Hivatalos Lap L 365 , 31/12/1991 o. 0001 - 0018
finn különkiadás fejezet 4 kötet 4 o. 0028
svéd különkiadás fejezet 4 kötet 4 o. 0028
A Tanács 3880/91/EGK rendelete (1991. december 17.) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára [1], tekintettel az Európai Parlament véleményére [2], tekintettel a Statisztikai Programbizottság véleményére, mivel a Közösség halászati erőforrásainak kezeléséhez pontos és időszerű statisztikát kell vezetni a tagállamok Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató hajóinak fogásairól; mivel a 81/608/EGK határozat [3] által jóváhagyott, az Atlanti-óceán északkeleti részében a jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló, valamint az Északkelet-atlanti Halászati Bizottságot létrehozó egyezmény értelmében a Közösség ellátja e bizottságot az általa igényelt, rendelkezésre álló statisztikákkal; mivel az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) és a Közösség között létrejött együttműködési megállapodás alapján [4] az ICES által nyújtott tanács értékét növeli a közösségi halászflotta tevékenységéről szóló statisztikák rendelkezésre állása; mivel a 83/414/EGK [5] határozat által jóváhagyott, a Balti-tengerben és a Beltekben élő erőforrások halászatáról és védelméről szóló, és a Balti-tengeri Nemzetközi Halászati Bizottságot létrehozó egyezmény értelmében a Közösség ellátja ezt a bizottságot az általa igényelt, rendelkezésre álló statisztikákkal; mivel a 82/886/EGK [6] határozat által jóváhagyott, az Atlanti-óceán északi részén élő lazacok védelméről szóló, és az Észak-atlanti Lazacvédelmi Szervezetet (Nasco) létrehozó egyezmény értelmében a Közösség ellátja a szervezetet az általa igényelt, rendelkezésre álló statisztikákkal; mivel a halászati statisztikákban és az Atlanti-óceán északkeleti részében történő halászat igazgatása során használt meghatározásokat és leírásokat pontosítani kell, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Minden tagállam benyújtja az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának (a továbbiakban "Eurostat") azoknak a hajóknak az éves névleges fogási adatait, amelyeket az Atlanti-óceán északkeleti részén halászó tagállamban jegyeztek be, vagy annak a tagállamnak a lobogója alatt hajóznak. A névleges fogási adatoknak tartalmazniuk kell a kirakodott vagy a tengeren átrakodott összes halászati terméket, függetlenül azok formájától, kivéve azokat a mennyiségeket, amelyeket a kifogást követően visszaengedtek a tengerbe, a fedélzeten elfogyasztottak vagy ott csaliként használtak fel. Az akvakultúra-termelést nem kell feltüntetni. Az adatokat a kirakodás vagy átrakodás élősúly egyenértékében kell feljegyezni, tonnára kerekítve. 2. cikk (1) A benyújtandó adatok az I. mellékletben felsorolt fajok névleges fogási adatai, a II. mellékletben felsorolt és a III. mellékletben meghatározott statisztikai halászati területek szerinti bontásban. (2) Az egyes naptári évekre vonatkozó adatokat az év végétől számított hat hónapon belül kell benyújtani. Nem kell adatokat benyújtani az olyan faj/halászatiterület-kombinációkra vonatkozóan, amelyek esetében nem jegyeztek fel fogást az adott naptári évben. A tagállam szempontjából kis jelentőségű fajok fogási adatait nem kell egyedileg feltüntetni a beadványokban, hanem ezek gyűjtőnév alatt közölhetők, feltéve hogy az így feljegyzett termékek tömege nem haladja meg az érintett tagállam adott havi összes fogásának súly alapján számított 10 %-át. (3) A fajok és a statisztikai halászati területek felsorolásait, e halászati területek leírását és az adatok összesítésének megengedett mértékét az 5. cikkben meghatározott eljárással összhangban lehet módosítani. 3. cikk A tagállamok számára megengedett a mintavételi technikák használata a fogási adatok megállapítására halászflottájuknak azon részeire vonatkozóan, amelyek estében az összes adat felvétele az adminisztrációs eljárások túlzott alkalmazásával járna, kivéve ha a közös halászati politika alapján elfogadott rendelkezések másképpen szabják meg. A mintavételi eljárások részleteit, az ilyen technikák segítségével gyűjtött összes adat arányára vonatkozó részletekkel együtt, a tagállam által a 6. cikk (1) bekezdése szerint benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell. 4. cikk A tagállamok az adatoknak a IV. mellékletben előírt formátum szerinti, mágneses adathordozón történő benyújtásával tesznek eleget a Bizottsággal szemben az 1. és 2. cikk szerint fennálló kötelezettségeiknek. Az Eurostat előzetes hozzájárulásával a tagállamok eltérő formában vagy eltérő adathordozón is benyújthatnak adatokat. 5. cikk Ha az e cikkben megállapított eljárást kell követni, akkor az elnök – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérésére – az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsághoz, továbbiakban "bizottság", utalja át az ügyet. A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, szükség esetén szavazás útján, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt feljegyzik a jegyzőkönyvbe; ezenkívül az egyes tagállamoknak joguk van kérni álláspontjuk jegyzőkönyvbe vételét. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a bizottság véleményét. A Bizottság közli a bizottsággal véleménye figyelembevételének módját. 6. cikk (1) Az e rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül a tagállamok részletes jelentést nyújtanak be az Eurostatnak, amelyben közlik, hogy miként nyerik a fogási adatokat, és meghatározzák, hogy ezek az adatok mennyire reprezentatívak és megbízhatóak. Az Eurostat a tagállamokkal együttműködve elkészíti ezeknek a jelentéseknek az összefoglalását. (2) A tagállamok a módosítások bevezetésétől számított három hónapon belül értesítik az Eurostatot az (1) bekezdésben előírt információk bármiféle módosításáról. (3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti módszertani jelentések azt mutatják, hogy a tagállam nem tud azonnal megfelelni e rendelet követelményeinek, és változtatásokat kell végrehajtani a felmérési technikák és a módszertan terén, az Eurostat – a tagállammal együttműködve – megállapíthat egy legfeljebb kétéves átmeneti időszakot, amely alatt e rendelet programja megvalósítható. (4) Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos módszertani jelentéseket, átmeneti szabályokat, adathozzáférést, adatmegbízhatóságot és az egyéb kapcsolódó kérdéseket évente felül kell vizsgálni az Agrárstatisztikai Bizottság illetékes munkacsoportjában. 