17.9.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 228/1

(1)

A Tanács 2005. július 12-én megvizsgálta Portugáliának a 2005–2009 közötti időszakra vonatkozó, aktualizált stabilitási programját. A program megfelel „a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formátumáról szóló magatartási kódex” (2) adatkövetelményeinek. Ugyanakkor nem tartalmaz előrejelzéseket az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára vonatkozóan. Ezért a Tanács felszólítja Portugáliát, hogy teljes mértékben feleljen meg a magatartási kódex adatkövetelményeinek.

(2)

A stabilitási program aktualizálása arra épül, hogy ki kell igazítani a 2005-ben a GDP 6,2 %-ára tervezett költségvetési hiányt, amely jelentősen meghaladja a GDP 3 %-át. A portugál hatóságoknak – az Eurostattal folytatott megbeszéléseket is tükröző – jelentése szerint a 2002 és 2004 közötti időszakban (3) a GDP 2,9 %-át tette ki a költségvetési hiány, a jelenlegi adat pedig lényegesen rosszabb az előző aktualizálásban 2005-re tervezett, a GDP 2,2 %-ában meghatározott értéknél. Ez az eltérés a vártnál gyengébb növekedéssel, a kiadások növekedésének újraértékelésével, a költségvetés túllépésével és az előző programban tervezett egyszeri intézkedések elmaradásával, valamint az új kormány által 2005 júniusában elfogadott, a GDP mintegy 0,6 %-át kitevő korrekciós csomaggal magyarázható. A hiány csökkentése érdekében az aktualizálás olyan stratégiát vázol fel, amely – az egyszeri és átmeneti intézkedések széles körű alkalmazása helyett – inkább a strukturális intézkedések végrehajtását részesíti előnyben, ami változást jelent a korábbi aktualizálásokban ismertetett költségvetési stratégiákhoz képest. A költségvetési hiány az elkövetkező évek során várhatóan folyamatosan csökken, de 2007-ig túllépi a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket.

(3)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv előrejelzése szerint a reál GDP növekedése a 2005. évi 0,8 %-ról 2009-re fokozatosan 3,0 %-ra nő, a közbeeső években 1,4 %, 2,2 % és 2,6 % növekedési ütemmel. A jelenlegi információk alapján a programidőszak első részére vonatkozó növekedési előrejelzések valószínűek, a későbbi évek tekintetében azonban nagyobb a kockázat. A tervezett növekedési pálya megvalósítása érdekében alapvető fontosságúak a termelékenység és a versenyképesség javítását, valamint a bizalom helyreállítását szolgáló strukturális intézkedések.

(4)

A program célja, hogy 2008-ra a költségvetési hiány a GDP 3 %-os referenciaértéke alá csökkenjen. A költségvetési hiány mértéke várhatóan a 2005-ben a GDP 6,2 %-át kitevő értékről 2006-ban 4,8 %-ra, 2007-ben 3,9 %-ra, 2008-ban 2,8 %-ra és 2009-ben 1,6 %-ra csökken. A Bizottság szolgálatainak – az általánosan elfogadott módszert alkalmazva a programban található információra – számításai azt mutatják, hogy a ciklikusan kiigazított hiány a 2005. évi 5,3 %-os értéket követően 2009-re fokozatosan 1,4 %-ra esik vissza. A konszolidációt célzó erőfeszítések a program teljes időtartamára kiterjednek, különös tekintettel a kezdeti szakaszra, ugyanis 2006-ban jelentős konszolidációra kerül sor. A programidőszak korai szakaszában a konszolidáció elsősorban a bevételnövelésen alapul – magasabb adókulcsok (nevezetesen az általános HÉA-kulcs 19 %-ról 21 %-ra történő emelése), illetve alacsonyabb adóhitelek és hatékonyabb adóbehajtás révén, ami részben ellensúlyozza az elmaradt egyszeri bevételeket. A későbbi évekre a kiadások megszorításából eredő hozzájárulás növekedését tervezik, tartós intézkedések – például a közigazgatás reformja, a bérköltségek visszafogása, illetve a szociális biztonsági nyugdíjrendszerek megváltoztatása – révén, amelyeknek a költségvetésre gyakorolt hatása elsődlegesen középtávon jelentős. A beruházások aránya az összes költségvetési kiadáson belül várhatóan csak kis mértékben csökken.

(5)

A programban jelzett költségvetési eredményre számos kockázati tényező gyakorol hatást. Először is, a gazdasági tevékenység bővülése – a költségvetési konszolidációs intézkedések tényleges hatásától függően és a portugál exportpiacokon fennálló nemzetközi verseny várható erősödésének figyelembevételével – elmaradhat a várakozásoktól. Másodszor, előfordulhat, hogy a bevételnövelő és kiadás-megszorító intézkedések az előrejelzésnél kevésbé hatékonyak, illetve a kívánt eredmények hosszabb idő után jelentkeznek. A magasabb adókulcsok – függetlenül az adózási fegyelem érdekében hozott jelentős intézkedésektől, beleértve a határokon átnyúló HÉA-csalásra összpontosító szorosabb igazgatási együttműködést is – növelik az adókijátszás kockázatát. Ezen kívül a bejelentett kiadás-megszorító intézkedések többségét még jogszabályba kell foglalni. Ezen értékelést figyelembe véve a kormány felszólítást kaphat arra, hogy teljesítse vállalt kötelezettségét, azaz hozzon kiegészítő intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerülje a GDP 3 %-át meghaladó hiánynak a tervezettnél hosszabb távon történő fennállását. Mindamellett, a program költségvetési stratégiája a szokásos makrogazdasági ingadozások mellett legalább 2009-ig még a tervezett pálya betartása esetén sem jelent elegendő biztonsági sávot a felső határ átlépésének elkerülésére. Nem biztosítja továbbá azt sem, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumnak az egyensúlyközeli költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú célkitűzése a programidőszakban teljesüljön, akkor sem, ha 2005 és 2009 között a deficit mintegy 4 százalékponttal csökken. Érzékenységi elemzés szerint kedvezőtlen makrogazdasági fejlemények esetén a költségvetési hiány 2009-ben még mindig 3 %-os vagy ahhoz közeli lesz.

