5.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 3/1

A TANÁCS 2005/1/EK RENDELETE

2004. december 22.

az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A Szerződéhez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyv előírja, hogy a mezőgazdasági és közlekedési politikák kialakítása és végrehajtása során a Közösségnek és a tagállamoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket.

(2)

Az állatok szállítás közbeni védelméről szóló, 1991. november 19-i 91/628/EGK tanácsi irányelv (3) alapján a Tanács szabályokat fogadott el az állatok szállításának területén azon célból, hogy felszámolják az élőállat-kereskedelem technikai akadályait, és lehetővé tegyék a piaci szervezetek zavartalan működését, miközben biztosítják az érintett állatok védelmének kielégítő szintjét.

(3)

A Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott jelentése a 91/628/EGK rendelet előírásai szerint ismertette a tagállamok tapasztalatait az állatok szállítás közbeni védelméről szóló 91/628/EGK irányelv módosításáról szóló, 1995. június 29-i 95/29/EK tanácsi irányelv (4) hatálybalépése óta, és ajánlotta a jelenlegi közösségi jogszabályok módosítását ezen a területen.

(4)

A legtöbb tagállam megerősítette az állatok nemzetközi szállítás közbeni védelméről szóló európai egyezményt, és a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy a Közösség nevében tárgyalásokat folytasson az állatok nemzetközi szállítás közbeni védelméről szóló, felülvizsgált európai egyezményről.

(5)

Az állatok jóléte érdekében az állatok nagy távolságokon való szállítását, beleértve a vágóhídra küldött állatok szállítását is, a lehető legrövidebbre kell korlátozni.

(6)

A Tanács 2001. június 19-én felszólította a Bizottságot (5), hogy nyújtson be javaslatokat a hatályos közösségi jogszabályok hatékony végrehajtásának és szigorú érvényesítésének biztosítására az állatok védelmének és jólétének javítása, a fertőző állatbetegségek előfordulásának és terjedésének megelőzése, valamint további szigorú követelmények meghozatala érdekében, hogy megelőzzék az állatok fájdalmát és szenvedését abból a célból, hogy a szállítás közben és azt követően biztosítsák az állatok kíméletét és egészségét.

(7)

2001. november 13-án az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy készítsen javaslatokat a haszonállatok szállításával kapcsolatos hatályos közösségi szabályok módosítására, különösen abból a célból, hogy:

—

konzultáljon az illetékes tudományos bizottsággal az állatok szállításának időtartamára vonatkozóan;

—

dolgozzon ki egy harmonizált európai mintabizonyítványt a szállítmányozók részére; hangolja össze a hosszú útvonalon történő szállításokra vonatkozó útvonalterveket;

—

biztosítsa, hogy az állatállományt a szállítás közben gondozó személyzet minden tagja elvégezet egy, az illetékes hatóságok által elismert képzést; és

—

biztosítsa, hogy a Közösség állat-egészségügyi határállomásain végzett ellenőrzések kiterjedjenek azoknak a jóléti körülményeknek az ellenőrzésére is, amelyek között az állatokat szállítják.

(8)

Az állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos bizottság 2002. március 11-én az állatok szállítás közbeni jólétére vonatkozó véleményt fogadott el. A közösségi jogszabályokat ezért az új tudományos bizonyítékok figyelembevétele érdekében módosítani kell, elsőbbséget adva egyúttal ezeknek a közvetlen jövőben való érvényesíthetőségének megfelelő biztosításának.

(9)

Különös rendelkezéseket kell majd megfelelő javaslatokban megállapítani a baromfira, macskákra és kutyákra vonatkozóan, amikor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vonatkozó véleményei rendelkezésre állnak.

(10)

Az állatok szállítására vonatkozó közösségi jogszabályok összehangolása terén a 91/628/EGK irányelv alapján szerzett tapasztalatok, valamint az irányelv nemzeti szinten való átültetésekor tapasztalt különbségek miatt bekövetkező nehézségek fényében célszerűbb a közösségi szabályokat ezen a területen rendeletben meghatározni. Az egyes olyan állatfajokra vonatkozó részletes rendelkezések elfogadásáig, amelyeknek különleges igényeik vannak, és a közösségi állatállománynak csak egy nagyon korlátozott részét képviselik, helyénvaló megengedni a tagállamoknak, hogy az ilyen állatfajok szállítására vonatkozóan kiegészítő nemzeti szabályokat állapítsanak meg vagy tartsanak fenn.

(11)

E rendeletnek a Közösségen belüli következetes és eredményes alkalmazásának biztosítása céljából annak az alapelvnek a tekintetében, amely szerint az állatok nem szállíthatók olyan módon, amely sérülést vagy túlzott szenvedést okozhat nekik, helyénvaló a különféle szállítási módokból fakadó különleges igényekre vonatkozó részletes rendelkezéseket megállapítani. Ezeket a részletes rendelkezéseket a fent említett alapelvnek megfelelően kell értelmezni és alkalmazni, és időben kell frissíteni, amikor különösen új tudományos szakvélemények fényében úgy tűnik, hogy azok már nem biztosítják a fenti alapelvnek való megfelelést egy-egy adott állatfaj vagy szállítási mód esetén.

(12)

A kereskedelmi célú szállítás nem korlátozható olyan szállításra, ahol pénz, áru vagy szolgáltatás azonnali cseréje történik. A kereskedelmi célú szállítás alatt különösen azt a szállítást kell érteni, amely közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnnyel jár együtt, vagy ezt célozza.

(13)

Az állatok kirakodása, majd újbóli berakodása szintén stresszforrást jelenthet számukra, és a korábban megállóhelyként említett ellenőrző állomásokon történő érintkezés meghatározott körülmények esetén fertőző betegségek terjedéséhez vezethet. Ezért az ellenőrző állomásokon pihenő állatok egészségének és jólétének védelme érdekében különös intézkedések meghozatala indokolt. Ennek eredményeként szükséges a megállóhelyekre vonatkozó közösségi kritériumokról, valamint a 91/628/EGK irányelv mellékletében említett útvonalterv módosításáról szóló, 1997. június 25-ei 1255/97/EK tanácsi rendelet1 (6) módosítása.

(14)

Az állatok nem kielégítő jóléte gyakran az oktatás hiányából ered. Ezért minden olyan személy képzése előfeltétel, aki az állatokat szállítás közben gondozza, és ezt a képzést csak az illetékes hatóság által jóváhagyott szervezet nyújthatja számukra.

(15)

Az állatok szállítás közbeni jóléti körülményei főleg a szállítmányozók naponta tanúsított magatartásával függnek össze. Az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzéseket akadályozhatja, hogy a szállítmányozók szabadon működhetnek a különböző tagállamokban. Ezért a szállítmányozóknak a jogállásuk és működésük tekintetében elszámoltathatóbbnak kell lenniük, és nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk. Különösképpen igazolniuk kell, hogy engedéllyel rendelkeznek, rendszeresen jelenteniük kell minden nehézséget, és az általuk végzett tevékenységekről és azok eredményeiről pontos nyilvántartást kell vezetniük.

(16)

Az állatok szállítása nemcsak a szállítmányozókat foglalja magában, hanem egyéb olyan kategóriába sorolható piaci szereplőket is, mint a mezőgazdasági termelők, a kereskedők, a gyűjtőállomások, valamint a vágóhidak. Következésképpen az állatok jólétére vonatkozó egyes kötelezettségeket ki kell terjeszteni minden, az állatok szállításában részt vevő piaci szereplőre is.

(17)

A gyűjtőállomások rendkívül fontos szerepet játszanak egyes állatállományok szállításában. Ezért a gyűjtőállomásoknak gondoskodniuk kell arról, hogy alkalmazottaik és a látogatók ismerjék és tiszteletben tartsák az állatok szállítás közbeni védelmével kapcsolatos közösségi jogszabályokat.

(18)

A nagy távolságokon való szállítás a rövid távolságokon való szállításnál károsabb hatással lehet az állatok jólétére. Ezért egyedi eljárásokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy biztosítsák az előírások nagyobb tiszteletben tartását, különösen az ilyen szállítási műveletek nyomon követhetőségének növelése révén.

(19)

A közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendelet (7) rendelkezik a közúti fuvarozók számára előírt maximális vezetési és a minimális pihenőidőről. Helyénvaló, hogy az állatok utazásait hasonlóképpen szabályozzák. A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (8) rendelkezik arról, hogy menetíró készüléket kell felszerelni és használni a közúti fuvarozással kapcsolatos szociális jogszabályok betartásának hatékony ellenőrzésének biztosítására. Szükséges, hogy az így nyilvántartott adatokat rendelkezésre bocsássák és ellenőrizzék, hogy az állatjóléti jogszabályok értelmében a szállítási időre vonatkozó korlátoknak érvényt szerezzenek.

(20)

Az illetékes hatóságok közötti nem megfelelő információcsere az állatok szállítás közbeni védelmére vonatkozó közösségi jogszabályok nem megfelelő érvényesüléséhez vezet. Következésképpen a különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködési szint javításához rugalmas eljárások létrehozása szükséges.

(21)

A 90/426/EGK irányelv (9) 2. cikkének c) pontjában meghatározott törzskönyvezett lófélék szállítása gyakran nem kereskedelmi célokból történik, és ezeket a szállításokat e rendelet céljaival teljes összhangban kell végrehajtani. Figyelemmel az ilyen szállítások természetére, megfelelőnek tűnik az egyes rendelkezésektől való eltérés, ha a törzskönyvezett lófélék szállítására verseny, ügető, kulturális események vagy tenyésztés céljából kerül sor. Nem megfelelő azonban az ilyen eltérés alkalmazása a közvetlenül vagy az átutazást követően a piacról vagy a gyűjtőközpontból a vágóhídra vágási célból szállított lófélékre, amelyek a 90/426/EGK irányelv 2 cikke d) pontjának valamint 8. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése értelmében vágásra szánt lóféléknek minősülnek.

(22)

Az állatjóléti jogszabályok megsértésének nem megfelelő nyomon követése az ilyen jellegű jogszabályok be nem tartására ösztönöz, és a verseny torzulásához vezet. Ezért egységes eljárásokat kell létrehozni a Közösség egészében az ellenőrzések fokozása, valamint az állatjóléti jogszabályok megsértése esetén a szankciók kiszabása érdekében. A tagállamoknak meg kell határozniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(23)

Számos állatot szállítanak nagyon nagy távolságokon állatszállító hajókon a Közösség területéről kiindulva, illetve azon belül, és a tengeri szállítás a kindulási helyen ellenőrizhető. Ezért alapvető fontosságú, hogy e szállítási módra vonatkozó különös intézkedéseket és előírásokat állapítsanak meg.

(24)

A közösségi jogszabályok összhangja érdekében módosítani kell a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelvet (10), hogy a gyűjtőállomások jóváhagyása és a szállítmányozókra vonatkozó követelmények tekintetében e rendeletnek megfelelően kiigazításra kerüljön.

(25)

Az állatok levágásuk vagy leölésük során való védelméről szóló, 1993. december 22-i 93/119/EK tanácsi irányelvet (11) szintén ki kell igazítani, hogy az elektromos áramütés használata tekintetében e rendelettel összhangban álljon.

(26)

Az állat-egészségügyi és tenyésztéstechnológiai jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint ez utóbbiak és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1989. november 21-i 89/608/EGK tanácsi irányelvben (12) meghatározott szabályokat és információs eljárásokat alkalmazni kell az állatok szállítás közbeni jólétének biztosításához az ezen rendelettel való összhang biztosítása érdekében.

(27)

A 98/139/EK bizottsági határozat (13) egyes részletes szabályokat határoz meg a bizottsági szakértők által a tagállamokban végzett állatorvosi szúrópróba szerű ellenőrzésekre vonatkozóan, aminek elő kell segítenie az ezen rendeletnek való egységes megfelelést.

(28)

E rendelet rendelkezéseket állapít meg a nagy távolságokon élő állatokat szállító közúti járművek szellőzésével kapcsolatban. Az élő állatok nyolc órát meghaladó időtartamú szállítására használt közúti járművekre vonatkozó kiegészítő állatvédelmi előírásokról szóló, 1998. február 16-i 411/98/EK tanácsi rendeletet (14) ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni.

(29)

Egy egyszerű eljárás bevezetése indokolt a Tanács számára, amely — különösen a rendeletnek a kibővített Közösségen belüli élőállat-szállításra gyakorolt hatásának értékelése tükrében — lehetővé teszi e rendelet egyes fontos technikai részleteinek naprakésszé tételét, és meghatározza annak a navigációs rendszernek az előírásait, amelyet a jövőbeni, e téren végbemenő technológiai fejlődés, így például a Galileo-rendszer megvalósulása, alapján minden fajta közúti szállítóeszközre alkalmazni kell.

(30)

Egyes régióknak a Közösség szárazföldi területétől való távolságának figyelembevétele érdekében helyénvaló az eltérések lehetőségéről rendelkezni, különösen a Szerződés 299. cikkében említett legkülső régiók esetében.

(31)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (15) összhangban kell elfogadni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS AZ ÁLLATOK SZÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

1. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet a élő gerinces állatok Közösségen belüli szállítására kell alkalmazni, beleértve a tisztviselők által elvégzendő különös ellenőrzéseket is a szállítmányoknak a Közösség vámterületére való be- és kilépésekor.

(2)   A következőkre kizárólag a 3. és a 27. cikk vonatkozik:

a)

a mezőgazdasági termelők által, mezőgazdasági járművek vagy saját tulajdonban lévő szállítóeszközök használatával végzett, a földrajzi sajátosságok miatt bizonyos állatfajták esetében indokolt, szezonális vándorlegeltetés céljából történő szállítás;

b)

a mezőgazdasági termelők által, saját tulajdonban lévő szállítóeszközzel végzett, saját tulajdonban lévő állatok 50 km-nél kisebb távolságra történő szállítása.

(3)   Ez a rendelet nem jelenthet akadályt az olyan szigorúbb nemzeti intézkedésekre nézve, amelyek az állatok jólétének javítását célozzák a kizárólag a tagállam területén belüli szállítás, illetve a tagállam területéről kiinduló tengeri szállítás közben.

