A Tanács 348/2000/EK rendelete

(2000. február 14.)

a Horvátországból és Ukrajnából származó egyes varratmentes vascsövek vagy ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatal elleni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikke (4) és 10. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

A. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1) Az 1802/1999/EK rendelettel [2] (a továbbiakban: "ideiglenes rendelet") a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Horvátországból és Ukrajnából származó egyes varratmentes vascsöveknek vagy ötvözetlen acélcsöveknek a Közösségbe történő behozatalára.

B. TOVÁBBI ELJÁRÁS

(2) Az ideiglenes dömpingellenes vám bevezetése után lehetőséget kaptak meghallgatásra az azt kérvényező érdekelt felek. A feleket tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján tervbe vették a végleges dömpingellenes vám kivetésének, és az ideiglenes vámmal biztosított összegeknek e vám összegében történő végleges beszedésének ajánlását. Az érdekelt felek részére határidőt is kitűztek a tájékoztatás utáni állásfoglalásra.

(3) Az érdekelt felek szóbeli és írásos észrevételeit tekintetbe vették, és a végleges megállapításokat adott esetben ennek megfelelően módosították.

C. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(4) Az ideiglenes rendelet 7. preambulumbekezdése szerint az érintett termék olyan fajta varratmentes vascső vagy ötvözetlen acélcső, mint amelyet a legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, olaj és gáz szállítására használt csővezetékekhez használnak; kör keresztmetszetű varratmentes cső vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen húzott vagy hidegen hengerelt; más kör keresztmetszetű cső vasból vagy ötvözetlen acélból, amelynek külső átmérője nem haladja meg a 406,4 mm-t, a továbbiakban: "varratmentes cső".

(5) Ismét felmerült az igény, hogy a varratmentes csövek esetében két külön érintett terméket különböztessenek meg: a kereskedelemi acélcsövet és az olaj vagy gáz szállítására használt acél csővezetéket, és hogy a Közösség iparága által elszenvedett minden kárt külön kell megvizsgálni a két termék tekintetében.

(6) A fent ismertetett megkülönböztetés alapja az, hogy a kereskedelmi csövek és csővezetékek egymással nem felcserélhetők, mivel az olaj-és gázszállításhoz különleges bizonyítvány szükséges. További érv, hogy a csővezetékek magasabb előállítási költsége miatt ezeket az olaj- és gázszállítástól eltérő alkalmazásokra nem lehet eladni. Ezen kívül, a kereskedelmi csöveket épületekben és infrastrukturális alkalmazásokban, míg a csővezetéket a kőolaj-és földgáziparban használják, illetve mindkét terméket külön értékesítési csatornákon keresztül értékesítik, mivel a csővezetékeket nem kereskedőknek, hanem közvetlenül a végfelhasználóknak adják el.

(7) Minden varratmentes cső azonos alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik. Habár a különféle típusok széles skálája létezik, amelyek külső átmérője, falvastagsága, acélminősége és műszaki specifikációja különböző, ezeket nem lehet egyértelműen különválasztani egymástól.

(8) Ezen kívül a vizsgálat megállapította, hogy minden varratmentes csőtípust mind kereskedők, mind a végfelhasználók felé is értékesítették. Ezért nem lehetett egyértelmű megkülönböztetést tenni az értékesítési csatornák szerint, azonban ennek önmagában nincs jelentősége.

(9) Végül megállapították, hogy minden varratmentes csövet lényegében ugyanarra használnak. Bár ezeket több különböző iparágban alkalmazzák, mint pl. az építőiparban, a gépjárműiparban, a kőolajiparban, erőművek és kazánok építésnél, a pneumatikában és a hidraulikában, valamint a gépgyártásban, és bár nem minden felhasználó tudja az érintett áru minden típusát felhasználni, ezek azonos alapvető tulajdonságokkal rendelkező termékeknek tekinthetők.

(10) Míg egyes varratmentes csöveket egyértelműen specifikus alkalmazásra (pl. kőolajvezetékek) gyártanak, az ilyen csövek kevésbé specifikus célokra is felhasználhatók. Ezen kívül megállapították, hogy a kereskedelmi csőnek is sokféle alkalmazása lehetséges. Mindez azt mutatja, hogy minden terméktípus jelentős mértékben versenyben áll egymással, és a típusok sok esetben felcserélhetők.

