A Tanács irányelve

(1991. január 28.)

a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről

(91/68/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a juh- és kecskefélék piaca közös szervezésének harmonikus működése nem hozza meg a várt eredményeket addig, amíg a tagállamok egészségügyi feltételeiben lévő különbségek korlátozzák a Közösségen belüli kereskedelmet;

mivel a juh- és kecskefélék kereskedelmének előmozdítása szempontjából tanácsos ezeket a különbségeket megszüntetni, és közösségi szintű szabályokat bevezetni a juh- és kecskefélék Közösségen belüli forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel ez a célkitűzés ugyanakkor hozzájárul az egységes piac megvalósulásához;

mivel a Közösségen belüli kereskedelemre való alkalmasság érdekében a juh- és kecskeféléknek meg kell felelniük a fertőző vagy járványos betegségek terjedésének elkerülése érdekében hozott bizonyos állat-egészségügyi követelményeknek;

mivel az alkalmazandó állat-egészségügyi követelményeknek különbözniük kell annak alapján, amilyen céllal az állatok részt vesznek a kereskedelemben;

mivel a juh- és kecskefélék egészségügyi helyzete nem egyforma a Közösség területén belül; mivel ezért figyelembe kell venni a "régióknak", a legutóbb a 90/425/EGK irányelvvel [4] módosított, a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelvben [5] meghatározott fogalmát, amikor e területnek a részeiről van szó;

mivel nem lehet semmiféle kereskedelmi akadály azon régiók között, melyekben az állat-egészségügyi feltételek egyenértékűek;

mivel gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság bizonyos kiegészítő követelményeket is jóváhagyhasson a tagállamok által bizonyos betegségek megszüntetésében elért előrehaladásra tekintettel, feltéve hogy ezek a követelmények semmiképpen sem haladják meg az érintett tagállam által nemzeti szinten alkalmazott követelményeket;

mivel a fertőző vagy járványos betegségek terjedésének elkerülése érdekében feltételeket kell megállapítani az állatok rendeltetési helyre történő szállítására vonatkozóan;

mivel az alkalmazandó követelmények betartásának biztosítása érdekében olyan egészségügyi bizonyítványról kell gondoskodni, amelyet hatósági állatorvos állít ki, és amely a rendeltetési helyre való eljutásig kíséri a juh- és kecskeféléket;

mivel a tagállamok által végrehajtandó ellenőrzések megszervezését és nyomon követését, valamint a bevezetendő védőintézkedéseket illetően figyelembe kell venni az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvben megállapított általános szabályokat;

mivel a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzéseket végezhessen;

mivel be kell vezetni egy eljárást, amely lehetővé teszi a tagállamok és a Bizottság szoros és hatékony együttműködését az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretén belül,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv meghatározza a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételeket.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a 64/432/EGK irányelv 2. cikkében megállapított meghatározásokat kell alkalmazni a következő kiegészítésekkel:

1. "vágásra szánt juh- vagy kecskefélék": azok a juh- vagy kecskefélékhez tartozó állatok, amelyeket közvetlenül, vagy egy engedélyezett piacon, illetve gyűjtőállomáson keresztülvágóhídra szállítanak a 64/432/EGK irányelv 6. cikkében megállapított feltételeknek megfelelően történő levágás céljából;

2. "tenyésztésre és hízlalásra szánt juh- vagy kecskefélék": az 1. pontban említett állatokon kívül minden olyan juh- és kecskeféle, amelyet közvetlenül, vagy egy engedélyezett piacon, illetve gyűjtőállomáson keresztül a rendeltetési helyre szállítanak;

3. "gazdaság": a 90/425/EGK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti gazdaság;

4. "hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság": az A. melléklet 1. fejezetének I. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő gazdaság;

5. "brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság": az A. melléklet 2. fejezetében meghatározott feltételeknek megfelelő gazdaság;

6. "kereskedelem": a Szerződés 9. cikkének (2) bekezdése szerinti, tagállamok közötti kereskedelem;

7. "bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség": a B. melléklet I. és II. szakaszában felsorolt olyan betegség, amelynek gyanúját vagy előfordulását be kell jelenteni a tagállam illetékes hatóságának;

8. "hatósági állatorvos": a tagállam illetékes központi hatósága által kijelölt állatorvos;

9. "engedélyezett piac vagy gyűjtőállomás": a gazdaságon kívül minden olyan hely, ahol juhokat vagy kecskéket adnak, vesznek és/vagy gyűjtenek össze, illetve rakodnak, és amely megfelel a 64/432/EGK irányelv 3. cikke (7) bekezdésének, valamint a 90/425/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdése b) pontja i. alpontjának, az engedélyezett piacok vagy gyűjtőállomások vonatkozásában;

10. "régió": a Közösség területének a 64/432/EGK irányelv 2. cikkének o) pontja szerinti része.

