Hivatalos Lap L 241 , 30/08/1991 o. 0043 - 0045
finn különkiadás fejezet 2 kötet 8 o. 0090
svéd különkiadás fejezet 2 kötet 8 o. 0090
A Bizottság határozata (1991. július 30.) a vámügyekkel és közvetett adózással foglalkozó tanácsadó Bizottság létrehozásáról (91/453/EGK) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, mivel a 86/565/EGK [1] határozattal módosított 73/351/EGK [2] bizottsági határozat egy vámügyekkel foglalkozó tanácsadó bizottságot hozott létre, hogy megismerje a szakmai és fogyasztói köröknek a vámunió működéséből adódó problémákra vonatkozó véleményét; mivel nincs olyan fórum, amely képviselné a közvetett adózással kapcsolatos ügyekben a szakmai érdekeket; mivel gondoskodni kell arról, hogy ilyen ügyekben konzultáljanak az érdekelt felekkel; mivel a tapasztalatok tükrében egyértelművé vált, hogy olyan változásokra van szükség a meglévő tanácsadó bizottság felépítésében és működésében, amelyek lehetővé teszik, hogy hatékonyabban foglalkozzon a közösségi vám- és adózási politikának azokkal a szempontjaival, amelyeket a Bizottság és maga a bizottság alaposabban fejleszteni kíván; mivel a fenti új feladatok megjelenítésének szándékával létre kell hozni egy vámügyekkel és közvetett adózással foglalkozó tanácsadó bizottságot; mivel a bizottság eljárási szabályzatának tükröznie kell a múltbeli tapasztalatokat, A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. cikk A Bizottság mellett létrejön egy vámügyekkel és közvetett adózással foglalkozó tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság). A bizottság a következő ágazatok és csoportok képviselőiből áll: ipar, mezőgazdaság és halászat, kereskedelem, szállítás, biztosítás és banki tevékenységek, vámügynökök (beleértve a szállítmányozókat), idegenforgalom, munkavállalók, fogyasztók, valamint kis- és középvállalatok. 2. cikk A bizottság a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményeket juttat el a Bizottsághoz a vámpolitikával, az áfával és a jövedéki adóval kapcsolatos minden ügyben. 3. cikk (1) A bizottság 19 tagból áll. (2) A bizottsági helyek az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: - három helyet kapnak az ipar képviselői, - két helyet kapnak a mezőgazdaság és halászat képviselői, - két helyet kapnak a kereskedelmi szervezetek képviselői, - két helyet kapnak a kereskedelmi és iparkamarák képviselői, - két helyet kapnak a szállítási tevékenység képviselői, - egy helyet kap a biztosítási és banki tevékenységek képviselője, - két helyet kapnak a vámügynökök (beleértve a szállítmányozókat) képviselői, - egy helyet kap az idegenforgalmi szervek képviselője, - egy helyet kap a munkavállalók képviselője, - két helyet kapnak a fogyasztók képviselői, - egy helyet kap a kis- és középvállalatok képviselője. 4. cikk A bizottság tagjait a Bizottság nevezi ki. A vám- és adózási ügyek által érintett tevékenységeket leginkább képviselő közösségi szintű, illetve nemzetközi szakmai vagy fogyasztói szervezetek a kijelölt mindkét helyre két, különböző tagállambeli jelöltet javasolnak a Bizottságnak. 5. cikk A bizottság minden tagjához póttagot neveznek ki a 4. cikkben leírt módszer szerint. A póttagok – a 9. cikk sérelme nélkül – csak az általuk helyettesített tag akadályoztatása esetén vesznek részt a bizottság ülésein és munkájában. 6. cikk A bizottság tagjainak hivatali ideje három év. Ez az időszak megújítható. A három év lejárta után a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg utódot nem neveznek ki helyettük, vagy meg nem újítják kinevezésüket. A tag hivatali ideje a három év lejárta előtt megszűnik, ha lemond, megszűnik az általa képviselt szervezetbeli tagsága, vagy ha elhalálozik. A hivatali idő akkor is megszüntethető, ha a tagot jelölő szervezet kéri a tag leváltását. Az ilyen tag utódjául hivatali ideje hátralévő részére a 4. cikkben megállapított eljárás szerint neveznek ki egy személyt. A tagok szolgálataikért nem részesülnek díjazásban. 7. cikk A Bizottság tájékoztatási céllal az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdeti a tagok és a póttagok névsorát. 8. cikk A bizottság három évre választja meg elnökét és két alelnökét. A megválasztáshoz a jelenlévő tagok kétharmados többsége szükséges. A megválasztott tagok a bizottság tisztségviselői. A bizottság tagjai közül további tisztségviselőket választhat, szintén kétharmados többséggel. A tisztségviselők feladata a bizottság munkájának előkészítése és szervezése. 9. cikk A bizottság vagy a Bizottság érintett szervezeti egységei a napirenden szereplő adott témában szakismeretekkel rendelkező személyt kérhetnek fel arra, hogy szakértőként vegyen részt a bizottság munkájában. A szakértők csak annak az ügynek a megvitatásában vesznek részt, amelynek kapcsán meghívást kaptak. 10. cikk A bizottság munkacsoportokat hozhat létre. 11. cikk (1) A bizottság a Bizottság összehívására a Bizottság székhelyén ülésezik. A tisztségviselők üléseit a Bizottsággal egyetértésben az elnök hívja össze. (2) A Bizottság érintett szervezeti egységeinek képviselői részt vesznek a bizottság, annak tisztségviselői és munkacsoportjai ülésein. (3) A bizottság, annak tisztségviselői és munkacsoportjai számára a Bizottság biztosítja a titkársági szolgáltatásokat. 12. cikk A bizottság által megvitatott ügyekben szavazás nem történik. A Bizottság a bizottság véleményének kikérésekor határidőt szabhat meg a vélemény átadására. A képviselt ágazatok és csoportok által kifejezésre jutatott nézeteket jegyzőkönyvben rögzítik, amelyet megküldenek a Bizottságnak. Ha a bizottságon belül a kiadandó véleményt illetően egyhangú megegyezés alakul ki, a bizottság együttes következtetést készít, amelyet csatolnak a jegyzőkönyvhöz. 13. cikk Ha a Bizottság arról tájékoztatja a bizottság tagjait, hogy egy kért vélemény vagy egy felvetett kérdés bizalmas jellegű ügyeket érint, a tagoknak tilos a bizottság vagy munkacsoportjainak munkája során megszerzett információkat kiadniuk. Ilyen esetekben csak a bizottsági tagok és a Bizottság érintett szervezeti egységeinek képviselői lehetnek jelen az üléseken. 14. cikk A 73/351/EGK határozat hatályát veszti. 15. cikk Ez a határozat 1991. július 30-án lép hatályba. Kelt Brüsszelben, 1991. július 30-án. a Bizottság részéről Christiane Scrivener a Bizottság tagja [1] HL L 331., 1986.11.25., 18. o. [2] HL L 321., 1973.11.22., 37. o. --------------------------------------------------