A Tanács 1824/2001/EK rendelete

(2001. szeptember 12.)

a Kínai Népköztársaságból származó és Tajvanból szállított, illetve az onnan származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára, valamint a Kínai Népköztársaságból származó és Tajvanból szállított, illetve az onnan származó egyes újratölthető tűzköves öngyújtók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingbehozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 11. cikke (2) és (6) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. KORÁBBI ELJÁRÁSOK ÉS FENNÁLLÓ INTÉZKEDÉSEK

(1) 1991-ben a Tanács a 3433/91/EGK rendelettel [2] többek között 16,9 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból ("Kínából") származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók ("nem újratölthető öngyújtók") behozatalára.

(2) 1995-ben az 1006/95/EK tanácsi rendelettel [3] az eredeti ad valorem vámot felváltotta az öngyújtónkénti 0,065 ECU értékű specifikius vám.

(3) A Tanács – az intézkedések megkerülését megakadályozó vizsgálatra hivatkozva – a 192/1999/EK rendelettel [4] kiterjesztette a fenti intézkedéseket a) a Tajvanból szállított vagy onnan származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára, valamint b) a Kínából származó vagy Tajvanból szállított, illetve onnan származó egyes újratölthető öngyújtók behozatalára, amelyeknek közösségi határparitáson számított vámolatlan darabonkénti értéke 0,15 eurónál kisebb.

B. JELENLEGI VIZSGÁLAT

1. Felülvizsgálat iránti kérelem

(4) Az 1006/95/EK tanácsi rendelettel kivetett, és a 192/1999/EK tanácsi rendelettel kiterjesztett dömpingellenes vámok ("létező intézkedések") hatályának közelgő megszűnéséről szóló hirdetmény közzététele [5] után a Bizottság kérelmet kapott kézhez a létező intézkedések 384/96/EK rendelet ("alaprendelet") 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára.

(5) A kérelmet az Európai Öngyújtógyártók Szövetsége ("ELMF" vagy "a kérelmező") terjesztette elő 2000. február 3-án, a nem újratölthető öngyújtók közösségi gyártásának jelentős hányadát képviselő közösségi gyártók ("kérelmező közösségi gyártók") nevében.

2. Értesítés a kezdeményezésről

(6) Miután a Bizottság a Tanácsadó Bizottsággal folytatott tanácskozás után megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a lejárat felülvizsgálatának kezdeményezéséhez, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint vizsgálatot kezdeményezett [6].

3. Vizsgálati időszak

(7) A dömping és a kár folytatódásának és/vagy megismétlődésének vizsgálata az 1999. január 1. és 2000. március 31. közötti időszakot ölelte fel ("vizsgálati időszak" vagy "VI"). A kár folytatódása és/vagy megismétlődése valószínűségének megállapításánál lényegbevágó tendenciák vizsgálata az 1996. január 1. és a VI vége közötti időszakot ölelte fel ("felülvizsgálati időszak").

4. A vizsgálatban érintett felek

(8) A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a közösségi ipart, a kínai exportőröket és gyártókat, valamint azok képviselőit, a kínai hatóságokat és a tudvalevőleg érintett importőröket és felhasználókat a felülvizsgálat kezdeményezéséről. A Bizottság kérdőívet küldött ki ezeknek a feleknek és mindazoknak, akik a kezdeményezésről szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. Megkeresték továbbá az analóg ország gyártóját is, és részére is küldtek kérdőívet. A közvetlenül érintett felek lehetőséget kaptak, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és szóbeli meghallgatást kérjenek.

(9) A kérelmező közösségi gyártók válaszoltak a kérdőívekre. További információval szolgált egy nem kérelmező közösségi gyártó, aki nem ellenezte az eljárást.

(10) A kínai gyártó exportőrök nem reagáltak a Bizottság kérdőívére, és nem működtek együtt a vizsgálat során.

(11) A 72 megkeresett független importőr és felhasználó közül csak 13 válaszolt, akik kijelentették, hogy a szóban forgó kínai eredetű terméket nem hozták be, illetve behozatalát beszüntették. A 13 gyártó közül ketten válaszolták meg a kérdőívet teljes egészében.

5. A kézhez kapott információ ellenőrzése

(12) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott annak eldöntéséhez, hogy valószínűsíthető-e a dömping és a kár folytatódása vagy megismétlődése, és hogy az intézkedések érvényben tartása ellentétes lenne-e a közösségi érdekeket. A következő cégek telephelyein történt ellenőrző látogatás:

a) Közösségi gyártók:

BIC SA, Clichy Cedex, Franciaország,

Flamagas SA, Barcelona, Spanyolország,

Tokai Europe GmbH, Mönchengladbach, Németország,

Swedish Match Lighter BV, Assen, Hollandia.

b) Az analóg ország gyártói

Swedish Match Phillippines INC., Manila, Fülöp-szigetek.

c) Független importőrök a Közösség területén

Daalgo, SL, Valencia, Spanyolország.

C. SZÓBAN FORGÓ TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(13) A szóban forgó termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálat során, vagyis a 96131000 KN-kód (96131000*19 TARIC-kód [7] alá eső nem újratölthető gázöngyújtó.

(14) Amint a korábbi vizsgálatok is rámutattak, megállapítást nyert, hogy a kérelmező közösségi gyártók által gyártott és értékesített nem újratölthető öngyújtók és a Kínából behozott nem újratölthető öngyújtók minden tekintetben megegyeznek, de legalábbis ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és hogy használatukban nincs különbség. Ugyanez igaz az analóg országként alkalmazott Fülöp-szigeteken gyártott és értékesített nem újratölthető öngyújtókra is. Ezért ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek kell tekinteni.

D. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

(15) A vizsgálat dömpingre vonatkozó alábbi eredményeit annak figyelembevételével kell megfontolni, hogy a kínai exportőr gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban, és így a vizsgálat eredményeit a rendelkezésre álló adatokon, vagyis az Eurostat adatain és a kínai kiviteli adatokra kellett alapozni, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően. Az érintett behozatal által képviselt piaci részesedés jelentős volt az eredeti vizsgálat idején, amikor is a teljes közösségi fogyasztás körülbelül 11 %-át képviselte. A dömpingellenes intézkedések bevezetése utáni időszakban ez a piaci részesedés 9 %-ra csökkent 1995-ben, majd a VI alatti lényegesen lecsökkent, körülbelül 1,3 %-ra.

2. A dömping folytatódásának valószínűsége

a) Analóg ország

(16) A fennálló intézkedések egységes országos vámot vezettek be a Kínából származó nem újratölthető öngyújtók Közösségbe történő összes behozatalára. Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban a Bizottság ugyanazt a módszert alkalmazta, mint az eredeti vizsgálat során. Ennek megfelelően a szokásos érték egy piacgazdaságra épülő harmadik országban ("analóg ország") szerzett információ alapján került kiszámításra.

(17) Az eredeti vizsgálatban Thaiföld szerepelt analóg országként. A későbbi felülvizsgálat során a Fülöp-szigeteket alkalmazták analóg országként, mivel a thaiföldi gyártók megtagadták az együttműködést, és mivel megállapítást nyert, hogy a belföldi piac méretét, a piac nyitottságát, valamint az alkatrészek és összetevők hozzáférhetőségét figyelembe véve a Fülöp-szigetek analóg országként való alkalmazása megfelelő és nem ésszerűtlen választás. A felülvizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítőben ezért újra a Fülöp-szigetek kiválasztását irányozták elő a szokásos érték meghatározásához alkalmazott analóg országként. Mivel megállapítást nyert, hogy az előző felülvizsgálati eljárás eredményei még mindig érvényesek, mert az érdekelt felek nem véleményezték az analóg ország kiválasztását, és mivel a megkeresett fülöp-szigeteki gyártó beleegyezett a teljes együttműködésbe, az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Fülöp-szigetek mint analóg ország alkalmazása az érintett termék Kína tekintetében való szokásos értékének meghatározásához helyénvaló és nem ésszerűtlen választásnak tekinthető.

b) Szokásos érték

(18) Először is megállapították, hogy a fülöp-szigeteki gyártó belföldi eladásainak mennyisége elegendő, és így az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatívnak tekinthető.

(19) Ezután megvizsgálták, hogy az együttműködő fülöp-szigeteki gyártó független vásárlók részére történő belföldi eladásai az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban a szokásos kereskedelem keretében teljesítettnek tekinthetők-e. Megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt a teljes belföldi értékesítés fogyasztói árának súlyozott átlaga a termelés egységnyi költségének súlyozott átlaga felett volt, és hogy a termelés egységnyi költsége alatti egyes értékesítési tranzakciók volumene a szokásos érték meghatározásához alkalmazott értékesítés 20 %-ánál kevesebb volt; így a teljes belföldi értékesítés a szokásos kereskedelem keretében teljesítettnek tekinthető.

(20) A szokásos érték így – az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint – az együttműködő fülöp-szigeteki gyártó független belföldi vásárlói által a vizsgálati időszak alatt, a szokásos kereskedelem keretében fizetett vagy fizetendő ár alapján került megállapításra, vagyis a VI alatti teljes belföldi értékesítés típusonkénti árainak súlyozott átlaga alapján, független attól a körülménytől, hogy ezek az eladások nyereségesek voltak-e vagy sem.

c) A kiviteli ár

(21) A Közösségbe irányuló kivitel tekintetében – figyelembe véve, hogy a kínai exportőr gyártók nem működtek együtt – a vizsgálat eredményei a rendelkezésre álló tényeken alapultak, az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A kiviteli ár így a dokumentált árajánlatok alapján került megállapításra, mivel az azokban található árszinteket a kínai kiviteli kereskedelmi adatok megerősítették.

d) Összehasonlítás

(22) A méltányos összehasonlítás érdekében, és az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban, korrekció formájában megfelelően számításba vették a szállítási- és hitelköltségek különbségeit, amelyekről bebizonyosodott, hogy befolyásolják az árakat és az árak összehasonlíthatóságát.

e) Dömping-árrés

(23) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a fülöp-szigeteki gyári áron alapuló szokásos érték súlyozott átlagát összehasonlították a kínai gyári áron alapuló kiviteli ár súlyozott átlagával, ugyanazon a kereskedelmi szinten. A fenti összehasonlítás igen jelentős dömping jelenlétét mutatatta ki. A dömping-árrés jelentősen magasabb volt, mint az előző vizsgálatok során megállapított 80,3 %.

(24) A vizsgálat nem talált semmilyen indokot, amely alapján a dömping szintje megszűnne vagy csökkenne az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén. Ezért le lehetett vonni a következtetést, hogy a dömping folytatódásának valószínűsége fennáll. Tekintettel azonban a Kínából származó behozatal alacsony szintjére a VI alatt, helyénvalónak tűnt azt is megvizsgálni, hogy a dömping nagyobb kiviteli mennyiségben ismétlődne-e meg a fennálló intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

3. A dömping megismétlődésének valószínűsége

(25) Annak vizsgálatára, hogy mekkora a valószínűsége egy jelentős mennyiségű dömping megismétlődésének, az alábbi tényezőket kellett figyelembe venni: a dömping fennállása és a rendelkezés megkerülésének háttere, a termelés és a kapacitás kihasználtságának alakulása Kínában, valamint a kínai öngyújtók világméretű kivitelének alakulása.

a) A dömping fennállása és a rendelkezés megkerülésének háttere

(26) Az előző vizsgálatok során megállapított dömping-árrés magas volt. A jelenlegi felülvizsgálat során folytatott eljárás azt mutatja, hogy a dömpinget nem sikerült megszüntetni, és hogy az jelentősen nagyobb volt, mint az előző vizsgálatok során.

