Hivatalos Lap L 010 , 12/01/2002 o. 0058 - 0066
A Tanács 2001/112/EK irányelve (2001. december 20.) a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára [1], tekintettel az Európai Parlament véleményére [2], tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3], mivel: (1) Szükség van egyes élelmiszerekkel foglalkozó vertikális irányelvek egyszerűsítésére abból a célból, hogy az azokban meghatározott termékek esetében csupán a lényeges követelmények teljesítését vegyék figyelembe a termékek belső piacon történő szabad mozgása érdekében és az Európai Tanács 1993. december 10–11-i brüsszeli döntései által megerősített, az Európai Tanács 1992. december 11–12-i edinburghi döntéseivel összhangban. (2) A gyümölcslevekről és egyes hasonló termékekről szóló, 1993. szeptember 21-i 93/77/EGK tanácsi irányelv [4] célja az volt, hogy kodifikálja az ugyanilyen témájú 75/726/EGK irányelvet [5]. (3) A 75/726/EGK és 93/77/EGK irányelv létrehozását az a tény igazolta, hogy az emberi fogyasztásra szánt gyümölcslevekre és a nektárokra vonatkozó nemzeti jogszabályok között fennálló különbségek olyan körülményeket teremtenek, amelyek a fogyasztókat nagy valószínűséggel félrevezetik, tisztességtelen versenyfeltételeket teremthetnek, és így közvetlen hatással vannak a közös piac létrehozására és működésére. (4) Az említett irányelvek ennek következtében közös szabályokat állapítottak meg, amelyek – az érintett termékek a Közösség területén történő szabad mozgásának biztosítása érdekében – meghatározzák e termékek összetételét, a fenntartott megnevezések alkalmazását, a gyártás jellemzőit, valamint a címkézéssel kapcsolatos követelményeket. (5) Az átláthatóság érdekében a 93/77/EGK irányelvet át kell dolgozni, hogy a gyümölcslevekre és bizonyos hasonló termékekre vonatkozó gyártási és forgalomba hozatali szabályok hozzáférhetőbbé váljanak. (6) A 93/77/EGK irányelvet összhangba kell hozni az élelmiszerekre vonatkozó egyéb általános közösségi jogszabályokkal, különösen azokkal, amelyek a címkézésre, a színezőanyagokra, az édesítőszerekre, valamint az egyéb engedélyezett adalékanyagokra vonatkoznak. (7) Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet [6] és különösen annak 7. cikke (2) és (5) bekezdését – bizonyos feltételek mellett – alkalmazni kell. A címkén egyértelműen fel kell tüntetni, ha egy termék gyümölcslé és sűrítményből származó gyümölcslé keveréke, gyümölcsnektárok esetében pedig azt, hogy részben vagy egészben sűrítményből készültek -e. A címkén az összetevők felsorolásának tartalmaznia kell a felhasznált gyümölcslevek és a sűrítményekből származó gyümölcslevek nevét. (8) Az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló, 1990. szeptember 24-i 90/496/EK tanácsi irányelvre [7] is tekintettel, bizonyos tagállamokban megengedett az ezen irányelvben meghatározott termékekhez történő vitaminok hozzáadása. Nincs tervben azonban e lehetőség az egész Közösségre történő kiterjesztése. Ezért a tagállamoknak jogában áll megtiltani vagy engedélyezni – a gyártási folyamat részeként történő – vitaminok, illetve ásványi anyagok hozzáadását. A termékek szabad áramlásának elvét a Közösség területén azonban minden körülmények között tiszteletben kell tartani a Szerződésben meghatározott szabályokkal és elvekkel összhangban. (9) A Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban az érintett termékekre vonatkozó egységes meghatározások és jogszabályok megállapítására vonatkozó