A Tanács irányelve

(1980. december 16.)

a gépjárművek motorteljesítményére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(80/1269/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel azok a műszaki előírások, amelyeknek meg kell felelniük az egyes tagállamok jogszabályainak, többek között vonatkoznak valamely gépjárműtípus motorteljesítményének meghatározásakor kötelezően használt motorteljesítmény-mérési módszerre;

mivel az előírások tagállamonként eltérőek; mivel ezek a kereskedelem technikai akadályát képezhetik, amelyek megszüntetésére valamennyi tagállamnak – kiegészítésként, vagy az eddigi szabályozás helyett – azonos előírásokat kell elfogadni, a célból, hogy különösképpen a legutóbb a 80/1267/EGK [4] irányelvvel módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik [5] típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvben meghatározott EGK-típusjóváhagyási eljárás minden járműtípusra alkalmazható legyen,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában „jármű”: olyan, közúti használatra szánt, felépítményes vagy anélküli gépjármű, amely legalább négykerekű, és legnagyobb tervezési sebessége a 25 km/órát meghaladja, a kötöttpályás járművek, valamint a mezőgazdasági vontatók és munkagépek kivételével.

2. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg az EGK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás kiadását, illetve valamely jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését, vagy használatba vételét a motorteljesítménnyel kapcsolatos okokból, ha az I. és II. melléklettel összhangban került megállapításra.

3. cikk

A mellékletek követelményeinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosítások a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően kerülnek elfogadásra.

4. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek a kihirdetést követő 18 napon belül megfeleljenek. Erről tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal hazai joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1980. december 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

Colette Flesch

[1] HL C 104., 1980.4.28., 9. o.

[2] HL C 265., 1980.10.13., 76. o.

[3] HL C 182., 1980.7.21., 3. o.

[4] HL L 375., 1980.12.30., 34. o.

[5] HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

MOTORTELJESÍTMÉNY

1. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

1.1. Az EGK-típusjóváhagyási kérelem

Valamely járműnek a motorteljesítményre vonatkozó EGK-típusjóváhagyás iránti kérelmét a jármű gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

1.1.1. A kérelemhez 3-3 példányban az alábbi okiratokat és adatokat kell mellékelni:

1.1.1.1. szabályszerűen kitöltött adatközlő lap,

1.1.1.2. az 1. és 2. függelékben felsorolt adatok.

1.1.2. Ha a vizsgálatot a típusjóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálat végzi, akkor részére a jóváhagyandó járműtípus egy jellemző járművét kell rendelkezésre bocsátani.

1.2. Dokumentáció

Amennyiben a kérelem megfelel az 1.1. pontnak, akkor az illetékes hatóság kiállítja a II. melléklet által megadott minta szerinti okiratot. Az okirat kiállítása érdekében azon tagállam illetékes hatósága, amely hatáskörrel rendelkezik az EGK-típusjóváhagyási vizsgálatokra, alapul veheti azt a jegyzőkönyvet, amelyet az ezen irányelv előírásai szerint egy jóváhagyott vagy elismert laboratórium állított ki.

2. HATÁLY

2.1. E módszert a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott, M és N kategóriájú gépjárművek meghajtására használt, az alább felsorolt típusok egyikébe tartozó, belsőégésű motorokra kell alkalmazni:

2.1.1. Belsőégésű, dugattyús motorok (külső gyújtással vagy sűrítéses gyújtással), kivéve a szabaddugattyús motorokat,

2.1.2. Forgódugattyús motorok.

2.2. A módszert mind a szívó, mind a feltöltött motorokra alkalmazni kell.

3. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

3.1. „Hasznos teljesítmény”: az a teljesítmény, amelyet próbapadon, megfelelő fordulatszám mellett a forgattyústengely vagy az annak megfelelő alkatrész végén mérnek az 1. táblázatban feltüntetett segédberendezésekkel felszerelt motoron. Ha a teljesítménymérést csak áttétellel felszerelt motoron lehet lefolytatni, akkor az áttétel hatásfokát figyelembe kell venni.

3.2. „Névleges teljesítmény”: a motor teljes terhelés mellett mért, legnagyobb hasznos teljesítménye.

