2022.2.28.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/14

Fordítás

EGYEZMÉNY A CSENDES-ÓCEÁN ÉSZAKI RÉSZÉN TALÁLHATÓ NYÍLT TENGERI HALÁSZATI ERŐFORRÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS KEZELÉSÉRŐL

A SZERZŐDŐ FELEK,

ELKÖTELEZVE MAGUKAT AMELLETT, hogy gondoskodnak a Csendes-óceán északi részén található halászati erőforrások hosszú távú védelméről és fenntartható hasznosításáról, és eközben az erőforrások előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémák megóvásáról;

EMLÉKEZTETVE AZ AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményéből, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-i megállapodásból, valamint a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-i megállapodásból következő vonatkozó nemzetközi jogi szabályokra, továbbá figyelemmel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) konferenciájának 28. ülésén, 1995. október 31-én elfogadott, a felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexre és a FAO által 2008. augusztus 29-én elfogadott, a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi iránymutatásokra;

TUDOMÁSUL VÉVE az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 61/105 és 64/72 számú határozatában megfogalmazott azon felhívást, miszerint intézkedéseket kell hozni a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak és az azokban megtalálható fajoknak a pusztító hatású halászati módszerek jelentős káros hatásaival szembeni védelme érdekében, továbbá 60/31 számú határozatát, amelyben a Közgyűlés arra ösztönzi az államokat, hogy adott esetben ismerjék el, hogy az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-i megállapodásban foglalt általános elvek a különböző nyílt tengeri halállományokra is alkalmazandók;

FELISMERVE, hogy tudományos adatok gyűjtésére van szükség a térség ökológiájának és tengeri élővilága sokféleségének megismerése, valamint a halászat által a tengeri fajokra és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felmérése érdekében;

ANNAK TUDATÁBAN, hogy szükség van a tengeri környezetet érő káros hatások elkerülésére, a biológiai sokféleség megőrzésére, a tengeri ökoszisztémák integritásának fenntartására és a halászati műveletekből adódó hosszú távú vagy visszafordíthatatlan hatások kockázatának minimalizálására;

AGGODALMUKAT FEJEZVE KI a szabályozatlan fenékhalászat által a Csendes-óceán északi részének nyílt tengeri területein található tengeri fajokra és veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt esetleges káros hatásokkal kapcsolatban;

ELKÖTELEZVE TOVÁBBÁ a felelősségteljes halászati tevékenységek folytatása, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat, továbbá az e halászat által a világ halászati erőforrásainak és az előfordulási helyük szerinti ökoszisztémáknak az állapotára gyakorolt káros hatás megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében folytatott hatékony együttműködés iránt;

MEGÁLLAPODTAK a következőkben:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen egyezmény alkalmazásában:

a)

„1982. évi egyezmény”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye;

b)

„1995. évi megállapodás”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-imegállapodás;

c)

„fenékhalászat”: olyan halászati tevékenységek, amelyek esetében a halászeszköz a halászati műveletek során várhatóan érintkezésbe lép a tengerfenékkel;

d)

„konszenzus”: a határozathozatalkor emelt bármely hivatalos kifogás hiánya;

e)

„Szerződő Fél”: minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti ezt az egyezményt, és amelynek vonatkozásában az egyezmény hatályban van;

f)

„az egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az a 4. cikk (1) bekezdése szerinti terület, amelyen az egyezményt alkalmazni kell;

g)

„nemzetközi FAO-iránymutatások”: a FAO által 2008. augusztus 29-én elfogadott, a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi iránymutatások, valamint azok esetleges módosításai;

h)

„halászati erőforrások”: minden, az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászhajók által kifogott hal, puhatestű, rákféle és egyéb tengeri faj, az alábbiak kivételével:

i.

helyhez kötött fajok, amennyiben azok az 1982. évi egyezmény 77. cikkének (4) bekezdése értelmében a parti államok nemzeti joghatósága alá tartoznak, továbbá a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák ezen egyezmény 13. cikkének (5) bekezdésében felsorolt vagy az alapján meghatározott indikátorfajai;

ii.

katadrom fajok;

iii.

tengeri emlősök, tengeri hüllők és tengeri madarak; valamint

iv.

halászati gazdálkodásra vonatkozó meglévő nemzetközi okmányok hatálya alá tartozó egyéb tengeri fajok, feltéve, hogy az ilyen okmányok hatálya alá tartozó területen találhatók;

i)

„halászati tevékenységek”:

i.

a halászati erőforrások tényleges vagy megkísérelt felkutatása, fogása, kihalászása vagy kitermelése;

ii.

bárminemű olyan tevékenység folytatása, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy az említett erőforrások bármely célból történő helyzetmeghatározását, fogását, kihalászását vagy kitermelését eredményezi;

iii.

az említett erőforrások tengeren történő feldolgozása, továbbá tengeren vagy kikötőben történő átrakása; valamint

iv.

bárminemű, tengeren végzett, az e bekezdés fenti i–iii. pontjában ismertetett tevékenységet közvetlenül támogató vagy azt előkészítő művelet, kivéve bárminemű, a legénység tagjainak egészségét és biztonságát, illetve a halászhajó biztonságát érintő vészhelyzetekkel kapcsolatos műveletet;

j)

„halászhajó”: bármely, halászati tevékenységre használt vagy halászati tevékenységre szánt hajó, beleértve a halfeldolgozó hajókat, a segédhajókat, a szállítóhajókat és bármely más, a halászati tevékenységekben közvetlenül részt vevő hajót;

k)

„jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat”: a FAO jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló 2001-es nemzetközi cselekvési tervének (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek, valamint a Bizottság döntése szerinti egyéb tevékenységek;

l)

„elővigyázatossági megközelítés”: az 1995. évi megállapodás 6. cikkében meghatározott, elővigyázatosság elvén alapuló megközelítés;

m)

„regionális gazdasági integrációs szervezet”: olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyre tagjai átruházták az ezen egyezmény által érintett kérdések felett gyakorolt hatáskört, beleértve az e kérdések vonatkozásában a tagállamokra nézve kötelező erejű határozatok meghozatalának hatáskörét; valamint

n)

„átrakás”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatból származó bármely halászati erőforrás vagy halászati erőforrásból előállított termék kirakodása egy halászhajóról egy másik halászhajóra, akár tengeren, akár kikötőben.

2. cikk

Cél

Ezen egyezmény célja az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosítása, és egyúttal a Csendes-óceán északi részén található azon tengeri ökoszisztémák védelme, amelyekben ezek az erőforrások előfordulnak.

3. cikk

Általános elvek

Ezen egyezmény céljának elérése érdekében a Szerződő Felek esettől függően egyénileg vagy együttesen:

a)

előmozdítják a halászati erőforrások optimális felhasználását, és biztosítják azok hosszú távú fenntarthatóságát;

b)

a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokon alapuló intézkedéseket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy a halászati erőforrásokat olyan szinten tartsák, illetve olyan szintre állítsák vissza, hogy azok képesek legyenek biztosítani a maximális fenntartható hozamot, figyelemmel a halászati gyakorlatokra, az állományok egymástól való függésére, valamint bármilyen egyéb, általánosan ajánlott – akár szubregionális, akár regionális vagy globális szintű – nemzetközi minimumkövetelményekre;

c)

a halászati gazdálkodás elővigyázatossági megközelítésének és ökoszisztéma-alapú szemléletének, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak, különösen az 1982. évi egyezményben, az 1995. évi megállapodásban és más vonatkozó nemzetközi okmányokban foglaltaknak megfelelő intézkedéseket fogadnak el és hajtanak végre;

d)

felmérik a halászati tevékenységek által a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajokra gyakorolt hatásokat, és szükség esetén olyan állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogadnak el, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy e fajok állományai a szaporodásukat súlyosan veszélyeztető populációméret feletti szinten legyenek tarthatók vagy e szintre legyenek helyreállíthatók;

e)

védik a tengeri környezet biológiai sokféleségét, többek között a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzése révén, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi normákat, illetve iránymutatásokat, beleértve a nemzetközi FAO-iránymutatásokat;

f)

megelőzik vagy felszámolják a túlhalászást és a halászati kapacitás túllépését, továbbá gondoskodnak arról, hogy a halászati erőkifejtés, illetve a kitermelés mértéke a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokon alapuljon, és ne lépje túl a halászati erőforrások fenntartható hasznosításával arányos szintet;

g)

biztosítják a halászati tevékenységekre – többek között az egyezmény hatálya alá tartozó területen előforduló összes célfajra és nem célfajra – vonatkozó teljes körű és pontos adatok időszerű, megfelelő módon történő gyűjtését és megosztását;

h)