3. cikk

(1) Vágásra szánt juh- és kecskefélék csak akkor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha megfelelnek a 4. cikkben megállapított feltételeknek.

(2) Tenyésztésre és hízlalásra szánt juh- és kecskefélék csak akkor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha megfelelnek a 4., 5. és 6. cikkben megállapított feltételeknek a 7. és 8. cikk értelmében előírható kiegészítő biztosítékok sérelme nélkül.

Mindazonáltal a rendeltetési tagállamok illetékes hatóságai általános vagy korlátozott eltéréseket engedélyezhetnek a tenyésztésre és hízlalásra szánt juh- és kecskefélék mozgását illetően, kizárólag a Közösség belső határai mentén történő ideiglenes legeltetés céljából. Azok a tagállamok, melyek élnek ezzel az eltéréssel, tájékoztatják a Bizottságot az engedélyezett eltérések tartalmáról.

4. cikk

(1) A juh- és kecskefélék(nek):

a) azonosításának és nyilvántartásba vételének a 90/425/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának követelményeivel összhangban kell történnie; a juh- és kecskefélék nemzeti azonosítási és nyilvántartási rendszerének értesítésére megadott határidő ezen irányelv elfogadásától kezdődik;

b) hatósági állatorvosi vizsgálat során nem mutathatják betegség klinikai tünetét, ezt a vizsgálatot a juh- és kecskefélék berakodását megelőző 48 órában kell elvégezni;

c) olyan gazdaságból kell származniuk, amely nem áll egészségügyi okok miatti tilalom alatt, és nem kerülhettek érintkezésbe ilyen gazdaságból származó állatokkal, az alábbi értelmezés szerint:

i. ilyen tilalom az alábbiakban felsorolt azon betegségek valamelyikének a kitörése miatt áll fenn, melyre az állatok fogékonyak:

- brucellózis,

- veszettség,

- lépfene;

ii. az utolsó, a fenti betegségek valamelyikében beteg vagy arra fogékony állat levágása után a tilalomnak legalább az alábbi időtartamúnak kell lennie:

- 42 nap brucellózis esetén,

- 30 nap veszettség esetén,

- 15 nap lépfene esetén,

továbbá nem származhatnak olyan gazdaságból, illetve nem kerülhettek érintkezésbe olyan gazdaságból származó állatokkal, mely gazdaság a 64/432/EGK irányelv 3. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja értelmében létrehozott védőkörzetben található, és melyet állatok nem hagyhatnak el;

d) nem állhatnak a 90/423/EGK irányelvvel [6] módosított, a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló, 1985. november 18-i 85/511/EGK tanácsi irányelv [7] értelmében alkalmazott állat-egészségügyi korlátozások alatt.

A fentieken kívül a 64/432/EGK irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az alábbi állatok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba:

- olyan juh- és kecskefélék, amelyeket a 90/425/EGK irányelv C. mellékletében, vagy ezen irányelv B. mellékletének I. fejezetében nem említett betegségek megszüntetésére irányuló nemzeti program keretében esetleg le kell vágni,

- olyan juh- és kecskefélék, melyek az adott tagállam területén a Szerződés 36. cikke által indokolt egészségügyi vagy állat-egészségügyi okokból nem hozhatók kereskedelmi forgalomba.

(3) Ezenkívül a juh- és kecskefélék:

- vagy a Közösség területén születtek és ott nevelték azokat,

- vagy – ha behozatalból származnak – a legutóbb a 90/425/EGK irányelvvel módosított, a szarvasmarhafélék, a sertések, a friss hús és a húsipari termékek harmadik országból történő behozatalára vonatkozó egészségügyi és állat-egészségügyi vizsgálatok problémáiról szóló, 1972. december 12-i 72/462/EGK tanácsi irányelv [8] 3. cikkével összhangban készült listán szereplő harmadik országból származnak, és megfelelnek

i. vagy a 72/462/EGK irányelv 8. cikkével összhangban megállapított állat-egészségügyi feltételeknek,

ii. vagy – ilyen feltételek hiányában – a 90/425/EGK irányelv 7. cikke (2) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében megállapított feltételeknek.

