16.7.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 244/5

(1)

A Tanács az 1599/1999/EK rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó, ex 7223 00 19 KN-kódhoz tartozó 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal importjára („az érintett termék”). Az intézkedések értelmében az ad valorem vámérték 0 és 35,4 % közötti az egyéni exportőrök, míg 48,8 % a nem együttműködő exportőrök esetében.

(2)

A végleges intézkedések bevezetését követően egy indiai gyártó, a VSL Wires Limited („a kérelmező”) a Bizottsághoz fordult az 1599/1999/EK rendelet sürgős felülvizsgálatát kérve, az alaprendelet 20. cikkének megfelelően. A kérelmező azt állította, hogy nem állt kapcsolatban az érintett termék egyéb exportőreivel Indiában. Kijelentette továbbá, hogy az érintett terméket a felülvizsgálat eredeti időszakában (azaz 1997. április 1-jétől 1998. március 31-ig) nem, hanem csak az ezt követő időszakban exportálta a Közösségbe. A fentiek alapján kérte, hogy egyedi vámtételt állapítsanak meg számára.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott bizonyítékokat, és azokat elegendőnek minősítette a felülvizsgálat megindításához, az alaprendelet 20. cikkének rendelkezéseivel összhangban. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, és azt követően, hogy az érintett közösségi iparág lehetőséget kapott véleménye kifejtéséhez, a Bizottság egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent értesítéssel (3) kezdeményezte az 1599/1999/EK rendelet gyorsított felülvizsgálatát az érintett vállalatra való tekintettel, és elindította a vizsgálatot.

(4)

A jelen felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz a termék, amellyel az 1599/1999/EK rendelet foglalkozik, azaz az 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal, amely 2,5 % vagy annál magasabb tömegszázalékban tartalmaz nikkelt; nem tartozik ide a 28 %-ot elérő vagy annál magasabb, ám 31 %-ot meg nem haladó tömegszázalékban nikkelt, illetve a 20 %-ot elérő vagy annál magasabb, ám 22 %-ot meg nem haladó tömegszázalékban krómot tartalmazó huzal.

(5)

A vizsgálat alá eső támogatott időszak 2002. április 1-jétől 2003. március 31-ig tartott („felülvizsgálati időszak”).

(6)

A Bizottság hivatalos úton értesítette a kérelmezőt és az indiai kormányt az eljárás megindításáról. Továbbá a közvetlenül érintett feleknek megadta annak lehetőségét, hogy írásban kifejtsék véleményüket, és kérjék meghallgatásukat. Mindazonáltal a Bizottsághoz nem érkezett be sem vélemény, sem meghallgatás iránti megkeresés.

(7)

A Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, amelyre a kérelmező a kitűzött határidőn belül válaszolt. A Bizottság összegyűjtött és áttekintett minden olyan információt, amelyet szükségesnek tekintett a vizsgálat megindításához, és helyszíni ellenőrző látogatást tett a kérelmezőnél.

(8)

Mivel a kérelmező kármegállapítással kapcsolatos vizsgálatot nem kért a Bizottságtól, a vizsgálat a támogatásra korlátozódott.

(9)

A Bizottság az eredeti vizsgálatban is elemzett támogatási kereteket vizsgálta meg. Azt is megvizsgálta, hogy folyamodott-e a kérelmező olyan támogatáshoz, amely előnyt jelentett számára az eredeti keresetben, ám amelynek igénybevételét az eredeti vizsgálat során nem sikerült kimutatni.

Végül megvizsgálta a Bizottság azt is, hogy igénybe vett-e a kérelmező olyan támogatott keretet, amelyet az eredeti vizsgálati időszakot követően hoztak létre, vagy kapott-e ad hoc jellegű támogatást a vizsgálat vége óta.

(10)

A kérelmező kielégítően be tudta bizonyítani, hogy nem volt kapcsolatban sem közvetve, sem közvetlenül egyik olyan indiai exportra gyártóval sem, akikre az érvényben lévő kiegyenlítővám-intézkedések vonatkoztak az érintett terméket illetően.

(11)

A vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező nem exportálta az érintett terméket az eredeti vizsgálati időszak alatt, azaz 1997. április 1-jétől 1998. március 31-ig.

(12)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező mindössze egy értékesítést hajtott végre a Közösségben, amelyre 2001 augusztusában került sor, azaz az eredeti vizsgálati időszakot követően, de még jóval a felülvizsgálati időszak előtt.

