Hivatalos Lap L 165 , 20/06/1974 o. 0016 - 0025
finn különkiadás fejezet 13 kötet 4 o. 0012
görög különkiadás: fejezet 13 kötet 2 o. 0247
svéd különkiadás fejezet 13 kötet 4 o. 0012
spanyol különkiadás fejezet 13 kötet 3 o. 0230
portugál különkiadás fejezet 13 kötet 3 o. 0230
A Tanács irányelve (1974. június 4.) a gépjárművek belső berendezéseire (a kormányberendezés viselkedése ütközés esetén) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (74/297/EGK) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Parlament véleményére [1], tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2], mivel azok a műszaki előírások, amelyeknek a gépjárműveknek az egyes tagállamok jogszabályai értelmében meg kell felelniük, többek között a kormányberendezés ütközéskori viselkedésére is vonatkoznak; mivel ezek az előírások tagállamonként eltérőek; mivel ezért szükséges, hogy az összes tagállam a meglévő szabályozása kiegészítéseként vagy szabályozása helyett ugyanazokat a követelményeket vezesse be, hogy lehetővé tegye különösen a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i EGK-irányelv [3] által bevezetett EGK-típus-jóváhagyási eljárás további alkalmazását; mivel a belső visszapillantó tükörre vonatkozó közös előírásokat az 1971. március 1-jei tanácsi irányelv [4], az utastér belső szerelvényeire, a kezelőszervek elhelyezésére, a tetőre, az ülések háttámlájára és hátsó ülésfelületére vonatkozó előírásokat pedig a Tanács 1973. december 17-i irányelve [5] tartalmazza; mivel a további belső berendezésekre, a biztonsági övekre és az ülések rögzítésére, a fejtámlákra, valamint a kezelőszervek jelölésére vonatkozó előírásokat később fogják elfogadni; mivel az összehangolt előírásoknak csökkenteniük kell a gépjárművezető esetleges sérülésének veszélyét és súlyosságát, ezáltal növelve a közúti közlekedésbiztonságot a Közösség egész területén; mivel célszerű lényegében átvenni az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság 12. rendeletének [6] (egységes követelmények a gépjárművek jóváhagyására tekintettel a járművezető kormányberendezés elleni védelmére ütközéses balesetnél) műszaki előírásait, amely a gépjárműalkatrészek és tartozékok minőségének jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a minőségi jóváhagyás kölcsönös elismeréséről szóló, 1958. március 20-i egyezmény mellékletét képezi, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk Az irányelv alkalmazásában a "jármű" bármely olyan, karosszériával rendelkező vagy nem rendelkező (az 1970. február 6-i irányelvben meghatározott) M1 kategóriájú gépjármű, amelyet közutakon való rendeltetésszerű használatra szántak, legalább négy kerékkel rendelkezik, és legnagyobb tervezett sebessége meghaladja a 25 km/órát, kivéve az I. melléklet 2.7. pontjában meghatározott, motor feletti vezetőfülkével rendelkező járműveket. 2. cikk A tagállamok nem tagadhatják meg egy jármű EGK-típusjóváhagyását vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását a kormányberendezés ütközéses balesetkor való viselkedése miatt, ha az megfelel az I., II. és III. mellékletekben meghatározott követelményeknek. 3. cikk A tagállamok a kormányberendezés ütközéses balesetkor való viselkedése miatt nem tilthatják meg a járművek értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát, ha az megfelel az I., II. és III. mellékletekben meghatározott követelményeknek. 