A Tanács irányelve

(1980. január 21.)

a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a szülésznők tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezések összehangolásáról

(80/155/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 49., 57. és 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a Szerződés 57. cikkének értelmében össze kell hangolni a szülésznők tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéseket; mivel közegészségügyi okokból az érintett szakemberek tevékenységi területének és képzésének Közösségen belüli közös meghatározására kell törekedni; mivel e cél érdekében eddig még nem merült fel a tagállamok számára egységes képzési program kötelezővé tételének szükségessége; mivel ezzel ellentétben a tagállamoknak a lehető legnagyobb szabadsággal kell rendelkezniük a képzés megszervezésének a terén; mivel a legjobb megoldás ezért a minimumszabályok megállapítása;

mivel e tevékenységek összehangolása az irányelv szándékai szerint nem zárja ki a későbbi összehangolást;

mivel a képzési programok tekintetében a legtöbb tagállam jelenleg nem tesz különbséget az alkalmazottként és önálló vállalkozóként dolgozó szülésznők között; mivel e célból szükségesnek látszik kiterjeszteni ezen irányelv hatályát az alkalmazottként dolgozó szülésznőkre is,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) A tagállamok a 80/154/EGK irányelv [4] 3. cikkében felsorolt szülésznői oklevelekhez, bizonyítványokhoz és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokhoz kötik az említett irányelv 1. cikkében felsorolt szülésznői tevékenységek megkezdését és gyakorlását, ezzel biztosítva, hogy az érintett személy a képzés teljes ideje alatt elsajátította a következőket:

a) megfelelő ismeret a szülésznői tevékenységek alapját képező tudományokban, különösen a szülészet és a nőgyógyászat terén;

b) megfelelő ismeret a szakmai etika és a szakma jogi szabályozása terén;

c) a biológiai funkciók, az anatómia és élettan alapos ismerete a szülészet és az újszülöttellátás terén, valamint az ember egészségi állapota, fizikai és szociális környezete, illetve viselkedése közötti kapcsolat ismerete;

d) elismert intézményekben szerzett megfelelő klinikai gyakorlat a szülészet és nőgyógyászat terén képzett személyzet felügyelete alatt;

e) kellő értés az egészségügyi személyzet képzéséhez és tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén.

(2) Az (1) bekezdésben említett képzés a következőket tartalmazza:

- vagy legalább hároméves gyakorlati és elméleti tanulmányokból álló nappali tagozatos szülésznőképző tanfolyam, amely esetében a felvételhez a közoktatási tanulmányok legalább első 10 évének elvégzése szükséges,

- vagy legalább 18 hónapos nappali tagozatos szülésznőképző tanfolyam, amely esetében a felvételhez a 77/452/EGK irányelv [5] 3. cikkében említett általános ápolói oklevél, bizonyítvány és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány szükséges.

(3) A (2) bekezdés első francia bekezdésében említett szülésznőképző tanfolyamnak legalább azokat a tantárgyakat tartalmaznia kell, amelyeket a mellékletben szereplő képzési program megállapít.

A (2) bekezdés második francia bekezdésében említett tanfolyam tartalmazza a mellékletben megállapított képzési program tantárgyai közül legalább azokat, amelyek nem képezték az egyenértékű ápolóképző tanfolyam részét.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőket képző intézet felelős a teljes program elméleti és gyakorlati képzésének összehangolásáért.

A szülésznőknek a melléklet A. részében említett elméleti és gyakorlati képzése oly módon megfelel és összehangolt a melléklet B. részében említett klinikai képzéssel, hogy az (1) bekezdésben felsorolt ismeret és tapasztalat megfelelő módon megszerezhető legyen.

A klinikai képzés formája a felügyelet mellett folyó munkahelyi képzés az illetékes hatóságok vagy testületek által jóváhagyott kórházi osztályokon vagy egyéb egészségügyi szakszolgálatoknál. A képzés során a szülészhallgatók olyan mértékben vesznek részt az érintett osztályok működésében, amennyiben az a képzésükhöz hozzájárul. Megtanítják őket a szülésznői tevékenységgel járó felelősségre.

2. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett különféle képzési tanfolyamok eredményeinek időszakos vizsgálata után a Bizottság az irányelvről szóló értesítéstől számított hat év elteltével készíti el a Tanácsnak szóló első jelentését. Az említett vizsgálat elvégzése a szülésznőképzési tanácsadó bizottság segítségével történik.

E vizsgálat figyelembevételével a Bizottság módosítási javaslatokat nyújt be, melyek célja a 80/154/EGK irányelv 2. cikk (1) bekezdése első francia bekezdésének első francia albekezdésében, illetve második francia bekezdésében előírt feltételekről szóló tanfolyamok számára megállapított minimumkövetelmények összehangolása. A Tanács haladéktalanul dönt ezekről a javaslatokról.

3. cikk

Az 1. cikk sérelme nélkül a tagállamok engedélyezhetik az illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott feltételek szerinti nem nappali tagozatos képzést is.

A nem nappali tagozatos képzés teljes időtartama nem lehet kevesebb, mint a nappali képzésé. A képzés színvonalát nem csökkentheti annak nem nappali tagozatos jellege.

4. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznők jogosultak legalább a következő tevékenységeket elkezdeni és gyakorolni:

1. tájékoztatás és tanácsadás az egészséges családtervezésről;

2. terhesség diagnosztizálása és normális terhesség figyelemmel kísérése, a normális terhesség figyelemmel kíséréséhez szükséges vizsgálatok elvégzése;

3. a veszélyeztetett terhesség lehető legkorábbi diagnózisához szükséges vizsgálatok előírása vagy azok javaslata;

4. szülői felkészítő program biztosítása és teljes felkészítés a gyermekszülésre, beleértve a higiénés és táplálkozási tanácsadást;

5. gyermekszülés közben az anya ellátása és segítése, illetve a magzat méhen belüli állapotának figyelemmel kísérése a megfelelő klinikai és műszaki eszközökkel;

6. spontán szülés levezetése, ideértve az episiotomiát igénylő eseteket, sürgős esetekben pedig a farfekvéses szüléseket;

7. az anyával vagy a csecsemővel kapcsolatos, orvoshoz történő beutalást igénylő rendellenességek figyelmeztető jeleinek felismerése, és szükség esetén az orvos segítése; az orvos távollétében megfelelő sürgősségi intézkedések megtétele, különösen a méhlepény manuális eltávolítása, melyet lehetőség szerint a méh manuális vizsgálata követ;

8. az újszülött vizsgálata és ellátása; szükséghelyzetben minden szükséges intézkedés megtétele, és szükség esetén az újraélesztés azonnali megkezdése;

9. a gyermekágyas anya ellátása és állapotának figyelemmel kísérése a szülés utáni időszakban, illetve az anya ellátása a csecsemőgondozással kapcsolatos minden szükséges tanácsal, hogy képes legyen biztosítani az újszülött optimális fejlődését;

10. az orvos által előírt kezelés végrehajtása;

11. az összes szükséges nyilvántartás vezetése.

5. cikk

Ez az irányelv azoknak a tagállamoknak az állampolgáraira is vonatkozik, akik a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendeletnek megfelelően [6] munkavállalóként folytatják vagy fogják folytatni a 80/154/EGK irányelv 1. cikkében felsorolt tevékenységek egyikét.

6. cikk

(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az irányelvről szóló értesítéstől számított három éven belül megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

7. cikk

Ha egy tagállam bizonyos területeken jelentős nehézségekbe ütközik ezen irányelv végrehajtásakor, a Bizottság az állammal együttműködve megvizsgálja ezeket a nehézségeket, és szakvéleményt kér a legutóbb a 80/157/EGK határozat [7] által módosított 75/365/EGK határozat [8] értelmében létrehozott közegészségügyi vezető tisztségviselők bizottságától.

Szükség esetén a Bizottság megfelelő javaslatokat nyújt be a Tanácshoz.

