Hivatalos Lap L 211 , 04/08/2001 o. 0001 - 0019
A Tanács 1601/2001/EK rendelete (2001. augusztus 2.) a Cseh Köztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az ideiglenes dömpingellenes vám végleges beszedéséről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 9. cikkére, tekintettel a Bizottság által a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra, mivel: A. ELJÁRÁS 1. Átmeneti intézkedések (1) A Bizottság a 230/2001/EK rendelettel [2] ("ideiglenes rendelet") ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Cseh Köztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó egyes vas- vagy acélkötelek és -kábelek ("ADK") behozatalára, és elfogadta egyes cseh köztársasági és törökországi exportáló termelők kötelezettségvállalásait. (2) A tapasztalt minimális dömpingkülönbözet figyelembevételével a Koreai Köztársaságból ("Korea") és Malajziából származó behozatalra nem vezettek be ideiglenes intézkedéseket. 2. Kiegészítő eljárás (3) Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetéséről szóló döntés alapjául szolgáló alapvető tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően több érdekelt fél nyújtotta be írásban megjegyzéseit. Az ilyen irányú kérést benyújtó felek szóbeli meghallgatásra is lehetőséget kaptak. (4) A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükségesnek ítélt információk keresését és ellenőrzését. (5) Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján az alábbiakat szándékoztak javasolni: a) a Cseh Köztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó ADK behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok bevezetését és az ideiglenes vámok útján biztosított összegek végleges beszedését; b) a Koreából és Malajziából származó ADK behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetését intézkedések bevezetése nélkül. (6) A feleknek a nyilvánosságra hozatalt követően adott időszak állt rendelkezésükre, hogy kifogásaikat benyújtsák. (7) Az érintett felek által benyújtott szóbeli és írásbeli megjegyzéseket mérlegelték, és indokolt esetben a végleges megállapításokat ezeknek megfelelően módosították. B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK 1. Az érintett termék (8) Az ideiglenes rendelet szerint az érintett terméket kötél és kábel – ideértve a zárt sodrású vas- vagy acélkötelet is, de a rozsdamentes acélkötelet nem –, 3 mm-t meghaladó átmérőjű maximális keresztmetszettel, szerelvényekkel is (ipari megnevezése acél drótkötél vagy "ADK"). (9) Néhány érdekelt fél megismételte azt a követelését, hogy az ADK-t bontsák két csoportra: néhányan az úgynevezett általános célú (GP) és a nagy teherbírású (HP) ADK-t különböztették meg, míg mások a szokásos általános célú köteleket és a különleges célú köteleket. Állításuk szerint ezek nem tekinthetők egyetlen terméknek, ha figyelembe vesszük az eltérő fizikai és műszaki tulajdonságaikat, az eltérő gyártási eljárásokat, azt, hogy egymás között nem felcserélhetők, az eltérő célpiacokat és a jelentős verseny hiányát. (10) E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy bár az ADK-t bizonyos fokú fizikai és műszaki eltérésekkel számos különböző típusban gyártják, mindezeknek az alapvető fizikai jellemzői (azaz a pászmát alkotó acéldrótok, a kötelet formáló, a mag köré tekert pászmák és maga a mag) és az alapvető műszaki jellemzői (a pászma minden esetben több drótból, a kötél pedig több pászmából áll, adott az átmérő és adott a szerkezet) azonosak. Bár a termékskála alsó és felső végén levő termékek nem helyettesíthetők egymással, a szomszédos csoportokban elhelyezkedők igen. Ezért azt állapították meg, hogy létezik bizonyos fokú átfedés és verseny a különböző csoportokba tartozó ADK-k között. Ezenkívül az azonos csoportban lévő termékeknek is lehetnek különböző felhasználási területei. (11) Másodszor, az általános és a nagy teherbírású ADK közötti megkülönböztetés alapja az ADK felhasználása, azaz a többféle felhasználásra alkalmas és a csak különleges alkalmazásra fordítható ADK szembeállítása. Meg kell jegyezni, hogy az érdekelt felek nem tudták kimutatni, hogy egyértelmű választóvonal létezne a két csoport között. Az ilyen megkülönböztetés nem veszi figyelembe továbbá azt a tényt, hogy léteznek olyan szomszédos csoportok, amelyekben az általános célú ADK közvetlenül az egyedi célú ADK-lel versenyez, amelyek ezáltal egymással helyettesíthetők. (12) Végezetül a szokásos és különleges ADK megkülönböztetése az ADK egyedi felhasználásától függetlenül arra utal, hogy azt valamilyen szabvány (ISO, DIN stb.) szerint, vagy a szabványtól eltérően ("speciális ADK"; ezek a speciális ADK-ek néha csak a szabvány módosításai) gyártották. Megjegyzendő, hogy mind a szokásos, mind a különleges ADK-nek azonosak az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai. Léteznek továbbá olyan szomszédos csoportok, amelyekben a szokásos ADK speciális ADK-lel versenyez, mivel ezek felhasználhatók ugyanazokra a célokra, tehát felcserélhetők. (13) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (9)–(13) preambulumbekezdésében leírt ideiglenes megállapításokat megerősítik. 2. Azonos termék (14) Az ideiglenes vámrendelet megállapította, hogy a közösségi iparág által termelt és a Közösség piacán értékesített ADK megegyezik az érintett országokból a Közösségbe exportált, valamint az érintett országok által gyártott és belföldi piacon értékesített ADK-lel. Hasonlóképpen, a Koreában gyártott és belföldi piacon értékesített ADK megegyezett az Oroszországból származó és a Közösségbe exportált ADK-lel. (15) Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a közösségi iparág által a Közösségben értékesített ADK nem azonos az érintett országokból importálttal. Különösen azzal érveltek, hogy az érintett országokból importált ADK elsősorban általános célú, míg a közösségi iparág által értékesített ADK többnyire nagy teherbírású, tehát az eljárást – amennyiben arra sor kerül – az általános célú ADK-re kell korlátozni. Kérték továbbá, hogy a projekt ADK-t zárják ki az intézkedések hatálya alól, mivel a Közösség piacának a közösségi iparág gyakorlatilag a kizárólagos szállítója. (16) Meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes eljárásokban az érintett terméket és a hasonló terméket az alapvető fizikai, műszaki és/vagy kémiai jellemzők, illetve az alapvető felhasználási terület alapján határozzák meg. Miután meghatározták az érintett terméket, azaz az érintett országokban gyártott és a Közösségbe exportált terméket, meg kell vizsgálni, hogy az érintett országokban gyártott és belföldi piacon értékesített, valamint a közösségi iparág által gyártott és a Közösségben értékesített termék azonos-e az érintett termékkel. E tekintetben érdektelen az a tény, hogy a Közösségben egy adott terméktípust nem gyártanak. (17) A projekt ADK tekintetében, amelyet a vásárlói igényeknek megfelelően terveznek és a – gyakran tendernyerést követő – szerződés megkötése után gyártanak, különösen meg kell jegyezni, hogy ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, mint a többi ADK. Mindenesetre, még ha a közelség miatt a közösségi iparág egyértelmű előnnyel rendelkezik is, megjegyzendő, hogy az exportáló termelők részvételét a tenderen semmi sem akadályozza. (18) Ezért megállapították, hogy az érintett országokból importált, valamint a közösségi iparág által gyártott és a Közösségben értékesített ADK alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai és alapvető felhasználási területe azonos. (19) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (14)–(16) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat megerősítik. C. DÖMPING 1. Általános módszertan a) Rendes érték (20) Néhány együttműködő exportáló termelő vitatta a gyártási, illetve az értékesítési, általános és ügyviteli költségekhez (SG & A költségek) hozzáadott haszon összegének megállapítására szolgáló módszert a számított rendes értékhez való visszatérés esetén. Az orosz és thaiföldi együttműködő exportáló termelők állítása szerint a Bizottság ésszerűtlenül magas haszonkulcsot állapítana meg, ha a teljes nettó profitot kizárólag a rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított értékesítésre vetítené az érintett termék teljes hazai értékesítésének összforgalma helyett. A cseh együttműködő exportáló termelő állítása szerint a Bizottságnak figyelmen kívül kellett volna hagynia az olyan típusú ADK-ek belföldi értékesítését, amelyek mennyisége a Közösségbe exportált azonos típus mennyiségének 5 %-át nem éri el. Mivel az ilyen értékesítések árait a rendes érték meghatározásakor általában nem veszik figyelembe, ugyanis azok nem reprezentatívak, a haszonkulcs meghatározásába sem kellene bevonni. (21) A 384/96/EK rendelet (az "alaprendelet") 2. cikke (6) bekezdésének értelmében a haszon összegének az érintett ország belföldi piacán a hasonló termékből rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított gyártáshoz és értékesítéshez kapcsolódó adatokon kell alapulnia, amennyiben ezek az adatok hozzáférhetők. Következésképpen nincs értelme az ésszerű haszonkulcsot olyan adatokra alapozva kifejezni, amelyek a rendes kereskedelmi forgalmon