A Tanács irányelve

(1976. december 21.)

az egészségügyi és állat-egészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK, 72/461/EGK és 72/462/EGK irányelv módosításáról

(77/98/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. és 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

mivel a Közösség kibővülésének alkalmával Dánia, Írország és az Egyesült Királyság engedélyt kapott arra, hogy a meglévő közösségi rendeletektől eltérve, bizonyos mértékig fenntarthassák az állat-egészségügyi ügyekre vonatkozó nemzeti szabályaikat;

mivel az erre a három tagállamra hatályos különös rendelkezéseket belefoglalták a csatlakozási okmány [3] 104. és 105. cikkeinek rendelkezéseibe; mivel a Tanács később elfogadott jogi aktusaiban az eredeti rendelkezésekhez hasonló, következetesen kiterjesztett rendelkezéseket vezettek be; mivel a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1972. december 12-i 72/461/EGK [4] tanácsi irányelv 13. cikkét, és a szarvasmarhafélék, a sertések és a friss hús harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó egészségügyi és állat-egészségügyi vizsgálatok problémáiról szóló, 1972. december 12-i 72/462/EGK [5] tanácsi irányelv 33. cikkét e célból fogadták el, a fent említett két irányelvet legutóbb a 75/379/EGK [6] irányelv módosította;

mivel a csatlakozási okmány 106. cikke és a többi, fent említett rendelkezés előírta, hogy a Bizottság legkésőbb 1976. július 1-jéig egy jelentést és, amennyiben szükséges, megfelelő javaslatokat nyújtson be a Tanácsnak, az eltérő szabályozásból eredő problémák megoldására;

mivel az elfogadott megoldások nem lehetnek olyanok, amelyek veszélyeztetik a már elért egészségügyi színvonalat, valamint a lehetőségek szerint biztosítaniuk kell az állatok és a hús szabad mozgását;

mivel a friss marha- és borjúhúst illetően a betegség terjesztésének veszélye vitathatatlanul kisebb, mint ami az élő állatok kereskedelmével jár; mivel továbbá a jelenleg létező irányelvek alapján a hús kereskedelmét szabályozó feltételek olyanok, hogy további különleges biztosítékok nem szükségesek;

mivel az élő állatokat illetően, egy minden tagállamra közös rendszert kell fokozatosan bevezetni, a különböző állattípusokat az általuk képviselt veszély alapján megkülönböztetve, valamint figyelembe véve a kereskedelem meglévő rendszereken alapuló kiterjesztésének szükségességét; mivel a legutóbb a 75/379/EGK irányelvvel módosított, a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK [7] tanácsi irányelvben a megfelelő módosításokat végre kell hajtani;

mivel a harmadik országokból bizonyos tagállamokba történő behozataloknak továbbra is olyan rendelkezések hatálya alá kell tartozniuk, amelyek legalább olyan szigorúak, mint a tagállamokban jelenleg alkalmazott rendelkezések;

mivel a közösségi rendeleteknek, főként a ragadós száj- és körömfájásra, valamint a sertéspestisre vonatkozó rendeleteknek lehetővé kell tenniük egy közös és teljes megoldás megtalálását az összes ilyen problémára vonatkozóan;

mivel Írország és az Egyesült Királyság esetében, Észak-Írországra vonatkozóan indokolt volna egy speciális átmeneti időszakról rendelkezni, amely lehetővé tenné az említett országok számára a közösségi rendeletek végrehajtása által szükségessé vált jogszabályi módosítások elvégzését;

mivel a szerzett tapasztalatok figyelembevételével szükségesnek tűnik egy gyors és hatékony eljárás kiterjesztése bizonyos rendelkezések technikai változtatásainak elvégzésére, illetve a végrehajtási szabályok megalkotására,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

1977. január 1-jétől a 72/461/EGK irányelv 13. cikke helyébe a következő szöveg lép:

"13. cikk

1982. december 31-ig Írország és az Egyesült Királyság Észak-Írország vonatkozásában és a friss hús behozatala tekintetében fenntarthatja a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre vonatkozó nemzeti szabályait, miközben megfelel a Szerződés általános rendelkezéseinek.