biztosítják, hogy a halászati erőkifejtés bármilyen bővítését, új vagy felderítő halászat fejlesztését, illetve a meglévő halászati tevékenységekben használt halászeszközök megváltoztatását minden esetben az e halászati tevékenységek által a halászati erőforrások hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt hatások értékelése, valamint annak meghatározása előzze meg, hogy e tevékenységek nem gyakorolnának-e jelentős káros hatást a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, illetve biztosítják, hogy e tevékenységeket oly módon kezeljék, hogy megelőzzék ezeket a hatásokat, vagy ne engedélyezzék a tevékenységek folytatását;

i)

az 1995. évi megállapodás 7. cikkének megfelelően biztosítják, hogy a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló nyílt tengeri halállományok vonatkozásában létrehozott, valamint a nemzeti joghatóság alá tartozó területek vonatkozásában elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések összeegyeztethetők legyenek e halászati erőforrások teljes körű védelmének és kezelésének biztosítása érdekében;

j)

biztosítják az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek való megfelelést, továbbá azt, hogy a jogsértések esetén alkalmazandó szankciók kellően szigorúak legyenek a megfelelés biztosítása, a további jogsértésektől való visszatartás, valamint annak érdekében, hogy megfosszák a jogsértőket a jogellenes tevékenységeikből származó előnyöktől;

k)

minimálisra csökkentik a halászhajókból származó szennyezést és hulladékot, a visszadobott halak mennyiségét, az elvesztett vagy elhagyott halászeszközök által ejtett fogást, továbbá a más fajokra és tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat olyan intézkedések révén, mint például – amennyire lehetséges – a szelektív, környezeti szempontból biztonságos és költséghatékony halászeszközök és halászati technikák kidolgozása és alkalmazása; valamint

l)

ezen egyezményt méltányosan, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon, a nemzetközi joggal összhangban alkalmazzák.

4. cikk

Területi hatály

(1)   Ezen egyezmény a Csendes-óceán északi része nyílt tengeri területeinek vizeire alkalmazandó, kivéve a Bering-tenger nyílt tengeri területeit, valamint azokat az egyéb nyílt tengeri területeket, amelyeket egyetlen állam kizárólagos gazdasági övezete vesz körült. Az alkalmazási területet délen az Amerikai Egyesült Államok Északi-Mariana-szigetek Társult Államot körülvevő felségvizeinek tenger felőli határától az északi szélesség 20°-nál kiinduló, kelet felé haladó, az alábbi koordinátákat összekötő folyamatos vonal határolja:

—

é. sz. 20° 00’ 00”, k./ny. h. 180° 00’ 00”,

—

é. sz. 10° 00’ 00”, k./ny. h. 180° 00’ 00”,

—

é. sz. 10° 00’ 00”, ny. h. 140° 00’ 00”,

—

é. sz. 20° 00’ 00”, ny. h. 140° 00’ 00”, valamint

—

innen kelet felé a Mexikó halászati joghatósága alá tartozó vizek tenger felőli határáig.

(2)   Az egyezmény egyetlen rendelkezése sem, illetve az egyezmény értelmében végrehajtott intézkedések vagy tevékenységek egyike sem jelenti bármely Szerződő Félnek a vizek és övezetek jogállására és kiterjedésére vonatkozó igényének vagy álláspontjának bármely Szerződő Fél általi elismerését.

5. cikk

A Bizottság létrehozása

(1)   Létrejön az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottság (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően működik. Minden Szerződő Fél a Bizottság tagja.

(2)   Az egyezményben említett, halászatot folytató jogalanyok a mellékletben foglaltaknak megfelelően részt vehetnek a Bizottság munkájában. A halászatot folytató jogalany Bizottság munkájában való részvétele nem minősül a nemzetközi jog – ideértve az 1982. évi egyezményt – elfogadott alkalmazásától való eltérésnek.

(3)   A Bizottság legalább kétévente rendes ülést tart a Bizottság által meghatározott helyen és időpontban, valamint adott esetben további, az ezen egyezmény szerinti feladatai ellátásához szükséges üléseket tarthat.

(4)   A Bizottság bármelyik tagja kérheti a Bizottság ülésének összehívását, amelyre a Bizottság tagjai többségének egyetértésével kerülhet sor. Az elnök időben összehívja az ülést az általa a Bizottság tagjaival egyeztetve meghatározott időpontra és helyszínre.

(5)   A Bizottság a Szerződő Felek képviselői közül választ elnököt és alelnököt, akik nem képviselhetik ugyanazt a Szerződő Felet. Az elnököt és az alelnököt két évre választják meg, és újraválaszthatók, azonban legfeljebb négy egymást követő évig maradhatnak hivatalban ugyanabban a minőségükben. Az elnök és az alelnök az utódja megválasztásáig marad hivatalban.

(6)   A Bizottság a költséghatékonyság elvét alkalmazza saját és kiegészítő testületei üléseinek gyakorisága, időtartama és napirendje tekintetében.

(7)   A Bizottság nemzetközi jogi személyiséggel, és így jogképességgel is rendelkezik a feladatai ellátásához és célkitűzései eléréséhez szükséges mértékben. A Bizottságot és tisztviselőit a Szerződő Felek területén megillető kiváltságokat és mentességeket a Bizottság és a szóban forgó Szerződő Fél közötti megállapodás határozza meg.

(8)   A Bizottság és kiegészítő testületeinek minden ülésén lehetőséget kell biztosítani akkreditált megfigyelők részvételére a Bizottság által elfogadott eljárási szabályzatnak megfelelően. A kapcsolódó dokumentumokat az említett eljárási szabályzatnak megfelelően hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(9)   A Bizottság létrehozhat egy ügyvezető titkárból, valamint a Bizottság által szükségesnek ítélt egyéb személyzetből álló állandó titkárságot, és/vagy szerződéses megállapodást köthet valamely meglévő szervezet titkárságával annak szolgáltatásai igénybevételére. Az ügyvezető titkárt a Szerződő Felek jóváhagyásával nevezik ki.

6. cikk

Kiegészítő testületek

(1)   Létrejön a Tudományos Bizottság, valamint a Műszaki és Megfelelési Bizottság. A Bizottság időről időre konszenzusos alapon bármilyen egyéb, ezen egyezmény céljának elérését előmozdító kiegészítő testületet is létrehozhat.

(2)   Az egyes kiegészítő testületeknek minden egyes ülésüket követően jelentést kell tenniük munkájukról a Bizottságnak, amely jelentésnek adott esetben a Bizottság részére megfogalmazott szakvéleményeket és ajánlásokat is magában kell foglalnia.

(3)   A kiegészítő testületek munkacsoportokat hozhatnak létre, valamint a Bizottság által adott esetben biztosított iránymutatásoknak megfelelően külső tanácsadást is igénybe vehetnek.

(4)   A kiegészítő testületek a Bizottságnak felelnek, és működésükre a Bizottság eljárási szabályzata vonatkozik, hacsak a Bizottság másként nem határoz.

7. cikk

A Bizottság feladatai

(1)   A Bizottság a 3. cikkben megfogalmazott elveknek megfelelően és a rendelkezésre álló legjobb tudományos információk, valamint a Tudományos Bizottság szakvéleményei alapján:

a)

állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, ideértve a Bizottság által e halászati erőforrások tekintetében meghatározott teljes kifogható mennyiséget, illetve megengedett legnagyobb halászati erőkifejtést;

b)

biztosítja, hogy a teljes kifogható mennyiség, illetve a megengedett legnagyobb halászati erőkifejtés megfeleljen a Tudományos Bizottság szakvéleményeinek és ajánlásainak;

c)

szükség szerint állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok vonatkozásában;

d)

az egyezmény céljának eléréséhez szükséges mértékben adott esetben állománygazdálkodási stratégiákat fogad el a halászati erőforrások, valamint a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok tekintetében;

e)

állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el az egyezmény hatálya alá tartozó területen található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatás megelőzése érdekében, ideértve egyebek mellett a következőket:

i.

annak meghatározására irányuló hatásvizsgálatok lefolytatására és értékelésére vonatkozó intézkedések, hogy a halászati tevékenységek az említett hatásokat gyakorolnák-e egy adott terület ökoszisztémáira;

ii.

a szokásos fenékhalászati tevékenységek során a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt váratlan hatások kezelésére irányuló intézkedések; valamint

iii.

adott esetben azon helyek meghatározására irányuló intézkedések, ahol tiltani kell a halászati tevékenységeket;

f)

meghatározza a jelenleg folytatott halászatban való részvétel jellegét és mértékét, többek között halászati lehetőségek kiosztása révén;

g)

konszenzussal meghatározza az új halászati tevékenységeknek az egyezmény hatálya alá tartozó területen történő létesítésére, valamint az e halászati tevékenységekben történő részvétel jellegére és mértékére vonatkozó feltételeket, többek között halászati lehetőségek kiosztása útján; valamint

h)

megállapodik olyan módszerekről, amelyekkel az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halászati erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának szükségességével összhangban figyelembe vehetők az új Szerződő Felek halászati érdekei.

