18.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/10

(1)

1997. december 1-jén a Tanács egy, a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódexet (2) fogadott el, és felkérte a Bizottságot a tagállamokban hatályos adórendszerek megvizsgálására vagy újbóli megvizsgálására. 1998. november 11-én a Bizottság egy közleményt fogadott el az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak a vállalkozások közvetlen adózásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról (3).

(2)

Az 1982. december 30-i 187. számú belga királyi rendelet egy, az általános jogtól eltérő adórendszert ír elő a jóváhagyott koordinációs központok (a továbbiakban: „koordinációs központok”) számára. A Tanács által a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex H pontja értelmében felállított munkacsoport (a továbbiakban: „a Tanács magatartási kódexe szerinti csoport”) úgy vélte, hogy e rendszer ártalmas intézkedés az adóverseny terén. A Bizottság a maga részéről 2002. február 27-én szintén hivatalos vizsgálati eljárást kezdett a rendszert illetően. Ezt az eljárást 2003. február 17-én, a Bizottság 2003/755/EK határozatával (4), egy végleges elutasító határozattal zárták le.

(3)

A Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megfelelően Belgium 2002. május 16-án levélben értesítette a Bizottságot a 187. sz. királyi rendelet módosításáról szóló előzetes törvénytervezet azon részéről, melynek célja a Tanács magatartási kódexe szerinti csoport által megállapított kritériumoknak történő megfelelés. A fenti módosításban a koordinációs központok 1983 óta hatályos rendszerét felváltani hivatott új rendszerrről van szó. A társaságok szabályozásának jövedelemadó-ügyek tekintetében történő módosításáról, valamint az adóügyekben való előzetes határozatok meghozatala rendszerének bevezetéséről szóló törvényt (5)2002. december 24-én hirdették ki. Az említett törvény 32. cikke értelmében, a 187. sz. királyi rendelet módosításait tartalmazó 29. cikk hatályba lépésének idejét egy későbbi időpontban királyi rendelettel állapítják meg.

(4)

2003. április 23-án, a kiegészítő információk megszerzése céljából történő számos levélváltást és értekezletet követően (6) a Bizottság állást foglalt a bejelentett rendszerrel kapcsolatban. A Bizottság határozata engedélyezte a rendszer bizonyos szempontjait, illetve a rendszer három másik szempontja tekintetében megkezdte a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást. Az engedélyezés az alábbiakra vonatkozott: (1) a központok 10 évre történő előzetes jóváhagyásának elve, (2) az az elv, hogy a koordinációs központoknak oda kell ítélni az öt évig érvényes előzetes határozatok meghozatalának jogát (3) az az elv, hogy az adóalap kiszámításához a költség-jövedelem („cost plus”) átalányadózási módszert kell alkalmazni, amennyiben e módszer alkalmazása az általános jog szabályainak alkalmazása alapján egy vállalkozás számára nyújtott adóztatással összehasonlítható adózást biztosít (7). Az eljárást az alábbiak tekintetében kezdték meg: (1) különleges mentesség a munkabéradó alól, (2) különleges mentesség a tőkeilleték alól, és (3) a központoknak odaítélt különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezmények meg nem adóztatása.

(5)

A Bizottság kezdeményezésről szóló határozatát (a továbbiakban: „kezdeményezési határozat”) az Európai Unió Hivatalos Lapjában tették közzé (8). A Bizottság felszólította az érdekelteket az illető intézkedésre vonatkozó észrevételeik benyújtására.

(6)

Egy 2003. július 15-én kelt, illetve Belgium Európai Unió melletti állandó képviselete által július 27-én továbbított levélben a belga hatóságok – a kérésükre meghosszabbított határidőn belül – közölték észrevételeiket.

(7)

A Bizottság 2003. október 17-én kelt levelében továbbította Belgiumnak a harmadik felektől érkezett észrevételeket. 2003. november 14-én kelt levelében Belgium megosztotta ezekkel kapcsolatos észrevételeit.

(8)

2003. november 24-én kelt levelében a Bizottság továbbította előzetes észrevételeit a belga hatóságoknak. A Bizottság képviselői, valamint a belga adóhatóságok képviselői között tartott négy technikai értekezletet (9) követően a belga hatóságok új javaslatokat fogalmaztak meg. 2004. május 6-án egy további értekezletet tartottak a belga miniszterelnök, a pénzügyminiszter, valamint a Bizottság versenypolitikáért felelő biztosa részvételével.

