MEGÁLLAPODÁS
az európai unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről
A SZERZŐDŐ FELEK:
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG és
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
SZEM ELŐTT TARTVA az Európai Unióról szóló szerződést (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződést (EUMSZ), valamint az uniós jog általános elveit,
SZEM ELŐTT TARTVA a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben kodifikált nemzetközi szokásjogi szabályokat,
EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) a C-478/07. sz. Budějovický Budvar ügyben kimondta, hogy a két tagállam között létrejött nemzetközi megállapodásban rögzített rendelkezések nem alkalmazhatók az adott két tagállam viszonyában, ha megállapítható, hogy azok az uniós Szerződésekbe ütköznek,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a tagállamoknak a jogrendjük uniós joggal való összehangolására vonatkozóan előírt kötelezettségeiknek megfelelően az EUB C-284/16. sz. Achmea-ügyben hozott ítéletében foglalt értelmezés szerint le kell vonniuk a szükséges következtetéseket az uniós jogból,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodásokban (EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodások) a beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések ellentétesek az uniós Szerződésekkel, és ezen összeegyeztethetetlenség miatt nem alkalmazhatók azt követően, hogy az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodás részes felei közül az utolsó az Európai Unió tagállamává vált,
EGYETÉRTVE az uniós Szerződések, valamint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodások részes felei által e Megállapodásban kifejezésre juttatott azon közös állásponttal, hogy emiatt az ilyen kikötés nem szolgálhat a Választottbírósági Eljárás jogalapjaként,
EGYETÉRTVE azzal, hogy e Megállapodásnak ki kell terjednie minden olyan beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra, amely EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodáson alapul, bármely választottbírósági egyezmény vagy szabályrendszer alapján, ideértve az államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló egyezményt (ICSID-egyezmény) és az ICSID választottbírósági szabályzatát, az Állandó Választottbíróság (PCA) választottbírósági szabályzatát, a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) Választottbírósági Intézetének választottbírósági szabályzatát, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) választottbírósági szabályzatát, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) választottbírósági szabályzatát, valamint az eseti jellegű választottbírósági eljárást,
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy egyes EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokat és azok hatályvesztésre vonatkozó rendelkezéseit az érintett felek korábban kétoldalúan már megszüntették, és hogy más EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokat egyoldalúan megszüntettek, és azok hatályvesztésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazási határideje lejárt,
ELFOGADVA azt, hogy e Megállapodás nem érinti az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodások anyagi jogi rendelkezéseinek az uniós Szerződésekkel való összeegyeztethetősége kérdését,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy e Megállapodás az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokra vonatkozik; az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján folytatott, EU-n belüli eljárásokra nem terjed ki. Az EurópaiUnió és tagállamai egy későbbi szakaszban foglalkoznak e kérdéssel,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy amikor a tagállamok beruházói az alapvető szabadságok valamelyikét – például a letelepedés szabadságát vagy a tőke szabad mozgását – gyakorolják, annak során az uniós jog alkalmazási körében járnak el, ennélfogva élvezik az említett szabadságok, továbbá esettől függően a vonatkozó másodlagos jog, az Európai Unió Alapjogi Chartája, valamint az uniós jog alapelvei nyújtotta védelmet, ez utóbbiak esetében ideértve különösen a megkülönböztetésmentesség, az arányosság, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét (az EUB C-390/12. sz., Pfleger-ügyben hozott ítéletének 30–37. pontja). Amenniyben egy tagállam olyan intézkedésről rendelkezik jogszabályban, amely eltér az uniós jog által biztosított alapvető szabadságok valamelyikétől, az intézkedés az uniós jog hatálya alá tartozik, és a Chartában biztosított alapvető jogok is alkalmazandók rá (az EUB C-685/15. sz. Online Games Handels ügyben hozott ítéletének 55. és 56. pontja),
