16.7.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 229/4

MEGÁLLAPODÁS

az Európai unió és Japán közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló

AZ EURÓPAI UNIÓ és JAPÁN (a továbbiakban: a felek),

FELISMERVE, hogy a polgári repüléstechnikai termékek tervezése, gyártása és forgalmazása egyre inkább multinacionális jelleget mutat;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy előmozdítsák a polgári légi közlekedés biztonságát és környezetvédelmi megfelelőségét, valamint megkönnyítsék a polgári repüléstechnikai termékek szabad mozgását;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy elmélyítsék az együttműködést és növeljék a polgári légi közlekedés biztonságával kapcsolatos kérdések kezelésének hatékonyságát;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy együttműködésük kedvező hatással lehet a polgári légi közlekedés biztonságával és környezetvédelmi megfelelőségével kapcsolatos szabványok és eljárások fokozottabb nemzetközi harmonizációjának ösztönzésére;

FIGYELEMBE VÉVE a légi közlekedés ágazatára nehezedő gazdasági terheknek a párhuzamos műszaki vizsgálatok, értékelések és tesztelések megszüntetése révén történő esetleges csökkentését;

FELISMERVE, hogy a megfelelőségi ténymegállapítások és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának a felek arra vonatkozó kölcsönös bizalmán kell alapulnia, hogy polgári légi közlekedési szabályozási rendszereik a biztonság megfelelő szintjét biztosítják;

FELISMERVE, hogy az ilyen kölcsönös elfogadás egyik előfeltétele, hogy a felek töretlenül megbízhassanak a másik fél megfelelőségi ténymegállapításokkal kapcsolatos folyamataiban az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területen;

FELISMERVE a felek folyamatos kommunikáción és kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésre irányuló törekvését a polgári légi közlekedés biztonsága és a környezetvédelmi megfelelőség terén;

FELISMERVE a feleknek a polgári légi közlekedés biztonságával és a környezetvédelmi megfelelőséggel kapcsolatos kétoldalú, regionális és többoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeit,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Célkitűzések

E megállapodás célkitűzései a következők:

a)

a felek illetékes hatóságai vagy jóváhagyott szervezetei által tett megfelelőségi ténymegállapítások és kibocsátott tanúsítványok e megállapodás mellékleteiben előírt kölcsönös elfogadásának lehetővé tétele;

b)

a polgári légi közlekedés magas szintű biztonságára és környezetvédelmi megfelelőségére irányuló együttműködés előmozdítása;

c)

a polgári légi közlekedési ágazat multinacionális dimenziójának elősegítése; továbbá

d)

a polgári repüléstechnikai termékek és szolgáltatások szabad mozgásának elősegítése és támogatása.

2. Cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)

„jóváhagyott szervezet”: az e megállapodás hatályához kapcsolódó jogosultságok gyakorlására vonatkozó, valamelyik fél illetékes hatósága által kibocsátott tanúsítvánnyal rendelkező jogi személy;

b)

„tanúsítvány/bizonyítvány”: bármilyen jóváhagyás, engedély vagy egyéb, a megfelelőség elismeréseként kiállított olyan dokumentum, amely szerint egy adott polgári repüléstechnikai termék, egy szervezet, illetve egy jogi vagy természetes személy megfelel valamelyik fél törvényeiben és rendeleteiben meghatározott alkalmazandó követelményeknek;

c)

„polgári repüléstechnikai termék”: bármely polgári légi jármű, légijármű-hajtómű vagy légcsavar; illetve azokra szerelt vagy szerelendő részegység, berendezés vagy alkatrész;

d)

„illetékes hatóság”: a polgári légi közlekedés biztonságáért felelős kormányzati hivatal vagy kormányzati szerv, amelyet valamelyik fél e megállapodás alkalmazásában a következő feladatok ellátására jelöl ki:

i.

annak értékelése, hogy a felügyelete alá tartozó polgári repüléstechnikai termékek, szervezetek, létesítmények, tevékenységek és szolgáltatások megfelelnek-e az adott fél törvényeiben, rendeleteiben és igazgatási rendelkezéseiben meghatározott alkalmazandó követelményeknek;

ii.

az említett követelményeknek való folyamatos megfelelés nyomon követése; valamint

iii.

végrehajtási intézkedések az említett követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében;

e)

„megfelelőségi ténymegállapítások”: a valamelyik fél törvényeiben és rendeleteiben meghatározott alkalmazandó követelményeknek olyan intézkedések eredményeként történő megállapítása, mint a tesztelés, a vizsgálat, a minősítés, a jóváhagyás és a nyomon követés;

f)

„nyomon követés”: valamelyik fél illetékes hatósága által végzett rendszeres ellenőrzés annak megállapítására, hogy az adott fél törvényeiben és rendeleteiben meghatározott alkalmazandó követelményeknek való megfelelés folyamatos-e; valamint

g)

„műszaki megbízott”: az Európai Unió esetében az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: EASA) vagy annak jogutódja, Japán esetében pedig a Földügyi, Infrastrukturális, Közlekedési és Idegenforgalmi Minisztérium Polgári Légiközlekedési Hivatala (a továbbiakban: JCAB) vagy annak jogutódja. Annak ellenére, hogy az EASA és a JCAB az e cikk d) pontjának értelmében vett illetékes hatóságok, e megállapodás és annak mellékletei adott esetben „műszaki megbízottként” hivatkoznak rájuk.

3. Cikk

Hatály és végrehajtás

1.   E megállapodás keretében az együttműködés hatálya az alábbi területekre terjedhet ki:

a)

a polgári repüléstechnikai termékek légialkalmassági bizonyítványai és nyomon követése;

b)

a polgári repüléstechnikai termékek környezetvédelmi tanúsítványai és tesztelése;

c)

a tervezési és gyártási tanúsítványok, valamint a tervező és gyártó szervezetek nyomon követése;

d)

a karbantartó szervezetek tanúsítványai és nyomon követése;

e)

a személyzet engedélyezése és képzése;

f)

a repülésszimulátor-képzettség értékelése;

g)

a légi jármű üzemeltetése; valamint

h)

az 1944. december 7-én Chicagóban aláírt, nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény mellékleteinek hatálya alá tartozó egyéb vonatkozó területek.

2.   Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott egyes területeken való együttműködés érdekében a felek egyedi mellékletet dolgoznak ki, amely ismerteti a megfelelőségi ténymegállapítások és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának feltételeit és módszereit, valamint – szükség esetén – az átmeneti intézkedéseket, amennyiben egyetértenek azzal, hogy polgári repülési szabványaik, szabályaik, gyakorlatuk, eljárásaik és rendszereik olyan, megfelelően egyenértékű biztonsági szintet biztosítanak, amely lehetővé teszi a megfelelőségi ténymegállapítások, valamint az illetékes hatóságaik vagy jóváhagyott szervezeteik által kibocsátott tanúsítványok elfogadását. Az egyedi mellékletre vonatkozó végrehajtási eljárásokat a műszaki megbízottak dolgozzák ki. A felek polgári repülési szabványaiban, szabályaiban, gyakorlataiban, eljárásaiban és rendszereiben mutatkozó technikai különbségeket a mellékletek és a végrehajtási eljárások kezelik.

4. Cikk

Általános kötelezettségek

1.   A felek az e megállapodás mellékleteiben meghatározott feltételeknek megfelelően elfogadják a másik fél illetékes hatóságai vagy jóváhagyott szervezetei által kiadott megfelelőségi ténymegállapításokat és tanúsítványokat.

2.   A felek elfogadhatnak valamely harmadik ország által kiállított jóváhagyásokat, engedélyeket vagy egyéb, a megfelelőség elismeréseként kiállított olyan dokumentumokat, amelyek szerint egy adott polgári repüléstechnikai termék, egy szervezet, illetve egy jogi vagy természetes személy megfelel az adott harmadik ország törvényeiben és rendeleteiben meghatározott alkalmazandó követelményeknek. Az ilyen elfogadás feltételeit a megfelelő mellékletekben kell meghatározni.

3.   E megállapodás egyetlen rendelkezéséből sem következik a felek szabványainak vagy technikai szabályzatainak kölcsönös elfogadása.

4.   A felek biztosítják, hogy megfelelő illetékes hatóságaik képesek legyenek ellátni, és el is lássák az e megállapodásból eredő feladataikat.