(27) Feljegyzés készült továbbá a bevezetett dömpingellenes intézkedések megkerüléséről. Erre Tajvanon keresztüli szállítással került sor, valamint a termék olyan megváltoztatásával, amelynek egyetlen célja a dömpingellenes vám megfizetésének elkerülése volt. Következésképpen a (3) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint 1999-ben az intézkedéseket kiterjesztették a tajvani behozatalokra és egyes újratölthető öngyújtók Kínából történő behozatalára is.

(28) A rendelkezés megkerülése ellen folytatott vizsgálat eredményei, valamint az érintett termék Kínából a Közösségbe irányuló behozatalának jelenlegi viszonylag alacsony szintje azt mutatják, hogy noha a kínai exportőr gyártóknak továbbra is erősen érdeklődnek a Közösségben történő eladás iránt, termékeikkel dömping nélkül nem tudnak versenyezni a közösségi piacon.

b) A termelés és a kapacitás kihasználtságának alakulása Kínában

(29) Az öngyújtók kínai belföldi gyártására és fogyasztására vonatkozó egyedüli adatokat a kérelmező bocsátotta a Bizottság rendelkezésére felülvizsgálat iránti kérelmében és a vizsgálat során, mivel a kínai exportőr gyártók nem működtek együtt. Bár nem volt mód arra, hogy a rendelkezésre álló adatokat független forrás megerősítse, azok elutasítására nem merült fel ok.

(30) Csak a tűzköves öngyújtók kínai gyártását 2,5 milliárdra, vagyis a kínai belföldi fogyasztás több mint kétszeresére becsülik, ami nagyjából 1,1 milliárd és 1,4 milliárd egység között van, beleértve a piezo-öngyújtókat is, amelyek nem tartoznak az érintett termékekhez. Ezek a becslések azonban nyilvánvalóan elmaradnak a valóságtól, összevetve a kínai kiviteli statisztikával (lásd a (33) preambulumbekezdést).

(31) A www.globalsources.com honlap szerint Kínában 786 öngyújtószállító működik, amelyek közül 140-en nem újratölthető, és 161-en újratölthető öngyújtókat szállítanak. A saját bevallása alapján legnagyobbként megjelölt öngyújtógyártó havi 45 millió öngyújtóra elegendő kapacitást jegyez. Továbbá három véletlenszerűen kiválasztott, a 20 legnagyobb ismert cég között számontartott vállalat állítja, hogy évente 1 milliárd öngyújtót gyárt, illetve hogy megvan a kapacitása e mennyiség gyártására, ami alig kevesebb, mint az újratölthető és nem újratölthető öngyújtók teljes közösségi fogyasztása.

(32) Következésképpen a Kínában rendelkezésre álló óriási gyártási kapacitás és a kínai belföldi piac mérete együtt megfelelő rugalmasságot nyújt a kínai exportőr gyártók számára, hogy piacot és terméktípust váltsanak. Ezek a gyártók így képesek gyorsan növelni a termelést és azt bármely kiviteli piacra irányítani, beleértve – amennyiben az intézkedések hatályon kívül kerülnek – a közösségi piacot is.

c) A harmadik országokba irányuló kínai kivitel alakulása

1. A növekvő kivitel általános tendenciája

(33) A kínai kiviteli kereskedelmi adatok alapján megállapítható, hogy a globális kínai kivitel nem újratölthető öngyújtók esetében az 1996-os 1,9 milliárd egységről 2000-ben 2,7 milliárd egységre nőtt, míg újratölthető öngyújtók esetében az 1996-os 0,2 milliárd egységről 2000-ben 0,7 milliárd egységre.

(34) Ezenfelül jelentős árcsökkenés is megfigyelhető: az 1996-os 0,06 dolláros árról 2002-re 0,03 amerikai dollárra csökkent a nem újratölthető öngyújtók ára, míg az újratölthető öngyújtók ára az 1996-os 0,31 dollárról 2002-re 0,14 dollárra csökkent.

2. A kínai kivitel lehetséges eltérülése a harmadik országokban bevezetett korlátozások következtében

(35) A rendelkezésre álló adatok szerint Kanada és az Amerikai Egyesült Államok biztonsági megfontolásokból korlátozásokat vezetett be a kínai öngyújtók behozatalára. Az amerikai piac a nem gyermekbiztos öngyújtók előtt zárva van, és 1999 végén biztonsági okokból Kanada megtiltotta az ázsiai öngyújtók behozatalát. Ez azt mutatja, hogy a kínai exportőr gyártókra nyomás nehezedik, hogy alternatív kiviteli piacokat találjanak.

3. Kínai kivitel egyéb reprezentatív kiviteli piacokra

(36) Fontos megjegyezni, hogy miután a Tanács 1995-ben dömpingellenes vámot vetett ki, a kínai exportőr gyártók könnyedén bejutottak más nagy kiviteli piacokon, pl. Indonéziában és kisebb mértékben Oroszországban és Japánban, azáltal, hogy hasonlóan alacsony kiviteli árakat alkalmaztak, mint a Közösségben.

4. Következtetés

(37) A vizsgálat egyértelműen megmutatta, hogy bár a vizsgálati időszak alatt Kínából a Közösségbe behozott nem újratölthető öngyújtók mennyisége viszonylag alacsony volt, e behozatalok dömpingjének szintje még magasabb volt, mint a korábbi vizsgálatok idején.

(38) A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a nem újratölthető öngyújtók Közösségbe irányuló kínai kivitelének mennyisége minden valószínűség szerint jelentős szintet érne el, ha a fennálló rendelkezéseket hatályon kívül helyeznék. Erre a Kínában rendelkezésre álló tekintélyes szabad kapacitás és a rendelkezés kijátszásának tapasztalt mértéke alapján lehetett következtetni. Ez is jelzi a kínai exportőr gyártóknak a Közösségekbe irányuló eladáshoz fűződő tartós és erős érdekét.

