl kísérheti. A Hivatal elnöke határozza meg az elektronikus fájl formátumát és maximális méretét.”

3.

A 4. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„4.   szabály

Bejelentési díjak

A bejelentésért fizetendő díj a következőkből áll:

a)

alapdíj;

b)

osztályonkénti díj, amely – háromnál több osztály esetén – minden egyes olyan további osztály után fizetendő, amelybe a 2. szabály értelmében az áru vagy a szolgáltatás besorolható;

c)

adott esetben a kutatási díj.”

4.

Az alábbi 5a. szabállyal egészül ki:

„5a.   szabály

Kutatási jelentés

A kutatási jelentést egy formanyomtatvány segítségével készítik el, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a)

a kutatást végző központi iparjogvédelmi hivatalok neve;

b)

a kutatási jelentésben említett védjegybejelentések vagy -lajstromozások száma;

c)

a bejelentés napja és adott esetben a kutatási jelentésben említett védjegybejelentések vagy lajstromozások prioritási napja;

d)

a kutatási jelentésben említett védjegyek lajstromozásának napja;

e)

a kutatási jelentésben említett védjegybejelentések vagy -lajstromozások birtokosának neve és elérhetősége;

f)

a kutatási jelentésben említett védjegybejelentések vagy -lajstromozások megjelölése;

g)

korábbi nemzeti védjegybejelentések vagy -lajstromozások tárgyát képező osztályok nizzai osztályozás szerinti feltüntetése, illetve olyan áruk és szolgáltatások feltüntetése, amely esetében vagy bejelentették, vagy lajstromba vették a kutatási jelentésben említett védjegyeket.”

5.

A 6. szabály (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Ha a korábbi bejelentés közösségi védjegybejelentés volt, akkor a Hivatal hivatalból mellékeli a korábbi bejelentés másolatát a közösségi védjegybejelentéshez.”

6.

A 8. szabály (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)

Ha a bejelentő a bejelentés benyújtását követően kívánja igényelni a rendelet 34. cikke szerinti lajstromozott korábbi védjegy szenioritását, a szenioritási nyilatkozatot a bejelentés napjától számított két hónapon belül kell benyújtania, és ebben meg kell adnia azt a tagállamot vagy tagállamokat, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, a vonatkozó lajstromozás számát és a bejelentés napját és az árujegyzékben szereplő árukat és szolgáltatásokat. Az (1) bekezdésben meghatározott igazolást a szenioritási nyilatkozat átvételét követő három hónapon belül kell benyújtani a Hivatalhoz.”

7.

A 10. szabály helyébe az alábbi szöveg lép:

„10.   szabály

Nemzeti hivatalok által végzett kutatások

(1)

Ha a rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett kutatási jelentés iránti kérelmet nem nyújtották be a közösségi védjegybejelentéssel együtt, vagy ha a 4. szabály c) pontjában említett kutatási díjat nem fizették meg a bejelentési alapdíj befizetésére megállapított határidőn belül, a bejelentésre nem vonatkozik a központi iparjogvédelmi hivatalok által végzett kutatás.

(2)

Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozásra nem vonatkozik a központi iparjogvédelmi hivatalok által végzett kutatás, ha a rendelet 39. cikke (2) bekezdése alapján a kutatási jelentésre vonatkozó kérelmet nem nyújtották be a Hivatalhoz attól a naptól számított egy hónapon belül, amelyen a Nemzetközi Iroda bejelenti a Hivatalnak a nemzetközi lajstromozást, vagy ha ugyanezen határidőn belül a kutatási díjat nem fizették meg.”

8.

A 12. szabály c) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„c)

a védjegy megjelenítése a 3. szabályban említett elemekkel és leírásokkal együtt; ha az oltalmat a szín tekintetében is igénylik vagy színeket tartalmaz, a meghirdetésnek színesnek kell lennie vagy fel kell tüntetni a megjelölést alkotó színt vagy színeket; adott esetben pedig a színkódot is.”

9.

A 13. szabály (1) bekezdésének c) pontját és a (2) bekezdését el kell hagyni.

10.

Az alábbi 13a. szabállyal egészül ki:

„13a.   szabály

A bejelentés megosztása

(1)

A bejelentés megosztásáról szóló, a rendelet 44a. cikke szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a)

a bejelentés ügyszáma;

b)

a bejelentő neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjával összhangban;

c)

a megosztási bejelentést képező áruk és szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztási kérelemről van szó, az egyes megosztási kérelmekhez tartozó áruk és szolgáltatások felsorolása;

d)

az eredeti bejelentésben maradó áruk és szolgáltatások felsorolása.

(2)

Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy nem teljesülnek az (1) bekezdésben megállapított követelmények, vagy átfedés van a megosztási bejelentést képező áruk és szolgáltatások felsorolása és az eredeti bejelentésben maradó áruk és szolgáltatások felsorolása között, felhívja a bejelentőt, hogy az általa megállapítandó határidőn belül pótolja a hiányosságokat.

Ha a bejelentő a határidő lejártáig a hiányokat nem pótolja, a Hivatal visszautasítja a megosztási nyilatkozatot.

(3)

A rendelet 44a. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett időszakok, amelyek során a megosztási bejelentésre vonatkozó nyilatkozat nem elfogadható:

a)

a benyújtás dátumának kiadása előtti időszak;

b)

a bejelentésnek a rendelet 42. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerinti közzétételét követő három hónap;

c)

a 23. cikk (1) bekezdésben említett lajstromozási díj megfizetéséről szóló értesítés kiadásának napja utáni időszak.

(4)

Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megosztási nyilatkozat elfogadhatatlan a rendelet 44a. cikke vagy a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján, visszautasítja a megosztási nyilatkozatot.

(5)

A Hivatal a megosztási bejelentés számára külön aktát nyit, amely az eredeti bejelentés ügyiratainak teljes másolatát tartalmazza, ideértve a megosztási nyilatkozatot és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal a megosztási bejelentésnek új bejelentésszámot ad.

(6)

Amennyiben a megosztási nyilatkozat olyan bejelentésre vonatkozik, amelyet már közzétettek a rendelet 40. cikke értelmében, a megosztást közzéteszik a Közösségi Védjegyértesítőben. A megosztási bejelentést közzéteszik; a bejelentés tartalmazza a 12. szabályban említett jelzéseket és elemeket. A közzététellel nem kezdődik új időszak a felszólalások benyújtása esetében.”

11.

A 15–20. szabály helyébe az alábbi szöveg lép:

„15.   szabály

Felszólalás

(1)

A rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy vagy védjegyek (korábbi védjegy) vagy a rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerinti korábbi jog vagy jogok (korábbi jog) alapján felszólalás nyújtható be, feltéve hogy a korábbi védjegyek vagy a korábbi jogok mindegyike azonos jogosulthoz vagy jogosultakhoz tartozik. Ha valamely korábbi védjegynek és/vagy jognak egynél több jogosultja van (társjogosultság), a felszólalás bármelyik esetében benyújtható.

