A Tanács határozata

(1999. április 26.)

a "Leonardo da Vinci" közösségi szakképzési cselekvési program második szakaszának létrehozásáról

(1999/382/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 127. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés 189c. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

(1) mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés előírja, hogy a Közösség programjainak többek között a minőségi oktatás és szakképzés fejlődéséhez is hozzá kell járulniuk;

(2) mivel a Tanács a 94/819/EK határozatával [4] cselekvési programot hozott létre az Európai Közösség szakképzési politikájának végrehajtására; mivel a programot az ebből nyert tapasztalatok alapján, és az eddigi eredményeket figyelembe véve kell meghosszabbítani;

(3) mivel az Európai Tanács foglalkoztatásról szóló, 1997. november 20–21-én Luxembourgban tartott rendkívüli ülése elismerte, hogy az egész életen át tartó oktatás és szakképzés komoly hozzájárulást jelenthet a tagállamok foglalkoztatáspolitikájához, és ezzel javítja a foglalkoztathatóságot, az alkalmazkodóképességet és a vállalkozó szellemet, valamint elősegíti az esélyegyenlőséget;

(4) mivel az egész életen át tartó tanulást nemcsak a technológiai átalakulás, hanem a korfán az aktív foglalkoztatottak számának csökkenése miatt is kortól és foglalkozási csoporttól függetlenül mindenki számára biztosítani kell;

(5) mivel "A tudás Európája felé" című közleményében a Bizottság javaslatokat tett egy olyan európai oktatási térség létrehozására, amelynek keretében az egész életen át tartó oktatás és szakképzés célkitűzése megvalósítható; egyben meghatározta azokat a kidolgozásra váró közösségi szintű intézkedéstípusokat, amelyek a nemzetek közötti együttműködésre összpontosítanak, és amelyek az eljárások egyszerűsítését tűzve ki célul a tagállami intézkedésekhez többletértékkel járulnak hozzá, miközben teljes mértékben tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét;

(6) mivel a Bizottság "Tanítás és tanulás – A tanuló társadalom felé" című fehér könyvében megállapítja, hogy a tanuló társadalom kialakulásához az új ismeretek megszerzését támogatni és e célból a tanulás ösztönzésének minden formáját fejleszteni kell; mivel az "Oktatás, szakképzés, kutatás: a nemzetek közötti mobilitás akadályai" című zöld könyvében a Bizottság kiemeli a mobilitás előnyeit az egyén és az Európai Unió versenyképessége szempontjából;

(7) mivel az e program keretében tett intézkedéseknek a minőség javítását, az innováció előmozdítását és az európai dimenzió erősítését kell szolgálniuk a szakképzési rendszerekben és eljárásokban, hogy ezzel is elősegítsék az egész életen át tartó tanulást; mivel a program végrehajtása során figyelemmel kell lenni a kirekesztés minden formája elleni küzdelemre, beleértve a faj- és idegengyűlöletet is; mivel különös figyelmet kell fordítani a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek minden formájának megszüntetésére, többek között a fogyatékos személyeket illetően, valamint a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség előmozdítására;

(8) mivel a közösségi cselekvések többletértékének növelése céljából szükséges, hogy az e határozat keretén belül végrehajtott intézkedések és az egyéb közösségi beavatkozások minden szinten koherensek legyenek, és egymást kiegészítsék;

(9) mivel a kis- és középvállalkozásokat (KKV), illetve a kézműipart szorosabban be kell vonni e program végrehajtásába, tekintettel a munkahelyteremtésben és -megtartásban, valamint a képzés fejlesztésében játszott szerepükre;

(10) mivel a Bizottság a tagállamokkal együttműködve, az átadás és a terjesztés megkönnyítése, bővebb értelemben az innovatív megközelítési módok és módszerek e program keretében történő kialakítása által arra törekszik, hogy e program cselekvései és az egyéb vonatkozó közösségi politikák, eszközök és cselekvések – különösen az Európai Szociális Alap – koherensek legyenek és egymást kiegészítsék; mivel a Bizottság a szociális partnerekkel közösen arra törekszik, hogy együttműködést alakítson ki e program és a közösségi szociális párbeszéd keretein belül működő tevékenységek között;

(11) mivel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás ("EGT-megállapodás") szorosabb együttműködésről rendelkezik az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika terén egyfelől az Európai Közösség és tagállamai, másfelől az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) az Európai Gazdasági Térségben részt vevő országai között (EFTA-/EGT-országok);

(12) mivel biztosítani kell, hogy a programban történő részvétel lehetősége megnyíljon a társult közép- és kelet-európai országok előtt az európai megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben, illetve a megfelelő társulási tanácsok határozataiban meghatározott feltételeknek megfelelően; egyben a részvétel lehetőségét biztosítani kell Ciprus számára azonos feltételekkel, mint amilyeneket az EFTA-/EGT-országokkal szemben is alkalmaznak, az országgal egyeztetendő eljárással megállapított kiegészítő hozzájárulások finanszírozásával; valamint Málta és Törökország számára a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő kiegészítő hozzájárulások finanszírozásával;

(13) mivel e programot a Bizottság és a tagállamok együttműködésével rendszeresen nyomon kell követni és értékelni, hogy ezáltal újra lehetőség legyen kiigazításokra, különösen az intézkedések végrehajtásának prioritásait illetően;

(14) mivel e határozat a költségvetési hatóság Szerződésben meghatározott jogköreinek érintése nélkül a program teljes időtartamára vonatkozóan magában foglalja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1995. március 6-i nyilatkozatának 2. pontja [5] értelmében vett referenciaösszeget;

(15) mivel – a Szerződés 3b. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban – a szakképzési politika közösségi szintű végrehajtását szolgáló cselekvések célkitűzéseit a szakképzési partnerhálózat összetettségéből adódóan a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani; a közösségi cselekvések és intézkedések transznacionális kiterjedésének köszönhetően ezeket inkább a Közösség tudja megvalósítani; mivel e határozat a célkitűzések eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és csak azokra terjed ki, amelyek a célkitűzések eléréséhez feltétlenül szükségesek;

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1) A határozat a közösségi szakképzési politika végrehajtására létrehozza a "Leonardo da Vinci" cselekvési program (a továbbiakban: "program") második szakaszát.

(2) A programot a 2000. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő időszakban kell végrehajtani.

(3) A program az európai együttműködési térség kialakításával járul hozzá a "tudás Európájának" fejlesztéséhez az oktatás és a szakképzés terén. Támogatja a tagállamok egész életen át tartó tanulásra vonatkozó politikáit, illetve az állampolgárok aktív részvételét, valamint a foglalkoztathatóságot előreláthatóan előmozdító ismeretek, képességek és készségek elsajátítását.

