A Bizottság 1980/2003/EK rendelete

(2003. október 21.)

a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a meghatározások és frissített meghatározások tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló, 2003. június 16-i 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

mivel:

(1) Az 1177/2003/EK rendelet közös keretet hozott létre a jövedelmekre és életkörülményekre, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés szintjére és összetételére vonatkozó összehasonlítható és aktuális keresztmetszeti, valamint longitudinális adatokat felölelő közösségi statisztikák módszeres előállításához nemzeti és európai uniós szinten.

(2) Az 1177/2003/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében a meghatározások összhangba hozatalához, különösen a jövedelemmeghatározások, a háztartás tagjai és korábbi tagjai meghatározásainak esetében, valamint a különböző jövedelemváltozók bevonása menetrendjének megállapításához végrehajtási intézkedések szükségesek.

(3) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1177/2003/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően megállapítandó meghatározások, különösen az említett rendelet 2. cikke l) és m) pontjában megadott jövedelemfogalmak alkalmazása tekintetében, az I. mellékletben vannak felsorolva.

A bruttó jövedelemkomponens-adatok továbbítására vonatkozó feltételeket, valamint a különböző jövedelemkomponensek bevonásának menetrendjét a II. melléklet tartalmazza.

2. cikk

E rendeletben megadott meghatározások a háztartások korábbi tagjaira, valamint a jövedelemre vonatkozó adatok továbbítására vonatkozó feltételek kivételével egyaránt alkalmazandók a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikák keresztmetszeti és longitudinális komponenseire (EU-SILC).

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. október 21-én.

a Bizottság részéről

Pedro Solbes Mira

a Bizottság tagja

[1] HL L 165., 2003.7.3., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A HÁZTARTÁS TAGJAINAK ÉS A HÁZTARTÁS KORÁBBI TAGJAINAK, EGYÉNI MAGÁNRENDSZEREKBŐL KAPOTT NYUGDÍJAKNAK, EGYÉNI MAGÁNNYUGDÍJRENDSZEREKHEZ TÖRTÉNŐ HOZZÁJÁRULÁSOKNAK, A HÁZTARTÁS ÖSSZES BRUTTÓ ÉS RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELMÉNEK, A HÁZTARTÁS TÁRSADALMI TRANSZFEREKET MEGELŐZŐ, TELJES RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELMÉNEK (AZ ÖREGSÉGI ÉS TÚLÉLŐ HOZZÁTARTOZÓI ELLÁTÁSOK KIVÉTELÉVEL; AZ ÖREGSÉGI ÉS TÚLÉLŐ HOZZÁTARTOZÓI ELLÁTÁSSAL EGYÜTT) ÉS A BRUTTÓ/NETTÓ JÖVEDELEMKOMPONENSEKNEK A MEGHATÁROZÁSA

1. HÁZTARTÁSOK TAGJAI ÉS HÁZTARTÁSOK KORÁBBI TAGJAI

1.1. Háztartási tagság [1]

Az alábbiakban felsorolt további és különleges feltételek szerint az alábbi személyeket háztartások tagjainak kell tekinteni, amennyiben a háztartás költségeit megosztják:

1. általában a háztartásban lakó személyek, akik rokoni kapcsolatban állnak a többi taggal;

2. általában a háztartásban lakó személyek, akik a többi taggal nem állnak rokoni kapcsolatban;

3. kosztos, albérlő, bérlő;

4. látogatók;

5. a háztartásban élő háztartási alkalmazottak, au-pairek;

6. általában a háztartásban lakó személyek, akik ideiglenesen a háztartástól távol tartózkodnak (nyaralás, munka, tanulás vagy hasonló okokból);

7. a háztartáshoz tartozó, távol tanuló gyermekek;

8. hosszú ideig távol lévő személyek, akik háztartási kötelékkel rendelkeznek: az otthonuktól távol dolgozó személyek;

9. ideiglenesen távol lévő személyek, akik háztartási kötelékekkel rendelkeznek: kórházban, szanatóriumokban vagy más intézményekben lévő személyek.

A háztartás tagjai közé történő besorolás további feltételei a következők:

a) 3., 4. és 5. kategóriák esetében:

Az ilyen személyek nem rendelkezhetnek máshol található, aktuális magánlakcímmel; vagy a tartózkodásuk tényleges vagy tervezett időtartama hat hónapnak vagy annál többnek kell lennie.

b) 6. kategória esetében:

Az ilyen személyek nem rendelkezhetnek semmilyen máshol található, aktuális magánlakcímmel, és a háztartástól való távollét tényleges vagy tervezett időtartamának kevesebbnek kell lennie, mint hat hónap.

c) 7. és 8. kategóriák esetében:

A távollét tényleges vagy tervezett időtartamától függetlenül az ilyen személyek nem rendelkezhetnek máshol található, aktuális magánlakcímmel; a háztartás tagja élettársának vagy gyermekének kell lennie, és folyamatosan szoros köteléket kell fenntartania a háztartással, és ezt a címet kell a fő lakhelyének tekintenie.

d) 9. kategória esetében:

Az ilyen személyeknek egyértelmű pénzügyi kötelékekkel kell rendelkezniük a háztartással, és a háztartástól való tényleges vagy előrelátható távolmaradásuk időtartamának kevesebbnek kell lennie hat hónapnál.

Háztartási kiadások megosztása

A háztartási kiadások megosztása magában foglalja a kiadásokból való előnyszerzést (pl. gyermekek, jövedelem nélküli személyek), valamint a kiadásokhoz való hozzájárulást. Ha a kiadásokat nem osztják meg, a kérdéses személy ugyanazon a címen külön háztartást képez.

"A háztartás szokásos lakója"

Egy személy akkor tekinthető általában egy háztartás szokásos lakójának, ha ez a személy a napi pihenőidejének jelentős részét ott tölti az elmúlt hat hónap értékelése alapján. Az új háztartásokat létrehozó vagy meglévő háztartásokhoz csatlakozó személyeket szokásos esetben az új lakóhely szerinti háztartás tagjainak tekintik; hasonlóképpen azok, akik azért távoznak, hogy máshol lakjanak, már nem tekinthetők az eredeti háztartás tagjainak. A fent említett "elmúlt hat hónap" kritérium helyébe az új lakóhelyen hat hónapos vagy annál hosszabb időtartamú tartózkodási szándék lép.

"Hat hónapos vagy annál hosszabb időtartamra vonatkozó tartózkodási szándék"

Figyelembe kell venni, hogy mi tekinthető a háztartásokba történő "tartós" beköltözésnek vagy háztartásokból történő "tartós" kiköltözésnek. Így az a személy, aki határozatlan időre költözött egy háztartásba, vagy azzal a szándékkal költözött oda, hogy hat hónapig vagy annál hosszabb ideig ott tartózkodjon, a háztartás tagjának tekintendő, annak ellenére, hogy hat hónapig nem tartózkodott a háztartásban, és ténylegesen annak az időtartamnak a jelentős részét egy másik tartózkodási helyen töltötte. Hasonlóképpen az a személy, aki a háztartásból egy másik lakóhelyre költözött azzal a szándékkal, hogy ott hat hónapig vagy azt meghaladóan tartózkodjon, a továbbiakban nem tekinthető az előző háztartás tagjának.

"Magánlakásban élő ideiglenesen távol lévő"

Ha az ideiglenesen távol lévő személy magánlakásban él, az, hogy tagja-e ennek (vagy a másik) háztartásnak, attól függ, hogy mennyi ideig van távol. Kivételes esetben a háztartáshoz igen szoros kötelékkel kötődő személyek bizonyos csoportjai a háztartás tagjai közé sorolhatók a távollétük időtartamától függetlenül, amennyiben azokat nem tekintik egy másik magánháztartás tagjának.

E kritériumok alkalmazása során a cél minimalizálni annak a kockázatát, hogy azok a személyek, akik két olyan magánlakcímmel rendelkeznek, ahol esetleg egyaránt számba vehetők, ne kerüljenek a mintába kétszer. Hasonlóképpen a cél minimalizálni annak kockázatát, hogy egyes személyeket egyetlen háztartás tagjának se tekintsék annak ellenére, hogy a valóságban a magán háztartási szektorba tartoznak.

1.2. A háztartás korábbi tagjai

A "háztartás korábbi tagja" kifejezés olyan személyre vonatkozik, aki jelenleg nem tagja a háztartásnak, és az előző hullám során abban a háztartásban nem vették nyilvántartásba a háztartás tagjaként, de aki a jövedelmi referencia-időszak alatt legalább három hónapon át a háztartásban élt.

A háztartás korábbi tagjai csak az EU-SILC longitudinális komponensben szerepelnek.