kívül eső, és ezért figyelmen kívül hagyandó értékesítést is tartalmaznak. A fentiekből az is következik, hogy ha egyszer megállapították, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatív, akkor indokolt a rendes kereskedelmi forgalomban lebonyolított minden értékesítést figyelembe venni. Továbbá a rendes érték számításához használt profitot vállalati és hasonló termék szinten állapítják meg. Egy adott modellből a rendes kereskedelmi forgalomban lebonyolított belföldi értékesítések téves eredményre vezethetnek, ha ezeknek az értékesítéseknek a kivitelhez viszonyított mennyisége nem reprezentatív. Ezeknek az értékesítéseknek az árait tehát, mivel nem reprezentatívak, figyelmen kívül kell hagyni az exportált összehasonlítható modell rendes értékének megállapításakor. Az esetlegesen nem reprezentatív adatok hatása semlegesítődik, amikor a belföldi piacon értékesített összes modell forgalmát vállalati szinten összesítik, feltéve, hogy a rendes kereskedelmi forgalomban lebonyolított teljes belföldi értékesítés meghaladja a Közösségbe irányuló kivitel 5 %-át. (22) A thaiföldi együttműködő exportáló termelő megkérdőjelezte továbbá a fenti módszer alkalmazásából eredő haszonkulcs ésszerűségét. A megállapított haszonkulcs a megfelelő módszernek az együttműködő exportáló termelő által benyújtott adatokra való egyenes alkalmazásából ered. (23) Ezeket a követeléseket tehát el kellett utasítani. (24) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (18)–(25) és (68)–(70) preambulumbekezdésében leírt ideiglenes megállapításokat megerősítik. b) Exportár és összehasonlítás (25) Az exportár meghatározására alkalmazott általános módszerre és a rendes érték és az exportár összehasonlítására vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (26)–(28) preambulumbekezdésében leírt ideiglenes megállapításokat megerősítik. c) A vizsgált vállalatok dömpingkülönbözete (26) Az ideiglenes rendelet (29) preambulumbekezdésében leírt, a vizsgált vállalatok dömpingkülönbözetének meghatározására szolgáló általános módszert megerősítik. (27) Végezetül meg kell jegyezni, hogy olyan esetekben, amikor valamely exportáló termelő egynél több terméktípust exportált a Közösségbe, a súlyozott átlagos átfogó dömpingkülönbözetet úgy határozták meg, hogy az egyes típusoknál tapasztalt dömpingeket az egyedi típusoknál tapasztalt, a rendes érték és az exportár közötti negatív különbség nullázása nélkül számították ki. d) Nem együttműködő vállalatok dömpingkülönbözete (28) A maradvány dömpingkülönbözet meghatározására alkalmazott általános módszerre vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (30)–(34) preambulumbekezdésében leírt ideiglenes megállapításokat megerősítik. 2. A Cseh Köztársaság (29) Egy cseh köztársasági exportáló termelő együttműködésének elmaradására vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. a) Rendes érték (30) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a ŽDB a.s. kiegészítő magyarázatot nyújtott be az SG & A költségek felosztásával kapcsolatban. Az SG & A költségeket módosították az olyan tételek levonásával, amelyek esetében a Bizottság meggyőződhetett arról, hogy nincsenek összefüggésben az érintett termék gyártásával és értékesítésével. b) Exportár (31) A ŽDB a.s. azt követelte, hogy a nem független exportőrén keresztül a Közösségbe irányuló kivitelét ne vegyék figyelembe az exportár meghatározásakor. A követelés azon az állításon alapul, mely szerint ez az exportőr a jövőben nem exportál ADK-t a Közösségbe, ugyanis a ŽDB 2000 szeptemberében (a VI vége után) lebontotta egyik üzemét, amely a VI során a nem független exportőr által értékesített ADK legnagyobb részét termelte. (32) Ez az érv nem fogadható el. A VI utáni fejleményeket kivételesen figyelembe lehet venni, amennyiben a VI alapján meghatározott dömpingellenes vám bevezetése nyilvánvalóan helytelen lenne. Az ilyen fejlemények csak akkor használhatók fel, ha hatásaik nyilvánvalóak, vitathatatlanok, tartósak, nem manipulálhatók és nem az érdekelt felek szándékos cselekedetéből erednek. Az egyik termelőüzem bezárásának puszta ténye nem akadályozza meg a nem független exportőrt abban, hogy a ŽDB a.s. másik üzemében előállított ADK-t értékesítse. Sőt, meg kell jegyezni, hogy ez a nem független exportőr a VI során is adott el alkalmanként a másik üzemben gyártott ADK-t. Ezért megállapították, hogy nem teljesültek azok a feltételek, amelyek alapján a ŽDB a.s. exportárának meghatározásakor figyelembe lehetne venni a nem független exportőr által lebonyolított ADK-kivitel állítólagos megszűnését. (33) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (38) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. c) Összehasonlítás (34) A ŽDB a.s. vitatta a nem független exportőr által a közösségi független vevőknek felszámított árakból elméleti jutalékként levont 5 %-os kiigazítást, mivel ez nem kapcsolódik tényleges jutalékfizetéshez. Azt állította továbbá, hogy a nem független exportőrt a ŽDB a.s. exportrészlegeként kellett volna kezelni. Két összetartozó, egyetlen gazdasági egységet képező vállalat esetében az elméleti jutalék levonása nem indokolható. (35) A vizsgálat megállapította, hogy a nem független exportőr nem helyettesíti a ŽDB a.s. exportrészlegét. Valójában a ŽDB a.s. exportrészlege önállóan, a nem független exportőr bevonása nélkül is végez exporttevékenységet. Az ex works szintű árak tisztességes összehasonlításához le kell vonni a nem független exportőr által a közösségi független vevőknek felszámított árakból a nem független exportőr kiegészítő kereskedelmi feladatainak megfelelő elméleti jutalék levonását, ezek a feladatok ugyanis a jutalékos alapon dolgozó kereskedő feladataihoz hasonlónak tekinthetők. Következésképpen az 5 %-os kiigazítást fenntartották. (36) A ŽDB a.s. a csomagolási költségek számított rendes értékének kiigazítását követelte, mivel ezek a költségek az SG & A költségek részét képezik, és az exportárat az orsó költségének megfelelően kiigazították. A Bizottság megállapította, hogy az exportárban és a rendes értékben foglalt csomagolási költség állítólagos különbségei ex works paritáson nem léteznek. Valójában az SG & A költségekből szállítási, biztosítási és csomagolási költségként lejelentett összegek egyáltalán nem tartalmaztak csomagolási költséget, ugyanis ezek az összegek megegyeztek a belföldi szállítási és biztosítási költségek kiigazítására jelentett összegekkel. Még ha feltételezzük is, hogy a ŽDB a.s. a rendes érték kiigazításának kérelmezésekor elmulasztotta a szállítási, biztosítási és csomagolási költségek szerinti lebontást, a követelés nem indokolt, mivel a jelentett belföldi szállítási és biztosítási összegek tekintetében sor került kiigazításra. A követelést tehát elutasították. (37) Egy ügylet esetében a szállítási költségeket a tényleges költségek figyelembevételével felülvizsgálták, ugyanis az átmeneti időszakban egyéb információ hiányában becsült összeggel számoltak. (38) A fent említett helyesbítések kivételével tehát az ideiglenes rendelet (39) és (40) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. d) Dömpingkülönbözet (39) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az érintett termék minden egyes típusának súlyozott átlag rendes értékét vetették össze a megfelelő típus súlyozott átlag exportárával. (40) A számítások ellenőrzését követően véglegesen megállapított dömpingkülönbözet a CIF a Közösség határára szállítva, vámfizetés nélküli importár százalékában kifejezve: - a ŽDB a.s. esetében: 30,7 % (41) Új információ hiányában etekintetben az ideiglenes rendelet (43) preambulumbekezdésében foglalt, a maradvány dömpingkülönbözet meghatározására szolgáló módszert megerősítik. Ennek alapján a végleges maradvány dömpingkülönbözet 47,1 %. 3. A Koreai Köztársaság a) Rendes érték (42) A rendes érték meghatározására szolgáló módszerre vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (45)–(49) preambulumbekezdésében leírt ideiglenes megállapításokat megerősítik. b) Exportár (43) Az exportár meghatározására szolgáló módszerre vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (50) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. c) Összehasonlítás (44) Az összehasonlításra szolgáló módszerre vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (51)–(54) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. d) Dömpingkülönbözet (45) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az érintett termék minden típusának súlyozott átlag rendes értékét vetették össze a megfelelő típus súlyozott átlag exportárával. (46) A számítások ellenőrzését követően véglegesen megállapított dömpingkülönbözet a CIF a Közösség határára szállítva, vámfizetés nélküli importár százalékában kifejezve: - Kiswire Ltd: 0 % - Chung Woo Rope Co.: 0 % - DSR Wire Corp.: 0 % (47) Az ideiglenes rendelet (57) preambulumbekezdése megállapította, hogy az Eurostat adataival történt összevetés alapján a három együttműködő exportáló termelő valószínűleg az érintett termék Közösségbe irányuló koreai kivitelének egészét képviseli. A panaszos azt állította, hogy a vizsgálatban nem együttműködő koreai termelők ténylegesen exportáltak a Közösségbe a VI során, tehát indokolt lehet a maradékvám kivetése. A Bizottság később megállapította, hogy valóban legalább egy nem együttműködő termelő ténylegesen exportált a Közösségbe a VI-ban. (48) Annak ellenére, hogy az együttműködési arány magas volt, azt tapasztalták, hogy egy termelő szándékosan nem működött együtt, tehát a maradvány dömpingkülönbözetet az együttműködő exportáló termelők reprezentatív tranzakcióira megállapított legmagasabb dömpingkülönbözet szintjén határozták meg. (49) Végezetül újraszámolták a koreai dömpingkülönbözet súlyozott átlagát. E célból a nem együttműködő exportőrök Közösségbe irányuló kivitelének arányát meg kellett becsülni az alaprendelet 18. cikkének megfelelően. Ehhez az ugyanarra a termékre vonatkozó korábbi eljárás adatait használtuk. A kapott koreai dömpingkülönbözet a CIF a Közösség határára szállítva, vámfizetés nélküli importár százalékában kifejezve kevesebb mint 2 %. Az alaprendelet 9. cikk (3) bekezdésének értelmében tehát a vizsgálatot a Koreai Köztársaság tekintetében le kell zárni. 