(1)

A tagállamok által évenként és hektáronként alkalmazni szándékozott trágya mennyiségét – amely különbözik a 91/676/EGK irányelv III. mellékletének 2. pontjában és a III. mellékletének a) alpontjában szereplőtől – az említett irányelv 1. cikkében szereplő célok megvalósításának sérelme nélkül rögzíteni kell, és objektív követelmények alapján – amelyek ebben az esetben a hosszú növekedési idény és a magas nitrogénfelvételű növényi kultúrák – alá kell támasztani.

(2)

2002. november 18-án a Bizottság elfogadta a 91/676/EGK irányelv III. mellékletének 2. b) pontjától és 9. cikkétől való eltérés iránti kérelemről szóló 2002/915/EK (2) határozatot. Az eltérést az 1999–2003-ra elfogadott és 2004. augusztus 1-jéig érvényes dán cselekvési program keretén belül kellett alkalmazni. Évenként és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrátot tartalmazó szervestrágya használatát engedélyezte a szarvasmarhatartó gazdaságokban.

(3)

2004. január 8-án Dánia az eltérés meghosszabbítását kérelmezte. Ezt a kérelmet a 2004. február 2-i, a 2004. április 2-i, a 2004. április 23-i, a 2004. június 14-i, a 2004. augusztus 2-i, a 2004. szeptember 14-i és a 2004. október 4-i technikai dokumentumok egészítették ki.

(4)

A 91/676/EGK irányelvet átültető dán jogszabály az irányelvvel összhangban lévőnek tekinthető, és annak rendelkezései a bejelentett eltérésre ugyanúgy vonatkoznak.

(5)

2003 decemberében Dánia teljesítette a vízi környezetről szóló második cselekvési tervét, amely jelezte a nitrátkioldódás 48 %-kal való csökkentése céljának megvalósulását az 1985–2000-es időszakban.

(6)

A vízi környezetre vonatkozó, 2005-től 2015-ig tartó harmadik dán cselekvési tervről szóló dán parlamenti megállapodás meghatározza a nitrátkioldódás újabb 13 %-kal történő csökkentését 2005–2015 között, valamint a foszfáttöbblet 50 %-kal való csökkentését.

(7)

A 91/676/EGK irányelv 5. cikkével összhangban Dánia cselekvési programokat dolgozott ki, amelyeknek biztosítaniuk kell – az említett irányelvben meghatározottak szerint – a legfeljebb 50 mg/l nitráttartalmú felszín alatti víz céljának elérését.

(8)

Az ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy a 2002–2003-as időszakban 1 845 szarvasmarhatartó gazdaságot, 213 617 számosállat-egységet és 123 068 hektárt – amelyek Dániában 4 %, 11 % és 5 %-nak felelnek meg – érintett a 2002/915/EK bizottsági határozat szerinti eltérés.

(9)

A mezőgazdasági vízgyűjtőknek homokos és agyagos talajú referenciahelyeken végzett felmérésén és tápanyagvizsgálatán alapuló nitrátkioldódási számítások azt mutatják, hogy az 1990–2003-as időszakban a nitrátkioldódás 42 %-kal csökkent az agyagos, és 52 %-kal a homokos talajokon. Ezt a csökkenést 2002/2003-ra is megerősítették.

(10)

A gyökérzónát elhagyó vizekben a mért nitrátkoncentrátum trendvizsgálatai azt mutatják, hogy az folyamatosan csökken, és jelenleg megközelíti az 50 mg/l-t, 3,1 illetve 6,1 mg/l éves csökkenéssel az agyagos, illetve a homokos talajon. A mezőgazdasági vízgyűjtők áramaiban a nitrátkoncentráció 29 %-kal csökkent az 1990–2003-as időszakban. 2003-ban az átlagos nitrátkoncentráció 50 mg/l alatt volt a felszín alatti vizek felső rétegeiben mind az agyagos, mind a homokos talaj esetében.