(4)   Ezt a rendeletet a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(5)   Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az állatok nem gazdasági tevékenységgel összefüggő szállítására, illetve az állatorvos szakvéleménye alapján történő, közvetlenül az állatorvosi rendelőkbe vagy állatklinikákra, illetve onnan való szállítására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„állatok”: élő gerinces állatok;

b)

„gyűjtőállomások”: olyan helyek — például gazdaságok, gyűjtőhelyek és piacok —, ahol a különböző gazdaságokból származó háziló-féléket vagy a házi szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléket szállítmányok összeállítása céljából összegyűjtik;

c)

„kísérő”: az állatok jólétéért közvetlenül felelős olyan személy, aki az állatokat a szállítás során kíséri;

d)

„állat-egészségügyi határállomás”: a 91/496/EGK irányelv (16) 6. cikkével összhangban kijelölt és jóváhagyott állat-egészségügyi állomás, amely a harmadik országokból a Közösség területének határára érkező állatok állatorvosi ellenőrzésének elvégzésére szolgál;

e)

„közösségi állat-egészségügyi jogszabályok”: a 90/425/EGK irányelv (17) A. mellékletének I. fejezetében felsorolt jogszabályok, illetve az ezt követő végrehajtási szabályok;

f)

„illetékes hatóság”: a tagállamok minden olyan központi hatósága, amely állatjóléti ellenőrzések elvégzésére jogosult, illetve bármely olyan hatóság, amelyekre e jogosultságokat átruházták;

g)

„konténer”: bármilyen láda, doboz, tartály vagy egyéb merev szerkezet, amelyet állatok szállítására használnak, és nem minősül szállítóeszköznek;

h)

„ellenőrző állomások”: az 1255/97/EK rendeletben említett ellenőrző állomások;

i)

„kilépési hely”: az állat-egészségügyi határállomás vagy a tagállam által kijelölt bármely egyéb hely, ahol az állatok elhagyják a Közösség vámterületét;

j)

„utazás”/„szállítás”: a teljes szállítási művelet a kiindulási helytől a rendeltetési helyig, beleértve a köztes helyeken való bármely kirakodást, elhelyezést és berakodást;

k)

„gondozó”: az állatokért állandóan vagy ideiglenesen felelős vagy azokat gondozó természetes vagy jogi személy, kivéve a szállítmányozót;

l)

„állatszállító hajó”: háziló-félék vagy szarvasmarha-, juh-, kecske-, és sertésfélék szállítására használt vagy szánt hajó, kivéve a ro-ro hajókat, és a mozgatható konténerekben állatokat szállító hajókat;

m)

„nagy távolságokon való szállítás”: a nyolc órát meghaladó szállítás, amely a szállítmány részét képező első állat megmozdításakor kezdődik;

n)

„szállítóeszköz”: az állatok szállítására használt közúti vagy vasúti jármű, hajó vagy légi jármű;

o)

„műholdas navigációs rendszerek”: olyan műholdon alapuló infrastruktúrák, amelyek globális, folyamatos, pontos, valamint időre vonatkozó és helyzetmeghatározást szolgáltatnak, vagy bármely olyan technológia, amely e rendelet alkalmazásában ezzel egyenértékű szolgáltatást nyújt.

p)

„hatósági állatorvos”: a tagállam illetékes hatósága által kijelölt állatorvos;

q)

„szállításszervező”:

i.

olyan szállítmányozó, aki legalább egy másik szállítmányozóval alvállalkozói szerződést kötött az út egy részére; vagy

ii.

olyan természetes vagy jogi személy, aki több mint egy szállítmányozóval kötött az útra szerződést; vagy

iii.

olyan személy, aki aláírta a II. mellékletben szereplő menetlevél 1. szakaszát;

r)

„kiindulási hely”: az a hely, ahol az állatokat első alkalommal berakodják egy szállítóeszközbe, feltéve, hogy az indulás előtt legalább negyvennyolc órán keresztül az állatokat itt helyezték el;

A közösségi állat-egészségügyi jogszabályokkal összhangban azonban a gyűjtőállomások is kiindulási helynek tekinthetők, feltéve hogy

i.

az első berakodási hely és a gyűjtőállomás között megtett távolság a 100 km-t nem haladja meg; vagy

ii.

az állatokat a gyűjtőállomásról való indulást megelőzően legalább hat órán át megfelelő alomban helyezik el, lehetőleg nincsenek megkötve, és megitatják őket;

s)

„rendeltetési hely”: az a hely, ahol az állatokat a szállítóeszközből kirakodják és

i.

az indulást megelőzően legalább negyvennyolc órán át itt helyezik el; vagy

ii.

levágják;

t)

„pihenőhely vagy átrakodóhely”: a rendeltetési helytől eltérő bármely megállóhely a szállítás során, beleértve azt a helyet, ahol az állatok — kirakodással vagy anélkül — másik szállítóeszközbe kerülnek;

u)

„törzskönyvezett lófélék”: a 90/426/EGK irányelvben (18) említett törzskönyvezett lófélék;

v)

„ro-ro hajó”: oly módon kialakított tengerjáró hajó, amelyre közúti vagy vasúti járművek fel tudnak hajtani, illetve arról le tudnak hajtani;

w)

„szállítás”: az állatok egy vagy több szállítóeszközben történő mozgatása, valamint az ezzel kapcsolatos műveletek, beleértve a berakodást, kirakodást, átrakodást és pihenőt, egészen az állatoknak a rendeltetési helyen való kirakodásáig;

x)

„szállítmányozó”: az állatokat saját vagy harmadik fél javára fuvarozó természetes vagy jogi személy;

y)

„be nem tört lovak”: olyan lovak, amelyeket nem lehet megkötözni vagy kötőfékkel vezetni anélkül, hogy elkerülhető izgalmi állapotot, fájdalmat vagy szenvedést ne okozzanak nekik;

z)

„jármű”: kerekekkel felszerelt, mozgatott vagy vontatott szállítóeszköz.

3. cikk

Az állatok szállítására vonatkozó általános feltételek

Az állatok nem szállíthatók vagy szállíttathatók oly módon, amely sérülést vagy szükségtelen szenvedést okozhat számukra.

Továbbá meg kell felelni a következő feltételeknek:

a)

minden szükséges intézkedés előzetes megtétele annak érdekében, hogy az utazás lehető legrövidebb legyen, és a szállítás során az állatok igényeinek eleget tegyenek;

b)

az állatok szállításra alkalmas állapota;

c)

a szállítóeszközt oly módon megtervezése, kialakítása, karbantartása és működtetése, hogy megakadályozzák az állatok sérülését és szenvedését, valamint biztosítsák az állatok biztonságát;

d)

a berakodáshoz és kirakodáshoz használt eszközök megfelelő módon való megtervezése, kialakítása, karbantartása és működtetése, hogy megakadályozzák az állatok sérülését és szenvedését, valamint biztosítsák az állatok biztonságát;

e)

az állatokat gondozó személyek a célnak megfelelő képzésben részesülése és szakértelme, akik feladataikat mindennemű erőszakot, illetve olyan módszert mellőzve végzik, amely szükségtelen félelmet, sérülést vagy szenvedést okozna az állatoknak;

f)

a rendeltetési helyre való szállítást haladéktalan biztosítása, valamint az állatjóléti feltételek rendszeres ellenőrzése, és megfelelő biztosítása;

g)

az állatok számára elegendő, a méretüknek és a tervezett szállításnak megfelelő alapterületet és magasság biztosítása;

h)

megfelelő időközönként, az állat fajtájának és méretének minőségileg és mennyiségileg megfelelő viz, takarmány és pihenés nyújtása.

II. FEJEZET

SZÁLLÍTÁSSZERVEZŐK, SZÁLLÍTMÁNYOZÓK, GONDOZÓK ÉS GYŰJTŐÁLLOMÁSOK

4. cikk

Szállítási dokumentáció

(1)   Nem szállíthatók állatok a szállítóeszközben található, a következő adatokat tartalmazó dokumentáció nélkül:

a)

az állatok származása és tulajdonjoga;

b)

kiindulási hely;

c)

az indulás napja és időpontja;

d)

a tervezett rendeltetési hely;

e)

a tervezett szállítás várható időtartama.

(2)   A szállítmányozónak az (1) bekezdésben meghatározott dokumentációt kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

5. cikk

Az állatok szállításával kapcsolatos tervezési kötelezettség

(1)   Az állatok szállítására vonatkozóan kizárólag a 10. cikk (1) bekezdésével és a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban engedéllyel rendelkező szállítmányozóval köthető szerződés vagy alvállalkozói szerződés.

(2)   A szállítmányozóknak meg kell határozniuk egy, a szállításért felelős természetes személyt, és gondoskodniuk kell arról, hogy mindig rendelkezésre álljanak az utazásnak az ellenőrzésük alá tartozó szakasza tekintetében a megtervezéssel, végrehajtással és teljesítéssel kapcsolatos információk.

(3)   A szállításszervezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy az utazás során

a)

az szállítás különböző szakaszainak nem megfelelő összehangolása miatt az állatok jóléte ne kerüljön veszélybe; valamint figyelembe vegyék az időjárási viszonyokat; és

b)

megbízzanak egy természetes személyt, aki felel azért, hogy az illetékes hatóság számára bármikor rendelkezésre bocsássa az szállítás tervezésével, végrehajtásával és teljesítésével kapcsolatos információkat.

(4)   A háziló-félék, a törzskönyvezett lófélék kivételével, és a házi szarvasmarha-, juh-, kecske-, illetve sertésfélék tagállamok és harmadik államok közötti, nagy távolságokon való szállítása esetén a szállítmányozóknak és a szállításszervezőknek meg kell felelniük a II. mellékletben a menetlevelekre vonatkozó rendelkezéseknek.

6. cikk

Szállítmányozók

(1)   Kizárólag a 10. cikk (1) bekezdése, és a nagy távolságokon való szállítás esetén a 11. cikk (1) bekezdése alapján az illetékes hatóság által kiállított engedéllyel rendelkező személy végezhet szállítmányozói tevékenységet. Az állatok szállításakor az engedély másolatát az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(2)   A szállítmányozók a 10. cikk (1) bekezdésében, illetve nagy távolságokon való szállítás esetén a 11. cikk (1) bekezdésében említett információkkal és dokumentumokkal kapcsolatosan bekövetkező bármely változásról — a változás bekövetkeztét legfeljebb tizenöt munkanappal követően — értesítik az illetékes hatóságot.

(3)   A szállítmányozók az I. mellékletben meghatározott technikai szabályoknak megfelelően végzik az állatok szállítását.

(4)   A szállítmányozók olyan személyeket bíznak meg az állatok gondozásával, akik az I. és II. melléklet vonatkozó rendelkezéseiről képzésben részesültek.

(5)   A háziló-féléket vagy a szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléket, valamint baromfit szállító közúti járművön járművezetőként vagy kísérőként kizárólag a 17. cikk (2) bekezdése szerinti képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személy tevékenykedhet. Az állatok szállításakor a képesítési bizonyítványt az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(6)   A szállítmányozók biztosítják, hogy minden állatszállítmányt kísérő kísérjen, a következő esetek kivételével:

a)

ha az állatokat biztonságos, megfelelően szellőztetett konténerekben szállítják, amelyek, amennyiben szükséges, a szállítás tervezett időtartamának kétszeresére elegendő, felboríthatatlan adagolókban tárolt élelmet és vizet tartalmaznak;

b)

ha a járművezető látja el a kísérő feladatait.

(7)   Az (1), (2), (4) és (5) bekezdést nem kell alkalmazni a kiindulási helytől a rendeltetési helyig 65 km-t nem meghaladó szállítást végző személyekre.

(8)   A szállítmányozók azon tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátják a 18. cikk (2) bekezdésében és a 19. cikk (2) bekezdésében előírt jóváhagyási igazolást, amelybe az állatokat szállítják.

(9)   A háziló-féléket, a törzskönyvezett háziló-félék kivételével, és a házi szarvasmarha-, juh-, kecske-, illetve sertésféléket nagy távolságokon szállító valamennyi szállítmányozónak — 2007. január 1-jétől kezdődően az első üzembehelyezésű szállítóeszközök esetében, és 2009. január 1-jétől kezdődően valamennyi közúti szállítóeszköz esetében — az I fejezet VI. Fejezetének 4.2 pontjában említett műholdas navigációs rendszert kell használnia. Legalább három évig meg kell őrizniük az ilyen navigációs rendszer rendszer által rögzített adatokat, és azokat kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk, különösen a 15. cikk (4) bekezdésben említett ellenőrzés elvégzésekor. Az e bekezdésre vonatkozó végrehajtási rendelkezések a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el.

7. cikk

A szállítóeszköz előzetes átvizsgálása és jóváhagyása

(1)   Kizárólag a 18. cikk (1) bekezdése alapján átvizsgált és jóváhagyott szállítóeszközben engedélyezett az állatok nagy távolságokon való közúti szállítása.

(2)   Kizárólag a 19. cikk (1) bekezdése alapján átvizsgált és jóváhagyott állatszállító hajókban engedélyezett a háziló-félék vagy a házi szarvasmarha-, juh-, kecske-, és sertésfélék tíz tengeri mérföldet meghaladó tengeri szállítása.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a háziló-félék vagy a házi szarvasmarha-, juh-, kecske-, és sertésfélék nagy távolságokon való közúti és/vagy vízi szállításához használt konténerekre is.

8. cikk

Gondozók

(1)   A kiindulási, átrakodási vagy rendeltetési helyen dolgozó gondozók gondoskodnak az I. melléklet 1. szakasza I. és III. fejezetében meghatározott, az állatok szállítására vonatkozó technikai szabályok betartásáról.

(2)   A gondozók megvizsgálnak minden, az átrakodási vagy rendeltetési helyre érkező állatot, és megállapítják, hogy az állatok a tagállamok és harmadik országok közötti, nagy távolságon való szállításnak vannak, illetve voltak-e kitéve. A háziló-félék, a törzskönyvezett háziló-félék kivételével, valamint a házi szarvasmarha-, juh-, kecske-, illetve sertésfélék nagy távolságokon való szállítása esetén a gondozóknak meg kell felelniük a II. mellékletben a menetlevelekre vonatkozó rendelkezéseknek.

9. cikk

Gyűjtőállomások

(1)   A gyűjtőállomások üzemeltetői gondoskodnak az állatok I. melléklet 1. szakasza I. és III. fejezetében meghatározott technikai szabályoknak megfelelőbánásmódjáról.

(2)   A gyűjtőállomásoknak a közösségi állat-egészségügyi jogszabályokkal összhangban jóváhagyott üzemeltetői ezen kívül

a)

kizárólag olyan személyeket bíznak meg az állatok gondozásával, akik az I. mellékletben megállapított, vonatkozó technikai szabályokról képzésben részesültek;

b)

a gyűjtőállomásba belépési engedéllyel rendelkező személyeket rendszeresen tájékoztatják az e rendelet értelmében rájuk vonatkozó feladataikról és kötelezettségeikről, illetve a jogsértésekért kiszabandó szankciókról;

c)

a gyűjtőállomásba belépési engedéllyel rendelkező személyek számára folyamatosan elérhetővé teszik azon illetékes hatóság adatait, amelyet az e rendelet előírásainak esetleges megsértése esetén értesíteni kell;

d)

e rendeletnek a gyűjtőállomáson tartózkodó bármely személy általi megsértése esetén, valamint az illetékes hatóság által hozott intézkedések sérelme nélkül, megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az észlelt jogsértést orvosolják, és megakadályozzák annak újbóli előfordulását;

e)

elfogadják, figyelemmel kísérik és érvényesítik a szükséges belső szabályokat az a)—d) pontnak való megfelelés érdekében.

III. FEJEZET

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK FELADATAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

10. cikk

A szállítmányozók engedélyével kapcsolatos követelmények

(1)   Az illetékes hatóság engedélyt állít ki a szállítmányozó részére, feltéve, hogy

a)

a kérelmező abban a tagállamban telepedett le, illetve harmadik országbeli kérelmező esetén rendelkezik abban a tagállamban képviselettel, ahol engedélyért folyamodott;

b)

a kérelmező igazolta, hogy elegendő és megfelelő személyzet, felszerelés és operatív eljárás áll rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik, hogy e rendeletnek eleget tegyen, beleértve adott esetben a helyes gyakorlatról szóló útmutatót;

c)

nem ismeretes, hogy a kérelmező vagy képviselője a kérelmet megelőző három évben súlyosan megsértette volna az állatok védelmével kapcsolatos közösségi és/vagy nemzeti jogszabályokat. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a kérelmező az illetékes hatóság számára egyértelműen bizonyította, hogy minden szükséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy a további jogsértéseket elkerülje.

(2)   Az illetékes hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyeket a III. melléklet I. fejezetében szereplő mintának megfelelően állítja ki. Ezek az engedélyek legfeljebb a kiállítás napjától számított öt évig érvényesek, és nagy távolságokon való szállításra nem jogosítanak.