7. cikk Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 1992. január 1-jétől kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, 1991. december 17-én. a Tanács részéről az elnök P. Bukman [1] HL C 230., 1991.9.4, 1. o. [2] HL C 280., 1991.10.28., 174. o. [3] HL L 227., 1981.8.12, 21. o. [4] HL L 149., 1987.6.10, 14. o. [5] HL L 237., 1983.8.26., 4. o. [6] HL L 378., 1982.12.31., 24. o. -------------------------------------------------- I. MELLÉKLET AZ ÉSZAKKELET-ATLANTI TERÜLET KERESKEDELMI FOGÁSI STATISZTIKÁJÁBAN JELENTETT FAJOK JEGYZÉKE A tagállamok kötelesek jelenteni a csillaggal (*)jelölt fajok névleges fogásait. A többi faj névleges fogásainak jelentése az egyes fajok azonosításának tekintetében opcionális. Ha az adatokat nem nyújtják be fajonként, az adatoknak a gyűjtőkategóriákban kell megjelenniük. A tagállamok a jegyzékben nem szereplő fajokra vonatkozó adatokat is benyújthatnak, ha a fajokat egyértelműen azonosítják. Megjegyzés: az "m.n.j." a "máshol nem jelzett" rövidítése. Név | 3 betűjelből álló azonosító | Tudományos név | Angol név | Édesvízi keszegek m.n.j. | FBR | Abramis spp. | Freshwater breams n.e.i. | Jász | FID | Leuciscus (= Idus) idus | Ide (Orfe) | Bodorka | FRO | Rutilus rutilus | Roach | Ponty | FCP | Cyprinus carpio | Common carp | Kárász | FCC | Carassius carassius | Crucian carp | Compó | FTE | Tinca tinca | Tench | Pontyfélék m.n.j. | FCY | Cyprinidae | Cyprinids n.e.i. | Csuka | FPI | Esox lucius | Northern pike | Fogassüllő | FPP | Stizostedion lucioperca | Pike-perch | Sügér | FPE | Perca fluviatilis | European perch | Menyhal | FBU | Lota lota | Burbot | Édesvízi halak m.n.j. | FRF | Osteichthyes | Freshwater fishes n.e.i. | Tokfélék m.n.j. | STU | Acipenseridae | Sturgeons n.e.i. | Angolna | ELE (*) | Anguilla anguilla | European eel | Törpemaréna | FVE | Coregonus albula | European whitefish | Marénák m.n.j. | WHF | Coregonus spp. | Whitefishes n.e.i. | Lazac | SAL (*) | Salmo salar | Atlantic salmon | Tengeri pisztráng | TRS | Salmo trutta | Sea trout | Pisztrángfélék m.n.j. | TRO | Salmo spp. | Trout n.e.i. | Szajblingfajok m.n.j. | CHR | Salvelinus spp. | Char n.e.i. | Viaszlazac | SME | Osmerus eperlanus | European smelt | Lazacalakúak m.n.j. | SLX | Salmonoidei | Salmonids n.e.i. | Pisztráng- és szajblingfajok m.n.j. | STR | Salmonoidei | Trouts, chars n.e.i. | Nagy maréna | PLN | Coregonus lavaretus | Pollen (= Powan) | Hegyesorrú maréna | HOU | Coregonus oxyrinchus | Houting | Ingolafélék | LAM | Petromyzon spp. | Lampreys | Alózák m.n.j. | SHD | Alosa alosa, A. fallax | Shads n.e.i. | Vértes- és csontoshalak m.n.j. | DIA | ex Osteichthyes | Diadromous fishes n.e.i. | Szárnyas rombuszhal m.n.j. | MEG (*) | Lepidorhombus whiffiagonis | Megrim | Óriás rombuszhal | TUR (*) | Psetta maxima | Turbot | Sima rombuszhal | BLL (*) | Scophthalmus rhombus | Brill | Óriás laposhal | HAL (*) | Hippoglossus hippoglossus | Atlantic halibut | Sima lepényhal | PLE (*) | Pleuronectes platessa | European plaice | Grönlandi laposhal | GHL (*) | Reinhardtius hippoglossoides | Greenland halibut | Vörös lepényhal | WIT (*) | Glyptocephalus cynoglossus | Witch flounder | Érdes laposhal | PLA (*) | Hippoglossoides platessoides | American plaice (Long – rough dab) | Közönséges lepényhal | DAB (*) | Limanda limanda | Common dab | Kisfejű lepényhal | LEM (*) | Microstomus kitt | Lemon sole | Érdes lepényhal | FLE (*) | Platichthys flesus | European flounder | Közönséges nyelvhal | SOL (*) | Solea vulgaris | Common sole | Francia nyelvhal | SOS | Solea lascaris | Sand sole | Lepényhal-alakúak m.n.j. | FLX | Pleuronectiformes | Flatfishes n.e.i. | Norvég menyhal | USK (*) | Brosme brosme | Tusk (= Cusk) | Tőkehal | COD (*) | Gadus morhua | Atlantic cod | Csacsihal (másnéven szürke tőkehal) | HKE (*) | Merluccius merluccius | European hake | Északi menyhal | LIN (*) | Molva molva | Ling | Kék menyhal | BLI (*) | Molva dypterygia (= byrkelange) | Blue ling | Ezüstös tengericompó | GFB | Phycis blennoides | Greater forkbeard | Foltos tőkehal | HAD (*) | Melanogrammus aeglefinus | Haddock | Sáfrányhal | COW | Eleginus navaga | Wachna cod (= Navaga) | Fekete tőkehal | POK (*) | Pollachius virens | Saithe (= Pollock = Coalfish) | Sávos tőkehal | POL (*) | Pollachius pollachius | Pollack | Sarki tőkehal | POC | Boreogadus saida | Polar cod | Norvég tőkehal | NOP (*) | Trisopterus esmarki | Norway pout | Francia tőkehal | BIB | Trisopterus luscus | Pouting (= Bib) | Kék puha tőkehal | WHB (*) | Micromesistius poutassou | Blue whiting (= Poutassou) | Vékonybajszú tőkehal | WHG (*) | Merlangus merlangus | Whiting | Pisze hosszúfarkúhal | RNG | Coryphaenoides rupestris | Roundnose grenadier | Karcsú menyhal | SLI | Molva macrophthalma | Spanish ling | Lágy tőkehalfajok | MOR | Moridae | Morid cods | Tőkehal-alakúak m.n.j. | GAD | Gadiformes | Gadiformes n.e.i. | Ezüstlazacok | ARG | Argentina spp. | Argentines | Tengeri angolna | COE | Conger conger | European conger | Kakashal | JOD | Zeus faber | Atlantic John Dory | Farkassügér (másnéven tengeri sügér) | BSS | Dicentrarchus labrax | Seabass | Spanyol csíkossügér | GPO | Epinephalus guaza | Dusky grouper | Roncssügér | WRF | Polyprion americanum | Wreckfish | Fűrészfogú sügérfélék | BSX | Serranidae | Seabasses, seaperches | Dörmögőhalak m.n.j. | GRX | Haemulidae (= Pomadasydae) | Grunts n.e.i. | Sashal | MGR | Argyrosomus regius | Meagre | Nagyszemű vörösdurbincs | SBR | Pagellus bogaraveo | Red (= Common) seabream | Közönséges vörösdurbincs | PAC | Pagellus erythrinus | Common pandora | Nagyszemű fogasdurbincs | DEL | Dentex macrophthalmus | Large-eye dentex | Fogasdurbincsok m.n.j. | DEX | Dentex spp. | Dentex n.e.i. | Rózsaszín durbincs | RPG | Sparus pagrus (= sedicum) | Red porgy | Aranydurbincs | SBG | Sparus aurata | Gilthead seabream | Nagyszemű durbincs | BOG | Boops boops | Bogue | Tengeri durbincsok m.n.j. | SBX | Sparidae | Porgies, seabreams n.e.i. | Sávos vörösmárna | MUR | Mullus surmuletus | Red mullet | Mérges pókhal | WEG | Trachinus draco | Greater weaver | Pásztás farkashal | CAA (*) | Anarhichas lupus | Atlantic wolf-fish (= Catfish) | Pettyes farkashal | CAS (*) | Anarhichas minor | Spotted wolf-fish | Anyaangolna | ELP | Zoarces viviparus | Eelpout | Homokiangolna-félék | SAN (*) | Ammodytes spp. | Sandeels (= Sand lances) | Gébfélék | GOB | Gobius spp. | Atlantic gobies | Álsügérek | RED (*) | Sebastes spp. | Atlantic redfishes | Sárkányfejű halfélék m.n.j. | SCO | Scorpaenidae | Scorpionfishes n.e.i. | Morgóhalfélék m.n.j. | GUX (*) | Triglidae | Gurnards n.e.i. | Tengeri nyúlhal | LUM | Cyclopterus lumpus | Lumpfish (= Lumpsucker) | Horgászhal | MON (*) | Lophius piscatorius | Monk (= Anglerfish) | Pikófélék | SKB | Gasterosteus spp. | Sticklebacks | Gyöngyös durbincs | SBA | Pagellus acarne | Axillari (= Spanish) seabream | Fogasdurbincs | DEC | Dentex dentex | Common dentex | Szalonkahalfélék | SNI | Macroramphosidae | Snipefishes | Csíkos sügér | STB | Morone saxatilis | Striped bass | Pásztás farkashalfélék m.n.j. | CAT (*) | Anarhichas spp. | Wolf-fishes (Catfishes) n.e.i. | Mélyvízi vörös álsügér | REB (*) | Sebastes mentella | Beaked redfish | Vörös álsügér | REG (*) | Sebastes marinus | Golden redfish | Piros morgóhal | GUR (*) | Aspitrigla (= Trigla) cuculus | Red gurnard | Szürke morgóhal | GUG (*) | Eutrigla (= Trigla) gurnardus | Grey gurnard | Sügéralakúak m.n.j. | DPX | Perciformes | Demersal percomorphs n.e.i. | Kapelán | CAP (*) | Mallotus villosus | Capelin | Tűcsőrű csuka | GAR | Belone belone | Garfish | Makrélacsuka | SAU | Scomberesox saurus | Atlantic saury | Tengeripérfélék m.n.j. | MUL | Mugilidae | Mullets n.e.i. | Vérengző makrahal | BLU | Pomatomus saltatrix | Bluefish | Fattyúmakréla | HOM (*) | Trachurus trachurus | Atlantic horsemackerel | Közönséges villásmakréla | LEE | Lichia amia | Leerfish | Aranyosfejű hal | POA | Brama brama | Atlantic pomfret | Kalászhalfélék | SIL | Atherinidae | Silversides (= Sandsmelt) | Sügéralakúak m.n.j. | PPX | Perciformes | Pelagic percomorphs n.e.i. | Hering | HER (*) | Clupea harengus | Atlantic herring | Szardinellafélék m.n.j. | SIX | Sardinella spp. | Sardinellas n.e.i. | Szardínia | PIL (*) | Sardina pilchardus | European sardine (= Pilchard) | Spratt (másnéven sprotni) | SPR (*) | Sprattus sprattus | Sprat | Európai szardella | ANE (*) | Engraulis encrasicholus | European anchovy | Heringalakú halak m.n.j. | CLU | Clupeoidei | Clupeoids n.e.i. | Bonitó; palamida | BON | Sarda sarda | Atlantic bonito | Kardhal | SWO | Xiphias gladius | Swordfish | Tonmakréla | FRI | Auxis thazard | Frigate tuna | Nagy tonhal | BFT | Thunnus thynnus | Northern bluefin tuna | Fehér tonhal | ALB | Thunnus alalunga | Albacore | Sárgaúszójú tonhal | YFT | Thunnus albacares | Yellowfin tuna | Bonitó (másnéven csíkoshasú tonhal) | SKI | Katsuwonus pelamis | Skipjack tuna | Nagyszemű tonhal | BET | Thunnus obesus | Bigeye tuna | Makrahalszerűek m.n.j. | TUX | Scombroidei | Tuna like fishes n.e.i. | Chub makréla | MAS (*) | Scomber japonicus | Chub mackerel | Makréla | MAC (*) | Scomber scombrus | Atlantic mackerel | Makrélafélék m.n.j. | MAX | Scombridae | Mackerels n.e.i. | Villásfarkú abroncshal | SFS | Lepidopus caudatus | Silver scabbardfish | Fekete abroncshal | BSF | Aphanopus carbo | Black scabbardfish | Makrélaalakúak m.n.j. | MKX | Scombroidei | Mackerel-like fishes n.e.i. | Heringcápa | POR (*) | Lamna nasus | Porbeagle | Óriáscápa | BSK | Cetorhinus maximus | Basking shark | Tüskéscápa | DGS (*) | Squalus acanthias | Picked (= Spiny) dogfish | Grönlandi cápa | GSK | Somniosus microcephalus | Boreal (Greenland) shark | Tüskéscápafélék m.n.j. | DGX (*) | Squalidae | Dogfish shark n.e.i. | Valódi rájafélék m.n.j. | SKA (*) | Raja spp. | Skates n.e.i. | Macskacápafélék | DGH (*) | Squalidae, Scyliorhinidae | Dogfishes and hounds | Cápaalakúak m.n.j. | SKH | Selachimorpha (Pleurotremata) | Various sharks n.e.i. | Porcoshalak m.n.j. | CAR | Chondrichthyes | Cartilaginous fishes n.e.i. | Fenéklakó csontoshalak m.n.j. | GRO | ex Osteichthyes | Groundfishes n.e.i. | Ostoros halak m.n.j. | PEL | ex Osteichthyes | Pelagic fishes n.e.i. | Uszonyos halak m.n.j. | FIN | ex Osteichthyes | Finfishes n.e.i. | Nagy tarisznyarák | CRE (*) | Cancer pagurus | Edible crab | Parti tarisznyarák | CRG | Carcinus maenas | Green crab | Nagy tengeripók | SCR | Maja squinado | Spinous spider crab | Tengeri rákok m.n.j. | CRA | Reptantia | Marine crabs n.e.i. | Úszó tarisznyarákok m.n.j. | CRS | Portunus spp. | Swimcrabs | Languszta m.n.j. | CRW (*) | Palinurus spp. | Palinurid spiny lobster n.e.i. | Homár | LBE (*) | Homarus gammarus | European lobster | Norvég homár | NEP (*) | Nephrops norvegicus | Norway lobster | Fűrészes garnéla | CPR(*) | Palaemon serratus | Common prawn | Norvég garnéla | PRA (*) | Pandalus borealis | Northern prawn | Homoki garnéla | CSH (*) | Crangon crangon | Common shrimp | Ostoros garnélák m.n.j. | PEN (*) | Penaeus spp. | Penaeus shrimps n.e.i. | Ostoroscsápú garnélák | PAL (*) | Palaemonidae | Palemonid shrimps | Rózsás garnélák | PAN (*) | Pandalus spp. | Pink (= Pandalid) shrimps | Homoki garnélák | CRN (*) | Crangonidae | Crangonid shrimps | Garnélák m.n.j. | DCP | Natantia | Natantian decapods n.e.i. | Kacsakagylók | GOO | Lepas spp. | Goose barnacles | Rákalakúak m.n.j. | CRU | ex Crustacea | Marine crustaceans n.e.i. | Közönséges kürtcsiga | WHE | Buccinium undatum | Whelk | Közönséges parti csiga | PEE | Littorina littorea | Periwinkle | Particsigák m.n.j. | PER | Littorina spp. | Periwinkles n.e.i. | Európai osztriga | OYF (*) | Ostrea edulis | European flat oyster | Portugál osztriga | OYP | Crassostrea angulata | Portuguese cupped oyster | Amerikai osztriga m.n.j. | OYC (*) | Crassostrea spp. | Cupped oyster n.e.i. | Ehető kékkagyló | MUS (*) | Mytilus edulis | Blue mussellefish | Kékkagylók m.n.j. | MSX | Mytilidae | Sea mussels n.e.i. | Fésűkagyló | SCE (*) | Pecten maximus | Common scallop | Csíkos fésűkagyló | QSC (*) | Chlamys opercularis | Queen scallop | Fésűkagylók m.n.j. | SCX (*) | Pectinidae | Scallops n.e.i. | Ehető szívkagyló | COC | Cardium edule | Common cockle | Barázdás szőnyegkagyló | CTG | Tapes decussatus | Grooved carpet shell | Kagylók m.n.j. | CLX | Bivalvia | Clams n.e.i. | Hüvelykagylók | RAZ | Solen spp. | Razor clams | Szőnyegkagyló | CTS | Tapes pullastra | Carpet shell | Sávos vénuszkagyló | SVE | Venus gallina | Striped venus | Közönséges tintahal | CTC (*) | Sepia officinalis | Common cuttlefish | Kalmárok | SOC (*) | Loligo spp. | Common squids | Sebes kalmár | SQI (*) | Illex illecebrosus | Short finned squid | Polipok m.n.j. | OCT | Octopodidae | Octopuses n.e.i. | Valódi kalmárok m.n.j. | SQU (*) | Loliginidae, Ommastrephidae | Squids n.e.i. | Törpeszépiák m.n.j. | CTL (*) | Sepiidae, Sepiolidae | Cuttlefishes n.e.i. | Nyílkalmár | SOE (*) | Todarodes sag. sagittatus | European flying squid | Puhatestűek m.n.j. | MOL | ex Mollusca | Marine molluscs n.e.i. | Vöröslő tengeri csillag | STH | Asterias rubens | Starfish | Tengeri csillagok m.n.j. | STF | Asteroidae | Starfishes n.e.i. | Éti sün | URS | Echinus esculentus | Sea-urchin | Kövi sün | URP | Stongylocentrus lividus | Purple sea urchin | Tengeri sünök m.n.j. | URX | Echinoidea | Sea urchins n.e.i. | Tengeri uborkák m.n.j. | CUX | Holothurioidea | Sea cucumbers n.e.i. | Tüskésbőrűek m.n.j. | ECH | Echinodermata | Echinoderms n.e.i. | Ehető zsákállat | SSG | Microcosmus sulcatus | Grooved sea-squirt | Tengeri zsákállatok m.n.j. | SSX | Ascidiacea | Sea squirts n.e.i. | Vízi gerinctelenek m.n.j. | INV | ex Invertebrata | Aquatic invertebrates n.e.i. | Hínárok | KEL | Laminariales | Kelps | Hólyagmoszatok | WRK | Fucales | Wracks | Barna algák | SWB | Phaeophyceae | Brown seaweeds | Tengeri hínár | IMS | Chondrus crispus | Carragheen | Gelidiumfélék | GEL | Gelidium spp. | Gelidium spp. | Gigartinafélék | GIG | Gigartina spp. | Gigartina spp. | Lithothamnionfélék | ITL | Lithothamnion spp. | Lithothamnion spp. | Vörös algák | SWR | Rhodophyceae | Red seaweeds | Algák m.n.j. | SWX | ex Algae | Seaweeds n.e.i. | -------------------------------------------------- II. MELLÉKLET AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZÉNEK STATISZTIKAI HALÁSZATI TERÜLETEI, AMELYEKRE VONATKOZÓAN ADATOKAT KELL BENYÚJTANI I. ICES alterület | VII k. ICES körzet | II a. ICES körzet | VIII a. ICES körzet | II b. ICES körzet | VIII b. ICES körzet | III a. ICES körzet | VIII c. ICES körzet | III b, c. ICES körzet | VIII d. ICES körzet | III d. ICES körzet | VIII e. ICES körzet | IV a. ICES körzet | IX. ICES alterület | IV