(11) Ezért megerősítik azt az ideiglenes megállapítást, hogy a varratmentes csövek – a kereskedelmi csövek, illetve a csővezetékek – egyetlen árut képeznek.

2. Hasonló termék

(12) Az ideiglenes rendelet 11. és 12. preambulumbekezdésében a Bizottság úgy találta, hogy az érintett országokból behozott varratmentes csövek, a Közösség iparága által a Közösségben előállított és értékesített varratmentes csövek, illetve a horvát piacon értékesített varratmentes csövek hasonlóak az alapvető fizikai és műszaki jellemzőik alapján, és lényegében azonos alkalmazásokat tesznek lehetővé.

(13) Megállapították, hogy a Közösségben előállított varratmentes csövek és az Ukrajnából behozott varratmentes csövek eltérnek egymástól, mivel az utóbbit a Közösség iparágának szabványától eltérő szabvány szerint gyártják, és mivel a Közösség által gyártott varratmentes csövekre alkalmazott specifikus tesztkövetelmények miatt a gyártási eljárások eltérőek.

(14) A vizsgálat szerint a Közösség iparága és az ukrajnai exportőrök azonos vagy hasonló nemzeti, illetve nemzetközi szabványok szerint gyártanak. Az ukrajnai exportőrök által nyújtott információ szerint a Közösségbe behozott varratmentes cső – függetlenül attól, hogy kereskedelmi csőről vagy csővezetékekről van szó – éppúgy megfelel a DIN, API és ASTM szabványnak, mint a Közösség iparága által előállított áru.

(15) A fentiekre való tekintettel megerősítik azokat az ideiglenes megállapításokat, hogy az érintett országokból behozott varratmentes csövek, a Közösség iparága által előállított és a Közösségben értékesített varratmentes csövek, valamint a horvát belföldi piacon értékesített varratmentes csövek hasonló árunak minősülnek a 384/1996/EK rendelet (a továbbiakban: "az alaprendelet") 1. cikkének (4) bekezdése értelmében.

D. DÖMPING

1. Horvátország

(16) Az ideiglenes intézkedések elfogadása óta nem nyújtottak be érveket a rendes érték kiszámításával, az exportár meghatározásával, a rendes értéknek az exportárral történő összehasonlításával, vagy a dömpingkülönbözet meghatározásával kapcsolatban. Ezért az ideiglenes rendelet 13–19. preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat megerősítik. A dömpingkülönbözet és a maradék különbözet ezért változatlanul 40,8 %.

2. Ukrajna

a) Rendes érték

(17) Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően egy importőr kifogásolta, hogy Horvátországot válasszák piacgazdasággal rendelkező megfelelő harmadik országnak az Ukrajnára vonatkozó rendes érték meghatározásához. Ez az importőr azt állította, hogy az energia és más ráfordítások költsége Horvátországban sokkal magasabb, mint Ukrajnában, hogy a horvátországi belföldi piac monopolizált, vagy legalábbis azt egyetlen gyártó uralja, és hogy nem nyújtottak be elegendő bizonyítékot a horvátországi belföldi értékesítés reprezentativitásának igazolására.

(18) A magasabb horvátországi költségekkel kapcsolatos érv nem releváns, mivel Ukrajna nem piacgazdaság, és ezért lehetetlen megbízható összehasonlítást készíteni. Ezzel összefüggésben sokkal fontosabb az, hogy az ukrán gyártók Horvátországgal szemben abszolút vagy komparatív előnnyel rendelkeztek-e, mint amilyen például a hatékonyabb energiahasznosítás. Erről azonban nem volt szó. Sőt, Horvátország kiválasztása ezen kívül azért is indokolt volt, mivel az egyik alternatívát – Brazíliát – azért utasították el, mert a brazil piacon az árak túl magasak voltak, mivel ezt a piacot teljes mértékben egyetlen gyártó uralta. Horvátország viszont az érintett terméket nemcsak kivitte, de importálta is, tehát a belföldi piacon verseny folyt. Ezen kívül a belföldi értékesítés reprezentatív volt, és az Ukrajnából a Közösségbe kivitt összmennyiség több mint 5 %-át tette ki. Végül, bár sok erőfeszítés történt Brazília alternatíváinak, mint pl. az Amerikai Egyesült Államoknak és a Cseh Köztársaságnak a vizsgálatára, ezek az országok nem működtek együtt.