(4) A program támogatja és kiegészíti a tagállamok által a területükön végrehajtott cselekvéseket, egyben teljes mértékben tiszteletben tartja kulturális és nyelvi különbözőségüket, valamint hatáskörüket a szakképzés tartalmát és szervezeti felépítését illetően.

2. cikk

A program célkitűzései

(1) A Szerződés 127. cikkében meghatározott célkitűzések keretei között a program a minőség, az innováció és az európai dimenzió transznacionális együttműködés által történő továbbfejlesztését célozza a szakképzési rendszerekben és gyakorlatban. A program célkitűzései:

a) a foglalkoztathatóság elősegítése, valamint a szakmai beilleszkedés és újrabeilleszkedés megkönnyítése érdekében az egyének, elsősorban a fiatalok készségeinek és képességeinek fejlesztése többek között a viszonossági alapú szakmai képzés és a szakmai képzés által a szakmai alapképzés minden szintjén;

b) a szakmai továbbképzés minőségének és a hozzáférés lehetőségének, valamint a készségek és képességek egész életen át tartó megszerzésének javítása, amelynek a célja az alkalmazkodóképesség növelése és fejlesztése, különösen a technológiai és munkaszervezeti változások megszilárdításának céljából;

az innovatív tanácsadás és útmutatás különösen fontos az a) és b) pontban meghatározott célkitűzések teljesítéséhez, ezért ezeket támogatni kell;

c) a szakképzés innovációs folyamathoz történő hozzájárulásának a támogatása és megerősítése, tekintettel a versenyképesség és vállalkozó szellem fejlesztésére, továbbá az új foglalkoztatási lehetőségekre; ebben a vonatkozásban külön figyelmet kell fordítani a szakképzési intézmények – beleértve a felsőoktatási intézményeket is – és a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások együttműködésének előmozdítására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósítása során külön figyelmet kell fordítani a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levő emberekre, beleértve a fogyatékos személyeket is, a képzéshez való hozzáférésüket megkönnyítő eljárásokra, az egyenlőség elősegítésére, a nők és férfiak esélyegyenlőségére, és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre.

3. cikk

Közösségi intézkedések

(1) A program célkitűzéseit a következő intézkedésekkel kell megvalósítani, amelyek tartalmát és végrehajtási eljárását a mellékletek tartalmazzák, és az intézkedések egymással kombinálhatók:

a) a szakképzésben részt vevő személyek, különösen a fiatalok és a képzésért felelős személyek transznacionális mobilitásának támogatása ("mobilitási projektek");

b) a szakképzéssel kapcsolatos innováció és a minőség fejlesztésére tervezett, a transznacionális partnerhálózaton alapuló kísérleti projektek támogatása ("kísérleti projektek");

c) a szakképzéssel kapcsolatos nyelvi készségek támogatása, beleértve a kevésbé elterjedt és tanított nyelveket, valamint más kultúrák iránti megértést ("nyelvi készségek);"

d) a tapasztalatok és a helyes gyakorlatok cseréjét elősegítő transznacionális együttműködési hálózatok fejlesztésének támogatása ("transznacionális hálózatok");

e) referenciaanyagok kidolgozása és korszerűsítése a felmérések és elemzések támogatása, összehasonlítható adatok létrehozása és korszerűsítése, a helyes gyakorlatok megfigyelése és terjesztése, valamint az átfogó információcsere révén ("referenciaanyagok").

(2) Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szakképzésben való terjesztésére és használatára irányuló transznacionális cselekvések az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása során külön támogatásban részesülnek.

4. cikk

Részvétel a programban

A mellékletekben meghatározott feltételek és végrehajtási rendelkezések alapján a programban részt vehet bármely, szakképzéssel foglalkozó köz- vagy magánintézmény, különösen a következők:

a) szakképzési intézmények, központok és testületek minden szinten, a felsőoktatási intézményeket is beleértve;

b) kutatóközpontok és -intézmények;

c) vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a kézműipar, vagy köz-, illetve magánintézmények, beleértve a szakképzéssel foglalkozókat;

d) kereskedelmi szervezetek, beleértve a kereskedelmi kamarákat stb.;

e) szociális partnerek;

f) helyi és regionális hatóságok és szervezetek;

g) közhasznú szervezetek, önkéntes alapon szerveződő testületek és nem kormányzati szervezetek.

5. cikk

A program végrehajtása és együttműködés a tagállamokkal

(1) A Bizottság biztosítja a program közösségi cselekvéseinek végrehajtását.

(2) A tagállamok:

- a koordináció, az egységes igazgatás és a nyomon követés által a megfelelő hatóságok útján megteszik a szükséges lépéseket a program célkitűzései elérésének biztosítására, bevonva a nemzeti gyakorlatnak megfelelően a szakképzésben érdekelt feleket,

- biztosítják, hogy a program intézkedéseivel kapcsolatos szükséges információ és nyilvánosság rendelkezésre álljon,

- megteszik a program hatékony működéséhez szükséges intézkedéseket,

- amennyire lehetséges, olyan intézkedések meghozatalára törekszenek, amelyeket a programban való részvétel akadályainak eltávolításához szükségesnek és kívánatosnak tartanak.

(3) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve:

- megteszi a mellékletekben leírt intézkedéseket a program első szakasza és a közösségi kezdeményezések eredményeire alapozva a szakképzés területén,

- biztosítja a program első szakaszának keretei között létrehozott és a második szakaszban végrehajtandó cselekvések közötti zavartalan átmenetet.

6. cikk

Együttes fellépések

A "tudás Európája" kiépítése folyamatának részeként az e programban foglalt intézkedések a 7. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően együttes fellépésekként is végrehajthatók, különösen az oktatás és ifjúságpolitika terén kapcsolódó közösségi programokkal és cselekvésekkel.

7. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot a tagállamok két-két képviselőjéből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

(2) A bizottság véleményezi a következő kérdéseket:

a) a program végrehajtásának általános iránymutatásai és a Közösség által nyújtandó pénzügyi támogatás;

b) a program cselekvései végrehajtásának éves munkaprogramja, a prioritásokat beleértve, valamint a tematikus és az együttes fellépések tárgyai, illetve a Bizottság javaslatai a tervezetek kiválasztására vonatkozóan, beleértve az együttes fellépésekre vonatkozó javaslatokat is;

c) az éves költségvetés és a pénzalapok elosztása a pályázattípusok és az együttes fellépések, a kísérő intézkedések és az európai szervezetek projektjei között;

d) a pénzalapok tagállamok közötti előzetes elosztása meghatározásánál alkalmazandó szempontok az A. kiválasztási eljárásnak megfelelő cselekvésekhez (I. melléklet, III. szakasz);

e) a program nyomon követésére és értékelésére, valamint az eredmények közzétételére és terjesztésére szolgáló rendelkezések.