11. cikk

A nagy távolságokon való szállításhoz szükséges engedélyekkel kapcsolatos követelmények

(1)   Az illetékes hatóság kérelem alapján engedélyt állít ki a nagy távolságokon való szállítást végző szállítmányozó részére, feltéve, hogy

a)

a szállítmányozó megfelel a 10. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek;

b)

a kérelmező benyújtotta a következő dokumentumokat:

i.

valamennyi, a nagy távolságokon szállítást végző járművezetőnek és kísérőnek a 17. cikk (2) bekezdése szerinti, érvényes képesítési bizonyítványát;

ii.

valamennyi, a nagy távolságokon való szállításhoz használt közúti szállítóeszközre vonatkozó, a 18. cikk (2) bekezdése szerinti, érvényes jóváhagyási igazolást;

iii.

azon eljárással kapcsolatos részleteket, amely lehetővé teszi a szállítmányozó számára, hogy nyomon kövesse és nyilvántartsa a felelőssége alá tartozó közúti járművek mozgását, és a nagy távolságon való szállítás során bármikor kapcsolatba lépjen az érintett járművezetőkkel;

iv.

a vészhelyzetek esetére vonatkozó vészhelyzeti intézkedési terveket.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontja iii. alpontjának alkalmazásában a háziló-féléket, a törzskönyvezett háziló-félék kivételével, valamint a házi szarvasmarha-, juh-, kecske-, illetve sertésféléket nagy távolságokon szállító szállítmányozóknak igazolniuk kell, hogy a 6. cikk (9) bekezdésében említett navigációs rendszert használják:

a)

az első üzembehelyezésű közúti szállítóeszközök esetében 2007. január 1-jétől kezdődően;

b)

b) valamennyi közúti szállítóeszköz esetében 2009. január 1-jétől kezdődően.

(3)   Az illetékes hatóság az ilyen engedélyeket a III. melléklet II. fejezetében szereplő mintának megfelelően állítja ki. Ezek az engedélyek legfeljebb a kiállítás napjától számított öt évig érvényesek, és minden szállításra, beleértve a nagy távolságokon való szállításokra is érvényesek.

12. cikk

Az engedély iránti kérelemre vonatkozó korlátozás

A szállítmányozók kizárólag egy hatósághoz, kizárólag egy tagállamban nyújthatják be a 10. cikk vagy a 11. cikk szerinti engedély iránti kérelmet.

13. cikk

Az illetékes hatóság általi engedélykibocsátások

(1)   Az illetékes hatóság a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott, illetve a 11. cikk (1) bekezdésében a nagy távolságokon való szállításokra meghatározott engedélyek alkalmazási körét a szállítás során ellenőrizhető szempontok szerint korlátozhatja.

(2)   Az illetékes hatóság a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott, illetve a 11. cikk (1) bekezdésében a nagy távolságokon való szállításokra meghatározott minden egyes engedélyt a tagállamban egyedi számmal ellátva állítja ki. Az engedélyt a tagállam hivatalos nyelvén (vagy nyelvein) és — ha a szállítmányozó várhatóan egy másik tagállamban is működik — angolul kell kiállítani.

(3)   Az illetékes hatóság oly módon tartja nyilván a 10. cikk (1) bekezdésében vagy a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott engedélyeket, hogy gyorsan azonosíthassa a szállítmányozókat, különösen abban az esetben, ha azok e rendelet követelményeinek nem tesznek eleget.

(4)   Az illetékes hatóság a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott engedélyeket elektronikus adatbázisban tartja nyilván. Az engedély érvényességi ideje alatt a szállítmányozó nevét és az engedély számát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A magánélet védelmére vonatkozó közösségi és/vagy nemzeti szabályokra is figyelemmel a tagállamoknak engedélyezniük kell a szállítmányozók engedélyével kapcsolatos egyéb adatokhoz való nyilvános hozzáférést. Az adatbázis azokat a határozatokat is tartalmazza, amelyekről a 26. cikk (4) bekezdésének c) pontja és a 26. cikk (6) bekezdése alapján értesítést küldtek.

14. cikk

A nagy távolságon való szállításokat megelőzően az illetékes hatóság által a menetlevelekre vonatkozóan elvégzendő ellenőrzések és egyéb intézkedések

(1)   A háziló-félék és a házi szarvasmarha-, juh-, kecske-, illetve sertésfélék tagállamok és harmadik országok közötti, nagy távolságokon való szállítása esetén a kiindulási hely illetékes hatósága

a)

elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket annak vizsgálatára, hogy

i.

a menetlevélen feltüntetett szállítmányozók rendelkeznek-e a megfelelő érvényes szállítmányozói engedélyekkel, a nagy távolságokon való szállításra használt szállítóeszközök vonatkozásában érvényes jóváhagyási igazolással, valamint a járművezetők és a kísérők vonatkozásában érvényes képesítési bizonyítvánnyal;

ii.

a szállításszervező által benyújtott menetlevél megfelel-e a valóságnak, és arra enged-e következtetni, hogy megfelel ennek a rendeletnek;

b)

amennyiben az a) pontban említett ellenőrzések eredménye nem kielégítő, arra kötelezi a szállításszervezőt, hogy módosítsa a tervezett, nagy távolságon való szállítással kapcsolatos megállapodásokat annak érdekében, hogy a szállítás megfeleljen e rendeletnek;

c)

amennyiben az a) pontban említett ellenőrzések eredménye kielégítő, lebélyegzi a menetlevelet;

d)

a 90/425/EGK irányelv 20. cikkében említett információcsere-rendszer útján a lehető leghamarabb megküldi a menetlevélben meghatározott, tervezett nagy távolságokon való szállításokkal kapcsolatos részletes adatokat a rendeltetési hely, a kilépési hely vagy az ellenőrző állomás illetékes hatósága számára.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve nem kell a menetlevelet lebélyegezni a 6. cikk (9) bekezdésében említett rendszereket használó szállítások esetén.

15. cikk

A nagy távolságon való szállítások bármely szakaszában az illetékes hatóság által elvégzendő ellenőrzések

(1)   Az illetékes hatóság a nagy távolságon való szállítás bármely szakaszában szúrópróbaszerűen és célzottan elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket annak vizsgálata céljából, hogy a bejelentett szállítási idő valószerű-e, és a szállítás megfelel-e e rendeletnek, és különösen hogy az szállítási és pihenési idő összhangban áll-e az I. melléklet V. fejezetében meghatározott korlátozásokkal.

(2)   A tagállamok és harmadik országok közötti nagy távolságon való szállítások esetén az I. melléklet I. fejezetében említett, a kiindulási helyen a szállításra való alkalmasság megállapítását célzó vizsgálatot a berakodást megelőzően, az állat egészségügyi vizsgálatának részeként, a vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályok szerint, az ezen jogszabályok által megállapított határidőn belül kell elvégezni.

(3)   Ha a rendeltetési hely egy vágóhíd, akkor az (1) bekezdésben előírt ellenőrzések az állatjóléti ellenőrzés részeként is elvégezhetők az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) előírtak szerint.

(4)   A közúti szállítóeszköz mozgásainak navigációs rendszer révén nyilvántartott adatait adott esetben fel lehet használni ezeknek az ellenőrzéseknek az elvégzéséhez.

16. cikk

Az alkalmazottak képzése és az illetékes hatóság felszereltsége

Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy alkalmazottai megfelelő képzésben részesüljenek, és kellő felszereltség álljon rendelkezésükre az alábbiak által rögzített adatok ellenőrzéséhez:

—

a 3821/85/EGK rendelet szerinti, a közúti közlekedésben használt menetíró készülék;

—

navigációs rendszer;

17. cikk

Tanfolyamok és képesítési bizonyítvány

(1)   A 6. cikk (4) bekezdése és a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a szállítmányozóknak és a gyűjtőállomások alkalmazottainak tanfolyamokon kell résztvenniük.

(2)   A 6. cikk (5) bekezdésében említettek szerint háziló-féléket vagy házi szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléket, valamint baromfit szállító közúti járművek járművezetőinek és kísérőinek képesítési bizonyítványát a IV. melléklettel összhangban kell megadni. A képesítési bizonyítványt a tagállam hivatalos nyelvén (vagy nyelvein) és — ha a járművezető vagy a kísérő várhatóan egy másik tagállamban is tevékenykedik — angolul kell kiállítani. A képesítési bizonyítványt az illetékes hatóság vagy a tagállamok által e célból kijelölt szerv állítja ki a III. melléklet III. fejezetében szereplő mintának megfelelően. Az említett képesítési bizonyítvány hatálya egy adott fajra vagy fajcsoportra korlátozható.

18. cikk

A közúti szállítóeszköz jóváhagyási igazolása

(1)   A tagállam által kijelölt illetékes hatóság vagy szerv kérelemre megadja a nagy távolságokon való szállításra használt közúti szállítóeszköz jóváhagyási igazolását, feltéve, hogy

a)

ugyanezen vagy egy másik tagállamban nem nyújtottak be kérelmet egy másik illetékes hatósághoz, illetve az nem adott ki rá ilyen igazolást;

b)

a tagállam által kijelölt illetékes hatóság vagy szerv átvizsgálta a szállítóeszközt, és megállapította, hogy az megfelel az I. melléklet II. és VI. fejezetében a nagy távolságokon való szállításra használt közúti szállítóeszközök megtervezésére, kialakítására és karbantartására vonatkozó követelményeknek.

(2)   A tagállam által kijelölt illetékes hatóság vagy szerv minden egyes igazolást a tagállamban egyedi számmal ellátva, a III. melléklet IV. fejezetében szereplő mintának megfelelően állít ki. Az igazolást a tagállam hivatalos nyelvén (vagy nyelvein) és angolul kell kiállítani. Az igazolások a kiállítás napjától számított legfeljebb öt évig érvényesek, és azonnal érvénytelenné válnak, amennyiben a szállítóeszközt az állatok jólétét is érintő módon átalakítják vagy más felszereléssel látják el.

(3)   Az illetékes hatóság a nagy távolságokon való szállításra használt közúti szállítóeszközök jóváhagyási igazolásait elektronikus adatbázisban tartja nyilván oly módon, hogy azok valamennyi tagállam illetékes hatóságai számára gyorsan azonosíthatók legyenek, különösen abban az esetben, ha e rendelet követelményeinek nem tesznek eleget.

(4)   A tagállamok a közúti szállítóeszközökre vonatkozóan eltéréseket engedélyezhetnek e cikk rendelkezéseitől, valamint az I. melléklet V. fejezete 1.4 bekezdésének b) pontja és VI. fejezetének rendelkezéseitől a tizenkét órát nem meghaladó szállítások esetén a végső rendeltetési hely elérése érdekében.

19. cikk

Az állatszállító hajók jóváhagyási igazolása

(1)   A tagállam által kijelölt illetékes hatóság vagy szerv kérelemre megadja a állatszállító hajó jóváhagyási igazolását, feltéve, hogy

a)

a hajót abból a tagállamból kiindulva üzemeltetik, ahol a kérelmet benyújtották;

b)

ugyanezen vagy egy másik tagállamban nem nyújtottak be kérelmet egy másik illetékes hatósághoz, illetve az nem adott ki rá ilyen igazolást;

c)

a tagállam által kijelölt illetékes hatóság vagy szerv átvizsgálta a hajót, és megállapította, hogy az megfelel az I. melléklet IV. fejezetének 1. szakaszában a az állatszállító hajók kialakítására és felszereltségére vonatkozó követelményeknek.

(2)   A tagállam által kijelölt illetékes hatóság vagy szerv minden egyes igazolást a tagállamban egyedi számmal ellátva állít ki. Az igazolást legalább a tagállam egyik hivatalos nyelvén és angolul kell kiállítani. Az igazolások a kiállítás napjától számított legfeljebb öt évig érvényesek, és azonnal érvénytelenné válnak, amennyiben a szállítóeszközt az állatok jólétét is érintő módon átalakítják vagy más felszereléssel látják el.

(3)   Az illetékes hatóság a jóváhagyási igazolással ellátott állatszállító hajókat oly módon tartja nyilván, hogy azok gyorsan azonosíthatók legyenek, különösen abban az esetben, ha e rendelet követelményeinek nem tesznek eleget.

(4)   Az illetékes hatóság az állatszállító hajók jóváhagyási igazolásait elektronikus adatbázisban tartja nyilván oly módon, hogy azok gyorsan azonosíthatók legyenek, különösen abban az esetben, ha e rendelet követelményeinek nem tesznek eleget.

20. cikk

Az állatszállító hajók berakodáskor és kirakodáskor való átvizsgálása

(1)   Az illetékes hatóság az állatok berakodása előtt átvizsgálja a hajót különösen a következők ellenőrzése céljából:

a)

az állatszállító hajót a szállítandó állatok számának és fajtájának megfelelő módon építették és szerelték-e fel;

b)

az állatok elhelyezésére szánt bokszok megfelelő állapotban vannak-e;

c)

az I. melléklet IV. fejezetében említett berendezés megfelelően működik-e.

(2)   Az illetékes hatóság az állatszállító hajó berakodása/kirakodása előtt és közben a következőket annak biztosítása céljából vizsgálja át, hogy:

a)

az állatok a szállítás folytatására alkalmas állapotban vannak;

b)

a berakodási/kirakodási műveleteket az I. melléklet III. fejezetének megfelelően végzik;

c)

az állatok etetésére és itatására hozott intézkedések összhangban állnak az I. melléklet IV. fejezetének 2. szakaszával.

21. cikk

A kilépési helyen és az állat-egészségügyi határállomáson végzett ellenőrzések

(1)   A 639/2003/EK rendelet 2. cikkében meghatározott ellenőrzések sérelme nélkül, az állatoknak a kilépési helyen vagy az állat-egészségügyi határállomáson való bemutatatásakor, a tagállamok hatósági állatorvosai ellenőrzik, hogy az állatokat e rendeletnek megfelelően szállítják-e, és különösen azt, hogy

a)

a szállítmányozók benyújtották-e a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott, illetve a 11. cikk (1) bekezdésében a nagy távolságokon való szállításokra meghatározott érvényes engedélyek másolatát;

b)

a háziló-féléket, házi szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléket, valamint baromfit szállító közúti járművek járművezetői és kísérői bemutattak-e érvényes képesítési bizonyítványt a 17. cikk (2) bekezdése szerint;

c)

az állatok a szállítás folytatására alkalmas állapotban vannak-e;

d)

az a szállítóeszköz, amelyben az állatokat továbbszállítják, megfelel-e az I. melléklet II., illetve adott esetben VI. fejezetének;

e)

kivitel esetén a szállítmányozók bizonyították-e, hogy a kiindulási helyről a rendeltetési ország első kirakodási helyéig történő szállítás megfelel az érintett harmadik országokban alkalmazandó, az V. mellékletben felsorolt nemzetközi megállapodásoknak;

f)

a háziló-féléket, valamint a házi szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléket nagy távolságokon szállították-e vagy fogják szállítani.

(2)   A háziló-félék és szarvasmarha-, juh-, kecske-, illetve sertésfélék nagy távolságokon való szállítása esetén a kilépési hely és az állat-egészségügyi határállomás hatósági állatorvosai elvégzik és rögzítik a II. Mellékletnek a „Menetlevél szerinti rendeltetési hely” című 3. szakaszában felsorolt ellenőrzéseket. Az ezekre az ellenőrzésekre, valamint az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzésekre vonatkozó adatokat az illetékes hatóság az ellenőrzésektől számított legalább három évig megőrzi, beleértve az I. mellékletben vagy a 3821/85/EGK rendelet I. B. mellékletében említettek szerint a megfelelő adatrögzítő lap egy másolatát vagy annak nyomtatott változatát, ha a jármű az említett rendelet hatálya alá tartozik.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az állatok nincsenek a szállítás folytatására alkalmas állapotban, azokat ki kell rakodni, meg kell etetni, valamint pihenniük kell.

22. cikk

Szállítási késedelem

(1)   Az illetékes hatóság meghozza a szükséges intézkedéseket a szállítás közbeni késedelem, illetve az állatok szenvedésének megelőzése, illetve minimálisra csökkentése érdekében olyan esetekben, amikor előre nem látható körülmények gátolják e rendelet alkalmazását. Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az átrakodási és kilépési helyeken, valamint az állat-egészségügyi határállomásokon külön intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy az állatok szállítása elsőbbséget élvezzen.

