1.

megállapítja, hogy az Európai Bíróság 150 599 614 EUR összegű költségvetés felett rendelkezett, amelynek 99,34 %-ára (149 598 960,09 EUR) vállalt kötelezettséget, és amelynek 93,32 %-át (146 842 346,23 EUR) használta fel 2003. december 31-ig;

2.

üdvözli, hogy a Számvevőszék – most első ízben – külön-külön értékelte az egyes intézmények ellenőrzési környezetét, és észrevételeit önálló részben tette közzé;

3.

megállapítja, hogy a költségvetési rendelet legfontosabb rendelkezései közül néhány (ellenőrzési minimumszabványok, alapszabályok a pénzügyi szereplők számára, a belső ellenőr feladatköre) nem került 2003-ban maradéktalanul végrehajtásra;

4.

elismeri ebben az összefüggésben, hogy a Bíróság 2003 januárjában mégis elfogadta új, belső pénzügyi szabályozását, és hogy az új rendszer működésével kapcsolatos bizonyos mennyiségű tapasztalat összegyűjtése után kívánt kidolgozni részletes rendelkezéseket és alapszabályokat; a Számvevőszék által kért dokumentumokat 2004 márciusában fogadták el;

5.

aggodalmát fejezi ki a Bíróság nyilatkozata miatt, amely szerint „... az új rendelkezések végrehajtásához az intézménynek csupán rendkívül korlátozott mértékben álltak rendelkezésére olyan személyek, akik beható ismeretekkel rendelkeznek a pénzügyi rendszerek és azok háttere tekintetében”;

6.

ugyancsak aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a belső ellenőr a megfelelő személyi állomány hiányában nem tudta befejezni a 2003. évre vonatkozó munkaprogramját; üdvözli, hogy a Bíróság kész továbbítani számára a belső ellenőr 2004. évre vonatkozó munkaprogramját; felhívja a Bíróságot, hogy haladéktalanul és a meghatározott költségvetési kereteken belül maradva orvosolja ezt a munkaerőhiányt úgy véli, hogy a belső ellenőrzési képesség természetes és elengedhetetlen összetevője minden megbízható ügyvitelnek;

7.

megállapítja, hogy a Számvevőszék észrevételeinek eredményeképpen a Bíróságnál a vizsgálati és ellenőrzési tevékenységet elkülönítették egymástól;

8.

megállapítja, hogy a Bíróság közbeszerzési felhívás közzététele nélkül, meghívásos eljárást folytatott számítógépes programok intézményi szintű licenceinek megvásárlásáról, és ezzel megszegte a hatályos jogi rendelkezéseket; megállapítja továbbá, hogy a Bíróság elismerte hibáját;

9.

továbbra is aggodalmat érez a lezáratlan ügyek számának 2003-ban történő növekedése miatt, ugyanakkor megjegyzi, hogy a 2004-re vonatkozó első mutatók a Bíróság tekintetében némi javulásra engednek következtetni (6):

Európai Bíróság

a leginkább érintett területek a következők: környezet és fogyasztók, mezőgazdaság, a jogszabályok egymáshoz közelítése, szociális és adópolitika; az ügyek lefolytatása átlagosan két évet vett igénybe;

Elsőfokú Bíróság

a leginkább érintett területek a következők: határozat megsemmisítése iránti keresetek, személyzeti ügyek és szellemi tulajdon; az ügyek lefolytatása átlagosan másfél évet vett igénybe;

üdvözli a következő előrelépéseket:

elvárja a Bíróságtól, hogy tűzzön ki olyan, teljesítményre vonatkozó célokat – és dolgozzon ki cselekvési terveket azok elérésére –, amelyek csökkentik az elkövetkező években tárgyalt ügyek lezárásához szükséges időt;

10.

az a szándéka, hogy ezt a kérdést a 2004. évi mentesítési eljárás egyik kiemelt mozzanatává tegye;

11.

üdvözli a Bíróság tagjainak hivatali gépkocsi használatára vonatkozóan a Bíróság által bevezetett intézkedéseket (a Bíróság 2004. március 31-i közigazgatási határozata szerint); elismeri, hogy az új rendelkezések világosak és javítják a helyzetet megállapítja, hogy a Bíróság az igazgatási terhek csökkentése érdekében a kiküldetési megbízásban engedélyezett utazásokon túlmenően megtéríti 15 000 kilométernyi utazás költségét is, és hogy a gépkocsivezető útnyilvántartásába bejegyzésre kerül az autó hivatali célú használata;

12.

megállapítja, hogy a fent említett határozat 6. cikke kimondja, hogy amennyiben a Bíróság tagjai más utazásokra használják hivatali gépkocsijukat, mint amire az 5. cikk utal (azaz kiküldetési megbízás alapján hivatali feladataik teljesítése céljából tett utazásokra, vagy a 15 000 km/év átalányba tartozó utazásokra), maguk kötelesek fizetni minden kiadást (autópályadíjat, üzemanyag-költséget és a keretszerződésben kikötött évi 45 000 km túllépése miatti autóbérleti többletdíjat) azon a véleményen van, hogy egy hivatali gépkocsi magáncélú használata be nem vallott természetbeni juttatásnak minősül, amit a Parlament helytelenít;

13.

tudomásul veszi a Bíróság hivatalvezetőjének válaszát, amely szerint nem volt lehetséges a 86. cikk (4) bekezdése által előírt jelentés, illetve a belső ellenőr jelentésének továbbítása, mert a belső jelentések egyike sem készült el a végleges formájában (7); ennek következtében megkülönböztetett figyelmet fordít majd e két dokumentumra a 2004. évi mentesítési eljárás során;

14.

megállapítja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő a 2003. évre vonatkozó tevékenységi jelentését csak 2004. júliusában nyújtotta be, és a jelentés nem tartalmaz igazoló nyilatkozatot; úgy ítéli meg, hogy az éves tevékenységi jelentésnek a Számvevőszék által végzendő ellenőrzés lefolytatásához időben el kell készülnie, és tartalmaznia kell a fent említett, aláírt igazoló nyilatkozatot, amely a pénzügyi felelősség kézzelfogható megnyilvánulása;

15.

gratulál a Bíróságnak, amiért 2003-ban jelentős előkészítő munkát végzett a bővítésre történő felkészülés céljából, miként az a munkacsoport jelentéséből kiderül; meg fogja vizsgálni a 2004. évi mentesítési jelentésében a meghozott intézkedések végrehajtását;

16.

felkéri a Bíróságot, hogy időben mérje fel az új költségvetési rendeletnek az adminisztratív és bírósági tevékenységére gyakorolt hatásait, tekintettel a rendelet 2005–2006-ban esedékes felülvizsgálatára, és az erről szóló jelentést továbbítsa az Európai Parlamentnek megvitatásra;

17.

megjegyzi, hogy a Bíróság a 2005. január 19-i megbeszélésen elfogadta, hogy néhány további kérdésre írásban válaszol majd, megfelelő időben ahhoz, hogy a válaszokat a 2003. évi mentesítési eljárás során megvizsgálhassák.