(2)   A Bizottság az ezen egyezményben foglalt rendelkezések, továbbá az ezen egyezmény szerint elfogadott intézkedések hatékony nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére, valamint az azoknak való megfelelés és azok érvényesítésének biztosítására irányuló intézkedéseket fogad el. A Bizottság e célból:

a)

az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatból származó halászati erőforrások, illetve halászati erőforrásból előállított termékek átrakásának szabályozására és nyomon követésére irányuló eljárásokat alakít ki, ideértve a Bizottságnak az átrakások helyéről és mennyiségéről történő értesítését;

b)

a vonatkozó nemzetközi normák és iránymutatások figyelembevételével kidolgozza és végrehajtja az észak-csendes-óceáni halászati megfigyelőprogramot (a továbbiakban: megfigyelőprogram);

c)

az egyezmény hatálya alá tartozó területen üzemeltetett halászhajók fedélzetére való felszállásra és azok ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat alakít ki;

d)

hatékony nyomon követést, ellenőrzést és felügyeletet biztosító, megfelelő együttműködési mechanizmusokat hoz létre a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések érvényesítése érdekében, ideértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására szolgáló mechanizmusokat;

e)

az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet folytató hajók mozgásának és tevékenységének valós idejű műholdas helymeghatározó jeladók segítségével történő jelentésére vonatkozó szabványokat, előírásokat és eljárásokat dolgoz ki a Bizottság tagjai részére, továbbá ezen eljárásoknak megfelelően összehangolja a tagok műholdas hajómegfigyelési rendszerei által gyűjtött adatok időben történő terjesztését;

f)

olyan eljárásokat alakít ki, amelyek segítségével a Bizottság kellő időben értesítést kap az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrásokra halászó vagy ilyen tevékenységet tervező halászhajóknak az egyezmény hatálya alá tartozó területre történő belépéséről és az onnan való kilépéséről;

g)

adott esetben megkülönböztetésmentes, a nemzetközi joggal összhangban lévő piaci intézkedéseket dolgoz ki a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében; valamint

h)

az ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint az ezen egyezmény alapján elfogadott intézkedéseknek való megfelelés felülvizsgálatára szolgáló eljárásokat alakít ki.

(3)   A Bizottság:

a)

konszenzusos alapon elfogadja és/vagy szükség szerint módosítja a Bizottság üléseinek lefolytatására és feladatainak gyakorlására vonatkozó szabályokat, ideértve eljárási szabályzatát, pénzügyi szabályzatát és egyéb szabályzatait;

b)

elfogadja a Tudományos Bizottság, a Műszaki és Megfelelési Bizottság, valamint szükség szerint az egyéb kiegészítő testületek munkaterveit és feladatmeghatározását;

c)

a Tudományos Bizottság elé terjeszt bármely, a Bizottság által a halászati erőforrások, valamint a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok védelmével és kezelésével, továbbá a halászati tevékenységek által a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatás értékelésével és kezelésével kapcsolatban esetlegesen meghozandó döntések tudományos alapjára vonatkozó kérdést;

d)

meghatározza az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott bármilyen kísérleti, tudományos és felderítő jellegű halászati tevékenységre vonatkozó feltételeket, továbbá megállapítja a halászati erőforrásokkal, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákkal, valamint a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajokkal kapcsolatos, együttműködésen alapuló tudományos kutatások tárgykörét;

e)

elfogadja és időről időre módosítja azon veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak jegyzékét, amelyek tekintetében tiltani kell a célzott halászatot;

f)

irányítja a Bizottság külkapcsolati tevékenységeit; valamint

g)

ellát bármely más feladatot és elvégez bármely más olyan tevékenységet, amely szükséges lehet ezen egyezmény céljának eléréséhez.

8. cikk

Határozathozatal

(1)   A Bizottság általános szabályként konszenzussal hozza meg határozatait.

(2)   Azon eseteket kivéve, ahol ezen egyezmény konkrétan rendelkezik arról, hogy valamely határozat meghozatalára konszenzus útján kerül sor, ha az elnök úgy ítéli meg, hogy a konszenzus elérésére irányuló valamennyi erőfeszítést kimerítettek:

a)

a Bizottság eljárási kérdésekkel kapcsolatos határozatait a Bizottság jóváhagyó vagy elutasító szavazatot leadó tagjainak többségével hozzák meg; valamint

b)

az érdemi kérdésekkel kapcsolatos határozatokat a Bizottság jóváhagyó vagy elutasító szavazatot leadó tagjainak háromnegyedes többségével hozzák meg.

(3)   Ha felmerül az a probléma, hogy valamely kérdés érdemi-e vagy sem, az adott kérdést érdemi kérdésként kell kezelni.

(4)   A Bizottság akkor határozatképes, ha a határozathozatal időpontjában a tagjainak legalább kétharmada jelen van.

9. cikk

A Bizottság határozatainak végrehajtása

(1)   A Bizottság kötelező erejű határozatai a következőképpen lépnek hatályba:

a)

a Bizottság elnöke a Bizottság határozatainak meghozatalát követően haladéktalanul írásban értesíti azokról a Bizottság összes tagját;

b)

a határozat az elnök által a Bizottság határozatának elfogadásáról a fenti a) pontnak megfelelően küldött értesítésben meghatározott továbbítási időponttól számított 90. (kilencvenedik) napon válik kötelező erejűvé a Bizottság összes tagjára nézve, hacsak a határozat másként nem rendelkezik;

c)

a Bizottság tagjai kizárólag azzal az indokkal emelhetnek kifogást a határozattal szemben, hogy az nincs összhangban az ezen egyezmény, az 1982. évi egyezmény vagy az 1995. évi megállapodás rendelkezéseivel, vagy hogy a határozat formailag vagy ténylegesen indokolatlan megkülönböztetést valósít meg a kifogást emelő taggal szemben;

d)

amennyiben a Bizottság valamely tagja kifogást emel, a határozat kötelező erőre emelkedésének a fenti b) pont szerinti időpontja előtt legalább két héttel írásban értesítenie kell erről a Bizottság elnökét; ez esetben a határozat – a kifogásban foglalt mértékig – nem lesz kötelező erejű az adott tagra nézve; a határozat ugyanakkor az összes többi tagra nézve továbbra is kötelező erővel fog bírni, hacsak a Bizottság másként nem határoz;

e)

amennyiben a Bizottság valamely tagja a fenti d) pont szerinti értesítést nyújt be, meg kell jelölnie, hogy a határozat az ezen egyezmény, az 1982. évi egyezmény vagy az 1995. évi megállapodás rendelkezéseibe ütközik-e, vagy formailag vagy ténylegesen indokolatlan megkülönböztetést valósít meg az adott taggal szemben, továbbá írásban indokolnia kell az álláspontját. Az adott tagnak ezenkívül olyan alternatív intézkedéseket kell elfogadnia és végrehajtania, amelyek hatásukat tekintve egyenértékűek az általa kifogásolt határozattal, és amelyek alkalmazásának kezdőnapja megegyezik a határozat alkalmazásának kezdőnapjával;

f)

az elnök haladéktalanul megküldi a Bizottság valamennyi tagjának a fenti d) és e) pontnak megfelelően beérkezett értesítések és indokolások részleteit;

g)

amennyiben a Bizottság bármelyik tagja a fenti d) és e) pontban meghatározott eljáráshoz folyamodik, bármely másik tag kérésére bizottsági ülést kell összehívni a kifogásolt határozat felülvizsgálata érdekében. A Bizottság saját költségén kettő vagy több olyan szakértőt hív meg az ülésre, akik nem a Bizottság tagjainak állampolgárai, és megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a halászatra vonatkozó nemzetközi jogi rendelkezések, valamint regionális halászati gazdálkodási szervezetek működése terén ahhoz, hogy szakvéleményt adhassanak a Bizottságnak a szóban forgó kérdésben. E szakértők kiválasztásának és tevékenységeik ellátásának meg kell felelnie a Bizottság által elfogadandó eljárásoknak;

h)

a Bizottság ülése során mérlegelni kell, hogy a Bizottság adott tagja által emelt kifogás megadott indokai megalapozottak-e, és hogy az elfogadott alternatív intézkedések hatásukat tekintve egyenértékűek-e a kifogásolt határozattal;

i)

ha a Bizottság megállapítja, hogy a kifogásolt határozat formailag vagy ténylegesen nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a Bizottság kifogást emelő tagjával szemben, és nincs ellentmondásban ezzel az egyezménnyel, az 1982. évi egyezménnyel vagy az 1995. évi megállapodással, de az alternatív intézkedéseknek a Bizottság kifogásolt határozatával egyenértékű a hatása, és azokat a Bizottságnak is ilyenként kell elfogadnia, a kifogásolt határozat helyett az alternatív intézkedések lesznek kötelező érvényűek a kifogást emelő tagra nézve; valamint

j)

ha a Bizottság megállapítja, hogy a kifogásolt határozat formailag vagy ténylegesen nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a kifogást emelő taggal szemben, és nincs ellentmondásban ezzel az egyezménnyel, az 1982. évi egyezménnyel vagy az 1995. évi megállapodással, az alternatív intézkedések hatása viszont nem egyenértékű a kifogásolt határozattal, a kifogást emelő tag:

i.

eltérő alternatív intézkedéseket nyújthat be a Bizottság általi elbírálásra;

ii.