(19) Mivel más érvet nem hoztak fel sem a módszertannal, sem a rendes érték kiszámításával kapcsolatban, az ideiglenes rendelet 20–26. preambulumbekezdésében ismertetett megállapításokat megerősítik.

b) Exportár

(20) Egy exportáló gyártó kifogást emelt az ellen, hogy a Bizottság az exportár megállapításánál nem vette figyelembe a gyártónak a Közösségben működő kapcsolt viszonyban álló importőre felé történő eladásait azzal az indokkal, hogy a benyújtott információ nem volt megbízható. Mivel azonban nem nyújtottak be bizonyítékot ennek ellenkezőjére, az ideiglenes rendelet 27. és 28. preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat megerősítik.

c) Összehasonlítás

(21) Az exportáló gyártók ismételten kiigazítást kértek a fizikai jellemzőkben megnyilvánuló különbségek miatt, mivel az ukrán csőgyártásra alacsonyabb szintű szabványok vonatkoznak, mint a Közösség iparágának gyártására. Ezt a kérelmet az ideiglenes szakaszban elutasították elegendő bizonyítékok hiányában. Mivel az exportáló gyártók ismételten nem támasztották alá érveiket további információval, az ideiglenes rendelet 29–31. preambulumbekezdését megerősítik.

d) Dömpingkülönbözet

(22) Ezért az Ukrajna esetében ideiglenesen megállapított 123,7 %-os dömpingkülönbözetet megerősítik.

E. KÁR

1. A közösségi iparág meghatározása

(23) Mivel nem nyújtottak be új információt, a közösségi iparág meghatározásával kapcsolatos, az ideiglenes rendelet 34–38. preambulumbekezdésében ismertetett ideiglenes megállapításokat megerősítik.

2. Az érintett országokból a Közösségbe történő behozatal

a) Kumuláció

(24) A horvát exportáló gyártó szerint a Horvátországból, illetve az Ukrajnából származó behozatalt nem összesítve kell értékelni. Az érvelés szerint a Horvátországból történő behozatal mennyisége a vizsgált időszakban (a továbbiakban: "VI") lényegesen alacsonyabb volt, mint az Ukrajnából származó behozatal mennyisége, az árak azonban magasabbak voltak. Ezen kívül azt is állították, hogy a horvát kivitel árainak követni kellett az ukrán behozatal árait a közösségi piacon.

(25) A dömpingkülönbözetet mindkét ország esetében jelentős mennyiségűnek találták. Az behozatal mennyisége mindkét ország esetében nőtt a vizsgált időszakban, és mindkét esetben jóval a de minimis szint feletti, jelentős szintet ért el. Az importárakat illetően úgy találták, hogy a két országból származó varratmentes csövek árai jóval a közösségi iparág árai alatt voltak a VI alatt. Továbbá, a két országból származó varratmentes csöveket ugyanazokon az értékesítési csatornákon keresztül és hasonló értékesítési feltételekkel értékesítik, amelyek ezért egymással és a közösségi iparág által eladott termékekkel versenyeznek.

(26) A horvátországi és ukrajnai behozatal összesített értékelésének megfelelő voltára vonatkozó ideiglenes megállapításokat ezért megerősítik.

b) A dömpingelt behozatal árai

(27) Horvátország és Ukrajna esetében az ár-alákínálás mértékét újraszámították az érdekelt felek által egyes termékkategóriák áraira, illetve a varratmentes csövek ár-összehasonlítás céljából történő csoportosítására vonatkozóan benyújtott bizonyítékok figyelembevételével.

(28) Horvátország tekintetében a közösségi iparág által alkalmazott ár százalékában kifejezett, módosított súlyozott átlagár alákínálásának mértéke 14,4 %.