2. BRUTTÓ JÖVEDELEMKOMPONENSEK

2.1. Munkavállalói jövedelem

A munkavállalói jövedelem az pénzbeli vagy természetbeni összes díjazás, amelyet a munkáltató a munkavállalónak a jövedelmi referencia-időszak alatt elvégzett munkájáért fizet.

A munkavállalói jövedelem a következőkből áll:

1. Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű jövedelem (PY010G);

2. Bruttó természetbeni jövedelem (PY020G);

3. A munkáltató által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások (PY030G).

2.1.1. Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem (PY010G)

Ez a munkáltató által a munkavállaló részére pénzben vagy pénzértékben fizetendő díjazás monetáris komponensére vonatkozik. Részét képezi a munkavállaló által vagy a munkavállaló nevében a munkáltató által a társadalombiztosításnak vagy adóhatóságoknak fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás és jövedelemadók értéke.

A bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem az alábbi elemeket tartalmazza:

- főállásban és bármilyen másodállásban vagy alkalmi állás(ok)ban eltöltött munkaidő vagy elvégzett munka után pénzben fizetett bér és fizetés,

- nem munkával töltött idő utáni díjazás (pl. fizetett szabadság),

- magasabb díjazás túlóráért,

- jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek igazgatóinak a díjazása,

- teljesítménybérek,

- nevelt gyermek után járó juttatások,

- jutalékok, borravalók,

- kiegészítő kifizetések (pl. 13. havi fizetés),

- pénzbeli fizetett nyereségrészesedés és jutalom,

- termelékenységen alapuló további kifizetések,

- kihelyezés során végzett munkáért fizetett juttatás (amelyek a munkafeltételek részét képezik),

- utazási költségek támogatása,

- a munkáltatók által a munkavállalóknak, korábbi munkavállalóknak vagy más jogosult személyek részére a társadalombiztosítási rendszeren keresztül teljesített további kifizetések betegség, rokkantság, szülési szabadság vagy túlélő hozzátartozói jogcím alatt, ha az ilyen kifizetések társadalmi juttatásként nem különíthetők el, és nem azonosíthatók egyértelműen,

- a munkáltatók által a munkavállalóknak bér és fizetés helyett a társadalombiztosítási rendszeren keresztül teljesített kifizetések, ha a munkavállaló betegség, rokkantság vagy szülési szabadság miatt nem munkaképes, ha az ilyen kifizetések társadalmi juttatásként nem különíthetők el, és nem azonosíthatók egyértelműen.

Nem képezi részét:

- a munkáltató által a munkavégzéssel kapcsolatos kiadásokra adott költségtérítés (pl. üzleti út),

- végkielégítés, amelyet a munkavállaló azért kap, mert a munkaviszonya a szokásos nyugdíjkorhatárt elérése előtt szűnt meg, valamint a létszámleépítés miatti végkielégítés [ezeket a "Munkanélküli ellátások" tartalmazzák (PY090G)],

- a kizárólag munkával kapcsolatos kiadásokra, utazásra, ellátásra vagy védőruházatra vonatkozó támogatások,

- egy összegű kifizetések a szokásos nyugdíjkorhatár elérésekor [ezeket az "Öregségi ellátások" tartalmazzák (PY100G)],

- szakszervezeti sztrájkpénz.

2.1.2. Bruttó természetbeni munkavállalói jövedelem (PY020G)

Ez azokra a nem monetáris jövedelemkomponensekre vonatkozik, amelyek a munkáltató által a foglalkoztatási csomag részeként, ingyenesen vagy csökkentett áron nyújthatók az alkalmazott részére [2].

A bruttó természetbeni munkavállalói jövedelem az alábbiakat tartalmazza:

- cégautó és azzal kapcsolatos költségek (pl. ingyenes üzemanyag, adott esetben gépjármű-biztosítás, megfelelő adók és illetékek) biztosítása magánhasználatra vagy egyaránt magáncélú és szolgálati használatra,

- ingyenes vagy támogatott étkezés, ebédjegyek,

- lakhatással kapcsolatos költségek megtérítése vagy kifizetése (pl. gáz, villany, víz, telefon- vagy mobiltelefon-számlák),

- a munkáltató által a munkavállalók részére ingyenesen vagy csökkentett áron rendelkezésre bocsátott egyéb áruk és szolgáltatások, ha azok nemzeti szinten vagy háztartások bizonyos csoportja számára a jövedelem jelentős komponensét alkotják.

Az ingyenesen nyújtott áruk és szolgáltatások értékét az ilyen áruk és szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani. A csökkentett áron nyújtott áruk és szolgáltatások értékét a piaci érték és az alkalmazott által fizetett összeg különbsége alapján kell kiszámítani.

Nem képezik részét az alábbiak:

- ezen áruk és szolgáltatások nyújtásának költsége a munkáltató részéről, ha azok kizárólag a munkavállalók munkájának elvégzéséhez szükségesek,

- a munkahelyen történő elszállásolás, amelyet nem vehetnek igénybe azon háztartások, amelyeknek a munkavállalók tagjai,

- a munkáltató által a munkavállalók részére ingyenesen vagy csökkentett bérleti díjért rendelkezésre bocsátott szállás, amely a háztartás fő lakóhelyeként szolgál [az ingyenesen vagy csökkentett bérleti díjért rendelkezésre bocsátott szállás imputált értéke az "Imputált bérleti díj" alá tartozik (HY030G)],

- a munkavállalónak ingyenesen vagy csökkentett bérleti díjért rendelkezésre bocsátott szállás, amely másodlagos lakóhelyeként szolgál,

- a munkavállalóknak kizárólag vagy túlnyomórészt a munkájukhoz szükséges eszközök, anyag, ruházat stb. vásárlásához adott támogatás,

- a kivételes munkakörülmények miatt szükséges étkezések vagy italok,

- a munkájuk jellege miatt a munkahelyen a munkavállalóknak nyújtott vagy azok számára szükséges bármilyen áruk vagy szolgáltatások (pl. előírt orvosi vizsgálat).

2.1.3. Munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai (PY030G)

A munkáltatói hozzájárulások a munkáltató által a jövedelmi referencia-időszak alatt a munkavállalóik érdekében a biztosítóknak kifizetett olyan összegek (társadalombiztosítási alapok és magán tőkefedezeti rendszerek), amelyek a szociális kockázat ellen biztosító, jogszabályon alapuló vagy szerződéses hozzájárulások fedezetére szolgálnak.

Részét képezik az alábbiak:

- munkáltatói hozzájárulás magánnyugdíjalaphoz,

- munkáltatói hozzájárulás magán-egészségbiztosításhoz,

- munkáltatói hozzájárulás életbiztosításhoz,

- munkáltatói hozzájárulás más munkáltatói biztosítási rendszerekhez (pl. rokkantsági),

- munkáltatói hozzájárulás kormányzati biztosítási (társadalombiztosítási) programokhoz (ideértve társadalombiztosítási célra kivetett munkabéradókat).

2.2. Önálló vállalkozói jövedelem

Az önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem az az egyének által, saját maguk vagy családtagjaik tekintetében a jövedelmi referencia-időszakban kapott jövedelem, amely jelenlegi vagy korábbi önálló tevékenységük eredménye. Az önálló vállalkozói tevékenységek azok a tevékenységek, amelyek díjazása közvetlenül az előállított árukból és szolgáltatásokból származó nyereség (vagy a nyereség lehetőségének) függvénye (ahol a saját fogyasztást is a nyereség részének tekintik). Az önálló vállalkozó hozza a gazdasági szervezetet érintő operatív döntéseket vagy delegálja azokat, miközben továbbra is felelős marad a gazdasági szervezet sikeréért. (Ebben az összefüggésben a "gazdasági szervezet" egyszemélyes vállalkozásokat is magában foglal). A hobbikból származó díjazás önálló vállalkozásnak számít.

Ha az összegyűjtött vagy más forrásból származó jövedelem a referencia-időszakot megelőző időszakra vonatkozik, az adatokon alapvető kiigazításokat kell végezni, hogy azok a jövedelmi referencia-időszaknak megfelelően naprakészek legyenek.

Az önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem a következőkből áll:

1. Önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt) (PY050G);

2. Saját fogyasztásra termelt áruk értéke (PY070G).

2.2.1. Az önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt) (PY050G)

Részét képezik az alábbiak:

- a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet dolgozó tulajdonosaira vagy üzlettársakra háruló nettó működési nyereség vagy veszteség, levonva ebből az üzleti kölcsönök kamatait,

- írásos művek, találmányok stb. után járó jogdíjak, amelyek nem képezik részét a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet nyereségének/veszteségének,

- bérleti díjak üzleti célú épületekből, járművekből, létesítményekből stb., amelyek nem képezik részét a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet nyereségének/veszteségének, a bérbeadással kapcsolatos költségek, mint a kölcsönkamatok, javítási, karbantartási és biztosítási díjak levonása után.