5. cikk

A 7. és 8. cikk értelmében előírható kiegészítő biztosítékok sérelme nélkül, a tenyésztésre és hízlalásra szánt juh- és kecskeféléknek a 4. cikkben megállapított feltételeken túl – a hivatalosan brucellózismentesnek, vagy brucellózismentesnek nyilvánított juh-, illetve kecskegazdaságba történő bevitel érdekében – meg kell felelniük az A. melléklet 1. fejezete D. pontja, illetve 2. fejezete D. pontja vonatkozó követelményeinek is.

6. cikk

A 7. és 8. cikk értelmében előírható kiegészítő biztosítékok sérelme nélkül, a tenyésztésre szánt állatoknak ezenfelül meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) csak olyan gazdaságból származhatnak, és csak olyan gazdaságból származó állatokkal kerülhetnek érintkezésbe:

i. amelyeken az alábbi betegségeket klinikailag nem állapították meg:

- a megelőző 6 hónapban juh fertőző elapasztását (Mycoplasma agalactiae) vagy kecske fertőző elapasztását (Mycoplasma agalactiae, M. capricolum, M. Mycoïdes var . mycoïdes"large colony"),

- a megelőző 12 hónapban paratuberkulózist vagy sajtos nyirokcsomó-gyulladást,

- a megelőző három évben tüdőadenomatózist, Maedi-Visnát vagy kecske arthritis-encephalitist. Ez az időszak azonban 12 hónapra csökken, amennyiben a Maedi-Visnával vagy kecske arthritis-encephalitissel fertőzött állatokat levágták, a többi állatnál pedig kettő, a 15. cikkben előírt eljárásnak megfelelően elismert vizsgálat negatív eredményt adott,

vagy amely – a többi betegségre vonatkozó követelmények betartásának sérelme nélkül – a fent említett egy vagy több betegség esetén, a 7. és 8. cikkel összhangban jóváhagyott program keretében, az említett betegség vagy betegségek esetére egyenértékű egészségügyi biztosítékokat nyújt;

ii. ahol az egészségügyi bizonyítvány kiállításáért felelős hatósági állatorvosnak nem jutott tudomására olyan tény, amely alapján feltételezhető, hogy az i. alpont követelményei nem teljesültek;

iii. amelynek tulajdonosa azt állítja, hogy nincs tudomása ilyen tényekről, sőt írásban kijelenti, hogy a Közösségen belüli kereskedelmi forgalomra szánt állat vagy állatok megfelelnek az i. alpontban megállapított követelményeknek;

b) ezenfelül súrlókór tekintetében az állatoknak:

i. olyan gazdaságból kell származniuk, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

- a gazdaság a 90/425/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban hatósági ellenőrzés alatt áll,

- az állatokat meg kell jelölni,

- a megelőző két év során nem állapítottak meg súrlókóros megbetegedést,

- az adott gazdaságban selejtezésre szánt öreg anyajuhok levágásakor mintavétellel történő ellenőrzést kell végezni, kivéve ha a gazdaság olyan régióban vagy tagállamban található, amely a 8. cikknek megfelelően elfogadandó feltételekből származó előnyöket élvezi,

- nőstény állatok csak abban az esetben vihetők be az adott gazdaságba, ha olyan gazdaságból származnak, mely megfelel ugyanezen követelményeknek;

ii. születésüktől fogva, vagy a megelőző két év során folyamatosan olyan gazdaságban vagy gazdaságokban tartották azokat, amely(ek) megfelel(nek) az i. alpontban megállapított követelményeknek;

iii. ha olyan tagállamba szánják azokat, amely területének egésze vagy annak egy része a 7. és 8. cikkben megállapított rendelkezésekből származó előnyöket élvezi, meg kell felelniük az említett cikkek értelmében megállapított biztosítékoknak;

c) fertőző mellékhere-gyulladás (B. ovis) tekintetében a tenyésztésre szánt heréletlen kosoknak:

- olyan gazdaságból kell származniuk, melyben a megelőző 12 hónapban nem állapítottak meg fertőző mellékhere-gyulladást (B. ovis),

- a feladást megelőző 60 nap során folyamatosan a fenti gazdaságban tartották azokat,

- a feladást megelőző 30 napon belül, a D. melléklettel összhangban elvégzett szerológiai vizsgálaton estek át, mely negatív eredményt adott, vagy megfelelnek a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően elismerendő, egyenértékű egészségügyi biztosítékoknak;

d) az E. melléklet III. mintájának megfelelő bizonyítvány igazolja, hogy ezek a követelmények teljesültek.

