20.10.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 275/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/55/EK IRÁNYELVE
(2005. szeptember 28.)
a járművek hajtására használt kompressziós gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Szerződés 251. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
(1) |
A járművek hajtására használt kompressziós gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1987. december 3-i 88/77/EGK tanácsi irányelv (3) egyike a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvvel (4) szabályozott típus-jóváhagyási eljárással kapcsolatos különálló irányelveknek. A 88/77/EGK irányelvet többször lényegesen módosították, az egyre szigorúbb szennyezőanyag-kibocsátási határértékek bevezetése érdekében. Miután további módosítások váltak szükségessé, az átláthatóság érdekében az irányelvet át kell dolgozni. |
(2) |
A 88/77/EGK irányelv módosításáról szóló 91/542/EGK tanácsi irányelv (5), a járművek hajtására használt kompressziós gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 88/77/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1999. december 13-i 1999/96/EK európai parlamenti és tanács irányelv (6), és a 88/77/EGK irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2001/27/EK bizottsági irányelv (7) olyan előírásokat vezettek be, amelyek, noha önállóak, szorosan kapcsolódnak a 88/77/EGK irányelvben felállított sémához. Ezen önálló előírásokat az érthetőség és a jogbiztonság érdekében teljesen integrálni kell a 88/77/EGK irányelv átdolgozott változatába. |
(3) |
Szükséges, hogy valamennyi tagállam azonos követelményeket fogadjon el, különösen annak érdekében, hogy a 70/156/EGK irányelv tárgyát képező típusjóváhagyási rendszer minden autótípusra alkalmazható legyen. |
(4) |
A Bizottság levegőminőségi, közúti közlekedési emissziós, üzemanyag- és emissziócsökkentési technológiai programja, a továbbiakban: „az első autó-olaj program”, megmutatta, hogy a jövőbeni levegőminőségi szabványok elérése érdekében a nagy teljesítményű járművek szennyezőanyag-kibocsátásának további csökkentésére van szükség. |
(5) |
Az első autó-olaj program a középtávú levegőminőségi célok elérésének kulcsintézkedéseiként az emissziós határértékeknek a szén-monoxid, összes szénhidrogén, nitrogén-oxidok és részecskék kibocsátása 30 %-os mérséklésének megfelelő csökkentését ismerte fel a 2000. évtől. Ezenkívül a kipufogógáz füstsűrűségének 30 %-os csökkentése hozzájárul a részecskekibocsátás csökkentéséhez. Az emissziós határértékek (szén-monoxid, összes szénhidrogén és nitrogén-oxidok) 30 %-os, valamint a részecskék kibocsátásának 80 %-os mérséklése 2005. évtől nagyban hozzájárul a levegő minőségének közép- és hosszú távú javításához. A 2008. évtől alkalmazásra kerülő nitrogén-oxid határértékek e szennyezőanyag-kibocsátás további 43 %-os csökkenését eredményezik. |
(6) |
A motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátására és füst fényelnyelésére olyan típus-jóváhagyási vizsgálatokat alkalmaznak, amelyek a motorok szennyezőanyag-kibocsátásának reprezentatívabb kiértékelését teszik lehetővé olyan vizsgálati körülmények között, amelyek jobban hasonlítanak a járművek üzemeltetése során jelentkezőkre. 2000-től a hagyományos kompressziós gyújtású motorokat és azon kompressziógyújtású motorokat, amelyek bizonyos típusú szennyezőanyagkibocsátás-csökkentő berendezéssel vannak felszerelve, egy állandósult állapotok szerint végzett vizsgálati ciklussal és egy új, a füst fényelnyelését a terhelésre adott reakcióban mérő vizsgálattal kell tesztelni. A korszerű szennyezőanyagkibocsátás-csökkentő berendezéssel felszerelt kompressziós gyújtású motorokat ezenkívül egy új tranziens tesztciklussal is vizsgálni kell. 2005-től minden kompressziós gyújtású motort valamennyi említett tesztciklussal be kell vizsgálni. A gázüzemű motorokat csak az új tranziens tesztciklussal kell vizsgálni. |
(7) |
Meghatározott működési tartományban véletlenszerűen kiválasztott terhelési viszonyok mellett, a határértékeket egy megfelelő százaléknál magasabb értékkel nem lehet meghaladni. |
(8) |
Új szabványok és vizsgálati eljárások kialakításakor szükséges figyelembe venni a Közösségben várható jövőbeni forgalomnövekedés hatását a levegőminőségre. A Bizottság e téren folytatott munkája megmutatta, hogy a Közösség motorgyártó ipara nagy lépéseket tett a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék kibocsátásának jelentős csökkentését lehetővé tevő technológia tökéletesítésében. Még mindig szükséges azonban nyomást gyakorolni a szennyezőanyag-kibocsátási korlátok további javítása és más technikai fejlesztések irányába a környezetvédelem és a közegészségügy érdekében. Különösen figyelembe kell venni minden jövőbeni intézkedésnél az ultrafinom részecskék jellemzői területén folyamatban lévő kutatások eredményeit. |
(9) |
Szükséges, hogy tovább javítsák a motorhajtóanyagok minőségét, a működő emissziócsökkentő rendszerek hatékony és tartós működésének lehetővé tétele érdekében. |
(10) |
2005-től új előírásokat kell bevezetni a fedélzeti diagnosztikai rendszerek tekintetében (on-board diagnostics, OBD), hogy megkönnyítsék a motorok szennyezőanyagkibocsátás-csökkentő berendezései teljesítményromlásának vagy meghibásodásának azonnali érzékelését. Ez megerősítí a diagnosztikai és javítókapacitásokat, jelentősen javítva az üzemben lévő nagy teljesítményű járművek fenntartható emissziós jellemzőit. Mivel a nagy teljesítményű dízelmotorokra az OBD-k világszerte kezdeti stádiumukban vannak, a Közösségben két lépcsőben kell bevezetni őket, lehetővé téve a rendszer fejlesztését, hogy az OBD rendszerek ne adjanak téves jelzéseket. Azért, hogy támogatást nyújtsanak a tagállamoknak annak biztosításában, hogy a nagy teljesítményű járművek tulajdonosai és üzemeltetői teljesítsék az OBD rendszerek által jelzett hibák kijavítására vonatkozó kötelezettségüket, rögzíteni kell a hibának a vezető felé történt jelzésétől kezdve megtett utat vagy eltelt időt. |
(11) |
A kompressziós gyújtású motorok természetes jellemzője a tartósság, és kimutatott tény, hogy helyes és hatékony karbantartással magas színvonalú szennyezőanyag-kibocsátási jellemzőket tudnak fenntartani a nagy teljesítményű járművek üzemeltetése során nagy megtett távolságokon keresztül. A jövőbeni szennyezőanyag-kibocsátási szabványok azonban a motor után szerelt szennyezőanyagkibocsátás-csökkentő rendszerek bevezetése irányába fognak haladni, mint amilyenek a nitrogénoxid-semlegesítő rendszerek, dízel részecskeszűrők, e kettő kombinációi és esetleg még meghatározandó más rendszerek. Ezért szükséges rögzíteni a hasznos élettartam követelményét, amelyre egy motor szennyezőanyagkibocsátás-csökkentés rendszere ezen élettartam alatti megfelelőségének biztosítását alapozzák. E követelmény megállapításakor megfelelően figyelembe kell venni a nagy teljesítményű járművek által megtett jelentős távolságokat, annak szükségességét, hogy megfelelő és időben elvégzett karbantartást vegyenek fel a követelmények közé, és azt, hogy az N1 kategóriájú járművek típusjóváhagyása vagy ezen irányelv, vagy a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátása által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. március 20-i 70/220/EGK tanácsi irányelv (8) szerint történjék. |
(12) |
A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy adókedvezményekkel meggyorsítsák olyan járművek forgalomba hozatalát, amelyek megfelelnek a közösségi szinten elfogadott követelményeknek, feltéve, hogy ezek az ösztönzők megfelelnek a Szerződés előírásainak és kielégítenek bizonyos feltételeket, amelyek célja, hogy megakadályozzák a belső piac torzulását. Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a gépjárművek útadója kiszámításánál a szennyező és egyéb anyagok kibocsátását figyelembe vegyék. |
(13) |
Mivel ezen adókedvezmények közül egyesek állami támogatásoknak minősülnek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, ezekről a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottságot értesíteni kell, hogy a kompatibilitás vonatkozó kritériumai szerint kiértékeljék. Az ilyen intézkedések ezen irányelvnek megfelelő alkalmazása nem érinti a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti értesítési kötelezettséget. |
(14) |
Az eljárás egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében a Bizottságot meg kell bízni az irányelvben meghatározott alapvető előírások megvalósítása, valamint az irányelv mellékleteinek a tudományos és technikai haladáshoz történő igazítása érdekében szükséges intézkedések meghozatalával. |
(15) |
Az ezen irányelv végrehajtásához és a tudományos és technikai haladáshoz történő igazításához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni. |
(16) |
A Bizottságnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a szennyezőanyag-kibocsátási határértékek bevezetésének szükségességét a még szabályozatlan szennyező anyagokra, amelyek új alternatív üzemanyagok és új szennyezőanyagkibocsátás-csökkentő rendszerek szélesebb körű alkalmazásának következtében lépnek fel. |
(17) |
A Bizottságnak a lehető leghamarabb általa megfelelőnek ítélt javaslatokat kell benyújtania a NOx- és részecskekibocsátás határértékeinek következő szakaszára vonatkozóan. |
(18) |
Mivel ennek az irányelvnek a célkitűzését, nevezetesen a belső piac megvalósítását a gáz-halmazállapotú és részecskekibocsátásokra vonatkozó, minden típusú járműre alkalmazandó közös technikai követelmények bevezetése útján a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. |
(19) |
Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésének kötelezettségét azokra az előírásokra kell korlátozni, amelyek a korábbi irányelvekhez képest lényeges változást jelentenek. A változatlan előírások átültetésének kötelezettsége a korábbi irányelvek alapján áll fenn. |
(20) |
Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak a IX. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésének és alkalmazásának határidőire vonatkozó kötelezettségeit, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
a) |
„jármű”: bármely, a 70/156/EGK irányelv 2. cikkében meghatározott és kompressziós gyújtású vagy gázmotorral hajtott jármű, kivéve az M1 kategóriájú járműveket 3,5 tonna vagy annál kisebb engedélyezett maximális össztömeggel; |
b) |
„kompressziós gyújtású vagy gázmotor”: a jármű hajtására szolgáló olyan erőforrás, amelyre mint a 70/156/EGK irányelv 2. cikkében meghatározott önálló műszaki egységre típusjóváhagyás adható; |
c) |
„kiemelten környezetbarát jármű (»EEV«)”: olyan jármű, amelynek hajtómotorja megfelel az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok C sorában megadott megengedhető szennyezőanyag-kibocsátási határértékeknek. |
2. cikk
A tagállamok kötelezettségei
(1) Azon kompressziós gyújtású vagy gázmotortípusokra és kompressziós gyújtású vagy gázmotorral hajtott járműtípusok tekintetében, amelyek nem teljesítik az I–VIII. mellékletek követelményeit és különösen, amelyeknél a motor gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása és a füstkibocsátása nem felel meg az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok A sorában feltüntetett határértékeknek, a tagállamok:
a) |
megtagadják a 70/156/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyás kiadását; és |
b) |
megtagadják a nemzeti típusjóváhagyást. |
(2) A harmadik országokba történő exportra vagy üzemben lévő járművek motorjainak cseréjére szánt járművek és motorok kivételével, ha nem teljesülnek az I–VIII. mellékletek követelményei és különösen, ha a motor gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása és füstkibocsátása nem felel meg az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok A sorában feltüntetett határértékeknek, a tagállamok:
a) |
az új járműveket és új motorokat a 70/156/EGK irányelvnek megfelelően kísérő megfelelőségi igazolásokat nem tekintik többé érvényesnek az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdésének céljaira; és |
b) |
megtiltják a kompressziós gyújtású és a gázüzemű motorral hajtott új járművek nyilvántartásba vételét, eladását, forgalomba helyezését vagy használatát, és az új kompressziós gyújtású és gázüzemű motorok értékesítését és használatát. |
(3) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, 2003. október 1-jé től és a harmadik országokba történő exportra vagy üzemben lévő járművek motorjainak cseréjére szánt járművek és motorok kivételével, az I–VIII. mellékletek követelményeinek nem megfelelő gázmotortípusokra és gázmotorral hajtott járműtípusok tekintetében a tagállamok:
a) |
az új járműveket és új motorokat a 70/156/EGK irányelvnek megfelelően kísérő megfelelőségi igazolásokat nem tekintik többé érvényesnek az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdésének céljaira; és |
b) |
megtiltják az új járművek nyilvántartásba vételét, eladását, forgalomba helyezését vagy használatát, és az új motorok értékesítését és használatát. |
(4) Ha az I–VIII. mellékletben, valamint a 3. és 4. cikkben meghatározott követelmények teljesülnek, különösen ahol a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása és a motor füstkibocsátása megfelel az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok B1 vagy B2 sorában feltüntetett határértékeknek, vagy a C sorban feltüntetett megengedett határértékeknek, egy motor gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátásával vagy a füstjének fényelnyelésével kapcsolatos okból egyik tagállam sem:
a) |
tagadhatja meg a 70/156/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását egy kompressziós gyújtású vagy gázmotorral hajtott járműtípusra; |
b) |
tilthatja meg a kompressziós gyújtású vagy gázmotorral hajtott új járművek nyilvántartásba vételét, eladását, forgalomba helyezését vagy használatát; |
c) |
tagadhatja meg az EK-típusjóváhagyás kiadását egy kompressziós gyújtású vagy gázmotortípusra; |
d) |
tilthatja meg új kompressziós gyújtású és gázüzemű motorok értékesítését és használatát. |
(5) 2005. október 1-jei hatállyal a kompressziós gyújtású vagy gázmotortípusokra és kompressziós gyújtású vagy gázmotorral hajtott járműtípusokra, amelyek nem teljesítik az I–VIII. melléklet, valamint a 3. és 4. cikk követelményeit és különösen, amelyeknél a motor gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása és füstjének fényelnyelése nem felel meg az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok B1 sorában feltüntetett határértékeknek, a tagállamok:
a) |
megtagadják a 70/156/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyás kiadását; és |
b) |
megtagadják a nemzeti típusjóváhagyást. |
(6) 2006. október 1-jei hatállyal a harmadik országokba történő exportra vagy üzemben lévő járművek motorjainak cseréjére szánt járművek és motorok kivételével, ha nem teljesülnek az I–VIII. melléklet, valamint a 3. és 4. cikk követelményei és különösen, ha a motor gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása és füstjének fényelnyelése nem felel meg az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok B1 sorában feltüntetett határértékeknek, a tagállamok:
a) |
az új járműveket és új motorokat a 70/156/EGK irányelv szerint kísérő megfelelőségi igazolásokat nem tekintik többé érvényesnek az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdésének céljaira; és |
b) |
megtiltják a kompressziós gyújtású és gázüzemű motorral hajtott új járművek nyilvántartásba vételét, eladását, forgalomba helyezését vagy használatát, és az új kompressziós gyújtású és gázüzemű motorok értékesítését és használatát. |
(7) 2008. október 1-jei hatállyal a kompressziós gyújtású vagy gázmotortípusokra és kompressziós gyújtású vagy gázmotorral hajtott járműtípusokra, amelyek nem teljesítik az I–VIII. melléklet, valamint a 3. és 4. cikk követelményeit és különösen, ha a motor gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása és füstjének fényelnyelése nem felel meg az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok B2 sorában feltüntetett határértékeknek, a tagállamok:
a) |
megtagadják a 70/156/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyás kiadását; és |
b) |
megtagadják a nemzeti típusjóváhagyást. |
(8) 2009. október 1-jei hatállyal a harmadik országokba exportra vagy üzemben lévő járművek motorjainak cseréjére szánt járművek és motorok kivételével, ha nem teljesülnek az I–VIII. melléklet, valamint a 3. és 4. cikk követelményei és különösen, ha a motor gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása és füstkibocsátása nem felel meg az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok B2 sorában feltüntetett határértékeknek, a tagállamok:
a) |
az új járműveket és új motorokat a 70/156/EGK irányelv szerint kísérő megfelelőségi igazolásokat nem tekintik többé érvényesnek az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdésének céljaira; és |
b) |
megtiltják a kompressziós gyújtású és gázüzemű motorral hajtott új járművek nyilvántartásba vételét, eladását, forgalomba helyezését vagy használatát, és az új kompressziós gyújtású és gázüzemű motorok értékesítését és használatát. |
(9) A (4) bekezdésnek megfelelően, egy motort, amennyiben teljesíti I–VIII. melléklet követelményeit, és különösen megfelel az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok C sorában feltüntetett határértékeknek, úgy kell tekinteni, hogy teljesíti az (1)–(3) bekezdésben szereplő követelményeket.
A (4) bekezdésnek megfelelően, egy motort, amennyiben teljesíti I–VIII. melléklet, valamint a 3. és 4. cikk követelményeit, és különösen megfelel az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok C sorában feltüntetett határértékeknek, úgy kell tekinteni, hogy teljesíti az (1)–(3) és az (5)–(8) bekezdésben szereplő követelményeket.
(10) Azon kompressziós gyújtású vagy gázmotorok esetében, amelyeknek a típusjóváhagyási rendszer keretében meg kell felelniük az I. melléklet 6.2.1. pontjában meghatározott határértékeknek, a következőket kell alkalmazni:
meghatározott ellenőrzési tartományban véletlenszerűen kiválasztott terhelési viszonyok mellett – az ilyen rendelkezés hatálya alá nem tartozó egyedi motor-üzemállapotok kivételével – a mindössze 30 másodpercnyi időtartam alatt vett kibocsátásminták 100 %-nál nagyobb értékkel nem haladhatják meg az I. melléklet 6.2.1. pontjában foglalt táblázatok B2 és C soraiban található határértékeket. Az ellenőrzési tartományt, amelyre az át nem léphető százalékokat alkalmazni kell, valamint a rendelkezések alá nem tartozó motor-üzemállapotokat és az egyéb megfelelő körülményeket a 7. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.
3. cikk
A kibocsátáscsökkentő rendszerek tartóssága
(1) 2005. október 1-jétől az új típusengedélyek esetén, 2006. október 1-jétől valamennyi típusengedély esetén a gyártónak bizonyítania kell, hogy az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok B1 vagy B2 vagy C sorában feltüntetett határértékekre tekintettel jóváhagyott kompressziós gyújtású vagy gázmotortípus az alábbiakban megjelölt hasznos élettartam során megfelel e határértékeknek:
a) |
N1 és M2 kategóriájú járművekre szerelt motorok esetén 100 000 km vagy — ha ez korábbi — öt év; |
b) |
N2 kategóriájú, N3 kategóriájú és 16 tonnát meg nem haladó műszakilag megengedett legnagyobb össztömegű, valamint M3 kategóriájú, I. és II. osztályú, és A és B osztályú és 7,5 tonnát meg nem haladó műszakilag megengedett legnagyobb össztömegű járművekre szerelt motorok esetén 200 000 km vagy — ha ez korábbi — hat év, amely először teljesül; |
c) |
N3 kategóriájú és 16 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb össztömegű, valamint M3 kategóriájú, III. osztályú és B osztályú és 7,5 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb össztömegű járművekreszerelt motorok esetén 500 000 km vagy – ha ez korábbi – hét év. |
Új típusokra vonatkozóan 2005. október 1-jétől, valamennyi típusra vonatkozóan, pedig 2006. október 1-jétől a járművek számára megadott típusjóváhagyásokhoz szükséges a kibocsátáscsökkentő berendezéseknek a járművek rendes élettartama alatti és a szokásos üzemi körülmények közötti helyes működésének igazolása is (megfelelően karbantartott és használt üzemelő járművek megfelelősége).
(2) Az (1) bekezdés végrehajtásához szükséges intézkedéseket legkésőbb 2005. szeptember 28-ig el kell fogadni.
4. cikk
Fedélzeti diagnosztikai rendszerek
(1) 2005. október 1-jétől a járművek új típusengedélyeire, 2006. október 1-jétől pedig minden típusengedélyre, az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok B1 vagy C sorában feltüntetett kibocsátási határértékekre tekintettel jóváhagyott kompressziós gyújtású vagy gázmotortípus vagy egy ilyen motorral hajtott járműnek rendelkeznie kell fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszerrel, amely jelzi a vezetőnek a hiba felmerülését a (3) bekezdésben szereplő táblázat B1 vagy C sorában megjelölt OBD küszöbértékek túllépése esetén.
Kipufogógáz-utókezelő rendszerek esetén az OBD rendszer az alábbiak bármelyikének jelentős működési hibáját figyelheti:
a) |
egy katalizátorét, ha az külön egységként van felszerelve, akár a nitrogénoxid-mentesítő rendszer, akár a dízel részecskeszűrő része, akár nem az; |
b) |
egy nitrogénoxid-mentesítő rendszerét (deNOx), ha az fel van szerelve; |
c) |
egy dízel részecskeszűrőét, ha az fel van szerelve; |
d) |
egy kombinált nitrogénoxid-mentesítő (deNOx) és dízel részecskeszűrő rendszerét. |
(2) 2008. október 1-jétől a járművek új típusengedélyeire, 2009. október 1-jétől pedig minden típusengedélyre, az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok B2 vagy C sorában feltüntetett kibocsátási határértékekre tekintettel jóváhagyott kompressziós gyújtású vagy gázmotortípus vagy egy ilyen motorral hajtott járműnek rendelkeznie kell fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszerrel, amely jelzi a vezetőnek a hiba felmerülését a (3) bekezdésben szereplő táblázat B1 vagy C sorában megjelölt OBD küszöbértékek túllépése esetén.
Az OBD rendszernek része kell, hogy legyen az elektronikus motorvezérlő rendszerhez (EECU) és a motor vagy a jármű bármely más elektronikus rendszeréhez csatlakozó felület, amely inputot ad az EECU-nak vagy attól outputot kap, és befolyásolja a szennyezőanyagkibocsátás-csökkentő rendszer helyes működését, mint amilyen az EECU és a sebességváltó elektronikus vezérlő egysége közötti csatlakozó felület.
(3) Az OBD-küszöbértékek a következők:
Sor |
Kompressziós gyújtású motorok |
|
Nitrogén-oxidok tömege (NOx) g/kWh |
Részecskék tömege (PT) g/kWh |
|
B1 (2005) |
7,0 |
0,1 |
B2 (2008) |
7,0 |
0,1 |
C (EEV) |
7,0 |
0,1 |
(4) A tesztelés, a diagnosztika, a szervizelés és a javítás céljából teljes körű és egységes hozzáférést kell biztosítani az OBD-re vonatkozó információkhoz a 70/220/EGK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek és az alkatrészek cseréjére vonatkozó OBD rendszerekkel való kompatibilitást biztosító rendelkezéseknek megfelelően.
(5) Az (1)–(3) bekezdés végrehajtásának intézkedéseit legkésőbb 2005. szeptember 28-ig el kell fogadni.
5. cikk
Üzem közben reagenst fogyasztó kibocsátáscsökkentő rendszerek
A 4. cikk végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásakor a Bizottság, a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően, adott esetben technikai intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse az üzem közben reagenst fogyasztó kibocsátáscsökkentő rendszerek nem megfelelő üzemben tartásának kockázatát. Ezen túlmenően, adott esetben intézkedéseket kell hozni az üzem közben elhasználódó reagensek használata során történő ammóniakibocsátás minimálisra csökkentésének biztosítására.
6. cikk
Adókedvezmények
(1) A tagállamok csak olyan járművek tekintetében nyújthatnak adókedvezményeket, amelyek megfelelnek ezen irányelvnek. E kedvezményeknek meg kell felelniük a Szerződés rendelkezéseinek, valamint e cikk (2) vagy (3) bekezdésének.
(2) A kedvezményeknek minden olyan új járműre vonatkozniuk kell, amelyet egy tagállamban forgalomba hoznak, és amely már előzetesen megfelel az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok B1 vagy B2 sorában feltüntetett határértékeknek.
E kedvezményeket a B1 sor kibocsátási határértékeinek a 2. cikk (6) bekezdésében rögzítettek szerinti kötelező alkalmazásának időpontjától, illetve a B2 sor kibocsátási határértékeinek a 2. cikk (8) bekezdésében rögzítettek szerinti kötelező alkalmazásának időpontjától meg kell szüntetni.
(3) A kedvezményeknek minden olyan új járműre vonatkozniuk kell, amelyet egy tagállamban forgalomba hoznak, és amely már előzetesen megfelel az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok C sorában feltüntetett határértékeknek.
(4) Az (1) bekezdésben hivatkozott feltételeken túlmenően, a kedvezmények egyik járműtípusra sem lehetnek nagyobbak, mint az I. melléklet 6.2.1. pontjában szereplő táblázatok B1 vagy B2 sorában szereplő határértékek vagy C sorában szereplő megengedett határértékek teljesítését biztosító technikai megoldások többletköltségének és a járműre történő felszerelése költségének összege.
(5) A tagállamok megfelelő időben értesítik a Bizottságot az e cikkben említett adókedvezmények bevezetésének vagy módosításának terveiről, hogy észrevételeit megtehesse.
7. cikk
Végrehajtási intézkedések és módosítások
(1) Az irányelv 2. cikke (10) bekezdésének, valamint 3. és 4. cikkének végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottság, a 70/156/EGK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segítségével, az említett irányelv 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban fogadja el.
(2) Az irányelvnek a tudományos és technikai haladáshoz történő igazításához szükséges módosításokat a Bizottság, a 70/156/EGK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segítségével, az említett irányelv 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban fogadja el.
8. cikk
Felülvizsgálat és jelentések
(1) A Bizottság áttekinti annak szükségességét, hogy a nagy teljesítményű járművekre és motorokra alkalmazandó új kibocsátási határértékeket fogadjanak el a még nem szabályozott szennyező anyagokra vonatkozóan. A felülvizsgálatot új alternatív üzemanyagok és új, adalékokat kezelni képes kipufogógázkibocsátás-csökkentő rendszerek az irányelvben szereplő jövőbeni szabványoknak történő megfelelést szolgáló szélesebb piaci bevezetésének figyelembevételére kell alapozni. Ha indokolt, a Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére.
(2) A Bizottság a nehéz tehergépjárművek NOx- és részecskekibocsátásának további korlátozására vonatkozóan jogalkotási javaslatokat nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére.
A Bizottság adott esetben megvizsgálja, hogy szükséges-e kiegészítő korlátozást megállapítani a részecskeszintekre és -méretre vonatkozóan, és amennyiben igen, ezt javaslatába belefoglalja.
(3) A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére az egész világra kiterjedően összehangolt tesztciklusról (WHDC) folytatott tárgyalások előrehaladásáról.
(4) A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére a fedélzeti mérőrendszerek (OBM) üzemeltetési követelményeiről. E jelentés alapján a Bizottság, szükséges esetén, javaslatot tesz a műszaki előírások és megfelelő mellékletek beillesztésének intézkedéseire, hogy lehetővé téve az OBD rendszerekkel legalább egyenértékű szintű felügyeletet biztosító és azokkal kompatibilis OBM rendszerek típusjóváhagyását.
9. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb 2006. november 9-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Amennyiben a 7. cikkben említett végrehajtási intézkedések elfogadását 2005. december 28-án túli időpontra halasztják, a tagállamok az e végrehajtási intézkedéseket tartalmazó irányelvben előírt átültetési időpontra teljesítik e kötelezettségüket. E rendelkezések szövegét, valamint előírásaik és az ezen irányelv előírásai közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2006. november 9-től, illetve – amennyiben a 7. cikkben említett végrehajtási intézkedések elfogadását 2005. december 28-án túli időpontra halasztják – az e végrehajtási intézkedéseket tartalmazó irányelvben meghatározott átültetési időponttól alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. Emellett tartalmazzanak egy arra vonatkozó megállapítást, hogy a meglévő törvényekben, rendeletekben és igazgatási előírásokban szereplő azon hivatkozásokat, amelyek az irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre hivatkoznak, ezen irányelvre történő hivatkozásoknak kell tekinteni. A hivatkozás és fenti megállapítás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
10. cikk
Hatályon kívül helyezés
A IX. melléklet A. részében felsorolt irányelvek 2006. november 9-i hatállyal hatályon kívül helyezésre kerülnek, a tagállamoknak a IX. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésének és alkalmazásának határidőire vonatkozó kötelezettségeinek sérelme nélkül.
A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat ezen irányelvre történő hivatkozásoknak kell tekinteni, és azokat a X. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.
11. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.
12. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2005. szeptember 28-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
a Tanács részéről
az elnök
D. ALEXANDER
(1) HL C 108., 2004.4.30., 32. o.
(2) Az Európai Parlament 2004. március 9-i véleménye (HL C 102. E, 2004.4.28., 272. o.) és a Tanács 2005. szeptember 19-i határozata.
(3) HL L 36., 1988.2.9., 33. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
(4) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2005/49/EK bizottsági irányelvvel (HL L 194., 2005.7.26., 12. o.) módosított irányelv.
(5) HL L 295., 1991.10.25., 1. o.
(6) HL L 44., 2000.2.16., 1. o.
(7) HL L 107., 2001.4.18., 10. o.
(8) HL L 76., 1970.4.6., 1. o. A legutóbb a 2003/76/EK bizottsági irányelvvel (HL L 206., 2003.8.15., 29. o.) módosított irányelv.
(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
I. MELLÉKLET
HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK, EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, MŰSZAKI LEÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK ÉS GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG
1. HATÁLY
Ennek az irányelvnek a hatálya minden kompressziós gyújtású motorral ellátott gépjárműből származó gáz-halmazállapotú szennyező anyagra és légszennyező részecskére, és minden külső gyújtású, földgázzal vagy PB-gázzal üzemeltetett gépjárműből származó gáz-halmazállapotú szennyező anyagra, valamint az 1. cikkben meghatározott kompressziós gyújtású és külső gyújtású motorra kiterjed, az olyan N1, N2 és M2 kategóriába tartozó járművek kivételével, amelyek a gépjárművek külső gyújtású motorjainak kipufogógázai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1973. március 20-i 70/220/EGK tanácsi irányelv (1) alapján kaptak típusjóváhagyást.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
2.1. „vizsgálati ciklus”: meghatározott fordulatszámon és nyomatékkal elvégzett vizsgálati programpontok sora, amelyeket a motor állandósult üzemi állapotában (ESC-vizsgálat) vagy átmeneti üzemi állapotában (ETC, ELR-vizsgálat) hajtanak végre;
2.2. „egy motor (motorcsalád) jóváhagyása”: egy motortípus (motorcsalád) gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék kibocsátási szintje szempontjából történő jóváhagyása;
2.3. „dízelmotor”: egy kompressziós gyújtású elven működő motor;
2.4. „gázmotor”: földgázzal (FG) vagy propán-bután gázzal (PB-gáz) működtetett motor;
2.5. „motortípus”: olyan motorok kategóriája, amelyek az irányelv II. mellékletében rögzített fő jellemzőik tekintetében nem különböznek egymástól;
2.6. „motorcsalád”: egy gyártó motorjainak csoportja, amelyek ezen irányelv II. mellékletének 2. függeléke szerint meghatározott kialakításuk folytán a kipufogógáz hasonló szennyezőanyag-kibocsátási jellemzőivel rendelkeznek; a család minden tagjának meg kell felelnie a vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási határértékeknek;
2.7. „alapmotor”: egy motorcsaládból kiválasztott olyan motor, amelynek szennyezőanyag-kibocsátási jellemzői az egész motorcsaládra jellemzőek;
2.8. „gáz-halmazállapotú szennyező anyag”: szén-monoxid, szénhidrogének (dízelmotoroknál CH1,85, PB-gáznál CH2,525 és földgáznál nem-metán szénhidrogénekre (NMHC) CH2,93 arány és etanolüzemű dízelmotorok esetén CH3O0,5 molekula feltételezésével), metán (földgáznál CH4 arány feltételezésével) és nitrogén-oxidok, ez utóbbiak nitrogén-dioxid (NO2) egyenértékben kifejezve;
2.9. „légszennyező részecskék”: mindazon anyagok, amelyek összegyűlnek egy meghatározott jellemzőkkel rendelkező szűrőbetéten, ha a kipufogógázt tiszta, szűrt levegővel olyan módon hígítják, hogy a hőmérséklet a 325 K-t (52 °C) ne haladja meg;
2.10. „füst”: egy dízelmotor kipufogógáz-áramában lebegő részecskék, amelyek a fényt elnyelik, visszaverik vagy megtörik;
2.11. „effektív teljesítmény”: az „EK kW”-ban kifejezett teljesítmény, amely fékpadon a forgattyústengely vagy annak megfelelője végén mérhető a gépjárművek motorteljesítményére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. december 16-i 80/1269/EGK tanácsi irányelvben (2) meghatározott EK teljesítménymérési módszer szerint mérve;
2.12. „gyártó által megadott legnagyobb teljesítmény (Pmax)”: a gyártó által a típusjóváhagyási kérelemben megadott legnagyobb teljesítményt jelenti, EK kW-ban (hasznos teljesítmény) kifejezve;
2.13. „százalékos terhelés”: a legnagyobb rendelkezésre álló nyomaték hányadát jelenti egy motor-fordulatszámnál;
2.14. „ESC-vizsgálat”: egy, az e melléklet 6.2. pontja szerint állandósult állapotban lefolytatott, 13 üzemmódból álló vizsgálati ciklus;
2.15. „ELR-vizsgálat”: egy, az e melléklet 6.2. pontja szerint lefolytatott, állandó motor-fordulatszámon alkalmazott terhelési fokozatok sorából álló ciklus;
2.16. „ETC vizsgálat”: egy, 1 800, az e melléklet 6.2. pontja szerint lefolytatott, másodpercről-másodpercre változó átmeneti üzemmódból álló ciklus;
2.17. „motor üzemi fordulatszám-tartománya”: a motor üzemeltetése során legtöbbet használt fordulatszám-tartomány, amely ezen irányelv III. mellékletében meghatározott alacsony és magas fordulatszámok között helyezkedik el;
2.18. „kis fordulatszám (nloo)”: az a legalacsonyabb motor-fordulatszám, amelynél a motor a gyártó által megadott legnagyobb teljesítmény 50 %-át adja le;
2.19. „nagy fordulatszám (nhi)”: az a legmagasabb motor-fordulatszám, amelynél a gyártó által megadott legnagyobb teljesítmény 70 %-át adja le;
2.20. „A, B és C motor-fordulatszámok”: azok a vizsgálati fordulatszámok a motor üzemi fordulatszám-tartományán belül, amelyeket ezen irányelv III. mellékletének 1. függelékében meghatározott módon az ESC- és ELR-vizsgálatoknál kell alkalmazni;
2.21. „ellenőrzési tartomány”: az A és C motor-fordulatszámok közötti és a 25 és 100 százalékos terhelés közötti terület;
2.22. „referencia-fordulatszám (nref)”: az a 100 százalékos fordulatszám-érték, amelyet ezen irányelv III. mellékletének 2. függelékében meghatározott módon az ETC-vizsgálat relatív fordulatszám-értékeinek denormalizálásához kell használni;
2.23. „füstölésmérő”: olyan készülék, amely a fényelnyelés elvének alkalmazásával a füstölés (fényelnyelés) mérésére szolgál;
2.24. „FG-tartomány” (földgáz-tartomány): az 1993. novemberi EN 437 európai szabványban meghatározott H vagy L tartományok egyike;
2.25. „önalkalmazkodási képesség”: a motor bármely eszköze, amely lehetővé teszi a levegő/üzemanyag arány állandó értéken való tartását;
2.26. „újrakalibrálás”: egy földgázmotor finom beszabályozása annak érdekében, hogy egy más földgáz-tartományban ugyanazok legyenek a motor jellemzői (teljesítmény, üzemanyag-fogyasztás);
2.27. „Wobbe-index (alsó Wl; vagy felső Wu)”: az egységnyi térfogatú gáz megfelelő fűtőértékének és az azonos referenciaviszonyok között mért relatív sűrűsége négyzetgyökének hányadosa:
2.28. „λ-eltolási tényező (Sλ)”: egy kifejezés, amely a motorvezérlő rendszer megkívánt flexibilitását írja le a levegőfelesleg-hányados változására vonatkoztatva, ha a motor a tiszta metántól különböző összetételű gázzal üzemel (az Sλ kiszámítását lásd a VII. mellékletben);
2.29. „gátló berendezés”: a motor vagy a jármű minden olyan eleme, amely méri vagy érzékeli az üzemi paramétereket (pl. a járműsebességet, motor-fordulatszámot, a használt sebességfokozatot, hőmérsékletet, szívási vákuumot a belépésnél vagy bármely más paramétert) vagy reagál ezekre a kibocsátáscsökkentő berendezés bármely részének működtetése, modulálása, késleltetése vagy kikapcsolása céljából, úgy, hogy romlik a kibocsátáscsökkentő berendezés hatékonysága olyan körülmények között, amelyeknek bekövetkezése a jármű rendes használata során várható, hacsak egy ilyen berendezés nem képezi lényeges részét az alkalmazott kibocsátási bizonylatolási vizsgálati eljárásoknak.
2.30. „kiegészítő szabályzó berendezés” egy motorra vagy járműre szerelt olyan rendszer, funkció vagy szabályozási stratégia, amelyet a motor és/vagy segédberendezésének védelmére használnak olyan üzemi körülmények ellen, amelyek károsodást vagy meghibásodást okozhatnának, vagy amelyet a motor indításának megkönnyítésére használnak. Egy kiegészítő vezérlőberendezés lehet egy stratégia vagy intézkedés is, amelyről kielégítően bemutatták, hogy nem egy gátló berendezés;
2.31. „ésszerűtlen kibocsátáscsökkentő stratégia” bármely stratégia vagy intézkedés, amely az alkalmazandó kibocsátás-csökkentési vizsgálati eljárásokban várt mérték alá csökkenti a kibocsátáscsökkentő rendszer hatékonyságát, amikor a jármű normál használati feltételek között üzemel.
2.32. Jelek és rövidítések
2.32.1. Vizsgálati paraméterek jelölései
Jel |
Egység |
Meghatározás |
AP |
m2 |
Az izokinetikus mintavevő szonda keresztmetszete |
AT |
m2 |
A kipufogócső keresztmetszete |
CEE |
— |
Etán-hatásfok |
CEM |
— |
Metán-hatásfok |
C1 |
— |
Szén 1 egyenértékű szénhidrogén |
conc |
ppm/vol. % |
Koncentrációt jelző alsó index |
D0 |
m3/s |
A térfogat-kiszorításos szivattyú kalibrációs függvényének tengelymetszete |
DF |
— |
Hígítási tényező |
D |
— |
Bessel-függvény együtthatója |
E |
— |
Bessel-függvény együtthatója |
EZ |
g/kWh |
A kontrollpont interpolált NOx-kibocsátás |
fa |
— |
Laboratóriumi légköri tényező |
fc |
s-1 |
Bessel-szűrő kikapcsolási frekvencia |
FFH |
— |
Üzemanyagfüggő tényező a nedves koncentrációnak száraz koncentrációra való átszámításához |
FS |
— |
Sztöchiometrikus együttható |
GAIRW |
kg/h |
Beszívott levegő tömegárama nedves alapon |
GAIRD |
kg/h |
Beszívott levegő tömegárama száraz alapon |
GDILW |
kg/h |
Hígítólevegő tömegárama nedves alapon |
GEDFW |
kg/h |
Egyenértékű hígított kipufogógáz-tömegáram nedves alapon |
GEXHW |
kg/h |
Kipufogógáz-tömegáram nedves alapon |
GFUEL |
kg/h |
Üzemanyag tömegárama |
GTOTW |
kg/h |
Hígított kipufogógáz tömegárama nedves alapon |
H |
MJ/m3 |
Fűtőérték |
HREF |
g/kg |
Az abszolút nedvességtartalom referenciaértéke (10,71 g/kg) |
Ha |
g/kg |
A beszívott levegő abszolút nedvességtartalma |
Hd |
g/kg |
Hígítólevegő abszolút nedvességtartalma |
HTCRAT |
mól/mól |
Hidrogén/szén arány |
i |
— |
Egy egyedi üzemmódot jelölő alsó index |
K |
— |
Bessel-állandó |
k |
m-1 |
Fényelnyelési tényező |
KH,D |
— |
Nedvességkorrekciós tényező NOx-ra dízelmotornál |
KH,G |
— |
Nedvességkorrekciós tényező NOx-ra gázmotornál |
KV |
|
CVF kalibrációs függvény |
KW,a |
— |
Száraz-nedves korrekciós tényező a beszívott levegőre |
KW,d |
— |
Száraz-nedves korrekciós tényező a hígítólevegőre |
KW,e |
— |
Száraz-nedves korrekciós tényező a hígított kipufogógázra |
KW,r |
— |
Száraz-nedves korrekciós tényező a hígítatlan kipufogógázra |
L |
% |
A legnagyobb nyomatékhoz viszonyított százalékos nyomaték a vizsgált motornál |
La |
m |
Tényleges optikai úthossz |
m |
|
A térfogat-kiszorításos szivattyú kalibrációs függvény meredeksége |
mass |
g/h vagy g |
Kibocsátás tömegáramát jelző alsó index |
MDIL |
kg |
A részecskeminta-vevő szűrőkön áthaladt hígítólevegő-minta tömege |
Md |
mg |
Az összegyűjtött hígítólevegő részecske-minta tömege |
Mf |
mg |
Összegyűjtött részecske-minta tömege |
Mf,p |
mg |
Az elsődleges szűrőn összegyűjtött részecske-minta tömege |
Mf,b |
mg |
A tartalékszűrőn összegyűjtött részecske-minta tömege |
MSAM |
|
A részecskeminta-vevő szűrőn átáramlott hígított kipufogógáz minta tömege |
MSEC |
kg |
Másodlagos hígítólevegő tömege |
MTOTW |
kg |
Összes CVS-tömeg a ciklus alatt, nedves alapon |
MTOTW,i |
kg |
Pillanatnyi CVS-tömeg, nedves alapon |
N |
% |
Fényelnyelés (átlátszatlanság) |
NP |
— |
A térfogat-kiszorításos szivattyú összes fordulata a ciklus alatt |
NP,i |
— |
A térfogat-kiszorításos szivattyú összes fordulata egy időköz alatt |
n |
min-1 |
Motor fordulatszáma |
np |
s-1 |
Térfogat-kiszorításos szivattyú fordulatszáma |
nhi |
min-1 |
Nagy motor-fordulatszám |
nlo |
min-1 |
Kis motor-fordulatszám |
nref |
min-1 |
Referencia-motorfordulatszám az ETC teszthez |
pa |
kPa |
A motor által beszívott levegő telítési gőznyomása |
pA |
kPa |
Abszolút nyomás |
pB |
kPa |
Teljes légnyomás |
pd |
kPa |
A hígítólevegő telítési gőznyomása |
ps |
kPa |
Száraz légköri nyomás |
p1 |
kPa |
Nyomásesés a szivattyú szívócsonkjánál |
P(a) |
kW |
A vizsgálat során felszerelendő segédberendezések által felvett teljesítmény |
P(b) |
kW |
A vizsgálat során leszerelendő segédberendezések által felvett teljesítmény |
P(n) |
kW |
Nem korrigált hasznos teljesítmény |
P(m) |
kW |
A fékpadon mért teljesítmény |
Ω |
— |
Bessel-állandó |
Qs |
m3/s |
CVS térfogatáram |
q |
— |
Hígítási arány |
r |
— |
Az izokinetikus szonda és a kipufogócső keresztmetszeteinek aránya |
Ra |
% |
A beszívott levegő relatív nedvességtartalma |
Rd |
% |
A hígítólevegő relatív nedvességtartalma |
Rf |
— |
A FID (lángionizácioós detektor) választényezője |
ρ |
kg/m3 |
Sűrűség |
S |
kW |
A fékpad beállítása |
Si |
m-1 |
Pillanatnyi füstérték |
Sλ |
|
λ-eltolási tényező |
T |
K |
Abszolút hőmérséklet |
Ta |
K |
Beszívott levegő abszolút hőmérséklete |
t |
s |
Mérési idő |
te |
s |
Villamos reakcióidő |
tF |
s |
A szűrő reakcióideje a Bessel-függvényhez |
tp |
s |
Fizikai reakcióidő |
Δt |
s |
Az egymás után felvett füstadatok között eltelt idő (= 1/mintavétel gyakorisága) |
Δti |
s |
A pillanatnyi CFV-áram időköze |
τ |
% |
Füst fényáteresztése |
V0 |
m3/rev |
A térfogat-kiszorításos szivattyú térfogatárama tényleges viszonyok között |
W |
— |
Wobbe-index |
Wact |
kWh |
Az ETC ciklus tényleges munkája |
Wref |
kWh |
Az ETC ciklus referencia munkája |
WF |
— |
Súlyozási tényező |
WFE |
— |
Effektív súlyozási tényező |
X0 |
m3/rev |
A térfogat-kiszorításos szivattyú térfogatáramának kalibrációs függvénye |
Yi |
m-1 |
1 mp-es Bessel átlagos füst érték |
2.32.2. A vegyi összetevők jelölései
CH4 |
Metán |
C2H6 |
Etán |
C2H5OH |
Etanol |
C3H8 |
Propán |
CO |
Szén-monoxid |
DOP |
Dioktil-ftalát |
CO2 |
Szén-dioxid |
HC |
Szénhidrogének |
NMHC |
Nem metán szénhidrogének |
NOx |
Nitrogén-oxidok |
NO |
Nitrogén-monoxid |
NO2 |
Nitrogén-dioxid |
PT |
Részecskék. |
2.32.3. Rövidítések
CFV |
Kritikus áramlású Venturi-cső (critical flow Venturi) |
CLD |
Kemilumineszcens (kémiai lumineszcencia elvén működő) detektor (chemiluminescent detector) |
ELR |
Európai terhelési reakció-vizsgálat (European load response test) |
ESC |
Európai állandósult állapotú ciklus (European steady state cycle) |
ETC |
Európai átmeneti ciklus (European transient cycle) |
FID |
Lángionizációs detektor |
GC |
Gázkromatográf |
HCLD |
Fűtött kemilumineszcens (kémiai lumineszcencia elvén működő) detektor (heated chemiluminescent detector) |
HFID |
Fűtött lángionizációs detektor |
LPG |
Propán-bután gáz (liquified petroleum gas) |
NDIR |
Nemdiszperzív infravörös-abszorpció elvén működő gázelemző készülék (non-dispersive infrared analyser) |
NG |
Földgáz |
NMC |
Nem-metán eltávolító (non-methane cutter) |
3. EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM
3.1. EK-típus-jóváhagyási kérelem egy motortípusra vagy motorcsaládra, mint önálló műszaki egységre
3.1.1. Egy motortípus vagy motorcsalád, dízelmotor esetében a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék kibocsátási szintje szempontjából, gázmotorok esetében a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátási szintje szempontjából történő típusjóváhagyás iránti kérelmet a motor gyártójának vagy a gyártó jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.
3.1.2. A kérelemhez az alább felsorolt dokumentumokat kell mellékelni három példányban, és a következő részletadatokat kell megadni:
3.1.2.1. A motortípus, vagy ha azt érinti, a motorcsalád leírását, amely tartalmazza az ezen irányelv II. mellékletében megadott, a gépjúrműrek és pstkocsijaik típusjóváhagyásánva vonatkoző togállami jogszabílyok kőzelítéséről szóló 70/156/EGK irányelv (3) 3. és 4. cikkében szereplő követelményeknek megfelelő részadatokat.
3.1.3. Egy, a II. mellékletben leírtak szerinti „motortípust” vagy „alapmotort” át kell adni a 6. pontban meghatározott jóváhagyási vizsgálatok elvégzésével megbízott műszaki szolgálatnak.
3.2. EK-típus-jóváhagyási kérelem egy járműtípusra a motorja szempontjából
3.2.1. Egy járműnek a dízelmotorja vagy -motor-családja gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék kibocsátási szintje szempontjából, és gázmotorja vagy -motor-családja gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási szintje szempontjából történő jóváhagyása iránti kérelmet a motor gyártójának vagy a gyártó jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.
3.2.2. A kérelemhez az alább felsorolt dokumentumokat kell mellékelni három példányban, és a következő részletadatokat kell megadni:
3.2.2.1. a járműtípus, a motorhoz kapcsolódó járműrészek és a motortípus, vagy ha azt érinti, a motorcsalád leírását, amely tartalmazza az ezen irányelv II. mellékletében megadott részletadatokat, azzal a dokumentációval együtt, amelyet a 70/156/EGK irányelv 3. cikkének alkalmazása megkövetel.
3.3. EK-típus-jóváhagyási kérelem egy jóváhagyott motorral felszerelt járműtípusra
3.3.1. Egy járműnek a jóváhagyott dízelmotorja vagy -motor-családja gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék kibocsátási szintje szempontjából, és jóváhagyott gázmotorja vagy -motor-családja gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási szintje szempontjából történő jóváhagyása iránti kérelmet a motor gyártójának vagy a gyártó jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.
3.3.2. A kérelemhez az alább felsorolt dokumentumokat kell mellékelni három példányban, és a következő részletadatokat kell megadni:
3.3.2.1. A járműtípus, és a motorhoz kapcsolódó járműrészek leírását, amely tartalmazza – amennyire idetartoznak – az irányelv II. mellékletében megadott részletadatokat és a járműbe épített motor, vagy ha azt érinti, a motorcsalád, mint önálló műszaki egység EK-típusbizonyítványának (VI. melléklet) egy másolatát, azzal a dokumentációval együtt, amelyet a 70/156/EGK irányelv 3. cikkének alkalmazása megkövetel.
4. EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS
4.1. Általános üzemanyagra vonatkozó EK-típusjóváhagyás megadása
Egy üzemanyag általános EK-típusjóváhagyását a következő követelmények teljesülése esetén adják meg:
4.1.1. Dízel üzemanyag esetén az alapmotor teljesíti ezen irányelv követelményeit a IV. mellékletben leírt referencia-üzemanyaggal.
4.1.2. Földgáz-motor esetében az alapmotorról ki kell mutatni, hogy bármilyen, kereskedelemben kapható üzemanyaghoz alkalmazkodni tud. Földgáz esetében általában kétféle üzemanyag létezik, magas fűtőértékű üzemanyag (H-gáz) és alacsony fűtőértékű üzemanyag (L-gáz), de mindkét tartományban erős szórással és a gázok jelentős mértékben különböznek egymástól Wobbe-indexszel kifejezett energiatartalmukban és λ-eltolási tényezőjükben (Sλ). A Wobbe-index és -eltolási tényező kiszámítására szolgáló képletek a 2.27. és 2.28. pontban találhatók. A 0,89 és 1,08 közötti λ-eltolási tényezőjű földgázokat (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,08) a H-tartományba, míg az 1,08 és 1,19 közötti λ-eltolási tényezőjű földgázokat (1,08 ≤ Sλ ≤ 1,19) az L-tartományba tartozónak tekintik. A referencia-üzemanyagok összetétele Sλ lehetséges szélsőséges értékeit tükrözi.
Az alapmotornak ki kell elégítenie az irányelv követelményeit a IV. mellékletben meghatározott GR (1. üzemanyag) és G25 (2. üzemanyag) referencia-üzemanyagokkal anélkül, hogy a két vizsgálat között az üzemanyag változása miatt bármilyen utánállítást végeznének. Az üzemanyag-váltás után azonban egy ETC-cikluson át alkalmazkodási menetet lehet lefolytatni, mérés nélkül. A vizsgálat előtt az alapmotort be kell járatni a III. melléklet 2. függelékének 3. pontjában leírt eljárás alkalmazásával.
4.1.2.1. A gyártó kérésére a motort lehet egy harmadik üzemanyaggal (3. üzemanyag) bevizsgálni, ha a λ -eltolási tényező (Sλ) 0,89 (vagyis GR alsó értéke) és 1,19 (vagyis G25 felső értéke) között van, például ha a 3. üzemanyag kereskedelemben kapható üzemanyag. Ennek a vizsgálatnak az eredményei szolgálhatnak a gyártás megfelelősége kiértékelésének alapjául.
4.1.3. Olyan földgáz-üzemű motor esetében, amely önműködően alkalmazkodik egyfelől a H-gázok választékához, másfelől az L-gázok választékához, és amelynél egy kapcsolóval kell átváltani a H-tartomány és az L-tartomány között, az alapmotort az egyes tartományokra a IV. mellékletben meghatározott megfelelő referencia-üzemanyaggal vizsgálni kell a kapcsoló mindkét állásában. Az üzemanyag a H-gáz tartományban GR (1. üzemanyag) és G23 (3. üzemanyag), az L-gáz tartományban pedig G25 (1. üzemanyag) és G23 (2. üzemanyag). Az alapmotornak teljesítenie kell az irányelv követelményeit a kapcsoló mindkét állásában anélkül, hogy az adott kapcsolóállásban végzett két vizsgálat között az üzemanyag változása miatt bármilyen utánállítást végeznének. Az üzemanyag-váltás után azonban egy ETC-cikluson át alkalmazkodási menetet lehet lefolytatni, mérés nélkül. A vizsgálat előtt az alapmotort be kell járatni a III. melléklet 2. függelékének 3. pontjában leírt eljárás alkalmazásával.
