|
2019.11.14. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 294/3 |
SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A SZINGAPÚRI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
Az Európai Unió, a továbbiakban: az Unió,
és
a Szingapúri Köztársaság, a továbbiakban: Szingapúr,
a továbbiakban együttesen: a Felek, illetve egyenként: a Fél
ELISMERVE tartós és erős partnerségüket, amely a partnerségi és együttműködési megállapodásban megfogalmazott közös elveken és értékeken, valamint fontos gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolatukon alapul;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább erősítsék kapcsolatukat, amely része átfogó kapcsolataiknak és azzal összhangban áll, és meggyőződve arról, hogy ez a megállapodás új környezetet biztosít majd a Felek közötti kereskedelem és befektetés fejlesztéséhez;
ELISMERVE, hogy e megállapodás kiegészíti és előmozdítja majd a regionális gazdasági integráció érdekében tett erőfeszítéseket;
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban – annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában – erősítsék a gazdasági, kereskedelmi és a befektetések terén létesült kapcsolataikat és oly módon mozdítsák elő a kereskedelmet és a befektetéseket, hogy figyelembe veszik a környezetvédelem és a munkaügyi védelem magas szintjét, valamint a kapcsolódó nemzetközileg elismert normákat és azon megállapodásokat, amelyeknek részes Felei.
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a kereskedelem és a befektetések liberalizálásának ösztönzése iránti kötelezettségvállalásaik ismételt megerősítése révén növeljék az életszínvonalat, előmozdítsák a gazdasági növekedést és a stabilitást, új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, és fokozzák az általános jólétet;
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ez a megállapodás áruk és szolgáltatások szélesebb körű és biztos piacát hozza majd létre, és így elősegíti a Felek vállalatai versenyképességének növekedését a világpiacokon;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az egyes Feleknek a legitim szakpolitikai célkitűzések, köztük a társadalmi, környezetvédelmi, biztonsági, közegészségügyi és -biztonsági, valamint a kulturális sokszínűség ösztönzésére és védelmére irányuló célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedések elfogadására és végrehajtására vonatkozó jogát;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránt, amelyet 1945. június 26-án San Franciscóban írtak alá, továbbá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kifejtett alapelvekre figyelemmel, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el;
ELISMERVE a nemzetközi kereskedelem átláthatóságának fontosságát valamennyi érdekelt fél szempontjából;
ARRA TÖREKEDVE, hogy kereskedelmük és befektetéseik szabályozására egyértelmű és kölcsönösen előnyös szabályokat alkossanak, valamint hogy csökkentsék vagy felszámolják a kölcsönös kereskedelem és befektetések akadályait;
AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a kereskedelem akadályait ezzel a megállapodással felszámolva hozzájáruljanak a nemzetközi kereskedelem harmonikus fejlődéséhez és bővüléséhez, és elkerüljék a Felek közötti kereskedelmet vagy befektetéseket akadályozó olyan újabb korlátok létrehozását, amelyek korlátozhatnák az ebből a megállapodásból származó előnyöket;
ÉPÍTVE azon vonatkozó jogaikra és kötelezettségeikre, amelyek a WTO-egyezmény, valamint egyéb többoldalú, regionális és kétoldalú megállapodások és intézkedések alapján állnak fenn, amelyeknek részes felei;
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
ELSŐ FEJEZET
CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1.1. CIKK
Szabadkereskedelmi térség létrehozása
E megállapodás Felei az 1994. évi GATT XXIV. cikkével és a GATS V. cikkével összhangban szabadkereskedelmi térséget hoznak létre.
1.2. CIKK
Célkitűzések
E megállapodás célja, hogy e megállapodás rendelkezései szerint liberalizálja és előmozdítsa a Felek közötti kereskedelmet és beruházásokat.
1.3. CIKK
Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások
Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás alkalmazásában:
„mezőgazdasági megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található mezőgazdasági megállapodás;
„közbeszerzésekről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 4. mellékletében található közbeszerzésekről szóló megállapodás;
„szállítás előtti áruvizsgálatról szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található szállítás előtti áruvizsgálatról szóló megállapodás;
„dömpingellenes megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás;
„vámérték-megállapítási megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás;
„nap”: naptári nap;
„A WTO vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás (DSU): a WTO-egyezmény 2. mellékletében található;
„GATS”: a WTO-egyezmény 1B. mellékletében található a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény;
„1994. évi GATT”: a WTO-egyezmény 1 A. mellékletében található az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény;
„harmonizált rendszer”: a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (a továbbiakban: HR), amely tartalmazza annak valamennyi jogi megjegyzéseit és módosításait is;
„IMF”: a Nemzetközi Valutaalap;
„importengedélyezési megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás;
„intézkedés”: bármely törvény, rendelet, eljárás, előírás vagy gyakorlat;
„egy Fél természetes személye”: szingapúri állampolgár vagy az Unió valamely tagállamának állampolgára (1) az állama vonatkozó jogszabályai alapján;
„partnerségi és együttműködési megállapodás”: az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti, 2018. október 19-én Brüsszelben aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás;
„személy”: természetes vagy jogi személy;
„védintézkedésekről szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a védintézkedésekről szóló megállapodás;
„SCM-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás;
„SPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás;
„TBT-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás;
„TRIPS-megállapodás”: a WTO-egyezmény 1C. mellékletében foglalt, a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás;
„WIPO”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete;
„WTO”: Kereskedelmi Világszervezet; és
„WTO-egyezmény”: a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én Marrakeshben elfogadott egyezmény.
MÁSODIK FEJEZET
NEMZETI ELBÁNÁS ÉS AZ ÁRUK PIACRA JUTÁSA
A. SZAKASZ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
2.1. CIKK
Célkitűzés
A Felek az e megállapodás hatálybalépésével kezdődő átmeneti időszak során fokozatosan és kölcsönösen liberalizálják árukereskedelmüket, ezzel a megállapodással összhangban és az 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelően.
2.2. CIKK
Hatály
E fejezetet a Felek közötti árukereskedelemre kell alkalmazni.
2.3. CIKK
Nemzeti elbánás
A Felek nemzeti elbánásban részesítik a másik Fél termékeit, összhangban az 1994. évi GATT III. cikkével, és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel. E célból az 1994. évi GATT III. cikkében foglalt kötelezettségek, beleértve az ahhoz fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket is, belefoglalták e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.
2.4. CIKK
Vám
E fejezet alkalmazásában a „vám” mindenféle olyan illetéket és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelére vagy behozatalára, vagy ez utóbbiakkal kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is.
A „vám” nem tartalmaz semmiféle:
|
(a) |
a 2.3. cikkel (Nemzeti elbánás) összhangban kivetett belső adóval egyenértékű díjat; |
|
(b) |
a Harmadik fejezettel (Piacvédelmi eszközök) összhangban kivetett vámot; |
|
(c) |
az 1994. évi GATT VI., XVI. és XIX. cikkével, a dömpingellenes megállapodással, az SCM-megállapodással, a mezőgazdasági megállapodás 5. cikkével és a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló WTO egyetértési megállapodással összhangban alkalmazott vámokat; és |
|
(d) |
a 2.10. cikkel (A behozatallal és kivitellel kapcsolatos díjak és vámalakiságok) összhangban kivetett díjat vagy egyéb terhet. |
2.5. CIKK
Az áruk osztályozása
A Felek közötti árukereskedelemben az áruk osztályozása a Felek vámtarifái szerint zajlik, összhangban a harmonizált rendszerrel és annak módosításaival.
B. SZAKASZ
A VÁMOK CSÖKKENTÉSE VAGY ELTÖRLÉSE
2.6. CIKK
A behozatali vámok csökkentése vagy eltörlése
1. Valamennyi Fél csökkenti vagy eltörli a másik Fél országából származó importárukra kivetett vámokat a 2-A. mellékletben foglalt jegyzékeknek megfelelően. E fejezet alkalmazásában a „származó” az áru származását jelenti, amelyet az 1. jegyzőkönyvben foglalt származási szabályokkal és más követelményekkel összhangban határoznak meg.
2. A behozatali vám alapértéke, amelyre az (1) bekezdés szerinti folyamatos csökkentéseket alkalmazni kell, a 2-A. mellékletben található jegyzékekben meghatározott mérték.
3. Ha e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően egy Fél bármikor csökkenti a legnagyobb kedvezményes behozatali vámtételét, akkor az említett vámtételt kell alkalmazni, feltéve, hogy – és addig, ameddig – az alacsonyabb, mint a 2-A. mellékletben található jegyzék szerint számított behozatali vámtétel.
4. Az e megállapodás hatálybalépését követő három év elteltével a Felek – valamelyik Fél kérésére – konzultációt kezdenek annak érdekében, hogy felgyorsítsák és szélesebb körben alkalmazzák a közöttük alkalmazott behozatali vámok csökkentését és eltörlését. A Felek által a Kereskedelmi Bizottságban elfogadott, arra vonatkozó döntés, hogy egy áru esetében felgyorsítják vagy szélesebb körben alkalmazzák a vám eltörlését, minden olyan vámtétel vagy szakaszolási kategória helyébe lép, amelyet az adott áru vonatkozásában a kapcsolódó jegyzékek szerint határoztak meg.
2.7. CIKK
Az exportra vonatkozó vámok és adók eltörlése
Egyik Fél sem tarthat fenn és nem vezethet be vámot vagy adót a másik Fél részére történő áruexportra vagy azzal összefüggésben, illetve belső adót a másik Fél részére exportált árukra, amennyiben annak mértéke meghaladná a belföldi értékesítésre szánt hasonló árukra kivetett terhek mértékét.
2.8. CIKK
A fennálló helyzet fenntartása
E megállapodás hatálybalépését követően egyik Fél sem emelhet fel bármely fennálló vámot és nem vezethet be új vámot a másik Fél származó termékének behozatala tekintetében. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy a vámot egyoldalú csökkentést követően bármelyik Fél olyan szintre emelje, amely megfelel a 2-A. mellékletben található jegyzékében foglalt szintnek.
C. SZAKASZ
NEM TARIFÁLIS INTÉZKEDÉSEK
2.9. CIKK
Import- és exportkorlátozások
1. Egyik Fél sem fogadhat el és tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást az 1994. évi GATT XI. cikkével, annak megjegyzéseivel és kiegészítő rendelkezéseivel összhangban a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén. E célból az 1994. évi GATT XI. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, belefoglalták e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.
2. A Felek tudomásul veszik, hogy az 1994. évi GATT XI. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban foglalt intézkedések megtétele előtt az intézkedést tenni kívánó Fél köteles a másik Fél részére minden fontos információt megadni a Felek által elfogadható megoldás megtalálása érdekében. A Felek bármely olyan eszközben megállapodhatnak, amely a nehézségek leküzdése érdekében szükséges. Ha az ilyen információ megadását követő 30 napon belül nem születik megállapodás, az adott Fél az érintett áru kivitele tekintetében alkalmazhatja az e cikk szerinti intézkedéseket. Ha az azonnal cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet megoldása által megkívánt óvintézkedéseket, és azokról köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet.
2.10. CIKK
A behozatallal és kivitellel kapcsolatos díjak és vámalakiságok
1. Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy az 1994. évi GATT VIII. cikkével összhangban, ideértve a megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket is, minden díj és bármilyen jellegű teher (a vámok és a 2.4. cikk [Vám]) a), b) és c) pontjában felsorolt intézkedések kivételével), amelyet az áruimportra vagy -exportra, illetve azzal összefüggésben vetnek ki, összegében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és annak kiszámítása ne ad valorem alapon történjen, továbbá az ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruknak, illetve ne minősüljön az import vagy export fiskális célú megadóztatásának.
2. Valamennyi Fél egy hivatalosan kijelölt médium útján – ideértve az internetet – rendelkezésre bocsátja az importtal és exporttal összefüggésben általa kivetett díjakat és terheket.
3. Egyik Fél sem ír elő a másik Fél áruinak importjával összefüggésben konzuli intézkedéseket (2), beleértve a kapcsolódó díjak és terhek megfizetését is.
2.11. CIKK
Import- és exportengedélyezési eljárások
1. A Felek megerősítik az importengedélyezési megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.
2. A Felek bevezetik és kezelik az import- és exportengedélyezési eljárásokat (3) az alábbiakkal összhangban:
|
(a) |
az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 1. cikkének (1)–(9) bekezdése; |
|
(b) |
az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 2. cikke; |
|
(c) |
az importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodás 3. cikke. |
E célból az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett rendelkezéseket belefoglalták e megállapodásba, és annak részét képezik. A Felek értelemszerűen bármilyen exportengedélyezési eljárásra alkalmazzák a szóban forgó rendelkezéseket.
3. Mindegyik Fél biztosítja, hogy valamennyi exportengedélyezési eljárás alkalmazása semleges, és az ügyvitel tisztességes, méltányos, átlátható és megkülönböztetésmentes módon történik.
4. Az egyes Felek csak akkor fogadnak el vagy tartanak fenn engedélyezési eljárásokat a területükre történő behozatal vagy a területükről a másik Félnek történő kivitel feltételeként, amikor egy közigazgatási cél elérésére irányuló egyéb megfelelő eljárások nem állnak rendelkezésre.
5. Egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn nem automatikus import- vagy exportengedélyezési eljárásokat, kivéve ha olyan intézkedést kell végrehajtani, amely összhangban van e megállapodással. Nem automatikus engedélyezési eljárásokat elfogadó valamely Fél egyértelműen megjelöli a szóban forgó engedélyezési eljárás révén végrehajtott intézkedést.
6. Az exportengedélyezési eljárásokat vagy azokban változásokat bevezető valamely Fél ezen eljárások közzétételét megelőző 60 napon belül értesíti arról az Árukereskedelmi Bizottságot. Ez az értesítés az importengedélyezési megállapodás 5. cikke szerint kért információkat tartalmazza.
7. A Felek 60 napon belül választ adnak a másik Féltől érkező tájékoztatás iránti kérelmekre azon engedélyezési eljárásokra vonatkozóan, amelyeket a kérelem címzettjeként ismert Fél el kíván fogadni vagy már elfogadott, illetve fenntartott, valamint az import- vagy exportengedélyek biztosításával vagy elosztásával kapcsolatos kritériumokra vonatkozóan.
2.12. cikk
Állami kereskedelmi vállalkozások
1. A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XVII. cikke, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, valamint a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XVII. cikke értelmezéséről szóló egyetértés – amelyeket ebbe a megállapodásba foglalnak és amelyek értelemszerűen ennek részét képezik – alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.
2. Mindegyik Fél az 1994. évi GATT XVII. cikke (4) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározottak szerint tájékoztatást kérhet a másik Féltől.
2.13. CIKK
Ágazati nem tarifális intézkedések eltörlése
1. A Felek további kötelezettségvállalásokat tehetnek az árukra vonatkozó ágazatspecifikus nem tarifális intézkedésekkel kapcsolatban a 2-B. és 2-C. mellékletben (a továbbiakban: ágazati mellékletek) foglaltak szerint. E célból a Felek az Árukereskedelmi Bizottság döntésével módosíthatják az ágazati mellékleteket.
2. A Felek valamely Fél kérésére tárgyalásokat kezdenek az árukra vonatkozó ágazatspecifikus nem tarifális intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik alkalmazási körének kibővítése céljából.
D. SZAKASZ
ÁRUKKAL KAPCSOLATOS EGYEDI KIVÉTELEK
2.14. CIKK
Általános kivételek
1. E fejezet nem gördít akadályt az 1994. évi GATT XX. cikkével, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, összhangban történő intézkedéshozatal elé, amelyeket belefoglaltak e megállapodásba, és azok értelemszerűen annak részét képezik.