(29) Ukrajna tekintetében a közösségi iparág által alkalmazott ár százalékában kifejezett, módosított súlyozott átlagár alákínálásának mértéke 24 %.

3. A közösségi iparág helyzete

a) Előzetes megjegyzés

(30) Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően a Bizottság 1999. december 8-án úgy találta, hogy a jelenlegi vizsgálatban a közösségi iparág részét képező egyes közösségi gyártók megsértették az EK egyezmény 81. cikkét azzal, hogy versenyellenes gyakorlatot alkalmaztak. A Bizottság megállapította, hogy 1990. és 1995. között a Dalmine, Mannesmannröhren-Werke és a Vallourec egyes varratmentes csövekre – a kőolajvezetékekre és egyes csővezetékekre – vonatkozó, a belföldi piacaik védelméről szóló megállapodás részesei voltak.

(31) A határozatot megvizsgálták annak megállapítására, hogy a közösségi iparág által elszenvedett kár a dömpingelt behozatalból származik-e, vagy egyes közösségi gyártók okozták.

(32) Ezzel összefüggésben utalni kell arra, hogy az az időszak, amelyre e vizsgálat megállapításai támaszkodnak (1997. január 1-jétől 1998. október 31-ig), nem része annak az időszaknak, amely folyamán a versenyellenes gyakorlatra sor került. Mivel erre a gyakorlatra olyan időszakban került sor, amely megelőzte az ebben a vizsgálatban vizsgált időszakot, és mivel a Horvátországból és Ukrajnából származó dömpingelt behozatal mennyiségének növekedése időben egybeesett a közösségi iparág helyzetének rosszabbodásával, nem vonható le az a következtetés, hogy egyes közösségi gyártók versenyellenes magatartása olyan mértékben járult hozzá a közösségi iparág által a jelen vizsgálatban elszenvedett kárhoz, hogy az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében megszűnne a közösségi iparág által elszenvedett kár és az érintett behozatal közötti okozati összefüggés.

b) Az érdekelt feleknek az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatos érvei

(33) Az ukrán exportáló gyártók azt állították, hogy a közösségi iparág nem szenvedett el jelentős kárt az alaprendelet 3. cikke értelmében, mivel 1997. és a VI között a termelékenységi és kapacitás-kihasználtsági mutatók javultak, és a piaci részesedés stabil maradt. Továbbá megkérdőjelezték a közösségi iparág nyereségességével kapcsolatos ideiglenes megállapításokat. Állításaik alátámasztására benyújtottak néhány újságcikket, amelyek szerint a varratmentes csövek közösségi gyártóinak pénzügyi eredményei javultak.

(34) Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ebben a rendelkezésben felsorolt tényezők közül egyetlen sem döntő arra nézve, hogy a közösségi iparág kárt szenvedett-e az alaprendelet 3. cikkének értelmében.

(35) A közösségi iparág helyzetének 1997. és a VI közötti javulását, különösen tekintettel a termelékenységre és kapacitás-kihasználtságra, azon dömpingellenes intézkedések figyelembevételével kell nézni, amelyeket 1997-ben vetettek ki a varratmentes csöveknek a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból, Magyarországról, Oroszországból, Romániából és a Szlovák Köztársaságból történő behozatalára a 2320/97/EK rendelettel [3]. Ezeknek a dömpingellenes intézkedéseknek a tervezett hatása ugyanis az volt, hogy megszüntesse a közösségi iparág által elszenvedett kárt.

(36) Azt is meg kell jegyezni, hogy 1997. és a VI között a közösségi iparág által elért nyereségesség alacsonyabb szinten maradt, mint amire normál versenyfeltételek mellett, dömpingelt behozatal hiányában számíthatott. A nyereségességi adatok megbízhatóságát illetően meg kell jegyezni, hogy ezek megfelelnek a közösségi iparág által a vizsgálat ideje alatt nyújtott, és az üzemekben tett ellenőrző látogatások során ellenőrzött információnak. Az ukrán exportáló gyártó által benyújtott nyereségességi adatok ezzel szemben olyan árukra vonatkoznak, amelyeket nem érint ez a vizsgálat, és a jelen vizsgált időszaktól eltérő időszakra vonatkoznak. A piaci részesedést illetően megállapították, hogy a közösségi iparág nem tudta visszanyerni a korábban elvesztett piaci részesedését. Ezért a közösségi iparág nem tudott teljes mértékben profitálni a Cseh Köztársaságból, Lengyelországból Magyarországról, Oroszországból, Romániából és a Szlovák Köztársaságból származó behozatalra alkalmazandó végleges intézkedések korábbi bevezetéséből.