4.1.3.1. A gyártó kérésére a motort lehet a G23 helyett egy harmadik üzemanyaggal (3. üzemanyag) bevizsgálni, ha a λ -eltolási tényező (Sλ) 0,89 (vagyis GR alsó értéke) és 1,19 (vagyis G25 felső értéke) között van, például ha a 3. üzemanyag kereskedelemben kapható üzemanyag. Ennek a vizsgálatnak az eredményei szolgálhatnak a gyártás megfelelőség kiértékelésének alapjául.
4.1.4. Földgázüzemű motorok esetén a szennyezőanyag-kibocsátási eredmények „r” viszonyszámát minden egyes szennyező anyagra az alábbiak szerint kell meghatározni:
vagy
és
4.1.5. PB-gáz esetében az alapmotorról ki kell mutatni, hogy bármilyen, kereskedelemben kapható üzemanyaghoz alkalmazkodni tud. PB-gáz esetében a C3/C4 összetétel változik. A referencia-üzemanyagok tükrözik ezeket az eltéréseket. Az alapmotornak ki kell elégítenie ezen irányelv követelményeit a IV. mellékletben meghatározott „A” és „B” referencia-üzemanyagokkal anélkül, hogy a két vizsgálat között az üzemanyag változása miatt bármilyen utánállítást végeznének. Az üzemanyag-váltás után azonban egy ETC-cikluson át alkalmazkodási menetet lehet lefolytatni, mérés nélkül. A vizsgálat előtt az alapmotort be kell járatni a III. melléklet 2. függelékének 3. pontjában leírt eljárás alkalmazásával.
4.1.5.1. A szennyezőanyag-kibocsátási eredmények „r” viszonyszámát az egyes szennyező anyagokra az alábbiak szerint kell meghatározni:
4.2. Üzemanyagok egy tartományára korlátozott EK-típusjóváhagyás megadása
Üzemanyagok egy tartományára korlátozott EK-típusjóváhagyást a következő követelmények teljesítése esetén adnak ki:
4.2.1. Kipufogógáz-kibocsátási jóváhagyás egy földgáz-üzemű motorra a gázoknak vagy a H, vagy az L üzemanyag-tartományával történő üzemelésre.
Az alapmotort a megfelelő tartományra a IV. mellékletben meghatározott megfelelő referencia-üzemanyaggal kell vizsgálni. A H-tartományba eső gázokra a két üzemanyag a GR (1. üzemanyag) és a G23 (3. üzemanyag), az L-tartományba eső gázokra pedig a G25 (2. üzemanyag) és a G23 (3. üzemanyag). Az alapmotornak ki kell elégítenie a szennyezőanyag-kibocsátási követelményeket anélkül, hogy a két vizsgálat között az üzemanyag változása miatt bármilyen utánállítást végeznének. Az üzemanyag-váltás után azonban egy ETC-cikluson át alkalmazkodási menetet lehet lefolytatni, mérés nélkül. A vizsgálat előtt az alapmotort be kell járatni a III. melléklet 2. függelékének 3. pontjában leírt eljárás alkalmazásával.
4.2.1.1. A gyártó kérésére a motort a G23 helyett egy harmadik üzemanyaggal (3. üzemanyag) is vizsgálni lehet, ha a λ-eltolási tényező (Sλ) 0, 89 (vagyis GR alsó értéke) és 1, 19 (vagyis G25 felső értéke) között van, például ha a 3. üzemanyag kereskedelemben kapható üzemanyag. Ennek a vizsgálatnak az eredményei szolgálhatnak a gyártás megfelelőség kiértékelésének alapjául
4.2.1.2. A szennyezőanyag-kibocsátási eredmények „r” viszonyszámát az egyes szennyező anyagokra az alábbiak szerint kell meghatározni:
vagy
és
4.2.1.3. A felhasználóhoz történő leszállításkor a motort el kell látni egy címkével (lásd az 5.1.5. pontot), amelyen fel kell tüntetni, hogy a motort milyen gáz-tartományra hagyták jóvá.
4.2.2. Kipufogógáz-kibocsátási jóváhagyás egy földgáz- vagy PB-gáz-üzemű motorra egy meghatározott összetételű gázzal történő üzemeltetésre.
4.2.2.1. Az alapmotornak ki kell elégítenie a szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó követelményeket a IV. mellékletben meghatározott referencia-üzemanyagokkal, vagyis földgázmotor esetében a GR és G25, PB-gáz-motor esetében az „A” és „B” referencia-üzemanyagokkal. A vizsgálatok között szabad finombeállítást végezni az üzemanyag-ellátó rendszeren. A finombeállítás az üzemanyag-adatbázis újrakalibrálását jelenti anélkül, hogy akár az alapvető szabályozási stratégia, akár az adatbázis alapvető szerkezete megváltozna. Szükség esetén megengedhető az üzemanyag-áramlás mértékével közvetlen kapcsolatban álló elemek (például befecskendező fúvókák) kicserélése.
4.2.2.2. A gyártó kérésére a motor bevizsgálható a GR és G23, vagy a G25 és G23 referencia-üzemanyagokkal, amely esetben a típusjóváhagyás ennek megfelelően csak a gázok H-, illetve L-tartományára érvényes.
4.2.2.3. A felhasználóhoz történő leszállításkor a motort el kell látni egy címkével (lásd az 5.1.5. pontot), amelyen fel kell tüntetni, hogy a motort milyen üzemanyag-összetételre kalibrálták.
4.3. Egy motorcsalád egy tagjának szennyezőanyag-kibocsátási jóváhagyása
4.3.1. A 4.3.2. pontban említett eset kivételével az alapmotorra vonatkozó jóváhagyást minden további vizsgálat nélkül ki kell terjeszteni a motorcsalád minden tagjára, abba a tartományba tartozó minden üzemanyag-összetételre (a 4.2.2. pontban leírt motorok esetében), vagy arra az üzemanyag-tartományra (a 4.1. vagy 4.2. pontban leírt motorok esetében), amelyre az alapmotort jóváhagyták.
4.3.2. Másodlagos vizsgálati motor
Abban az esetben, ha egy motorcsaládhoz tartozó motor vagy egy jármű e motor szempontjából történő típusjóváhagyásának kérésekor a technikai szolgálat úgy ítéli meg, hogy a kiválasztott alapmotor tekintetében a benyújtott kérelem nem képviseli teljes mértékben az I. melléklet 1. függelékének meghatározása szerinti motorcsaládot, a jóváhagyó hatóság egy alternatív, és ha szükséges, egy további referencia vizsgálati motort választhat ki és vizsgálhat meg.
4.4. A típusbizonyítvány
A 3.1.1., 3.2.2. és 3.3.3. pontban említett jóváhagyás esetén egy, a VI. mellékletben közölt mintának megfelelő bizonyítványt kell kiadni.
5. A MOTOROK JELÖLÉSEI
5.1. Egy műszaki egységként jóváhagyott motoron az alábbiakat kell feltüntetni:
5.1.1. a motor gyártójának védjegye vagy kereskedelmi neve;
5.1.2. a gyártó kereskedelmi leírása;
5.1.3. az EK-típus-jóváhagyási szám, előtte az EK-típusjóváhagyást megadó ország megkülönböztető betűje (betűi) vagy száma(i) (4).
5.1.4. Földgáz-üzemű motor esetében az EK-típus-jóváhagyási szám után az alábbi jelölések valamelyikét kell elhelyezni:
— |
H a H-gáztartományra jóváhagyott és kalibrált motor esetében, |
— |
L az L-gáztartományra jóváhagyott és kalibrált motor esetében, |
— |
HL a mind a H-, mind az L-gáztartományra jóváhagyott és kalibrált motor esetében, |
— |
Ht olyan motor esetében, amelyet egy bizonyos összetételű, H-gáztartományba tartozó gázra hagytak jóvá és kalibráltak, és amely átalakítható egy másik H-gáztartományba tartozó adott gázra a motor üzemanyagellátó-rendszerének finomhangolása útján, |
— |
Lt olyan motor esetében, amelyet egy bizonyos összetételű, L-gáztartományba tartozó gázra hagytak jóvá és kalibráltak, és amely átalakítható egy másik L-gáztartományba tartozó adott gázra a motor üzemanyagellátó-rendszerének finomhangolása útján, |
— |
HLt olyan motor esetében, amelyet egy bizonyos összetételű, H- vagy L-gáztartományba tartozó gázra hagytak jóvá és kalibráltak, és amely átalakítható egy másik H- vagy L-gáztartományba tartozó adott gázra a motor üzemanyagellátó-rendszerének finomhangolása útján. |
5.1.5. Címkék
Földgáz- vagy PB-gázüzemű, az üzemanyag-tartomány szempontjából korlátozott típusjóváhagyással rendelkező motoroknál az alábbi címkék alkalmazhatók:
5.1.5.1 Tartalom
Az alábbi információkat kell megadni:
A 4.2.1.3. bekezdés szerinti esetben a címkén fel kell tüntetni:
„CSAK A H-TARTOMÁNYBA TARTOZÓ FÖLDGÁZZAL ÜZEMELTETHETŐ”. „H” helyett „L”-et kell írni, ha ez a helyzet.
A 4.2.2.3. bekezdés szerinti esetben a címkén fel kell tüntetni:
„CSAK … SPECIFIKÁCIÓJÚ FÖLDGÁZZAL ÜZEMELTETHETŐ” vagy „CSAK … SPECIFIKÁCIÓJÚ PB-GÁZZAL ÜZEMELTETHETŐ” aszerint, hogy melyik a helyes. A IV. melléklet táblázatában (táblázataiban) szereplő minden alkalmazható információt meg kell adni a motor gyártója által előírt egyes összetevőkkel és határértékekkel együtt.
A betűknek és számoknak legalább 4 mm magasaknak kell lenniük.
Megjegyzés:
Ha egy ilyen címke helyhiány miatt nem helyezhető el, egyszerűsített kódokat kell alkalmazni. Ebben az esetben az összes fenti információt tartalmazó magyarázó listának könnyen hozzáférhetőnek kell lennie minden olyan személy számára, aki az üzemanyag-tartályt feltölti vagy karbantartást vagy, javítást végez a motoron és tartozékain, továbbá az érintett hatóságok számára. A magyarázó lista elhelyezéséről és tartalmáról a gyártónak és a jóváhagyó hatóságnak kell megállapodnia.
5.1.5.2. Tulajdonságok
A címkéknek a motor hasznos élettartama során épeknek kell maradniuk. A címkéknek világosan olvashatóknak, az azokon szereplő betűknek és számoknak eltávolíthatatlanoknak kell lenniük. Ezen felül a címkéket úgy kell felerősíteni, hogy rögzítésük a motor hasznos élettartama alatt kitartson, és ne lehessen a címkéket azok megsemmisítése vagy olvashatatlanná tétele nélkül eltávolítani.
5.1.5.3. Elhelyezés
A címkéket a motor olyan részéhez kell rögzíteni, amely a motor rendes üzemeléséhez szükséges, és szokásos esetben a motor élettartama során nem kell kicserélni. Ezen felül a címkéket úgy kell elhelyezni, hogy egy átlagos személy jól láthassa őket, miután a motort a működéséhez szükséges összes segédberendezéssel felszerelték.
5.2. Abban az esetben, ha egy járműtípus EK-típusjóváhagyását kérik a motor szempontjából, az 5.1. pontban meghatározott jelölést az üzemanyag-betöltőnyílás közelében is el kell helyezni.
5.3. Abban az esetben, ha egy jóváhagyott motorral felszerelt járműtípusnak az EK-típusjóváhagyását kérik, az 5.1.5. pontban meghatározott jelölést az üzemanyag-betöltőnyílás közelében is el kell helyezni.
6. ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK
6.1. Általános megjegyzések
6.1.1. Kibocsátáscsökkentő berendezések
6.1.1.1. Azokat az alkatrészeket, amelyek hatással lehetnek a dízelmotorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátására és a gázmotorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátására, úgy kell megtervezni, legyártani, összeszerelni és felszerelni, hogy a motor normális üzemben megfeleljen az ezen irányelvben előírt követelményeknek.
6.1.2. A kibocsátáscsökkentő berendezések funkciói
6.1.2.1. Gátló berendezések és/vagy ésszerűtlen kibocsátáscsökkentési stratégia alkalmazása tilos.
6.1.2.2. Egy kiegészítő vezérlőberendezés akkor szerelhető fel egy motorra vagy egy járműre, ha a berendezés:
— |
csak a 6.1.2.4. pontban megadott feltételektől eltérő feltételek között működik, vagy |
— |
csak ideiglenesen lép működésbe a 6.1.2.4. pontban megadott feltételek között olyan céllal, mint a motor károsodás elleni védelme, a levegőkezelő berendezés károsodás elleni védelme, füstkezelés, hidegindítás vagy bemelegítés, vagy |
— |
csak fedélzeti (műszerfali) jelzések hozzák működésbe olyan célból, mint az üzembiztonság vagy az araszolva hazajutás biztosítása. |
6.1.2.3. A 6.1.2.4. pontban meghatározott körülmények között működő és a szokásos kibocsátás-vizsgálati ciklusok során alkalmazotthoz képest eltérő vagy módosított motorvezérlő stratégiába való átváltást eredményező motorvezérlő berendezés, funkció, rendszer vagy mérőeszköz használata akkor engedélyezett, ha – a 6.1.3. és/vagy a 6.1.4. pontban foglalt követelményeknek megfelelően – teljes mértékben ki lett mutatva, hogy az intézkedés nem csökkenti a kibocsátáscsökkentő berendezés hatékonyságát. Minden egyéb esetben az ilyen berendezést gátlóberendezésnek kell tekinteni.
6.1.2.4. A 6.1.2.2. pont alkalmazásában a nyugalmi és átmeneti üzemállapotra meghatározott alkalmazási körülmények a következők:
— |
1 000 métert meg nem haladó tengerszint feletti magasság (vagy 90 kPa-nak megfelelő légnyomás), |
— |
283 és 303 K (10–30 °C) közötti külső hőmérséklet, |
— |
343 és 368 K (70–95 °C) közötti hűtőközeg-hőmérséklet. |
6.1.3. Az elektronikus kibocsátáscsökkentő rendszerekre vonatkozó különleges követelmények
6.1.3.1.
A gyártónak rendelkezésre kell bocsátania egy dokumentációcsomagot, amely biztosítja a rendszer alapvető terveinek, továbbá azon eszközöknek a megismerését, amelyekkel a kimeneti változókat vezérli, legyen a vezérlés akár közvetlen, akár közvetett.
A dokumentációt két részből áll
a) |
a hivatalos dokumentációs csomag, amelyet a műszaki szolgálat számára kell benyújtani a típusjóváhagyás iránti kérelemmel együtt, és amelynek tartalmaznia kell a rendszer teljes leírását. Ez a dokumentáció rövid is lehet, ha kimutatja, hogy valamennyi olyan kimeneti jel azonosítása megtörtént, amelyet a különböző egységek szabályozási tartományából levezetett mátrix lehetővé tesz. Ezt az információt az I. melléklet 3. pontjában előírt dokumentációhoz kell csatolni; |
b) |
a kiegészítő anyag, amely bemutatja mindazon jellemzőket, amelyeket bármely kiegészítő vezérlőberendezés módosít, továbbá a berendezés működésének határfeltételeit. A kiegészítő anyagnak tartalmaznia kell az üzemanyag-ellátó rendszer vezérlési logikáját, az időzítési stratégiákat és a „ki-be” kapcsolási pontokat valamennyi üzemmódban. A kiegészítő anyagnak ezen kívül tartalmaznia kell minden kiegészítő vezérlőberendezés alkalmazásának indoklását, és további anyagokat és vizsgálati adatokat a motorra vagy a járműre szerelhető kiegészítő vezérlőberendezésnek a kipufogógáz szennyezőanyag-kibocsátására gyakorolt hatásáról. Ez a kiegészítő anyag szigorúan bizalmas marad és a gyártónak kell tárolnia, de betekintés céljából rendelkezésre kell bocsátania a típusjóváhagyás alkalmával vagy a típusjóváhagyás érvényességi ideje során bármikor. |
6.1.4. Annak eldöntése érdekében, hogy valamely stratégia vagy intézkedés gátlóberendezésnek vagy ésszerűtlen kibocsátáscsökkentési stratégiának tekintendő-e a 2.29. és a 2.31. pontban megadott meghatározások értelmében, a jóváhagyó hatóság és/vagy a műszaki szolgálat előírhat egy ETC-ciklusú NOx-szűrővizsgálatot is, amely akár a típusvizsgálat, akár a gyártás-megfelelőség ellenőrzésekor is elvégezhető.
6.1.4.1. A III. melléklet 4. függelékében meghatározott követelmények alternatívájaként az ETC-szűrővizsgálat során a NOx-kibocsátás meghatározásához hígítatlan kipufogógázból is lehet mintát venni és a 2000. október 15-i ISO DIS 16183 műszaki előírásait kell alkalmazni.
6.1.4.2. Annak eldöntésekor, vajon valamely stratégia vagy intézkedés gátlóberendezésnek vagy ésszerűtlen kibocsátáscsökkentési stratégiának tekintendő-e a 2.29. és a 2.31. pontban megadott meghatározások értelmében, az adott NOx-határértékre további 10 %-os tűrés alkalmazható.
6.1.5. A típusjóváhagyás kiterjesztésére vonatkozó átmeneti rendelkezések
6.1.5.1. E pont rendelkezéseit csak azokra az új, kompressziós gyújtású motorokra és kompressziós gyújtású motor által hajtott új járművekre kell alkalmazni, amelyek típusjóváhagyása a 6.2.1. pontban szereplő táblázat A. sorának követelményei alapján történt.
6.1.5.2. A 6.1.3 és 6.1.4 pont alternatívájaként a gyártó be kell, hogy mutassa a műszaki szolgálatnak a szűrős NOx ETC vizsgálat eredményeit a II. részben jellemzett anyamotor karakterisztikáinak motor-megfelelőségét, figyelembevéve a 6.1.4.1 és a 6.1.4.2 pontok rendelkezéseit. A gyártónak emellett biztosítania kell egy írásos nyilatkozatot arról, hogy a motor nem alkalmaz semmilyen gátló berendezést vagy ésszerűtlen szennyezőanyag-kibocsátás ellenőrzési stratégiát (lásd a 2. pontban leírt meghatározásokat).
6.1.5.3. A gyártónak biztosítania kell emellett egy írásos nyilatkozatot a szűrős NOx vizsgálat eredményeiről és az anyamotor kijelöléséről, ahogy erre a 6.1.4. pont hivatkozik, szintén alkalmazható a II. részben leírt motorcsalád minden egyes motortípusára.
6.2. A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék, valamint füst kibocsátására vonatkozó előírások
A 6.2.1. pont táblázatainak A sora szerinti típusjóváhagyáshoz a szennyezőanyag-kibocsátást hagyományos dízelmotoroknál, beleértve azokat a motorokat is, amelyek elektronikus üzemanyag-befecskendező berendezéssel, kipufogógáz-visszavezető rendszerrel (EGR), és/vagy oxidációs katalizátorokkal vannak felszerelve, az ESC- és ELR-vizsgálatokkal kell meghatározni. A korszerű kipufogógáz-utókezelő rendszerekkel, ideértve az NOx-katalizátorokat és/vagy részecske-csapdákat, felszerelt dízelmotorokat ezen felül még az ETC-vizsgálattal is vizsgálni kell.
A 6.2.1. pont táblázatainak B1 vagy B2 sora vagy C sora szerinti típusjóváhagyási vizsgálathoz a szennyezőanyag-kibocsátást az ESC-, ELR- és ETC-vizsgálatokkal kell meghatározni.
Gázmotoroknál a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátást az ETC-vizsgálattal kell meghatározni.
Az ESC- és ELR-vizsgálati eljárás leírása a III. melléklet 1. függelékében, az ETC-vizsgálati eljárás leírása a III. melléklet 2. és 3. függelékében található.
A vizsgálatra átadott motor gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátását, ha van ilyen, és füstkibocsátását, ha van ilyen, a III. melléklet 4. függelékében leírt módszerekkel kell mérni. A gáz-halmazállapotú szennyező anyagokhoz ajánlott elemzési módszerek, az ajánlott részecskeminta-vevő módszerek és az ajánlott füstmérési módszer leírása az V. mellékletben található.
A műszaki szolgálat más módszereket vagy elemző készülékeket is jóváhagyhat, ha úgy találja, hogy azok a kérdéses vizsgálati ciklus esetében egyenértékű eredményeket adnak. A rendszer egyenértékűségének megállapítását a szóban forgó módszer és az ezen irányelv egyik referenciamódszere közötti, 7 (vagy több) mintapárra kiterjedő korrelációs vizsgálatra kell alapozni. A részecskekibocsátásra vonatkozóan csak a teljesáramú hígító rendszer fogadható el referenciarendszernek. Az „eredmények” kifejezés a specifikus vizsgálati ciklus szennyezőanyag-kibocsátási értékeire utal. A korrelációs vizsgálatot ugyanabban a laboratóriumban, vizsgálóállásban, ugyanazon a motoron kell elvégezni, lehetőleg egyidőben. Az egyenértékűség akkor áll fenn, ha a mintapárok átlagai ± 5 %-on belül megegyeznek egymással. Ahhoz, hogy az irányelvbe egy új módszert lehessen felvenni, az egyenértékűség megállapítását az ISO 5725 szabványban leírt megismételhetőségi és reprodukálhatósági számításra kell alapozni.
6.2.1. Határértékek
A szén-monoxid, az összes szénhidrogén, a nitrogén-oxidok és a részecskék ESC-vizsgálattal meghatározott fajlagos tömege és a füst ELR-vizsgálattal meghatározott fényelnyelése nem haladhatja meg az 1. táblázatban megadott értékeket.
1. táblázat
Határértékek – ESC- és ELR-vizsgálat
Sor |
Szén-monoxid tömege (CO) g/kWh |
Szénhidrogének tömege (HC) g/kWh |
Nitrogén-oxidok tömege (NOx) g/kWh |
Részecskék tömege (PT) g/kWh |
Füst m–1 |
|
A (2000) |
2,1 |
0,66 |
5,0 |
0,10 |
0,13 (5) |
0,8 |
B 1 (2005) |
1,5 |
0,46 |
3,5 |
0,02 |
0,5 |
|
B 2 (2008) |
1,5 |
0,46 |
2,0 |
0,02 |
0,5 |
|
C (EEV) |
1,5 |
0,25 |
2,0 |
0,02 |
0,15 |
Azon dízelmotoroknál, amelyeket ETC-vizsgálattal is vizsgálnak, és különösen a gázmotoroknál, a szén-monoxid, a nem-metán szénhidrogének, a metán (ahol van ilyen), a nitrogén-oxidok és a részecskék (ahol van ilyen) fajlagos tömege nem haladhatja meg a 2. táblázatban megadott értékeket.
2. táblázat
Határértékek – ETC-vizsgálatok
Sor |
Szén-monoxid tömege (CO) g/kWh |
Nem-metán szénhidrogének tömege (NMHC) g/kWh |
Metán tömege (CH4) (6) g/kWh |
Nitrogén-oxidok tömege (NOx) g/kWh |
Részecskék tömege (PT) (7) g/kWh |
|
A (2000) |
5,45 |
0,78 |
1,6 |
5,0 |
0,16 |
0,21 (8) |
B 1 (2005) |
4,0 |
0,55 |
1,1 |
3,5 |
0,03 |
|
B 2 (2008) |
4,0 |
0,55 |
1,1 |
2,0 |
0,03 |
|
C (EEV) |
3,0 |
0,40 |
0,65 |
2,0 |
0,02 |
6.2.2. Szénhidrogén-mérés dízelmotoroknál és gázüzemű motoroknál
6.2.2.1. A gyártó választhatja azt a megoldást, hogy az összes szénhidrogén (THC) tömegét mérjék az ETC-vizsgálat során a nem-metán szénhidrogének tömegének mérése helyett. Ebben az esetben az összes szénhidrogén tömegére vonatkozó határérték azonos azzal, ami a 2. táblázatban a nem-metán szénhidrogének tömegére van megadva.
6.2.3. Különleges követelmények dízelmotoroknál
6.2.3.1. A nitrogén-oxidok fajlagos tömege, amelyet az ESC-vizsgálat ellenőrzési tartományának véletlenszerűen kiválasztott ellenőrzési pontjain mértek, nem haladhatja meg 10 %-nál nagyobb mértékben a szomszédos vizsgálati üzemmódok alapján interpolált értékeket (lásd a III. melléklet 1. függelékének 4.6.2. és 4.6.3. pontját).
6.2.3.2. Az ELR-vizsgálat véletlenszerű vizsgálati fordulatszámánál mért füstérték nem haladhatja meg a két szomszédos vizsgálati fordulatszám legmagasabb füstértékét 20 %-nál nagyobb mértékben, vagy a határérték 5 %-ánál nagyobb mértékben, attól függően, hogy melyik a nagyobb.
7. BEÉPÍTÉS A JÁRMŰBE
7.1. A motor beépítésének a járműbe a motor típusjóváhagyása tekintetében meg kell felelnie az alábbi jellemzőknek:
7.1.1. a szívási vákuum nem lehet nagyobb a jóváhagyott motorra a VI. mellékletben megadottnál;
7.1.2. a kipufogó ellennyomás nem lehet nagyobb a jóváhagyott motorra a VI. mellékletben megadottnál;
7.1.3. a kipufogórendszer térfogata nem térhet el több mint 40 %-kal a jóváhagyott motorra a VI. mellékletben megadottól;
7.1.4. a motor üzemeltetéséhez szükséges segédberendezések teljesítményfelvétele nem lehet nagyobb a jóváhagyott motorra a VI. mellékletben megadottnál.
8. MOTORCSALÁD
8.1. A motorcsaládot meghatározó paraméterek
A motorcsalád, a gyártó által megadottak szerint, azokkal az alapvető jellemzőkkel határozható meg, amelyeknek a család minden motorjánál azonosaknak kell lenniük. Egyes esetekben a paraméterek kölcsönhatásban lehetnek egymással. Ezeket a hatásokat szintén figyelembe kell venni annak biztosítására, hogy egy családba csak hasonló kipufogógáz-kibocsátási jellemzőkkel bíró motorok kerüljenek.
Ahhoz, hogy a motorokat ugyanabba a családba tartozóknak lehessen tekinteni, az alább felsorolt alapvető paraméterek tekintetében kell azonosaknak lenniük:
8.1.1. Munkafolyamat:
— |
2 ütemű |
— |
4 ütemű |
8.1.2. Hűtőközeg:
— |
levegő |
— |
víz |
— |
olaj |
8.1.3. Gázmotoroknál és utókezelővel felszerelt motoroknál
— |
hengerek száma |
(más dízelmotorok, amelyek hengerszáma kisebb az alapmotorénál, ugyanahhoz a motorcsaládhoz tartozónak tekinthetők, feltéve, hogy az üzemanyagrendszer minden egyes hengerhez külön adagolja az üzemanyagot).
8.1.4. Az egyes hengerek űrtartalma:
— |
a motoroknak 15 %-os teljes szóráson belül kell lenniük |
8.1.5. Levegőbeszívás rendszere
— |
atmoszférikus szívás |
— |
feltöltött |
— |
feltöltött, levegőhűtővel |
8.1.6. Az égéstér típusa/kialakítása:
— |
előkamrás |
— |
örvénykamrás |
— |
nyílt kamrás |
8.1.7. Szelepek és nyílások – elrendezés, méret és darabszám:
— |
hengerfej |
— |
hengerpalást |
— |
forgattyúház |
8.1.8. Üzemanyag-befecskendező rendszer (dízelmotorok):
— |
szivattyúsoros befecskendező |
— |
vezetékben elhelyezett szivattyú |
— |
elosztó rendszerű adagolószivattyú |
— |
egyedi elemes |
— |
egyedi befecskendező |
8.1.9. Üzemanyagellátó rendszer (gázmotorok):
— |
keverőegység |
— |
gázbevezetés/-befecskendezés (egypontos, többpontos) |
— |
folyadék-befecskendezés (egypontos, többpontos). |
8.1.10. Gyújtási rendszer (gázmotorok)
8.1.11. Különféle jellemzők:
— |
kipufogógáz-visszavezető rendszer |
— |
víz befecskendezés/emulzió |
— |
másodlagos levegő befecskendezés |
— |
feltöltőlevegő-hűtő rendszer |
8.1.12. A kipufogógáz utókezelése:
— |
háromutas katalizátor |
— |
oxidációs katalizátor |
— |
redukciós katalizátor |
— |
hőreaktor |
— |
részecske-csapda |
8.2. Az alapmotor kiválasztása
8.2.1. Dízelmotorok
A család alapmotorját azon elsődleges kritérium alapján kell kiválasztani, hogy melyik motornál a legnagyobb a löketenkénti üzemanyag-szállítás a gyártó által megadott legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszámnál. Ha egynél több motor felel meg ennek az elsődleges feltételnek, az alapmotort azon másodlagos kritérium alapján kell kiválasztani, hogy melyik motornál a legnagyobb a löketenkénti üzemanyag-szállítás a névleges fordulatszámnál. Bizonyos esetekben a jóváhagyó hatóság úgy ítélheti meg, hogy a család legrosszabb szennyezőanyag-kibocsátási értékét egy második motor vizsgálata jellemezheti a legjobban. Így a jóváhagyó hatóság egy második motort is kiválaszthat a vizsgálathoz olyan tulajdonságok alapján, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a család motorjai közül ennek lehet a legnagyobb a szennyezőanyag-kibocsátása.
Ha az egy családba tartozó motorok olyan változó tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyekről feltételezhető, hogy hatással vannak a szennyezőanyag-kibocsátásra, ezeket a tulajdonságokat is meg kell állapítani, és figyelembe kell venni az alapmotor kiválasztásánál.
8.2.2. Gázmotorok
A család alapmotorját azon elsődleges kritérium alapján kell kiválasztani, hogy melyik motornak a legnagyobb a hengertérfogata. Ha egynél több motor felel meg ennek az elsődleges feltételnek, az alapmotort egy másodlagos kritérium alapján kell kiválasztani, az alábbi sorrendben:
— |
a legnagyobb löketenkénti üzemanyag-szállítás a gyártó által megadott legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszámnál, |
— |
a legnagyobb előgyújtás, |
— |
a legkisebb mértékű kipufogógáz-visszakeringetés, |
— |
levegőszivattyú hiánya vagy a legkisebb tényleges levegőszállítású szivattyú. |
Bizonyos esetekben a jóváhagyó hatóság úgy ítélheti meg, hogy a család legrosszabb szennyezőanyag-kibocsátás értékét egy második motor vizsgálata jellemezheti a legjobban. Így a jóváhagyó hatóság egy második motort is kiválaszthat a vizsgálathoz olyan tulajdonságok alapján, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a család motorjai közül ennek lehet a legnagyobb a szennyezőanyag-kibocsátása.
9. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE
9.1. A gyártás megfelelőségét biztosító intézkedéseket a 70/156/EGK irányelv 10. cikkének megfelelően kell megtenni. A gyártás megfelelőségének ellenőrzése az ezen irányelv VI. mellékletében meghatározott típusbizonyítványokban szereplő leírás alapján történik.
Ha az illetékes hatóságok nincsenek megelégedve a gyártó ellenőrzési eljárásaival, a 70/156/EGK irányelv X. mellékletének 2.4.2. és 2.4.3. pontját lehet alkalmazni.
9.1.1. Amennyiben mérni kell a szennyezőanyag-kibocsátást, és egy motor típusjóváhagyásának egy vagy több kiterjesztése van, a vizsgálatokat a szóban forgó kiterjesztésre vonatkozó információs csomagban leírt motoron kell elvégezni.
9.1.1.1. Egy szennyezőanyag-vizsgálatnak alávetett motor megfelelősége:
Miután a motort átadták a hatóságoknak, a gyártó többé semmiféle beállítást sem végezhet a kiválasztott motorokon.
9.1.1.1.1. Három motort kell véletlenszerűen kiválasztani a sorozatból. Azokat a motorokat, amelyekre a 6.2.1. pont táblázatainak A sora szerinti típusjóváhagyás céljából csak az ESC- és ELR-vizsgálatot vagy csak az ETC-vizsgálatot kell alkalmazni, ezeknek az alkalmazandó vizsgálatoknak kell alávetni a gyártás megfelelőségének ellenőrzéséhez. A hatóság egyetértésével minden más, a 6.2.1. pont táblázatainak A, B1 vagy B2 vagy C sora szerint típusjóváhagyást kapott motort vagy az ESC- és ELR-ciklussal, vagy pedig az ETC-ciklussal kell vizsgálni a gyártás megfelelőségének ellenőrzéséhez. A határértékek e melléklet 6.2.1. pontjában lettek megadva.
9.1.1.1.2. A vizsgálatokat e melléklet 1. függeléke szerint kell elvégezni akkor, ha az illetékes hatóság meg van elégedve a gyártó által a gépjárművekre és pótkocsijaikra vonatkozó 70/156/EGK irányelv X. melléklete szerint megadott gyártási szórással.
A vizsgálatokat e melléklet 2. függeléke szerint kell elvégezni akkor, ha az illetékes hatóság nincs megelégedve a gyártó által a gépjárművekre és pótkocsijaikra vonatkozó 70/156/EGK irányelv X. melléklete szerint megadott gyártási szórással.
A gyártó kérésére a vizsgálatokat e melléklet 3. függeléke szerint lehet elvégezni.
9.1.1.1.3. Egy motor mintavételes vizsgálata alapján egy sorozat gyártását megfelelőnek kell tekinteni, ha a vonatkozó függelékben alkalmazott vizsgálati kritériumok alapján az összes szennyező anyaggal kapcsolatban „megfelelő” döntés született, és nem megfelelőnek kell tekinteni, ha egy szennyező anyaggal kapcsolatban elutasítási döntés született.
Ha egy szennyező anyagra nézve „megfelelő” döntés született, ezt a döntést a más szennyező anyagokkal kapcsolatos döntés érdekében végzett további vizsgálatok eredményeként nem lehet megváltoztatni.
Ha nem született elfogadási döntés minden szennyező anyagra és nem született elutasítási döntés egy szennyező anyagra sem, a vizsgálatot egy másik motoron kell elvégezni (lásd a 2. ábrát).
Ha nem született döntés, a gyártó bármikor elhatározhatja a vizsgálat leállítását. Ebben az esetben elutasítási döntést kell rögzíteni.
9.1.1.2. DA vizsgálatokat újonnan gyártott motorokon kell elvégezni. A gázüzemű motorokat a III. melléklet 2. függelékének 3. bekezdésében meghatározott módszer szerint be kell járatni.
9.1.1.2.1. A gyártó kérésére azonban a vizsgálatokat olyan dízel- vagy gázmotorokon lehet elvégezni, amelyek már többet jártak a 9.1.1.2. pontban említett időnél, de maximum 100 órát. Ebben az esetben a bejáratási műveletet a gyártó végzi el, akinek vállalnia kell, hogy semmiféle beállítást sem végez ezeken a motorokon.
9.1.1.2.2. Ha a gyártó kéri, hogy a 9.1.1.2.1. pont szerint elvégezhesse a bejáratási műveletet, ez végrehajtható:
— |
minden vizsgálandó motoron, vagy |
— |
az első vizsgálandó motoron, egy változási együttható meghatározásával az alábbiak szerint:
|
A következő motorokat nem kell bejáratásnak alávetni, de a nulla órához tartozó szennyezőanyag-kibocsátásukat módosítani kell a változási együtthatóval.
Ebben az esetben az alkalmazott értékek:
— |
az első motor „x” óránál mért értékei, |
— |
a többi motor nulla óránál mért értékei, megszorozva a változási együtthatóval. |
9.1.1.2.3. A dízelmotoroknál és a PB-gázüzemű motoroknál ezeket a vizsgálatokat kereskedelemben kapható üzemanyagokkal lehet elvégezni. A gyártó kérésére azonban a IV. mellékletben leírt referencia-üzemanyagok használhatók. Az e melléklet 4. pontjában leírt vizsgálatokat minden gázmotornál legalább két referencia-üzemanyaggal kell elvégezni.
9.1.1.2.4. Földgázüzemű motoroknál valamennyi vizsgálat kereskedelemben kapható üzemanyaggal végezhető a következő módon:
— |
H jelű motoroknál a H-tartományba tartozó kereskedelemben kapható üzemanyaggal (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,00), |
— |
L jelű motoroknál az L-tartományba tartozó kereskedelemben kapható üzemanyaggal; (1,00 ≤ Sλ ≤ 1,19), |
— |
HL jelű motoroknál a λ-eltolási tényező szélső értékei közé eső, kereskedelemben kapható üzemanyaggal (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,19). |
A gyártó kérésére használhatók a IV. mellékletben leírt referencia üzemanyagok. Ez a e melléklet 4. pontjában leírt vizsgálatokat vonja maga után.
9.1.1.2.5. Ha kereskedelemben kapható üzemanyagot használva vita támad a gázüzemű motorok meg nem felelése következtében, a vizsgálatokat azzal a referencia-üzemanyaggal kell elvégezni, amellyel az alapmotort vizsgálták, vagy egy, a 4.1.3.1. és 4.2.1.1. bekezdés szerint megengedett 3. üzemanyaggal, amellyel az alapmotort vizsgálhatták volna. Ekkor az eredményt számítással kell módosítani, a 4.1.4., 4.1.5.1. és 4.2.1.2. pontban leírt megfelelő „r”, „ra” vagy „rb” tényező(k) alkalmazásával. Ha az r, ra vagy rb kisebb egynél, nem kell korrekciót végezni. A mért és a számított eredményeknek azt kell igazolniuk, hogy a motor minden vonatkozó üzemanyaggal (1., 2. és, ha alkalmazható, 3. üzemanyag földgázüzemű motorok esetén és A és B üzemanyag PB-gáz-üzemű motorok esetén) megfelel a határértékeknek.
9.1.1.2.6. Az egy bizonyos összetételű üzemanyaggal való működésre tervezett gázmotor gyártás-megfelelőségi vizsgálatait azzal az üzemanyaggal kell elvégezni, amelyre a motort beállították
(1) HL L 76., 1970.4.6., 1. o. A legutóbb a 2003/76/EK bizottsági irányelvvel (HL L 206., 2003.8.15., 29. o.) módosított irányelv.
(2) HL L 375., 1980.12.31., 46. o. A legutóbb az 1999/99/EK bizottsági irányelvvel (HL L 334., 1999.12.28., 32. o.) módosított irányelv.
(3) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2004/104/EK bizottsági irányelvvel (HL L 337., 2004.11.13., 13. o.) módosított irányelv.
(4) 1 = Németország, 2 = Franciaország, 3 = Olaszország, 4 = Hollandia, 5 = Svédország, 6 = Belgium, 7 = Magyarország, 8 = Cseh Köztársaság, 9 = Spanyolország, 11 = Egyesült Királyság, 12 = Ausztria, 13 = Luxemburg, 17 = Finnország, 18 = Dánia, 20 = Lengyelország, 21 = Portugália, 23 = Görögország, 24 = Írország, 26 = Szlovénia, 27 = Szlovákia, 29 = Észtország, 32 = Lettország, 36 = Litvánia, 49 = Ciprus, 50 = Málta.
(5) Hengerenként 0,75 dm3-nél kisebb lökettérfogatú és a névleges teljesitményhez tartozó, 3 000 min-1-nél magasabb névleges fordulatszámú motoroknál.
(6) Csak földgázüzemű motorokra.
(7) Nem alkalmazható gázüzemű motorokra az A és a B1 és B2 fázisban.
(8) Hengerenként 0,75 dm3-nél kisebb lökettérfogatú és 3 000 min–1-nél magasabb névleges teljesítményhez tartozó fordulatszámú motoroknál.
1. függelék
A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATI ELJÁRÁSA, HA A SZÓRÁS KIELÉGÍTŐ
1. |
Ez a függelék a gyártás szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából tekintett megfelelőségének igazolására szolgáló eljárást írja le arra az esetre, ha a gyártó által megadott gyártási szórás kielégítő. |
2. |
Legalább három motorból álló mintanagyság mellett a mintavételi eljárás úgy van meghatározva, hogy annak valószínűsége, hogy a tétel átmenjen a próbán 40 %-nyi hibás motor mellett, 0,95 (a gyártó kockázata = 5 %), míg annak valószínűsége, hogy a tételt elfogadják 65 %-nyi hibás motor mellett, 0,10 (a fogyasztó kockázata = 10 %). |
3. |
Az I. melléklet 6.2.1. pontjában megadott valamennyi szennyező anyagra az alábbi eljárást kell alkalmazni (lásd a 2. ábrát):
|
4. |
A határértékre vonatkoztatott szórások összegét minden mintára az alábbi képlettel kell kiszámítani: |
5. |
Ekkor:
|
3. táblázat
Az 1. függelék mintavételi eljárásának elfogadási és elutasítási küszöbértékei
Minta legkisebb nagysága: 3
Vizsgált motorok összes száma (mintanagyság) |
Elfogadási küszöbérték An |
Elutasítási küszöbérték Bn |
3 |
3,327 |
– 4,724 |
4 |
3,261 |
– 4,790 |
5 |
3,195 |
– 4,856 |
6 |
3,129 |
– 4,922 |
7 |
3,063 |
– 4,988 |
8 |
2,997 |
– 5,054 |
9 |
2,931 |
– 5,120 |
10 |
2,865 |
– 5,185 |
11 |
2,799 |
– 5,251 |
12 |
2,733 |
– 5,317 |
13 |
2,667 |
– 5,383 |
14 |
2,601 |
– 5,449 |
15 |
2,535 |
– 5,515 |
16 |
2,469 |
– 5,581 |
17 |
2,403 |
– 5,647 |
18 |
2,337 |
– 5,713 |
19 |
2,271 |
– 5,779 |
20 |
2,205 |
– 5,845 |
21 |
2,139 |
– 5,911 |
22 |
2,073 |
– 5,977 |
23 |
2,007 |
– 6,043 |
24 |
1,941 |
– 6,109 |
25 |
1,875 |
– 6,175 |
26 |
1,809 |
– 6,241 |
27 |
1,743 |
– 6,307 |
28 |
1,677 |
– 6,373 |
29 |
1,611 |
– 6,439 |
30 |
1,545 |
– 6,505 |
31 |
1,479 |
– 6,571 |
32 |
– 2,112 |
– 2,112 |
2. függelék
A GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG VIZSGÁLATÁNAK ELJÁRÁSA, HA A SZÓRÁS NEM KIELÉGÍTŐ VAGY NEM ISMERT
1. |
Ez a függelék a gyártás szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából tekintett megfelelőségének igazolására szolgáló eljárást írja le arra az esetre, ha a gyártó által megadott gyártási szórás nem kielégítő vagy nem áll rendelkezésre. |
2. |
Legalább három motorból álló mintanagyság mellett a mintavételi eljárás úgy van meghatározva, hogy annak valószínűsége, hogy a tétel átmenjen a próbán 40 %-nyi hibás motor mellett, 0,95 (a gyártó kockázata = 5 %), míg annak valószínűsége, hogy a tételt elfogadják 65 %-nyi hibás motor mellett, 0,10 (a fogyasztó kockázata = 10 %). |
3. |
Az I. melléklet 6.2.1. pontjában megadott szennyező anyagok értékeit lognormális eloszlásúnak tekintjük, és természetes logaritmusukat véve kell őket transzformálni. Jelöljük m0-valés m-mel a minimális, illetve a legnagyobb mintaszámot (m0= 3 és m = 32) és jelöljük n-nel az aktuális mintaszámot. |
4. |
Ha egy sorozatban mért értékek természetes logaritmusai χ1, χ2 … χi és L a szennyező anyag határértékének természetes logaritmusa, akkor meg kell határozni az alábbiakat: és |
5. |
A 4. táblázatban láthatók az elfogadási (An) és az elutasítási (Bn) küszöbértékek az érvényes mintanagyság függvényében. A vizsgálati statisztikai eredmény a hányados és ezt kell felhasználni annak megállapításához, hogy egy sorozat elfogadható-e vagy nem, a következőképpen: m0 ≤ n < m értékekre:
|
6. |
Megjegyzések Az alábbi rekurzív képletek jól használhatók a vizsgálati statisztika egymást követő értékeinek kiszámításához: |
4. táblázat
A 2. függelék mintavételi eljárásának elfogadási és elutasítási küszöbértékei
Minta legkisebb nagysága: 3
Vizsgált motorok összes száma (mintanagyság) |
Elfogadási küszöbérték An |
Elutasítási küszöbérték Bn |
3 |
- 0,80381 |
16,64743 |
4 |
- 0,76339 |
7,68627 |
5 |
- 0,72982 |
4,67136 |
6 |
- 0,69962 |
3,25573 |
7 |
- 0,67129 |
2,45431 |
8 |
- 0,64406 |
1,94369 |
9 |
- 0,61750 |
1,59105 |
10 |
- 0,59135 |
1,33295 |
11 |
- 0,56542 |
1,13566 |
12 |
- 0,53960 |
0,97970 |
13 |
- 0,51379 |
0,85307 |
14 |
- 0,48791 |
0,74801 |
15 |
- 0,46191 |
0,65928 |
16 |
- 0,43573 |
0,58321 |
17 |
- 0,40933 |
0,51718 |
18 |
- 0,38266 |
0,45922 |
19 |
- 0,35570 |
0,40788 |
20 |
- 0,32840 |
0,36203 |
21 |
- 0,30072 |
0,32078 |
22 |
- 0,27263 |
0,28343 |
23 |
- 0,24410 |
0,24943 |
24 |
- 0,21509 |
0,21831 |
25 |
- 0,18557 |
0,18970 |
26 |
- 0,15550 |
0,16328 |
27 |
- 0,12483 |
0,13880 |
28 |
- 0,09354 |
0,11603 |
29 |
- 0,06159 |
0,09480 |
30 |
- 0,02892 |
0,07493 |
31 |
- 0,00449 |
0,05629 |
32 |
- 0,03876 |
0,03876 |
3. függelék
A GYÁRTÓ KÉRÉSÉRE TÖRTÉNŐ GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉGI VIZSGÁLAT ELJÁRÁSA
1. |
Ez a függelék a gyártás szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából tekintett megfelelőségének igazolására szolgáló eljárást írja le arra az esetre, ha ez a gyártó kérésére történik. |
2. |
Legalább három motorból álló mintanagyság mellett a mintavételi eljárás úgy van meghatározva, hogy annak valószínűsége, hogy a tétel átmenjen a próbán 30 %-nyi hibás motor mellett, 0,90 (a gyártó kockázata = 10 %), míg annak valószínűsége, hogy a tételt elfogadják 65 %-nyi hibás motor mellett, 0,10 (a fogyasztó kockázata = 10 %). |
3. |
Az I. melléklet 6.2.1. pontjában megadott valamennyi szennyező anyagra az alábbi eljárást kell alkalmazni (lásd a 2. ábrát):
|
4. |
Ki kell számítani a mintára a vizsgálati statisztikát, mennyiségileg megadva a nem megfelelő motorok számát, azaz ahol xi ≥ L: |
5. |
Ezután:
Az 5. táblázatban az elfogadási és elutasítási küszöbértékek az ISO 8422/1991 szabvány segítségével kerültek kiszámításra. |
5. táblázat
A 3. függelék mintavételi eljárásának elfogadási és elutasítási küszöbértékei
Minta legkisebb nagysága: 3
Vizsgált motorok összes száma (mintanagyság) |
Elfogadási küszöbérték |
Elutasítási küszöbérték |
3 |
— |
3 |
4 |
0 |
4 |
5 |
0 |
4 |
6 |
1 |
5 |
7 |
1 |
5 |
8 |
2 |
6 |
9 |
2 |
6 |
10 |
3 |
7 |
11 |
3 |
7 |
12 |
4 |
8 |
13 |
4 |
8 |
14 |
5 |
9 |
15 |
5 |
9 |
16 |
6 |
10 |
17 |
6 |
10 |
18 |
7 |
11 |
19 |
8 |
9 |
II. MELLÉKLET
(1) A nem kívánt rész törlendő.
1. függelék
(1) Nem hagyományos motorok és rendszerek esetén a gyártó szolgáltasson az itt hivatkozottakkal egyenértékű részletadatokat.
(2) A nem kívánt rész törlendő.
(3) A tűrés előírandó.
(4) A nem kívánt rész törlendő.
(5) HL L 375., 1980.12.31., 46. o.
(6) A nem kívánt rész törlendő.
(7) A tűrés előírandó.
(8) A nem kívánt rész törlendő.
(9) A tűrés előírandó.
(10) Másként kialakított rendszerek esetén egyenértékű információt kell szolgáltatni (a 3.2. pont céljára).
(11) A járművek hajtására használt sűrítéses gyújtású motorok gázhalmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelitéséről és a 88/77/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1999. december 13-I 1999/96 EK európai parlament és tanácsi irányelvének (HL L 44., 2000.2.16., 1. o.) megfelelően:
(12) A nem kívánt rész törlendő.
(13) A tűrés előírandó.
(14) A nem kívánt rész törlendő.
(15) A tűrés előírandó.
(16) ESC vizsgálatnál.
(17) csak ETC vizsgálatnál.
(18) A tűrés előírandó; a gyártó által megadott értéktől ± 3 %-on belül legyen.
(19) ESC vizsgálat.
(20) csak ETC vizsgálat.
3. függelék
(1) A család minden motorjára meg kell adni.
(2) A nem kívánt rész törlendő.
(3) A tűrés előírandó.
(4) A nem kívánt rész törlendő.
(5) A nem kívánt rész törlendő.
(6) A tűrés előírandó.
(7) Másként kialakított rendszerek esetén egyenértékű információt kell szolgáltatni (a 3.2. pont céljára).
(8) A nem kívánt rész törlendő.
(9) A tűrés előírandó.
(10) A nem kívánt rész törlendő.
(11) A tűrés előírandó.
(12) A nem kívánt rész törlendő.
(13) A tűrés előírandó.
III. MELLÉKLET
VIZSGÁLATI ELJÁRÁS
1. BEVEZETÉS
1.1. |
Ez a melléklet a vizsgált motor gáz-halmazállapotú-összetevő-, részecske- és füstkibocsátásának meghatározási módszerét írja le. Három vizsgálati ciklus leírása következik, amelyeket az I. melléklet 6.2. pontjának rendelkezései szerint kell végrehajtani:
|
1.2. |
A vizsgálatot próbapadra szerelt, fékpaddal összekapcsolt motorral kell végezni. |
1.3. Mérési elv
A motor kipufogógázában lévő mérendő szennyező anyagok: a gáz-halmazállapotú összetevők (szén-monoxid, összes szénhidrogén a dízelmotoroknál csak az ESC-vizsgálatnál; nem-metán szénhidrogének dízelmotoroknál és gázmotoroknál csak az ETC-vizsgálatnál; metán gázmotoroknál csak az ETC-vizsgálatnál és a nitrogén-oxidok), a részecskék (csak a dízelmotoroknál) és a füstölést (dízelmotoroknál csak az ELR-vizsgálatnál). Ezenfelül a szén-dioxidot gyakran használják nyomjelző gázként a részleges vagy teljes átáramlású hígító rendszerek hígítási arányának meghatározására. A bevett szakmai gyakorlat szerint ajánlatos a szén-dioxid általános mérése a próbajáratás alatti mérési problémák felderítésére.
1.3.1. ESC-vizsgálat
Az üzemmeleg motor üzemállapotainak egy előírt egymásutánja alatt folyamatosan vizsgálni kell a kipufogógáz fenti komponens-kibocsátásait a hígítatlan kipufogógázból vett minta alapján. A vizsgálati ciklus egy sor fordulatszám- és terhelési üzemmódból áll, amelyek felölelik a dízelmotorok jellemző üzemelési tartományát. Minden egyes üzemmódban meg kell határozni mindegyik gáz-halmazállapotú szennyező anyag koncentrációját, a kipufogógáz-áramot és a motor teljesítményét, és a mért értékeket súlyozni kell. A részecskemintát előkészített külső levegővel kell felhígítani. A teljes vizsgálati eljárás alatt egy mintát kell venni és összegyűjteni alkalmas szűrőkön. Az egyes kibocsátott szennyező anyagok gramm/kilowattórában kifejezett mennyiségét e melléklet 1. függelékében leírt módon kell kiszámítani. Ezenfelül az ellenőrzési tartománynak a műszaki szolgálat által kiválasztott három vizsgálati pontján (1) mérni kell a NOx mennyiségét, és a mért értékeket össze kell hasonlítani azokkal az értékekkel, amelyek a vizsgálati ciklusnak a kiválasztott vizsgálati pontokat körülvevő üzemmódjaiból kerültek kiszámításra. A NOx ellenőrzése biztosítja a motor szennyezőanyag-kibocsátása csökkentésének hatékonyságát a motor tipikus üzemeltetési tartományán belül.
1.3.2. ELR-vizsgálat
Az előírt terhelésre adott reakció vizsgálata során füstölésmérő segítségével elemezni kell a bemelegedett motor füstjét. A vizsgálat a motor 10 %-tól 100 %-ig terjedő terheléséből áll állandó fordulatszámon, három különböző motor-fordulatszámnál. Ezenfelül egy negyedik terhelési fokozattal is kell járni, amelyet a műszaki szolgálat választ ki (1) és ennek értékét össze kell vetni az előző terhelési fokozatok értékeivel. A füst csúcsértékét az e melléklet 1. függelékében leírt átlagoló algoritmussal kell meghatározni.