2. A Felek tudomásul veszik, hogy az 1994. évi GATT XX. cikkének i) és j) pontjaiban foglalt intézkedések megtétele előtt az intézkedést tenni kívánó Fél köteles a másik Fél részére minden fontos információt megadni a Felek által elfogadható megoldás megtalálása érdekében. A Felek bármely olyan eszközben megállapodhatnak, amely a nehézségek leküzdése érdekében szükséges. Amennyiben 30 nap alatt nem születik megállapodás, az exportáló Fél alkalmazhatja az e cikk szerinti intézkedéseket az érintett termék exportjára. Ha az azonnal cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet megoldása által megkívánt óvintézkedéseket, és azokról köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet.
E. SZAKASZ
INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK
2.15. CIKK
Árukereskedelmi Bizottság
1. A szakbizottságokról szóló 16.2. cikk alapján létrehozott Árukereskedelmi Bizottság egy Fél vagy a Kereskedelmi Bizottság kérelmére ülésezik az ezzel a fejezettel kapcsolatosan felmerülő ügyek megvitatása céljából, és a bizottság a Felek képviselőiből áll.
2. A bizottság feladatai a következők:
|
(a) |
e fejezet és a 2-A., 2-B. és a 2-C. melléklet alkalmazásának nyomon követése; |
|
(b) |
a Felek közötti árukereskedelem előmozdítása, többek között a vámok eltörlésének felgyorsítására és körének szélesítésére, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó nem tarifális intézkedésekre vonatkozó kötelezettségvállalások körének szélesítésére, továbbá más megfelelő kérdésekre vonatkozó konzultációk útján. E konzultációk eredményeképp a bizottság határozat révén módosíthatja és bővítheti a kívánt módon a 2-A., 2-B. és a 2-C. mellékletet; és |
|
(c) |
a Felek közötti árukereskedelemre vonatkozó tarifális és nem tarifális intézkedések tárgyalása és adott esetben az ilyen kérdéseknek a Kereskedelmi Bizottság elé történő utalása. |
HARMADIK FEJEZET
PIACVÉDELMI ESZKÖZÖK
A. SZAKASZ
DÖMPINGELLENES ÉS KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK
3.1. CIKK
Általános rendelkezések
1. A Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikkéből, a dömpingellenes megállapodásból és az SCM-megállapodásból eredő jogaikat és kötelezettségeiket, valamint e fejezet rendelkezéseivel összhangban dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket alkalmaznak.
2. A Felek – felismerve, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekkel úgy is vissza lehet élni, hogy akadályozzák a kereskedelmet – megállapodnak arról, hogy:
|
(a) |
ezen intézkedéseket a vonatkozó WTO-követelményekkel teljes összhangban kell alkalmazni, és azoknak tisztességes és átlátható rendszeren kell alapulniuk; és |
|
(b) |
kellő figyelmet kell fordítani a Fél azon érdekeire, amellyel szemben egy ilyen intézkedés foganatosítandó. |
3. E cikk alkalmazásában az áruk származását a Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban állapítják meg.
3.2. CIKK
Átláthatóság és információcsere
1. Miután a Fél illetékes hatóságai kézhez veszik a másik Féltől származó importtal kapcsolatos megfelelően dokumentált dömpingellenes kérelmet, az említett Fél – a vizsgálat kezdeményezését legalább 15 nappal megelőzően – írásban értesíti a másik Felet a kérelem kézhezvételéről.
2. Miután a Fél illetékes hatóságai kézhez veszik a másik Féltől származó importtal kapcsolatos megfelelően dokumentált kiegyenlítő vámra vonatkozó kérelmet, az említett Fél – legfeljebb 15 nappal a vizsgálat kezdeményezését megelőzően – írásban értesíti a másik Felet a kérelem kézhezvételéről, továbbá a másik Fél részére lehetőséget biztosít arra, hogy konzultációt folytasson az illetékes hatóságaival a kérelemről abból a célból, hogy egyértelművé tegye a tényszerű helyzetet és kölcsönösen elfogadott megoldást találjon. A Felek igyekeznek a lehető leghamarabb megtartani a konzultációkat.
3. A Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelését követően haladéktalanul, és minden esetben a végleges döntést megelőzően teljes körűen és érdemben nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az említett intézkedések alkalmazását. Ez nem sérti a dömpingellenes megállapodás 6.5. cikkét és az SCM-megállapodás 12.4. cikkét. A nyilvánosságra hozatalnak írásban kell megtörténnie, és az érdekelt felek számára kellő időt kell biztosítani az észrevételeik megtételére.
4. Valamennyi érdekelt Fél számára lehetőséget biztosítanak, hogy kifejthessék álláspontjukat a piacvédelmi eszközökkel kapcsolatos vizsgálat során.
3.3. CIKK
Az alacsonyabb vám szabálya
Amennyiben a Fél úgy dönt, hogy dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámot vet ki, az ilyen vám összege nem haladhatja meg a dömpingkülönbözet vagy a kiegyenlíthető támogatások különbözetét, és a különbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.
3.4. CIKK
A közérdek figyelembevétele
Egyik Fél sem alkalmazhat dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket, ha a vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem áll összhangban a közérdekkel. A közérdeknek figyelembe kell vennie a belföldi ipar helyzetét, az importőröket és képviseleti szerveiket, a felhasználói és fogyasztói képviseleti szerveket, amennyiben biztosították a vizsgálatot végző hatóságok részére a vonatkozó információkat.
3.5. CIKK
A kétoldalú vitarendezési és közvetítői eljárás kizárása
E fejezet rendelkezéseit nem érinti a Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és a Tizenötödik fejezet (Közvetítő mechanizmus).
B. SZAKASZ
GLOBÁLIS VÉDINTÉZKEDÉSEK
3.6. CIKK
Általános rendelkezések
1. Az egyes Felek fenntartják az 1994. évi GATT XIX. cikke, a védintézkedésekről szóló megállapodás és a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. Ha ez a szakasz másként nem rendelkezik, ez a megállapodás nem biztosít további jogokat vagy kötelezettségeket a Felek részére az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás alapján tett intézkedések vonatkozásában.
2. Egyik Fél sem alkalmazhat egyazon időben ugyanazon termék tekintetében:
|
(a) |
kétoldalú védintézkedést; és |
|
(b) |
az 1994. évi GATT XIX. cikke, illetve a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti intézkedést. |
3. E cikk alkalmazásában az áruk származását a Felek nem preferenciális származási szabályaival összhangban állapítják meg.
3.7. CIKK
Átláthatóság
1. A 3.6. cikk (Általános rendelkezések) ellenére a másik Fél kérésére – és amennyiben az lényeges érdekeltséggel rendelkezik – védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat kezdeményezésekor vagy a védintézkedések elrendelésének szándékával a védintézkedéseket elrendelni kívánó Fél haladéktalanul, e kezdeményezést megelőzően legalább hét nappal köteles írásban ad hoc tájékoztatást adni a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat kezdeményezését vagy a védintézkedések elrendelését érintő minden vonatkozó információról, az ideiglenes megállapításokról és adott esetben a vizsgálat végleges megállapításairól. Ez nem sérti a védintézkedésekről szóló megállapodás 3.2. cikkét.
2. Védintézkedések alkalmazásakor a Felek törekednek arra, hogy ezeket az intézkedéseket oly módon alkalmazzák, hogy azok a kétoldalú kereskedelmet a lehető legkevésbé befolyásolják.
3. A (2) bekezdés alkalmazásában amennyiben egy Fél úgy véli, hogy teljesülnek a végleges védintézkedések alkalmazására vonatkozó követelmények és alkalmazni kívánja az említett intézkedéseket, értesíti a másik Felet, és lehetőséget biztosít az említett Fél számára kétoldalú konzultációk folytatására. Amennyiben az értesítést követő 30 napon belül nem sikerült kielégítő megoldásra jutni, az importáló Fél elfogadhatja a végleges védintézkedéseket. A másik Fél számára biztosítani kell a konzultáció lehetőségét, hogy az (1) bekezdésben említett információkról kifejthesse álláspontját.
3.8. CIKK
A kétoldalú vitarendezési és közvetítői eljárás kizárása
E fejezet rendelkezéseit nem érinti a Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és a Tizenötödik fejezet (Közvetítő mechanizmus).
C. SZAKASZ
KÉTOLDALÚ VÉDINTÉZKEDÉSI ZÁRADÉK
3.9. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
|
(a) |
a „súlyos kárt” és „fenyegető súlyos kárt” a védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban kell értelmezni és ebből a célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 4 cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjait értelemszerűen ebbe a megállapodásba foglalják és azok ennek részét képezik; és |
|
(b) |
az „átmeneti időszak” az e megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított tíz évig terjedő időtartamot jelent. |
3.10. CIKK
A kétoldalú védintézkedés alkalmazása
1. Ha egy vámnak az e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében az egyik Fél származó áruját a másik Fél területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító belföldi iparágnak súlyos kárt okoz, vagy ezzel fenyeget, akkor az importáló Fél kizárólag az átmeneti időszak során fogadhat el a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban.
2. Az importáló Fél olyan kétoldalú védintézkedéseket alkalmazhat, amelyek:
|
(a) |
felfüggesztik az érintett árura vonatkozó vámtételnek az 2-A. melléklet szerinti további csökkentéseit; vagy |
|
(b) |
az érintett áru vámtételét olyan szintre emelik, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:
|
3.11. CIKK
Feltételek és korlátok
1. A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálat kezdeményezéséről a Fél köteles a másik Felet írásban tájékoztatni, és köteles a másik Féllel a kétoldalú védintézkedés alkalmazása előtt a lehető legkorábban konzultálni az alábbiak céljából:
|
(a) |
a vizsgálatból származó információk áttekintése és annak vizsgálata, hogy teljesülnek-e az e cikkben meghatározott feltételek; |
|
(b) |
az intézkedéssel kapcsolatos eszmecsere és annak helyénvalósága e szakasz azon célkitűzéseinek fényében, hogy meg kell szüntetni a belföldi iparágnak a 3.10. cikk (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) (1) bekezdésében foglaltak szerinti importnövekedés által okozott súlyos kárt vagy annak veszélyét; és |
|
(c) |
a kártalanításra vonatkozó előzetes eszmecsere a 3.13. cikk szerint (Kompenzáció). |
2. A Felek kizárólag azt követően alkalmazhatnak kétoldalú védintézkedést, ha az illetékes hatóságaik a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkének és 4.2. cikke a) és c) pontjának megfelelően vizsgálatot folytattak. Ebből a célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkét és 4.2. cikke a) és c) pontját ebbe a megállapodásba foglalják, és az értelemszerűen ennek részét képezi.
3. A 3.10. cikkben (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) említett meghatározás nem valósul meg, kivéve, ha a vizsgálat objektív bizonyítékok alapján bizonyítja, hogy fennáll az exportáló Fél terméke importjának megnövekedése és a súlyos kár vagy fenyegető súlyos kár közötti ok-okozati összefüggés. E tekintetben egyéb tényezőket is kellőképp mérlegelni kell, ideértve a más országból származó ugyanazon termék behozatalát is.
4. Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai a kezdeményezéstől számított egy éven belül befejezzék az ilyen vizsgálatot.
5. Egyik Fél sem alkalmazhat kétoldalú védintézkedést a 3.10. cikk (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) (1) bekezdésében foglaltak szerint:
|
(a) |
olyan alkalmazási kört és időtartamot meghaladóan, amely a súlyos sérelem megelőzése vagy orvoslása és a kiigazítás előmozdítása érdekében szükséges lehet; |
|
(b) |
két évnél hosszabb ideig, figyelemmel arra, hogy az említett időszak legfeljebb két évvel meghosszabbítható, ha az importáló Fél illetékes hatóságai az ebben a cikkben meghatározott eljárásokkal összhangban úgy döntenek, hogy az intézkedés a súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és a kiigazítás előmozdítása érdekében továbbra is szükséges, és hogy bizonyított az iparág alkalmazkodása, feltéve hogy a védintézkedés teljes időszaka – az eredeti alkalmazással és a meghosszabbítással együtt – nem haladja meg a négy évet; vagy |
|
(c) |
az átmeneti időszak lejártát követően, kivéve ha ehhez a másik Fél hozzájárul. |
6. A Felek az átmeneti időszak során nem hozhatnak intézkedést ugyanazon áru behozatalára vonatkozóan, kivéve, ha már eltelt a védintézkedés alkalmazása korábbi időtartamának felével megegyező időtartam. Ebben az esetben a 3.13. cikk (Kompenzáció) (3) bekezdése nem alkalmazandó.
7. Ha egy Fél megszüntet egy kétoldalú védintézkedést, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a 2-A. mellékletben található jegyzéke szerint az intézkedés hiányában hatályban lett volna.
3.12. CIKK
Ideiglenes intézkedések
1. Kritikus körülmények esetén, amikor a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, a Fél ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat, ha egyértelmű bizonyítékok alapján előzetesen megállapítja, hogy a másik Féltől származó áruk behozatala a vámok e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében növekedett meg, és ez az import a belföldi iparágnak súlyos kárt okoz vagy azzal fenyeget. Az átmeneti intézkedés tartama nem haladhatja meg a 200 napot, és a Fél ez alatt köteles megfelelni a 3.11. cikk (Feltételek és korlátok) (2) és (3) bekezdésében meghatározott előírásoknak. A Fél köteles haladéktalanul visszatéríteni minden olyan vámnövekedést, amelyről a 3.11. cikk (Feltételek és korlátok) (2) bekezdésében meghatározott vizsgálat nem állapítja meg, hogy az megfelel a 3.10. cikk (A kétoldalú védintézkedés alkalmazása) követelményeinek. Bármely ideiglenes intézkedés időtartama beleszámít a 3.11. cikk (Feltételek és korlátok) (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott időtartamba.
2. Amennyiben egy Fél e cikk szerint ideiglenes intézkedést kíván hozni, az említett Fél az intézkedéshozatal előtt írásban értesíti arról a másik Felet és ezen intézkedéshozatalt követően haladéktalanul konzultációt kezdeményez a másik Féllel.
3.13. CIKK
Kompenzáció
1. A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél köteles a másik Féllel konzultációt folytatni annak érdekében, hogy kölcsönösen megegyezzenek a megfelelő kereskedelmi liberalizációs kompenzációról olyan koncessziók formájában, amelyek lényegileg egyenértékű kereskedelmi hatásokkal járnak, vagy olyan koncessziók formájában, amelyek a védintézkedéstől várt kiegészítő vámtételek értékével megegyező értékűek. A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél legkésőbb a kétoldalú védintézkedés alkalmazását követő 30 napon belül lehetőséget biztosít ilyen konzultációkra.
2. Ha az (1) bekezdés szerinti konzultációk eredményeként a konzultációk megkezdését követő 30 napon belül nem születik megállapodás a kereskedelmi liberalizációs kompenzációról, akkor az a Fél, amelynek az árui a védintézkedés hatálya alá esnek, felfüggesztheti a lényegileg egyenértékű koncessziók alkalmazását a védintézkedést alkalmazó Féllel szemben. Az exportáló Fél az e bekezdés szerinti koncessziók alkalmazásának felfüggesztése előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a másik Felet.
3. A (2) bekezdésben említett felfüggesztési jog nem gyakorolható a kétoldalú védintézkedés hatályban állásának első 24 hónapja alatt, ha a védintézkedés megfelel e megállapodás rendelkezéseinek.