7. cikk

(1) A területének egészére vagy annak egy részére vonatkozó, kötelező vagy önkéntes nemzeti ellenőrzési programmal vagy a B. melléklet II. és III. szakaszában említett fertőző vagy járványos betegségek valamelyikére vonatkozó nemzeti megfigyelési programmal rendelkező tagállam benyújthatja az említett programot a Bizottság számára, ismertetve különösen:

- a betegség elterjedtségét a tagállamon belül,

- a program létrehozásának okait, figyelembe véve a betegség jelenőségét és a program költségeihez viszonyított valószínű előnyeit,

- azt a földrajzi területet, ahol a programot végre fogják hajtani,

- a gazdaságokra alkalmazandó különböző minősítési kategóriákat, az egyes minősítésekhez teljesítendő követelményeket, valamint az alkalmazandó vizsgálati eljárásokat,

- a program figyelemmel kísérésére vonatkozó eljárást,

- az abban az esetben meghozandó intézkedést, ha egy gazdaság bármilyen oknál fogva elveszíti minősítését,

- az abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a program rendelkezéseivel összhangban elvégzett vizsgálatok eredményei pozitívak.

(2) A Bizottság a tagállamok által előterjesztett programokat megvizsgálja. Az (1) bekezdésben említett programok, az (1) bekezdésben megállapított kritériumoknak megfelelően, a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően hagyhatók jóvá. A Közösségen belüli kereskedelemben előírható – általános vagy korlátozott – kiegészítő biztosítékokat a programok jóváhagyásával egyidejűleg, vagy az attól számított legkésőbb három hónapon belül ugyanezen eljárásnak megfelelően kell meghatározni. Ezek a biztosítékok nem haladhatják meg a tagállam által nemzeti szinten alkalmazott biztosítékokat.

(3) A tagállamok által benyújtott programok a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatók vagy kiegészíthetők. A már jóváhagyott programok vagy a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott biztosítékok módosítása vagy kiegészítése ugyanannak az eljárásnak megfelelően hagyható jóvá.

(4) Az e cikknek megfelelően jóváhagyott programok részesülnek az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozat [9] 24. cikkében meghatározott közösségi finanszírozásból az abban megállapított betegségek vonatkozásában az abban megállapított feltételek szerint.

8. cikk

(1) Abban az esetben, ha egy tagállam úgy véli, hogy területe vagy területének egy része mentes a B. melléklet II. és III. szakaszában felsorolt olyan betegségektől, amelyekre a juh- és kecskefélék fogékonyak, benyújtja a Bizottság számára a megfelelő igazoló dokumentációt, amelyben feltünteti különösen:

- a betegség jellegét és a területén való megjelenésének történetét,

- a szerológiai, mikrobiológiai, kórtani illetve járványtani vizsgálatokon, valamint azon a tényen alapuló ellenőrző vizsgálatok eredményeit, hogy a betegséget a törvény értelmében be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak,

- az időszakot, mely alatt a megfigyelést végezték,

- adott esetben azt az időszakot, mely alatt a betegség elleni vakcinázás be volt tiltva, illetve azt a földrajzi területet, amelyre ez a tilalom vonatkozott,

- a betegség hiányának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat.

(2) A Bizottság megvizsgálja a tagállam által benyújtott igazoló dokumentációt. A Közösségen belüli kereskedelmi forgalomban előírható – általános vagy korlátozott – kiegészítő biztosítékokat a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell meghatározni. Ezek a biztosítékok nem haladhatják meg a tagállam által nemzeti szinten alkalmazott biztosítékokat. Amennyiben az igazoló dokumentációt 1992. január 1-je előtt nyújtották be, a kiegészítő biztosítékokról szóló határozatokat 1992. július 1-je előtt kell meg hozni.

(3) Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben meghatározott igazoló dokumentációban bekövetkező, a betegségre vonatkozó minden változásról. A (2) bekezdésben megállapított módon meghatározott biztosítékok, ennek a tájékoztatásnak a figyelembevételével, a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosíthatók vagy visszavonhatók.

9. cikk

A tagállamok közötti kereskedelemben a juh- és kecskeféléket a rendeltetési helyükre történő szállítás során a hatósági állatorvos által, az E. mellékletnek (I., II. és III. minta) megfelelően, a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizsgálat napján, a rendeltetési tagállam legalább egyik hivatalos nyelvén kiállított, 10 napig érvényes egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. A bizonyítvány egyetlen lapból áll.

10. cikk

(1) A 90/425/EGK irányelvben megállapított szabályokat kell alkalmazni különösen a származási helyen végzendő ellenőrzésekre, a rendeltetési tagállam által végzendő ellenőrzések megszervezésére és nyomon követésére, valamint a végrehajtandó védőintézkedésekre.