(3) A (2) bekezdésben említett kérdésekre vonatkozóan a Bizottság képviselője benyújtja a meghozandó intézkedések tervezetét a bizottsághoz. A bizottság az elnök által az ügy sürgősségének megfelelően meghatározott határidőn belül véleményezi a tervezetet. Azon döntések esetében, amelyeket a Bizottság javaslata alapján a Tanácsnak kell elfogadnia, a véleményt a Szerződés 148. cikke (2) bekezdésében megállapított többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek a szavazatát az abban a cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

(4) a) A Bizottság által elfogadott intézkedések azonnal hatályba lépnek.

b) Ha azonban ezek az intézkedések nem állnak összhangban a bizottság véleményével, azokat a Bizottságnak közölnie kell a Tanáccsal. Ebben az esetben:

- a Bizottság az elfogadott intézkedések alkalmazását a közlés időpontjától számított legfeljebb két hónapra felfüggeszti,

- a Tanács az előző francia bekezdésben említett határidőn belül minősített többséggel eljárva eltérő határozatot hozhat.

(5) A Bizottság képviselője konzultál a bizottsággal a program végrehajtásának egyéb vonatkozó kérdéseiről. Ebben az esetben a Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság az elnök által az ügy sürgősségének megfelelően meghatározott határidőn belül véleményezi a tervezetet, ha szükséges, szavazással.

A véleményt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ezenkívül minden tagállamnak joga van álláspontja jegyzőkönyvezését kérni.

A Bizottság a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a bizottság véleményét. Tájékoztatja a bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe véleményét.

(6) Eljárási szabályzatát a bizottság állapítja meg.

(7) A Bizottság a bizottsággal együttműködve kialakítja az Európai Közösség oktatási és ifjúsági programjai végrehajtására létrehozott bizottságokkal történő rendszeres és kiépített együttműködést.

(8) A program és a 9. cikkben említett többi intézkedés közötti koherencia biztosítása érdekében a Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az oktatás, szakképzés és ifjúságpolitika terén meghirdetett közösségi kezdeményezésekről, beleértve a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködést.

8. cikk

Szociális partnerek

A 7. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében leírt eljárás sérelme nélkül a Bizottság konzultálhat a bizottsággal bármely, az e határozat végrehajtására vonatkozó ügyről.

Ilyen konzultáció esetén a szociális partnereknek a tagállamok képviselőivel megegyező számú képviselője vesz részt megfigyelőként a bizottság munkájában, akiket a közösségi szintű szociális partnerek javaslatai alapján a Bizottság jelöl ki.

A szociális partnerek képviselői kérhetik álláspontjuk rögzítését a bizottsági ülések jegyzőkönyvében.

9. cikk

Koherencia és komplementaritás

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja az általános koherenciát és kiegészítő jelleget a többi vonatkozó közösségi politikával, intézkedéssel és cselekvéssel, különösen az Európai Szociális Alappal, és különösen azokkal, amelyek a "tudás Európájához" járulnak hozzá, mindenekelőtt az oktatás, szakképzés, ifjúságpolitika, kutatás és technológiai fejlesztés és innováció terén.

(2) A program intézkedéseinek végrehajtása során a Bizottság és a tagállamok az összehangolt foglalkoztatási stratégia részeiként figyelembe veszik a Tanács által elfogadott foglalkoztatási irányelvekben meghatározott prioritásokat.

(3) A Bizottság a közösségi szociális partnerekkel együtt törekszik a program és a közösségi szintű szociális párbeszéd összehangolására, beleértve az ágazati szinteket is.

(4) A Bizottság az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló 337/75/EGK rendeletben [6] meghatározott rendelkezéseknek megfelelően az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) által biztosítja a program végrehajtását. Az együttműködést a megfelelő területeken, azonos feltételek mellett, a Bizottság és az Európai Képzési Alapítvány felügyelete alatt kell megvalósítani az 1360/90/EGK rendeletben [7] foglaltak szerint.

(5) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Szakképzési Tanácsadó Bizottságot e program fejlődéséről.

10. cikk

Az EFTA-/EGT-országok, a társult közép- és kelet-európai országok, Ciprus, Málta és Törökország részvétele

E programban részt vehetnek:

- az EFTA-/EGT-országok az EGT-megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően,

- a társult közép- és kelet-európai országok az európai megállapodásokban, azok kiegészítő jegyzőkönyveiben és a megfelelő társulási tanácsok határozataiban meghatározott feltételeknek megfelelően,

- Ciprus ugyanazon feltételek mellett, mint amelyek az EFTA-/EGT-országokra vonatkoznak, az országgal egyeztetendő eljárással megállapított kiegészítő hozzájárulások finanszírozásával,

- Málta és Törökország a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő kiegészítő hozzájárulások finanszírozásával.

11. cikk

Nemzetközi együttműködés

A program alapján és a 7. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság erősíti együttműködését harmadik országokkal és a megfelelő nemzetközi szervezetekkel.

12. cikk

Finanszírozás

(1) A program 2000–2006 közötti időszakban történő végrehajtásához a pénzügyi referenciaösszeg 1150 millió euró.

(2) Az éves hozzájárulásokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv keretei között.

13. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen nyomon követi a programot.

A nyomon követés a (4) bekezdésben említett beszámolókat és a különleges tevékenységeket foglalja magában.

(2) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen értékeli a program végrehajtását a 7. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően, a tagállamokkal közösen kidolgozott követelmények alapján. A fő célkitűzés a végrehajtott cselekvések hatékonyságának és hatásának értékelése a 2. cikkben meghatározott célkitűzések fényében. Az értékelésnél figyelembe kell venni a program alapján végrehajtott cselekvések eredményeinek terjesztését, a helyes gyakorlatokat és a program egészének hatását annak célkitűzései szempontjából.

Az értékelésnél vizsgálni kell a program cselekvései és a más, vonatkozó közösségi politikák, eszközök és fellépések keretében végrehajtott cselekvések egymással való kiegészíthetőségét is.

A 7. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított eljárás alapján kialakított szempontoknak megfelelően a közösségi intézkedések eredményeit rendszeres, független, külső értékelésnek kell alávetni.

(3) A nyomon követés és az értékelés eredményeit figyelembe kell venni e program végrehajtása során.

(4) A tagállamoknak 2003. december 31-ig és 2007. június 30-ig beszámolókat kell benyújtaniuk a Bizottsághoz e program végrehajtásáról és hatékonyságáról, valamint a szakképzési rendszerre és a tagállamokban érvényes rendelkezésekre gyakorolt hatásáról. A beszámolóknak az egyenlőség, illetve a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség előmozdítását is figyelembe kell venniük.