8. cikk

Az irányelvről szóló értesítéstől számított legfeljebb hat éven belül a Tanács a Bizottság javaslata alapján és kikérve a tanácsadói bizottság véleményét, döntést hoz a melléklet B. részének harmadik pontjában biztosított eltérési lehetőség visszavonásáról, vagy alkalmazásának megváltoztatásáról.

9. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1980. január 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. Marcora

[1] HL L 18., 1970.2.12., 1. o.

[2] HL L 101., 1970.8.4., 26. o.

[3] HL L 146., 1970.12.11., 17. o.

[4] HL L 33., 1980.2.11., 1. o.

[5] HL L 176., 1977.7.15., 1. o.

[6] HL L 257., 1968.10.19., 2. o.

[7] HL L 167., 1975.6.30. 19. o.

[8] HL L 33., 1980.2.11., 15. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

SZÜLÉSZNŐKÉPZÉSI PROGRAM

A szülésznői oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok megszerzésére irányuló képzési program a következő két részből áll:

A. ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS

a) Általános tantárgyak

1. Az anatómia és élettan alapjai

2. A patológia alapjai

3 A bakteriológia, virológia és parazitológia alapjai

4. A biofizika, biokémia és radiológia alapjai

5. Gyermekgyógyászat, különös tekintettel az újszülöttekre

6. Egészségtan, egészségnevelés, megelőző gyógyászat, a betegségek korai felismerése

7. Táplálkozástan és dietetika, különös tekintettel a nőkre, újszülöttekre és fiatal csecsemőkre

8. A szociológia alapjai és szociomedikai kérdések

9. A gyógyszertan alapjai

10. Pszichológia

11. A tanítás elvei és módszerei

12. Egészségügyi és szociális jogszabályok és egészségügyi szervezetek

13. Szakmai etika és szakmai jogszabályok

14. Szexuális nevelés és családtervezés

15. Az anya és a csecsemő jogi védelme

b) A szülésznői tevékenységgel kapcsolatos szaktantárgyak

1. Anatómia és élettan

2. Embriológia és a magzat fejlődése

3. Terhesség, gyermekszülés és gyermekágy

4. Nőgyógyászati és szülészeti patológia

5. Felkészítés a gyermekszülésre és a szülői szerepre, beleértve annak pszichológiai vonatkozásait is

6. Felkészülés a szülés levezetésére (beleértve a szülészeti technikai berendezések ismeretét és használatát)

7. Fájdalomcsillapítás, anesztézia és újraélesztés

8. Újszülöttélettan és -patológia

9. Az újszülött gondozása és felügyelete

10. Pszichológiai és szociális tényezők

B. GYAKORLATI ÉS KLINIKAI KÉPZÉS

Ezt a képzést megfelelő felügyelet mellett kell biztosítani:

1. Tanácsadás terhes nők részére, beleértve legalább 100 szülés előtti vizsgálatot

2. Legalább 40 terhes nő felügyelete és gondozása

3. Legalább 40 szülés levezetése a hallgató által; ahol elegendő számú szülő nő hiányában ezt a számot nem lehet teljesíteni, a követelmény legalább 30 szülésre csökkenthető, feltéve ha a hallgató 20 további szülésnél segédkezik

4. Segítségnyújtás egy vagy két farfekvéses szülésnél

5. Az episiotomia gyakorlása és bevezetés a sebvarrásba

6. Legalább 40 veszélyeztetett terhes nő felügyelete és ellátása

7. Legalább 100 szülés utáni és egészséges újszülötteken végrehajtott vizsgálat

8. Anyák és újszülöttek felügyelete és ellátása, beleérte a koraszülött, túlhordott, alacsony súlyú és beteg csecsemőket

9. Patológiai esetek ellátása a nőgyógyászat és a szülészet területén, illetve az újszülött és fiatal csecsemők betegségei

10. Bevezetés az általános patológiai esetek ellátásába a gyógyászat és a sebészet területén

--------------------------------------------------