b. ICES körzet | IX a. ICES körzet | IV c. ICES körzet | IX b. ICES körzet | IV. ICES körzet (ismeretlen) | X. ICES alterület | V a. ICES körzet | XII. ICES alterület | V b 1. ICES körzet | XIV a. ICES körzet | V b 2. ICES körzet | XIV b. ICES körzet | VI a. ICES körzet | BAL 22 | VI b. ICES körzet | BAL 23 | VII a. ICES körzet | BAL 24 | A III d. körzet alkörzetei, amelyek esetében az adatközlés nem kötelező. | VII b. ICES körzet | BAL 25 | VII c. ICES körzet | BAL 26 | VII d. ICES körzet | BAL 27 | VII e. ICES körzet | BAL 28 | VII f. ICES körzet | BAL 29 | VII g. ICES körzet | BAL 30 | VII h. ICES körzet | BAL 31 | VII j. ICES körzet | BAL 32 | Megjegyzések: 1. Az ICES jelű halászati területeket a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács azonosította és határozta meg. 2. A BAL jelű halászati területeket a Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottság azonosította és határozta meg. 3. Az adatokat a lehető legnagyobb részletességgel kell benyújtani. "Ismeretlen" és összevont területeket csak akkor lehet használni, ha nem áll rendelkezésre részletes információ. Amennyiben részletes információt nyújtanak be, akkor a gyűjtőkategóriák nem használhatók. +++++ TIFF +++++ Az Atlanti-óceán északkeleti részének statisztikai halászati területei -------------------------------------------------- III. MELLÉKLET AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZÉRE VONATKOZÓ HALÁSZATI STATISZTIKÁK ÉS RENDELETEK ESETÉBEN HASZNÁLT ICES ALTERÜLETEK ÉS KÖRZETEK LEÍRÁSA ICES STATISZTIKAI TERÜLET (AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZE) Az Atlanti-óceán és az Északi-Jeges-tenger, valamint az ezekkel összefüggő tengerek összes olyan területe, amelyet az Északi-sarktól a nyugati hosszúság 40 °00′ mentén Grönland északi partjáig; onnan keleti és déli irányba Grönland partja mentén a nyugati hosszúság 44 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 59 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 42 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 36 °00′ -ig; onnan kelet felé Spanyolország partjáig, a nyugati hosszúság 5 °36'-ig (Marroqui-földnyelv); onnan északkeleti és északi irányba, Spnyolország délnyugati partja, Portugália partjaa, Spanyolország északnyugati és északi partja mentén, valamint Franciaország, Belgium, Hollandia, és Németország tengerpartján, az utóbbi dániai határának nyugati végpontjáig; onnan Jütland nyugati partja mentén Thyborønig; onnan déli és keleti irányba, végig a Lim-fjord déli partján az Egensekloster-fokig; onnan déli irányba, Jütland keleti partja mentén, Dánia és Németország határának keleti pontjáig; onnan végig Németország és Lengyelország partján, a Szovjetunió nyugati partján, Finnország, Svédország és Norvégia partjain és a Szovjetunió északi partján Kaborováig; onnan a Jugor-szoros nyugati bejáratán keresztül; onnan nyugati és északi irányba a Vaigacs-sziget partján; onnan a Kara-szoros nyugati bejáratán keresztül; onnan nyugat és észak felé a Novaja Zemlja déli szigetének partján; onnan a Matocskin-sar nyugati bejáratán keresztül; onnan a Novaja Zemlja északi szigetének partján a keleti hosszúság 68 °30′ -ig; onnan észak felé, az Északi-sarkig húzott vonal határol. Ez a terület egyben a 27. statisztikai terület is (Északkelet-atlanti statisztikai terület) a Halászati területek FAO Nemzetközi Statisztikai Osztályozási rendszerében. I. ICES statisztikai alterület (a Barents-tenger) Az a vízterület, amelyet az Északi-sarktól a keleti hosszúság 30 °00′ mentén, az északi szélesség 72 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 26 °00′ -ig; onnan dél felé Norvégia partjáig; onnan keleti irányba, Norvégia és a Szovjetunió partja mentén Kabarováig; onnan a Jugor-szoros nyugati bejáratán keresztül; onnan nyugati és északi irányba a Vaigacs-sziget partján; onnan a Kara-szoros nyugati bejáratán keresztül; onnan nyugat és észak felé a Novaja Zemlja déli szigetének partján; onnan a Matocskin-sar nyugati bejáratán át; onnan a Novaja Zemlja északi szigetének partján a keleti hosszúság 68 °30′ -ig; onnan észak felé, az Északi-sarkig húzott vonal határol. II. ICES statisztikai alterület (a Norvég-tenger, a Spitzbergák és a Medve-sziget) Az a vízterület, amelyet az Északi-sarktól a keleti hosszúság 30 °00′ mentén, az északi szélesség 72 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 26 °00′ -ig; onnan dél felé Norvégia partjáig; onnan nyugati és délnyugati irányba, Norvégia partja mentén az északi szélesség 62 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 4 °00′ ig; onnan észak felé az északi szélesség 63 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé az Északi-sarkig húzott vonal határol. II a. ICES statisztikai körzet (a Norvég-tenger) Az a vízterület, amelyet Norvégia partján, az északi szélesség 62 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 63 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 72 °30′ -ig; onnan kelet felé a keleti hosszúság 30 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 72 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 26 °00′ -ig; onnan dél felé Norvégia partjáig; onnan nyugati és délnyugati irányba, Norvégia partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. II b. ICES statisztikai körzet (a Spitzbergák és a Medve-sziget) Az a vízterület, amelyet az Északi-sarktól a keleti hosszúság 30 °00′ mentén, az északi szélesség 73 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé az Északi-sarkig húzott vonal határol. III. ICES statisztikai alterület (a Skagerrak, a Kattegat, a Sund-szoros, a Belt-tenger és a Balti-tenger, a Belt és a Sund, amely együttesen az Átmeneti terület néven is ismert) Az a vízterület, amelyet Norvégia partján, a keleti hosszúság 7 °00′ -től kiinduló; onnan dél felé az északi szélesség 57 °30′ -ig; onnan kelet felé a keleti hosszúság 8 °00′-ig; onnan dél felé az északi szélesség 57 °00′ -ig; onnan kelet felé Dánia partjáig; onnan Jütland északnyugati és keleti partján Halsig; onnan a Lim-fjord keleti bejáratán keresztül az Egensekloster-fokig; onnan déli irányba Jütland partján, Dánia és Németország határának keleti pontjáig; onnan végig Németország és Lengyelország partján, a Szovjetunió nyugati partján és Finnország, Svédország és Norvégia partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. III a. ICES statisztikai körzet (a Skagerrak és a Kattegat) Az a vízterület, amelyet Norvégia partján, a keleti hosszúság 7 °00′ -től kiinduló; onnan dél felé az északi szélesség 57 °30′ -ig; onnan kelet felé a keleti hosszúság 8 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 57 °00′ -ig; onnan kelet felé Dánia partjáig; onnan Jütland északnyugati és keleti partján Halsig; onnan a Lim-fjord keleti bejáratán keresztül az Egensekloster-fokig; onnan déli irányba Jütland partján a Hasenøre-fokig; onnan a Nagy Belten keresztül a Gniben-fokig; onnan Sjælland északi partja mentén a Gilbjerg-fokig; onnan az Øresund északi bejáratán keresztül a Svédország partján elhelyezkedő Kullenig; onnan keleti és északi irányba, Svédország nyugati és Norvégia déli partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. III b. és c. ICES statisztikai körzet (a Sund-szoros és a Belt-tenger, vagy az Átmeneti terület) Az a vízterület, amelyet a Jütland keleti partján elhelyezkedő Hasenøre-foktól a Sjælland nyugati partján található Gniben-fokig; onnan a Gilbjerg-fokig; onnan az Øresund északi bejáratán keresztül a Svédország partján elhelyezkedő Kullenig; onnan déli irányba, Svédország partja mentén Falsterboig; onnan az Øresund déli bejáratán keresztül Store Heddingeig; onnan végig Sjælland délkeleti partján; onnan a Storstrøm Sund keleti bejáratán keresztül; onnan a Falster-sziget partja mentén Gedserig; onnan a Németország partján található Darssi-fokig; onnan délnyugati irányba Németország partja és Jütland keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. 