(5) A Bizottság az Európai Parlament, a Tanács, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság elé terjeszti:

- az első időszaki beszámolót e program kezdeti végrehajtásáról 2002. június 30-ig,

- a második időszaki beszámolót e program végrehajtásáról 2004. június 30-ig,

- egy, e program folytatásáról szóló közleményt 2004. december 31-ig; ha szükséges, a közleménynek megfelelő javaslatokat is kell tartalmaznia,

- végső beszámolót e program végrehajtásáról 2007. december 31-ig.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 1999. április 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. Fischer

[1] HL C 309., 1998.10.9., 9. o.

[2] HL C 410., 1998.12.30., 6. o.

[3] Az Európai Parlament 1998. november 5-i véleménye (HL 359., 1998.11.23., 59. o.), a Tanács 1998. december 21-i közös álláspontja (HL C 49., 1999.2.22, 65. o.) és az Európai Parlament 1999. március 23-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] HL L 340., 1994.12.29., 8. o.

[5] HL C 102., 1996.4.4., 4. o.

[6] HL L 39., 1975.2.13., 1. o. A legutóbb a 354/95/EK rendelettel (HL L 41., 1995.2.23., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 131., 1990.4.23., 1. o. A legutóbb az 1572/98/EK rendelettel (HL L 206., 1998.7.23., 1. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

I. SZAKASZ: ÁLTALÁNOS ELVEK

1. A határozat 2. cikkében meghatározott célkitűzéseket olyan transznacionális társaságok segítségével kell végrehajtani, amelyek cselekvésekre irányuló pályázatokat adnak be a 3. cikkben leírt közösségi intézkedések alapján.

2. A transznacionális társaságok által benyújtott valamennyi pályázat a program egy vagy több célkitűzését követi, és megjelöli a célok elérése érdekében végrehajtandó intézkedéseket. A pályázatokat a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően, különböző pályázattípusokat magában foglaló tevékenységekre vonatkozóan lehet benyújtani, a határozat 7. cikkében említett bizottság által meghatározandó módon. A II. szakaszban leírt 1. pályázattípust (Mobilitás) és 3. pályázattípust (Nyelvi készség) kivéve a pályázatokban a partnereknek legalább három részt vevő országból kell származniuk, amelyek közül legalább egynek az Európai Unió tagállamának kell lennie. Az 1. és 3. pályázattípus keretében benyújtott pályázatok esetében minden pályázatban a partnereknek legalább két részt vevő országból kell származniuk, amelyek közül legalább egynek az Európai Unió tagállamának kell lennie.

3. A közösségi pályázati felhívások meghatározzák a célkitűzések prioritásait, az időrendet, a beadás feltételeit, a közös elbírálási szempontokat, különösen a transznacionalitásra, a projektértékelésre és a kiválasztási eljárásokra vonatkozóan. Az előzetes időrend a pályázatok éves közösségi beadási, kiválasztási és jóváhagyási határidőit tartalmazza.

Az első pályázati felhívás időbeli hatálya három év. Az e határozat 13. cikke (5) bekezdésében említett időszaki beszámolók alapján kidolgozandó második (2002-ben) és harmadik (2004-ben) pályázati felhívás időbeli hatálya két-két év.

A közösségi pályázati felhívásokat a Bizottság teszi közzé, miután kikérte a határozat 7. cikkében említett bizottság véleményét.

4. A pályázatokban világosan meg kell határozni a kitűzött célokat, a végrehajtás módszereit, a várható eredményeket, a tényleges eredmények értékelési mechanizmusait, a terjesztési terveket, a kedvezményezetteket és a részt vevő partnereket, valamint e partnerek részvételének jellegét és terjedelmét, beleértve pénzügyi hozzájárulásukat és a munkarendjüket is.

5. A pályázatokat a pályázati felhívásban évente előírt időtartam alatt lehet benyújtani. A pályázatok kiválasztására a III. szakaszban meghatározott eljárásnak megfelelően évente legalább egy alkalommal kerül sor.

6. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az e programban és az egyéb oktatási, valamint ifjúsági programokban részt vevő szereplők közötti együttműködés elősegítésére.

7. A projektpartnerek saját forrásai nem származhatnak más közösségi pénzalapból.

II. SZAKASZ: PÁLYÁZATTÍPUSOK

1. Mobilitás

A szakképzésben részt vevő személyek, különösen a fiatalok, valamint oktatóik számára szervezett transznacionális mobilitási projektek támogatása.

A közösségi támogatást az alábbi cselekvések számára biztosítják:

a) nemzetközi kihelyezési projektek előkészítése és végrehajtása a következő személyek számára:

- a szakmai alapképzésben részt vevő személyek (általában három héttől kilenc hónapig terjedő kihelyezés szakképzési intézményeknél és vállalkozásoknál; a kihelyezéseknek az érintett személyek szakképzési programja szerves részét kell képezniük),

- hallgató (háromtól tizenkét hónapig terjedő kihelyezések vállalkozásoknál),

- fiatal munkavállalók vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező pályakezdők (kettőtől tizenkét hónapig terjedő kihelyezések szakképzési intézményeknél és vállalkozásoknál).

Amennyiben lehetséges, a kihelyezés alatt megszerzett készségeket és képességeket a származási ország gyakorlatának megfelelően igazolni kell.

A kihelyezések olyan projekteket is tartalmazhatnak, amelyek részét képezik "A viszonossági alapú szakmai képzés és a szakmai képzés európai formái" elnevezésű programnak az 1999/51/EK határozat [1] értelmében.

Az olyan transznacionális kihelyezési projektek, amelyekben a szakképzésben részt vevő személyeket fogadó intézményekként kis- és középvállalkozások, valamint kézműipari vállalkozások szerepelnek, külön pénzügyi támogatásban részesülnek az alább leírt feltételek szerint.

b) Nemzetközi csereprojektek szervezése

- egyfelől vállalkozások, másfelől szakképzési szervezetek vagy felsőoktatási intézmények között, amelyek az üzleti szféra humán erőforrásért felelős vezetőit és a szakképzési programok tervezéséért és szervezéséért felelős személyeket, különösen az oktatókat és a pályaválasztási szakértőket célozzák,

- a nyelvi készségekkel foglalkozó oktatók és mentorok számára (egyfelől az üzleti szféra, másfelől a szaknyelvi képzéssel foglalkozó intézmények, beleértve a felsőoktatási intézményeket, és a szakképzéssel foglalkozó szervek).

A célcsoportok csereprogramjai egytől hat hétig tarthatnak.

c) A CEDEFOP által lebonyolított tanulmányutak a Bizottság által javasolt témákban a szakképzésért felelős személyek részére.