(2)

A felszólalás a következőket tartalmazza:

a)

a felszólalással megtámadott bejelentés ügyszáma és a közösségi védjegy bejelentőjének neve;

b)

a felszólalás alapját képező korábbi védjegy vagy korábbi jog egyértelmű azonosítása, konkrétan:

i.

amennyiben a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti valamely korábbi védjegy, vagy amennyiben a felszólalás alapja a rendelet 8. cikkének (3) bekezdése, a korábbi védjegy ügyszáma vagy lajstromszáma, annak jelzése, hogy a korábbi védjegy lajstromozva van-e vagy lajstromozás iránti bejelentés-e, valamint annak a tagállamnak a feltüntetése, ideértve indokolt esetben a Benelux-államokat, amelyben vagy amely esetében a korábbi védjegy oltalom alatt állt, vagy indokolt esetben annak feltüntetése, hogy az közösségi védjegy;

ii.

amennyiben a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontja szerinti közismert védjegy, annak a tagállamnak a megjelölése, ahol a védjegy közismert, valamint vagy az i. pontban említett adatok, vagy a védjegy megjelölése;

iii.

amennyiben a felszólalás alapja a 8. cikk (4) bekezdése szerinti valamely korábbi jog, annak jellege vagy természete, a korábbi jog bemutatása, és annak jelzése, hogy ez a korábbi jog az egész Közösségben vagy csak egy vagy több tagállamban érvényes-e, és az utóbbi esetben a tagállamok megnevezése;

c)

a felszólalás alapja, konkrétan egy olyan értelmű nyilatkozat, hogy teljesülnek a rendelet 8. cikke (1), (3), (4) és (5) bekezdése szerinti követelmények;

d)

a korábbi védjegy benyújtásának és, ha rendelkezésre áll, lajstromozásának és elsőbbségének időpontja, kivéve ha lajstromba nem vett, közismert védjegyről van szó;

e)

a korábbi védjegy lajstromozás vagy bejelentés szerinti megjelölése; ha a korábbi védjegy színes, a megjelölés színesben történik;

f)

a felszólalás alapját képező áruk és szolgáltatások;

g)

ha a felszólalás olyan korábbi védjegyen alapul, amely a rendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében jó hírű, annak a tagállamnak a megjelölése, amelyben, és azon áruk és szolgáltatások megnevezése, amelyek esetében a védjegy jó hírű;

h)

a felszólalóra vonatkozóan:

i.

a felszólaló neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjával összhangban;

ii.

képviselő megbízása esetén a képviselő neve és székhelyének címe az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

iii.

ha a felszólalást a védjegy használatára feljogosított személy vagy olyan személy terjeszti elő, aki a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján jogosult valamely korábbi jog gyakorlására, egy ilyen értelmű nyilatkozat és a felszólalás benyújtására vonatkozó engedély vagy jogosultság feltüntetése.

(3)

A felszólalás a következőket tartalmazhatja:

a)

azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek ellen a felszólalás irányul; ilyen megjelölés hiányában úgy tekintik, hogy a felszólalás a felszólalás tárgyát képező közösségi védjegybejelentésben szereplő minden áru és szolgáltatás ellen irányul;

b)

indoklással ellátott nyilatkozat, amely közli a felszólalást alátámasztó fő tényeket, érveket és bizonyítékokat.

(4)

Amennyiben a felszólalás alapja egynél több korábbi védjegy vagy jog, a (2) és (3) bekezdést minden ilyen jogra alkalmazzák.

16.   szabály

A felszólalás során használt nyelvek

(1)

A rendelet 115. cikke (6) bekezdésében említett határidő, amelyen belül a felszólalónak be kell nyújtania a felszólalása fordítását, a felszólalási időszak lejártától számított egy hónap.

(2)

Ha a felszólaló vagy a bejelentő a felszólalási eljárásnak a 18. szabály (1) bekezdése értelmében történő megindítását megelőzően arról tájékoztatja a Hivatalt, hogy a bejelentő és a felszólaló a rendelet 115. cikkének (7) bekezdése alapján másik eljárási nyelvben állapodtak meg, a felszólaló – amennyiben a felszólalást nem az adott nyelven nyújtották be – az említett időponttól számított egy hónapon belül benyújtja a felszólalás e nyelven készült fordítását. Amennyiben a fordítást nem, vagy késedelmesen nyújtják be, az eljárás nyelve változatlan marad.

16a.   szabály

A bejelentő tájékoztatása

A felszólaló által benyújtott minden felszólalást és minden dokumentumot, valamint a 18. szabályban említett időszak lejárta előtt a Hivatal által valamely félnek címzett közlést a Hivatal megküldi a másik félnek is a felszólalás megkezdéséről szóló tájékoztatásként.

17.   szabály

Az elfogadhatóság vizsgálata

(1)

Ha a felszólalás díját a felszólalás benyújtására nyitva álló határidőn belül nem fizették meg, a felszólalást be nem nyújtottnak tekintik. Ha a felszólalás díját a felszólalás benyújtására nyitva álló határidőn túl fizették meg, azt a felszólaló részére vissza kell téríteni.

(2)

Ha a felszólalást nem nyújtották be a felszólalásra nyitva álló határidőn belül, vagy ha a felszólalás nem azonosítja egyértelműen azt a bejelentést, amely ellen a felszólalást benyújtották, vagy azt a korábbi védjegyet vagy jogot, amelyre a felszólalást alapozzák a 15. szabály (2) bekezdése a) és b) pontja alapján, vagy nem tartalmazza a felszólalás indoklását a 15. szabály (2) bekezdése c) pontja alapján, és ha ezeket a hiányokat nem pótolják a felszólalás benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt, a Hivatal elutasítja a felszólalást, mint nem elfogadhatót.

(3)

Amennyiben a felszólaló nem nyújtja be a 16. szabály (1) bekezdése által előírt fordítást, a felszólalást elutasítják mint nem elfogadhatót. Amennyiben a felszólaló hiányos fordítást nyújt be, a felszólalás le nem fordított részét nem veszik figyelembe az elfogadhatóság vizsgálatánál.

(4)

Ha a felszólalás nem felel meg a 15. szabály rendelkezéseinek, a Hivatal erről értesíti a felszólalót, és két hónapon belül történő hiánypótlásra hívja fel. Ha a hiányokat nem pótolják a megjelölt határidőn belül, a Hivatal elutasítja a felszólalást, mint nem elfogadhatót.

(5)

A bejelentőt tájékoztatják az (1) bekezdés alatti minden olyan megállapításról, hogy a felszólalást be nem nyújtottnak tekintik, és minden olyan döntésről, hogy azt a (2), (3) és (4) bekezdés értelmében nem elfogadhatóként elutasítják.

18.   szabály

A felszólalási eljárás megindítása

(1)

Amikor a felszólalást elfogadhatónak nyilvánítják a 17. szabály értelmében, a Hivatal értesítést küld a feleknek, amelyben tájékoztatja őket arról, hogy a felszólalási eljárás a közlemény kézhezvételétől számított két hónapon belül megkezdődik. Ez az időtartam összesen 24 hónapra hosszabbítható meg, ha mindkét fél meghosszabbítás iránti kérelmet nyújt be a határidő lejártáig.

(2)

Ha az (1) bekezdésben említett határidőn belül visszavonják a felszólalást, vagy olyan árukra és szolgáltatásokra korlátozzák, amelyek nem tárgyai a felszólalásnak, vagy a Hivatalt tájékoztatják a felek közötti megegyezésről, vagy a bejelentést párhuzamos eljárásban visszautasítják, lezárják a felszólalási eljárást.

(3)

Ha az (1) bekezdésben említett határidőn belül a bejelentő korlátozza a bejelentését azáltal, hogy visszavon néhány olyan árut és szolgáltatást, amely ellen a felszólalás történik, a Hivatal felkéri a felszólalót, hogy az általa megállapított határidőn belül nyilatkozzon, fenntartja-e a felszólalását, és ha igen, mely fennmaradó áruk és szolgáltatások ellen. Ha a felszólaló a korlátozásra való tekintettel visszavonja a felszólalását, a felszólalási eljárás lezárul.

(4)

Ha az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt a felszólalási eljárás a (2) vagy a (3) bekezdésből kifolyólag zárul le, nem hoznak határozatot a költségekről.

(5)

Ha az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt a felszólalási eljárás a bejelentés visszavonása vagy korlátozása miatt vagy a (3) bekezdés szerint zárul le, visszatérítik a felszólalási díjat.

19.   szabály

A felszólalás indoklása

(1)

A Hivatal lehetőséget ad a felszólalónak, hogy benyújtsa a felszólalása alátámasztására szolgáló tényeket, bizonyítékokat és érveket, vagy kiegészítse a 15. szabály (3) bekezdése alapján benyújtott bármely tényt, bizonyítékot vagy érvet az általa megadott határidőn belül, amely legalább 2 hónap attól a naptól kezdve, amelyen a felszólalási eljárást megkezdettnek tekintik a 18. szabály (1) bekezdésével összhangban.