(13)

A kérdőívben a kérelmező mindössze egy olyan szerződést jelölt meg, amelyet a felülvizsgálati időszakban kötött, azonban a helyszíni ellenőrzéskor kiderült, hogy értékesítésre nem került sor. Következésképpen a kérelmező nem rendelkezett semmilyen, a Közösségbe irányuló exportra vonatkozó visszavonhatatlan szerződésszerű kötelezettséggel.

(14)

Mindazonáltal a Bizottság figyelembe vette, hogy a vállalat jelentős szállításokat hajtott végre más országokba a felülvizsgálati időszak alatt, amely lehetővé tette az exportszállítások támogatásából származó juttatások kiszámítását, mivel ezekre attól függetlenül is igényt lehet tartani, hogy hová irányulnak a szállítások.

Ebből kifolyólag a Bizottság úgy döntött, hogy ellenőriz minden olyan információt, amelyet a gyorsított felülvizsgálat szempontjából szükségesnek tartott annak kiszámításához, hogy mennyi lehet a kiegyenlítő támogatás összege – oly módon, hogy az összeget felosztotta a kérelmezőnek a felülvizsgálati időszakban generált összforgalmára.

(15)

A kérelmezőnek a Bizottság kérdőívére adott válaszában szereplő információk alapján a következő támogatási kereteket vizsgálták:

(16)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező támogatást kapott ebből a keretből a felülvizsgálati időszak alatt. A DEPB-támogatás felhasználására egy exportot követően került sor. A támogatási keret részletes leírása az export- és importszabályzat 4.3. paragrafusában található (az indiai kormány Kereskedelmi és Ipari Minisztériumának 2002. március 31-i 1/2002-07. számú értesítése).

E támogatási keretben minden hitelképes exportőr folyamodhat hitelért, amelyet az exportált végtermékek értékének egy bizonyos százalékaként határoznak meg. A DEPB-keret szintjét az indiai hatóságok a legtöbb termék esetében – beleértve az érintett terméket is – a standard input/output normáknak megfelelően (SION) határozták meg. Az odaítélt hitel mennyiségéről engedélyt állítanak ki.

Az exportot követően odaítélt DEPB támogatási keret lehetővé teszi, hogy a hitelt későbbi termékbehozatalokra használja fel az exportőr (pl. nyersanyag vagy tőkejavak behozatalára), amely alól kivételt képeznek azok a termékek, amelyek importálása korlátozott, illetve tilos. Az így módon behozott termékek a hazai piacon értékesíthetők (forgalmi adó ellenében), illetve más módon felhasználhatók.

A DEPB-hitelek szabadon transzferálhatók. A DEPB-engedély a kibocsátásától számított 12 hónapig érvényes.

(17)

A DEPB jellegzetességei nem változtak az eredeti vizsgálat óta. A DEPB olyan támogatási keret, amelynek mértéke jogszabály értelmében a kiviteli teljesítménytől függ, ennélfogva egy, az eredeti vizsgálat során született döntés szerint specifikusnak és kiegyenlítőnek minősül az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében.

(18)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező teljes DEPB-hitelét a vele kapcsolatban álló vállalatnak, a Viraj Alloys Ltd-nek utalta át. Hasonlóképpen járt el másik három egymáshoz kapcsolódó vállalat esetében is, a Viraj Forgings Ltd, Viraj Impoexpo Ltd és a Viraj Profiles Ltd vállalatokkal. A vizsgálat megerősítette, hogy a Viraj Alloys Ltd vállalat biztosítja a nyersanyagot a fentiekben említett vállalatoknak, amelyek átutalt DEPB támogatási hitelek összegeit vámmentes importok lebonyolítására használta fel.

Az is megállapítást nyert továbbá, hogy az érintett termék kivitelében több, egymással kapcsolatban álló vállalat is részt vett. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a kérelmező tulajdonosai egy átfogó részvényesi rendszeren keresztül ellenőrzik az egymással kapcsolatban álló összes vállalatot, és hogy ezen vállalatok részt vesznek bizonyos tekintetben az érintett termék gyártásában és forgalmazásában, megalapozottnak bizonyult, hogy az összes vállalatot a támogatás egyetlen felhasználójaként tekintsék.

Ennélfogva a DEPB támogatási keret összege a kérelmező és a vele kapcsolatban álló vállalatoknak odaítélt hitelek összegén alapult. Mivel a támogatást nem az exportált mennyiség alapján ítélték oda, annak összegét a kérelmező és a hozzá kapcsolódó vállalatok teljes exportforgalma alapján határozták meg az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében.

Összefoglalva, a VSL Wires Limited vállalat a felülvizsgálati időszakban 12,7 %-os támogatásban részesült e támogatási keret alapján.