(9)

Belgium 2004. június 7-én kelt levelében megerősítette a május 6-án vállalt kötelezettségvállalások tartalmát.

(10)

Amint az az eljárás összefoglalójának 1. szakaszából következik, az ezen eljárás tárgyát képező rendszert 2002. május 16-án jelentették be a Bizottságnak. 2003. április 23-án a Bizottság e rendszert részben jóváhagyta, illetve három mentességi intézkedéssel kapcsolatban (munkabéradó, tőkeilleték, valamint különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezmények) eljárást kezdett.

(11)

A Bizottság és Belgium között folytatott megbeszéléseket követően az utóbbi vállalta, hogy eltörli a 2002. december 24-i törvény által, a koordinációs központok számára előírt munkabéradóval és jövedéki illetékkel kapcsolatos mentességeket. Ezen túlmenően Belgium úgy véli, hogy az általa a munkabéradóval és tőkeilletékkel kapcsolatban meghozni javasolt alternatív intézkedések általános intézkedések, melyek alkalmazási köre nemcsak a koordinációs központokra terjed ki, így azokat a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében nem kell bejelenteni. A központoknak nyújtott különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezmények tekintetében Belgium vállalja, hogy oly módon módosítja a 2002. december 24-i törvényt, hogy a koordinációs központok számára nyújtott különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezményekre ugyanolyan adóügyi bánásmód vonatkozzon, mint a Belgiumban létrehozott egyéb vállalkozások által kapott hasonló kedvezményekre.

(12)

E határozat alkalmazásában a Bizottság csak a 2002. december 24-i törvényben foglalt kezdeti intézkedésekre korlátozza összefoglalóját, részletesebb leírást az olvasók a kezdeményezési határozatban találhatnak. A Belgium által tervezett alternatív intézkedések tekintetében leírás csak azokról olvasható, melyek a koordinációs központok rendszerét a különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezmények tekintetében igazítják ki. Mivel a munkabéradó és a tőkeilleték tekintetében tervezett intézkedések alkalmazási köre általánosabb, ezek az intézkedések nem jelentik a koordinációs központok rendszerének módosítását. Mivel ezeket az intézkedéseket nem jelentették be, azokat e határozat részletesen nem mutatja be, és nem is értékeli.

(13)

A bejelentett rendszer jogalapja a legutóbb a 2002. december 24-i törvény 29. cikkével (10) módosított, 1982. december 30-i 187. sz. királyi rendelet. A rendszer kedvezményezettjei kizárólag a királyi rendelet által előzetesen és egyenként jóváhagyott központok. E jóváhagyás megszerzéséhez a központnak egy multinacionális csoport részét kell képeznie, és emellett bizonyos nagyságkritériumoknak is meg kell felelnie. A koordinációs központok csupán bizonyos tevékenységeket végezhetnek, és ezeket kizárólag a csoport tagjainak hasznára tehetik. A jóváhagyást, illetve annak meghosszabbítását kérés esetén tíz évre ítélik oda a központnak. Amennyiben a központ többé nem felel meg a jóváhagyás kritériumainak, az engedélyt azonnal hatályon kívül helyezik.

(14)

Az általános jog adórendszerétől eltérve (11), a módosított 187. királyi rendelet előírja, hogy az engedélyezett központok adóztatható jövedelmét átalányösszegben állapítják meg, illetve az – az ún. „cost plus” módszer szerint – a működési kifizetések és költségek összegének adott százalékát teszik ki. A csoport tagjai által a központra átruházott különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezményeket (12) nem adják hozzá a cost plus módszer alapján kiszámított adóalaphoz. Kiszámítanak viszont egy, külön a különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezményeket tartalmazó adóalapot, abból a célból, hogy korlátozzák a belga koordinációs központ felé történő különleges jövedelemátutalásokat. A központok profitjára a vállalkozások adóztatására vonatkozó teljes adókulcsot alkalmazzák. A cost plus módszer gyakorlati alkalmazása minden egyes központ esetében egyéni módon, a service public fédéral Finances (Szövetségi Közszolgálati Pénzügyek) származó előzetes egyedi határozatában meghatározott részletes szabályok szerint történik. Előzetes határozat alatt egy olyan jogi aktus értendő, amely által a service public fédéral Finances a hatályos rendelkezéseknek megfelelően meghatározza – hogy hogyan alkalmazandó a törvény egy, az adófizető által leírt olyan különleges helyzetre vagy műveletre, melynek adó szempontjából eddig nem voltak hatásai. E határozat 5 évig érvényes és névtelenül teszik közzé. Az előzetes határozat egyrészt a jövőre nézve kötelezi az adóhatóságot, másrészt adómentességet vagy adómérséklést nem vonhat maga után. Az előzetes határozatok rendszerét a 2002. december 24-i törvény 20-tól 28-ig terjedő cikkei állapítják meg.