(2)   Az állatszállítmányok nem tartóztathatók fel szállítás közben, kivéve, ha az állatok jóléte vagy a közbiztonság miatt ez kifejezetten szükséges. Nem okozható indokolatlan késedelem a berakodás befejezése és az indulás között. Ha egy állatszállítmányt szállítás közben két órát meghaladó időtartamra fel kell tartóztatni, az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket az állatok ellátására, és szükség esetén az állatok etetésére, itatására, kirakodására és elhelyezésére.

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS ÉS INFORMÁCIÓCSERE

23. cikk

Sürgősségi intézkedések e rendeletnek a szállítmányozók általi be nem tartása esetén

(1)   Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy e rendelet bármely rendelkezésének nem tesznek vagy tettek eleget, meghozza, vagy az állatokért felelős személyt arra kötelezi, hogy az meghozza a szükséges intézkedéseket az állatok jólétének megóvása érdekében.

Ezek az intézkedések nem okozhatnak az állatoknak szükségtelen vagy további szenvedést, és arányosaknak kell lenniük a felmerülő kockázat mértékével. Az illetékes hatóság a megfelelő módon megtérítteti az ilyen intézkedések költségeit.

(2)   Az egyes esetek körülményeitől függően az ilyen intézkedés lehet:

a)

járművezető- vagy kísérőcsere;

b)

a szállítóeszköz ideiglenes megjavítása, amellyel elkerülhető az állatok sérülésének veszélye;

c)

az állatszállítmány egészének vagy egy részének átrakodása másik szállítóeszközbe;

d)

az állatok legközvetlenebb úton való visszaszállítása a kiindulási helyre, vagy a legközvetlenebb úton való továbbszállításuk a rendeltetési helyre, attól függően, hogy melyik szolgálja nagyobb mértékben az állatok jólétét;

e)

az állatok kirakodása és megfelelő elhelyezése és ellátása arra az időtartamra, amíg a problémát megoldják.

Amennyiben nincs más mód az állatok jólétének megőrzésére, azokat kíméletesen le kell ölni vagy el kell altatni.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említettek szerint e rendelet be nem tartása miatt intézkedéseket kell hozni, és az állatokat e rendelet egyes rendelkezéseinek megsértésével szükséges szállítani, az illetékes hatóságnak engedélyt kell adnia az állatok szállítására. Az engedélyen fel kell tüntetni az érintett állatokat, és meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyekkel az állatok szállíthatóak addig, amíg e rendeletnek teljes mértékben eleget nem tesznek. Az ilyen engedélyeknek végig kell kísérniük az állatszállítmányokat.

(4)   Az illetékes hatóság azonnal lépéseket tesz annak érdekében, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket abban az esetben, ha az állatokért felelős személy nem elérhető vagy nem tartja be az utasításokat.

(5)   Az illetékes hatóságok által hozott döntésekről és azok indokolásáról a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a szállítmányozót vagy annak képviselőjét, valamint azt az illetékes hatóságot, amely a 10. cikk (1) bekezdésében, valamint a 11. cikk (1) bekezdésében előírt engedélyt megadta. Szükség esetén az illetékes hatóságok segítséget nyújtanak a szállítmányozónak a szükséges sürgősségi intézkedések végrehajtásához.

24. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás és információcsere

(1)   A 89/608/EGK tanácsi irányelvben (20) meghatározott szabályokat és információs eljárásokat e rendelet alkalmazásában alkalmazni kell.

(2)   Az e rendelet hatálybalépésének napjától számított három hónapon belül valamennyi tagállam közli a Bizottsággal az e rendelet alkalmazásában kijelölt kapcsolattartó adatait, beleértve adott esetben annak elektronikus címét, illetve az adatok bármely változását. A Bizottság a kapcsolattartó adatait az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretein belül továbbítja a tagállamoknak.

25. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2006. július 5-ig értesítik ezekről a rendelkezésekről, valamint a 26. cikk alkalmazására vonatkozó rendelkezésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.

26. cikk

Jogsértések és a jogsértésekről való értesítés

(1)   E rendelet bármely megsértése esetén az illetékes hatóság meghozza a (2)—(7) bekezdésben meghatározott egyedi intézkedéseket.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy egy szállítmányozó nem tett eleget, vagy egy szállítóeszköz nem felel meg e rendeletnek, haladéktalanul értesíti erről azt az illetékes hatóságot, amely a szállítmányozó engedélyét vagy a szállítóeszköz jóváhagyási igazolását kiadta, és amennyiben a járművezető is felelős e rendelet követelményeinek be nem tartásáért, azt a hatóságot is, amely a járművezető képesítési bizonyítványát kibocsátotta. Minden, a tárgyhoz tartozó adatot vagy dokumentumot csatolni kell az ilyen értesítéshez.

(3)   Ha a rendeltetési hely illetékes hatósága megállapítja, hogy a szállítás során e rendeletet megsértették, haladéktalanul értesíti erről a kiindulási hely illetékes hatóságát. Minden, a tárgyhoz tartozó adatot vagy dokumentumot csatolni kell az ilyen értesítéshez.

(4)   Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy egy szállítmányozó nem tett eleget, vagy egy szállítóeszköz nem felel meg e rendeletnek, vagy ha az illetékes hatóság a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott értesítést kap, adott esetben

a)

kötelezi az érintett szállítmányozót, hogy orvosolja a megállapított jogsértést, és hozzon létre olyan rendszereket, amelyek megakadályozzák a jogsértések újbóli előfordulását;

b)

az érintett szállítmányozót különösen olyan további ellenőrzéseknek veti alá, amelyek az állatok berakodásánál állatorvos jelenlétét igénylik;

c)

felfüggeszti vagy visszavonja az érintett szállítmányozó engedélyét vagy a szállítóeszköz jóváhagyási igazolását;

(5)   Amennyiben a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti képesítési bizonyítvánnyal rendelkező járművezető vagy kísérő megsérti ezt a rendeletet, az illetékes hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja a képesítési bizonyítványt, különösen ha a jogsértés azt bizonyítja, hogy a járművezető vagy a kísérő nem rendelkezik kellő ismeretekkel vagy tájékozottsággal az állatok e rendeletnek megfelelő szállításához.

(6)   Az e rendelet többszöri vagy súlyos megsértése esetén a tagállam ideiglenesen eltilthatja az szállítmányozót vagy szállítóeszközt a területén való állatszállítástól, abban az esetben is, ha a szállítmányozót vagy a szállítóeszközt egy másik tagállamban engedélyezték, feltéve, hogy a 24. cikkben meghatározott kölcsönös segítségnyújtás és információcsere nyújtotta minden lehetőséget kimerítettek.

(7)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk (4) bekezdése c) pontja, illetve az (5) vagy (6) bekezdése alapján hozott határozatokról haladéktalanul értesítsék a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamennyi kapcsolattartót.

27. cikk

Az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések és az általuk készített éves jelentések

(1)   Az illetékes hatóság az állatok, a szállítóeszközök és a kísérődokumentumok megkülönböztetésmentes vizsgálatai révén ellenőrzi, hogy e rendelet követelményeit betartották-e. Ezeket az ellenőrzéseket az évente valamennyi tagállamban szállított állatok megfelelő hányadán kell elvégezni, és ezek az ellenőrzések a más célból végzett ellenőrzésekkel egy időben is elvégezhetők. Az ellenőrzések számát növelni kell, ha megállapítást nyer, hogy e rendelet rendelkezéseit nem tartották be. a fenti hányadokat a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

(2)   A tagállamok minden év június 30-áig éves jelentést nyújt be a Bizottságnak az (1) bekezdésben meghatározott, a megelőző évben elvégzett ellenőrzésekről. A jelentéshez csatolni kell a legfontosabb hiányosságok elemzését, és az ezek kiküszöbölését célzó cselekvési tervet.

28. cikk

Szúrópróba szerű ellenőrzések

A Bizottság állat-egészségügyi szakértői az érintett tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve — és amilyen mértékben ez a rendelet egységes alkalmazásának biztosításához szükséges — szúrópróba szerű ellenőrzéseket végezhetnek az európai parlamenti és tanácsi 882/2004/EK rendeletének (21) 45. cikkében megállapított eljárásokkal összhangban.

29. cikk

A helyes gyakorlatra vonatkozó útmutató

A tagállamok ösztönzik a helyes gyakorlatra vonatkozó olyan útmutatók kidolgozását, amelyek az e rendeletnek — különösen a 10. cikk (1) bekezdésének — való megfeleléssel kapcsolatos iránymutatásokat tartalmaznak. Az ilyen útmutatókat nemzeti szinten, több tagállam szintjén vagy közösségi szinten készítik el. Elő kell segíteni a nemzeti és közösségi útmutatók terjesztését és használatát.

V. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

30. cikk

Mellékletek és végrehajtási szabályok módosítása

(1)   E rendelet mellékleteit a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel módosítja, különösen azoknak a technológiai és tudományos haladáshoz való igazítása céljából, kivéve az I. melléklet IV. fejezetét, VI. fejezetének 3.1. bekezdését, a II. melléklet 1-5. szakaszát, a III., IV., V. és VI. mellékleteket, amelyek a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatók.

(2)   Az e rendelet végrehajtásához szükséges részletes szabályok a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatók el.

(3)   A élő állatokra vonatkozó közösségi állat-egészségügyi jogszabályok által meghatározott bizonyítványok és egyéb okmányok a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kiegészíthetők, e rendelet követelményeinek figyelembe vétele érdekében.

(4)   A 6. cikk (5) bekezdése szerinti képesítési bizonyítványra vonatkozó kötelezettség a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kiterjeszthető egyéb háziállatfajok szállítóeszközeinek a vezetőire és kísérőire.

(5)   A Bizottság az I. melléklet I. fejezetének 2.e) pontjától való eltéréseket a Bizottság fogadhat el állatorvosi járványvédelmi intézkedések alapján bevezetett szállítási korlátozások miatti kivételes piactámogatási intézkedések esetén. Az 31. cikkben említett bizottságot tájékoztatni kell bármely elfogadott intézkedésről.

(6)   Tekintettel az egyes régióknak a Közösség szárazföldi területétől való távolságára, a nagy távolságokon való szállítással kapcsolatos követelményekre vonatkozó eltérések elfogadhatók el a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(7)   E rendelettől eltérve a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a legkülső régióik területén belül az ezen területekről származó vagy ezen területre érkező állatok szállítására vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezéseiket. A tagállamoknak erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot.

(8)   A mellékletekben külön nem említett állatfajokra vonatkozó részletes rendelkezések elfogadásáig a tagállamok az ezen állatfajok szállítására vonatkozó kiegészítő követelményeket állapíthatnak meg vagy tarthatnak fenn.

31. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság tevékenységét az 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) által felállított Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre való hivatkozások esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikk (6) bekezdésében említett időszak három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

32. cikk

Jelentés

A 37. cikk második francia bekezdésében említett időponttól számított négy éven belül a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendeletnek a szállítás alatt lévő állatok jólétére és az élő állatoknak a kibővített Közösségen belüli kereskedelmére gyakorolt hatásáról. Ez a jelentés különös figyelmet fordít az állatok jóléti szükségleteivel kapcsolatos tudományos bizonyítékokra, az I melléklet VI. fejezetének 4.3. bekezdésében említett navigációs rendszer alkalmazására valamint e rendelet társadalmi-gazdasági vonatkozásaira, ideértve a regionális vonatkozásokat is. Ezt a jelentést szükség esetén egy, a nagy távolságon való szállításra vonatkozó jogszabálytervezet is kiegészítheti, különösen a szállítási idő, a pihenési időszakok és a helyigények tekintetében.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 91/628/EGK irányelv, és a 411/98/EK rendelet 2007. január 5-től hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvre és rendeletekre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

34. cikk

A 64/432/EGK irányelv módosításai

A 64/432/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 11. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ee)

megfelelnek a 98/58/EK irányelv és a 2005/1/EK rendelet (23) rájuk alkalmazandó rendelkezéseinek;”;

(23)  HL L 3., 2005.1.5."

b)

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az illetékes hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja jóváhagyást az ezen cikkben foglaltak vagy az ezen irányelv illetve a 2005/1/EK rendelet vagy egyéb, a 90/425/EGK irányelv (24) A. mellékletének I. fejezetében felsorolt közösségi állat-egészségügyi jogszabályok egyéb vonatkozó rendelkezéseinek nem teljesítése esetén. Az engedély visszaadható, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a gyűjtőállomás teljes egészében megfelel az ebben a bekezdésben említett minden vonatkozó rendelkezésnek.”.

(24)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.."

(2)

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítmányozók megfelelnek a következő kiegészítő feltételeknek:

a)

az állatok szállítására olyan szállítóeszközöket kell használniuk, amelyeket:

i.

oly módon alakítottak ki, hogy az állatok ürüléke, alom és takarmány ne szivároghasson és ne hullhasson ki a járműből; és

ii.

minden állatszállítás vagy egyéb, az állatok egészségére veszélyes termék szállítását követően, és szükség esetén állatok újbóli berakodása előtt haladéktalanul kitisztítottak és fertőtlenítettek az illetékes hatóság által hivatalosan engedélyezett fertőtlenítőszerekkel;

b)

a szállítmányozóknak vagy:

i.

rendelkezniük kell az illetékes hatóság által jóváhagyott megfelelő tisztító és fertőtlenítő berendezésekkel, beleértve az alom és az ürülék tárolására szolgáló berendezéseket is; vagy

ii.

okmánnyal igazolják, hogy ezeket a műveleteket egy, az illetékes hatóság által jóváhagyott harmadik személy végzi.

(2)   A szállítmányozó biztosítja, hogy az állatok szállítására használt valamennyi járműről nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza legalább a következő, legkevesebb 3 évig megőrzendő információt:

a)

az állatok átvételének helyei és időpontjai, valamint azon gazdaság vagy a gyűjtőhely neve vagy cégneve, ahol az állatokat átvették;

b)

az állatok leszállításának helyei és időpontjai, valamint a címzett(ek) neve vagy cégneve;

c)

a szállított állatok faja és száma;

d)

a fertőtlenítés időpontja és helye;

e)

a kísérő okmányok részletei, beleértve a számukat;

f)

minden szállítás várható időtartama.

(3)   A szállítmányozók biztosítják, hogy a származási gazdaság vagy gyűjtőállomás elhagyása és a rendeltetési helyre történő megérkezés között a szállítmány vagy az állatok semmilyen esetben nem kerültek érintkezésbe rosszabb egészségi állapotban levő állatokkal.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítmányozók betartják az e cikknek az állatokat kísérő megfelelő okmányokkal kapcsolatos rendelkezéseit.

(5)   Ezt a bekezdést nem kell alkalmazni a kiindulási helytől a rendeltetési helyig az 65 km távolságot nem meghaladóan állatok szállítását végző személyekre.

(6)   Az e cikkben foglaltak nem teljesítése esetén a 2005/1/EK rendelet 26. cikkében meghatározott jogsértésekkel és jogsértések értesítésével kapcsolatos rendelkezéseket kell értelemszerűen az állat-egészségüggyel kapcsolatosan is alkalmazni.”.

35. cikk

A 93/119/EK irányelv módosítása

A 93/119/EK irányelv A. melléklete II. részének 3. alpontja helyébe a következő lép:

„3.