45 (negyvenöt) napon belül végrehajthatja az eredeti, kifogásolt határozatot; vagy

iii.

a 19. cikk vagy a melléklet (4) bekezdése szerinti vitarendezési eljárást indíthat.

(2)   Minden, az (1) bekezdésben meghatározott kifogásolási jogot gyakorló bizottsági tag bármikor visszavonhatja a kifogásról szóló értesítését, és ekkor rá nézve is azonnal vagy az e cikk szerinti hatálybalépésének időpontjában kötelező erejűvé válik a határozat.

10. cikk

Tudományos Bizottság

(1)   A Tudományos Bizottság tudományos szakvéleményeket ad és ajánlásokat tesz a Tudományos Bizottságra vonatkozó, a Bizottság első rendes ülésén elfogadott, adott esetben időről időre módosított feladatmeghatározásnak megfelelően.

(2)   A Tudományos Bizottság legalább kétévente, a Bizottság rendes üléseit megelőzően ülésezik, hacsak a Bizottság másként nem határoz.

(3)   A Tudományos Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy jelentéseit konszenzussal fogadja el. Amennyiben a konszenzus elérése érdekében megtett minden erőfeszítés sikertelennek bizonyul, a jelentésben fel kell tüntetni a többségi és a kisebbségi álláspontokat, valamint feltüntethetők a tagok képviselőinek a jelentés egészével vagy annak bármely részével kapcsolatos eltérő álláspontjai.

(4)   A Tudományos Bizottság feladatai a következők:

a)

kutatási terv ajánlása a Bizottság részére, amely kitér a tudományos szakértők, illetve adott esetben egyéb szervezetek vagy magánszemélyek által kezelendő konkrét problémákra és kérdéskörökre, továbbá az adatok iránti igények meghatározása és az ezen igények kielégítésére irányuló tevékenységek összehangolása;

b)

az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások állapotára vonatkozó tudományos értékelések megtervezése, végrehajtása és felülvizsgálata, az ezen erőforrások védelméhez és kezeléséhez szükséges intézkedések meghatározása, valamint a Bizottság szakvéleményekkel és ajánlásokkal történő ellátása;

c)

releváns információk gyűjtése, elemzése és terjesztése;

d)

a halászati tevékenységek által a halászati erőforrásokra és a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajokra gyakorolt hatások értékelése;

e)

a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák azonosítására szolgáló folyamat kidolgozása, beleértve ennek releváns kritériumait, továbbá azon területeknek vagy jellemzőknek a rendelkezésre álló legjobb tudományos információk alapján történő azonosítása, ahol vagy amelyek esetében ezen ökoszisztémák ismerten vagy nagy valószínűséggel előfordulnak, valamint a fenékhalászati tevékenységek helyének e területek vagy jellemzők vonatkozásában történő meghatározása a bizalmas információk védelme szükségességének megfelelő figyelembevételével;

f)

a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák azon további indikátorfajainak meghatározása, amelyek tekintetében tiltani kell a célzott halászatot, továbbá szakvélemények adása a Bizottság részére e fajokkal kapcsolatban;

g)

tudományos alapokon nyugvó szabványok és kritériumok kidolgozása annak megállapítása érdekében, hogy a fenékhalászati tevékenységek feltehetően gyakorolnak-e jelentős káros hatást az adott területen található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vagy tengeri fajokra a nemzetközi normák, például a nemzetközi FAO-iránymutatások alapján, továbbá e hatások elkerülésére vonatkozó ajánlások kidolgozása;

h)

bármilyen értékelés, meghatározás és állománygazdálkodási intézkedés felülvizsgálata, továbbá az ezen egyezmény céljának eléréséhez szükséges ajánlások kidolgozása;

i)

a Bizottság által elfogadandó szabályok és szabványok kidolgozása az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrásokra, a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajokra, továbbá az e területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó adatok gyűjtése, ellenőrzése, jelentése, biztonsága, cseréje, hozzáférhetősége és terjesztése vonatkozásában;

j)

amennyire lehetséges, alternatív állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekre vonatkozó elemzés készítése a Bizottság számára, amely megbecsüli, hogy az egyes alternatív intézkedések milyen mértékben érnék el a Bizottság által elfogadott vagy mérlegelt állománygazdálkodási stratégiák célkitűzéseit; valamint

k)

egyéb szakvélemények megfogalmazása a Bizottságnak saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére.

(5)   A Tudományos Bizottság kölcsönös érdekű kérdésekben – a Bizottság által a fenti (4) bekezdés i. pontja, valamint a 21. cikk szerint elfogadott szabályokkal és szabványokkal összhangban – információkat cserélhet más vonatkozó tudományos szervezetekkel vagy megállapodásokkal.

(6)   A Tudományos Bizottság működése nem járhat az egyezmény hatálya alá tartozó területtel foglalkozó egyéb tudományos szervezetek által vagy megállapodások keretében végzett tevékenységek megkettőzésével.

11. cikk

Műszaki és Megfelelési Bizottság

(1)   A Műszaki és Megfelelési Bizottság feladatai a következők:

a)

a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek való megfelelés nyomon követése és felülvizsgálata, továbbá szükség szerint ajánlások megfogalmazása a Bizottság részére; valamint

b)

a Bizottság által elfogadott nyomonkövetési, ellenőrzési, valamint felügyeleti és végrehajtási célú együttműködési intézkedések végrehajtásának felülvizsgálata, és szükség szerint ajánlások megfogalmazása a Bizottság részére.

(2)   A Műszaki és Megfelelési Bizottság első ülésének időpontjáról a Bizottság dönt. Az első ülést követően a Műszaki és Megfelelési Bizottság legalább kétévente, valamint a Bizottság rendes üléseit megelőzően ülésezik, hacsak a Bizottság másként nem határoz.

(3)   A Műszaki és Megfelelési Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy jelentéseit konszenzussal fogadja el. Amennyiben a konszenzus elérése érdekében megtett minden erőfeszítés sikertelennek bizonyul, a jelentésben fel kell tüntetni a többségi és a kisebbségi álláspontokat, valamint feltüntethetők a tagok képviselőinek a jelentés egészével vagy annak bármely részével kapcsolatos eltérő álláspontjai.

(4)   Feladatai ellátása során a Műszaki és Megfelelési Bizottság:

a)

a Bizottság által az egyezmény hatálya alá tartozó terület tekintetében elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, valamint adott esetben az e területtel határos vizek tekintetében elfogadott kiegészítő intézkedések Bizottság tagjai általi végrehajtásának módjával kapcsolatos információcserére szolgáló fórumot biztosít;

b)

érvényesítéssel – többek között érvényesítési erőfeszítésekkel, stratégiákkal és tervekkel – kapcsolatos információcserére szolgáló fórumot biztosít;

c)

fogadja a Bizottság egyes tagjaitól az adott tag által az ezen egyezmény rendelkezései, valamint az ezen egyezmény alapján elfogadott intézkedések megsértésének nyomon követése, kivizsgálása és szankcionálása érdekében tett intézkedésekről érkező jelentéseket;

d)

jelenti a Bizottságnak az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek való megfelelés mértékére vonatkozó megállapításait, illetve következtetéseit;

e)

nyomon követéssel, ellenőrzéssel, felügyelettel és érvényesítéssel kapcsolatos ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság részére;

f)

kidolgozza az adatok és információk nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti célú felhasználására irányadó szabályokat és eljárásokat; valamint

g)

mérlegel és/vagy megvizsgál bármely egyéb, a Bizottság által elé terjesztett kérdést.

(5)   A Műszaki és Megfelelési Bizottság a Bizottság által időről időre elfogadott eljárásoknak és iránymutatásoknak megfelelően látja el feladatait.