5. Cikk

A szabályozási hatáskör fenntartása és védintézkedések

1.   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy korlátozza valamelyik fél következőkre kiterjedő hatáskörét:

a)

a törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedései révén a biztonság és a környezet tekintetében általa megfelelőnek tartott védelmi szint meghatározása;

b)

megfelelő és azonnali intézkedések meghozatala, amennyiben reális kockázata van annak, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely polgári repüléstechnikai termék, szolgáltatás vagy tevékenység:

i.

veszélyeztetheti a biztonságot vagy a környezetet;

ii.

nem felel meg az adott fél alkalmazandó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek; vagy

iii.

egyéb módon nem felel meg az e megállapodás vonatkozó mellékletében meghatározott valamely követelménynek.

2.   Amennyiben valamelyik fél intézkedéseket hoz e cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint, erről az intézkedések meghozatalától számított 15 munkanapon belül indokolással ellátott írásos értesítést küld a másik félnek.

3.   Az e cikk alapján meghozott intézkedések nem minősülnek e megállapodás megsértésének.

6. Cikk

Kapcsolattartás

1.   A felek kijelölnek egy, az e megállapodás végrehajtásában illetékes kapcsolattartót, és értesítik egymást e kapcsolattartó kilétéről. Az illetékes hatóságok közötti kapcsolattartás angol nyelven történik.

2.   E megállapodás hatálybalépésekor a felek értesítik egymást az illetékes hatóságok jegyzékéről, majd ezt követően minden szükséges alkalommal a frissített jegyzékről.

7. Cikk

Átláthatóság, szabályozási együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás

1.   A felek biztosítják, hogy a másik fél folyamatosan tájékoztatást kapjon az e megállapodással kapcsolatos törvényeikről és rendeleteikről, valamint azok jelentős módosításairól.

2.   Amennyire lehetséges, a felek értesítik egymást vonatkozó jogszabályaik, rendeleteik, előírásaik, követelményeik és tanúsítási rendszerük tervezett jelentős módosításairól, amennyiben ezek a módosítások hatással lehetnek e megállapodásra. Amennyire lehetséges, az adott fél lehetőséget biztosít a másik félnek arra, hogy az véleményt nyilváníthasson az ilyen módosításokkal kapcsolatban, és ezeket a véleményeket kellőképpen figyelembe veszi.

3.   A biztonsági kérdések kivizsgálása és megoldása érdekében a felek illetékes hatóságai lehetővé tehetik egymás illetékes hatóságai számára a felügyeleti tevékenységeikben megfigyelőként történő részvételt a vonatkozó mellékletben meghatározottak szerint.

4.   Nyomon követés és vizsgálat céljából az adott fél illetékes hatóságai – amennyiben szükséges – segítséget nyújtanak a másik fél illetékes hatóságainak, és akadálytalan hozzáférést biztosítanak a felügyeletük alatt álló szabályozott szervezetekhez.

5.   Annak biztosítása érdekében, hogy a felek töretlenül megbízhassanak egymás megfelelőségi ténymegállapításokkal kapcsolatos folyamataiban, bármely műszaki megbízott megfigyelőként részt vehet egy másik műszaki megbízott felügyeleti tevékenységeiben az e megállapodás mellékleteiben meghatározott eljárásoknak megfelelően.

8. Cikk

A biztonsági adatok cseréje

A felek a 10. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül és alkalmazandó jogszabályaikra is figyelemmel:

a)

kérésre kellő időben tájékoztatják egymást a műszaki megbízottjaik számára hozzáférhető, balesetekkel, súlyos eseményekkel vagy rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos adatokról, amelyek az e megállapodás mellékleteinek hatálya alá tartozó polgári repüléstechnikai termékekkel, szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel összefüggésben merülnek fel; továbbá

b)

a műszaki megbízottak döntése alapján egyéb biztonsági adatokat is megosztanak egymással.

9. Cikk

Együttműködés a végrehajtási tevékenységekben

A felek műszaki megbízottjaikon vagy illetékes hatóságaikon keresztül kérésre, az alkalmazandó törvények és rendeletek betartásával, valamint a szükséges erőforrások rendelkezésre állásától függően kölcsönösen együttműködnek és segítséget nyújtanak egymásnak az e megállapodás hatálya alá tartozó törvények vagy rendeletek állítólagos vagy feltételezett megsértésével kapcsolatos vizsgálatok vagy végrehajtási tevékenységek során. Ezenkívül a felek időben értesítik egymást minden közös érdekű vizsgálatról.

10. Cikk

Titoktartás, valamint az adatok és információk védelme

1.   A felek törvényeiknek és rendeleteiknek megfelelően megőrzik az e megállapodás alapján a másik féltől kapott adatok és információk titkosságát. Az információt fogadó fél ezeket az adatokat és információkat csak e megállapodás céljaira használhatja fel.

2.   A felek törvényeiknek és rendeleteiknek megfelelően nem hozzák harmadik fél, illetve a nyilvánosság tudomására az e megállapodás alapján egymástól kapott olyan adatokat és információkat, amelyek üzleti titoknak, szellemi tulajdonnak, bizalmas kereskedelmi vagy pénzügyi információknak, védett adatoknak minősülnek, vagy egy folyamatban lévő vizsgálattal kapcsolatosak, és ezt nem engedélyezik illetékes hatóságaiknak sem. Ezért az ilyen adatok és információk bizalmasnak minősülnek.

3.   Amikor valamelyik fél vagy annak illetékes hatósága adatokat és információkat bocsát a másik fél vagy annak illetékes hatósága rendelkezésére, akkor kijelölheti, hogy mely adatok és információk minősüljenek bizalmasnak és nyilvánosságra nem hozandónak. E célból az említett fél vagy annak illetékes hatósága az ilyen adatokat vagy információkat egyértelműen bizalmasként jelöli meg.

4.   Ha valamelyik fél nem ért egyet a másik fél vagy annak illetékes hatósága általi, e cikk (3) bekezdése szerinti kijelöléssel, az ügy tisztázása érdekében konzultációt kérhet a másik féltől a 16. cikk rendelkezéseinek megfelelően.

5.   A felek minden észszerű elővigyázatossági intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az e megállapodás alapján kapott adatokat és információkat megvédjék a jogosulatlan nyilvánosságra hozataltól.

6.   Az a fél, amelyik e megállapodás szerint adatokat és információkat kap a másik féltől, nem szerezhet tulajdonjogokat a másik féltől történő átvétel okán a szóban forgó adatok és információk tekintetében.

11. Cikk

A felek vegyes bizottsága

1.   Mindkét fél képviselőiből vegyes bizottság jön létre, amely a megállapodás hatékony végrehajtásáért felelős szerv. A vegyes bizottság konszenzussal hozza meg határozatait és teszi meg ajánlásait. A vegyes bizottság rendszeres időközönként, bármelyik fél kérésére, a felek társelnöksége alatt ülésezik.

2.   A vegyes bizottság az e megállapodás végrehajtását érintő bármely kérdéssel foglalkozhat. Felelősségi körébe tartoznak különösen a következők:

a)

a felek között e megállapodás végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdések rendezése;

b)

az e megállapodás végrehajtásának javítására alkalmas lehetőségek mérlegelése, és adott esetben ajánlások megtétele a felek részére az e megállapodás 20. cikk szerinti módosítására vonatkozóan;

c)

új mellékletek elfogadása, illetve meglévő mellékletek módosítása vagy hatályon kívül helyezése a 20. cikk (7) bekezdésének megfelelően; valamint

d)

adott esetben a 3. cikkben említett, az együttműködés valamennyi területén folytatott munka eljárásaira vonatkozó határozatok meghozatala.

3.   A vegyes bizottságnak törekednie kell eljárási szabályzata kidolgozására és elfogadására az e megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül.

12. Cikk

A költségek megtérülése

A feleknek törekedniük kell annak biztosítására, hogy az általuk vagy a műszaki megbízottjaik által az e megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységgel foglalkozó jogi vagy természetes személyekre kiszabott díjak vagy illetékek igazságosak, észszerűek és a nyújtott szolgáltatásokkal arányosak legyenek, valamint ne akadályozzák a kereskedelmet.

13. Cikk

Más megállapodások és előzetes megállapodások

1.   Ez a megállapodás a hatálybalépésétől kezdődően felváltja az Európai Unió tagállamai és Japán között a légi közlekedés biztonságáról létrejött kétoldalú megállapodásokat és megegyezéseket az e megállapodás által érintett valamennyi olyan tárgy tekintetében, amelyet a 3. cikk rendelkezéseivel összhangban hajtottak végre.