4. Malajzia a) Rendes érték (50) A rendes érték meghatározására szolgáló módszerre vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (59)–(60) preambulumbekezdésében leírt ideiglenes megállapításokat megerősítik. b) Exportár (51) Az exportár meghatározására szolgáló módszerre vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (61) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. c) Összehasonlítás (52) Az összehasonlításra szolgáló módszerre vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (62)–(63) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. d) Dömpingkülönbözet (53) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az érintett termék minden egyes típusának súlyozott átlag rendes értékét vetették össze a megfelelő típus súlyozott átlag exportárával. (54) A számítások ellenőrzését követően véglegesen megállapított dömpingkülönbözet a CIF a Közösség határára szállítva, vámfizetés nélküli importár százalékában kifejezve: - Kiswire Sdn. Bhd.: 0 % (55) A panaszos azt állította, hogy a vizsgálatban nem együttműködő malajziai termelők exportálhattak a Közösségbe a VI során. Mivel semmilyen bizonyítékot nem nyújtottak be az állítás alátámasztására, a Bizottság nem tudta megerősíteni, hogy nem együttműködő termelők ténylegesen exportáltak a Közösségbe a vizsgálati időszak alatt. (56) Az ideiglenes rendelet (66) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik Az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésének értelmében ezért a vizsgálatot Malajzia tekintetében le kell zárni. 5. Thaiföld a) Rendes érték (57) A rendes érték meghatározására szolgáló módszerre vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (68) és (70) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. b) Exportár (58) Az együttműködő exportáló termelő azt állította, hogy a Bizottságnak a vele nem független importőrök által elért haszonkulcsok adatait fel kellett volna használnia az exportárnak az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően történő kiszámításakor. A termelő bejelentette, hogy a nem független importőrök harmadik országokból származó hasonló termék behozatalakor független importőrként is tevékenykedtek, és az ilyen kereskedelemben elért haszonkulcsokat fel kellene használni. (59) Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése azonban előírja, hogy az exportár képzéséhez használt haszonkulcs ésszerű legyen. Meg kell jegyezni, hogy az egyik érintett nem független importőr egyáltalán nem termel profitot, a másik érintett importőr profitja pedig a forgalomnak mindössze 0,8 %-a. Ezek a profitszintek nem tekinthetők ésszerűnek, különösen az ugyanarra a termékre vonatkozó korábbi eljárásban együttműködő importőrök haszonkulcsával összehasonlítva. (60) Megkérdőjelezhető továbbá, hogy valamely nem független importőrnek állítólagos független szerepében elért haszonkulcs megbízhatónak tekinthető-e, ugyanis ezt a haszonkulcsot minden valószínűség szerint befolyásolják a nem független felek által átruházási árakon lebonyolított értékesítések. (61) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (71) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. c) Összehasonlítás (62) Az együttműködő termelő azt állította, hogy a Bizottság által használt módszer, amellyel az exportáló termelő által nagyon hasonlónak ítélt típusok rendes értékét kiigazította annak érdekében, hogy az exportárral összehasonlítható szintre hozza, helytelen, mivel a gyártási költség eltérésein kívül magában foglal az SG & A költségekhez, valamint a haszonhoz tartozó összeget is, amelyet nem volna szabad bevonni a számításba. (63) Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése a) pontjának megfelelően a "fizikai jellemzők" különbségeit kiigazító összeg megegyezik a különbségek piaci értékének ésszerű becslésével. Következésképpen az ésszerű becslés nem korlátozható a gyártási költség eltéréseire, hanem tartalmaznia kell az SG & A költségekhez, illetve a haszonhoz tartozó ésszerű összeget is. (64) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (72)–(73) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. d) Dömpingkülönbözet (65) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az érintett termék minden típusának súlyozott átlag rendes értékét vetettük össze a megfelelő típus súlyozott átlag exportárával. (66) A számítások ellenőrzését követően véglegesen megállapított dömpingkülönbözet a CIF a Közösség határára szállítva, vámfizetés nélküli importár százalékában kifejezve: - Usha Siam Steel Industries Public Company Limited: 28,9 %. (67) A maradvány dömpingkülönbözet meghatározására szolgáló módszerre vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdésében leírt ideiglenes megállapításokat megerősítik, és ennek alapján a végleges maradvány dömpingkülönbözet 42,8 %. 6. Törökország a) Rendes érték és exportár (68) A rendes értékre és az exportárra vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (78)–(80) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. b) Összehasonlítás (69) A rendes érték kiigazítása tekintetében egy exportáló termelő új bizonyítékot nyújtott be a halasztott fizetéssel vásárolt import nyersanyagra fizetendő 3 %-os adóval kapcsolatban, amelyet a kivitelre kerülő ADK gyártásához felhasznált nyersanyag esetében nem szednek be. A Bizottság meggyőződött róla, hogy a 3 %-os adó a belföldi piacon értékesített ADK-hez felhasznált nyersanyagot terheli, de azt nem szedték be a Közösségbe exportált ADK gyártásához felhasznált nyersanyag tekintetében. A követelést tehát elfogadták. (70) Egy exportáló termelő megismételte a rendes értéknek a kereskedelmi szintek közötti különbségek szerinti kiigazítására vonatkozó kérését arra hivatkozva, hogy a Közösségben csak kiskereskedőknek exportált, míg a belföldi piacon egyaránt értékesített kiskereskedőknek és végfelhasználóknak. Új magyarázatokat és bizonyítékokat nyújtott be annak alátámasztására, hogy a kétféle elosztási csatornában különböző szerepet töltött be. A fenti információt a vizsgálat igen késői szakaszában nyújtották be, és korábban sohasem utaltak azokra annak ellenére, hogy a kérdőívre adott válaszok átnézését követően és a helyszínen is tettek fel kérdéseket a hazai végfelhasználók és kiskereskedők tekintetében betöltött szerepek eltéréseivel kapcsolatban. A kérdőívre és a pótlólagos információkérésre adott válaszok, valamint a helyszíni magyarázatok az árkülönbséget csak annyiban indokolták, hogy a kiskereskedőknek tovább kell értékesíteniük a terméket, és ezért nem áll módjukban elfogadni a felhasználói szintű árakat. A Bizottság továbbá az azonos típusú ADK – és a VI alatt Törökországban tapasztalt magas infláció miatt – azonos hónapra vonatkozó, végfelhasználóknak és kiskereskedőknek felszámított árainak összehasonlításával újra ellenőrizte, hogy volt-e következetes árkülönbség. Ez az összehasonlítás jelentős eltéréseket tárt fel az azonos típusú hazai vevőknek kiszabott árak között, és nem mutatta ki, hogy a végfelhasználóknak ajánlott árak következetesen magasabbak lettek volna. E körülmények között a követelést elutasították, és az ideiglenes rendelet (83) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. (71) A fent említett helyesbítések kivételével tehát az ideiglenes rendelet (81) és (83)–(88) preambulumbekezdésében leírt ideiglenes megállapításokat megerősítik. d) Dömpingkülönbözet (72) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az érintett termék minden egyes típusának súlyozott átlag rendes értékét vetették össze a megfelelő típus súlyozott átlag exportárával. (73) A számítások ellenőrzését követően véglegesen megállapított dömpingkülönbözet a CIF a Közösség határára szállítva, vámfizetés nélküli importár százalékában kifejezve: - Celik Halat ve Tel Sanayii A. S.: 55,2 % - Has Celik ve Halat San Tic A. S.: 17,8 %. (74) Új információ hiányában e tekintetben a maradvány dömpingkülönbözet meghatározására szolgáló, az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdésében leírt módszert megerősítik. Ennek alapján a végleges maradvány dömpingkülönbözetet az együttműködő vállalatok számára megállapított legmagasabb szinten határozták meg, azaz 55,2 %-ban. 7. Oroszország a) Általános szempontok i. A piacgazdasági státus elemzése (75) Új információ hiányában e tekintetben megerősítést nyert az az eredmény, amely szerint egy orosz exportáló termelő tekintendő a vizsgálatban nem együttműködőnek. Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően az együttműködő exportáló termelők a piacgazdasági státus (MES) megállapítására vonatkozó megjegyzéseket nyújtottak be, amelyek többnyire megismételték azokat a korábbi, a MES javasolt megállapítására vonatkozó követelésük nyilvánosságra hozatala után tett megjegyzéseiket, amelyekre az ideiglenes eredmények nyilvánosságra hozatalával együtt választ kaptak. Megjegyzendő, hogy mivel a JSC ChSPZ-nek a piacgazdasági státus javasolt meghatározásának nyilvánosságra hozatalát követően már alkalma nyílt megtenni megjegyzéseit, és mivel azok a megjegyzések semmilyen olyan új tényt vagy szempontot nem vetettek föl, amelyek érvénytelenítették volna a Bizottság megállapításait, a MES meghatározása az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának megfelelően hatályban marad a teljes vizsgálat alatt. Mindenesetre az ideiglenes rendelet kihirdetését követően felvetett kifogások szintén nem érintették volna a MES meghatározását. (76) Az együttműködő exportáló termelő három fő okból vitatta a piacgazdasági státus iránti kérelmének elutasítását. A vállalat azt állította, hogy: i. a meghatározásra kitűzött három hónapos határidő be nem tartása megsértette a jogi elvárásait, a védelemhez való jogát és a jó gyakorlat elvét; ii. a dömpingkérdőív teljes kitöltésének elvárása (ideértve a rendes érték meghatározására vonatkozó adatokat) szükségtelenül leterhelte a vállalatot; iii. a MES meghatározása az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának hibás értelmezésén és a kérelmező tényleges helyzetének helytelen elemzésén vagy értelmezésén alapul. Nevezetesen, nézetei szerint a nem valódi piaci értékeket tükrözőnek tekintett költségek nem voltak jelentős ráfordítások; a termelő világos, alapvető könyvvitellel rendelkezett (nevezetesen az orosz jogszabályok szerint készült könyveléssel); könyvelését független könyvvizsgáló ellenőrizte a nemzetközi számviteli szabványoknak megfelelően, és az orosz és a nemzetközi számviteli szabványok között fennálló eltéréseknek kiigazításhoz vagy egyeztetéshez kellett volna vezetniük, nem pedig a MES iránti kérelem elutasításához; a VI alatt az adósságok kompenzálásával történő kifizetések kivételesek voltak, a reálpiaci értékek figyelembevételével történtek, az érintett termékhez nem kapcsolódó kisebb költségtényezőkre vonatkoztak, és nem minősültek csere-/ellen- vagy kompenzációs üzletnek. (77) Bár kétségtelen, hogy a Bizottság a vizsgálat megkezdését követő három hónapon belül nem tudta befejezni a MES meghatározását, a megállapításokat a helyes ügyvitel elveinek megfelelően a lehetőségekhez képest haladéktalanul a vállalat rendelkezésére bocsátotta. A vállalat joga a védekezésre és abbéli elvárásai, hogy a javaslatra megjegyzéseket tehet és a meghatározás szempontjából releváns információit benyújthatja, semmilyen tekintetben sem sérültek, mivel a vállalatot felkérték, hogy adja elő a MES javasolt meghatározásával kapcsolatos véleményét és ellenérveit, és ehhez ésszerű határidőt biztosítottak számára. Az analóg ország kiválasztása tekintetében is kikérték a véleményét. A fenti megállapítás szerint, a MES meghatározásának nyilvánosságra hozatala után válaszként kapott megjegyzések nem tártak fel olyan új tényt vagy szempontot, amelyek érvénytelenítették volna a Bizottság megállapításait. (78) A teljes kérdőív kitöltését kívánatosnak tekintették annak érdekében, hogy a Bizottság a vállalat által szolgáltatott adatok alapján állapíthassa meg a rendes értéket, amennyiben a MES indokolt. A kérdőív kitöltésével járó teherrel kapcsolatban elmondható, hogy a kérdőívben kért információ egy részét már a MES igénylő nyomtatványon is fel kellett volna tüntetni. Mindenesetre a vállalat különleges körülményeit kellően figyelembe vették, ugyanis az eredeti határidőhöz képest kétszer egy-egy hét hosszabbítást kapott. (79) A vállalat beadványával ellentétben a helyszíni ellenőrzések és a vállalat által benyújtott magyarázatok feltárták, hogy számos lényeges ráfordítás esetében a költségek nem tükrözték a valódi piaci értéket. Fontos megjegyezni, hogy a vállalatnak több mérlege volt. A vállalat benyújtott i. egy USA dollárban, a nemzetközi számviteli szabványokkal összhangban készült, de nem auditált mérleget; ii. az orosz szabványnak megfelelően auditált, de a nemzetközileg elfogadott számviteli szabványoktól eltérő mérleget. A vállalat többszöri kérés ellenére sem adott magyarázatot arra, hogyan lehet a különböző mérlegek között tapasztalt eltéréseket összeegyeztetni, tehát nem tudta az egyetlen könyvvitel létezését bizonyítani. Azt sem tudta továbbá bizonyítani, hogy bármelyik mérleget a nemzetközi számviteli szabványokkal összhangban független könyvvizsgáló auditálta volna. Az 1998-as USA dollárban készült mérleg számos "háromszögüzletet" említ. A vállalat 1999-re nem tudott ilyen mérleget bemutatni annak megállapítására, hogy a VI idejére megszűnt-e ez a gyakorlat, és a Bizottság számos ügylet esetében azt tapasztalta (1999-es úthasználati díj, vízellátás, azaz minden terméket érintő általános költségek), hogy ezeket részben más vállalat fizette, vagy közösen rendezték, és ennek a gyakorlatnak a létezését a vállalat is elismerte. ii. Analóg ország kiválasztása (80) Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően a panaszos megkérdőjelezte Korea analóg országként való kiválasztását a Cseh Köztársaság helyett. A kezdeményezési értesítésben az utóbbi (és Brazília) szerepelt lehetséges analóg országként. A panaszos azt állította, hogy Korea kiválasztása kedvezett az orosz exportáló termelőknek, amint azt az Oroszország és a Cseh Köztársaság ideiglenes dömpingkülönbözetei közötti különbség is mutatja. Az a tény, hogy a cseh és az orosz termelők katalógusai ugyanazt az ADK termékskálát ajánlják a belföldi és az exportpiacokon is, szintén érvényteleníti az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdésében foglalt, a Cseh Köztársaság választása elleni érveket. (81) A vizsgálat alatt minden érdekelt felet megfelelő időben tájékoztattak Korea mint alkalmas, piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztásának okairól. Megjegyzések csak az érintett exportáló termelőktől érkeztek, és ezek egyetértettek a választással. Ellenvetés hiányában Koreát választották megfelelő analóg országnak. Az a tény továbbá, hogy a cseh és orosz termelők katalógusai ugyanolyan típusú ADK-ket tartalmaznak, ebben az esetben teljesen érdektelen, ugyanis alig volt átfedés a VI során az orosz exportáló termelők által a Közösségbe exportált ADK-típusok, és a cseh együttműködő exportáló termelő által saját belföldi piacán értékesített ADK-típusok között. Más olyan érv, amely megkérdőjelezné Korea analóg országként való alkalmasságát, nem merült föl. (82) E körülmények között a Korea megfelelő analóg országként való alkalmazására vonatkozó döntést fenntartották. iii. Egyedi elbánás (83) Az egyedi elbánásra vonatkozó új információk hiányában az ideiglenes rendelet (101)–(105) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. b) Rendes érték (84) Az együttműködő exportáló termelő azzal érvelt, hogy a számított rendes értékek alkalmazása szükségtelenül megemelte a dömpingkülönbözetét. Azt javasolta, hogy a belföldi értékesítési árakat terjesszék ki az ADK különböző típusainak és modelljeinek meghatározására használt egyes jellemzők tágításával, ezáltal növelve a koreai piacon értékesített, a Közösségbe exportált típusokkal összehasonlítható típusok számát. (85) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja arról rendelkezik, hogy az Oroszországhoz hasonló országokból érkező behozatal esetében a rendes értéket valamely piacgazdasági alapon működő harmadik országbeli ár vagy számított érték alapján kell megállapítani, kivéve ha az exportáló termelő teljesíti a fent említett rendelkezés c) albekezdésében foglalt feltételeket. A kérés teljesítése ezért nem volt lehetséges. (86) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. c) Exportár (87) Az exportárra vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (107) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. d) Összehasonlítás (88) Az együttműködő exportáló termelő vitatta az analóg ország költségeinek alkalmazását az exportáraknak a szállítási és ehhez kapcsolódó költségek (kezelési, rakodási és járulékos költségek) tekintetében történő kiigazítása érdekében. Azzal érvelt, hogy saját költségeit kellene használni, mivel azokat független szállítmányozóknak és biztosítóknak fizeti, tehát követik a piaci árakat. Ez a megközelítés megegyezne a Bizottságnak a jutalék-, csomagolási és hitelköltségek tekintetében alkalmazott megközelítésével. Másik eshetőségként az együttműködő exportáló termelő a szállítási költségkeret ellenőrzését