(2)

Az (1) bekezdésben említett határidőn belül a felszólaló benyújtja a korábbi védjegye vagy joga létezésének, érvényességének és az oltalom terjedelmének bizonyítékát, valamint a felszólalásra való jogosultságát igazoló bizonyítékot. A felszólaló különösen az alábbi bizonyítékokat nyújtja be:

a)

ha a felszólalás alapja olyan védjegy, amely nem közösségi védjegy, a benyújtásának vagy lajstromozásának bizonyítéka az alábbiakkal igazolva:

i.

ha a védjegyet még nem vették lajstromba, a megfelelő benyújtási bizonylat vagy az azon igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolata, amelyhez a bejelentést benyújtották; vagy

ii.

ha a védjegyet lajstromba vették, a megfelelő lajstromozási igazolás és adott esetben a legújabb megújítási igazolás másolata, amely feltünteti, hogy a védjegy oltalmának időtartama meghaladja az (1) bekezdésben említett határidőt és annak bármilyen meghosszabbítását, vagy a védjegyet lajstromba vevő igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolata;

b)

ha a felszólalást a rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelme szerinti közismert védjegyre alapozzák, az az igazoló bizonyíték, hogy a védjegy közismert a vonatkozó területen;

c)

ha a felszólalást a rendelet 8. cikke (5) bekezdésének értelme szerinti jó hírű védjegyre alapozzák, az e bekezdés a) pontjában említett bizonyíték mellett az azt igazoló bizonyíték, hogy a védjegy jó hírnévvel rendelkezik, valamint arra utaló bizonyíték vagy érv, hogy a bejelentés tárgyát képező védjegy kellő ok nélküli használata méltánytalan hasznot húzna a korábbi védjegy megkülönböztető jellegéből vagy jó híréből, vagy káros hatással lenne rá;

d)

ha a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (4) bekezdése szerinti korábbi jog, az illető jog megszerzésének, folyamatos fennállásának és oltalmi hatályának bizonyítéka;

e)

ha a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (3) bekezdése, a felszólaló tulajdonjogának bizonyítéka és az ügynökkel vagy képviselővel fennálló kapcsolat jellege.

(3)

Az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatás és bizonyítékok nyelve az eljárás nyelve, vagy fordítást mellékelnek. A fordítást az eredeti dokumentum benyújtására rendelkezésre álló határidőn belül nyújtják be.

(4)

A Hivatal nem veszi figyelembe az írásbeli beadványokat vagy dokumentumokat, illetve azok azon részét, amelyeket nem nyújtottak be, vagy nem fordítottak le az eljárási nyelvre a Hivatal által megállapított határidőn belül.

20.   szabály

A felszólalás vizsgálata

(1)

Ha a 19. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejártáig a felszólaló nem bizonyítja a korábbi védjegyének vagy jogának meglétét, érvényességét és oltalmi hatályát, valamint a felszólalásra való jogosultságát, a felszólalást elutasítják mint megalapozatlant.

(2)

Ha a felszólalást nem utasítják el az (1) bekezdés alapján, a Hivatal tájékoztatja a bejelentőt a felszólaló beadványáról, és felkéri, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hivatal által megállapított határidőn belül.

(3)

Ha a bejelentő nem nyújt be észrevételeket, a Hivatal a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt a felszólalásról.

(4)

A bejelentő által benyújtott észrevételeket közlik a felszólalóval, akit a Hivatal – ha ezt szükségesnek ítéli – válaszadásra szólít fel az általa megjelölt határidőn belül.

(5)

A 18. szabály (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazzák a felszólalási eljárás megkezdésének napja után.

(6)

Indokolt esetben a Hivatal felkérheti a feleket, hogy csak egyes kérdésekre korlátozzák az észrevételeiket, amely esetben lehetővé teszi a feleknek, hogy az eljárás későbbi szakaszában más kérdéseket is felvessenek. A Hivatal semmilyen esetben sem köteles tájékoztatni a feleket arról, hogy mely tényeket vagy bizonyítékokat lehetne benyújtani, vagy hogy melyeket nem nyújtottak még be.

(7)

A Hivatal felfüggesztheti a felszólalási eljárást,

a)

ha a felszólalás a rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontja szerinti bejelentésen alapul, mindaddig, amíg a bejelentési eljárásban jogerős határozat nem születik;

b)

ha a felszólalás a 2081/92/EGK tanácsi rendelet (3) szerinti földrajzi árujelző vagy eredetmegjelölésen alapul, mindaddig, amíg a bejelentési eljárásban jogerős határozat nem születik; vagy

c)

ha a felfüggesztést a körülmények indokolják.

12.

A 22. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„22.   szabály

A használat igazolása

(1)

A használat igazolásának a rendelet 43. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti bejelentése csak akkor fogadható el, ha a bejelentő az ilyen kérést a Hivatal által a 20. szabály (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtja be.

(2)

Amennyiben a felszólalónak igazolnia kell a védjegy használatát, vagy ki kell mentenie a használat elmaradását, a Hivatal felhívja a felszólalót a szükséges bizonyítékoknak az általa megjelölt határidőn belül történő benyújtására. Ha a felszólaló a határidő lejártát megelőzően a bizonyítékokat nem nyújtja be, a Hivatal a felszólalást elutasítja.

(3)

A használat igazolására szolgáló nyilatkozatoknak és bizonyítékoknak az ellentartott védjegynek az árujegyzékében szereplő – a felszólalás alapjául szolgáló – áruk és szolgáltatások tekintetében való használatának helyére, idejére, mértékére és jellegére, valamint az ezeket alátámasztó bizonyítékokra kell irányulniuk a (4) bekezdéssel összhangban.

(4)

A bizonyítékot a 79. és 79a. szabállyal összhangban nyújtják be, és a bizonyításnak lehetőleg az iratokra és az olyan tárgyi bizonyítékokra kell szorítkoznia, mint például a csomagolóanyagok, címkék, árjegyzékek, katalógusok, számlák, fényképek, újsághirdetések és a rendelet 76. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett írásbeli nyilatkozatok.

(5)

A használat igazolása iránti kérelmet akár a felszólalás alapjával kapcsolatos észrevételekkel egyidejűleg, akár attól eltérő időben is be lehet nyújtani. Az ilyen észrevételeket a használat igazolására válaszként adott észrevételekkel együtt is be lehet nyújtani.

(6)

Ha a felszólaló bizonyítékokat nem a felszólalási eljárás nyelvén nyújtotta be, a Hivatal felhívhatja a felszólalót, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsa be a bizonyítékoknak az adott nyelven készült fordítását.”

13.

A 24. szabály (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)

A Hivatal bejelentésre és díj megfizetése ellenében hitelesített vagy nem hitelesített másolatot ad ki a védjegyokiratról.”

14.

A 25. szabály (1) bekezdésének c) pontját el kell hagyni.

15.

Az alábbi 25a. szabállyal egészül ki:

„25a.   szabály

A lajstromozás megosztása

(1)

A lajstromozás megosztásáról szóló, a rendelet 48a. cikke szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a)

a lajstromszám;

b)

a védjegyjogosult neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

a megosztási lajstromozást képező áruk és szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztási lajstromozást kérelmeznek, az egyes megosztási kérelmekhez tartozó áruk és szolgáltatások felsorolása;

d)

az eredeti lajstromozásban maradó áruk és szolgáltatások felsorolása.

(2)

Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy nem teljesülnek az (1) bekezdésben megállapított követelmények, vagy átfedés van a megosztási lajstromozást képező áruk és szolgáltatások felsorolása és az eredeti lajstromozásban maradó áruk és szolgáltatások felsorolása között, felhívja a bejelentőt, hogy az általa megállapítandó határidőn belül pótolja a hiányokat.

Ha a bejelentő a határidő lejártáig a hiányokat nem pótolja, a Hivatal visszautasítja az osztály nyilatkozatát.