NEGYEDIK FEJEZET
A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI
4.1. CIKK
Célkitűzések
E fejezet célja a Felek közötti árukereskedelem előmozdítása és fokozása, a kereskedelemben kialakult felesleges akadályok felismerésére, megelőzésükre és megszüntetésükre vonatkozó keret biztosítása a TBT-megállapodáson belül.
4.2. CIKK
Hatály és fogalommeghatározások
1. Ez a fejezet a TBT-megállapodás 1. mellékletében meghatározott olyan szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet, a szóban forgó áruk származásától függetlenül.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a fejezet nem vonatkozik a következőkre:
|
(a) |
kormányzati szervek által e szervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában készített beszerzési műszaki előírásokra; vagy |
|
(b) |
az SPS-megállapodás A. mellékletében meghatározott állat- és növényegészségügyi intézkedésekre, amelyekkel e megállapodás Ötödik fejezete foglalkozik. |
3. E fejezet alkalmazásában a TBT-megállapodás 1. mellékletében található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
4.3. CIKK
A TBT-megállapodás megerősítése
A Felek megerősítik a TBT-megállapodásban meghatározott, egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket ebbe a megállapodásba foglalnak, és amelyek értelemszerűen ennek részét képezik.
4.4. CIKK
Közös együttműködés
1. A Felek erősítik együttműködésüket a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások terén annak érdekében, hogy fokozzák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és elősegítsék az egymás piacaira való belépést.
2. A Felek arra törekednek, hogy azonosítsák és fejlesszék az adott kérdések vagy ágazatok számára megfelelő szabályozási együttműködési kezdeményezéseket, amelyek az alábbiakat tartalmazzák, de nem azokra korlátozódnak:
|
(a) |
információ- és tapasztalatcsere a műszaki előírásaik előkészítése és alkalmazása, valamint a jó szabályozási gyakorlatok használata vonatkozásában; |
|
(b) |
a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások lehetőség szerinti egyszerűsítése; |
|
(c) |
a szükségtelen eltérés elkerülése a műszaki szabályzatok és a megfelelőségértékelési eljárások megközelítése terén, valamint együttműködés a műszaki szabályzatok lehetséges konvergenciája vagy összehangolása érdekében; |
|
(d) |
a mérésüggyel, szabványosítással, teszteléssel, tanúsítással és akkreditációval foglalkozó illetékes köz- vagy magántestületek közötti együttműködés ösztönzése; |
|
(e) |
a szabályozó hatóságok közötti eredményes interakció biztosítása nemzeti, regionális és nemzetközi szinten, például az egyik Féltől érkező kérelmek megfelelő hatóságokhoz történő utalása révén; és |
|
(f) |
a fejlesztésekről a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos regionális és többoldalú fórumokon történő információcsere. |
3. Kérésre a Fél kellő figyelmet fordít a másik Fél által az e fejezet alapján zajló együttműködés kapcsán előterjesztett javaslatokra.
4.5. CIKK
Szabványok
1. A Felek megerősítik a TBT-megállapodás 4.1. cikke szerinti kötelezettségeiket annak biztosítása érdekében, hogy szabványügyi testületeik elfogadják a TBT-megállapodás 3. mellékletében található, a szabványok elkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó helyes gyakorlat kódexét, és megfeleljenek annak.
2. A szabványok a lehető legszélesebb körben történő összehangolása céljából az egyes Felek arra ösztönzik szabványügyi testületeiket és a regionális szabványügyi testületeket, amelyek tagjai, illetve amelyeknek szabványügyi testületeik a tagjai, hogy működjenek együtt a másik Fél kapcsolódó szabványügyi testületeivel a nemzetközi szabványosítási tevékenységek tekintetében.
3. A Felek vállalják, hogy információt cserélnek a következőkről:
|
(a) |
a szabványok alkalmazása a műszaki előírások támogatása érdekében; |
|
(b) |
egymás szabványosítási folyamatai és nemzeti szabványaik alapjaként a nemzetközi szabványok, illetve regionális szabványok alkalmazásának mértéke; és |
|
(c) |
szabványosítási ügyekben valamely Fél által végrehajtott együttműködési megállapodások, feltéve, ha az információk nyilvánosságra hozhatók. |
4.6. CIKK
Műszaki előírások
A Felek megállapodnak abban, hogy a TBT-megállapodásban foglalt, a műszaki előírások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó jó szabályozási gyakorlatokat a lehető legjobban kihasználják, ideértve az alábbiakat:
|
(a) |
a műszaki előírás fejlesztési folyamata során mérlegelni kell többek között az előirányzott műszaki előírás hatását és a javasolt műszaki előírás rendelkezésre álló szabályozási és nem szabályozási alternatíváit, amelyek eleget tesznek a Fél jogszerű célkitűzéseinek; |
|
(b) |
a TBT-megállapodás 2.4. cikkével összhangban és a lehető legnagyobb mértékben a műszaki előírások alapjaként a releváns nemzetközi szabványokat használják, kivéve, ha ezek a nemzetközi szabványok a kívánatos jogszerű célok elérésére nézve nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek; ha nem a nemzetközi szabványokat használták alapként, a másik Fél kérésére válaszolva magyarázatot adnak arra, hogy ezeket a szabványokat miért tekintették a célok elérésére nézve nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek; és |
|
(c) |
a TBT-megállapodás 2.8. cikkével összhangban és szükség esetén inkább a teljesítményre, mintsem a tervezésre vagy a leíró jellemzőkre vonatkozó termékkövetelményekre alapuló műszaki előírások meghatározása. |
4.7. CIKK
Megfelelőségértékelési eljárások
1. A Felek tudomásul veszik, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat követő eredmények elfogadásának elősegítésére számos mechanizmus áll rendelkezésre, ideértve a következőket:
|
(a) |
a szállító megfelelőségi nyilatkozatának az importáló Fél általi elfogadása; |
|
(b) |
a másik Fél területén található testületek által végzett, egyedi műszaki előírásokra vonatkozó megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek kölcsönös elfogadásáról szóló megállapodások; |
|
(c) |
megfelelőségértékelési testületek minősítésére vonatkozó akkreditációs eljárások alkalmazása; |
|
(d) |
megfelelőségértékelési testületek kormányzati kijelölése, ideértve a másik Fél területén található testületeket; |
|
(e) |
valamely Fél által a másik Fél területén lefolytatott megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek egyoldalú elismerése; |
|
(f) |
önkéntes megegyezések az egyes Felek területein működő megfelelőségértékelési testületek között; és |
|
(g) |
regionális és nemzetközi többoldalú elismerési megállapodások és intézkedések, amelyeknek a Felek részes felei. |
2. Különös tekintettel a fenti szempontokra, a Felek vállalják a következőket:
|
(a) |
fokozzák az információcserét az ilyen és egyéb mechanizmusokról annak érdekében, hogy ösztönözzék a megfelelőségértékelési eredmények elfogadását; |
|
(b) |
információt cserélnek az egyes termékekre vonatkozó megfelelő megfelelőségértékelési eljárások kiválasztásához alkalmazott feltételekről, és a TBT-megállapodás 5.1.2. cikkével összhangban megkövetelik, hogy a megfelelőségértékelési eljárások, illetve azok alkalmazása ne legyen a szükségesnél szigorúbb, hogy kellőképp biztosítsák az importáló Felet arról, hogy a termékek megfelelnek az alkalmazandó technikai szabályzatnak vagy szabványoknak, figyelembe véve azt a kockázatot, amelyet a szabályok be nem tartása idézne elő; |
|
(c) |
információt cserélnek az akkreditációs politikáról és megvizsgálják, hogyan használhatók fel legjobban a nemzetközi akkreditációs szabványok és a Felek akkreditációs testületeinek részvételével kötött nemzetközi megállapodások, például a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum mechanizmusai útján; és |
|
(d) |
biztosítják, hogy amennyiben egy Fél két vagy több megfelelőségértékelési testületet hatalmaz fel a termék forgalomba hozatalához szükséges megfelelőségértékelési eljárások folytatására, úgy a gazdasági szereplők választhatnak közülük. |
3. A Felek ismételten megerősítik a TBT-megállapodás 5.2.5. cikke szerinti azon kötelezettségeiket, hogy az importált termékek kötelező megfelelőségértékelésére bevezetett díjak méltányosak lesznek – figyelemmel a hasonló nemzeti származású vagy más országokból származó termékek megfelelőségértékelésére felszámítható díjakra –, tekintetbe véve a kérelmező és a megfelelőségértékelő testület létesítményei elhelyezkedési különbségeiből eredő kommunikációs, szállítási és egyéb költségeket, és vállalják, hogy ezt az elvet az e fejezet hatálya alá tartozó területeken alkalmazzák.
4. Valamely Fél kérésére a Felek határozhatnak úgy, hogy konzultációt tartanak abból a célból, hogy meghatározzák a megfelelőségértékelési eljárások használatára vonatkozó ágazati kezdeményezéseket, illetve megkönnyítsék a megfelelőségértékelési eljárások azon eredményeinek elfogadását, amelyek megfelelnek a vonatkozó ágazatok szempontjából. A kérelmező Félnek kérelmét alá kell támasztania az arra vonatkozó információkkal, hogy ezen ágazati kezdeményezés miként segítené elő a Felek közötti kereskedelmet. E konzultációk során az (1) bekezdésben leírt valamennyi mechanizmus figyelembe vehető. Amennyiben az egyik Fél elutasítja a másik Fél kérelmét, kérésre meg kell indokolnia annak okait.
4.8. CIKK
Átláthatóság
A Felek ismételten megerősítik a TBT-megállapodás szerinti, átláthatóságra vonatkozó kötelezettségeiket szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozóan és megállapodnak arról, hogy:
|
(a) |
amennyiben a műszaki előírás fejlesztési folyamatának egy része nyilvános konzultáció tárgyát képezi, figyelembe veszik a másik Fél véleményét, és megkülönböztetés nélkül észszerű lehetőségeket biztosítanak a másik Fél és az érdekelt személyek számára észrevételeik megtételére; |
|
(b) |
a TBT-megállapodás 2.9. cikkével összhangban tett értesítések során az értesítést követően legalább 60 napot biztosítanak a másik Fél részére abból a célból, hogy a javaslatra írásbeli megjegyzéseket tegyen és lehetőség szerint megfelelő módon megvizsgálják a véleményezési időszak meghosszabbítására irányuló indokolt kérelmeket; |
|
(c) |
elegendő időt biztosítanak a műszaki előírások közzététele és azok hatálybalépése között a másik Fél gazdasági szereplői számára az alkalmazkodáshoz, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy ez fenyeget; és |
|
(d) |
a másik Fél vagy gazdasági szereplői rendelkezésére bocsátják a hatályos műszaki előírásokra, szabványokra és megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó információkat (például nyilvánosan elérhető honlap útján), továbbá – adott esetben és amennyiben hozzáférhető – kérés esetén indokolatlan késedelem nélküli írott iránymutatást nyújtanak a saját műszaki előírásaiknak való megfelelésről. |
4.9. CIKK
Piacfelügyelet
A Felek vállalják, hogy megosztják egymással a piacfelügyelettel és a végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos információkat.
4.10. CIKK
Jelölés és címkézés
1. A Felek tudomásul veszik, hogy a TBT-megállapodás 1. mellékletének (1) bekezdése szerint a műszaki előírás tartalmazhat, vagy kizárólag foglalkozhat a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményekkel, és megállapodnak, hogy ha műszaki előírásaik kötelező jelölést vagy címkézést tartalmaznak, akkor biztosítják, hogy a TBT-megállapodás 2.2. cikkében foglaltak szerint az említett előírások készítése nem célozhatja azt, illetve nem járhat olyan eredménnyel, hogy szükségtelenül akadályozza a nemzetközi kereskedelmet, és az említett előírások a jogos cél elérése érdekében nem korlátozhatják a szükségesnél nagyobb mértékben a kereskedelmet.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy ha egy Fél a termékek kötelező jelölését vagy címkézését írja elő,
|
(a) |
úgy az említett Fél igyekszik követelményeit a termék fogyasztóihoz vagy felhasználóihoz kapcsolódó követelményekre, illetve azon követelményekre korlátozni, amelyek annak megjelölésére vonatkoznak, hogy a termék megfelel-e a kötelező követelményeknek; |
|
(b) |
úgy az említett Fél meghatározhatja a címkén feltüntetendő információt és előírhatja az egyes, a címke felragasztására vonatkozó szabályozási követelményeknek való megfelelést, de nem írhatja elő, hogy a termékek piacain történő értékesítésének feltétele a címkék vagy jelölések előzetes jóváhagyása vagy tanúsítása, kivéve, ha az az emberi, állati vagy növényi egészséget vagy életet érintő kockázat miatt szükséges; |
|
(c) |
ha az említett Fél a gazdasági szereplők számára egyedi azonosítószám használatát írja elő, akkor az mlített Fél biztosítja, hogy e számot az érintett gazdasági szereplők részére indokolatlan késedelem nélkül, megkülönböztetésmentes módon kiadják; |
|
(d) |
amennyiben az nem megtévesztő, ellentmondásos vagy zavaró az árukat importáló Fél által előírt információkkal összefüggésben, az említtett Fél engedélyezi következők feltüntetését a termékek jelölésén vagy cimkézésén:
|
|
(e) |
az említett Fél elfogadja, hogy adott esetben a termék forgalmazását és értékesítését megelőzően címkézésre, egyebek mellett újracímkézésre és a címkézés kijavítására kerülhet sor az importáló Fél területén engedéllyel rendelkező helyiségekben (például a behozatal helyén található vámraktárakban) a származási helyen végzett címkézés alternatívájaként, kivéve, ha e címkézést a közegészség vagy közbiztonság érdekében a származási helyen kell elvégezni; és |
|
(f) |
azokban az esetekben, ha az említett Fél úgy ítéli meg, hogy a TBT-megállapodás szerinti jogszerű célokat ezzel nem veszélyezteti, arra törekszik, hogy a termékhez fizikailag kapcsolódók helyett elfogadja a nem állandó, illetve a leválasztható címkéket, vagy a kísérő dokumentációban található jelölést, illetve címkézést. |
3. A Felek WTO-egyezményből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, a (2) bekezdés a mezőgazdasági termékekre, az ipari termékekre és a feldolgozott élelmiszertermékekre alkalmazandó, ideértve az italokat és az alkoholtartalmú folyadékokat is.
4.11. CIKK
Kapcsolattartó pontok
A kapcsolattartó pontoknak a 13.4. cikkel (Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok) összhangban kijelölt funkciói az alábbiakat foglalják magukban:
|
(a) |
e fejezet alkalmazásának és igazgatásának figyelemmel kísérése; |
|
(b) |
a másik Fél által felvetett, a szabványok, műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások kialakításával, elfogadásával, alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatos kérdés haladéktalan kezelése; |
|
(c) |
az együttműködés fokozása a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások fejlesztése és javítása terén; |
|
(d) |
információcsere a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások területén; |
|
(e) |
szükség esetén az együttműködési tevékenységek előmozdítása a 4.4. cikk (Közös együttműködés) (2) bekezdésének megfelelően; és |
|
(f) |
a Felek közötti kereskedelemkönnyítés módjainak feltérképezése érdekében ad hoc munkacsoportok létrehozása valamely Fél kérésére. |
4.12. CIKK
Záró rendelkezések
1. A Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) értelmében létrehozott Árukereskedelmi Bizottságban az e fejezetből eredő bármely végrehajtási intézkedést megvitathatnak. A Felek e célból végrehajtási intézkedéseket fogadhatnak el a bizottság határozata útján.