(39) Azt a következtetést is levonták, hogy az ilyen lényegesen megnövelt kivitelt a Közösségbe nagy valószínűséggel dömpingárakon folytatnák. Ezt igazolják az egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kínai kivitelek esetében alkalmazott alacsony árak. Nem valószínű, hogy a kínai exportőr gyártók a Közösségbe irányuló jelentős kivitelt hasonlóan alacsony kiviteli árak alkalmazása nélkül folytatni tudnák, különösen, mivel már a jelenlegi Közösségbe irányuló kivitel is – még ha az volumenét tekintve nem is jelentős –dömping.

(40) Összefoglalva nagyon valószínű, hogy a Kínából a Közösségbe irányuló behozatalok jelentős mennyiségben és jelentős dömpingárak mellett fognak folytatódni, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

E. A KÖZÖSSÉGI IPAR MEGHATÁROZÁSA

(41) A kérelmező közösségi gyártók a nem újratölthető öngyújtó közösségi gyártásának körülbelül 95 %-át képviselik, és így az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi ipart. A másik közösségi gyártót nem tekintették a közösségi ipar részét alkotónak, mivel nem működött teljesen együtt, csupán információt nyújtott a nem újratölthető öngyújtók közösségi fogyasztásának megállapításához.

F. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

1. Általános megjegyzés

(42) Az éves tendenciák összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a 15 hónapos VI során vizsgált összes mutatót évesítették oly módon, hogy az ellenőrzött adatokat 12/15-del megszorozták.

2. Fogyasztás a közösségi piacon

(43) Az érintett termék nyilvánvaló közösségi fogyasztása az alábbiak alapján került megállapításra:

- a közösségi ipar által értékesített egységek saját gyártmányú nem újratölthető öngyújtókból,

- a nem kérelmező közösségi gyártó által értékesített egységek,

- a nem újratölthető öngyújtóknak Kínából a Közösségbe irányuló behozatala az Eurostat adatai alapján,

- a nem újratölthető öngyújtóknak egyéb harmadik országokból a Közösségbe irányuló behozatala az Eurostat adatai alapján.

(44) Ennek alapján a nem újratölthető öngyújtók fogyasztása a közösségi piacon az 1996-os körülbelül 873 millió egységről nagyjából 770 millióra csökkent a VI-ra. 1996 és 1998 között a fogyasztás 14,3 %-kal csökkent, majd 1999-ben és a VI alatt nőtt. A közösségi fogyasztás teljes csökkenése a tárgyidőszak alatt 11,8 % volt.

Közösségi fogyasztás

Forrás:

A közösségi ipar és a másik közösségi gyártó által a kérdőívekre adott válaszok, az Eurostat következtetései.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

Mennyiség (millió egység) | 872,881 | 785,833 | 747,784 | 761,478 | 769,551 | |

1996 = 100 | 100,0 | 90,0 | 85,7 | 87,2 | 88,2 | –11,8 |

(45) Ezek a becslések azonban alatta maradnak a valós adatoknak, mivel nem tartalmaznak egyes újratölthető öngyújtókat, amelyek mennyisége 1997-ben nagyjából 153 milliót, míg a VI alatt 104 milliót tett ki.

3. A Kínából származó behozatal alakulása

a) A behozatal volumene és piaci részesedés

(46) Tekintve, hogy az egységenkénti 0,065 ECU specifikius vámot 1995-ben vezették be, erre az évre a behozatali számok is adottak, és a tendencia ennek megfelelően került kiszámításra. A behozatal az 1995-os csaknem 80 millió egységről kevesebb mint 10 millió egységre csökkent a VI során. A piaci részesedésük is ennek megfelelően csökkent. A 882 millióra becsült 1995-ös fogyasztás alig különbözött az 1996-os fogyasztástól.

Kínából származó behozatal

Forrás:

Eurostat.

| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI |

Mennyiség (millió egység) | 79,569 | 12,244 | 7,721 | 18,956 | 10,345 | 9,789 |

Piaci részesedés %-ban | 9,0 | 1,4 | 1,0 | 2,5 | 1,4 | 1,3 |

b) A behozatali árak alakulása

(47) Az Eurostat-tól, a kínai hatóságoktól és egyes kínai piaci szereplők dokumentált ajánlataiból merített, legjobb rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Kínából származó nem újratölthető öngyújtókra vonatkozó dömpingellenes vám kivetése után az árak még mindig alacsonyabbak maradtak, mint a közösségi ipar árai. A VI-ra vonatkozó eredmények alapján az árkülönbözet ugyanazon a kereskedelmi szinten 48 % körül volt, még a dömpingellenes vámmal együtt is.

4. A közösségi ipar gazdasági helyzete

a) Általános megjegyzés

(48) Első pillantásra az intézkedések sikeresnek tűnnek, tekintettel bizonyos gazdasági mutatók alakulására. Azonban a közösségi ipar helyzetét a rendelkezések tapasztalt megkerülésének figyelembevételével kell megítélni, amely következtében 1999-ben sor került a dömpingellenes vám kiterjesztésére.

b) Gyártás

(49) Mint az alábbi táblázat mutatja, a közösségi ipar nem újratölthető öngyújtógyártása 1038 millióról 912 millióra, azaz körülbelül 12 %-kal csökkent a vizsgált időszak alatt. A közösségi ipar fontos átszerveződést vállalt magára ugyanezen időszak alatt, hogy az olcsó behozatallal felvehesse a versenyt. A gyártást úgy alakították át, hogy nagy mértékű megtakarításokat érjenek el, és a versenyképességet is javították, hogy reagálni tudjanak a kereslet alakulására, úgymint a piezo-öngyújtók növekvő fogyasztására és behozatalára. Ki kell emelni, hogy két gyártó üzemet (egyet Franciaországban és egyet Görögországban) bezártak a tárgyidőszak alatt.