Nem képezik részét az alábbiak:

- jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek tulajdonosai által keresett igazgatói díjak [amelyek a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)],

- jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek által fizetett osztalékok [amelyek a "Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék és nyereség" alá tartoznak (HY090G)],

- olyan jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezetbe fektetett tőkéből származó nyereség, amelyben a személy nem végez munkát ("csendestárs") [ez a nyereség a "Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék és nyereség" alá tartozik (HY090G)],

- földterület bérleti díja és a kosztosoktól vagy albérlőktől kapott bevétel [amely a "Jövedelem tulajdon vagy földterület bérbeadásából" alá tartozik (HY040G)],

- épületek bérleti díja, amely nem tartozik a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások nyeresége/vesztesége közé [amely a "Jövedelem tulajdon vagy földterület bérbeadásából" alá tartozik (HY040G)].

Az önálló vállalkozásból származó jövedelem kiszámítása az alábbiak szerint történik:

- piaci kibocsátás (bruttó árbevétel, ideértve a gazdasági szervezet által termelt áruk értékét, amely az önálló vállalkozó vagy háztartása fogyasztásának részét képezte),

- hozzáadva a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet által vásárolt, de a vállalkozó és háztartásának tagjai által felhasznált áruk és szolgáltatások piaci értékét,

- hozzáadva a gazdasági szervezethez tartozó pénzügyi és egyéb eszközökkel kapcsolatban kapott tulajdonosi jövedelmet,

- levonva a köztes fogyasztást (anyagköltség, értékesítések költségei, forgalmazási költségek, karbantartási költségek, adminisztrációs kiadások stb.),

- levonva a munkavállalói jövedelmet (munkavállalók bérei, fizetései és társadalombiztosítási hozzájárulásai),

- levonva a termelési adókat és importadókat,

- levonva az üzleti hitelekre fizetett kamatokat,

- levonva a gazdasági szervezet által bérbevett földterület és egyéb nem saját termelésű tárgyi eszközök után fizetett bérleti díjat,

- levonva az állóeszközök értékcsökkenését,

- hozzáadva a támogatásokat.

A gyakorlatban, ha az önálló vállalkozó személy vagy vállalkozás éves mérleget készít, a nyereségből/veszteségből származó bruttó jövedelmet az utolsó 12 hónapos időszakra ebben a mérlegben feltüntetett nettó működési nyereség/veszteség alapján kell kiszámítani, a jövedelemadók és kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások levonása előtt.

Ha az akár adózási célból, akár mérlegként elkészített éves beszámolók nem állnak rendelkezésre, az önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelmek meghatározása a vállalkozásból személyes célokra (fogyasztásra vagy megtakarítási célból, beleértve a vállalkozás által előállított vagy vásárolt, de személyes felhasználásra kivett áruk piaci értékével együtt) kivett pénz (és áru) alapján történik.

2.2.2. Saját fogyasztásra termelt áruk értéke (PY070G)

A saját fogyasztásra termelt áruk értéke a háztartásban előállított és ugyanabban a háztartásban elfogyasztott élelmiszerek és italok értékére vonatkozik.

A saját fogyasztásra termelt áruk értéke a termelt áruk piaci értéke mínusz az előállítási folyamat során felmerült kiadások.

Idetartozik az élelmiszerek és italok értéke, ha azok nemzeti szinten vagy háztartások bizonyos csoportjai számára jelentős jövedelemkomponenst képeznek.

Ez az érték nem tartalmazza az alábbiakat:

- háztartási szolgáltatások értéke,

- önálló vállalkozó által eladásra végzett termelés vagy a vállakozásból történő kivétel [ezek az értékek az "Önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó nyereség vagy veszteség" (jogdíjakkal együtt) (PY050G)].

2.3. Imputált bérleti díj

2.3.1. Imputált bérleti díj (HY030G)

Az imputált bérleti díj az az érték, amely beszámításra kerül minden olyan háztartás esetében, amely nem teljes bérleti díjat fizet, mert a lakástulajdonos vagy a piaci árnál olcsóbb bérleti díjat fizet, vagy nem fizet bérleti díjat.

Az imputált bérleti díjat csak azon lakások (és bármilyen kapcsolódó épület, mint pl. garázs) esetében kell számításba venni, amelyeket a háztartások fő lakóhelyként használnak.

Az imputált értéket a következőképpen kell számítani: egy összehasonlítható lakásért fizetett piaci bérleti díj összegéből le kell vonni a ténylegesen fizetett bérleti díjat (ha a lakást a piaci ár alatti áron bérlik) és minden kormányzati vagy non-profit szervezeti támogatást (ha a tulajdonos lakik benne, vagy a lakást a piaci ár alatti áron bérlik), valamint a tulajdonos háztartások által végzett minden kisebb javítási vagy felújítási ráfordítást, amelyet normális esetben a bérbeadó végezne el.

A piaci bérleti díj a bútorozatlan lakás használati jogáért a magánpiacon fizetendő bérleti díj a fűtés, víz, villany stb. díjai nélkül.

2.4. Tulajdonosi jövedelem

A tulajdonosi jövedelem az a felmerült költségeket nem tartalmazó jövedelem, amelyet pénzügyi eszközök vagy nem termelt tárgyi eszköz (földtulajdon) tulajdonosa annak ellenszolgáltatásaként kap a jövedelmi referencia-időszak alatt, hogy pénzügyi eszközöket vagy a nem termelt tárgyi eszközöket egy másik intézményi egység rendelkezésére bocsátotta.

A tulajdonosi jövedelem a következőkből áll:

1. Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék és nyereség (HY090G);

2. Jövedelem tulajdon vagy földterület bérbeadásából (HY040G).

2.4.1. Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék és nyereség (HY090G)

A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat (amely nem képezi részét a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet nyereségének/veszteségének), osztalék és nyereség magukban foglalják a jövedelmi referencia-időszak alatt az eszközökből, például bankszámlák, letéti jegyek, kötvények stb. származó kamatokat, valamint az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó nyereséget és osztalékokat, amelyben a személy nem végez munkát.

2.4.2. Jövedelem tulajdon vagy földterület bérbeadásából (HY040G)

A tulajdon vagy földterület bérbeadásából származó jövedelem a jövedelmi referencia-időszak alatt kapott bérleti díjra vonatkozik (pl. a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezet nyeresége/vesztesége közé nem tartozó lakás bérbeadásából, kosztosoktól vagy bérlőktől kapott bevételek vagy földterület bérbeadásából származó bevétel), levonva ebből azokat a költségek, mint pl. jelzáloghitelre fizetett kamatok, kisebb javítások, karbantartás költségei, biztosítási és egyéb díjak.

2.5. Kapott folyó transzferek

2.5.1. Társadalmi juttatások

A társadalmi juttatások [3] a háztartások által a jövedelmi referencia-időszak alatt kapott folyó transzferek [4], amelyeknek célja, hogy csökkentsék a meghatározott kockázatokból vagy szükségletekből származó pénzügyi terheket kollektív ellátási rendszereken keresztül vagy az ilyen programokon kívül kormányzati szervek és NPISH útján.

Részét képezi a kedvezményezett által a társadalombiztosítás vagy az adóhatóság felé az ellátás után fizetendő bármilyen társadalombiztosítási hozzájárulás és jövedelemadó értéke.

Társadalmi juttatásként történő besorolás céljából a kifizetésnek meg kell felelnie az alábbi két kritérium egyikének:

- kötelező biztosítás (a jogszabályok, rendeletek vagy kollektív szerződés alapján) az érintett csoportra nézve,

- a társadalmi szolidaritás alapelvén alapul (azaz a biztosításalapú nyugdíj esetében a biztosítási díj és a jogosultságok nincsenek arányban a biztosított személyek egyéni kockázatával).

A társadalmi juttatások a következőképpen részletezhetők:

1. Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050G);

2. Lakhatási támogatások (HY070G);

3. Munkanélküli ellátások (PY090G);

4. Öregségi ellátások (PY100G);

5. Túlélő hozzátartozói ellátások (PY110G);

6. Betegbiztosítási ellátás (PY120G);

7. Rokkantsági ellátások (PY130G);

8. Iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140G);

9. Máshova nem sorolt társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos támogatások (HY060G).

A társadalmi juttatások nem tartalmazzák az alábbiakat:

- olyan alapokból fizetett ellátás, amelyekbe a jogosult kizárólag önkéntes befizetéseket teljesített, függetlenül a munkáltatójától vagy kormányától [amelyek az "Egyéni magánrendszerből származó nyugdíjak (az ESSPROS alá nem tartozók)" alá tartoznak (PY080G)].