(11)

A Bizottság miután megvizsgálta Dánia kérelmét, és különösen a 2002/915/EK határozatban megadott eltérés óta nyert tapasztalatok alapján úgy ítéli meg, hogy a Dánia által előirányzott évenkénti és hektáronkénti 230 kg nitrogén nem érinti a 91/676/EGK irányelv céljainak megvalósulását, amennyiben bizonyos szigorú feltételeket teljesítenek.

(12)

Ezt a határozatot a 2004-től 2007-ig tartó időszakra elfogadott dán cselekvési programmal összefüggésben kell alkalmazni.

(13)

A 2002/915/EK határozat 2004. augusztus 1-jén hatályát vesztette. Az e határozat alapján nyert tapasztalat fényében, és annak biztosítása céljából, hogy az eltérés továbbra is az érintett szarvasmarha-tenyésztők hasznára lehessen, célszerű e megállapodást 2004. augusztus 2-ától alkalmazni.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikkével létrehozott, nitrátokkal foglalkozó bizottság véleményével,

a)

„szarvasmarhatartó gazdaság”: olyan gazdaságok, ahol legalább három számosállat-egység van, amely állatállomány legalább kétharmada szarvasmarha;

b)

„gyep”: állandó vagy időszakos gyepterület (általában az időszakos gyepterület négy évnél rövidebb ideig marad meg);

c)

„fűvel felülvetett növénykultúrák”: silógabonák, silókukorica és/vagy tavaszi árpa, amelyet betakarítás előtt (kukorica) vagy után fűvel vetnek felül, amely köztes kultúraként viselkedik télen a nitrogénmaradványok biológiai megkötésére;

d)

„répa”: takarmányrépa.

a)

a teljes nitrogénbevitelnek meg kell felelnie az érintett növényi kultúrák tápanyagigényének, valamint a talajból szerzett utánpótlásnak, a trágyázási arányt 10 %-kal az optimális gazdasági szint alatt tartva;

b)

minden gazdaságnak trágyázási tervet és nyilvántartást kell vezetnie. A vetésforgónak az augusztus 1-től a következő év március 31-ig tartó időszakra vonatkozó tervét legkésőbb szeptember 1-jéig kell a hatóságok számára hozzáférhetővé tenni. Április 21-től a teljes időszakra vonatkozó terveket ki kell egészíteni a trágya és a nitrogénműtrágya várható felhasználása vonatkozásában, és ezt a hatóságok számára hozzáférhetővé kell tenni. A vetésforgóra vonatkozó terveknek részletezniük kell a gyepet, a köztes kultúraként szolgáló gyepet vagy répát és más fűvel felülvetett növénykultúrákat. A trágyázási terveknek tartalmazniuk kell a becsült nitrogénszükségletet és foszforfelhasználást, továbbá a nitrogénfelhasználást 10 %-kal a gazdasági optimum alatt kell meghatározni. Szintén meg kell határoznia a felhasználásra kerülő trágya jellegét (pl.: szervestrágya, hulladékok, műtrágya), és tartalmaznia kell egy térképvázlatot, amely az egyedi területek fekvését jelzi. A terveket bármely, a mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkező változást követően legkésőbb hét nappal felül kell vizsgálni a mezőgazdasági gyakorlat és a tervek közötti egyezőség biztosítása érdekében. E szabályokat a törvényi rendelkezéseknek is tartalmazniuk kell;

c)

minden szarvasmarhatartó gazdaságnak az éves kérelemmel együtt trágyázási számítást kell benyújtania, valamint elfogadnia azt, hogy véletlenszerű ellenőrzések előfordulhatnak;

d)

minden olyan szarvasmarha-tenyésztőnek, akinek a pontos trágyázás miatt az eltérés engedélyezett, időszakonként el kell végeznie a föld nitrogén- és foszforvizsgálatát (legalább háromévente a földterület 5 hektárján);

e)

ősszel, gyepművelés előtt nem lehet trágyát teríteni, és a szántást magas nitrogénigényű növényi kultúrának kell követnie.