(3)

Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megosztási nyilatkozat elfogadhatatlan a rendelet 48a. cikke szerint, visszautasítja a megosztási nyilatkozatot.

(4)

A Hivatal az új lajstromozás számára külön aktát nyit, amely tartalmazza az eredeti lajstromozás ügyiratának teljes anyagát, ideértve a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelmet és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal az új bejegyzésnek új lajstromszámot ad.”

16.

A 26. szabály (2) bekezdésének d) pontját el kell hagyni.

17.

A 28. szabály (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

a)

a c) pontot el kell hagyni;

b)

a d) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„d)

annak az egy vagy több tagállamnak a megjelölése, amelyben vagy amelyre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, az ilyen lajstromozás száma és benyújtásának napja és az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások;”.

18.

A 30. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„30.   szabály

A lajstromozás megújítása

(1)

A megújítási kérelemnek tartalmaznia kell:

a)

a megújítást kérő személy nevét;

b)

a megújítandó közösségi védjegy lajstromszámát;

c)

ha a megújítást csak a lajstromba vett védjeggyel rendelkező áruk és szolgáltatások egy részére kérelmezik, azon osztályok vagy áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek esetében a megújítást kérelmezik, vagy azon osztályok vagy áruk és szolgáltatások feltüntetése, amelyek esetében a megújítást nem kérelmezik, minden egyes csoport előtt feltüntetve a nizzai osztályozás szerint azon osztály számát, amelyhez az adott áru- vagy szolgáltatáscsoport tartozik, és az osztályozás osztályai szerinti sorrendben feltüntetve.

(2)

A közösségi védjegyoltalomnak a rendelet 47. cikke szerinti megújításáért fizetendő díjak a következők:

a)

alapdíj;

b)

a háromnál több tagból álló olyan osztályok osztályonkénti díja, amelyek esetében megújítást kérelmeznek; és

c)

ha ez alkalmazható, a rendelet 47. cikkének (3) bekezdése alapján a megújítás díjának határidőn túli megfizetése, vagy a megújítási kérelem határidőn túli benyújtása esetén fizetendő, a díjrendeletben meghatározott pótdíj.

(3)

Megújítási kérelemnek számít, ha a (2) bekezdésben említett kifizetést a díjrendelet 5. cikke (1) bekezdésében említett fizetési módon teljesítik, feltéve hogy az tartalmazza az e szabály (1) bekezdése a) és b) pontjában és a díjrendelet 7. cikke (1) bekezdésében előírt minden elemet.

(4)

Amennyiben a megújítási kérelmet a rendelet 47. cikke (3) bekezdésében előírt határidőn belül nyújtották be, de a megújításnak a rendelet 47. cikkében és az e szabályokban előírt egyéb feltételei azonban nem teljesülnek, a Hivatal a bejelentőt hiánypótlásra hívja fel.

(5)

Amennyiben a megújítási kérelmet nem, vagy a rendelet 47. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatában előírt határidő lejárta után nyújtják be, illetve a díjakat nem, vagy csak a megjelölt határidő lejárta után fizetik meg, vagy a hiányokat a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolják, a Hivatal megállapítja, hogy az oltalom lejárt, és erről értesíti a védjegyjogosultat.

Ha a megfizetett díjak nem fedezik a megújítás díját a megújítani kért összes áru- és szolgáltatási osztály tekintetében, a Hivatal az oltalom lejártát csak akkor állapíthatja meg, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megfizetett összeggel mely osztály vagy osztályok megújítását kívánják fedezni. Ha hiányoznak a feltételek, amelyek alapján megállapítható, hogy a megfizetett összeggel mely osztályt vagy osztályokat kívánják fedezni, a Hivatal az osztályokat az osztályozás sorrendjében veszi figyelembe.

(6)

Ha az oltalom lejártát megállapító – (5) bekezdés szerinti – határozat jogerőre emelkedik, a Hivatal a védjegyet az oltalom lejártát követő naptól kezdődő hatállyal törli a lajstromból.

(7)

Ha a (2) bekezdésben előírt megújítási díjat megfizették, az oltalmat azonban nem újították meg, a díjat vissza kell téríteni.

(8)

Egyetlen megújítási kérelem két vagy több védjeggyel kapcsolatban is benyújtható az egyes védjegyekre előírt díjak megfizetésével, feltéve hogy a védjegyjogosultak és a képviselők minden esetben azonosak.”

19.

A 31. szabály (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

20.

A 32. szabály (4) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)

A Hivatal az új lajstromozás számára külön aktát nyit, amely tartalmazza az eredeti lajstromozás ügyiratának teljes anyagát, ideértve a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelmet és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal az új bejegyzésnek új lajstromszámot ad.”

21.

A 33. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

A (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A 31. szabály (1), (2), (5) és (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó valamely használati engedély, használati engedélyátruházás, dologi jog vagy dologi jog átruházása, végrehajtási intézkedés vagy fizetésképtelenségi eljárás bejegyzésekor az alábbiak szerint:

a)

A 31. szabály (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó valamely dologi jog, valamint végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárás bejegyzése iránti kérelemre;

b)

A 31. szabály (1) bekezdésének d) pontja és (5) bekezdése nem alkalmazandó arra az esetre, ha a kérelmet a közösségi védjegy jogosultja nyújtja be.”

b)

A (2) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)

Valamely használati engedély, használati engedélyátruházás, dologi jog, dologijog-átruházás vagy érvényesítési eljárás bejegyzése iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg az előírt díjat meg nem fizették.”

c)

A (3) bekezdésben a „19., 20. vagy 21. cikk” szavak helyébe a „19–22. cikk” kifejezés lép és „a fenti (1) és (2) bekezdésében” szavak helyébe „az e szabály (1) bekezdésében és a 34. szabály (2) bekezdésében” kifejezés lép.

d)

A (4) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)

Az (1) és (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a közösségi védjegybejelentésekre. A használati engedélyeket, a dologi jogokat és a végrehajtási intézkedéseket rögzítik a közösségi védjegybejelentés Hivatalnál nyilvántartott irataiban.”

22.

A 34. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„34.   szabály

A használati engedély bejegyzésére vonatkozó különös rendelkezések

(1)

Valamely használati engedély bejegyzése iránti bejelentés tartalmazhatja a használati engedély lajstromba való felvételének kérelmét, amennyiben az megfelel egynek vagy többnek az alábbi kategóriák közül:

a)

kizárólagos használati engedély;

b)

alengedély abban az esetben, ha a használati engedélyt a védjegylajstromba bejegyzett használó adja;

c)

a használati engedélyt az áruk vagy szolgáltatások csak azon részére korlátozzák, amelyekre a védjegyet lajstromozták;

d)

a Közösség egy részére korlátozott használati engedély;

e)

ideiglenes használati engedély.

(2)

Amennyiben a használati engedély (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti használati engedélyként történő lajstromozását kérik, a használati engedély lajstromozása iránti bejelentésben feltüntetik azokat az árukat és szolgáltatásokat, valamint a Közösségnek azt a részét és azt az időtartamot, amely vonatkozásában a használati engedélyt megadják.”

23.

A 35. szabály (3) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(3)

Valamely használati engedély, dologi jog vagy végrehajtási intézkedés törlése iránti bejelentés nem tekinthető benyújtottnak, amíg az előírt díjat meg nem fizették.”

24.

A 36. szabály (1) bekezdésének c) pontját el kell hagyni.

25.

A 38. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A rendelet 115. cikke (6) bekezdésében említett határidő, amelyen belül a kérelmezőnek be kell nyújtania a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem fordítását, egy hónap a kérelem benyújtásának napjától számítva, és ennek elmulasztása esetén a kérelmet elutasítják, mint nem elfogadható kérelmet.”

b)

A (3) bekezdés az alábbi mondattal egészül ki:

„Amennyiben a fordítást nem, vagy késedelmesen nyújtják be, az eljárás nyelve változatlan marad.”

26.