2.5.1.1. Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatás (HY050G)

A család/gyermek funkció az olyan ellátásra vonatkozik, amelyek:

- gyermeknevelés céljából pénzügyi támogatást nyújtanak háztartások részére,

- pénzügyi segítséget nyújtanak olyan személyeknek, akik gyermekektől eltérő rokonokat támogatnak.

Részét képezik az alábbiak:

- jövedelem-szintentartási ellátás szülés esetén: átalány vagy bevételfüggő kifizetések, amelyek célja, hogy megtérítsék a szülést megelőző és/vagy az utáni időben a gyermek születése miatti vagy az örökbefogadással kapcsolatos távollétből fakadó jövedelemkiesést,

- szülési ellátás: gyermek születésekor vagy örökbefogadáskor normál esetben egy összegben vagy részletekben fizetett ellátás,

- nevelési ellátás: az anyának vagy az apának általában fiatalkorú gyermek nevelése céljából a munka megszakítása vagy a munkaidő csökkentése esetében fizetett ellátás,

- gyermekápolási támogatás: eltartott gyermekkel rendelkező háztartás tagjának a gyermeknevelés költségeihez való hozzájárulás céljából időszakosan fizetett támogatás,

- egyéb pénzbeli ellátás: a gyermekápolási támogatástól függetlenül a háztartás támogatása olyan meghatározott költségek fedezésére, melyek az egyedül álló szülős családok vagy fogyatékos gyermekeket nevelő családok különleges igényeiből adódnak. Ezt a támogatást időszakosan vagy egy összegben folyósítják.

Nem képezik részét az alábbiak:

- a munkáltató által a munkavállalók részére társadalombiztosítási rendszerekből bér és fizetés helyett, szülési szabadság miatti munkaképtelenség miatt fizetett összegek, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók mint társadalmi juttatások [ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)],

- a munkáltató által a munkavállaló részére társadalombiztosítási rendszerből a szülési szabadságra fizetett ellátást kiegészítő összegek, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók mint társadalmi juttatások [ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)].

2.5.1.2. Lakhatási támogatások (HY070G)

A lakhatási funkció a hatóságok részéről történő olyan beavatkozást jelent, amelynek célja segítséget nyújtani a háztartásoknak abban, hogy fedezni tudják a lakhatási költségeiket. A lakhatási támogatás alkalmazási köre meghatározásának lényeges kritériuma a támogatásra való jogosultságot jelentő rászorultság megléte.

Részét képezik az alábbiak:

- lakbér-hozzájárulás: a rászorultság ellenőrzésén alapuló, a hatóságok által a lakóknak ideiglenesen vagy hosszú távon a bérleti díjhoz hozzájárulásként nyújtott folyó kifizetés,

- tulajdonos lakóknak nyújtott ellátás: a hatóságok által a tulajdonos lakóknak a rászorultság ellenőrzése alapján nyújtott támogatás a lakhatási költség enyhítése céljából: a gyakorlatban általában a jelzáloghitelek és/vagy kamatok fizetésében nyújtott támogatást jelent.

Nem képezik részét az alábbiak:

- költségvetési rendszeren keresztül kialakított szociális lakhatási politika (pl. adókedvezmények),

- bármilyen tőkeátutalás (különösen beruházási célú támogatás).

2.5.1.3. Munkanélküli ellátások (PY090G)

A munkanélküli ellátások azok az ellátások, amelyek részben vagy egészben pótolják a keresőtevékenységüket elvesztő munkanélküliek kiesett jövedelmét; a munkaerőpiacra belépő vagy ismételten belépő személyeknek biztosítják a minimum (vagy annál jobb) jövedelmet; kiegyenlítik a részleges munkanélküliség miatt elvesztett kereseteket; részben vagy egészben helyettesítik az olyan idősebb munkavállaló által elvesztett jövedelmet, akit a keresőtevékenységükből a törvényileg szabályozott nyugdíjkorhatár előtt küldenek nyugdíjba gazdasági okok miatti leépítés során; hozzájárulnak a munkát kereső egyének képzésének vagy átképzésének költségeihez, vagy segítenek a munkanélkülieknek fedezni a munkaszerzést célzó utazások vagy lakhelyváltások költségeit.

Részét képezik az alábbiak:

- teljes munkanélküli ellátás: a kereset elvesztését pótló ellátás olyan személy esetében, aki munkaképes, és munkavégzésre rendelkezésre áll, de nem tud megfelelő munkát találni, ideértve a korábban még nem foglalkoztatott személyeket,

- részleges munkanélküli ellátás: munkamegállapodásban megállapított csökkentett munkaidő és/vagy rendszertelen munkaidő miatt elveszett bért vagy fizetést pótló ellátás az októl függetlenül (gazdasági recesszió vagy konjunktúra, üzemzavar, éghajlati viszonyok, balesetek stb.), amennyiben a munkáltató/munkavállaló viszony továbbra is fennáll,

- munkaerőpiaci okok miatti korengedményes nyugdíj: időszakos kifizetés olyan idősebb dolgozók részére, akik munkanélküliség vagy gazdasági intézkedések, például ipari ágazat vagy gazdasági szervezetek átstrukturálása miatti leépítések következtében az előírt nyugdíjkorhatár elérése előtt vonulnak nyugdíjba. Ezek a kifizetések szokásos esetben megszűnnek, ha a kérdéses személy jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra,

- szakképzési támogatás: társadalombiztosítási alapok vagy állami szervezetek által olyan meghatározott munkaerőpiaci csoportok részére nyújtott kifizetések, amelyek a foglalkoztatási potenciáljuk fejlesztése érdekében szakképzésben vesznek részt,

- mobilitás és beilleszkedés: társadalombiztosítási alapok vagy állami szervezetek által munkanélküli személyek részére nyújtott kifizetések a jövőbeni foglalkozásra tekintettel történő lakhelyváltás vagy foglalkozásváltás ösztönzése érdekében,

- végkielégítés: az adott foglalkozásban a szokásos nyugíjkorhatár elérése előtt elbocsátott munkavállalók kártérítését szolgáló fizetség,

- leépítési kártérítés: önhibájukon kívül, megszűnőben lévő vagy tevékenységeit szűkítő gazdasági szervezet által elbocsátott munkavállalóknak fizetett átalányösszeg,

- egyéb pénzbeli ellátás: egyéb pénzügyi támogatás, különösen a tartósan munkanélküliek részére.

Nem képezik részét az alábbiak:

- eltartott gyermekek után fizetett családi támogatás [amely a "Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások" alá tartozik (HY050G)].

2.5.1.4. Öregségi ellátás (PY100G)

Az öregségi ellátás funkciója az öregkorral kapcsolatos kockázatok, jövedelem elvesztése, nem megfelelő jövedelem, a napi feladatok elvégzésében a függetlenség hiánya, a társadalmi életben történő csökkent részvétel stb. elleni szociális védelem nyújtására vonatkozik.

Az öregségi ellátások közé azok az ellátások tartoznak, amelyek akkor biztosítják a jövedelem pótlását, amikor az idős személy nyugdíjba vonul a munkaerő piacról, vagy egy bizonyos jövedelmet garantálnak az előírt kor elérésekor.

Részét képezik az alábbiak:

- öregségi nyugdíj: a kereső foglalkozásból az előírt nyugdíjkorhatáron nyugdíjba vonult jogosult jövedelemszintjének fenntartását vagy koros személyek jövedelmének támogatását célzó időszakos kifizetések,

- korkedvezményes nyugdíj: a vonatkozó rendszerben vagy a referenciarendszerben meghatározott kort megelőzően nyugdíjba vonult jogosultak jövedelemszintjének fenntartását célzó időszakos kifizetések. Alkalmazható a szokásos nyugdíj csökkentésével vagy anélkül,

- részleges nyugdíj: a teljes összegű nyugdíj egy részének időszakos kifizetése olyan idős dolgozóknak, akik csökkentett munkaidőben tovább dolgoznak, vagy akiknek a szakmai tevékenységéből származó jövedelme egy meghatározott határérték alatt marad,

- ápolási támogatás: időskorú személyeknek fizetett ellátás, amely segít a gyakori vagy állandó ápolás többletköltségeinek (nem orvosi) fedezésében, amennyiben az ellátás nem az igazolt kiadások megtérítése,

- az előírt nyugdíjkorhatár után fizetett túlélő hozzátartozói ellátás,

- az előírt nyugdíjkorhatár után fizetett pénzbeli rokkantsági ellátás,

- a szokásos nyugdíjkorhatár elérésekor teljesített egy összegű kifizetés,

- egyéb pénzbeli ellátás: nyugdíjazáskor vagy idős korra való tekintettel fizetett egyéb időszakos vagy egy összegű ellátás, mint pl. átalányösszeg fizetése olyan személyeknek, akik az időszakos öregségi nyugdíj követelményeit teljes körűen nem teljesítik, vagy akik a nyugdíjba vonuláskor kizárólag átalányösszeget biztosító rendszernek voltak tagjai.