12. cikk

Költségvetés

(1)   A Bizottság valamennyi tagja fedezi a Bizottság és kiegészítő testületei ülésein való részvételéből származó költségeit.

(2)   A Bizottság minden rendes ülésén konszenzussal elfogadja a következő két év mindegyikének éves költségvetését. Az ügyvezető titkár mindkét év költségvetési tervezetét a hozzájárulások jegyzékével együtt legkésőbb 60 (hatvan) nappal a Bizottság azon rendes ülése előtt megküldi a tagoknak, amelyen e költségvetéseket mérlegelik. Amennyiben a Bizottság nem képes konszenzust elérni bármelyik év éves költségvetésének elfogadására vonatkozóan, a Bizottság előző évi költségvetését kell átvinni az adott évre.

(3)   A költségvetést a Bizottság által konszenzussal elfogadandó képlet szerint kell elosztani el a Bizottság tagjai között. A Bizottság azon tagjai, amelyek tagsága a pénzügyi év közben kezdődött, az év hátralévő részében a tagságuk kezdetének napjától számítva fennmaradó teljes hónapok számával arányos mértékben járulnak hozzá a költségvetéshez.

(4)   Az ügyvezető titkár a Bizottság minden egyes tagját értesíti az általa befizetendő hozzájárulás összegéről. A hozzájárulásokat legkésőbb az említett értesítés időpontjától számított négy hónapon belül kell befizetni azon ország pénznemében, amelyben a Bizottság titkársága található. Amennyiben a Bizottság valamely tagja nem tudja időben teljesíteni a befizetést, ennek okáról magyarázatot kell adnia a Bizottságnak.

(5)   Ha a Bizottság valamely tagja két teljes, egymást követő évben elmulasztotta a hozzájárulása befizetését, nem jogosult részt venni a Bizottság határozathozatalában, és nem emelhet kifogást a Bizottság határozatai ellen, amíg nem teljesíti a Bizottsággal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit.

(6)   A Bizottság pénzügyeit a Bizottság által választott külső könyvvizsgálók évente ellenőrzik.

13. cikk

A lobogó szerinti államok kötelezettségei

(1)   A Szerződő Felek mindegyike megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók:

a)

az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott tevékenységük során megfeleljenek ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint az ezen egyezmény alapján elfogadott intézkedéseknek, továbbá ne folytassanak olyan tevékenységeket, amelyek aláássák ezen intézkedések hatékonyságát; valamint

b)

ne folytassanak engedély nélküli halászati tevékenységet az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos, másik állam nemzeti joghatósága alá tartozó területeken.

(2)   Egyetlen Szerződő Fél sem engedélyezi a lobogója alatt közlekedő halászhajók halászati tevékenységekre való használatát az egyezmény hatálya alá tartozó területen, hacsak erre nem kap felhatalmazást az érintett Szerződő Fél megfelelő hatóságától vagy hatóságaitól. Az egyes Szerződő Felek kizárólag akkor engedélyezik a lobogójuk alatt közlekedő hajók halászati tevékenységekre való használatát az egyezmény hatálya alá tartozó területen, ha e hajók tekintetében eredményesen képesek teljesíteni az ezen egyezményből, az 1982. évi egyezményből és az 1995. évi megállapodásból fakadó kötelezettségeiket.

(3)   Valamennyi Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók által végzett, az ezen egyezmény rendelkezéseivel, valamint az ezen egyezmény alapján elfogadott intézkedésekkel és a (2) bekezdés szerinti engedéllyel ellentétes halászati tevékenységek a jogrendszerében jogsértésnek minősüljenek.

(4)   Mindegyik Szerződő Fél kötelezi a lobogója alatt közlekedő, az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységeket folytató halászhajókat, hogy:

a)

az egyezmény hatálya alá tartozó területen való tartózkodásuk során valós idejű műholdas helymeghatározó jeladókat használjanak a 7. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerint kidolgozott eljárásoknak megfelelően;

b)

értesítsék a Bizottságot az egyezmény hatálya alá tartozó területre való belépésre, illetve onnan való kilépésre vonatkozó szándékukról a 7. cikk (2) bekezdésének f) pontja szerint kidolgozott eljárásoknak megfelelően; valamint

c)

a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti, átrakások szabályozására és nyomon követésére szolgáló eljárások Bizottság általi elfogadásáig értesítsék a Bizottságot az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatból származó halászati erőforrások, illetve halászati erőforrásból előállított termékek átrakásának helyéről.

(5)   A Szerződő Felek mindegyike megtiltja a lobogója alatt közlekedő hajóknak a következő rendekbe tartozó fajok célzott halászatát: Alcyonacea, Antipatharia, Gorgonacea és Scleractinia, valamint bármely egyéb, a Tudományos Bizottság által időről időre meghatározott és a Bizottság által ekként elfogadott, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémát jelölő indikátorfaj.

(6)   Mindegyik Szerződő Félnek megfigyelőket kell elhelyeznie a lobogója alatt közlekedő, az egyezmény hatálya alá tartozó területen működtetett halászhajók fedélzetén a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint létrehozandó megfigyelőprogramnak megfelelően. A megfigyelőprogramnak az egyezmény hatálya alá tartozó területen fenékhalászatot folytató halászhajók 100 (száz) százalékára ki kell terjednie. Az egyezmény hatálya alá tartozó területen egyéb típusú halászati tevékenységeket folytató halászhajókra a megfigyelésnek a Bizottság által meghatározott mértékben kell kiterjednie.

(7)   A Szerződő Felek mindegyike biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók elfogadják a megfelelően felhatalmazott ellenőrök fedélzetükre lépését a Bizottság által a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint az egyezmény hatálya alá tartozó területen tartózkodó halászhajók fedélzetére való felszállás és azok ellenőrzése tekintetében elfogadott eljárásoknak megfelelően. A megfelelően felhatalmazott ellenőröknek be kell tartaniuk az említett eljárásokat.

(8)   Az egyezmény eredményes végrehajtása érdekében a Szerződő Felek mindegyike:

a)

nyilvántartást vezet a lobogója alatt közlekedő, az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységek folytatására használható halászhajókról a Bizottság által elfogadott tájékoztatási követelményeknek, szabályoknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően;

b)

évente – a Bizottság által kidolgozandó eljárásoknak megfelelően – tájékoztatja a Bizottságot minden egyes, az e bekezdés értelmében vezetendő nyilvántartásba felvett halászhajó vonatkozásában a Bizottság által meghatározott információkról, továbbá haladéktalanul értesíti a Bizottságot ezen információk bármilyen módosításáról; valamint

c)

a 16. cikk szerinti kötelező éves jelentés részeként tájékoztatja a Bizottságot a nyilvántartásba felvett, az előző naptári évben halászati tevékenységeket folytató halászhajók nevéről.

(9)   A Szerződő Felek mindegyike haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a következőkről:

a)

a nyilvántartásba felvett bárminemű információ; valamint

b)

a nyilvántartásból törölt bárminemű információ, feltüntetve, hogy a törlés az alábbiak közül mely okból történt:

i.

a halászati engedélyről a halászhajó tulajdonosa vagy üzemeltetője általi önkéntes lemondás;

ii.

a halászhajó vonatkozásában a (2) bekezdés alapján kibocsátott halászati engedély bevonása vagy meg nem újítása;

iii.

az érintett halászhajó már nincs tovább feljogosítva az adott Szerződő Fél lobogója alatti hajózásra;

iv.

az érintett halászhajó leselejtezése, leszerelése vagy elvesztése; vagy

v.

bármely egyéb, pontosan megindokolt ok.

(10)   A Bizottság saját halászhajó-nyilvántartást vezet a (8) és a (9) bekezdés szerint szolgáltatott információk alapján. A Bizottság e nyilvántartást az elfogadott módon hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, az egyes Szerződő Felek nemzeti gyakorlatainak megfelelően figyelembe véve a személyes adatok titkossága megőrzésének szükségességét. A Bizottság ezenkívül kérésre bármely Szerződő Felet tájékoztatja a hajókra vonatkozóan a Bizottság nyilvántartásában szereplő, nyilvánosan egyébként nem hozzáférhető információkról.

(11)   Amennyiben a Szerződő Felek bármelyike elmulasztja a 16. cikk (3) bekezdésében előírt adatok és információk bármely olyan év tekintetében történő benyújtását, amelyben a lobogója alatt közlekedő hajók halászatot folytattak az egyezmény hatálya alá tartozó területen, nem vehet részt a vonatkozó halászati tevékenységekben, amíg be nem nyújtotta ezeket az adatokat és információkat. A Bizottság által elfogadandó eljárási szabályzat további útmutatást nyújt e bekezdés végrehajtásával kapcsolatban.

