A Bizottság határozata

(2002. július 17.)

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelvhez kapcsolódó kérdőívről

(az értesítés a C(2002) 2656. számú dokumentummal történt)

(2002/605/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 19. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1) A 96/82/EK irányelv 19. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamok háromévente jelentést készítenek az irányelv végrehajtásáról.

(2) Ezt a jelentést annak a kérdőívnek vagy vázlatnak az alapján kell elkészíteni, amelyet a Bizottság a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelv [2] 6. cikkében megállapított eljárással összhangban állít össze.

(3) A hároméves időszak a 2003-tól 2005-ig terjedő időszakot foglalja magában.

(4) Az e határozatban megállapított intézkedések összhangban vannak a 91/692/EGK irányelv 6. cikke által létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A mellékletben szereplő kérdőív elfogadásra került.

2. cikk

A tagállamok a mellékletben szereplő kérdőívnek megfelelően állítják össze jelentésüket, amely a 2003–2005 közötti időszakra vonatkozik.

3. cikk

A tagállamok legkésőbb 2006. szeptember 30-ig benyújtják a Bizottságnak jelentésüket.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2002. július 17-én.

a Bizottság részéről

Margot Wallström

a Bizottság tagja

[1] HL L 10., 1997.1.14., 13. o.

[2] HL L 377., 1991.12.31., 48. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

Kérdőív a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK irányelv (Seveso II. irányelv) 19. cikke (4) bekezdésében említett hároméves jelentéshez

1. Általános információ

a) Melyek azok a legfontosabb illetékes hatóságok, amelyek felelősek a Seveso II. irányelv végrehajtásáért, és mi a fő feladatuk?

b) A jelentési időszak mindhárom évére vonatkozóan [1]:

i. hány üzem tartozott a 6. cikket átültető rendelkezések és nem a 9. cikket átültető rendelkezések hatálya alá? (alsó-küszöbértékű üzemek)

ii. hány üzem tartozott a 9. cikket átültető rendelkezések hatálya alá? (felső-küszöbértékű üzemek)

iii. hány üzem nem tartozott az irányelv hatálya alá, és sorolták az alsó-küszöbértékű üzemek kategóriájába az irányelv vagy a veszélyes anyagok besorolási rendszerének módosításai miatt? (Olyan üzemek, amelyek nem tartoztak az irányelv hatálya alá, és amelyekre a folyó évben először vonatkoznak az alsó-küszöbértékű üzemekre vonatkozó rendelkezések a jogszabályi változások miatt.)

iv. hány "nem Seveso-üzem" került a felső-küszöbértékű üzem kategóriába az irányelv vagy a veszélyes anyagok besorolási rendszerének módosításai miatt? (Olyan üzemek, amelyek nem tartoztak az irányelv hatálya alá, és amelyek jelenleg a felső-küszöbértékű üzemek kategóriára vonatkozó rendelkezések hatálya alá esnek.)

v. hány alsó-küszöbértékű Seveso-üzem került a felső-küszöbértékű üzem kategóriába az irányelv vagy a veszélyes anyagok besorolási rendszerének módosításai miatt? (Olyan alsó-küszöbértékű üzemek, amelyek a felső-küszöbértékű üzemek kategóriába kerültek.)

vi. hány alsó-küszöbértékű Seveso-üzem került ki az irányelv hatálya alól az irányelv vagy a veszélyes anyagok besorolási rendszerének módosításai miatt? (Olyan alsó-küszöbértékű üzemek, amelyek már nem tartoznak a Seveso-rendelkezések hatálya alá.)

vii. hány felső-küszöbértékű Seveso-üzem került az alsó-küszöbértékű üzem kategóriába az irányelv vagy a veszélyes anyagok besorolási rendszerének módosításai miatt?

viii. hány felső-küszöbértékű Seveso-üzem került ki az irányelv hatálya alól az irányelv vagy a veszélyes anyagok besorolási rendszerének módosításai miatt? (Olyan felső-küszöbértékű üzemek, amelyek már nem tartoznak a Seveso–rendelkezések hatálya alá.)

2. Biztonsági jelentések

a) A 9. cikk hatálya alá tartozó olyan üzemek teljes száma, amelyek még nem nyújtottak be biztonsági jelentést (az irányelv hatálybalépése óta) a jelentési időszak egyes éveinek végén?

b) 2005. december 31-én hány olyan, felső-küszöbértékű üzem volt, ahol:

i. a biztonsági jelentést legutóbb 2003. január 1-je előtt frissítették;

ii. a biztonsági jelentést legutóbb 2003 folyamán frissítették;

iii. a biztonsági jelentést legutóbb 2004 folyamán frissítették;

iv. a biztonsági jelentést legutóbb 2005 folyamán frissítették;

v. az utolsó frissítés időpontja nem ismert.