1977. december 31-ig Dánia, Írország és az Egyesült Királyság a friss hús behozatala tekintetében fenntarthatja a sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti szabályait, miközben megfelel a Szerzõdés általános rendelkezéseinek."

2. cikk

A 64/432/EGK irányelv a következő 4a. cikkel egészül ki:

"4a. cikk

1982. december 31-ig Írország és az Egyesült Királyság Észak-Írország vonatkozásában és a többi tagállamból tenyész-, vágó- és termelési célú szarvasmarhafélék behozatalának tekintetében fenntarthatja a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre vonatkozó nemzeti szabályait, miközben megfelel a Szerződés általános rendelkezéseinek.

A Bizottság 1977. július 1-je előtt benyújtandó javaslata alapján a Tanács 1978. január 1-je előtt egyhangúlag elfogadja a 64/432/EGK irányelv A, B és C mellékleteiben végrehajtandó módosításokat, valamint minden egyéb intézkedést, beleértve az Írország és Egyesült Királyság közötti hagyományos kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket is."

3. cikk

1978. január 1-jétől a 64/432/EGK irányelv a következő 4b. cikkel egészül ki:

"4b. cikk

A 4a. cikk sérelme nélkül, azok a tagállamok, amelyek több, mint két éve mentesek ragadós száj- és körömfájástól, nem alkalmaznak rendszeres védőoltást, és az irányelvtől eltérve nem engedik be területükre az említett betegségek ellen, a 12. cikkben meghatározott eljárás alapján meghatározott időszakon belül vakcinázott állatokat, eleget téve a Szerződés általános rendelkezéseinek, 1982. december 31-ig a következő feltételeket szabhatják meg a tenyész-, vágó- és termelési állatok területükre történő behozatalára:

A. amennyiben az ilyen állatok ragadós száj- és körömfájástól legalább két éve mentes tagállamból jönnek, és a tagállam:

1. nem alkalmaz védőoltást ragadós száj- és körömfájás ellen, valamint nem enged be a területére az említett betegség ellen vakcinázott állatokat, az állatoknak meg kell felelniük az irányelv követelményeinek, kivéve a ragadós száj- és körömfájás elleni kötelező védőoltásra vonatkozó rendelkezéseket;

2. védőoltást alkalmaz ragadós száj- és körömfájás ellen, valamint a területére beengedi az említett betegség ellen vakcinázott állatokat, az állatoknak meg kell felelniük az irányelv követelményeinek, kivéve a ragadós száj- és körömfájás elleni védőoltásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket a következő biztosítékok váltják fel:

- a szarvasmarhaféléknek előzőleg ragadós száj- és körömfájás vírusával vizsgálaton kellett átesniük, beleértve a garat-torok váladék vételt (ismert nevén "probang teszt"), és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult,

- a szarvasmarhaféléknek és a sertéseknek előzőleg ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni ellenanyagok kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálaton kellett átesniük, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult,

- a szarvasmarhaféléket és a sertéseket előzőleg akár a származási telepen, akár egy karanténállomáson 14 napig hatósági állatorvos felügyelete alatt, elkülönítve kellett tartani,

azzal a feltétellel, hogy:

i. a származási telepen vagy a karanténállomáson (amennyiben kötelező) a kivitelt megelőző 21 napon belül egy állatot sem vakcináztak ragadós száj- és körömfájás ellen, és ez idő alatt a kivitelre kerülő állatokon kívül más állatot nem vittek be a gazdaságba, illetve a karanténállomásra;

ii. amennyiben a cikk szerint megkövetelt vizsgálatokat a gazdaságban végzik el, akkor a kivitelre kerülő állatokat a kivitelig külön kell választani a többi állattól.