Az állatokat óvatosan kell mozgatni. Az átjárókat úgy kell kialakítani, hogy minimálisra csökkenjen az állatok sérülésének kockázata, továbbá úgy kell elrendezni, hogy kihasználják az állatok csoportos közlekedésre való hajlamát. Az állatok terelésére szolgáló eszközöket kizárólag erre a célra, és csak rövid ideig lehet használni. Az áramütést okozó eszközök használatát, amíg lehetséges, mellőzni kell. Az állatokra áramütést mérő eszköz csakis olyan kifejlett szarvasmarhafélék és sertések esetében alkalmazható, amelyek nem hajlandóak megmozdulni, feltéve, hogy az állatok előtt van szabad terület, amelyben mozoghatnak. Az áramütések nem tarthatnak tovább két másodpercnél, és azokat megfelelő időközönként, kizárólag az állatok hátsó lábának izomzatára lehet alkalmazni. Az áramütéseket nem szabad ismételten alkalmazni, ha az állat nem reagál.”.

36. cikk

Az 1255/97/EK rendelet módosításai

Az 1255/97/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

a rendeletben a „megállóhelyek” szó helyébe a rendeletben mindenütt az „ellenőrző állomások” szavak lépnek;

2.

Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az ellenőrző állomások azok a helyek, ahol az állatokat a 2005/1/EK rendelet (25) I. melléklet V. Fejezetének 1.5. vagy 1.7.b) pontjának értelmében legalább 12 órán át vagy tovább pihentetik.”;

(25)  HL L 3., 2005.1.5."

3.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

(1)   Az illetékes hatóság minden ellenőrző állomás részére jóváhagy és kiad egy jóváhagyási számot. Ez a jóváhagyás meghatározott fajokra, illetve bizonyos állatfajtákra és egészségügyi állapotra korlátozható. A tagállamok értesítik a Bizottságot a jóváhagyott ellenőrző állomások listájáról, és annak minden frissítéséről.

A tagállamok értesítik a Bizottságot a 4. cikk (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazásának részletes szabályairól is, különösen a jóváhagyott helyiségek ellenőrző állomásként való használati idejéről és kettős céljáról.

(2)   Az ellenőrző állomások jegyzékét a Bizottság, az érintett tagállam illetékes hatóságának javaslatára, a 2005/1/EK rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozza meg.

(3)   A tagállamok csak azt követően javasolhatják az ellenőrző állomások jegyzékbe történő felvételét, hogy az illetékes hatóság ellenőrizte, hogy azok a vonatkozó követelményeknek eleget tesznek, és jóváhagyta azokat. Az ilyen jóváhagyás érdekében a 90/425/EGK irányelv 2. cikkének (6) bekezdése szerinti illetékes hatóság biztosítja, hogy az ellenőrző állomások megfeleljenek e rendelet I. melléklete összes követelményének; ezen túlmenően, az ilyen ellenőrző állomásoknak:

a)

olyan területen kell elhelyezkedniük, amelyre nem vonatkoznak tilalmak vagy korlátozások a vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően;

b)

hatósági állatorvos irányítása alatt kell állniuk, aki többek között biztosítja e rendelet rendelkezéseinek betartását;

c)

az összes vonatkozó, állat-egészségüggyel, állatok mozgásával, valamint az állatok levágás során való védelmével kapcsolatos közösségi szabály betartásával kell működniük;

d)

legalább évente kétszer rendszeres vizsgálaton kell átmenniük annak biztosítása érdekében, hogy a jóváhagyási követelmények továbbra is teljesülnek.

(4)   A tagállamnak — különösen az állatok egészsége vagy jóléte alapján — súlyos esetben fel kell függesztenie a területén elhelyezkedő ellenőrző állomás használatát. A tagállamnak értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot a felfüggesztésről és annak okairól. Az ellenőrző állomás használatának felfüggesztését csak azután lehet feloldani, hogy a Bizottságot és a többi tagállamot tájékoztatták annak okairól.

(5)   A Bizottság a 2005/1/EK tanácsi rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felfüggesztheti az ellenőrző állomás használatát vagy a jegyzékből törölheti azt, ha e rendelet 28. cikkében említett, a Bizottság szakértői által végzett szúrópróba szerű ellenőrzés a vonatkozó közösségi jogszabályok megsértését jelzi.”;

4.

A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A kiindulási hely illetékes hatósága a 90/425/EGK irányelv 20. cikkében említett információcsere-rendszer útján értesít az ellenőrző állomásokon áthaladó állatok szállításáról.”;

5.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

(1)   Mielőtt az állatok elhagyják az ellenőrző állomást, a hatósági állatorvos, vagy az e célra az illetékes hatóság által kijelölt bármely állatorvos igazolja a 2005/1/EK rendelet II. mellékletében említett menetlevélen, hogy az állatok a szállítás folytatására alkalmas állapotban vannak. A tagállamok előírhatják, hogy az állat-egészségügyi ellenőrzés eredményeként felmerült költséget az érintett szállító köteles viselni.

(2)   E rendelet követelményeinek betartásával kapcsolatban a hatóságok között folytatott információcserére vonatkozó szabályokat a 2005/1/EK rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell megállapítani.”;

6.

A 6a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6a. cikk

E rendeletet a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel módosítja, különösen annak a technológiai és tudományos haladáshoz való igazítása céljából, kivéve a melléklet bármely módosítását, amelyeket az állat-egészségügyi helyzethez szükséges igazítani, és amelyek a 2005/1/EK rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően fogadhatók el.”;

7.

A 6b. cikk első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„6b. cikk

A tagállamok a 2005/1/EK rendelet 26. cikkének rendelkezéseit alkalmazzák e rendelet rendelkezései megsértésének szankcionálására, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására.”;

8.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZŐ ÁLLOMÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI KRITÉRIUMOK”;

b)

Az A. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„A.   EGÉSZSÉGÜGYI ÉS HIGIÉNÉS INTÉZKEDÉSEK

1.

Minden ellenőrző állomást

a)

úgy kell elhelyezni, megtervezni, megépíteni és működtetni, hogy biztosított legyen a megfelelő szintű biológiai biztonság a súlyos fertőző betegségek más gazdaságokra történő, illetve az e helyiségeken áthaladó, egymást követő állatszállítmányok közötti átterjedésének megelőzése érdekében;

b)

úgy kell megépíteni, felszerelni és működtetni, hogy biztosított legyen a tisztító és fertőtlenítő eljárások elvégezhetősége. A helyszínen teherjármű-mosó berendezést kell biztosítani. Az ilyen létesítményeknek bármilyen időjárási körülmények között működőképesnek kell lennie;

c)

a hatósági állatorvos utasításának megfelelően, minden használat előtt és után tisztítani és fertőtleníteni kell.

2.

Az elhelyezett állatokkal érintkezésbe kerülő alkalmazottak és berendezések kizárólag az adott helyiségekben dolgozhatnak, kivéve, ha az állatokkal, illetve azok ürülékével vagy vizeletével való érintkezést követően tisztító és fertőtlenítő eljáráson estek át. Különösen, az ellenőrző állomás irányításával megbízott személynek — kizárólag az ellenőrző állomásra belépő személyek használatára szolgáló — tiszta felszerelést és védőruházatot, továbbá ezek tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló megfelelő berendezést kell rendelkezésre bocsátania.

3.

Amikor egy állatszállítmányt elszállítanak egy karámból, az alomanyagot el kell távolítani, és az 1. pont c) alpontjában meghatározott tisztítási és fertőtlenítési műveletek lefolytatása után, friss alommal kell pótolni.

4.

Az almot, az állatok ürüléke és vizelete nem gyűjthető össze a helyiségekből, kivéve, ha azokon az állatbetegségek terjedésének elkerülése érdekében megfelelő kezelést végeztek.

5.

Két egymást követő állatszállítmány között megfelelő egészségügyi szünetet kell tartani, amelynek hosszát attól függően, hogy az állatok hasonló régióból, övezetből vagy bokszból érkeznek-e, szükség szerint ki kell igazítani. Különösen, legfeljebb hatnapi használatot követően, a tisztítási és fertőtlenítési műveletek elvégzése után, és bármely új szállítmány megérkezése előtt, az ellenőrző állomásokról az állatokat legalább 24 órára teljesen el kell távolítani.

6.

Az állatok fogadása előtt az ellenőrző állomások:

a)

az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdése rendelkezéseivel összhangban korábban ott tartott minden állat elindulását követő 24 órán belül megkezdik a tisztítási és fertőtlenítési műveleteket;

b)

addig nem fogadnak állatokat, amíg a hatósági állatorvos megállapítja, hogy a tisztítási és fertőtlenítési műveleteket megfelelően elvégezték.”;

c)

A B. szakasz (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A 2005/1/EK rendelet I. melléklet II. és III. fejezetének az állatok be- és kirakodására szolgáló szállítóeszközökre vonatkozó rendelkezésein túlmenően, minden ellenőrző állomásnak rendelkeznie kell az állatok szállítóeszközbe történő be- és kirakodására szolgáló megfelelő felszereléssel és létesítményekkel. Az ilyen felszerelésnek és létesítményeknek különösen csúszásmentes padlóburkolattal, és szükség esetén oldalsó védelemmel kell rendelkezniük. A hidakat, rámpákat, valamint a le- és feljárókat oldalfalakkal, korlátokkal, vagy más védőberendezéssel kell ellátni, az állatok leesésének megakadályozása érdekében. A be- és kirakodó rámpák lejtésének a lehető legkisebbnek kell lennie. Az átjáróknak olyan padlóburkolattal kell rendelkezniük, amely minimálisra csökkenti az elcsúszás kockázatát, és olyan kialakításúnak kell lenniük, hogy minimálisra csökkentsék az állatok megsérülésének kockázatát. Különös gondot kell fordítani annak biztosítására, hogy a jármű platója és a rámpa, valamint a rámpa és a kirakodó terület padozata között ne legyen jelentős rés vagy lépcső, amely az állatokat ugrásra kényszeríti, illetve megcsúszásukat vagy megbotlásukat okozhatja.”;

9.

A II. mellékletet el kell hagyni.

37. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 5-től kell alkalmazni.

A 6. cikk (5) bekezdését azonban 2008. január 5-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. VEERMAN

(1)  Az Európai Parlament 2004. március 30-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 110., 2004.4.30., 135. o.

(3)  HL L 340., 1991.12.11., 17. o. A legutóbb az 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 148., 1995.6.30., 52. o.

(5)  HL C 273., 2001.9.28., 1. o.

(6)  HL L 174., 1997.7.2., 1. o. A legutóbb az 1040/2003/EK rendelettel (HL L 151., 2003.6.19., 21. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 370., 1985.12.31., 1. o.

(8)  HL L 370., 1985.12.31., 8. o. A legutóbb a Bizottság 432/2004/EK (HL L 71, 2004.3.10., 3. o.) rendeletével módosított rendelet.

(9)  HL L 224., 1990.8.18., 42. o. A legutóbb a 2004/68/EK irányelvvel (HL L 139., 2004.4.30., 320. o.) módosított irányelv.

(10)  HL P 121., 1964.7.29., 1977/67. o. A legutóbb a 21/2004/EK rendelettel (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.) módosított irányelv.

(11)  HL L 340., 1993.12.31., 21. o. A 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

(12)  HL L 351., 1989.12.2., 34. o.

(13)  HL L 38., 1998.2.12., 10. o.

(14)  HL L 52., 1998.2.21., 8. o.

(15)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(16)  HL L 268., 1991.9.24., 56. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(17)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 2002/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 315., 2002.11.19., 14. o.) módosított irányelv.

(18)  HL L 224., 1990.8.18., 42. o. A legutóbb a 2004/68/EK irányelvvel (HL L 139., 2004.4.30., 320. o.) módosított irányelv.

(19)  HL L 226., 2004.6.25., 83. o.

(20)  HL L 351., 1989.12.2., 34. o.

(21)  HL L 191., 2004.5.28., 1. o.

(22)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb a 1642/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 4. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

MŰSZAKI SZABÁLYOK

(a 6. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (1) bekezdésében, a 9. cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdése a) pontjában foglaltak szerint)

I. FEJEZET

SZÁLLÍTÁSRA VALÓ ALKALMASSÁG

1.

Állatok csak abban az esetben szállíthatók, ha alkalmasak a tervezett utazásra, és minden állatot olyan feltételek között kell szállítani, amely nem okoz számára sérülést vagy szükségtelen szenvedést.

2.

Sérült vagy olyan állatok, amelyek élettani gyengeséget vagy kórfolyamatokat mutatnak, nem tekinthetők szállításra alkalmasnak, különösen akkor, ha:

a)

nem képesek önállóan, fájdalommentesen mozogni vagy segítség nélkül járni;

b)

súlyos nyílt sebet vagy süllyedést mutatnak;

c)

olyan vemhes nőstény állatok, amelyeknek várható kihordási idejének több mint 90 %-a letelt, vagy olyan nőstényállat, amely a szállítást megelőző héten ellett;

d)

olyan újszülött emlősök, amelyek köldöke még nem gyógyult be teljesen;

e)

három hetesnél nem idősebb sertések, egy hetesnél nem idősebb juhok vagy tíznaposnál nem idősebb borjak, kivéve, ha 100 km-nél rövidebb távolságon szállítják;

f)

nyolchetesnél nem idősebb kutyák és macskák, kivéve, ha az anyaállattal együtt szállítják;

g)

közvetlenül az agancsuk váltását követő időszakban lévő szarvasfélék.

3.

Beteg vagy sérült állatok szállításra alkalmasnak tekinthetők azonban, ha:

a)

kis mértékben sérült vagy beteg állatok, amelyek számára az utazás nem okoz szükségtelen szenvedést; kétség esetén az állatorvos véleményét kell kérni;

b)

a 86/609/EGK tanácsi irányelv (1) alkalmazásában szállítják, amennyiben a betegség vagy sérülés kutatási program részét képezi;

c)

állatorvosi felügyelet alatt szállítják állatorvosi ellátás vagy diagnózis céljából vagy azt követően. Az ilyen szállítást csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha az nem jár az érintett állatok számára szükségtelen szenvedéssel vagy rossz bánásmóddal;

d)

olyan állatok, amelyeket mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő állat-egészségügyi eljárásoknak vetnek alá, mint pl. szarvatlanítás vagy herélés, feltéve, hogy a sebek teljes egészében begyógyultak.

4.

A szállítás közben megbetegedett vagy megsérült állatokat el kell különíteni, és a lehető legrövidebb időn belül elsősegélyben kell részesíteni. Megfelelő állatorvosi ellátást kapnak, és ha szükséges kényszervágásukra kerül sor, olyan módon, amely nem okoz szükségtelen szenvedést.

5.

A szállítandó állakoknál nem szabad nyugtatószereket alkalmazni, kivéve, ha az elengedhetetlen az állatok jólétének biztosításához, és kizárólag állatorvosi felügyelet mellett alkalmazható.

6.

A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék kicsinyeitől elválasztott szoptató nőstényeit 12 órát nem meghaladó időközönként meg kell fejni.

7.

A 2.c. és 2.d. alpontok nem alkalmazandók a törzskönyvezett lófélékre, amennyiben a szállítás célja az ellés egészségügyi és jóléti feltételeinek javítása, vagy törzskönyvezett kancák kíséretében lévő újszülött csikókra, feltéve, hogy az állatok mindkét esetben állandó jelleggel a szállítás idejére melléjük kijelölt kísérővel vannak.

II. FEJEZET

SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK

1.   Valamennyi szállítóeszközre vonatkozó rendelkezések

1.1.

A szállítóeszközöket, konténereket és felszereléseiket oly módon kell megtervezni, kialakítani, karbantartani és működtetni, hogy:

a)

megakadályozzák az állatok sérülését és szenvedését, valamint biztosítsák az állatok védelmét;

b)

megvédjék az állatokat a zord időjárással, szélsőséges hőmérsékletekkel és kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben;

c)

azokat kitisztították és fertőtlenítették;

d)

megakadályozzák az állatok szökését vagy kiesését, és az állatok mozgása által okozott igénybevételt kibírják;

e)

biztosítsák, hogy a szállítandó állatfajtának megfelelő mennyiségű és minőségű levegő fenntartható;

f)

biztosítsák az állatok megközelítését, hogy ellenőrzésük és ellátásuk lehetséges legyen;

g)

csúszásmentes padlózattal legyenek ellátva;

h)

olyan padlózattal legyenek ellátva, amely minimálisra csökkenti a vizelet és ürülék kiszivárgását;

i)

olyan megvilágítással rendelkezzenek, amely elegendő az állatok ellenőrzéséhez és ellátásához a szállítás folyamán;

1.2.