EMLÉKEZTETVE arra, hogy az EUSZ 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján a tagállamok kötelesek megteremteni azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek a beruházók jogainak az uniós jog általi hatékony védelméhez szükségesek. Így különösen minden tagállamnak biztosítania kell azt, hogy bíróságai az uniós jog értelmében megfeleljenek a hatékony bírói jogvédelem követelményeinek (az EUB C-64/16. sz. Associação Sindical dos Juízes Portugueses ügyben hozott ítéletének 31–37. pontja),
EMLÉKEZTETVE arra, hogy a Szerződő Felek között az e Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, az EUMSZ 273. cikke szerinti jogvita nem érinti a beruházó és állam közötti, e megállapodás hatálya alá tartozó Kétoldalú Beruházási Megállapodáson alapuló választottbírósági eljárás tárgyát képező intézkedés jogszerűségét,
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy e Megállapodás rendelkezései nem érintik annak lehetőségét, hogy az Európai Bizottság vagy bármely tagállam egy ügyben az EUB-hez forduljon az EUMSZ 258., 259. és 260. cikke alapján,
EMLÉKEZTETVE arra, hogy az ECOFIN Tanács 2017. július 11-i következtetéseinek fényében a tagállamok és a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül intenzívebbé teszik az Európai Unión belüli beruházások teljes körű, erős és hatékony védelmének javítására irányuló megbeszéléseket. Az említett megbeszélések témái között szerepel a meglévő vitarendezési eljárások és mechanizmusok értékelése, valamint az, hogy szükséges-e – és ha igen, milyen módon szükséges – az uniós jog szerinti új eszközök és mechanizmusok létrehozása vagy a meglévők továbbfejlesztése,
EMLÉKEZTETVE arra, hogy e Megállapodás nem érinti azokat a további intézkedéseket és fellépéseket, amelyekre az uniós jog keretében szükség lehet az Európai Unión belüli határokon átnyúló beruházások magasabb szintű védelméhez, valamint a belső piacon végrehajtott beruházásokat ösztönző kiszámíthatóbb, stabilabb és egyértelműbb szabályozói környezet létrehozásához,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy ahol e Megállapodás az Európai Uniót említi, ez annak jogelődjét, az Európai Gazdasági Közösséget, majd az Európai Közösséget is magában foglalja az azelőtti időszakra vonatkozóan, hogy az Európai Unió felváltotta az Európai Gazdasági Közösséget,
MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKBEN:
1. Cikk
Fogalommeghatározások
A jelen Megállapodás alkalmazásában:
|
(1) |
„Kétoldalú Beruházási Megállapodás”: az A. vagy a B. mellékletben felsorolt beruházási megállapodások bármelyike; |
|
(2) |
„Választottbírósági Eljárás”: az Európai Unió valamely tagállamából származó beruházó és az Európai Unió egy másik tagállama közötti jogvita Kétoldalú Beruházási Megállapodás szerinti rendezése céljából létrehozott választottbíróság előtti eljárás; |
|
(3) |
„Választottbírósági Eljárásra vonatkozó rendelkezés”: Kétoldalú Beruházási Megállapodás beruházó és állam közötti Választottbírósági Eljárásra vonatkozó rendelkezése; |
|
(4) |
„Lezárt Választottbírósági Eljárás”: olyan Választottbírósági Eljárás, amely egyezséggel vagy 2018. március 6. előtt meghozott jogerős határozattal zárult, ahol:
|
|
(5) |
„Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárás”: 2018. március 6. előtt indított Választottbírósági Eljárás, amely annak szakaszától függetlenül e Megállapodás hatálybalépésének napján nem minősült Lezárt Választottbírósági Eljárásnak; |
|
(6) |
„Új Választottbírósági Eljárás”: 2018. március 6-án vagy azt követően indított Választottbírósági Eljárás; |
|
(7) |
„Hatályvesztésre Vonatkozó Rendelkezés”: Kétoldalú Beruházási Megállapodás bármely olyan rendelkezése, amely meghatározott időtartamra meghosszabbítja a megállapodás megszűnésének napja előtt végrehajtott beruházások védelmét. |
2. Cikk
A Kétoldalú Beruházási Megállapodások megszűnése
1. Az A. mellékletben felsorolt Kétoldalú Beruházási Megállapodások az e Megállapodásban rögzített feltételekkel megszűnnek.