2.   A 20. cikk (2) bekezdése szerinti ideiglenes alkalmazás időszakára az Európai Unió tagállamai és Japán között a légi közlekedés biztonságáról létrejött kétoldalú megállapodások és megegyezések felfüggesztésre kerülnek az e megállapodás által érintett valamennyi olyan tárgy tekintetében, amelyet a 3. cikk rendelkezéseivel összhangban hajtottak végre.

3.   A műszaki megbízottak megteszik a szükséges intézkedéseket a köztük fennálló előzetes megállapodások felülvizsgálata vagy megszüntetése érdekében.

4.   E cikk (1) és (2) bekezdésére is figyelemmel az e megállapodásban foglaltak nem érintik a felek más nemzetközi megállapodások szerinti jogait és kötelezettségeit.

14. Cikk

Alkalmazás

Ezt a megállapodást egyrészről az Európai Unió polgári légi közlekedési szabályozási rendszerére, másrészről Japán polgári légi közlekedési szabályozási rendszerére kell alkalmazni, kivéve, ha a mellékletek erről másképpen rendelkeznek.

15. Cikk

Harmadik országok részvétele

A felek közös célja e megállapodás előnyeinek maximalizálása harmadik országoknak az e megállapodás szerinti együttműködésben való esetleges részvétele révén. E célból a 11. cikk szerint létrehozott vegyes bizottság adott esetben mérlegelheti az ilyen részvétel feltételeit és eljárásait, és fontolóra veheti a megállapodás esetlegesen szükséges módosításait is.

16. Cikk

Konzultációk és vitarendezés

1.   A felek minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy – többek között a 11. cikk alapján létrehozott vegyes bizottság ülésein – konzultáció útján rendezzék az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltéréseket.

2.   A műszaki megbízottak minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy konzultáció útján rendezzék a 3. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási eljárások értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltéréseket. Abban az esetben, ha az ilyen nézeteltérés nem oldódik meg a műszaki megbízottak közötti konzultáció útján, a nézeteltérést bármely műszaki megbízott a felek elé utalhatja, akik – többek között a vegyes bizottság ülésein – konzultálnak a kérdésről.

3.   E cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül, a felek az e megállapodással kapcsolatban felmerülő valamennyi kérdésre vonatkozóan konzultációt kérhetnek a másik féltől. A felek az ilyen megkeresést követő 45 napon belül konzultációt kezdenek az általuk megállapított időpontban. E konzultációra a vegyes bizottság ülésein kerülhet sor.

17. Cikk

A kölcsönös elfogadási kötelezettségek felfüggesztése

1.   A felek jogosultak részben vagy teljes egészében felfüggeszteni a 4. cikk (1) bekezdése szerinti elfogadási kötelezettségeiket, amennyiben a másik fél súlyosan megsérti az e megállapodás szerinti kötelezettségeit.

2.   Az elfogadási kötelezettségei felfüggesztésére vonatkozó jogának gyakorlása előtt az adott fél a 16. cikknek megfelelően konzultációt kér, hogy a másik féltől korrekciós intézkedések meghozatalát kérje. A konzultációk során a felek adott esetben mérlegelik a felfüggesztés következményeit.

3.   Az adott fél csak akkor gyakorolhatja az e cikk szerinti jogokat, ha a másik fél a megbeszéléseket követő megfelelő határidőn belül nem teszi meg a korrekciós intézkedéseket. Ha valamelyik fél gyakorolja a jogot, írásban értesíti a másik felet arról a szándékáról, hogy az elfogadási kötelezettségeket felfüggeszti, és részletesen megindokolja a felfüggesztést.

4.   A felfüggesztés az értesítés időpontjától számított 30 nap elteltével hatályosul, kivéve ha a felfüggesztést kezdeményező fél ezen időszak vége előtt írásban értesíti a másik felet az értesítés visszavonásáról.

5.   A felfüggesztés nem érinti a másik fél illetékes hatóságai és jóváhagyott szervezetei által a felfüggesztés hatályosulása előtt végzett megfelelőségi ténymegállapítások és kibocsátott tanúsítványok érvényességét. Bármely ilyen hatályosult felfüggesztés azonnal megszüntethető a felek diplomáciai jegyzékváltását követően.

18. Cikk

Címsorok

E megállapodás cikkeinek címsorai kizárólag a hivatkozás megkönnyítését szolgálják, és nem irányadóak e megállapodás értelmezése szempontjából.

19. Cikk

Mellékletek

E megállapodás mellékletei e megállapodás elválaszthatatlan részét képezik, és az e „megállapodásra” történő hivatkozások – eltérő rendelkezés hiányában – magukban foglalják a mellékletekre történő hivatkozásokat is.

20. Cikk

Hatálybalépés, ideiglenes alkalmazás, megszűnés és módosítás

1.   Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amelyen a szerződő felek diplomáciai jegyzékváltás útján megerősítik, hogy befejezték az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaikat.

2.   Ez a megállapodás az aláírásának napjától a hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazandó, összhangban a felek törvényeivel és rendeleteivel.

3.   A másik fél számára írásban küldött értesítéssel, hat hónapos felmondási idő mellett bármelyik fél felmondhatja ezt a megállapodást, kivéve ha a felek ezen időszak vége előtt közös megegyezéssel visszavonják a szóban forgó értesítést.

4.   Az e megállapodás felmondásáról szóló értesítést követően a felmondás hatályosulásáig a felek továbbra is eleget tesznek az e megállapodásból fakadó kötelezettségeiknek.

5.   E megállapodás felmondása nem érinti az e megállapodás feltételei szerinti illetékes hatóságok vagy jóváhagyott szervezetek által kibocsátott tanúsítványok érvényességét.

6.   A felek írásbeli megállapodás útján módosíthatják ezt a megállapodást. Az ilyen módosítás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek diplomáciai jegyzékváltás útján megerősítették, hogy befejezték az e módosítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaikat.

7.   A (6) bekezdés ellenére, az új mellékletek elfogadása, illetve a meglévő mellékletek módosítása vagy hatályon kívül helyezése azon a napon lép hatályba, amikor az Európai Unió megkapja a japán kormánynak a szükséges belső eljárások befejezéséről szóló írásbeli értesítését.

21. Cikk

Hiteles szövegek

1.   E megállapodás egy-egy eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint japán nyelven; e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

2.   Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

FENTIEK HITELÉÜL a szabályszerű felhatalmazással rendelkező alulírottak ezt a megállapodást aláírták.

Image 1

Image 2

Image 3

1. MELLÉKLET

LÉGIALKALMASSÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÚSÍTÁS

A. Szakasz

Általános rendelkezések

1. Cikk

Célkitűzés és hatály

1.   Ez a melléklet, mely a megfelelőségi ténymegállapítások és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának feltételeit és módszereit rögzíti, az e megállapodás 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban a következő területeken folytatott együttműködésre vonatkozóan került kidolgozásra:

a)

a polgári repüléstechnikai termékek légialkalmassági bizonyítványai és nyomon követése e megállapodás 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint;

b)

a polgári repüléstechnikai termékek környezetvédelmi tanúsítványai és tesztelése e megállapodás 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint; valamint

c)

a tervező és gyártó szervezetek tervezési és gyártási tanúsítványai és nyomon követése e megállapodás 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint;

2.   Az (1) bekezdéstől eltérve, a használt légi járművektől eltérő használt polgári repüléstechnikai termékek nem tartoznak e melléklet hatálya alá.