célkitűzések, valamint a rendelkezések az általános közösségi jogszabályokkal történő összehangolása nem érhető el megfelelően a tagállamokon belül és ezért – ezen irányelv természetéből következően – ez közösségi szinten jobban megvalósítható. Ez az irányelv nem lép túl az említett célkitűzés eléréséhez feltétlenül szükséges mértéken. (10) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [8] összhangban kell elfogadni. (11) Az új korlátok létrehozásának elkerülése érdekében a tagállamoknak tartózkodniuk kell az ezen irányelv által meg nem határozott, az érintett termékekre vonatkozó nemzeti jogszabályok elfogadásától, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk Ezen irányelv az I. mellékletben felsorolt termékekre vonatkozik. 2. cikk A tagállamok – a 90/496/EGK irányelvre tekintettel – engedélyezhetik vitaminok és ásványi anyagok hozzáadását az irányelv I. melléklete I. részében meghatározott termékekhez. 3. cikk A 2000/13/EK irányelv az I. mellékletben meghatározott termékekre vonatkozik, az alábbi feltételekre tekintettel: 1. a) Az I. mellékletben felsorolt terméknevek csak az ott említett termékekre vonatkoznak, és – a b) pont sérelme nélkül – azon termékek kereskedelemben használt megjelölésére szolgálnak. b) Az a) pontban említett terméknevek helyettesítésére a különleges elnevezések felsorolását a III. melléklet tartalmazza. Ezeket az elnevezéseket a III. mellékletben meghatározott feltételek mellett, az ott meghatározott nyelven lehet alkalmazni. 2. Amennyiben a termék egyetlen gyümölcsféléből készül, ennek nevét a "gyümölcs" szó helyett kell alkalmazni. 3. A két vagy több gyümölcsből készült termékek esetében – az I. melléklet II.1. pontjában meghatározott feltételekkel használt citromlé kivételével – a termékek nevét ki kell egészíteni a felhasznált gyümölcsfélék felsorolásával, a felhasznált gyümölcslé vagy gyümölcspüré mennyiségének csökkenő sorrendjében. A három vagy annál több gyümölcsféléből előállított termékek esetében azonban a gyümölcsfélék nevét a "többféle gyümölcs" vagy hasonló megfogalmazás, illetve a felhasznált gyümölcsfélék száma is helyettesítheti. 4. A cukor hozzáadásával édesített gyümölcslevek esetében a termék kereskedelmi megnevezésében szerepelnie kell az "édesített" vagy "hozzáadott cukrot tartalmaz" kifejezésnek, amelyet a hozzáadott cukor legnagyobb mennyiségének a feltüntetése követ, szárazanyagként kiszámítva és gramm/literben kifejezve. 5. Az I. mellékletben meghatározott termékek eredeti állapotukban történő helyreállítása – az e művelethez feltétlenül szükséges anyagok segítségével – nem jelenti az e célra használt összetevők feltüntetésének a kötelezettségét. A gyümölcsléhez – a II. mellékletben meghatározottak szerint – a gyümölcspép vagy a gyümölcsrostok hozzáadását is fel kell tüntetni a címkén. 6. A gyümölcslé és a sűrítményből készült gyümölcslé keverékéből, továbbá az egy vagy részben egy vagy több sűrített termékből készült nektár esetében a címkén – a 2000/13/EK irányelv 7. cikke (2) és (5) bekezdésének sérelme nélkül – fel kell tüntetni a "sűrítményből készült", illetve a "részben sűrítményből készült" szavakat attól függően, hogy melyik vonatkozik az adott termékre. Ezt a megjegyzést a termék nevéhez közel kell elhelyezni, a háttértől élénken elütő módon és jól látható betűkkel. 