2. Az egyértelműség kedvéért az A. mellékletben felsorolt Kétoldalú Beruházási Megállapodások Hatályvesztésre Vonatkozó Rendelkezései az e cikk (1) bekezdésével összhangban, joghatás nélkül megszűnnek.
3. Cikk
A Hatályvesztésre Vonatkozó Rendelkezések esetleges joghatásainak megszűnése
A B. mellékletben felsorolt Kétoldalú Beruházási Megállapodások Hatályvesztésre Vonatkozó Rendelkezései az e Megállapodásban rögzített feltételekkel, joghatás nélkül megszűnnek.
4. Cikk
Közös rendelkezések
1. A Szerződő Felek megerősítik, hogy a Választottbírósági Eljárásra vonatkozó rendelkezések ellentétesek az uniós Szerződésekkel, ezért nem alkalmazhatók. A Választottbírósági Eljárásra vonatkozó rendelkezések és az uniós Szerződések ezen összeegyeztethetetlensége miatt attól a naptól kezdődően, hogy valamely Kétoldalú Beruházási Megállapodás részes felei közül az utolsó az Európai Unió tagállamává vált, a Kétoldalú Beruházási Megállapodás Választottbírósági Eljárásra vonatkozó rendelkezése nem szolgálhat Választottbírósági Eljárás jogalapjaként.
2. Az A. mellékletben felsorolt Kétoldalú Beruházási Megállapodások a 2. cikk szerinti megszűnése, valamint a B. mellékletben felsorolt Kétoldalú Beruházási Megállapodások Hatályvesztésre Vonatkozó Rendelkezéseinek a 3. cikk szerinti megszűnése az egyes megállapodások tekintetében attól kezdve hatályos, hogy e Megállapodás az érintett Szerződő Felek tekintetében a 16. cikknek megfelelően hatályba lép.
5. Cikk
Új Választottbírósági Eljárások
A Választottbírósági Eljárásra vonatkozó rendelkezés nem szolgálhat Új Választottbírósági Eljárás jogalapjaként.
6. Cikk
Lezárt Választottbírósági Eljárások
1. A 4. cikk ellenére e Megállapodás nem érinti a Lezárt Választottbírósági Eljárásokat. Az ilyen eljárások nem újíthatók meg.
2. E Megállapodás nem érinti továbbá a 2018. március 6. előtt indított Választottbírósági Eljárás tárgyát képező jogvita egyezség útján történő rendezését.
7. Cikk
A Szerződő Felek Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárásokkalb és Új Választottbírósági Eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségei
Amennyiben a Szerződő Felek olyan Kétoldalú Beruházási Megállapodás felei, amelynek alapján Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárás vagy Új Választottbírósági Eljárás indult:
|
a) |
egymással együttműködve, a C. mellékletben foglalt nyilatkozat alapján tájékoztatják a választottbíróságokat az Achmea-ítélet 4. cikkben ismertetett jogkövetkezményeiről; továbbá |
|
b) |
a Kétoldalú Beruházási Megállapodás alapján hozott választottbírósági határozattal kapcsolatos bírósági eljárásban való részvételük esetén felkérik az illetékes nemzeti bíróságot (ideértve bármely harmadik ország bíróságát is), hogy esettől függően helyezze hatályon kívül vagy semmisítse meg a választottbírósági határozatot, illetve tekintsen el annak elismeréséttől és érvényesítésétől. |
8. Cikk
A Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárásokhoz kapcsolódó átmeneti intézkedések)
1. Olyan beruházó esetében, amely Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárásban vesz részt és az illetékes nemzeti bíróság előtt nem támadta meg a jogvita tárgyát képező intézkedést, a 9. cikk és a 10. cikk átmeneti intézkedéseit kell alkalmazni.