(2) A 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontja az alábbi hivatkozással egészül ki:

"A Tanács 1991. január 28-i 91/68/EGK irányelve a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről,

HL L 46., 1991.2.19., 19. o."

(3) A 90/425/EGK irányelv B. melléklete A. pontjának első francia bekezdését el kell hagyni.

11. cikk

(1) A Közösség állat-egészségügyi szakértői, ezen irányelv egységes alkalmazásához szükséges mértékben, az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve helyszíni vizsgálatokat végezhetnek. Az a tagállam, amelynek a területén vizsgálatokat végeznek, a szakértőknek feladatuk elvégzéséhez minden szükséges segítséget megad. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat e vizsgálatok eredményeiről.

(2) Az e cikk alkalmazására vonatkozó általános rendelkezéseket a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az e cikkben említett vizsgálatokra alkalmazandó szabályokat ugyanannak az eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

12. cikk

Azok a tagállamok, amelyek a juh- és kecskefélék saját területükön belüli mozgása tekintetében az 5. cikkben, valamint a 6. cikk a) és c) pontjában megállapított biztosítékokkal egyenértékű biztosítékokat nyújtó alternatív ellenőrzési rendszert alkalmaznak, viszonossági alapon eltéréseket engedélyezhetnek egymásnak a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vizsgálat, valamint a 9. cikkben meghatározott, bizonyítvány benyújtására vonatkozó kötelezettség alól. Erről tájékoztatják a Bizottságot.

13. cikk

Ezen irányelv rendelkezéseit a belső piac megvalósításával kapcsolatos javaslatok keretében – melyekről a Tanács minősített többséggel határoz –1993. január 1. előtt felül kell vizsgálni.

14. cikk

Az A. mellékletet a Tanács, a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva módosítja.

A B., C. és D. mellékletet a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően kell módosítani.

15. cikk

(1) Amennyiben az e cikkben meghatározott eljárást kell követni, az ügyet az elnök – saját kezdeményezésre, vagy valamely tagállam képviselőjének kérésére – késedelem nélkül a 68/361/EGK határozat [10] által felállított Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: bizottság) elé terjeszti.

(2) a) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

b) Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy a bizottság nem nyilvánított véleményt, a Bizottság a meghozandó intézkedésekről haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé. A Tanács minősített többséggel határoz.

Ha a javaslatnak a Tanács elé terjesztésétől számított három hónapon belül a Tanács nem döntött, a javasolt intézkedéseket a Bizottság fogadja el, kivéve ha a Tanács az említett intézkedéseket egyszerű többséggel elvetette.

16. cikk

A Bizottság, a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően, három évre, az ezen irányelvben előírt új szabályozásra való áttérés elősegítéséhez szükséges átmeneti intézkedéseket fogadhat el.

17. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, melyek szükségesek ahhoz, hogy:

i. ezen irányelv 7. és 8. cikkének az irányelvről szóló értesítés napját követő két hónapon belül megfeleljenek, értve ezalatt, hogy a megfelelő nemzeti rendelkezéseket a programok jóváhagyásáig, illetve programok hiányában a ii. alpontban említett időpontig továbbra is alkalmazni kell;

ii. ezen irányelv többi rendelkezésének legkésőbb 1992. december 31-ig megfeleljenek.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

18. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1991. január 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

J.-C. Juncker

[1] HL C 48., 1989.2.27., 21. o.

[2] HL C 96., 1989.4.17., 187. o.

[3] HL C 194., 1989.7.31., 9. o.

[4] HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

[5] HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.

[6] HL L 224., 1990.8.18., 13. o.

[7] HL L 315., 1985.11.26., 11. o.

[8] HL L 302., 1972.12.31., 28. o.

[9] HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

[10] HL L 255., 1968.10.18., 23. o.

--------------------------------------------------

A. MELLÉKLET

1. FEJEZET

I. Hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság

A. A minősítés megadása

Hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság

1. az olyan gazdaság, amelyben:

a) a brucellózisra (B. melitensis) fogékony összes állat legalább 12 hónapja mentes a brucellózis klinikai vagy egyéb tüneteitől;

b) nincs brucellózis (B. melitensis) ellen vakcinázott juh- vagy kecskeféle, kivéve a legalább két évvel korábban Rev. 1 vakcinával, vagy valamilyen egyéb, az ezen irányelv 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyott vakcinával beoltott állatokat;

c) a C. mellékletnek megfelelően legalább hathónapos időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott a gazdaságban lévő és a vizsgálat időpontjában hat hónaposnál idősebb összes juh- és kecskeféle esetében; és

d) a c) pontban említett vizsgálatokat követően, már csak a gazdaságban született, vagy egy, a D. pontban megállapított feltételeknek megfelelően hivatalosan brucellózismentesnek, illetve brucellózismentesnek nyilvánított gazdaságból származó juh- és kecskefélék vannak,

és amelyben a minősítés után a B. pontban megállapított követelmények továbbra is teljesülnek;

2. az olyan gazdaság, amely a II. pontnak megfelelően hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított tagállamban vagy régióban található.