22. ICES statisztikai alkörzet (BAL 22) (a Belt-tenger) Az a vízterület, amelyet a Jütland keleti partján elhelyezkedő Hasenøre-foktól (északi szélesség 56 °09′ , keleti hosszúság 10 °44′ ) a Sjælland nyugati partján található Gniben-fokig (északi szélesség 56 °01′ , keleti hosszúság 11 °18′ ); onnan Sjælland nyugati és déli partja mentén a keleti hosszúság 12 °00′ -ig; onnan dél felé a Falster-szigetig; onnan a Falster-sziget keleti partja mentén a Gedser-fokig (északi szélesség 53 °34′ , keleti hosszúság 11 °58′ ); onnan kelet felé a keleti hosszúság 12 °00′ -ig; onnan dél felé Németország partjáig, onnan délnyugati irányba, végig Németország partjai és Jütland keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. 23. ICES statisztikai alkörzet (BAL 23) (Dél) Az a vízterület, amelyeket a Sjælland északi partján elhelyezkedő Gilbjerg-foktól (északi szélesség 56 °08′, keleti hosszúság 12 °18′ ) a Svédország partján található Kullenig (északi szélesség 56 °18′ , keleti hosszúság 12 °28′ ); onnan déli irányba Svédország partja mentén Falsterboig (északi szélesség 55 °23′ , keleti hosszúság 12 °50′); onnan a Sund-szoros déli bejáratán keresztül a Sjælland partján található Store Heddingeig (északi szélesség 55 °19′ , keleti hosszúság 12 °29′); onnan északi irányba Sjælland keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. III d. ICES statisztikai körzet (a Balti-tenger) A Balti-tenger és a hozzátartozó öblök és folyótorkolatok azok a vízterületek, amelyeket nyugat felől a Svédország délnyugati partján található Falsterbotól nyugat felé, az Øresund déli bejáratán keresztül a Store Heddingeig; onnan Sjælland délkeleti partja mentén; onnan a Stormstrøm Sund keleti bejáratán keresztül; onnan a Falster-sziget keleti partja mentén Gedserig; onnan a Németország partján található Darssi-fokig húzott vonal határol. 24. ICES statisztikai alkörzet (BAL 24) (Bornholm nyugat-balti területe) Az a vízterület, amelyet a Sjælland keleti partján elhelyezkedő Store Heddingetől (északi szélesség 55 °19′ , keleti hosszúság 12 °29′ ) a Sund-szoros déli bejáratán keresztül, a Svédország partján található Falsterboig (északi szélesség 55 °23′ , keleti hosszúság 12 °50′ ); onnan Svédország déli partja mentén Sandhammarenig (északi szélesség 55 °24′ , keleti hosszúság 14 °12′ ); onnan Hammerode-ig (északi szélesség 55 °18′ , keleti hosszúság 14 °47′ ); végig Bornholm északi partján; végig Bornholm nyugati és déli partján a keleti hosszúság 15 °00′ -ig; onnan dél felé Lengyelország partjáig; onnan nyugati irányba, Lengyelország és Németország partjai mentén a keleti hosszúság 12 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 54 °34′ , keleti hosszúság 12 °00′ -ig; onnan nyugat felé a Gedser-fokig (északi szélesség 54 °34′ , keleti hosszúság 11 °58′ ); onnan a Falster-sziget keleti és északi partja mentén a keleti hosszúság 12 °00′ -ig; onnan észak felé Sjælland déli partjáig; onnan nyugati és északi irányba Sjælland nyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. 25. ICES statisztikai alkörzet (BAL 25) (a Balti-tenger középső-déli része – nyugat) Az a vízterület, amelyet a Svédország keleti partján az északi szélesség 56 °30′ -től kiinduló; onnan kelet felé Öland szigetének nyugati partjáig, onnan Öland szigetét délről megkerülve az északi szélesség 56 °30′ , keleti hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé Lengyelország partjáig; onnan nyugati irányba Lengyelország partja mentén, a keleti hosszúság 15 °00′ -ig; onnan észak felé Bornholm szigetéig; onnan Bornholm szigetének déli és nyugati partja mentén Hammerode-ig (északi szélesség 55 °18′ , keleti hosszúság 14 °47′ ); onnan a Svédország partján található Sandhammarenig (északi szélesség 55 °24′ , keleti hosszúság 14 °12′ ); onnan északi irányba Svédország partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. 26. ICES statisztikai alkörzet (BAL 26) (a Balti-tenger középső-déli része–kelet) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 56 °30′ , keleti hosszúság 18 °00′ -től kiinduló; onnan kelet felé a Szovjetunió nyugati partjáig; onnan déli irányba a Szovjetunió és Lengyelország partjai mentén a lengyel parton a keleti hosszúság 18 °00′ -ig, onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. 27. ICES statisztikai alkörzet (BAL 27) (a Gotlandtól nyugatra eső terület) Az a vízterület, amelyet Svédország keleti partján, az északi szélesség 59 °41′ , keleti hosszúság 19 °00′ -től kiinduló; onnan dél felé Gotland szigetének északi partjáig; onnan déli irányba Gotland szigetének nyugati partja mentén, az északi szélesség 57 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 56 °30′ -ig; onnan nyugat felé Öland szigetének keleti partjáig; onnan Ölandot délről megkerülve, a sziget nyugati partján az északi szélesség 56 °30′ -ig; onnan nyugat felé Svédország partjáig; onnan északi irányba Svédország keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. 28. ICES statisztikai alkörzet (BAL 28) (a Gotlandtól keletre eső terület, vagy a Rigai-öböl) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 58 °30′ , keleti hosszúság 19 °00′ -től kiinduló; onnan kelet felé Saaremaa szigetének nyugati partjáig; onnan Saaremaa szigetének partját észak felé követve, a sziget keleti partján az északi szélesség 58 °30′ -ig; onnan kelet felé a SZU partjáig; onnan déli irányba a SZU nyugati partja mentén, az északi szélesség 56 °30′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 18 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 57 °00′-ig; onnan kelet felé Gotland szigetének nyugati partjáig; onnan északi irányba, Gotland szigetének északi partján a keleti hosszúság 19 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. 29. ICES statisztikai alkörzet (BAL 29) (a Szigettenger) Az a vízterület, amelyet Svédország keleti partján, az északi szélesség 60 °30′ -től kiinduló; onnan kelet felé Finnország partjáig; onnan déli irányba Finnország nyugati és déli partja mentén, a déli parton a keleti hosszúság 23 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 59 °00′ -ig; onnan kelet felé a SZU partjáig; onnan déli irányba, a SZU nyugati partja mentén, az északi szélesség 58 °30′ -ig; onnan nyugat felé Saaremaa szigetének keleti partjáig; onnan Saaremaa szigetét észak felé megkerülve, a sziget nyugati partján az északi szélesség 58 °30′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 19 °00′ -ig; onnan észak felé Svédország keleti partja mentén az északi szélesség 59 °41′ -ig; onnan északi irányba Svédország keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. 