2. Ha e Megállapodás hatálybalépését megelőzően olyan jogerős határozat születik, amely szerint a vitatott intézkedés nem tartozik az adott Kétoldalú Beruházási Megállapodás hatálya alá vagy nem sérti az adott Kétoldalú Beruházási Megállapodást, az e cikkben említett átmeneti intézkedések nem alkalmazandók.
3. Amennyiben a Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárás során az érintett Szerződő Fél viszontkeresetet terjeszt elő, e cikk, valamint a 9. és a 10. cikk értelemszerűen alkalmazandó.
4. Az érintett Szerződő Fél és a beruházó a jogvita egyéb megfelelő rendezéséről is megállapodhat, ideértve az egyezség útján történő rendezést is, feltéve, hogy a megoldás megfelel az uniós jognak.
9. Cikk
Strukturált párbeszéd Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárás esetén
1. A Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárásban részt vevő beruházó fél felkérheti az eljárásban részt vevő másik Szerződő Felet az e cikk szerinti egyezségi eljárásban történő részvételre az alábbi feltételekkel:
|
a) |
a Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárást a beruházó erre vonatkozó kérésére felfüggesztették; továbbá |
|
b) |
ha a Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárásban már határozat született, de azt véglegesen még nem érvényesítették vagy hajtották végre, a beruházó vállalja, hogy nem kezdeményez a határozat elismerésére, végrehajtására, érvényesítésére vagy a megállapított fizetési kötelezettség teljesítésére irányuló eljárást, illetve kérelmezi a már megindult eljárás felfüggesztését. |
Az érintett Szerződő Fél két hónapon belül, írásban válaszol a (2)–(4) bekezdésnek megfelelően.
Valamely Szerződő Fél a Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárásban részt vevő beruházót is felkérheti az e cikk szerinti egyezségi eljárásban történő részvételre. A beruházó az első albekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek teljesülése esetén két hónapon belül, írásban fogadhatja el a felkérést.
Az érintett Szerződő Fél válaszában, illetve adott esetben a beruházó elfogadó nyilatkozatában szerepelnie kell annak, hogy az adott dokumentummal megindul az egyezségi eljárás.
2. Egyezségi eljárás legfeljebb a Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárást megalapozó Kétoldalú Beruházási Megállapodásnak az e Megállapodás 2. vagy 3. cikke szerinti megszűnését követő hat hónapon belül, az e cikk (1) bekezdése szerinti kérelemmel indítható.
3. Egyezségi eljárás indul, ha az EUB vagy nemzeti bíróság jogerőre emelkedett ítéletben megállapította, hogy az (1) bekezdésben említett eljárásban kifogásolt állami intézkedés sérti az uniós jogot.
4. Nem indul egyezségi eljárás, ha az EUB vagy nemzeti bíróság jogerőre emelkedett ítéletben megállapította, hogy az (1) bekezdésben említett eljárásban kifogásolt állami intézkedés nem sérti az uniós jogot. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az Európai Bizottság jogerős határozatban megállapítja, hogy az intézkedés nem sérti az uniós jogot.
5. Ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti ítélet meghozatalára irányuló bírósági eljárás van folyamatban, az érintett Szerződő Fél az (1) bekezdés szerinti válaszában tájékoztatja erről a beruházót. A felek felfüggesztik az egyezségi eljárás kezdeményezését, amíg a bírósági eljárásban nem születik jogerős ítélet. Az érintett Szerződő Fél a jogerős ítéletről az annak meghozatalát követő két héten belül értesíti a beruházót. Ugyanígy kell eljárni az Európai Bizottság által elfogadott olyan határozat esetén is, amely még nem emelkedett jogerőre.