2. A Felek további kötelezettségeket vállaltak az árukra vonatkozó ágazatspecifikus nem tarifális intézkedésekkel kapcsolatban a 4-A. mellékletben és az ahhoz kapcsolódó függelékekben meghatározottak szerint.
ÖTÖDIK FEJEZET
ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK
5.1. CIKK
Célkitűzések
E fejezet célja:
|
(a) |
az emberi, állati vagy növényi élet és egészség védelme a Felek területén, egyúttal a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése az állat- és növényegészségügyi intézkedések (a továbbiakban: SPS-intézkezdések) tekintetében; |
|
(b) |
az SPS-megállapodás további végrehajtása érdekében történő együttműködés; és |
|
(c) |
a Felek közötti kereskedelmet érintő SPS-intézkezdések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó kommunikáció, együttműködés és megoldás javítását szolgáló eszköz biztosítása. |
5.2. CIKK
Hatály
1. Ez a fejezet a Felek valamennyi olyan SPS-intézkedésére vonatkozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik a Felek közötti kereskedelmet.
2. E fejezet vonatkozik továbbá a Felek kölcsönös érdekében álló állatjóléti ügyekkel kapcsolatos, a Felek közötti együttműködésre.
3. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy érintené a Felek TBT-megállapodás szerinti jogait a nem e fejezet hatálya alá tartozó intézkedések tekintetében.
5.3. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
az SPS-megállapodás A. mellékletében foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók; és |
|
(b) |
a Felek e fejezet alkalmazásában megállapodhatnak egyéb fogalommeghatározásokban is, figyelembe véve a megfelelő nemzetközi szervezetek, mint például a Codex Alimentarius Bizottság (a továbbiakban: Codex Alimentarius), az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) és a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC) glosszáriumait és fogalommeghatározásait. |
5.4. CIKK
Jogok és kötelezettségek
A Felek megerősítik az SPS-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.
5.5. CIKK
Illetékes hatóságok
A Felek e fejezet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságai az 5-A. mellékletben szerepelnek. A Felek az említett illetékes hatóságokkal kapcsolatos bármilyen változásról értesítik egymást.
5.6. CIKK
Általános elvek
E fejezet alkalmazása során a Felek:
|
(a) |
biztosítják az SPS-intézkedéseknek az SPS-megállapodás 3. cikkével létrehozott elvekkel való összhangját; |
|
(b) |
nem alkalmaznak SPS-intézkedéseket oly módon, hogy azzal indokolatlan akadályokat állítsanak a kereskedelem elé. |
|
(c) |
biztosítják, hogy az e fejezettel létrehozott eljárásokat vállalják és indokolatlan késedelem nélkül lefolytatják, valamint ezeket az eljárásokat nem a másik Fél önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetését jelentő módon alkalmazzák, amennyiben azonos vagy hasonló feltételek állnak fenn; és |
|
(d) |
sem a c) pontban említett eljárásokat, sem a kiegészítő információkérést nem alkalmazhatják tudományos és technikai igazolás nélkül a piacaikhoz való hozzáférés késleltetése céljából. |
5.7. CIKK
Importkövetelmények
1. Egy Fél importkövetelményei a másik Fél teljes területére vonatkoznak.
2. Az exportáló Fél biztosítja, hogy az importáló Fél területére exportált termékei megfelelnek az importáló Fél állat- és növényegészségügyi előírásainak.
3. Az importáló Fél biztosítja, hogy importkövetelményei az exportáló Féltől behozott termékekre arányos és megkülönböztetésmentes módon kerülnek alkalmazásra.
4. Az exportáló Féltől behozott termékekre vonatkozó eljárásokra kiszabott díjaknak összhangban kell lenniük a hasonló belföldi termékekre kiszabott díjakkal, és nem haladhatják meg a szolgáltatás tényleges költségét.
5. Az SPS-intézkedések végrehajtása céljából az importáló Félnek jogában áll importellenőrzéseket végezni az exportáló Féltől importált termékekre vonatkozóan.
6. Az exportáló Féltől importált termékekre vonatkozóan végrehajtott importellenőrzések a szóban forgó behozatalokkal összefüggő állat- és növényegészségügyi kockázaton alapulnak. Ezen ellenőrzéseket haladéktalanul és a Felek közötti kereskedelemre minimális hatást gyakorolva hajtják végre.
7. Az importáló Fél az exportáló Fél kérésére annak rendelkezésére bocsátja az exportáló Féltől importált termékekre vonatkozóan végrehajtott importellenőrzések gyakoriságával kapcsolatos információkat. Az importáló Fél megváltoztathatja a termékszállítmányok fizikai ellenőrzésének gyakoriságát adott esetben i. ellenőrzések, ii. importellenőrzések, vagy iii. a Felek közötti kölcsönös megállapodás következményeként, egyebek mellett az e fejezetben előírt konzultációkat követően is.
8. Abban az esetben, ha az importellenőrzések azt igazolják, hogy a termékek nem felelnek meg az importáló Fél vonatkozó behozatali követelményeinek, az importáló Fél által tett bármely intézkedésnek arányosnak kell lennie a követelményeknek meg nem felelő termék behozatalával összefüggő állat- és növényegészségügyi kockázattal.
5.8. CIKK
Ellenőrzések
1. E fejezet rendelkezéseinek hatékony végrehajtása iránti bizalom megszerzése és fenntartása érdekében az importáló Fél jogosult bármikor ellenőrzéseket végezni, ideértve:
|
(a) |
az exportáló Félnél tett ellenőrző látogatás révén az exportáló Fél illetékes hatóságának vizsgálati és tanúsítási rendszerének egészén vagy egy részén végrehajtott ellenőrzést is, a Codex Alimentarius, az OIE és az IPPC vonatkozó nemzetközi szabványaival, iránymutatásaival vagy ajánlásaival összhangban; és |
|
(b) |
az exportáló Féltől a vizsgálati és tanúsítási rendszerére vonatkozó tájékoztatás kérése és a szóban forgó rendszer keretében végrehajtott ellenőrzések eredményeinek megszerzése révén. |
2. Az importáló Fél megosztja az exportáló Féllel az (1) bekezdés szerint végrehajtott ellenőrzések eredményeit és következtetéseit. Az importáló Fél a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az említett eredményeket.
3. Amennyiben az importáló Fél úgy határoz, hogy ellenőrző látogatást tesz az exportáló Félnél, erről a vizsgálat elvégzése előtt legalább 60 naptári nappal értesíti az exportáló Felet, kivéve a sürgős eseteket, illetve, ha a Felek eltérően állapodnak meg. Az ilyen látogatást érintő minden módosítással kapcsolatban meg kell állapodniuk a Feleknek.
4. Az ellenőrzésnek az exportáló Fél illetékes hatóságainak vizsgálati és tanúsítási rendszereinek egészén vagy részén történő végrehajtása és az egyéni létesítmények vizsgálatai során felmerülő költségeket az importáló Fél viseli.
5. Az importáló Fél 60 naptári napon belül írásban megadja az exportáló Félnek az ellenőrzésről szóló tájékoztatást. Az exportáló Félnek 45 naptári nap áll rendelkezésére, hogy észrevételeket tegyen a szóban forgó információkkal kapcsolatban. Az exportáló Fél megjegyzéseit csatolják a zárójelentéshez, és adott esetben bele is foglalják abba.
6. Az 5) bekezdésben foglaltaktól eltérve, amennyiben azonban az ellenőrzés az emberi, állati vagy növényi egészséget vagy életet érintő súlyos kockázatot tárt fel, úgy az importáló Fél a lehető leghamarabb, de minden esetben az ellenőrzés befejezését követő tíz naptári napon belül tájékoztatja az exportáló Felet.
5.9. CIKK
A kereskedelem megkönnyítése
1. Azon esetekben, amelyekben az importáló Fél helyszíni ellenőrzést kíván egy adott állati eredetű termékkategória vagy termékkategóriák exportáló Féltől való behozatalának engedélyezése céljából, az alábbiak alkalmazandók:
|
(a) |
az ellenőrzés értékeli az exportáló Fél vizsgálati és tanúsítási rendszerét az 5.8. cikknek (Ellenőrzések) megfelelően, és kérésre figyelembe veszi az exportáló Fél által nyújtott kapcsolódó írásbeli információkat; és |
|
(b) |
a vizsgálati és tanúsítási rendszer ellenőrzésének kielégítő eredménye esetében az importáló Fél írásban tájékoztatja az exportáló Felet az ellenőrzés pozitív eredményéről. Ilyen esetben a tájékoztatás azt a tényt is tartalmazhatja, hogy az importáló Fél engedélyezte vagy engedélyezni fogja bizonyos egyedi termékkategória vagy -kategóriák behozatalát; vagy |
|
(c) |
amennyiben a vizsgálati és tanúsítási rendszer ellenőrzésének eredménye nem kielégítő, az importáló Fél írásban tájékoztatja az exportáló Felet az ellenőrzés eredményéről. Ilyen esetben a tájékoztatás kiterjed az alábbiak egyikére:
|
2. Azon esetekben, amikor az importáló Fél engedélyezte az (1) bekezdés b) pontjában említett állati eredetű termékek egyedi kategóriájának vagy kategóriáinak behozatalát, az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet az importáló Fél azon egyéni létesítményeinek jegyzékéről, amelyek megfelelnek a követelményeknek, különösen az 5.7. cikk (Importkövetelmények) és az 5.8. cikk (Ellenőrzések) követelményeinek. Ezen túlmenően a következők alkalmazandók:
|
(a) |
Az exportáló Fél kérésére az importáló Fél jóváhagyja az 5-B. melléklet (3) bekezdésében szereplő, az exportáló Fél területén található létesítményeket, az említett létesítmények előzetes vizsgálata nélkül. Amennyiben az exportáló Fél az importáló Fél jóváhagyását kéri, az exportáló Fél a vonatkozó – ideértve az 5.7. cikkben (Importkövetelmények) foglalt – követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében megadja az importáló Fél által kért tájékoztatást. Az importáló Fél jóváhagyása összhangban áll az 5-B. mellékletben meghatározott feltételekkel és azon termékkategóriákra korlátozódik, amelyekre vonatkozóan importengedélyt adtak ki. |
|
(b) |
A (2) bekezdés a) pontjában említett egyes létesítmények jóváhagyása során az importáló Fél megteszi a szükséges jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket az alkalmazandó jogi és közigazgatási eljárásainak megfelelően, hogy az exportáló Fél kérelmének és adott esetben az importáló Fél által kért információk beérkezésétől számított 40 munkanapon belül lehetővé tegye a behozatalt annak érdekében, hogy biztosítsa a kapcsolódó, egyebek mellett az 5.7. cikkben (Importkövetelmények) foglalt követelményeknek való megfelelést. |
|
(c) |
Az importáló Fél értesíti az exportáló Felet a (2) bekezdés a) pontjában említett egyes létesítmények jóváhagyásáról és elutasításáról, valamint adott esetben az elutasítás indoklásáról. |
5.10. CIKK
Az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatos intézkedések
1. A Felek elfogadják a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek fogalmát, összhangban az SPS-megállapodással, valamint az OIE és az IPPC szabványaival, iránymutatásaival és ajánlásaival. Az 5.15. cikkben (állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság) említett SPS-bizottság további részleteket határozhat meg a szóban forgó területek elismerésére vonatkozó eljárást illetően, ideértve a betegség kitörése/elterjedése során e területek elismerésére vonatkozó eljárásokat is, figyelemmel az SPS-megállapodás, valamint az OIE és az IPPC kapcsolódó szabványaira, iránymutatásaira vagy ajánlásaira.
2. A kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek meghatározása során a Felek figyelembe veszik az olyan tényezőket, mint amilyenek a földrajzi fekvés, az ökológiai rendszerek, a járványügyi felügyelet, valamint az ilyen területek egészségügyi vagy növényegészségügyi ellenőrzése.
3. A Felek szoros együttműködést alakítanak ki a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek meghatározása terén azzal a céllal, hogy a másik Fél által követett, az ilyen területek meghatározására irányuló eljárásokban bizalmuk kiépüljön. Az ilyen területek exportáló Fél által végzett meghatározásának elfogadása során az importáló Fél az exportáló Fél vagy annak bizonyos részei állat- vagy növényegészségügyi helyzetére vonatkozó saját megállapításait elvben az exportáló Fél által szolgáltatott információkra alapozza, összhangban az SPS-megállapodással, valamint az OIE és az IPPC szabványaival, iránymutatásaival és ajánlásaival.
4. Amennyiben az importáló Fél nem fogadja el az exportáló Fél által tett meghatározást, ki kell fejtenie ennek indokait, és készen kell állnia konzultációk megkezdésére.
5. Ha az exportáló Fél azt állítja, hogy területéin belül egységes térségeik kártevőktől vagy megbetegedésektől mentesek, vagy a kártevők vagy a megbetegedések elterjedtségének szintje alacsony, ezt releváns bizonyítékokkal alátámasztja, abból a célból, hogy objektíven kimutatható legyen az importáló Fél számára, hogy ezen térségek kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes térségek vagy a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek, és felhasználásuktól függően valószínűleg azok is maradnak. Ennek érdekében az importáló Fél részére, kérése esetén, észszerű mértékű hozzáférést kell biztosítani vizsgálat, tesztelés és egyéb vonatkozó eljárások elvégzése céljából.
6. A Felek elismerik az OIE által meghatározott területi egységekre osztás, valamint az IPPC által meghatározott kártevőktől mentes termelési hely vagy helyszín elvét. Az 5.15. cikkben (Állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság) említett SPS-bizottság értékeli majd az OIE és az IPPC ajánlásait, melyeket e tárgyban a jövőben közzétesznek majd, és ennek megfelelően az SPS-bizottság ajánlásokat bocsáthat ki.
5.11. CIKK
Átláthatóság és információcsere
1. A Felek:
|
(a) |
átláthatóságra törekednek a kereskedelemre vonatkozó SPS-intézkedések, és különösen a másik Fél importjaira alkalmazott 5.7. cikk (Importkövetelmények) szerinti követelmények terén; |
|
(b) |
fokozzák az egyes Felek SPS-intézkedéseinek és azok alkalmazásának kölcsönös megértését; |
|
(c) |
információt cserélnek az SPS-intézkedések fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről, beleértve a rendelkezésre álló új tudományos bizonyítékokkal kapcsolatos haladást is, amelyek érintik, vagy érinthetik a Felek közötti kereskedelmet, annak érdekében, hogy ezeknek a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait minimalizálják; |
|
(d) |
valamely Fél kérésére 15 naptári napon belül tájékoztatást adnak azon importkövetelményekről, amelyek egyes termékek behozatalára alkalmazandók; és |
|
(e) |
valamely Fél kérésére 15 naptári napon belül tájékoztatást adnak egyes termékek engedélyezésére vonatkozó kérelem ügyében elért előrehaladásról. |
2. Az (1) bekezdés szerint az információért felelős kapcsolattartó pontokat a Felek a 13.4. cikk (Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok) (1) bekezdésének megfelelően jelölik ki. Az információk megküldhetők levélben, faxon vagy e-mailben. Az e-mailben küldött információ elektronikusan aláírható, és azt csak a kapcsolattartó pontok között továbbítják.
3. Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információkat a WTO-hoz a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban megküldött értesítés révén tették közzé, vagy a Felek hivatalos, nyilvánosan elérhető és ingyenes honlapján, a szóban forgó pontban említett információcserét megtörténtnek kell tekinteni.