Gyártás

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI |

Millió egység | 1038,3 | 1015,8 | 943,9 | 890,3 | 911,7 | |

1996 = 100 | 100,0 | 97,8 | 90,9 | 85,8 | 87,8 | – 12,2 % |

c) Kapacitás és kapacitáskihasználási arányok

(50) A közösségi ipar termelési kapacitása az 1996-os 1221 millió egységről a VI során 1195 millió egységre, vagyis 2,1 %-kal csökkent. A kapacitás kihasználtsága 85 %-ról 76 %-ra csökkent.

Kapacitás

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI |

Millió egység | 1220,6 | 1249,0 | 1277,9 | 1186,5 | 1195,4 | |

1996 = 100 | 100,0 | 102,3 | 104,7 | 97,2 | 97,9 | –2,1 |

Kapacitás- kihasználási arány %-ban | 85,1 | 81,3 | 73,9 | 75,0 | 76,3 | –10,3 |

d) Értékesítés a Közösségben

(51) A közösségi ipar értékesítéseinek mennyisége a Közösségben 4,9 %-kal nőtt a vizsgált időszak alatt: az 1996-os, körülbelül 555 millió egységről a VI alatt hozzávetőleg 582 millió egységre.

Teljes közösségi értékesítés

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

Egység (millió) | 555,070 | 585,924 | 587,301 | 583,180 | 582,292 | |

1996 = 100 | 100,0 | 105,6 | 105,8 | 105,2 | 104,9 | 4,9 |

e) Piaci részesedés

(52) A közösségi ipar piaci részesedése körülbelül 64 %-ról hozzávetőleg 76 %-ra nőtt

A közösségi ipar piaci részesedése

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

Százalékban | 63,6 | 74,6 | 78,5 | 76,6 | 75,7 | |

1996 = 100 | 100 | 117,3 | 123,4 | 120,4 | 119,0 | 19,0 |

f) Eladási árak a Közösségben

(53) A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi iparnak az érintett termékre vonatkozó átlag eladási ára 8 %-kal csökkent a vizsgált időszak alatt, az 1996-os 0,237 ECU/egységről a VI alatti 0,217 euró/egységre. Ezek az átlagárak, miután 1997-ben és 1998-ban csökkentek, 1999-ben és a tárgyidőszak során enyhén emelkedtek és stabilizálódtak.

Átlag eladási ár

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

Közösségi ipar (ECU/euró/egység) | 0,237 | 0,228 | 0,216 | 0,218 | 0,217 | |

1996 = 100 | 100 | 96,2 | 91,1 | 92,0 | 91,6 | –8,4 |

g) Jövedelmezőség

(54) A közösségi ipar – a nettó eladások százalékaként kifejezett – súlyozott átlag nyeresége nem újratölthető öngyújtókon az 1996-os 11,1 %-ról a VI alatt 6,9 %-ra csökkent. Meg kell jegyezni, hogy a jövedelmezőség igen változó a közösségi ipar tagjai között. Ezenfelül az egyik nagyobb cég fenntartotta, hogy tűzköves és elektronikus öngyújtóinak jövedelmezőségét nem lehet szétválasztani, és hogy az utóbbi típus jövedelmezőbb. Ilyen háttér mellett az alábbi jövedelmezőségi adatok esetleg túlzottak lehetnek. A közösségi ipar egy másik tagja jövedelmezőségének 1998-as és 1999-es romlását a harmadik országokba irányuló kivitel visszaesésének tulajdonította; ebből fakad a termeléscsökkenés és a magasabb általános termelési költségek. Következtetésképp a közösségi ipar nem érte el azt a 15 %-os nyereséget, amelyet az eredeti 3343/91/EGK rendelet ((16) preambulumbekezdés) és az 1006/95/EK rendelet ((63) preambulumbekezdés) megfelelőnek ítélt, sem azt a 10 %-os nyereséget, amelyet a Thaiföldről, a Fülöp-szigetekről és Mexikóból származó nem újratölthető öngyújtók behozataláról szóló 423/97 rendelet [9] ((81) preambulumbekezdés) tartott megfelelőnek.

(55) A közösségi ipar jövedelmezősége a közösségi piacon az érintett termék vonatkozásában az alábbiak szerint alakult:

Nyereség aránya

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

Százalékban | 11,1 | 10,3 | 7,5 | 6,2 | 6,9 | |

1996 = 100 | 100,0 | 92,8 | 67,6 | 55,9 | 62,2 | –37,8 |

h) Foglalkoztatás

(56) Az érintett termék gyártásához kapcsolódó foglalkoztatás a közösségi iparban az 1996-ban foglalkoztatott 1716 munkavállalóról a VI alatt 1496-ra, azaz 13 %-kal csökkent. A csökkenés lényegében a közösségi ipar versenyképességének növelését célzó törekvéseknek tudható be. Ez, mint már említésre került, két gyár bezárását, a gyártási és szerelési folyamat magasabb fokú automatizálását, valamint az értékesítési tevékenység központosítását vonta maga után.

A foglalkoztatás az alábbiak szerint alakult a közösségi iparban:

Személyzet (Nem újratölthető öngyújtók)

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI |

Gyártás | 1467 | 1428 | 1395 | 1287 | 1270 | |

Egyéb | 249 | 243 | 241 | 230 | 226 | |

Összesen | 1716 | 1671 | 1636 | 1517 | 1496 | |

1996 = 100 | 100,0 | 97,4 | 95,3 | 88,4 | 87,2 | –12,8 |

i) Termelékenység

(57) A gyártó személyzet által előállított öngyújtók éves mennyisége alapján a termelékenység enyhén nőtt, az 1996-os körülbelül 707000 egységről a VI alatt hozzávetőleg 718000 egységre, azaz körülbelül 2 %-kal.

j) Készletek

(58) A közösségi ipar nem újratölthető öngyújtó-zárókészlete az 1996-os 166 millió egységről 160 millió egységre csökkent a VI alatt, a csökkenés tehát körülbelül 4 %-os volt.