4. cikk A jóváhagyást megadó tagállam minden intézkedést meghoz annak érdekében, hogy értesüljön az I. melléklet 2.2. pontjában felsorolt részek vagy jellemzők bármilyen megváltoztatásáról. A tagállam illetékes hatósága dönt arról, hogy a megváltoztatott járműtípust újra kell-e vizsgálni, és erről új vizsgálati jelentést kell-e készíteni. A módosított kivitelre az EGK-típusjóváhagyás nem adható meg, ha a vizsgálat szerint az irányelv előírásait nem tartották be. 5. cikk Azokat a változtatásokat, amelyek az I., II., III. és IV. mellékletek előírásainak a műszaki haladáshoz történő hozzáigazítását célozzák, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1970. február 6-i tanácsi irányelv 13. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni. 6. cikk (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított 18 hónapon belül megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. (2) A tagállamok biztosítják, hogy közlik a Bizottsággal azokat a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el. 7. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Luxemburgban, 1974. június 4-én. a Tanács részéről az elnök H. D. Genscher [1] HL C 14., 1973.3.27., 18. o. [2] HL C 60., 1973.7.26., 13. o. [3] HL L 42., 1970.2.23., 1. o. [4] HL L 68., 1971.3.22., 1. o. [5] HL L 38., 1974.2.11., 2. o. [6] Európai Gazdasági Bizottság E/EGB/324/Add. 11. dokumentuma. -------------------------------------------------- I. MELLÉKLET [1] FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS, ELŐÍRÁSOK, VIZSGÁLATOK, GYÁRTÁSI MEGFELELŐSÉG (1.) 2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Ezen irányelv alkalmazásában, 2.1. "A kormányberendezés viselkedése ütközés esetén" a berendezésnek az a viselkedése, amely a két alábbi erőtípus hatására következik be: 2.1.1. azok az erők, amelyek frontális ütközés hatására lépnek fel, és a kormányoszlop hátrafelé történő elmozdulását eredményezhetik, 2.1.2. azok az erők, amelyek a vezető kormányoszlophoz ütközésekor tömegének tehetetlenségi nyomatéka következtében lépnek fel. 2.2. A "járműtípus" a gépjárművek azon kategóriáját jelenti, amelyek az alábbi jelentős szempontok tekintetében nem különböznek egymástól: 2.2.1. a jármű kormányberendezés előtt elhelyezkedő részének felépítése, méretei, alakja, az azt felépítő anyagok; 2.2.2. a jármű legnagyobb megengedett tömege. 2.3. A "kormányszerv" azt a kormányberendezést, rendszerint kormánykereket jelenti, amelyet a vezető működtet. 2.4. A "kormányoszlop" a kormány tengelyének házát jelenti. 2.5. A "kormánytengely" azt az alkatrészt jelenti, amely a kormányszervre kifejtett nyomatékot átviszi a kormánymű házára. 2.6. A "kormányberendezés" azt az alkatrészcsoportot jelenti, amely a kormányszervből, a kormányoszlopból és hozzátartozó szerelvényekből, a kormánytengelyből, a kormánymű házából és az összes többi, ütközéskor a kormánykerékre ható energia elnyelésére tervezett alkatrészből áll. 2.7. A "motor feletti vezetőfülke" azt az összeállítást jelenti, amelynél a motor hosszának több mint a fele a szélvédőkeret aljának legelöl lévő pontja mögött helyezkedik el, és a kormánykerékagy a jármű elülső negyedében található. 3. AZ EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM 3.1. Egy gépjármű EGK-típusjóváhagyásának kérelmét a gyártónak vagy képviselőjének kell benyújtania. 3.2. A kérelmet az alábbiakban szereplő dokumentumokkal és adatokkal együtt, három példányban kell benyújtani: 3.2.1. A járműtípus részletes leírása, tekintettel a járműnek a kormányszervnél előbbre eső részének felépítésére, méreteire, alakjára és az azt felépítő anyagokra; 3.2.2. a kormányberendezés, illetve méretarányú és részletességű rajzok annak a gépjármű alvázához és vázához történő rögzítéséről; és 3.2.3. a berendezés műszaki leírása. 