7. Gyümölcsnektárok esetében a címkén jelezni kell a gyümölcslé, a gyümölcspüré vagy ezen összetevők bármely keverékének a minimális tartalmát, a "gyümölcstartalom minimum … %" megjegyzés elhelyezésével. Ezt az információt ugyanabban a látómezőben kell elhelyezni, mint ahol a termék neve található. 4. cikk A nem a végfelhasználónak történő szállításra szánt, az I. melléklet I.2. pontjában említett sűrített gyümölcslevek címkéjének megjegyzést kell tartalmaznia a hozzáadott cukor és a hozzáadott citromlé, illetve a savasítóanyag – a színezéken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszeradalékokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [9] értelmében – megengedett használatára és mennyiségére vonatkozóan. Ezt a megjegyzést a csomagoláson, a csomagoláshoz csatolt címkén, illetve a kísérő dokumentumokon is fel kell tüntetni. 5. cikk Az I. mellékletben szereplő termékekre vonatkozóan a tagállamok nem fogadnak el az ezen irányelv által meg nem határozott nemzeti jogszabályokat. 6. cikk Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv [10] sérelme nélkül az I. melléklet I. részében meghatározott termékek gyártására csak a II. mellékletben foglaltaknak megfelelő nyersanyagok és az I. melléklet II. részében felsorolt kezelések és anyagok alkalmazhatók. Ezen kívül a gyümölcsnektároknak meg kell felelniük a IV. melléklet rendelkezéseinek. 7. cikk Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges, az alábbiakban említett kérdésekkel kapcsolatos intézkedéseket a 8. cikk (2) bekezdésében szereplő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni: - ezen irányelv élelmiszerekre vonatkozó általános közösségi jogszabályokkal történő összhangba hozását, - a műszaki haladáshoz történő igazodást. 8. cikk (1) A Bizottságot a 69/414/EGK határozat 1. cikkével létrehozott Élelmiszerügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni. Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap. (3) A bizottság eljárási szabályzatot fogad el. 9. cikk A 93/77/EGK irányelv 2003. július 12-én hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. 10. cikk A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2003. július 12. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Az intézkedéseket úgy alkalmazzák, hogy - 2003. július 12-i hatállyal engedélyezzék az I. mellékletben meghatározott termékek forgalomba hozatalát, amennyiben azok megfelelnek az ezen irányelvben foglalt meghatározásoknak és szabályoknak, - 2004. július 12-i hatállyal megtiltsák mindazon termékek forgalomba hozatalát, amelyek nem felelnek meg az ezen irányelvben foglaltaknak. Azon termékek forgalmazása azonban, amelyek nem felelnek meg az ezen irányelvben foglaltaknak, de amelyeket 2004. július 12-e előtt a 93/77/EGK irányelvnek megfelelően címkéztek, a készletek kimerüléséig folytatható. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. 11. cikk Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. 12. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, 2001. december 20-án. a Tanács részéről az elnök C. Picqué [1] HL C 231., 1996.8.9., 14. o. [2] HL C 279., 1999.10.1., 92. o. [3] HL C 56, 1997.2.24., 20. o. [4] HL L 244., 1993.9.30., 23. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv. [5] HL L 311., 1975.12.1., 40. o. [6] HL L 109., 2000.5.6., 29. o. [7] HL L 276., 1990.10.6., 40. o. [8] HL L 184., 1999.7.7., 23. o. [9] HL L 61., 1995.3.18., 1. o. A legutóbb a 98/72/EK irányelvvel (HL L 295., 1998.11.4., 18. o.) módosított irányelv. [10] HL L 40., 1989.2.11., 27. o. A legutóbb 94/34/EK irányelvvel (HL L 237., 1994.9.10., 1. o.) módosított irányelv. -------------------------------------------------- I. MELLÉKLET MEGNEVEZÉSEK, MEGHATÁROZÁSOK ÉS A TERMÉKEK JELLEMZŐI I. MEGHATÁROZÁSOK 1. a) Gyümölcslé Erjeszthető, de nem erjedt termék, amelyet egészséges és érett, friss vagy hűtéssel tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével állítottak elő, és amelynek jellegzetes színe, aromája és íze az előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző. A feldolgozás során a léből kivont aromát, a gyümölcspépet és a rostokat a későbbiekben vissza lehet adagolni ugyanahhoz a léhez. A citrusfélék esetében a gyümölcslének endokarpiumból kell származnia. A zöldcitrom (lime) levét azonban egész gyümölcs felhasználásával is lehet nyerni a jó gyártási gyakorlat révén; ez lehetővé teszi, hogy a gyümölcs külső részét alkotó anyagok arányát a lehető legkisebbre csökkentsék. b) Koncentrátumból előállított gyümölcslé A sűrített gyümölcsléből a besűrítés során kivont víz pótlásával, illetve a szóban forgó gyümölcsléből vagy azonos típusú más gyümölcsléből kivont, de a feldolgozási folyamat során visszapótolt aroma, illetve adott esetben a gyümölcspép és a rostok visszapótlásával nyert termék. A hozzáadott víznek megfelelő tulajdonságokkal kell rendelkeznie, különösen vegyi, mikrobiológiai és érzékszervi szempontból ahhoz, hogy a gyümölcslé alapvető minőségi tulajdonságait biztosítsa. Az így nyert terméknek legalább olyan érzékszervi és analitikai jellemzőkkel kell rendelkeznie, amelyek egy átlagos, hasonló gyümölcsből – az a) pont értelmében – nyert gyümölcslevet jellemeznek. 2. Sűrített gyümölcslé Egy vagy többféle gyümölcsléből, a víztartalom meghatározott részének fizikai úton történő kivonása útján nyert termék. Ha a terméket közvetlen fogyasztásra szánják, a vízelvonás mértékének legalább 50 %-osnak kell lennie. 3. Dehidratált gyümölcslé/gyümölcslépor Egy vagy többféle gyümölcsléből a víztartalom fizikai úton történő, gyakorlatilag teljes eltávolítása útján nyert termék. 4. Gyümölcsnektár a) Az 1., 2. vagy 3. pontban meghatározott termékekhez, gyümölcspüréhez, illetve e termékek keverékéhez víz és cukor és/vagy méz hozzáadása útján előállított erjeszthető, de nem erjesztett termék, amely megfelel a IV. mellékletben meghatározott követelményeknek. A cukor és a méz hozzáadása legfeljebb a késztermék teljes súlyának 20 %-áig engedhető meg. Ha a gyümölcsnektárt hozzáadott cukor nélkül vagy alacsony energiatartalommal készítik, a cukrot részben vagy egészben édesítőszerekkel is lehet helyettesíteni az élelmiszerekben felhasználható édesítőszerekről szóló, 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel [1] összhangban. b) Az a) ponttól eltérően, a IV. melléklet II. és III. részében felsorolt gyümölcsfélék, továbbá a sárgabarack cukor, méz és/vagy egyéb édesítőszer alkalmazása nélkül is felhasználható nektár készítésére. II. ENGEDÉLYEZETT ÖSSZETEVŐK, KEZELÉSI MÓDOK ÉS ANYAGOK 1. Engedélyezett összetevők - A 2. cikk értelmében – a 90/496/EGK irányelv rendelkezéseire tekintettel – az I. részben meghatározott termékek esetében engedélyezni lehet a vitaminok és az ásványi anyagok hozzáadását. - Az I.1.a) pontban meghatározott gyümölcsléhez azt az aromát, gyümölcspépet, illetve rostot kell visszaadagolni, amelyet a feldolgozás során kivontak belőle, amíg az I.1.b) pontban meghatározott gyümölcsléhez azonos fajta, de más gyümölcsléből kivont anyagok is visszaadhatók. Borkősav is visszaadható, de