A készlet az alábbiak szerint alakult:

Zárókészlet

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

Egység (millió) | 166,4 | 178,9 | 168,3 | 162,8 | 159,3 | |

1996 = 100 | 100,0 | 107,5 | 101,1 | 97,8 | 95,7 | –4,3 |

k) Befektetések

(59) A közösségi ipar nem újratölthető öngyújtókra fordított összbefektetése az 1996-os körülbelül 15 millió ECU-ről a VI alatt nagyjából 12 millió euróra csökkent. A közösségi ipar befektetéseinek szintje a termelés ésszerűsítésére való törekvéseket tükrözi. Ezek a befektetések az alábbiak szerint alakultak:

Befektetések

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

Millió ECU/euró | 15,158 | 15,494 | 9,066 | 13,893 | 12,016 | |

1996 = 100 | 100,0 | 102,2 | 59,8 | 91,6 | 79,3 | –20,7 |

l) A befektetések hozama

(60) A közösségi ipar befektetéseinek hozama az 1996-os 41 %-ról 14 %-ra csökkent a VI alatt. A megtérülés az alábbiak szerint alakult:

A befektetések megtérülése

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

Százalékban | 41 | 34 | 17 | 16 | 14 | |

1996 = 100 | 100,0 | 82,9 | 41,5 | 39,0 | 34,2 | –65,8 |

m) Készpénzforgalom

(61) A közösségi ipar készpénzforgalma kedvezően alakult a vizsgált időszak alatt, bár a VI alatt csökkenni kezdett. A készpénzforgalom az alábbiak szerint alakult:

Készpénzforgalom

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

Millió ECU/euró | 15,575 | 24,116 | 17,217 | 22,397 | 21,102 | |

1996 = 100 | 100,0 | 154,8 | 110,5 | 143,8 | 135,5 | 35,5 |

n) Bérek

(62) A közösségi ipar által kifizetett éves bérek összege fejenkénti alapon az 1996-os 33069 ECU-ről 34828 euróra nőtt a VI alatt, ami körülbelül 5 %-os növekedést jelent.

Bérek

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

ECU/euró/fő/év | 33069 | 33553 | 33649 | 34597 | 34828 | |

1996 = 100 | 100,0 | 101,5 | 101,8 | 104,6 | 105,3 | 5,3 |

o) Tőketeremtési képesség

(63) A vizsgált időszak alatt a közösségi iparnak nem támadtak nehézségei az anyagi eszközök előteremtésével kapcsolatban, sem azokon a csoportokon keresztül, amelyekhez a közösségi ipar néhány tagja tartozik, sem rövid lejáratú banki hitelek útján.

p) A dömping nagysága

(64) Ami a vizsgálati időszak alatt megállapított tényleges dömping-árrés nagyságának a közösségi ipar helyzetére gyakorolt hatását illeti, meg kell jegyezni, hogy az árrés Kína esetében sokkal magasabb, mint amit az eredeti vizsgálat megállapított. Az intézkedések bevezetése után a közösségi ipar helyzete bizonyos mértékben javult, de nem állt helyre teljesen. Így amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, a jelenlegi vizsgálat szerint megállapított dömping-árrés hatása jelentős lenne.

5. A közösségi ipar kiviteli tevékenysége

(65) A közösségi ipar nem újratölthető öngyújtó-kivitele harmadik országokba a VI alatt 359 millió egységet tett ki, szemben az 1996-os 495 millióval. Az általános csökkenést, amelynek értéke 27 % volt a vizsgált időszak alatt, az 1995-ben bevezetett dömpingellenes intézkedések hatályba lépése után a Kínából a Közösségen kívüli piacokra irányuló kivitel, valamint az egyes importőr harmadik országok által elszenvedett súlyos gazdasági visszaesés tükrében kell megvizsgálni.

(66) Részletesen az alábbiak szerint alakult a kivitel a vizsgált időszak alatt:

A közösségi ipar kivitelének mennyisége

Forrás:

A közösségi ipar által a kérdőívekre adott válaszok.

| 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | VI | Δ 1996 – VI (%) |

Millió egységben | 494,775 | 477,459 | 432,232 | 376,281 | 359,031 | |

1996 = 100 | 100,0 | 96,5 | 87,4 | 76,1 | 72,6 | –27,4 |

6. Egyéb harmadik országokból származó behozatali mennyiség és árak

(67) A Kínán kívüli összes egyéb harmadik országból származó nem újratölthető öngyújtók behozatalának teljes mennyisége csökkent a tárgyidőszak alatt, az 1996-os 292 millió egységről a VI alatti 165 millió egységre, ami 33,5 %-os illetve 21,4 %-os piaci részesedésnek felel meg. Tajvan, amely 1997-ben a legnagyobb exportőr volt, csupán csekély mennyiséget hozott be a VI alatt a 192/99/EK rendelet elfogadása után. Azóta Indonézia, Malajzia és Vietnam exportálnak legtöbbet a Közösségbe. Az ebből a három országból származó behozatal az 1996-os körülbelül 17 millió egységről 109 millióra emelkedett a VI alatt, míg az ennek megfelelő piaci részesedésük 2,0 %-ról 14,2 %-ra nőtt. E három ország átlagos behozatali árai csökkentek a tárgyidőszak során, és a VI alatt az átlag 0,067 euró/egységnél nem voltak magasabbak. Áraik tehát jelentősen alacsonyabbak voltak a közösségi piac árainál, de magasabbak, mint a rendelkezésre álló kínai behozatali árak.

7. Következtetés

(68) Az eredetileg bevezetett intézkedések 1995-ös módosítása és 1999-es kiterjesztése óta a közösségi ipar helyzete számos gazdasági mutató tekintetében javult.