3.3. „Sorozatszerű felszerelés”: a gyártó által meghatározott, egy bizonyos alkalmazásra szánt felszerelés.

4. A TELJES TERHELÉS MELLETT VÉGZETT TELJESÍTMÉNYMÉRÉS PONTOSSÁGA

4.1. Forgatónyomaték

4.1.1. A 4.1.2. pontra is figyelemmel olyannak kell lennie a próbapad méréstartományának, hogy a skála alsó negyede ne legyen használva. A mérőberendezésnek az előírt pontossága a skála felső értékének ± 0,5 százaléka, az alsó negyed kivételével.

4.1.2. Használható viszont a teljes skála tartományának hatod és negyed közé eső része, ha a mérőberendezés pontossága a skála hatodrészénél, a skála felső értékének ± 0,25 százaléka.

4.2. Fordulatszám

A mérés pontosságának ± 5 % között kell lennie. A motor fordulatszámát lehetőleg önműködően szinkronizált fordulatszámmérővel és kronométerrel (vagy számláló-időzítővel) kell mérni.

4.3. Tüzelőanyag-fogyasztás

Az alkalmazott mérőberendezésre összesen ± 1 %.

4.4. A motor beszívott levegőjének hőmérséklete: ± 2°C.

4.5. Légköri nyomás: ± 2 mbar.

4.6. A próbapad kipufogóvezetékében uralkodó nyomás: (lásd az 1. táblázat 1. megjegyzését).

4.7. Nyomás a szívóvezetékben: ± 0,5 mbar.

4.8. A jármű hangtompító berendezésének kipufogó ellennyomása: ± 2 mbar.

5. A MOTOR HASZNOS TELJESÍTMÉNYE

5.1. Vizsgálatok

5.1.1. Segédberendezések

Vizsgálat során az alább felsorolt, felhasználandó segédberendezéseket, a motor mellett – amennyire lehetséges – úgy kell elhelyezni, mint a rendeltetés szerinti használatkor.

5.1.1.1. Felhasználandó segédberendezések

A motor hasznos teljesítményének vizsgálatához alkalmazandó segédberendezések az 1. táblázatban szerepelnek.

5.1.1.2. Leszerelendő segédberendezések

A kizárólag, csak a jármű üzemeléséhez szükséges és esetenként a motorra szerelt segédberendezéseket a vizsgálatok idejére le kell szerelni. Ilyenek például:

- a fékberendezés légsűrítője,

- a kormánymű rásegítőberendezése,

- a kerékfelfüggesztés szivattyúja,

- a légkondicionáló berendezés,

- a hidraulikus erőátviteli berendezésének és/vagy a sebességváltómű olajhűtője

Meghatározható a le nem szerelhető felszerelés által felvett üresjárati teljesítmény, és az hozzáadható a mért teljesítményhez.

1. TÁBLÁZAT

A motor hasznos teljesítményének vizsgálatához szükséges segédberendezések

| Segédberendezések | A hasznos teljesítmény vizsgálatánál használandó |

1. | Szívórendszer | |

Szívócsővezeték | Ha sorozatszerű felszerelés - igen |

Légszűrő |

Szívászaj-csökkentő |

Forgattyúház-szellőztető |

Fordulatszám-határoló |

2. | A szívócsővezeték levegő-előmelegítője | |

Ha sorozatszerű felszerelés - igen | (a lehető legkedvezőbb helyzetben kell üzemeltetni) |