4. Az e fejezet szerinti valamennyi értesítést a (2) bekezdésben említett kapcsolattartó pontoknak kell megküldeni.
5.12. CIKK
Konzultációk
1. Minden Fél két naptári napon belül írásban értesíti a többi Felet minden súlyos vagy jelentős, az emberi, illetve az állati vagy növényi életet vagy egészséget érintő kockázatról, beleértve az élelmezési vészhelyzeteket is.
2. Amennyiben a Félnek komoly aggályai vannak az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget fenyegető, a kereskedelem által érintett árukat befolyásoló kockázattal kapcsolatban, a helyzetről kérésre a lehető leghamarabb konzultációt kell tartani. Ilyen esetben az egyes Felek törekednek arra, hogy a kereskedelem torzulásának elkerülése érdekében szükséges valamennyi információt megfelelő időben átadják.
3. Az e cikk (2) bekezdésében említett konzultációk megtarthatók e-mail, videó- vagy telefonkonferencia révén is. A konzultációt kérő Fél biztosítja a konzultáció jegyzőkönyveinek elkészítését.
5.13. CIKK
Szükséghelyzeti intézkedések
1. Az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget érintő súlyos kockázat esetén az importáló Fél előzetes értesítés nélkül meghozhatja az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükséges intézkedéseket. A Felek között úton lévő szállítmányok esetében az importáló Fél mérlegeli a legmegfelelőbb és legarányosabb megoldást a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében.
2. Az intézkedéseket meghozó Fél a lehető leghamarabb, legkésőbb az intézkedés elfogadását követő 24 órán belül tájékoztatja a másik Felet. Bármelyik Fél kérhet információt az állat- és növényegészségügyi helyzettel, illetve bármely elfogadott intézkedéssel kapcsolatban. A másik Fél arra azonnal válaszol, mihelyt az információ rendelkezésre áll.
3. Bármelyik Fél kérelmére és e fejezet 5.12. cikkének (Konzultációk) rendelkezései szerint a Felek az értesítéstől számított 15 naptári napon belül konzultációt tartanak a helyzettel kapcsolatban. A konzultációk célja a kereskedelem szükségtelen megzavarásának elkerülése. A Felek mérlegelhetik az intézkedések végrehajtását megkönnyítő lehetőségeket, illetve az intézkedések felváltását.
5.14. CIKK
Egyenértékűség
1. A Felek elismerhetik a (4)–(7) bekezdésnek megfelelően az egy ágazatra vagy ágazat részére alkalmazandó egyéni intézkedés, intézkedéscsoport vagy rendszerek egyenértékűségét. Az egyenértékűség elismerése az állatok és állati termékek, valamint a növények és növényi termékek, vagy adott esetben a kapcsolódó áruk Felek közötti kereskedelmére vonatkozik.
2. Amennyiben nem ismerik el az egyenértékűséget, a kereskedelmet az importáló fél által a megfelelő szintű egészségügyi védelemnek való megfelelés érdekében előírt feltételeknek megfelelően lehet folytatni.
3. Az egyenértékűség elismerése a következők értékelését és elfogadását teszi szükségessé:
|
(a) |
a jogszabályokban, szabványokban és eljárásokban meglévő SPS-intézkedések, ideértve a vizsgálati és tanúsítási rendszerekkel kapcsolatos ellenőrzéseket annak biztosítása érdekében, hogy mind az exportáló Fél, mind az importáló Fél SPS-intézkedéseit betartsák; |
|
(b) |
az illetékes hatóságok (írásban dokumentált) felépítése, hatásköre, intézményi hierarchiája, működési módja és a rendelkezésükre álló erőforrások; és |
|
(c) |
az illetékes hatóság teljesítménye az ellenőrzési programok és biztosítások vonatkozásában. |
4. Felméréseik során a Felek figyelembe veszik a korábbi tapasztalatokat.
5. Az importáló Fél akkor fogadja el egyenértékűnek az exportáló Fél egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedését, ha az exportáló Fél objektív módon bemutatja, hogy intézkedése eléri az importáló Fél megfelelő szintű egészségügyi védelmét. Ennek érdekében az importáló Fél részére, kérése esetén, észszerű mértékű hozzáférést kell biztosítani vizsgálat, tesztelés és egyéb vonatkozó eljárások elvégzése céljából.
6. A Felek figyelembe veszik a Codex Alimentarius, az OIE, az IPPC és a WTO SPS-bizottságának iránymutatását az egyenértékűség elismerése terén.
7. Ezen túlmenően az egyenértékűség elismerése során a Felek megállapodhatnak az importra szánt állatok vagy állati termékek, növények vagy növényi termékek, illetve egyéb kapcsolódó áruk szállításához szükséges hivatalos állat- és növényegészségügyi bizonyítványok egyszerűsített mintájáról.
5.15. CIKK
Állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság
1. A 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: SPS-bizottság) a Felek illetékes hatóságainak képviselőiből áll.
2. Az SPS-bizottság az e megállapodás hatálybalépését követő első évben ül össze. Ezután évente legalább egyszer, illetve a Felek általi megállapodás szerint ül össze. Az SPS-bizottság eljárási szabályzatát az első ülésen fogadja el. Az üléseket személyesen, telefonon vagy videokonferencián keresztül, vagy a Felek általi megállapodás szerinti más módon is lebonyolíthatják.
3. Az SPS-bizottság megállapodhat a Felek szakértőiből álló műszaki munkacsoportok létrehozásáról, amelyek azonosítják és megoldják az e fejezet alapján felmerülő műszaki és tudományos jellegű problémákat, valamint feltárják a közös érdekű SPS-kérdésekkel kapcsolatos további együttműködés lehetőségeit. Amennyiben további szakértelemre van szükség, a Felek képviselőitől eltérő személyek is részt vehetnek a műszaki munkacsoport munkájában.
4. Az SPS-bizottság az e fejezet hatékony működésével összefüggő bármilyen kérdéssel foglalkozhat. Felelősségi köre és feladatai különösen a következők:
|
(a) |
kialakítja az e fejezet végrehajtásához szükséges eljárásokat vagy intézkedéseket, ideértve az 5-A. és az 5-B. mellékletet is; |
|
(b) |
e fejezet alkalmazásának figyelemmel kísérése; és |
|
(c) |
fórumot biztosít bizonyos SPS-intézkedések alkalmazásából eredő problémák megvitatására, a kölcsönösen elfogadható alternatívák elérése érdekében. Ebben az összefüggésben az SPS-bizottságot sürgősséggel kell összehívni a Fél kérésére a konzultációk lefolytatása céljából. E konzultációk nem sértik a Felek Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és Tizenötödik fejezet (Közvetítő mechanizmus) szerinti jogait és kötelezettségeit. |
5. Az SPS-bizottság információt, szakértelmet és tapasztalatot cserél az állatjólét területén, hogy előmozdítsa a Felek közötti együttműködést állatjóléti ügyekben.
6. A Felek az SPS-bizottság által hozott döntéssel ajánlásokat és határozatokat fogadhatnak el az importengedélyekkel, információcserével, átláthatósággal, a regionalizálás elismerésével, az egyenértékűséggel és alternatív intézkedésekkel, valamint a (4) és (5) bekezdésben említett egyéb kérdésekkel kapcsolatban.
5.16. CIKK
Technikai konzultációk
1. Amennyiben az egyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél intézkedése ellentétes vagy ellentétes lehet az e fejezet szerinti kötelezettségekkel, és úgy véli, hogy az intézkedés indokolatlan kereskedelmi zavart okoz vagy okozhat, úgy kölcsönösen elfogadható megoldások elérése érdekében technikai konzultációt kérhet az SPS-bizottságban. Az 5-A. mellékletben meghatározott illetékes hatóságok elősegítik e konzultációkat.
2. Az SPS-bizottságban folytatott technikai konzultációkat a technikai konzultációkra vonatkozó kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül lezártnak kell tekinteni, kivéve, ha a konzultáló Felek a konzultációk folytatásában állapodtak meg. A technikai konzultációk lefolytathatók telefonkonferencia, videokonferencia révén vagy egyéb, a Felek kölcsönös megállapodása szerinti módon.
HATODIK FEJEZET
VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KERESKEDELEM KÖNNYÍTÉSE
6.1. CIKK
Célkitűzések
1. A Felek elismerik a vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítésének jelentőségét a fejlődő globális kereskedelmi környezetben. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az együttműködést ezen a területen annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfeleljenek a kereskedelemkönnyítési célkitűzéseknek, és biztosítsák a hatékony vámellenőrzést.
2. E célból a Felek megállapodnak abban, hogy a jogszabályok megkülönböztetésmentesek, és hogy a vámeljárások a csalás elleni küzdelem és a jogszerű kereskedelem védelme érdekében modern módszerek alkalmazásán és hatékony ellenőrzésen alapulnak.
3. A Felek elismerik, hogy a legitim közpolitikai célkitűzések, így a biztonsági, védelmi és a csalás megelőzésével kapcsolatos célkitűzések semmiképpen nem veszélyeztethetők.
6.2. CIKK
Alapelvek
1. A Felek megállapodnak abban, hogy vámügyi rendelkezéseinek és eljárásainak a következőkön kell alapulnia:
|
(a) |
a vámügyekben és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó, az érintett Felek által elfogadott nemzetközi eszközök és szabványok, beleértve a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló felülvizsgált kiotói egyezmény legfontosabb elemeit, az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi megállapodást és a Vámigazgatások Világszervezetének (a továbbiakban: WCO) a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló szabványkeretét (a továbbiakban: SAFE-keret); |
|
(b) |
a jogszerű kereskedelem védelme a vámjogi követelmények hatékony alkalmazásával ás betartásával; |
|
(c) |
olyan jogszabályok, amelyek elkerülik a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen és megkülönböztetéssel járó terheket, további könnyítést biztosítanak a jogszabályoknak való magas szintű megfelelést megvalósító gazdasági szereplők számára, és védintézkedéseket biztosítanak a csalás és a tiltott vagy káros tevékenységek ellen; és |
|
(d) |
az azt biztosító szabályok, hogy a vámszabályok és eljárási előírások kismértékű megsértéséért kiszabott szankciók arányosak és megkülönböztetésmentesek legyenek, valamint hogy alkalmazásuk ne késleltetesse indokolatlanul az áruk forgalomba bocsátását. |
2. A munkamódszerek javításának, illetve a műveletek hátrányos megkülönböztetés-mentességének, áttekinthetőségének, hatékonyságának, teljességének és számon kérhetőségének a biztosítása érdekében a Felek:
|
(a) |
lehetőség szerint az előírásokat és az alaki követelményeket egyszerűsítik az áruk gyors kiadása és vámkezelése tekintetében; és |
|
(b) |
további lépéseket tesznek a vám- és egyéb hatóságok által kért adatok és a dokumentációs anyagok egyszerűsítése és szabványosítása érdekében. |
6.3. CIKK
Vámügyi együttműködés
1. A Felek megfelelő hatóságaik útján együttműködnek a vámügyek területén annak biztosítása érdekében, hogy a 6.1. cikkben (Célkitűzések) meghatározott célkitűzések teljesüljenek.
2. A vámügyi együttműködés fokozása érdekében a Felek többek között:
|
(a) |
információt cserélnek a vámjogszabályaikról, azok végrehajtásáról és a vámeljárásaikról, különösen az alábbi területek vonatkozásában:
|
|
(b) |
közös kezdeményezések kidolgozását mérlegelik az importra, exportra és egyéb vámeljárásra vonatkozóan, valamint az üzleti közösségnek nyújtott hatékony szolgáltatás biztosítását célzó munka érdekében; |
|
(c) |
a SAFE-keretmegállapodással összhangban együttműködnek a nemzetközi kereskedelmi ellátási lánc biztosításának és megkönnyítésének vámmal kapcsolatos szempontjait illetően; |
|
(d) |
adott esetben kölcsönösen elismerik a kockázatkezelési módszereket, a kockázati standardokat, a biztonsági ellenőrzéseket és a kereskedelmi partnerségi programokat, ideértve olyan szempontokat is, mint az adatátvitel és a kölcsönös megállapodás tárgyát képező előnyök; és |
|
(e) |
megerősítik a nemzetközi szervezeteken, mint a WTO-n és a WCO-n belüli együttműködésüket. |
6.4. CIKK
Tranzit és átrakodás
1. Az egyes Felek biztosítják a területeiken keresztül történő átrakodási tevékenységek és a tranzitforgalom elősegítését és hatékony ellenőrzését.
2. A kereskedelem megkönnyítése érdekében a Felek előmozdítják és végrehajtják a regionális tranzit-megállapodásokat.
3. A Felek a tranzitforgalom megkönnyítése érdekében biztosítják az együttműködést és a koordinációt valamennyi, a területükön található érintett hatóság és ügynökség között.
6.5. CIKK
Előzetes rendelkezések
Azt megelőzően, hogy az árukat a területére importálnák, mindegyik Fél köteles – jogszabályaival és eljárásaival összhangban – a területén letelepedett kereskedők számára a tarifális besorolással, a származással vagy az adott Fél döntése szerinti más ilyen kérdésekkel kapcsolatos előzetes írásbeli rendelkezéseket vámhatóságai, illetve egyéb illetékes hatóságai útján kiadni.
6.6. CIKK
Egyszerűsített vámeljárás
1. A Feleknek átlátható és hatékony egyszerűsített behozatali és kiviteli eljárásokat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők, egyebek mellett a kis- és középvállalkozások esetében csökkenjenek a költségek és növekedjen a kiszámíthatóság mértéke. A vámeljárások egyszerűsítéséhez objektív és megkülönböztetésmentes feltételek szerint egyszerűbb hozzáférést kell biztosítani a meghatalmazott kereskedők számára.
2. Az egységes vámnyilatkozatot vagy elektronikus megfelelőjét használják az áru vámeljárás alá vonásához szükséges vámalakiságok elvégzéséhez.
3. A Felek az árubehozatal és -kiadás egyszerűsítése és megkönnyítése érdekében modern vámtechnikákat alkalmaznak, egyebek mellett kockázatértékelést és vámkezelés utáni ellenőrzési módszereket.
4. A Felek az érintett kereskedőik, a vámhatóságok és egyéb kapcsolódó ügynökségek közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése érdekében ösztönzik a rendszerek folyamatos fejlesztését és felhasználását, beleértve az információs technológián alapuló rendszereket is.
6.7. CIKK
Áruk kiadása
Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy vámhatóságai, határőrizeti szervei és más illetékes hatóságai olyan követelményeket és eljárásokat alkalmazzanak, amelyek:
|
(a) |
olyan határidőn belül biztosítják az áruk gyors kiadását, amely nem hosszabb annál, mint ami annak biztosításához szükséges, hogy megfeleljenek a vám- és a kereskedelemmel összefüggő egyéb jogszabályaiknak és formalitásaiknak; |
|
(b) |
lehetőséget biztosítanak az információk érkezés előtti feldolgozására (az információk előzetes elektronikus benyújtására és végleges feldolgozására az áruk fizikai beérkezése előtt) annak érdekében, hogy az áruk a beérkezéskor kiadhatók legyenek; és |
|
(c) |
lehetőséget biztosítanak az áruk vám megfizetése nélkül történő kiadására, az érintett Fél jogszabályai szerint – szükség esetén – a vám végső megfizetésének biztosítása érdekében garancianyújtáshoz kötve. |
6.8. CIKK
Díjak és terhek
1. Díjak és terhek csak a kérdéses importtal vagy exporttal kapcsolatosan nyújtott szolgáltatások és az ilyen import vagy export végzéséhez szükséges valamely formalitás után szabhatók ki. Azok nem haladhatják meg a szolgáltatás hozzávetőleges költségét és kiszámításuk nem történhet ad valorem alapon.