Az állatok bokszainak belsejében és a jármű belsejének minden szintjén elegendő helynek kell lennie a természetes testtartásban álló állatok feletti megfelelő szellőztetés biztosításához, anélkül, hogy az állatok természetes mozgását bármi akadályozná.

1.3.

Vadállatok, és egyéb fajok esetében — a házilófélék és a házi szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék kivételével -, szükség esetén a következő kísérő dokumentumokkal kell rendelkezni:

a)

jelzés, amely utal arra, hogy az állat vad, ijedős, vagy veszélyes;

b)

az etetésről és itatásról és a szükséges különleges gondozásról szóló írásbeli utasítások.

1.4.

A válaszfalaknak elég erősnek kell lenni ahhoz, hogy a szállított állatok súlyát elbírja. A felszereléseket úgy kell megtervezni, hogy működtetésük gyors és egyszerű legyen.

1.5.

A 10 kg-nál kisebb súlyú malacokat, a 20 kg-nál kisebb súlyú bárányokat, a 6 hónaposnál nem idősebb borjakat és a 4 hónaposnál nem idősebb csikókat a megfelelő mennyiségű alomanyaggal vagy azzal egyenértékű anyaggal kell ellátni, amely biztosítja az állatfajtának, a szállított állatok számának, a szállítás időtartamának és az időjárásnak megfelelő kényelmet. Ezen anyagnak biztosítania kell az állati vizelet és ürülék megfelelő felszívódását.

1.6.

A személyzet és az utasok biztonságára vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok sérelme nélkül, amennyiben a hajón, légi járművön vagy vasúti tehervagonban történő szállítás időtartama meghaladja a 3 órát, egy, az állatfajnak megfelelő leölésre szolgáló eszköznek kell a kísérő vagy a fedélzeten tartózkodó olyan ismeretekkel és jártassággal rendelkező személy rendelkezésére állni, aki ezt a feladatot kíméletesen és hatékonyan tudja végrehajtani.

2.   Közúti és vasúti szállításra vonatkozó kiegészítő rendelkezések

2.1.

Az állatok szállításához használt járműveket tisztán és láthatóan élő állatok jelenlétére utaló jelzéssel kell ellátni, kivéve ha az állatokat az 5.1. bekezdés szerint megjelölt konténerekben szállítják.

2.2.

A közúti járműveknek az állatok be- és kirakodásához megfelelő felszerelést kell tartalmazniuk.

2.3.

A vasúti szerelvények összeállításakor, és a vasúti tehervagonok minden egyéb mozgatásakor meg kell tenni minden óvintézkedést, hogy az állatokat szállító vasúti tehervagonokat ne érjék erős lökések.

3.   Kiegészítő rendelkezések a ro-ro hajón történő szállításról

3.1.

A hajóra történő berakodás előtt a kapitánynak meg kell győződnie arról, hogy a járművek berakodása során:

a)

zárt fedélzet esetén a hajót megfelelő mesterséges szellőztetőrendszerrel, riasztórendszerrel valamint meghibásodás esetére alkalmas vészüzemi áramforrással szerelték fel;

b)

nyílt fedélzet estén a hajót megfelelő tengervíz elleni védelemmel látták el.

3.2.

A közúti járműveket és a vasúti tehervagonokat elegendő számú, megfelelően tervezett, elhelyezett és karban tartott rögzítési ponttal kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik a hajóhoz történő biztonságos rögzítésüket. A közúti járműveket és a vasúti tehervagonokat a tengeri szállítás megkezdése előtt a hajóhoz kell rögzíteni, hogy azok a hajó mozgása által ne mozduljanak el.

4.   Légi szállításra vonatkozó kiegészítő rendelkezések

4.1.

Az állatokat a fajnak megfelelő konténerekben, ketrecekben vagy rekeszekben kell szállítani, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) élő állatokra vonatkozó rendelkezések VI. mellékletben említett változatának.

4.2.

Az állatokat csak olyan körülmények között szabad szállítani, ahol a levegő minősége, hőmérséklete és a légnyomás a szállítás teljes időtartama alatt megfelelő tartományban tartható, tekintettel az állatok fajtájára.

5.   Konténerben történő szállításra vonatkozó kiegészítő rendelkezések

5.1.

Az állatok szállításához használt konténereket tisztán és láthatóan élő állatok jelenlétére utaló jelzéssel kell ellátni, valamint jelezni kell a konténer tetejét.

5.2.

Szállításuk és a gondozásuk során gondoskodni kell arról, hogy a konténerek mindig álló helyzetben legyenek, valamint az erős ütődéseket és rázkódást a minimálisra kell csökkenteni. A konténereket rögzíteni kell oly módon, hogy azok a szállítóeszköz mozgása által ne mozduljanak el.

5.3.

Az 50 kg-nál nagyobb súlyú konténereket elegendő számú, megfelelően tervezett, elhelyezett és karban tartott rögzítési ponttal kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik azon szállítóeszközhöz történő biztonságos rögzítésüket, amelyre berakodják azokat. A konténereket a szállítás megkezdése előtt rögzíteni kell a szállítóeszközhöz oly módon, hogy azok a szállítóeszköz mozgása által ne mozduljanak el.

III. FEJEZET

SZÁLLÍTÁSI GYAKORLAT

1.   Berakodás, kirakodás és az állatokkal való bánásmód

1.1.

Kellő tekintettel kell lenni bizonyos állatkategóriákra, mint pl. a vadállatokra, hogy a javasolt szállítást megelőzően a szállítóeszközhöz hozzászokhassanak.

1.2.

Amennyiben a berakodási művelet négy óránál több időt vesz igénybe, kivéve baromfi esetében:

a)

az állatok — megkötés nélküli — tartására, etetésére és itatására szolgáló megfelelő berendezéseknek kell a rendelkezésre állniuk a szállítóeszközön kívül;

b)

a műveleteket arra felhatalmazott állatorvos ellenőrzi, és meg kell tenni minden óvintézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az állatok jólétét megfelelően fenntartsák ezen műveletek során.

Berendezések és eljárások

1.3.

A berakodáshoz és kirakodáshoz használt berendezéseket, beleértve a padlózatot, oly módon kell megtervezni, kialakítani, karbantartani és működtetni, hogy:

a)

megakadályozzák az állatok sérülését és szenvedését, valamint minimálisra csökkentsék az állatok mozgatása során az izgalmi állapotot és szenvedést, valamint biztosítsák az állatok védelmét; különösen fontos, hogy a felületek ne legyenek csúszósak, és oldalsó védelemmel meg kell akadályozni az állatok szökését;

b)

tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek.

1.4.

a)

A rámpák hajlásszöge nem lehet 20 fokosnál, azaz a vízszinteshez képest 36,4 %-nál meredekebb sertések, borjak és lovak esetében, valamint 26 fok 34 fokpercesnél, azaz a vízszinteshez képest 50 %-nál a juhok és — a borjaktól eltérő — szarvasmarhák esetében. Amennyiben az emelkedő/lejtő 10 fokosnál, azaz a vízszinteshez képest 17,6 %-nál meredekebb, a rámpákat olyan szerkezettel kell ellátni (pl. keresztlécek), amelyek biztosítják, hogy az állatok kockázat és nehézség nélkül felkapaszkodnak és lejönnek;

b)

az emelőpadokat és a felső padozatokat a berakodási és kirakodási műveletek során az állatok kiesését és szökését megakadályozó biztonsági korláttal kell ellátni.

1.5.

Az állatokkal azonos szállítóeszközben szállított árut úgy kell elhelyezni, hogy az ne okozzon az állatoknak sérülést vagy szenvedést.

1.6.

A berakodáshoz és kirakodáshoz megfelelő világítást kell biztosítani.

1.7.

Amennyiben az állatokkal megrakodott konténereket egymás tetején helyezik el a szállítóeszközben, az alábbi óvintézkedések szükségesek:

a)

el kell kerülni — vagy baromfi, nyúl és prémes állatok esetén korlátozni kell — az állati vizeletnek és ürüléknek az alsóbb szinten elhelyezkedő állatokra való hullását.

b)

biztosítani kell a konténerek stabilitását;

c)

biztosítani kell, hogy a szellőztetés akadálymentes.

Állatokkal való bánásmód

1.8.

Tilos:

a)

az állatokat ütni és rúgni;

b)

nyomást gyakorolni testük valamely különösen érzékeny pontjára felesleges fájdalmat vagy szenvedést okozva;

c)

az állatokat gépi módon felfüggeszteni;

d)

az állatokat a fejüknél, fülüknél, szarvuknál, lábuknál, farkuknál vagy gyapjuknál fogva húzni, vagy az állatokkal felesleges fájdalmat vagy szenvedést okozva bánni;

e)

az ösztöke vagy egyéb hegyes végű szerszám használata;

f)

szándékosan akadályozni bármely hajtott vagy vezetett állatot bármely olyan helyen, ahol állatokkal foglalkoznak.

1.9.

Az áramütést okozó eszközök használatát, amíg lehetséges, mellőzni kell. Az állatokra áramütést mérő eszköz csakis olyan kifejlett szarvasmarhafélék és sertések esetében alkalmazható, amelyek nem hajlandóak megmozdulni, feltéve, hogy az állatok előtt van szabad terület, amelyben mozoghatnak. Az áramütések nem tarthatnak tovább két másodpercnél, és azokat megfelelő időközönként, kizárólag az állatok hátsó lábának izomzatára lehet alkalmazni. Az áramütéseket nem szabad ismételten alkalmazni, ha az állat nem reagál.

1.10.

A piacoknak és gyűjtőállomásoknak a megkötendő állatok megkötéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítaniuk. A megkötéshez nem szokott állatokat nem szabad megkötni. Valamennyi állat számára biztosítani kell a vízhez jutás lehetőségét.

1.11.

Az állatokat tilos a szarvuknál, orrkarikánál vagy megkötözött lábuknál fogva megkötni. A borjakra nem szabad szájkosarat tenni. A nyolchónaposnál idősebb házilóféléket a szállítás időtartamára kötőfékkel kell felszerelni, kivéve be nem tört lovak esetében.

Ha az állatokat meg kell kötni, a köteleknek vagy az egyéb megkötésre használt eszközöknek:

a)

elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy rendes szállítási körülmények között ne szakadjanak el;

b)

olyannak kell lenniük, hogy szükség esetén az állatok lefekvését, etetését vagy itatását lehetővé tegyék

c)

olyan kivitelezésűeknek kell lenniük, hogy kizárják a fulladás vagy sérülés lehetőségét, és lehetővé teszik az állat gyors szabadon engedését.

Elkülönítés

1.12.

Az állatokról külön-külön kell gondoskodni és szállítani az alábbi esetekben:

a)

ha az állatok különböző fajból erednek;

b)

ha az állatok jelentősen eltérnek egymástól a méretüket illetve a korukat tekintve;

(c)

ha az állatok felnőtt tenyészkanok vagy mének;

(d)

ha az állatok ivarzó nőstények és hímek;

e)

a szarvas állatokat a szarvval nem rendelkező állatoktól;

f)

ha az állatok egymással ellenségesen viselkedő állatok;

g)

a megkötözött állatokat a nem megkötözött állatoktól.

1.13.

Az 1.12 a), b), c) és e) alpontjait nem kell alkalmazni, ha az állatokat együtt nevelték, vagy azok egymáshoz szoktak, ha az elkülönítés szenvedést okozna vagy ha a nőstény állatok a tőlük függő kicsinyeikkel együtt vannak.

2.   A szállítás során

2.1.

Az említett állatok és szállítóeszközök vonatkozásában az állatok számára biztosított férőhelynek legalább a VII. fejezetben megadott adatoknak meg kell felelnie.

2.2

A lóféléket külön bokszokban kell szállítani, a csikóikkal együtt szállított kancák kivételével, ha a járművet átszállító hajóra rakodják. E rendelkezéstől való eltérés megadható a nemzeti szabályok szerint, feltéve, hogy a tagállamok értesítik arról az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságát.

2.3

A lófélék nem szállíthatók többfedélzetű járművön, kivéve akkor, ha a legalsó fedélzetre történő berakodásukkor a felső járműfedélzeten nincsen más állat. A bokszok minimális belmagasságának legalább 75 cm-rel magasabbnak kell lennie, mint a legmagasabb állat marmagassága.

2.4

A be nem tört lovak nem szállíthatók négynél több egyedből álló csoportokban.

2.5.

Az 1.10 — 1.13 bekezdéseket értelemszerűen kell alkalmazni a szállítóeszközökre.

2.6.

Az állatok szükségleteinek teljes mértékű kielégítése érdekében, különösen a szállítandó állatok száma és fajtája, valamint a várható időjárási viszonyok figyelembe vételével elegendő szellőztetést kell biztosítani számukra. A konténereket olyan módon kell tárolni, hogy azok szellőztetése akadálytalan legyen.

2.7.

A szállítás során az állatok számára a megfelelő időközönként, fajuknak és koruknak megfelelően, illetve különösen az V. fejezetben említettek szerint vizet, takarmányt és pihenési lehetőséget kell biztosítani. Egyéb előírás hiányában az emlősöket és madarakat legalább 24 óránként etetni és legalább 12 óránként itatni kell. A víznek és a takarmánynak jó minőségűnek kell lennie, és azokat úgy kell elérhetővé tenni számukra, hogy minimális legyen a fertőzés veszélye. Kellő figyelmet kell fordítani az állatok azon szükségletére, hogy hozzászokjanak az etetés és itatás módjához.

IV. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK AZ ÁLLATSZÁLLÍTÓ VAGY KONTÉNERSZÁLLÍTÓ HAJÓKRÓL

1. SZAKASZ

Állatszállító hajókra vonatkozó építési és felszereltségi követelmények

1.

A karámfalaknak és a járműfedélzetnek a szállított állatokhoz mért tartóerővel kell rendelkeznie. A karámfalak és járműfedélzetek tartóerejére vonatkozó számításokat az állatszállító hajók építése vagy átalakítása során az illetékes hatóság által jóváhagyott hajóosztályozó társaság ellenőrzi.

2.

Az állatok szállítására szánt bokszokat olyan mesterséges szellőztetőrendszerrel kell felszerelni, amely a teljes levegőmennyiség cseréjére elegendő kapacitással bír, az alábbiak szerint:

a)

óránként 40 légcsere, ha a boksz teljesen zárt, és a tiszta belmagasság legfeljebb 2,30 méter;

b)

óránként 30 légcsere, ha a boksz teljesen zárt, és a tiszta belmagasság legalább 2,30 méter;

c)

a fenti megfelelő kapacitás 75 %-a, ha a boksz csak részben zárt.

3.

Az édesvíz-tárolási vagy -előállítási kapacitásnak a szállítandó állatok legnagyobb számának és az állatok fajtájának, valamint a szállítás tervezett leghosszabb időtartamának figyelembe vételével meg kell felelnie a VI. fejezetben leírt vízellátási követelménynek.

4.

Az édesvízrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az állatok számára biztosított valamennyi területen folyamatos édesvíz-ellátást biztosítson, és elegendő gyűjtőedénynek kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy az állatok könnyen és folyamatosan hozzáférhessenek az édesvízhez. Az elsődleges szivattyúrendszer meghibásodása esetén való vízellátás biztosítására helyettesítő szivattyúberendezésnek kell rendelkezésre állnia.

5.