(69) A Közösség néhány gazdasági mutatója, úgymint értékesítési volumen, piaci részesedés és készletek, a közösségi ipar számára pozitív fejleményeket jeleztek a tárgyidőszak alatt. Az értékesítés volumene 4,9 %-kal, míg az ennek megfelelő piaci részesedés 19 %-kal; ugyanazon időszak alatt a készletek mennyisége nagyjából 4 %-kal csökkent. Mindezek mellett a közösségi ipar nyereségessége 11 %-ról 7 %-ra csökkent 1996 és a VI között, ami jóval elmarad a korábbi vizsgálatok által megfelelőnek ítélt 15 %-os és 10 %-os haszonkulcstól. Ez a vizsgálat megállapította, hogy a nyereségesség kivételével általában pozitív tényezőket a korábbi évek során bevezetett hatékonyabb dömpingellenes intézkedések tették lehetővé, és hogy azok a közösségbeli ipari létesítmények átszervezésének eredményei. Azonban a vizsgálat azt is egyértelműen kimutatta, hogy a behozott nem újratölthető öngyújtók által képviselt konkurencia, különösen a rendeleteket kijátszó tevékenység eredménye, a közösségi ipart arra kényszerítette, hogy fogyasztói árait több mint 8 %-kal csökkentse, ami a nyereségességet negatívan befolyásolta.

(70) Kitűnt, hogy az egykor kínai exportőrök kezében lévő piaci részesedést felváltotta a dömpingellenes vámfizetési kötelezettséggel nem sújtott egyéb harmadik országok behozatala, valamint a közösségi ipar megnövekedett eladásai. A kínai piaci részesedés 9 %-ról alig több mint 1 %-ra csökkent 1996 és a VI között. Ezzel egyidejűleg a közösségi ipar piaci részesedése kevesebb mint 64 %-ról körülbelül 76 %-ra nőtt 1996 és a VI között. A dömpingellenes intézkedések mellett az alapos átszervezés is ösztönözte ezeket a kedvező hatásokat: két gyárat bezártak, és a megmaradt létesítményeket átszervezték; nevezetesen a munkaerő rovására, amelyet majdnem 13 %-kal csökkentettek a tárgyidőszak alatt. A kapacitást 2 %-kal, ugyanakkor a termelést 12 %-kal csökkentették, a kapacitás kihasználtsága pedig 10 %-kal lett alacsonyabb.

(71) Végezetül a vizsgálat azt állapította meg, hogy bár a közösségi ipar helyzete javult, valószínűleg romlana, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék.

G. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(72) Ahhoz, hogy a hatályos intézkedések megszűnésének valószínűsíthető hatása felbecsülhető legyen, egy sor tényezőt kellett megvizsgálni, különösen a Kínában rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitást, az exportőrök magatartását a közösségi piacon és egyéb harmadik piacokon, a vámok megszüntetése esetén az exportőrök által megszabható árakat, valamint e tényezők valószínűsíthető hatását a közösségi iparra.

(73) A rendelkezésre álló információ, amint azt már a (30)–(34) bekezdés is ismertette, valamint az elmúlt évek eseményei azt mutatják, hogy Kínában óriási aránytalanság tapasztalható egyrészről a fogyasztás, másrészről a kapacitás és a termelés között. Tekintettel a közösségi piac vonzerejére, valamint az egyes harmadik országok piacára való bejutást korlátozó biztonsági szabályokra, Kína lehetőségei, hogy olcsón exportáljon a Közösségbe, igen nagyok. A harmadik országokba irányuló kínai kiviteli árak 2000 során átlagosan még alacsonyabbak voltak, mint a Közösségbe irányuló kiviteli árak. Ráadásul a kínai behozatal elleni rendelkezések megszűnése maga után vonná a Kínából és Tajvanból származó egyes újratölthető öngyújtókra vonatkozó, a rendelkezések megkerülését gátló intézkedések megszűnését is. Bár az ezen intézkedések hatálya alá tartozó öngyújtók behozatalának volumene csökken (az Eurostat adatai szerint az 1998-as közel 200 millió egységről, amelynek ára egységenként 0,065 ECU volt), 2000-ben közel 52 millió egységgel még mindig magas volt.

(74) Következésképp, az intézkedések nélkül valószínűsíthető a kár megismétlődése, és a dömpinghelyzet is figyelembe véve, a káros dömping megismétlődésének valószínűsége is fennáll.

H. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Bevezetés

(75) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a fennálló dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ütközne-e a Közösség egészének érdekeivel. A közösségi érdek fogalmát valamennyi különböző érdek – úgymint a közösségi ipar, az importőrök és az érintett termék felhasználóinak érdeke – figyelembevételével kell megállapítani.

(76) Az előző vizsgálatok során úgy ítélték meg, hogy a dömpingelt nem újratölthető öngyújtók elleni intézkedések elfogadása, módosítása és kiterjesztése nem ütközik a Közösség érdekeivel. Ezenfelül, a hatályosság megszűnésének felülvizsgálatát figyelembe véve, egy olyan helyzet alapos vizsgálata, amelyben dömpingellenes intézkedések szerepelnek, lehetőséget teremt, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt negatív, nem kívánatos hatásait is megállapítsák.

(77) Azoknak a valószínűsíthető hatásoknak a felmérésére, amelyeket az intézkedések fenntartása okozna, a Bizottság az összes fent említett érdekelt féltől tájékoztatást kért. A kérdőíveket a közösségi ipar mellett 72 importőrnek is megküldték. A két említett érdemi válasz mellett kevés egyéb hozzászólás érkezett vissza. Mindegyiket figyelembe vették annak vizsgálatánál, hogy a káros dömping valószínűsíthető megismétlődése ellenére van-e olyan megcáfolhatatlan érv, amely arra következtetésre vezetne, hogy a Közösségnek nem érdeke a fennálló intézkedések fenntartása.

2. A közösségi ipar érdeke

(78) Amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, úgy a dömping- és alacsony árú behozatal a közösségi piacra erőteljesen megnövekedne, és a közösségi ipar helyzete újból romlani kezdene.