A 39. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„39.   szabály

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem, mint nem elfogadható kérelem elutasítása

(1)

Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy az előírt díjat nem fizették meg, felhívja a kérelmezőt, hogy az általa megadott határidőn belül fizesse meg a díjat. Ha az előírt díjat nem fizetik be a Hivatal által megadott határidőn belül, a Hivatal tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet nem tekinti benyújtottnak. Ha az előírt díjakat a megjelölt határidő lejárta után fizetik meg, a díjakat a kérelmezőnek vissza kell téríteni.

(2)

Amennyiben a 38. szabály (1) bekezdésében előírt fordítást nem nyújtják be az előírt határidőig, a Hivatal elutasítja a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet, mint nem elfogadható kérelmet.

(3)

Ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem felel meg a 37. szabálynak, felhívja a kérelmezőt, hogy pótolja a talált hiányokat az általa megadott határidőn belül. Ha a kérelmező a hiányokat a megjelölt határidőn belül nem pótolja, a Hivatal elutasítja a kérelmet, mint nem elfogadhatót.

(4)

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem (2) vagy (3) bekezdés szerinti elutasításáról szóló határozatot közlik a kérelmezővel és a közösségi védjegy jogosultjával.”

27.

A 40. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

Minden benyújtottnak tekintett, a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelemről értesítik a közösségi védjegy jogosultját. Amikor a Hivatal nem elfogadhatónak ítélt valamely kérelmet, felhívja a közösségi védjegy jogosultját, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsa be észrevételeit.”

b)

A (4) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)

A 69. szabály eltérő rendelkezése vagy engedélye kivételével a felek által benyújtott minden észrevételt megküldenek a másik érintett félnek.”

c)

Az (5) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(5)

A rendelet 50. cikke (1) bekezdése a) pontja szerinti, a megszűnés megállapítására irányuló kérelem esetében a Hivatal felszólítja a közösségi védjegy jogosultját, hogy az általa megadott határidőn belül szolgáltasson bizonyítékot a védjegy tényleges használatára. Ha a megadott határidőn belül nem nyújtják be a bizonyítékot, a közösségi védjegy oltalma megszűnik. A 22. szabály (2), (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

d)

Új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6)

Ha a a rendelet 56. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján a kérelmezőnek a használatot igazolnia vagy annak elmaradását kimentenie kell, a Hivatal felkéri a kérelmezőt, hogy az általa megadott határidőn belül szolgáltasson bizonyítékot a védjegy tényleges használatára. Ha a megadott határidőn belül nem nyújtják be a bizonyítékot, elutasítják a védjegy törlésére irányuló kérelmet. A 22. szabály (2), (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

28.

A 44. és a 45. szabály helyébe az alábbi szöveg lép:

„44.   szabály

Átalakítás iránti kérelem

(1)

A közösségi védjegybejelentésnek vagy a közösségi védjegynek a rendelet 108. cikke alapján nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelem tartalmazza:

a)

az átalakítást kérő személy nevét és címét az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

b)

a közösségi védjegybejelentés ügyszámát, illetve a közösségi védjegy lajstromszámát;

c)

az átalakítás alapjának megjelölését a rendelet 108. cikke (1) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően;

d)

annak a tagállamnak vagy tagállamoknak a megjelölését, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

e)

ha a kérelem nem az árujegyzékben szereplő valamennyi árura és szolgáltatásra vonatkozik, amely esetében a kérelmet benyújtották, vagy amely esetében a védjegyet lajstromozták, a kérelem tartalmazza azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a megjelölését, amelyekre nézve az átalakítást kérik, illetve ha az átalakítást egynél több tagállamra kiterjedően kérik, és az árujegyzék nem azonos az egyes tagállamok esetében, az érintett áruk és szolgáltatások megjelölését az egyes tagállamok vonatkozásában;

f)

ha az átalakítást a rendelet 108. cikkének (6) bekezdése alapján kérik, a kérelem tartalmazza azt a napot, amelyen a nemzeti bíróság határozata jogerőre emelkedett, valamint a határozat egy másolatát; a másolat a határozathozatal nyelvén benyújtható.

(2)

Az átalakítás iránti kérelmet a rendelet 108. cikk (4), (5) vagy (6) bekezdése alapján nyújtják be a megfelelő határidőn belül. Ha az átalakítást a védjegyoltalom megújítás nélküli lejárat miatti megszűnését követően kérik, a rendelet 108. cikkének (5) bekezdésében megállapított három hónapos határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a megújítási kérelmet a rendelet 47. cikkének (3) bekezdése alapján még be lehetett volna nyújtani.

45.   szabály

Az átalakítás iránti kérelem vizsgálata

(1)

Ha az átalakítás iránti kérelem nem felel meg a rendelet 108. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerinti feltételeknek, vagy azt nem az előírt három hónapos határidőn belül nyújtották be, vagy nem felel meg a 44. szabálynak vagy más szabályoknak, a Hivatal erről értesíti a kérelmezőt, és megad egy határidőt, amelyen belül az módosíthatja a kérelmet, vagy megadhatja a hiányzó információkat, illetve megjelöléseket.

(2)

Ha az átalakítás díját nem fizették meg az említett három hónapos határidőn belül, a Hivatal értesíti a kérelmezőt, hogy az átalakítás iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak.

(3)

Ha a szerinti hiányzó megjelölések nem kerültek megadásra a Hivatal által megjelölt határidőn belül, a Hivatal elutasítja az átalakítás iránti kérelmet.

Ha a rendelet 108. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni, a Hivatal csak azon tagállamok vonatkozásában utasítja el az átalakítás iránti kérelmet mint elfogadhatatlant, amelyek esetében az említett rendelkezés kizárja az átalakítást.

(4)

Ha a Hivatal vagy egy közösségi védjegybíróság elutasította a közösségi védjegy bejelentését, vagy valamely tagállam nyelvére való hivatkozással megalapozott okok miatt érvénytelennek nyilvánította a közösségi védjegyet, az átalakítást a rendelet 108. cikkének (2) bekezdése értelmében minden olyan tagállam esetében kizárják, amelynek az említett nyelv hivatalos nyelve. Ha a Hivatal vagy egy közösségi védjegybíróság elutasította a közösségi védjegybejelentést, vagy az egész Közösségre irányadónak talált megalapozott okok, illetve valamely korábbi közösségi védjegy vagy más közösségi ipari tulajdonjog miatt érvénytelennek nyilvánította a közösségi védjegyet, az átalakítást a rendelet 108. cikkének (2) bekezdése értelmében minden tagállam esetében kizárják.”

29.

A 47. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„47.   szabály

A tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz történő továbbítás

Ha az átalakítás iránti kérelem megfelel a rendelet és e szabályok előírásainak, a Hivatal az átalakítás iránti kérelmet és a 84. szabály (2) bekezdésében említett adatokat továbbítja azon tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz, ideértve a Benelux Védjegyhivatalt is, amelyek esetében a kérelmet elfogadhatónak találták. A Hivatal a továbbítás időpontjáról értesíti a kérelmezőt.”

30.

Az 50. szabály (1) bekezdése az alábbi szöveggel egészül ki:

„Különösen ha a fellebbezés a felszólalási eljárásban született határozat ellen irányul, a rendelet 78a. cikke nem alkalmazandó a rendelet 61. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított határidőkre.

Ha a fellebbezés a felszólalási osztályok egyikének határozata ellen irányul, a fellebbezési tanács a rendeletben és e szabályokban megállapított vagy a felszólalási osztály által a rendelettel és e szabályokkal összhangban megadott határidőn belül benyújtott tényekre és bizonyítékokra korlátozza a fellebbezés vizsgálatát, kivéve ha a fellebbezési tanács úgy véli, hogy a rendelet 74. cikkének (2) bekezdése értelmében további vagy kiegészítő tényeket és bizonyítékokat kell figyelembe venni.”

31.