(15)

A fent leírt átalány-kiszámításon túlmenően, a bejelentett rendelkezések az alábbi mentességeket is előírták: (1) nem fizetendő munkabéradó osztalékok, követelések és hitelek jövedelmei, vagy a központ által birtokolt ingó immateriális javak értékesítéséből származó nyereség után; (2) a központ törzstőkéjének hozzájárulásai és növelései mentesek a központ arányos regisztrációs adója („tőkeilleték”) alól.

(16)

Az eljárás kezdeményezéséről szóló határozatban a Bizottság jóváhagyta azon elveket, melyek alapján a cost plus rendszerrel kapcsolatos előzetes határozatokat meg kell hozni. A Bizottság úgy vélte, hogy a 2002. december 24-i törvény által előírt keretszabályok önmagukban várhatóan nem adnak alkalmat állami támogatás nyújtására.

(17)

Ezen túlmenően, a Bizottság eljárást kezdeményezett a koordinációs központokra vonatkozó új rendszer három másik eleme tekintetében. Először is, a Bizottság úgy vélte, hogy különleges kedvezményt nyújtottak a koordinációs központoknak, valamint azon csoportoknak, melyekhez ez előbbiek tartoznak azáltal, hogy a munkabéradó alól olyan mentességeket adtak, melyek meghaladták a közös adórendszer alapján a vállalkozásoknak adható kedvezményeket. Másodszor, a Bizottság úgy vélte, hogy a külön a koordinációs központok számára nyújtott, az arányos tőkeilleték alóli mentesség úgy tűnik gazdasági előnyt nyújtott számukra azon vállalkozásokkal szemben, melyek azonos feltételek mellett annak alá vannak vetve. Harmadszor, a Bizottság úgy vélte, hogy a központoknak nyújtott különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezmények figyelmen kívül hagyása a koordinációs központok adóalapjának kiszámításakor, a cost plus módszer alkalmazásából kapott eredmény mellett, különleges kedvezményben részesítette azokat azon vállalkozásokkal szemben, melyek adóalapját az analitikus módszer (termékek mínusz költségek) szerint számították ki.

(18)

Végül pedig a Bizottság úgy véli, hogy e különleges kedvezményeket a belga adórendszer jellege és gazdasága nem indokolja, illetve azok torzítják a versenyt, valamint kihatnak a Közösségen belüli kereskedelemre. Következésképpen, az említett intézkedések a Szerződés 87. cikke (1) bekezdése szerinti támogatásoknak tűnnek. Ezen túlmenően, mivel a 87. cikk (2) és (3) bekezdésében említett kivételeket nem alkalmazták, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben a stádiumban egy ilyen támogatás a közös piaccal összeférhetetlen.

(19)

Az eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot követően Belgium pontosította, hogy hogyan értelmezte a Bizottságnak a „cost plus” módszerrel kapcsolatos engedélyezését, és vállalta, hogy kiigazítja a kapott munkabéradóval, tőkeilletékkel, valamint különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezményekkel kapcsolatos szabályokat.

(20)

Belgium vállalja, hogy eltörli a 2002. december 24-i törvény által előírt munkabéradóval kapcsolatos mentességnek a koordinációs központokra vonatkozó egyedi jellegét. Belgium bejelentette azon szándékát, hogy ezt az egyedi mentességet egy olyan intézkedéssel kívánja helyettesíteni, mely úgy teszi lehetővé a központoknak engedélyezett mentesség fenntartását, hogy azt egyéb Belgiumban létrehozott társaságokra is kiterjeszti.

(21)

Belgium vállalja, hogy eltörli a 2002. december 24-i törvény által előírt tőkeilletékkel kapcsolatos mentességnek a koordinációs központokra vonatkozó egyedi jellegét. Belgium bejelentette azon szándékát, hogy ezt az egyedi mentességet egy olyan intézkedéssel helyettesíti, mely csökkenti azt a rátát, melyen a tőkeilletéket beszedik.