1.3.3. ETC-vizsgálat
A bemelegedett motor üzemállapotai mellett végzett előírás szerinti tranziens ciklus során, amely jól közelíti a tehergépkocsikba és buszokba épített nagy igénybevételű motorok úttípustól függő menetjellegét, vizsgálni kell a fenti szennyező anyagokat a teljes kipufogógáz-mennyiség előkészített külső levegővel történt felhígítása után. A motor fékpad nyomaték- és fordulatszám-visszajelzéseit használva a teljesítményt a ciklus idejének figyelembevételével összesíteni kell, ami a motornak a ciklus alatt végzett munkáját adja. Meg kell határozni a NOx és a szénhidrogének (HC) koncentrációját a ciklus alatt, a gázelemző készülék jeleinek integrálásával. A CO, CO2 és a nem-metán szénhidrogének (NMHC) koncentrációja meghatározható a gázelemző készülék jeleinek integrálásával vagy zsákos mintavétel útján. A részecskék mennyiségének meghatározásához megfelelő szűrőkön arányos mintát kell összegyűjteni. A hígított kipufogógáz áramát az egész ciklusra meg kell határozni a kibocsátott szennyező anyagok tömegének kiszámításához. A kibocsátott szennyezőanyag-tömeg értékeket a motor munkájára kell vonatkoztatni, hogy megkapjuk az egyes szennyező anyagok kilowattóránként kibocsátott mennyiségét grammokban, az e melléklet 2. függelékében leírtak szerint.
2. VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK
2.1. A motor vizsgálati körülményei
2.1.1. |
Meg kell mérni a motor által beszívott levegő Kelvinben kifejezett (Ta) abszolút hőmérsékletét és a kPa-ban kifejezett (ps) száraz légköri nyomást, és meg kell határozni az F paramétert az alábbi előírások szerint:
|
2.1.2. A vizsgálat érvényessége
A vizsgálat érvényességéhez az F paraméternek olyannak kell lenni, hogy teljesüljön a következő:
2.2. Feltöltőlevegő-hűtéses motorok
A feltöltőlevegő hőmérsékletét fel kell jegyezni és ennek a gyártó által megadott legnagyobb teljesítménynek megfelelő fordulatszámnál és a teljes terhelésnél ± 5 K-re meg kell közelítenie a II. melléklet 1. függelékének 1.16.3. pontjában megadott legnagyobb feltöltőlevegő-hőmérsékletet. A hűtőközeg hőmérsékletének legalább 293 K-nek (20 °C) kell lennie.
Ha a vizsgáló állomás rendszerét vagy egy külső fúvót használjanak, a feltöltőlevegő hőmérsékletének ± 5 K-re meg kell közelítenie a II. melléklet 1. függelékének 1.16.3. pontjában megadott legnagyobb feltöltőlevegő-hőmérsékletet a megadott legnagyobb teljesítménynek megfelelő fordulatszámnál és a teljes terhelésnél. A fenti feltételek teljesítéséhez szükséges feltöltőlevegő-hűtő beállítást kell használni az egész vizsgálati ciklus alatt.
2.3. A motor levegőellátó rendszere
Olyan motor-levegőszívó rendszert kell alkalmazni, amely ± 100 Pa-on belül megközelíti a megadott legnagyobb teljesítménynek megfelelő fordulatszámon és teljes terheléssel működő motor levegőszívó ellenállásának felső határát.
2.4. A motor kipufogórendszere
Olyan kipufogórendszert kell alkalmazni, amely ± 1 000 Pa-on belül megközelíti a megadott legnagyobb teljesítménynek megfelelő fordulatszámon és teljes terheléssel, a gyártó által megadott érték ± 40 %-án belül eső volumen mellett működő motor kipufogó-ellennyomásának felső határát. Használható a vizsgáló állomás rendszere, ha az a motor tényleges üzemi körülményeit reprezentálja. A kipufogórendszernek meg kell felelnie a III. melléklet 4. függelékének 3.4. pontjában és az V. melléklet 2.2.1., EP és 2.3.1., EP szakaszában leírt kipufogógáz-mintavételi követelményeknek.
Ha a motor kipufogógáz-utókezelő berendezéssel van ellátva, a kipufogócső átmérőjének az utókezelő berendezést tartalmazó expanziós szakasz elejéhez vezető részen legalább 4 csőátmérőnyi hosszon olyannak kell lennie, mint a gépjárműbe épített állapotban. A kipufogó-gyűjtőcső pereme vagy a turbófeltöltő kilépő csonkja és a kipufogógáz-utókezelő berendezés közötti távolságnak ugyanakkorának kell lennie, mint a gépjárműbe épített állapotban, vagy a gyártó által megadott határok közé kell esnie. A kipufogógáz-ellennyomásnak vagy ellenállásnak ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie, mint amelyek az előző pontban szerepelnek, és ezt egy szeleppel lehessen beszabályozni. Az utókezelő berendezés tartályát a előzetes vizsgálatok és a motor jelleggörbéjének felvétele során el lehet távolítani és egy olyan tartállyal lehet helyettesíteni, amelyben egy inaktív katalizátortartó van.
2.5. Hűtőrendszer
A motorhűtő rendszer teljesítményének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy fenn tudja tartani a gyártó által előírt rendes üzemi hőmérsékleteket.
2.6. Kenőolaj
A vizsgálat során használt kenőolaj adatait fel kell jegyezni, és csatolni kell a vizsgálati eredményekhez, a II. melléklet 1. függelékének 7.1. pontja szerint.
2.7. Üzemanyag
Az üzemanyag a IV. mellékletben megadott referencia-üzemanyag legyen.
Az üzemanyag hőmérsékletét és a mérési pontot a II. melléklet 1. függelékének 1.16.5. pontjában megadott határokon belül a gyártónak kell megadnia. Az üzemanyag hőmérséklete nem lehet alacsonyabb, mint 306 K (33 °C). Ha nincs külön megadva, a hőmérsékletnek 311 K ± 5 K-nek (38 °C ± 5 °C) kell lennie az üzemanyag-ellátó rendszerbe való belépésnél.
Földgáz- és PB-gáz-üzemű motoroknál az üzemanyag hőmérsékletének és a mérési pontnak a II. melléklet 1. függelékének 1.16.5. pontjában vagy a II. melléklet 3. függelékének 1.16.5. pontjában megadott határok között kell lennie, ha a motor nem alapmotor.
2.8. A kipufogógáz-utókezelő berendezés vizsgálata
Ha a motor fel van szerelve kipufogógáz-utókezelő berendezéssel, a vizsgálati ciklus(ok) során mért szennyezőanyag-kibocsátásnak reprezentatívnak kell lennie az üzemi szennyezőanyag-kibocsátásra. Amennyiben ezt nem lehet egyetlen ciklussal elérni, (pl. az időről-időre regenerált részecskeszűrők miatt), több vizsgálati ciklust kell lefolytatni és a vizsgálatok eredményeit átlagolni és/vagy súlyozni kell. A pontos eljárásról a motor gyártójának és a műszaki szolgálatnak kell megegyeznie, a jó mérnöki megítélés alapján.
(1) A vizsgálati pontokat a véletlen kiválasztás elfogadott statisztikai módszerével kell kiválasztani.
1. függelék
ESC ÉS ELR VIZSGÁLATI CIKLUSOK
1. A MOTOR ÉS A FÉKPAD BEÁLLÍTÁSAI
1.1. Az A, B és C motor-fordulatszámok meghatározása
Az A, B és C motor-fordulatszámokat a gyártónak kell megadnia az alábbi előírásoknak megfelelően:
Az nhi magas fordulatszámot a II. melléklet 1. függelékének 8.2. pontja szerint meghatározott, a megadott P(n) legnagyobb hasznos teljesítmény 70 %-át számításba véve kell megállapítani. Az nn az a legmagasabb motor-fordulatszám, amelynél a teljesítménygörbén ez a teljesítményérték előfordul.
Az nlo alacsony fordulatszámot a II. melléklet 1. függelékének 8.2. pontja szerint meghatározott, a megadott P(n) legnagyobb hasznos teljesítmény 50 %-át számításba véve kell megállapítani. Az nlo az a legalacsonyabb motor-fordulatszám, amelynél a teljesítménygörbén ez a teljesítményérték előfordul.
Az A, B és C motor-fordulatszámokat az alábbiak szerint kell kiszámítani:
Az A, B és C motor-fordulatszámokat az alábbi módszerek valamelyikével kell igazolni:
a) |
A 80/1269/EGK irányelv szerinti motorteljesítmény-jóváhagyás során kiegészítő vizsgálati pontokat is ki kell mérni az nhi és az nlo pontos meghatározására. A teljesítménygörbéből meg kell állapítani a legnagyobb teljesítményt, nhi-t és nlo-t, és az A, B és C motor-fordulatszámokat a fenti előírások szerint kell kiszámítani. |
b) |
A motor jelleggörbéjét fel kell venni a teljes terhelési görbe mentén, a legnagyobb terheletlen fordulatszámtól az alapjárati fordulatszámig, 1 000 fordulat/min tartományonként legalább 5 mérési pontot felvéve, és további mérési pontokat a megadott legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszámhoz képest ± 50 ford/min fordulatszámon belül. A felvett görbéből meg kell állapítani a legnagyobb teljesítményt, nhi-t és nlo-t, és az A, B és C motor-fordulatszámokat a fenti előírások szerint kell kiszámítani. |
Ha a mért A, B és C motor-fordulatszámok ± 3 %-ra megközelítik a gyártó által megadott motor-fordulatszámokat, a szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatok során a gyártó által megadott motor-fordulatszámokat kell használni. Ha az eltérés bármelyik motor-fordulatszámnál magasabb 3 %-nál, a szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatok során a mért motor-fordulatszámokat kell használni.
1.2. Fékpad beállítások meghatározása
A II. melléklet 1. függelékének 8.2. pontjában meghatározott „nettó” feltételek közötti, előírt vizsgálati üzemmódokhoz tartozó nyomatékértékek kiszámításához kísérleti úton meg kell határozni a teljes terheléshez tartozó nyomatéki görbét. Szükség szerint figyelembe kell venni a motorról meghajtott segédberendezések által felvett teljesítményt. A fékpad beállításait az egyes vizsgálati üzemmódokhoz az alábbi képlettel kell kiszámítani:
ha „nettó” körülmények között vizsgáljuk
ha nem „nettó” körülmények között vizsgáljuk
ahol:
s |
= |
fékpad beállítási értéke, kW |
P(n) |
= |
hasznos motorteljesítmény a II. melléklet 1. függelék 8.2. pontja szerint, kW |
L |
= |
százalékos terhelés a 2.7.1. pont szerint, % |
P(a) |
= |
A felszerelendő segédberendezések által felvett teljesítmény, a II. melléklet 1. függelék 6.1. pontja szerint |
P(b) |
= |
A leszerelendő segédberendezések által felvett teljesítmény, a II. melléklet 1. függelék 6.2. pontja szerint |
2. ESC-VIZSGÁLAT
A gyártó kívánságára a mérési ciklus előtt egy előzetes vizsgálat végezhető, a motor és a kipufogórendszer kondicionálása céljából.
2.1. A mintavevő szűrők előkészítése
Legalább egy órával a vizsgálat megkezdése előtt minden szűrő(pár)t egy zárt, de nem tömített Petri-csészébe és azzal együtt egy mérőkamrába kell helyezni stabilizálás céljából. A stabilizálási időszak végén minden szűrő(pár)t le kell mérni, és a tárasúlyt fel kell jegyezni. Ezután a szűrő(pár)t zárt Petri-csészében vagy légmentesen lezárt szűrőtartóban kell tárolni addig, amíg nem lesz rá szükség a vizsgálathoz. Ha a szűrő(pár) a mérőkamrából történt eltávolítása utáni nyolc órán belül nem kerül felhasználásra, használat előtt ismét kondicionálni kell és le kell mérni.
2.2. A mérőberendezés felszerelése
A műszereket és a mintavevő szondákat előírt módon kell felszerelni. Ha a kipufogógáz hígításához teljes átáramlású hígító rendszert használnak, a kipufogócső végét be kell kötni a rendszerbe.
2.3. A hígító rendszer és a motor indítása
A hígító rendszert és a motort el kell indítani, és be kell melegíteni, amíg nem stabilizálódik minden hőmérséklet és nyomás a teljes terheléshez tartozó értéken a gyártó ajánlásának és a bevett szakmai gyakorlatnak megfelelően.
2.4. A részecskeminta-vevő rendszer elindítása
A részecskeminta-vevő rendszert el kell indítani és megkerülő vezetéken (by-pass) át kell járatni. A hígítólevegő háttér-részecskeszintjét a hígítólevegőnek a részecskeszűrőn való átengedésével lehet meghatározni. Ha szűrt hígítólevegőt használnak, egy mérés végezhető a vizsgálat előtt vagy után. Ha a hígítólevegőt nem szűrik, mérés végezhető a ciklus elején és végén, és az értékeket átlagolhatják.
2.5. A hígítási arány beállítása
A hígítólevegőt úgy kell beszabályozni, hogy a hígított kipufogógáz hőmérséklete közvetlenül az elsődleges szűrő előtt mérve egyik üzemmódnál se lépje túl a 325 K (52 °C)-t. A (q) hígítási aránynak legalább 4-nek kell lennie.
Azoknál a rendszereknél, amelyek CO2 vagy NOx koncentráció-mérést használnak a hígítási arány szabályozásához, a hígítólevegő CO2- vagy NOx- tartalmát minden vizsgálat előtt és után meg kell mérni. A vizsgálat előtti és utáni hígítólevegő CO2 vagy NOx háttérkoncentráció mérési értékeinek egymáshoz képest 100 ppm-en, illetve 5 ppm-en belül kell lenniük.
2.6. A gázelemző készülékek ellenőrzése
A gázelemző készülék nullpontját és kalibrálási értékét be kell állítani.
2.7. A vizsgálati ciklus
2.7.1. A következő 13 üzemmódból álló ciklust kell lefolytatni a fékpad működtetése mellett a vizsgált motoron:
Üzemmód száma |
Motor fordulatszám |
Százalékos terhelés |
Súlyozási tényező |
Üzemmód időtartama |
1 |
Alapjárat |
– |
0,15 |
4 perc |
2 |
A |
100 |
0,08 |
2 perc |
3 |
B |
50 |
0,10 |
2 perc |
4 |
B |
75 |
0,10 |
2 perc |
5 |
A |
50 |
0,05 |
2 perc |
6 |
A |
75 |
0,05 |
2 perc |
7 |
A |
25 |
0,05 |
2 perc |
8 |
B |
100 |
0,09 |
2 perc |
9 |
B |
25 |
0,10 |
2 perc |
10 |
C |
100 |
0,08 |
2 perc |
11 |
C |
25 |
0,05 |
2 perc |
12 |
C |
75 |
0,05 |
2 perc |
13 |
C |
50 |
0,05 |
2 perc |
2.7.2. A vizsgálat műveletsorozata
A vizsgálati műveletsorozatot el kell indítani. A vizsgálatot a 2.7.1. pontban megadott üzemmód-számok sorrendjében kell elvégezni.
A motort minden üzemmódban az előírt ideig kell járatni, a motorfordulatszám és a terhelés beállítását az első 20 másodpercben kell elvégezni. A megadott fordulatszámot ± 50 fordulat/percen belül kell tartani, a megadott nyomatékot a legnagyobb nyomaték 2 %-án belül kell tartani a vizsgálati fordulatszámon.
A gyártó kérésére a vizsgálati műveletsorozat megfelelő számban megismételhető ahhoz, hogy nagyobb részecsketömeget lehessen összegyűjteni a szűrőn. A gyártónak részletes leírást kell adnia az adatok kiértékeléséről és a számítási eljárásokról. A gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátást csak az első ciklus alatt kell meghatározni.
2.7.3. A gázelemző készülék reagálása
A gázelemző készülék kimenő adatait szalagos regisztrálókészülékkel kell rögzíteni, vagy egy egyenértékű adatgyűjtő rendszerrel kell mérni, miközben a kipufogógáz az egész vizsgálati ciklus alatt átáramlik a gázelemző készüléken.
2.7.4. Részecske-mintavétel
A teljes vizsgálati eljáráshoz egy pár szűrőt (elsődleges és másodlagos szűrő, lásd a III. melléklet 4. függelékében) kell használni. A vizsgálati ciklus leírásában megadott üzemmódonkénti súlyozási tényezőket kell a mintavétel során figyelembe venni azzal, hogy a ciklus minden üzemmódjában a kipufogógáz tömegáramával arányos mintát kell venni. Ez a minta átáramlási sebességének, a mintavétel idejének és/vagy a hígítási aránynak a megfelelő beállításával érhető el úgy, hogy teljesüljön a tényleges súlyozási tényezők 5.6. pontban megadott kritériuma.
Az üzemmódonkénti mintavételi időtartamnak 0,01 súlyozási tényezőnként legalább 4 másodpercnek kell lennie. Az egyes üzemmódokon belül a mintavételt a lehető legkésőbb kell végrehajtani. A részecske-mintavétel befejezése nem lehet az egyes üzemmódok vége előtt több, mint 5 másodperccel.
2.7.5. A motor üzemállapotai
A részecske-mintavétel alatt, de legalább az egyes üzemmódok utolsó perce alatt, a fordulatszámra és terhelésre vonatkozó követelmények (lásd a 2.7.2. pontot) betartása mellett, minden üzemmódban fel kell jegyezni a motor fordulatszámát és terhelését, a beszívott levegő hőmérsékletét és depresszióját, a kipufogógáz hőmérsékletét és ellennyomását, az üzemanyag-áramot és a levegő- vagy kipufogógáz-áramot, a feltöltőlevegő hőmérsékletét, az üzemanyag hőmérsékletét és nedvességtartalmát.
Minden más, a számításhoz szükséges kiegészítő adatot fel kell jegyezni (lásd a 4. és 5. pontot).
2.7.6. Az NOx vizsgálata az ellenőrzési tartományban
Az NOx ellenőrzési tartományon belüli vizsgálatát közvetlenül a 13. üzemmód befejezése után kell végrehajtani.
A mérések megkezdése előtt a motort a 13. üzemmódban három percen keresztül kondicionálni kell. A méréseket a műszaki szolgálat által kiválasztott különböző helyeken (1) kell végezni, az ellenőrzési tartományon belül. Az egyes mérések időtartamának 2 percnek kell lennie.
A mérési eljárás azonos a 13. ciklus-üzemmódban végzett méréssel, és e melléklet 2.7.3., 2.7.5. és 4.1. pontja, valamint a III. melléklet 4. függelékének 3. pontja szerint kell elvégezni.
A számítást a 4. pontj szerint kell elvégezni.
2.7.7. A gázelemző készülék ismételt ellenőrzése
A szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat után egy nullázógázt és a korábbival azonos felsőérték-kalibráló gázt kell használni az ellenőrzés megismétléséhez. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálat előtti és a vizsgálat utáni eredmény közötti különbség a felsőérték-kalibráló gáz értékének 2 %-ánál kisebb.
3. ELR-VIZSGÁLAT
3.1. A mérőberendezés felszerelése
A füstölésmérőt és a mintavevő szondákat, ha vannak, a kipufogó hangtompítója vagy, ha felszerelték, bármely utókezelő berendezés után kell elhelyezni, a készülék gyártója által előírt általános felszerelési előírásnak megfelelően. Ezenfelül, ahol alkalmazhatók, be kell tartani az ISO IDS 11614 10. pontjának követelményeit is.
Bármely nullázó vagy skála végkitérés ellenőrzés előtt a füstölésmérőt fel kell melegíteni és stabilizálni kell a készülék gyártójának ajánlása szerint. Ha a füstölésmérő öblítőlevegő rendszerrel is el van látva a mérőoptika bekormozódásának megakadályozása céljából, ezt a rendszert is aktiválni kell és be kell állítani a gyártó ajánlásainak megfelelően.
3.2. A füstölésmérő ellenőrzése
A nullpont vagy skála végkitérés ellenőrzését a %-os fényelnyelés-leolvasási üzemmódban kell végezni, mivel az opacitás-skála két valóban meghatározható kalibrációs pontot nyújt, nevezetesen a 0 % és a 100 %-os fényelnyelést.
A fényelnyelési együttható ekkor korrekt módon számítható a mért fényelnyelés és az füstölésmérő gyártója által megadott LA alapján, amikor a készüléket a vizsgálat céljából visszaállítják a k leolvasási üzemmódba.
A füstölésmérő fénysugarának elzárása nélkül a leolvasást 0,0 % ± 1,0 % opacitásra kell beszabályozni. Amikor az érzékelőt nem éri fénysugár, a leolvasást 100,0 % ± 1,0 % opacitásra kell beszabályozni.
3.3. A vizsgálati ciklus
3.3.1. A motor kondicionálása
A motor és a rendszer bemelegítését legnagyobb teljesítménnyel kell végezni a gyártó ajánlásai szerinti motor-paraméterek stabilizálása céljából. Az előkondicionáló fázisnak az is feladata, hogy a kipufogórendszerben a korábbi vizsgálatok során lerakódott anyagok ne befolyásolják az éppen végzett vizsgálatot.
Ha a motor stabilizálódott, a ciklust az előkondicionáló fázis befejezésétől számított 20 ± 2 másodpercen belül meg kell kezdeni. A gyártó kérésére a mérési ciklus előtt a további kondicionálás céljából egy előzetes vizsgálat végezhető.
3.3.2. A vizsgálati műveletsorozat
A vizsgálat három terhelési fokozat egymásutánjából áll a III. melléklet 1.1. pontjában foglaltaknak megfelelően meghatározott három A (1. ciklus), B (2. ciklus) és C (3.ciklus) motor-fordulatszám mindegyikénél, amelyet egy, a műszaki szolgálat által kiválasztott (2). 4. ciklus követ az ellenőrzési tartományon belül, 10 % és 100 % terhelés között. A 3. ábrán látható alábbi műveletsorozatot kell végrehajtani a fékpad üzemelése közben a vizsgálati motoron.
a) |
A motort az A fordulatszámon és 10 %-os terheléssel kell működtetni 20 ± 2 másodpercig. Az előírt fordulatszámot ± 20 ford/perc értéken belül, az előírt nyomatékot a vizsgálati fordulatszámon lehetséges legnagyobb nyomaték ± 2 %-án belül kell tartani. |
b) |
A megelőző szakasz végén a gázkart gyorsan teljesen nyitott helyzetbe kell állítani és 10 ± 1 másodpercig ott kell tartani. Az ahhoz szükséges fékpad-terhelést kell alkalmazni, hogy a motor fordulatszáma a szakasz első 3 másodpercében ± 150 ford/perc a szakasz többi részében ± 20 ford/perc pontossággal fennmaradjon. |
c) |
Az a) és b) pontban leírt műveletsorozatot kétszer meg kell ismételni. |
d) |
A harmadik terhelési lépés befejeztével a motort a B fordulatszámra és 10 %-os terhelésre kell beállítani 20 ± 2 másodpercen belül. |
e) |
A B fordulatszámon járó motorral végre kell hajtani az a)–c) műveletsorozatot. |
f) |
A harmadik terhelési lépés befejeztével a motort a C fordulatszámra és 10 %-os terhelésre kell beállítani 20 ± 2 másodpercen belül. |
g) |
A C fordulatszámon járó motorral végre kell hajtani az a)–c) műveletsorozatot. |
h) |
A harmadik terhelési lépés befejeztével a motort a választott fordulatszámra és bármely 10 %-nál nagyobb terhelésre kell beállítani 20 ± 2 másodpercen belül. |
i) |
A választott fordulatszámon járó motorral végre kell hajtani az a)–c) műveletsorozatot. |
3.4. A ciklus érvényessége
Az egyes vizsgálati fordulatszámoknál mért átlagos füstértékek (az egyes vizsgálati fordulatszámoknál a három egymást követő terhelési lépésből e függelék 6.3.3. pontja szerint kiszámított SVA, SVB, SVC) relatív szórásának kisebbnek kell lennie az átlagérték 15 %-ánál vagy az I. melléklet 1. táblázatában megadott határérték 10 %-ánál, attól függően, hogy melyik a nagyobb. Ha a különbség nagyobb, a műveletsorozatot addig kell ismételni, amíg 3 egymást követő terhelési lépés ki nem elégíti az érvényességi feltételeket.
3.5. A füstölésmérő ismételt ellenőrzése
A füstölésmérő vizsgálat utáni nulla-eltolódása nem haladhatja meg az I. melléklet 1. táblázatában megadott határérték 5 %-át.
4. A GÁZ-HALMAZÁLLAPOTÚ KIBOCSÁTÁS KISZÁMÍTÁSA
4.1. Az adatok kiértékelése
A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kiértékeléséhez az egyes üzemmódok utolsó 30 másodpercének diagram-leolvasásait kell átlagolni és az egyes üzemmódok HC (szénhidrogén), CO és NOx átlagos koncentrációit (conc) az átlagos diagram-leolvasásokból és a megfelelő kalibrációs adatokból kell meghatározni. Másfajta adatrögzítés is használható, ha az egyenértékű adatgyűjtést biztosít.
Az ellenőrzési tartományban végzett NOx-vizsgálatnál a fenti követelmények csak az NOx-ra vonatkoznak.
A GEXHW kipufogógáz-áramot, vagy ha ennek használatát választják, a GTOTW hígított kipufogógáz-áramot a III. melléklet 4. függelékének 2.3. pontja szerint kell meghatározni.
4.2. Száraz/nedves korrekció
Ha a mérés nem nedves alapon történt, a mért koncentrációt az alábbi képletekkel kell nedves alapúra átszámítani:
A hígítatlan kipufogógázra:
és
Hígított kipufogógázra:
vagy
A hígítólevegőre |
A belépő levegőre (ha eltér a hígítólevegőtől) |
|
|
|
|
|
|
ahol:
Ha, Hd |
= |
g víz / kg száraz levegő |
Rd, Ra |
= |
a hígító/belépő levegő relatív nedvességtartalma, % |
pd, pa |
= |
a hígító/belépő levegő telítési gőznyomása, kPa |
pB |
= |
teljes légköri nyomás, kPa |
4.3. NOx korrekciója nedvességre és hőmérsékletre
Mivel az NOx-kibocsátás függ a környező levegő állapotától, az NOx-koncentrációt korrigálni kell a környező levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának figyelembevételével, az alábbi képletben megadott tényezőkkel:
ahol:
A |
= |
0,309 GFUEL/GAIRD - 0,0266 |
B |
= |
- 0,209 GFUEL/GAIRD + 0,00954 |
Ta |
= |
a levegő hőmérséklete, K |
Ha |
= |
a belépő levegő nedvessége, g víz/kg száraz levegő |
Ha |
= |
|
ahol.
Ra |
= |
a belépő levegő relatív nedvességtartalma, % |
pa |
= |
a beszívott levegő telítési gőznyomása, kPa |
pB |
= |
teljes légköri nyomás, kPa |
4.4. A szennyezőanyag-kibocsátás tömegáramának számítása
A kibocsátás tömegáramát (g/h) minden egyes üzemmódra az alábbiak szerint kell kiszámítani, feltételezve, hogy a kipufogógáz sűrűsége 273 K (0 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson 1,293 kg/m3:
|
|
|
|
|
|
ahol NOx conc, COconc, HCconc (3) a 4.1. pontban meghatározott átlagos koncentrációk (ppm) a hígítatlan kipufogógázban.
Ha, választás szerint, a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátást teljes átáramlású hígító rendszerrel határozzák meg, az alábbi képleteket kell alkalmazni:
|
|
|
|
|
|
ahol NOx conc, COconc, HCconc (3) a III. melléklet 2. függelékének 4.3.1.1. pontja szerint meghatározott átlagos korrigált háttér-koncentrációk (ppm) a hígított kipufogógázban az egyes üzemmódokban.
4.5. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátások számítása
A kibocsátásokat (g/kWh) minden egyes komponensre a következőképpen kell kiszámítani:
A fenti számításhoz használt (WF) súlyozótényezők a 2.7.1. pont szerintiek
4.6. Az ellenőrzési tartomány értékeinek számítása
A 2.7.6. pont szerint kiválasztott három ellenőrzési pontban meg kell mérni a NOx kibocsátást és ki kell számítani a 4.6.1. pont szerint, és interpolációval is meg kell határozni a vizsgálati ciklusnak a szóban forgó ellenőrzési ponthoz legközelebb eső üzemmódjaiból a 4.6.2. pont szerint. Ezután a mért értékeket a 4.6.3. pont szerint össze kell vetni az interpolált értékekkel.
4.6.1. A fajlagos kibocsátás számítása
Az egyes (Z) ellenőrzési pontokban a kibocsátott NOx értékét az alábbiak szerint kell kiszámítani:
4.6.2. A szennyezőanyag-kibocsátás értékének meghatározása a vizsgálati ciklus alapján
Az NOx-kibocsátást minden egyes ellenőrzési pontban a ciklusnak a kiválasztott Z ellenőrzési pontot a 4. ábrán látható módon körülvevő négy legközelebbi üzemmódjából kell interpolálni. Ezekre az (R, S, T, U) üzemmódokra az alábbi meghatározások érvényesek:
(R) fordulatszám |
= |
(T) fordulatszám = nRT |
(S) fordulatszám |
= |
(U) fordulatszám = nSU |
(R) százalékos terhelés |
= |
(S) százalékos terhelés |
(T) százalékos terhelés |
= |
(U) százalékos terhelés |
A NOx-kibocsátást a kiválasztott Z ellenőrzési ponton az alábbiak szerint kell kiszámítani:
és
ahol
ER, ES, ET, EU |
= |
a környező üzemmódok fajlagos NOx-kibocsátása a 4.6.1. pont szerint számítva |
MR, MS, MT, MU |
= |
a motor nyomatéka a körülvevő üzemmódokban |
4.6.3. Az NOx-kibocsátási értékek összehasonlítása
A Z ellenőrzési ponton mért fajlagos NOx-kibocsátást (NOx,Z) össze kell hasonlítani az (EZ) interpolált értékkel az alábbiak szerint:
5. A RÉSZECSKEKIBOCSÁTÁS SZÁMÍTÁSA
5.1. Az adatok kiértékelése
A részecskék mennyiségének kiértékeléséhez minden üzemmódban fel kell jegyezni a szűrőkön áthaladó minta össztömegét (MSAM,i).
A szűrőket vissza kell helyezni a mérőkamrába és legalább egy órán keresztül, de 80 óránál nem hosszabb ideig kondicionálni kell őket, majd el kell végezni a mérlegelést. Fel kell jegyezni a szűrők összsúlyát és ebből ki kell vonni a tárasúlyt (lásd e függelék 1. pontját). Az Mf részecsketömeg az elsődleges és a másodlagos szűrőn összegyűlt részecskék tömegének összege.
Ha háttérkorrekciót kell alkalmazni, fel kell jegyezni a szűrőkön áthaladó hígítólevegő (MDIL) tömegét és a részecskék (Md) tömegét. Ha egynél több mérést végeztek, az Md/MDIL hányadost minden egyes mérésre ki kell számítani és a kapott értékeket átlagolni kell.
5.2. Részáramú hígító rendszer
A részecskekibocsátás véglegesként közlendő vizsgálati eredményeit az alábbi lépésekben kell meghatározni. Mivel többféle hígításiarány szabályozás használható, különböző számítási módszerek vonatkoznak a GEDFW-re. Minden számítást az egyes üzemmódoknak a mintavételi időszak alatt mutatott átlagértékeire kell alapozni.
5.2.1. Izokinetikus rendszerek
ahol r az izokinetikus szonda és a kipufogócső keresztmetszetének aránya:
5.2.2. CO2- vagy NOx-koncentrációt mérő rendszere
ahol:
concE |
= |
az indikátor gáz nedves koncentrációja a hígítatlan kipufogógázban |
concD |
= |
az indikátor gáz nedves koncentrációja a hígított kipufogógázban |
concA |
= |
az indikátor gáz nedves koncentrációja a hígítólevegőben |
A száraz alapon mért koncentrációt nedves alapra kell átszámítani e függelék 4.2. pontja szerint.
5.2.3. CO2 mérést és a szénmérleg módszerét használó rendszerek (4)
ahol:
CO2D |
= |
CO2-koncentráció a hígított kipufogógázban |
CO2A |
= |
CO2-koncentráció a hígítólevegőben |
(koncentrációk tf %-ban nedves alapon)
Ez az egyenlet a szénmérleg elvén alapul (a motorba bevitt szénatomok CO2 alakjában távoznak) és a következő lépések során határozható meg:
és
5.2.4. Áramlásméréses rendszerek
5.3. Teljes áramú hígító rendszer
A részecskekibocsátás véglegesként közölt vizsgálati eredményeit az alábbi lépésekkel kell meghatározni. Minden számítást az egyes üzemmódoknak a mintavételi időszak alatt mutatott átlagértékeire kell alapozni.
5.4. A részecske-tömegáram számítása
A részecske-tömegáramot a következőképpen kell kiszámítani:
ahol:
=
MSAM=
i=
az egész vizsgálati ciklusra a mintavételi időszak egyes üzemmódjai átlagértékeinek összegzésével meghatározva.
A részecske-tömegáram korrigálható a háttér figyelembevételére az alábbiak szerint:
Ha egynél több mérést végeztek, helyettesítendő a következővel: .
az egyes üzemmódokra
vagy
az egyes üzemmódokra.
5.5. A fajlagos kibocsátás számítása
A fajlagos részecskekibocsátást a következőképpen kell számítani:
5.6. Tényleges súlyozási tényező
A WFE,i tényleges súlyozási tényező az egyes üzemmódokra az alábbiak szerint számítható:
A tényleges súlyozási tényezők értéke nem térhet el ±0,003-nél (alapjárati üzemmódban ± 0,005-nél) többel a 2.7.1. pontban felsorolt súlyozási tényezőktől.
6. A FÜSTÖLÉSI ÉRTÉKEK SZÁMÍTÁSA
6.1. Bessel-algoritmus
A 6.3.1. pont szerint konvertált pillanatnyi füstérték leolvasásokból Bessel-algoritmus útján kell kiszámítani az 1 másodperces átlagértékeket. Az algoritmus egy aluláteresztő másodrendű szűrőt emulál, használata iterációs számítást igényel az együtthatók megállapításához. Ezek az együtthatók a füstölésmérő rendszer válaszidejétől és a mintavétel gyakoriságától függenek. Ezért ha a rendszer válaszideje és/vagy a mintavétel gyakorisága megváltozik, a 6.1.1. pontot meg kell ismételni.
6.1.1. A szűrő válaszidejének és a Bessel-állandónak a számítása
A szükséges Bessel-válaszidő (tF) a füstölésmérő rendszernek a III. melléklet 4. függeléke 5.2.4. pontjában leírtak szerinti fizikai és elektromos válaszidejétől függ, és az alábbi összefüggésből számítható:
ahol:
tp |
= |
a fizikai válaszidő, s |
te |
= |
az elektromos válaszidő, s |
A szűrő levágási frekvenciájának (fc) becslésére szolgáló számítások 0,01 s-nál nem hosszabb idő alatt bekövetkező 0-ról 1-re ugró bemenetet vesznek alapul (lásd a VII. mellékletet). A válaszidő úgy van meghatározva, mint az az idő, ami azon két időpont között telik el, amikor ennek az ugrásnak a során a Bessel-kimenet eléri a 10 %-ot (t10) és amikor eléri a 90 %-ot (t90). Ezt az fc iterációjával kell megkapni, amíg t90-t10≈tF nem lesz. Az fc első iterációját az alábbi képlet adja meg:
Az E és K Bessel-állandókat a következő egyenletekkel kell kiszámítani:
ahol:
D |
= |
0,618034 |
Δt |
= |
|
Ω |
= |
|
6.1.2. A Bessel-algoritmus számítása
E és K értékének felhasználásával az 1 mp-es Bessel átlagolt válaszidőt egy Si ugró bemenetre az alábbiak szerint kell kiszámítani:
ahol:
Si-2 |
= |
Si-1 = 0 |
Si |
= |
1 |
Yi-2 |
= |
Yi-1 = 0 |
A t10 és t90 időket interpolálni kell. A t90 és a t10 közötti időkülönbség meghatározza az ehhez az fc értékhez tartozó tF válaszidőt. Ha ez a válaszidő nem közelíti meg eléggé a kívánt válaszidőt, az iterációt folytatni kell addig, amíg a tényleges válaszidő a kívánt válaszidőhöz 1 %-on belüli közelségbe nem kerül, az alábbiak szerint:
6.2. Az adatok kiértékelése
A füstmérési értékek mintáit legalább 20 Hz gyakorisággal kell venni.
6.3. A füst meghatározása
6.3.1. Az adatok konvertálása
Mivel minden füstölésmérő alapvető mért értéke a fényáteresztés, a füstértékeket a (τ) fényáteresztésről a (k) fényelnyelési együtthatóra kell konvertálni az alábbiak szerint:
és
ahol:
k |
= |
a fényelnyelési együttható, m-1 |
LA |
= |
tényleges optikai úthossz a készülék gyártójának megadása szerint, m |
N |
= |
fényelnyelés, % |
τ |
= |
átlátszóság, % |
A konverziót el kell végezni bármilyen további adatfeldolgozás előtt.
6.3.2. A Bessel átlagolt füstérték kiszámítása
A helyes fc levágási frekvencia az, ami a tF kívánt szűrő-válaszidőt eredményezi. Ha ezt a frekvenciát a 6.1.1. pontban leírt iterációs eljárással meghatározták, a megfelelő E és K Bessel-állandók kiszámíthatóak. Ekkor a Bessel-algoritmust kell alkalmazni a füst pillanatnyi jelére (k-érték), a 6.1.2. pontban leírtak szerint:
A Bessel-algoritmus rekurzív jellegű. Így bizonyos Si–1 és Si–2 kezdeti bemenő értékekre és Yi–1 és Yi–2 kezdeti kimenő értékekre van szükség az algoritmus elindításához. Ezek 0-nak vehetők fel.
A három, A, B és C fordulatszám minden terhelési fokozatában minden egyes füst jelének egyedi Yi értékei közül ki kell választani az Ymax legnagyobb 1 mp-es értéket.
6.3.3. Végeredmény
Az (SV) átlagos füstértékeket az egyes ciklusokra (vizsgálati fordulatszámokra) az alábbiak szerint kell kiszámítani:
Az A vizsgálati fordulatszámra: |
SVA = (Ymax1,A + Ymax2,A + Ymax3,A) / 3 |
A B vizsgálati fordulatszámra: |
SVB = (Ymax1,B + Ymax2,B + Ymax3,B) / 3 |
A C vizsgálati fordulatszámra: |
SVC = (Ymax1,C + Ymax2,C + Ymax3,C) / 3 |
ahol:
Ymax1, Ymax2, Ymax3 |
= |
legnagyobb 1 mp-es Bessel átlagos füstérték a három terhelési lépcső mindegyikére |
A végleges értékeket a következőképpen kell kiszámítani:
SV = (0,43 × SVA) + (0,56 × SVB) + (0,01 × SVC)
(1) A vizsgálati pontokat a véletlen kiválasztás elfogadott statisztikai módszerével kell kiválasztani.
(2) A vizsgálati pontokat a véletlen kiválasztás elfogadott statisztikai módszerével kell kiválasztani.
(3) C1 egyenértékre alapozva.
(4) Az érték csak az 1. mellékletben előírt hivatkozási üzemanyagra érvényes.
2. függelék
ETC VIZSGÁLATI CIKLUS
1. A MOTOR JELLEGGÖRBE-FELVÉTELI ELJÁRÁSA
1.1. A jelleggörbe-felvételi fordulatszám-tartomány meghatározása
Az ETC ciklusnak a vizsgálóállásban való előállításához a motor jelleggörbéjét a vizsgálati ciklus előtt fel kell venni a fordulatszám-nyomaték görbe meghatározásához. A legkisebb és legnagyobb felvételezési fordulatszámok az alábbiak:
Legkisebb felvételezési fordulatszám |
= |
alapjárati fordulatszám |
Legnagyobb felvételezési fordulatszám |
= |
nhi x 1,02 vagy az a fordulatszám, ahol a teljes terhelés melletti nyomaték nullára esik, aszerint, hogy melyik kisebb |
1.2. A motorteljesítmény feltérképezése
A motort legnagyobb teljesítményen járatva be kell melegíteni, hogy a motor paraméterei stabilizálódjanak a gyártó ajánlásának és a bevett szakmai gyakorlatnak megfelelően. Ha a motor üzeme stabilizálódott, a motor jelleggörbéjét az alábbiak szerint kell felvenni:
a) |
motort terhelésmentesíteni kell és alapjáraton kell járatni; |
b) |
a motort a befecskendező szivattyú teljes terhelésnek megfelelő állása mellett a legkisebb felvételezési fordulatszámon kell járatni; |
c) |
növelni kell a motor fordulatszámát 8 ± 1 min-1/mp átlagos ütemben, a legkisebb felvételezési fordulatszámtól a legnagyobb felvételezési fordulatszámig. A motor fordulatszámát és nyomatékát fel kell jegyezni legalább másodpercenként egy pontnyi mintavételi gyakorisággal. |
1.3. A jelleggörbe elkészítése
Az 1.2. pont szerint felvett összes adatpontot össze kell kötni, a pontok között lineáris interpolációval. Az eredményül kapott nyomatéki görbe a jelleggörbe, és ezt a motorciklus normalizált nyomatékértékeinek a vizsgálati ciklus tényleges nyomatékértékeire való konvertálására kell használni a 2. pontban leírtak szerint.
1.4. Más felvételezési módok
Ha a gyártó úgy gondolja, hogy a fenti felvételezési technika megbízhatatlan, vagy egy adott motort nem reprezentál megfelelően, más felvételezési technika is használható. Ezeknek az alternatív technikáknak ki kell elégíteniük a leírt felvételezési eljárásoknak azt a célját, hogy a vizsgálati ciklus során elért minden motor-fordulatszámnál meghatározzák a legnagyobb rendelkezésre álló nyomatékot. Az e pontban leírt felvételezési technikától biztonsági vagy reprezentációs okokból való eltérést a műszaki szolgálatnak kell jóváhagynia, használatának indoklásával együtt. Regulátorral vagy turbófeltöltővel felszerelt motoroknál azonban semmi esetre sem használható a motorfordulatszám folyamatos csökkentésének módszere.
1.5. Megismételt vizsgálatok
Egy motor jelleggörbéjét nem kell minden egyes vizsgálati ciklus előtt felvételezni. Egy motort akkor kell a vizsgálati ciklus előtt újra felvételezni, ha:
— |
az utolsó felvételezés óta szakmai megítélés szerint ésszerűtlenül hosszú idő telt el, vagy |
— |
a motoron olyan fizikai módosításokat vagy új beállításokat végeztek, amelyek hatással lehetnek a motor teljesítőképességére. |
2. A REFERENCIA VIZSGÁLATI CIKLUS LÉTREHOZÁSA
A tranziens vizsgálati ciklus e melléklet 3. függelékében van leírva. A fordulatszám és nyomaték normalizált értékeit az alábbiak szerint át kell alakítani tényleges értékekre, ez szolgáltatja a referenciaciklust.
2.1. Tényleges fordulatszám
A fordulatszámot a következő egyenlet használatával kell denormalizálni:
Az (nref) referencia-fordulatszám a 3. függelékben található motor fékpad programban megadott 100 %-os fordulatszám értékeknek felel meg. Definíciója a következő (lásd az I. melléklet 1. ábráját):
ahol nhi és nlo vagy az I. melléklet 2. pontja szerint van megadva, vagy a III. melléklet 1. függelékének 1.1. pontja szerint van meghatározva.
2.2. Tényleges nyomaték
A nyomaték a megfelelő fordulatszámhoz tartozó legnagyobb nyomatékra van normalizálva. A referenciaciklus nyomatéki értékeit denormalizálni kell az 1.3. pontban megállapított jelleggörbe segítségével, az alábbiak szerint:
Tényleges nyomaték = (% nyomaték × max. nyomaték/100)
a 2.1. pontban meghatározott megfelelő tényleges fordulatszámra
Az („m”) hajtási pontok negatív nyomatéki értékei a referencia-ciklus létrehozásához denormalizált értéket vesznek fel, amelyet az alábbi módszerek valamelyikével kell meghatározni:
— |
a kapcsolatos fordulatszámponton rendelkezésre álló pozitív nyomaték 40 %-a, negatív előjellel, |
— |
a motor legkisebb felvételezési fordulatszámáról legnagyobb felvételezési fordulatszámra való hajtásához szükséges negatív nyomaték felvételezése, |
— |
a motor alapjáraton és referencia-fordulatszámon történő hajtásához szükséges negatív nyomaték meghatározása és lineáris interpolálás e két pont között. |
2.3. Példa a denormalizálási eljárásra
Példaként az alábbi vizsgálati pontokat denormalizáljuk:
% fordulatszám |
= |
43 |
nyomaték |
= |
82 |
Ha adottak az alábbi értékek:
referencia-fordulatszám |
= |
2 200 min- 1 |
alapjárati fordulatszám |
= |
600 min- 1 |
az eredmények:
tényleges fordulatszám = (43 × (2 200 – 600)/100) + 600 = 1 288 min-1
tényleges nyomaték = (82 × 700/100) = 574 Nm
ahol a jelleggörbe szerint a megfigyelt legnagyobb nyomaték 1 288 min- 1 fordulatszámon 700 Nm.
3. A SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSI VIZSGÁLAT
A gyártó kívánságára a mérési ciklus előtt egy előzetes vizsgálat végezhető, a motor és a kipufogórendszer kondicionálása céljából.
A földgáz- és PB-gáz-üzemű motorokat az ETC-vizsgálat alkalmazásával kell bejáratni. A motort legalább két ETC-cikluson át kell járatni és addig, amíg az egy ETC-ciklus alatt mért CO-kibocsátás nem haladja meg 10 %-nál nagyobb mértékben az előző ETC-ciklus alatt mért CO-kibocsátást.
3.1. A mintavevő szűrők előkészítése (csak dízelmotoroknál)
Legalább egy órával a vizsgálat megkezdése előtt minden szűrő(pár)t egy csukott, de nem légmentesen zárt Petri-csészébe és azzal együtt egy mérőkamrába kell helyezni stabilizálás céljából. A stabilizálási időszak végén minden szűrő(pár)t le kell mérni és a tárasúlyt fel kell jegyezni. Ezután a szűrő(pár)t csukott Petri-csészében vagy légmentesen lezárt szűrőtartóban kell tárolni addig, amíg nem lesz rá szükség a vizsgálathoz. Ha a szűrő(pár) a mérőkamrából történt eltávolítása utáni nyolc órán belül nem kerül felhasználásra, használat előtt ismét kondicionálni kell és le kell mérni.
3.2. A mérőberendezés felszerelése
A műszereket és a mintavevő szondákat az előírt módon kell felszerelni. A kipufogócső végét be kell kötni a teljes átáramlású hígító rendszerbe.
3.3. A hígító rendszer és a motor indítása
A hígító rendszert és a motort el kell indítani, és be kell melegíteni, amíg nem stabilizálódik minden hőmérséklet és nyomás a teljes terheléshez a gyártó ajánlásának és a bevett szakmai gyakorlatnak megfelelően tartozó értéken.
3.4. A részecskeminta-vevő rendszer elindítása (csak dízelmotoroknál)
A részecskeminta-vevő rendszert el kell indítani és megkerülő vezetéken (by-pass) át kell járatni. A hígítólevegő háttér-részecskeszintjét hígítólevegőnek a részecskeszűrőn való átengedésével lehet meghatározni. Ha szűrt hígítólevegőt használnak, egy mérés végezhető a vizsgálat előtt vagy után. Ha a hígítólevegőt nem szűrik, mérések végezhetők a ciklus elején és végén, és az értékeket átlagolhatják.
3.5. A teljes átáramlású hígító rendszer beállítása
A teljes hígított kipufogógáz-áramot úgy kell beszabályozni, hogy a rendszerben ne következzék be nedvesség-lecsapódás és a szűrő felületének legmagasabb hőmérséklete 325 K (52 °C) vagy annál kevesebb legyen (lásd az V. melléklet 2.3.1. pontjában a DT részt).
3.6. A gázelemző készülékek ellenőrzése
A gázelemző készülékeket nullázni és felsőértékre kalibrálni kell. Mintavevő zsákok használata esetén ezeket ki kell üríteni.
3.7. A motor indításának folyamata
A stabilizált motort a gyártó által a kezelési útmutatóban ajánlott eljárással kell elindítani, az indítómotort vagy a fékpadot használva. A vizsgálat közvetlenül a motor előkondicionálási fázisából is elindítható a motor előzetes leállítása nélkül, ha a motor elérte az alapjárati fordulatszámot.
3.8. A vizsgálati ciklus
3.8.1. A vizsgálat menete
A vizsgálati műveletsorozatot akkor kell elkezdeni, ha a motor elérte az alapjárati fordulatszámot. A vizsgálatot a e függelék 2. pontjában leírt referenciaciklus szerint kell végrehajtani. A motor-fordulatszám és -nyomaték beállítási pontok utasításait 5 Hz vagy nagyobb gyakorisággal (10 Hz ajánlott) kell kiadni.
A visszajelzett motor-fordulatszámot és -nyomatékot a vizsgálati ciklus alatt legalább másodpercenként egyszer fel kell jegyezni és a jeleket elektronikus úton szűrni lehet.
3.8.2. A gázelemző készülék reagálási ideje
A motor, vagy ha a ciklus közvetlenül az előkondicionálás után indul, a vizsgálati műveletsorozat indításakor a mérőberendezést is el kell indítani, és vele egy időben kell:
— |
a hígítólevegő mintavételét vagy elemzését elindítani, |
— |
a hígított kipufogógáz mintavételét vagy elemzését elindítani, |
— |
a hígított kipufogógáz mennyiségének (CVS) és az előírt hőmérsékletek és nyomások mérését elindítani, |
— |
a fékpad visszajelzett fordulatszám- és nyomaték-adatai feljegyzését elindítani. |
A szénhidrogéneket és NOx-ot folyamatosan kell mérni a hígítóalagútban 2 Hz-es frekvenciával. Az átlagos koncentrációkat az elemzőkészüléknek az egész vizsgálati ciklus alatt adott jelei integrálásával kell meghatározni. A rendszer válaszideje nem lehet 20 s-nál hosszabb és szükség esetén össze kell hangolni a CVS áramlás ingadozásaival és a mintavételi-idő-/vizsgálati-ciklus eltolódásokkal. A CO, CO2, NMHC (nem-metán szénhidrogének) és CH4 értékeit integrálással, vagy a mintavevő zsákban a ciklus alatt összegyűjtött gáz koncentrációjának elemzésével kell meghatározni. A hígítólevegőben lévő gáz-halmazállapotú szennyező anyagok koncentrációját integrálással vagy a háttérzsákba való begyűjtéssel kell meghatározni. Minden más értékre legalább másodpercenként egy mérést (1 Hz) kell feljegyezni.
3.8.3. Részecske-mintavétel (csak dízelmotoroknál)
A motor, vagy ha a ciklus közvetlenül az előkondicionálás után indul, a vizsgálati műveletsorozat indításakor a részecskeminta-vevő rendszert a megkerülő vezetékről át kell kapcsolni részecske-mintavételre.
Ha nem alkalmaznak áramlás-kiegyenlítést, a mintavevő szivattyú(ka)t úgy kell beszabályozni, hogy a részecskeminta-vevő szondán vagy az átvezető csövön időegységenként átáramló mennyiség a beállított áramlási mennyiséghez képest ± 5 %-on belül maradjon. Ha áramlás-kiegyenlítést (azaz arányos mintaáram-szabályozást) alkalmaznak, ki kell mutatni, hogy a hígítóalagút áramának és a részecske-minta áramának aránya nem tér el ± 5 %-nál többel a beállított értéktől (kivéve a mintavétel első 10 másodpercét).
Megjegyzés: Kettős hígítás alkalmazása esetén a mintaáram a mintavevő szűrőkön áthaladó áram és a másodlagos hígítólevegő áramának nettó különbsége.
Fel kell jegyezni az átlagos hőmérsékletet és nyomást a gázmennyiség-mérő(k) vagy áramlásmérő műszerek belépési pontján. Ha a beállított áramlási mennyiség a szűrő nagy részecske-terhelése miatt nem tartható a teljes ciklus alatt (± 5 %-on belül), a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni. A vizsgálatot meg kell ismételni kisebb áramlási mennyiséggel és/vagy nagyobb átmérőjű szűrővel.
3.8.4. A motor leállása
Ha a vizsgálati ciklus valamely pontján a motor leáll, a motort újra kell kondicionálni, ismét el kell indítani és a vizsgálatot meg kell ismételni. Ha a vizsgálati ciklus során bármelyik szükséges vizsgálati berendezés elromlik, a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni.
3.8.5. Üzemelés a vizsgálat után
A vizsgálat befejeztével a hígított gáz térfogatának mérését, a gáz beáramlását a gyűjtőzsákokba és a részecskeminta-szivattyút le kell állítani. Integráló elemző rendszer esetében a mintavételt addig kell folytatni, amíg a rendszer válaszidői le nem telnek.
Ha gyűjtőzsákokat használtak, a bennük lévő gáz koncentrációját minél előbb, de a ciklus befejezésétől számított 20 percnél semmiképpen sem később, elemezni kell.
A szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat után egy nullázógázt és a korábban használt felsőérték-kalibráló gázt kell használni a gázelemző készülék ismételt ellenőrzéséhez. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelőző és a vizsgálatot követő mérési eredmények közötti különbség a felsőérték-kalibráló gáz értékének 2 %-ánál kisebb.