Nem képezik részét az alábbiak:

- eltartott gyermekek után járó családi támogatás [amely a "Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások" alá tartozik (HY050G)],

- munkaerőpiaci okokból vagy korlátozott munkaképesség miatti korengedményes nyugellátás [ezek a "Munkanélküli ellátások" (PY090G), illetve a "Rokkantsági ellátások" alá tartoznak (PY130G)],

- olyan időskorú egyéneknek fizetett ellátás, akik gyakori vagy állandó segítségre szorulnak a gondozás többletköltségeinek fedezésében, amennyiben az ellátás az igazolt költségek megtérítését jelenti.

2.5.1.5. Túlélő hozzátartozói ellátás (PY110G)

A túlélő hozzátartozói ellátás az az ellátás, amely a nyugdíjkorhatár alatti személyeknek a házastársuk, élettársuk vagy legközelebbi rokonuk elhalálozása esetén ideiglenes vagy állandó jövedelmet biztosít, az esetek többségében akkor, ha az elhalálozott személy a kedvezményezett fő keresője volt.

Az ellátásra az elhalálozott személy házastársa vagy egykori házastársa, gyermekei, unokái, szülei vagy más rokonai lehetnek jogosultak. Bizonyos esetekben a családon kívül álló személy is jogosult lehet az ellátásra.

Szokásos esetben a túlélő hozzátartozói ellátást származtatott jog alapján nyújtják, azaz olyan jog alapján, amely eredetileg egy másik személy joga volt, akinek az elhalálozása az ellátásra való jogosultság feltétele.

Részét képezik az alábbiak:

- túlélő hozzátartozói nyugdíj: időszakos kifizetés olyan személy részére, akinek jogosultsága a biztosított személlyel való rokoni kapcsolatából származik (özvegyek, árvák és hasonlók),

- haláleseti juttatás: egyszeri kifizetés olyan személy részére, akinek a jogosultsága a biztosított személlyel való rokoni kapcsolatából származik (özvegyek, árvák és hasonlók),

- egyéb pénzbeli ellátás: a túlélő személy származtatott joga alapján nyújtott egyéb időszakos vagy egy összegű kifizetések.

Nem képezik részét az alábbiak:

- eltartott gyermekek utáni családi támogatás [ez az ellátás a "Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások" alá tartozik (HY050G)],

- temetési kiadások,

- a munkáltató által egyéb jogosultak részére teljesített további kifizetések a társadalombiztosítási rendszerből a túlélő hozzátartozói ellátás kiegészítése céljából, ha az ilyen kifizetések külön-külön és egyértelműen nem azonosíthatók mint társadalmi juttatás [ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)],

- az előírt nyugdíjkorhatár után fizetett túlélő hozzátartozói ellátás [ez az ellátás az "Öregségi ellátások" alá tartozik (PY100G)].

2.5.1.6. Betegbiztosítási ellátás (PY120G)

A betegbiztosítási ellátás az a pénzbeli ellátás, amely a betegség vagy sérülés miatti ideiglenes munkaképtelenség időszaka alatt kiesett keresetet egészben vagy részben helyettesíti.

A betegbiztosítási ellátások az alábbiakat tartalmazzák:

- fizetett betegszabadság: betegség vagy sérülés által okozott ideiglenes munkaképtelenség miatt kiesett kereset teljes vagy részleges kompenzációja a biztosítottnak folyósított átalány vagy keresetfüggő fizetés útján. Ezt az ellátást fizethetik független társadalombiztosítási rendszerek, de nyújthatja a munkáltató is a betegség időtartama alatt a bér vagy fizetés folyamatos folyósításával,

- fizetett szabadság eltartott gyermek betegsége vagy sérülése esetén,

- egyéb pénzbeli ellátás: a biztosított személyek részére betegséggel vagy sérüléssel kapcsolatos egyéb kifizetések.

Nem képezik részét az alábbiak:

- terhesség miatti ideiglenes munkaképtelenség miatt kiesett kereset helyettesítését szolgáló pénzbeli ellátás [ez az ellátás a "Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások" alá tartozik (HY050G)],

- rokkantság miatti ideiglenes munkaképtelenség miatt kiesett kereset helyettesítését szolgáló pénzbeli ellátás [ez az ellátás a "Rokkantsági ellátások" alá tartozik (PY130G)],

- a munkáltató által a munkavállaló részére a társadalombiztosítási rendszerből bér vagy fizetés helyett fizetett összeg betegség miatti munkaképtelenség esetén, ha az ilyen kifizetések egyértelműen nem különíthetők el és azonosíthatók társadalmi juttatásként [ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)],

- a munkáltató által a munkavállalók részére a társadalombiztosítási rendszerből betegbiztosítási ellátásként fizetett összeget kiegészítő összegek, ha az ilyen kifizetések nem különíthetőek el, és egyértelműen nem azonosíthatók társadalmi juttatásként [ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)].

2.5.1.7. Rokkantsági ellátások (PY130G)

A rokkantsági ellátás az az ellátás, amely jövedelmet biztosít azoknak az előírt nyugdíjkorhatárt még el nem érő személyeknek, akiknek a munka- és keresőképessége testi vagy szellemi fogyatékosság miatt a jogalkotó által megállapított legalacsonyabb szint alá csökkent.

A fogyatékosság az az előreláthatóan állandó vagy egy megállapított legrövidebb időszakot meghaladóan fennálló testi vagy szellemi károsodás, amely részben vagy egészben lehetetlenné teszi a gazdasági tevékenységben való részvételt vagy a normális életvitelt.

Részét képezik az alábbiak:

- rokkantsági nyugdíj: időszakos kifizetés, amelynek célja, hogy fenntartsa vagy támogassa az előírt nyugdíjkorhatárt el nem érő olyan személy jövedelmét, akinek rokkantsága akadályozza munkaképességét, vagy azt, hogy a jogszabályokban megállapított legalacsonyabb szintet meghaladó jövedelmet szerezzen,

- korengdeményes nyugdíjazás csökkent munkaképesség esetén: időszakos kifizetések idősebb munkavállalók részére, akik az előírt nyugdíjkorhatár elérése előtt vonulnak nyugdíjba csökkent munkaképesség miatt. Szokásos esetekben ezeknek a nyugdíjaknak a folyósítása megszűnik akkor, amikor a kedvezményezett jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra,

- ápolási támogatás: az előírt nyugdíjba vonulási korhatár alatti olyan rokkant személyeknek fizetett ellátás, akiknek gyakori vagy folyamatos segítségre van szükségük ahhoz, hogy az ápolás (nem orvosi) többletköltségét fedezzék. Az ellátás nem lehet igazolt költségek térítése,

- a fogyatékosok gazdasági integrációja: rokkant személyek részére fizetett támogatások a körülményeiknek megfelelő munka felvételekor, általában fogytékosok számára fenntartott műhelyekben, vagy ha szakképzésben vesznek részt,

- rokkantsági ellátás fogyatékos gyermekeknek saját jogon, függetlenül attól, hogy eltartottak-e vagy sem,

- egyéb pénzbeli ellátás: a fenti címek alá nem tartozó időszakos és egy összegű kifizetések, mint például az alkalmankénti jövedelemtámogatás stb.

Nem képezik részét az alábbiak:

- betegség vagy serülés miatti időszakos munkaképtelenség alatti jövedelmet részben vagy egészben helyettesítő ellátás [ez az ellátás a "Betegbiztosítási ellátások" alá tartozik (PY120G)],

- rokkantsági ellátás jogosultjai részére fizetett családi támogatás [ez az ellátás a "Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások" alá tartozik (HY050G)],

- fogyatékos személyek által eltartott túlélő személyek részére fizetett ellátás, például nyugdíj [ez az ellátás a "Túlélő hozzátartozói ellátás" alá tartozik (PY110G)],

- igazolt kiadások megtérítését szolgáló ellátás,

- az előírt nyugdíjkorhatár után fizetett rokkantsági pénzbeli ellátás [ez az ellátás az "Öregségi ellátások" alá tartozik (PY100G)],

- a munkáltató által munkavállaló vagy volt munkavállaló részére bér és fizetés helyett társadalombiztosítási rendszer keretein belül fizetett összegek rokkantság miatti munkaképtelenség esetén, amennyiben az ilyen kifizetések egyértelműen nem különíthetők el és azonosíthatók társadalmi juttatásként [ezek a kifizetések a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)],

- a munkáltató által a munkavállaló vagy volt munkavállaló részére a társadalombiztosítási rendszerből a rokkantsági ellátás kiegészítésére fizetett további összegek, ha az ilyen kifizetések egyértelműen nem különíthetők el és azonosíthatók be társadalmi juttatásként [ezek az összegek a "Bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem" alá tartoznak (PY010G)].