3.3. A jóváhagyási vizsgálat lefolytatásáért felelős műszaki állomás részére az alábbiakat kell benyújtani: 3.3.1. a jóváhagyandó járműtípust képviselő egy mintajárművet az 5.1. pont szerinti vizsgálat elvégzéséhez; 3.3.2. a gyártó döntése szerint vagy egy második járművet, vagy a kérdéses járműnek az 5.2. pont szerinti vizsgálat elvégzéséhez szükséges részét. 4. AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS (4.1.) (4.2.) 4.3. Az EGK-típusjóváhagyáshoz csatolni kell egy, a IV. melléklet szerinti mintának megfelelő adatközlőlapot. (4.4.) (4.5.) (4.6.) 5. ELŐÍRÁSOK 5.1. Amennyiben a terheletlen, próbabábuk nélküli gépkocsit 48,3 km/óra sebességgel ütköztetik az akadályhoz, a kormányoszlop teteje és tengelye nem mozdulhat el 12,7 cm-nél nagyobb mértékben vízszintesen hátrafelé a gépkocsi hossztengelyével párhuzamosan, a gépjármű egy olyan pontjához viszonyítva, amelyre az ütközés nem volt hatással; a távolságot dinamikus módszerrel kell meghatározni. 5.2. Amennyiben egy próbatestet a 24,1 km/óra relatív sebességgel ütköztetnek a kormányszervnek, a kormányszerv által a próbatest "mellkasára" kifejtett erőhatás nem lépheti túl a 1111 daN-t. 5.2.1. A kormányszervet úgy kell tervezni, elkészíteni, és beépíteni, hogy ne tartalmazzon veszélyes érdes felületeket vagy éles sarkokat, amelyek növelhetik az ütközés esetén a vezetőnek okozott sérülések súlyosságát. 5.2.2. A kormányszervet úgy kell tervezni, elkészíteni, és beépíteni, hogy ne legyenek benne olyan alkatrészek vagy szerelvények, beleértve a kürt kezelőszerveit és rögzítő szerelvényeit és alkatrészeit, amelyek normális vezetési mozdulatok során becsíphetik a vezető ruházatát vagy ékszereit. 6. VIZSGÁLATOK Az 5. pont szerinti követelményeknek való megfelelést a II. és a III. mellékletekben meghatározott módszerekkel összhangban kell ellenőrizni. 7. GYÁRTÁSI MEGFELELŐSÉG (7.1.) 7.2. A gyártási megfelelőség ellenőrzésére megfelelő mennyiségű sorozatgyártású járművet kell a véletlenszerű ellenőrzésekhez átadni. 7.3. Általános szabályként az ellenőrzések az előzőekben említettek szerint a mérések végzésére korlátozódnak. Szükség esetén azonban a járműveken végre kell hajtani az 5. pont szerinti vizsgálatokat. [1] A mellékletek szövege a 2.1. pont kivételével lényegében azonos az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 12. rendeletével; különösen az egyes részek felosztása egyezik meg; amennyiben a 12. rendeletnek nincs megfelelője ezekben a mellékletekben, akkor annak száma zárójelben szerepel. -------------------------------------------------- II. MELLÉKLET FRONTÁLIS ÜTKÖZÉSI VIZSGÁLAT AKADÁLYNAK ÜTKÖZTETÉSSEL 1. A VIZSGÁLAT CÉLJA A vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a jármű megfelel-e az I. melléklet 5. pontja szerinti követelményeket. 2. BERENDEZÉSEK, ELJÁRÁSOK ÉS MÉRŐESZKÖZÖK 2.1. Vizsgálati helyszín A vizsgálati helyszínnek megfelelően nagynak kell lennie ahhoz, hogy elegendő teret biztosítson a gyorsítópálya, az akadály és a vizsgálathoz szükséges műszaki berendezések elhelyezése számára. A pálya utolsó, a fal előtti legalább 5 m hosszúságú szakaszának vízszintesnek, síknak és stabilizált felületűnek kell lennie. 2.2. Akadály Az akadály egy legalább 3 m széles, legalább 1,5 m magas és legalább 0,6 m vastag vasbeton tömbből áll. Az ütközési felület merőleges a gyorsítópálya utolsó szakaszára és 2 cm vastag rétegelt lemez borítású. A betontömb mögé legalább 90 tonna földet kell tölteni. A beton- és földakadály helyettesíthető azonos frontális felülettel rendelkező és azonos eredményeket biztosító akadályokkal. 