2. Cikk

Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

a)

„üzemképességi tanúsítvány”: az exportáló fél illetékes hatósága vagy jóváhagyott szervezete által kibocsátott tanúsítvány, amely szerint a légi járműtől eltérő új polgári repüléstechnikai termék megfelel az exportáló fél által jóváhagyott tervnek, és biztonságos üzemeltetésre alkalmas állapotban van;

b)

„tanúsító hatóság”: az exportáló fél műszaki megbízottja, aki a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 8. mellékletében meghatározott, a tervező állam felelősségét viselő hatóságként eljárva a polgári repüléstechnikai termék tervezési tanúsítványát kiállítja;

c)

„tervezési tanúsítvány”: az egyik fél műszaki megbízottja vagy jóváhagyott szervezete által annak elismeréseként kibocsátott tanúsítvány, hogy valamely polgári repüléstechnikai termék terve vagy tervének megváltoztatása megfelel a légialkalmassági követelményeknek és – adott esetben – a környezetvédelmi követelményeknek, különösen az adott fél törvényeiben, rendeleteiben és igazgatási rendelkezéseiben meghatározott zajkibocsátás, üzemanyag-kieresztés vagy kipufogógáz-kibocsátás tekintetében;

d)

„tervezéssel kapcsolatos üzemeltetési követelmények”: a polgári repüléstechnikai termék tervezési jellemzőit vagy tervezési adatait befolyásoló, a polgári repüléstechnikai termék üzemeltetésével vagy karbantartásával kapcsolatos üzemeltetési, többek között környezetvédelmi követelmények, amelyek alkalmassá teszik egy bizonyos fajta üzemeltetésre;

e)

„export”: az a folyamat, amely során az egyik fél polgári légi közlekedési szabályozási rendszeréből polgári repüléstechnikai terméket bocsátanak ki a másik fél polgári légi közlekedési szabályozási rendszerébe;

f)

„légialkalmassági exportbizonyítvány”: az exportáló fél illetékes hatósága által, vagy használt légi jármű esetében a terméket exportáló lajstromozó állam illetékes hatósága által annak elismeréseként kiállított tanúsítvány, hogy a légi jármű megfelel az importáló fél által bejelentett alkalmazandó légialkalmassági és környezetvédelmi követelményeknek;

g)

„exportáló fél”: az a fél, amelynek polgári légi közlekedési szabályozási rendszeréből polgári repüléstechnikai terméket exportálnak;

h)

„import”: az a folyamat, amely során az egyik fél polgári légi közlekedési szabályozási rendszeréből exportált polgári repüléstechnikai terméket befogadják a másik fél polgári légi közlekedési szabályozási rendszerébe;

i)

„importáló fél”: az a fél, amelynek polgári légi közlekedési szabályozási rendszerébe polgári repüléstechnikai terméket importálnak;

j)

„nagyobb változás/változtatás”: a típustervnek a kisebb változtatástól eltérő megváltoztatása;

k)

„kisebb változás/változtatás”: a típusterv olyan megváltoztatása, amelynek nincs észlelhető hatása a tömegre, az egyensúlyra, a szerkezeti szilárdságra, a megbízhatóságra, az üzemeltetési jellemzőkre, a zajszintre, a tüzelőanyag-kieresztésre, az égéstermék-kibocsátásra vagy a polgári repüléstechnikai termék légialkalmasságát befolyásoló egyéb tulajdonságokra;

l)

„üzemeltetési alkalmassági adatok”: meghatározott típusú légi járművek azon típusspecifikus működési szempontjainak támogatásához és lehetővé tételéhez szükséges adatkészlet, amelyet az Európai Unió polgári légi közlekedési szabályozási rendszere szabályoz. Ez az adatkészlet, melyet a légi járműre vonatkozó típusalkalmassági bizonyítvány kérelmezője vagy jogosultja állít össze, részét képezi a típusalkalmassági bizonyítványnak. Az Európai Unió polgári légi közlekedési szabályozási rendszerében a típusalkalmassági bizonyítvány vagy a korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány iránti első kérelemnek tartalmaznia kell az adott légijármű-típus tekintetében az üzemeltetési alkalmassági adatok jóváhagyása iránti kérelmet is, vagy azt egy későbbi időpontban ki kell egészíteni egy ilyen kérelemmel;

m)

„gyártási jóváhagyás”: valamelyik fél illetékes hatósága által a polgári repüléstechnikai termékeket előállító gyártó számára annak elismeréseként kibocsátott tanúsítvány, hogy a gyártó megfelel az adott fél polgári repüléstechnikai termékek gyártására vonatkozó törvényeiben, rendeleteiben és igazgatási rendelkezéseiben meghatározott alkalmazandó követelményeknek;

n)

„egyedi gyártási jóváhagyás”: a polgári repüléstechnikai termék gyártója részére kiadott olyan gyártási jóváhagyás, amely nem képezi a gyártási jóváhagyásnak a gyártó valamely kapcsolt szervezetére történő kiterjesztését;

o)

„műszaki végrehajtási eljárások”: e mellékletre vonatkozó azon végrehajtási eljárások, amelyeket a műszaki megbízottak e megállapodás 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban dolgoznak ki; továbbá

p)

„hitelesítő hatóság”: az importáló fél azon műszaki megbízottja, aki az e mellékletben meghatározottak szerint automatikusan elfogadja vagy hitelesíti a tanúsító hatóság vagy egy jóváhagyott szervezet által kiállított tervezési tanúsítványt.

B. Szakasz

Tanúsítási felügyelőtestület

3. Cikk

Létrehozás és összetétel

1.   A műszaki megbízottak társelnökletével létrejön az e megállapodás 11. cikke alapján létrehozott vegyes bizottságnak felelős Tanúsítási Felügyelőtestület, amely az e melléklet hatékony végrehajtásáért felelős műszaki koordinációs testület. A testület a felek műszaki megbízottjainak képviselőiből áll, és megbízatása teljesítésének megkönnyítésére további résztvevőket hívhat meg.

2.   A Tanúsítási Felügyelőtestület rendszeres időközönként, bármelyik műszaki megbízott kérésére ülésezik, és konszenzussal hozza meg határozatait, illetve teszi meg ajánlásait. A testület kidolgozza és elfogadja eljárási szabályzatát.

4. Cikk

Megbízatás

A Tanúsítási Felügyelőtestület megbízatása különösen a következőkre terjed ki:

a)

az e melléklet 6. cikkében említett műszaki végrehajtási eljárások kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata;

b)

információcsere a fontosabb biztonsági aggályokról, és adott esetben cselekvési tervek kidolgozása ezek megoldására;

c)

az illetékes hatóságok hatáskörébe tartozó azon műszaki kérdések megoldása, amelyek befolyásolják e melléklet végrehajtását;

d)

adott esetben hatékony eszközök kidolgozása a biztonsági és környezetvédelmi követelmények, a tanúsítási rendszerek, a minőségbiztosítás és a szabványosítási rendszerek tekintetében történő együttműködés, támogatás és információcsere érdekében;

e)

az e mellékletre vonatkozó módosítási javaslatok benyújtása a vegyes bizottságnak;

f)

e melléklet 29. cikke rendelkezéseinek megfelelően azon eljárások meghatározása, amelyek biztosítják a felek töretlen bizalmának fenntartását a másik fél megfelelőségi ténymegállapításokkal kapcsolatos folyamataiban;

g)

az f) pontban említett eljárások végrehajtásának elemzése és az azokkal kapcsolatos intézkedések megtétele; valamint

h)

megoldatlan kérdések jelentése a vegyes bizottság felé, és a vegyes bizottság e melléklet tekintetében hozott határozatai végrehajtásának biztosítása.

C. Szakasz

Végrehajtás

5. Cikk

A tervezési tanúsítás, a gyártási tanúsítás és az exportbizonyítványok tekintetében illetékes hatóságok

1.   A tervezési tanúsítás tekintetében az illetékes hatóságok a következők:

a)

az Európai Unió részéről: az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége; valamint

b)

Japán részéről: a japán Földügyi, Infrastrukturális, Közlekedési és Idegenforgalmi Minisztérium Polgári Légiközlekedési Hivatala.

2.   A gyártási tanúsítás és az exportbizonyítványok tekintetében az illetékes hatóságok a következők:

a)

az Európai Unió részéről: az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége, valamint az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságai. A használt légi járművekre vonatkozó exportbizonyítványok esetében a légi jármű azon lajstromozó államának illetékes hatósága, ahonnan a légi jármű exportálásra került; valamint

b)

Japán részéről: a japán Földügyi, Infrastrukturális, Közlekedési és Idegenforgalmi Minisztérium Polgári Légiközlekedési Hivatala.

6. Cikk

Műszaki végrehajtási eljárások

1.   A műszaki megbízottak a Tanúsítási Felügyelőtestület keretében műszaki végrehajtási eljárásokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a felek illetékes hatóságai közötti kommunikációs tevékenységekre vonatkozó eljárások meghatározása révén különleges eljárásokat hozzanak létre e melléklet végrehajtásának elősegítésére.