2.5.1.8. Iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140G)

Az iskoláztatással kapcsolatos támogatások juttatásokra, ösztöndíjakra és hallgatók által kapott más oktatási segélyre vonatkoznak.

2.5.1.9. Máshova nem sorolt társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos támogatások (HY060G)

A "máshova nem sorolt társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos támogatások" alá tartozó társadalmi juttatás a "társadalmilag kirekesztettekre" vagy a "társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettekre" vonatkozik. Ebbe az általános meghatározásba (többek között) a következő célcsoportok tartoznak: szegény rétegek, bevándorlók, menekültek, kábítószerfüggők, alkoholisták vagy a bűncselekmények áldozatai.

Részét képezik az alábbiak:

- jövedelemtámogatás: a nem elégséges erőforrásokkal rendelkező személyek részére folyósított időszakos kifizetések. A jogosultság feltételei nemcsak a személyes anyagi eszközökre vonatkozhatnak, hanem állampolgárságra, lakhelyre, korra, munkára való alkalmasságra és családi állapotra is. Az ellátás lehet korlátozott vagy korlátlan időtartamú, fizethetik az egyénnek vagy a családnak, és nyújthatja a központi kormányzat vagy a helyi önkormányzat,

- egyéb pénzbeli ellátás: segítségnyújtás szegényeknek és védelemre szorulóknak ahhoz, hogy enyhítsenek a szegénységükön, vagy segítséget kapjanak a nehéz helyzetekben. Ez az ellátás származhat magánkézben lévő non-profit szervezetektől.

2.5.2. Háztartások közötti rendszeres transzferek (kapott összegek) (HY080G)

A háztartások közötti rendszeres transzferek (kapott összegek) a jövedelmi referencia-időszak alatt más háztartásoktól vagy személyektől rendszeres jelleggel kapott pénzösszegek.

Részét képezik az alábbiak:

- kötelező tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak,

- rendszeres jelleggel kapott önkéntes tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak,

- rendszeres jelleggel kapott pénzbeli támogatás a háztartás tagjain kívüli személyektől,

- rendszeres jelleggel kapott pénzbeli támogatás más országokban lévő háztartásoktól.

Nem képezik részét az alábbiak:

- más háztartás által rendelkezésre bocsátott ingyenes vagy támogatott lakhatás [amely az "Imputált bérleti díj" alá tartozik (HY030G)].

2.6. Egyéb kapott jövedelem

2.6.1. 16. életévet be nem töltött személyek által kapott jövedelem (HY110G)

16. életévet be nem töltött személyek által kapott jövedelem az a bruttó jövedelem, amelyet a háztartás 16. életévet be nem töltött összes tagja a jövedelmi referencia-időszak alatt kapott.

Nem képezik részét az alábbiak:

- a háztartás tagjai közötti transzferek,

- a háztartás szintjén összegyűjtött jövedelem (azaz a HY040G, HY050G, HY060G, HY070G, HY080G és HY090G változók).

2.7. Kamatfizetések

2.7.1. Jelzáloghitelre fizetett kamat (HY100G)

A jelzáloghitelre fizetett kamat a jövedelmi referencia-időszakban a háztartás fő lakhelyén fennálló jelzáloghitelre fizetett kamat bruttó összege, adójóváírást vagy adókedvezmény levonását megelőzően.

Nem képezik részét az alábbiak:

- bármely egyéb, egy időben, a jelzáloghitellel kapcsolatban teljesített tőke- vagy kamatfizetés, mint például jelzálog-törlesztési biztosítás vagy háztartási biztosítás,

- lakhatási célból (pl. javítások, renoválás, karbantartás stb.) vagy nem lakhatási célú ismételt elzálogosításból származó összegek törlesztései,

- a hitelösszeg törlesztése.

2.8. Teljesített folyó transzferek

A teljesített folyó transzferek az alábbiakat tartalmazzák:

1. Jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások (HY140G);

2. Rendszeresen fizetett vagyonadó (HY120G);

3. Munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai (PY030G);

4. Háztartások közötti rendszeres transzferek (kifizetett összegek) (HY130G).

2.8.1. Jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások (HY140G)

A jövedelemadó a jövedelemre, nyereségre és tőkenyereségre vonatkozó adó. Kiszámítása az egyének, háztartások és adózási egységek tényleges vagy feltételezett jövedelmén alapul. Tartalmazzák a vagyonra, földterületre és ingatlantulajdonra vonatkozó adókat is, ha ezeket a vagyoni értékeket tulajdonosaik jövedelmének kiszámítására használják.

A jövedelemadó részét képezik az alábbiak:

- a jövedelmi referencia-időszak alatt a természetes személyek, háztartások vagy adóztatható egységre kivetett adók (foglalkoztatásból, vagyonból, vállalkozói tevékenységből, nyugdíjból stb. származó jövedelem), ideértve a munkáltatók által levont adókat (adólevonás), más forrásadókat és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezetek tulajdonosainak a jövedelme után fizetett adókat,

- kivételként a nyilvántartásokból származó adatokat felhasználó tagállamok és azon más tagállamok, amelyeknek ez a legmegfelelőbb eljárás, a "kapott jövedelem" utáni adókat bevallhatják a jövedelmi referenciaévben, ha az az összehasonlíthatóságot nem befolyásolja hátrányosan,

- a jövedelmi referencia-időszak alatt kapott adóvisszatérítés, amely a jövedelmi referencia-időszakban vagy korábbi években kapott jövedelmekre vonatkozik. Ezt az értéket a teljesített adókból le kell vonni,

- fizetendő adóhátralékra kivetett késedelmi kamat és az adóhatóság által kivetett bírság.

A jövedelemadók nem tartalmazzák az alábbiakat:

- vadászengedélyre, fegyverviselési engedélyre vagy horgászengedélyre vonatkozó díjak.

A társadalombiztosítási hozzájárulások a jövedelmi referencia-időszakban állami, kötelező biztosítási rendszerek vagy vállalati társadalombiztosítási rendszerek (nyugdíj, egészségbiztosítás stb.) felé teljesített munkavállalói, önálló vállalkozói, munkanélküli, nyugdíj- vagy (adott esetben) más hozzájárulások.

2.8.2. Rendszeresen fizetett vagyonadó (HY120G)

A rendszeresen fizetett vagyonadó az az adó, amely időszakosan fizetendő a tulajdonosok által a földterület vagy épületek tulajdona vagy használata után, valamint a nettó vagyoni értékek, illetve egyéb eszközök (ékszerek, luxuscikkek) után fizetendő adó. A bejelentendő rendszeresen fizetett vagyonadók azok, amelyeket a jövedelmi referencia-időszakban fizettek.

Ezek közé tartozik az adóhatóság által kivetett, a jövedelmi referencia-időszakban fizetendő adók késedelmi kamata és bármilyen bírság, valamint a vagyonadó, amelyet a bérlők a jövedelmi referencia-időszakban közvetlenül az adóhatóságnak fizettek.

Nem képezik részét az alábbiak:

- egyszeri adók, úgy mint örökösödési adók és inter vivos ajándékok utáni adók,

- vagyon, földtulajdon vagy ingatlan után megállapított adó, ha ezeket a tulajdonos jövedelmének becslése alapjául használják [ezek az adók a "Jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások" alá tartoznak (HY140G)],

- gazdasági szervezetek tulajdonában lévő vagy általuk bérelt és termelési célra használt földtulajdon, épületek vagy más vagyontárgyak utáni adók [ezek az adók termelési adók, és azokat az önálló vállalkozás jövedelmének piaci teljesítményéből kell levonni, hogy létrejöjjön az "Önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség" komponens (jogdíjakkal együtt) (PY050G)].

2.8.3. Munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai (PY030G)

A munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai a munkavállalói jövedelem alatt kerülnek meghatározásra.

2.8.4. Háztartások közötti rendszeres transzferek (kifizetett összegek) (HY130G)

A háztartások közötti rendszeres transzferek (kifizetett összegek) a jövedelmi referencia-időszak alatt más háztartásoknak rendszeresen fizetett pénzösszegek.