6. Egyezségi eljárás indulhat, ha megállapítható, hogy az (1) bekezdésben említett eljárásban kifogásolt állami intézkedés az uniós jog megsértését okozhatja, továbbá a (3) és a (4) bekezdés egyike sem alkalmazandó.
7. Az egyezségi eljárást pártatlan közvetítő felügyeli annak érdekében, hogy a felek egyezség útján, jogszerűen és méltányosan, bírósági és választottbírósági eljáráson kívül rendezhessék a Választottbírósági Eljárás tárgyát képező jogvitájukat. Az egyezségi eljárás pártatlan és bizalmas. Az egyezségi eljárás mindegyik fele jogosult álláspontja ismertetésére.
8. A közvetítőt a beruházó és az adott Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárásban alperesként részt vevő érintett Szerződő Fél közös megegyezéssel jelöli ki. Kiválasztása olyan személyek köréből történik, akik függetlensége és pártatlansága kétségen felül áll, és akik rendelkeznek a szükséges képesítéssel, ezen belül az uniós jog beható ismeretével. A közvetítő nem lehet sem a beruházás végrehajtása szerinti tagállam, sem a beruházó székhelye szerinti tagállam állampolgára, továbbá nem tölthet be a feladatával összeférhetetlen pozíciót. Ha a felek az egyezségi eljárás megindítását követő egy hónapon belül nem jutnak közös megegyezésre a pártatlan közvetítő kiválasztását illetően, a beruházó vagy az adott Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárásban alperesként részt vevő érintett Szerződő Fél felkéri az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának Főigazgatóját arra, hogy jelölje ki az Európai Unió Bíróságának azon korábbi tagját, aki a jogvitában érintett felek meghallgatását követően kiválasztja az e bekezdésben meghatározott előírásoknak megfelelő személyt. A közvetítő tájékoztató jellegű díjtáblázatát a D. melléklet tartalmazza.
9. A közvetítő felkéri a beruházót és a beruházás végrehajtása szerinti tagállamot, hogy a kijelölését követő két hónapon belül nyújtsák be írásbeli beadványaikat. A (6) bekezdés alapján indított egyezségi eljárás esetén a közvetítő felkérheti az Európai Bizottságot, hogy két hónapon belül adjon szakvéleményt az uniós joghoz kapcsolódó releváns kérdésekről.
10. A közvetítő pártatlanul megszervezi az egyezségi tárgyalásokat, és támogatja a feleket annak érdekében, hogy egyezség útján rendezhessék a jogvitájukat a közvetítő kijelölésétől számított hat hónapon, vagy a felek megegyezése szerinti későbbi határidőn belül. A felek a folyamatban jóhiszeműen vesznek részt. Ennek során a közvetítő megfelelően figyelembe veszi az EUB vagy a nemzeti bíróság jogerőre emelkedett ítéleteit, az Európai Bizottság végleges határozatait, valamint a (9) bekezdés utolsó mondatában említett szakvéleményt. A közvetítő figyelembe veszi továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett Szerződő Fél tett annak érdekében, hogy megfeleljen az EUB vonatkozó ítéleteinek, valamint az EUB uniós jog szerinti kártérítésre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát.
11. Ha a (10) bekezdésben említett határidőn belül nem kerül sor a jogvita egyezség útján történő rendezésére, az eljárásban részt vevő felek egy hónapon belül javaslatot tesznek a számukra elfogadható megoldásra. Az eljárásban részt vevő felek indokolatlan késedelem nélkül, írásban közlik egymással a javaslatukat. A közvetítő a további tárgyalásokat ennek alapján szervezni meg a jogvita kölcsönösen elfogadható megoldása érdekében.