kérte, mivel azt ésszerűtlennek tartotta. (89) Az a kérés, hogy a kiigazítást az orosz exportáló termelő számára felmerülő szállítási és kapcsolódó költségekre alapozzák, nem fogadható el. Ez a termelő valójában nem részesül piacgazdasági elbánásban. Nem bizonyította továbbá, hogy ezek a költségek tükrözik a piac jelzéseit. A szállítási költségkeret az analóg országban összegyűjtött és ellenőrzött adatokon alapul. A kérésnek megfelelően az eredményt újra ellenőrizték és megerősítették. (90) A fent említett követelést követően és az előző bekezdés megállapításainak figyelembevételével a Bizottság felülvizsgálta a csomagolási költségekkel kapcsolatos álláspontját, és a kiigazítást az analóg ország termelőjétől kapott adatokra alapozta. (91) Az exportár a hitel és jutalék tekintetében történő kiigazításai változatlanul maradtak, mivel ezeket valószínűleg nem torzította el a nem piacgazdasági környezet. (92) Ezért – a fenti helyesbítések kivételével – az ideiglenes rendelet (108) és (109) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. e) Dömpingkülönbözet (93) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az érintett termék minden egyes típusának súlyozott átlag rendes értékét vetették össze a megfelelő típus súlyozott átlag exportárával. (94) A számítások ellenőrzését követően véglegesen megállapított dömpingkülönbözet a CIF a Közösség határára szállítva, vámfizetés nélküli importár százalékában kifejezve: - Cherepovetsky Staleprokatny Zavod: 36,1 %. (95) Új információ hiányában e tekintetben a maradvány dömpingkülönbözet meghatározására szolgáló, az ideiglenes rendelet (112) preambulumbekezdésében leírt módszert megerősítik. Ennek alapján a végleges maradvány dömpingkülönbözet 50,7 %. D. KÖZÖSSÉGI IPARÁG (96) A közösségi iparágra vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (114)–(120) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat megerősítik. E. KÁROKOZÁS 1. A károkozásra vonatkozó adatok összegyűjtése (97) Néhány érdekelt fél nem értett egyet azzal a Bizottság által elfogadott módszerrel, amely szerint az érintett termékre vonatkozó információt – termelés, kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítés, készletek és foglalkoztatás – a teljes közösségi iparágtól kérte be, majd a fennmaradó károkozási mutatók elemzését a közösségi iparágból vett vállalatmintára alapozta. A felek azt állították, hogy ez a módszer állítólagosan elégtelen ahhoz, hogy a Bizottság teljesítse az alaprendelet 3. cikk (5) bekezdésének értelmében fennálló kötelezettségeit. (98) Az ideiglenes megállapításokhoz a Bizottság az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően minden, az iparág helyzetét befolyásoló gazdasági tényezőt és mutatószámot értékelt, és az alaprendelet 17. cikkében ismertetett mintavételi eljárást alkalmazta. Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt követelményekkel tökéletesen összhangban levő mintavételezésre a panaszos/támogató közösségi termelők számának figyelembevételével, valamint a vizsgálatnak a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen ellenőrizhető, ésszerű számú félre történő korlátozása érdekében (öt vállalatból álló minta) volt szükség. Meg kell jegyezni, hogy az érdekelt felek egyike sem vitatta sem a minta kiválasztását, sem annak reprezentativitását. (99) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (123)–(125) preambulumbekezdésében ismertetett módszert megerősítik. 2. Látszólagos közösségi felhasználás (100) Egy érdekelt fél vitatta a (128) preambulumbekezdés megállapítását, amely szerint az 1999-es látszólagos felhasználás csökkenését az importőrök/kereskedők 1998-ban felhalmozott készleteinek értékesítése magyarázhatja. Azzal érvelt, hogy a látszólagos felhasználáscsökkenés oka a közösségi hajózási és halászati ágazat azon döntése, amely szerint közösségi vámkezelés nélkül vásárolnak harmadik országokból ADK-t, másrészt az a tény, hogy egyes importőrök növelték ADK-eladásaikat a Közösségen kívül elhelyezkedő, part menti olajfúrótornyoknak annak érdekében, hogy így kerüljék el a dömpingellenes intézkedések bevezetésének hatásait. (101) Először is meg kell jegyezni, hogy az állítás alátámasztására semmilyen bizonyítékot nem nyújtottak be. (102) Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy a látszólagos fogyasztás, tehát a közösségi termelők eladásai és a harmadik országokból a Közösségbe irányuló behozatal mennyisége nem feltétlenül tükrözi az érintett felhasználók tényleges fogyasztását. (103) Végül a korábbi vizsgálat tapasztalatai alapján figyelembe véve az ADK-nek a felhasználók összköltségeiből való alacsony részesedését, valószínűtlen, hogy a hajózási és halászati ágazatok az útvonalaik szerint döntenének az ADK-beszerzéseikről. (104) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (126)–(128) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. 3. Az érintett behozatal hatásainak összesített értékelése (105) Az érintett behozatal hatásainak összesített értékelésére vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (129)–(132) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. 4. Az érintett országokból származó behozatal a) A dömpingelt behozatal mennyisége és piaci részesedése (106) A thaiföldi exportáló termelő azzal érvelt, hogy a Közösségbe irányuló kivitele a teljes mérlegelt időszak alatt elhanyagolható volt. (107) A Thaiföldről származó ADK behozatala 1999-ben 1,5 %-ot, a VI során pedig 2 %-ot tett ki, tehát az alaprendelet 9. cikk (3) bekezdése értelmében nem volt elhanyagolható. Továbbá az érintett termék harmadik országokból származó 1999-es közösségi behozatalának 4,6 %-át, a VI alatti behozatalának 6,5 %-át képviselte, tehát a Kereskedelmi Világszervezet dömpingellenes megállapodásában meghatározott 3 %-os küszöb fölött volt. (108) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (133)–(134) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. b) A dömpingelt behozatalok árai i. Árfejlődés (109) Az árfejlődésre vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (135) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. ii. Alákínálás (110) Egy érdekelt fél azt állítja, hogy a Bizottság által alkalmazott kettős átváltás – a számla pénzneméről az exportőr ország nemzeti valutájára, majd euróra – ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet dömpingellenes megállapodásának 2.4.1. cikkével. (111) E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Kereskedelmi Világszervezet dömpingellenes megállapodásának 2.4.1. cikke érdektelen az alákínálás kiszámításának szempontjából, jelentősége csak a dömping megállapításában van. A kétszeres valutaátváltásból eredő bármilyen pontatlanság kiküszöbölése érdekében azonban minden exportáló termelő számítását a kérés szerint felülvizsgálták. Az exportáló termelő által megadott valutában kifejezett CIF-értéket a megfelelő árfolyam alkalmazásával közvetlenül átszámították euróra. (112) Egy török exportáló termelő azzal érvelt, hogy a kereskedelmi szintek kiigazítása az importőr helytelen megválasztásán alapult, mivel az importőr sem az exportáló termelő vevője, sem törökországi ADK-importőr nem volt. Azt állította továbbá, hogy a kiigazítás mértéke túlságosan alacsony volt. Ennek alátámasztására az exportáló termelő mintákat mutatott be egy független közösségi importőr részére kiállított, egyes ADK-típusokra vonatkozó értékesítési számlákból, valamint az importőr által közösségi vevőknek kiállított számlákból. Egy későbbi szakaszban a független importőr mérlegét is benyújtották az állítás igazolására. A vásárlások és viszonteladások közötti különbségeket tükröző árrés magasabb volt a Bizottság által az ideiglenes szakaszban alkalmazott árrésnél. (113) Először is meg kell jegyezni, hogy az egyetlen együttműködő független importőrtől származó érdemi információ hiánya következtében az exportáló termelő árainak kereskedelmi szintek különbségei szerinti kiigazítására a rendelkezésre álló információ, azaz egy közösségi importőrszövetség által megadott adatok és annak egy tagja által szolgáltatott bizonyíték alapján került sor. E tekintetben érdemes megemlíteni, hogy a vizsgálat megindításakor a Bizottság megkereste a török exportáló termelő által javasolt független importőrt, de az sem a kérdőívre nem válaszolt, sem más információt nem adott meg. Az importőrszövetség tájékoztatást kapott a kiigazításról, és nem emelt kifogást. A kiigazítás továbbá figyelembe vett minden, a független importőrök számára a behozatal és az ex works értékesítés között felmerülő vonatkozó költséget, és így nem a vásárlás és viszonteladás közötti átfogó árrést tükrözte, ahogyan azt a török exportáló termelő állította. A fentiek alapján úgy tekinthető, hogy az ideiglenes szakaszban elvégzett kiigazítás megfelelően tükrözi a kereskedelmi szintek közötti különbségeket. A kérést tehát elutasították. (114) Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a szakítószilárdság, a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (137) preambulumbekezdésében foglalt állításával ellentétben, az árakat alapvetően befolyásoló tényező, és az alákínálás eltúlzott mértékének elkerülése érdekében kérték e jellemző figyelembevételét. (115) Bár a szakítószilárdság vállalati szintű, típusonkénti vizsgálata nem mutatott észrevehető összefüggést az árak alakulásával, az exportáló termelők árainak a közösségi iparág áraival történő összevetése kimutatta, hogy a szakítószilárdság valóban az árat befolyásoló tényező. Az alákínálásokat tehát újraszámították, figyelembe véve a szakítószilárdságot mint termékcsoportosító tényezőt. (116) Az ideiglenes rendelet (136)–(139) preambulumbekezdésében ismertetett módszer alkalmazásával, és figyelembe véve a fenti módosításokat, valamint az elírások helyesbítését, az árak különbségét a közösségi iparág súlyozott átlag (ex works) árának százalékában kifejezve, azaz az alákínálás mértékét az alábbi táblázat tartalmazza: Ország | Vállalat | Alákínálás (%) | Cseh Köztársaság | ŽDB a.s. | 24,1 | Oroszország | Cherepovetsky Staleprokatny Zavod | 41,8 | Thaiföld | Usha Siam Steel Industries Plc. | 14,2 | Törökország | Celik halat ve Tel Sanayii A.