kizárólag a szőlőlé esetében. - Az I.1., I.2. és I.3. pontban meghatározott termékekhez – a körtelé és a szőlőlé kivételével – cukor hozzáadása engedélyezett: - a savas íz szabályozása érdekében a hozzáadott cukor mennyisége szárazanyag-tartalomban kifejezve nem lehet több, mint 15 gramm/liter, - az édesítési céllal hozzáadott cukor mennyisége szárazanyag-tartalomban kifejezve nem lehet több, mint 150 gramm/liter, feltéve hogy – mind a savas íz szabályozása, mind az édesítés érdekében – a hozzáadott cukor mennyisége összesen nem haladja meg a 150 gramm/litert, - az I.1., I.2., I.3., és I.4. pontban meghatározott termékekhez – a savas íz szabályozása érdekében – literenként legfeljebb 3 gramm, vízmentes citromsavban kifejezett citromlé és/vagy sűrített citromlé hozzáadása engedélyezett, - a szén-dioxid, mint összetevő engedélyezett. Ugyanazon gyümölcsléhez tilos cukor és citromlé együttes hozzáadása akár sűrített formában, akár nem, illetve savanyító szer hozzáadása a 95/2/EK irányelv által megengedett formában. 2. Engedélyezett eljárások és anyagok - mechanikai kivonási eljárások, - a megszokott fizikai eljárások, beleértve a gyümölcs ehető részéből – a szőlő kivételével – történő "in line" vízkivonást (diffúzió) sűrített gyümölcslé előállítása céljából, feltéve hogy az így nyert koncentrált gyümölcslé megfelel az I.1. pontban szereplő követelményeknek. Bizonyos eljárások és kezelések alkalmazása – a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásokkal összhangban – korlátozható vagy megtiltható, - szőlőlé esetén, ha a szőlőszemeket kén-dioxiddal kénezték, engedélyezett a fizikai úton történő kéntelenítés, feltéve hogy a végtermékben jelen lévő SO2 teljes mennyisége nem haladja meg a 10 mg/liter mennyiséget, - pektinbontó enzimek, - fehérjebontó enzimek, - keményítőbontó enzimek, - étkezési zselatin, - csersavak, - bentonit, - szilikon aerogél, - faszén, - kémiailag inaktív szűrési segédanyagok és kicsapásra használt szerek (például perlit, mosott kovaföld, cellulóz, oldhatatlan műgyanta, polivinil-polypyrrolidon, polisztirol), amennyiben megfelelnek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló irányelveknek, - kémiailag inaktív adszorpciós segédanyagok, amennyiben megfelelnek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló irányelveknek, és amelyeket a citrusfélék levében a limonoid- és naringintartalom csökkentésére használnak anélkül, hogy lényegesen érintenék a limonoidglükozid-, a sav-, a cukor- (beleértve az oligoszacharidokat is) vagy az ásványianyag-tartalmat. [1] HL L 237., 1994.9.10., 3. o. A legutóbb a 96/83/EK irányelvvel (HL L 48., 1996.2.19., 16. o.) módosított irányelv. -------------------------------------------------- II. MELLÉKLET A NYERSANYAGOK MEGHATÁROZÁSAI E rendelet értelmében az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni: 1. Gyümölcs Minden gyümölcs. E rendelet értelmében a paradicsom nem tekintendő gyümölcsnek. 2. Gyümölcspüré Egész vagy hámozott gyümölcs ehető részéből szitán átnyomott, a lé eltávolítása nélkül nyert erjeszthető, de nem erjesztett termék. 3. Sűrített gyümölcspüré A gyümölcspüréből a víztartalom meghatározott részének fizikai úton történő kivonása útján nyert termék. 