12. A javaslatok közlését követő egy hónapon belül, a (11) bekezdésben említett, kölcsönösen ismertetett álláspontok figyelembevételével a közvetítő végleges írásbeli javaslatot tesz a jogvita módosított egyezség útján történő rendezésére. Az említett javaslat kézhezvételét követő egy hónapon belül az eljárásban részt vevő felek mindegyike dönt arról, hogy elfogadja-e a végleges javaslatot, és a döntését írásban közli a másik féllel.
13. Ha az eljárásban részt vevő felek valamelyike nem fogadja el a végleges javaslatot, ennek okait indokolatlan késedelem nélkül, írásban közli az eljárásban részt vevő másik féllel, szükség esetén a bizalmas információk kihagyásával. Az eljárásban részt vevő mindegyik fél a saját költségeit, továbbá a közvetítő díjának és az egyezségi eljárással összefüggő logisztikai költségeknek a felét viseli.
14. Ha az eljárásban részt vevő felek megegyezésre jutnak az egyezség feltételeit illetően, jogilag kötelező erővel, indokolatlan késedelem nélkül elfogadják a feltételeket. Az egyezség feltételei:
|
a) |
tartalmazzák:
|
|
b) |
tartalmazhatják az (1) bekezdésben említett eljárás tárgyát képező intézkedéssel összefüggő valamennyi egyéb jogról és igényről való lemondást. |
10. Cikk
Nemzeti bírósághoz forduláshoz való jog)
1. A beruházó jogosult a nemzeti jog szerinti bírósági jogorvoslatra A Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárás tárgyát képező intézkedéssel szemben a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül még a nemzeti elévülési határidő elteltét követően is az alábbi feltételekkel:
|
a) |
a beruházó eláll a Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárástól, és lemond a vonatkozó Kétoldalú Beruházási Megállapodásból eredő valamennyi jogáról és igényéről, illetve a már meghozott, de véglegesen még nem érvényesített vagy végrehajtott határozat végrehajtásáról, továbbá Új Választottbírósági Eljárás kezdeményezésétől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettséget vállal
|
|
b) |
a nemzeti bírósághoz fordulás gyakorlása a nemzeti vagy uniós jog szerinti kereset előterjesztése céljából történik; továbbá |
|
c) |
adott esetben a 9. cikk szerinti strukturált párbeszéd nem eredményezett egyezségi megállapodást. |
2. A nemzeti bírósághoz fordulásra vonatkozó nemzeti elévülési határidő, melynek időtartamát az alkalmazandó nemzeti jog határozza meg, az (1) bekezdésnek megfelelően attól az időponttól indul, amikor a beruházó adott esetben visszavonja a Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárást, lemond a már meghozott, de véglegesen még nem végrehajtott vagy nem érvényesített határozat végrehajtásáról, továbbá Új Választottbírósági Eljárás kezdeményezésétől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettséget vállal az (1) bekezdés a) pontjával összhangban.
3. Az egyértelműség kedvéért az e Megállapodás alapján megszűnt Kétoldalú Beruházási Megállapodások rendelkezései nem tekinthetők az e megállapodás alapján nemzeti bíróság előtt indított eljárásban alkalmazandó jog részének.
4. Az egyértelműség kedvéért az e cikkben foglaltak nem értelmezhetők úgy, hogy azok olyan új bírósági jogorvoslati lehetőséget keletkeztetnek, amelyek az alkalmazandó nemzeti jog szerint nem állnak a beruházó rendelkezésére.
5. A nemzeti bíróságok a kettős kártérítés elkerülése érdekében figyelembe veszik a Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárás során már megfizetett kártérítést.