A háztartások közötti rendszeres transzferek (kifizetett összegek) közé tartoznak az alábbiak:

- kötelező tartásdíj gyermekeknek és más jogosultnak,

- rendszeresen fizetett, önkéntes támogatás gyermekeknek és más jogosultnak,

- a háztartás tagjai közé nem tartozó személyek részére rendszeresen fizetett pénzügyi támogatás,

- más országokban lévő háztartások részére rendszeresen fizetett pénzbeli támogatás.

3. NETTÓ JÖVEDELEMKOMPONENSEK

A nettó jövedelemkomponensek a megfelelő bruttó jövedelemkomponensekből származnak a jövedelem-forrásadó és társadalombiztosítási hozzájárulások levonását követően.

A nettó komponensek megadhatók:

1. A jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások nettó értékének levonásával;

2. A jövedelemadó nettó értékének levonásával;

3. A társadalombiztosítási hozzájárulások nettó értékének levonásával.

4. A HÁZTARTÁS ÖSSZES BRUTTÓ ÉS RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELME

4.1. A háztartás összes bruttó jövedelmének (HY010) kiszámítása a következőképpen történik:

A háztartás összes tagja bruttó személyijövedelem-komponenseinek összege [bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem (PY010G); bruttó természetbeni munkavállalói jövedelem (PY020G); munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai (PY030G); önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt) (PY050G); saját fogyasztásra termelt áruk értéke (PY070G); munkanélküli ellátások (PY090G); öregségi ellátások (PY100G); túlélő hozzátartozói ellátások (PY110G); betegbiztosítási ellátás (PY120G); rokkantsági ellátások (PY130G) és iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140G)] plusz háztartási szintű bruttó jövedelemkomponensek [imputált bérleti díj (HY030G); jövedelem tulajdon vagy földterület bérbeadásából (HY040G); családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050G); máshova nem sorolt társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos támogatások (HY060G); lakhatási támogatások (HY070G); háztartások közötti rendszeres transzferek (kapott összegek) (HY080G); kamat, osztalék, nyereség a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből (HY090G); 16. életévet be nem töltött személyek által kapott jövedelem (HY110G)] mínusz a jelzáloghitelre fizetett kamat (HY100G).

4.2. A háztartás összes rendelkezésre álló jövedelmének (HY020) kiszámítása a következőképpen történik:

A háztartás összes tagja bruttó személyijövedelem-komponenseinek összege [bruttó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem (PY010G); bruttó természetbeni munkavállalói jövedelem (PY020G); munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai (PY030G); önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt) (PY050G); saját fogyasztásra termelt áruk értéke (PY070G); munkanélküli ellátások (PY090G); öregségi ellátások (PY100G); túlélő hozzátartozói ellátások (PY110G); betegbiztosítási ellátások (PY120G); rokkantsági ellátások (PY130G) és iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140G)] plusz háztartás szintű bruttó jövedelemkomponensek [imputált bérleti díj (HY030G); jövedelem tulajdon vagy földterület bérbeadásából (HY040G); családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050G); máshova nem sorolt társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos támogatások (HY060G); lakhatási támogatások (HY070G); háztartások közötti rendszeres transzferek (kapott összegek) (HY080G); kamat, osztalék, nyereség jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből (HY090G); 16. életévet be nem töltött személyek által kapott jövedelem (HY110G)] mínusz [munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai (PY030G); jelzáloghitelre fizetett kamat (HY100G); rendszeresen fizetett vagyonadó (HY120G); háztartások közötti rendszeres transzferek (kifizetett összegek) (HY130G); jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások (HY140G)].

A HY140G változó magában foglalja a jövedelemadó utólagos fizetését/megtérítését, a jövedelemadót és a társadalombiztosítási hozzájárulásokat (ha alkalmazandó).

Vagy a következőképpen:

A háztartás összes tagjának (jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulás nélküli) nettó személyijövedelem-komponenseinek összege [pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem (PY010N); természetbeni munkavállalói jövedelem (PY020N); önálló vállalkozói tevékenységből származó pénzbeli nyereség vagy veszteség (PY050N); saját fogyasztásra termelt áruk értéke (PY070N); munkanélküli ellátások (PY090N); öregségi ellátások (PY100N); túlélő hozzátartozói ellátások (PY110N); betegbiztosítási ellátás (PY120N); rokkantsági ellátás (PY130N) és iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140N)] plusz (jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulás nélküli) háztartási szintű nettó jövedelemkomponensek [imputált bérleti díj (HY030G); jövedelem tulajdon vagy földterület bérbeadásából (HY040N); családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050N); máshova nem sorolt társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos támogatások (HY060N); lakhatási támogatások (HY070N); háztartások közötti rendszeres transzferek (kapott összegek) (HY080N); kamat, osztalék, nyereség jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből (HY090N); 16. életévet be nem töltött személyek által kapott jövedelem (HY110N)] mínusz [jelzáloghitelre fizetett kamat (HY100N); rendszeresen fizetett vagyonadó (HY120G); háztartások közötti rendszeres transzferek (kifizetett összegek) (HY130N); adóvisszafizetés/visszatérítés (túlfizetésből és adókedvezményből) (HY145N)].

Vagy a következőképpen:

A háztartás összes tagjának személyijövedelem-komponenseinek összege plusz a háztartás szintű jövedelemkomponensek, amelyek közül egyesek nettó komponensek (jövedelemadót, a társadalombiztosítási hozzájárulást vagy mindkettőt levonva) és mások bruttó komponensek, vagy mindegyik nettó komponens, de néhány mentes a jövedelemadótól, mások mentesek a társadalombiztosítási hozzájárulásoktól vagy mindkettőtől; a jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások (HY140N), rendszeres vagyonadók, háztartások közötti rendszeres transzferek (kifizetett összegek) és munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulások levonása után.

Ebben az esetben bizonyos jövedelemkomponensek esetében a HY140N tartalmazhatja a jövedelemadó utólagos fizetését/megtérítését, a levont jövedelemadót és a társadalombiztosítási hozzájárulásokat.

4.3. A háztartás összes rendelkezésre álló jövedelme, az öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások kivételével, a társadalmi transzferek levonását megelőzően (HY022) a következőképpen határozható meg:

A teljes rendelkezésre álló jövedelem (HY020) mínusz a teljes nettó transzferek, plusz öregségi ellátások (PY100N) és túlélő hozzátartozói ellátások (PY110N) [azaz a teljes rendelkezésre álló jövedelem (HY020) mínusz munkanélküli ellátások (PY090N); betegbiztosítási ellátások (PY120N); rokkantsági ellátások (PY130N); iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140N); családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050N); máshova nem sorolt társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos támogatások (HY060N) és lakhatási támogatás (HY070N)].

4.4. A háztartás összes rendelkezésre álló jövedelme, az öregségi és túlélő hozzátartozói ellátásokat tartalmazó társadalmi transzferek levonását megelőzően (HY023) a következőképpen határozható meg:

A teljes rendelkezésre álló jövedelem (HY020) mínusz a teljes nettó transzferek (munkanélküli ellátások (PY090N); öregségi ellátások (PY100N); túlélő hozzátartozói ellátások (PY110N); betegbiztosítási ellátások (PY120N); rokkantsági ellátások (PY130N); iskoláztatással kapcsolatos támogatások (PY140N); családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások (HY050N); máshova nem sorolt társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos támogatások (HY060N) és lakhatási támogatás (HY070N).

5. A JÖVEDELEM RÉSZÉNEK NEM TEKINTETT EGYÉB ELEMEK

5.1. Hozzájárulás egyéni magánnyugdíjrendszerekhez (PY035G)

A jövedelmi referencia-időszak alatt az egyéni magánnyugdíjrendszerekbe történt befizetések az egyéni háztartások által, saját kezdeményezésükre és saját érdekükből, a munkáltatótól vagy a kormánytól függetlenül és bármely más társadalombiztosítási rendszer keretein kívül kötött nyugdíjbiztosítási szerződésekre vonatkoznak.

Ezek a hozzájárulások az egyéni magánrendszerből származó nyugdíjak ellentétei (kivéve azokat, amelyek az ESSPROS alá tartoznak) (PY080G).

Részét képezik az alábbiak: öregségi, túlélő hozzátartozói, betegbiztosítási, rokkantsági és munkanélküli nyugdíjrendszerhez befizetett hozzájárulások.

5.2. Egyéni magánrendszerből kapott nyugdíjak (kivéve az ESSPROS alá tartozókat) (PY080G)

A magánrendszerből kapott rendszeres nyugdíjak (kivéve azokat, amelyek az ESSPROS alá tartoznak) a jövedelmi referencia-időszak alatt kamat vagy osztalék formájában egyéni magán-biztosítórendszerektől kapott nyugdíjak és járadékok, azaz olyan teljes körűen megszervezett alapoktól, ahol a hozzájárulás a befizető döntésén alapul, függetlenül a munkáltatóktól vagy kormányoktól.