(22)

Belgium vállalja a koordinációs központok rendszerének oly módon történő kiigazítását, hogy a koordinációs központoknak nyújtott különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezményekre ugyanaz az adórendszer vonatkozzon, mint a Belgium területén letelepedett egyéb vállalkozásoknak nyújtott hasonló kedvezményekre. A jogalkotás jelenlegi állapotában a nyújtott különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezmények összességét hozzáadják a cost plus módszer alkalmazásával kapott adóztatható jövedelemhez. A főként e különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezményeken alapuló (lásd a kezdeményezési határozat (15) pontját) alternatív adóalapot elhagyják.

(23)

Három társulás vagy szövetség nyújtotta be észrevételeit az általuk képviselt vállalkozások nevében: mégpedig a Fédération des entreprises de Belgique (FEB), az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), valamint a Fédération des centres de coordination, distribution, service et call centres (Forum 187).

(24)

E három társuláson kívül 53 központ, vagy koordinációs központtal rendelkező csoport nyújtott be egyéni észrevételeket a Bizottsághoz. Lényegében e központok saját helyzetüket mutatják be, és a továbbiakban utalnak a Forum 178 által tett észrevételekre.

(25)

Az észrevételeiket kifejező harmadik felek úgy vélték, hogy a koordinációs központok új rendszerének részét képező említett intézkedések a támogatási intézkedést meghatározó négy kritérium egyikének sem felelnek meg, és általában a 2003/755/EK határozattal lezárt C 15/2002 eljárás során már megfogalmazott észrevételekre hivatkoznak. Röviden úgy vélik, hogy a rendszer nem nyújt olyan szelektív kedvezményt, mely esetleg torzíthatja a versenyt, mivel valamennyi multinacionális csoportnak, valamint azok valamennyi versenytársának lehetősége nyílik arra, hogy belga koordinációs központot vagy egy másik országban azzal egyenértékű struktúrát hozzon létre, és így összehasonlítható kedvezményekben részesüljön.

(26)

Mivel Belgium határozatot hozott a 2002. december 24-i törvényben előírt és e határozat tárgyát képező, munkabéradóval és tőkeilletékkel kapcsolatos mentességek eltörléséről, a Bizottság szerint felesleges tovább részletezni a harmadik felek által e pontokkal kapcsolatban benyújtott észrevételeket.

(27)

A különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezményekre vonatkozó bánásmód tekintetében, az érdekelt harmadik felek úgy vélik, hogy helyénvaló, hogy e kedvezményeket nem veszik figyelembe a cost plus módszer alkalmazásakor, mivel i. nem költségekről van szó; ii. azok a koordinációs központok rendszerének csupán marginális elemét képezik; iii. egy olyan teoretikus kedvezményről van szó, mely esetleg egyetlen központnak sem kedvez; iv. Végül pedig a Belgium és főbb kereskedelmi partnerei között kötött, a kettős adóztatással kapcsolatos nemzetközi megelőző egyezmények mechanizmusa kijavítja az esetleges kedvezményeket.

(28)

Belgium meg kívánta osztani saját értelmezését a kezdeményezési határozatnak a cost plus módszer engedélyezéséről szóló részéről. A Bizottság hamarosan levélben válaszol a belga hatóságoknak értelmezésük tárgyában.

(29)

E határozat csak azokat az intézkedéseket érinti, melyekkel kapcsolatban a Bizottság, az eljárás megkezdéséről szóló határozatban kételyeket támasztott; így nem foglalkozik a cost plus módszerrel. A Bizottság ezért e pontban visszautal a kezdeményezési határozatra, emlékeztetve, hogy a megadott engedély feltételezi a benne foglalt elvek és részletes szabályok tiszteletben tartását.

(30)

Egy intézkedés akkor tekintendő állami támogatásnak, ha egyszerre teljesíti a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésében megállapított négy sajátos kritériumot, tudniillik: (1) az intézkedés olyan kedvezményt nyújt, mely enyhíti a vállalkozások költségvetését rendszerint terhelő költségeket; (2) e kedvezményt állami forrásból nyújtják, (3) e támogatás hatással van a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre, és (4) szelektív vagy különleges módon nyújtják, vagyis bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését előnyben részesíti.