A vízelvezető rendszernek megfelelő kapacitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy bármilyen körülmények között biztosítani tudja a folyadékok karámokból és fedélzetről való elvezetését. A vízelvezető csöveknek és csatornáknak olyan kutakba vagy tartályokba kell összegyűjtenie a folyadékokat, ahonnan a szennyvíz szivattyúk vagy vízsugár segítségével kiüríthető. Az elsődleges szivattyúrendszer meghibásodása esetén való szennyvízelvezetés biztosítására helyettesítő szivattyúberendezésnek kell rendelkezésre állnia.

6.

Az állatok számára kialakított helyiségekben, valamint az ezekhez vezető átjárókban és rámpákon elégséges világítást kell biztosítani. A fő villamos berendezés meghibásodása esetére vészvilágításnak kell rendelkezésre állnia. Ahhoz, hogy a kísérő megfelelően ellenőrizhesse és gondozhassa az állatokat, elégséges hordozható világítást kell biztosítani.

7.

Az állatok számára kialakított valamennyi területen megfelelően telepített tűzoltórendszert kell biztosítani, és az ilyen területeken a tűzoltó berendezéseknek meg kell felelnie a legutolsó Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS) tűzvédelemre, tűzérzékelésre és tűzoltásra vonatkozó előírásainak.

8.

Az alábbi élőállat-ellátási rendszereket a kormányállásban elhelyezett ellenőrző-, vezérlő- és riasztórendszerrel kell ellátni:

a)

szellőztetés;

b)

édesvízellátás és szennyvízelvezetés;

c)

világítás;

d)

ha szükséges, édesvíz-előállítás.

9.

Az elsődleges áramforrásnak elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy a (2), (4), (5) és (6) bekezdésben említett élőállat-ellátási rendszereket az állatszállító hajó rendeltetésszerű működése mellett folyamatosan el tudja látni árammal. A másodlagos áramforrásnak az elsődleges áramforrás három napon át történő folyamatos helyettesítésére kell alkalmasnak lennie.

2. SZAKASZ

Takarmány- és vízellátás az állatszállító vagy konténerszállító hajókon

A házilóféléket és a házi szarvasmarha-, juh-, kecske-, és sertésféléket 24 óránál hosszabb ideig szállító állatszállító hajók vagy konténerszállító hajóknak az indulási időponttól kezdődően a tervezett útra elegendő almot, takarmányt és vizet kell magukkal vinniük az 1. táblázatban meghatározott minimális napi takarmány- és vízszükségletre vonatkozó előírásoknak megfelelően, valamint további 25 % vagy három napi almot, takarmányt és vizet, illetve ezek közül a nagyobbik mennyiséget.

1. táblázat:

Napi minimális takarmány- és vízellátás az állatszállító vagy konténerszállító hajókon

Kategória

Takarmány

(az állatok élősúlyának százalékában)

Édesvíz: (2)

Takarmány

takarmánykoncentrátum

Szarvasmarha és lófélék

2

1,6

45

Juh

2

1,8

4

Sertés

—

3

10

A takarmány helyettesíthető takarmánykoncentrátummal, és fordítva. Ugyanakkor az állatok bizonyos kategóriái esetében tekintettel kell lenni arra, hogy a takarmány megváltoztatásakor anyagcsere-szükségleteik szempontjából hozzá kell szokniuk az új takarmányhoz.

V. FEJEZET

ITATÁSI ÉS ETETÉSI IDŐKÖZÖK, SZÁLLÍTÁSI ÉS PIHENÉSI IDŐK

1.   Házilófélék, szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék

1.1

Az e szakaszban meghatározott követelményeket a házilófélék - a törzskönyvezett lófélék kivételével - szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék szállítására kell alkalmazni, a légi szállítás kivételével.

1.2

Az 1.1. pontban említett fajokhoz tartozó állatok szállításának időtartama nem haladhatja meg a nyolc órát.

1.3

A 2.1. pontban meghatározott maximális szállítási időt a VI. fejezet kiegészítő követelményeinek teljesítése esetén túl lehet lépni.

1.4

Az 1.3. pont követelményeinek megfelelő közúti járművek használatakor az itatási és etetési időközök, utazási és pihenési idők a következők:

a)

Az el nem választott, még tejen élő borjaknak, bárányoknak, kecskegidáknak és csikóknak, valamint az el nem választott malacoknak kilenc órai szállítás után legalább egy óra, az itatásra és — amennyiben szükséges — etetésre elegendő pihenő időt kell biztosítani. E pihenő idő után az állatokat további kilenc órán át lehet szállítani.

b)

A sertéseket legfeljebb 24 órán keresztül lehet szállítani. Szállítás közben folyamatosan biztosítani kell számukra vizet.

c)

A háziló-féléket legfeljebb 24 órán keresztül lehet szállítani. A szállítás során az állatokat nyolcóránként el kell látni folyadékkal és — amennyiben szükséges — meg kell etetni.

d)

Minden más, az 1.1. pontban említett fajokhoz tartozó állat számára 14 órás szállítás után legalább egy óra, az itatásra és — amennyiben szükséges — etetésre elegendő pihenő időt kell biztosítani. E pihenőidő után az állatokat további 14 órán át lehet szállítani.

1.5

A fent említett szállítási idők után az állatokat ki kell rakodni, meg kell itatni és etetni, és legalább 24 órán keresztül pihentetni kell.

1.6

Az állatokat tilos vasúton szállítani, amennyiben a maximális utazási idő meghaladja az 1.2. pontban meghatározott időtartamot. Azonban, amennyiben az 1.3. és 1.4. pontban meghatározott feltételek teljesülnek — a pihenő idők kivételével —, az 1.4. pontban meghatározott utazási időket kell alkalmazni

1.7

a)

Az állatokat tilos tengeren szállítani, amennyiben a maximális szállítási idő meghaladja az 1.2. pontban meghatározott időtartamot, kivéve, ha az 1.3. és 1.4. pontban meghatározott feltételek teljesülnek, az utazási és pihenési idők kivételével.

b)

A Közösségen belüli két földrajzi pont közötti rendszeres és közvetlen, az állatok kirakodása nélkül hajókra rakodott járművekkel történő vízi szállítás esetében az állatokat a rendeltetési kikötőben, vagy annak közvetlen közelében lerakodás után 12 órán át pihentetni kell, kivéve, ha a tengeri út időtartama olyan, hogy a szállítás besorolható a 2—4. pont általános rendszerébe.

1.8

Az állatok érdekében az 1.3., 1.4. és 1.7. b) pontban meghatározott szállítási idők két órával meghosszabbíthatók, különösen a rendeltetési hely közelségére tekintettel.

1.9

Az 1.3.-1.8. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok felhatalmazást kapnak a vágásra szánt állatok szállítása tekintetében egy meg nem hosszabbítható, nyolc órás maximális utazási idő meghatározására, amennyiben a szállítás kizárólag olyan kiindulási helyről olyan rendeltetési helyre történik, melyek mindegyike saját területükön helyezkedik el.

2.   Egyéb fajok

2.1

Baromfik, házimadarak és házinyulak esetében elegendő mennyiségű megfelelő élelemről és vízről kell gondoskodni, kivéve, ha a szállítás az alábbiaknál kevesebb ideig tart:

a)

12 óra a berakodás és a kirakodás idejét nem számítva; vagy

b)

az összes baromfifaj napos egyedei esetében 24 óra, feltéve, hogy az út a kikeléstől számított 72 órán belül befejeződik.

2.2

A szállított kutyákat és macskákat legalább 24 órás időközönként meg kell etetni, és legalább 8 órás időközönként meg kell itatni. Az etetésről és itatásról egyértelmű írásbeli utasításokban kell rendelkezni.

2.3

A 2.1. vagy 2.2. pontban említettektől eltérő, egyéb állatfajokat az etetésre és itatásra vonatkozó írásbeli utasításoknak megfelelően, és az esetleges különleges ellátási követelmény figyelembevételével kell szállítani.

VI. FEJEZET

A HÁZILÓ-FÉLÉK ÉS SZARVASMARHA-, JUH-, KECSKE-, ILLETVE SERTÉSFÉLÉK NAGY TÁVOLSÁGOKON VALÓ SZÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

1.   Minden nagy távolságon való szállításra

Tető

1.1.

A szállítóeszköznek világos színű tetővel és megfelelő hőszigeteléssel kell rendelkeznie.

Padozat és alom

1.2.

Az állatokat a megfelelő mennyiségű alomanyaggal vagy azzal egyenértékű anyaggal kell ellátni, amely biztosítja az állatfajtának, a szállított állatok számának, a szállítás időtartamának és az időjárásnak megfelelő kényelmet. Ezen anyagnak biztosítania kell az állati vizelet és ürülék megfelelő felszívódását.

Takarmány

1.3.

A szállítóeszköznek az adott utazás során az adott állatok táplálkozási szükségleteinek megfelelő takarmányból elegendő mennyiséget kell szállítania. A takarmányt védeni kell az időjárás hatásaitól és a szennyező anyagoktól, például a portól, az üzemanyagtól, a kipufogógázoktól, az állatok ürülékétől és a trágyától.

1.4.

Amennyiben az állatok etetésére különleges etetőberendezést használnak, azt az adott szállítóeszközön kell szállítani.

1.5.

Az 1.4. bekezdésben említett etetőberendezés használata esetén annak olyan kialakítással kell rendelkeznie, hogy felborulásának elkerülése érdekében szükség esetén rögzíthető legyen a szállítóeszközhöz. Amikor a szállítóeszköz mozgásban van és a berendezést nem használják, azt az állatoktól elkülönítve kell tárolni.

Válaszfalak

1.6.

A lóféléket külön bokszokban kell szállítani, a csikóikkal együtt szállított kancák kivételével.

1.7.

A szállítóeszközöket olyan módon kell válaszfalakkal ellátni, hogy különálló bokszok alakuljanak ki, ugyanakkor minden állat szabadon hozzáférhessen a vízhez.

1.8.

A válaszfalaknak olyan kialakítással kell rendelkeznie, hogy különböző többféle módon elhelyezhetőek legyenek, annak érdekében, hogy a bokszok méretét az adott követelményekhez, valamint az állatok fajtájához, méretéhez és számához lehessen igazítani.

1.9

Egyes fajokra vonatkozó minimum követelmények

Azon esetek kivételével, amikor az állatokat az anyaállattal együtt szállítják, a nagy távolságon való szállítás csak a házilófélék, és a szarvasmarha-, illetve sertésfélék esetében engedélyezett, ha:

—

a házilófélék négy hónapnál idősebbek, a törzskönyvezett lófélék kivételével;

—

a borjak tizennégy napnál idősebbek;

—

a sertések 10 kg-nál nehezebbek.

A be nem tört lovakat nem lehet nagy távolságon szállítani.

2.   Vízellátás a közúti, vasúti vagy konténeres tengeri szállítás esetében

2.1.

A szállítási eszközökön és a hajókon szállított konténereken olyan vízellátást kell biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy a kísérő az út során bármikor vízhez juttassa az állatokat, és a vízhez valamennyi állat hozzájusson.

2.2.

A vízellátó berendezéseknek üzemképes állapotban kell lennie, és megfelelő kialakítással kell rendelkeznie, valamint megfelelően kell elhelyezkednie ahhoz, hogy valamennyi állatfajtát a jármű fedélzetén meg lehessen itatni.

2.3.

A víztartály teljes űrtartalmának minden szállítóeszköz esetében legalább a hasznos teher maximumának 1,5 %-ával kell megegyeznie. A víztartályoknak olyan kialakítással kell rendelkeznie, hogy azokat minden szállítás után ki lehessen üríteni, illetve tisztítani, valamint a vízszintjük ellenőrzésére alkalmas rendszerrel kell azokat ellátni. A tartályoknak kapcsolódnia kell a bokszokon belül található itatóberendezésekhez, és üzemképes állapotban kell azokat tartani.

2.4.

A 2.3. ponttól való eltérés alkalmazható azokra a konténerekre, amelyeket kizárólag a konténerek vízellátását a hajó saját víztartályából biztosító hajók szállítanak.

3.   Közúti szállítóeszközök szellőztetése és a hőmérséklet ellenőrzése

3.1.

A közúti szállítóeszközök szellőztetőrendszerének olyan kialakítással kell rendelkeznie és úgy kell azokat karbantartani, hogy az állatok számára az út során függetlenül attól, hogy a szállítóeszköz áll-e vagy mozgásban van, +/- 5 °C-os eltéréssel bármikor fenn tudjanak tartani egy, a külső hőmérséklettől függően változó, 5 °C és 30 °C közötti hőmérsékletet a szállítóeszközön.

3.2.

A szellőztetőrendszernek 60 m3/h/KN névleges kapacitásnak megfelelő minimális légáramlás mellett alkalmasnak kell lennie az egyenletes légelosztás biztosítására. A jármű motorjától függetlenül legalább 4 órán át képesnek kell lennie a működésre.

3.3.

A közúti szállítóeszközöket fel kell szerelni egy hőmérséklet-ellenőrző rendszerrel, valamint egy, az ilyen adatok rögzítésére szolgáló eszközzel. A teherjármű azon részeiben, amelyekben annak tervezési sajátosságaitól függően a legrosszabb klímaviszonyok kialakulása valószínűsíthető, érzékelőket kell elhelyezni. Az így rögzített hőmérsékleti adatokat keltezéssel kell ellátni, és kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

3.4.

A közúti szállítóeszközöket riasztórendszerrel kell ellátni annak érdekében, hogy a jármű vezetőjét figyelmeztetni lehessen, ha a hőmérséklet eléri a maximális vagy minimális határértéket azokban a bokszokban, ahol állatok vannak elhelyezve.

3.5.

A Bizottság 2005. július 31-t megelőzően a megfelelő intézkedéstervezetekkel kiegészített jelentést dolgoz ki az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleménye alapján, amelynek célja felső és alsó hőmérsékleti értékhatárok megállapítása a szállított állatok számára, és amelyet a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, a Közösség bizonyos különleges éghajlati viszonyokkal rendelkező régióiban uralkodó hőmérsékleti értékek figyelembe vételével.

4.   Műholdas navigációs berendezés

4.1.

A közúti szállítóeszközöket, 2007 január 1-jétől kezdődően az első üzembehelyzésű közúti szállítóeszközök esetében és 2009 január 1-jétől kezdődően folyamatosan minden szállítóeszköz esetében, fel kell szerelni a megfelelő navigációs rendszerrel, amely lehetővé teszi a II. melléklet 4. szakaszában említett menetlevélben feltüntetett információkkal egyenértékű információk rögzítését és nyújtását, valamint a rakodó felület nyitására és zárására vonatkozó információkat.

4.2.

A Bizottság 2008. január 1-jéig benyújtja a Tanácsnak a navigációs rendszerekről szóló tanulmány eredményeit, valamint az ezen technológia felhasználását e rendelet alkalmazásában.

4.3.

A Bizottság legkésőbb 2010 január 1-jéig jelentést nyújt be a Tanácsnak a 4.2 bekezdésben említett navigációs rendszer alkalmazásáról, valamint bármely szállítóeszköz esetén használandó navigációs rendszer technikai jellemzőinek meghatározására vonatkozó, megfelelő javaslatot terjeszt elő. A Tanács minősített többséggel határoz az ilyen javaslatról.

VII. FEJEZET

FÉRŐHELYEK

Az állatok számára biztosított férőhelyeknek legalább az alábbi adatoknak meg kell felelnie:

A.   Házilófélék

Vasúti szállítás

Felnőtt lovak

1,75 m2 (0,7 × 2,5 m) (3)

Fiatal lovak (6-24 hónap) (legfeljebb 48 óráig tartó szállításnál)

1,2 m2 (0,6 × 2 m)

Fiatal lovak (6-24 hónap) (48 óránál tovább tartó szállításnál)

2,4 m2 (1,2 × 2 m)

Pónik (144 cm alatt)

1 m2 (0,6 × 1,8 m)

Csikók (0-6 hónap)

1,4 m2 (1 × 1,4 m)

Megjegyzés: Nagy távolságokon való szállításkor a csikóknak és a fiatal lovaknak elegendő hellyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy le tudjanak feküdni.