2.3. A jármű meghajtása Az ütközés pillanatában a járműnek a gyorsítása eredményeként szabad mozgással kell mozognia. Az akadályt az ütközési felületre merőlegesen kell elérnie; a jármű középvonalának és az ütközési fal középvonalának maximális oldaleltérés tűrése ± 30 cm. 2.4. A jármű állapota A vizsgálat idején a gépkocsinak minden normál alkatrészével és felszerelésével felszereltnek kell lennie. Továbbá, az utastérben lévő tárgyak (billenő vezetőoldali ülés, hátsó üléspárna stb.) nem ütődhetnek véletlenül a kormánykerékhez. 2.5. Sebesség Az ütközéskor a sebességnek 48,3 km/óra és 53,1 km/óra között kell lennie. 2.6. Mérőeszközök 2.6.1. A 3.1. pont szerinti mérési eredményeket feljegyzésére szolgáló mérőeszközöknek a következő pontossági fokozattal kell rendelkezniük: 2.6.1.1. jármű sebessége: 1/100-on belül, 2.6.1.2. időmérés: 1/1000 másodperc, 2.6.1.3. a jármű fallal történő érintkezésének első pillanatában az ütközés kezdetének (nulla pont) a vizsgálat eredményeinek értékelésére szolgáló felvételeken vagy filmeken rekonstruálhatónak kell lennie. 2.6.2. A 3.1. pont szerinti távolságot ± 5 mm pontossággal kell mérni. 3. EREDMÉNYEK 3.1. A kormányszerv hátramozdulásának meghatározásához az ütközés során felvételt kell készíteni [1] a kormányoszlop (és -tengely) teteje és a jármű egy, az ütközés által nem érintett pontja közötti – vízszintesen és a jármű hossztengelyével párhuzamosan mért – távolság változásáról. Amennyiben a mért sebesség nagyobb, mint a 48,3 km/h névleges sebesség, akkor az elmozdulást a névleges sebességnek megfelelő korrigált értékre kell csökkenteni úgy, hogy az elmozdulást meg kell szorozni a névleges és a mért sebesség arányának négyzetével. 3.2. A vizsgálatot követően a jármű által elszenvedett sérüléseket egy írásbeli jelentésben kell leírni; legalább egy fényképfelvételt kell készíteni a járműről az alábbi nézetekből: 3.2.1. jobb és bal oldalról, 3.2.2. elölről, 3.2.3. alulról, 3.2.4. az utastéren belül érintett területről. 4. EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK Az egyenértékű roncsolásmentes vizsgálati módszerek megengedettek azzal a feltétellel, hogy a 3. pont szerinti eredmények a helyettesítő vizsgálat eredményeiből vagy a helyettesítő vizsgálat segítségével vagy számítással teljes egészében megállapíthatók. Amennyiben a 2. és a 3. pont szerintitől eltérő módszert használnak, annak egyenértékűségét be kell mutatni. [1] Ez a felvétel kiváltható maximum-minimum méréssel. -------------------------------------------------- III. MELLÉKLET AZ ENERGIAELNYELÉSI KÉPESSÉG VIZSGÁLATA A KORMÁNYSZERVET ÉRŐ ÜTÉS ESETÉN 1. A VIZSGÁLAT CÉLJA A vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a jármű megfelel-e az I. melléklet 5.2. pontja szerinti követelményeknek. 2. BERENDEZÉSEK, ELJÁRÁSOK ÉS MÉRŐESZKÖZÖK 2.1. A kormányszerv felszerelése 2.1.1. A kormányszervet a jármű, a karosszériának az elülső ülések szintjében keresztirányban történő átmetszésével kapott, első részébe kell beszerelni, lehetőleg a tető, a szélvédő és az ajtók eltávolításával. Ezt a részt mereven rögzíteni kell a mérőpadhoz, hogy a próbatest által kifejtett ütés hatására ne mozduljon el. 2.1.2. A gyártó kérésére azonban a kormányszerv, a kormányberendezés felszerelését szimuláló módon, felszerelhető egy keretre, feltéve hogy a "keret és a kormányberendezés" együttese a valódi "első karosszériarész és kormányberendezés" együttessel összehasonlítva: 2.1.2.1. azonos geometriai elrendezésű, 2.1.2.2. nagyobb merevségű. 