A transznacionális kihelyezési és csereprojektek legfeljebb két évig tarthatnak. A kihelyezési és csereprojektek végrehajtásához a határozat 7. cikkében említett bizottságnak a fogyatékos résztvevők segítésére különleges intézkedéseket kell kidolgoznia.

Pénzügyi hozzájárulás

Az e pályázattípus keretén belül meghatározott transznacionális kihelyezési és csereprojektekhez adható közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az 5000 eurót kedvezményezettenként és kihelyezésenként vagy csereprogramonként – a hozzájárulás maximális összege az a) és b) pontban foglalt maximális időtartamnak felel meg. A maximális összeget túl lehet lépni fogyatékos résztvevők esetén.

Ehhez a pályázattípushoz a Bizottság minden tagállam részére éves általános támogatási keretösszeget bocsát rendelkezésre, amelynek összegét a II. mellékletben leírt eljárásnak megfelelően határozzák meg.

Az összeg legfeljebb 10 %-át az érintett nemzeti irodával közösen kialakított eljárásnak megfelelően azért tartalékolják, hogy:

- a kis- és középvállalkozások pályázóit a programhoz benyújtandó első pályázatukban segítse. Az összeg nem lépheti túl az 500 eurót pályázónként,

- az a) albekezdésben említett célcsoportot felkészítő pályázókat segítse. A célcsoport pedagógiai, kulturális és nyelvi felkészítését szolgáló összeg nem lépheti túl kihelyezésenként a 200 eurót három hónaposnál rövidebb időtartam esetén, vagy az 500 eurót három hónaposnál hosszabb időtartam esetén; az összeg felső határa pályázónként 25000 euró.

Ez az összeg a transznacionális kihelyezési projektek igazgatási és nyomonkövetési céljaira elkülönített tartalékon felül áll a küldő intézmény rendelkezésére.

A fel nem használt összeget e pályázattípuson belül a nemzeti iroda átcsoportosíthatja. Az átcsoportosítás okát a Bizottsággal közölni kell.

2. Kísérleti projektek

Transznacionális kísérleti projektek támogatása az innováció és a minőség szakképzésben történő fejlesztése és átadása céljából, beleértve az információs és kommunikációs technológiák szakképzésben történő használatát előmozdító cselekvéseket.

A közösségi támogatás az innováció szakképzésben történő fejlesztésére, illetve terjesztésére irányuló transznacionális kísérleti projektek tervezéséhez, fejlesztéséhez, teszteléséhez és értékeléséhez vehető igénybe.

A transznacionális kísérleti projektek a szakképzés minőségének fejlesztésére, új szakképzési módszerek kifejlesztésére és az egész életen át tartó tanulással összefüggő pályatanácsadásra is vonatkozhatnak.

A transznacionális kísérleti projektek irányulhatnak továbbá:

- az információs és kommunikációs technológiák szakképzési cselekvésekben és fajtákban történő felhasználásának fejlesztésére,

- az információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó új eszközökhöz, szolgáltatásokhoz és szakképzési fajtákhoz való hozzáférés elősegítésére a szakképzésben részt vevő személyek számára,

- a nemzetközi nyitott és szakképzési távoktatási hálózatoknak az információs és kommunikációs technológiák által történő fejlesztése támogatására (multimédiás termékek, weboldalak, hálózati átvitel stb.),

- az új munkaformákból (pl. távmunka) eredő új szakképzési megközelítések tervezésére, tesztelésére és jóváhagyására.

Az e pályázattípusban foglalt projektek számára legfeljebb három évig adható közösségi támogatás.

Tematikus projektek.

Kiemelt támogatás adható korlátozott számú projektnek azon témákban, amelyek közösségi szinten kiemelt jelentőséggel bírnak, például:

- az átláthatóságot elősegítő új módszerek kifejlesztése, külön hangsúllyal a munka közben megszerzett készségek és szakértelem igazolásának és elismerésének új formáira,

- a tagállamok olyan politikáit és kezdeményezéseit támogató cselekvések, amelyek a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levő személyeket – különösen a képesítés nélküli fiatalokat, illetve azokat a személyeket, akiknek a képesítése frissítésre szorul – segítik a megfelelő készségek megszerzésében,

- az üzleti szolgáltatásokkal kapcsolatban álló pályaorientációra, pályatanácsadásra és szakképzésre vonatkozó európai rendelkezések kidolgozása.

Pénzügyi hozzájárulás.

A Közösség a transznacionális kísérleti projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 75 %-át fedezheti, a támogatás maximális összege projektenként és évente 200000 euró lehet. A tematikus projekteknél a támogatás maximális összege projektenként és évente 300000 euróra emelkedhet, ha azt az érintett projekt jelentősége indokolja.

3. Nyelvi készségek

A nyelvi és kulturális készségeket a szakképzés során elősegítő projektek támogatása.

A közösségi támogatás a szakképzéssel kapcsolatos nyelvi készségek fejlesztését célzó transznacionális kísérleti projektek számára nyújtható. Külön figyelmet kell fordítani a kevésbé elterjedt és tanított nyelvekre.

A projektek célja a foglalkozási területek és gazdasági ágazatok különleges szükségleteihez szabott oktatási anyagok és innovatív pedagógiai módszerek tervezése, tesztelése, jóváhagyása, értékelése és terjesztése, beleértve a nyelvi audit felhasználását, továbbá az önálló nyelvtanuláson alapuló innovatív pedagógiai megközelítési módokat és a projektek eredményeinek terjesztését.

Nyelvi és kulturális támogatásra irányuló pályázatokat más cselekvések és intézkedések alapján is be lehet nyújtani, különösen abból a célból, hogy ezáltal javítsák a transznacionális mobilitási programokban részt vevő személyek pedagógiai felügyeletéért felelős oktatók és mentorok nyelvi és kulturális készségeit.

A közösségi támogatás egyfelől az üzleti szféra, másfelől a szaknyelvi képzéssel foglalkozó intézmények vagy szakképzési testületek közötti transznacionális programok számára is nyújtható.

Az e pályázattípusban foglalt projektek számára legfeljebb három évig adható közösségi támogatás.

Pénzügyi hozzájárulás.

A Közösség e projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 75 %-át fedezheti, a támogatás maximális összege projektenként és évente 200000 euró lehet.

4. Transznacionális hálózatok

Az európai szakértelem és a tudás terjesztése transznacionális hálózatainak támogatása.