3. | Kipufogó hangtompító berendezés | |

Kipufogógáz-szűrő | Ha sorozatszerű felszerelés - igen |

Kipufogó-gyűjtőcső |

Kipufogóvezeték |

Hangtompító |

Végcső |

Kipufogófék |

4. | Tüzelőanyag-szivattyú | Ha sorozatszerű felszerelés - igen |

5. | Porlasztó | Ha sorozatszerű felszerelés - igen |

6. | Tüzelőanyag-befecskendező (benzin és dízel) | |

Előszűrő | Ha sorozatszerű felszerelés – igen |

Szűrő |

Szivattyú |

Vezeték |

Befecskendező fúvóka |

Esetleg légnyomás-érzékelő |

Regulátor/szabályozó |

Légköri terheléskorlátozó |

7. | Folyadékhűtés | |

Motorházfedél | Nem |

Motorházfedél levegőkilépője |

Hűtő | Ha sorozatszerű felszerelés - igen |

Ventilátor |

Ventilátor légterelője |

Vízszivattyú |

Termosztát |

8. | Léghűtés | |

Légterelő rendszer | Ha sorozatszerű felszerelés - igen |

Légfúvató |

Hőfokszabályzó berendezés | Ha sorozatszerű felszerelés - igen |

9. | Elektormos berendezés | Ha sorozatszerű felszerelés - igen |

10. | Feltöltő | |

Közvetlenül vagy közvetetten a motor és/vagy a kipufogógázok által hajtott feltöltő | Ha sorozatszerű felszerelés - igen |

Töltőlevegő hűtője |

Hűtőközeg-szivattyú vagy ventilátor (a motorról hajtva) |

Hűtőközeg termosztátja |

11 | Kipufogógáz-tisztító berendezés | Ha sorozatszerű felszerelés - igen |

5.1.1.3. Segédberendezések dízelmotorok indításához

A dízelmotorok indításának segédberendezéseinél a következő két esetet kell figyelembe venni:

5.1.1.3.1. Elektromos indítás: az áramfejlesztő be van szerelve, és szükség esetén ellátja a motor működéséhez feltétlenül szükséges segédberendezéseket.

5.1.1.3.2. Nem elektromos indítás: abban az esetben, ha van olyan elektromos segédberendezés, amely a motor működéséhez feltétlenül szükséges, az áramfejlesztőt be kell szerelni és annak el kell látnia a segédberendezéseket. Egyébként az áramfejlesztőt le kell szerelni. Mindkét esetben rendelkezésre áll az indításhoz szükséges energiaforrás, amely terhelés nélkül működik.

5.1.2. A beállítás feltételei

A 2. táblázat tartalmazza a hasznos teljesítmény megállapítását célzó vizsgálathoz tartozó beállítási feltételeket.

2. TÁBLÁZAT

Beállítási feltételek

1. | A porlasztó beállítása | Sorozatszerű beállítás a gyártó adatai szerint, amelyet a vizsgálat alatt fenn kell tartani |

2. | A befecskendező szivattyú teljesítményének beállítása | Beállítás a gyártó adatai szerint, amelyet a vizsgálat alatt fenn kell tartani. |

3. | Gyújtásállítás vagy befecskendezésállítás | Sorozatszerű beállítási görbe a gyártó adatai szerint, amelyet a vizsgálat alatt fenn kell tartani. |

4. | Regulátor beállítása | Beállítás a gyártó adatai szerint a sorozatszerű motor esetében, amelyet a vizsgálat alatt fenn kell tartani. |

5.1.3. A hasznos teljesítmény vizsgálata

5.1.3.1. A hasznos teljesítmény vizsgálatát a külső gyújtású motorokon a gázpedált ütközésig lenyomva, a dízelmotorokon a befecskendező szivattyút teljes szállítómennyiségre állítva kell végezni, miközben a motor az 1. táblázat szerint van felszerelve.

5.1.3.2. A méréseket állandósult üzemi körülmények mellett kell végezni. Kielégítőnek kell lennie a motor levegőellátásának. A motorokat a gyártó által ajánlott feltételek szerint be kell járatni. Az égésterek tartalmazhatnak korlátozott mértékű lerakódást.

A vizsgálati körülményeknek, pl. a belépő levegő hőmérsékletének a lehető legjobban meg kell közelíteni a referenciakörülményeket (lásd 5.2. pont), hogy a korrekciós tényező jelentősége csökkenjen.

5.1.3.3. A motor által beszívott levegő hőmérséklete a légszűrő előtt legfeljebb 0,15 m, ha nincs légszűrő, a levegőbeszívó nyílás előtt 0,15 m távolságban kell mérni. A hőmérőt vagy a termoelemet védeni kell a sugárzó hőtől, és légáramlatba kell helyezni. Egyidejűleg óvni kell a tüzelőanyagból származó nedvességtől. Megfelelő számú pontban kell a hőmérsékletet mérni, hogy reprezentatív középérték legyen nyerhető a belépő hőmérséklet vonatkozásában. A levegőáramlást a mérőberendezés nem zavarhatja.