(19)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező támogatásban részesült e keretből az indiai jövedelemadó-törvény 80HHC paragrafusának megfelelően.

Az 1961-es indiai jövedelemadó-törvény meghatározza az adómentesség alapjait, amelyet a cégek adóbehajtáskor vehetnek igénybe. Az igényelhető adómentességek között szerepelnek a törvény 10A paragrafusában foglalt mentességek (amelyeket a szabadkereskedelmi övezetben működő vállalatok vehetnek igénybe), a 10B paragrafusában foglaltak (amelyeket az exportorientált egységnek minősülő vállalatok igényelhetnek) és a 80HHC paragrafusban foglalt mentességek (amelyeket a termékeket exportáló vállalatok igényelhetnek). Az ITES keretből való támogatáshoz a vállalatnak megfelelő igényt kell benyújtania adóbevalláskor az adóhatóságoknak. Az adóév április 1-jétől március 30-ig tart és az adóbevallásra a következő év november 30-ig kell, hogy sor kerüljön. Ebben az esetben a felülvizsgálati időszak egybeesett az adó- és pénzügyi évvel, 2002. április 1-jétől 2003. március 31-ig.

(20)

Az ITES támogatási keret jellegzetességei nem változtak az eredeti vizsgálat óta. Még az eredeti vizsgálat során eldőlt, hogy az ITES-keret kiegyenlítő támogatásnak minősül, mivel az indiai kormány pénzügyi támogatásban részesíti a vállalatot azáltal, hogy lemond az exportból származó nyereségre kivetett közvetlen adók formájában bejövő állami bevételről, amelyekre szert tehetne, ha a vállalat nem igényelne jövedelemadó-mentességet. Mindazonáltal az is kiderült, hogy a 80HHC paragrafus értelmében az ITES-keretet fokozatosan felszámolják a 2000–2001-es pénzügyi évvel kezdődően a 2004–2005-ös pénzügyi évig, amelytől kezdődően az exportból származó nyereségek nem élvezhetnek jövedelemadó-mentességet. A felülvizsgálati időszak alatt az exportból származó nyereségek mindössze 50 %-a élvezett adómentességet.

(21)

A támogatás mértéke törvényileg a kiviteli teljesítménytől függ az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében, mivel csak az exportértékesítésekből származó nyereség élvez adómentességet, következésképpen specifikusnak minősül.

(22)

A felülvizsgálati időszakban a kérelmezőnek nyújtott támogatás kiszámítása a mentességgel és mentesség nélküli normális esetben esedékes adók összegének különbsége alapján történt. A jövedelemadó mértéke ebben az időszakban, beleértve a részvénytársasági nyereségadót, 36,75 %. Ahhoz, hogy ki lehessen számolni a kérelmezőnek jutatott teljes támogatás összegét, és figyelembe véve, hogy a kérelmezővel kapcsolatban álló másik három vállalat is exportálta az érintett terméket a felülvizsgálati időszak alatt (lásd 18. pont), a támogatás összegének megállapításakor a 80HHC cikkének megfelelő jövedelemadó-mentességet is figyelembe vették a kérelmező Viraj Forgings Ltd, Viraj Impoexpo Ltd és Viraj Profiles Ltd vállalatok esetében. Mivel a támogatás odaítélése nem az exportált mennyiség alapján történt, annak összegét a kérelmező és a hozzája kapcsolódó vállalatok teljes exportforgalma alapján határozták meg az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésével összhangban. Ennek alapján a VSL Wires Limited vállalat a felülvizsgálati időszak alatt 1,4 %-os támogatásban részesült ebből a támogatási keretből.

(23)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező nem vette igénybe az EPCGS támogatási keretet.

(24)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező nem EPZ-zónában helyezkedett el, és nem számított EOU-nak, ennélfogva nem vette igénybe ezt a támogatási keretet.

(25)

Megállapítást nyert, hogy a kérelmező nem folyamodott olyan új támogatásokhoz, amelyeket az eredeti vizsgálatot követően hoztak létre, és nem vett igénybe egyéb ad hoc támogatást sem a vizsgálatot követően.

(26)

A fentiekben bemutatott különféle támogatási keretekhez kapcsolódó végleges eredményeket figyelembe véve, a kérelmező által igénybe vett kiegyenlítő támogatások összege a következő:

(27)

A vizsgálat során begyűjtött adatok alapján indokoltnak tekinthető, hogy a VSL Wires Limited által gyártott és forgalmazott 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű rozsdamentes acélhuzal Közösségbe irányuló importjára a felülvizsgálati időszakban a vállalatra megállapított egyedi támogatások összegének megfelelő kiegyenlítő vámot szabjanak ki.