(31)

A hivatalos vizsgálati eljárást követően, valamint a kezdeményezési határozatban már kifejtett érvek figyelembevételével, a Bizottság úgy gondolja, hogy a 2002. december 24-i törvény bejelentett intézkedéseivel kapcsolatban az eljárás megkezdésekor támasztott kételyek nem szűntek meg, és hogy ezek az intézkedések a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatások. Valójában olyan kedvezményekről van szó (adómentességek), melyeket csupán bizonyos kiválasztott vállalkozásoknak (az engedélyezett koordinációs központok vagy ilyen központtal rendelkező csoportok) nyújtottak állami forrásokból (az adóforrásokról történő lemondás), és melyek hatással vannak a versenyre és a Közösségen belüli kereskedelemre (figyelembe véve, hogy bizonyos központok vagy azok a csoportok, melyekhez e központok tartoznak – mivel természetükből adódóan nemzetközi tevékenységet folytatnak – olyan ágazatokban működnek vagy működhetnek, mely a tagállamok közötti kereskedelem tárgyát képezi).

(32)

Időközben Belgium vállalta, hogy eltörli a koordinációs központokra vonatkozó különleges rendelkezéseket, és azokat olyan alternatív intézkedésekkel helyettesíti, melyek meghaladják a bejelentett rendszer módosításait. A Bizottság úgy véli, hogy nem szükséges részletesen indokolnia a bejelentett intézkedésekről készített értékelését. E határozat csupán a program javasolt módosításait értékeli.

(33)

A munkabéradóval és a tőkeilletékkel kapcsolatos mentességeket törlik/megszüntetik a 2002. december 24-i törvényből (lásd e határozat IV.1. és IV.2. preambulumbekezdését), és azokat a belga hatóságok által általánosnak tekintett mentességi és adócsökkentési intézkedésekkel helyettesítik. E körülmények között többé semmilyen különleges gazdasági kedvezményt nem nyújtanak a koordinációs központoknak és a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében nincs több támogatás az engedélyezett koordinációs központok számára.

(34)

A 2002. december 24-i törvény módosítása – lásd e határozat IV.3. preambulumbekezdés – eredményeként egy koordinációs központnak nyújtott különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezmények összessége ugyanolyan adózásnak lesz alávetve, mint egy, a közös törvény hatálya alá tartozó másik vállalkozásnak nyújtott kedvezmények. A közös adópolitika jelenlegi állapotában ez azt vonja maga után, hogy a különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezmények összességét hozzá kell adni a cost plus módszer által kapott összeghez. E körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a kapott különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezmények adóügyi kezelése tekintetében a koordinációs központoknak többé semmilyen különleges gazdasági kedvezményt nem nyújtanak. Következésképpen nincs több, a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás.

(35)

Belgium bejelentette, hogy ezen túlmenően olyan új jogi rendelkezéseket is hozhat, melyek bizonyos esetekben a különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezményekből származó jövedelmek mentességét teszik lehetővé. A Bizottság felhívja Belgium figyelmét egyrészt annak szükségességére, hogy e mentesség feltételeit oly módon kell megállapítani, hogy az bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését ne részesítse különleges kedvezményben, másrészt adott esetben a valószínűsíthetően támogatásnak minősülő intézkedések bejelentési kötelezettségére.

(36)

Belgium kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a 2002. december 24-i törvény 29. cikkében a 187. sz. királyi rendelet alapján engedélyezett koordinációs központok számára előírt munkabéradóval és tőkeilletékkel kapcsolatos mentességeket, és azokat olyan általános mentességi vagy csökkentési intézkedésekkel helyettesíti, melyek nem részesítik előnyben a központokat a Belgiumban létesített vállalkozásokkal szemben.

(37)

Belgium kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy jogi és/vagy igazgatási szabályait oly módon igazítja ki, hogy azok úgy adóztassák a koordinációs központoknak nyújtott különleges és ellenszolgáltatás nélküli valamennyi kedvezményt, mint amikor azokat a hagyományos adózási rendszernek alávetett egyéb vállalkozás kapja.

(38)

E változtatások hatására megszűnnek az egyéb vállalkozásokkal szemben a koordinációs központoknak nyújtott különleges kedvezmények, és így az ilyen központoknak a Szerződés 87. cikkének értelmében történő támogatásnyújtás,

a)

az engedélyezett koordinációs központok számára nyújtott munkabéradóval és tőkeilletékkel kapcsolatos mentességek megszüntetése;

b)

az engedélyezett koordinációs központok rendszerének oly módon történő módosítása, hogy a koordinációs központoknak nyújtott különleges és ellenszolgáltatás nélküli kedvezmények teljességét ugyanolyan adózásnak vessék alá, mint amilyennek egy Belgiumban létrehozott és a közös törvény rendszerének hatálya alá tartozó egyéb vállalkozás által kapott kedvezmények vannak alávetve.