Részét képezik az alábbiak:

- egyéni magánbiztosítási rendszerből kamatként vagy osztalékként kapott öregségi, túlélő hozzátartozói, betegségi, rokkantsági vagy munkanélküli nyugdíjak.

Nem képezik részét az alábbiak:

- állami, kötelező biztosítási rendszerektől kapott nyugdíjak,

- kötelező vállalati biztosítási rendszerektől kapott nyugdíjak.

1. TÁBLÁZAT

Célváltozók a bruttó jövedelemkomponensekhez

Jövedelemkomponensek | Változó neve | Célváltozó |

2.1.Bruttó munkavállalói jövedelem | PY010G | Pénzbeli vagy pénzértékű bruttó munkavállalói jövedelem |

PY020G | Természetbeni bruttó munkavállalói jövedelem |

PY030G | Munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai |

2.2.Önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem | PY050G | Önálló vállalkozói tevékenységből származó bruttó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt) |

PY070G | Saját fogyasztásra termelt áruk értéke |

2.3.Imputált bérleti díj | HY030G | Imputált bérleti díj |

2.4.Tulajdonosi jövedelem | HY090G | Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék, nyereség |

HY040G | Tulajdon vagy földterület bérbeadásából származó jövedelem |

2.5.Kapott folyó transzferek | | |

Társadalmi juttatások

| HY050G | Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások |

| HY060G | Máshova nem sorolt társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos támogatások |

| HY070G | Lakhatási támogatások |

| PY090G | Munkanélküli ellátások |

| PY100G | Öregségi ellátások |

| PY110G | Túlélő hozzátartozói ellátások |

| PY120G | Betegbiztosítási ellátások |

| PY130G | Rokkantsági ellátások |

| PY140G | Iskoláztatással kapcsolatos támogatások |

Háztartások közötti rendszeres transzferek (kapott összegek)

| HY080G | Háztartások közötti rendszeres transzferek (kapott összegek) |

2.6.Egyéb kapott jövedelem | HY110G | 16. életévet be nem töltött személyek által kapott jövedelem |

2.7.Kamatfizetések | HY100G | Jelzáloghitelre fizetett kamat |

2.8.Teljesített folyó transzferek | HY140G | Jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások |

HY120G | Rendszeres vagyonadó |

PY030G | Munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásai |

HY130G | Háztartások közötti rendszeres transzferek (kifizetett összegek) |

Jövedelemkomponensek | Változó neve | Célváltozó |

2.1.Nettó munkavállalói jövedelem | PY010N | Nettó pénzbeli vagy pénzértékű munkavállalói jövedelem |

PY020N | Természetbeni nettó munkavállalói jövedelem |

2.2.Önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem | PY050N | Önálló vállalkozói tevékenységből származó nettó pénzbeli nyereség vagy veszteség (jogdíjakkal együtt) |

PY070N = P-Y070G | Saját fogyasztásra termelt áruk értéke |

2.3.Imputált bérleti díj | HY030N = H-Y030G | Imputált bérleti díj |

2.4.Tulajdonosi jövedelem | HY090N | Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásban lévő tőkebefektetésből származó kamat, osztalék, nyereség |

HY040N | Tulajdon vagy földterület bérbeadásából származó jövedelem |

2.5.Kapott folyó transzferek | | |

Társadalmi juttatások

| HY050N | Családdal/gyermekekkel kapcsolatos támogatások |

| HY060N | Máshova nem sorolt társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos támogatások |

| HY070N | Lakhatási támogatások |

| PY090N | Munkanélküli ellátások |

| PY100N | Öregségi ellátások |

| PY110N | Túlélő hozzátartozói ellátások |

| PY120N | Betegbiztosítási ellátások |

| PY130N | Rokkantsági ellátások |

| PY140N | Iskoláztatással kapcsolatos támogatások |

Háztartások között rendszeresen kapott transzferek

| HY080N | Háztartások közötti rendszeres transzferek (kapott összegek) |

2.6.Kapott egyéb jövedelem | HY110N | 16. életévet be nem töltött személyek által kapott jövedelem |

2.7.Kamatfizetések | HY100N | Jelzáloghitelre fizetett kamat |

2.8.Teljesített folyó transzferek | HY140N | Jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások |

HY145N | Adóvisszafizetés/visszatérítés (túlfizetésből és adókedvezményből) |

HY120N = HY120G | Rendszeresen fizetett vagyonadó |

HY130N | Háztartások közötti rendszeres transzferek (kifizetett összegek) |

Jövedelem részét nem képező egyéb elemek | Változó neve | Célváltozó |

Hozzájárulások egyéni magánnyugdíjrendszerekhez és egyéni magánnyugdíjrendszerekből kapott nyugdíjak

Hozzájárulás egyéni magánnyugdíjrendszerhez | PY035G = PY035N | Hozzájárulás egyéni magánnyugdíjrendszerhez |

Egyéni magánrendszerből származó nyugdíjak | PY080G | Egyéni magánrendszerből származó nyugdíjak (bruttó) |

Egyéni magánrendszerből származó nyugdíjak | PY080N | Egyéni magánrendszerből származó nyugdíjak (nettó) |

[1] Az EU-SILC-ben a saját nemzeti statisztikai rendszerük szerinti háztartás meghatározását alkalmazó tagállamok a "háztartási tagság"-ot az ott megállapítottak szerint határozhatják meg.

[2] Ha bármilyen árut vagy szolgáltatást magáncélú és üzleti használatra egyaránt nyújtanak, a magáncélú felhasználást az összes felhasználás részeként kell megbecsülni, és a teljes értékre alkalmazni.

[3] Az EU-SILC részét képező társadalmi juttatások – a lakhatási támogatás kivételével – készpénzellátásra korlátozódnak.

[4] Ahhoz, hogy a háztartás jólétéről pontosabb képet kapjunk, a jövedelmi referencia-időszak alatt nyújtott egy összegű kifizetést az Eurostat műszaki ajánlásai alapján kell kezelni. Hasonlóképpen a jövedelmi referencia-időszakot megelőzően kapott egy összegű kifizetések az Eurostat-ajánlások szerint figyelembe vehetők és imputálhatók.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

JÖVEDELEMADATOK TOVÁBBÍTÁSA

1. Az EU-SILC fő célja szilárd és összehasonlítható adatok továbbítása a háztartások teljes, rendelkezésre álló jövedelméről, a háztartásoknak a transzfereket megelőző teljes, rendelkezésre álló jövedelméről (öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások kivételével; az öregségi és túlélő hozzátartozói ellátásokkal együtt), a teljes bruttó jövedelemről és a bruttó jövedelemkomponensekről.

2. Ezt a célt két lépésben kell elérni, a tagállamoknak lehetőségük lesz a fenti adatok bizonyos részének továbbítását elhalasztani az adafelvétel első évét követő időszakra. A adafelvétel első évétől a kötelező adattovábbítás körébe nem tartozó adatok kizárólag az alábbiak:

- munkavállalói jövedelem nem monetáris komponensei (a cégautók kivételével, amelyek az adafelvétel első évétől kezdve számítandók) és önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem, imputált bérleti díj és kamatfizetések. Ezek a működés első évétől opcionálisak és 2007-től kötelezőek,

- a munkáltató bruttó társadalombiztosítási hozzájárulásai 2007-től kezdődően kerülnek bevonásra, ha a megvalósíthatósági tanulmányok eredménye pozitív.

3. A 2. ponttól eltérően Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Portugália számára engedélyezett, hogy az adafelvétel első évétől bruttó jövedelemadatokat ne továbbítsanak. Ezeknek az országoknak azonban mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a lehető legsürgősebben, legkésőbb 2007-ig ezeket az adatokat továbbítsák.

Időközben a Bizottság az országokkal együttműködve részletes megvalósíthatósági tanulmányokat készít ebben a témában, és előzetes technikai segítséget nyújt az országoknak, hogy teljesítsék a bruttó adatokra vonatkozó követelményt.

Az országok minden évben jelentést nyújtanak be a nettó/bruttó átszámításban elért fejlődésükről a minőségi jelentésekben.

4. Ha Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország vagy Portugália az adafelvétel első évétől nem tud bruttó jövedelemadatokat továbbítani, a megfelelő nettó jövedelemkomponenseket kell továbbítani.

Így a jövedelemkomponens rögzítése mindig ugyanabban a formában történik (bruttó, jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást levonva; jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást levonva), a tagállamban erre a jövedelemkomponensre előírt szokásos előírás alapján.

--------------------------------------------------