Csak dízelmotorok esetében a részecskeszűrőket vissza kell helyezni a mérőkamrába legkésőbb egy órával a vizsgálat befejezése után, és lemérés előtt legalább egy órán át, de 80 óránál nem hosszabb ideig csukott, de nem légmentesen zárt Petri-csészében kondicionálni kell.
3.9. A vizsgálat érvényessége
3.9.1. Az adatok eltolása
A visszajelzett értékek és a referenciaciklus értékei közötti időbeli késés torzító hatásának minimalizálása érdekében az egész motorfordulatszám és -nyomaték visszajelzési jelszekvenciát siettetni vagy késleltetni lehet az időben, a referencia fordulatszám- és nyomaték-szekvenciához képest. Ha a visszajelzett jeleket eltolják, mind a fordulatszámot, mind a nyomatékot azonos mértékben és irányba kell eltolni.
3.9.2. A ciklus munkájának számítása
A ciklus Wact (kW) tényleges munkáját a motor valamennyi feljegyzett visszajelzett fordulatszám- és nyomatékérték párjából kell kiszámítani. Ezt, ha ezen opciót választották, a visszajelzett adatok bárminemű eltolását követően kell elvégezni. A ciklus Wact tényleges munkáját a referenciaciklus Wref munkájával való összehasonlításhoz és a fékpadi fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás (lásd a 4.4. és 5.2. pontot) kiszámításához kell használni. Azonos módszert kell alkalmazni mind a referencia- és a tényleges ciklus munkájának összegzéséhez. Ha szomszédos referenciaértékek vagy szomszédos mért értékek közé eső értékeket kell meghatározni, lineáris interpolációt kell alkalmazni.
A referencia- és a tényleges ciklus munkájának integrálásánál minden negatív nyomatéki értéket nullával kell egyenlővé tenni és így kell beszámítani. Ha az integrálás 5 Hz-nél kisebb frekvenciával történik, és ha egy adott időponton belül a nyomaték értéke pozitívről negatívra vagy negatívról pozitívra vált, a negatív részt ki kell számítani és egyenlővé kell tenni nullával. A pozitív részt be kell vonni az integrálásba.
Wact-nek Wref -hez képest - 15 %, illetve + 5 %-kal szabad csak eltérnie
3.9.3. A vizsgálati ciklus érvényességének statisztikája
A visszajelzett fordulatszám-, nyomaték- és teljesítményértékek referenciaértékekre vonatkoztatott lineáris regresszióját meg kell határozni. Ezt, ha ezen opciót választották, a visszajelzett adatok bármilyen eltolása után kell elvégezni. A legkisebb négyzetek módszerét kell alkalmazni, ahol a legjobban illeszkedő egyenlet az alábbi alakú:
ahol:
y |
= |
a fordulatszám (min-1), nyomaték (Nm) vagy teljesítmény (kW) visszajelzett (tényleges) értéke |
m |
= |
a regressziós egyenes meredeksége |
x |
= |
a fordulatszám (min-1), nyomaték (Nm) vagy teljesítmény (kW) referenciaértéke |
b |
= |
a regressziós egyenes és az y tengely metszéspontja |
Minden regressziós egyenesre ki kell számítani y becslésének x-re vonatkozó szórását és az (r2) determinációs együtthatót.
Ajánlatos az elemzést 1 Hz gyakorisággal végezni. Minden negatív referencianyomaték-értéket és hozzá tartozó visszajelzett értéket törölni kell a ciklus nyomatékának és teljesítményének érvényességi statisztikái számításából. Ahhoz, hogy egy vizsgálat érvényesnek legyen tekinthető, teljesíteni kell a 6. táblázat kritériumait.
6. táblázat
A regressziós egyenes tűrései
|
Fordulatszám |
Nyomaték |
Teljesítmény |
Y becslésének szórása (SE) X-re vonatkozva |
Max 100 min–1 |
A maximális felvételezett nyomaték max 13 % (15 %) (1) a |
A maximális felvételezett teljesítmény max 8 % (15 %) (1) a |
A regressziós egyenes meredeksége, m |
0,95 – 1,03 |
0,83–1,03 |
0,89–1,03 (0,83–1,03) (1) |
Korrelációs együttható, r2 |
min 0,9700 (min 0,9500) (1) |
min 0,8800 (min 0,7500) (1) |
min 0,9100 (min 0,7500) (1) |
A regressziós egyenes metszéspontja az Y tengellyel, b |
± 50 min-1 |
± 20 Nm vagy a max nyomaték ± 2 %-a, (± 20 Nm vagy ± 3 %) (1) amelyik nagyobb |
± 4 kW vagy a max. teljesítmény ± 2 %-a (± 4 kW vagy ± 3 %) (1) amelyik nagyobb |
A regresszióanalízisből a 7. táblázatban megadott pontok törölhetők.
7. táblázat
A regresszióanalízisből törölhető pontok
Feltételek |
Törlendő pontok |
Teljes terhelés és a nyomaték-visszajelzés < referencianyomaték |
Nyomaték és/vagy teljesítmény |
Terheletlen, nem alapjárati pont és a nyomaték-visszajelzés > referencianyomaték |
Nyomaték és/vagy teljesítmény |
Terheletlen/zárt fojtószelep, alapjárati pont és fordulatszám >referencia alapjárati fordulatszám |
Fordulatszám és/vagy teljesítmény |
4. A GÁZ-HALMAZÁLLAPOTÚ SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁS SZÁMÍTÁSA
4.1. A hígított kipufogógáz áramának meghatározása
A ciklus során áthaladt hígított kipufogógáz teljes áramát (kg/vizsgálat) a ciklus során végzett mérések és az áramlásmérő berendezés megfelelő kalibrációs adatai alapján kell kiszámítani (V0 a PDP-hez vagy KV a CFV-hez, a III. melléklet 5. függelékének 2. pontjában leírtak szerint). Az alábbi képleteket kell használni, ha a ciklus alatt a hígított kipufogógáz hőmérsékletét hőcserélő segítségével állandó értéken tartják (± 6 K a PDP-CVS-nél, ± 11 K a CFV-CVS-nél, lásd az V. melléklet 2.3. pontját). (PDP = térfogat-kiszorításos szivattyú, CFV = kritikus áramlású Venturi-cső.)
A PDP-CVS rendszerhez:
MTOTW = 1,293 × V0 × Np × (pB – p1) × 273 / (101,3 × T)
ahol:
MTOTW |
= |
a ciklus során átáramló hígított kipufogógáz tömege nedves alapon, kg |
V0 |
= |
a vizsgálati körülmények között fordulatonként átszivattyúzott gáz térfogata, m3/ford |
NP |
= |
a szivattyúnak a vizsgálat során megtett összes fordulata |
pB |
= |
légköri nyomás a vizsgálókamrában, kPa |
p1 |
= |
légköri értékhez képesti szívás a szivattyú belépő nyílásánál, kPa |
T |
= |
a hígított kipufogógáz átlagos hőmérséklete a szivattyú belépő nyílásánál a ciklus alatt, K |
A CFV-CVS rendszerhez:
MTOTW = 1,293 × t × Kv × pA / T0,5
ahol:
MTOTW |
= |
a ciklus során átáramló hígított kipufogógáz tömege nedves alapon, kg |
t |
= |
a ciklus ideje, s |
Kv |
= |
a kritikus áramlású Venturi-cső kalibrációs tényezője normál körülményekre |
pA |
= |
abszolút nyomás a Venturi-cső belépőjénél, kPa |
T |
= |
abszolút hőmérséklet a Venturi-cső belépőjénél, K |
Ha áramlás-kiegyenlítéses (azaz hőcserélő nélküli) rendszert alkalmaznak, ki kell számítani a pillanatnyi tömegkibocsátást és integrálni kell az egész ciklusra. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegét az alábbiak szerint kell kiszámítani:
A PDP-CVS rendszerhez:
MTOTW,i = 1,293 × V0 × Np,i × (pB – p1) × 273 / (101,3 × T)
ahol:
MTOTW,i |
= |
a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege nedves alapon, kg |
Np,i |
= |
a szivattyú időközönként megtett fordulatainak száma |
A CFV-CVS rendszerhez:
MTOTW,i = 1,293 × Δti × Kv × pA / T0,5
ahol:
MTOTW,i |
= |
a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege nedves alapon, kg |
Δti |
= |
időköz, mp |
Ha a részecskék (MSAM) és a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok teljes mintatömege meghaladja a teljes CVS-áramlás (MTOTW) 0,5 %-át, a CVS-áramlást korrigálni kell az MSAM-ra, vagy a részecskeminta áramát vissza kell vezetni a CVS-be a (PDP vagy CFV) áramlásmérő berendezés elé.
4.2. A NOx-korrekciója nedvességre
Mivel az NOx-kibocsátás függ a környező levegő állapotától, az NOx-koncentrációt korrigálni kell a környező levegő nedvességtartalmára, az alábbi képletben megadott tényezőkkel.
a) |
dízelmotorokra: |
b) |
gázmotorokra: |
ahol:
Ha |
= |
a beszívott levegő nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegő |
amelyben:
Ra |
= |
belépő levegő relatív páratartalma, % |
pa |
= |
belépő levegő telítési gőznyomása, kPa |
pB |
= |
teljes légköri nyomás, kPa |
4.3. A kibocsátási tömegáram számítása
4.3.1. Állandó tömegáramú rendszerek
Hőcserélővel ellátott rendszereknél a szennyező anyagok (g/vizsgálat) tömegét az alábbi összefüggésekkel kell meghatározni:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ahol:
NOx conc, COconc, HCconc (2), NMHCconc |
= |
átlagos, háttérrel korrigált koncentrációk a teljes ciklusra, integrálásból (kötelező az NOx-re és HC-re) vagy zsákos mérés alapján, ppm |
MTOTW |
= |
a hígított kipufogógáz 4.1. pontban meghatározott teljes tömege a teljes ciklusra, kg |
KH,D |
= |
a 4.2. pont szerinti nedvességkorrekciós tényező dízelmotorokra |
KH,G |
= |
a 4.2. pont szerinti nedvességkorrekciós tényező gázmotorokra |
A száraz alapon mért koncentrációkat nedves alapra kell átalakítani a III. melléklet 1. függelékének 4.2. pontja szerint.
Az NMHCconc meghatározása az alkalmazott módszertől függ (lásd a III. melléklet 4. függelékének 3.3.4. pontját). A CH4 koncentrációját mindkét esetben meg kell határozni és le kell vonni a HC-koncentrációból az alábbiak szerint:
a) |
GC (gázkromatográf) módszer |
b) |
NMC (nem-metán szénhidrogéneket eltávolító) módszer |
ahol:
HC(wCutter) |
= |
HC-koncentráció, ha a mintagáz átáramlik az NMC-n |
HC(w/oCutter) |
= |
HC-koncentráció, ha a mintagáz elkerüli az NMC-t |
CEM |
= |
A III. melléklet 5. függelékének 1.8.4.1. pontja szerint meghatározott metán-hatásfok |
CEE |
= |
A III. melléklet 5. függelékének 1.8.4.2. pontja szerint meghatározott etán-hatásfok |
4.3.1.1. A háttérrel korrigált koncentrációk meghatározása
Ahhoz, hogy megkapjuk a szennyező anyagok nettó koncentrációját, a hígítólevegőben lévő gáz-halmazállapotú szennyező anyagok átlagos háttér-koncentrációját le kell vonni a mért koncentrációkból. A háttér-koncentrációk átlagos értékét mintavevő zsák módszerrel vagy folyamatos mérésekből integrálással lehet meghatározni. Az alábbi képletet kell használni:
ahol:
conc |
= |
a szóban forgó szennyező anyag koncentrációja a hígított kipufogógázban, a szóban forgó szennyező anyag hígítólevegőben lévő mennyiségével korrigálva, ppm |
conce |
= |
a szóban forgó szennyező anyagnak a hígított kipufogógázban mért koncentrációja, ppm |
concd |
= |
a szóban forgó szennyező anyagnak a hígítólevegőben mért koncentrációja, ppm |
DF |
= |
hígítási arány |
A hígítási arányt a következőképpen kell meghatározni:
a) |
dízel és PB-gáz-üzemű motorokra: |
b) |
földgáz-üzemű motorokra: |
ahol:
CO2, conce |
= |
CO2a hígított kipufogógáz CO2-koncentrációja, térf.% |
HCconce |
= |
a hígított kipufogógáz HC-koncentrációja, ppm C1 |
NMHCconce |
= |
c a hígított kipufogógáz NMHC-koncentrációja, ppm C1 |
COconce |
= |
a hígított kipufogógáz CO-koncentrációja, ppm |
FS |
= |
sztöchiometrikus együttható |
A száraz alapon mért koncentrációkat nedves alapra kell átalakítani a III. melléklet 1. függelékének 4.2. pontja szerint.
A sztöchiometrikus együtthatót az alábbiak szerint kell kiszámítani:
ahol:
x, y |
= |
üzemanyag-összetétel CxHy |
Alternatívaként, ha az üzemanyag összetétele nem ismert, az alábbi sztöchiometrikus együtthatók használhatók:
FS (dízel) |
= |
13,4 |
FS (PB gáz) |
= |
11,6 |
FS (földgáz) |
= |
9,5 |
4.3.2. Áramláskiegyenlítéses rendszerek
A hőcserélő nélküli rendszereknél a szennyező anyagok (g/vizsgálat) tömegét a pillanatnyi kibocsátott szennyezőanyag-tömegek kiszámításával és a pillanatnyi értékeknek az egész ciklusra való integrálásával kell meghatározni. A háttér-korrekciót is közvetlenül a pillanatnyi koncentrációértékekre kell alkalmazni. Az alábbi képleteket kell használni:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ahol:
conce |
= |
a szóban forgó szennyező anyagnak a hígított kipufogógázban mért koncentrációja, ppm |
concd |
= |
a szóban forgó szennyező anyagnak a hígítólevegőben mért koncentrációja, ppm |
MTOTW,i |
= |
a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege (lásd a 4.1. pontot), kg |
MTOTW |
= |
a hígított kipufogógáz teljes tömege a ciklus alatt (lásd a 4.1. pontot), kg |
KH,D |
= |
a 4.2. pont szerint meghatározott nedvességkorrekciós tényező dízelmotorokra |
KH,G |
= |
a 4.2. pont szerint meghatározott nedvességkorrekciós tényező gázmotorokra |
DF |
= |
a 4.3.1.1. pont szerint meghatározott hígítási tényező |
4.4. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás kiszámítása
A kibocsátást (g/kWh-ban) az egyes összetevőkre az alábbi módon kell kiszámítani:
(dízel- és gázüzemű motorok)
(dízel- és gázüzemű motorok)
(dízel- és PB-gáz-üzemű motorok)
(földgáz-üzemű motorok)
(földgáz-üzemű motorok)
ahol:
Wact |
= |
a ciklus 3.9.2. pont szerint meghatározott tényleges munkája, kWh |
5. A RÉSZECSKEKIBOCSÁTÁS SZÁMÍTÁSA (CSAK DÍZELMOTOROKNÁL)
5.1. A tömegáram kiszámítása
A részecskék (g/vizsgálat) tömegét az alábbiak szerint kell kiszámítani:
ahol:
Mf |
= |
a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege, mg |
MTOTW |
= |
a hígított kipufogógáz 4.1. pont szerint meghatározott össztömege a ciklus alatt, kg |
MSAM |
= |
a hígítóalagútból részecske-mintavétel céljából kivett hígított kipufogógáz tömege, kg |
és:
Mf |
= |
Mf,p + Mf,b, ha külön lettek mérve, mg |
Mf,p |
= |
az elsődleges szűrőn összegyűjtött részecskék tömege, mg |
Mf,b |
= |
a másodlagos szűrőn összegyűjtött részecskék tömege, mg |
Kettős hígítórendszer alkalmazása esetén a másodlagos hígítólevegő tömegét le kell vonni a részecskeszűrőkön áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz-minta teljes tömegéből
ahol:
MTOT |
= |
a részecskeszűrőn áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz tömege, kg |
MSEC |
= |
a másodlagos hígítólevegő tömege, kg |
Ha a 3.4. pont szerint meghatározzák a hígítólevegő részecske-háttérszintjét, a részecsketömeget korrigálni lehet a háttér figyelembevételével. Ebben az esetben a (g/vizsgálat) részecsketömeget az alábbiak szerint kell kiszámítani:
ahol:
Mf, MSAM, MTOTW |
= |
lásd fent |
MDIL |
= |
a részecske háttér-mintavevő által begyűjtött elsődleges hígítólevegő tömege, kg |
Md |
= |
az elsődleges hígítólevegőből begyűjtött háttér-részecskék tömege, mg |
DF |
= |
a 4.3.2. pont szerint meghatározott hígítási arány |
5.2. A fajlagos kibocsátás számítása
A részecskekibocsátást (g/kWh-ban) az alábbiak szerint kell kiszámítani:
ahol:
Wact |
= |
a ciklus 3.9.2. pont szerint meghatározott tényleges munkája, kWh. |
(1) 2005. október 1-jéig a zárójelben szereplő értékek használhatók gázmotorok típusjóváhagyásához. (A Bizottság jelentést készít a gázmotor-technológia fejlődésétől, hogy megerősítse vagy módosítsa a regressziós egyenes e táblázatban megadott tűréseinek a gázmotorokra alkalmazandó értékeit.)
(2) C1 egyenértékre alapozva.
3. függelék
ETC MOTOR-FÉKPADI PROGRAM
Idő s |
Normális sebesség % |
Normális nyomaték % |
1 |
0 |
0 |
2 |
0 |
0 |
3 |
0 |
0 |
4 |
0 |
0 |
5 |
0 |
0 |
6 |
0 |
0 |
7 |
0 |
0 |
8 |
0 |
0 |
9 |
0 |
0 |
10 |
0 |
0 |
11 |
0 |
0 |
12 |
0 |
0 |
13 |
0 |
0 |
14 |
0 |
0 |
15 |
0 |
0 |
16 |
0,1 |
1,5 |
17 |
23,1 |
21,5 |
18 |
12,6 |
28,5 |
19 |
21,8 |
71 |
20 |
19,7 |
76,8 |
21 |
54,6 |
80,9 |
22 |
71,3 |
4,9 |
23 |
55,9 |
18,1 |
24 |
72 |
85,4 |
25 |
86,7 |
61,8 |
26 |
51,7 |
0 |
27 |
53,4 |
48,9 |
28 |
34,2 |
87,6 |
29 |
45,5 |
92,7 |
30 |
54,6 |
99,5 |
31 |
64,5 |
96,8 |
32 |
71,7 |
85,4 |
33 |
79,4 |
54,8 |
34 |
89,7 |
99,4 |
35 |
57,4 |
0 |
36 |
59,7 |
30,6 |
37 |
90,1 |
„m” |
38 |
82,9 |
„m” |
39 |
51,3 |
„m” |
40 |
28,5 |
„m” |
41 |
29,3 |
„m” |
42 |
26,7 |
„m” |
43 |
20,4 |
„m” |
44 |
14,1 |
0 |
45 |
6,5 |
0 |
46 |
0 |
0 |
47 |
0 |
0 |
48 |
0 |
0 |
49 |
0 |
0 |
50 |
0 |
0 |
51 |
0 |
0 |
52 |
0 |
0 |
53 |
0 |
0 |
54 |
0 |
0 |
55 |
0 |
0 |
56 |
0 |
0 |
57 |
0 |
0 |
58 |
0 |
0 |
59 |
0 |
0 |
60 |
0 |
0 |
61 |
0 |
0 |
62 |
25,5 |
11,1 |
63 |
28,5 |
20,9 |
64 |
32 |
73,9 |
65 |
4 |
82,3 |
66 |
34,5 |
80,4 |
67 |
64,1 |
86 |
68 |
58 |
0 |
69 |
50,3 |
83,4 |
70 |
66,4 |
99,1 |
71 |
81,4 |
99,6 |
72 |
88,7 |
73,4 |
73 |
52,5 |
0 |
74 |
46,4 |
58,5 |
75 |
48,6 |
90,9 |
76 |
55,2 |
99,4 |
77 |
62,3 |
99 |
78 |
68,4 |
91,5 |
79 |
74,5 |
73,7 |
80 |
38 |
0 |
81 |
41,8 |
89,6 |
82 |
47,1 |
99,2 |
83 |
52,5 |
99,8 |
84 |
56,9 |
80,8 |
85 |
58,3 |
11,8 |
86 |
56,2 |
„m” |
87 |
52 |
„m” |
88 |
43,3 |
„m” |
89 |
36,1 |
„m” |
90 |
27,6 |
„m” |
91 |
21,1 |
„m” |
92 |
8 |
0 |
93 |
0 |
0 |
94 |
0 |
0 |
95 |
0 |
0 |
96 |
0 |
0 |
97 |
0 |
0 |
98 |
0 |
0 |
99 |
0 |
0 |
100 |
0 |
0 |
101 |
0 |
0 |
102 |
0 |
0 |
103 |
0 |
0 |
104 |
0 |
0 |
105 |
0 |
0 |
106 |
0 |
0 |
107 |
0 |
0 |
108 |
11,6 |
14,8 |
109 |
0 |
0 |
110 |
27,2 |
74,8 |
111 |
17 |
76,9 |
112 |
36 |
78 |
113 |
59,7 |
86 |
114 |
80,8 |
17,9 |
115 |
49,7 |
0 |
116 |
65,6 |
86 |
117 |
78,6 |
72,2 |
118 |
64,9 |
„m” |
119 |
44,3 |
„m” |
120 |
51,4 |
83,4 |
121 |
58,1 |
97 |
122 |
69,3 |
99,3 |
123 |
72 |
20,8 |
124 |
72,1 |
„m” |
125 |
65,3 |
„m” |
126 |
64 |
„m” |
127 |
59,7 |
„m” |
128 |
52,8 |
„m” |
129 |
45,9 |
„m” |
130 |
38,7 |
„m” |
131 |
32,4 |
„m” |
132 |
27 |
„m” |
133 |
21,7 |
„m” |
134 |
19,1 |
0,4 |
135 |
34,7 |
14 |
136 |
16,4 |
48,6 |
137 |
0 |
11,2 |
138 |
1,2 |
2,1 |
139 |
30,1 |
19,3 |
140 |
30 |
73,9 |
141 |
54,4 |
74,4 |
142 |
77,2 |
55,6 |
143 |
58,1 |
0 |
144 |
45 |
82,1 |
145 |
68,7 |
98,1 |
146 |
85,7 |
67,2 |
147 |
60,2 |
0 |
148 |
59,4 |
98 |
149 |
72,7 |
99,6 |
150 |
79,9 |
45 |
151 |
44,3 |
0 |
152 |
41,5 |
84,4 |
153 |
56,2 |
98,2 |
154 |
65,7 |
99,1 |
155 |
74,4 |
84,7 |
156 |
54,4 |
0 |
157 |
47,9 |
89,7 |
158 |
54,5 |
99,5 |
159 |
62,7 |
96,8 |
160 |
62,3 |
0 |
161 |
46,2 |
54,2 |
162 |
44,3 |
83,2 |
163 |
48,2 |
13,3 |
164 |
51 |
„m” |
165 |
50 |
„m” |
166 |
49,2 |
„m” |
167 |
49,3 |
„m” |
168 |
49,9 |
„m” |
169 |
51,6 |
„m” |
170 |
49,7 |
„m” |
171 |
48,5 |
„m” |
172 |
50,3 |
72,5 |
173 |
51,1 |
84,5 |
174 |
54,6 |
64,8 |
175 |
56,6 |
76,5 |
176 |
58 |
„m” |
177 |
53,6 |
„m” |
178 |
40,8 |
„m” |
179 |
32,9 |
„m” |
180 |
26,3 |
„m” |
181 |
20,9 |
„m” |
182 |
10 |
0 |
183 |
0 |
0 |
184 |
0 |
0 |
185 |
0 |
0 |
186 |
0 |
0 |
187 |
0 |
0 |
188 |
0 |
0 |
189 |
0 |
0 |
190 |
0 |
0 |
191 |
0 |
0 |
192 |
0 |
0 |
193 |
0 |
0 |
194 |
0 |
0 |
195 |
0 |
0 |
196 |
0 |
0 |
197 |
0 |
0 |
198 |
0 |
0 |
199 |
0 |
0 |
200 |
0 |
0 |
201 |
0 |
0 |
202 |
0 |
0 |
203 |
0 |
0 |
204 |
0 |
0 |
205 |
0 |
0 |
206 |
0 |
0 |
207 |
0 |
0 |
208 |
0 |
0 |
209 |
0 |
0 |
210 |
0 |
0 |
211 |
0 |
0 |
212 |
0 |
0 |
213 |
0 |
0 |
214 |
0 |
0 |
215 |
0 |
0 |
216 |
0 |
0 |
217 |
0 |
0 |
218 |
0 |
0 |
219 |
0 |
0 |
220 |
0 |
0 |
221 |
0 |
0 |
222 |
0 |
0 |
223 |
0 |
0 |
224 |
0 |
0 |
225 |
21,2 |
62,7 |
226 |
30,8 |
75,1 |
227 |
5,9 |
82,7 |
228 |
34,6 |
80,3 |
229 |
59,9 |
87 |
230 |
84,3 |
86,2 |
231 |
68,7 |
„m” |
232 |
43,6 |
„m” |
233 |
41,5 |
85,4 |
234 |
49,9 |
94,3 |
235 |
60,8 |
99 |
236 |
70,2 |
99,4 |
237 |
81,1 |
92,4 |
238 |
49,2 |
0 |
239 |
56 |
86,2 |
240 |
56,2 |
99,3 |
241 |
61,7 |
99 |
242 |
69,2 |
99,3 |
243 |
74,1 |
99,8 |
244 |
72,4 |
8,4 |
245 |
71,3 |
0 |
246 |
71,2 |
9,1 |
247 |
67,1 |
„m” |
248 |
65,5 |
„m” |
249 |
64,4 |
„m” |
250 |
62,9 |
25,6 |
251 |
62,2 |
35,6 |
252 |
62,9 |
24,4 |
253 |
58,8 |
„m” |
254 |
56,9 |
„m” |
255 |
54,5 |
„m” |
256 |
51,7 |
17 |
257 |
56,2 |
78,7 |
258 |
59,5 |
94,7 |
259 |
65,5 |
99,1 |
260 |
71,2 |
99,5 |
261 |
76,6 |
99,9 |
262 |
79 |
0 |
263 |
52,9 |
97,5 |
264 |
53,1 |
99,7 |
265 |
59 |
99,1 |
266 |
62,2 |
99 |
267 |
65 |
99,1 |
268 |
69 |
83,1 |
269 |
69,9 |
28,4 |
270 |
70,6 |
12,5 |
271 |
68,9 |
8,4 |
272 |
69,8 |
9,1 |
273 |
69,6 |
7 |
274 |
65,7 |
„m” |
275 |
67,1 |
„m” |
276 |
66,7 |
„m” |
277 |
65,6 |
„m” |
278 |
64,5 |
„m” |
279 |
62,9 |
„m” |
280 |
59,3 |
„m” |
281 |
54,1 |
„m” |
282 |
51,3 |
„m” |
283 |
47,9 |
„m” |
284 |
43,6 |
„m” |
285 |
39,4 |
„m” |
286 |
34,7 |
„m” |
287 |
29,8 |
„m” |
288 |
20,9 |
73,4 |
289 |
36,9 |
„m” |
290 |
35,5 |
„m” |
291 |
20,9 |
„m” |
292 |
49,7 |
11,9 |
293 |
42,5 |
„m” |
294 |
32 |
„m” |
295 |
23,6 |
„m” |
296 |
19,1 |
0 |
297 |
15,7 |
73,5 |
298 |
25,1 |
76,8 |
299 |
34,5 |
81,4 |
300 |
44,1 |
87,4 |
301 |
52,8 |
98,6 |
302 |
63,6 |
99 |
303 |
73,6 |
99,7 |
304 |
62,2 |
„m” |
305 |
29,2 |
„m” |
306 |
46,4 |
22 |
307 |
47,3 |
13,8 |
308 |
47,2 |
12,5 |
309 |
47,9 |
11,5 |
310 |
47,8 |
35,5 |
311 |
49,2 |
83,3 |
312 |
52,7 |
96,4 |
313 |
57,4 |
99,2 |
314 |
61,8 |
99 |
315 |
66,4 |
60,9 |
316 |
65,8 |
„m” |
317 |
59 |
„m” |
318 |
50,7 |
„m” |
319 |
41,8 |
„m” |
320 |
34,7 |
„m” |
321 |
28,7 |
„m” |
322 |
25,2 |
„m” |
323 |
43 |
24,8 |
324 |
38,7 |
0 |
325 |
48,1 |
31,9 |
326 |
40,3 |
61 |
327 |
42,4 |
52,1 |
328 |
46,4 |
47,7 |
329 |
46,9 |
30,7 |
330 |
46,1 |
23,1 |
331 |
45,7 |
23,2 |
332 |
45,5 |
31,9 |
333 |
46,4 |
73,6 |
334 |
51,3 |
60,7 |
335 |
51,3 |
51,1 |
336 |
53,2 |
46,8 |
337 |
53,9 |
50 |
338 |
53,4 |
52,1 |
339 |
53,8 |
45,7 |
340 |
50,6 |
22,1 |
341 |
47,8 |
26 |
342 |
41,6 |
17,8 |
343 |
38,7 |
29,8 |
344 |
35,9 |
71,6 |
345 |
34,6 |
47,3 |
346 |
34,8 |
80,3 |
347 |
35,9 |
87,2 |
348 |
38,8 |
90,8 |
349 |
41,5 |
94,7 |
350 |
47,1 |
99,2 |
351 |
53,1 |
99,7 |
352 |
46,4 |
0 |
353 |
42,5 |
0,7 |
354 |
43,6 |
58,6 |
355 |
47,1 |
87,5 |
356 |
54,1 |
99,5 |
357 |
62,9 |
99 |
358 |
72,6 |
99,6 |
359 |
82,4 |
99,5 |
360 |
88 |
99,4 |
361 |
46,4 |
0 |
362 |
53,4 |
95,2 |
363 |
58,4 |
99,2 |
364 |
61,5 |
99 |
365 |
64,8 |
99 |
366 |
68,1 |
99,2 |
367 |
73,4 |
99,7 |
368 |
73,3 |
29,8 |
369 |
73,5 |
14,6 |
370 |
68,3 |
0 |
371 |
45,4 |
49,9 |
372 |
47,2 |
75,7 |
373 |
44,5 |
9 |
374 |
47,8 |
10,3 |
375 |
46,8 |
15,9 |
376 |
46,9 |
12,7 |
377 |
46,8 |
8,9 |
378 |
46,1 |
6,2 |
379 |
46,1 |
„m” |
380 |
45,5 |
„m” |
381 |
44,7 |
„m” |
382 |
43,8 |
„m” |
383 |
41 |
„m” |
384 |
41,1 |
6,4 |
385 |
38 |
6,3 |
386 |
35,9 |
0,3 |
387 |
33,5 |
0 |
388 |
53,1 |
48,9 |
389 |
48,3 |
„m” |
390 |
49,9 |
„m” |
391 |
48 |
„m” |
392 |
45,3 |
„m” |
393 |
41,6 |
3,1 |
394 |
44,3 |
79 |
395 |
44,3 |
89,5 |
396 |
43,4 |
98,8 |
397 |
44,3 |
98,9 |
398 |
43 |
98,8 |
399 |
42,2 |
98,8 |
400 |
42,7 |
98,8 |
401 |
45 |
99 |
402 |
43,6 |
98,9 |
403 |
42,2 |
98,8 |
404 |
44,8 |
99 |
405 |
43,4 |
98,8 |
406 |
45 |
99 |
407 |
42,2 |
54,3 |
408 |
61,2 |
31,9 |
409 |
56,3 |
72,3 |
410 |
59,7 |
99,1 |
411 |
62,3 |
99 |
412 |
67,9 |
99,2 |
413 |
69,5 |
99,3 |
414 |
73,1 |
99,7 |
415 |
77,7 |
99,8 |
416 |
79,7 |
99,7 |
417 |
82,5 |
99,5 |
418 |
85,3 |
99,4 |
419 |
86,6 |
99,4 |
420 |
89,4 |
99,4 |
421 |
62,2 |
0 |
422 |
52,7 |
96,4 |
423 |
50,2 |
99,8 |
424 |
49,3 |
99,6 |
425 |
52,2 |
99,8 |
426 |
51,3 |
100 |
427 |
51,3 |
100 |
428 |
51,1 |
100 |
429 |
51,1 |
100 |
430 |
51,8 |
99,9 |
431 |
51,3 |
100 |
432 |
51,1 |
100 |
433 |
51,3 |
100 |
434 |
52,3 |
99,8 |
435 |
52,9 |
99,7 |
436 |
53,8 |
99,6 |
437 |
51,7 |
99,9 |
438 |
53,5 |
99,6 |
439 |
52 |
99,8 |
440 |
51,7 |
99,9 |
441 |
53,2 |
99,7 |
442 |
54,2 |
99,5 |
443 |
55,2 |
99,4 |
444 |
53,8 |
99,6 |
445 |
53,1 |
99,7 |
446 |
55 |
99,4 |
447 |
57 |
99,2 |
448 |
61,5 |
99 |
449 |
59,4 |
5,7 |
450 |
59 |
0 |
451 |
57,3 |
59,8 |
452 |
64,1 |
99 |
453 |
70,9 |
90,5 |
454 |
58 |
0 |
455 |
41,5 |
59,8 |
456 |
44,1 |
92,6 |
457 |
46,8 |
99,2 |
458 |
47,2 |
99,3 |
459 |
51 |
100 |
460 |
53,2 |
99,7 |
461 |
53,1 |
99,7 |
462 |
55,9 |
53,1 |
463 |
53,9 |
13,9 |
464 |
52,5 |
„m” |
465 |
51,7 |
„m” |
466 |
51,5 |
52,2 |
467 |
52,8 |
80 |
468 |
54,9 |
95 |
469 |
57,3 |
99,2 |
470 |
60,7 |
99,1 |
471 |
62,4 |
„m” |
472 |
60,1 |
„m” |
473 |
53,2 |
„m” |
474 |
44 |
„m” |
475 |
35,2 |
„m” |
476 |
30,5 |
„m” |
477 |
26,5 |
„m” |
478 |
22,5 |
„m” |
479 |
20,4 |
„m” |
480 |
19,1 |
„m” |
481 |
19,1 |
„m” |
482 |
13,4 |
„m” |
483 |
6,7 |
„m” |
484 |
3,2 |
„m” |
485 |
14,3 |
63,8 |
486 |
34,1 |
0 |
487 |
23,9 |
75,7 |
488 |
31,7 |
79,2 |
489 |
32,1 |
19,4 |
490 |
35,9 |
5,8 |
491 |
36,6 |
0,8 |
492 |
38,7 |
„m” |
493 |
38,4 |
„m” |
494 |
39,4 |
„m” |
495 |
39,7 |
„m” |
496 |
40,5 |
„m” |
497 |
40,8 |
„m” |
498 |
39,7 |
„m” |
499 |
39,2 |
„m” |
500 |
38,7 |
„m” |
501 |
32,7 |
„m” |
502 |
30,1 |
„m” |
503 |
21,9 |
„m” |
504 |
12,8 |
0 |
505 |
0 |
0 |
506 |
0 |
0 |
507 |
0 |
0 |
508 |
0 |
0 |
509 |
0 |
0 |
510 |
0 |
0 |
511 |
0 |
0 |
512 |
0 |
0 |
513 |
0 |
0 |
514 |
30,5 |
25,6 |
515 |
19,7 |
56,9 |
516 |
16,3 |
45,1 |
517 |
27,2 |
4,6 |
518 |
21,7 |
1,3 |
519 |
29,7 |
28,6 |
520 |
36,6 |
73,7 |
521 |
61,3 |
59,5 |
522 |
40,8 |
0 |
523 |
36,6 |
27,8 |
524 |
39,4 |
80,4 |
525 |
51,3 |
88,9 |
526 |
58,5 |
11,1 |
527 |
60,7 |
„m” |
528 |
54,5 |
„m” |
529 |
51,3 |
„m” |
530 |
45,5 |
„m” |
531 |
40,8 |
„m” |
532 |
38,9 |
„m” |
533 |
36,6 |
„m” |
534 |
36,1 |
72,7 |
535 |
44,8 |
78,9 |
536 |
51,6 |
91,1 |
537 |
59,1 |
99,1 |
538 |
66 |
99,1 |
539 |
75,1 |
99,9 |
540 |
81 |
8 |
541 |
39,1 |
0 |
542 |
53,8 |
89,7 |
543 |
59,7 |
99,1 |
544 |
64,8 |
99 |
545 |
70,6 |
96,1 |
546 |
72,6 |
19,6 |
547 |
72 |
6,3 |
548 |
68,9 |
0,1 |
549 |
67,7 |
„m” |
550 |
66,8 |
„m” |
551 |
64,3 |
16,9 |
552 |
64,9 |
7 |
553 |
63,6 |
12,5 |
554 |
63 |
7,7 |
555 |
64,4 |
38,2 |
556 |
63 |
11,8 |
557 |
63,6 |
0 |
558 |
63,3 |
5 |
559 |
60,1 |
9,1 |
560 |
61 |
8,4 |
561 |
59,7 |
0,9 |
562 |
58,7 |
„m” |
563 |
56 |
„m” |
564 |
53,9 |
„m” |
565 |
52,1 |
„m” |
566 |
49,9 |
„m” |
567 |
46,4 |
„m” |
568 |
43,6 |
„m” |
569 |
40,8 |
„m” |
570 |
37,5 |
„m” |
571 |
27,8 |
„m” |
572 |
17,1 |
0,6 |
573 |
12,2 |
0,9 |
574 |
11,5 |
1,1 |
575 |
8,7 |
0,5 |
576 |
8 |
0,9 |
577 |
5,3 |
0,2 |
578 |
4 |
0 |
579 |
3,9 |
0 |
580 |
0 |
0 |
581 |
0 |
0 |
582 |
0 |
0 |
583 |
0 |
0 |
584 |
0 |
0 |
585 |
0 |
0 |
586 |
0 |
0 |
587 |
8,7 |
22,8 |
588 |
16,2 |
49,4 |
589 |
23,6 |
56 |
590 |
21,1 |
56,1 |
591 |
23,6 |
56 |
592 |
46,2 |
68,8 |
593 |
68,4 |
61,2 |
594 |
58,7 |
„m” |
595 |
31,6 |
„m” |
596 |
19,9 |
8,8 |
597 |
32,9 |
70,2 |
598 |
43 |
79 |
599 |
57,4 |
98,9 |
600 |
72,1 |
73,8 |
601 |
53 |
0 |
602 |
48,1 |
86 |
603 |
56,2 |
99 |
604 |
65,4 |
98,9 |
605 |
72,9 |
99,7 |
606 |
67,5 |
„m” |
607 |
39 |
„m” |
608 |
41,9 |
38,1 |
609 |
44,1 |
80,4 |
610 |
46,8 |
99,4 |
611 |
48,7 |
99,9 |
612 |
50,5 |
99,7 |
613 |
52,5 |
90,3 |
614 |
51 |
1,8 |
615 |
50 |
„m” |
616 |
49,1 |
„m” |
617 |
47 |
„m” |
618 |
43,1 |
„m” |
619 |
39,2 |
„m” |
620 |
40,6 |
0,5 |
621 |
41,8 |
53,4 |
622 |
44,4 |
65,1 |
623 |
48,1 |
67,8 |
624 |
53,8 |
99,2 |
625 |
58,6 |
98,9 |
626 |
63,6 |
98,8 |
627 |
68,5 |
99,2 |
628 |
72,2 |
89,4 |
629 |
77,1 |
0 |
630 |
57,8 |
79,1 |
631 |
60,3 |
98,8 |
632 |
61,9 |
98,8 |
633 |
63,8 |
98,8 |
634 |
64,7 |
98,9 |
635 |
65,4 |
46,5 |
636 |
65,7 |
44,5 |
637 |
65,6 |
3,5 |
638 |
49,1 |
0 |
639 |
50,4 |
73,1 |
640 |
50,5 |
„m” |
641 |
51 |
„m” |
642 |
49,4 |
„m” |
643 |
49,2 |
„m” |
644 |
48,6 |
„m” |
645 |
47,5 |
„m” |
646 |
46,5 |
„m” |
647 |
46 |
11,3 |
648 |
45,6 |
42,8 |
649 |
47,1 |
83 |
650 |
46,2 |
99,3 |
651 |
47,9 |
99,7 |
652 |
49,5 |
99,9 |
653 |
50,6 |
99,7 |
654 |
51 |
99,6 |
655 |
53 |
99,3 |
656 |
54,9 |
99,1 |
657 |
55,7 |
99 |
658 |
56 |
99 |
659 |
56,1 |
9,3 |
660 |
55,6 |
„m” |
661 |
55,4 |
„m” |
662 |
54,9 |
51,3 |
663 |
54,9 |
59,8 |
664 |
54 |
39,3 |
665 |
53,8 |
„m” |
666 |
52 |
„m” |
667 |
50,4 |
„m” |
668 |
50,6 |
0 |
669 |
49,3 |
41,7 |
670 |
50 |
73,2 |
671 |
50,4 |
99,7 |
672 |
51,9 |
99,5 |
673 |
53,6 |
99,3 |
674 |
54,6 |
99,1 |
675 |
56 |
99 |
676 |
55,8 |
99 |
677 |
58,4 |
98,9 |
678 |
59,9 |
98,8 |
679 |
60,9 |
98,8 |
680 |
63 |
98,8 |
681 |
64,3 |
98,9 |
682 |
64,8 |
64 |
683 |
65,9 |
46,5 |
684 |
66,2 |
28,7 |
685 |
65,2 |
1,8 |
686 |
65 |
6,8 |
687 |
63,6 |
53,6 |
688 |
62,4 |
82,5 |
689 |
61,8 |
98,8 |
690 |
59,8 |
98,8 |
691 |
59,2 |
98,8 |
692 |
59,7 |
98,8 |
693 |
61,2 |
98,8 |
694 |
62,2 |
49,4 |
695 |
62,8 |
37,2 |
696 |
63,5 |
46,3 |
697 |
64,7 |
72,3 |
698 |
64,7 |
72,3 |
699 |
65,4 |
77,4 |
700 |
66,1 |
69,3 |
701 |
64,3 |
„m” |
702 |
64,3 |
„m” |
703 |
63 |
„m” |
704 |
62,2 |
„m” |
705 |
61,6 |
„m” |
706 |
62,4 |
„m” |
707 |
62,2 |
„m” |
708 |
61 |
„m” |
709 |
58,7 |
„m” |
710 |
55,5 |
„m” |
711 |
51,7 |
„m” |
712 |
49,2 |
„m” |
713 |
48,8 |
40,4 |
714 |
47,9 |
„m” |
715 |
46,2 |
„m” |
716 |
45,6 |
9,8 |
717 |
45,6 |
34,5 |
718 |
45,5 |
37,1 |
719 |
43,8 |
„m” |
720 |
41,9 |
„m” |
721 |
41,3 |
„m” |
722 |
41,4 |
„m” |
723 |
41,2 |
„m” |
724 |
41,8 |
„m” |
725 |
41,8 |
„m” |
726 |
43,2 |
17,4 |
727 |
45 |
29 |
728 |
44,2 |
„m” |
729 |
43,9 |
„m” |
730 |
38 |
10,7 |
731 |
56,8 |
„m” |
732 |
57,1 |
„m” |
733 |
52 |
„m” |
734 |
44,4 |
„m” |
735 |
40,2 |
„m” |
736 |
39,2 |
16,5 |
737 |
38,9 |
73,2 |
738 |
39,9 |
89,8 |
739 |
42,3 |
98,6 |
740 |
43,7 |
98,8 |
741 |
45,5 |
99,1 |
742 |
45,6 |
99,2 |
743 |
48,1 |
99,7 |
744 |
49 |
100 |
745 |
49,8 |
99,9 |
746 |
49,8 |
99,9 |
747 |
51,9 |
99,5 |
748 |
52,3 |
99,4 |
749 |
53,3 |
99,3 |
750 |
52,9 |
99,3 |
751 |
54,3 |
99,2 |
752 |
55,5 |
99,1 |
753 |
56,7 |
99 |
754 |
61,7 |
98,8 |
755 |
64,3 |
47,4 |
756 |
64,7 |
1,8 |
757 |
66,2 |
„m” |
758 |
49,1 |
„m” |
759 |
52,1 |
46 |
760 |
52,6 |
61 |
761 |
52,9 |
0 |
762 |
52,3 |
20,4 |
763 |
54,2 |
56,7 |
764 |
55,4 |
59,8 |
765 |
56,1 |
49,2 |
766 |
56,8 |
33,7 |
767 |
57,2 |
96 |
768 |
58,6 |
98,9 |
769 |
59,5 |
98,8 |
770 |
61,2 |
98,8 |
771 |
62,1 |
98,8 |
772 |
62,7 |
98,8 |
773 |
62,8 |
98,8 |
774 |
64 |
98,9 |
775 |
63,2 |
46,3 |
776 |
62,4 |
„m” |
777 |
60,3 |
„m” |
778 |
58,7 |
„m” |
779 |
57,2 |
„m” |
780 |
56,1 |
„m” |
781 |
56 |
9,3 |
782 |
55,2 |
26,3 |
783 |
54,8 |
42,8 |
784 |
55,7 |
47,1 |
785 |
56,6 |
52,4 |
786 |
58 |
50,3 |
787 |
58,6 |
20,6 |
788 |
58,7 |
„m” |
789 |
59,3 |
„m” |
790 |
58,6 |
„m” |
791 |
60,5 |
9,7 |
792 |
59,2 |
9,6 |
793 |
59,9 |
9,6 |
794 |
59,6 |
9,6 |
795 |
59,9 |
6,2 |
796 |
59,9 |
9,6 |
797 |
60,5 |
13,1 |
798 |
60,3 |
20,7 |
799 |
59,9 |
31 |
800 |
60,5 |
42 |
801 |
61,5 |
52,5 |
802 |
60,9 |
51,4 |
803 |
61,2 |
57,7 |
804 |
62,8 |
98,8 |
805 |
63,4 |
96,1 |
806 |
64,6 |
45,4 |
807 |
64,1 |
5 |
808 |
63 |
3,2 |
809 |
62,7 |
14,9 |
810 |
63,5 |
35,8 |
811 |
64,1 |
73,3 |
812 |
64,3 |
37,4 |
813 |
64,1 |
21 |
814 |
63,7 |
21 |
815 |
62,9 |
18 |
816 |
62,4 |
32,7 |
817 |
61,7 |
46,2 |
818 |
59,8 |
45,1 |
819 |
57,4 |
43,9 |
820 |
54,8 |
42,8 |
821 |
54,3 |
65,2 |
822 |
52,9 |
62,1 |
823 |
52,4 |
30,6 |
824 |
50,4 |
„m” |
825 |
48,6 |
„m” |
826 |
47,9 |
„m” |
827 |
46,8 |
„m” |
828 |
46,9 |
9,4 |
829 |
49,5 |
41,7 |
830 |
50,5 |
37,8 |
831 |
52,3 |
20,4 |
832 |
54,1 |
30,7 |
833 |
56,3 |
41,8 |
834 |
58,7 |
26,5 |
835 |
57,3 |
„m” |
836 |
59 |
„m” |
837 |
59,8 |
„m” |
838 |
60,3 |
„m” |
839 |
61,2 |
„m” |
840 |
61,8 |
„m” |
841 |
62,5 |
„m” |
842 |
62,4 |
„m” |
843 |
61,5 |
„m” |
844 |
63,7 |
„m” |
845 |
61,9 |
„m” |
846 |
61,6 |
29,7 |
847 |
60,3 |
„m” |
848 |
59,2 |
„m” |
849 |
57,3 |
„m” |
850 |
52,3 |
„m” |
851 |
49,3 |
„m” |
852 |
47,3 |
„m” |
853 |
46,3 |
38,8 |
854 |
46,8 |
35,1 |
855 |
46,6 |
„m” |
856 |
44,3 |
„m” |
857 |
43,1 |
„m” |
858 |
42,4 |
2,1 |
859 |
41,8 |
2,4 |
860 |
43,8 |
68,8 |
861 |
44,6 |
89,2 |
862 |
46 |
99,2 |
863 |
46,9 |
99,4 |
864 |
47,9 |
99,7 |
865 |
50,2 |
99,8 |
866 |
51,2 |
99,6 |
867 |
52,3 |
99,4 |
868 |
53 |
99,3 |
869 |
54,2 |
99,2 |
870 |
55,5 |
99,1 |
871 |
56,7 |
99 |
872 |
57,3 |
98,9 |
873 |
58 |
98,9 |
874 |
60,5 |
31,1 |
875 |
60,2 |
„m” |
876 |
60,3 |
„m” |
877 |
60,5 |
6,3 |
878 |
61,4 |
19,3 |
879 |
60,3 |
1,2 |
880 |
60,5 |
2,9 |
881 |
61,2 |
34,1 |
882 |
61,6 |
13,2 |
883 |
61,5 |
16,4 |
884 |
61,2 |
16,4 |
885 |
61,3 |
„m” |
886 |
63,1 |
„m” |
887 |
63,2 |
4,8 |
888 |
62,3 |
22,3 |
889 |
62 |
38,5 |
890 |
61,6 |
29,6 |
891 |
61,6 |
26,6 |
892 |
61,8 |
28,1 |
893 |
62 |
29,6 |
894 |
62 |
16,3 |
895 |
61,1 |
„m” |
896 |
61,2 |
„m” |
897 |
60,7 |
19,2 |
898 |
60,7 |
32,5 |
899 |
60,9 |
17,8 |
900 |
60,1 |
19,2 |
901 |
59,3 |
38,2 |
902 |
59,9 |
45 |
903 |
59,4 |
32,4 |
904 |
59,2 |
23,5 |
905 |
59,5 |
40,8 |
906 |
58,3 |
„m” |
907 |
58,2 |
„m” |
908 |
57,6 |
„m” |
909 |
57,1 |
„m” |
910 |
57 |
0,6 |
911 |
57 |
26,3 |
912 |
56,5 |
29,2 |
913 |
56,3 |
20,5 |
914 |
56,1 |
„m” |
915 |
55,2 |
„m” |
916 |
54,7 |
17,5 |
917 |
55,2 |
29,2 |
918 |
55,2 |
29,2 |
919 |
55,9 |
16 |
920 |
55,9 |
26,3 |
921 |
56,1 |
36,5 |
922 |
55,8 |
19 |
923 |
55,9 |
9,2 |
924 |
55,8 |
21,9 |
925 |
56,4 |
42,8 |
926 |
56,4 |
38 |
927 |
56,4 |
11 |
928 |
56,4 |
35,1 |
929 |
54 |
7,3 |
930 |
53,4 |
5,4 |
931 |
52,3 |
27,6 |
932 |
52,1 |
32 |
933 |
52,3 |
33,4 |
934 |
52,2 |
34,9 |
935 |
52,8 |
60,1 |
936 |
53,7 |
69,7 |
937 |
54 |
70,7 |
938 |
55,1 |
71,7 |
939 |
55,2 |
46 |
940 |
54,7 |
12,6 |
941 |
52,5 |
0 |
942 |
51,8 |
24,7 |
943 |
51,4 |
43,9 |
944 |
50,9 |
71,1 |
945 |
51,2 |
76,8 |
946 |
50,3 |
87,5 |
947 |
50,2 |
99,8 |
948 |
50,9 |
100 |
949 |
49,9 |
99,7 |
950 |
50,9 |
100 |
951 |
49,8 |
99,7 |
952 |
50,4 |
99,8 |
953 |
50,4 |
99,8 |
954 |
49,7 |
99,7 |
955 |
51 |
100 |
956 |
50,3 |
99,8 |
957 |
50,2 |
99,8 |
958 |
49,9 |
99,7 |
959 |
50,9 |
100 |
960 |
50 |
99,7 |
961 |
50,2 |
99,8 |
962 |
50,2 |
99,8 |
963 |
49,9 |
99,7 |
964 |
50,4 |
99,8 |
965 |
50,2 |
99,8 |
966 |
50,3 |
99,8 |
967 |
49,9 |
99,7 |
968 |
51,1 |
100 |
969 |
50,6 |
99,9 |
970 |
49,9 |
99,7 |
971 |
49,6 |
99,6 |
972 |
49,4 |
99,6 |
973 |
49 |
99,5 |
974 |
49,8 |
99,7 |
975 |
50,9 |
100 |
976 |
50,4 |
99,8 |
977 |
49,8 |
99,7 |
978 |
49,1 |
99,5 |
979 |
50,4 |
99,8 |
980 |
49,8 |
99,7 |
981 |
49,3 |
99,5 |
982 |
49,1 |
99,5 |
983 |
49,9 |
99,7 |
984 |
49,1 |
99,5 |
985 |
50,4 |
99,8 |
986 |
50,9 |
100 |
987 |
51,4 |
99,9 |
988 |
51,5 |
99,9 |
989 |
52,2 |
99,7 |
990 |
52,8 |
74,1 |
991 |
53,3 |
46 |
992 |
53,6 |
36,4 |
993 |
53,4 |
33,5 |
994 |
53,9 |
58,9 |
995 |
55,2 |
73,8 |
996 |
55,8 |
52,4 |
997 |
55,7 |
9,2 |
998 |
55,8 |
2,2 |
999 |
56,4 |
33,6 |
1000 |
55,4 |
„m” |
1001 |
55,2 |
„m” |
1002 |
55,8 |
26,3 |
1003 |
55,8 |
23,3 |
1004 |
56,4 |
50,2 |
1005 |
57,6 |
68,3 |
1006 |
58,8 |
90,2 |
1007 |
59,9 |
98,9 |
1008 |
62,3 |
98,8 |
1009 |
63,1 |
74,4 |
1010 |
63,7 |
49,4 |
1011 |
63,3 |
9,8 |
1012 |
48 |
0 |
1013 |
47,9 |
73,5 |
1014 |
49,9 |
99,7 |
1015 |
49,9 |
48,8 |
1016 |
49,6 |
2,3 |
1017 |
49,9 |
„m” |
1018 |
49,3 |
„m” |
1019 |
49,7 |
47,5 |
1020 |
49,1 |
„m” |
1021 |
49,4 |
„m” |
1022 |
48,3 |
„m” |
1023 |
49,4 |
„m” |
1024 |
48,5 |
„m” |
1025 |
48,7 |
„m” |
1026 |
48,7 |
„m” |
1027 |
49,1 |
„m” |
1028 |
49 |
„m” |
1029 |
49,8 |
„m” |
1030 |
48,7 |
„m” |
1031 |
48,5 |
„m” |
1032 |
49,3 |
31,3 |
1033 |
49,7 |