(28)

Következésképpen az 1599/1999/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(29)

A Bizottság értesítette a kérelmezőt és az indiai kormányt azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javaslatot szándékozott benyújtani az 1599/1999/EK rendelet módosítására vonatkozóan. Az érintett felek lehetőséget kaptak arra, hogy megfelelő időn belül kifejtsék véleményüket.

(30)

Válaszában a kérelmező azt állította, hogy az exportot követő DEPB-támogatás egy vám-visszatérítési keret, amelyet a Bizottság helytelenül ítélt meg a támogatás mértékét és a kiegyenlítő haszon összegét illetően. Állítása szerint a keretből származó támogatás Bizottság általi értékelése helytelen volt, mivel csak a többletvám-visszatérítés tekinthető támogatásnak, és a Bizottság nem vizsgálta meg a rendszer operatív működését.

A Bizottság ismételten állítja (lásd például az 1338/2002/EK tanácsi rendeletet (4), és különösen annak (14)–(20) preambulumbekezdését), hogy az exportot követő DEPB-támogatás nem vám-visszatérítési vagy vámvisszatérítés-kiegészítési támogatás, mivel nem igazodik az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének ii. pontjához kapcsolódó I–III. melléklet intézkedéseihez. A támogatási keret nem tartalmazza azt a kötelezettséget, mely szerint csak az exportált termékek előállításában részt vevő termékek behozatalára kerülhet sor (alaprendelet II. melléklete), biztosítva ezáltal az I. melléklet i. pontjában található követelmények kielégítését. Továbbá nincs olyan ellenőrző rendszer, amely nyomon tudná követni, hogy a behozott termékek valóban felhasználásra kerültek az exportálandó termékek gyártási folyamatában. A keret nem is kiegészítővám-visszatérítési keret, mivel a behozott termékeknek nem ugyanazokkal a mennyiségekkel és jellegzetességekkel kell rendelkezniük, mint a kiviteli termékek gyártásában részt vevő hazai alapanyagoknak (alaprendelet III. melléklete). Végezetül az exportra termelők jogosultak a DEPB-támogatásra, függetlenül attól, hogy importálnak-e nyersanyagokat.

A kérelmező esetében a vizsgálat megerősítette, hogy a nyersanyagokat az egyik társvállalata vámmentesen importálta a többi társvállalat által transzferált DEPB-hitelek segítségével, amelyekre a különféle termékek exportjából tettek szert. Mindazonáltal semmilyen kapcsolatot sem lehetett felállítani a vállalatok hitelei és a ténylegesen importált termékek között a nyersanyagok importjával megbízott egyedüli társvállalat alapján. Továbbá az indiai kormány sem rendelkezett semmilyen ellenőrző rendszerrel, amellyel felülvizsgálhatta volna, hogy mely behozott nyersanyagot mely cég használta fel, és melyik termék gyártása során. Mivel a fenti, a támogatás definíciójától eltérő kivétel nem alkalmazható, a kiegyenlítő támogatás összege megfelel a támogatási keret által nyújtott teljes hitel összegének. Ezen okokból kifolyólag a kérelem nem fogadható el.

A kérelmező továbbá azt állította, hogy „a Bizottságnak nem sikerült kivonnia az importvámokat a költségekből, amellyel a támogatási kalkulációk hibásak és túlzottak lettek”. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kérelmezőt előre felkérték, hogy a (18) preambulumbekezdésben vázolt helyzet alapján nyújtson be a kivitelt követően igénybe vett DEPB-hitelre vonatkozó jegyzéket a felülvizsgálati időszakban végrehajtott összes kivitelére vonatkozóan. A kérelmezőt arra is felkérték, hogy nyújtsa be ugyanezen információkat a társvállalatok által ugyanezen időszakban végrehajtott kivitelekre vonatkozóan is, beleértve a támogatási hitelhez szükséges jelentkezési költségek, illetve egyéb költségek részleteit is. Mindazonáltal a kérelmező nem közölte a kért adatokat, és a helyszíni ellenőrzés során sem állt módjában információkat közölni. Így megfelelő információk hiányában költségkiigazításra sem kerülhetett sor a fenti (18) preambulumbekezdésben meghatározott támogatási összeg alapján.

(31)

A jelen felülvizsgálat nem befolyásolja az 1599/1999/EK rendeletnek az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően bekövetkező lejárati dátumát,