Az 51. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„51.   szabály

A fellebbezési díjak visszatérítése

A fellebbezés díjának viszatérítését csak az alábbiak valamelyike rendelheti el:

a)

a megtámadott határozatot hozó szervezeti egység, ha az felülvizsgálatot biztosít a rendelet 60. cikkének (1) bekezdése vagy 60a. cikke alapján;

b)

a fellebbezési tanács, ha az helyt ad a fellebbezésnek, és méltányosnak ítéli meg az ilyen visszatérítést lényeges eljárási hibára tekintettel.”

32.

Az 53. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„53.   szabály

A határozatokban előforduló hibák kijavítása

Ha a Hivatal tudomására jut – akár a saját, akár az eljárásban részt vevő valamely fél kezdeményezéséből –, hogy a határozat nyelvi, átírási hibát vagy nyilvánvaló tévedést tartalmaz, gondoskodik arról, hogy a felelős szervezeti egység kijavítsa az illető hibát.”

33.

Az alábbi 53a. szabállyal egészül ki:

„53a.    szabály

Határozat vagy lajstromba vétel visszavonása

(1)

Ha a Hivatal úgy találja – akár indítványára, akár az eljárásban részt vevő felek által közölt információ alapján –, hogy valamely határozat vagy lajstromba vétel visszavonás alatt áll a rendelet 77a. cikke alapján, tájékoztatja az érintett felet a tervezett visszavonásról.

(2)

Az érintett fél a Hivatal által megadott határidőn belül benyújthatja észrevételeit a tervezett visszavonásról.

(3)

Ha az érintett fél hozzájárul a tervezett visszavonáshoz, vagy ha nem nyújtja be észrevételeit a megadott határidőn belül, a Hivatal visszavonja a határozatot vagy a lajstromba vételt. Ha az érintett fél nem járul hozzá a visszavonáshoz, a Hivatal határozatot hoz a visszavonásról.

(4)

Az (1), (2) és (3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a visszavonás valószínűleg egynél több felet érint. Ezekben az esetekben az egyik fél által a (3) bekezdés alapján benyújtott észrevételeket mindig közlik a másik vagy a többi féllel az észrevételek benyújtására való felhívással együtt.

(5)

Ha valamely határozat vagy lajstromba vétel visszavonása már kihirdetett határozatot vagy lajstromba vételt érint, a visszavonást is kihirdetik.

(6)

Az (1)–(4) bekezdés szerinti visszavonás a határozatot meghozó szervezeti egység hatásköre.”

34.

Az 59. szabály (4) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)

Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján fizetendő előleget és összegeket a Hivatal elnöke állapítja meg, és azokat a Hivatal Hivatalos Lapjában közzéteszik. Az összegeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és annak VII. mellékletében megállapított alapon számítják ki.”

35.

A 60. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„60.   szabály

A szóbeli eljárásról készült jegyzőkönyv

(1)

A szóbeli eljárásról és a bizonyításról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartlamaznia kell a következőket:

a)

az eljárás napja;

b)

a Hivatal illetékes tisztviselőinek, a felek, azok képviselőinek és a jelen lévő tanúknak és szakértőknek a neve;

c)

a felek bejelentései és kérelmei;

d)

a bizonyítékok nyújtásának és megszerzésének módjai;

e)

adott esetben a Hivatal által kibocsátott rendeletek vagy határozatok.

(2)

A jegyzőkönyv a közösségi védjegy megfelelő bejelentésének vagy lajstromozásának részévé válik. A feleknek átadják a jegyzőkönyv másolatát.

(3)

Ha tanúkat, szakértőket vagy feleket hallgatnak meg a rendelet 76. cikke (1) bekezdésének a) vagy d) pontjával vagy az 59. szabály (2) bekezdésével összhangban, a nyilatkozataikat rögzítik.”

36.

A 61. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A Hivatal előtti eljárásokban a Hivatal értesítése az eredeti irat, az 55. szabállyal összhangban annak nem hitelesített vagy számítógéppel kinyomtatott másolatának, illetve a felektől származó iratok esetében másolatok vagy nem hitelesített másolatok benyújtásával történik.”

b)

Az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)

Ha a címzett megadta a faxszámát vagy a vele más távközlési eszközzel történő kommunikáció elérhetőségi adatait, a Hivatal választhat bármely ilyen módon vagy postai úton történő kézbesítés között.”

37.

A 62. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A fellebbezési határidőt megindító határozatokat, az idézéseket, valamint a Hivatal elnöke által meghatározott egyéb iratokat ajánlott levélben, tértivevénnyel kell kézbesíteni. A többi kézbesítés rendes postai úton történik.”

b)

A (2) bekezdés második mondatát el kell hagyni.

c)

Az (5) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(5)

A rendes postai úton történő kézbesítést a feladástól számított tizedik napon tekintik kézbesítettnek.”

38.

A 65. szabály (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A kézbesítést azon a napon tekintik megtörténtnek, amikor a címzett távmásolója fogadta a kommunikációt.”

39.

A 66. szabály (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

Ha a címzett tartózkodási helye nem állapítható meg, vagy ha a 62. szabály szerinti kézbesítés legalább egy kísérlet után eredménytelennek bizonyul, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.”

40.

A 72. szabály (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)

Ha a határidő olyan napon jár le, amelyen a Hivatal helye szerinti tagállamban a postai kézbesítés általános jelleggel megszakad, vagy – amennyiben a Hivatal elnöke a 82. szabály alapján engedélyezte a kommunikáció elektronikus úton történő kézbesítését – olyan napon, amikor a Hivatal ténylegesen nem tud kapcsolódni az elektronikus kommunikációs eszközökhöz, a határidő meghosszabbodik a megszakadás megszűnését követő olyan első napra, amelyen a Hivatal fogadni tud dokumentumokat, vagy amelyen rendes postai kézbesítés történik. Az ilyen megszakítás időtartamát a Hivatal elnöke határozza meg.”

41.

A 72. szabály (4) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)

Ha valamely kivételes körülmény, például természeti katasztrófa vagy munkabeszüntetés megszakítja vagy eltéríti az eljárásban részt vevő felek és a Hivatal közötti kommunikációt, a Hivatal elnöke úgy határozhat, hogy az egyébként az ilyen esemény kezdetének napján vagy azt követően lejáró minden határidő az általa megállapított napig kitolódik az eljárásban részt vevő olyan felek esetében, akik tartózkodási helye vagy székhelye, illetve kijelölt képviselőjének munkavégzési helye az érintett államban van. Ha az esemény a Hivatal székhelyét érinti, az elnök ilyen döntése konkrétan közli, hogy az az eljárásban részt vevő összes félre vonatkozik.”

42.

A 76. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

Az (1)–(4) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A Hivatal által a rendelet 89. cikkének (2) bekezdése alapján fenntartott jegyzékbe felvett jogi és szakmai képviselők csak akkor nyújtanak be a Hivatalhoz aláírt meghatalmazást az iratanyag kiegészítésére, ha a Hivatal azt kifejezetten kéri, vagy – amennyiben több fél vesz részt az olyan eljárásban, amelyben képviselő jár el a Hivatal előtt – ha a másik fél azt kifejezetten kéri.

(2)

A természetes és jogi személyek nevében a rendelet 88. cikkének (3) bekezdése értelmében eljáró alkalmazottak aláírt képviseleti meghatalmazást nyújtanak be az iratanyag kiegészítésére.

(3)

A képviseleti meghatalmazás a Közösség bármely hivatalos nyelvén benyújtható. A képviseleti meghatalmazás egy vagy több bejelentésre vagy közösségi védjegyre is vonatkozhat, vagy lehet általános meghatalmazás, amely lehetővé teszi a képviselőnek, hogy eljárjon a Hivatalnál folytatott minden olyan eljárásban, amelyben a meghatalmazást adó személy félként vesz részt.