30. ICES statisztikai alkörzet (BAL 30) (a Botteni-öböl déli része) Az a vízterület, amelyet Svédország keleti partján, az északi szélesség 63 °30′ -től kiinduló; onnan kelet felé Finnország partjáig; onnan déli irányba Finnország partja mentén, az északi szélesség 60 °30′ -ig; onnan nyugat felé Svédország partjáig; onnan északi irányba Svédország keleti partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. 31. ICES statisztikai alkörzet (BAL 31) (a Botteni-öböl északi része) Az a vízterület, amelyet Svédország keleti partján, az északi szélesség 63 °30′ -től kiinduló; onnan a Botteni-öblöt észak felől megkerülve, Finnország nyugati partján az északi szélesség 63 °30′ -ig; onnan nyugat felé, a kiindulási pontig húzott vonal határol. 32. ICES statisztikai alkörzet (BAL 32) (a Finn-öböl) Az a vízterület, amelyet Finnország déli partján, a keleti hosszúság 23 °00′ -től kiinduló; onnan a Finn-öblöt kelet felől megkerülve, a SZU nyugati partján az északi szélesség 59 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti szélesség 23 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. IV. ICES statisztikai alterület (az Északi-tenger) Az a vízterület, amelyet Norvégia partján, az északi szélesség 62 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan dél felé Skócia partjáig; onnan keleti és déli irányba Skócia és Anglia partja mentén az északi szélesség 51 °00′ -ig; onnan kelet felé Franciaország partjáig; onnan északkeleti irányba Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország partja mentén a dán–német határ nyugati pontjáig; onnan Jütland nyugati partja mentén Thyborønig; onnan déli és keleti irányba, a Lim-fjord déli partja mentén az Egensekloster-fokig; onnan a Lim-fjord keleti bejáratán keresztül Halsig; onnan nyugati irányba a Lim-fjord északi partja mentén, az Agger Tange legdélebbi pontjáig; onnan északi irányba Jütland nyugati partja mentén az északi szélesség 57 °00′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 57 °30′ -ig; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 7 °00′ -ig; onnan észak felé Norvégia partjáig; onnan északnyugati irányba Norvégia partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. IV a. ICES statisztikai körzet (az Északi-tenger északi része) Az a vízterület, amelyet Norvégia partján, az északi szélesség 62 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 3 °00′ -ig, onnan dél felé Skócia partjáig; onnan keleti és déli irányba Skócia partja mentén az északi szélesség 57 °30′ -ig; onnan kelet felé a keleti hosszúság 7 °00′ -ig; onnan észak felé Norvégia partjáig; onnan északnyugati irányba, Norvégia partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. IV b. ICES statisztikai körzet (az Északi-tenger középső része) Az a vízterület, amelyet Dánia nyugati partján, az északi szélesség 57 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a keleti hosszúság 8 °00′ -ig, onnan észak felé az északi szélesség 57 °30′ -ig; onnan nyugat felé Skócia partjáig; onnan déli irányba Skócia és Anglia partjai mentén az északi szélesség 53 °30′ -ig; onnan kelet felé Németország partjáig; onnan északkeleti irányba Jütland partja mentén Thyborønig; onnan déli és keleti irányba, a Lim-fjord déli partja mentén az Egensekloster-fokig; onnan a Lim-fjord keleti bejáratán keresztül Halsig; onnan nyugati irányba, a Lim-fjord északi partja mentén, az Agger Tange legdélebbi pontjáig; onnan északi irányba Jütland nyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. IV c. ICES statisztikai körzet (az Északi-tenger déli része) Az a vízterület, amelyet Németország nyugati partján, az északi szélesség 53 °30′ -től kiinduló; onnan nyugat felé Anglia partjáig; onnan déli irányba az északi szélesség 51 °00′ -ig; onnan kelet felé Franciaország partjáig; onnan északkeleti irányba Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország partjai mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. V. ICES statisztikai alterület (Izland és a Feröer-szigetek) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 68 °00′ , nyugati hosszúság 11 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 27 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 62 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 15 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °0′0 -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 60 °30 -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 63 °00 -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. V a. ICES statisztikai körzet (Izland) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 68 °00′ , nyugati hosszúság 11 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 27 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 62 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 15 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 63 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. V b. ICES statisztikai körzet (a Feröer-szigetek) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 63 °00′ , nyugati hosszúság 4 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 15 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. V b 1. ICES statisztikai alkörzet (a Feröer-Izlandi-hát) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 63 °00′ , nyugati hosszúság 4 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 15 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 10 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 61 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan egyenes vonal mentén, az északi szélesség 61 °15′ , nyugati hosszúság 7 °30′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 60 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. V b 2. ICES statisztikai alkörzet (a Feröeri-pad) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 60 °00′ , nyugati hosszúság 10 °00′ -től kiinduló; onnan észak felé az északi szélesség 61 °30′ -ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan egy egyenes vonal mentén, az északi szélesség 61 °15′ , nyugati hosszúság 7 °30′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °30 -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan nyugat felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. VI. ICES statisztikai alterület (Rockall, Skócia északnyugati partvidéke és az Ír-sziget északi része vagy a Skóciától nyugatra fekvő terület) Az a vízterület, amelyet Skócia északi partján, a nyugati hosszúság 4 °00′ -től kiinduló; onnan észak felé az északi szélesség 60 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 54 °30′ -ig; onnan kelet felé Írország partjáig; onnan északi és keleti irányba