14. cikk

A kikötő szerinti államok kötelezettségei

(1)   A Szerződő Feleknek joguk és kötelességük olyan intézkedéseket hozni a nemzetközi joggal összhangban, amelyek javítják a szubregionális, regionális és globális állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések hatékonyságát.

(2)   Valamennyi Szerződő Fél:

a)

hatályba lépteti a kikötő szerinti állam azon intézkedéseit, amelyeket a Bizottság az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységeket folytató halászhajók tekintetében a kikötőibe való belépéssel és a kikötőinek használatával kapcsolatban fogadott el, beleértve többek között a halászati erőforrások kirakodására és átrakására, a halászhajók, a dokumentumok, a fedélzeten tartott fogás és halászeszközök ellenőrzésére, valamint a kikötői szolgáltatások igénybevételére vonatkozókat is; valamint

b)

gyakorlati szempontból észszerű mértékben, valamint saját nemzeti jogával és a nemzetközi joggal összhangban segítséget nyújt a lobogó szerinti államoknak abban az esetben, ha egy adott halászhajó önkéntesen egyik kikötőjében tartózkodik, és a hajó lobogója szerinti állam segítséget kér a Szerződő Féltől ezen egyezmény rendelkezései és a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tiszteletben tartásának biztosításához.

(3)   Amennyiben valamely Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy egy, a kikötőit használó halászhajó megsértette ezen egyezmény valamely rendelkezését vagy a Bizottság által elfogadott valamely állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedést, erről értesíti az érintett lobogó szerinti államot, a Bizottságot, az egyéb érintett államokat és a megfelelő nemzetközi szervezeteket. A Szerződő Fél az ügyhöz kapcsolódó teljes dokumentációt a lobogó szerinti állam és adott esetben a Bizottság rendelkezésére bocsátja, minden vizsgálati jelentést is beleértve.

(4)   E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy korlátozza a Szerződő Feleket a területükön lévő kikötőik feletti szuverenitás nemzetközi joggal összhangban történő gyakorlásában, ideértve azon jogukat, hogy megtagadják a területükön található kikötőkbe történő befutást, valamint hogy a Bizottság által ezen egyezmény alapján elfogadottaknál szigorúbb kikötő szerinti állambeli intézkedéseket fogadjanak el.

15. cikk

A halászatot folytató jogalanyok kötelezettségei

A 13. cikk, valamint a 14. cikk (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó bármely, halászatot folytató jogalanyra, amely a mellékletnek megfelelően kifejezte szilárd elkötelezettségét.

16. cikk

Adatok gyűjtése, összeállítása és cseréje

(1)   A Bizottság az 1995. évi megállapodás I. mellékletét, valamint a 10. és a 11. cikk vonatkozó rendelkezéseit teljes mértékben figyelembe véve többek között a következőkre vonatkozó normákat, szabályokat és eljárásokat dolgoz ki:

a)

valamennyi vonatkozó adatnak a Bizottság tagjai általi gyűjtése, ellenőrzése és a Bizottságnak kellő időben történő bejelentése;

b)

pontos és hiánytalan adatok Bizottság általi összeállítása és kezelése a hatékony állományfelmérés annak érdekében történő elősegítéséhez, hogy lehetővé váljon a legjobb tudományos szakvélemények kibocsátása;

c)

a Bizottság tagjai között, valamint más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel és megállapodásokkal, továbbá más vonatkozó szervezetekkel bonyolított adatcsere, beleértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajókra és adott esetben e hajók kedvezményezett tulajdonjogára vonatkozó adatokat is, annak érdekében, hogy a szóban forgó információkat adott esetben központosított terjesztési formátumban egységesítsék;

d)

a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és rendszerek közötti összehangolt dokumentáció- és adatmegosztás elősegítése, beleértve a hajólajstromra, valamint adott esetben piaci intézkedésekre vonatkozó adatok cseréjére szolgáló eljárásokat is; valamint

e)

a Bizottság tagjai adatgyűjtésre és -cserére vonatkozó követelményeknek való megfelelésének rendszeres ellenőrzése, és az ilyen ellenőrzések során feltárt megfelelésbeli hiányosságok kezelése.

(2)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó területen tevékenykedő halászhajók számára, az ezen egyezmény értelmében kezelt halászati erőforrások helyzetére, a halászati erőforrások felmérésére, az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott kutatási programokra, valamint a regionális és globális szervezetekkel létesített együttműködési kezdeményezésekre vonatkozó adatok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

(3)   A Bizottság meghatározza az egyes tagok által benyújtandó éves jelentések alaki követelményeit. A Bizottság minden tagja késedelem nélkül benyújtja a Bizottsághoz az éves jelentését ezen alaki követelményeknek megfelelően. Az éves jelentésben ismertetni kell, hogy a Bizottság adott tagja milyen módon hajtotta végre a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket, valamint nyomonkövetési, ellenőrzési, felügyeleti és érvényesítési eljárásokat, ideértve a tag által a 17. cikk tekintetében tett intézkedések eredményét, valamint bármely egyéb, a Bizottság által meghatározott témakörökre vonatkozó információkat.

(4)   A Bizottság az adatok – köztük a valós idejű műholdas helymeghatározó jeladók útján jelentett adatok – biztonságának, elérésének és terjesztésének biztosítására irányuló, adott esetben az adatok bizalmas jellegét megőrző és a Bizottság tagjainak nemzeti gyakorlatait figyelembe vevő szabályokat határoz meg.

17. cikk

Megfelelés és érvényesítés

(1)   A Bizottság minden tagja érvényre juttatja ezen egyezmény rendelkezéseit és a Bizottság vonatkozó határozatait.

(2)   A Bizottság minden egyes tagja – vagy saját kezdeményezésére, vagy a Bizottság bármely más tagjának kérésére, és miután megkapta a vonatkozó információkat – teljes körű vizsgálatot folytat bármely olyan állítás vonatkozásában, amely szerint a lobogója alatt közlekedő halászhajók megsértették ezen egyezmény rendelkezéseit vagy bármely, a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedést.

(3)   Amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre ezen egyezmény rendelkezéseinek vagy az ezen egyezmény alapján elfogadott intézkedéseknek az adott tag lobogója alatt közlekedő halászhajó általi állítólagos megsértéséről:

a)

a Bizottság adott tagját haladéktalanul értesíteni kell az állítólagos jogsértésről; valamint

b)

a Bizottság adott tagja megfelelő intézkedéseket tesz saját jogszabályai és szabályozásai alapján, többek között haladéktalanul megindítja a megfelelő eljárásokat, valamint adott esetben lefoglalja az érintett hajót.

(4)   Amennyiben a Bizottság tagjának jogszabályai alapján megállapítást nyer, hogy az adott tag lobogója alatt közlekedő valamely halászhajó érintett volt ezen egyezmény rendelkezéseinek vagy az ezen egyezmény alapján elfogadott bármely állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésnek a súlyos megsértésében, a Bizottság adott tagja a tevékenységei beszüntetésére, valamint adott esetben az egyezmény hatálya alá tartozó terület azonnali elhagyására utasítja az érintett halászhajót. A Bizottság adott tagja gondoskodik arról, hogy az érintett hajó ne folytasson az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrásokat érintő halászati tevékenységeket mindaddig, amíg eleget nem tett a tag által a jogsértés tekintetében kiszabott valamennyi fennmaradó szankciónak.

(5)   E cikk alkalmazásában súlyos jogsértésnek minősül az 1995. évi megállapodás 21. cikke (11) bekezdésének a)–h) pontjában meghatározott bármely jogsértés, valamint a Bizottság által ilyenként meghatározott egyéb jogsértések.

(6)   Amennyiben a Bizottság az ezen egyezmény hatálybalépését követő 3 (három) éven belül nem jut megállapodásra az egyezmény hatálya alá tartozó területen tartózkodó halászhajók fedélzetére való felszállásra és azok ellenőrzésére vonatkozó eljárások tekintetében, az 1995. évi megállapodás 21. és 22. cikke úgy alkalmazandó, mintha ezen egyezmény részét képezné. Az egyezmény hatálya alá tartozó területen tartózkodó halászhajók fedélzetére való felszállást és azok ellenőrzését, továbbá bármilyen ezt követően hozott jogérvényesítési intézkedést az említett cikkekben foglalt eljárásoknak, valamint a Bizottság által meghatározott további gyakorlati eljárásoknak megfelelően kell elvégezni.