c) Mennyi idő telik el átlagosan a biztonsági jelentés kézhezvétele és a következtetések üzemeltetővel történő közlése között?

d) Erre a kérdésre nem kötelező válaszolni. A 9. cikk (5) bekezdése alapján a biztonsági jelentés felülvizsgálatának összefüggésében az üzemeltető felülvizsgálhatja a biztonsági jelentést, és ezt követően dönthet úgy, hogy nem módosítja azt. Ebben az esetben 2005. december 31-én hány olyan, felső-küszöbértékű üzem volt, ahol:

i. a biztonsági jelentést legutóbb 2003. január 1-je előtt vizsgálták felül, és a felülvizsgálat nem vezetett a biztonsági jelentés átdolgozásához;

ii. a biztonsági jelentést legutóbb 2003 folyamán vizsgálták felül, és a felülvizsgálat nem vezetett a biztonsági jelentés átdolgozásához;

iii. a biztonsági jelentést legutóbb 2004 folyamán vizsgálták felül, és a felülvizsgálat nem vezetett a biztonsági jelentés átdolgozásához;

iv. a biztonsági jelentést legutóbb 2005 folyamán vizsgálták felül, és a felülvizsgálat nem vezetett a biztonsági jelentés átdolgozásához;

v. a legutolsó felülvizsgálat időpontja nem ismert.

3. Vészhelyzeti tervek

1. Hány felső-küszöbértékű üzem nem rendelkezik az irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt belső vészhelyzeti tervvel [2]?

2. Hány felső-küszöbértékű üzem rendelkezik az irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt belső vészhelyzeti tervvel?

3. Hány felső-küszöbértékű üzem esetében beszélhetünk értékelés alatti helyzetről a belső vészhelyzeti terv megléte tekintetében?

4. Hány felső-küszöbértékű üzem rendelkezik olyan külső vészhelyzeti tervvel, amelyet nem az irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, kijelölt hatóságok készítettek el? (Rövid magyarázat szükséges, amennyiben a szám nem nulla.)

5. Adjon rövid leírást a külső vészhelyzeti terv tesztelésének módjáról (pl. részleges tesztelés, teljes tesztelés, beleértve a vészhelyzeti szolgálatokat, desk topokat stb), és határozza meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a külső vészhelyzeti tervet tesztelték.

6. Hány olyan felső-küszöbértékű üzem volt, ahol a külső vészhelyzeti tervet legutóbb 2003-ban ellenőrizték?

7. Hány olyan felső-küszöbértékű üzem volt, ahol a külső vészhelyzeti tervet legutóbb 2004-ben ellenőrizték?

8. Hány olyan felső-küszöbértékű üzem volt, ahol a külső vészhelyzeti tervet legutóbb 2005-ben ellenőrizték?

9. A biztonsági jelentésben foglaltak alapján hány esetben döntött úgy az illetékes hatóság, hogy nem alkalmazhatók a 11. cikk (6) bekezdésében előirányzott külső vészhelyzeti terv kidolgozásához szükséges követelmények? Röviden magyarázza el, és indokolja az eseteket.

4. Dominóhatás

a) Adja meg az általános háttérinformációkat arról a módszerről, amellyel a 9. cikk (1) bekezdésében említett üzemeket vagy üzemcsoportokat meghatározták.

b) Hány olyan üzemcsoportot határoztak meg, ahol egy súlyos baleset valószínűsége, lehetősége vagy következményei növekedhetnek az üzem elhelyezkedése vagy közelsége miatt, az irányelv dominóhatásról szóló 8. cikkének (1) bekezdése értelmében?

c) Átlagosan hány üzem található egy csoportban? (nem kötelező)

d) Hány üzem található a legkisebb csoportban? (a legkevesebb üzemet tartalmazó csoport) (nem kötelező)

e) Hány üzem található a legnagyobb csoportban? (a legtöbb üzemet tartalmazó csoport) (nem kötelező)

f) Milyen stratégiával biztosítható az, hogy a dominóhatás által valószínűleg érintett üzemek között megfelelő módon kerüljön sor információcserére? Mutassa be a stratégiát egy vagy két konkrét példával, és emelje ki a gyakorlatban tapasztalható nehézségeket.

5. Területfelhasználás tervezése

Adjon általános háttér-információt a 12. cikk célkitűzéseit teljesítő konkrét intézkedésekről általában és különösen azokról, amelyek a meglévő telephelyek közelében történő új fejlesztések, valamint az új telephelyek kialakításának ellenőrzését biztosítják.

6. Információ a biztonsági intézkedésekről

1. Hány üzem tájékoztatta a közvéleményt legalább egyszer a 13. cikknek megfelelően a 2003-tól 2005-ig terjedő időszakban?

2. Hány olyan üzem volt, amellyel kapcsolatban az illetékes hatóságok vészhelyzeti terv készítéséhez elegendő információt bocsátottak más tagállam rendelkezésére a 13. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint?