Az állatokat a behozatali országban további 21 napig karanténban tartják;

B. amennyiben az ilyen állatok ragadós száj- és körömfájástól legalább két évig nem mentes tagállamból jönnek, és a tagállam:

1. nem alkalmaz védőoltást ragadós száj- és körömfájás ellen, valamint nem enged be a területére az említett betegség ellen vakcinázott állatokat, az állatoknak meg kell felelniük az irányelv követelményeinek, kivéve a ragadós száj- és körömfájás elleni védőoltásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket a következő biztosítékok váltják fel:

- a szarvasmarhaféléknek elõzõleg a ragadós száj- és körömfájás vírusával vizsgálaton kellett átesniük, beleértve a gége-garatkaparást (ismert nevén "probang teszt"), és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult,

- a szarvasmarhaféléknek és a sertéseknek előzőleg ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni ellenanyag kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálaton kellett átesniük, és a vizsgálat negatív eredménnyel zárult,

- a szarvasmarhaféléket és sertéseket előzőleg a feladó ország karanténállomásán 14 napig hatósági állatorvos felügyelete alatt, elkülönítve kellett tartani,

azzal a feltétellel, hogy:

i. a származási telepen vagy a karanténállomáson (amennyiben kötelező) a kivitelt megelőző 30 napon belül egy állatot sem vakcináztak ragadós száj- és körömfájás ellen, és ez idő alatt a kivitelre kerülő állatokon kívül más állatot nem vittek be a telepre, illetve a karanténállomásra;

ii. amennyiben a cikk szerint megkövetelt vizsgálatokat a telepen végzik el, akkor a kivitelre kerülő állatokat a kivitelig külön kell választani a többi állattól.

Az állatokat a rendeltetési országban további 21 napig karanténban tartják;

2. védőoltást alkalmaz ragadós száj- és körömfájás ellen, valamint a területére beengedi az említett betegség ellen vakcinázott állatokat, az állatoknak meg kell felelniük a B. bekezdésének (1) albekezdésében meghatározott követelményeknek, valamint bármely, a 12. vagy 13. cikk alapján elfogadott további követelményeknek.

Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különösen a tagállamok az A. vagy B. bekezdés első albekezdésében említett kategóriák szerinti besorolását, és a besorolás szabályait a 12. cikk szerinti eljárás alapján kell meghatározni."

4. cikk

A 64/432/EGK irányelv 7. cikke (1) bekezdése A. albekezdésének b) albekezdését el kell hagyni.

A 64/432/EGK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének C. albekezdésében az "1977. december 31." időpont helyébe az "1979. december 31." lép.

5. cikk

1978. január 1-jétől a 72/462/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése a következők szerint egészül ki:

"E bekezdés tenyész-, és termelési állatokra vonatkozó követelményei tagállamonként változhatnak, tekintettel a Közösségen belüli kereskedelemben a tagállamokra vonatkozó különös rendelkezésekre."

6. cikk

A 72/462/EGK irányelv 33. cikkének szövege helyébe 1978. január 1-jétől a következő szöveg lép:

"33. cikk

A 8. és 16. cikkek alkalmazásakor az egyes tagállamok által végrehajtott behozatalokra a 29. cikk eljárásának megfelelően meghatározott feltételeknek legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint amilyeneket ezek a tagállamok a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmaznak."

7. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek:

a) az 1. cikk rendelkezéseire vonatkozóan legkésőbb 1977. január 1-jéig;

b) az összes többi rendelkezésre vonatkozóan legkésőbb 1978. január 1-jéig.

Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

8. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1976. december 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. P. L. M. M. van der Stee

[1] HL C 6., 1977.1.10., 141. o.

[2] 1976. október 27-i vélemény (A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.)

[3] HL L 73., 1972.3.27., 14. o.

[4] HL L 302., 1972.12.31., 24. o.

[5] HL L 302., 1972.12.31., 28. o.

[6] HL L 172., 1975.7.3., 17. o.

[7] HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.

--------------------------------------------------