(7)   A lobogó szerinti állam által viselt felelősség elsőbbségének sérelme nélkül a Bizottság minden tagja a saját jogszabályaival összhangban:

a)

a lehető legmesszebbmenőkig intézkedéseket hoz vagy együttműködik annak biztosítása érdekében, hogy állampolgárai, illetve az állampolgárai tulajdonában álló, általuk üzemeltetett vagy ellenőrzött halászhajók megfeleljenek ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek; valamint

b)

vagy saját kezdeményezésére, vagy a Bizottság bármely más tagjának kérésére, és miután megkapta a vonatkozó információkat, haladéktalanul kivizsgálja ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek az állampolgárai, illetve az állampolgárai tulajdonában lévő, általuk üzemeltetett vagy ellenőrzött halászhajók általi bármilyen megsértését.

(8)   Az összes vizsgálatot és bírósági eljárást gyorsan kell lefolytatni. A Bizottság tagjainak vonatkozó jogszabályaiban és szabályozásaiban meghatározott szankcióknak kellően szigorúnak kell lenniük ahhoz, hogy eredményesen biztosítsák a megfelelést és a további jogsértésektől való visszatartást, valamint meg kell fosztaniuk a jogsértőket a jogellenes tevékenységeikből származó előnyöktől.

(9)   A (2), (3), (4) vagy (7) bekezdésnek megfelelően lefolytatott bármilyen vizsgálat előrehaladásáról amint lehetséges, de legkésőbb a kérelem benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül jelentést kell tenni a Bizottság kérelmet benyújtó tagjának és a Bizottságnak; a jelentésnek tartalmaznia kell az állítólagos jogsértés vonatkozásában tett vagy javasolt intézkedések részleteit. A vizsgálat befejezésekor annak eredményéről jelentést kell tenni a Bizottság kérelmet benyújtó tagjának és a Bizottságnak.

(10)   E cikk rendelkezései nem érintik a következőket:

a)

a Bizottság bármely tagjának a saját, halászattal kapcsolatos jogszabályai és szabályozásai szerinti jogai; valamint

b)

a Szerződő Felek bármelyikének bármilyen vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásban meghatározott, megfeleléssel és érvényesítéssel kapcsolatos, az ezen egyezmény, az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezésekkel összefüggő jogai.

18. cikk

Átláthatóság

A Bizottság előmozdítja a döntéshozatali folyamatai és egyéb tevékenységei átláthatóságát. Az ezen egyezmény végrehajtása szempontjából releváns kérdésekkel foglalkozó kormányközi és nem kormányzati szervezetek képviselőinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfigyelőként vagy a Bizottság tagjai által megfelelőnek ítélt és a Bizottság által elfogadandó eljárási szabályzatban rögzített egyéb módokon részt vegyenek a Bizottság és annak kiegészítő testületei ülésein. Az eljárások ebben a tekintetben nem lehetnek indokolatlanul korlátozóak. A kormányközi és nem kormányzati szervezetek a Bizottság által elfogadandó szabályok és eljárások szerint megfelelő időben hozzáférést kapnak a vonatkozó információkhoz. A Bizottság vagy kiegészítő testületei által meghatározott állományvédelmi, -gazdálkodási és egyéb intézkedéseket, illetve kérdéseket nyilvánosságra kell hozni, hacsak a Bizottság másként nem határoz.

19. cikk

Vitarendezés

Az 1995. évi megállapodás VIII. részében meghatározott vitarendezési rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a Szerződő Felek közötti bármilyen jogvitára, függetlenül attól, hogy azok részes felei-e az 1995. évi megállapodásnak.

20. cikk

Együttműködés a nem szerződő felekkel

(1)   A Bizottság tagjai információcserét folytatnak az egyezmény hatálya alá tartozó területen tartózkodó, ezen egyezmény nem szerződő feleinek lobogója alatt közlekedő halászhajók tevékenységeiről.

(2)   A Bizottság felhívja az egyezmény nem szerződő feleinek figyelmét az állampolgáraik, illetve a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók által folytatott minden olyan tevékenységre, amely a Bizottság meglátása szerint befolyásolja az egyezmény céljának elérését.

(3)   A Bizottság felkéri a (2) bekezdésben meghatározott nem szerződő felet, hogy vagy Szerződő Féllé válva, vagy a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések alkalmazását vállalva folytasson teljes körű együttműködést a Bizottsággal. A Bizottság által elfogadott feltételek szerint az egyezmény ilyen módon együttműködő nem részes felei – egyebek mellett a vonatkozó halászati erőforrásokra vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések betartása iránti elkötelezettségükkel, az említett intézkedések betartásában tanúsított addigi magatartásukkal és a Bizottságnak esetlegesen befizetett pénzügyi hozzájárulással arányos mértékben – részesülhetnek a halászatban való részvétel előnyeiben.

(4)   A Bizottság minden tagja ezen egyezménnyel, az 1982. évi egyezménnyel, az 1995. évi megállapodással és egyéb vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal összhangban intézkedéseket tesz az ezen egyezmény nem szerződő feleinek lobogója alatt közlekedő halászhajók olyan tevékenységeinek megakadályozása érdekében, amelyek aláássák a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések eredményességét.

(5)   A Bizottság minden tagja a saját jogszabályaival összhangban megfelelő intézkedéseket hoz annak megelőzésére, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók az egyezmény rendelkezéseinek való megfelelés elkerülése céljából az egyezmény nem szerződő feleihez helyezzék át lajstromozásukat.

21. cikk

Együttműködés más szervezetekkel és megállapodásokkal

(1)   A Bizottság kölcsönös érdekű kérdésekben megfelelően együttműködik a FAO-val, az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyéb szakosított intézményeivel, valamint az érintett regionális szervezetekkel, illetve megállapodásokkal, különösen az egyezmény hatálya alá tartozó terület közelében található vagy azzal határos tengeri területeken folytatott halászatért felelős regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, illetve megállapodásokkal.

(2)   A Bizottság figyelembe veszi a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és megállapodások, valamint az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos területek vagy az ezen egyezmény hatálya alá nem tartozó halászati erőforrások, a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok tekintetében hatáskörrel rendelkező, továbbá az ezen egyezmény céljával összhangban lévő és annak elérését támogató célkitűzésekkel rendelkező egyéb kormányközi szervezetek által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket, illetve ajánlásokat.

(3)   A Bizottság az együttműködést szolgáló munkakapcsolat kialakítására törekszik, és e célból megállapodásokat köthet azokkal a kormányközi szervezetekkel, amelyek hozzájárulhatnak munkájához és hatáskörrel rendelkeznek az élő erőforrások és azok ökoszisztémái hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosításában. Felkérheti e szervezeteket, hogy a saját, illetve bármely kiegészítő testületének üléseire megfigyelőket küldjenek. Ezenkívül adott esetben törekedhet az e szervezetek ülésein történő részvételre.

(4)   A Bizottság igyekszik megfelelő intézkedéseket hozni a más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, illetve rendszerekkel folytatott egyeztetés, együttműködés és közös munka érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben meglévő intézmények révén érje el ezen egyezmény célját. E tekintetben a Bizottság az egyezmény hatálya alá tartozó területen e tevékenységeket folytató szervezetekkel és rendszerekkel a jogérvényesítési tevékenységek tekintetében történő együttműködés kialakítására törekszik.

22. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság rendszeres felülvizsgálatokat szervez az általa elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések eredményessége, valamint az ezen egyezmény céljának megvalósítása során az említett intézkedéseknek való megfelelés tekintetében. E felülvizsgálatok kiterjedhetnek a magában az egyezményben foglalt rendelkezések hatékonyságának a vizsgálatára is.

(2)   A Bizottság meghatározza e felülvizsgálatok irányadó feltételeit és módszertanát, amelynek során:

a)

figyelembe veszi egyéb regionális halászati gazdálkodási szervezetek teljesítmény-felülvizsgálati gyakorlatát;

b)

megfelelően beépíti a kiegészítő testületektől származó információkat; valamint

c)

rendelkezik egy vagy több, elismert szakértelemmel rendelkező, a Bizottság tagjaitól független személy részvételéről.

(3)   A Bizottság figyelembe veszi az ilyen felülvizsgálat nyomán megfogalmazott ajánlásokat, és megfelelő intézkedéseket hoz, többek között megfelelően módosítja az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, valamint az ezek végrehajtására szolgáló mechanizmusokat. Az ilyen felülvizsgálatok nyomán az egyezmény rendelkezéseit illetően megfogalmazott esetleges módosítási javaslatokat a 29. cikknek megfelelően kell kezelni.

(4)   Az ilyen felülvizsgálatok és a Bizottság által azokat követően végzett értékelések eredményeit azok Bizottsághoz történő benyújtását követően a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni.

23. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás és jóváhagyás

(1)   Ezt az egyezményt Szöulban 2012. április 1-jén minden olyan állam aláírhatja, amely részt vett a Csendes-óceán északi részének nyílt tengeri területein folytatott halászati gazdálkodással foglalkozó többoldalú tárgyalásokon, és az egyezmény 12 (tizenkét) hónapig áll nyitva aláírásra.