5.1.3.4. A mérési adat rögzítése nem lehetséges addig, amíg a forgatónyomaték, a fordulatszám és a hőmérséklet egy percen át lényegesen nem változik.

5.1.3.5. A mérések alapjául szolgáló fordulatszám ingadozása a leolvasás ideje alatt legfeljebb ± 1 %, vagy ± 10 fordulat/perc lehet, a kettő közül a nagyobb tűrésértéket kell figyelembe venni.

5.1.3.6. A fékteljesítményt, a tüzelőanyag-fogyasztást és a belépő levegő hőmérsékletét egyidejűleg kell mérni. A fékteljesítménynél és a tüzelőanyag-fogyasztásnál két egymás után mért állandósult érték középértékét kell képezni, amelyek legfeljebb ± 2 % eltérést mutathatnak.

5.1.3.7. A fordulatszám- és fogyasztásmérést kézi működtetésű berendezéssel és legalább 60 másodpercen át kell végezni.

5.1.3.8. Tüzelőanyag

5.1.3.8.1. Dízelmotorokhoz a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1972. augusztus 2-i 72/306/EGK tanácsi irányelv [10] V. mellékletében meghatározott folyékony tüzelőanyagot, esetenként a gyártó által javasolt gáz-halmazállapotú vagy folyékony adalékkal kevert tüzelőanyagot kell használni. A tüzelőanyag nem tartalmazhat füstölést csökkentő adalékot.

5.1.3.8.2. Külső gyújtású motorokhoz a kereskedelemben kapható, mindennemű adaléktól mentes tüzelőanyagot kell használni. Megengedett a legutóbb a 78/665/EGK [11] irányelvvel módosított, a gépjárművek külső gyújtású motorjainak kipufogógázai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. március 20-i 70/220/EGK tanácsi irányelv [12] VI. mellékletében előírt tüzelőanyag használata.

5.1.3.9. A motor hűtése

5.1.3.9.1. Folyadékhűtéses motorok

A motorból való kilépésnél a hűtőfolyadék hőmérséklete ± 5 °C-kal térhet el a gyártó által előírt, termosztátszabályozás felső értékétől. Ha nincs előírás, a hőmérsékletnek 80 ± 5 °C-nak kell lennie.

5.1.3.9.2. Léghűtéses motorok

A léghűtéses motorok hőmérsékletét a gyártó által előírt ponton, a gyártó által meghatározott legnagyobb érték TM és TM –20 °C között kell tartani.

5.1.3.10. A tüzelőanyag hőmérsékletének a befecskendező szivattyú vagy porlasztó belépő oldalán a gyártó által megszabott határértékek között kell lennie.

5.1.3.11. A forgattyúházban vagy esetleg az olajhűtő kilépő oldalán mérhető kenőolaj hőmérsékletnek a gyártó által megszabott határértékek közt kell lennie.

5.1.3.12. A kipufogógázok hőmérsékletét a kipufogó-gyűjtőcsőben, a kipufogócsonk közelében kell mérni. A hőmérséklet nem lépheti túl a gyártó által megadott értéket.

5.1.3.13. Segéd hűtőrendszer

A hőmérsékletnek az 5.1.3.9–5.1.3.12. pontban meghatározott határértékeken tartása érdekében esetenként segéd hűtőberendezés használható.

5.1.4. A vizsgálat lefolytatása

A méréseket elegendő számú fordulatszám-tartományban kell elvégezni, hogy a gyártó által megadott legalacsonyabb és legmagasabb fordulatszám közötti teljes terhelési jelleggörbe teljes egészében mérhető legyen. A fordulatszám-tartománynak tartalmaznia kell azt a fordulatszámot, ahol a motor a névleges teljesítményét adja le. Alapul a két stabilizált mérés középarányos értéke szolgál.

5.1.5. Koromkibocsátás értékének mérése

Dízelmotorok kipufogógázának koromkibocsátási értékét a vizsgálat során a 72/306/EGK irányelv VI. melléklete szerint kell mérni.