(37) A fenti okokból a közösségi iparág által elszenvedett súlyos kárral kapcsolatos ideiglenes megállapításokat megerősítik.

F. A KÁR OKA

(38) Mivel nem nyújtottak be új információkat, az ideiglenes rendelet 68–73. preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat megerősítik.

G. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

(39) A Bizottság a (30) bekezdésben említett megállapításainak tekintetében megvizsgálták, hogy a dömpingellenes intézkedések alkalmazása okot adhat-e az aggodalomra a versennyel kapcsolatban ezen a piacon. Annak a ténynek a figyelembevételével, hogy versenyellenes gyakorlatot alkalmaztak az ebben a vizsgálatban vizsgált időszak előtt, nem lehet arra következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések alkalmazása a jelenlegi eljárásban a jövőben hatással lenne a versenyre ezen a piacon.

(40) A Közösség érdekével kapcsolatos további új információ hiányában az ideiglenes rendelet 74–83. preambulumbekezdésben ismertetett ideiglenes megállapításokat megerősítik.

H. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(41) Az ideiglenes rendelet 86. és 87. preambulumbekezdésében ismertetett, a kárkülönbözet megállapítására alkalmazott módszertant megerősítik.

(42) Az érdekelt felek által az ideiglenes megállapításokról történő tájékoztatást követően benyújtott, a 27. preambulumbekezdésben foglalt állásfoglalások figyelembevételével módosított kárkülönbözetek a következők:

Horvátország: | 23 % |

Ukrajna: | 38,5 % |

2. A végleges intézkedések formája és szintje

(43) A fentiekben a dömpinggel, az okozott kárral, a kár okával és a Közösség érdekével kapcsolatban levont következtetések tekintetében végleges intézkedéseket kell megállapítani. A terméktípusok sokfélesége miatt a dömpingellenes vámnak értékvám formájában kell megjelennie.

(44) Az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vám nagyságát minden exportáló gyártó esetében a kárkülönbözet vagy a dömpingkülönbözet alapján határozzák meg attól függően, hogy melyik alacsonyabb. Ezeknek a közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezett vámoknak a mértéke a következő:

Horvátország: | 23 % |

Ukrajna: | 38,5 % |

(45) Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések alkalmazását követően a horvátországi exportáló gyártó és az ukrajnai exportáló gyártók – az ukrán kormánnyal közösen –ugyanolyan típusú árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlottak fel, mint amelyet a Bizottság más közép- és kelet-európai gyártóktól a 2320/97/EK rendelet értelmében, 1997-ben elfogadott. A kár megszüntetését két módon érik el: először, egy megállapodás szerinti legnagyobb importmennyiségre vonatkozó árra vonatkozó kötelezettségvállalással, másodszor, az ezen a mennyiségen felüli behozatalra kivetett értékvámmal.

(46) Annak biztosítására, hogy az értékvám alól mentesített behozatal mennyisége nem haladja meg az árra vonatkozó kötelezettségvállalásban meghatározott mennyiséget, a dömpingellenes vám alóli mentesség csak akkor nyújtható, ha a tagállamok vámhatóságainál olyan érvényes gyártási bizonyítványt nyújtanak be, amelyből egyértelműen megállapítható a gyártó, és amely pontosan ismerteti az árut, és tartalmazza a gyártó aláírt nyilatkozatát.

(47) Annak érdekében, hogy a Bizottság a kötelezettségvállalások betartását eredményesen felügyelhesse, a gyártók abba is beleegyeztek, hogy a Bizottságnak rendszeresen részletes információt nyújtanak a Közösségbe irányuló exportcélú értékesítésükről, és a gyártási bizonyítványok másolatait későbbi vizsgálat céljából megőrzik.