Ş. | 16,4 | Has Celik ve Halat San Tic A. S. | 27,0 | 5. A közösségi iparág helyzete a) Beruházási és tőkenövelési képesség (117) Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a beruházások hatását nemcsak az értékcsökkenés és a beruházás finanszírozásának kamatai tekintetében kell értékelni, hanem az elemzésnek ki kell terjednie a hitelképességre, a vevőkörre és a pénzügyi erőforrások felhasználásának költségeire/hasznára. (118) Meg kell jegyezni, hogy a hitelképesség elemzésére az ideiglenes rendelet (153) preambulumbekezdésében került sor. (119) A vevőkört a nyereséges üzlet részbeni vagy egészbeni megszerzése érdekében az üzlet nettó eszközeinek értékén felül fizetendő többletösszegként határozhatjuk meg (a vásárolt vevőkört eszközként kell tőkésíteni). Ilyen módon a vevőkört csak akkor elemeznénk, ha csökkenése befolyásolta volna a jövedelmezőséget, de ebben az esetben erről nincs szó. (120) Végezetül a közösségi iparág beruházásainak olyan költség-haszon elemzése, amely túllép a beruházásnak a nyereségességre gyakorolt hatásának elemzésén, túlmutat ennek az eljárásnak a hatókörén. (121) Ugyanezek az érdekelt felek azzal érveltek, hogy az előző dömpingellenes eljárás vizsgálata során a Bizottság azt tapasztalta, hogy a közösségi iparág beruházásai 1994 és 1998 között jelentősen növekedtek, és hatásukat a mérlegelt időszak alatti értékcsökkenés és fizetett kamat tekintetében is elemezni kellene. (122) Bár a mérlegelt időszakban 9 %-kal nőtt az értékcsökkenés, az üzemek és gépsorok tényleges értékcsökkenése 3 %-kal csökkent, ami azt mutatja, hogy nem nagyarányú beruházás történt, csak a már teljesen amortizálódott régi berendezések szükséges cseréje. Az értékcsökkenési adatok a mérlegelt időszak előtt végrehajtott beruházások értékcsökkenési terheit is tartalmazzák. Az ideiglenes rendelet (152) preambulumbekezdésében megállapítottakkal összhangban az értékcsökkenés növekedésének hatása a nyereségességre csekély. (123) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (151)–(153) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. b) Egyéb tényezők (124) Egyéb releváns károkozási tényezővel kapcsolatos új információ hiányában az ideiglenes rendelet (141)–(150) és (154)–(157) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. c) A károkozással kapcsolatos következtetések (125) A fentiek alapján megerősítik, hogy a dömpingellenes intézkedések 1999-es bevezetését követően a közösségi iparág helyzete stabilizálódott, de a VI-ban még mindig gyenge volt: a termelés nagyjából állandó volt, a kapacitáskihasználás stagnált és a készletek többé-kevésbé azonos szinten maradtak. Bár az értékesítés az 1999-es 66331 tonnáról a VI-ban szerényen 67671 tonnára emelkedett, a közösségi iparág piaci részesedése nem nőtt, a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó országokból származó helyreállt, a hatékony verseny következtében. A közösségi iparág értékesítési árai az 1999-ben bevezetett dömpingellenes intézkedések ellenére is alapvetően ugyanazon a szinten maradtak. (126) A közösségi iparág nyereségessége tekintetében elmondható, hogy bár enyhén javult, és a mérlegelt időszak alatt a –1,4 %-os veszteséges szintről elérte a nullszaldó szintet, még mindig olyan alacsony maradt, hogy a közösségi iparág hosszú távú életképessége nem biztosítható. (127) A közösségi iparágnak tehát az 1999-es dömpingellenes intézkedések bevezetéséből alig származott előnye az érintett országokból származó megnövekedett mennyiségű, és jelentősen a közösségi iparág árai alá kínáló behozatal következtében. (128) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (158)–(161) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat, tehát azt a tényt, hogy a közösségi iparág az alaprendelet 3. cikkének értelmében súlyos kárt szenvedett, megerősítik. F. OKSÁGI VISZONY (129) Az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy nincs okozati viszony a dömpingelt behozatal és a közösségi iparágat ért kár között, és a kárt, ha egyáltalán létezik, az alábbi tényezők együttesének kell tulajdonítani: a látszólagos fogyasztás csökkenése; a közösségi iparág által a beruházásokkal és a termelőkapacitással kapcsolatban hozott hibás döntések révén magának okozott kár; és a más harmadik országokból származó behozatal, ideértve a Koreából és Malajziából származó behozatalt is, amelynek esetében nem állapítottak meg dömpinget. (130) Mivel az egyéb közösségi termelők helyzetére és a nyersanyagok árának alakulására vonatkozóan új információt nem nyújtottak be, az ideiglenes rendelet (172), (173) és (180)–(182) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. 1. A látszólagos fogyasztás alakulása (131) Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a közösségi iparág csökkenő értékesítései és termelése a látszólagos fogyasztás tendenciáját követte, ami bizonyítja, hogy ez utóbbi, és nem az érintett országokból származó dömpingelt behozatal okozta a közösségi iparág által elszenvedett kárt. (132) A látszólagos fogyasztás alakulásával kapcsolatban érdemes emlékeztetni az ideiglenes rendelet (126)–(128) és (169)–(171) preambulumbekezdésének megállapításaira. (133) Miközben a látszólagos fogyasztás jelentősen nőtt 1998-ban (9 %-kal), ebből a közösségi iparágnak alig származott előnye (a független közösségi vevők felé történő értékesítések 2 %-kal nőttek), az érintett országok Közösségbe irányuló kivitele viszont ugyanebben az évben, amikor nem voltak hatályban dömpingellenes intézkedések, 42 %-kal nőtt. A látszólagos felhasználás 1999-ben bekövetkezett jelentős csökkenése (–14 %), amely egybeesett a dömpingellenes intézkedések bevezetésével, nem sújtotta az érintett országokat, ezek ugyanis a Közösségbe irányuló kivitelük további 89 %-os növekedését könyvelhették el. Mindez világosan mutatja, hogy nem a felhasználás visszaesése, hanem egyéb tényezők, például az érintett országokból származó dömpingelt behozatal tartós és jelentős növekedése okoz kárt a közösségi iparágnak. (134) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (169)–(171) preambulumbekezdésében leírt megállapításokat megerősítik. 2. A beruházásokkal kapcsolatban hozott hibás döntések révén előidézett saját kár (135) Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a közösségi iparágnak a VI során tapasztalt alacsony nyereségessége (0 %) a közösségi iparág beruházásnöveléssel kapcsolatos hibás döntéseinek tudható be. (136) A fenti (122) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az üzemek és gépsorok értékcsökkenése a mérlegelt időszakban 3 %-kal csökkent, ami mutatja, hogy nem nagyarányú beruházás történt, hanem a teljesen amortizálódott régi berendezések szükséges cseréje. A beruházás természetesen növelte a kapacitást, de ez szükséges volt a közösségi iparág versenyképességének fenntartásához. A közösségi iparág alacsony nyereségességének fő oka a kisebb értékesített mennyiség, illetve az a tény, hogy árait az érintett országokból származó olcsó dömpingelt behozatal áraihoz kellett igazítania. (137) Ugyanezek az érdekelt felek állították továbbá, hogy egyes közösségi termelők nem vizsgálták felül helyzetüket, hogy fel tudják venni a versenyt, amennyiben nem ruháztak be az új gyártási technológiákba, elmulasztották a termékskálájukkal kapcsolatos kutatás-fejlesztési innovációt és nem racionalizálták egész tevékenységüket. (138) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közösségi iparág beruházott új gyártási technológiába, képes volt innovációra és racionalizálta tevékenységét. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megemlíteni számos közösségi termelő gyártási és értékesítési tevékenységének átszervezését. (139) Megállapítható tehát, hogy a közösségi iparág helyzete a VI során nem tulajdonítható a közösségi iparág saját beruházásaival kapcsolatos hibás döntéseinek. 