(4)

Ha az (1) és (2) bekezdések alapján aláírt képviseleti meghatalmazást kell benyújtani, a Hivatal határidőt ad az ilyen meghatalmazások benyújtására. Ha a képviseleti meghatalmazást nem nyújtják be kellő időben, az eljárást a képviselt személlyel folytatják. A bejelentés benyújtásán kívül a képviselő eljárási cselekményei hatálytalanok, ha a képviselt személy nem hagyja jóvá azokat a Hivatal által megadott határidőn belül. A rendelet 88. cikke (2) bekezdésének alkalmazása nem sérülhet.”

b)

A (8) és a (9) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(8)

Ha egy képviselő megbízását közlik a Hivatallal, fel kell tüntetni a képviselő nevét és székhelyének címét az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjával összhangban. Ha már kijelölt képviselő jár el a Hivatal előtt, feltünteti a nevét és lehetőleg a Hivatal által részére kiadott azonosító számot. Ha ugyanaz a fél több képviselőt bíz meg, a meghatalmazás eltérő rendelkezése hiányában a képviselők közösen vagy önállóan is eljárhatnak.

(9)

A képviselők társulásának kijelölését vagy meghatalmazását bármely olyan képviselő kijelölésének vagy meghatalmazásának kell tekinteni, aki e társulás keretében működik.”

43.

A 79. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

Az a) és b) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„a)

a szóban forgó irat aláírt eredeti példányának a Hivatalhoz postai úton vagy személyesen történő kézbesítésével, illetve egyéb eszközökkel történő benyújtásával;

b)

egy irat távmásoló útján történő továbbításával a 80. szabálynak megfelelően;”

b)

A c) pontot el kell hagyni.

44.

Az alábbi 79a. szabállyal egészül ki:

„79a.   szabály

Az írásbeli közlések mellékletei

Ha a Hivatalnál folyó, egynél több felet érintő eljárásban részt vevő valamely fél iratot vagy bizonyító erejű okiratot nyújt be a 79. szabály a) pontjával összhangban, az iratot vagy bizonyító erejű okiratot, csakúgy, mint az irat minden mellékletét annyi példányban kell benyújtani, ahány fél részt vesz az eljárásban.”

45.

A 80. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

Ha a közösségi védjegybejelentés iránti kérelmet távmásoló útján nyújtják be, és a bejelentés a 3. szabály (2) bekezdése alapján a megjelölés olyan ábrázolását tartalmazza, amely nem felel meg az említett szabály követelményeinek, a 79. szabály a) pontjának megfelelően a közzétételre alkalmas szükséges ábrázolást benyújtják a Hivatalhoz. Ha a Hivatalhoz az ábrázolás a távmásolat kézhezvételétől számított egy hónapon belül beérkezik, úgy tekintik, hogy a bejelentést a Hivatalhoz azon a napon nyújtották be, amelyen a távmásolat beérkezett.”

b)

A (3) bekezdés az alábbi mondattal egészül ki:

„Ha az értesítést távmásoló útján elektronikusan küldték, a feladó nevének feltüntetése az aláírásával egyenértékű.”

c)

A (4) bekezdést el kell hagyni.

46.

A 81. szabályt el kell hagyni.

47.

A 82. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A Hivatal elnöke meghatározza, hogy milyen mértékben és milyen műszaki feltételek mellett küldhető közlés elektronikus úton a Hivatalnak.”

b)

A (4) bekezdést el kell hagyni.

48.

A 83. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„83.   szabály

Formanyomtatványok

(1)

A Hivatal díjtalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő célokra szolgáló formanyomtatványokat:

a)

közösségi védjegybejelentés benyújtása, ideértve indokolt esetben a kutatási jelentés iránti kérelmet;

b)

felszólalás benyújtása;

c)

a közösségi védjegyoltalom megszűnése megállapításának és a közösségi védjegy törlésének kérelmezése;

d)

átruházás bejegyzésének kérelmezése, valamint a 31. szabály (5) bekezdésében említett átruházási formanyomtatvány és átruházási irat;

e)

használati engedély bejegyzésének kérelmezése;

f)

közösségi védjegyoltalom megújításának kérelmezése;

g)

fellebbezés;

h)

képviselő meghatalmazása egyedi vagy általános meghatalmazás formájában;

i)

nemzetközi bejelentés vagy azt követő – a madridi jegyzőkönyv szerinti – megjelölés benyújtása a Hivatalhoz.

(2)

A Hivatal előtti eljárásban részt vevő felek felhasználhatják még:

a)

a védjegyjogi szerződés vagy a párizsi unió az ipari tulajdon oltalmáról közgyűlésének ajánlásai szerinti formanyomtatványokat;

b)

az (1) bekezdés i) pontjában említett formanyomtatvány kivételével az azonos tartalmú és formátumú formanyomtatványokat.

(3)

A Hivatal a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátja az (1) bekezdésben említett formanyomtatványokat.”

49.

A 84. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

A (2) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:

„d)

a bejelentő neve és címe;”

b)

A (3) bekezdés az alábbiak szerint módosul:

i.

az i) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„i)

a végrehajtást a rendelet 20. cikkének megfelelően, valamint a fizetésképtelenségi és más hasonló eljárást a rendelet 21. cikkének megfelelően;”

ii.

az alábbi w) és x) pontokkal egészül ki:

„w)

a lajstromozás megosztása a rendelet 48a. cikke és a 25a. szabály alapján a (2) bekezdésben említett iratokkal együtt a megosztási lajstromozás esetében, valamint az eredeti lajstromozásban szereplő áruk és szolgáltatások módosított felsorolása;

x)

a határozat vagy lajstromba vétel visszavonása a rendelet 77a. cikke alapján, amennyiben a visszavonás már kihirdetett határozatot vagy lajstromba vételt érint.”

50.

A 85. szabály (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A Közösségi Védjegyértesítőt a Hivatal elnöke által meghatározott módon és gyakorisággal kell megjelentetni.”

51.

A 89. szabály (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A közösségi védjegybejelentések és a közösségi védjegyek irataiba való betekintés az eredeti példányokba, azok másolataiba, illetve ha az iratokat más hordozókon tárolják, a műszaki hordozókba való betekintés útján történik. A betekintés módját a Hivatal elnöke határozza meg.

Ha a (3), (4) és (5) bekezdések rendelkezései szerinti vizsgálat történik, az iratokba való betekintés iránti kérelmet mindaddig be nem nyújtottnak kell tekinteni, amíg az előírt díjat meg nem fizetik. Nem kell díjat fizetni, ha a tárolóeszközök vizsgálata online úton történik.

(2)

Ha a rendelet 40. cikke alapján még ki nem hirdetett közösségi védjegybejelentés irataira vonatkozik az iratokba való betekintés, a kérelemben igazolni kell, hogy a bejelentő hozzájárult a betekintéshez, vagy úgy nyilatkozott, hogy a védjegy lajstromozását követően a betekintést kérő személlyel szemben fel kíván lépni az oltalomból eredő jogaira hivatkozással.”

52.

A 91. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„91.   szabály

Az iratok megőrzése

(1)

A Hivatal elnöke határozza meg az iratok megőrzésének módját.

(2)

Ha az iratokat elektronikusan tárolják, az elektronikus iratokat vagy azok biztonsági másolatait határidő nélkül megőrzik. A felek által benyújtott és az ilyen elektronikus anyagok alapját képező eredeti dokumentumokat megsemmisítik azok Hivatal általi kézhezvételétől számított bizonyos időn belül, amelyet a Hivatal elnöke határoz meg.

(3)

Ha és amilyen mértékben az iratokat vagy azok részeit az elektronikustól bármilyen más eltérő módon tárolják, az ilyen iratok részét képező dokumentumokat vagy bizonyító erejű okiratokat az alábbi események bármelyikének bekövetkezte évének végétől számított legalább öt évig megőrzik:

a)

a bejelentést elutasítják, visszavonják, vagy azt visszavontnak kell tekinteni;

b)

a védjegyoltalom megszűnt az oltalomnak a rendelet 47. cikkének megfelelő megújítás nélküli lejárta miatt;

c)

a közösségi védjegyoltalomról a rendelet 49. cikkének megfelelően teljes egészében lemondtak;

d)

a közösségi védjegyet a rendelet 56. cikkének (6) bekezdése vagy 96. cikkének (6) bekezdése alapján teljes egészben törölték a védjegylajstromból.”