(48) Ukrajna tekintetében, az ukrán exportáló gyártók által benyújtott kötelezettségvállalási ajánlat közös kötelezettségvállalásra vonatkozik, amely tükrözi Ukrajna nem-piacgazdasági ország státusát, és amelyet az ukrán hatóságoknak a megfelelő felügyeletet biztosítására vonatkozó garanciái támasztanak alá, különösen a dömpingellenes vám alól mentesített mennyiségre vonatkozóan.

(49) A bizonyos importmennyiségre vonatkozó árvállalás, és az azon felüli mennyiségre vonatkozó értékvám ezért a Közösség iparága által elszenvedett kár megszüntetésének megfelelő eszközének tekinthető. Az árra vonatkozó kötelezettségvállalás tényleges vagy feltételezett megszegése esetén a Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban azonnal ideiglenes vagy végleges vámot vet ki.

(50) A Bizottság elfogadta ezeket a kötelezettségvállalásokat.

I. AZ IDEIGLENES VÁMOK BESZEDÉSE

(51) Az exportáló gyártók esetében megállapított dömpingkülönbözet nagysága tekintetében és a Közösség iparának okozott kár szintjének figyelembevételével, az átmenti rendelet értelmében az ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket véglegesen be kell szedni a véglegesen kivetett vám összegében,

ELFOGADTA EZ A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az alábbi, Horvátországból és Ukrajnából származó behozatalra végleges dömpingellenes vámot kell kivetni:

- varratmentes cső vasból vagy ötvözetlen acélból olaj vagy gáz szállítására, legfeljebb 406,4 mm külső átmérővel (KN 73041010 és 73041030);

- varratmentes, kör keresztmetszetű cső vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen húzva vagy hidegen hengerelve (KN 73043199);

- más kör keresztmetszetű cső vasból vagy ötvözetlen acélból, legfeljebb 406,4 mm külső átmérővel (KN 73043991 és 73043993).

(2) Az (1) bekezdésben ismertetett termék közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó vám mértéke a következő:

Ország | Gyártó | Vámtétel | Kiegészítő Taric-kód |

Horvátország | minden vállalat | 23 % | A999 |

Ukrajna | minden vállalat | 38,5 % | A999 |

(3) Ha másképpen nem rendelkeznek, az érvényes vámrendeleteket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A behozatal mentesül az 1. cikkel kivetett dömpingellenes vám alól, ha az importárut a Közösségbe történő kivitel céljából a (4) bekezdésben felsorolt olyan cégek gyártják és értékesítik, amelyek a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalást ajánlottak fel, és ha a (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek.

(2) A szabad forgalomba bocsátásról szóló nyilatkozat benyújtásakor a vám alóli mentesség feltétele, hogy az illetékes tagállamok vámhatóságainak bemutassák a (4) bekezdésben felsorolt valamely vállalat által kibocsátott érvényes, eredeti gyártási bizonyítvány. A gyártási bizonyítványnak meg kell felelnie az ilyen bizonyítványokkal szemben a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalásban megállapított követelményeknek, amelynek az alapvető elemeit a melléklet tartalmazza.

(3) A (2) bekezdésben említett gyártási bizonyítványt annak kibocsátási napjától számított három hónapon belül kell bemutatni. A tagállamok vámhatóságainak a Közösségbe történő behozatal céljából bemutatott, a dömpingellenes vám alól mentes árumennyiségek nem haladhatják meg a bizonyítványon feltüntetett mennyiségeket. Ha az előbb említett árumennyiségek meghaladják a bizonyítványon feltüntetett mennyiségeket, a bizonyítványon feltüntetett mennyiségen felüli mennyiségre vámot kell fizetni, és azt az 1. cikk (2) bekezdésében megállapított, vonatkozó kiegészítő Taric-kód alatt kell bejelenteni.