2.   A műszaki végrehajtási eljárások az e megállapodás 3. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint kezelik a felek e melléklet végrehajtásához kapcsolódó polgári repülési szabványai, szabályai, gyakorlatai, eljárásai és rendszerei közötti különbségeket is.

7. Cikk

Bizalmas és védett adatok és információk cseréje és védelme

1.   Az e melléklet végrehajtása keretében kicserélt adatok és információk az e megállapodás 10. cikke szerinti rendelkezések hatálya alá tartoznak.

2.   A hitelesítési eljárás során kicserélt adatoknak és információknak jellegükben és tartalmukban arra kell korlátozódniuk, ami az alkalmazandó műszaki előírásoknak való megfelelőség igazolása céljából szükséges a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint.

3.   A felek illetékes hatóságai közötti, az adat- és információcserére vonatkozó bármely nézeteltérést a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint kell kezelni. A felek fenntartják a jogot arra, hogy a nézeteltérést – az abban való döntés végett – a Tanúsítási Felügyelőtestület elé utalják.

D. Szakasz

Tervezési tanúsítás

8. Cikk

Általános elvek

1.   Ez a szakasz az e melléklet hatálya alá tartozó tervezési tanúsítványokat és azok módosításait tárgyalja, különös tekintettel a következőkre:

a)

típusalkalmassági bizonyítványok;

b)

típusjóváhagyások és specifikáció-jóváhagyások;

c)

kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványok;

d)

javításiterv-jóváhagyások;

e)

műszakiszabványutasítás-jóváhagyások; valamint

f)

korlátozott típusalkalmassági bizonyítványok. A műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottaknak megfelelően a korlátozott típusalkalmassági bizonyítványokat a műszaki megbízottak állítják ki, és a velük kapcsolatos teendőket eseti alapon a műszaki megbízottak látják el.

2.   Azt a tervezési tanúsítványt vagy módosítást, amelyet a tanúsító hatóság kibocsátott, illetve jóváhagyott, vagy amelynek kibocsátása, illetve jóváhagyása folyamatban van, a hitelesítő hatóság – figyelemmel részvételének az e melléklet 12. cikkében említett mértékére – hitelesíti vagy automatikusan elfogadja, összhangban az e mellékletben meghatározott feltételekkel és a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint, ideértve a tanúsítványok automatikus elfogadásának és hitelesítésének azokban rögzített módozatait is.

3.   E melléklet végrehajtása érdekében a felek biztosítják, hogy polgári légi közlekedési szabályozási rendszereikben a tervező szervezetek tanúsítási eljárása keretében megfelelően ellenőrzik azt, hogy a tervezésért felelős szervezetek alkalmasak feladataik ellátására.

9. Cikk

Hitelesítési eljárás

1.   A polgári repüléstechnikai termék tervezési tanúsítványának hitelesítésére vonatkozó kérelmet a tanúsító hatóságon keresztül a hitelesítő hatósághoz kell benyújtani, a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint.

2.   A tanúsító hatóság biztosítja, hogy a hitelesítő hatóság megkapja a tervezési tanúsítvány hitelesítéséhez szükséges valamennyi releváns adatot és információt, a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint.

3.   A tervezési tanúsítvány hitelesítésére vonatkozó kérelem beérkezését követően a hitelesítő hatóság meghatározza a hitelesítés alapjául szolgáló tanúsítási feltételrendszert e melléklet 11. cikkének megfelelően, valamint a hitelesítő hatóságnak a hitelesítési folyamatban való részvételének mértékét e melléklet 12. cikkének megfelelően.

4.   A hitelesítés során a hitelesítő hatóság – a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint – a lehető legnagyobb mértékben támaszkodik a tanúsító hatóság által végzett műszaki értékelésekre, tesztekre, vizsgálatokra és ténymegállapításokra.

5.   A hitelesítő hatóság a tanúsító hatóság által szolgáltatott releváns adatok és információk megvizsgálását követően kiadja a hitelesített polgári repüléstechnikai termékre vonatkozó tervezési tanúsítványt (a továbbiakban: hitelesített tervezési tanúsítvány), amennyiben:

a)

megerősítést nyert, hogy a tanúsító hatóság kiállította a polgári repüléstechnikai termékre vonatkozó saját tervezési tanúsítványát;

b)

a tanúsító hatóság kijelentette, hogy a polgári repüléstechnikai termék megfelel az e melléklet 11. cikkében említett, a hitelesítés alapjául szolgáló tanúsítási feltételrendszernek;

c)

a hitelesítő hatóság által végrehajtott hitelesítési folyamat során felmerült valamennyi kérdést megoldották; valamint

d)

a kérelmező teljesítette a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott további adminisztratív követelményeket.

6.   A felek biztosítják, hogy a hitelesített tervezési tanúsítvány beszerzése és megtartása érdekében a kérelmező megőrizze és a tanúsító hatóság rendelkezésére bocsássa a tanúsított polgári repüléstechnikai termékre vonatkozó összes releváns tervezési információt, rajzot és tesztelési jelentést, ideértve a vizsgálati jegyzőkönyveket is, abból a célból, hogy megadja a polgári repüléstechnikai termék folyamatos légialkalmassága és az alkalmazandó környezetvédelmi követelményeknek való megfelelése biztosításához szükséges információkat.

10. Cikk

A tervezési tanúsítványok hitelesítésének módozatai

1.   Az Európai Unió mint tanúsító hatóság által kiállított típusalkalmassági bizonyítványokat Japán mint hitelesítő hatóság hitelesíti. Bizonyos, a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott adatok automatikusan elfogadásra kerülnek. Ezen adatok adott esetben magukban foglalják a következő dokumentumokat:

a)

hajtóműszerelési utasítás (hajtóműre vonatkozó típusalkalmassági bizonyítvány esetében);

b)

szerkezetjavítási kézikönyv;

c)

az elektromos vezetékrendszerek folyamatos légialkalmasságára vonatkozó utasítás; valamint

d)

súlykiegyenlítési kézikönyv.

2.   Az Európai Unió mint tanúsító hatóság által kiállított jelentős kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokat és jelentős nagyobb változtatásokra vonatkozó jóváhagyásokat Japán mint hitelesítő hatóság hitelesíti. Főszabály szerint egy észszerűsített hitelesítési folyamatot kell alkalmazni, amely a műszaki megismerésre korlátozódik, és nem foglalja magában a hitelesítő hatóságnak a kérelmező megfelelőség-bizonyítási tevékenységeibe való bevonását, kivéve, ha a műszaki megbízottak erről eseti alapon másként döntenek.

3.   A Japán mint tanúsító hatóság által kiállított típusalkalmassági bizonyítványokat, valamint légijármű-hajtóművekre és légcsavarokra vonatkozó típusjóváhagyásokat az Európai Unió mint hitelesítő hatóság hitelesíti.

4.   A Japán mint tanúsító hatóság által kiállított, a légijármű-hajtóműtől vagy légcsavartól eltérő polgári repüléstechnikai termékekre vonatkozó típusjóváhagyásokat, kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokat és nagyobb változtatásokra, nagyobb javításokra és specifikációkra vonatkozó jóváhagyásokat az Európai Unió mint hitelesítő hatóság hitelesíti. Egy észszerűsített hitelesítési folyamat alkalmazható, amely a műszaki megismerésre korlátozódik, és nem foglalja magában a hitelesítő hatóságnak a kérelmező megfelelőség-bizonyítási tevékenységeibe való bevonását, kivéve, ha a műszaki megbízottak erről eseti alapon másként döntenek.

11. Cikk

A hitelesítés alapjául szolgáló tanúsítási feltételrendszer

1.   Egy polgári repüléstechnikai termék tervezési tanúsítványának hitelesítése során a hitelesítés alapjául szolgáló tanúsítási feltételrendszer meghatározásához a hitelesítő hatóság az általa képviselt fél törvényeiben, rendeleteiben és igazgatási rendelkezéseiben meghatározott alábbi követelményekre hivatkozik:

a)

egy hasonló polgári repüléstechnikai termékre vonatkozó, a kérelem tényleges időpontjában hatályos légialkalmassági követelmények, amelyeket a tanúsító hatóság határozott meg, és amelyeket adott esetben kiegészítenek a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott további műszaki feltételek; valamint

b)

a polgári repüléstechnikai termékre vonatkozó, a hitelesítő hatósághoz benyújtott hitelesítési kérelem időpontjában hatályos környezetvédelmi követelmények.