53.

A 94. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

Az (3) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(3)

Ha nem írták elő a költségeket a rendelet 81. cikke (6) bekezdésének első mondatában, a költségek megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a költségkalkulációt és az azt alátámasztó bizonylatokat is. Az e szabály (7) bekezdése d) pontjában említett képviselet költségei esetében elegendő a képviselők igazolása arra nézve, hogy a költségek ténylegesen felmerültek. Más költségek esetében elegendő azok valószínűségének megállapítása. Ha a rendelet 81. cikke (6) bekezdésének első mondata alapján rögzítik a költségek összegét, a képviselet költségeit az e szabály (7) bekezdésének d) pontjában megállapított szinten ítélik meg függetlenül attól, hogy ténylegesen felmerültek-e.”

b)

A (4) bekezdésben a „81. cikk (6) bekezdés második mondata” szavak helyébe a „81. cikk (6) bekezdés harmadik mondata” kifejezés lép.

c)

Az (7) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(7)

Az e szabály (3) bekezdése alapján a nyertes félnek az eljárással kapcsolatban felmerült költségeit a rendelet 81. cikke (1) bekezdésének megfelelően a vesztes fél viseli; e költségek felső határai a következők:

a)

ha a felet nem képviselő képviseli, az egyik fél utazási és ellátási költsége egy személy részére a lakóhely vagy székhely és az 56. szabály alapján tartott szóbeli eljárás helye közötti oda- és visszaút költségei a következőképpen:

i.

az első osztályú vasúti menetdíj a szokásos pótdíjakkal együtt, ha a vasúton megtett teljes távolság legfeljebb 800 km;

ii.

a repülőjegy ára turistaosztályon, ha a repülőgéppel megtett teljes távolság meghaladja a 800 km-t, vagy az útvonal tenger fölött halad;

iii.

az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata VII. mellékletének 13. cikkében megállapított ellátási költségek;

b)

a rendelet 89. cikkének (1) bekezdése szerinti képviselők útiköltségei az e szabály a) pontjának i. és ii. alpontjában előírt mértékben;

c)

utazási- és ellátási költségek, valamint az olyan keresetkiesés és díjak, amelyek megtérítésére a tanúk és a szakértők az 59. szabály (2), (3) vagy (4) bekezdése alapján jogosultak addig a mértékig, amíg a felelősség az eljárásban részt vevő valamelyik felet terheli az 59. szabály (5) bekezdésének b) pontja alapján;

d)

a következő személyek képviseletének költségei a rendelet 89. cikkének (1) bekezdése értelmében:

i.

a felszólaló képviselete a felszólalási eljárásban:

 

300 euró;

ii.

a bejelentő képviselete a felszólalási eljárásban:

 

300 euró;

iii.

a kérelmező képviselete a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve a közösségi védjegy törlésére irányuló eljárásban:

 

450 euró;

iv.

a védjegyjogosult képviselete a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve a közösségi védjegy törlésére irányuló eljárásban:

 

450 euró;

v.

a fellebbező képviselete a fellebbezési eljárásban:

 

550 euró;

vi.

az ellenérdekű fél képviselete a fellebbezési eljárásban:

 

550 euró;

vii.

amennyiben szóbeli eljárás történt, amelyre a feleket megidézték az 56. szabály alapján, az i–vi. alpontokban említett összeget 400 euróval megnövelik;

e)

ha többen kérelmezik a közösségi védjegyet, vagy a lajstromozott védjegynek több jogosultja van, vagy amennyiben több olyan fél tiltakozik, illetve kérelmezi a megszűnés megállapítását vagy a védjegy törlését, akik együttesen nyújtották be a felszólalást, illetve a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet, a vesztes fél csak egy ilyen személy esetében viseli az a) pontban említett költségeket;

f)

ha a nyertes felet a rendelet 89. cikkének (1) bekezdése értelmében több képviselő képviseli, a vesztes félnek az e szabály b) és d) pontjában említett költségeket csak egy képviselőre vonatkozóan kell megtérítenie;

g)

a vesztes fél nem kötelezhető arra, hogy a nyertes félnek megtérítse az a)–f) pontokban említettektől eltérő költségeket, kiadásokat és díjakat.”

54.

A 98. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„98.   szabály

Fordítások

(1)

Ha valamely irat fordítását kell benyújtani, a fordítás azonosítja azt az iratot, amelyre hivatkozik, és követi az eredeti irat felépítését és tartalmát. A Hivatal előírhatja, hogy az általa megadott határidőn belül hitelesítést nyújtsanak be arról, hogy a fordítás az eredeti szöveggel mindenben megegyező. A Hivatal elnöke határozza meg a fordítások hitelesítésének módját.

(2)

A rendelet vagy e szabályok eltérő értelmű rendelkezése hiányában azt az iratot, amely esetében fordítást kell benyújtani, úgy kell tekinteni, hogy a Hivatalhoz nem nyújtották be,

a)

ha a Hivatal az eredeti irat vagy a fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után kapja kézhez a fordítást;

b)

az (1) bekezdésben említett esetben, ha a hitelesítést nem nyújtják be a megadott határidőn belül.”

55.

A 100. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„100.   szabály

Egyetlen tag által hozott határozatok

A felszólalási osztály vagy a törlési osztály egyetlen tagja az alábbi esetekben hozhat határozatot a rendelet 127. cikke (2) vagy 129. cikke (2) bekezdése alapján:

a)

a költségek viselésével kapcsolatos határozatok;

b)

a rendelet 81. cikkének (6) bekezdése alapján fizetendő költségek összegének megállapításával kapcsolatos határozatok;

c)

az iratanyag lezárásával vagy az ítélet meghozatalának mellőzésével kapcsolatos határozatok;

d)

valamely felszólalás, mint nem elfogadható felszólalás elutasítása a 18. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt;

e)

az eljárás fenntartásával kapcsolatos határozatok;

f)

többes felszólalás egyesítésével vagy szétválasztásával kapcsolatos határozatok a 21. szabály (1) bekezdése alapján.”

56.

A 101. szabály (1), (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A Hivatal elnöke szükség esetén felkérheti a Bizottságot annak megállapítására, hogy azon államok tekintetében, amelyek nem részes államai az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodásnak, fennáll-e viszonosság a rendelet 29. cikke (5) bekezdése értelmében.

(2)

Ha a Bizottság megállapítja, hogy a viszonosság az (1) bekezdésnek megfelelően fennáll, erről közleményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A rendelet 29. cikkének (5) bekezdésben említett közlemények az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától alkalmazandó, kivéve ha a közlemény olyan korábbi időpontot határoz meg, amelytől kezdődően azt alkalmazni kell. Ha a Bizottság megállapítja, hogy a viszonosság már nem áll fenn, az erről szóló közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától hatályát veszti, kivéve ha e közlemény olyan korábbi időpontot határoz meg, amelytől kezdődően azt alkalmazni kell.”

57.

A 114. szabály az alábbiak szerint módosul:

a)

A (1) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:

„d)

a 15. szabály (2) bekezdésének b)–h) pontjában említett adatok és elemek.”

b)

A (2) bekezdés bevezető mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

„A 15. szabály (1), (3) és (4) bekezdéseit és a 16–22. szabályt az alábbiaktól függően alkalmazzák:”

58.

A 122. szabály (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„c)

a 44. szabály (1) bekezdésének a), c), d), e) és f) pontjában említett adatok és elemek.”

2. cikk

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Az 1. cikk 1. pontjának d) alpontját, illetve 3., 4. és 7. pontját 2008. március 10-től kezdődően kell alkalmazni ugyanúgy, mint a 83. szabály (1) bekezdése a) pontjának „ideértve” szóval kezdődő második részét, amely e rendelet 1. cikkének 48. pontjában található.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 29-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb a 422/2004/EK rendelettel (HL L 70., 2004.3.9., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 303., 1995.12.15., 1. o. A legutóbb a 782/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 88. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 208., 1992.7.24., 1. o.”