2. A díjakra és terhekre vonatkozó információk közzététele hivatalosan kijelölt médium útján történik, amely magában foglalhatja az internetet is. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a nyújtott szolgáltatásért felszámított illeték vagy díj indokát, a felelős hatóságot, az alkalmazott illetékeket és díjakat, valamint azt, mikor és hogyan kell a fizetést teljesíteni.
3. Új vagy módosított díjak és terhek nem vethetők ki mindaddig, amíg a (2) bekezdés szerinti információt nem tették közzé és az nem elérhető.
6.9. CIKK
Vámügynökök
A Felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó vámügyi rendelkezéseik és eljárásaik nem igénylik vámügynökök kötelező alkalmazását. A Felek átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos szabályokat alkalmaznak, amennyiben vámügynökök segítségét veszik igénybe.
6.10. CIKK
Szállítás előtti ellenőrzés
A Felek megállapodnak abban, hogy megfelelő vámügyi rendelkezéseik és eljárásaik nem írják elő az előzetes áruvizsgálatról szóló megállapodásban meghatározott kötelező szállítás előtti áruvizsgálatot vagy egyéb, magánvállalatok által a vámvizsgálatot megelőzően a rendeltetési helyen folytatott vizsgálati tevékenységet.
6.11. CIKK
Vámérték-megállapítás
1. A Felek a vámérték-megállapítási megállapodásnak megfelelően meghatározzák az áruk vámértékét.
2. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdések tekintetében közös megoldást érjenek el.
6.12. CIKK
Kockázatkezelés
1. A Felek a valamennyi importkövetelménynek való megfelelés érdekében az összes szállítmány átfogó vizsgálatának elvégzése helyett vizsgálataikat, kibocsátási elveiket és a belépést követő ellenőrzési eljárásaikat a kockázatértékelési elvekre és ellenőrzések végzésére alapozzák.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy az áruk behozatalára, a kivitelére, a tranzitjára és az átrakodására vonatkozó ellenőrzési követelményeiket és eljárásaikat olyan kockázatkezelési elvek alapján fogadják el és alkalmazzák, amelyeket azért alkalmaznak hogy a megfelelési intézkedéseket a figyelmet érdemlő ügyletekre összpontosítsák.
6.13. CIKK
Egyablakos ügyintézés
A Felek törekednek arra, hogy az áruk kivitelére, behozatalára és vámtranzitjára vonatkozó vámügyi és egyéb jogszabályok által előírt információk elektronikus benyújtásának elősegítése érdekében egyablakos ügyintézési rendszert dolgozzanak ki és tartsanak fenn.
6.14. CIKK
Jogorvoslati eljárások
1. A Felek biztosítják a vámügyi és egyéb illetékes hatóságoknak a áruk behozatalát, kivitelét és a tranzitárukat érintő közigazgatási intézkedései, rendelkezései és határozatai elleni jogorvoslati jogot garantáló hatékony, gyors, megkülönböztetésmentes és könnyen hozzáférhető eljárásokat.
2. A jogorvoslati eljárások magukban foglalhatják a felügyeleti hatóság által végzett közigazgatási felülvizsgálatot és a Felek jogszabályaval összhangban közigazgatási szinten hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát.
6.15. CIKK
Átláthatóság
1. Az egyes Felek kötelesek közzétenni vagy más módon – egyebek mellett elektronikus eszközök útján – rendelkezésre bocsátani a vámügyek és a kereskedelem könnyítésével összefüggő jogszabályaikat, szabályzataikat és igazgatási eljárásaikat, valamint az egyéb követelményeket.
2. Az egyes Felek kötelesek kijelölni vagy fenntartani egy vagy több felvilágosító és tájékoztató pontot, amely(ek) az érintett feleknek a vámügyekkel és a kereskedelem könnyítésével összefüggő kérdésekkel foglalkozik (foglalkoznak).
6.16. CIKK
Kapcsolatok az üzleti közösséggel
A Felek megállapodnak a következőkről:
|
(a) |
a kereskedelmi képviselőkkel kellő időben folytatott konzultációk fontossága a vámüggyel, a kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó jogalkotási javaslatok és általános eljárások kidolgozása során. E célból a konzultációkat a vámhatóságok és adott esetben az üzleti közösség között tartják; |
|
(b) |
a vámügyi és kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó új jogszabályoknak és általános eljárásoknak a szóban forgó jogszabályok és eljárások alkalmazását megelőzően, a lehetőségek mértékéig elektronikus eszközökön keresztül történő közzététele vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétele, valamint az ilyen jogszabályok és eljárások változásainak és értelmezéseinek a lehetőségek mértékéig elektronikus eszközökön keresztül történő közzététele vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétele; a Felek továbbá közzéteszik az adminisztratív jellegű, releváns közleményeket is, beleértve a vámhivatalok követelményeit és beléptetési eljárásait, a vámhivatalok munkaidejét és operatív tevékenységeit kikötőkben és határátkelőhelyeken, valamint az információs szolgáltatások elérési pontjait; |
|
(c) |
észszerű időtartamot hagynak az új vagy módosított jogszabályok és eljárások, továbbá vámok, díjak és illetékek kihirdetése és hatálybalépése között, a legitim közpolitikai célkitűzések sérelme nélkül (például a vámtételekben bekövetkezett változások); és |
|
(d) |
biztosítják, hogy vámügyi és egyéb kapcsolódó követelményeik és eljárásaik folyamatosan kielégítik a kereskedő közösség igényeit, a bevált módszereket alkalmazzák, és hogy azok a kereskedelmet a lehető legkisebb mértékben korlátozó követelmények és eljárások maradnak. |
6.17. CIKK
Vámügyi Bizottság
1. A 16.2. cikk (Szakbizottságok) által létrehozott Vámügyi Bizottság a Felek vámügyi és egyéb illetékes hatóságainak képviselőiből állnak. A Vámügyi Bizottság biztosítja e fejezet, az 1. jegyzőkönyv és bármely olyan kiegészítő vámügyi rendelkezés megfelelő alkalmazását, amelyről a felek megállapodnak. A Felek a Vámügyi Bizottságon belül megvizsgálhatják és határozatot hozhatnak a bizottságban felmerülő valamennyi kérdésről.
2. A Felek a Vámügyi Bizottságon belül ajánlásokat fogadhatnak el vagy határozatot hozhatnak a kockázatkezelési technikák, a kockázati standardok, a biztonsági ellenőrzések és a kereskedelmi partnerségi programok kölcsönös elismerésére vonatkozóan, ideértve olyan szempontokat is, mint az adatátvitel és a kölcsönös megállapodás tárgyát képező előnyök, továbbá egyéb, az (1) bekezdés alá tartozó kérdések.
3. A Felek megállapodhatnak abban, hogy ad hoc találkozókat tartanak bármely vámügyi kérdéssel, a származási szabályokkal vagy bármely, a Felek megállapodásának tárgyát képező vámmal kapcsolatos további rendelkezésekkel kapcsolatban. Adott esetben alcsoportokat hozhatnak létre konkrét kérdések megvitatására.
HETEDIK FEJEZET
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL VALÓ ENERGIATERMELÉSRE VONATKOZÓ KERESKEDELMET VAGY BERUHÁZÁSOKAT AKADÁLYOZÓ NEM VÁMJELLEGŰ AKADÁLYOK
7.1. CIKK
Célkitűzések
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló globális erőfeszítésekkel összhangban a Felek közös célja, hogy – különösen a kereskedelem és a beruházások elősegítése révén – ösztönözzék, kifejlesszék és fokozzák a megújuló és fenntartható, nem fosszilis energiaforrásokból származó energiatermelést. E célból a Felek együttműködnek a vámok és a nem vámjellegű akadályok felszámolása, illetve visszaszorítása, valamint a regionális és nemzetközi szabványokkal való szabályozási konvergencia megerősítése érdekében.
7.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„helyi tartalmi követelmény”:
|
|
(b) |
„intézkedés”: e fejezet alkalmazásában egy Fél által hozott bármilyen intézkedés, ami lehet törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy igazgatási tevékenység, vagy megjelenhet bármilyen más formában; |
|
(c) |
„helyi vállalatokkal történő társulások kialakítását előíró intézkedések”: olyan jogalany, mint a társaság, a tröszt, a társas vállalkozás, a közös vállalkozás vagy a társulás helyi vállalatokkal vagy egyéb vállalkozásokkal való közös létrehozására vagy működtetésére, vagy az azokkal történő szerződéses kapcsolatok létrehozására vonatkozó bármely követelmény; |
|
(d) |
„ellentételezés”: azok a feltételek, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket, például a technológia indokolatlan engedélyezése, beruházások, egy konkrét pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötési kötelezettség, csereüzletek vagy hasonló követelmények; és |
|
(e) |
„szolgáltató”: a 8.2. cikk (Fogalommeghatározások) l) pontjában foglaltak szerint. |
7.3. CIKK
Hatály
1. E fejezet azon intézkedésekre alkalmazandó, amelyek hatást gyakorolnak a Felek közötti, a megújuló és fenntartható, nem fosszilis energiaforrásokból származó energiatermelésre vonatkozó kereskedelemre és beruházásokra, nevezetesen szél-, nap-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája, de nem azon termékekre vonatkozóan, amelyekből az energiát állítják elő.
2. E fejezet nem vonatkozik a kutatás-fejlesztési projektekre és a nem kereskedelmi mértékű demonstrációs projektekre.
3. E fejezet nem sérti e megállapodás egyéb vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását, ideértve az említett rendelkezésekkel összefüggő kivételeket, fenntartásokat vagy korlátozásokat, és értelemszerűen az (1) bekezdésben említett intézkedéseket. Az egyértelműség kedvéért az e fejezet és e megállapodás egyéb rendelkezései közötti bármely összeegyeztethetetlenség esetében az összeegyeztethetetlenség erejéig az e megállapodás egyéb rendelkezései élveznek elsőbbséget.
7.4. CIKK
Alapelvek
Az egyes Felek kötelesek:
|
(a) |
tartózkodni a helyi tartalmi követelményeket vagy bármely, a másik Fél termékeit, szolgáltatóit, vállalkozásait vagy telephelyeit érintő ellentételezést előíró intézkedések elfogadásától. |
|
(b) |
tartózkodni a helyi vállalatokkal történő társulások kialakítását előíró intézkedések elfogadásától, kivéve, ha e társulásokat technikai okokból szükségesnek ítélik és a Fél e technikai okokat a másik Fél kérésére igazolni tudja; |
|
(c) |
biztosítani, hogy az alkalmazott tanúsítási és engedélyezési eljárásokra, különösen a berendezésekre, létesítményekre és a kapcsolódó szállítóhálózati infrastruktúrákra vonatkozó szabályok objektívak, átláthatóak és nem önkényesek, és a másik Fél kérelmezőivel szemben nem tesznek megkülönböztetést; |
|
(d) |
biztosítani, hogy az alábbiakra felszámolt vagy azokkal kapcsolatos adminisztratív díjak:
|
|
(e) |
biztosítani, hogy a villamosenergia-átviteli hálózatok összekapcsolásának és azokhoz való hozzáférésnek a feltételei és eljárásai átláthatóak, és a másik Fél szállítóival szemben nem tesznek megkülönböztetést. |
7.5. CIKK
Szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelés
1. Amennyiben léteznek nemzetközi és regionális szabványok a megújuló és fenntartható, nem fosszilis energiaforrásokból származó energiatermelésre szolgáló termékekre vonatkozóan, a Felek az említett szabványokat vagy megfelelő részeiket alkalmazzák műszaki előírásaik alapjaként, kivéve azt az esetet, ha e nemzetközi szabványok vagy megfelelő részeik nem lennének hatékonyak vagy nem felelnének meg a jogszerű célkitűzések teljesítése szempontjából. E bekezdés alkalmazása céljából a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (a továbbiakban: ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (a továbbiakban: IEC) tekintendő különösen megfelelő nemzetközi szabványkialakító testületnek.
2. A Felek adott esetben a tervezési és leíró jellemzők helyett inkább a teljesítményre – ideértve a környezetvédelmi teljesítményt – vonatkozó termékkövetelmények tekintetében határozzák meg a műszaki előírásokat.
3. A Harmonizált Rendszer 84. fejezetében felsorolt termékeket (a 8401 kivételével) és a HR 850231 és 854140 alá tartozó termékeit illetően:
|
(a) |
az Unió ezen termékek forgalomba hozatala érdekében ugyanazon feltételek mellett és további követelmények nélkül fogja elfogadni a szingapúri szállítók megfelelőségi nyilatkozatait, mint az uniós szállítókét; és |
|
(b) |
Szingapúr ezen termékek forgalomba hozatala érdekében további követelmények nélkül fogja elfogadni az uniós megfelelőségi nyilatkozatokat vagy vizsgálati jelentéseket. Szingapúr a 4-A. melléklet 5. (Védintézkedések) cikkében meghatározott feltételek szerint előírhat kötelező harmadik fél általi vizsgálatot vagy tanúsítást. |
Az egyértelműség kedvéért e bekezdés nem sérti a Felek által alkalmazott, az e bekezdésben említett termékekhez nem kapcsolódó követelményeket, például a zónákra vonatkozó törvényeket vagy az építési szabályzatokat.
7.6. CIKK
Kivételek
1. E fejezetet a 2.14. cikkben (Általános kivételek), a 8.62. cikkben (Általános kivételek), a 9.3. cikkben (Biztonság és általános kivételek) meghatározott kivételek, valamint az egyértelműség kedvéért a Tizenhatodik fejezet (Intézményi, általános és záró rendelkezések) vonatkozó rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett kell alkalmazni.
2. Az egyértelműség kedvéért, azon követelmény tiszteletben tartása mellett, hogy az említett intézkedéseket nem az azonos feltételeket alkalmazó Felek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a Felek termékeinek értékesítői, szolgáltatói vagy beruházói közötti kereskedelem és beruházások leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza bármelyik Felet az érintett energiahálózatok biztonságos üzemeltetéséhez vagy az energiaellátás biztonságához szükséges intézkedések elfogadásában és végrehajtásában.
7.7. CIKK
Végrehajtás és együttműködés
1. A Felek együttműködnek és információt cserélnek a 16.1. cikk (Kereskedelmi Bizottság) alapján létrehozott Kereskedelmi Bizottságban az e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásához kapcsolódó kérdésekről. A Felek a Kereskedelmi Bizottság határozatával elfogadhatják a megfelelő végrehajtási intézkedéseket, és adott esetben naprakésszé teszik e fejezetet.
2. Az együttműködés magában foglalhatja az alábbiakat:
|
(a) |
információcsere, szabályozási tapasztalatok és bevált gyakorlatok az alábbi területeken:
|
|
(b) |
a megfelelő regionális fórumokon is, belföldi vagy regionális műszaki szabályaik, szabályozási koncepcióik, szabványaik, követelményeik és megfelelőségértékelési eljárásaik nemzetközi szabványokkal való konvergenciájának előmozdítása. |
NYOLCADIK FEJEZET
SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM, LETELEPEDÉS ÉS ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM
A. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
8.1. CIKK
Célkitűzés és hatály
1. A Felek, megerősítve a WTO-egyezmény alapján fennálló vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, megteszik a szükséges intézkedéseket a szolgáltatáskereskedelem, a letelepedés és az elektronikus kereskedelem fokozatos kölcsönös liberalizációja érdekében.