Írország és Észak-Írország partjai mentén, Észak-Írország partján az északi szélesség 55 °00′ -ig; onnan kelet felé Skócia partjáig; onnan északi irányba Skócia partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VI a. ICES statisztikai körzet (Skócia északnyugati partvidéke és az Ír-sziget északi része, vagy a Skóciától nyugatra fekvő terület) Az a vízterület, amelyet Skócia északi partján, a nyugati hosszúság 4 °00′ -től kiinduló; onnan észak felé az északi szélesség 60 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 54 °30′ -ig; onnan kelet felé Írország partjáig; onnan északi és keleti irányba Írország és Észak-Írország partjai mentén, Észak-Írország partján az északi szélesség 55 °00′ -ig; onnan kelet felé Skócia partjáig; onnan északi irányba Skócia nyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VI b. ICES statisztikai körzet (Rockall) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 60 °00′ , nyugati hosszúság 12 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 54 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII. ICES statisztikai alterület (az Ír-tenger, az Írországtól nyugatra eső terület, a Porcupine-pad, a La Manche-csatorna keleti és nyugati része, a Bristoli-csatorna, a Kelta-tenger északi és déli része és az Írországtól délnyugatra fekvő terület – kelet és nyugat) Az a vízterület, amelyet Írország nyugati partján, az északi szélesség 54 °30′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé Franciaország partjáig; onnan északi és északkeleti irányba Franciaország partja mentén, az északi szélesség 51 °00′ -ig; onnan nyugat felé Anglia délkeleti partjáig; onnan nyugati és északi irányba Anglia, Wales és Skócia partjai mentén, a Skócia nyugati partján az északi szélesség 55 °00′ -ig; onnan nyugat felé Észak-Írország partjáig; onnan északi és nyugati irányba Észak-Írország és Írország partjai mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII a. ICES statisztikai körzet (az Ír-tenger) Az a vízterület, amelyet Skócia nyugati partján, az északi szélesség 55 °30′ -től kiinduló; onnan nyugat felé Észak-Írország partjáig; onnan déli irányba Észak-Írország és Írország partjai mentén, Írország délkeleti partján az északi szélesség 52 °00′ -ig; onnan kelet felé Wales partjáig; onnan északkeleti és északi irányba Wales, Anglia és Skócia partjai mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII b. ICES statisztikai körzet (az Írországtól nyugatra eső terület) Az a vízterület, amelyet Írország nyugati partján, az északi szélesség 54 °30′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 52 °30′ -ig; onnan kelet felé Írország partjáig; onnan északi irányba Írország nyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII c. ICES statisztikai körzet (a Porcupine-pad) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 54 °30′ , nyugati hosszúság 12 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 52 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII d. ICES statisztikai körzet (a La Manche-csatorna keleti része) Az a vízterület, amelyet Franciaország keleti partján, az északi szélesség 51 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé Anglia partjáig; onnan nyugati irányba Anglia déli partja mentén, a nyugati hosszúság 2 °00′ -ig; onnan délre a francia parton található Hague-fokig; onnan északkeleti irányba Franciaország partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII e. ICES statisztikai körzet (a La Manche-csatorna nyugati része) Az a vízterület, amelyet Anglia déli partján, a nyugati hosszúság 2 °00′ -től kiinduló; onnan déli és nyugati irányba Anglia partja mentén, a délnyugati parton az északi szélesség 50 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 7 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 49 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé Franciaország partjáig; onnan északi és északkeleti irányba a francia parton található Hague-fokig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII f. ICES statisztikai körzet (a Bristoli-csatorna) Az a vízterület, amelyet Wales déli partján, a nyugati hosszúság 5 °00′ -től kiinduló; onnan dél felé az északi szélesség 51 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 6 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 50 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 7 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 50 °00′ -ig; onnan kelet felé Anglia partjáig; onnan Anglia délnyugati és Wales déli partjai mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII g. ICES statisztikai körzet (a Kelta-tenger északi része) Az a vízterület, amelyet Wales nyugati partján, az északi szélesség 52 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé Írország délkeleti partjáig; onnan délnyugati irányba Írország partja mentén, a nyugati hosszúság 9 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 50 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 7 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 50 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 6 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 51 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé Wales déli partjáig; onnan északnyugati irányba Wales partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII h. ICES statisztikai körzet (a Kelta-tenger déli része) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 50 °00′ , nyugati hosszúság 7 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 9 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 49 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 7 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII i. ICES statisztikai körzet (az Írországtól délkeletre fekvő terület – kelet) Az a vízterület, amelyet Írország nyugati partján, az északi szélesség 52 °30′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 9 °00′ -ig; onnan észak felé Írország déli partjáig; onnan északi irányba Írország partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VII k. ICES statisztikai körzet (az Írországtól délkeletre fekvő terület – nyugat) Az a vízterület, amely az északi szélesség 52 °30′ , nyugati hosszúság 12 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 12 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. VIII. ICES statisztikai alterület (a Vizcayai-öböl) Az a vízterület, amelyet Franciaország nyugati partján, az északi szélesség 48 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 43 °00′ -ig; onnan kelet felé Spanyolország nyugati partjáig; onnan északi irányba Spanyolország és Franciaország partjai mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VIII a. ICES statisztikai körzet (a Biscayai-öböl – észak) Az a vízterület, amelyet Franciaország nyugati partján, az északi szélesség 48 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 47 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 6 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 47 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 46 °00′ -ig; onnan kelet felé Franciaország