(6)

A GDP-arányos adósságráta 2003-ban meghaladta a Szerződésben meghatározott 60 %-os referenciaértéket, 2004-ben pedig 61,9 %-ra emelkedett. Az aktualizálás szerint az adósságráta 2005-ben a GDP 66,5 %-át teszi ki, ezt követően 2007-ben eléri legmagasabb értékét, azaz a GDP 67,8 %-át, majd 2009-ig 64,5 %-ra csökken. A bruttó adósságráta alakulása az előrejelzettnél kedvezőtlenebbül is alakulhat, tekintettel a gazdasági tevékenységhez és a költségvetési célokhoz kapcsolódó kockázatokra, valamint a már a múltban is előfordult, adósságnövelő hatású esetleges stock-flow kiigazításokra, különös tekintettel a pénzügyi eszközök felhalmozására.

(7)

Portugáliában a népesség elöregedésével összefüggő, előrejelzett költségvetési kiadások veszélyeztetik az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. Az eddig végrehajtott strukturális reformok – különösen a nyugdíj és az egészségügy terén – csökkenthetik az elöregedésnek a költségvetésre gyakorolt hatásait. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a reformok nem elegendőek a fenntarthatóság biztosításához. Az aktualizálásban bemutatott reformok – nevezetesen a közszolgálatra vonatkozó nyugdíjrendelkezések – megfelelő végrehajtásuk esetén javíthatnak a helyzeten. A kormány megbízást adott a szociális biztonsági rendszer hosszú távú fenntarthatóságát értékelő jelentés elkészítésére.

(8)

Összegezve, az államháztartás terén az aktualizálásban ismertetett gazdaságpolitikák részben összhangban vannak az országspecifikus átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal. Az ajánlásoknak megfelelően a program az államháztartás konszolidációját jórészt a kiadási oldallal kívánja megoldani, és nem támaszkodik egyszeri vagy átmeneti intézkedésekre. Az előrejelzések – amennyiben megvalósulnak – a ciklikus hatásoktól megtisztított elsődleges egyenlegnek (az egyszeri és átmeneti intézkedések nélkül) évente a GDP több mint 0,5 %-át kitevő javulását is magukban foglalják. Mindazonáltal a program 2008-ig nem irányozza elő a deficitnek a GDP 3 %-a alá történő csökkentését, és a tervezett kiadás-megszorítások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumnak az egyensúlyközeli költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú célkitűzése a programidőszak végéig teljesüljön.

(9)

Az aktualizált stabilitási programban bemutatott, a 2005. és az utána következő évekre vonatkozó költségvetési hiányt és adósságot tükröző számadatok alapján a Bizottság június 22-én kezdeményezte Portugália esetében a túlzott hiány esetén követendő eljárást. A Tanács – a Portugáliában fennálló túlzott költségvetési hiányról szóló határozatának meghozatalakor – a túlzott hiány kiigazítására vonatkozó ajánlást is közzétesz; ez az ajánlás többek között a túlzott költségvetési hiány kiigazítására megszabott határidőt is tartalmazza.

i.

korlátozni a 2005. évi költségvetési helyzet romlását – a bejelentett helyesbítő intézkedések szigorú végrehajtásának biztosításával;

ii.

elérni a túlzott költségvetési hiány mihamarabbi tartós kiigazítását, a 2006. évi első komoly lépést követően minden évben további jelentős csökkenéssel, valamint a kormányzati kiadások csökkentését célzó tervezett intézkedések határozott végrehajtásával; megragadni minden lehetőséget a költségvetési hiány csökkentésének felgyorsítására, különösen tekintettel az előrejelzettnél esetlegesen alacsonyabb növekedés költségvetési hatásainak kezelésére szolgáló sávok létrehozására;

iii.

kifejezetten csökkenő pályára állítani a bruttó adósságrátát, biztosítva, hogy az adósság alakulása tükrözze a hiány csökkentésében tett előrehaladást, és elkerülve a hiányt növelő pénzügyi tranzakciókat;

iv.

ellenőrizni a kiadások alakulását, lehetőleg az egyes kiadási kategóriákra vonatkozó kötelező felső határok bejelentésével, egy olyan átfogó reformprogram keretein belül, amely hozzájárul az államháztartás minőségének javításához, illetve hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához;

v.

továbbfejleszteni az államháztartási adatok feldolgozását.