2. Amennyiben ez a fejezet másként nem rendelkezik, e fejezet:
|
(a) |
nem vonatkozik a Fél által nyújtott támogatásokra, ideértve az államilag támogatott hiteleket, garanciákat és biztosítást; |
|
(b) |
nem vonatkozik az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokra a Felek vonatkozó területein; |
|
(c) |
nem kívánja az állami vállalkozások privatizációját; és |
|
(d) |
nem vonatkozik azokra a törvényekre, szabályokra és követelményekre, amelyek a kormányszervek által, kormányzati célokra vásárolt szolgáltatásokat érintik, amennyiben nincs szó ezek kereskedelmi viszonteladásáról, illetve kereskedelmi értékesítésre szánt szolgáltatások nyújtásáról. |
3. Valamennyi Fél fenntartja a szabályozáshoz való jogát és az arra vonatkozó jogát, hogy új szabályozásokat vezessen be a jogszerű politikai célok megvalósítása érdekében, e fejezettel összhangban álló módon.
4. Ez a fejezet nem vonatkozik a Fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, illetve az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre. E fejezet egy rendelkezése sem megakadályozhatja a Felet abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon a másik Fél természetes személyeinek a területére való belépése vagy ideiglenes ott tartózkodása szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és a határon át történő szabályozott mozgásának biztosítása érdekében szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítsa vagy akadályozza a másik Fél által élvezett előnyöket (4) az ebben a fejezetben foglalt feltételek szerint.
8.2. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
a „közvetlen adók” magukban foglalják az összjövedelemre, az össztőkére vagy a jövedelem, illetve a tőke egyes elemeire vonatkozó összes adót, a vagyon, az örökösödési és az ajándékozási adót, beleértve a tulajdon átruházásából adódó nyereségre kivetett adót, a bérek és fizetések teljes összegére kivetett, a vállalkozások által fizetendő adót és az értéknövekedési adót; |
|
(b) |
„jogi személy”: olyan jogalany, amely a hatályos jog szerint megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást vagy a társulást; |
|
(c) |
„uniós jogi személy” vagy „szingapúri jogi személy”:
amennyiben a jogi személy csak bejegyzett székhelyét vagy központi igazgatását működteti az Unió vagy Szingapúr területén, akkor az ilyen jogi személy nem tekintendő az Unió vagy Szingapúr jogi személyének, kivéve, ha üzleti tevékenységeinek (6) lényeges részét az Unió vagy Szingapúr területén végzi; jogi személy:
|
|
(d) |
a c) ponttól eltérve, az Unió területén kívül letelepedett és az Unió valamely tagállamának állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságokra szintén vonatkozik ez a megállapodás, amennyiben hajóik az Unió adott tagállamának jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre és az Unió említett tagállamának a lobogója alatt hajóznak; |
|
(e) |
„intézkedés”: egy Fél által hozott bármilyen intézkedés, ami lehet törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy igazgatási tevékenység, vagy megjelenhet bármilyen más formában; |
|
(f) |
„a Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: olyan intézkedés, amelynek az elfogadója:
|
|
(g) |
„a Fél által elfogadott vagy fenntartott, a szolgáltatások kereskedelmét érintő intézkedés”: intézkedések az alábbiak vonatkozásában:
|
|
(h) |
„egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke” az Unió esetében a 8-A. mellékletre és annak függelékeire vonatkozik, Szingapúr esetében pedig a 8-B. mellékletre és annak függelékeire; |
|
(i) |
a „szolgáltatást fogyasztó”: bármely olyan személy, aki szolgáltatásban részesül vagy felhasználja azt; |
|
(j) |
„szolgáltatás nyújtása”: magában foglalja a szolgáltatással összefüggő előállítási, terjesztési, marketing, értékesítési és kiszállítási tevékenységeket; |
|
(k) |
„a másik Fél szolgáltatása”: olyan szolgáltatás, amelynek nyújtása:
|
|
(l) |
„szolgáltató”: bármely olyan személy, aki szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani, beleértve a vállalkozás létrehozása révén történő szolgáltatásnyújtást is; és |
|
(m) |
az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás alatt bármely szolgáltatás értendő, kivéve azt a szolgáltatást, amelyet kereskedelmi alapon vagy egy vagy több szolgáltatóval versenyezve nyújtanak; és |
|
(n) |
„szolgáltatáskereskedelem”: olyan szolgáltatásnyújtás, amely:
|
B. SZAKASZ
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS
8.3. CIKK
Hatály
Ez a szakasz a Feleknek a határokon átnyúló valamennyi szolgáltatási ágazatot érintő intézkedéseire vonatkozik, az alábbi kivételekkel:
|
(a) |
audiovizuális szolgáltatások; |
|
(b) |
belföldi tengeri kabotázs (7); és |
|
(c) |
belföldi és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi szállítási szolgáltatások, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:
|
8.4. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában a „határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás” alatt az alábbi szolgáltatásnyújtás értendő:
|
(a) |
az egyik Fél területéről a másik Fél területére; és |
|
(b) |
az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztójának. |
8.5. CIKK
Piacra jutás
1. Ami a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáson keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, valamennyi Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, mint amelyet az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében szereplő és megállapodás tárgyát képező feltételek, korlátozások és kikötések alapján nyújtaniuk kell.
2. A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket az egyes Felek sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosítanak, illetve nem tartanak fenn, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra, az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározottaktól eltérő rendelkezésének a hiányában:
|
(a) |
a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára (8) irányuló követelmény útján; |
|
(b) |
a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; és |
|
(c) |
a szolgáltatási műveletek teljes számának vagy a szolgáltatás teljesítménye kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján. (9) |
8.6. CIKK
Nemzeti elbánás
1. Mindkét Fél, a saját egyedi kötelezettségvállalások jegyzékén szereplő ágazatokban, és a jegyzéken megállapított feltételekre és korlátozásokra is figyelemmel, a határokon átnyúló szolgáltatásokat érintő valamennyi intézkedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánásban részesíti a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit, mint amilyet saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújt.
2. A Fél teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt azáltal, hogy egy másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.
3. A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél saját szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.
4. Az ebben a cikkben vállalt egyedi kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, miszerint valamely Félnek kompenzációt kell nyújtani azokért az eleve fennálló versenyhátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.
8.7. CIKK
Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke
1. Az egyes Felek által e szakasz alapján liberalizált ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágazatokban a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozások az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében kerülnek meghatározásra.
2. Egyik Fél sem fogadhat el új vagy több hátrányos megkülönböztetést tartalmazó intézkedést a másik Fél szolgáltatásaival és szolgáltatóival kapcsolatban, az (1) bekezdéssel összhangban vállalt egyedi kötelezettségvállalások vonatkozásában.
C. SZAKASZ
LETELEPEDÉS
8.8. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
|
(a) |
„egy jogi személy fióktelepe”: üzletviteli hely vagy külön jogi személyiséggel nem rendelkező jogi személy és egy anyavállalat kiterjesztése; |
|
(b) |
„gazdasági tevékenység”: magában foglal minden gazdasági jellegű tevékenységet, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket, azaz a nem üzleti alapon, illetve a nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve végzett tevékenységeket; |
|
(c) |
„vállalkozó”: az egyik Fél bármely személye, aki vállalkozás létrehozása révén gazdasági tevékenységet folytat, vagy arra törekszik (10); |
|
(d) |
„letelepedés”:
a tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása és fenntartása céljából, az egyik Fél területén gazdasági tevékenység végzése céljából, ideértve, de nem kizárólag a szolgáltatásnyújtást; és |
|
(e) |
„egy Fél jogi személyének leányvállalata”: olyan jogi személy, amely ténylegesen az adott Fél egy másik jogi személyének ellenőrzése alatt áll, nemzeti jogával összhangban (11). |
8.9. CIKK
Hatály
E szakasz a Felek által elfogadott vagy fenntartott, a letelepedést érintő intézkedésekre vonatkozik valamennyi gazdasági tevékenység tekintetében, az alábbi kivételekkel:
|
(a) |
nukleáris anyagok bányászata, gyártása és feldolgozása (12); |
|
(b) |
fegyver-, lőszer- és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem; |
|
(c) |
audiovizuális szolgáltatások; |
|
(d) |
belföldi tengeri kabotázs; (13) és |
|
(e) |
belföldi és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi szállítási szolgáltatások, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:
|
8.10. CIKK
Piacra jutás
1. Ami a letelepedésen keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, valamennyi Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik Fél letelepedett vállalatai és vállalkozói részére, mint amelyet az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározott és megállapodás tárgyát képező feltételek, korlátozások és kikötések alapján nyújtaniuk kell.
2. A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket az egyes Felek sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosítanak, illetve nem tartanak fenn, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra, az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározottaktól eltérő rendelkezésének a hiányában:
|
(a) |
a letelepedett vállalatok számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos jogok vagy más letelepedési követelmények, például a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmények útján; |
|
(b) |
az ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; |
|
(c) |
a műveletek teljes számának vagy a kimenet kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; (14) |
|
(d) |
a külföldi tőke részvételének korlátozása a külföldi tőkerészesedés legmagasabb százalékos arányának, illetve az egyéni vagy összesített külföldi beruházások összértékének megadásával; |
|
(e) |
egy adott gazdasági tevékenységnek a másik Fél vállalkozója általi végzéséhez meghatározott típusú jogi személy vagy közös vállalkozás létrehozását korlátozó vagy előíró intézkedések; és |
|
(f) |
a 8.13. cikkben (Hatály és fogalommeghatározások) (15) meghatározott kulcsfontosságú személyzetnek és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokoknak nem minősülő, egy adott ágazatban foglalkoztatható, vagy egy vállalkozó által foglalkoztatható olyan természetes személyek összes létszámának számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján történő korlátozása, akik a gazdasági tevékenység ellátásához szükségesek, és ahhoz közvetlenül kapcsolódnak. |
8.11. CIKK
Nemzeti elbánás
1. Az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározott ágazatokban és az ott meghatározott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel, a letelepedést érintő minden intézkedés tekintetében (16), mindegyik Fél a másik Fél letelepedett vállalatait és vállalkozóit legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló letelepedett vállalatait és vállalkozóit.
2. Valamely Fél azáltal is teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt, hogy a másik Fél letelepedett vállalkozásainak és vállalkozóinak a saját hasonló vállalkozásainak és vállalkozóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.
3. A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló letelepedett vállalkozásaival és vállalkozóival szemben, a Fél letelepedett vállalkozásainak és vállalkozóinak javára módosítja.
4. Az ebben a cikkben vállalt egyedi kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, miszerint valamely Félnek kompenzációt kellene nyújtani azokért az eleve meglévő versenyhátrányokért, amelyek az érintett letelepedett vállalat és vállalkozó külföldi jellegéből adódnak.
8.12. CIKK
Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke
1. Az egyik Fél által e szakasz alapján liberalizált ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágazatokban a másik Fél letelepedett vállalataira és vállalkozóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat a korábban említett Fél egyedi kötelezettségvállalásainak jegyzéke határozza meg.
2. Egyik Fél sem fogadhat el új vagy több hátrányos megkülönböztetést tartalmazó intézkedést a másik Fél letelepedett vállalataival és vállalkozóival kapcsolatban, az (1) bekezdéssel összhangban vállalt egyedi kötelezettségvállalások vonatkozásában.
D. SZAKASZ
TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ IDEIGLENES TARTÓZKODÁSA
8.13. CIKK
Hatály és fogalommeghatározások
1. E szakasz a 8.1. cikk (Célkitűzés és hatály) (4) bekezdésének megfelelően a Felek által a kulcsfontosságú személyzet, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok és az üzleti szolgáltatások értékesítői belépésével és a területükön való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban hozott intézkedésekre vonatkozik.
2. E szakasz alkalmazásában:
|
(a) |
„kulcsfontosságú személyzet”: az egyik Fél területén letelepedett, nonprofit szervezettől eltérő jogi személynél alkalmazott természetes személyek, akik egy letelepedett vállalat megalapításáért vagy megfelelő ellenőrzéséért, igazgatásáért és működéséért felelősek; a kulcsfontosságú személyzet magában foglalja a vállalat megalapításáért felelős üzleti célú látogatókat, akik a letelepedett vállalat létrehozásáért és a társaságon belüli áthelyezésekért felelősek:
|
|
(b) |
„felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornok”: olyan természetes személyek, akiket a Fél jogi személye legalább egy évig alkalmaz, egyetemi képesítéssel rendelkeznek, és akiket karrierfejlesztés, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeztek a jogi személynek a másik Fél területén található letelepedett vállalatához (17); és |
|
(c) |
„üzleti szolgáltatások értékesítői”: természetes személyek, a Fél szolgáltatójának olyan képviselői, akik a másik Fél területére ideiglenesen szándékoznak belépni, hogy szolgáltatások értékesítéséről tárgyaljanak, vagy hogy megállapodásokat kössenek az érintett szolgáltató szolgáltatásainak értékesítése céljából és akik nem vesznek részt a lakosság részére történő közvetlen értékesítésben, és nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból. |
8.14. CIKK
Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok
1. A C. szakasznak (Letelepedés) megfelelően liberalizált minden ágazat tekintetében, és az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel, valamennyi Fél engedélyezi a másik Fél vállalkozóinak, hogy a letelepedett vállalatukhoz természetes személyeket helyezzenek át, feltéve, hogy az ilyen alkalmazottak a 8.13. cikkben (Hatály és fogalommeghatározások) meghatározottak szerinti kulcsfontosságú személyzethez tartoznak vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok. Belépésük és ideiglenes tartózkodásuk a társaságon belüli áthelyezések esetében legfeljebb három évig, az üzleti célú látogatók esetében tizenkét havonta 90 napig, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében pedig egy évig tart. A társaságon belüli áthelyezések esetében ez az időtartam további két évvel meghosszabbítható, a nemzeti jognak megfelelően (18).
2. A C. szakasznak (Letelepedés) megfelelően liberalizált minden ágazat tekintetében azon intézkedéseket, amelyek a Fél által nem foganatosíthatók, illetve tarthatók fenn – hacsak az egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke másképp nem rendelkezik –, a vállalkozónként egy bizonyos ágazatban kulcsfontosságú személyzetként és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokként áthelyezhető természetes személyek számának számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján történő korlátozásokként, valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg.
8.15. CIKK
Üzleti szolgáltatások értékesítői
A B. (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) vagy C. szakasznak (Letelepedés) megfelelően liberalizált valamennyi ágazat tekintetében, és az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel, valamennyi Fél engedélyezi az üzleti szolgáltatások értékesítői számára, hogy ideiglenesen belépjenek a területükre és tizenkét havonta maximum 90 napig ott tartózkodjanak (19).
E. SZAKASZ
SZABÁLYOZÁSI KERET
1. ALSZAKASZ
ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK
8.16. CIKK
Szakmai képesítések kölcsönös elismerése
1. E cikk alkalmazásában semmi sem akadályozza valamely Felet abban, hogy előírja, hogy a természetes személyeknek rendelkezniük kell a szolgáltatásnyújtás területén előírt szükséges képesítésekkel és/vagy szakmai tapasztalattal, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.