45,3 |
1034 |
48,3 |
44,5 |
1035 |
49,8 |
61 |
1036 |
49,4 |
64,3 |
1037 |
49,8 |
64,4 |
1038 |
50,5 |
65,6 |
1039 |
50,3 |
64,5 |
1040 |
51,2 |
82,9 |
1041 |
50,5 |
86 |
1042 |
50,6 |
89 |
1043 |
50,4 |
81,4 |
1044 |
49,9 |
49,9 |
1045 |
49,1 |
20,1 |
1046 |
47,9 |
24 |
1047 |
48,1 |
36,2 |
1048 |
47,5 |
34,5 |
1049 |
46,9 |
30,3 |
1050 |
47,7 |
53,5 |
1051 |
46,9 |
61,6 |
1052 |
46,5 |
73,6 |
1053 |
48 |
84,6 |
1054 |
47,2 |
87,7 |
1055 |
48,7 |
80 |
1056 |
48,7 |
50,4 |
1057 |
47,8 |
38,6 |
1058 |
48,8 |
63,1 |
1059 |
47,4 |
5 |
1060 |
47,3 |
47,4 |
1061 |
47,3 |
49,8 |
1062 |
46,9 |
23,9 |
1063 |
46,7 |
44,6 |
1064 |
46,8 |
65,2 |
1065 |
46,9 |
60,4 |
1066 |
46,7 |
61,5 |
1067 |
45,5 |
„m” |
1068 |
45,5 |
„m” |
1069 |
44,2 |
„m” |
1070 |
43 |
„m” |
1071 |
42,5 |
„m” |
1072 |
41 |
„m” |
1073 |
39,9 |
„m” |
1074 |
39,9 |
38,2 |
1075 |
40,1 |
48,1 |
1076 |
39,9 |
48 |
1077 |
39,4 |
59,3 |
1078 |
43,8 |
19,8 |
1079 |
52,9 |
0 |
1080 |
52,8 |
88,9 |
1081 |
53,4 |
99,5 |
1082 |
54,7 |
99,3 |
1083 |
56,3 |
99,1 |
1084 |
57,5 |
99 |
1085 |
59 |
98,9 |
1086 |
59,8 |
98,9 |
1087 |
60,1 |
98,9 |
1088 |
61,8 |
48,3 |
1089 |
61,8 |
55,6 |
1090 |
61,7 |
59,8 |
1091 |
62 |
55,6 |
1092 |
62,3 |
29,6 |
1093 |
62 |
19,3 |
1094 |
61,3 |
7,9 |
1095 |
61,1 |
19,2 |
1096 |
61,2 |
43 |
1097 |
61,1 |
59,7 |
1098 |
61,1 |
98,8 |
1099 |
61,3 |
98,8 |
1100 |
61,3 |
26,6 |
1101 |
60,4 |
„m” |
1102 |
58,8 |
„m” |
1103 |
57,7 |
„m” |
1104 |
56 |
„m” |
1105 |
54,7 |
„m” |
1106 |
53,3 |
„m” |
1107 |
52,6 |
23,2 |
1108 |
53,4 |
84,2 |
1109 |
53,9 |
99,4 |
1110 |
54,9 |
99,3 |
1111 |
55,8 |
99,2 |
1112 |
57,1 |
99 |
1113 |
56,5 |
99,1 |
1114 |
58,9 |
98,9 |
1115 |
58,7 |
98,9 |
1116 |
59,8 |
98,9 |
1117 |
61 |
98,8 |
1118 |
60,7 |
19,2 |
1119 |
59,4 |
„m” |
1120 |
57,9 |
„m” |
1121 |
57,6 |
„m” |
1122 |
56,3 |
„m” |
1123 |
55 |
„m” |
1124 |
53,7 |
„m” |
1125 |
52,1 |
„m” |
1126 |
51,1 |
„m” |
1127 |
49,7 |
25,8 |
1128 |
49,1 |
46,1 |
1129 |
48,7 |
46,9 |
1130 |
48,2 |
46,7 |
1131 |
48 |
70 |
1132 |
48 |
70 |
1133 |
47,2 |
67,6 |
1134 |
47,3 |
67,6 |
1135 |
46,6 |
74,7 |
1136 |
47,4 |
13 |
1137 |
46,3 |
„m” |
1138 |
45,4 |
„m” |
1139 |
45,5 |
24,8 |
1140 |
44,8 |
73,8 |
1141 |
46,6 |
99 |
1142 |
46,3 |
98,9 |
1143 |
48,5 |
99,4 |
1144 |
49,9 |
99,7 |
1145 |
49,1 |
99,5 |
1146 |
49,1 |
99,5 |
1147 |
51 |
100 |
1148 |
51,5 |
99,9 |
1149 |
50,9 |
100 |
1150 |
51,6 |
99,9 |
1151 |
52,1 |
99,7 |
1152 |
50,9 |
100 |
1153 |
52,2 |
99,7 |
1154 |
51,5 |
98,3 |
1155 |
51,5 |
47,2 |
1156 |
50,8 |
78,4 |
1157 |
50,3 |
83 |
1158 |
50,3 |
31,7 |
1159 |
49,3 |
31,3 |
1160 |
48,8 |
21,5 |
1161 |
47,8 |
59,4 |
1162 |
48,1 |
77,1 |
1163 |
48,4 |
87,6 |
1164 |
49,6 |
87,5 |
1165 |
51 |
81,4 |
1166 |
51,6 |
66,7 |
1167 |
53,3 |
63,2 |
1168 |
55,2 |
62 |
1169 |
55,7 |
43,9 |
1170 |
56,4 |
30,7 |
1171 |
56,8 |
23,4 |
1172 |
57 |
„m” |
1173 |
57,6 |
„m” |
1174 |
56,9 |
„m” |
1175 |
56,4 |
4 |
1176 |
57 |
23,4 |
1177 |
56,4 |
41,7 |
1178 |
57 |
49,2 |
1179 |
57,7 |
56,6 |
1180 |
58,6 |
56,6 |
1181 |
58,9 |
64 |
1182 |
59,4 |
68,2 |
1183 |
58,8 |
71,4 |
1184 |
60,1 |
71,3 |
1185 |
60,6 |
79,1 |
1186 |
60,7 |
83,3 |
1187 |
60,7 |
77,1 |
1188 |
60 |
73,5 |
1189 |
60,2 |
55,5 |
1190 |
59,7 |
54,4 |
1191 |
59,8 |
73,3 |
1192 |
59,8 |
77,9 |
1193 |
59,8 |
73,9 |
1194 |
60 |
76,5 |
1195 |
59,5 |
82,3 |
1196 |
59,9 |
82,8 |
1197 |
59,8 |
65,8 |
1198 |
59 |
48,6 |
1199 |
58,9 |
62,2 |
1200 |
59,1 |
70,4 |
1201 |
58,9 |
62,1 |
1202 |
58,4 |
67,4 |
1203 |
58,7 |
58,9 |
1204 |
58,3 |
57,7 |
1205 |
57,5 |
57,8 |
1206 |
57,2 |
57,6 |
1207 |
57,1 |
42,6 |
1208 |
57 |
70,1 |
1209 |
56,4 |
59,6 |
1210 |
56,7 |
39 |
1211 |
55,9 |
68,1 |
1212 |
56,3 |
79,1 |
1213 |
56,7 |
89,7 |
1214 |
56 |
89,4 |
1215 |
56 |
93,1 |
1216 |
56,4 |
93,1 |
1217 |
56,7 |
94,4 |
1218 |
56,9 |
94,8 |
1219 |
57 |
94,1 |
1220 |
57,7 |
94,3 |
1221 |
57,5 |
93,7 |
1222 |
58,4 |
93,2 |
1223 |
58,7 |
93,2 |
1224 |
58,2 |
93,7 |
1225 |
58,5 |
93,1 |
1226 |
58,8 |
86,2 |
1227 |
59 |
72,9 |
1228 |
58,2 |
59,9 |
1229 |
57,6 |
8,5 |
1230 |
57,1 |
47,6 |
1231 |
57,2 |
74,4 |
1232 |
57 |
79,1 |
1233 |
56,7 |
67,2 |
1234 |
56,8 |
69,1 |
1235 |
56,9 |
71,3 |
1236 |
57 |
77,3 |
1237 |
57,4 |
78,2 |
1238 |
57,3 |
70,6 |
1239 |
57,7 |
64 |
1240 |
57,5 |
55,6 |
1241 |
58,6 |
49,6 |
1242 |
58,2 |
41,1 |
1243 |
58,8 |
40,6 |
1244 |
58,3 |
21,1 |
1245 |
58,7 |
24,9 |
1246 |
59,1 |
24,8 |
1247 |
58,6 |
„m” |
1248 |
58,8 |
„m” |
1249 |
58,8 |
„m” |
1250 |
58,7 |
„m” |
1251 |
59,1 |
„m” |
1252 |
59,1 |
„m” |
1253 |
59,4 |
„m” |
1254 |
60,6 |
2,6 |
1255 |
59,6 |
„m” |
1256 |
60,1 |
„m” |
1257 |
60,6 |
„m” |
1258 |
59,6 |
4,1 |
1259 |
60,7 |
7,1 |
1260 |
60,5 |
„m” |
1261 |
59,7 |
„m” |
1262 |
59,6 |
„m” |
1263 |
59,8 |
„m” |
1264 |
59,6 |
4,9 |
1265 |
60,1 |
5,9 |
1266 |
59,9 |
6,1 |
1267 |
59,7 |
„m” |
1268 |
59,6 |
„m” |
1269 |
59,7 |
22 |
1270 |
59,8 |
10,3 |
1271 |
59,9 |
10 |
1272 |
60,6 |
6,2 |
1273 |
60,5 |
7,3 |
1274 |
60,2 |
14,8 |
1275 |
60,6 |
8,2 |
1276 |
60,6 |
5,5 |
1277 |
61 |
14,3 |
1278 |
61 |
12 |
1279 |
61,3 |
34,2 |
1280 |
61,2 |
17,1 |
1281 |
61,5 |
15,7 |
1282 |
61 |
9,5 |
1283 |
61,1 |
9,2 |
1284 |
60,5 |
4,3 |
1285 |
60,2 |
7,8 |
1286 |
60,2 |
5,9 |
1287 |
60,2 |
5,3 |
1288 |
59,9 |
4,6 |
1289 |
59,4 |
21,5 |
1290 |
59,6 |
15,8 |
1291 |
59,3 |
10,1 |
1292 |
58,9 |
9,4 |
1293 |
58,8 |
9 |
1294 |
58,9 |
35,4 |
1295 |
58,9 |
30,7 |
1296 |
58,9 |
25,9 |
1297 |
58,7 |
22,9 |
1298 |
58,7 |
24,4 |
1299 |
59,3 |
61 |
1300 |
60,1 |
56 |
1301 |
60,5 |
50,6 |
1302 |
59,5 |
16,2 |
1303 |
59,7 |
50 |
1304 |
59,7 |
31,4 |
1305 |
60,1 |
43,1 |
1306 |
60,8 |
38,4 |
1307 |
60,9 |
40,2 |
1308 |
61,3 |
49,7 |
1309 |
61,8 |
45,9 |
1310 |
62 |
45,9 |
1311 |
62,2 |
45,8 |
1312 |
62,6 |
46,8 |
1313 |
62,7 |
44,3 |
1314 |
62,9 |
44,4 |
1315 |
63,1 |
43,7 |
1316 |
63,5 |
46,1 |
1317 |
63,6 |
40,7 |
1318 |
64,3 |
49,5 |
1319 |
63,7 |
27 |
1320 |
63,8 |
15 |
1321 |
63,6 |
18,7 |
1322 |
63,4 |
8,4 |
1323 |
63,2 |
8,7 |
1324 |
63,3 |
21,6 |
1325 |
62,9 |
19,7 |
1326 |
63 |
22,1 |
1327 |
63,1 |
20,3 |
1328 |
61,8 |
19,1 |
1329 |
61,6 |
17,1 |
1330 |
61 |
0 |
1331 |
61,2 |
22 |
1332 |
60,8 |
40,3 |
1333 |
61,1 |
34,3 |
1334 |
60,7 |
16,1 |
1335 |
60,6 |
16,6 |
1336 |
60,5 |
18,5 |
1337 |
60,6 |
29,8 |
1338 |
60,9 |
19,5 |
1339 |
60,9 |
22,3 |
1340 |
61,4 |
35,8 |
1341 |
61,3 |
42,9 |
1342 |
61,5 |
31 |
1343 |
61,3 |
19,2 |
1344 |
61 |
9,3 |
1345 |
60,8 |
44,2 |
1346 |
60,9 |
55,3 |
1347 |
61,2 |
56 |
1348 |
60,9 |
60,1 |
1349 |
60,7 |
59,1 |
1350 |
60,9 |
56,8 |
1351 |
60,7 |
58,1 |
1352 |
59,6 |
78,4 |
1353 |
59,6 |
84,6 |
1354 |
59,4 |
66,6 |
1355 |
59,3 |
75,5 |
1356 |
58,9 |
49,6 |
1357 |
59,1 |
75,8 |
1358 |
59 |
77,6 |
1359 |
59 |
67,8 |
1360 |
59 |
56,7 |
1361 |
58,8 |
54,2 |
1362 |
58,9 |
59,6 |
1363 |
58,9 |
60,8 |
1364 |
59,3 |
56,1 |
1365 |
58,9 |
48,5 |
1366 |
59,3 |
42,9 |
1367 |
59,4 |
41,4 |
1368 |
59,6 |
38,9 |
1369 |
59,4 |
32,9 |
1370 |
59,3 |
30,6 |
1371 |
59,4 |
30 |
1372 |
59,4 |
25,3 |
1373 |
58,8 |
18,6 |
1374 |
59,1 |
18 |
1375 |
58,5 |
10,6 |
1376 |
58,8 |
10,5 |
1377 |
58,5 |
8,2 |
1378 |
58,7 |
13,7 |
1379 |
59,1 |
7,8 |
1380 |
59,1 |
6 |
1381 |
59,1 |
6 |
1382 |
59,4 |
13,1 |
1383 |
59,7 |
22,3 |
1384 |
60,7 |
10,5 |
1385 |
59,8 |
9,8 |
1386 |
60,2 |
8,8 |
1387 |
59,9 |
8,7 |
1388 |
61 |
9,1 |
1389 |
60,6 |
28,2 |
1390 |
60,6 |
22 |
1391 |
59,6 |
23,2 |
1392 |
59,6 |
19 |
1393 |
60,6 |
38,4 |
1394 |
59,8 |
41,6 |
1395 |
60 |
47,3 |
1396 |
60,5 |
55,4 |
1397 |
60,9 |
58,7 |
1398 |
61,3 |
37,9 |
1399 |
61,2 |
38,3 |
1400 |
61,4 |
58,7 |
1401 |
61,3 |
51,3 |
1402 |
61,4 |
71,1 |
1403 |
61,1 |
51 |
1404 |
61,5 |
56,6 |
1405 |
61 |
60,6 |
1406 |
61,1 |
75,4 |
1407 |
61,4 |
69,4 |
1408 |
61,6 |
69,9 |
1409 |
61,7 |
59,6 |
1410 |
61,8 |
54,8 |
1411 |
61,6 |
53,6 |
1412 |
61,3 |
53,5 |
1413 |
61,3 |
52,9 |
1414 |
61,2 |
54,1 |
1415 |
61,3 |
53,2 |
1416 |
61,2 |
52,2 |
1417 |
61,2 |
52,3 |
1418 |
61 |
48 |
1419 |
60,9 |
41,5 |
1420 |
61 |
32,2 |
1421 |
60,7 |
22 |
1422 |
60,7 |
23,3 |
1423 |
60,8 |
38,8 |
1424 |
61 |
40,7 |
1425 |
61 |
30,6 |
1426 |
61,3 |
62,6 |
1427 |
61,7 |
55,9 |
1428 |
62,3 |
43,4 |
1429 |
62,3 |
37,4 |
1430 |
62,3 |
35,7 |
1431 |
62,8 |
34,4 |
1432 |
62,8 |
31,5 |
1433 |
62,9 |
31,7 |
1434 |
62,9 |
29,9 |
1435 |
62,8 |
29,4 |
1436 |
62,7 |
28,7 |
1437 |
61,5 |
14,7 |
1438 |
61,9 |
17,2 |
1439 |
61,5 |
6,1 |
1440 |
61 |
9,9 |
1441 |
60,9 |
4,8 |
1442 |
60,6 |
11,1 |
1443 |
60,3 |
6,9 |
1444 |
60,8 |
7 |
1445 |
60,2 |
9,2 |
1446 |
60,5 |
21,7 |
1447 |
60,2 |
22,4 |
1448 |
60,7 |
31,6 |
1449 |
60,9 |
28,9 |
1450 |
59,6 |
21,7 |
1451 |
60,2 |
18 |
1452 |
59,5 |
16,7 |
1453 |
59,8 |
15,7 |
1454 |
59,6 |
15,7 |
1455 |
59,3 |
15,7 |
1456 |
59 |
7,5 |
1457 |
58,8 |
7,1 |
1458 |
58,7 |
16,5 |
1459 |
59,2 |
50,7 |
1460 |
59,7 |
60,2 |
1461 |
60,4 |
44 |
1462 |
60,2 |
35,3 |
1463 |
60,4 |
17,1 |
1464 |
59,9 |
13,5 |
1465 |
59,9 |
12,8 |
1466 |
59,6 |
14,8 |
1467 |
59,4 |
15,9 |
1468 |
59,4 |
22 |
1469 |
60,4 |
38,4 |
1470 |
59,5 |
38,8 |
1471 |
59,3 |
31,9 |
1472 |
60,9 |
40,8 |
1473 |
60,7 |
39 |
1474 |
60,9 |
30,1 |
1475 |
61 |
29,3 |
1476 |
60,6 |
28,4 |
1477 |
60,9 |
36,3 |
1478 |
60,8 |
30,5 |
1479 |
60,7 |
26,7 |
1480 |
60,1 |
4,7 |
1481 |
59,9 |
0 |
1482 |
60,4 |
36,2 |
1483 |
60,7 |
32,5 |
1484 |
59,9 |
3,1 |
1485 |
59,7 |
„m” |
1486 |
59,5 |
„m” |
1487 |
59,2 |
„m” |
1488 |
58,8 |
0,6 |
1489 |
58,7 |
„m” |
1490 |
58,7 |
„m” |
1491 |
57,9 |
„m” |
1492 |
58,2 |
„m” |
1493 |
57,6 |
„m” |
1494 |
58,3 |
9,5 |
1495 |
57,2 |
6 |
1496 |
57,4 |
27,3 |
1497 |
58,3 |
59,9 |
1498 |
58,3 |
7,3 |
1499 |
58,8 |
21,7 |
1500 |
58,8 |
38,9 |
1501 |
59,4 |
26,2 |
1502 |
59,1 |
25,5 |
1503 |
59,1 |
26 |
1504 |
59 |
39,1 |
1505 |
59,5 |
52,3 |
1506 |
59,4 |
31 |
1507 |
59,4 |
27 |
1508 |
59,4 |
29,8 |
1509 |
59,4 |
23,1 |
1510 |
58,9 |
16 |
1511 |
59 |
31,5 |
1512 |
58,8 |
25,9 |
1513 |
58,9 |
40,2 |
1514 |
58,8 |
28,4 |
1515 |
58,9 |
38,9 |
1516 |
59,1 |
35,3 |
1517 |
58,8 |
30,3 |
1518 |
59 |
19 |
1519 |
58,7 |
3 |
1520 |
57,9 |
0 |
1521 |
58 |
2,4 |
1522 |
57,1 |
„m” |
1523 |
56,7 |
„m” |
1524 |
56,7 |
5,3 |
1525 |
56,6 |
2,1 |
1526 |
56,8 |
„m” |
1527 |
56,3 |
„m” |
1528 |
56,3 |
„m” |
1529 |
56 |
„m” |
1530 |
56,7 |
„m” |
1531 |
56,6 |
3,8 |
1532 |
56,9 |
„m” |
1533 |
56,9 |
„m” |
1534 |
57,4 |
„m” |
1535 |
57,4 |
„m” |
1536 |
58,3 |
13,9 |
1537 |
58,5 |
„m” |
1538 |
59,1 |
„m” |
1539 |
59,4 |
„m” |
1540 |
59,6 |
„m” |
1541 |
59,5 |
„m” |
1542 |
59,6 |
0,5 |
1543 |
59,3 |
9,2 |
1544 |
59,4 |
11,2 |
1545 |
59,1 |
26,8 |
1546 |
59 |
11,7 |
1547 |
58,8 |
6,4 |
1548 |
58,7 |
5 |
1549 |
57,5 |
„m” |
1550 |
57,4 |
„m” |
1551 |
57,1 |
1,1 |
1552 |
57,1 |
0 |
1553 |
57 |
4,5 |
1554 |
57,1 |
3,7 |
1555 |
57,3 |
3,3 |
1556 |
57,3 |
16,8 |
1557 |
58,2 |
29,3 |
1558 |
58,7 |
12,5 |
1559 |
58,3 |
12,2 |
1560 |
58,6 |
12,7 |
1561 |
59 |
13,6 |
1562 |
59,8 |
21,9 |
1563 |
59,3 |
20,9 |
1564 |
59,7 |
19,2 |
1565 |
60,1 |
15,9 |
1566 |
60,7 |
16,7 |
1567 |
60,7 |
18,1 |
1568 |
60,7 |
40,6 |
1569 |
60,7 |
59,7 |
1570 |
61,1 |
66,8 |
1571 |
61,1 |
58,8 |
1572 |
60,8 |
64,7 |
1573 |
60,1 |
63,6 |
1574 |
60,7 |
83,2 |
1575 |
60,4 |
82,2 |
1576 |
60 |
80,5 |
1577 |
59,9 |
78,7 |
1578 |
60,8 |
67,9 |
1579 |
60,4 |
57,7 |
1580 |
60,2 |
60,6 |
1581 |
59,6 |
72,7 |
1582 |
59,9 |
73,6 |
1583 |
59,8 |
74,1 |
1584 |
59,6 |
84,6 |
1585 |
59,4 |
76,1 |
1586 |
60,1 |
76,9 |
1587 |
59,5 |
84,6 |
1588 |
59,8 |
77,5 |
1589 |
60,6 |
67,9 |
1590 |
59,3 |
47,3 |
1591 |
59,3 |
43,1 |
1592 |
59,4 |
38,3 |
1593 |
58,7 |
38,2 |
1594 |
58,8 |
39,2 |
1595 |
59,1 |
67,9 |
1596 |
59,7 |
60,5 |
1597 |
59,5 |
32,9 |
1598 |
59,6 |
20 |
1599 |
59,6 |
34,4 |
1600 |
59,4 |
23,9 |
1601 |
59,6 |
15,7 |
1602 |
59,9 |
41 |
1603 |
60,5 |
26,3 |
1604 |
59,6 |
14 |
1605 |
59,7 |
21,2 |
1606 |
60,9 |
19,6 |
1607 |
60,1 |
34,3 |
1608 |
59,9 |
27 |
1609 |
60,8 |
25,6 |
1610 |
60,6 |
26,3 |
1611 |
60,9 |
26,1 |
1612 |
61,1 |
38 |
1613 |
61,2 |
31,6 |
1614 |
61,4 |
30,6 |
1615 |
61,7 |
29,6 |
1616 |
61,5 |
28,8 |
1617 |
61,7 |
27,8 |
1618 |
62,2 |
20,3 |
1619 |
61,4 |
19,6 |
1620 |
61,8 |
19,7 |
1621 |
61,8 |
18,7 |
1622 |
61,6 |
17,7 |
1623 |
61,7 |
8,7 |
1624 |
61,7 |
1,4 |
1625 |
61,7 |
5,9 |
1626 |
61,2 |
8,1 |
1627 |
61,9 |
45,8 |
1628 |
61,4 |
31,5 |
1629 |
61,7 |
22,3 |
1630 |
62,4 |
21,7 |
1631 |
62,8 |
21,9 |
1632 |
62,2 |
22,2 |
1633 |
62,5 |
31 |
1634 |
62,3 |
31,3 |
1635 |
62,6 |
31,7 |
1636 |
62,3 |
22,8 |
1637 |
62,7 |
12,6 |
1638 |
62,2 |
15,2 |
1639 |
61,9 |
32,6 |
1640 |
62,5 |
23,1 |
1641 |
61,7 |
19,4 |
1642 |
61,7 |
10,8 |
1643 |
61,6 |
10,2 |
1644 |
61,4 |
„m” |
1645 |
60,8 |
„m” |
1646 |
60,7 |
„m” |
1647 |
61 |
12,4 |
1648 |
60,4 |
5,3 |
1649 |
61 |
13,1 |
1650 |
60,7 |
29,6 |
1651 |
60,5 |
28,9 |
1652 |
60,8 |
27,1 |
1653 |
61,2 |
27,3 |
1654 |
60,9 |
20,6 |
1655 |
61,1 |
13,9 |
1656 |
60,7 |
13,4 |
1657 |
61,3 |
26,1 |
1658 |
60,9 |
23,7 |
1659 |
61,4 |
32,1 |
1660 |
61,7 |
33,5 |
1661 |
61,8 |
34,1 |
1662 |
61,7 |
17 |
1663 |
61,7 |
2,5 |
1664 |
61,5 |
5,9 |
1665 |
61,3 |
14,9 |
1666 |
61,5 |
17,2 |
1667 |
61,1 |
„m” |
1668 |
61,4 |
„m” |
1669 |
61,4 |
8,8 |
1670 |
61,3 |
8,8 |
1671 |
61 |
18 |
1672 |
61,5 |
13 |
1673 |
61 |
3,7 |
1674 |
60,9 |
3,1 |
1675 |
60,9 |
4,7 |
1676 |
60,6 |
4,1 |
1677 |
60,6 |
6,7 |
1678 |
60,6 |
12,8 |
1679 |
60,7 |
11,9 |
1680 |
60,6 |
12,4 |
1681 |
60,1 |
12,4 |
1682 |
60,5 |
12 |
1683 |
60,4 |
11,8 |
1684 |
59,9 |
12,4 |
1685 |
59,6 |
12,4 |
1686 |
59,6 |
9,1 |
1687 |
59,9 |
0 |
1688 |
59,9 |
20,4 |
1689 |
59,8 |
4,4 |
1690 |
59,4 |
3,1 |
1691 |
59,5 |
26,3 |
1692 |
59,6 |
20,1 |
1693 |
59,4 |
35 |
1694 |
60,9 |
22,1 |
1695 |
60,5 |
12,2 |
1696 |
60,1 |
11 |
1697 |
60,1 |
8,2 |
1698 |
60,5 |
6,7 |
1699 |
60 |
5,1 |
1700 |
60 |
5,1 |
1701 |
60 |
9 |
1702 |
60,1 |
5,7 |
1703 |
59,9 |
8,5 |
1704 |
59,4 |
6 |
1705 |
59,5 |
5,5 |
1706 |
59,5 |
14,2 |
1707 |
59,5 |
6,2 |
1708 |
59,4 |
10,3 |
1709 |
59,6 |
13,8 |
1710 |
59,5 |
13,9 |
1711 |
60,1 |
18,9 |
1712 |
59,4 |
13,1 |
1713 |
59,8 |
5,4 |
1714 |
59,9 |
2,9 |
1715 |
60,1 |
7,1 |
1716 |
59,6 |
12 |
1717 |
59,6 |
4,9 |
1718 |
59,4 |
22,7 |
1719 |
59,6 |
22 |
1720 |
60,1 |
17,4 |
1721 |
60,2 |
16,6 |
1722 |
59,4 |
28,6 |
1723 |
60,3 |
22,4 |
1724 |
59,9 |
20 |
1725 |
60,2 |
18,6 |
1726 |
60,3 |
11,9 |
1727 |
60,4 |
11,6 |
1728 |
60,6 |
10,6 |
1729 |
60,8 |
16 |
1730 |
60,9 |
17 |
1731 |
60,9 |
16,1 |
1732 |
60,7 |
11,4 |
1733 |
60,9 |
11,3 |
1734 |
61,1 |
11,2 |
1735 |
61,1 |
25,6 |
1736 |
61 |
14,6 |
1737 |
61 |
10,4 |
1738 |
60,6 |
„m” |
1739 |
60,9 |
„m” |
1740 |
60,8 |
4,8 |
1741 |
59,9 |
„m” |
1742 |
59,8 |
„m” |
1743 |
59,1 |
„m” |
1744 |
58,8 |
„m” |
1745 |
58,8 |
„m” |
1746 |
58,2 |
„m” |
1747 |
58,5 |
14,3 |
1748 |
57,5 |
4,4 |
1749 |
57,9 |
0 |
1750 |
57,8 |
20,9 |
1751 |
58,3 |
9,2 |
1752 |
57,8 |
8,2 |
1753 |
57,5 |
15,3 |
1754 |
58,4 |
38 |
1755 |
58,1 |
15,4 |
1756 |
58,8 |
11,8 |
1757 |
58,3 |
8,1 |
1758 |
58,3 |
5,5 |
1759 |
59 |
4,1 |
1760 |
58,2 |
4,9 |
1761 |
57,9 |
10,1 |
1762 |
58,5 |
7,5 |
1763 |
57,4 |
7 |
1764 |
58,2 |
6,7 |
1765 |
58,2 |
6,6 |
1766 |
57,3 |
17,3 |
1767 |
58 |
11,4 |
1768 |
57,5 |
47,4 |
1769 |
57,4 |
28,8 |
1770 |
58,8 |
24,3 |
1771 |
57,7 |
25,5 |
1772 |
58,4 |
35,5 |
1773 |
58,4 |
29,3 |
1774 |
59 |
33,8 |
1775 |
59 |
18,7 |
1776 |
58,8 |
9,8 |
1777 |
58,8 |
23,9 |
1778 |
59,1 |
48,2 |
1779 |
59,4 |
37,2 |
1780 |
59,6 |
29,1 |
1781 |
50 |
25 |
1782 |
40 |
20 |
1783 |
30 |
15 |
1784 |
20 |
10 |
1785 |
10 |
5 |
1786 |
0 |
0 |
1787 |
0 |
0 |
1788 |
0 |
0 |
1789 |
0 |
0 |
1790 |
0 |
0 |
1791 |
0 |
0 |
1792 |
0 |
0 |
1793 |
0 |
0 |
1794 |
0 |
0 |
1795 |
0 |
0 |
1796 |
0 |
0 |
1797 |
0 |
0 |
1798 |
0 |
0 |
1799 |
0 |
0 |
1800 |
0 |
0 |
Az ETC fékpad program grafikus ábrázolása az 5. ábrán látható.
4. függelék
MÉRÉSI ÉS MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK
1. BEVEZETÉS
A vizsgálatra átadott motor által kibocsátott gáz-halmazállapotú szennyező összetevőket, részecskéket és füstöt az V. mellékletben leírt módszerekkel kell megmérni. Az V. mellékletben szereplő módszerek leírják az ajánlott gázelemző módszereket (1. pont) az ajánlott részecske-hígító és -mintavevő rendszereket (2. pont) és a füst méréséhez ajánlott füstölésmérőket (3. pont).
Az ESC esetében a gáz-halmazállapotú összetevőket a hígítatlan kipufogógázból kell meghatározni. A hígított kipufogógázból történő meghatározás is választható, ha a részecskék meghatározásához teljes áramú hígító rendszert használnak. A részecskék mennyiségét részleges vagy teljes áramú hígítórendszerrel kell meghatározni.
Az ETC esetében csak teljes áramú hígító rendszer használható a gázok és részecskék kibocsátásának meghatározására, és referenciarendszernek ez tekintendő. A műszaki szolgálat azonban részleges átáramlású hígító rendszereket is jóváhagyhat, ha igazolva van egyenértékűségük az I. melléklet 6.2. pontja szerint, és ha a műszaki szolgálatnak benyújtják az adatkiértékelés és a számítási eljárások részletes leírását.
2. A FÉKPAD ÉS VIZSGÁLÓKAMRA FELSZERELÉSE
A alábbi berendezést kell használni a motorok szennyezőanyag-kibocsátásának motorfékpadon történő vizsgálatához.
2.1. Motorfékpad
Az e melléklet 1. és 2. függelékében leírt vizsgálati ciklusokhoz megfelelő jellemzőkkel bíró motorfékpadot kell használni. A fordulatszámmérő rendszer leolvasási pontosságának a leolvasott érték ± 2 %-ának kell lennie. A nyomatékmérő rendszer pontosságának a leolvasott érték ± 3 %-ának kell lennie a teljes skála 20 %-a feletti tartományban, és a teljes méréstartomány ±0,6 %-ának a teljes méréstartomány 20 %-át meg nem haladó tartományban.
2.2. Egyéb műszerek
Az előírt műszereket kell használni az üzemanyag-fogyasztásnak, a levegőfelhasználás, a hűtőközeg és a kenőanyag hőmérséklet, a kipufogógáz-nyomás és a szívási vákuum, a kipufogógáz hőmérséklet, a beszívott levegő hőmérséklet, a légköri nyomás, a nedvességtartalom és az üzemanyag hőmérséklet mérésére. A készülékeknek teljesíteniük kell a 8. táblázat követelményeit:
8. táblázat
Mérőműszerek pontossága
Mérőműszer |
Pontosság |
Üzemanyag-fogyasztás |
Motor maximális értékének ± 2 %-a |
Levegőfelhasználás |
Motor maximális értékének ± 2 %-a |
hőmérsékletek ≤ 600 K (327 °C) |
± 2 K abszolút érték |
hőmérsékletek > 600 K (327 °C) |
Leolvasás ± 1 %-a |
Légköri nyomás |
± 0,1 kPa abszolút érték |
Kipufogógáz nyomása |
± 0,2 kPa abszolút érték |
Belépő szívási vákuum |
± 0,05 kPa abszolút érték |
Egyéb nyomásértékek |
± 0,1 kPa abszolút érték |
Relatív páratartalom |
± 3 % abszolút érték |
Abszolút páratartalom |
Leolvasás ± 5 %-a |
2.3. Kipufogógáz-áram
A hígítatlan kipufogógáz szennyezőanyag-kibocsátásának számításához ismerni kell a kipufogógáz-áram nagyságát (lásd az 1. függelék 4.4. pontját). A kipufogógáz-áram meghatározásához az alábbi két módszer valamelyike használható:
a) |
a kipufogógáz-áram közvetlen mérése mérőtorokkal vagy ezzel egyenértékű mérési módszerrel; |
b) |
a levegőáram és az üzemanyag-áram megfelelő mérőrendszerekkel való megmérése és a kipufogógáz-áram kiszámítása az alábbi képlettel: GEXHW = GAIRW + GFUEL (nedves kipufogógáz-tömegre) |
A kipufogógáz-áram meghatározási pontosságának a leolvasott érték ± 2,5 %-ának vagy annál jobbnak kell lennie.
2.4. A hígított kipufogógáz árama
A hígított kipufogógáz szennyezőanyag-kibocsátásának számításához teljes átáramlású hígító rendszer használata esetén (az ETC-nél kötelező) ismerni kell a hígított kipufogógáz áramát (lásd a 2. függelék 4.3. pontját). A hígított kipufogógáz teljes tömegáramát (GTOTW) vagy az egész ciklus alatt átáramlott hígított kipufogógáz teljes tömegét (MTOTW) PDP-vel (positive displacement pump, térfogat-kiszorításos szivattyú) vagy CFV-vel (critical flow Venturi, kritikus áramlású Venturi-cső) kell mérni (V. melléklet 2.3.1. pont). A pontosságnak a leolvasott érték ± 2 %-ának vagy annál nagyobbnak kell lennie, és azt a III. melléklet 5. függelékének 2.4. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni.
3. A GÁZ-HALMAZÁLLAPOTÚ KOMPONENSEK MEGHATÁROZÁSA
3.1. A gázelemző készülékek általános előírásai
A gázelemző készülékek méréstartományának meg kell felelnie a kipufogógáz összetevők koncentrációjának megkívánt pontosságú mérésére (3.1.1. pont). Ajánlatos a gázelemző készülékeket úgy használni, hogy a mért koncentráció a teljes méréstartomány 15 %-a és 100 %-a közé essen.
Ha olyan leolvasó rendszereket (számítógépek, adatregisztráló berendezések) alkalmaznak, amelyek a teljes méréstartomány 15 %-a alatt is megfelelő pontosságúak és felbontóképességűek, akkor a teljes méréstartomány 15 %-a alatti mérések is elfogadhatók. Ebben az esetben kiegészítő kalibrálást kell végezni legalább négy nem-nulla, egyenletesen elosztott ponton, a III. melléklet 5. függelékének 1.5.5.2. pontja szerinti kalibrálási görbék pontosságának biztosítása érdekében.
A berendezés elektromágneses zavartűrési (EMC) szintjének biztosítania kell, hogy a járulékos hibák minimálisak legyenek.
3.1.1. Mérési hiba
A teljes mérési hiba, beleértve a más gázokkal szembeni keresztérzékenységet is (lásd a III. melléklet 5. függelékének 1.9. pontját) nem haladhatja meg a leolvasott érték ± 5 %-a vagy a teljes skálaérték ± 3,5 %-a közül a kisebbiket. 100 ppm-nél kisebb koncentrációk esetén a mérési hiba nem lehet ± 4 ppm-nél nagyobb.
3.1.2. Reprodukálhatóság
A reprodukálhatóság, ami egy adott kalibráló gázra vagy egy felsőérték-kalibráló gázra kapott tíz megismételt mérési eredmény szórásának 2,5-szerese, nem lehet nagyobb, mint a teljes méréstartományhoz tartozó koncentráció ± 1 %-a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) fölött, illetve ± 2 %-a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) alatt.
3.1.3. Zaj
A gázelemző készülék csúcstól-csúcsig reagálása nullázó és kalibráló vagy felsőérték-kalibráló gázokra bármely 10 másodperces időközben nem lehet nagyobb, mint a teljes méréstartomány 2 %-a az összes használt tartományban.
3.1.4. Nullpont-eltolódás
A nullpont-eltolódásnak egy egyórás időtartam során kisebbnek kell lennie, mint a teljes méréstartomány 2 %-a a legalacsonyabb használt tartományban. A nullpont válasz meghatározása: az átlagos válasz, a zavarójelet is beleértve, egy nullázógázra egy 30 másodperces időtartam alatt.
3.1.5. Felsőérték-eltolódás
A felsőérték-eltolódásnak egy egyórás időtartam során kisebbnek kell lennie, mint a teljes méréstartomány 2 %-a a legalacsonyabb használt tartományban. A felsőérték definíciója: a felsőérték-válasz és a nullpont válasz közötti különbség. A felsőérték-válasz: az átlagos válasz, a zavarójelet is beleértve, egy felsőérték-kalibráló gázra egy 30 másodperces időtartam alatt.
3.2. Gázszárítás
Az opcionális gázszárító készülék csak minimális hatással lehet a mért gázok koncentrációjára. Kémiai szárítók nem fogadhatók el a mintában lévő víz eltávolítására.
3.3. Gázelemző készülékek
Az alkalmazandó mérési elveket a 3.3.1.–3.3.4. pontok írják le. A mérőrendszerek részletes leírása az V. mellékletben található. A mérendő gázokat az alábbi készülékekkel kell elemezni. Nem-lineáris elemző készülékek esetében megengedett linearizáló áramkörök használata.
3.3.1. Szén-monoxid (CO) elemzés
A szénmonoxid-elemző készüléknek nemdiszperzív infravörös abszorpciós (NDIR) készüléknek kell lennie.
3.3.2. Szén-dioxid (CO2) elemzés
A széndioxid-elemző készüléknek nemdiszperzív infravörös abszorpciós (NDIR) készüléknek kell lennie.
3.3.3. Szénhidrogén (HC) elemzés
Dízelmotorok és PB-gáz-üzemű motorok esetében a szénhidrogén-elemző készüléknek fűtött lángionizációs detektornak (HFID) kell lennie oly módon fűtött detektorral, szelepekkel, csövezéssel stb., hogy a gáz hőmérsékletét 463K ± 10K (190 ± 10 °C) értéken tartsa. Földgáz-üzemű motorok esetében az alkalmazott módszertől függően a szénhidrogén-elemző készülék lehet egy nem fűtött lángionizációs detektor (FID) (lásd az V. melléklet 1.3. pontját).
3.3.4. Nem-metán szénhidrogén (NMHC) elemzés (csak földgáz-üzemű motorokra)
A nem-metán szénhidrogéneket az alábbi módszerek egyikével kell meghatározni:
3.3.4.1. Gázkromatográfiás (GC) módszer
A nem-metán szénhidrogéneket úgy kell meghatározni, hogy a 3.3.3. pont szerint megmért szénhidrogénekből le kell vonni a 423 K (150 °C) hőmérsékleten kondicionált gázkromatográffal (GC) kielemzett metánt.
3.3.4.2. Nem-metán eltávolító (NMC) módszer
A nem-metán frakció meghatározását egy a 3.3.3. pont szerinti FID-del sorba kötött fűtött NMC-vel kell végezni, kivonva a metánt a szénhidrogénekből.
3.3.5. A nitrogén-oxidok (NOx) elemzése
A nitrogénoxid-elemző készüléknek száraz alapon történő mérésnél kemilumineszcens detektornak (CLD) vagy fűtött kemilumineszcens detektornak (HCLD) kell lennie NO2/NO konverterrel. Nedves alapon történő mérésnél 328 K (55 °C) feletti hőmérsékleten tartott konverteres HCLD-t kell használni, feltéve, hogy a vizes keresztcsillapítási próba (lásd a III. melléklet 5. függelékének 1.9.2.2. pontját) eredménye megfelelő.
3.4. Gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás mintavétele
3.4.1. Hígítatlan kipufogógáz (csak ESC)
A gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-mintavételi szondákat, amennyire lehetséges, legalább 0,5 m-rel vagy három kipufogócső-átmérővel – attól függően, melyik a nagyobb – a kipufogógáz-rendszer kilépési helye elé kell elhelyezni, és elegendően közel a motorhoz ahhoz, hogy a kipufogógáz hőmérséklete a szondánál legalább 343 K (70 °C) legyen.
Többhengeres, elágazó kipufogó-gyűjtőcsővel rendelkező motoroknál a szondát a motortól elegendően messze kell elhelyezni ahhoz, hogy a minta az összes henger szennyezőanyag-kibocsátásának átlagát képviselje. Elkülönített kipufogógyűjtőcső csoportokkal rendelkező többhengeres motoroknál, például V-motoroknál, megengedhető a külön csoportonkénti mintavétel és az átlagos szennyezőanyag-kibocsátás kiszámítása. Más módszerek is használhatók, ha kimutatták, hogy a fentiekkel azonos eredményt adnak. A kipufogógáz szennyezőanyag-kibocsátás számításához a motor teljes kipufogógáz-tömegáramát kell használni.
Ha a motor kipufogógáz-utókezelő rendszerrel van felszerelve, a kipufogógáz-mintát az utókezelő rendszer utáni szakaszból kell venni.
3.4.2. Hígított kipufogógáz (kötelező az ETC-nél, választható az ESC-nél)
A kipufogócsőnek a motor és a teljes átáramlású hígító rendszer között meg kell felelnie az V. melléklet 2.3.1., EP szakaszának.
A gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás mintavevő szondáját (szondáit) a hígítóalagútban a részecskeminta-vevő szonda közvetlen közelében és olyan ponton kell elhelyezni, ahol a hígítólevegő és a kipufogógáz már jól összekeveredett.
Az ETC-vizsgálat során a mintavétel általában kétféleképpen végezhető:
— |
a teljes ciklus során keletkező szennyező anyagokat mintavevő zsákban gyűjtik össze, és a vizsgálat befejezése után elemzik, |
— |
a szennyező anyagok mintavétele folyamatosan történik, és az egész ciklusra integrálják őket; ez a módszer kötelező a HC és az NOx mérésénél. |
4. A RÉSZECSKÉK MEGHATÁROZÁSA
A részecskék meghatározásához hígító rendszerre van szükség. A hígítás részleges átáramlású (csak az ESC-nél) vagy teljes átáramlású (kötelező az ETC-nél) hígító rendszerrel végezhető el. A hígító rendszer átbocsátóképességének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy teljes mértékben kiküszöbölje a víz lecsapódását a hígító és mintavevő rendszerben és a hígított kipufogógáz hőmérsékletét a közvetlenül a szűrőtartók előtt lévő szakaszban 325 K (52 °C) hőmérsékleten vagy azalatt tartsa. Megengedett a hígítólevegő szárítása a hígító rendszerbe való belépés előtt, és ez különösen hasznos akkor, ha a hígítólevegő nedvességtartalma magas. A hígítólevegő hőmérsékletének 298 K ± 5 K-nek (25 °C ± 5 °C) kell lennie. Ha a környezeti hőmérséklet alacsonyabb, mint 293 K (20 °C), ajánlatos a hígítólevegőt a 303 K (30 °C) felső hőmérsékleti határ fölé melegíteni. A kipufogógáznak a hígítóalagútba való bevezetése előtt azonban a hígítólevegő hőmérséklete nem lehet magasabb, mint 325 K (52 °C).
A részleges átáramlású rendszert úgy kell kialakítani, hogy az a kipufogógáz-áramot két részre válassza, amelyek közül a kisebbiket hígítják fel levegővel, majd használják a részecskék megmérésére. Ehhez alapvetően fontos a hígítási arány nagyon pontos meghatározása. Többféle megosztási módszer használható, így a megosztás módja jelentős mértékben meghatározza a mintavevő berendezést és az alkalmazandó eljárásokat (V. melléklet, 2.2. pont). A részecskeminta-vevő szondát a gázmintavevő szonda közvetlen közelében kell elhelyezni, és beépítésének módja meg kell feleljen a 3.4.1. pont előírásainak.
A részecskék tömegének meghatározásához részecskeminta-vevő rendszerre, részecskeminta-vevő szűrőre, analitikai mérlegre és egy hőmérséklet- és nedvességtartalom szabályozással ellátott mérőkamrára van szükség.
A részecske-mintavételre az egyszűrős módszert (lásd a 4.1.3. pontot) kell használni, amely egy szűrőpárt alkalmaz az egész vizsgálati ciklus során. Az ESC-vizsgálat esetében különös figyelmet kell fordítani a mintavételi időkre és a vizsgálat mintavételi fázisában az áramlásra.
4.1. Részecske-mintavevő szűrők
4.1.1. A szűrő leírása
Fluórkarbon bevonatú üvegszál szűrőket vagy fluórkarbon alapú membránszűrőket kell használni. Minden szűrőtípusnak legalább 95 %-os 0,3 μm DOP (dioktilftalát) mintavételi hatékonyságának kell lennie 35 cm/s és 80 cm/s közötti merőleges gázáramlási sebesség mellett.
4.1.2. A szűrők mérete
A részecskeszűrő átmérőjének legalább 47 mm-nek (37 mm hasznos átmérő) kell lennie. Nagyobb átmérőjű szűrők elfogadhatók (4.1.5. pont)
4.1.3. Elsődleges és másodlagos szűrők
A vizsgálati műveletsorozat alatt a hígított kipufogógázt két egymás után elhelyezett szűrőn (egy elsődleges és egy másodlagos szűrőn) kell átengedni. A másodlagos szűrő legfeljebb 100 mm-rel lehet az elsődleges szűrő után elhelyezve, de azzal nem érintkezhet. A szűrőket külön vagy párban lehet lemérni, utóbbi esetben a szennyezett oldalukat egymás felé fordítva.
4.1.4. Merőleges szűrősebesség
A gáznak a szűrő síkjára merőleges áramlási sebessége 35 és 80 cm/s között kell legyen. A vizsgálat előtti és utáni állapot közötti nyomásesés-növekedés nem lehet több, mint 25 kPa.
4.1.5. Szűrőterhelés
Az ajánlott minimális szűrőterhelés 0,5 mg/1 075 mm2 hasznos felület. A leggyakrabban használt szűrőméretekre vonatkozó értékek a 9. táblázatban láthatók.
9. táblázat
Ajánlott szűrőterhelések
Szűrő átmérője |
Ajánlott hasznos átmérő |
Ajánlott legkisebbterhelés |
(mm) |
(mm) |
(mg) |
47 |
37 |
0,5 |
70 |
60 |
1,3 |
90 |
80 |
2,3 |
110 |
100 |
3,6 |
4.2. A mérőkamra és az analitikai mérleg leírása
4.2.1. A mérőkamrára vonatkozó feltételek
A részecskeszűrők előkészítésére (kondicionálására) és mérlegelésére szolgáló kamra (vagy helyiség) hőmérsékletének minden szűrő-előkészítés és -mérlegelés alatt 295 K ± 3 K-nek (22 °C ± 3 °C) kell lennie. A nedvességtartalmat 282,5 K ± 3 K (9,5 °C ± 3 °C) harmatpont és 45 ± 8 % relatív nedvességtartalom értéken kell tartani.
4.2.2. A referenciaszűrő lemérése
A kamrának (helyiségnek) mentesnek kell lennie minden olyan környezeti szennyeződéstől (például portól), ami a stabilizálódás alatt lerakódhatna a részecskeszűrőkre. A mérőhelyiségben a 4.2.1. pontban megadott értékektől való eltérések (zavarok) csak akkor engedhetők meg, ha a zavarok időtartama nem haladja meg a 30 percet. A mérőhelyiségnek a személyzet belépése előtti időszakban kell teljesítenie az előírt követelményeket. Legalább két használatlan referenciaszűrőt vagy referencia szűrőpárt kell lemérni a mintavevő szűrő(pár) mérésével lehetőleg egy időben, de mindenképpen négy órán belül. A referenciaszűrők méretének és anyagának ugyanolyannak kell lennie, mint a mintavevő szűrőké.
Ha a referenciaszűrők (referencia szűrőpárok) átlagos súlya a mintavevő szűrők mérlegelései közötti időben nagyobb mértékben változik meg, mint az ajánlott szűrőterhelés (4.1.5. pont) ± 5 %-a (szűrőpár esetén ± 7,5 %-a), az összes mintavevő szűrőt el kell dobni és a szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatot meg kell ismételni.
Ha a 4.2.1. pontban leírt mérőhelyiség-stabilitási kritériumok nem teljesülnek, de a referencia-szűrő(pár) mérése kielégíti a fenti feltételeket, a motorgyártó választhat, hogy vagy elfogadja a mintavevő szűrősúlyokat, vagy semmisnek tekinti a vizsgálatot, kijavítja a mérőhelyiség szabályozását és újra lefolytatja a vizsgálatot.
4.2.3. Analitikai mérleg
Az összes szűrő súlyának megállapításához használandó analitikai mérleg pontosságának (szórásának) 20 μg-nak, felbontásának 10 μg-nak (1 osztás = 10 μg) kell lennie. 70 mm-nél kisebb átmérőjű szűrők esetében a pontosságnak és a felbontásnak 2 μg-nak, illetve 1 μg-nak kell lennie.
4.3. A részecskemérés további előírásai
A hígító rendszer és a mintavevő rendszer minden részét, amely kapcsolatba kerül kezeletlen és hígított kipufogógázzal, a kipufogócsőtől a szűrőtartóig úgy kell kialakítani, hogy a részecskék lerakódása vagy megváltozása minimális legyen. Minden alkatrésznek a kipufogógázok összetevőivel kölcsönhatásba nem lépő, villamos vezető anyagból kell készülnie, és az elektrosztatikus hatások kiküszöbölése céljából földeltnek kell lennie.
5. A FÜSTÖLÉS MEGHATÁROZÁSA
Ez a pont az ELR-vizsgálathoz megkövetelt és opcionális vizsgálati berendezéseket írja le. A füstölést olyan füstölésmérővel kell mérni, amelyen mind a fényelnyelés, mind a fényelnyelési együttható leolvasható. A fényelnyelés-leolvasási üzemmódot csak a füstölésmérő kalibrálásához és ellenőrzéséhez szabad használni. A vizsgálati ciklus alatti füstértékeket a fényelnyelési együttható leolvasási üzemmódban kell mérni.