A közösségi támogatás a tagállamokban a köz- és magánszféra érintett szereplőit regionális vagy ágazati szinten egyesítő, sokszereplős szakképzési hálózatok tevékenységeinek céljaira nyújtható. A szereplők közé tartoznak a helyi hatóságok, a helyi kereskedelmi kamarák, a munkaadók és munkavállalók szakmai szervezetei, a vállalkozások, a kutató- és szakképzési központok (beleértve a felsőoktatási intézményeket is), akik a jóváhagyott szakképzési módszerekhez és fajtákhoz való hozzáféréssel kapcsolatos szolgáltatásokat, tanácsadást és információkat biztosítják. Ezek a tevékenységek a következőkre irányulhatnak:

i) az európai szakértelem és innovatív megközelítési módok összegyűjtése, kiértékelése és továbbfejlesztése;

ii) a készségekkel kapcsolatos elvárások elemzése és előreláthatóságának javítása;

iii) a hálózatok hatásának és a projektek eredményeinek szakmai körökben történő terjesztése az Unión belül.

A nemzetközi hálózatok számára legfeljebb három évig adható közösségi támogatás.

Pénzügyi hozzájárulás.

A Közösség a transznacionális hálózatok elszámolható költségeinek legfeljebb 50 %-át fedezheti, a támogatás maximális összege projektenként és évente 150000 euró lehet.

5. Referenciaanyagok

Referenciaanyagok létrehozását, korszerűsítését és terjesztését célzó cselekvések támogatása.

A közösségi támogatás a közös érdeklődésre számot tartó témákra vonatkozó, transznacionális alapon végrehajtott cselekvések számára nyújtható. Ezeknek a cselekvéseknek hozzá kell járulniuk:

- a tagállami szakképzési rendszerekre és rendelkezésekre, a képesítéseket és készségeket illető gyakorlati módszerekre és különféle megközelítési módokra vonatkozó összehasonlító adatok létrehozásához, vagy

- az Eurostattól és a CEDEFOP-tól nem igényelhető mennyiségi és/vagy minőségi információk beszerzéséhez, illetve az egész életen át tartó tanulást célzó politikákat és szakképzési gyakorlati módszereket támogató legjobb módszerek elemzéséhez és megfigyeléséhez. Az Eurostat és a CEDEFOP közreműködik a statisztikák kidolgozásában a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben [2] megállapított eljárás keretében, figyelemmel a Közösség 1998-tól 2002-ig terjedő időtartamra vonatkozó statisztikai programjáról szóló, 1998. december 22-i 99/126/EK tanácsi határozatra [3].

Az e pályázattípusban foglalt projektek számára legfeljebb három évig adható közösségi támogatás.

A Bizottság és a tagállamok gondoskodnak a referenciaanyag lehető legszélesebb körben történő terjesztéséről, különösen azért, hogy a referenciaanyag a szakképzésnek a köz- és magánszférában működő döntéshozói számára elérhető legyen.

Pénzügyi hozzájárulás.

A Közösség a projektek elszámolható költségeinek 50–100 %-át fedezi, a támogatás maximális összege projektenként és évente 200000 euró lehet. A támogatás maximális összege projektenként és évente 300000 euróra emelkedhet, ha azt a javasolt projekt jelentősége indokolja.

6. Együttes fellépések

1. A határozat 6. cikkében leírt együttes fellépések keretében közösségi támogatás biztosítható más, a "tudás Európájának" létrejöttét elősegítő közösségi cselekvésekkel kapcsolatban álló együttes fellépéseknek, különösen az oktatás és az ifjúságpolitika területén működő közösségi programoknak.

2. Ezen együttes fellépéseket közös pályázati felhívással is végre lehet hajtani azokban a tevékenységi körökben kiválasztott témákban, amelyeket nem kizárólag egyetlen program fed le. Az együttes fellépések témáit az érintett bizottságok a határozat 7. cikke (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően hagyják jóvá.

A közös pályázati felhívások az érintett programok működése során felmerülő új igények kielégítésére is irányulhatnak.

Pénzügyi hozzájárulás.

A Közösség e projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 75 %-át fedezheti.

7. Kísérő intézkedések

1. A határozat 2. cikkében meghatározott célkitűzések elérése érdekében közösségi támogatás nyújtható:

- e határozat 5. és 13. cikkében és a melléklet 1. szakaszának (6) pontjában leírtaknak megfelelően a tagállamok igazgatási, koordinációs, nyomonkövetési és értékelési tevékenységeihez,

- a tagállamok és a Bizottság információs, nyomonkövetési, értékelési és terjesztési tevékenységeihez, hogy megkönnyítse a programhoz való hozzáférést, és elősegítse a módszerek, termékek és eszközök, valamint a programból származó eredmények átadását, többek között a nagy nyilvánosság számára elérhető adatbankokon keresztül,

- a nemzeti pálya-tanácsadási központok transznacionális hálózataihoz,

- e határozat 11. cikkének megfelelően a harmadik országokkal és a megfelelő nemzetközi szervezetekkel történő együttműködési tevékenységekhez.

2. A tagállamok által a határozat 5. cikkének megfelelően létrehozott megfelelő hatóságok tevékenységeinek támogatásához közösségi pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani.

3. A program végrehajtása során a Bizottság igénybe veheti technikai segítségnyújtó szervezetek segítségét, amelyek költségeit a program általános költségkeretéből fedezik. A Bizottság ugyanilyen feltételek mellett szakértőket is igénybe vehet. A Bizottság a program végrehajtása, valamint az információs, publikációs és terjesztési cselekvések megkönnyítésére szemináriumokat, kollokviumokat és egyéb szakértői találkozókat is szervezhet.

4. A technikai segítségnyújtó szervezetek és a nemzeti irodák megfelelő szerepét és végrehajtási feladatait az 5. cikknek megfelelően világosan meg kell határozni.

III. SZAKASZ: KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

A pályázók által a pályázati felhívásra beadott pályázatokat a következő eljárások valamelyike alapján kell kiválasztani:

1. Az A. eljárás alkalmazható a mobilitási cselekvésekre (1. pályázattípus).

2. A B. eljárás alkalmazható:

- a kísérleti projektekre (2. pályázattípus), kivéve a tematikus cselekvéseket,

- a nyelvi készségek fejlesztésére irányuló projektekre (3. pályázattípus),

- a nemzetközi hálózatokra (4. pályázattípus).

3. A C. eljárás alkalmazható:

- a referenciaanyagokra (5. pályázattípus),

- a tematikus cselekvésekre (a 2. pályázattípuson belül),

- az együttes fellépésekre (6. pályázattípus),

- az európai szervezetek projektjeire (minden pályázattípus esetében).