2.   A hitelesítő hatóság adott esetben meghatározza:

a)

az alkalmazandó követelmények alóli mentességet;

b)

az alkalmazandó követelményektől történő eltérést; vagy

c)

azon kompenzáló tényezőket, amelyek egyenértékű biztonságot nyújtanak, ha az alkalmazandó követelmények nem teljesülnek.

3.   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeken kívül a hitelesítő hatóság meghatározza mindazon különleges feltételeket, amelyek akkor alkalmazandók, ha a vonatkozó légialkalmassági alapkövetelmények, törvényi, rendeleti és igazgatási rendelkezések nem tartalmaznak elégséges vagy megfelelő biztonsági követelményeket a polgári repüléstechnikai termék tekintetében, mivel:

a)

a polgári repüléstechnikai termék új vagy szokatlan tervezési sajátosságokkal rendelkezik azokhoz a tervezési módszerekhez képest, amelyeken az alkalmazandó légialkalmassági alapkövetelmények, törvények, rendeletek és igazgatási rendelkezések alapulnak;

b)

a polgári repüléstechnikai termék szándékolt rendeltetése nem szokványos; vagy

c)

a használatban lévő más hasonló polgári repüléstechnikai termékekkel vagy hasonló kialakítási jellemzőkkel rendelkező polgári repüléstechnikai termékekkel kapcsolatban rendelkezésre álló tapasztalatok igazolták, hogy létrejöhetnek nem biztonságos állapotok.

4.   A mentességek, eltérések, kompenzáló tényezők vagy különleges feltételek meghatározása során a hitelesítő hatóság gondosan mérlegeli a tanúsító hatóság által alkalmazott mentességeket, eltéréseket, kompenzáló tényezőket vagy különleges feltételeket, és annak hitelesítendő termékeire vonatkozóan nem támaszt szigorúbb követelményeket, mint saját hasonló termékeivel szemben. A hitelesítő hatóság minden ilyen mentességről, eltérésről, kompenzáló tényezőről vagy különleges feltételről értesíti a tanúsító hatóságot.

12. Cikk

A hitelesítő hatóság részvételének mértéke

1.   Az egyik fél hitelesítő hatóságának az e melléklet 9. cikkében említett, a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott hitelesítési folyamatokban való részvételének mértékét elsősorban az alábbiak határozzák meg:

a)

a másik fél illetékes hatóságának tapasztalata és nyilvántartásai tanúsító hatóságként;

b)

a hitelesítő hatóság által a másik fél illetékes hatóságával közösen végrehajtott korábbi hitelesítési tevékenységek során szerzett tapasztalat;

c)

a hitelesítendő terv jellege;

d)

a kérelmező teljesítménye és tapasztalata a hitelesítő hatósággal kapcsolatban; valamint

e)

az e melléklet 28. és 29. cikkében említett minősítési követelmények értékelésének eredménye.

2.   A hitelesítő hatóság a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint speciális eljárásokat és vizsgálatot végez – különös tekintettel a tanúsító hatóság folyamataira és módszereire – az adott termékkategória első hitelesítése folyamán.

3.   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott elvek hatékony végrehajtását a Tanúsítási Felügyelőtestület a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott mutatók alkalmazásával rendszeresen méri, nyomon követi és felülvizsgálja.

13. Cikk

Automatikus elfogadási eljárás

1.   Automatikus elfogadás tárgyát képező tervezési tanúsítvány esetében a hitelesítő hatóság mindenfajta hitelesítés nélkül elfogadja a tanúsító hatóság által kiadott tervezési tanúsítványokat. Ilyenkor a hitelesítő hatóság a tervezési tanúsítványt az általa képviselt fél törvényei, rendeletei és igazgatási rendelkezései szerint kiállított tanúsítvánnyal egyenértékűnek ismeri el, és nem bocsát ki saját megfelelő tanúsítványt.

2.   Az Európai Unió műszaki megbízottja mint tanúsító hatóság által kiállított jelentős kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokat, nem jelentős nagyobb változtatásokra vagy nem jelentős nagyobb javításokra vonatkozó jóváhagyásokat, valamint műszakiszabványutasítás-jóváhagyásokat Japán műszaki megbízottja mint hitelesítő hatóság automatikusan elfogadja.

3.   Az Európai Unió műszaki megbízottja mint tanúsító hatóság vagy egy, az uniós jog szerint jóváhagyott szervezet által elfogadott kisebb változtatásokat vagy kisebb javításokat Japán műszaki megbízottja mint hitelesítő hatóság automatikusan elfogadja.

4.   A Japán műszaki megbízottja mint tanúsító hatóság vagy egy, a japán jog szerint jóváhagyott szervezet által elfogadott kisebb változtatásokat vagy kisebb javításokat az Európai Unió műszaki megbízottja mint hitelesítő hatóság automatikusan elfogadja.

14. Cikk

A 10. és 13. cikkre vonatkozó végrehajtási rendelkezések

1.   A kisebb, illetve nagyobb változás kategóriába történő besorolást a tanúsító hatóság végzi az e melléklet szerinti fogalommeghatározásoknak megfelelően, a tanúsító hatóság alkalmazandó szabályainak és eljárásainak megfelelően értelmezve azokat.

2.   Annak meghatározásakor, hogy egy adott kiegészítő típusalkalmassági bizonyítvány vagy nagyobb változás jelentős-e vagy sem, a tanúsító hatóság figyelembe veszi az összes korábbi tervváltoztatást és a polgári repüléstechnikai termék típusalkalmassági bizonyítványába foglalt alkalmazandó tanúsítási specifikáció összes módosítását. Automatikusan jelentősnek minősülnek azon változások, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumok egyikének:

a)

az általános kialakítás vagy a szerkezeti felépítés megváltozik; vagy

b)

a megváltoztatandó polgári repüléstechnikai termék tanúsításakor használt feltételezések érvényüket vesztik.

15. Cikk

A tervezési tanúsítvány átruházása

Abban az esetben, ha a tervezési tanúsítvány jogosultja átruházza tervezési tanúsítványát egy másik szervezetre, a tanúsító hatóság haladéktalanul értesíti a hitelesítő hatóságot az átruházásról, és a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott, a tervezési tanúsítványok átruházására vonatkozó eljárást alkalmazza.

16. Cikk

A tervezéssel kapcsolatos üzemeltetési követelmények

1.   A műszaki megbízottak gondoskodnak arról, hogy – szükség esetén – sor kerüljön a tervezéssel kapcsolatos üzemeltetési követelményekre vonatkozó adatok és információk cseréjére a hitelesítési folyamat során.

2.   A műszaki megbízottak döntésétől függően a hitelesítő hatóság bizonyos tervezéssel kapcsolatos üzemeltetési követelményekre vonatkozóan elfogadhatja a tanúsító hatóság megfelelőségi nyilatkozatát a hitelesítési folyamat során.

17. Cikk

Típusspecifikus üzemeltetési dokumentumok és adatok

1.   A típusalkalmassági bizonyítvány jogosultja által szolgáltatott bizonyos típusspecifikus üzemeltetési dokumentumokat és adatokat – ideértve az üzemeltetési alkalmassági adatokat az uniós rendszerben és az ezzel egyenértékű adatokat a japán rendszerben – a tanúsító hatóság jóváhagyja vagy elfogadja, illetve a hitelesítési folyamat során ezen dokumentumok és adatok szükség esetén kicserélésre kerülnek.

2.   A hitelesítő hatóság a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint automatikusan elfogadhatja vagy hitelesítheti az (1) bekezdésben említett üzemeltetési dokumentumokat és adatokat.

18. Cikk

Egyidejű hitelesítés

Ha a kérelmező és a műszaki megbízottak úgy döntenek, adott esetben egyidejű hitelesítési eljárás alkalmazható a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott módon.

19. Cikk

Folyamatos légialkalmasság

1.   A műszaki megbízottak intézkedéseket hoznak azon polgári repüléstechnikai termékek nem biztonságos állapotának megszüntetésére, amelyekkel kapcsolatban tanúsító hatóságként járnak el.

2.   Kérésre az egyik fél illetékes hatósága a szabályozási rendszerének hatályán belül tervezett vagy gyártott polgári repüléstechnikai termékekre vonatkozóan segítséget nyújt a másik fél illetékes hatóságának bármely olyan intézkedés meghatározásában, amely szükséges lehet a polgári repüléstechnikai termékek folyamatos légialkalmasságának biztosításához.