5.1. Általános követelmények
Az ELR-vizsgálathoz olyan füstölésmérő és adatfeldolgozó rendszert kell használni, amely három funkcionális egységet foglal magában. Ezeket az egységeket egyesíteni lehet egyetlen készülékben, de felállíthatók egymással összekapcsolt elemek rendszereként is. A három funkcionális egység a következő:
— |
az V. melléklet 3. pontjának megfelelő füstölésmérő, |
— |
adatfeldolgozó egység, amely képes a III. melléklet 1. függelékének 6. pontjában leírt funkciók ellátására, és |
— |
nyomtató- és/vagy elektronikus tárolóeszköz, a III. melléklet 1. függelékének 6.3. pontjában leírt szükséges füstértékek feljegyzésére és kiadására. |
5.2. Specifikus követelmények
5.2.1. Linearitás
A linearitásnak fényelnyelésben mérve ± 2 %-on belül kell lennie.
5.2.2. Nullponteltolódás
A nullponteltolódás egy óra alatt nem haladhatja meg fényelnyelésben mérve a ± 1 %-ot.
5.2.3. A füstölésmérő kijelzője és mérési tartománya
A fényelnyelés kijelzéséhez a tartomány 0–100 % fényelnyelés, a leolvashatóságnak 0,1 % fényelnyelés legyen. A fényelnyelési együttható kijelzésének tartománya 0–30 m-1 fényelnyelési együtthatónak, a leolvashatóságnak 0,01 m-1 fényelnyelési együtthatónak kell lennie.
5.2.4. A műszer időállandója
A füstölésmérő fizikai időállandója nem lehet 0,2 s-nál hosszabb. A fizikai időállandó meghatározása: az az idő, ami aközött telik el, amíg a gyorsreagálású vevő a teljes eltérés 10 %-át és 90 %-át eléri, ha a megmért gáz fényelnyelése 0,1 mp-nél rövidebb idő alatt megváltozik.
A füstölésmérő villamos időállandója nem lehet 0,05 s-nál hosszabb. A villamos időállandó az az idő, amely aközött telik el, hogy a füstölésmérő kimenő jele a teljes méréstartomány 10 %-át, illetve 90 %-át eléri, ha a fényforrás 0,01 mp-nél rövidebb idő alatt megszakad vagy teljesen kialszik.
5.2.5. Semleges optikaiszűrő
Minden, a füstölésmérő kalibrálásához, linearitás méréséhez, vagy felsőérték-beállításához használt semleges optikaisűrűségszűrőnek 1,0 % fényelnyelésen belül kell ismerni a z értékét. A szűrő névleges értékének pontosságát legalább évente egyszer ellenőrizni kell nemzeti vagy nemzetközi szabványokhoz hasonlítható referenciaeszköz útján.
A semleges optikaisűrűségszűrők precíziós készülékek és használat közben könnyen megsérülhetnek. Kezelésüket a minimumra kell szorítani, és ha mégis szükséges, olyan gondosan kell végezni, hogy a szűrők meg ne karcolódjanak és be ne szennyeződjenek.
5. függelék
A KALIBRÁCIÓS ELJÁRÁS
1. AZ ELEMZŐ MŰSZEREK KALIBRÁLÁSA
1.1. Bevezetés
Minden elemző készüléket az ahhoz szükséges gyakorisággal kell kalibrálni, hogy teljesíteni tudja ezen irányelv pontossági követelményeit. A III. melléklet 4. függelékének 3. pontjában és az V. melléklet 1. pontjában szereplő elemző készülékeknél alkalmazandó kalibrálási módszer van leírva ebben a pontban.
1.2. Kalibráló gázok
A kalibráló gázok megengedett tárolási idejét figyelembe kell venni.
A kalibráló gázok gyártó által megállapított lejárati idejét fel kell jegyezni.
1.2.1. Tiszta gázok
A gázok megkívánt tisztaságát az alábbiakban megadott szennyezettségi határértékek határozzák meg. A művelethez az alábbi gázokra van szükség:
|
Tisztított nitrogén (Szennyezettség ≤ 1 ppm C1, ≤ 1 ppm CO, ≤ 400 ppm CO2, ≤ 0,1 ppm NO) |
|
Tisztított oxigén (Tisztaság: > 99,5 tf % O2) |
|
Hidrogén-hélium-keverék (40 ± 2 % hidrogén, a többi hélium) (Szennyezettség: ≤ 1 ppm C1, ≤ 400 ppm CO2) |
|
Tisztított szintetikus levegő (Szennyezettség: ≤ 1 ppm C1, ≤ 1 ppm CO, ≤ 400 ppm CO2, ≤ 0,1 ppm NO) (Oxigéntartalom: 18-21 tf % között) |
|
Tisztított propán vagy CO a CVS verifikáláshoz |
1.2.2. Kalibráló és felsőérték-beállító gázok
Az alábbi kémiai összetételű gázkeverékek álljanak rendelkezésre:
C3H8 és tisztított szintetikus levegő (lásd a 1.2.1. pontot);
CO és tisztított nitrogén;
NOx és tisztított nitrogén (ezen kalibráló gáz NO2-tartalma nem haladhatja meg NO-tartalmának 5 %-át);
CO2 és tisztított nitrogén
CH4 és tisztított szintetikus levegő
C2H6 és tisztított szintetikus levegő
Megjegyzés: Más gázkombinációk is megengedhetők, ha a gázok nem lépnek egymással reakcióba.
A kalibráló gáz tényleges koncentrációjának a névleges érték ± 2 %-án belül kell lennie. A kalibráló gázok koncentrációját mindig térfogatarányban kell megadni (térfogatszázalék vagy térfogat ppm).
A kalibráláshoz és a felsőérték beállításához használt gázokat gázkeverővel is elő lehet állítani, nagy tisztaságú N2-nel vagy nagy tisztaságú szintetikus levegővel hígítva. A keverőberendezés pontosságának olyannak kell lennie, hogy a hígított kalibráló gázok koncentrációja ± 2 %-on belül legyen meghatározható.
1.3. A gázelemző készülékek és a mintavevő rendszer működtetési folyamata
A gázelemző készülékek működtetése a készülék gyártójának üzembe helyezési és kezelési előírásainak megfelelően történjék. Az 1.4.–1.9. pontban leírt minimális követelményeket be kell tartani.
1.4. Gáztömörségi vizsgálat
El kell végezni a rendszer gáztömörségi vizsgálatát. A szondát le kell kapcsolni a kipufogórendszerről és a rendszer végét le kell zárni. A gázelemző készülék szivattyúját be kell kapcsolni. A kezdeti stabilizálódási időszak után minden áramlásmérőnek nulla értéket kell mutatnia. Ha nem így van, ellenőrizni kell a mintavevő vezetékeket és a hibát ki kell javítani.
A legnagyobb megengedhető szivárgási érték a szívóoldalon a használat közben a rendszer ellenőrzés alatt álló részén átáramló mennyiség 0,5 %-a lehet. A használat közbeni átáramló mennyiség megbecsléséhez a gázelemző készüléken és a megkerülő vezetéken átfolyó mennyiség vehető figyelembe.
Egy másik módszer egy koncentrációugrás előidézése a mintavevő vezeték elején nulla- gázról kalibráló gázra való átváltás útján. Ha megfelelő idő eltelte után a koncentráció kisebbnek mutatkozik, mint a bevezetett gázé, az kalibrálási vagy szivárgási problémát jelez.
1.5. A kalibrálási eljárás
1.5.1. Műszeregység
A műszeregységet kalibrálni kell, és a kalibrálási görbéket szabványos gázokkal összehasonlítva kell ellenőrizni. Ugyanakkora gázáramot kell alkalmazni, mint a kipufogógáz-minta vételekor.
1.5.2. Bemelegedési idő
A felmelegítési időnek a gyártó által ajánlottnak kell lennie. Ha nincs megadva, ajánlatos a gázelemző készülékeket legalább két órán át előmelegíteni.
1.5.3. NDIR és HFID elemzők
Az NDIR elemző készüléket szükség szerint be kell hangolni, és a HFID elemző készülék lángját optimalizálni kell (1.8.1. pont).
1.5.4. Kalibrálás
Minden, a szokásos körülmények között használt működési tartományt kalibrálni kell.
Tisztított szintetikus levegő (vagy nitrogén) alkalmazásával a CO-, CO2-, NOx- és szénhidrogén (HC)-elemző készülékek nullpontjait be kell állítani.
A megfelelő kalibráló gázokat be kell vezetni a gázelemző készülékekbe, az értékeket fel kell jegyezni és el kell készíteni a kalibrálási görbét az 1.5.5. pont szerint.
A nullázást ismét ellenőrizni kell, és szükség esetén meg kell ismételni a kalibrálási eljárást.
1.5.5. A kalibrálási görbe felvétele
1.5.5.1. Általános szempontok
A gázelemző készülék kalibrálási görbéjét (a nullpontot nem számítva) legalább öt, a lehető legegyenletesebben elosztott pont alapján kell felvenni. A legnagyobb névleges koncentráció a teljes skála 90 %-ának vagy annál nagyobb értéknek feleljen meg.
A kalibrálási görbét a legkisebb négyzetek módszerével kell meghatározni. Ha az eredményül kapott polinom háromnál magasabb fokú, a kalibrálási pontok száma (a nullpontot is beleértve) legalább e polinom fokszáma plusz 2 legyen.
A kalibrálási görbe nem térhet el ± 2 %-nál többel az egyes kalibrálási pontok névleges értékétől, illetve a teljes skála ± 1 %-ánál többel a nullponton.
A kalibrálási görbéből és a kalibrálási pontokból ellenőrizni lehet, hogy a kalibrálást helyesen végezték-e el. A gázelemző készülék különböző jellemző paramétereit fel kell tüntetni, különösen:
— |
a mérési tartományt, |
— |
az érzékenységet, |
— |
a kalibrálás elvégzésének időpontját. |
1.5.5.2. Kalibrálás a skála 15 % alatti részén
A gázelemző készülék kalibrálási görbéjét (a nullponton kívül) legalább 4, a teljes skála 15 %-a alatti névleges értékek között egyenletesen elosztott további kalibrálási pont alapján kell felvenni.
A kalibrálási görbét a legkisebb négyzetek módszerével kell meghatározni
A kalibrálási görbe nem térhet el ± 4 %-nál többel az egyes kalibrálási pontok névleges értékétől és a teljes skála ± 1 %-ánál többel a nullánál.
1.5.5.3. Alternatív módszerek
Ha igazolható, hogy alternatív megoldások (pl. számítógép, elektronikus vezérlésű tartományváltó stb.) azonos pontosságot adnak, ezeket az alternatívákat is lehet használni.
1.6. A kalibrálás ellenőrzése
Minden szokásosan használt működési tartományt minden elemzés előtt ellenőrizni kell az alábbi eljárással.
A kalibrálást egy nullázógáz és egy olyan szélsőérték-kalibráló gáz alkalmazásával kell ellenőrizni, amelynek névleges értéke nagyobb, mint a mérési tartomány-skála végértékének 80 %-a.
Ha a két figyelembe vett ponton a talált érték nem különbözik a teljes skála ± 4 %-ánál többel a gyártó által megadott referenciaértéktől, a beállítási paraméterek módosíthatók. Ha nem így van, új kalibrálási görbét kell felvenni az 1.5.5. pontnak megfelelően.
1.7. A NOx-konverter hatékonyságának vizsgálata
A NO2-nek NO-á történő átalakítására használt konverter hatékonyságát az 1.7.1.–1.7.8. pontokban leírt módon kell ellenőrizni (6. ábra).
1.7.1. A vizsgáló berendezés
A 6. ábrán látható vizsgáló berendezéssel (lásd a III. melléklet 4. függelékének 3.3.5. pontját is) és az alább leírt eljárással, egy ózonfejlesztő segítségével ellenőrizhető a konverter hatékonysága.
1.7.2. Kalibrálás
A CLD-t és a HCLD-t a leggyakrabban használt üzemi tartományban kell kalibrálni a gyártó előírásainak megfelelően, nulla és kalibráló gáz használatával (a kalibráló gáz NO-tartalmának körülbelül az üzemi tartomány 80 %-ának kell lennie, és a gázkeverék NO2-koncentrációjának kisebbnek kell lennie, mint a NO-koncentráció 5 %-a). Az NOx-elemző készüléknek NO-üzemmódban kell lennie úgy, hogy a kalibráló gáz nem halad át a konverteren. A jelzett koncentrációt fel kell jegyezni.
1.7.3. Számítás
Az NOx-konverter hatákonyságát az alábbi módon kell kiszámítani:
ahol,
a |
= |
az NOx-koncentráció az 1.7.6. pont szerint |
b |
= |
az NOx-koncentráció az 1.7.7.pont szerint |
c |
= |
az NO-koncentráció az 1.7.4. pont szerint |
d |
= |
az NO-koncentráció az 1.7.5. pont szerint |
1.7.4. Oxigén hozzáadása
Egy T-idomon keresztül oxigént vagy nulla beállító levegőt kell adni folyamatosan a gázáramhoz, amíg a kijelzett koncentráció nem lesz kb. 20 %-kal kisebb, mint az 1.7.2. pont szerinti kijelzett kalibrálási koncentráció (A gázelemző készülék NO-üzemmódban van). A kijelzett „c” koncentrációt fel kell jegyezni. A folyamat alatt az ózonfejlesztő nem működik.
1.7.5. Az ózonfejlesztő működtetése
Ekkor az ózonfejlesztőt be kell kapcsolni és elegendő ózont kell fejleszteni ahhoz, hogy a NO-koncentrációt levigye kb. az 1.7.2. pont szerinti kalibrálási koncentráció 20 %-a körüli (legalacsonyabban 10 %) értékre. A jelzett „d” koncentrációt fel kell jegyezni. (A gázelemző készülék NO-üzemmódban van).
1.7.6. NOx üzemmód
Ekkor az NO-elemző készüléket NOx-üzemmódba kell kapcsolni, hogy a (NO, NO2, O2 és N2 összetételű) gázkeverék áthaladjon a konverteren. A jelzett koncentrációt fel kell jegyezni. (A gázelemző készülék NOx-üzemmódban van.)
1.7.7. Az ózonfejlesztő kikapcsolása
Ekkor az ózonfejlesztőt ki kell kapcsolni. Az 1.7.6. pontban leírt gázkeverék a konverteren át halad a detektorba. A jelzett „b” koncentrációt fel kell jegyezni. (A gázelemző készülék NOx-üzemmódban van).
1.7.8. NO üzemmód
NO-üzemmódba kapcsolva, kikapcsolt ózonfejlesztő mellett, az oxigén vagy a szintetikus levegő áramlását is meg kell szüntetni. A gázelemző készüléken leolvasható NOx-érték nem különbözhet ± 5 %-nál többel az 1.7.2. pont szerint mért értéktől. (A gázelemző készülék NO-üzemmódban van).
1.7.9. Vizsgálati időközök
A konverter hatékonyságát az NOx-elemző készülék minden kalibrálása előtt meg kell vizsgálni.
1.7.10. Hatékonysági követelmény
A konverter hatékonysága nem lehet kisebb 90 %-nál, de erősen ajánlott a nagyobb, 95 %-os hatékonyság.
Megjegyzés: Ha a gázelemző készülék leggyakrabban használt tartományában az ózonfejlesztő nem tudja elérni a koncentráció 80 %-ról 20 %-ra csökkentését az 1.7.5. pont szerint, akkor azt a legmagasabb tartományt kell használni, amelynél ez a csökkentés még elérhető.
1.8. A FID beállítása
1.8.1. A detektor válasz optimalizálása
A FID-et a készülék gyártójának előírásai szerint kell beállítani. Levegővel kevert propán kalibráló gázt kell használni a válasz optimalizálására a leggyakrabban használt mérési tartományban.
A gyártó ajánlása szerinti üzemanyag- és levegőáramok mellett, egy 350 ± 75 ppm C (széntartalmú) kalibráló gázt kell a gázelemző készülékbe vezetni. A reagálást egy adott üzemanyag-áramnál a kalibráló gázra adott válasz és a nullázó gázra adott válasz különbségéből kell meghatározni. Az üzemanyag-áramot lépésenként kell változtatni a gyártó ajánlása alatti és feletti értékekre. Ezeknél az üzemanyagáramoknál fel kell jegyezni a kalibrációs és a nullázó választ. A kalibrációs és a nullázó válasz közötti különbséget egy görbén ábrázolni kell és az üzemanyag-áramot a görbe dús oldalára kell beállítani.
1.8.2. Szénhidrogén választényezők
A gázelemző készüléket propán-levegő keverékkel és tisztított szintetikus levegővel kell kalibrálni az 1.5. pont szerint.
A választényezőket a gázelemző készülék üzembeállításakor és nagyobb üzemszünetek után kell meghatározni. Az egyedi (Rf) választényező egy bizonyos szénhidrogén fajtára a FID C1 leolvasási érték aránya a gázpalackban lévő gáz ppm C1-ben kifejezett koncentrációjához.
A vizsgálógáz koncentrációjának olyannak kell lennie, hogy körülbelül a teljes skála 80 %-át adja válaszjelként. A koncentrációt ± 2 % pontossággal kell ismerni egy térfogatban kifejezett gravimetrikus etalonértékhez képest. Ezen felül a gáztartályt 24 órán át 298 K ± 5 K (25 °C ± 5 °C) hőmérsékleten kell előkondicionálni.
Az alkalmazandó vizsgálógázok és az ajánlott relatív választényező-tartományok az alábbiak:
Metán és tisztított szintetikus levegő 1,00 ≤ Rf ≤ 1,15
Propilén és tisztított szintetikus levegő 0,90 ≤ Rf ≤ 1,10
Toluol és tisztított szintetikus levegő 0,90 ≤ Rf ≤ 1,10
Ezek a propánra és nagy tisztaságú szintetikus levegőre adott Rf = 1,00 választényezőhöz viszonyított értékek.
1.8.3. Az oxigén keresztérzékenység ellenőrzése
Az oxigén keresztérzékenységet a gázelemző készülék üzembeállításakor és nagyobb üzemszünetek után kell meghatározni.
A választényező definíciója és meghatározási módja megegyezik az 1.8.2. pontban leírtakkal. Az alkalmazandó vizsgálógáz és az ajánlott relatív választényező tartomány az alábbi:
Ez az érték a propánra és tisztított szintetikus levegőre vonatkozó Rf = 1,00 választényezőhöz viszonyított érték.
A FID égéslevegő oxigén-koncentrációja nem térhet el ± 1 mól%-nál többel a legutóbbi oxigén keresztérzékenység ellenőrzésnél használt égéslevegő oxigén-koncentrációjától. Ha a különbség nagyobb, ellenőrizni kell az oxigén keresztérzékenységet, és szükség esetén be kell állítani a gázelemző készüléket.
1.8.4. A nem-metán eltávolító (NMC, csak földgáz-üzemű motoroknál) hatásfoka
Az NMC a nem-metán szénhidrogéneknek a mintagázból való eltávolítására szolgál azáltal, hogy a metánon kívül minden szénhidrogént oxidál. Ideális esetben a konverzió metánra 0 % és minden más, a tesztben etán által képviselt szénhidrogénre 100 %. Az NMHC pontos mérése érdekében meg kell határozni a két hatásfokot és fel kell használni az NMHC (nem-metán szénhidrogén)-kibocsátás tömegáramának kiszámításához (lásd a III. melléklet 2. függelékének 4.3. pontját).
1.8.4.1. Metán hatásfok
A metán kalibrációs gázt át kell engedni a FID-en az NMC-n áthaladva és azt megkerülve, és fel kell jegyezni a két koncentrációt. A hatásfok az alábbi képlettel határozható meg:
ahol:
concw |
= |
HC koncentráció, ha a CH4 átfolyik az NMC-n |
concw/o |
= |
HC koncentráció, ha a CH4 elkerüli az NMC-t |
1.8.4.2. Etán hatásfok
Az etán kalibrációs gázt át kell engedni a FID-en az NMC-n áthaladva és azt megkerülve, és fel kell jegyezni a két koncentrációt. A hatásfok az alábbi képlettel határozható meg:
ahol,
concw |
= |
HC koncentráció, ha a C2H6 átfolyik az NMC-n |
concw/o |
= |
HC koncentráció, ha a C2H6 elkerüli az NMC-t |
1.9. Keresztérzékenységek a CO-, CO2- és NOx-elemző készülékeknél
A kipufogógázban lévő, az éppen elemzett gáztól eltérő gázok különféleképpen befolyásolhatják a leolvasott értéket. Pozitív keresztérzékenység hatás lép fel az NDIR készülékekben, ha a zavaró gáz a mérendő gázzal azonos, de kisebb mértékű hatást kelt. Negatív keresztérzékenység hatás lép fel az NDIR készülékekben azáltal, hogy a zavaró gáz kiszélesíti a mért gáz elnyelési sávját, és a CLD készülékekben azáltal, hogy a zavaró gáz fojtja a sugárzást. Az 1.9.1. és 1.9.2. pontban leírt keresztérzékenység ellenőrzést a gázelemző készülék üzembeállítása előtt és nagyobb üzemszünetek után kell elvégezni.
1.9.1. CO-elemző készülék keresztérzékenységének ellenőrzése
A CO-elemző készülék eredményeire a víz és a CO2 lehet hatással. Ezért egy, a vizsgálat során használt legmagasabb üzemi tartományskála végértéke 80–100 %-ának megfelelő koncentrációjú CO2-kalibrálógázt kell szobahőmérsékleten vízen átbuborékoltatni, és fel kell jegyezni a gázelemző készülék kijelzését. A gázelemző készülék kijelzése nem lehet a teljes skála 1 %-ánál nagyobb a 300 ppm vagy afölötti tartományokban, és 3 ppm-nél nagyobb a 300 ppm alatti tartományokban.
1.9.2. NOx-elemző készülék keresztcsillapítási vizsgálata
A CLD (és HCLD) elemző készülékek szempontjából figyelembe veendő két gáz a CO2 és a vízgőz. E gázok keresztcsillapítási hatása koncentrációjukkal arányos, ezért a vizsgálat alatt várhatóan előforduló legnagyobb koncentrációnál bekövetkező keresztcsillapítást meghatározó vizsgálati eljárásokra van szükség.
1.9.2.1. CO2 keresztcsillapítási vizsgálat
Egy, a legmagasabb üzemi tartomány teljes skálaértéke 80–100 %-ának megfelelő koncentrációjú CO2-kalibrálógázt kell átbocsátani az NDIR elemző készüléken és a CO2-értéket „A”-val jelölve fel kell jegyezni. Ez után körülbelül 50 %-ra kell felhígítani NO-kalibrálógázzal, át kell bocsátani az NDIR és (H)CLD elemző készüléken és a CO2-, illetve NO-értékeket „B”-vel, illetve „C”-vel jelölve fel kell jegyezni. Ekkor a CO2 -t el kell zárni, és csak a NO-kalibrálógázt kell a (H)CLD-n átbocsátani, és NO-értéket „D”-vel jelölve fel kell jegyezni.
A keresztcsillapítást, ami nem lehet nagyobb a teljes skála 3 %-ánál, az alábbiak szerint kell kiszámítani:
ahol:
A |
= |
a hígítatlan CO2 koncentrációja NDIR-rel mérve, % |
B |
= |
a hígított CO2 koncentrációja NDIR-rel mérve, % |
C |
= |
a hígított NO koncentrációja (H)CLD-vel mérve, ppm |
D |
= |
a hígítatlan NO koncentrációja (H)CLD-vel mérve, ppm |
A CO2 és NO-kalibrálógáz hígítására és az értékek mennyiségi meghatározására más módszer, pl. a dinamikus elegyítés/keverés is használható.
1.9.2.2. A víz keresztcsillapításának vizsgálata
Ez a vizsgálat csak nedves gáz koncentrációjának méréseire vonatkozik. A víz keresztcsillapításának számításánál figyelembe kell venni a NO-kalibrálógáz vízgőzzel való hígítását és a keverék vízgőz koncentrációjának a vizsgálatnál várható értékre történő beállítását.
Egy, a szokásos üzemi tartomány-skála végértéke 80–100 %-ának megfelelő koncentrációjú NO-kalibrálógázt kell átbocsátani az (H)CLD elemző készüléken és az NO-értéket „D”-vel jelölve fel kell jegyezni. Ezután a NO-gázt szobahőmérsékleten vízen kell átbuborékoltatni, át kell bocsátani a (H)CLD-n és a NO-értéket „C”-vel jelölve fel kell jegyezni. A gázelemző készülék abszolút működési nyomását és a vízhőmérsékletet meg kell állapítani és „E”-vel, illetve „F”-fel jelölve fel kell jegyezni. A keveréknek a buborékoltató-víz „F” hőmérsékletének megfelelő telítési gőznyomását meg kell állapítani és „G”-vel jelölve fel kell jegyezni. A keverék vízgőz-koncentrációját (H, %-ban) az alábbi módon kell kiszámítani:
A hígított NO-kalibrálógáz várható koncentrációja (vízgőzben) (De) az alábbiak szerint számítandó:
Dízelmotorok kipufogógázaira a kipufogógáznak a vizsgálat alatt várható legnagyobb vízgőz-koncentrációját (Hm, %-ban), H/C = 1,8:1 atomszámarányt feltételezve az üzemanyagban, az alábbiak szerint kell a hígítatlan CO2-kalibrálógáz koncentrációja (az 1.9.2.1. pontban mért „A”) alapján felbecsülni:
A víz keresztcsillapítási értéke, ami nem lehet nagyobb 3 %-nál, az alábbiak szerint számítható:
ahol:
De |
= |
a várható hígított NO-koncentráció ppm-ben |
C |
= |
a hígított NO koncentrációja ppm-ben |
Hm |
= |
a legnagyobb vízgőz-koncentráció %-ban |
H |
= |
a tényleges vízgőz-koncentráció %-ban |
Megjegyzés: Fontos, hogy ennél a vizsgálatnál a NO-kalibrálógáz NO2-koncentrációja minimális legyen, mert a keresztcsillapítás számításánál a NO2 vízben való elnyelése nincs figyelembe véve.
1.10. Kalibrálási időközök
A gázelemző készülékek 1.5. pont szerinti kalibrálását legalább három havonként el kell végezni, vagy amikor a rendszeren olyan javítás vagy csere történt, ami a kalibrálásra hatással lehet.
2. A CVS (ÁLLANDÓ TÉRFOGATÚ MINTAVEVŐ)-RENDSZER KALIBRÁCIÓJA
2.1. Általános megjegyzések
A CVS-rendszert a nemzeti vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő pontos áramlásmérő és egy fojtókészülék segítségével kell kalibrálni. A rendszeren átáramló gáz mennyiségét különböző fojtás-beállításoknál kell mérni, továbbá mérni kell a rendszer szabályozási paramétereit és ezeket az áramláshoz kell viszonyítani.
Többféle áramlásmérő használható, pl. kalibrált Venturi-cső, kalibrált lamináris (Hagen-Poiseuille elvű) áramlásmérő, kalibrált forgólapátos áramlásmérő.
2.2. A térfogat-kiszorításos szivattyú (PDP) kalibrálása
A szivattyú minden paraméterét egyidejűleg kell mérni a szivattyúval sorbakapcsolt áramlásmérő paramétereivel. A számított áramlási értéket (m3/min-ben a szivattyú belépő csonkjánál, abszolút nyomáson és hőmérsékleten) egy, a szivattyú-paraméterek egy bizonyos kombinációjának értékét képviselő korrelációs függvénnyel kell ábrázolni. Ezután meg kell határozni a szivattyú-áram és a korrelációs függvény közötti lineáris összefüggést. Ha egy CVS többféle fordulatszámú meghajtással rendelkezik, a kalibrálást minden használt tartományra el kell végezni. A kalibrálás alatt stabil hőmérsékletet kell fenntartani.
2.2.1. Az adatok elemzése
A levegőáramlás értékét (Qs) minden fojtás-beállításra (legalább 6 beállítás) normál m3/min egységben kell kiszámítani az áramlásmérő adatai alapján, a gyártó által előírt módszerrel. Ezután a levegőáramlás értékét m3/fordulat egységben kifejezett szivattyú-áramlásra (V0) kell átalakítani, a szivattyú belépő csonkjánál fennálló abszolút hőmérséklet és nyomás figyelembevételével az alábbiak szerint:
ahol:
Qs |
= |
levegőáram normál körülmények között (101,3 kPa, 273 K), m3/s |
T |
= |
hőmérséklet a szivattyú belépőjénél, K |
pA |
= |
abszolút nyomás a szivattyú belépőjénél (pB–p1), kPa |
n |
= |
a szivattyú fordulatszáma, ford/s |
A szivattyúnál fellépő nyomásváltozások hatásának és a szivattyú veszteségi tényezőjének figyelembevétele céljából a szivattyú fordulatszáma, a szivattyú belépő és kilépő közötti nyomásesése és a szivattyú kilépőjén mért abszolút nyomás közötti korrelációs függvény az alábbiak szerint számítható:
ahol:
Δpp |
= |
A szivattyú be- és kilépő csonkja közötti nyomáskülönbség, kPa |
pA |
= |
abszolút kilépő nyomás a szivattyú kilépő csonkjánál, kPa |
A kalibrációs egyenlet létrehozásához lineáris illesztést kell végrehajtani a legkisebb négyzetek módszerével az alábbiak szerint:
D0 és m rendre a regressziós egyenest leíró tengelymetszet és meredekség állandók.
Több fordulatszámmal működő CVS-rendszernél a szivattyú különböző áramlási tartományaihoz tartozó kalibrációs görbéknek megközelítőleg párhuzamosaknak kell lenniük, és a (D0) tengelymetszet-értékeknek a szivattyú áramlási tartományának csökkenésével növekedniük kell.
Az egyenletből kiszámított értékeknek ± 0,5 %-ra meg kell közelíteniük a V0 mért értéket. Az m értéke szivattyúról szivattyúra változik. A részecske-beáramlás a szivattyú veszteségi tényezőjének csökkenését fogja eredményezni, amit kisebb m értékek jeleznek. Ezért a kalibrációt a szivattyú üzembe helyezésekor, nagyobb karbantartások után és akkor kell elvégezni, ha az egész rendszer verifikálása (2.4. pont) a veszteségi tényező mértékének megváltozását jelzi.
2.3. A kritikus áramlású Venturi-cső (CFV) kalibrálása
A CFV kalibrálása a kritikus Venturi-cső áramlási egyenletén alapul. A gázáram a belépő nyomás és a hőmérséklet függvénye az alábbiak szerint:
ahol:
Kv |
= |
kalibrációs együttható |
pA |
= |
abszolút nyomás a Venturi-cső bemeneténél, kPa |
T |
= |
hőmérséklet a Venturi-cső bemeneténél, K |
2.3.1. Az adatok elemzése
A levegőáramlás értékét (Qs) minden fojtás-beállításra (legalább 8 beállítás) normál m3/min egységben kell kiszámítani az áramlásmérő adatai alapján, a gyártó által előírt módszerrel. A kalibrációs együtthatót minden beállításra a kalibrációs adatokból kell kiszámítani az alábbiak szerint:
ahol:
Qs |
= |
levegőáram normál körülmények között (101,3 kPa, 273 K), m3/s |
T |
= |
hőmérséklet a Venturi-cső bemeneténél, K |
pA |
= |
abszolút nyomás a Venturi-cső bemeneténél, kPa |
A kritikus áramlás tartományának meghatározásához Kv-t a Venturi-cső belépő nyomásának függvényében kell ábrázolni. Kritikus (fojtott) áramlás esetén Kv értéke viszonylag állandó. Ha a nyomás csökken (a vákuum nő) a Venturi-cső fojtatlanná válik és a Kv csökken, ami arra mutat, hogy a CFV a megengedett tartományon kívül működik.
A kritikus áramlás tartományában felvett legalább 8 pont alapján ki kell számítani az átlagos Kv-t és a szórást. A szórás nem haladhatja meg az átlagos Kv ± 0,3 %-át.
2.4. Az egész rendszer hitelesítése
A CVS mintavevő rendszer és az elemző rendszer teljes pontosságát úgy kell meghatározni, hogy ismert tömegű szennyező gázt bocsátanak a szokásos módon működtetett rendszerbe. A szennyező anyagot elemezni kell és meg kell határozni a tömegét a III. melléklet 2. függelékének 4.3. pontja szerint, a propán esetét kivéve, ahol a HC-re a 0,000479 tényező helyett egy 0,000472-es tényezőt kell használni. A következő két módszer valamelyikét kell alkalmazni.
2.4.1. Mérés kritikus áramlású peremmel
Egy kalibrált kritikus áramlású peremen át ismert mennyiségű tiszta gázt (szén-monoxidot vagy propánt) kell a CVS rendszerbe engedni. Ha a belépő nyomás elég nagy, az átáramló mennyiség, amit a kritikus áramlású perem szabályoz, független a perem kilépő nyomásától (≡ kritikus áramlás). A CVS-rendszert 5–10 percen át úgy kell működtetni, mint a szokásos kipufogógáz szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatnál. Egy gázmintát kell elemezni a szokásos berendezéssel (mintavevő zsák vagy integrálás), és ki kell számítani a gáz tömegét. Az így meghatározott tömeg nem térhet el ± 3 %-nál többel a beengedett gáz ismert tömegétől.
2.4.2. Gravimetriás módszerű mérés
Meg kell állapítani egy szén-monoxiddal vagy propánnal megtöltött kis tartály súlyát ± 0,01 gramm pontossággal. A CVS-rendszert 5–10 percen át úgy kell működtetni, mint a szokásos kipufogógáz szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatnál, miközben a szén-monoxidot vagy propánt bevezetik a rendszerbe. A kiengedett tiszta gáz mennyiségét súlykülönbség-méréssel kell meghatározni. Egy gázmintát kell elemezni a szokásos berendezéssel (mintavevő zsák vagy integrálás), és ki kell számítani a gáz tömegét. Az így meghatározott tömeg nem térhet el ± 3 %-nál többel a beengedett gáz ismert tömegétől.
3. A RÉSZECSKEMÉRŐ RENDSZER KALIBRÁLÁSA
3.1. Bevezetés
Minden berendezést olyan gyakran kell kalibrálni, hogy ezen irányelv pontossági követelményei teljesíthetők legyenek. A III. melléklet 4. függelékének 4. pontjában és az V. melléklet 2. pontjában szereplő berendezésekre alkalmazandó kalibrálási módszer van leírva ebben a pontban.
3.2. Áramlásmérés
A gázátfolyásmérőket, illetve az áramlást mérő műszerezést a nemzeti és/vagy nemzetközi szabványok szerint kell kalibrálni. A legnagyobb hibának a leolvasott érték ± 2 %-án belül kell lennie.
Ha a gázáramot nyomáskülönbség-mérési módszerrel határozzák meg, a különbség legnagyobb hibájának olyannak kell lennie, hogy a GEDF pontossága ± 4 %-on belül maradjon (lásd az V. melléklet 2.1.1., EGA pontját is). Ez az egyes műszerek hibanégyzete átlagának négyzetgyöke segítségével számítható.
3.3. A részáram viszonyok ellenőrzése
A kipufogógáz sebességtartományát és a nyomásingadozásokat az V. melléklet 2.2.1., EP szakaszának követelményei szerint kell ellenőrizni és szükség esetén beállítani.
3.4. Kalibrálási időközök
Az áramlásmérő műszerek kalibrálását legalább háromhavonként, vagy amikor a rendszeren olyan módosítás történt, ami a kalibrálásra hatással lehet, el kell végezni.
4. A FÜSTÖLÉSMÉRŐ BERENDEZÉS KALIBRÁLÁSA
4.1. Bevezetés
A füstölésmérőt olyan gyakran kell hitelesíteni, hogy ezen irányelv pontossági követelményei teljesíthetők legyenek. A III. melléklet 4. függelékének 5. pontjában és az V. melléklet 3. pontjában szereplő alkatrészeknél alkalmazandó kalibrálási módszert ez a pont tartalmazza.
4.2. A kalibrálási eljárás
4.2.1. Bemelegítési idő
A füstölésmérőt a gyártó ajánlásai szerint kell bemelegíteni és stabilizálni. Ha a füstölésmérő öblítőlevegő-rendszerrel van ellátva a készülék-optikák elkormosodásának meggátlása céljából ezt a rendszert is aktiválni kell és be kell szabályozni a gyártó ajánlásai szerint.
4.2.2. A válasz linearitásának megállapítása
A füstölésmérő linearitását a fényelnyelés-leolvasási üzemmódban kell ellenőrizni a gyártó ajánlásai szerint. Három semleges, a III. melléklet 4. függelékének 5.2.5. pontja követelményeinek megfelelő, ismert áteresztőképességű szűrőt kell a füstölésmérőbe helyezni, és az értékeket fel kell jegyezni. A semleges szűrők névleges fényelnyelése 10 %, 20 % és 40 % körül legyen
A linearitás nem térhet el ± 2 % fényelnyelésnél többel a semleges szűrő névleges értékétől. Minden a fenti értéket meghaladó nemlinearitást még a vizsgálat előtt ki kell küszöbölni.
4.3. Kalibrálási időköz
A füstölésmérő 4.2.2. pont szerinti kalibrálását legalább három havonként, vagy amikor a rendszeren olyan módosítás történt, ami a kalibrálásra hatással lehet, el kell végezni.
IV. MELLÉKLET
A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKHOZ ÉS A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSÉHEZ HASZNÁLANDÓ REFERENCIA-ÜZEMANYAG MŰSZAKI JELLEMZŐI
Dízel-üzemanyag (1)
Paraméter |
Egység |
Határok (2) |
Vizsgálat módszere |
Kiadás éve |
|
Minimum |
Maximum |
||||
Cetánszám (3) |
|
52,0 |
54,0 |
EN-ISO 5165 |
1998 (4) |
Sűrűség 15 °C-on |
kg/m3 |
833 |
837 |
EN-ISO 3675 |
1995 |
Desztilláció: |
|
|
|
|
|
– 50 % pont |
°C |
245 |
– |
EN-ISO 3405 |
1998 |
– 95 % pont |
°C |
345 |
350 |
EN-ISO 3405 |
1998 |
– végforrpont |
°C |
– |
370 |
EN-ISO 3405 |
1998 |
Lobbanáspont |
°C |
55 |
– |
EN 27719 |
1993 |
CFPP |
°C |
– |
- 5 |
EN 116 |
1981 |
Viszkozitás 40 °C-on |
mm2/s |
2,5 |
3,5 |
EN-ISO 3104 |
1996 |
Policiklikus aromatikus szénhidrogének |
% m/m |
3,0 |
6,0 |
IP 391 (7) |
1995 |
Kéntartalom (5) |
mg/kg |
– |
300 |
pr. EN-ISO/DIS 14596 |
1998 (4) |
Vörösréz korrózió |
|
– |
1 |
EN-ISO 2160 |
1995 |
Conradson szám (10 % DR) |
% m/m |
– |
0,2 |
EN-ISO 10370 |
|
Hamutartalom |
% m/m |
– |
0,01 |
EN-ISO 6245 |
1995 |
Víztartalom |
% m/m |
– |
0,05 |
EN-ISO 12937 |
1995 |
Közömbösítési (erős sav) szám |
mg KOH/g |
– |
0,02 |
ASTM D 974-95 |
1998 (4) |
Oxidációs stabilitás (6) |
mg/ml |
– |
0,025 |
EN-ISO 12205 |
1996 |
% m/m |
– |
– |
EN 12916 |
[2000] (4) |
Etanol dízelmotorokhoz (8)
Paraméter |
Egység |
Határok (9) |
Vizsgálat módszere (10) |
|
Minimum |
Maximum |
|||
Alkohol, tömeg |
% m/m |
92,4 |
– |
ASTM D 5501 |
Etanoltól különböző alkohol az összes alkoholból, tömeg |
% m/m |
– |
2 |
ADTM D 5501 |
Sűrűség 15 °C-on |
kg/m3 |
795 |
815 |
ASTM D 4052 |
Hamutartalom |
% m/m |
|
0,001 |
ISO 6245 |
Lobbanáspont |
°C |
10 |
|
ISO 2719 |
Savasság, ecetsavban megadva |
% m/m |
– |
0,0025 |
ISO 1388-2 |
Közömbösítési (erős sav) szám |
KOH mg/l |
– |
1 |
|
Szín |
Skálának megfelelő |
– |
10 |
ASTM D 1209 |
Száraz maradék 100 °C-on |
mg/kg |
|
15 |
ISO 759 |
Víztartalom |
% m/m |
|
6,5 |
ISO 760 |
Aldehidek ecetsavban kifejezve |
% m/m |
|
0,0025 |
ISO 1388-4 |
Kéntartalom |
mg/kg |
– |
10 |
ASTM D 5453 |
Észterek, etilacetátban kifejezve |
% m/m |
– |
0,1 |
ASSTM D 1617 |
2. FÖLDGÁZ (NG)
Az európai piacon kapható üzemanyagok két tartomány valamelyikébe tartoznak:
— |
H-tartomány, az ennek szélein elhelyezkedő referencia-üzemanyagok a GR és a G23, |
— |
L-tartomány, az ennek szélein elhelyezkedő referencia-üzemanyagok a G23 és a G25. |
A GR, G23 és G25 referencia-üzemanyagok jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze:
GR referencia-üzemanyag
Jellemző |
Egység |
Alap |
Határok |
Vizsgálat módszere |
|
Minimum |
Maximum |
||||
Összetétel: |
|
|
|
|
|
Metán |
|
87 |
84 |
89 |
|
Etán |
|
13 |
11 |
15 |
|
Egyéb (11) |
mól-% |
– |
– |
1 |
ISO 6974 |
Kéntartalom |
mg/m3 (12) |
– |
– |
10 |
ISO 6326-5 |
G23 referencia-üzemanyag
Jellemző |
Egység |
Alap |
Határok |
Vizsgálat módszere |
|
Minimum |
Maximum |
||||
Összetétel: |
|
|
|
|
|
Metán |
|
92,5 |
91,5 |
93,5 |
|
Egyéb (13) |
mól-% |
– |
– |
1 |
ISO 6974 |
N2 |
|
7,5 |
6,5 |
8,5 |
|
Kéntartalom |
mg/m3 (14) |
– |
– |
10 |
ISO 6326-5 |
G25 referencia-üzemanyag
Jellemző |
Egység |
Alap |
Határok |
Vizsgálat módszere |
|
Minimum |
Maximum |
||||
Összetétel: |
|
|
|
|
|
Metán |
|
86 |
84 |
88 |
|
Egyéb (15) |
mól-% |
– |
– |
1 |
ISO 6974 |
N2 |
|
14 |
12 |
16 |
|
Kéntartalom |
mg/m3 (16) |
– |
– |
10 |
ISO 6326-5 |
3. PB-GÁZ (LPG)
Paraméter |
Egység |
Határok A üzemanyag |
Határok B üzemanyag |
Vizsgálat módszere |
||
Minimum |
Maximum |
Minimum |
Maximum |
|||
Motor oktánszám |
|
92,5 (17) |
|
92,5 |
|
EN 589 B melléklet |
Összetétel |
|
|
|
|
|
|
C3-tartalom |
tf-% |
48 |
52 |
83 |
87 |
|
C4–tartalom |
tf-% |
48 |
52 |
13 |
17 |
ISO 7941 |
Olefinek |
tf-% |
|
12 |
|
14 |
|
Desztillációs maradék |
mg/kg |
|
50 |
|
50 |
NFM 41015 |
Összes kéntartalom |
ppm súly (17) |
|
50 |
|
50 |
EN 24260 |
Kénhidrogén |
— |
Nincs |
Nincs |
ISO 8819 |
||
Vörösréz-korrózió |
osztályozás |
1. osztály |
1. osztály |
ISO 6251 (18) |
||
Víz 0 °C-on |
|
Mentes |
Mentes |
Szemrevételezés |
(1) Ha egy motor vagy jármű termikus hatásfokát kell kiszámítani, az üzemanyag fűtőértékét az alábbi összefüggés alapján lehet kiszámítani:
Fajlagos energia (fűtőérték) (nettó) MJ/kg = (46,423 – 8,792d2 + 3,170d) [1 – (x + y + s)] + 9,420s – 2,499x
ahol:
d = sűrűség 15 °C hőmérsékleten
x = víztartalom, tömegarány (% osztva 100-zal)
y = hamutartalom, tömegarány (% osztva 100-zal)
s = kéntartalom, tömegarány (% osztva 100-zal)
(2) A specifikációban megadott értékek „valós értékek”. Határértékeik megállapításánál az „Ásványolajtermékek. A vizsgálati módszerek precizitási adatainak meghatározása és alkalmazása” című ISO 4259 szabvány feltételei kerültek alkalmazásra, és legkisebb érték meghatározása esetén nulla feletti minimális 2R, a legnagyobb és legkisebb érték meghatározása esetén minimális 4R különbséget vettünk figyelembe; (R = reprodukálhatóság). Függetlenül ettől az előírástól, amely statisztikai okokból szükséges, az üzemanyag gyártója törekedjen nulla érték elérésére, ahol 2R az előírt maximális érték és a középérték elérésére, ahol alsó és felső határ van előírva. Ha azt a kérdést kell tisztázni, hogy egy üzemanyag megfelel-e a specifikáció követelményeinek, az ISO 4259 feltételeit kell alkalmazni.
(3) A cetánszám-tartomány nincs összhangban a minimális 4R tartományra vonatkozó követelménnyel. Az üzemanyag szállítója és felhasználója közötti viták esetén azonban az ISO 4259 előírásait lehet használni az ilyen viták feloldására, feltéve, hogy egyszeri meghatározás helyett inkább annyi ismételt mérést végeznek, amennyi elegendő a szükséges pontosság eléréséhez.
(4) A kiadás hónapja hamarosan megadásra kerül.
(5) A vizsgálatnál használt üzemanyag tényleges kéntartalmát meg kell adni. Emellett a referencia-üzemanyagnak, amelyet annak ellenőrzésére használnak, hogy egy jármű megfelel-e ezen irányelv I. mellékletének 6.2.1. pontjában lévő táblázat B sorában megadott határértékeknek, a legnagyobb kéntartalma 50 ppm lehet. A Bizottság a lehető leghamarabb kidolgozza ezen melléklet egy módosítását, amely tükrözi az üzemanyagok kéntartalmának piaci átlagát, a 98/70/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott üzemanyag tekintetében.
(6) Ha előírják is az oxidációs stabilitást, a tárolási időtartam valószínűleg korlátozott. Célszerű kikérni a szállító tanácsát a tárolási körülményekre és az élettartamra vonatkozóan.
(7) A policiklikus aromásokra kifejlesztés alatt álló jobb módszer
(8) Az etanol üzemanyaghoz a motorgyártó előírása szerint cetánszámjavító adagolható. A legnagyobb megengedett mennyiség 10 % m/m.
(9) A specifikációban megadott értékek „valós értékek”. Határértékeik megállapításánál az „Ásványolajtermékek. A vizsgálati módszerek precizitási adatainak meghatározása és alkalmazása” című ISO 4259 szabvány feltételei kerültek alkalmazásra, és a legkisebb érték meghatározása esetén nulla feletti minimális 2R, a legnagyobb és legkisebb érték meghatározása esetén minimális 4R különbséget vettünk figyelembe (R = reprodukálhatóság). Függetlenül ettől az előírástól, amely statisztikai okokból szükséges, az üzemanyag gyártója törekedjen nulla érték elérésére, ahol 2R az előírt maximális érték és a középérték elérésére, ahol alsó és felső határ van előírva. Ha azt a kérdést kell tisztázni, hogy egy üzemanyag megfelel-e a specifikáció követelményeinek, az ISO 4259 feltételeit kell alkalmazni.
(10) Egyenértékű ISO-módszereket fognak alkalmazni a fenti értékekre, ha kiadásra kerülnek.
(11) Inert +C2+
(12) Az értéket normál körülmények között kell meghatározni (293,2 K (20 °C) és 101,3 kPa).
(13) Inert (nem N2) +C2+ +C2+
(14) Az értéket normál körülmények között kell meghatározni (293,2 K (20 °C) és 101,3 kPa).
(15) Inert (nem N2) +C2+ +C2+
(16) Az értéket normál körülmények között kell meghatározni (293,2 K (20 °C) és 101,3 kPa).
(17) Az értéket normál körülmények között kell meghatározni 293,2 K (20 °C) és 101,3 kPa.
(18) Előfordulhat, hogy ez a mérési módszer nem jelzi pontosan a korrodáló anyagok jelenlétét, ha a mintában korrózió-inhibitorok vagy más olyan anyagok vannak, amelyek csökkentik a minta rézlemezre gyakorolt korróziós hatását. Ezért ilyen adalékok hozzáadása csak azért, hogy a vizsgálati módszert befolyásolják, tilos.
V. MELLÉKLET
ELEMZŐ ÉS MINTAVEVŐ RENDSZER
1. A GÁZ-HALMAZÁLLAPOTÚ SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁS MEGHATÁROZÁSA
1.1. Bevezetés
Az 1.2. pont és a 7. és 8. ábra részletesen bemutatja az ajánlott mintavételi és elemző rendszereket. Mivel ugyanaz az eredmény többféle összeállítással is elérhető, nem kell szigorúan ragaszkodni a 7. és 8. ábrához. Kiegészítő alkatrészek: műszerek, szelepek, mágnesszelepek, szivattyúk és kapcsolók alkalmazhatók kiegészítő adatok nyerése és a részrendszerek működésének összehangolása céljából. Más alkatrészek, amelyek egyes rendszerek pontosságának biztosításához nem szükségesek, elhagyhatók, ha elhagyásuk a bevett szakmai megítélésen alapul.
1.2. Az elemzőrendszer leírása
A hígítatlan (7. ábra, csak ESC) vagy hígított (8. ábra, ETC és ESC) kipufogógáz gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátásának meghatározására szolgáló elemző (analitikai) rendszert az alábbiak használatának alapulvételével írjuk le:
— |
HFID elemző készülék a szénhidrogének mérésére, |
— |
NDIR elemző készülékek a szén-monoxid és szén-dioxid mérésére, |
— |
HCLD vagy egyenértékű elemző készülék a nitrogén-oxidok mérésére. |
A mintát az összes összetevőhöz egyetlen mintavevő szondával vagy két szorosan egymás mellett elhelyezett szondával lehet venni, belső megosztással a különböző elemző készülékekhez. Ügyelni kell arra, hogy az elemző rendszer egyetlen pontján se következhessen be a kipufogógáz-összetevők kondenzációja (a vizet és kénsavat is beleértve).
1.2.1. A 7. és 8. ábra elemei
EP kipufogócső
Kipufogógáz mintavevő szonda (csak a 7. ábrán)
Rozsdamentes acélból készült egyenes, zártvégű, soklyukú szonda alkalmazása ajánlott. A szonda belső átmérője nem lehet nagyobb a mintavevő vezeték belső átmérőjénél. A szonda falvastagsága nem lehet nagyobb 1 mm-nél. A szondán legalább három, három különböző sugárirányú síkban elhelyezett lyuknak kell lennie, úgy méretezve, hogy mindegyiken közel azonos nagyságú áramlás álljon elő. A szonda a kipufogócső átmérőjének legalább 80 %-át érje át. Egy vagy két mintavevő szonda alkalmazható.
SP2 hígított kipufogógáz HC-mintavevő szonda (csak a 8. ábrán)
A szonda:
— |
a szénhidrogén mintavevő-vezeték (HSL3) első 254-762 mm-es szakaszát képezze, |
— |
belső átmérője legalább 5 mm legyen, |
— |
a DT hígítóalagút (lásd 2.3. pontot, 20. ábra) olyan pontján legyen elhelyezve, ahol a hígítólevegő és a kipufogógáz már jól összekeveredtek (azaz kb. 10 alagút-átmérőnyi távolságra attól a ponttól, ahol a kipufogógáz belép az alagútba), |
— |
(sugárirányban) elég messze legyen a többi szondától és az alagút falától ahhoz, hogy hullám- és örvényhatásoktól mentes legyen, |
— |
úgy legyen fűtve, hogy a szondából való kilépés helyén a gáz hőmérsékletét 463 K ± 10 K (190 °C ± 10 °C) értékre emelje. |
SP3 hígított kipufogógáz CO-, CO2-, NOx-mintavevő szonda (csak a 8. ábrán)
A szonda:
— |
az SP2-vel azonos síkban legyen, |
— |
(sugárirányban) elég messze legyen a többi szondától és az alagút falától ahhoz, hogy hullám- és örvényhatásoktól mentes legyen, |
— |
a vízkondenzáció elkerülése érdekében legalább 328 K (55 °C) hőmérsékletre fűtött és teljes hosszában hőszigetelt legyen. |
HSL1 fűtött mintavevő vezeték
A mintavevő vezeték a gázmintát egy szondától a szétosztási pont(ok)hoz és a HC-elemző készülékhez vezeti.