(4) A gyártási bizonyítvány által kísért importtermékeket a következő kiegészítő Taric-kód alatt kell bejelenteni:

Ország | Gyártó | Kiegészítő Taric-kód |

Horvátország | Zeljezara Sisak d.d, Sisak | A064 |

Ukrajna | Dnepropetrovsk Tube Works, Dnepropetrovsk | A065 |

Nikopol Pivdennotrubny Works, Nikopol | A066 |

Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant, Dnepropetrovsk | A067 |

3. cikk

A tagállamok által a 384/1996/EK rendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtott jelentések a szabad forgalomba bocsátás minden esetében jelzik a behozatal évét és hónapját, a KN-, a Taric- és a kiegészítő Taric-kódot, az intézkedés típusát, a származási országot, a mennyiséget, az értéket, a dömpingellenes vámot, az importáló tagállamot, és ha helyénvaló, a gyártási bizonyítvány sorozatszámát.

4. cikk

A 1802/1999/EK rendelet szerint kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket a véglegesen kivetett vám összegében be kell szedni. A végleges dömpingellenes vámon felül biztosított összegeket fel kell szabadítani.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2000. február 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. Gama

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30, 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 218., 1999.8.18, 3. o.

[3] HL L 322., 1997.11.25., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 2. cikk (2) bekezdésében említett gyártási bizonyítvány fő elemei [1]

a) A bizonyítvány száma.

b) Olyan jelzés, amelyből kitűnik, hogy a bizonyítvány eredeti vagy másolat.

c) A bizonyítvány lejáratának napja.

d) A következő szöveg:

"A 348/2000 tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően [cég neve] által, a kiegészítő Taric-kód [kiegészítő Taric-kód] alá tartozó egyes varratmentes acélcsöveknek az Európai Vállalat részére történő kivitel céljára kibocsátott gyártási bizonyítvány."

Ukrajnából történő behozatal esetén

"Az ukrán […] Minisztérium által, a 348/2000 tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti ellenőrzés céljából hitelesített gyártási bizonyítvány a kiegészítő Taric-kód [kiegészítő Taric-kód] alá tartozó egyes varratmentes acélcsöveknek az Európai Közösségbe történő kivitelére."

e) Az érintett exportáló gyártó neve és teljes címe, beleértve a telefon-és faxszámokat és a lehetséges azonosítási számot, mint például a bejegyzett vállalatok országos nyilvántartási száma.

f) Az érintett exportáló gyártó vevőjének – akinek az említett gyártó értékesítette a terméket, és akinek a részére a számlát kiállította – neve és teljes címe, beleértve a telefon-és faxszámokat.

g) A gyártási bizonyítványhoz kapcsolódó kereskedelmi számla száma.

h) Az áru pontos leírása, beleértve az alábbiakat:

- az áru azonosítására alkalmas leírás, amelynek azonos a számlán szereplő termékleírással;

- KN-kód;

- mennyiség (tonnában).

i) Horvátországból származó behozatal esetén a bizonyítvány kibocsátásáért felelős vállalat tisztségviselőjének neve, és a következő aláírt nyilatkozat,

"Alulírott … igazolom, hogy az ebben a bizonyítványban meghatározott áru az Európai Közösségbe való behozatal céljából történő értékesítése az [érintett exportáló gyártó] által vállalt kötelezettségvállalás keretében és feltételei szerint történik, a Bizottság által a 2000/…/EK határozatnak [C(2000) 271/2 határozat] megfelelően elfogadott kötelezettségvállalásban az Európai Közösségbe történő, dömpingellenes vám alól mentes behozatal esetében megállapított megengedett mennyiségen belül. Kijelentem, hogy az ebben a bizonyítványban foglalt információ hiánytalan és megfelel a valóságnak."

Ukrajnából történő behozatal esetében az exportáló gyártó következő aláírt nyilatkozata:

j) Ukrajnából történő behozatal esetén az ukrán […] Minisztérium által meghatalmazott személy pecsétjének és aláírásának helye.

k) A Közösség illetékes hatóságai számára fenntartott hely.

[1] A bizonyítványon minden mező négy nyelven szerepel Horvátország esetében, azaz a gyártó országának nyelvén, angolul, franciául és németül Horvátország esetében, és két nyelven Ukrajna esetében, azaz a gyártó országának nyelvén és angolul.

--------------------------------------------------

32000R0348