2.2. Az első vizsgálat során a kormányszervet úgy kell elfordítani, hogy a legmerevebb küllője merőleges legyen a próbatesttel való érintkezési pontra; amennyiben a kormányszerv kormánykerék, akkor a tesztet meg kell ismételni úgy, hogy a kormánykerék legrugalmasabb pontja merőleges az érintkezési pontra. Állítható kormányszerv esetén mindkét tesztet a kerék középső állásában kell elvégezni. 2.3. Próbatest A próbatest a melléklet függelékében meghatározott alakú, méretű, súlyú, és az ott meghatározott jellemzőkkel rendelkezik. 2.4. Az erők mérése 2.4.1. Mérni kell a kormányszervhez való ütközés következtében a jármű hossztengelyével párhuzamosan és vízszintesen a próbatestre ható maximális erőt. 2.4.2. Ez az erő közvetlenül vagy közvetett módon mérhető vagy kiszámítható a teszt során mért adatokból. 2.5. A próbatest gyorsítása Bármilyen gyorsítási mód használható, feltéve hogy a kormányszervnek való ütközéskor a próbatest mentes a meghajtó berendezéssel való minden kapcsolattól. A próbatestnek megközelítőleg a gépkocsi elülső része hossztengelyével párhuzamos pálya megtételét követően kell a kormányszervbe ütköznie. A próbatest kormányszervvel történő első érintkezésének azon a ponton kell bekövetkeznie, ahol az érintkezés rendszerint bekövetkezik, ha egy 75,3 kg súlyú és 1,73 m magas [1] férfi ül a jármű vezetőülésében (amely a leginkább előretolt helyzetben van), és lendül előre a gépkocsi hossztengelyével párhuzamosan, amig hozzá nem ér a kormánykerékhez. 2.6. Sebesség A próbatestnek legalább 24,1 km/óra, és ehhez lehetőleg minél közelebbi sebességgel kell nekicsapódnia a kormányszervnek. 2.7. Mérőeszközök 2.7.1. A 3.2. pont szerinti mérési eredmények feljegyzésére szolgáló mérőeszközöknek a következő pontossági fokozattal kell rendelkezniük: 2.7.1.1. a próbabábu sebessége: 2/100-on belül, 2.7.1.2. időmérés: 1/1000 másodperc, 2.7.1.3. a próbatestnek a kormányszervvel történő érintkezése első pillanatában az ütközés kezdetének (nullapont) a vizsgálat eredményeinek értékelésére szolgáló felvételeken és filmeken reprodukálhatónak kell lennie, 2.7.1.4. erő mérése: a mérési tartomány 3920 daN. Az erőt a jelenség torzítása nélkül kell rögzíteni maximum 1000 ciklus frekvenciával a maximális mérési tartomány 2,5 %-ának vagy a tényleges érték ± 5 %-ának megfelelő mérési pontossággal, 2.7.1.5. keresztirányú érzékenység: a mérési tartomány 5 %-a alatt. 3. EREDMÉNYEK 3.1. A vizsgálat után meg kell állapítani a kormányberendezés által elszenvedett sérüléseket, és azokról írásbeli jelentést kell készíteni; legalább egy elölnézeti és egy oldalnézeti fényképfelvételt kell készíteni a "kormányszerv"-/"kormányoszlop"-/"műszerfal"- területről. 3.2. Az ütközés során a 2.7. pontban meghatározottak szerint rögzíteni kell a kormányszerv által a próbatest mellkasára kifejtett összes erőhatást. 4. EGYENÉRTÉKŰ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK Az egyenértékű roncsolásmentes vizsgálati módszerek megengedettek azzal a feltétellel, hogy a 3. pont szerinti eredmények vagy a helyettesítő vizsgálat segítségével vagy számítással a helyettesítő vizsgálat eredményeiből teljes egészében megállapíthatók. Amennyiben a 2. és a 3. pont szerintitől eltérő módszert használnak, annak egyenértékűségét be kell mutatni. [1] Ezek a méretek megfelelnek az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központja előírásai szerinti "50 százalékos próbatestnek" (11. sorozat, 8. szám, Amerikai Egyesült Államok, Egészségügyi, Oktatási és Népjóléti Központja, 1967. május 12.) -------------------------------------------------- Függelék a III. melléklethez PRÓBATEST +++++ TIFF +++++ -------------------------------------------------- IV. MELLÉKLET +++++ TIFF +++++ --------------------------------------------------