3. Más harmadik országokból származó behozatal (140) Más harmadik országokkal kapcsolatban néhány érdekelt fél kérelmezte annak biztosítását, hogy a más harmadik országokból származó behozatal hatását ne tulajdonítsák az érintett országokból érkező behozatalnak. Az orosz exportáló termelő azt állította, hogy a Romániából származó behozatal nemcsak a közösségi iparág árainak, hanem még az ő árainak is alákínál. a) Korea és Malajzia (141) A Koreából és Malajziából származó behozatal a mérlegelt időszakban jelentős növekedést mutatott (288 %), és piaci részesedése az 1997-es 2,4 %-ról a VI során 10 %-ra nőtt. Egy koreai exportáló termelő kivételével megállapítható, hogy áraikkal alákínáltak a közösségi iparág árainak a VI-ban. (142) Bár az érintett országokból származó behozatal növekedése a mérlegelt időszakban alacsonyabb volt (215 %), piaci részesedése (10,8 %) a VI-ban még mindig magasabb volt, mint Koreáé vagy Malajziáé. A VI-ban Korea és Malajzia esetében tapasztalt alákínálás mértéke pedig összességében lényegesen alacsonyabb volt, mint az érintett országok esetében tapasztalt. (143) A közösségi iparág tehát az érintett országokból származó dömpingelt behozatal nélkül minden valószínűség szerint a Koreából és Malajziából származó behozatal versenye ellenére is növelhette volna eladásait. Ez utóbbinak tehát nem volt olyan hatása, hogy megszüntesse a dömpingelt behozatal és a közösségi iparág helyzete között fennálló oksági viszonyt. b) Más harmadik országok, Koreán és Malajzián kívül (144) A jelenlegi vizsgálatban nem érintett harmadik országok által értékesített mennyiség 63 %-kal csökkent a mérlegelt időszak során, elsősorban a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó országokból származó behozatal csökkenésének következtében. Ebben az összefüggésben a más harmadik országok piaci részesedése (kivéve az érintett országokat, Koreát és Malajziát) az 1997-es 24,6 %-ról a VI-ra 9,7 %-ra csökkent. Az érdekelt felek által a közösségi iparágnak kárt okozóként említett országok közül csak Lengyelországnak és Romániának volt legalább 1 %-os piaci részesedése a VI-ban. (145) A mérlegelt időszak alatt Lengyelország piaci részesedése 3,3 %-ról 2,9 %-ra csökkent, kilogrammonkénti értékesítési árai pedig 23 %-kal emelkedtek. Ebben az összefüggésben nem állítható, hogy Lengyelország hozzájárult a közösségi iparág által elszenvedett súlyos kárhoz. (146) Románia piaci részesedése a mérlegelt időszak alatt állandó volt (1997-ben 0,9 %, 1998-ban 1,1 %, 1999-ben 0,9 % és a VI-ban 1 %), az ebből az országból származó behozatal pedig 8 %-kal nőtt, az 1997-es 1398 tonnáról a VI-ban 1510 tonnára. A mérlegelt időszak alatt a romániai ADK kilogrammonkénti árai, az 1998. év kivételével, következetesen magasabbak voltak az orosz exportáló termelők árainál, és következetesen alacsonyabbak a közösségi iparág árainál. Feltételezhető tehát, figyelembe véve Románia állandó piaci részesedését (amely 1997-ben és 1999-ben elhanyagolható volt), hogy a közösségi iparágra nem volt olyan hatása, hogy megszüntesse az érintett behozatalok és a közösségi iparág helyzete között fennálló oksági viszonyt. (147) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (174)–(179) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. 4. Következtetések (148) Megerősítést nyert, hogy bár egyéb tényezők, konkrétan a Koreából, Malajziából és Romániából érkező behozatal, negatív hatással lehettek a közösségi iparág helyzetére a VI-ban, ez a hatás nem volt olyan, hogy megszüntesse a dömpingelt behozatal és a közösségi iparág helyzete között fennálló oksági viszonyt. Az érintett országokból érkező behozatalt önmagában tekintve megállapítható tehát, hogy súlyos kárt okozott a közösségi iparágnak az ideiglenes rendelet (164)–(168) preambulumbekezdésében foglaltak szerint. G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK 1. Információgyűjtés és a közösségi iparág érdeke (149) Az információgyűjtésre és a közösségi iparág érdekére vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (186)–(196) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat megerősítik. 2. A beszállító iparág érdeke (150) Egy érdekelt fél azzal érvelt, hogy az intézkedések bevezetése negatívan fogja érinteni a nyersanyagszállítókat, ugyanis a Bizottság nem vette figyelembe a hatályban levő dömpingellenes intézkedések hátrányos hatását azokra a huzalalapanyag-szállítókra, akik az intézkedések hatálya alá tartozó harmadik országok termelőinek exportálnak. (151) Az egyetlen együttműködő nyersanyagszállító (acéldrótgyártó) azt jelezte, hogy az intézkedések bevezetése kedvező hatással lenne az üzletére. Ez a vállalat is exportált harmadik országokba, ideértve a korábbi és a jelenlegi vizsgálat alá tartozó országokat. Az ideiglenes rendelet következtetéseit a beszállító iparág érdekeiről továbbá egyetlen nyersanyagszállító sem vitatta. (152) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (197)–(201) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. 3. Az importőrök/kereskedők érdeke (153) Egy importőrszövetség azzal érvelt, hogy mivel a legtöbb importőr számára az ADK jelenti a fő üzletet, a fennmaradáshoz számukra létfontosságú a megfelelő értékesített mennyiség fenntartása. A szövetség azt állította továbbá, hogy a közösségi termelők saját integrált értékesítési csatornákkal rendelkeznek, és nem adnak el független kereskedőkön keresztül. Így – figyelembe véve a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó országok számát – az importőrök helyzete egyre bizonytalanabbá válik. (154) Először is az érdekelt felek egyetlen olyan új szempontot sem szolgáltattak etekintetben, amely változtatna az ideiglenes szakasz megállapításain. (155) Megállapították továbbá, hogy léteznek az intézkedések hatálya alá nem tartozó alternatív beszállítói források, ideértve a közösségi iparágat is. Bár számos közösségi termelő valóban rendelkezik saját integrált értékesítési csatornával, a közösségi iparág által szolgáltatott információ azt mutatja, hogy független importőröknek/kereskedőknek is értékesítenek a Közösségben. Az érvet ezért el kell utasítani. (156) Egy másik érdekelt fél azzal érvelt, hogy az intézkedések a Koreából és Malajziából származó ADK javára megszüntetik az importversenyt, így ezek el fogják árasztani a Közösség piacát. Ez további kárt fog okozni a közösségi iparágnak, korlátozza a beszállítói forrásokat és hátrányosan megkülönbözteti az érintett országokból származó ADK vásárlóit. (157) Bár valószínű, hogy a koreai és a malajziai exportáló termelők növelni fogják piaci részesedésüket, valószínűtlen, hogy elárasztanák a Közösség piacát, ugyanis jelenlegi kapacitáskihasználásuk magas, és az ezen országok esetében tapasztalt alákínálás mértéke alacsonyabb (illetve egy koreai exportáló termelő esetében nem létezik), mint az érintett országok esetében. A diszkriminációval kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy etekintetben nincs szó diszkriminációról, mivel a Koreából és Malajziából származó behozatallal kapcsolatban – a többi érintett országgal ellentétben – nem állapítottak meg dömpinget. Az érvet ezért el kell utasítani. (158) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (202)–(207) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik. 4. A felhasználók érdeke (159) A felhasználók érdekére vonatkozó új információ hiányában az ideiglenes rendelet (208)–(211) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat megerősítik. 5. A közösségi érdekre vonatkozó következtetések (160) A fentiek alapján az ideiglenes rendelet (212)–(215) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes megállapításokat megerősítik, azaz a közösségi érdek alapján nem áll fenn olyan kényszerítő körülmény, amely akadályozná a dömpingellenes intézkedések bevezetését. H. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK 1. A kár megszüntetésének szintje (161) Az ideiglenes rendelet (216)–(219) preambulumbekezdésében ismertetett módszer alkalmazásával és a fenti (111)–(115) preambulumbekezdésben említett módosítások, valamint az elírások helyesbítésének figyelembevételével az ADK súlyozott átlag exportárait vetették össze a közösségi iparág által a Közösség piacán felszámított – és 5 %-os haszonkulcs érvényesítésére kiigazított – eladási árakkal. A különbséget ezután az exportáló termelőnek a CIF a Közösség határára szállítva exportárának százalékában fejezték ki. 2. Végleges dömpingellenes intézkedések (162) A fentiek alapján megállapítható, hogy a tapasztalt dömpingkülönbözetnek megfelelő végleges dömpingellenes vámot kell bevezetni, két vállalat – egy thaiföldi és egy törökországi – kivételével, amelyek számára a vám az alacsonyabb károkozási szinttel egyezik meg, az alaprendelet 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően. Ország | Vállalat | Végleges vám (%) | Cseh Köztársaság | ŽDB a.s. | 30,7 | Az összes többi vállalat | 47,1 | Oroszország | Cherepovetsky Staleprokatny Zavod | 36,1 | Az összes többi vállalat | 50,7 | Thaiföld | Usha Siam Steel Industries Plc. | 24,8 | Az összes többi vállalat | 42,8 | Törökország | Celik halat ve Tel Sanayii A.