Ezek az adatok felnőtt lovak és pónik esetében legfeljebb 10 %-kal, fiatal lovak és csikók esetében pedig legfeljebb 20 %-kal változhatnak, nemcsak a lovak súlyától és méretétől, hanem fizikai állapotuktól, az időjárási viszonyoktól és a szállítás várható időtartamától függően is.

Közúti szállítás

Felnőtt lovak

1,75 m2 (0,7 × 2,5 m)

Fiatal lovak (6-24 hónap) (legfeljebb 48 óráig tartó szállításnál)

1,2 m2 (0,6 × 2 m)

Fiatal lovak (6-24 hónap) (48 óránál tovább tartó szállításnál)

2,4 m2 (1,2 × 2 m)

Pónik (144 cm alatt)

1 m2 (0,6 × 1,8 m)

Csikók (0-6 hónap)

1,4 m2 (1 × 1,4 m)

Megjegyzés: Nagy távolságokon való szállításkor a csikóknak és a fiatal lovaknak elegendő hellyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy le tudjanak feküdni.

Ezek az adatok felnőtt lovak és pónik esetében legfeljebb 10 %-kal, fiatal lovak és csikók esetében pedig legfeljebb 20 %-kal változhatnak, nemcsak a lovak súlyától és méretétől, hanem fizikai állapotuktól, az időjárási viszonyoktól és a szállítás várható időtartamától függően is.

Légi szállítás

Rakodási sűrűség lovak esetében, a terület függvényében

0-100 kg

0,42 m2

100-200 kg

0,66 m2

200-300 kg

0,87 m2

300-400 kg

1,04 m2

400-500 kg

1,19 m2

500-600 kg

1,34 m2

600-700 kg

1,51 m2

700-800 kg

1,73 m2

Tengeri szállítás

Élősúly kg-ban

m2/állat

200-300

0,90-1,175

300-400

1,175-1,45

400-500

1,45-1,725

500-600

1,725-2

600-700

2-2,25

B.   Szarvasmarhafélék

Vasúti szállítás

Kategória

Hozzávetőleges súly (kg-ban)

Terület m2-ben/állat

Kisméretű borjú

50

0,30-0,40

Közepes méretű borjú

110

0,40-0,70

Nagy súlyú borjú

200

0,70-0,95

Közepes méretű szarvasmarha

325

0,95-1,30

Nagy súlyú szarvasmarha

550

1,30-1,60

Igen nagy súlyú szarvasmarha

>700

>1,60

Ezek az adatok nemcsak az állatok fajtájától és méretétől, hanem fizikai állapotuktól, az időjárási viszonyoktól és a szállítás várható időtartamától függően is változhatnak.

Közúti szállítás

Kategória

Hozzávetőleges súly (kg-ban)

Terület m2-ben/állat

Kisméretű borjú

50

0,30-0,40

Közepes méretű borjú

110

0,40-0,70

Nagy súlyú borjú

200

0,70-0,95

Közepes méretű szarvasmarha

325

0,95-1,30

Nagy súlyú szarvasmarha

550

1,30-1,60

Igen nagy súlyú szarvasmarha

>700

>1,60

Ezek az adatok nemcsak az állatok fajtájától és méretétől, hanem fizikai állapotuktól, az időjárási viszonyoktól és a szállítás várható időtartamától függően is változhatnak.

Légi szállítás

Kategória

Hozzávetőleges súly (kg-ban)

Terület m2-ben/állat

Borjú

50

70

0,23

0,28

Szarvasmarha

300

500

0,84

1,27

Tengeri szállítás

Élősúly kg-ban

m2/állat

200-300

0,81-1,0575

300-400

1,0575-1,305

400-500

1,305-1,5525

500-600

1,5525-1,8

600-700

1,8-2,025

A vemhes állatoknak 10 %-kal több helyet kell biztosítani.

C.   Juh/kecske

Vasúti szállítás

Kategória

Súly kg-ban

Terület m2-ben/állat

Nyírott juh

<55

0,20 - 0,30

 

>55

>0,30

Nyíratlan juh

<55

0,30 - 0,40

 

>55

>0,40

Súlyosan vemhes anyajuh

<55

0,40 - 0,50

 

>55

>0

Kecske

<35

0,20 - 0,30

 

35-55

0,30 - 0,40

 

>55

0,40 - 0,75

Súlyosan vemhes kecske

<55

0,40 - 0,50

 

>55

>0,50

A fent jelzett terület az állatok fajtájától, méretétől, fizikai állapotától és gyapjuk hosszától, továbbá az időjárási viszonyoktól és a szállítás időtartamától függően változhat.

Közúti szállítás

Kategória

Súly kg-ban

Terület m2-ben/állat

26 kg és afeletti súlyú nyírott juh és bárány

<55

0,20 - 0,30

 

>55

>0,30

Nyíratlan juh

<55

0,30 - 0,40

 

>55

>0,40

Súlyosan vemhes anyajuh

<55

0,40 - 0,50

 

>55

>0,50

Kecske

<35

0,20 - 0,30

 

35-55

0,30 - 0,40

 

>55

0,40 - 0,75

Súlyosan vemhes kecske

<55

0,40 - 0,50

 

>55

>0,50

A fent jelzett terület az állatok fajtájától, méretétől, fizikai állapotától és gyapjuk hosszától, továbbá az időjárási viszonyoktól és a szállítás időtartamától függően változhat. Tájékoztatásképpen: kisméretű bárányok számára állatonként 0,2 m2-nél kisebb területet is lehet biztosítani.

Légi szállítás

Rakodási sűrűség juh és kecske esetében, a terület függvényében

Átlagos súly (kg-ban)

Terület juhonként/kecskénként (m2-ben)

25

0,2

50

0,3

75

0,4

Tengeri szállítás

Élősúly kg-ban

m2/állat

20 - 30

0,24 - 0,265

30 - 40

0,265 - 0,290

40 - 50

0,290 - 0,315

50 - 60

0,315 - 0,34

60 - 70

0,34 - 0,39

D.   Sertés

Vasúti és közúti szállítás

Minden sertésnek képesnek kell lennie legalább a természetes testtartásban való lefekvésre és felállásra.

Ezen minimális követelmények teljesítése érdekében 100 kg körüli súlyú sertések esetében a rakodási sűrűség nem haladhatja meg a 235 kg/m2-t.

A sertések fajtájától, méretétől és fizikai állapotától függően előfordulhat, hogy a fenti minimálisan szükséges területet növelni kell; az időjárási viszonyoktól és a szállítás időtartamától függően további legfeljebb 20 %-os területnövelés is szükséges lehet.

Légi szállítás

A felszállás vagy leszállás közbeni, vagy turbulencia miatt bekövetkező sérülések elkerülése érdekében viszonylag magas rakodási sűrűséget kell alkalmazni, ugyanakkor minden állatnak képesnek kell lennie lefeküdni. A rakodási sűrűség meghatározásakor figyelembe kell venni az éghajlatot, az út teljes időtartamát és a megérkezés óráját.

Átlagos súly

Terület sertésenként

15 kg

0,13 m2

25 kg

0,15 m2

50 kg

0,35 m2

100 kg

0,51 m2

Tengeri szállítás

Élősúly kg-ban

m2/állat

10 vagy kevesebb

0,20

20

0,28

45

0,37

70

0,60

100

0,85

140

0,95

180

1,10

270

1,50

E.   Baromfi

Baromfi konténerben történő szállításakor alkalmazandó rakodási sűrűség

A padozat minimális területét az alábbiak szerint kell biztosítani:

Kategória

Terület cm2-ben

Naposcsibe

csibénként 21 - 25

Egyéb baromfi (nem naposcsibe): súly kg-ban

Terület cm2-ben, kg-onként

< 1,6

180 - 200

1,6 - < 3

160

3 - < 5

115

> 5

105

Ezek az adatok nemcsak a szárnyasok fajtájától és méretétől, hanem fizikai állapotuktól, az időjárási viszonyoktól és a szállítás várható időtartamától függően is változhatnak.

(1)  HL L 358., 1986.12.18., 1. o. A legutóbb a 2003/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított irányelv (HL L 230., 2003.9.16., 32. o.)

(2)  A negyedik oszlopban meghatározott, minimális vízellátásra vonatkozó követelményeket valamennyi faj esetében az állatok élősúlyának 10 %-ával egyenlő mennyiségű vízellátással lehet helyettesíteni.

(3)  A vagonok szabvány szerinti felhasználható szélessége 2,6-2,7 m.

II. MELLÉKLET

MENETLEVÉL

(az 5. cikk (4) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk a) és c) pontjában, valamint a 21. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint)

1.

A hosszú távolságon való szállítást tervező személy a melléklet rendelkezéseinek megfelelően kitölti, lebélyegzi és aláírja a menetlevél valamennyi oldalát.

2.

A menetlevél az alábbi szakaszokból áll:

 

1. szakasz — Tervezés;

 

2. szakasz — Kiindulási hely;

 

3. szakasz — Rendeltetési hely;

 

4. szakasz — Szállítmányozói nyilatkozat;

 

5. szakasz — Rendkívüli eseményről szóló jelentés mintapéldánya

A menetlevél oldalait össze kell fűzni.

Az egyes szakaszokra vonatkozó mintákat a függelék tartalmazza.

3.

A szállítás szervezője:

a)

az összes menetlevelet megkülönböztető azonosító számmal látja el;

b)

biztosítja, hogy a kiindulási hely illetékes hatósága legalább két munkanappal a tervezett indulás előtt megkapja a menetlevél 1. szakaszának egy helyesen kitöltött és aláírt példányát;

c)

teljesíti az illetékes hatóság által a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében kiadott valamennyi utasítást;

d)

biztosítja, hogy a menetlevél a 14. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint le legyen bélyegezve.

e)

biztosítja, hogy a menetlevél végigkísérje az állatokat a fuvar során egészen a célállomásig, vagy harmadik országba történő kivitel esetén legalább a kilépési helyig.

4.

A kiindulási helyen dolgozó gondozók — valamint abban az esetben, ha a rendeltetési hely a Közösség területén belül található, a rendeltetési helyen dolgozó gondozók is — kitöltik és aláírják a menetlevél vonatkozó szakaszait. Az e rendelet rendelkezéseinek való megfeleléssel kapcsolatos bármilyen fenntartásról az 5. szakaszban szereplő formanyomtatvány segítségével mielőbb értesítik az illetékes hatóságot.

5.

Amennyiben a rendeltetési hely a Közösség területén belül található, a rendeltetési helyen dolgozó gondozók a menetlevelet annak 4. szakasza kivételével a rendeltetési helyre való érkezés napjától számított legalább három évig megőrzik.

A menetlevelet az illetékes hatóság kérésére a hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

6.

Amennyiben a szállításra teljes egészében a Közösség területén belül kerül sor, a menetlevél 4. szakaszát a szállítmányozó tölti ki és írja alá.

7.

Ha az állatokat harmadik országba exportálják, a szállítmányozó a menetlevelet a kilépési helyen átadja a hatósági állatorvosnak.

Szarvasmarhafélék visszatérítéssel történő kivitele esetén a menetlevél 3. szakaszára nincs szükség, amennyiben a mezőgazdasági jogszabályok előírják a jelentés készítését.

8.

A menetlevél 3. szakaszában említett szállítmányozó megőrzi:

a)

a kitöltött menetlevél egy példányát;

b)

az I. mellékletben vagy a 3821/85/EGK rendelet I. mellékletének b) pontjában említettek szerint egy annak megfelelő adatrögzítő lapot, ha a jármű az említett rendelet hatálya alá tartozik.

Az a) és b) pontban említett okmányokat az azok kitöltését követő egy hónapon belül a szállítmányozó engedélyét kibocsátó illetékes hatóság, valamint — annak kérésére — a kiindulási hely illetékes hatósága rendelkezésére kell bocsátani, és a szállítmányozó köteles azokat az ellenőrzés napjától számított legalább három éven át megőrizni.

Az a) pontban említett okmányokat a szállítás teljesítését követő egy hónapon belül a kiindulási hely illetékes hatóságához vissza kell juttatni, kivéve, ha a 6. cikk (9) bekezdésében említett rendszereket használták. A menetlevél egyszerűsített változatát valamint a 6. cikk (9) bekezdésében említett nyilvántartás bemutatására vonatkozó iránymutatásokat a 31. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell kidolgozni, amennyiben a járművet a 6. cikk (9) bekezdésében említett rendszerrel szerelték fel.

Függelék

1. SZAKASZ

TERVEZÉS

Image

2. SZAKASZ

KIINDULÁSI HELY

Image

3. SZAKASZ

RENDELTETÉSI HELY

Image

4. SZAKASZ

SZÁLLÍTMÁNYOZÓI NYILATKOZAT

Image

5. SZAKASZ

…… SZ. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYRŐL SZÓLÓ JELENTÉS MINTAPÉLDÁNYA

A rendkívüli eseményről szóló jelentés egy példányát a menetlevél 1. szakaszának egy példányával együtt továbbítani kell az illetékes hatóság részére.

Image

III. MELLÉKLET

FORMANYOMTATVÁNYOK

(a 10. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikk (2) bekezdésében, a 17. cikk (2) bekezdésében és a 18. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint)

I. FEJEZET

Szállítmányozói engedély a 10. cikk (1) bekezdése szerint

Image

II. FEJEZET

Szállítmányozói engedély a 11. cikk (1) bekezdése szerint

Image

III. FEJEZET

Járművezetők és kísérők képesítési bizonyítványa a 17. cikk (2) bekezdése szerint

Image

IV. FEJEZET

Jóváhagyási igazolás közúti szállítóeszközökre, nagy távolságokra való szállítások végrehajtásához, a 18. cikk (2) bekezdése szerint

Image

IV. MELLÉKLET

KÉPZÉS

1.

A 6. cikk (5) bekezdésében és a 17. cikk (1) bekezdésében említettek szerinti közúti járművezetőknek és kísérőknek sikeresen teljesíteniük kell a (2) bekezdésben meghatározott képzést és az illetékes hatóság által jóváhagyott vizsgát, ami biztosítékot jelent arra nézve, hogy az utóbbi független vizsgáztatók előtt zajlik.

2.

Az (1) bekezdésben említett tanfolyamoknak tartalmaznia kell legalább az állatok szállítás közbeni védelmével kapcsolatos közösségi jogszabályok műszaki és közigazgatási vonatkozásait, valamint különösen az alábbiakat:

a)

A 3. és 4. cikk, valamint az I. és II. melléklet;

b)

állatpszichológia, valamint különösen az állatok ivási és táplálkozási szükségletei, viselkedése és a stressz fogalma;

c)

az állatgondozás gyakorlati vonatkozásai;

d)

a járművezetési magatartás hatása a szállított állatok jólétére és a hús minőségére;

e)

az állatok sürgősségi ellátása;

f)

biztonsági megfontolások az állatok gondozószemélyzete számára.

V. MELLÉKLET

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

(a 21. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említettek szerint)

Európai egyezmény az állatok nemzetközi szállítás közbeni védelméről.

VI. MELLÉKLET

NEMZETKÖZI ELŐÍRÁSOK AZ ÉLŐ ÁLLATOK LÉGI SZÁLLÍTÁSÁRA ALKALMAS KONTÉNEREKRŐL, KETRECEKRŐL VAGY REKESZEKRŐL

(az I. melléklet II. fejezetében (a 4.1. bekezdésben) említettek szerint)

Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA), élő állatokra vonatkozó előírások, 31. kiadás, 2004. október 1.