1. A. eljárás

A kiválasztási eljárás a következő lépésekből áll:

i) A II. mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően a Bizottság minden részt vevő ország számára általános támogatási keretösszeget határoz meg, miután kikérte a határozat 7. cikkében említett bizottság véleményét.

ii) A pályázati felhívásokban meghatározott szabályoknak megfelelően a pályázóknak a pályázatokat a tagállam által kijelölt nemzeti irodához kell benyújtaniuk.

iii) A nemzeti iroda a közösségi szinten kialakított pályázati feltételek alapján értékeli a pályázatokat. A nemzeti iroda összeállítja a kiválasztott mobilitási programok listáját, és tájékoztatásul eljuttatja a listát a Bizottsághoz és a többi tagállam nemzeti irodájához.

iv) A megfelelő nemzeti irodákon keresztül a tagállamok felelősek az egyes pályázókkal történő szerződéskötésért és az általános támogatási keretösszeg felosztásáért.

v) A tagállamok évente beszámolnak a Bizottságnak a mobilitási programok eredményeiről. A beszámoló tartalmazza többek között a következő információkat:

- a program célcsoportja,

- a program tartalma és célkitűzései a képességek, illetve képesítések szempontjából,

- a képzési intézménynél, illetve vállalkozásnál eltöltött képzés, valamint szakmai gyakorlat időtartama,

- más tagállamból részt vevő partnerek.

2. B. eljárás

A kiválasztási eljárás kétlépcsős:

- az előpályázatok kiválasztása,

- a teljes pályázatok kiválasztása.

i) A pályázóknak előpályázataikat a pályázati felhívásban meghatározott szabályoknak megfelelően a tagállam által kijelölt nemzeti irodához kell benyújtaniuk.

ii) A tagállamok értékelik és kiválasztják az előpályázatokat. A pályázókat értesítik a kiválasztás eredményéről. Csak a sikeres előpályázatot beadott pályázókat hívják fel teljes pályázat beadására az érintett tagállam nemzeti irodájához. A pályázók a Bizottsághoz is eljuttatják teljes pályázatuk egy példányát.

iii) A tagállamok értékelik és rangsorolják a teljes pályázatokat, és beszámolnak a Bizottságnak az előválogatás eredményéről célkitűzésenként és pályázattípusonként az értékelési eljárásról, az eljárásba bevont felekről, valamint részletes, indokolt és rangsorolt listát küldenek az elfogadásra javasolt pályázatokról. Ez a beszámoló tájékoztatást ad a programban való részvételt megkönnyítő tájékoztatási és közzétételi intézkedésekről is.

iv) A Bizottság független szakértők segítségével értékeli a pályázatokat, különös tekintettel azok transznacionális és innovatív jellegének felmérésére és biztosítására. A független szakértőket a Bizottság jelöli ki, teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok és a szociális partnerek véleményét. A Bizottság megvizsgálja a nemzeti beszámolókat, és ennek megfelelően konzultál minden tagállammal.

v) A Bizottság javaslatot terjeszt a bizottság elé a költségvetési források pályázattípusonkénti és tagállamonkénti elosztásáról, és kikéri a bizottság véleményét a határozat 7. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően.

vi) A bizottság véleményének birtokában a Bizottság összeállítja a kiválasztott projektek listáját tagállamonként, és elosztja a kiválasztott projektek megvalósításához szükséges pénzeszközöket a tagállamok között.

vii) A megfelelő nemzeti irodákon keresztül a tagállamok felelősek az egyes pályázókkal történő szerződéskötésért és a pénzösszegek felosztásáért.

viii) Az előpályázatok kiválasztását a pályázati felhívásban megjelölt leadási határidő lejártától számított két hónapon belül végre kell hajtani.

3. C. eljárás

A kiválasztási eljárás kétlépcsős:

- az előpályázatok kiválasztása,

- a teljes pályázatok kiválasztása.

i) A pályázóknak előpályázataikat a pályázati felhívásban meghatározott szabályoknak megfelelően a a Bizottsághoz kell beadniuk. A pályázók a tagállamok nemzeti irodájához is elküldik előpályázatuk egy példányát.

ii) A Bizottság értékeli az előpályázatokat, és a bizottság véleményének birtokában kiválasztja az előpályázatokat. A pályázókat értesítik a kiválasztás eredményéről.

iii) Csak a sikeres előpályázatot beadott pályázókat hívják fel teljes pályázat beadására a Bizottsághoz. A pályázók tagállamuk nemzeti irodájához is eljuttatják teljes pályázatuk egy példányát.

iv) A Bizottság független szakértők segítségével elvégzi a beérkezett pályázatok transznacionális értékelését, és összeállítja a kiválasztott projektek szűkített listáját. A független szakértőket a Bizottság jelöli ki, teljes mértékben figyelembe véve a tagállamok és a szociális partnerek véleményét.

v) A határozat 7. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően a Bizottság kikéri a bizottság véleményét a szűkített listáról.

vi) A Bizottság összeállítja a kiválasztott pályázatok végleges listáját, és tájékoztatja a bizottságot. A Bizottság a tagállamok nemzeti irodáival együttműködve meghatározza a projektek nyomon követésének feltételeit.

vii) A megfelelő nemzeti irodákon keresztül a Bizottság felelős az egyes pályázókkal történő szerződéskötésért és pénzösszegek felosztásáért.

viii) Az előpályázatok kiválasztását a pályázati felhívásban megjelölt leadási határidő lejártától számított három hónapon belül végre kell hajtani; az iii)–vi) pontban foglalt lépések nem tarthatnak öt hónapnál tovább.

[1] HL L 17., 1999.1.22., 45. o.

[2] HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

[3] HL L 42., 1999.2.16., 1. o.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

I. SZAKASZ: ÁTFOGÓ KÖLTSÉGVETÉSI FELOSZTÁS

1. A Bizottság e feladat kezdetekor és minden év március 1-jéig előterjeszt a bizottsághoz egy előzetes költségvetési forrásfelosztást a pályázattípusok és eljárások szerint osztályozva, a határozat 2. cikkében meghatározott célkitűzéseket figyelembe véve, valamint kikéri a bizottság véleményét. A Bizottság ezek alapján minden tagállam részére meghatároz egy előzetes költségvetést az I. mellékletben említett A. kiválasztási eljárás hatálya alá tartozó cselekvések végrehajtásához.

2. A rendelkezésre álló összegeket a részt vevő állam osztja fel a következő korlátozásokra is figyelemmel:

a) A mobilitási programok számára elkülönített összeg nem lehet a program éves költségvetésének 39 %-ánál kevesebb.

b) A nemzetközi kísérleti projektek tervezésének, kidolgozásának és tesztelésének támogatására elkülönített összeg nem lehet a program éves költségvetésének 36 %-ánál kevesebb. E kereten belül a tematikus projektek támogatására elkülönített összeg nem lehet 5 %-nál több.

c) A nyelvi készségek fejlesztésére irányuló projektek tervezésének, kidolgozásának és tesztelésének támogatására elkülönített összeg nem lehet a program éves költségvetésének 5 %-ánál kevesebb.

d) A fennmaradó kiadás nem lehet kevesebb, mint 15 %. Ezen a kiadáson belül a kísérő intézkedések céljára elkülönített összeg nem lépheti túl a 9 %-ot. A határozat 11. cikke szerinti tevékenységek számára elkülönített összeg nem lépheti túl a program éves költségvetésének 0,2 %-át.