Ş. | 31,0 | Has Celik ve Halat San Tic A. S. | 17,8 | Az összes többi vállalat | 31,0 | 3. Az eljárás megszüntetése Korea és Malajzia tekintetében intézkedések bevezetése nélkül (163) A Koreára és Malajziára vonatkozó vizsgálat eredményei alapján, és figyelembe véve, hogy az e két ország esetében megállapított dömpingkülönbözet az alaprendelet 9. cikk (3) bekezdésében megállapított 2 %-os küszöb alatt van, az eljárást az érintett termék Koreából és Malajziából származó behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetése nélkül meg kell szüntetni. A Koreából és Malajziából származó behozatalra vonatkozó eljárást az egyes Cseh Köztársaságból, Koreai Köztársaságból, Malajziából, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó vas- és acélkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással összefüggésben felajánlott kötelezettségvállalások elfogadásáról, és a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó behozatalra vonatkozó eljárás megszüntetéséről szóló, 2001. július 26-i 2001/602/EK bizottsági határozat [3] megszüntette. 4. Kötelezettségvállalások (164) A cseh köztársasági és törökországi exportáló termelők által felajánlott kötelezettségvállalásokat az ideiglenes szakaszban elfogadták. A megállapított legalacsonyabb árakat a vizsgálat végleges eredményeinek megfelelően megváltoztatták. (165) Az ideiglenes eredmények nyilvánosságra hozatalát követően az oroszországi és thaiföldi exportáló termelők az alaprendelet 8. cikk (1) bekezdésével összhangban felajánlották az árra vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Ezzel azt vállalták, hogy az érintett terméket olyan vagy annál magasabb áron értékesítik, amely megszünteti a dömping káros hatásait. A vállalatok rendszeresen és részletesen tájékoztatják a Bizottságot a Közösségbe irányuló kivitelükről annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse a kötelezettségvállalásokat. Továbbá a termék jellege, a vállalatok szervezete és értékesítésük módja olyan, hogy a vállalt kötelezettségek megkerülésének csekély a kockázata. (166) Ennek alapján a felajánlott kötelezettségvállalásokat elfogadhatónak tekintik, és az érintett vállalatok tájékoztatást kaptak az elfogadás alapjául szolgáló alapvető tényekről, szempontokról és kötelezettségekről. (167) Annak érdekében, hogy a Bizottság még hatékonyabban felügyelhesse a vállalatok kötelezettségvállalásainak betartását, amikor a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet bemutatják az illetékes vámhatóságnak, a dömpingellenes vám alóli mentesség feltétele egy, legalább a mellékletben felsorolt elemeket tartalmazó kereskedelmi számla bemutatása. Ezek az információk azt is lehetővé teszik a vámhatóságok részére, hogy megfelelő pontossággal meggyőződjenek arról, hogy a szállítmányok megfelelnek a kereskedelmi okmányoknak. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, vagy az nem felel meg a vámkezelésre bemutatott terméknek, a megfelelő mértékű dömpingellenes vámot meg kell fizetni. (168) Meg kell jegyezni, hogy a kötelezettségvállalás megszegése, visszavonása vagy valószínűsíthető megszegése esetén az alaprendelet 8. cikkének (9) és (10) bekezdése szerint a dömpingellenes vám kivethető. (169) Továbbá az alaprendelet 8. cikke (6) bekezdésének megfelelően a dömpinggel, károkozással és a közösségi érdekkel kapcsolatos vizsgálat az érintett országok tekintetében befejeződött, attól függetlenül, hogy a vizsgálat folyamán elfogadták a kötelezettségvállalásokat. Két thaiföldi és oroszországi exportáló termelő kötelezettségvállalását a 2001/602/EK határozat fogadta el, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk (1) Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a Cseh Köztársaságból, Oroszországból, Thaiföldről és Törökországból származó, a 73121082, 73121084, 73121086, 73121088 és 73121099 KN-kód alá tartozó, vas- vagy acélkötelek és kábelek behozatalára – ideértve a zárt sodrású kötelet is, de a rozsdamentes acélkötelet és -kábelt nem –, 3 mm-t meghaladó átmérőjű maximális keresztmetszettel, szerelvényekkel is. (2) A költségmentes a Közösség határán, vámfizetés előtti, nettó árára kivetendő végleges dömpingellenes vámok az alább felsorolt országokból származó termékek tekintetében a következők: Ország | Vám mértéke (%) | Kiegészítő TARIC-kód | Cseh Köztársaság | 47,1 | A999 | Oroszország | 50,7 | A999 | Thaiföld | 42,8 | A999 | Törökország | 31,0 | A999 | (3) A fenti vámok nem vonatkoznak az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékekre, amelyek tekintetében a következő dömpingellenes vámok alkalmazandók: Ország | Vállalat | Vám mértéke (%) | Kiegészítő TARIC kód | Cseh Köztársaság | ŽDB a.s. Bezručova 300, 735 93 Bohumín,Cseh Köztársaság | 30,7 | A216 | Oroszország | Open Joint Stock Company CherepovetskyStaleprokatny Zavod,Oroszország, 162600, Cherepovets | 36,1 | A217 | Thaiföld | Usha Siam Steel Ind. Public Company Limited 888/116 Mahatun Plaza Building,Ploenchit Road, Bangkok 10330,Thaiföld | 24,8 | A218 | Törökország | Celik Halat ve Tel Sanayii A.Ş. Fahrettın Kerım Gokaı Cad. No 14 Denızcıler iş Merkezı A. Blok Kat. 1 | 31,0 | A219 | Has Çelik ve Halat San Tic A. S. Hacilar Yolu 8. Km Kayseri Törökország | 17,8 | A220 | (4) Eltérő rendelkezés hiányában a hatályban levő vámrendelkezéseket kell alkalmazni. 2. cikk (1) Az alábbi kiegészítő TARIC-kódok alá tartozó, a következőkben megnevezett valamely vállalat által gyártott, és a Közösségben importőrként működő vállalatnak közvetlenül exportált (azaz szállított és számlázott) termékek mentesülnek az 1. cikkben meghatározott dömpingellenes vám alól, feltéve, hogy a (2) bekezdéssel összhangban importálják azokat. Ország | Vállalat | Kiegészítő TARIC-kód | Cseh Köztársaság | ŽDB a.s. Bezručova 300, 735 93 Bohumín,Cseh Köztársaság | A216 | Oroszország | Open Joint Stock Cherepovetsky,Staleprokatny Zavod,Oroszország, 162600, Cherepovets | A217 | Thaiföld | Usha Siam Steel Ind. Public Company Limited 888/116 Manatun Plaza Building,Ploenchit Road, Bangkok 10330,Thaiföld | A218 | Törökország | Celik halat ve Tel Sanayii A.Ş. Fahrettın Kerım Gokaı Cad. No. 14. Denızcıler iş Merkezı A. Blok Kat.1. | A219 | Has Çelik ve Halat San Tic A. S. Hacilar Yolu 8. Km Kayseri Törökország | A220 | (2) Az (1) bekezdésben említett behozatal az alábbi feltételekkel mentesül a vám alól: a) a szabad forgalomba bocsátási nyilatkozattal egyidejűleg a tagállam vámhatóságának bemutatják a legalább a mellékletben felsorolt szükséges információkat tartalmazó kereskedelmi számlát; és b) a vámhatóságnak bejelentett és bemutatott áru pontosan megfelel a kereskedelmi számlán szereplő leírásnak. 3. cikk (1) Az 1. cikk (1) bekezdésében ismertetett, a Cseh Köztársaságból, Thaiföldről és Törökországból származó termék behozatala tekintetében a 2001. február 2-i 230/2001/EK bizottsági rendelet által kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok útján biztosított összegeket a kivetett végleges vám szintjén kell beszedni. A dömpingellenes vám végleges mértékén felül biztosított összegeket fel kell szabadítani. (2) Az 1. cikk (1) bekezdésében ismertetett, Oroszországból származó termék behozatala tekintetében a 230/2001/EK bizottsági rendelet által kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok útján biztosított összegeket a kivetett ideiglenes vám szintjén kell beszedni. 4. cikk Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 2001. augusztus 2-án. a Tanács részéről az elnök L. Michel [1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) [2] HL L 34., 2001.2.3., 4. o. [3] HL L 211., 2001.8.4., 47. o. -------------------------------------------------- MELLÉKLET A kötelezettségvállalások alapján lebonyolított értékesítéseket kísérő kereskedelmi számlán feltüntetendő információ 1. A fejléc: "KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ALÁ TARTOZÓ ÁRUT KÍSÉRŐ KERESKEDELMI SZÁMLA" 2. A kereskedelmi számlát kibocsátó, a 2. cikk (1) bekezdésében említett vállalat neve. 3. A kereskedelmi számla száma. 4. A kereskedelmi számla kiállításának dátuma. 5. Kiegészítő TARIC-kód, amellyel a számlán szereplő árut a Közösség határán vámkezelik. 6. Az áru pontos leírása, ideértve a következőket: - a termék kódszáma (PCN) (az adott exportáló termelő által felajánlott kötelezettségvállalásban foglaltak szerint), - a pászmák száma; a pászmánkénti drótok száma; a drótoknak a pászmában való elhelyezkedése (pl. standard, warrington stb.), a kötél jellemzői (forgásálló, tömörített stb.), - a termék vállalati kódszáma (CPC) (ha van ilyen), - a KN-kód, - a mennyiség (kilogrammban és hosszúságban). 7. Az értékesítési feltételek leírása, ideértve a következőket: - a kilogrammonkénti ár, - az alkalmazandó fizetési feltételek, - az alkalmazandó szállítási feltételek, - összes engedmény és visszatérítés. 8. Az importőrként közreműködő vállalat neve, amelynek a vállalat a számlát közvetlenül kiállította. 9. A számlát kiállító vállalat tisztviselőjének neve és a következő aláírt nyilatkozat: "Alulírott igazolom, hogy az e számlán szereplő árunak az Európai Közösségbe közvetlen export útján való értékesítése a [vállalat] által felajánlott és az Európai Bizottság által a 2001/602/EK határozattal elfogadott kötelezettségvállalás hatálya alatt és feltételei szerint történik. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő információ teljes és helytálló." --------------------------------------------------