A Tanács határozata

(2001. január 22.)

a Politikai és Biztonsági Bizottság létrehozásáról

(2001/78/KKBP)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 207. cikkére,

emlékeztetve az Európai Unióról szóló szerződés 25. cikkére,

mivel:

(1) A helsinki Európai Tanács Politikai és Biztonsági Bizottság felállításáról állapodott meg és e következtetések alapján a 2000/143/KKBP tanácsi határozattal [1] Ideiglenes Politikai és Biztonsági Bizottságot hozott létre.

(2) A 2000. december 7-11-i nizzai Európai Tanács megállapodásra jutott az állandó Politikai és Biztonsági Bizottság létrehozásáról, és meghatározta annak szerepét, részletes szabályzatát és feladatait.

(3) A nizzai Európai Tanács iránymutatásait követve az említett bizottságot alkalmassá kell tenni munkájának a megkezdésére.

(4) Teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Unió tagállamai egységes képviseletének az elvét,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Szerződés 25. cikkében említett bizottság állandó szervezeteként Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB) (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni.

2. cikk

A bizottság szerepét, részletes szabályzatát és feladatait e határozat melléklete határozza meg, amelynek szövege megegyezik a nizzai Európai Tanács által jóváhagyott elnökségi jelentés III. mellékletének a szövegével.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt a határozatot a Hivatalos Lapban ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2001. január 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. Lindh

[1] A Tanács 2000. február 14-i 2000/143/KKBP határozata az Ideiglenes Politikai és Biztonsági Bizottság felállításáról (HL L 49., 2000.2.22., 1. o.).

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG

A Helsinkiben elfogadott tervezet szerint a PBB-nek az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) és a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) tengelyeként kell működnie: "A PBB a KKBP valamennyi kérdésével foglalkozni fog, beleértve az EBVP-t …". Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 207. cikkének sérelme nélkül, a PBB-nek központi szerepet kell játszania az EU válságokra adott válaszlépéseinek meghatározásában és ellenőrzésében.

A PBB foglalkozik az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) 25. cikkében meghatározott valamennyi feladattal. Politikai igazgatói szintű ülést is tarthat.

A PBB-ben az elnökséggel folytatott konzultációt követően és az EUSz. 18. cikkének sérelme nélkül a főtitkár/a KKBP-ért felelős főképviselő elnökölhet, különösen válság esetén.

1. A PPB feladatai elsősorban a következők:

a) a közös kül- és biztonságpolitikához tartozó területeken figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzetet, a Tanács kérésére vagy saját kezdeményezésére "vélemények" kidolgozásával segíti elő a politikák meghatározását, ellenőrzi a megállapodás szerinti politikák végrehajtását; mindezt az Európai Közösséget létrehozó szerződés 207. cikkének és az elnökség és a Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül teszi;

b) az őt érintő területek vonatkozásában megvizsgálja az Általános Ügyek Tanácsa következtetés-tervezeteit;

c) a KKBP körébe tartozó kérdésekben iránymutatást nyújt más bizottságok számára;

d) elsőbbségi kapcsolatot tart fenn a főtitkárral/főképviselővel és a rendkívüli képviselőkkel;

e) iránymutatásokat küld a Katonai Bizottság részére; megkapja a Katonai Bizottság véleményeit és ajánlásait. A Katonai Bizottság (EUKB) elnöke, aki az Európai Unió Katonai Törzsének (EUKT) összekötője, szükség esetén részt vesz a PBB ülésein;

f) megkapja a Polgári Válságkezelési Bizottság tájékoztatásait, ajánlásait és véleményét, valamint iránymutatásokat küld számára a KKBP területéhez tartozó kérdésekben;

g) összehangolja, felügyeli és figyelemmel kíséri a különböző munkacsoportokon belül KKBP ügyekben folytatott tanácskozásokat, amely munkacsoportok részére iránymutatásokat küldhet, és amelyek jelentéseit meg kell vizsgálnia;

h) saját minőségében és a Szerződésben megállapított formában vezeti a politikai párbeszédet;

i) a vonatkozó dokumentumokban meghatározott szabályok szerint a tizenötökkel és a hatokkal, valamint a NATO-val az EBVP-ről folytatott párbeszéd elsőbbségi fórumaként működik;

j) a Tanács védnöksége alatt felvállalja a politikai irányítás felelősségét a katonai erő fejlesztéséért, figyelembe véve, hogy milyen jellegű a válság, amelyre az Unió reagálni kíván. A katonai erő fejlesztésének részeként a PBB az EU Katonai Törzse által támogatott Katonai Bizottság véleményére támaszkodik.