B. A minősítés fenntartása

1. Az olyan hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságok esetében, amelyek a Közösség területének hivatalosan brucellózismentesnek nem minősített részén fekszenek, és amelyekre, minősítésük után, az állatok bevitele a D. pont követelményeinek megfelelően történik, a hat hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék reprezentatív részét évente ellenőrizni kell. A gazdaság akkor tarthatja meg a hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentes minősítést, ha a vizsgálatok eredménye negatív.

Az egyes gazdaságok esetében vizsgálandó reprezentatív számú állat az alábbiakat jelenti:

- minden hat hónaposnál idősebb heréletlen hímivarú állat,

- az előző vizsgálat óta a gazdaságba bevitt minden állat,

- a reprodukcióra alkalmas (ivarérett) kort elért, vagy már tejelő nőivarú állatok 25 %-a, de legalább gazdaságonként 50 állat, kivéve azokat a gazdaságokat, ahol 50-nél kevesebb ilyen nőivarú állat található, amely esetben az összes nőivarú állatot meg kell vizsgálni.

2. A hivatalosan brucellózismentesnek nem nyilvánított régiókban, ahol a juh- és kecskegazdaságok több mint 99 %-át hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánították, a hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságok ellenőrzésének gyakorisága 3 évre növelhető, feltéve hogy a hivatalosan brucellózismentesnek nem nyilvánított gazdaságokat hatósági ellenőrzés alá helyezik, vagy mentesítési programnak vetik alá.

C. A brucellózis gyanított vagy tényleges esetei

1. Ha egy hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságban

a) a juh- és kecskefélék közé tartozó állatok közül egy vagy több esetében brucellózisfertőzés (B. melitensis) gyanítható, a gazdaság hivatalosan brucellózismentes minősítését az illetékes hatóságnak vissza kell vonnia. A minősítés azonban ideiglenesen fel is függeszthető, ha az állatot vagy állatokat haladéktalanul leölik, vagy a betegség hivatalos megerősítéséig, vagy a betegség gyanújának hivatalos megcáfolásáig elkülönítik;

b) a brucellózisfertőzés (B. melitensis) megállapítást nyer, az illetékes hatóság csak akkor oldhatja fel az ideiglenes felfüggesztést, ha az összes fertőzött vagy betegségre fogékony fajhoz tartozó állatot levágták, és a gazdaság összes hat hónaposnál idősebb állatán a C. mellékletnek megfelelően legalább három hónapos időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott.

2. Ha az 1. pontban említett gazdaság hivatalosan brucellózismentesnek minősített régióban van, az érintett tagállamnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az érintett tagállam illetékes hatóságának:

a) az érintett gazdaság összes fertőzött és betegségre fogékony fajhoz tartozó állatát le kell vágnia. Az érintett tagállamnak folyamatosan tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot a helyzet alakulásáról;

b) járványügyi vizsgálatot kell végeznie, és a fertőzött állományokkal járványügyi kapcsolatban levő állományokat az 1. b) pontban meghatározott vizsgálatoknak kell alávetnie.

3. Ha a brucellózis kitörését a 2. pontnak megfelelően megállapították, a Bizottság – a brucellózis (B. melitensis) újbóli kitörése körülményeinek felmérése után, ha a felmérés indokolja ezt – a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően határozatot hoz az adott régió minősítésének felfüggesztéséről vagy viszszavonásáról. A minősítés visszavonása esetén az újbóli minősítés feltételeit ugyanezen eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

D. Állatok bevitele a hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságba

Juh- vagy kecskefélék csak abban az esetben vihetők be hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságba ha:

1. - hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságból származnak,

2. vagy:

- brucellózismentesnek nyilvánított gazdaságból származnak, és azokat

- ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően egyedileg azonosították,

- azokat soha nem vakcinázták brucellózis ellen, vagy ha vakcinázták, az több, mint két éve történt. Mindazonáltal a két évesnél idősebb nőivarú állatok, amelyeket héthónapos koruk előtt vakcináztak, szintén bevihetők a gazdaságba, és

- azokat a származási gazdaságban hatósági felügyelet mellett elkülönítették, és az elkülönítés alatt rajtuk, a C. mellékletnek megfelelően legalább hathetes időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott.

II. Hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított tagállam vagy régió

Az ezen irányelv 2. cikkének 10. pontja szerinti tagállam vagy régió a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően hivatalosan brucellózismentesnek ismerhető el, ha:

1. a) a területén lévő juh- vagy kecskegazdaságok legalább 99,8 %-át hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánították;

vagy

b) megfelel a következő feltételeknek:

i. a juh- vagy kecske brucellózis legalább 5 éve bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség;

ii. az elmúlt 5 évben nem állapítottak meg hivatalosan juh- vagy kecske brucellózist;

iii. legalább 3 éve tilos a vakcinázás; és

c) az e feltételeknek való megfelelését ezen irányelv 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően állapították meg;

2. amelyben az 1. pontban foglalt feltételek teljesülnek; és

i. a gazdaságokban vagy a vágóhidakon végzett szúrópróbaszerű vizsgálatok 99 %-os megbízhatósággal minden évben azt jelzik, hogy a gazdaságok legfeljebb 0,2 %-a volt fertőzött, vagy a 6 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélék legalább 10 %-án a C. mellékletnek megfelelően elvégzett vizsgálat negatív eredményt adott;

ii. a minősítési feltételek továbbra is teljesülnek.

2. FEJEZET

Brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság

A. A minősítés megadása

A. A juh- vagy kecskegazdaság brucellózis- (B. melitensis) mentesnek tekintendő:

1. amennyiben:

a) a brucellózisra (B. melitensis) fogékony összes állat legalább 12 hónapja mentes a brucellózis klinikai vagy egyéb tüneteitől;

b) a juh- és kecskefélék közé tartozó állatok mindegyike, vagy bizonyos része Rev. 1 vakcinával, illetve ezen irányelv 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyott bármilyen egyéb vakcinával lett beoltva. A vakcinázásnak a vakcinázott állatok héthónapos kora előtt kellett történnie;

c) a C. mellékletnek megfelelően legalább hat hónapos időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott a gazdaságban lévő és a vizsgálat időpontjában 18 hónaposnál idősebb összes vakcinázott juh- és kecskeféle esetében;

d) a C. mellékletnek megfelelően legalább hat hónapos időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott a gazdaságban lévő és a vizsgálat időpontjában hat hónaposnál idősebb összes nem vakcinázott juh- és kecskeféle esetében; és

e) a c) illetve d) pontban említett vizsgálatokat követően már csak a gazdaságban született, vagy a D. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően brucellózismentesnek nyilvánított gazdaságból bevitt juh- és kecskefélék vannak; továbbá

2. ahol a B. pontban meghatározott követelmények a brucellózismentessé minősítés után is teljesülnek.

B. A minősítés fenntartása

Minden gazdaságban évente vizsgálatot kell végezni reprezentatív számú juh- és kecskefélén. A gazdaság akkor tarthatja meg minősítését, ha a vizsgálatok eredménye negatív.

Az egyes gazdaságok esetében vizsgálandó reprezentatív számú állat az alábbiakat jelenti:

- minden 6 hónaposnál idősebb heréletlen, nem vakcinázott hímivarú állat,

- minden 18 hónaposnál idősebb heréletlen, vakcinázott hímivarú állat,

- minden az előző vizsgálat óta a gazdaságba bevitt állat,

- a reprodukcióra alkalmas (ivarérett) kort elért, vagy már tejelő nőivarú állatok 25 %-a, de legalább gazdaságonként 50 állat, kivéve azokat a gazdaságokat, ahol 50-nél kevesebb ilyen nőivarú állat található, amely esetben az összes nőivarú állatot meg kell vizsgálni.

C. A brucellózis gyanított vagy tényleges esetei

1. A juh- vagy kecskegazdaság brucellózismentes minősítését vissza kell vonni, ha a gazdaságban a juh- és kecskefélék közé tartozó állatok közül egy vagy több brucellózis- (B. melitensis) gyanús. A minősítés azonban ideiglenesen fel is függeszthető, ha az állatot vagy állatokat haladéktalanul leölik, vagy a betegség hivatalos megerősítéséig, vagy a betegség gyanújának hivatalos megcáfolásáig elkülönítik.

2. Ha a brucellózis- (B. melitensis) fertőzés megállapítást nyer, az ideiglenes felfüggesztés csak akkor oldható fel, ha az összes fertőzött vagy betegségre fogékony fajhoz tartozó állatot levágták, és a

- minden 18 hónaposnál idősebb vakcinázott állaton,

- minden 6 hónaposnál idősebb nem vakcinázott állaton,

a C. mellékletnek megfelelően legalább 3 hónapos időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott.