5.2. Korrekciós tényezők

5.2.1. Fogalommeghatározás

A korrekciós tényező az a K tényező, amivel a mért teljesítményt meg kell szorozni, hogy megállapítható legyen az 5.2.2. pontban meghatározott légköri referenciakörülmények szerinti motorteljesítmény.

5.2.2. Légköri referenciakörülmények

5.2.2.1. Hőmérséklet: 25 °C

5.2.2.2. Nyomás: (száraz) (ps) 990 mbar

5.2.3. A laboratórium által teljesítendő feltételek

A vizsgálat érvényességéhez a K korrekciós tényezőnek a következőnek kell lennie: 0,96 ≤ K ≤ 1,06.

5.2.4. Korrekciós tényező

5.2.4.1. Külső gyújtású (porlasztós vagy befecskendezős) motorok Ka tényezője

A korrekciós tényező a következő egyenlet alapján számítható ki:

K

=

·

,

ahol

T = a motor által beszívott levegő abszolút hőmérséklete K°-ban;

ps = légköri (száraz) nyomás mbar-ban, azaz a teljes légköri nyomásból levonva a vízgőz-nyomást.

5.2.4.2. Dízelmotorok Kd tényezője

5.2.4.2.1. Feltöltés nélküli négyütemű dízelmotorok és kétütemű dízelmotorok

A korrekciós tényező a következő egyenlet alapján számítható ki:

K

=

·

,

ahol

T = a motor által beszívott levegő hőmérséklete K°-ban;

ps = légköri (száraz) nyomás mbar-ban.

5.2.4.2.2. Négyütemű dízelmotorok feltöltővel

5.2.4.2.2.1. Kipufogógázzal hajtott turbófeltöltős motorok

A teljesítményt nem kell korrigálni. Ha a környezet levegőjének sűrűsége a referencia-körülmények (25 °C és 1000 mbar) szerinti sűrűségtől több mint 5 %-kal eltér, akkor azt fel kell tüntetni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

5.2.4.2.2.2. Mechanikusan hajtott feltöltővel szerelt motorok

5.2.4.2.2.2.1. Az r viszonyszámot a következő egyenlet határozza meg:

r =

P

P

T

T

,

ahol

D = munkaütemenkénti tüzelőanyag-átfolyás mm3-ben,

V = a motor lökettérfogata literben,

P1 = légköri nyomás,

P2 = nyomás a motor szívócsővezetékében,

T1 = az 5.1.3.3. szerinti környezeti hőmérséklet K°-ban,

T2 = a motor szívócsővezetékében lévő hőmérséklet K°-ban.

5.2.4.2.2.2.2. Ha r ≥ 50 mm3/l, akkor a mechanikusan hajtott feltöltővel szerelt motorok korrekciós tényezője azonos a feltöltés nélküli motorokéval; ha r < 50 mm3/l, akkor a korrekciós tényező = 1.

5.3. Vizsgálati jelentés

A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket és a II. mellékletben meghatározott hasznos teljesítmény megállapításához szükséges számításokat, valamint az e melléklet 1., illetve 2. függelékében felsorolt motorjellemzőket.

5.4. A motortípus megváltozása

Az e melléklet 1. és 2. függelékében felsorolt jellemzők minden változását közölni kell az illetékes hatósággal. A hatóság döntése az alábbi lehet:

5.4.1. úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosítások nincsenek jelentős hatással a motor teljesítményére; vagy

5.4.2. kezdeményezheti a motorteljesítmény újbóli megállapítását az általa szükségesnek ítélt vizsgálatok lefolytatása mellett.

6. A HASZNOS TELJESÍTMÉNY MÉRÉSÉNEK TŰRÉSEI

6.1. A motor műszaki szolgálat által mért hasznos teljesítménye ± 2 %-kal eltérhet a gyártó által megadott hasznos teljesítménytől (a motor fordulatszámának 1,5 %-os tűrése mellett).

6.2. A gyártás-megfelelőség vizsgálata alkalmával a vizsgált motor hasznos teljesítménye legfeljebb ± 5 %-kal térhet el a típusjóváhagyási vizsgálat során meghatározott hasznos teljesítménytől.

[10] HL L 190., 1972.8.20., 1. o.

[11] HL L 223., 1978.8.14., 48. o.

[12] HL L 76., 1970.4.6., 1. o.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------