2. Válság esetén továbbá a PBB az a tanácsi testület, amely a válsághelyzetekkel foglalkozik és az egységes intézményi keretrendszerben az egyes pillérek döntéshozatali és végrehajtási eljárásainak sérelme nélkül megvizsgálja mindazon lehetőségeket, amelyek közül az Unió a válaszlépés során választhat. Ennek megfelelően kizárólag a Tanács – amely részére az előkészítő munkát a Coreper végzi– és a Bizottság rendelkezik a szerződések által megállapított eljárásokkal összhangban olyan hatáskörrel, amely jogilag kötelező érvényű határozatok meghozatalára ad módot. A Bizottság a szerződéseknek megfelelően gyakorolja feladatköreit, köztük a kezdeményezési jogot. A Coreper az Európai Közösséget létrehozó szerződés 207. és a Tanács eljárási szabályzatának 19. cikkében ráruházott szerepet tölti be. A PBB-től ennek érdekében időben tájékoztatást kap.

Válsághelyzetben különösen fontos az említett testületek közötti szoros együttműködés, amelyet elsősorban az alábbiak biztosítanak:

a) szükség esetén a PBB elnökének részvétele a Coreper ülésein;

b) a külkapcsolati tanácsosok szerepe a hatékony, állandó koordináció fenntartása a KKBP tanácskozások és a más pillérek keretében folytatott tanácskozások között (az 1992. május 11-i tanácsi következtetések melléklete).

Az EU részéről a válságra adott válaszlépés előkészítése keretében a PBB feladata, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak arra nézve, hogy az Unió milyen politikai célkitűzéseket kövessen, illetve ajánlást tegyen a válság rendezését elősegítő, koherens lehetőségeket illetően. Ennek keretében véleményt készíthet, amelyben együttes fellépés elfogadását javasolja a Tanácsnak. A Bizottság szerepének sérelme nélkül felügyeli az elfogadott intézkedések végrehajtását és értékeli azok hatását. A Bizottság tájékoztatja a PBB-t az általa elfogadott és előirányzott intézkedésekről. A tagállamok tájékoztatják a PBB-t az általuk nemzeti szinten elfogadott és előirányzott intézkedésekről.

A PBB gyakorolja az EU részéről a válságra adott katonai válaszlépés "politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását". Ennek érdekében a Katonai Bizottság véleményezi és ajánlásai alapján értékeli az elsősorban a Tanács számára beterjesztésre kerülő alapvető részelemeket (stratégiai katonai lehetőségek, ezen belül parancssor, szolgálati út, műveleti koncepció, műveleti terv).

A PBB fontos szerepet tölt be a kapcsolattartás intenzitásának fokozásában, különösen a NATO-val és az érintett harmadik államokkal.

A PBB munkája alapján a főtitkár/főképviselő irányítja a Helyzetelemző Központ tevékenységeit. Ez utóbbi támogatja a PBB-t, és a válságkezelésnek megfelelő feltételek mellett hírszerzési tájékoztatással látja el.

Annak érdekében, hogy a PBB a katonai válságkezelési művelet során a teljes "politikai ellenőrzést és stratégiai irányítást" biztosítani tudja, a következő rendelkezések lépnek életbe:

a) a PBB a műveletek megindítása érdekében a Katonai Bizottság véleménye alapján a szokásos tanácsi előkészítési eljárásokkal összhangban ajánlást küld a Tanácsnak. A Tanács ennek alapján határoz a művelet együttes fellépés keretében történő megindításáról;

b) az EUSz. 18. és 26. cikkével összhangban az együttes fellépés határozza meg különösen a főtitkár/főképviselő szerepét a PBB által gyakorolt "politikai ellenőrzés és stratégiai irányítás" keretén belüli intézkedések végrehajtásában. Ezen intézkedések tekintetében a főtitkár/főképviselő a PBB beleegyezésével jár el. Abban az esetben, ha új tanácsi határozat meghozatalát tartják szükségesnek, az egyszerűsített írásbeli eljárást lehet alkalmazni (a Tanács eljárási szabályzatának 12. cikke (4) bekezdése);

c) a művelet ideje alatt a Tanácsot a főtitkár/főképviselő által a PBB elnökeként beterjesztett PBB jelentések révén folyamatosan tájékoztatni kell.

--------------------------------------------------