partjáig; onnan északnyugati irányba Franciaország partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VIII b. ICES statisztikai körzet (a Biscayai-öböl – középső terület) Az a vízterület, amelyet Franciaország nyugati partján, az északi szélesség 46 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 45 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 3 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 44 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 2 °00′ -ig; onnan dél felé Spanyolország északi partjáig; onnan Spanyolország északi partja és Franciaország nyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VIII c. ICES statisztikai körzet (a Biscayai öböl – dél) Az a vízterület, amelyet Spanyolország északi partján, a nyugati hosszúság 2 °00′ -től kiinduló; onnan észak felé az északi szélesség 44 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 43 °00′ -ig; onnan kelet felé Spanyolország nyugati partjáig; onnan északi és keleti irányba Spanyolország partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. VIII d. ICES statisztikai körzet (a Biscayai öböl – nyíltvízi terület) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 48 °00′ , nyugati hosszúság 8 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 44 °30′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 3 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 45 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 4 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 46 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 5 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 47 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 6 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 47 °30′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 8 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. VIII e. ICES statisztikai körzet (a Biscayai-öböl nyugati része) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 48 °00′ , nyugati hosszúság 11 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 43 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. IX. ICES statisztikai alterület (portugál vizek) Az a vízterület, amelyet Spanyolország északnyugati partján, az északi szélesség 43 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 36 °00′ -ig; onnan kelet felé a Spanyolország déli partján, a nyugati hosszúság 5 °36′ -nél található Marroqui-földnyelvig; onnan északnyugati irányba, Spanyolország délnyugati partja, Portugália partja és Spanyolország északnyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. IX a. ICES statisztikai körzet (portugál vizek – kelet) Az a vízterület, amelyet Spanyolország északnyugati partján, az északi szélesség 43 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 36 °00′ -ig; onnan kelet felé a Spanyolország déli partján, a nyugati hosszúság 5 °36′ -nél található Marroqui-földnyelvig; onnan északnyugati irányba Spanyolország délnyugati partja, Portugália partja és Spanyolország északnyugati partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. IX b. ICES statisztikai körzet (portugál vizek – nyugat) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 43 °00′ , nyugati hosszúság 11 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 36 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. X. ICES statisztikai alterület (az Azori-szigetek) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 48 °00′ , nyugati hosszúság 18 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 42 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 36 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. XII. ICES statisztikai alterület (az Azori-szigetektől északra található terület) Az a vízterület, amelyet az északi szélesség 62 °00′ , nyugati hosszúság 15 °00′ -től kiinduló; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 27 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 59 °00′ -ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 42 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 48 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 18 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 60 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 15 °00′ -ig; onnan észak felé a kiindulási pontig húzott vonal határol. XIV. ICES statisztikai alterület (a Grönlandtól keletre fekvő terület) Az a vízterület, amelyet az Északi-sarktól a nyugati hosszúság 40 °00′ délköre mentén Grönland északi partjáig; onnan keleti és déli irányba Grönland partja mentén, a nyugati hosszúság 44 °00′ -ig; onnan dél felé az északi szélesség 59 °00′ -ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 27 °00′ -ig; onnan észak felé az északi szélesség 68 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig; onnan észak felé az Északi-sarkig húzott vonal határol. XIV a. ICES statisztikai körzet (a Grönlandtól északkeletre fekvő terület) Az a vízterület, amelyet az Északi-sartól a nyugati hosszúság 40 °00′ délköre mentén Grönland északi partjáig; onnan keleti és déli irányba Grönland partja mentén, a nyugati hosszúság 68 °30′ -nél található Savary-fokig; onnan dél felé a nyugati hosszúság 27 °00′ délköre mentén, az északi szélesség 68 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 11 °00′ -ig, onnan észak felé az Északi-sarkig húzott vonal határol. XIV b. ICES statisztikai körzet (a Grönlandtól délkeletre fekvő terület) Az a vízterület, amelyet Grönland déli partján, a nyugati hosszúság 44 °00′ -től kiinduló; onnan dél felé az északi szélesség 59 °00′ -ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 27 °00′ -ig; onnan észak felé, az északi szélesség 68 °30′ -nél található Savary-fokig; onnan délnyugati irányba, Grönland partja mentén, a kiindulási pontig húzott vonal határol. -------------------------------------------------- IV. MELLÉKLET AZ ÉSZAKKELET-ATLANTI TERÜLET FOGÁSI ADATAINAK BENYÚJTÁSÁHOZ MEGHATÁROZOTT FORMÁTUM Mágneses adathordozó Számítógépes szalagok: Kilencsávos, 1600 vagy 6250 BPI sűrűségű, EBCDIC vagy ASCII kódolású, lehetőleg címke nélkül. Ha van címke, akkor az állományzáró kódját fel kell tüntetni. Floppylemezek: MS-DOS formázott, 3,5′ méretű, 720 kB vagy 1,4 MB kapacitású, vagy 5,25′ méretű, 360 KB vagy 1,2 MB kapacitású lemezek. Jegyzetformátum Bájtok száma | Egység | Megjegyzések | 1-4 | Ország (3 betűjelből álló ISO-országkód) | pl. FRA = Franciaország | 5-6 | Év | pl. 90 = 1990 | 7-8 | FAO fő halászati terület | 27 = északkelet-atlanti terület | 9-15 | Körzet | pl. IV a. = IV a. ICES körzet | 16-18 | Faj | 3 betűjelből álló azonosító | 19-26 | Fogás | Tonnában | Megjegyzések a) A numerikus mezőket elöl üres helyekkel, jobbra kell igazítani. Az összes alfanumerikus mezőt balra kell igazítani, hátul üres helyekkel. b) A fogást a kirakodott mennyiség élősúly egyenértékében kell feljegyezni, tonnára kerekítve. c) A fél egységnél kisebb mennyiségeket (19-26 bájt) "– 1" – nek kell feljegyezni. d) Az ismeretlen mennyiségeket (19-26 bájt) "– 2" – nek kell feljegyezni. --------------------------------------------------