3. Hány üzem tekintetében kaptak más tagállamoktól az illetékes hatóságok elegendő információt a vészhelyzeti terv elkészítéséhez a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően?

4. Hány esetben nyújtottak az illetékes hatóságok a 13. cikk (3) bekezdése értelmében információt azokkal az üzemekkel kapcsolatban egy másik tagállamnak, amelyek a másik tagállam területéhez közel találhatók, de nem okozhatnak a határon átterjedő súlyos balesetet?

5. Röviden írja le a közvélemény tájékoztatására vonatkozó stratégiát. Ki felelős a közvélemény tájékoztatásáért? Milyen eszközökkel tájékoztatják a közvéleményt? Ki viseli az ilyen tájékoztatás költségeit? Létezik-e becslés a közvélemény tájékoztatásának költségeiről? A közvélemény valóban hozzáfér-e az információkhoz, és ezt hogyan ellenőrzik? Rendszeresen ellenőrzik-e a közvélemény-tájékoztatás stratégiájának minőségét és pontosságát? Hogyan?

7. Az üzemeltetés tilalma

1. Milyen kényszerítő eszközöket lehet alkalmazni jogsértés esetén? (közigazgatási intézkedések, pénzbüntetések, az üzemeltetés 17. cikkben említett tilalma stb).

2. Hány esetben alkalmazták ezen eszközök valamelyikét?

8. Vizsgálatok

a) Adjon áttekintést a vizsgálat stratégiájáról és eszközeiről, beleértve azoknak a munkaóráknak megközelítő becslését, amelyet az irányelv végrehajtásának vizsgálatára fordítanak, az ellenőrök feladatait és minimális képzettségi követelményét.

b) A jelentési időszak mindhárom évében hány felső-küszöbértékű üzemet vizsgáltak meg legalább egyszer [3]?

c) A jelentési időszak mindhárom évében hány alsó-küszöbértékű üzemet vizsgáltak meg legalább egyszer?

d) Hány felső-küszöbértékű üzemet nem vizsgáltak meg egyszer sem 2003, 2004 és 2005 folyamán?

e) Hány alsó-küszöbértékű üzemet nem vizsgáltak meg egyszer sem 2003, 2004 és 2005 folyamán?

9. Kikötők és rendező pályaudvarok (nem kötelező)

Tekintettel a Szerződésre és a vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően, a tagállamok megfelelő intézkedéseket tarthatnak fenn és fogadhatnak el a dokkokban, a rakpartokon és a rendező pályaudvarokon végzett, az irányelv hatálya alá nem tartozó, szállításhoz kapcsolódó tevékenységekre, azzal a céllal, hogy az irányelv alapján kialakított biztonsági szinthez hasonló biztonsági szintet biztosítsanak. E nem kötelezően megválaszolandó kérdés célja, hogy információcsere történjen az ezen a területen elfogadott intézkedésekről és súlyos balesetekről.

a) Adjon áttekintést a különböző "Seveso-hoz hasonló" intézkedésekről (külső vészhelyzeti terv, területfelhasználás tervezése, a közvélemény tájékoztatása stb), amelyek bizonyos mértékben a kikötőkre és/vagy a rendező pályaudvarokra vonatkoznak.

b) Hány olyan súlyos baleset következett be a kikötőben, amely megfelel az irányelv VI. mellékletében meghatározott balesetbejelentési kritériumoknak?

c) Hány olyan súlyos baleset következett be rendező pályaudvaron, amely megfelel az irányelv VI. mellékletében meghatározott balesetbejelentési kritériumoknak?

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

[1] Az i.–viii. kérdések csak azokra a tagállamokra vonatkoznak, amelyek a vonatkozó információkat a Bizottsághoz nem a SPIRS rendszeren keresztül juttatták el.

[2] Akkor feltételezhető, hogy egy üzem rendelkezik belső vészhelyzeti tervvel, ha az illetékes hatóságok a biztonsági jelentés vizsgálata alapján bizonyítottnak látják azt, hogy az üzem rendelkezik belső vészhelyzeti tervvel. Amennyiben egyéb részletek másként nem jelzik, akkor feltételezik, hogy egy üzem nem rendelkezik belső vészhelyzeti tervvel, ha a biztonsági jelentést nem küldték el, vagy a biztonsági jelentést megvizsgálták, és nem találták bizonyítottnak a belső vészhelyzeti terv létezését. Azokban az esetekben, amikor a biztonsági jelentést kézhez kapták, de még nem vizsgálták meg, válaszként az "értékelés alatt" bejegyzés szerepel.

[3] A 8. pont b), c), d) és e) kérdéseiben a "megvizsgáltak" kifejezés olyan vizsgálatokra vonatkozik, amelyek a 18. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt jelentés elkészítéséhez vezettek.

--------------------------------------------------