A mintavevő vezeték:
— |
belső átmérője legalább 5 mm, legfeljebb 13,5 mm legyen, |
— |
rozsdamentes acélból vagy PTFE-ből (teflonból) készüljön, |
— |
minden külön szabályozott fűtött szakaszon mérve tartson fenn 463 K ± 10 K (190 °C ± 10 °C) csőfalhőmérsékletet, ha a kipufogógáz hőmérséklete a mintavevő szondánál 463 K (190 °C) vagy annál alacsonyabb, |
— |
tartson fenn 453 K (180 °C) értéknél magasabb csőfalhőmérsékletet, ha a kipufogógáz hőmérséklete a mintavevő szondánál 463 K (190 °C) értéknél magasabb, |
— |
tartson fenn 463 K ± 10 K (190 °C ± 10 °C) gázhőmérsékletet közvetlenül az F2 fűtött szűrő és a HFID előtt. |
HSL2 fűtött NOx-mintavevő vezeték
A mintavevő vezeték:
— |
tartson fenn 328 K és 473 K (55 °C és 200 °C) közötti csőfal-hőmérsékletet a C konverterig, ha használnak B hűtőfürdőt, és a gázelemző készülékig, ha nem használnak B hűtőfürdőt, |
— |
rozsdamentes acélból vagy PTFE-ből készüljön. |
SL fűtött CO és CO2 mintavevő vezeték
A vezeték PTFE-ből vagy rozsdamentes acélból készüljön. Lehet fűtött vagy fűtetlen is.
BK háttér-zsák (opcionális; csak a 8. ábrán)
Mintavételhez a háttér-koncentrációk meghatározására.
BG mintavevő zsák (opcionális; csak a 8. ábrán)
Mintavételhez a minta-koncentrációk meghatározására.
F1 fűtött előszűrő (opcionális)
Hőmérséklete legyen azonos a HSL1-ével.
F2 fűtött szűrő
A szűrő válasszon le minden szilárd részecskét a gázmintából a gázelemző készülék előtt. Hőmérséklete a HSL1-ével legyen azonos. A szűrő szükség szerint cserélendő.
P fűtött mintavevő szivattyú
A szivattyút a HSL1 hőmérsékletére kell fűteni.
HC
Fűtött lángionizációs detektor (HFID) a szénhidrogének meghatározására. A hőmérsékletet 453 K–473 K (180 °C – 200 °C) között kell tartani.
CO, CO2
NDIR elemző készülékek a szén-monoxid és a szén-dioxid meghatározására (opcionális a hígítási arány meghatározására a PT mérésnél).
NO
CLD vagy HCLD elemző készülék a nitrogén-oxidok meghatározására. HCLD alkalmazása esetén 328–473 K (55 °C–200 °C) hőmérsékleten kell tartani.
C Konverter
Konvertert kell alkalmazni a NO2-nek NO-dá való katalitikus redukciójához, még a CLD-ben vagy HCLD-ben való elemzés előtt.
B hűtőfürdő (opcionális)
A kipufogógáz-mintában lévő víz lehűtésére és kondenzálására. A fürdőt jég vagy hűtőberendezés segítségével 273 K–277 K (0 °C–4 °C) hőmérsékleten kell tartani. Alkalmazása opcionális, ha az elemző készülék a III. melléklet 5. függelékének 1.9.1. és 1.9.2. pontjai szerint mentes a nedvesség zavaró hatásától. Ha a vizet kondenzáció útján távolítják el, a mintagáz hőmérsékletét vagy a harmatpontot folyamatosan ellenőrizni kell vagy magában a vízcsapdában, vagy az után. A mintagáz hőmérséklete vagy a harmatpont nem lehet 280 K-nél (7 °C) magasabb. Kémiai szárítókat nem szabad a minta víztelenítéséhez használni.
T1, T2, T3 hőmérséklet-érzékelők
A gázáram hőmérsékletének figyelésére.
T4 hőmérséklet-érzékelő
Az NO2-NO konverter hőmérsékletének figyelésére.
T5 hőmérséklet-érzékelő
A hűtőfürdő hőmérsékletének figyelésére.
G1, G2, G3 nyomásmérők
A mintavevő-vezetékek nyomásának mérésére.
R1, R2 nyomásszabályzók
A levegő, illetve az üzemanyag nyomásának szabályozására a HFID számára.
R3, R4, R5 nyomásszabályzók
A mintavevő-vezetékek nyomásának és a gázelemző készülékekhez menő áramlásnak a szabályozására.
FL1, FL2, FL3 áramlásmérők
A minta megkerülő-áramlásának figyelésére.
FL4–FL6 áramlásmérők (opcionális)
A gázelemző készülékeken átfolyó áramlás figyelésére.
V1–V5 választószelepek
Megfelelő szelepelrendezés annak kiválasztására, hogy a gázelemző készülékekbe minta, kalibráló gáz vagy nullázógáz kerüljön.
V6, V7 mágnesszelepek
Az NO2 – NO konverter megkerülésére.
V8 tűszelep
Az áramlásnak a C NO2–NO konverter és a megkerülő vezeték közötti kiegyenlítésére.
V9, V10 tűszelepek
A gázelemző készülékek gázáramlásának szabályozására.
V11, V12 kétállású szelepek (opcionális)
A B fürdő kondenzátumának leeresztésére.
1.3. Nem-metán szénhidrogén (NMHC)-elemzés (csak földgázüzemű motoroknál)
1.3.1. Gázkromatográfiás módszer (GC, 9. ábra)
A GC módszer alkalmazása esetén a minta egy kicsi, megmért mennyiségét befecskendezik egy elemző toronyba, amelyen átmossa őket egy semleges vivőgáz. A torony az egyes összetevőket forráspontjuk alapján szétválasztja úgy, hogy azok különböző időkben mosódnak ki a toronyból. Ezután egy detektoron haladnak át, amely a koncentrációjuktól függő villamos jelet ad. Mivel ez nem folyamatos elemzési technika, csak a III. melléklet 4. függelékének 3.4.2. pontjában leírt zsákos mintavételi módszerhez kapcsolva használható.
Az NMHC-hez FID-del ellátott automatizált GC-t kell használni. A kipufogógázt mintavevő zsákba kell gyűjteni, amelyből egy részét ki kell venni és a GC-be kell injektálni. A minta a Porapak-toronyban két részre különül el (CH4/levegő/CO és NMHC/CO2/H2O). A molekulaszűrő torony elválasztja a CH4-et a levegőtől és a CO-tól mielőtt még beengedné a FID-be, ahol megtörténik a koncentráció mérése. Egy, az egyik minta injektálásától a következő minta injektálásáig terjedő teljes ciklus 30 mp alatt folytatható le. Az NMHC meghatározásához a CH4-koncentrációt ki kell vonni a teljes HC-koncentrációból (lásd a III. melléklet 2. függelékének, 4.3.1. pontját).
A 9. ábrán egy tipikus, a CH4 rutinszerű meghatározásához összeállított GC látható. A bevett szakmai megítélésre alapozva más GC módszerek is használhatók.
A 9. ábra elemei:
PC Porapak oszlop
Porapak N, 180/300 μm (50/80 szitasűrűség), 610 mm hossz × 2,16 mm belső átmérő használandó és legalább 12 órát 423 K (150 °C)-on kondicionálandó vivőgázzal az első használat előtt.
MSC molekulaszűrő oszlop
13X típus, 250/350 μm (45/60 szitasűrűség), 1 220 mm hossz × 2,16 mm belső átmérő használandó és legalább 12 órát 423 K (150 °C)-on kondicionálandó vivőgázzal az első használat előtt.
OV kemence
A tornyok és szelepek stabil hőmérsékletének biztosításához az elemzők működése során, és a tornyok 423 K (150 °C) hőmérsékleten történő kondicionálásához.
SLP mintavevő hurok
Elegendően hosszú rozsdamentes acélcső körülbelül 1 cm3 térfogat eléréséhez.
P szivattyú
A mintának a gázkromatográfba történő továbbítására.
D szárító
Molekulaszűrőt tartalmazó szárítót kell használni a vivőgázban esetleg jelenlévő víz és más szennyezők eltávolítására.
HC (szénhidrogének)
Lángionizációs detektor (FID) a metán-koncentráció mérésére.
V1 mintainjektáló szelep
A mintavevő zsákból vett minta injektálására a 8. ábra SL-jén keresztül. Kis holtterűnek, gáztömörnek és 423 K (150 °C) hőmérsékletre fűthetőnek kell lennie.
V3 választószelep
A kalibráló gáz, a minta vagy az áramlás kiválasztására.
V2, V4, V5, V6, V7, V8 tűszelepek
A rendszerben az áramlások beállítására.
R1, R2, R3 nyomásszabályzók
Az üzemanyag (= vivőgáz), a minta, illetve a levegő áramlásának beszabályozására.
FC áramlási kapilláris
A FID-be áramló levegő mennyiségének szabályozására.
G1, G2, G3 nyomásmérők
Az üzemanyag (= vivőgáz), a minta, illetve a levegő áramlásának ellenőrzésére.
F1, F2, F3, F4, F5 szűrők
Szinterezett fém szűrők annak megakadályozására, hogy szemcsék kerülhessenek a szivattyúba vagy a műszerbe.
FL1
A minta megkerülő-áramlásának mérésére.
1.3.2. Nem-metán eltávolító módszer (NMC, 10. ábra)
Az eltávolító a CH4 kivételével minden szénhidrogént CO2-vé és H2O-vá oxidál úgy, hogy a mintát az NMC-n átbocsátva a FID csak a CH4-et érzékeli. Mintavevő zsák használata esetén egy áramlás-elterelő rendszert kell felszerelni az SL-nél (lásd 1.2. pont, 8. ábra), amelynek segítségével az áramlás az eltávolítón át vagy azt megkerülve vezethető, a 10. ábra felső része szerinti elrendezésben. Az NMHC méréshez a FID-en mindkét értéket (HC és CH4) meg kell figyelni és fel kell jegyezni. Az integrálásos módszer használata esetén egy második FID-del sorba kapcsolt NMC-t kell felszerelni a rendes FID-del párhuzamosan a HSL1-be (lásd 1.2. pont 8. ábra), a 10. ábra alsó része szerinti elrendezésben. Az NMHC méréshez mindkét FID (HC és CH4) értékeit meg kell figyelni és fel kell jegyezni.
Az eltávolító CH4-re és C2H6-ra gyakorolt katalitikus hatásának karakterisztikáját 600 K (327 °C)-on vagy ennél magasabb hőmérsékleten kell megvizsgálni a vizsgálat megkezdése előtt, a kipufogógáz-áram viszonyaira jellemző H2O-értékeknél. A kipufogógáz-áram-minta harmatpontját és O2-szintjét ismerni kell. A FID relatív reagálását a CH4-re fel kell jegyezni (lásd a III. melléklet 5. függelékének 1.8.2. pontját).
A 10. ábra elemei
NMC Nem-metán eltávolító
A metán kivételével minden szénhidrogén oxidálására.
HC
Fűtött lángionizációs detektor (HFID) a HC- és a CH4-koncentráció mérésére. A hőmérsékletet 453 K–473 K (180 °C–200 °C) értéken kell tartani.
V1 választószelep
A minta, a nullázógáz és a kalibráló gáz kiválasztására. V1 azonos a 8. ábrán szereplő V2-vel.
V2, V3 mágnesszelepek
Az NMC elkerüléséhez.
V4 tűszelep
Az NMC-n áthaladó és az azt megkerülő áramlás kiegyenlítésére.
R1 nyomásszabályzó
A mintavevő vezeték nyomásának és a HFID-be menő áramlásnak a szabályozására. Az R1 azonos a 8. ábrán szereplő R3-mal.
FL1 áramlásmérő
A minta megkerülő-ági áramlásának mérésére. FL1 azonos a 8. ábrán szereplő FL1-gyel.
2. A KIPUFOGÓGÁZ HÍGÍTÁSA ÉS A RÉSZECSKÉK MEGHATÁROZÁSA
2.1. Bevezetés
Az 2.2. és 2.3. pontok, valamint a 11–22. ábrák részletesen ismertetik az ajánlott hígító és mintavevő rendszereket. Mivel ugyanaz az eredmény többféle összeállítással is elérhető, nem kell szigorúan ragaszkodni ezekhez az ábrákhoz. Kiegészítő alkatrészek: műszerek, szelepek, mágnesszelepek, szivattyúk és kapcsolók alkalmazhatók kiegészítő adatok nyerése és a részrendszerek működésének összehangolása céljából. Más alkatrészek, amelyek egyes rendszerek pontosságának biztosításához nem szükségesek, elhagyhatók, ha elhagyásuk a műszaki szempontok helyes megítélésen alapul.
2.2. Részáramú hígító rendszer
A 11–19. ábrák egy olyan hígító rendszert ábrázolnak, amely a kipufogógáz-áram egy részének hígításán alapul. A gázáram felosztása és azt követő hígítása különbözőféle hígító rendszerekkel oldható meg. A rákövetkező részecske-mintavétel céljából a hígított kipufogógázt teljes egészében vagy csak részben kell átengedni a részecskeminta-vevő rendszeren (2.4. pont, 21. ábra). Az első módszert teljes áramú mintavevő típusúnak, a másodikat részmintavevő típusúnak nevezik.
A hígítási arány kiszámítása az alkalmazott rendszertől függ. Az alábbi rendszereket célszerű használni:
Izokinetikus rendszerek (11. és 12. ábrák)
Ezeknél a rendszereknél az átvezető csőbe kerülő gázáram a gázsebesség és/vagy gáznyomás tekintetében a teljes kipufogógáz-áramhoz igazodik, ezért a mintavevő szondánál zavartalan és egyenletes kipufogógáz-áramlásra van szükség. Ez általában egy rezonátor alkalmazásával és a mintavevő hely előtti csőszakasz egyenes kiképzésével érhető el. Ekkor a megosztási arány egyszerűen mérhető értékekből, például a csőátmérőkből számítható ki. Meg kell jegyezni, hogy az izokinézis alkalmazása csak az áramlási viszonyok azonosságát biztosítja, a méreteloszlásét nem. Ez utóbbira általában nincs is szükség, mert a részecskék elég kicsinyek ahhoz, hogy az áramvonalakat kövessék.
Áramlás-szabályozású rendszerek koncentráció méréssel (13.–17. ábrák)
Ezeknél a rendszereknél a mintavétel a teljes kipufogógáz-áramból történik a hígítólevegő áramlásának és a teljes hígított kipufogógáz-mennyiség áramlásának szabályozásával. A hígítási arányt a motor kipufogógázaiban természetesen előforduló nyomjelző gázok, mint a CO2 vagy a NOx koncentrációjából lehet megállapítani. A hígított kipufogógázban és a hígítólevegőben fennálló koncentrációt meg kell mérni, míg a hígítatlan kipufogógázban fennálló koncentráció vagy közvetlenül mérhető vagy, ha ismert az üzemanyag összetétele, az üzemanyag-áram és a szénmérleg egyenlete segítségével állapítható meg. A rendszerek a számított hígítási arány alapján (13., 14. ábra) vagy az átvezető csőbe áramló gáz mennyisége alapján (12., 13., 14. ábra) szabályozhatók.
Áramlás-szabályozású rendszerek áramlásméréssel (18., 19. ábra)
Ezeknél a rendszereknél a mintavétel a teljes kipufogógáz-áramból történik a hígítólevegő áramlásának és a teljes hígított kipufogógáz-mennyiség áramlásának beállításával. A hígítási arány a két áramlás különbségéből állapítható meg. Fontos, hogy az áramlásmérők egymáshoz képest pontosan legyenek kalibrálva, mivel a két áramlás relatív nagysága nagyobb hígítási arányok (15-szörös és nagyobb hígítás) esetén jelentős hibákat okozhat. Az áramlás szabályozása itt igen egyszerű, mert a hígítandó kipufogógáz-áram állandó értéken tartása mellett szükség esetén a hígítólevegő áramlása változtatható.
Részleges átáramlású hígító rendszerek alkalmazása esetén ügyelni kell az olyan esetleges zavaró körülmények elkerülésére, mint a részecskék elveszése az átvezető csőben, biztosítva, hogy a minta valóban a motor kipufogógázára jellemző legyen, továbbá a megosztási arány meghatározására. A leírt rendszerek figyelmet fordítanak ezekre a kritikus területekre.
A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az ISP izokinetikus mintavevő szonda továbbítja a TT átvezető csövön át a DT hígítóalagútba. A kipufogógáznak a kipufogócső és a szonda szája közötti nyomáskülönbségét a DPT nyomás-jeladó méri. Ez a jel az FC1 áramlásszabályzóba kerül, amely úgy vezérli az SB szívóventilátort, hogy a szonda szájánál nulla értékű nyomáskülönbség álljon fenn. Ilyen körülmények között az EP-ben és az ISP-ben azonos gázsebesség alakul ki, és az ISP-n és TT-n átáramló mennyiségek a kipufogógáz-áram állandó (megosztott) hányadát képviselik. A megosztási arány az EP és az ISP keresztmetszeti területeinek arányából határozható meg. A hígítólevegő áramát az FM1 áramlásmérő készülék méri. A hígítási arány az átáramló hígítólevegő mennyiségéből és a megosztási arányból számítható.
A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az ISP izokinetikus mintavevő szonda továbbítja a TT átvezető csövön át a DT hígítóalagútba. A kipufogógáznak a kipufogócső és a szonda szája közötti nyomáskülönbségét a DPT nyomás-jeladó méri. Ez a jel az FC1 áramlásszabályzóba kerül, amely úgy vezérli a PB nyomóventilátort, hogy a szonda csúcsánál nulla értékű nyomáskülönbség álljon fenn. Ez az FM1 áramlásmérő készülékkel már megmért hígítólevegő egy kis részének elvételével és egy pneumatikus kiömlőnyíláson át a TT-be vezetésével történik. Ilyen körülmények között az EP-ben és az ISP-ben azonos gázsebesség alakul ki, és az ISP-n és a TT-n átáramló mennyiségek a kipufogógáz-áram állandó (megosztott) hányadát képviselik. A megosztási arány az EP és az ISP keresztmetszeti területeinek arányából határozható meg. A hígítólevegőt az SB szívóventilátor szívja át a DT-n, az átáramló mennyiséget az FM1 méri a DT belépő nyílásánál. A hígítási arány az átáramló hígítólevegő mennyiségéből és a megosztási arányból számítható.
A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az SP mintavevő szonda és a TT átvezető cső továbbítja a DT hígítóalagútba. A nyomjelzőgáz (CO2 vagy NOx)-koncentrációkat a kezeletlen kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígítólevegőben az EGA kipufogógáz-elemző készülék(ek) méri(k). Ezek a jelek az FC2 áramlásszabályzóba kerülnek, amely vagy a PB nyomóventilátort vagy az SB szívóventilátort vezérli annak érdekében, hogy a DT-ben a kívánt kipufogógáz-megosztás és hígítási arány álljon fenn. A hígítási arány a kezeletlen kipufogógáz, a hígított kipufogógáz és a hígítólevegő nyomjelzőgáz-koncentrációjából számítható.
A hígítatlan kipufogógázt az EP kipufogócsőből az SP mintavevő szonda és a TT átvezető cső továbbítja a DT hígítóalagútba. A CO2-koncentrációkat a hígított kipufogógázban, valamint a hígítólevegőben az EGA kipufogógáz-elemző készülék(ek) méri(k). A CO2- és az üzemanyag-áramlás GFUEL jelei vagy az FC2 áramlásszabályzóba vagy a részecskeminta-vevő rendszer FC3 áramlásszabályzójába kerülnek (lásd a 21. ábrát). Az FC2 a PB nyomóventilátort, míg az FC3 a P mintavevő szivattyút vezérli (lásd a 21. ábrát), ezáltal szabályozva a rendszerbe belépő, illetve abból kilépő áramokat és fenntartva a DT-ben a kívánt kipufogógáz-megosztást és hígítási arányt. A hígítási arány a CO2-koncentrációból és a GFUEL-ből számítható a szénmérleg feltételezésével.
A hígítatlan kipufogógáz az EP kipufogócsőből az SP mintavevő szondán és a TT átvezető csövön keresztül kerül a DT hígítóalagútba, a DT-ben elhelyezett VN Venturi-cső által létrehozott szívás hatására. A TT-n átáramló gáz mennyisége a Venturi-zónában létrejövő nyomatékcserétől függ, és ezért függ a gáz abszolút hőmérsékletétől a TT-ből való kilépés helyén. Következésképpen egy adott alagútáramlási értéknél a kipufogógáz-megosztás nem állandó, és a hígítási arány kis terhelésnél egy kicsit kisebb, mint nagy terhelésnél. A nyomjelző gázok (CO2 vagy NOx) koncentrációit a kezeletlen kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígítólevegőben az EGA kipufogógáz-elemző készülék(ek) méri(k), és a hígítási arány az így mért értékekből számítható.
A hígítatlan kipufogógáz az EP kipufogócsőből az SP mintavevő szondán és a TT átvezető csövön keresztül kerül a DT hígítóalagútba, egy fojtótárcsákból vagy Venturi-csövekből álló áramlásmegosztó útján. Az első (FD1) az EP-ben van, a második (FD2) a TT-ben. Ezen felül még két nyomásszabályzó szelepre (PCV1 és PCV2) is szükség van az állandó kipufogógáz-megosztás fenntartásához, az EP ellennyomásának és a DT nyomásának szabályozása útján. A PCV1 az SP után van elhelyezve az EP-ben, a PCV2 a PB nyomóventilátor és a DT között. A nyomjelző gázok (CO2 vagy NOx) koncentrációit a hígítatlan kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígítólevegőben az EGA kipufogógáz-elemző készülék(ek) méri(k). Ezek a kipufogógáz-megosztás ellenőrzéséhez szükségesek, és a PCV1 és PCV2 beállításához is felhasználhatók a pontos megosztás-szabályozás érdekében. A hígítási arány a nyomjelző gázkoncentrációkból számítható ki.
A hígítatlan kipufogógáz az EP kipufogócsőből a TT átvezető csövön keresztül kerül a DT hígítóalagútba az FD3 áramlásmegosztó segítségével, amely egy sor azonos méretű (átmérőjű, hosszúságú és hajlítási sugarú) csőből áll, az EP-be szerelve. A kipufogógáz e csövek egyikén át a DT-be kerül, a maradék pedig a többi cső útján a DC csillapító kamrán halad át. Így a kipufogógáz megosztásának mértékét az összcsőszám határozza meg. Az állandó megosztási arány szabályozásához az kell, hogy a DC, valamint a TT kilépő nyílása közötti nyomáskülönbség, amit a DPT nyomáskülönbség-jeladó mér, nulla legyen. A nulla nyomáskülönbség úgy érhető el, hogy friss levegőt fecskendezünk a DT-be a TT kilépő nyílása közelében. A nyomjelző gáz (CO2 vagy NOx) koncentrációkat a kezeletlen kipufogógázban, a hígított kipufogógázban, valamint a hígítólevegőben az EGA kipufogógáz-elemző készülék(ek) méri(k). Ezek a kipufogógáz-megosztás ellenőrzéséhez szükségesek és felhasználhatók a befecskendezett levegő mennyiségének szabályozására a pontos megosztás-szabályozás érdekében. A hígítási arány a nyomjelző gázok koncentrációiból számítható ki.
A hígítatlan kipufogógáz az EP kipufogócsőből az SP mintavevő szondán és a TT átvezető csövön keresztül kerül a DT hígítóalagútba. Az alagúton átömlő teljes áramot az FC3 áramlásszabályzó és a részecskeminta-vevő rendszer P mintavevő szivattyúja (lásd a 18. ábrát) szabályozza. A hígítólevegő áramát a kívánt kipufogógáz-megosztás beállításához az FC2 áramlásszabályzó szabályozza, amely vezérlőjelként a GEXHW, GAIRW vagy GFUEL értékeket használhatja. A DT-be áramló mintamennyiség a teljes átáramló mennyiség és a hígítólevegő mennyiségének különbsége. A hígítólevegő áramát az FM1 áramlásmérő készülék, a teljes átáramló mennyiséget a részecskeminta-vevő rendszer (lásd a 21. ábrát) FM3 áramlásmérő készüléke méri. A hígítási arány ebből a két áramlási értékből számítható.
A hígítatlan kipufogógáz az EP kipufogócsőből az SP mintavevő szondán és a TT átvezető csövön keresztül kerül a DT hígítóalagútba. A kipufogógáz megosztását és DT-be áramlását az FC2 áramlásszabályzó szabályozza, amely megfelelő módon állítja be a PB nyomóventilátor és az SB szívóventilátor által létrehozott gázáramlást (illetve fordulatszámukat). Ez azért lehetséges, mert a részecskeminta-vevő rendszerrel kivett minta visszakerül a DT-be. Az FC2 vezérlőjeleként a GEXHW, GAIRW vagy GFUEL használható. A hígítólevegő áramát az FM1 áramlásmérő készülék, a teljes átáramló mennyiséget az FM2 áramlásmérő készülék méri. A hígítási arány ebből a két áramlási értékből számítható.
2.2.1. A 11.–19. ábra elemei
EP kipufogócső
A kipufogócső hőszigetelt lehet. A kipufogócső hőtehetetlenségének csökkentése érdekében ajánlatos 0,015 vagy kisebb falvastagság/átmérő viszonyt alkalmazni. A flexibilis tömlős szakaszok hossza nem lehet több az átmérő 12-szeresénél. A centrifugális erő hatására bekövetkező lerakódások csökkentése érdekében a legkevesebb hajlatot kell alkalmazni. Ha a rendszerben próbapadi hangtompító is van, ez is lehet hőszigetelt.
Izokinetikus rendszerekben a szonda csúcsa előtt legalább hat csőátmérőnyi, utána legalább három csőátmérőnyi hosszon nem lehetnek a kipufogócsőben könyökök, hajlatok és hirtelen átmérőváltozások. A mintavételi zónában a gázsebességnek 10 m/s-nál nagyobbnak kell lennie, az alapjárati üzemmód kivételével. A kipufogógázok átlagos nyomásingadozása nem haladhatja meg a ± 500 Pa értéket. A nyomásingadozások csökkentésére tett intézkedések, amelyek túlmennek a (hangtompítót és utókezelő berendezést is tartalmazó) dobozos típusú kipufogórendszer alkalmazásán, nem változtathatják meg a motor teljesítményét és nem okozhatnak részecskelerakódást.
Nem izokinetikus szondával ellátott rendszereknél ajánlatos, hogy a cső a szonda csúcsa előtt legalább hat csőátmérőnyi, utána legalább három csőátmérőnyi hosszon egyenes legyen.
SP mintavevő szonda (10., 14., 15., 16., 18., 19. ábrák)
A minimális belső átmérőnek 4 mm-nek kell lennie. A kipufogócső és a mintavevő szonda átmérőjének aránya legalább 4 legyen. A szonda az áramlással szembefordított nyitott cső a kipufogócső középvonalában elhelyezve, vagy egy, az 1.2.1. pont 5. ábráján SP1 alatt leírt többlyukú szonda.
ISP izokinetikus mintavevő szonda (11. és 12. ábra)
Az izokinetikus mintavevő szondát a kipufogócső középvonalában az áramlással szembefordítva kell elhelyezni ott, ahol az EP szakaszban leírt áramlási körülmények teljesülnek, és úgy kell kialakítani, hogy a minta a hígítatlan kipufogógázzal arányos legyen. A belső átmérőnek legalább 12 mm-nek kell lennie.
Az izokinetikus kipufogógáz-megosztásnál egy szabályzórendszerre van szükség, amely az EP és az ISP közötti nyomáskülönbséget nulla értéken tartja. Ilyen körülmények között az EP-ben és az ISP-ben azonos kipufogógáz-sebességek alakulnak ki, és az ISP-n átfolyó tömegáram a kipufogógáz áramnak mindig azonos hányada. Az ISP-t egy DPT nyomáskülönbség-jeladóhoz kell kötni. Az EP és az ISP közötti nyomáskülönbség nulla értéken tartását az FC1 áramlásszabályzóval lehet elérni.
FD1, FD2 áramlásmegosztó (16. ábra)
Az EP kipufogócsőbe, illetve a TT átvezető csőbe egy-egy készlet Venturi-cső vagy fojtótárcsa van beépítve a hígítatlan kipufogógázzal arányos minta kivételéhez. Egy az EP-ben és a DT-ben keletkező nyomást szabályozó, két (PCV1 és PCV2) szelepből álló szabályzórendszerre van szükség az arányos áramlásmegosztáshoz.
FD3 áramlásmegosztó (17. ábra)
Egy csőkészlet (többcsöves egység) van az EP kipufogócsőbe építve a hígítatlan kipufogógázzal arányos minta kivételéhez. A csövek egyike a kipufogógázt a DT hígítóalagútba vezeti, a többi egy DC csillapító kamrába. A csöveknek azonos méretűeknek (azonos átmérő, hossz, hajlítási sugár) kell lenniük, így a kipufogógáz megosztása a csövek számától függ. Az arányos megosztáshoz egy szabályzórendszerre van szükség, amely a többcsöves egységből a DC-be lépés és a TT kilépési helye közötti nyomáskülönbséget nulla értéken tartja. Ilyen viszonyok között a kipufogógáz-sebességek az EP-ben és az FD3-ban arányosak, és a TT áramlás a kipufogógáz áramnak mindig azonos hányada. A két pontot egy DPT nyomáskülönbség-jeladóhoz kell kötni. A nulla nyomáskülönbséget az FC1 áramlásszabályzó biztosítja.
EGA kipufogógáz-elemző készülék (13., 14., 15., 16., 17. ábrák)
CO2-vagy NOx-elemzők használhatók (szénmérleg-módszer esetében csak CO2). Az elemző készülékeket úgy kell kalibrálni, mint a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás mérésére szolgáló készülékeket. A koncentrációkülönbségek meghatározására egy vagy több elemző készülék használható. A mérőrendszerek pontosságának olyannak kell lennie, hogy a GEDFW,i pontossága ± 4 %-on belül maradjon.
TT átvezető cső (11–19. ábrák)
Az átvezető cső:
— |
a lehető legrövidebb legyen, de semmiképpen se hosszabb 5 m-nél, |
— |
a szondáéval azonos vagy annál nagyobb, de legfeljebb 25 mm átmérőjű legyen, |
— |
kiömlő nyílása a hígítóalagút közepén legyen és az áramlás irányába (ne azzal szembe) nézzen. |
Ha a cső 1 méternél nem hosszabb, akkor legfeljebb 0,05 W/(m * K) hővezető-képességű anyaggal kell szigetelni, és a hőszigetelés sugárirányú vastagsága feleljen meg a szonda átmérőjének. Ha a cső 1 méternél hosszabb, úgy kell szigetelni és fűteni, hogy a legkisebb csőfal-hőmérséklet 523 K (250 °C) legyen.
DPT nyomáskülönbség-jeladó (11., 12. és 17. ábra)
A nyomáskülönbség-jeladó mérési tartománya ± 500 Pa vagy kisebb legyen.
FC1 áramlásszabályzó (11., 12. és 17. ábra)
Izokinetikus rendszereknél (11. és 12. ábra) áramlásszabályzóra van szükség az EP és az ISP közötti nyomáskülönbség nulla értéken való tartására. A szabályozás történhet:
a) |
az SB szívóventilátor fordulatszámának vagy szállításának szabályozásával és a PB nyomóventilátor fordulatszámának vagy szállításának állandó értéken tartásával minden üzemmódban (11. ábra), vagy |
b) |
az SB szívóventilátoron áthaladó hígított kipufogógáz tömegáramának beállításával állandó értékre és a PB nyomóventilátor áramának szabályozásával, ezáltal szabályozva a kipufogógáz-minta átáramló mennyiségét a TT átvezetőcső végpontján (12. ábra). |
Nyomásszabályozott rendszer esetében a maradó hiba a szabályzókörben nem lehet ± 3 Pa-nál nagyobb. A nyomásingadozások átlaga a hígítóalagútban nem lehet nagyobb ± 250 Pa-nál.
Többcsöves rendszerben (17. ábra) áramlásszabályzóra van szükség az arányos kipufogógáz-megosztáshoz, hogy a többcsöves egység kilépője és a TT kilépője közötti nyomáskülönbséget nulla értéken tartsa. A beállítás a TT végpontján a DT-be fecskendezett levegőáram szabályozásával végezhető.
PCV1, PCV2 nyomásszabályzó szelep (16. ábra)
A két Venturi-csöves vagy két fojtótárcsás rendszerben az arányos áramlás-megosztáshoz két nyomásszabályzó szelepre van szükség, amelyek az EP ellennyomását és a DT-ben fennálló nyomást szabályozzák. A szelepeket az EP-ben az SP után, és a PB és DT között kell elhelyezni.
DC csillapító kamra (17. ábra)
A többcsöves egység kilépésénél egy csillapító kamrát kell beépíteni az EP kipufogócső nyomásingadozásainak minimalizálása céljából.
VN Venturi-cső (15. ábra)
A DT hígítóalagútba egy Venturi-cső van beépítve, hogy szívóhatás keletkezzék a TT átvezető cső kilépőjének környezetében. A TT-n átfolyó gázáramot a Venturi-zónában fellépő nyomatékcsere határozza meg, és alapjában véve arányos a PB nyomóventilátor áramával, ezáltal állandó hígítási arányt biztosítva.
Mivel a nyomatékcsere függ a TT kilépőjénél uralkodó hőmérséklettől és az EP és DT közötti nyomáskülönbségtől, a tényleges hígítási arány kis terhelésnél valamivel kisebb, mint nagy terhelésnél.
FC2 áramlásszabályzó (13., 14., 18., 19. ábrák, opcionális)
A PB nyomóventilátor és/vagy az SB szívóventilátor áramának szabályozásához egy áramlásszabályzó használható. Ezt a kipufogógáz-, a beszívott levegő vagy az üzemanyag-áram jele és/vagy a CO2 vagy NOx különbség jele vezérelheti. Nyomás alatti levegőszállítás esetén (18. ábra) az FC2 közvetlenül szabályozza a levegőáramot.
FM1 áramlásmérő készülék (11., 12., 18. és 19. ábra)
Gázfogyasztásmérő vagy más áramlásmérő a hígítólevegő áramlásának mérésére. Ha a PB nyomóventilátor hitelesítve van az áramlás mérésére, az FM1 opcionális.
FM2 áramlásmérő műszer (19. ábra)
Gázfogyasztásmérő vagy más áramlásmérő a hígított kipufogógáz áramlásának mérésére. Ha a PB nyomóventilátor hitelesítve van az áramlás mérésére, az FM1 opcionális.
PB nyomóventilátor (11., 12., 13., 14., 15., 16., 19. ábra)
A hígítólevegő áramlásának szabályozására a PB kapcsolatban állhat az FC1 vagy FC2 áramlásszabályzóval. Pillangószelep használata esetén a PB alkalmazására nincs szükség. Ha kalibrálva van, a PB a hígítólevegő áramlásának mérésére is használható.
SB szívóventilátor (11., 12., 13., 16., 17. és 19. ábra)
Csak részmintavételi rendszerekhez. Ha kalibrálva van, az SB a hígított kipufogógáz áramlásának mérésére is használható.
DAF hígítólevegő szűrő (11.–19. ábra)
Ajánlatos a hígítólevegőt szűrni és aktívszénen átengedni a háttér-szénhidrogének eltávolítására. A gyártó kívánságára, a bevett szakmai megítélésre alapozva, a hígítólevegőből mintát lehet venni a háttér részecske-szennyezettségi szintjének meghatározására, amit azután le lehet vonni a hígított kipufogógázban mért értékekből.
DT hígítóalagút (11.–19. ábra)
A hígítóalagút:
— |
elég hosszú legyen ahhoz, hogy a kipufogógáz és a hígítólevegő turbulens áramlási viszonyok között teljesen összekeveredjen, |
— |
rozsdamentes acélból készüljön:
|
— |
részmintavétel esetén legyen legalább 75 mm átmérőjű, |
— |
ajánlatos, hogy teljes mintavétel esetén legalább 25 mm átmérőjű legyen, |
— |
felfűthető lehet legfeljebb 325 K (52 °C) csőfal-hőmérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígítólevegő előmelegítésével, feltéve, hogy a levegő hőmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielőtt a kipufogógáz belépne a hígítóalagútba, |
— |
hőszigetelt lehet. |
A motor kipufogógázát alaposan össze kell keverni a hígítólevegővel. Részmintavevő rendszereknél a keveredés minőségét üzembeállítás után ellenőrizni kell járó motor mellett, az alagút CO2 profiljának felvételével (legalább négy egyenletesen elosztott ponton). Szükség esetén keverőnyílás alkalmazható.
Megjegyzés: Ha a (DT) hígítóalagút környezetében a környezeti hőmérséklet 293 K (20 °C) alatt van, ügyelni kell, hogy ne vesszenek el részecskék azáltal, hogy lerakódnak a hígítóalagút hideg falára. Ezért ajánlatos az alagutat a fent megadott határokon belül melegíteni és/vagy hőszigetelni. Nagy motorterhelések esetén az alagutat nem agresszív eszközökkel, pl. egy levegő-keringető ventilátorral hűteni lehet, feltéve, hogy a hűtőközeg hőmérséklete nem alacsonyabb, mint 293 K (20 °C).
HE hőcserélő (16., 17. ábrák)
A hőcserélő teljesítményének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az SB szívóventilátor belépő oldalán a hőmérsékletet a vizsgálat során megfigyelt átlagos üzemi hőmérséklethez képest ± 11 K értéken tartsa.
2.3. Teljes átáramlású hígító rendszer
A 20. ábrán olyan hígító rendszer látható, amely a teljes kipufogógáz-áram hígításán alapul, és amely a CVS (constant volume sampling, állandó térfogatú mintavétel) elvét alkalmazza. A kipufogógáz és hígítólevegő keverék teljes térfogatát meg kell mérni. Erre a PDP- vagy a CFV-rendszer használható.
A rákövetkező részecske-mintavétel céljából a hígított kipufogógázból vett mintát át kell engedni a részecskeminta-vevő rendszeren (2.4. pont, 21. és 22. ábra). Ha ez közvetlenül történik, egyszeres hígításról beszélünk. Ha a mintát egy második hígítóalagútban még egyszer felhígítják, kétszeres hígításról van szó. Ez akkor hasznos, ha a szűrő felületi hőmérsékletére vonatkozó követelményt egyszeres hígítással nem lehet teljesíteni. Bár a kétszeri hígító rendszer részben valójában hígító rendszer, leírása mégis mint a 2.4. pont 22. ábráján látható részecskeminta-vevő rendszer egy változata szerepel, mivel nagyobb részében egy tipikus részecskeminta-vevő rendszerrel azonos.
A DT hígítóalagútban a hígítatlan kipufogógáz teljes mennyisége összekeveredik a hígítólevegővel. A hígított kipufogógáz áramát vagy egy PDP térfogat-kiszorításos szivattyúval vagy egy CFV kritikus átáramlású Venturi-csővel kell mérni. Az arányos részecske-mintavételhez és az áramlás meghatározásához egy HE hőcserélő vagy egy EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítő használható. Mivel a részecskék tömegének meghatározása a teljes hígított kipufogógáz áramon alapul, a hígítási arányt nem kell kiszámítani.
2.3.1. A 20. ábra elemei
EP kipufogócső
A kipufogócső hossza a motor kipufogó-gyűjtőcsövétől, a turbófeltöltő kilépő csonkjától vagy az utókezelő készüléktől a hígítóalagútig nem lehet hosszabb 10 méternél. Ha a kipufogócső a motor kipufogó gyűjtőcsövétől, a turbófeltöltő kilépő csonkjától vagy az utókezelő készüléktől számítva hosszabb 4 méternél, akkor a cső 4 métert meghaladó részét szigetelni kell, kivéve a vezetékbe helyezett füstölésmérőt, ha van. A hőszigetelés sugárirányú vastagságának legalább 25 mm-nek kell lennie. A szigetelőanyag hővezető képessége nem lehet nagyobb 0,1 W/(m * K) értéknél, 673 K (400 °C) hőmérsékleten mérve. A kipufogócső hőtehetetlenségének csökkentése érdekében ajánlatos 0,015 vagy ennél kisebb falvastagság/átmérő viszonyt alkalmazni. A flexibilis tömlős szakaszok hossza nem lehet több az átmérő 12-szeresénél.
PDP térfogat-kiszorításos szivattyú
A PDP a hígított kipufogógáz teljes áramát a szivattyú által megtett fordulatok számával és a szivattyú egy fordulatra eső térfogat-kiszorításával méri. A kipufogórendszer ellennyomását a PDP vagy a hígítólevegő-bevezető rendszer nem csökkentheti mesterségesen. A működő PDP-rendszer mellett mért statikus kipufogó-ellennyomás nem térhet el ± 1,5 kPa-nál többel attól az értéktől, amely azonos motorfordulatszámnál és -terhelésnél a PDP-hez való csatlakoztatás nélkül mérhető. A gázkeverék hőmérséklete közvetlenül a PDP előtt nem térhet el ± 6 K-nél többel az áramláskiegyenlítő nélküli vizsgálat során mért átlagos üzemi hőmérséklettől. Áramláskiegyenlítés csak akkor használható, ha a hőmérséklet a PDP-be való belépésnél nem magasabb, mint 323 K (50 °C).
CFV kritikus áramlású Venturi-cső
A CFV a hígított kipufogógáz teljes áramát úgy méri, hogy az áramlást fojtott állapotban tartja (kritikus áramlás). A működő CFV-rendszer mellett mért statikus kipufogó ellennyomás nem térhet el ± 1,5 kPa-nál többel attól az értéktől, amely azonos motor-fordulatszámnál és -terhelésnél a CFV-hez való csatlakoztatás nélkül mérhető. A gázkeverék hőmérséklete közvetlenül a CFV előtt nem térhet el ± 11 K-nál többel az áramláskiegyenlítő nélküli vizsgálat során mért átlagos üzemi hőmérséklettől.
HE hőcserélő (EFC használata esetén opcionális)
A hőcserélő teljesítménye legyen elegendő ahhoz, hogy a hőmérsékletet a fent megkívánt határok között tartsa.
EFC elektronikus áramláskiegyenlítő (HE használata esetén opcionális)
Ha a PDP vagy CFV bemeneténél a hőmérsékletet nem a fent megadott határok között tartják, egy áramláskiegyenlítő rendszerre van szükség a gázáram folyamatos mérésére és az arányos mintavétel szabályozására a részecskerendszerben. Ebből a célból a folyamatosan mért gázáram-jelek szolgálnak a részecskeminta-vevő rendszer részecskeszűrőin áthaladó minta-áram korrigálására (lásd a 2.4. pont 21., 22. ábráját).
DT hígítóalagút
A hígítóalagút:
— |
elég kis átmérőjű legyen ahhoz, hogy turbulens áramlást idézzen elő (a Reynolds-szám 4000-nél nagyobb legyen) és elég hosszú ahhoz, hogy a kipufogógáz és a hígítólevegő tökéletesen összekeveredjen; szükség esetén keverőnyílás alkalmazható, |
— |
átmérője legalább 460 mm legyen egyszeres hígítású rendszer esetén, |
— |
átmérője legalább 210 mm legyen kétszeres hígítású rendszer esetén, |
— |
hőszigetelt lehet. |
A motor kipufogógázát a hígítóalagútba történő belépésénél folyásirányba kell irányítani és alaposan el kell keverni.
Egyszeres hígítás alkalmazása esetén a hígítóalagútból vett minta a részecskeminta-vevő rendszerbe kerül (2.4. pont, 21. ábra). A PDP vagy CFV átfolyási teljesítményének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a hígított kipufogógáz hőmérsékletét közvetlenül az elsődleges részecskeszűrő előtt 325 K (52 °C) vagy annál alacsonyabb értéken tartsa.
Kétszeres hígítás alkalmazása esetén a hígítóalagútból vett minta a másodlagos hígítóalagútba kerül, ahol tovább hígul, majd így halad át a mintavevő szűrőkön (2.4. pont, 22. ábra). A PDP vagy CFV átfolyási teljesítményének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a DT-ben áramló hígított kipufogógáz hőmérsékletét a mintavevő zónában 464 K (191 °C) vagy annál alacsonyabb értéken tartsa. A másodlagos hígító rendszernek elegendő másodlagos hígítólevegőt kell szolgáltatnia ahhoz, hogy a kétszeresen hígított kipufogógáz hőmérsékletét közvetlenül az elsődleges részecskeszűrő előtt 325 K (52 °C) vagy annál alacsonyabb értéken tartsa.
DAF hígítólevegő szűrő
Ajánlatos a hígítólevegőt szűrni és aktívszén szűrőn átbocsátani, a háttér-szénhidrogének eltávolítása céljából. A gyártó kérésére a hígítólevegőből a bevett szakmai gyakorlatnak megfelelően, mintát kell venni a háttér részecskeszintjének meghatározására, amit aztán le lehet vonni a hígított kipufogógázzal mért értékekből.
PSP részecskeminta-vevő szonda
A szonda a PTT bevezető szakaszát képezi és:
— |
szembe kell fordítani az áramlással olyan helyen, ahol a hígítólevegő és a kipufogógáz már jól összekeveredett, azaz a hígító rendszer DT hígítóalagútjának középvonalában, áramlásirányban körülbelül 10 alagút-átmérőnyi távolsággal azután a pont után, ahol a kipufogógáz belépett a hígítóalagútba, |
— |
legyen legalább 12 mm belső átmérőjű, |
— |
fűthető lehet legfeljebb 325 K (52 °C) csőfal-hőmérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígítólevegő előmelegítésével feltéve, hogy a levegő hőmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielőtt a kipufogógáz belépne a hígítóalagútba, |
— |
hőszigetelt lehet. |
2.4. Részecskeminta-vevő rendszer
A részecskeminta-vevő rendszer feladata a részecskék összegyűjtése a részecskeszűrőn. A részáramú hígító rendszerből történő teljes mintavétel esetén, amelynél az egész hígított kipufogógáz minta áthalad a szűrőkön, a hígító (2.2. pont, 14., 18. ábra) és mintavevő rendszer általában egy egységet képez. A részáramú hígító rendszerből vagy a teljesáramú hígító rendszerből történő részmintavétel esetén, amikor a hígított kipufogógáznak csak egy része halad át a szűrőkön, a hígító (2.2. pont, 11., 12., 13., 15., 16., 17., 19. ábra; 2.3. pont 20. ábra) és mintavevő rendszer általában külön egységet képeznek.
Ebben az irányelvben egy teljes áramlású hígítórendszer kétszeres hígító rendszerét (22. ábra) egy, a 21. ábrán látható tipikus részecskeminta-vevő rendszer egy sajátos változatának tekintjük. A kétszeres hígító rendszerben a részecskeminta-vevő rendszer minden lényeges eleme megtalálható, mint a szűrőtartók és a mintavevő szivattyú.
A szabályzó áramkörök lökésszerű igénybevételének elkerülése érdekében ajánlatos a mintavevő szivattyút az egész vizsgálati folyamat alatt járatni. Az egyszűrős módszer esetében megkerülő rendszert kell alkalmazni, hogy a minta csak a megkívánt időpontokban haladjon át a szűrőkön. Az átkapcsolásnak a szabályzó áramkörökre gyakorolt hatását a legkisebbre kell korlátozni.
Egy részleges áramlású vagy teljes áramlású hígító rendszer DT hígítóalagútjából a PSP részecskeminta-vevő szondán és a PTT részecske átvezető csövön keresztül a P mintavevő szivattyú hígított kipufogógáz mintát vesz. A minta áthalad egy (vagy több) FH szűrőtartón, amely a részecske-mintavevőszűrőket foglalja magában. A mintaáramlás nagyságát az FC3 áramlásszabályzó szabályozza. EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítés (lásd a 20. ábrát) alkalmazása esetén a hígított kipufogógáz-áram szolgál az FC3 vezérlőjeleként.
A hígított kipufogógáz-minta a teljes áramú hígítórendszer DT hígítóalagútjából a PSP részecskeminta-vevő szondán és a PTT részecske-átvezető csövön keresztül az SDT másodlagos hígítóalagútba jut, ahol még egyszer felhígítják. Ezután a minta áthalad az FH szűrőtartó(ko)n, amely a részecske-mintavevőszűrőket tartja. A hígítólevegő árama általában állandó, míg a minta áramát az FC3 áramlásszabályzó szabályozza. EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítés (lásd a 20. ábrát) alkalmazása esetén a teljes hígított kipufogógáz-áram szolgál az FC3 vezérlőjeleként.
2.4.1. A 21. és 22. ábra elemei
PTT részecskeátvezető cső (21. és 22. ábra)
A részecske-átvezető cső nem lehet hosszabb 1020 mm-nél, és a lehető legrövidebbnek kell lennie. A hosszban már benne kell lennie a mintavevő szondák (SP, ISP, illetve PSP, lásd a 2.2. és a 2.3. pontot) hosszának is, ahol ilyenek vannak (azaz részleges átáramlású hígító rendszerből történő részmintavétel, valamint teljes áramú hígító rendszer esetén).
A méretek az alábbiakra vonatkoznak:
— |
részáramú hígító, rész-mintavételező rendszernél és a teljesáramú egyszeres hígító rendszernél a szonda (SP, ISP, illetve PSP) csúcsától a szűrőtartóig, |
— |
részáramú hígító, teljes mintavételező rendszernél a hígítóalagút végétől a szűrőtartóig, |
— |
a teljes áramú kétszeres hígítású rendszernél a (PSP) szonda csúcsától a másodlagos hígítóalagútig. |
Az átvezető cső:
— |
fűthető lehet legfeljebb 325 K (52 °C) csőfal-hőmérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígítólevegő előmelegítésével, feltéve, hogy a levegő hőmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielőtt a kipufogógáz belépne a hígítóalagútba, |
— |
hőszigetelt lehet. |
SDT másodlagos hígítóalagút (22. ábra)
A másodlagos hígítóalagút minimális átmérője 75 mm legyen, és az alagút legyen elég hosszú ahhoz, hogy a kétszeresen hígított minta legalább 0,25 másodpercig benne tartózkodjék. Az FH elsődleges szűrőtartó 300 mm-nél nem lehet távolabb az SDT kilépő nyílásától.
A másodlagos hígítóalagút:
— |
fűthető lehet legfeljebb 325 K (52 °C) csőfal-hőmérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígítólevegő előmelegítésével, feltéve, hogy a levegő hőmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielőtt a kipufogógáz belépne a hígítóalagútba, |
— |
hőszigetelt lehet. |
FH szűrőtartó(k) (21. és 22. ábra)
Az elsődleges és a másodlagos szűrőhöz egy közös szűrőház vagy külön-külön szűrőház használható. A III. melléklet 4. függeléke 4.1.3. pontjának követelményeit teljesíteni kell.
A szűrőtartó(k):
— |
fűthető(ek) lehet(nek) legfeljebb 325 K (52 °C) csőfal-hőmérsékletre közvetlen melegítéssel vagy a hígítólevegő előmelegítésével, feltéve, hogy a levegő hőmérséklete nem haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, mielőtt a kipufogógáz belépne a hígítóalagútba, |
— |
hőszigetelt(ek) lehet(nek). |
P mintavevő szivattyú (21. és 22. ábra)
A részecskeminta-vevő szivattyúnak elég messze kell lennie az alagúttól ahhoz, hogy a belépő gáz hőmérséklete állandó (± 3 K) maradjon, ha az FC3-mal nem korrigálják az áramlást.
DP hígítólevegő szivattyú (22. ábra)
A hígítólevegő szivattyút úgy kell elhelyezni, hogy a másodlagos hígítólevegő 298 K ± 5 K (25 °C ± 5 °C) hőmérsékleten álljon rendelkezésre, ha a hígítólevegő nincs előmelegítve.
FC3 áramlásszabályzó (21. és 22. ábra)
Ha más eszköz nem áll rendelkezésre, egy áramlásszabályzót kell használni a részecskeminta áramának a minta útjában előforduló hőmérséklet- és ellennyomás-változások miatti kompenzálására. Az EFC elektronikus áramlás-kiegyenlítő (lásd a 20. ábrát) használata esetén szükséges az áramlásszabályzó.
FM3 áramlásmérő (21. és 22. ábra)
A részecskeminta-áramlás gázmérőjének vagy áramlásmérő műszereinek elég messze kell lenniük a P mintavevő szivattyútól ahhoz, hogy a gáz belépő hőmérséklete állandó (± 3 K) maradjon, ha az FC3-mal nem korrigálják az áramlást.
FM4 áramlásmérő (22. ábra)
A hígítólevegő-áramlás gázmérőjét vagy áramlásmérő készülékét úgy kell elhelyezni, hogy a gáz belépő hőmérséklete 298 K ± 5 K (25 °C ± 5 °C) maradjon.
BV gömbszelep (opcionális)
A gömbszelep átmérőjének legalább akkorának kell lennie, mint a PTT mintavevő cső belső átmérője és kapcsolási idejének 0,5 mp-nél rövidebbnek kell lennie.
Megjegyzés: Ha a PSP, PTT, SDT és FH közelében a környezeti hőmérséklet 293 K (20 °C) alatt van, ügyelni kell, hogy ne vesszenek el részecskék azáltal, hogy lerakódnak e részek hideg falára. Ezért ajánlatos ezeket az alkatrészeket a megfelelő helyeken a megadott határokon belül melegíteni és/vagy hőszigetelni. Az is ajánlatos, hogy a szűrő felületének hőmérséklete a mintavétel alatt ne legyen alacsonyabb, mint 293 K (20 °C).
Nagy motorterhelések esetén a fenti alkatrészeket nem agresszív eszközökkel, pl. egy levegő-keringető ventilátorral hűteni lehet, feltéve, hogy a hűtőközeg hőmérséklete nem alacsonyabb, mint 293 K (20 °C).