4. Cukrok: a) gyümölcsnektárok készítésénél: - az emberi fogyasztásra szánt bizonyos cukrokról szóló, 2001. december 20-i 2001/111/EK tanácsi irányelv [1] értelmében cukorként meghatározott anyagok, - fruktózszirup, - gyümölcsből származó cukrok; b) Sűrítményből előállított gyümölcslé készítésénél: - a 2001/111/EK tanácsi irányelv értelmében cukorként meghatározott anyagok, - fruktózszirup; c) Gyümölcslevek készítésénél: a b) pontban felsorolt cukrok, ha 2 %-nál kevesebb vizet tartalmaznak. 5. Méz: A mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelv [2] értelmében mézként meghatározott termék. 6. Gyümölcspép vagy rostok A lé eltávolítása nélkül, az azonos fajtájú gyümölcs ehető részéből készült termék. Ezen kívül citrusfélék esetében gyümölcspépnek vagy rostoknak minősülnek az endocarpiumból nyert lézsákok is. [1] Lásd ennek a Hivatalos Lapnak az 53. oldalát. [2] Lásd ennek a Hivatalos Lapnak a 47. oldalát. -------------------------------------------------- III. MELLÉKLET AZ I. MELLÉKLETBEN FELSOROLT BIZONYOS TERMÉKEK KÜLÖNLEGES ELNEVEZÉSEI a) "vruchtendrank": gyümölcsnektár; b) "Süβmost" A "Süβmost" elnevezést csak a "Fruchtsaft" vagy "Fruchtnektar" megnevezésekkel együttesen lehet alkalmazni: - kizárólag gyümölcsléből, sűrített gyümölcsléből vagy e termékek keverékéből készült gyümölcsnektár, amely természetes állapotában élvezhetetlen a magas természetes savtartalma miatt, - körtéből, adott esetben alma hozzáadásával készült gyümölcslé, hozzáadott cukor nélkül. c) "succo e polpa" vagy"sumo e polpa", olyan gyümölcsnektárok, amelyek kizárólag gyümölcspüréből és/vagy sűrített gyümölcspüréből készülnek; d) "æblemost", a hozzáadott cukrot nem tartalmazó almalé; e) - "sur…saft", a felhasznált gyümölcs dán nevével együtt használva olyan gyümölcslevek esetén, amelyek hozzáadott cukrot nem tartalmaznak és fekete ribizliből, cseresznyéből, ribizliből, fehér ribizliből, málnából, eperből vagy bodzából készülnek; - "sød…saft", a felhasznált gyümölcs dán nevével együtt használva olyan gyümölcslevek esetén, amelyek ebből a gyümölcsből készültek és literenként 200 gramm cukornál nem tartalmaznak több hozzáadott cukrot; f) "applemust", a hozzáadott cukrot nem tartalmazó almalé; g) "mosto" a szőlőlé szinonimája. -------------------------------------------------- IV. MELLÉKLET A GYÜMÖLCSNEKTÁROKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK Az alábbi gyümölcsökből készült gyümölcsnektárok | Minimum lé és/vagy püré tartalom (a késztermék térfogatszázalékában) | I.Természetes állapotban élvezhetetlen savas levű gyümölcsfélék Golgotavirág gyümölcse | 25 | Quito naranjillos | 25 | Fekete ribizli | 25 | Fehér ribizli | 25 | Ribizli | 25 | Egres | 30 | Homoktövisbogyó | 25 | Kökény | 30 | Szilva | 30 | Kék szilva | 30 | Berkenye | 30 | Csipkebogyó | 40 | Meggy | 35 | Cseresznye | 40 | Fekete áfonya | 40 | Fekete bodza | 50 | Málna | 40 | Sárgabarack | 40 | Eper | 40 | Szeder | 40 | Vörös áfonya | 30 | Birs | 50 | Citromok és limetták | 25 | Egyéb, e kategóriába tartozó gyümölcs | 25 | II.Alacsony savtartalmú vagy erősen ízes gyümölcsfélék, amelyek leve természetes állapotukban élvezhetetlen Mangó | 25 | Banán | 25 | Guáva | 25 | Papaya | 25 | Licsi | 25 | Azerol (nápolyi naspolya) | 25 | Savanyú anóna | 25 | Ökörszív | 25 | Cukoralma | 25 | Gránátalma | 25 | Kasugyümölcs | 25 | Spanyolszilva | 25 | Umbu | 25 | Egyéb, e kategóriába tartozó gyümölcsök | 25 | III.Természetes állapotukban is élvezhető levű gyümölcsök Alma | 50 | Körte | 50 | Őszibarack | 50 | Citrusfélék a citrom és zöldcitrom kivételével | 50 | Ananász | 50 | Egyéb, e kategóriába tartozó gyümölcsök | 50 | --------------------------------------------------