3.   Ha az e melléklet alkalmazási körébe tartozó polgári repüléstechnikai terméket érintő üzemeltetési nehézségek vagy más esetleges biztonsági problémák miatt az egyik félnek az adott polgári repüléstechnikai termék tekintetében tanúsító hatóságként eljáró műszaki megbízottja vizsgálatot végez, a másik fél műszaki megbízottja kérésre segítséget nyújt az ilyen vizsgálatban, ideértve azon vonatkozó információk megosztását is, amelyeket megfelelő szervezetei jelentettek a szóban forgó polgári repüléstechnikai terméket érintő mulasztásokról, üzemzavarokól, hibákról vagy egyéb rendkívüli helyzetekről.

4.   A tervezési tanúsítvány jogosultjainak a tanúsító hatóság felé fennálló jelentéstételi kötelezettsége és az e melléklet által meghatározott információcsere-mechanizmus olyannak minősülnek, mint amelyek révén teljesítésre kerül a tervezési tanúsítvány jogosultjainak a hitelesítő hatóság felé fennálló, a szóban forgó polgári repüléstechnikai terméket érintő mulasztásokkal, üzemzavarokkal, hibákkal vagy egyéb rendkívüli helyzetekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettsége.

5.   Az e cikk (1)–(4) bekezdése szerinti nem biztonságos állapotok kezelésére irányuló intézkedéseket és a biztonsági információk cseréjét a műszaki végrehajtási eljárások határozzák meg részletesen.

6.   Az egyik fél műszaki megbízottja köteles folyamatosan tájékoztatni a másik fél műszaki megbízottját a folyamatos légialkalmasságra vonatkozó összes kötelező információról a felügyeleti rendszerének hatályán belül tervezett vagy gyártott és e melléklet hatálya alá tartozó polgári repüléstechnikai termékek kapcsán.

7.   Az egyik fél műszaki megbízottja által kibocsátott bizonyítvány szerinti légialkalmassági állapotot érintő bármilyen változást mihamarabb közölni kell a másik fél műszaki megbízottjával.

E. Szakasz

Gyártási tanúsítás

20. Cikk

A gyártási tanúsítási és gyártási felügyeleti rendszer elismerése

1.   E melléklet 26. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, az importáló fél elismeri az exportáló fél gyártási tanúsítási és gyártási felügyeleti rendszerét, mivel a szóban forgó rendszer kielégítő módon egyenértékűnek minősül az importáló fél e melléklet hatálya alá tartozó rendszerével.

2.   E cikk (1) bekezdésének rendelkezései a következőkre is alkalmazandók:

a)

olyan polgári repüléstechnikai termék gyártása, amely tekintetében a tervező állam felelősségét a polgári repüléstechnikai terméket exportáló féltől eltérő ország viseli, feltéve, hogy az exportáló fél illetékes hatósága létrehozta és végrehajtotta a szükséges eljárásokat a tervező állam megfelelő hatóságával a tervezési tanúsítvány jogosultja és a szóban forgó polgári repüléstechnikai termék gyártási jóváhagyásának jogosultja közötti kapcsolat ellenőrzése céljából;

b)

polgári légi járműtől, légijármű-hajtóműtől vagy légcsavartól eltérő polgári repüléstechnikai termékek gyártása, ahol a gyártó az exportáló fél egyedi gyártási jóváhagyásának jogosultja, amennyiben az a felek területén kívül található; valamint

c)

légijármű-hajtóműveknek és légcsavaroknak – műszaki megbízottak által végzett, eseti alapon történő felülvizsgálat tárgyát képező – gyártása, ahol a gyártó az exportáló fél egyedi gyártási jóváhagyásának jogosultja, amennyiben az a felek területén kívül található.

21. Cikk

A gyártási jóváhagyás és az egyedi gyártási jóváhagyás kiterjesztése

1.   Az exportáló fél illetékes hatósága által az elsősorban az exportáló fél területén található gyártó számára kibocsátott és az e melléklet 20. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint elismert gyártási jóváhagyás kiterjeszthető az importáló fél vagy egy harmadik ország területén található gyártó gyártási telephelyeire és létesítményeire, függetlenül e gyártási telephelyek és létesítmények jogállásától és az e telephelyeken és létesítményekben gyártott polgári repüléstechnikai termékek típusától. Ebben az esetben az exportáló fél illetékes hatósága felelős marad e gyártási telephelyek és létesítmények felügyeletéért, az importáló fél illetékes hatósága pedig az említett gyártási telephelyek és létesítmények tekintetében nem állít ki saját gyártási jóváhagyást ugyanarra a polgári repüléstechnikai termékre vonatkozóan.

2.   Az egyik fél illetékes hatósága által a másik fél területén található gyártó számára kiállított, e megállapodás aláírásakor még hatályos egyedi gyártási jóváhagyásokat a műszaki megbízottak eseti alapon felülvizsgálják. Bizonyos gyártási jóváhagyások az egyedi gyártási jóváhagyások jogosultjaival egyeztetve észszerű határidőn belül megszüntethetők.

22. Cikk

A gyártási jóváhagyás jogosultja és a tervezési tanúsítás jogosultja közötti kapcsolat

1.   Olyan esetekben, amikor egy polgári repüléstechnikai termék gyártási jóváhagyásának jogosultja az egyik fél illetékes hatóságának, ugyanazon polgári repüléstechnikai termék tervezési tanúsítványának jogosultja pedig a másik fél illetékes hatóságának a szabályozása alá tartozik, a felek illetékes hatóságai eljárásokat dolgoznak ki a célból, hogy meghatározzák a feleknek a gyártási jóváhagyás jogosultja és a tervezési tanúsítvány jogosultja közötti kapcsolat ellenőrzésével kapcsolatos feladatkörét.

2.   A polgári repüléstechnikai termékek e melléklet keretében történő exportja céljából azokban az esetekben, amikor a tervezési tanúsítvány jogosultja és a gyártási jóváhagyás jogosultja nem ugyanaz a szervezet, a felek illetékes hatóságai biztosítják, hogy tervezési tanúsítvány jogosultja megfelelő intézkedéseket állapítson meg a gyártási jóváhagyás jogosultjával a tervezés és a gyártás közötti kielégítő koordináció és a polgári repüléstechnikai termékek folyamatos légialkalmasságának megfelelő előmozdítása érdekében.

23. Cikk

A párhuzamos gyártási jóváhagyások elkerülése

Ha a műszaki megbízottak másként nem határoznak, az importáló fél illetékes hatósága nem bocsát ki gyártási jóváhagyást az exportáló fél által kiadott gyártási jóváhagyás jogosultja számára, amennyiben a gyártási jóváhagyás olyan polgári repüléstechnikai termékekre vonatkozna, amelyek már szerepelnek az exportáló fél illetékes hatósága által kiadott gyártási jóváhagyásban.

F. Szakasz

Exportbizonyítvány

24. Cikk

Hatály

Ez a melléklet az e melléklet hatálya alá tartozó, a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott következő exportbizonyítványokkal foglalkozik:

a)

új és használt légi jármű légialkalmassági exportbizonyítványa; valamint

b)

légi járműtől eltérő új polgári repüléstechnikai termék üzemképességi tanúsítványa.

25. Cikk

Az exportbizonyítvány kiállítása

1.   Új légi jármű légialkalmassági exportbizonyítványának vagy a légi járműtől eltérő új polgári repüléstechnikai termék üzemképességi tanúsítványának kiadásakor az exportáló fél illetékes hatósága biztosítja, hogy az ilyen polgári repüléstechnikai termék:

a)

megfeleljen az importáló fél által e melléklettel összhangban és a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott módon automatikusan elfogadott vagy hitelesített, illetve tanúsított tervnek;

b)

biztonságos üzemeltetésre alkalmas állapotban legyen;

c)

megfeleljen az importáló fél által bejelentett valamennyi további követelménynek; valamint

d)

a polgári légi járművek, légijármű-hajtóművek és légcsavarok esetében megfeleljen a légialkalmasság fenntartásával kapcsolatos alkalmazandó kötelező információknak, beleértve az importáló fél által bejelentett légialkalmassági utasításokat is.