11. Cikk
A letéteményes
1. E Megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
2. Az Európai Unió Tanácsának főtitkára értesíti a Szerződő Feleket:
|
a) |
az ideiglenes alkalmazásra vonatkozó, 17. cikk szerinti határozatról; |
|
b) |
a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó bármely okiratnak a 15. cikk szerinti letétbe helyezéséről; |
|
c) |
e Megállapodásnak a 16. cikk (1) bekezdése szerinti hatálybalépéséről; |
|
d) |
e Megállapodásnak az egyes Szerződő Felek tekintetében történő, 16. cikk (2) bekezdése szerinti hatálybalépéséről. |
3. Az Európai Unió Tanácsának főtitkára az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a megállapodást.
12. Cikk
Mellékletek
1. A Megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik.
2. Ha az A. mellékletben felsorolt Kétoldalú Beruházási Megállapodások valamelyike nincs hatályban azon a napon, amelyen e Megállapodás az adottSzerződő Felek tekintetében hatályba lép, de a beruházási megállapodás megszűnését megelőzően végrehajtott beruházások a Hatályvesztésre Vonatkozó Rendelkezések révén továbbra is a beruházási megállapodás alkalmazási körébe esnek, a beruházási megállapodást a B. mellékletben felsorolt Kétoldalú Beruházási Megállapodások közé tartozónak kell tekinteni.
13. Cikk
Fenntartások
E Megállapodással kapcsolatban nincs helye fenntartásnak.
14. Cikk
Vitarendezés
1. A Szerződő Felek lehetőség szerint egyezség útján rendezik az e Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban közöttük felmerülő jogvitákat.
2. Ha a Szerződő Felek közötti jogvita egyezség útján nem rendezhető 90 napon belül, azt a részt vevő Szerződő Felek egyike kérésére az EUB elé terjesztik az EUMSZ 273. cikkének megfelelően.
3. Az egyértelműség kedvéért e cikk alapján az EUMSZ 273. cikke értelmében vett külön megállapodás jön létre a Szerződő Felek között.
15. Cikk
Megerősítés, jóváhagyás vagy elfogadás
Ezt a Megállapodást az aláíró felek megerősítik, jóváhagyják vagy elfogadják.
A Szerződő Felek a letéteményesnél letétbe helyezik megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okirataikat.
16. Cikk
Hatálybalépés
1. Ez a Megállapodás 30 naptári nappal azután lép hatályba, hogy a letéteményes kézhez veszi a második megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okiratot.
2. Minden olyan Szerződő Fél tekintetében, amely az (1) bekezdés szerinti hatálybalépést követően erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá a Megállapodást, a Megállapodás 30 naptári nappal azután lép hatályba, hogy az adott Szerződő Fél letétbe helyezi a megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okiratát.
3. Ha e Megállapodást Folyamatban Lévő Választottbírósági Eljárásban részt vevő Szerződő Fél erősíti meg, hagyja jóvá vagy fogadja el, erről e Megállapodás szóban forgó Szerződő Fél tekintetében történő hatálybalépését megelőzően tájékoztatja az eljárásban részt vevő másik felet. A közlemény megjelöli, hogy a megerősítéssel, jóváhagyással vagy elfogadással megszűnik-e a vonatkozó Kétoldalú Beruházási Megállapodás, vagy az abban részes másik Szerződő Fél részéről is szükség van megerősítésre, jóváhagyásra vagy elfogadásra.
17. Cikk
Ideiglenes alkalmazás
1. A Szerződő Felek saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően úgy határozhatnak, hogy ideiglenesen alkalmazzák e Megállapodást. A Szerződő Felek az ilyen határozatról értesítik a letéteményest.
2. Ha valamely Kétoldalú Beruházási Megállapodás mindkét részes fele úgy határoz, hogy ideiglenesen alkalmazza e Megállapodást, akkor e Megállapodás rendelkezései a szóban forgó megállapodás tekintetében az ideiglenes alkalmazásról szóló határozatok közül a későbbi keltét követően 30 naptári nappal lépnek hatályba.
18. Cikk
Hiteles szövegek
E Megállapodás egy eredeti példányban, angol, bolgár, cseh, dán, észt, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, szlovák és szlovén nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. A Megállapodást a letéteményes irattárában helyezik letétbe.