3. A fenti százalékértékek irányadóak, és ezeket a bizottság a határozat 7. cikke (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatja.

II. SZAKASZ: KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A MOBILITÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSI KERETÖSSZEGEKRŐL

1. A nemzetközi csere- és kihelyezési programok kezdete előtt a Bizottság a határozat 7. cikkében leírt eljárásnak megfelelően meghatározott számítási kritériumok alapján kialakított általános támogatási keretösszeget különít el, figyelembe véve:

- a lakosság számát,

- a megélhetés költségének különbségét a küldő intézmény származási tagállama és a fogadó tagállam között,

- a földrajzi távolságot és az utazási költségeket,

- az érintett célcsoport összlakossághoz viszonyított súlyát, ha a vonatkozó adatok minden tagállamban elérhetőek.

Ezen szempontok alkalmazása nem eredményezheti valamely tagállam kizárását az I. mellékletben leírt nemzetközi kihelyezési és csereprogramok finanszírozásából.

2. A teljes támogatást minden tagállam esetén egy végrehajtási terv alapján kell kihelyezni, amelyben meghatározzák:

- a pénzügyi támogatás kezelésére vonatkozó rendelkezéseket,

- a kihelyezések és cserék szervezőinek a lehetséges partnerek megkeresésében történő támogatásához szükséges intézkedéseket,

- a kihelyezések és cserék kiegyensúlyozott előkészítése, megszervezése és nyomon követése érdekében végrehajtandó megfelelő intézkedéseket, az esélyegyenlőség elősegítésére is figyelemmel.

3. A tagállamok legkésőbb 2000. március 31-ig beadják a Bizottsághoz a végrehajtási tervet a program első évére vonatkozóan. Ennek alapján a Bizottság minden tagállam részére elkülönít egy összeget, amelynek alapján elkezdődhetnek a nemzetközi programok. Az ebben az elosztásban 2000. október 1-jéig fel nem használt összegek az általános támogatási keret végső összegébe olvadnak be.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E határozat alkalmazásában, figyelembe véve a tagállamok rendszerei és rendelkezései között fennálló különbségeket:

a) szakmai alapképzés: a szakmai alapképzés minden formája, beleértve a műszaki és szakoktatást, a szakmai képzést és a szakirányú oktatást, amely hozzájárul azon tagállam illetékes hatósága által elismert szakmai képesítés eléréséhez, ahol azt megszerzik;

b) viszonossági alapú képzés: bármely szintű szakképzés, a felsőoktatást is beleértve. A szakképzés a származási tagállam illetékes hatósága által a saját jogszabályainak, eljárásainak vagy gyakorlatának megfelelően elismert vagy jóváhagyott vállalkozásoknál, valamint szakképzési intézményeknél vagy központokban eltöltött strukturált képzési időszakokat foglalja magában;

c) szakmai továbbképzés: a munkavállaló részvétele a Közösség területén folyó bármilyen szakképzésben a munkavállalói életszakaszban;

d) egész életen át tartó tanulás: az egyének számára életük során biztosított oktatási és szakképzési lehetőségek, amelyek célja, hogy folyamatosan lehetővé tegyék az egyén számára új ismeretek, készségek és képességek megszerzését, illetve a már meglévők korszerűsítését és alkalmazását;

e) nyitott és szakképzési távoktatás: a rugalmas szakképzés bármely formája, beleértve

- az információs és kommunikációs technológiák, valamint szolgáltatások alkalmazását hagyományos vagy modern formában, és

- az egyénre szabott tanácsadás és útmutatás támogatását;

f) a viszonossági alapú szakmai képzés és a szakmai képzés európai formái: bármely olyan időszak, amelyet az egyén viszonossági alapú szakmai képzés résztvevőjeként egy olyan tagállamban töltött el, amely nem egyezik meg azzal a tagállammal, ahol viszonossági alapú képzése különben folyik;

g) pályatanácsadás: tanácsadási, tájékoztatási, értékelési és orientációs tevékenységek, amelyek célja az egyén segítése szakmai alap- és továbbképzési, illetve szakképzési programokkal, valamint munkalehetőségekkel kapcsolatos választása során;

h) vállalkozás: minden olyan vállalkozás, amely az állami vagy magánszektorban tevékenykedik – tekintet nélkül nagyságára, jogi helyzetére vagy arra a gazdasági ágazatra, ahol működik –, valamint mindenfajta gazdasági tevékenység, beleértve a szociális gazdaságot is;

i) munkavállaló: minden olyan személy, aki a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően a munkaerőpiac szereplője, beleértve az egyéni vállalkozókat is;

j) szakképzési intézmények: olyan állami, félállami vagy magánintézmény, amelyek a nemzeti jognak és/vagy gyakorlatnak megfelelően tervezik vagy hajtják végre a szakképzést, a szakmai továbbképzést, a szinten tartó szakképzést vagy az átképzést, tekintet nélkül a tagállamban használatos elnevezésükre;

k) felsőoktatási intézmény: bármilyen, a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelő felsőoktatási intézmény, amely felsőfokú képesítést vagy oklevelet nyújt, tekintet nélkül a tagállamban használatos elnevezésére;

l) hallgató: a mellékletben meghatározottak szerinti felsőoktatási intézményben bármilyen szakon nyilvántartott személy, aki felsőfokú tanulmányokat folytat egy tudományos fokozat vagy oklevél megszerzése céljából a doktori fokozatig, és azt is beleértve;

m) szociális partnerek: nemzeti szinten a nemzeti jognak és/vagy gyakorlatnak megfelelő munkaadói és munkavállalói szervezetek, közösségi szinten a közösségi szintű szociális párbeszédben részt vevő munkaadói és munkavállalói szervezetek;

n) helyi és regionális partnerek: a regionális vagy helyi élet bármely szereplői – helyi hatóságok, egyesületek, helyi kereskedelmi kamarák és egyesületek, konzorciumok, tanácsadó testületek, média –, akik olyan helyi vagy regionális együttműködési tevékenységekben vesznek részt, amelyek a szakképzést is magukban foglalják;

o) európai szervezetek: a közösségi szintű szociális partnerek, a különféle ágazatok munkaadói és munkavállalói szakszervezetei, valamint az európai státusú vagy hatókörű testületek és szervezetek;

p) referenciaanyag: minden olyan elemzés, tanulmány, felmérés és helyes gyakorlat, amely közösségi szinten lehetővé teszi a különböző tagállamok helyzetének és egy adott tárgyban vagy adott területen tett előrehaladásuknak a meghatározását.

--------------------------------------------------