2.   Az exportáló fél területén lajstromozott használt légi jármű légialkalmassági exportbizonyítványának kiadásakor az e cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett követelményeken túlmenően az exportáló fél illetékes hatósága biztosítja, hogy az ilyen légi járművet az exportáló fél jóváhagyott eljárásai és módszerei alkalmazásával élettartama alatt megfelelően karbantartsák, és ezt fedélzeti naplók és karbantartási nyilvántartások is tanúsítsák.

26. Cikk

Új polgári repüléstechnikai termék exportbizonyítványának elfogadása

1.   E melléklet E. szakaszának rendelkezéseire és e cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, az importáló fél illetékes hatósága elfogadja az új polgári repüléstechnikai termékre vonatkozóan az exportáló fél illetékes hatósága vagy a gyártási jóváhagyás jogosultja mint az exportáló fél jóváhagyott szervezete által kiállított exportbizonyítványt, összhangban az e mellékletben meghatározott feltételekkel és a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint.

2.   A polgári repüléstechnikai termékek azon kategóriái esetében, amelyeket korábban nem fogadtak el az importáló fél polgári légi közlekedési szabályozási rendszerében, az importáló fél illetékes hatósága dönthet úgy, hogy a szóban forgó polgári repüléstechnikai termékek exportbizonyítványainak e cikk szerinti elfogadása előtt elvégzi a gyártási jóváhagyás jogosultjának a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott értékelését annak megerősítése érdekében, hogy az e melléklet 25. cikkének (1) bekezdésében előírt követelmények ténylegesen teljesülnek. Ha ilyen értékelést kíván végezni, az importáló fél tájékoztatja erről az exportáló felet. A gyártási jóváhagyás azon jogosultjainak jegyzékét, akik sikeresen átjutottak ezen az értékelésen, közzé kell tenni az importáló fél műszaki megbízottjának hivatalos kiadványában.

27. Cikk

A használt légi járművek légialkalmassági exportbizonyítványának elfogadása

1.   Az importáló fél illetékes hatósága csak akkor fogadja el az exportáló fél illetékes hatósága által a használt légi jármű részére az e mellékletben meghatározott feltételekkel és a műszaki végrehajtási eljárásokkal összhangban kiállított légialkalmassági bizonyítványt, ha a használt légi járműre vonatkozó típusalkalmassági bizonyítvány vagy korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány jogosultja létezik, és támogatja az adott légijármű-típus légialkalmasságának fenntartását.

2.   Annak érdekében, hogy az exportáló fél gyártási felügyelete alatt gyártott használt légi járműre vonatkozó légialkalmassági exportbizonyítványt e cikk (1) bekezdésével összhangban el lehessen fogadni, az exportáló fél illetékes hatósága kérésre segítséget nyújt az importáló fél illetékes hatóságának az alábbiakra vonatkozó adatok és információk beszerzésében:

a)

a légi jármű konfigurációja a gyártótól való kiszállításkor; valamint

b)

a légi jármű későbbi, általa jóváhagyott változtatásai és javításai.

3.   Az importáló fél a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint kérheti a vizsgálati és karbantartási jegyzőkönyveket.

4.   Ha az exportra szánt használt légi jármű légialkalmassági állapotának értékelési folyamata során az exportáló fél illetékes hatósága nem tudja teljesíteni az e melléklet 25. cikkének (2) bekezdésében és e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket, akkor:

a)

értesíti az importáló fél illetékes hatóságát;

b)

a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározottak szerint egyeztet az importáló fél illetékes hatóságával az alkalmazandó követelmények alóli kivételek elfogadása vagy visszautasítása tekintetében; valamint

c)

nyilvántartásba vesz minden elfogadott kivételt az exportálás során.

G. Szakasz

Az illetékes hatóságok minősítése

28. Cikk

A megfelelőségi ténymegállapítások és a tanúsítványok elfogadására vonatkozó minősítési követelmények

A felek egy strukturált és hatékony tanúsítási és felügyeleti rendszert tartanak fenn e melléklet végrehajtása tekintetében, ideértve a következőket:

a)

jogi és szabályozási keret, amely különösen szabályozási hatásköröket biztosít az adott fél polgári légi közlekedési szabályozási rendszere révén szabályozott szervezetek felett;

b)

szervezeti felépítés a felelősségek egyértelmű meghatározásával;

c)

elegendő erőforrás, ideértve a képzett, kielégítő tudással, tapasztalattal és képzéssel rendelkező személyzetet;

d)

szakpolitikákban és eljárásokban dokumentált megfelelő folyamatok;

e)

dokumentáció és nyilvántartás; valamint

f)

olyan vizsgálati program, amely biztosítja a szabályozási keret végrehajtásának egységes szintjét a felügyeleti rendszer különböző elemeiben.

29. Cikk

Az illetékes hatóságok folyamatos minősítése

1.   Annak érdekében, hogy e melléklet végrehajtása tekintetében fennmaradjon a felek egymás szabályozási rendszerébe vetett kölcsönös bizalma azt érintően, hogy e rendszerek kellően egyenértékű biztonsági szintet biztosítanak, a felek műszaki megbízottjai rendszeresen értékelik, hogy a másik fél illetékes hatóságai megfelelnek-e az e melléklet 28. cikke szerinti minősítési követelményeknek. E folyamatos kölcsönös értékelések módozatait a műszaki végrehajtási eljárások határozzák meg részletesen.

2.   Az egyik fél illetékes hatósága mindenkor együttműködik a másik fél illetékes hatóságával, ha az említett értékelésre szükség van, és gondoskodik arról, hogy a felügyelete alatt álló szabályozott szervezetek hozzáférést biztosítsanak a műszaki megbízottakhoz.

3.   Ha az egyik fél műszaki megbízottja úgy véli, hogy a másik fél illetékes hatóságának műszaki alkalmassága már nem megfelelő, vagy az említett illetékes hatóság által kiadott megfelelőségi ténymegállapítások vagy tanúsítványok elfogadását fel kell függeszteni, mivel a másik félnek az e melléklet végrehajtására vonatkozó rendszere már nem biztosít kellően egyenértékű biztonsági szintet ahhoz, hogy lehetővé tegye az ilyen elfogadást, a műszaki megbízottak a korrekciós intézkedések meghatározása érdekében konzultálnak egymással.

4.   Amennyiben a kölcsönös bizalmat nem sikerül helyreállítani kölcsönösen elfogadható eszközökkel, az e cikk (3) bekezdésében említett ügyet valamelyik fél műszaki megbízottja a Tanúsítási Felügyelőtestület elé utalhatja.

5.   Ha a Tanúsítási Felügyelőtestület nem oldja meg az ügyet, az e cikk (3) bekezdésében említett ügyet bármelyik fél az e megállapodás 11. cikkével létrehozott vegyes bizottság elé utalhatja.

H. Szakasz

Kommunikáció, konzultáció és támogatás

30. Cikk

Kommunikáció

A műszaki megbízottak által eseti alapon meghatározott kivételekre is figyelemmel, a felek illetékes hatóságai közötti mindenfajta kommunikációt – beleértve a műszaki végrehajtási eljárásokban részletesen meghatározott dokumentációt is – angol nyelven kell folytatni.

31. Cikk

Műszaki konzultáció

1.   A műszaki megbízottak konzultációk útján foglalkoznak az e melléklet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekkel.

2.   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésének megfelelő konzultációk révén nem sikerült kialakítani kölcsönösen elfogadható megoldást, valamelyik fél műszaki megbízottja az e cikk (1) bekezdésében említett ügyet a Tanúsítási Felügyelőtestület elé utalhatja.

3.   Ha a Tanúsítási Felügyelőtestület nem oldja meg az ügyet, az e cikk (1) bekezdésében említett ügyet bármelyik fél az e megállapodás 11. cikkével létrehozott vegyes bizottság elé utalhatja.

32. Cikk

A tanúsítási és folyamatos légialkalmasság-felügyeleti tevékenységek támogatása

Kérésre, kölcsönös megegyezést követően és ha az erőforrások ezt lehetővé teszik, az egyik fél illetékes hatóságai műszaki támogatást nyújthatnak, adatokat és információkat szolgáltathatnak a másik fél illetékes hatóságainak a tervezéssel, gyártással és környezetvédelemmel kapcsolatos tanúsítási tevékenységekkel és folyamatos légialkalmassági felügyeleti tevékenységekkel összefüggésben. A nyújtandó támogatást és a támogatásra vonatkozó eljárást a műszaki végrehajtási eljárások határozzák meg részletesen.