A Bizottság 3506/89/EGK rendelete

(1989. november 23.)

az egyes friss vagy fagyasztott halféleségekre vonatkozó közös forgalmazási előírások alkalmazása részletes szabályok megállapításáról szóló 3703/85/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb az 1495/89/EGK rendelettel [1] módosított, a halászati termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1981. december 29-i 3796/81/EGK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a legutóbb a 33/89/EGK tanácsi rendelettel [3] módosított, az egyes friss vagy fagyasztott halféleségekre vonatkozó közös forgalmazási előírások megállapításáról szóló 103/76/EGK tanácsi rendeletre [4] és különösen annak 6. cikke (7) bekezdésére, 8. cikke (5) bekezdésére és 9. cikkére,

mivel lehetőség van az ellenőrzési szabályok alkalmazásának egyszerűbbé tételére; mivel elegendő időt kell biztosítani egyes friss vagy fagyasztott halak osztályozására és címkézésére;

mivel a tapasztalat azt mutatta, hogy a mintavétel rendszerét a hering és a makréla mellett ki kell terjeszteni más nyílttengeri halfajokra; mivel meg kell állapítani az ennek a rendszernek a hatálya alá tartozó fajokra vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat;

mivel ennek megfelelően a 3703//85/EGK bizottsági rendeletet [5] módosítása szükséges;

mivel az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászatitermék-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3703/85/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 7., 8. és 9. cikk számozása 10., 11. és 12. cikkre változik. A 11. cikk harmadik francia bekezdésében a "7. cikk" szöveg helyébe a "10. cikk" szöveg lép.

2. A 6. cikk helyébe a következő 6-9. cikk lép:

"6. cikk

Az osztályozást, valamint a méretkategória és a frissességi fokozat jelzését a 103/76/EGK rendelet 7. és 8. cikke értelmében úgy kell elvégezni, hogy elegendő idő maradjon a termék első alkalommal történő, eladásra történő felkínálásáig, hogy ily módon elősegítsék a 3796/81/EGK rendelet 4. cikkében előírt ellenőrzést.

7. cikk

(1) A II. mellékletben felsorolt fajoknak a 103/76/EGK rendelet 9. cikke rendelkezéseinek megfelelő mintavételezési rendszer alapján a különböző frissességi és méretkategóriákba való besorolása a következő bekezdésekben és a 8. cikkben megállapított eljárással összhangban történik.

(2) A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy az adott minta a tétel reprezentatív mintája legyen; figyelembe kell venni a tagállamokban e tekintetben alkalmazott kereskedelmi gyakorlatot. A mintavételt rendszeresen, a minták tömegétől és az eladásra szánt áru teljes mennyiségétől függően kell végezni.

(3) Az eladásra kínált mennyiségből a mintavételezés a következőképpen történik, azzal a feltétellel, hogy a 100 tonna feletti mennyiségeknél a minták tömege nem lehet kevesebb, mint a teljes mennyiség 0,08 %-a:

Eladásra kínált mennyiség (tonna) | Minta legkisebb tömege (kg) |

Kevesebb mint 5 | 8 |

Legalább 5, de kevesebb mint 15 | 20 |

Legalább 15, de kevesebb mint 40 | 40 |

Legalább 40, de kevesebb mint 60 | 60 |

Legalább 60, de kevesebb mint 80 | 80 |

Legalább 80, de kevesebb mint 100 | 100 |

100 vagy több | 120 |

(4) Abban az esetben, ha az egyes tételeket a hal tárolására alkalmas tartályokkal felszerelt hajóról rakodják ki, a fent említett rendelkezések figyelembevételével minden tartály tartalmából mintát vesznek.

8. cikk

(1) Minden mintában az összes halat a 103/76/EGK rendelettel összhangban kell osztályozni. A frissességet az említett rendelet A. mellékletének I. pontjában megállapított kritériumok szerint kell meghatározni.

Az eladásra szánt mennyiségeket ezt követően a mintával megegyező kategóriákba sorolják, feltéve, hogy a szemrevételezéses ellenőrzés nem ébreszt kétséget a minta reprezentativitásával kapcsolatban.

A méretet és a frissességet illetően megengedettek a 2. cikkben előírt eltérések.

(2) Amennyiben egy minta azt jelzi:

a) hogy a minta mennyiségének több mint 10 %-át kitevő vizsgált hal a B. kategóriába sorolandó, a mintavétel legkisebb tömegének a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott mennyiség legalább kétszeresének kell lennie. Megfelelő számú halat a 103/76/EGK rendelet A. mellékletének II. pontjában meghatározott frissességi kritériumokkal összhangban is meg kell vizsgálni. Az érintett mennyiségek akkor sorolhatók a B-nél magasabb kategóriába, ha a második mintában minden hal minősége meghaladja a B. kategória követelményeit;

b) hogy a megvizsgált hal egy bizonyos része nem felel meg az emberi fogyasztásra alkalmas termék forgalomba hozatalára vonatkozó követelményeknek, az érintett mennyiségeket erre a célra felhasználni nem lehet, kivéve ha a 103/76/EGK rendelet 6., 7. és 8. cikkével összhangban elvégzett osztályozás nem igazolja, hogy egy bizonyos rész emberi fogyasztásra alkalmas termékként forgalomba hozható;

c) hogy bizonyos mennyiségek a frissességet és méretet tekintve nem homogének, a további minták tömegét a 103/76/EGK rendelet 11. cikkében említett szakértőknek kell eldönteniük.

(3) Amennyiben a szemrevételezéses ellenőrzés jelzi, hogy a halat nem a 103/76/EGK rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében megállapított módon tárolták a hajón, az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított becslési módszert kell alkalmazni.

9. cikk

A tagállamok rendszeres ellenőrzésekkel biztosítják a mintavételi eljárással összhangban osztályozott termékek vonatkozásában a 103/76/EGK rendelet rendelkezéseinek betartását."

3. A melléklet számozása I. mellékletre változik, egyidejűleg a rendelkezés a következő II. melléklettel egészül ki:

"

II. MELLÉKLET

1. Clupea harengus fajhoz tartozó hering.

2. Sardina pilchardus fajhoz tartozó szardínia .

3. Scomber scombrus fajhoz tartozó makréla.

4. Scomber japonicus fajhoz tartozó makréla .

5. Fattyúmakréla (Trachurus spp.)

6. Szardellák (Engraulis spp.)

7. Maena smaris fajhoz tartozó ménolák.

"

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1989. november 23-án.

a Bizottság részéről

Manuel Marín

alelnök

[1] HL L 148., 1989.6.1., 1. o.

[2] HL L 379., 1981.12.31., 1. o.

[3] HL L 5., 1989.1.7., 18. o.

[4] HL L 20., 1976.1.28., 29. o.

[5] HL L 351., 1985.12.28., 63. o.

--------------------------------------------------