(2)   Ezt az egyezményt az aláíróknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot a Koreai Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni, amely ellátja a letéteményes feladatait. A letéteményes tájékoztatja az összes aláírót és az összes Szerződő Felet minden letétbe helyezett, megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratról, továbbá ellátja a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény és a nemzetközi szokásjog szerinti egyéb feladatokat.

24. cikk

Csatlakozás

(1)   Ehhez az egyezményhez a 23. cikk (1) bekezdésében említett államok csatlakozhatnak.

(2)   Ezen egyezmény hatálybalépését követően a Szerződő Felek konszenzusos alapon felkérhetik az egyezményhez történő csatlakozásra a következőket:

a)

más államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek halászhajói az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrásokat érintő halászati tevékenységeket kívánnak folytatni; valamint

b)

az egyezmény hatálya alá tartozó területen található egyéb parti államok.

(3)   Amennyiben valamely Szerződő Fél nem csatlakozik a (2) bekezdéssel kapcsolatos konszenzushoz, írásban indokolnia kell ezt a Bizottság felé.

(4)   A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni. A letéteményes minden csatlakozásról tájékoztatja valamennyi aláírót és Szerződő Felet.

25. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez az egyezmény a negyedik, megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okirat letéteményeshez történő beérkezésének időpontjától számított 180. (száznyolcvanadik) napon lép hatályba.

(2)   Azon Szerződő Felek esetében, amelyek az ezen egyezmény megerősítéséről, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy az ahhoz történő csatlakozásról szóló okiratot a hatálybalépés feltételeinek teljesülése után, de a hatálybalépés időpontja előtt helyezték letétbe, a megerősítés, az elfogadás, a jóváhagyás vagy a csatlakozás ezen egyezmény hatálybalépésének időpontja és az okirat letétbe helyezésének időpontját követő 30. (harmincadik) nap közül a későbbi időpontban lép hatályba.

(3)   Azon Szerződő Felek tekintetében, amelyek az ezen egyezmény megerősítéséről, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy az ahhoz történő csatlakozásról szóló okiratot az egyezmény hatálybalépésének időpontja után helyezték letétbe, az egyezmény az okirat letétbe helyezésének időpontját követő 30. (harmincadik) napon lép hatályba.

26. cikk

Fenntartások és kivételek

Ezzel az egyezménnyel szemben fenntartások vagy kivételek nem tehetők.

27. cikk

Nyilatkozatok és állásfoglalások

A 26. cikk nem zárja ki, hogy egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet az egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz történő csatlakozásakor bármilyen megfogalmazásban vagy név alatt nyilatkozatot vagy állásfoglalást tegyen többek között azzal a céllal, hogy harmonizálja saját jogszabályait és szabályozásait ezen egyezmény rendelkezéseivel, feltéve, hogy az ilyen nyilatkozatok vagy állásfoglalások nem irányulnak arra, hogy kizárják vagy módosítsák ezen egyezmény rendelkezéseinek jogi hatályát az adott államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre való alkalmazásukban.

28. cikk

Más megállapodásokkal fennálló kapcsolat

(1)   Ez az egyezmény nem módosítja a Szerződő Feleknek az ezen egyezménnyel összeegyeztethető olyan más megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit, amelyek nem érintik más Szerződő Felek ezen egyezmény szerinti jogait, illetve kötelezettségeinek teljesítését.

(2)   Ezen egyezmény rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás alapján fennálló jogait, joghatóságát és kötelezettségeit. Ez az egyezmény az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás összefüggésében és azokkal összhangban alkalmazandó.

29. cikk

Módosítások

(1)   Az ezen egyezmény módosítására irányuló bármilyen javaslatot írásban kell elküldeni a Bizottság elnökének legalább 90 (kilencven) nappal azt az ülést megelőzően, amelyen a tervek szerint sor kerül az adott javaslat megtárgyalására, a Bizottság elnöke pedig haladéktalanul megküldi a javaslatot a Bizottság összes tagjának. Az ezen egyezmény módosítására tett javaslatokat a Bizottság rendes ülésén kell megtárgyalni, kivéve, ha a Bizottság tagjainak többsége rendkívüli ülést kér a javasolt módosítás megvitatására. A rendkívüli üléseket legalább 90 (kilencven) nappal korábbi értesítéssel lehet összehívni.

(2)   Ezen egyezmény Bizottság általi módosításait a Szerződő Felek konszenzussal fogadják el. Az így elfogadott módosítás szövegét a letéteményes minden Szerződő Félnek megküldi.

(3)   A módosítás valamennyi Szerződő Fél tekintetében 120 (százhúsz) nappal a Szerződő Felek mindegyikének jóváhagyásáról szóló írásbeli értesítések kézhezvételéről szóló, a letéteményes által tett értesítésben meghatározott továbbítási időpontot követően lép hatályba.

(4)   Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a módosítás (2) bekezdéssel összhangban történő elfogadása után válik az egyezmény Szerződő Felévé, úgy tekintendő, mint amely elfogadta a szóban forgó módosítást.

30. cikk

Melléklet

A melléklet ezen egyezmény szerves részét képezi, és eltérő rendelkezés hiányában az egyezményre történő hivatkozás a mellékletre is vonatkozik.

31. cikk

Felmondás

(1)   Bármely Szerződő Fél felmondhatja az egyezményt bármely év december 31-ével, a június 30-i ülésen vagy azt megelőzően a letéteményesnek benyújtott értesítéssel; a letéteményes az ilyen értesítés másolatát továbbítja a többi Szerződő Félnek.

(2)   Ezt követően bármely más Szerződő Fél felmondhatja az egyezményt ugyanazon december 31-ével, az (1) bekezdés szerinti felmondásról szóló értesítés másolatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül a letéteményesnek benyújtott értesítéssel.

FENTIEK HITELÉÜL a kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak aláírták ezt az Egyezményt.

KELT Tokióban, 2012 február havának huszonnegyedik napján angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

MELLÉKLET

HALÁSZATOT FOLYTATÓ JOGALANYOK

1.   

Ezen egyezmény hatálybalépését követően bármely olyan, halászatot folytató jogalany, amelynek a hajói halászati erőforrásokat halásznak vagy szándékoznak halászni, a letéteményesnek kézbesített írásbeli nyilatkozatban határozottan kötelezettséget vállalhat arra, hogy betartja az ezen egyezményben foglalt feltételeket és eleget tesz az egyezmény értelmében elfogadott bármely állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésnek. Ez a kötelezettségvállalás a nyilatkozat kézhezvételétől számított 30. (harmincadik) napon lép érvénybe. A halászatot folytató jogalany bármelyik év december 31-ével visszavonhatja ezt a kötelezettségvállalást a letéteményesnek legkésőbb az ugyanazon évben június 30-ig benyújtott írásbeli értesítéssel.

2.   

Az (1) bekezdésben említett bármely jogalany a letéteményesnek kézbesített írásbeli nyilatkozat útján határozottan kötelezettséget vállalhat arra, hogy betartja a 29. cikk (3) bekezdése alapján esetlegesen módosított ezen egyezményben foglalt feltételeket. Ez a kötelezettségvállalás a 29. cikk (3) bekezdésében említett dátumoktól kezdődően, vagy az e bekezdésben említett írásbeli közlemény kézhezvételének napján lép érvénybe (a későbbi időpont a mérvadó).

3.   

Az a halászatot folytató jogalany, amely határozottan kötelezettséget vállalt arra, hogy – az (1) bekezdésnek megfelelően – betartja ezen egyezmény feltételeit és eleget tesz az egyezmény értelmében elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek, köteles megfelelni a Bizottság tagjaira vonatkozó kötelezettségeknek, és – ezen egyezmény rendelkezéseivel összhangban – részt vehet a Bizottság munkájában, beleértve a határozathozatalt is. Ezen egyezmény alkalmazásában a Bizottságra vagy a Bizottság tagjaira tett utalások az ilyen, halászatot folytató jogalanyra is vonatkoznak.

4.   

Amennyiben a békés úton nem rendezhető vita egy olyan, halászatot folytató jogalanyt érint, amely határozottan kötelezettséget vállalt arra, hogy az egyezményben foglalt feltételeket – ezzel a melléklettel összhangban – magára nézve kötelezőnek tekinti, a vitát bármely érintett fél kérésére és az Állandó Döntőbíróság vonatkozó szabályaival összhangban választottbíróság elé kell terjeszteni annak végleges és kötelező érvényű rendezése érdekében.

5.   

E mellékletnek a halászatot folytató jogalanyok részvételére vonatkozó rendelkezései csak ezen egyezmény alkalmazásában érvényesek.