3. A FÜSTÖLÉS MEGHATÁROZÁSA
3.1. Bevezetés
A 3.2. és 3.3. pont, valamint a 23. és 24. ábra részletesen leírja az ajánlott füstölésmérő rendszereket. Mivel ugyanaz az eredmény többféle összeállítással is elérhető, nem kell szigorúan ragaszkodni a 23. és 24. ábrához. Kiegészítő alkatrészek: műszerek, szelepek, mágnesszelepek, szivattyúk és kapcsolók alkalmazhatók kiegészítő adatok nyerése és a részrendszerek működésének összehangolása céljából. Más alkatrészek, amelyek egyes rendszerek pontosságának biztosításához nem szükségesek, elhagyhatók, ha elhagyásuk a műszaki szempontok helyes megítélésen alapul.
A mérés elve az, hogy fényt bocsátanak keresztül a mérendő füst egy meghatározott hosszán, és a beeső fényből az érzékelőt elérő rész arányát használják fel a közeg fényelnyelésének kiszámításához. A füstmérés függ a berendezés kialakításától, és a kipufogócsőben (teljes átáramlású, vezetékbe helyezett füstölésmérő), a kipufogócső végénél (teljes átáramlású, vezeték végén elhelyezett füstölésmérő), vagy a kipufogócsőből vett mintán (részleges átáramlású füstölésmérő) végezhető el. A fényelnyelési együtthatónak a fényelnyelési jelből való meghatározásához a készülék gyártójának meg kell adnia a készülék optikai úthosszát.
3.2. Teljesáramú füstölésmérő
A teljesáramú füstölésmérőnek két alaptípusa használható (23. ábra). A kipufogóvezetékbe helyezett füstölésmérővel a kipufogócsőben lévő teljes kipufogógáz-árammérésre kerül sor. Az ilyen típusú füstölésmérőnél a tényleges optikai úthossz a füstölésmérő kialakításának függvénye.
A kipufogóvezeték végén elhelyezett füstölésmérővel a kipufogócsőben lévő teljes kipufogógáz-árammérésre kerül, amint az a kipufogócsőből kilép. Az ilyen típusú füstölésmérőnél a tényleges optikai úthossz a kipufogócső kialakításának és a kipufogócső és a füstölésmérő közötti távolságnak a függvénye.
3.2.1. A 23. ábra elemei
EP kipufogócső
Vezetékbe helyezett füstölésmérőnél a mérési zóna előtt és után 3 csőátmérőnyi hosszon nem változhat meg a kipufogócső átmérője. Ha a mérőzóna átmérője nagyobb, mint a kipufogócsőé, a mérési zóna előtt ajánlatos fokozatosan változó átmérőjű csövet alkalmazni.
A vezeték végén elhelyezett füstölésmérőnél a kipufogócső 0,6 m hosszú utolsó szakaszának kör keresztmetszetűnek kell lennie és nem lehetnek benne hajlatok és könyökök. A kipufogócső végét merőlegesen kell levágni. A füstölésmérőt a kipufogógáz-áram közepére kell szerelni a kipufogócső végétől mért 25 ± 5 mm távolságon belül.
OPL optikai úthossz
A füst által elsötétített optikai út hossza a fényforrás és az érzékelő között, szükség szerint korrigálva a sűrűségi gradiensek és a falhatás okozta egyenetlenségek hatásával. Az optikai úthosszat a készülék gyártójának kell megadnia, figyelembe véve a kormosodás elkerülését célzó intézkedéseket (pl. az öblítőlevegőt) is. Ha az optikai úthossz nem áll rendelkezésre, azt az ISO IDS 11614 szabvány 11.6.5. pontja szerint kell megállapítani.
Az optikai úthossz korrekt meghatározásához legalább 20 m/s kipufogógáz-sebesség szükséges.
LS fényforrás
A fényforrásnak egy 2800–3250 K közötti színhőmérsékletű izzólámpának, vagy egy 550–570 nm közötti színkép-csúcsú zöld fényt kibocsátó LED-nek kell lennie. A fényforrást óvni kell a kormosodástól olyan eszközökkel, amelyek nem befolyásolják az optikai úthosszat a gyártó által megadottnál nagyobb mértékben.
LD fényérzékelő
Az érzékelőnek egy (szükség esetén szűrővel ellátott) fotocellának vagy fotodiódának kell lennie. Izzólámpa fényforrás esetén az érzékelő színképi csúcsérzékenységének hasonlónak kell lennie az emberi szem fényérzékelésű görbéjéhez az 550–570 nm tartományban (legnagyobb reagálás), hogy 430 nm alá és 680 nm fölé e legnagyobb válasznak legfeljebb 4 %-a essék. A fényérzékelőt óvni kell a kormosodástól olyan eszközökkel, amelyek nem befolyásolják az optikai úthosszat a gyártó által megadottnál nagyobb mértékben.
CL fénypárhuzamosító lencse
A kibocsátott fényt maximum 30 mm átmérőjű nyalábbá kell beállitani. A fénynyaláb sugarainak 3° tűrésen belül párhuzamosaknak kell lenniük az optikai tengellyel.
T1 hőmérséklet-érzékelő (opcionális)
A vizsgálat során követhető a kipufogógáz hőmérséklete.
3.3. Részáramú füstölésmérő
Részáramú füstölésmérő (24. ábra) alkalmazása esetén a kipufogócsőből reprezentatív kipufogógáz-mintát vesznek és az átvezető csövön a mérőkamrába továbbítják. Ennél a füstölésmérő típusnál a tényleges optikai úthossz a füstölésmérő kialakításának függvénye. A következő pontban említett időállandó a füstölésmérő minimális átáramlására vonatkozik, amit a készülék gyártója ad meg.
3.3.1. A 24. ábra elemei
EP kipufogócső
A kipufogócső a mintavevő szonda csúcsa előtt legalább 6, utána legalább 3 csőátmérőnyi hosszon egyenes cső legyen.
SP mintavevő szonda
A mintavevő szonda az áramlással szembefordított nyitott cső a kipufogócső közepén vagy annak közelében. A szonda és a kipufogócső fala közötti hézagnak legalább 5 mm-nek kell lennie. A szonda átmérőjének akkorának kell lennie, hogy az biztosítsa a reprezentatív minta kivételét és a megfelelő sebességű áramlást a füstölésmérőn át.
TT átvezető cső
Az átvezető cső:
— |
Legyen a lehető legrövidebb és biztosítsa, hogy a mérőkamrába belépő kipufogógáz hőmérséklete 373 K ± 30 K (100 °C ± 30 °C) legyen. |
— |
Csőfalának hőmérséklete biztonsággal a kipufogógáz harmatpontja fölött legyen, hogy ne következzék be kondenzáció. |
— |
Átmérője a teljes hosszon legyen azonos a mintavevő szonda átmérőjével. |
— |
Időállandójának a műszer a III. melléklet 4. függeléke 5.2.4. pontjában leírtak szerint meghatározott minimális áramlásánál 0,05 s-nál rövidebbnek kell lennie. |
— |
Nem lehet lényeges befolyással a füst csúcsértékére. |
FM áramlásmérő
Áramlásmérő készülék a mérőkamrába belépő áram pontos megállapítására. Az áram legkisebb és legnagyobb értékét a készülék gyártójának kell megadnia és ennek akkorának kell lennie, hogy teljesüljenek a TT időállandójára és az optikai úthosszra vonatkozó követelmények. Az áramlásmérő készülék közel lehet a P szivattyúhoz, ha ilyet használnak.
MC mérőkamra
A mérőkamra belső felülete ne tükrözzön, vagy adjon optikailag ezzel egyenértékű környezetet. Annak esélyét, hogy a diffúziós hatások /vagy/ belső visszaverődései visszaverődések/ következtében az érzékelőre szórt fény essék, a minimálisra kell csökkenteni.
A gáz nyomása a mérőkamrában legfeljebb 0,75 kPa értékkel térhet el a légköri nyomástól. Ahol ez a kialakítás miatt nem oldható meg, a füstölésmérőn leolvasott értéket át kell számítani légköri nyomásra
A mérőkamra falhőmérsékletének ± 5 K pontossággal 343 K (70 °C) és 373 K (100 °C) között kell lennie, de mindenesetre elég magasan a kipufogógáz harmatpontja fölött ahhoz, hogy kondenzáció ne következzék be. A mérőkamrát megfelelő eszközökkel kell felszerelni a hőmérséklet méréséhez.
OPL optikai úthossz
A füst által elsötétített optikai út hossza a fényforrás és az érzékelő között, szükség szerint korrigálva a sűrűségi gradiensek és a falhatás okozta egyenetlenségek hatásával. Az optikai úthosszat a készülék gyártójának kell megadnia, figyelembe véve a kormosodás elkerülését célzó intézkedéseket (pl. az öblítőlevegőt) is. Ha az optikai úthossz nem áll rendelkezésre, azt az ISO IDS 11614 szabvány 11.6.5. pontja szerint kell megállapítani.
LS fényforrás
A fényforrásnak egy 2800–3250 K közötti színhőmérsékletű izzólámpának, vagy egy 550–570 nm közötti színkép-csúcsú zöld fényt kibocsátó LED-nek kell lennie. A fényforrást óvni kell a kormosodástól olyan eszközökkel, amelyek nem befolyásolják az optikai úthosszat a gyártó által megadottnál nagyobb mértékben.
LD fényérzékelő
Az érzékelőnek egy (szükség esetén szűrővel ellátott) fotocellának vagy fotodiódának kell lennie. Izzólámpa fényforrás esetén az érzékelő színképi csúcsérzékenységének hasonlónak kell lennie az emberi szem fototropikus görbéjéhez az 550–570 nm tartományban (legnagyobb reagálás), hogy 430 nm alá és 680 nm fölé e legnagyobb válasznak legfeljebb 4 %-a essék. A fényérzékelőt óvni kell a kormosodástól olyan eszközökkel, amelyek nem befolyásolják az optikai úthosszat a gyártó által megadottnál nagyobb mértékben.
CL fénypárhuzamositó lencse
A kibocsátott fényt maximum 30 mm átmérőjű nyalábbá kell beállitani A fénynyaláb sugarainak 3° tűrésen belül párhuzamosaknak kell lenniük az optikai tengellyel.
T1 hőmérséklet-érzékelő (opcionális)
A kipufogógáz hőmérsékletének követésére a vizsgálat során.
P mintavevő szivattyú (opcionális)
A mérőkamra után elhelyezett mintavevő szivattyú használható a gázminta átszívására a mérőkamrán.
VII. MELLÉKLET
PÉLDA A SZÁMÍTÁSI ELJÁRÁSRA
1. ESC-VIZSGÁLAT
1.1. Gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás
Az egyes üzemmódok eredményeinek kiszámításához szükséges mérési adatok az alábbiakban láthatók. Ebben a példában a CO-t és a NOx-et száraz alapon, a HC-t nedves alapon mérték. A HC-koncentráció propán-egyenértékben (C3) van megadva, és ezt meg kell szorozni 3-mal, hogy megkapjuk a C1 egyenértéket. A számítási eljárás a többi üzemmódra azonos.
P (kW) |
Ta (K) |
Ha (g/kg) |
GEXH (kg) |
GAIRW (kg) |
GFUEL (kg) |
HC (ppm) |
CO (ppm) |
NOx (ppm) |
82,9 |
294,8 |
7,81 |
563,38 |
545,29 |
18,09 |
6,3 |
41,2 |
495 |
A szárazról nedvesre átszámító KW,r korrekciós tényező számítása (III. melléklet, 1. függelék, 4.2. pont):
és
A nedves koncentrációk számítása:
A KH,D NOx nedvességkorrekciós tényező számítása (III. melléklet, 1. függelék, 4.3. pont):
A kibocsátott szennyezőanyag-tömegáram számítása (III. melléklet, 1. függelék, 4.4. pont):
A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátások számítása (III. melléklet, 1. függelék, 4.5. pont):
Az alábbi mintaszámítást CO-ra adjuk meg; más összetevőkre a számítás menete azonos.
Az egyes üzemmódok kibocsátott szennyezőanyag-tömegáramait meg kell szorozni a III. melléklet 1. függelékének 2.7.1. pontjában feltüntetett megfelelő súlyozási tényezőkkel, és ezeket összegezve megkapható az egész ciklusra vonatkozó átlagos szennyezőanyag-tömegáram értéke:
CO |
= |
|
|
= |
30,91 g/h |
Az egyes üzemmódokban leadott motorteljesítményeket meg kell szorozni a III. melléklet 1. függelékének 2.7.1. pontjában feltüntetett megfelelő súlyozási tényezőkkel, és ezeket összegezve megkapható az egész ciklusra vonatkozó átlagos motorteljesítmény értéke:
|
= |
|
|
= |
60,006 kW |
A véletlenszerűen kiválasztott pont fajlagos NOx-kibocsátásának számítása (III. melléklet, 1. függelék, 4.6.1. pont):
Tegyük fel, hogy a véletlenszerűen kiválasztott ponton az alábbi értékeket állapították meg:
nZ |
= |
1 600 min-1 |
MZ |
= |
495 Nm |
NOx mass.Z |
= |
487,9 g/h (a fenti képleteknek megfelelően számolva) |
P(n)Z |
= |
83 kW |
NOx,Z |
= |
487,9/83 = 5,878 g/kWh |
A szennyezőanyag-kibocsátás értékének meghatározása a vizsgálati ciklus alapján (III. melléklet, 1. függelék, 4.6.2. pont):
Tegyük fel, hogy az ESC-vizsgálat során a négy környező üzemmód értékei a következők:
nRT |
nSU |
ER |
ES |
ET |
EU |
MR |
MS |
MT |
MU |
1 368 |
1 785 |
5,943 |
5,565 |
5,889 |
4,973 |
515 |
460 |
681 |
610 |
Az NOx-kibocsátási értékek összehasonlítása (III. melléklet, 1. függelék, 4.6.3. pont):
1.2. Részecskekibocsátás
A részecskék mennyiségének mérése azon az elven alapul, hogy a részecskék mintavétele az egész ciklus alatt folyik, de a minták és az átáramló mennyiségek (MSAM és GEDF) meghatározása az egyes üzemmódok során történik. A GEDF számítása az alkalmazott rendszertől függ. A következő példákban egy CO2-mérést és szénegyensúly módszert alkalmazó rendszer és egy áramlásmérést használó rendszer kerül bemutatásra. Teljesáramú hígító rendszer alkalmazása esetén a GEDF-et a CVS berendezés közvetlenül méri.
A GEDF számítása (III. melléklet, 1. függelék, 5.2.3. és 5.2.4. pont):
Tegyük fel, hogy a 4. üzemmódban az alábbi adatokat mérték. A számítási eljárás a többi üzemmódban azonos.
GEXH (kg/h) |
GFUEL (kg/h) |
GDILW (kg/h) |
GTOTW (kg/h) |
CO2D (%) |
CO2A (%) |
334,02 |
10,76 |
5,4435 |
6,0 |
0,657 |
0,040 |
a) |
szénegyensúly módszer |
b) |
áramlásméréses módszer |
A tömegáram számítása (III. melléklet, 1. függelék, 5.4. pont):
Az egyes üzemmódok GEDFW áramlási értékeit meg kell szorozni a III. melléklet 1. függelékének 2.7.1. pontjában feltüntetett megfelelő súlyozási tényezőkkel, és ezeket összegezve megkapható az egész ciklusra vonatkozó átlagos GEDF érték. A teljes MSAM mintaáram az egyes üzemmódok mintamennyiségeinek összegzéséből adódik.
|
= |
|
|
= |
3 604,6 kg/h |
|
= |
0,226 + 0,122 + 0,151 + 0,152 + 0,076 + 0,076 + 0,076 + 0,136 + 0,151 + 0,121 + 0,076 + 0,076 + 0,075 |
|
= |
1,515 kg |
Tegyük fel, hogy a szűrőkön a részecskék tömege 2,5 mg, ekkor
Háttér-korrekció (opcionális)
Tegyük fel, hogy a háttérre vonatkozó mérések az alábbi értékeket adták. A DF hígítási tényező számítása azonos az e melléklet 3.1. pontjában bemutatottal, így itt nem szerepel.
DF összege |
= |
|
|
= |
0,923 |
A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás számítása (lásd III. melléklet, 1. függelék, 5.5. pont):
|
= |
|
|
= |
60,006 kW |
A fajlagos /tényleges/ súlyozási tényező számítása (III. melléklet, 1. függelék, 5.6. pont):
Tételezzük fel a fent a 4. üzemmódra számított értékeket, ekkor
Ez az érték a megkívánt 0,10 ± 0,003 értéken belül van.
2. ELR-VIZSGÁLAT
Mivel a Bessel-szűrés teljesen új átlagoló eljárás a kipufogógázra vonatkozó európai előírásokban, az alábbiakban megtalálható a Bessel-szűrő magyarázata, valamint egy-egy példa a Bessel-algoritmus felállítására és a végső füstérték kiszámítására. A Bessel-algoritmus állandói csak a füstölésmérő kialakításától és az adatgyűjtő rendszer mintavételi gyakoriságától függenek. Ajánlatos, hogy a füstölésmérő gyártója adja meg a végső Bessel-szűrő állandókat a különböző mintavételi gyakoriságokhoz, és a felhasználó ezeket az állandókat használja a Bessel-algoritmus felállításához és a füstértékek számításához.
2.1. Általános megjegyzések a Bessel-szűrőre vonatkozóan
A nagy frekvenciák miatti torzulások miatt a módosítatlan fényelnyelési jel általában erősen szórt jelleget mutat. E nagyfrekvenciás torzulások kiküszöbölése céljából az ELR-vizsgálatnál egy Bessel-szűrőt kell használni. Maga a Bessel-szűrő egy rekurzív, másodrendű, aluláteresztő szűrő, ami a leggyorsabb jelnövekedést garantálja, túllendülés nélkül.
A kipufogócsőben egy valós idejű kezeletlen kipufogógáz csóvát feltételezve, minden füstölésmérő késleltetett és különbözőképpen mért fényelnyelési jelet mutat. A késedelem és a mért fényelnyelési jel nagysága elsősorban a füstölésmérő mérőkamrájának geometriájától függ, beleértve a kipufogógáz-mintavevő vezetékeket is, valamint attól az időtől, amire a füstölésmérő elektronikájának a jel feldolgozásához szüksége van. Az e két hatást jellemző értékeket fizikai és villamos időállandónak nevezik, amelyek minden füstölésmérő-típusnál egyedi szűrőt képviselnek.
A Bessel-szűrő alkalmazásának célja az, hogy egyenletes teljes szűrő-karakterisztikát szavatoljon az egész füstölésmérő rendszerre, ami a következőkből áll:
— |
a füstölésmérő fizikai időállandója(tp), |
— |
a füstölésmérő villamos időállandója (te), |
— |
az alkalmazott Bessel-szűrő szűrési időállandója(tF). |
A rendszer ezekből eredő tAver teljes időállandója az alábbi összefüggésből adódik:
és ahhoz, hogy ugyanaz a füstérték adódjék, ennek mindenfajta füstölésmérőre azonosnak kell lennie. Ezért egy Bessel-szűrőt kell létrehozni úgy, hogy a szűrő (tF) e időállandója az egyes füstölésmérők (tp) fizikai válaszidejével és (te) villamos időállandójával együtt a kívánt tAver teljes időállandót adja. Mivel (tp) és (te) minden egyes füstölésmérőnél adott érték, és ezen irányelvben tAver értékére 1,0 s van előírva, tF az alábbiak szerint számítható:
A szűrő tF időállandója definíciószerűen egy ugrásszerű bemenő jel hatására keletkező szűrt kimenő jel 10 %-a és 90 %-a közötti időállandó. Ezért a Bessel-szűrő levágási frekvenciáját úgy kell kiiterálni, hogy a Bessel-szűrő időállandója illeszkedjék a kívánt növekedési időhöz.
Az a. ábrán az ugrásszerű bemenő jel és a Bessel-szűrt kimenő jel lefutása, továbbá a Bessel-szűrő (tF) időállandója látható.
A végleges Bessel-szűrő algoritmus felállítása egy többlépéses eljárás, amelynél számos iterációs ciklusra van szükség. Az iterációs eljárás folyamatábrája a következő:
2.2. A Bessel-algoritmus kiszámítása
Ebben a példában egy Bessel-algoritmus felállítása történik meg, több lépésen keresztül, a fenti iterációs eljárás szerint, amely a III. melléklet 1. függelékének 6.1. pontján alapul.
A füstölésmérőre és az adatgyűjtő rendszerre az alábbi jellemzőket tételezzük fel:
— |
fizikai időállandó tp 0,15 s |
— |
villamos időállandó te 0,05 s |
— |
teljes időállandó tAver 1,00 s (ezen irányelv fogalommeghatározása szerint) |
— |
mintavételi gyakoriság 150 Hz |
1. lépés Kívánt Bessel-szűrő időállandó tF:
2. lépés A levágási frekvencia számítása és az E, K Bessel-állandók kiszámítása az első iterációhoz:
fc |
= |
|
Δt |
= |
1/150 = 0,006667 s |
Ω |
= |
|
E |
= |
|
K |
= |
|
Ez adja a Bessel-algoritmust:
ahol Si képviseli az ugrásszerű bemenő jel értékeit „0” vagy „1”) és Yi képviseli a kimenő jel szűrt értékeit.
3. lépés A Bessel-szűrő alkalmazása az egységugrás bemenő jelre:
A Bessel-szűrő tF válaszideje definíciószerűen egy egységugrás bemenő jelre következő szűrt kimenő jel 10 %-a és 90 %-a közötti növekedési idő. A kimenő jel 10 %-ához (t10) és 90 %-ához (t90) tartozó idő meghatározásához a Bessel-szűrőt egy egységugrás bemenő jelre kell alkalmazni a fenti fc, E és K értékek felhasználásával.
Az indexszámok, az egységugrás bemenő jel ideje és értéke, valamint a szűrt kimenő jelek eredő értékei az első és a második iterációra a B. táblázatban láthatók. A t10-zel és a t90-nel szomszédos pontok félkövérrel szedett számokkal vannak kiemelve.
A B. táblázat első iterációjánál a 10 %-os érték a 30 és 31 indexszám közé, a 90 %-os érték a 191 és 192 index-szám közé esik. A tF,iter kiszámításához a pontos t10 és t90 értékek lineáris interpolációval vannak meghatározva a szomszédos mérési pontokból az alábbiak szerint:
ahol outalsó, illetve outfelső a Bessel-szűrt kimenő jel szomszédos pontjai, és talsó a szomszédos időpont ideje a B. táblázat szerint.
4. lépés A szűrő-időállandója az első iterációs ciklus után:
5. lépés A kívánt és a kapott szűrő időállandó közötti eltérés az első iterációs ciklusban:
6. lépés Az iterációs kritériumok ellenőrzése:
A szükséges érték |Δ| ≤ 0,01. Mivel 0,081641 >0,01, az iterációs kritérium nem teljesül és újabb iterációs ciklust kell kezdeni. Ehhez az iterációs ciklushoz új levágási frekvenciát kell kiszámítani fc-ből és Δ-ból az következők szerint:
Ezt az új levágási frekvenciát kell használni a második iterációs ciklusban, amely ismét a 2. lépésnél indul. Az iterációt addig kell ismételni, amíg nem teljesül az iterációs kritérium. Az első és a második iteráció eredményeként kapott értékek az A. táblázatban vannak összefoglalva.
A. táblázat
Az első és a második iteráció értékei
Paraméter |
1. iteráció |
2. iteráció |
|
fc |
(Hz) |
0,318152 |
0,344126 |
E |
(-) |
7,07948 E-5 |
8,272777 E-5 |
K |
(-) |
0,970783 |
0,968410 |
t10 |
(s) |
0,200945 |
0,185523 |
t90 |
(s) |
1,276147 |
1,179562 |
tF,iter |
(s) |
1,075202 |
0,994039 |
Δ |
(-) |
0,081641 |
0,006657 |
fc,new |
(Hz) |
0,344126 |
0,346417 |
7. lépés A végleges Bessel-algoritmus:
Ha sikerült elérni az iterációs kritériumot, ki kell számítani a végleges Bessel-szűrő állandókat és a végleges Bessel-algoritmust a 2. lépés szerint. Ebben a példában az iterációs kritériumot a második iteráció után sikerült elérni (Δ = 0,006657 ≤ 0,01). Ezután a végső algoritmus használható az átlagolt füstérték meghatározásához (lásd a következő 2.3. pontot).
B táblázat
Az ugrásszerű bemenő jel és a Bessel-szűrt kimenő jel értékei az első és a második iterációs ciklushoz
i Index [-] |
Idő [s] |
Si Ugrásszerű bemenő jel [-] |
Y Szűrt kimenő jeli [-] |
|
1. iteráció |
2. iteráció |
|||
- 2 |
- 0,013333 |
0 |
0,000000 |
0,000000 |
- 1 |
- 0,006667 |
0 |
0,000000 |
0,000000 |
0 |
0,000000 |
1 |
0,000071 |
0,000083 |
1 |
0,006667 |
1 |
0,000352 |
0,000411 |
2 |
0,013333 |
1 |
0,000908 |
0,001060 |
3 |
0,020000 |
1 |
0,001731 |
0,002019 |
4 |
0,026667 |
1 |
0,002813 |
0,003278 |
5 |
0,033333 |
1 |
0,004145 |
0,004828 |
~ |
~ |
~ |
~ |
~ |
24 |
0,160000 |
1 |
0,067877 |
0,077876 |
25 |
0,166667 |
1 |
0,072816 |
0,083476 |
26 |
0,173333 |
1 |
0,077874 |
0,089205 |
27 |
0,180000 |
1 |
0,083047 |
0,095056 |
28 |
0,186667 |
1 |
0,088331 |
0,101024 |
29 |
0,193333 |
1 |
0,093719 |
0,107102 |
30 |
0,200000 |
1 |
0,099208 |
0,113286 |
31 |
0,206667 |
1 |
0,104794 |
0,119570 |
32 |
0,213333 |
1 |
0,110471 |
0,125949 |
33 |
0,220000 |
1 |
0,116236 |
0,132418 |
34 |
0,226667 |
1 |
0,122085 |
0,138972 |
35 |
0,233333 |
1 |
0,128013 |
0,145605 |
36 |
0,240000 |
1 |
0,134016 |
0,152314 |
37 |
0,246667 |
1 |
0,140091 |
0,159094 |
~ |
~ |
~ |
~ |
~ |
175 |
1,166667 |
1 |
0,862416 |
0,895701 |
176 |
1,173333 |
1 |
0,864968 |
0,897941 |
177 |
1,180000 |
1 |
0,867484 |
0,900145 |
178 |
1,186667 |
1 |
0,869964 |
0,902312 |
179 |
1,193333 |
1 |
0,872410 |
0,904445 |
180 |
1,200000 |
1 |
0,874821 |
0,906542 |
181 |
1,206667 |
1 |
0,877197 |
0,908605 |
182 |
1,213333 |
1 |
0,879540 |
0,910633 |
183 |
1,220000 |
1 |
0,881849 |
0,912628 |
184 |
1,226667 |
1 |
0,884125 |
0,914589 |
185 |
1,233333 |
1 |
0,886367 |
0,916517 |
186 |
1,240000 |
1 |
0,888577 |
0,918412 |
187 |
1,246667 |
1 |
0,890755 |
0,920276 |
188 |
1,253333 |
1 |
0,892900 |
0,922107 |
189 |
1,260000 |
1 |
0,895014 |
0,923907 |
190 |
1,266667 |
1 |
0,897096 |
0,925676 |
191 |
1,273333 |
1 |
0,899147 |
0,927414 |
192 |
1,280000 |
1 |
0,901168 |
0,929121 |
193 |
1,286667 |
1 |
0,903158 |
0,930799 |
194 |
1,293333 |
1 |
0,905117 |
0,932448 |
195 |
1,300000 |
1 |
0,907047 |
0,934067 |
~ |
~ |
~ |
~ |
~ |
2.3. A füstértékek számítása
Az alábbi folyamatábrán a végleges füstérték meghatározási eljárása látható.
A b. ábrán az ELR-vizsgálat első terhelési fokozatában mért módosítatlan fényelnyelés-jelek és a szűretlen és szűrt k fényelnyelési együtthatók (k értékek) lefutása látható, továbbá meg van jelölve a szűrt k görbe Ymax1,A legnagyobb (csúcs) értéke. Hasonlóképpen a C. táblázat tartalmazza az i indexszám-értékeit, az időt (a mintavétel gyakorisága 150 Hz), a módosítatlan fényelnyelést, a szűretlen és a szűrt k értéket. A szűrés az e melléklet 2.2. pontjában felállított Bessel-algoritmus állandóinak felhasználásával történt. A nagyszámú adat miatt a táblázatban csak a kezdeti és a csúcs közelében lévő füstértékek szerepelnek.
A csúcsérték (i = 272) a C. táblázat alábbi adatainak feltételezésével van kiszámítva. Minden további egyedi füstérték ugyanilyen módon került kiszámításra. Az algoritmus indításához S–1, S–2, Y–1 és Y–2 0-ra van felvéve.
LA (m) |
0,430 |
i Index |
272 |
N ( %) |
16,783 |
S271 (m-1) |
0,427392 |
S270 (m-1) |
0,427532 |
Y271 (m-1) |
0,542383 |
Y270 (m-1) |
0,542337 |
A k-érték számítása (III. melléklet, 1. függelék, 6.3.1. pont):
Ez az érték felel meg S272-nek a következő egyenletben.
A Bessel-átlagolású füst számítása (III. melléklet, 1. függelék, 6.3.2. pont):
A következő egyenletben az előző, 2.2. pont Bessel-állandói kerülnek alkalmazásra. A fent kiszámított tényleges szűretlen k-érték S272-nek (Si) felel meg. S271 (Si–1) és S270 (Si–2) a két előző szűretlen k-érték. Y271 (Yi–1) és Y270 (Yi–2) a két előző szűrt k-érték.
|
= |
|
|
= |
|
Ez az érték felel meg Ymax1,A-nak a következő egyenletben.
A végleges füstérték számítása (III. melléklet, 1. függelék, 6.3.3. pont):
A további számításhoz az egyes füstgörbékből a legnagyobb szűrt k-értéket kell kivenni.
Tételezzük fel a következő értékeket
Fordulatszám |
Ymax (m-1) |
||
1. ciklus |
2. ciklus |
3. ciklus |
|
A |
0,5424 |
0,5435 |
0,5587 |
B |
0,5596 |
0,5400 |
0,5389 |
C |
0,4912 |
0,5207 |
0,5177 |
A ciklus érvényessége (III. melléklet, 1. függelék, 3.4. pont)
Az SV kiszámítása előtt a ciklust érvényességét vizsgálni kell a füst relatív szórásának kiszámításával a három ciklus minden egyes fordulatszámára.
Fordulatszám |
Átlagos SV (m-1) |
Abszolút szórás (m-1) |
Relatív szórás (%) |
A |
0,5482 |
0,0091 |
1,7 |
B |
0,5462 |
0,0116 |
2,1 |
C |
0,5099 |
0,0162 |
3,2 |
Ebben a példában a 15 %-os érvényességi kritérium minden fordulatszámnál teljesül.
C. táblázat
Az N fényelnyelés, a szűretlen és szűrt k-értékek a terhelési lépcső kezdetén
i Index [-] |
Idő [s] |
N fényelnyelés [%] |
szűretlen k érték [m-1] |
szűrt k érték [m-1] |
- 2 |
0,000000 |
0,000000 |
0,000000 |
0,000000 |
- 1 |
0,000000 |
0,000000 |
0,000000 |
0,000000 |
0 |
0,000000 |
0,000000 |
0,000000 |
0,000000 |
1 |
0,006667 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000000 |
2 |
0,013333 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000000 |
3 |
0,020000 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000000 |
4 |
0,026667 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000001 |
5 |
0,033333 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000002 |
6 |
0,040000 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000002 |
7 |
0,046667 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000003 |
8 |
0,053333 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000004 |
9 |
0,060000 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000005 |
10 |
0,066667 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000006 |
11 |
0,073333 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000008 |
12 |
0,080000 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000009 |
13 |
0,086667 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000011 |
14 |
0,093333 |
0,020000 |
0,000465 |
0,000012 |
15 |
0,100000 |
0,192000 |
0,004469 |
0,000014 |
16 |
0,106667 |
0,212000 |
0,004935 |
0,000018 |
17 |
0,113333 |
0,212000 |
0,004935 |
0,000022 |
18 |
0,120000 |
0,212000 |
0,004935 |
0,000028 |
19 |
0,126667 |
0,343000 |
0,007990 |
0,000036 |
20 |
0,133333 |
0,566000 |
0,013200 |
0,000047 |
21 |
0,140000 |
0,889000 |
0,020767 |
0,000061 |
22 |
0,146667 |
0,929000 |
0,021706 |
0,000082 |
23 |
0,153333 |
0,929000 |
0,021706 |
0,000109 |
24 |
0,160000 |
1,263000 |
0,029559 |
0,000143 |
25 |
0,166667 |
1,455000 |
0,034086 |
0,000185 |
26 |
0,173333 |
1,697000 |
0,039804 |
0,000237 |
27 |
0,180000 |
2,030000 |
0,047695 |
0,000301 |
28 |
0,186667 |
2,081000 |
0,048906 |
0,000378 |
29 |
0,193333 |
2,081000 |
0,048906 |
0,000469 |
30 |
0,200000 |
2,424000 |
0,057067 |
0,000573 |
31 |
0,206667 |
2,475000 |
0,058282 |
0,000693 |
32 |
0,213333 |
2,475000 |
0,058282 |
0,000827 |
33 |
0,220000 |
2,808000 |
0,066237 |
0,000977 |
34 |
0,226667 |
3,010000 |
0,071075 |
0,001144 |
35 |
0,233333 |
3,253000 |
0,076909 |
0,001328 |
36 |
0,240000 |
3,606000 |
0,085410 |
0,001533 |
37 |
0,246667 |
3,960000 |
0,093966 |
0,001758 |
38 |
0,253333 |
4,455000 |
0,105983 |
0,002007 |
39 |
0,260000 |
4,818000 |
0,114836 |
0,002283 |
40 |
0,266667 |
5,020000 |
0,119776 |
0,002587 |
Az N fényelnyelés, a szűretlen és szűrt k-értékek az Ymax1,A környezetében (≡csúcsérték félkövérrel szedett számmal jelezve)
i Index [-] |
idő [s] |
N fényelnyelés [%] |
szűretlen k érték [m-1] |
szűrt k érték [m-1] |
259 |
1,726667 |
17,182000 |
0,438429 |
0,538856 |
260 |
1,733333 |
16,949000 |
0,431896 |
0,539423 |
261 |
1,740000 |
16,788000 |
0,427392 |
0,539936 |
262 |
1,746667 |
16,798000 |
0,427671 |
0,540396 |
263 |
1,753333 |
16,788000 |
0,427392 |
0,540805 |
264 |
1,760000 |
16,798000 |
0,427671 |
0,541163 |
265 |
1,766667 |
16,798000 |
0,427671 |
0,541473 |
266 |
1,773333 |
16,788000 |
0,427392 |
0,541735 |
267 |
1,780000 |
16,788000 |
0,427392 |
0,541951 |
268 |
1,786667 |
16,798000 |
0,427671 |
0,542123 |
269 |
1,793333 |
16,798000 |
0,427671 |
0,542251 |
270 |
1,800000 |
16,793000 |
0,427532 |
0,542337 |
271 |
1,806667 |
16,788000 |
0,427392 |
0,542383 |
272 |
1,813333 |
16,783000 |
0,427252 |
0,542389 |
273 |
1,820000 |
16,780000 |
0,427168 |
0,542357 |
274 |
1,826667 |
16,798000 |
0,427671 |
0,542288 |
275 |
1,833333 |
16,778000 |
0,427112 |
0,542183 |
276 |
1,840000 |
16,808000 |
0,427951 |
0,542043 |
277 |
1,846667 |
16,768000 |
0,426833 |
0,541870 |
278 |
1,853333 |
16,010000 |
0,405750 |
0,541662 |
279 |
1,860000 |
16,010000 |
0,405750 |
0,541418 |
280 |
1,866667 |
16,000000 |
0,405473 |
0,541136 |
281 |
1,873333 |
16,010000 |
0,405750 |
0,540819 |
282 |
1,880000 |
16,000000 |
0,405473 |
0,540466 |
283 |
1,886667 |
16,010000 |
0,405750 |
0,540080 |
284 |
1,893333 |
16,394000 |
0,416406 |
0,539663 |
285 |
1,900000 |
16,394000 |
0,416406 |
0,539216 |
286 |
1,906667 |
16,404000 |
0,416685 |
0,538744 |
287 |
1,913333 |
16,394000 |
0,416406 |
0,538245 |
288 |
1,920000 |
16,394000 |
0,416406 |
0,537722 |
289 |
1,926667 |
16,384000 |
0,416128 |
0,537175 |
290 |
1,933333 |
16,010000 |
0,405750 |
0,536604 |
291 |
1,940000 |
16,010000 |
0,405750 |
0,536009 |
292 |
1,946667 |
16,000000 |
0,405473 |
0,535389 |
293 |
1,953333 |
16,010000 |
0,405750 |
0,534745 |
294 |
1,960000 |
16,212000 |
0,411349 |
0,534079 |
295 |
1,966667 |
16,394000 |
0,416406 |
0,533394 |
296 |
1,973333 |
16,394000 |
0,416406 |
0,532691 |
297 |
1,980000 |
16,192000 |
0,410794 |
0,531971 |
298 |
1,986667 |
16,000000 |
0,405473 |
0,531233 |
299 |
1,993333 |
16,000000 |
0,405473 |
0,530477 |
300 |
2,000000 |
16,000000 |
0,405473 |
0,529704 |
3. ETC-VIZSGÁLAT
3.1. Gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás (dízelmotorok)
Tételezzük fel az alábbi vizsgálati eredményeket egy PDP-CVS rendszerben
V0 (m3/ford) |
0,1776 |
Np (ford) |
23 073 |
pB (kPa) |
98,0 |
p1 (kPa) |
2,3 |
T (K) |
322,5 |
Ha (g/kg) |
12,8 |
NOx conce (ppm) |
53,7 |
NOx concd (ppm) |
0,4 |
COconce (ppm) |
38,9 |
COconcd (ppm) |
1,0 |
HCconce (ppm) |
9,00 |
HCconcd (ppm) |
3,02 |
CO2,conce (%) |
0,723 |
Wact (kWh) |
62,72 |
A hígított kipufogógáz áramának számítása (III. melléklet, 2. függelék, 4.1. pont):
A NOx korrekciós tényező számítása (III. melléklet, 2. függelék, 4.2. pont):
A háttérrel korrigált koncentrációk számítása (III. melléklet, 2. függelék, 4.3.1.1. pont):
C1H1,8 összetételű dízel-üzemanyag feltételezésével
A szennyezőanyag-kibocsátás tömegáramának számítása (III. melléklet, 2. függelék, 4.3.1. pont):
A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás kiszámítása (III. melléklet, 2. függelék, 4.4. pont):
3.2. Részecskekibocsátás (dízelmotor)
Tételezzük fel az alábbi vizsgálati eredményeket egy kétszeres hígítású PDP-CVS rendszerben
MTOTW (kg) |
4 237,2 |
Mf,p (mg) |
3,030 |
Mf,b (mg) |
0,044 |
MTOT (kg) |
2,159 |
MSEC (kg) |
0,909 |
Md (mg) |
0,341 |
MDIL (kg) |
1,245 |
DF |
18,69 |
Wact (kWh) |
62,72 |
A kibocsátott szennyező anyag tömegének számítása (III. melléklet, 2. függelék, 5.1. pont):
A kibocsátott szennyező anyag háttérrel korrigált tömegének számítása (III. melléklet, 2. függelék, 5.1. pont):
A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás számítása (III. melléklet, 2. függelék, 5.2. pont):
3.3. Gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás (földgáz-üzemű motor)
Tételezzük fel az alábbi vizsgálati eredményeket egy kettős hígítású PDP-CVS rendszerben
MTOTW (kg) |
4 237,2 |
Ha (g/kg) |
12,8 |
NOx conce (ppm) |
17,2 |
NOx concd (ppm) |
0,4 |
COconce (ppm) |
44,3 |
COconcd (ppm) |
1,0 |
HCconce (ppm) |
27,0 |
HCconcd (ppm) |
3,02 |
CH4 conce (ppm) |
18,0 |
CH4 concd (ppm) |
1,7 |
CO2,conce ( %) |
0,723 |
Wact (kWh) |
62,72 |
Az NOx korrekciós tényező számítása (III. melléklet, 2. függelék, 4.2. pont):
Az NMHC-koncentráció számítása (III. melléklet, 2. függelék, 4.3.1. pont):
a) |
GC módszer |
b) |
NMC módszer 0,04 metán-hatásfok és 0,98 etán-hatásfok feltételezésével (III. melléklet, 5. függelék, 1.8.4. pont): |
A háttérrel korrigált koncentrációk számítása (III. melléklet, 2. függelék, 4.3.1.1. pont):
C1H4 összetételű G20 referencia-üzemanyag (100 % metán) feltételezésével.
NMHC-re a háttér-koncentráció a HCconcd és a CH4 concd különbsége
A szennyezőanyag-kibocsátás tömegáramának számítása (III. melléklet, 2. függelék, 4.3.1. pont):
A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás kiszámítása (III. melléklet, 2. függelék, 4.4. pont):
4. λ- ELTOLÁSI TÉNYEZŐ (Sλ)
4.1. Az (Sλ) λ-eltolási tényező számítása (1)
ahol:
Sλ |
= |
λ-eltolási tényező; |
inert % |
= |
az üzemanyagban lévő semleges gázok (azaz N2, CO2, He, stb.) térfogat %-ban; |
O2 * |
= |
az üzemanyagban eredetileg meglévő oxigén térfogat %-ban; |
N and m |
= |
az üzemanyagban lévő szénhidrogéneket képviselő átlagos CnHm-ra utal, azaz:
|
ahol:
CH4 |
= |
az üzemanyagban lévő metán térfogat %-ban; |
C2 |
= |
az üzemanyagban lévő összes C2 szénhidrogén (pl. C2H6, C2H4, stb.) térfogat %-ban; |
C3 |
= |
az üzemanyagban lévő összes C3 szénhidrogén (pl. C3H8, C3H6, stb.) térfogat %-ban; |
C4 |
= |
az üzemanyagban lévő összes C4 szénhidrogén (pl. C4H10, C4H8, stb.) térfogat %-ban; |
C5 |
= |
az üzemanyagban lévő összes C5 szénhidrogén (pl. C5H12, C5H10, stb.) térfogat %-ban; |
diluent |
= |
az üzemanyagban lévő összes hígító gáz (azaz O2 *, N2, CO2, He stb.) térfogat %-ban. |
4.2. Példák az (Sλ) λ-eltolási tényező számítására:
1. példa: |
G25: CH4 = 86 %, N2 = 14 % (térfogatban)
|
2. példa: |
GR: CH4 = 87 %, C2H6 = 13 % (térfogatban)
|
3. példa: |
USA: CH4 = 89 %, C2H6 = 4,5 %, C3H8 = 2,3 %, C6H14 = 0,2 %, O2 = 0,6 %, N2 = 4 %
|
(1) Stoichiometric Air/Fuel ratios of automotive fuels (motorhajtóanyagok sztöchiometrikus levegő/üzemanyag arányai) - SAE J1829, 1987. június John B. Heywood, Internal combustion engine fundamentals (belsőégésű motorok alapjai), McGraw-Hill, 1988, 3.4. fejezet: „Combustion stoichiometry (az égés sztöchiometriája)” (68–72 oldalak)
VIII. MELLÉKLET
ETANOLÜZEMŰ DÍZELMOTOROKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
Etanol-üzemű dízelmotorok esetében az ezen irányelv III. mellékletében meghatározott vizsgálati eljárásoknál a vonatkozó bekezdések, egyenletek és együtthatók az alábbiak szerint módosulnak.
A III. MELLÉKLET, 1. SZ. FÜGGELÉKÉBEN:
4.2. Száraz/nedves korrekció
4.3. NOx korrekció a nedvességre és hőmérsékletre
az alábbiakkal:
A |
= |
0,181 GFUEL/GAIRD - 0,0266. |
B |
= |
– 0,123 GFUEL/GAIRD + 0,00954. |
Ta |
= |
a levegő hőmérséklete, K |
Ha |
= |
a belépő levegő nedvessége, g víz / kg száraz levegő |
4.4. A szennyezőanyag-kibocsátás tömegáramának számítása
A szennyezőanyag-kibocsátás tömegáramig (g/h) minden egyes üzemmódra a következőképpen kell számítani, feltétezve, hogy a kipufogógáz sűrűsége 1,272 kg/m3 273 K-on (0 °C) és 101,3 kPa-on:
ahol:
NOx conc, COconc, HCconc (1) az átlagos koncentrációk (ppm-ben) a hígítatlan kipufogógázban, a 4.1. pont szerint
Ha a választás szerint a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátásokat a teljes átáramlású hígító rendszerrel határozzák meg, a következő képleteket kell alkalmazni:
ahol:
NOx conc, COconc, HCconc (1) minden egyes üzemmódra a háttérrel korrigált koncentrációk (ppm-ben) a hígított kipufogógázban, a III. melléklet 2 sz. függelékének 4.3.1.1. pontja szerint.
A III. MELLÉKLET 2. SZ. FÜGGELÉKÉBEN:
A 2. sz. függelék 3.1., 3.4., 3.8.3. és 5. pontjait nem csak a dízelmotorokra kell alkalmazni. Az etanolüzemű dízelmotorokra is ezeket kell alkalmazni.
4.2. |
A vizsgálat feltételeit úgy kell előkészíteni, hogy a motor szívócsövénél mért levegőhőmérséklet és légnedvesség a vizsgálat alatt normál körülményekre legyen beállítva. A normál viszony legyen 6 ± 0,5 g víz/kg száraz levegő és 298 ± 3 K hőmérséklet intervallumban. Ezen határok között nem kell további NOx korrekciót végezni. Ha ezen feltételeket nem teljesítik, a vizsgálat érvénytelen. |
4.3. A szennyezőanyag-kibocsátás tömegáramának számítása
4.3.1 Állandó tömegáramú rendszerek
Hőcserélővel felszerelt rendszerekben a szennyező anyagok tömegét (g/vizsgálat) a következő egyenletekből kell meghatározni:
ahol:
NOx conc, COconc, HCconc (2), NMHCconc= az átlagos, háttérrel korrigált koncentrációk az integrálásból (NOx–re és HC-re kötelező) vagy zsákos mérésből, ppm;
MTOTW= a hígított kipufogógáz teljes tömege a ciklus során a 4.1. pont szerint, kg.
4.3.1.1. A háttérrel korrigált koncentrációk meghatározása
A gáz-halmazállapotú szennyező anyagoknak a hígítólevegőben mért átlagos háttérkoncentrációját le kell vonni a mért koncentrációkból, hogy megkapjuk a szennyező anyagok nettó koncentrációját. A háttérkoncentrációk átlagos értéke meghatározható a mintavevő zsákos módszerrel vagy folyamatos méréssel és integrálással. A következő képletet kell használni.
ahol:
conc |
= |
a szóban forgó szennyező komponens koncentrációja a hígított kipufogógázban, a szóban forgó szennyező komponensnek a hígítólevegőben lévő mennyiségével korrigálva, ppm; |
conce |
= |
a szóban forgó szennyező komponensnek a hígított kipufogógázban mért koncentrációja, ppm; |
concd |
= |
a szóban forgó szennyező komponensnek a hígítólevegőben mért koncentrációja, ppm; |
DF |
= |
hígítási arány. |
A hígítási arányt a következőképpen kell kiszámítani:
ahol:
CO2conce |
= |
a CO2 koncentrációja a hígított kipufogógázban, tf % |
HCconce |
= |
a HC koncentrációja a hígított kipufogógázban, ppm C1 |
COconce |
= |
a CO koncentrációja a hígított kipufogógázban, ppm |
FS |
= |
sztöchiometrikus együttható |
A száraz alapon mért koncentrációkat a III. melléklet 1. sz. függeléke 4.2. pontja szerint kell átszámítani nedves alapra.
A stöchiometrikus együtthatót egy általános CHαOβNγ üzemanyag-összetételre a következőképpen kell számítani:
Alternatívaként, ha az üzemanyag összetétele nem ismert, a következő sztöchiometrikus együttható használhatók:
FS (etanol) = 12,3
4.3.2. Áramláskiegyenlítéses rendszerek
Hőcserélő nélküli rendszerekre a szennyező anyagok tömegét (g/vizsgálat) a pillanatnyi kibocsátási tömegek kiszámításával és a pillanatnyi értékeknek a ciklus egészére történő integrálásával kell kiszámítani. A háttérkorrekciókat is közvetlenül a pillanatnyi koncentrációértékeken kell végezni. A következő képleteket kell használni:
ahol:
conce |
= |
a szóban forgó szennyező anyagnak a hígított kipufogógázban mért koncentrációja, ppm; |
concd |
= |
a szóban forgó szennyező anyagnak a hígítólevegőben mért koncentrációja, ppm; |
MTOTW,i |
= |
a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege (lásd a 4.1. pontot), kg; |
MTOTW |
= |
a hígított kipufogógáz tömege a ciklus egészében (lásd a 4.1. pontot), kg; |
DF |
= |
a 4.3.1.1. pontban meghatározott hígítási arány |
4.4. A fajlagos kibocsátások számítása
A kibocsátásokat (g/kWh) minden egyes összetevőre a következőképpen kell számítani:
ahol:
Wact |
= |
a ciklusnak a 3.9.2. pont szerint meghatározott tényleges munkája, kWh. |
(1) C1 egyenértékre alapozva.
(2) C1 egyenértékre alapozva.
IX. MELLÉKLET
A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYELVEK NEMZETI JOGBA TÖRTÉNŐ ÁTÜLTETÉSÉNEK HATÁRIDEJEI
A 10. cikkben említetteknek megfelelően
A RÉSZ
Hatályon kívül helyezett irányelvek
Irányelvek |
Hivatalos Lap |
88/77/EGK irányelv |
|
91/542/EGK irányelv |
|
96/1/EK irányelv |
|
1999/96/EK irányelv |
|
2001/27/EK irányelv |
B RÉSZ
A nemzeti jogba történő átültetés határideje
Irányelv |
Átültetés határideje |
Alkalmazás időpontja |
88/77/EGK irányelv |
1988. július 1. |
|
91/542/EGK irányelv |
1992. január 1. |
|
96/1/EK irányelv |
1996. július 1. |
|
1999/96/EK irányelv |
2000. július 1. |
|
2001/27/EK irányelv |
2001. október 1. |
2001. október 1. |
X. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
(A 10. cikkben említettek szerint)
88/77/EGK irányelv |
91/542/EGK irányelv |
1999/96/EK irányelv |
2001/27/EK irányelv |
Ezen irányelv |
1. cikk |
– |
|
– |
1. cikk |
2. cikk (1) bekezdés |
2. cikk (1) bekezdés |
2. cikk (1) bekezdés |
2. cikk (1) bekezdés |
2. cikk (4) bekezdés |
2. cikk (2) bekezdés |
2. cikk (2) bekezdés |
2. cikk (2) bekezdés |
2. cikk (2) bekezdés |
2. cikk (1) bekezdés |
– |
2. cikk (3) bekezdés |
– |
– |
– |
2. cikk (3) bekezdés |
– |
– |
– |
– |
2. cikk (4) bekezdés |
2. cikk (4) bekezdés |
2. cikk (3) bekezdés |
2. cikk (3) bekezdés |
2. cikk (2) bekezdés |
– |
– |
– |
2. cikk (4) bekezdés |
2. cikk (3) bekezdés |
– |
– |
– |
2. cikk (5) bekezdés |
– |
– |
– |
2. cikk (4) bekezdés |
– |
2. cikk (5) bekezdés |
– |
– |
2. cikk (5) bekezdés |
– |
2. cikk (6) bekezdés |
– |
– |
2. cikk (6) bekezdés |
– |
2. cikk (7) bekezdés |
– |
– |
2. cikk (7) bekezdés |
– |
2. cikk (8) bekezdés |
– |
– |
2. cikk (8) bekezdés |
– |
2. cikk (9) bekezdés |
3. cikk |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
5. és 6. cikk |
– |
3. cikk |
– |
– |
4. cikk |
– |
4. cikk |
– |
3. cikk (1) bekezdés |
3 . cikk (1) bekezdés |
– |
6. cikk (1) bekezdés |
– |
3. cikk (1) bekezdés a) pont |
3. cikk (1) bekezdés a) pont |
– |
6. cikk (2) bekezdés |
– |
3. cikk (1) bekezdés b) pont |
3. cikk (1) bekezdés b) pont |
– |
6. cikk (3) bekezdés |
– |
3. cikk (2) bekezdés |
3. cikk (2) bekezdés |
– |
6. cikk (4) bekezdés |
– |
3. cikk (3) bekezdés |
3. cikk (3) bekezdés |
– |
6. cikk (5) bekezdés |
4. cikk |
– |
– |
– |
7. cikk |
6. cikk |
5. és 6. cikk |
7. cikk |
– |
8. cikk |
5. cikk |
4. cikk |
8. cikk |
3. cikk |
9. cikk |
– |
– |
– |
– |
10. cikk |
– |
– |
9. cikk |
4. cikk |
11. cikk |
7. cikk |
7. cikk |
10. cikk |
5. cikk |
12. cikk |
I. – VII.melléklet |
– |
– |
– |
I. – VII. melléklet |
– |
– |
– |
VIII. melléklet |
VIII. melléklet |
– |
– |
– |
– |
IX. melléklet |
– |
– |
– |
– |
X. melléklet |