D. Állatok bevitele a brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságba

A brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságba csak az alábbi állatok vihetők be:

1. brucellózismentesnek, illetve hivatalosan brucellózismentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaságból származó juh- és kecskefélék;

2. a gazdaságok számára a 90/242/EGK határozat [1] alapján elfogadott mentesítési terveknek megfelelően a brucellózismentes minősítésnek való megfelelésre megállapított időpontig, a nem az 1. pontban említett gazdaságokból származó juh- és kecskefélék, feltéve, hogy teljesítik az alábbi feltételeket:

a) ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban egyedileg azonosítottak;

b) olyan gazdaságból származnak, amelyen a brucellózisra fogékony fajokhoz tartozó állatok nem mutatták az elmúlt 12 hónapban a brucellózis klinikai vagy egyéb jeleit;

c) i. - az elmúlt 2 évben nem vakcinázták azokat;

- a származási gazdaságban hatósági felügyelet mellett el voltak különítve, és ennek során rajtuk a C. mellékletnek megfelelően legalább hathetes időközzel elvégzett két vizsgálat negatív eredményt adott; vagy

ii. Rev. 1 vakcinával, vagy az ezen irányelv 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyott egyéb vakcinával hét hónapos koruk előtt és legalább 15 nappal a rendeltetési gazdaságba való bevitelük előtt be lettek oltva.

E. A minősítés megváltoztatása

A brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskegazdaság legalább két év eltelte után hivatalosan brucellózis- (B. melitensis) mentesnek nyilvánított gazdasággá minősíthető, ha:

a) nem tartalmaz olyan állatot, amelyet legalább az előző két évben brucellózis ellen vakcináztak;

b) a D.2. pontban megállapított feltételek a fenti időszak alatt teljesültek;

c) a második év végén, a C. melléklet alapján, a 6 hónaposnál idősebb állatokon elvégzett vizsgálat minden esetben negatív eredményt adott.

[1] HL L 140., 1990.6.1., 123. o.

--------------------------------------------------

B. MELLÉKLET

I. [1]

- Ragadós száj és körömfájás

- Brucellózis (B. melitensis)

- Fertőző mellékhere-gyulladás (B. ovis)

- Lépfene

- Veszettség

II. [2]

- Surlókór

III.

- Fertőző elapasztás

- Paratuberkulózis

- Sajtos nyirokcsomó-gyulladás

- Tüdőadenomatózis

- Maedi-Visna

- Kecske arthritis-encephalitis

[1] Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek.

[2] Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek.

--------------------------------------------------

C. MELLÉKLET

Brucellózis- (B. melitensis) vizsgálatok

A gazdaság brucellózismentes minősítéséhez a brucellózis (B. melitensis) vizsgálatot a 90/242/EGK határozat mellékletében leírt bengálvörös próbával, vagy komplementkötési próbával, vagy az ezen irányelv 15. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően elismert bármilyen egyéb módszerrel kell végezni. A komplementkötési próba csak az állatok egyedi vizsgálatára alkalmazható.

Bengálvörös próba végzése esetén, ha a gazdaság állatainak több mint 5 %-a pozitív reakciót mutat, további vizsgálatot kell végezni a gazdaság minden állatán komplementkötési próbával.

Ha a vérsavó 20 vagy több ICFT egységet tartalmaz ml-enként, a komplement-kötési próbával végzett vizsgálat eredménye pozitívnak tekintendő.

A vizsgálat során csak a nemzeti laboratórium által jóváhagyott, és a második nemzetközi Brucella abortus elleni standard oltóanyaggal szabványosított antigének alkalmazhatók.

--------------------------------------------------

D. MELLÉKLET

Hivatalos fertőző mellékhere-gyulladás (Brucella ovis) vizsgálat

Komplementkötési próba:

A vizsgálat során csak a nemzeti laboratórium által jóváhagyott, és a nemzetközi Brucella ovis elleni standard oltóanyaggal szabványosított specifikus antigén alkalmazható.

A munkavérsavót a Központi Állat-egészségügyi Laboratóriumban (Weybrige, Surrey, Egyesült Királyság) előállított nemzetközi Brucella ovis elleni standard oltóanyaggal kell szabványosítani.

A vizsgálat eredménye pozitívnak tekintendő, ha a vérsavó 50 vagy több nemzetközi egységet tartalmaz ml-enként.

--------------------------------------------------

E. MELLÉKLET

I. MINTA

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

II. MINTA

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

III. MINTA

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------