(79) A közösségi ipar szerkezetileg életképes; működése átfogó szerkezetátalakításon ment át, és az utóbbi években komoly beruházásokra is sor került a versenyképesség javítása érdekében. Azt a következtetést azonban le lehet vonni, hogy a dömpingellenes intézkedések folyatatása nélkül a közösségi ipar helyzete nagy valószínűséggel romlani fog.

3. Az importőrök és a kereskedők érdekei

(80) Az importőröktől/kereskedőktől kapott válaszok alacsony száma azt tűnik igazolni, hogy csekély érdekük fűződik a felülvizsgálati eljáráshoz, mégpedig az alternatív külföldi források elérhetősége miatt.

(81) A bejelentkezett importőrök megítélése szerint a fennálló intézkedéseket nem kell meghosszabbítani. Legfőbb aggodalmuk, hogy a nem újratölthető öngyújtók behozatala előtt teljesen bezáródhat a közösségi piac, ami csökkentené a szabad versenyt a Közösségben, és azt eredményezné, hogy az árak elszabadulnának, illetve hogy azok a felhasználók, akik a fő termékeiket vagy szolgáltatásaikat megvásárló fogyasztóiknak hasonló reklámhordozókat osztogatnak, az öngyújtók helyett olcsóbb reklámhordozókra térnének át. Egy importőr azt állította, hogy a dömpingellenes vámok kivetése miatt hagyott fel az importöngyújtók kereskedelmével. A tárgyidőszak alatti importforgalmat tekintve azonban úgy tűnik, hogy az említett importőr döntése más megfontolásokon alapult, nem a rendelkezésre álló, vámmal nem sújtott öngyújtók hiányán.

(82) Igaz, hogy a Kínából és Tajvanból származó tűzköves öngyújtók behozatala csökkent, azonban az egyéb exportáló országokból származó behozatal és az öt ismert közösségi gyártó léte garantálják a szabad versenyt a közösségi piacon. Ezért megerősíthető, hogy az importőrök és a kereskedők könnyen hozzájuthattak az érintett termékhez egyéb harmadik forrásból is a közösségi ipar és az érintett behozatal mellett. Végezetül, ezek a piaci szereplők is egyre jobban építenek a piezo-öngyújtókra. Más szóval tehát a fennálló intézkedések meghosszabbításának hatása a behozatalra valószínűleg minimális lenne.

(83) A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem volt negatív hatással az együttműködő importőrök nyereségességére, és az importőrök valószínűleg nem fognak a jövőben kárt szenvedni a fennálló intézkedések fenntartása esetén sem.

4. A fogyasztók érdeke

(84) A fentieket tekintve le lehet vonni a következtetést, hogy nincsenek a Közösség érdekeire hivatkozó, megcáfolhatatlan érvek az intézkedés fenntartása ellen.

5. A közösségi piacon folyó versenyt érintő következmények

(85) Figyelembe véve, hogy a közösségi piacon a verseny erős maradt a közösségi gyártók, az érintett behozatal és a harmadik országokból származó behozatal között, azt a következtetést lehet levonni, hogy a fennálló rendelkezések fenntartása nem lesz káros hatással az érintett termék jövőbeni versenykörnyezetére a közösségi piacon.

6. Következtetés a közösségi érdekre vonatkozóan

(86) A fentieket tekintve le lehet vonni a következtetést, hogy nincs megkerülhetetlen érv a közösségi érdekek alapján az intézkedések folytatása ellen.

I. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(87) Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések fenntartását javasolni kívánják. A felek lehetőséget kaptak arra is, hogy a fentiek közzétételét követő adott időszakon belül megtegyék ellenvetéseiket. A fenti következtetések megváltozatására vonatkozó hozzászólás nem érkezett.

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Kínából származó, vagy a Tajvanból szállított illetve onnan származó nem újratölthető tűzköves öngyújtók és egyes újratölthető öngyújtók behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket, amelyeket az 1006/95/EK rendelettel módosított és a 192/1999/EK rendelettel kiterjesztett 3433/91/EGK rendelet vezetett be, fenn kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó, a 96131000 KN-kód (96131000*19 TARIC-kód) alá eső nem újratölthető tűzköves öngyújtók behozatalára.

(2) A vám előtti nettó közösségi határparitásos árra alkalmazandó vámtétel értéke 0,065 euró.

2. cikk

A 192/1999/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó, vagy Tajvanból szállított illetve onnan származó, az ex96130010 KN-kód (96132090*21 és 96132090*29 TARIC-kódok) alá eső egyes újratölthető tűzköves öngyújtók behozatalára, valamint a Tajvanból szállított és a 96131000 KN-kód (96131000*11 TARIC-kód) alá eső, vagy a Tajvanból származó és a 96131000 KN-kód (96131000*19 TARIC-kód) alá eső nem újratölthető öngyújtók behozatalára kiterjesztett dömpingellenes vámokat fenn kell tartani.

3. cikk

Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések érvényesek.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. szeptember 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. Michel

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 326., 1991.11.28., 1. o.

[3] HL L 101., 1995.5.4, 38. o.

[4] HL L 22., 1999.1.29, 1. o.

[5] HL C 318., 1999.11.5, 3. o.

[6] HL C 127., 2000.5.5, 15. o.

[7] Ezzel a Taric-kóddal 2000. július 1-jén egészítették ki az eredeti 96131000*11 kódot. Emlékeztetni kell arra – lásd (3) preambulumbekezdés –, hogy az intézkedéseket kiterjesztették a Tajvanból szállított vagy onnan származó nem újratölthető öngyújtókra (96131000*19 és *11 Taric-kódok) és a Kínából és Tajvanból származó, vagy Tajvanból szállított egyes újratölthető öngyújtókra, amelyek az ex96132090 KN-kód alá esnek (96132090*21 Taric-kód).

[9] HL L 65., 1997.3.6, 1. o.

--------------------------------------------------