2. A Felek saját területükön arra ösztönzik a vonatkozó szakmai szervezeteket, hogy dolgozzanak ki és hozzanak létre egy közös ajánlást a kölcsönös elismerésre vonatkozóan, többek között a 16.2. cikk (Szakbizottságok) értelmében létrehozott, a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottság számára. Ezen ajánlást megfelelő bizonyítékokkal támasztják alá az alábbi területeken:
|
(a) |
a szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó tervezett megállapodás gazdasági értéke (a továbbiakban: kölcsönös elismerési megállapodás); és |
|
(b) |
a megfelelő rendszerek összeegyeztethetősége, azaz a vállalkozók és szolgáltatók jóváhagyása, engedélyezése, működése és tanúsítása tekintetében a Felek által alkalmazott kritériumok összeegyeztethetőségének mértéke. |
3. A közös ajánlás kézhezvételekor a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottság elfogadható időn belül áttekinti a közös ajánlást annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban van-e ezzel a megállapodással.
4. Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt információk alapján az ajánlás nem áll összhangban ezzel a megállapodással, úgy a Felek megteszik a szükséges lépéseket egy kölcsönös elismerési megállapodásnak az illetékes hatóságaikon vagy megbízott személyeken keresztül történő megtárgyalása érdekében.
8.17. CIKK
Átláthatóság
Mindkét Fél azonnal megválaszolja a másik Fél egyedi tájékoztatásra vonatkozó bármilyen kérését, amely ehhez a fejezethez tartozó vagy ezt a fejezetet érintő, általánosan alkalmazandó bármilyen intézkedésével vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos. A 13.4. cikk (Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok) szerint mindkét Fél létrehoz egy vagy több információs pontot azzal a céllal, hogy kérésre a másik Fél szolgáltatói számára konkrét tájékoztatást nyújtson minden ilyen ügyben.
2. ALSZAKASZ
BELSŐ SZABÁLYOZÁS
8.18. CIKK
Hatály és fogalommeghatározások
1. Ezen alszakasz a Feleknek az engedélyezési követelményekhez és eljárásokhoz vagy minősítési követelményekhez és eljárásokhoz kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, amelyek az alábbiakat érintik:
|
(a) |
a 8.4. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás; |
|
(b) |
a 8.8. cikkben (Fogalommeghatározások) meghatározott természetes és jogi személyeknek a Felek területén való letelepedése; vagy |
|
(c) |
a 8.13. cikkben (Hatály és fogalommeghatározások) meghatározott természetes személyeknek a Felek területén való ideiglenes tartózkodása. |
2. Ezen alszakasz csak azon ágazatokra alkalmazandó, amelyekre vonatkozóan egy Fél egyedi kötelezettségeket vállalt és csak olyan mértékben, ahogyan ezen egyedi kötelezettségek alkalmazandók.
3. Ezen alszakasz annyiban nem vonatkozik az intézkedésekre, hogy az intézkedések korlátozásokat jelentenek a 8.5. cikkben (Piacra jutás) és a 8.10. cikkben (Piacra jutás) vagy a 8.6. cikkben (Nemzeti elbánás) és a 8.11. cikkben (Nemzeti elbánás) foglaltak szerint.
4. Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:
|
(a) |
„illetékes hatóságok”: olyan központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzat vagy hatóság, illetve bármilyen, a központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által delegált hatáskört gyakorló nem kormányzati szerv, amely döntést hoz egy szolgáltatásnyújtás engedélyezésére vonatkozóan – ideértve a letelepedést is –, vagy a szolgáltatástól eltérő gazdasági tevékenység létrehozásának engedélyezésére vonatkozóan; |
|
(b) |
„engedélyezési eljárások”: olyan adminisztratív vagy eljárási szabályok, amelyeket egy természetes vagy jogi személynek be kell tartania, hogy bizonyítani tudja az engedélyezési követelményeknek való megfelelést egy szolgáltatásnyújtás vagy egy, szolgáltatástól eltérő gazdasági tevékenység létrehozására vonatkozó engedély megszerzése céljából, ideértve az engedély módosítását vagy megújítását is; |
|
(c) |
„engedélyezési követelmények”: olyan lényeges, a minősítési követelményektől eltérő követelmények, amelyeknek egy természetes vagy jogi személynek meg kell felelnie ahhoz, hogy egy szolgáltatásnyújtáshoz vagy a szolgáltatástól eltérő gazdasági tevékenység létrehozásához engedélyt szerezhessen, azt módosíthassa vagy megújíthassa; |
|
(d) |
„minősítési eljárások”: adminisztratív vagy eljárási szabályok, amelyeket egy természetes személynek be kell tartania, hogy bizonyítani tudja a minősítési követelményeknek való megfelelést egy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó engedély megszerzése céljából; és |
|
(e) |
„minősítési követelmények”: egy természetes személy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó kompetenciájához kapcsolódó lényeges követelmények, amelyek tekintetében igazolni kell egy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó engedély megszerzése céljából. |
8.19. CIKK
Az engedélyezés és minősítés feltételei
1. Valamennyi Fél biztosítja, hogy az engedélyezési követelményekhez és eljárásokhoz, valamint a minősítési követelményekhez és eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések olyan feltételeken alapulnak, amelyek:
|
(a) |
egyértelműek; |
|
(b) |
objektívak és átláthatóak; és |
|
(c) |
előre megállapítottak és hozzáférhetőek a nyilvánosság és az érdekelt személyek számára. |
2. A jóváhagyást vagy engedélyt a rendelkezésre állástól függően azonnal ki kell adni, amint megfelelő vizsgálat alapján megállapításra került, hogy az engedélyezés feltételei teljesültek.
3. Valamennyi Fél köteles fenntartani vagy létrehozni olyan bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely egy érintett vállalkozó vagy szolgáltató kérése alapján rendelkezik a letelepedést, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást vagy természetes személyek üzleti céllal történő ideiglenes tartózkodását érintő adminisztratív döntések azonnali megvizsgálásáról, és ha jogos, az ilyen döntésekkel kapcsolatos megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott adminisztratív döntést hozó szervtől, a Feleknek rendelkezniük kell a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálatok biztosításáról.
E bekezdés nem értelmezhető oly módon, hogy az a Felektől alkotmányos rendjükkel és jogrendszerük természetével nem összeegyeztethető bíráskodás vagy eljárások létrehozását követelné meg.
8.20. CIKK
Engedélyezési és minősítési eljárások
1. Valamennyi Fél biztosítja, hogy az engedélyezési és minősítési eljárások és a vámalakiságok a lehető legegyszerűbbek legyenek, és nem bonyolítják vagy késleltetik indokolatlanul a szolgáltatásnyújtást. Az engedélyezési vagy az engedélyhez kapcsolódó illetékeknek (20) – amelyek a kérelemből adódóan a kérelmező számára felmerülhetnek – észszerűnek kell lenniük, és önmagukban nem korlátozhatják a szolgáltatásnyújtást.
2. A Felek biztosítják, hogy az engedélyezési vagy jóváhagyási eljárás során az illetékes hatóság által alkalmazott eljárások és hozott határozatok pártatlanok valamennyi kérelmező tekintetében. Az illetékes hatóság határozatait független módon hozza, és nem elszámoltatható azon szolgáltatások szolgáltatói által, amelyekre vonatkozóan az engedélyt vagy a jóváhagyást kérelmezik.
3. Amennyiben meghatározott határidők kerültek megállapításra a kérelmeket illetően, a kérelmező számára megfelelő határidőt kell biztosítani a kérelem benyújtására. Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül kezdeményezi az ilyen kérelmek feldolgozását. A kérelmeket lehetőség szerint elektronikus formában kell elfogadni a hitelesség ugyanazon feltételei szerint, mint a papíron benyújtott kérelmek esetében.
4. Valamennyi Fél biztosítja, hogy a kérelem feldolgozása – ideértve a végső határozat meghozatalát is – a teljes kérelem benyújtásának időpontjától számított észszerű időn belül befejeződik. Valamennyi Fél törekszik arra, hogy észszerű határidőt állapítson meg a kérelem feldolgozására.
5. Az illetékes hatóság egy kérelmet hiányosnak ítél, az említett kérelem beérkezését követő észszerű határidőn belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a kérelem hiányos és amennyiben megvalósítható, azonosítja a kérelem hiánytalanná tételéhez szükséges kiegészítő információkat, valamint lehetőséget teremt a kérelmező számára a hiányosságok kijavítására.
6. A hiteles másolatok lehetőség szerint elfogadhatók az eredeti dokumentumok helyett.
7. Amennyiben az illetékes hatóság elutasít egy kérelmet, arról írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmezőt. A kérelmezőt – amennyiben kéri – tájékoztatni kell a kérelem elutasításához vezető indokokról és a határozat elleni fellebbezésre rendelkezésre álló időről is. Adott esetben a kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy észszerű határidőn belül újból benyújtsa kérelmét.
8. Valamennyi Fél biztosítja, hogy egy odaítélt engedély vagy jóváhagyás indokolatlan késedelem nélkül az abban meghatározott feltételekkel összhangban lép hatályba.
3. ALSZAKASZ
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOLGÁLTATÁSOK
8.21. CIKK
Számítástechnikai szolgáltatások
1. A Felek a számítógépes szolgáltatások kereskedelmének a B. szakasz (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás), a C. szakasz (Letelepedés) és a D. szakasz (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) szerinti liberalizálása során csatlakoznak a következő bekezdésekben foglalt egyetértéshez.
2. A Felek tudomásul veszik, hogy a CPC (21) 84-et, a számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások meghatározására használt ENSZ-kódot valamennyi számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása tekintetében alkalmazzák. A technológiai fejlesztések eredményeként ezeket a szolgáltatásokat egyre inkább egymáshoz kapcsolt szolgáltatások csomagjaként kínálják, amelyek ezen, a (3) bekezdésben felsorolt alapvető funkciók némelyikét vagy mindegyikét tartalmazhatják. Például a webes vagy domainhosting szolgáltatások, az adatbányászat (data mining) és a grid számítástechnika mindegyike alapvető számítástechnikai funkciók kombinációjából tevődik össze.
3. A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások, függetlenül attól, hogy egy hálózaton, például az interneten keresztül biztosítják-e azokat, magukban foglalnak minden olyan szolgáltatást, amely az alábbiak bármelyikét vagy azok kombinációját nyújtja:
|
(a) |
tanácsadás, adaptálás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, hibaelhárítás, frissítés, támogatás, műszaki segítség vagy irányítás számítógépek vagy számítástechnikai rendszerek tekintetében vagy azok számára; |
|
(b) |
tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, hibaelhárítás, frissítés, adaptálás, karbantartás, támogatás, műszaki segítség, irányítás vagy felhasználás szoftverek tekintetében vagy azok számára (22); |
|
(c) |
adatfeldolgozás, adattárolás, tárhely vagy adatbázis szolgáltatások; |
|
(d) |
irodai gépek és berendezések, ideértve a számítógépeket, karbantartása és javítása; és |
|
(e) |
ügyfelek személyzete számára nyújtott, szoftverekhez, számítógépekhez, számítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó képzési szolgáltatások, máshová be nem sorolt szolgáltatások. |
4. A Felek tudomásul veszik, hogy sok esetben a számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások lehetővé teszik egyéb szolgáltatások (23) elektronikus és egyéb úton történő nyújtását. Ilyen esetekben azonban fontos megkülönböztetés áll fenn a számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások (pl. web-hosting vagy alkalmazás-hosting) és a számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások által lehetővé tett egyéb szolgáltatások (24) között. Az egyéb szolgáltatások nem tartoznak a CPC 84 alá, tekintet nélkül arra, hogy azokat a számítógépes és kapcsolódó szolgáltatások teszik lehetővé.
4. ALSZAKASZ
POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK
8.22. CIKK
A versenyellenes gyakorlatok megakadályozása a postai szolgáltatások ágazatában (25)
A Felek megfelelő intézkedéseket (26) vezetnek be vagy alkalmaznak annak megakadályozása érdekében, hogy azon szolgáltatók, akik – magukban vagy másokkal – a postai szolgáltatások kapcsolódó piacán vezető szolgáltatónak minősülnek, ne folytathassanak versenyellenes gyakorlatokat.
8.23. CIKK
A szabályozó szervek függetlensége
A szabályozó szervek elkülönülnek valamennyi postai szolgáltatótól, és általuk nem elszámoltathatók. A szabályozó szervezetek határozatai és az általuk alkalmazott eljárások minden piaci résztvevő tekintetében pártatlanok.
5. ALSZAKASZ
TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
8.24. CIKK
Hatály
1. Ezen alszakasz a távközlési szolgáltatások kereskedelmét érintő intézkedésekre vonatkozik és meghatározza a B–D. szakasz értelmében liberalizált távközlési szolgáltatásokra alkalmazandó szabályozási keret elveit.
2. Ezen alszakasz nem vonatkozik a televízió- és rádióprogramok kábeles vagy műsorszórás útján történő terjesztésével kapcsolatos, valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedésre.
3. Ezen alszakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné valamely Felet
|
(a) |
arra, hogy engedélyt adjon a másik Fél szolgáltatójának az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében foglalt távközlési közvetítői hálózatoktól, illetve szolgáltatásoktól eltérő hálózatok, illetve szolgáltatások létrehozására, kiépítésére, beszerzésére, bérlésére, működtetésére vagy szolgáltatások nyújtására; vagy |
|
(b) |
vagy egy szolgáltatót a távközlési és közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások létrehozására, kiépítésére, beszerzésére, bérlésére, működtetésére vagy szolgáltatások nyújtására, amennyiben ilyen hálózatok, illetve szolgáltatások általában nem állnak a nyilvánosság rendelkezésére. |
4. Minden Fél a távközlési piacait szabályozó nemzeti jogával és belső eljárásaival összhangban álló módon előírja, fenntartja, módosítja vagy visszavonja a szolgáltatók 8.26. cikkben (A nyilvános távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve használatuk), a 8.28. cikkben (Összekapcsolás), a 8.29. cikkben (A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolás), a 8.30. cikkben (A vezető szolgáltatók magatartása), a 8.32. cikkben (Függetlenített hálózati elemek), a 8.33. cikkben (Közös használat), a 8.34. cikkben (Viszonteladás), a 8.35. cikkben (Létesítmények megosztása), a 8.36. cikkben (A bérelt vonalakkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása) és a 8.38. cikkben (Tengeri kábelek szárazföldi csatlakozóállomásai) meghatározott jogait és kötelezettségeit. Az Unió számára ezen eljárások maguk után vonják a kapcsolódó uniós jogszabályokban előírt kapcsolódó termék és a szolgáltatási piacok uniós szabályozók általi elemzését, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kinevezését és a szabályozóknak ezen elemzésen alapuló, az említett jogok és kötelezettségek előírására, fenntartására, módosítására vagy visszavonására vonatkozó döntését.
8.25. CIKK
Fogalommeghatározások
Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:
|
(a) |
„műsorszolgáltatás”: a hallható vagy vizuális programjelek fogadásához vagy feltüntetéséhez a nyilvánosság egésze vagy része számára szükséges vezetékes vagy vezeték nélküli megszakításmentes átviteli láncolat, függetlenül az eredeti átvitel helyétől, de nem terjed ki a műsorsugárzók közötti kapcsolatokra. |
|
(b) |
„végfelhasználó”: szolgáltatás fogyasztója vagy szolgáltató, akinek részére nyilvános távközlési hálózatot biztosítanak vagy szolgáltatást nyújtanak, kivéve a nyilvános távközlési hálózat további biztosítása vagy szolgáltatás nyújtása terén történő felhasználást; |
|
(c) |
„alapvető létesítmények”: nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások létesítményei, amelyeket:
|
|
(d) |
„összekapcsolás”: nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat üzemeltető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon az egyik szolgáltató felhasználói számára a másik szolgáltató felhasználóival való kommunikáció, valamint a másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés; |
|
(e) |
„vezető szolgáltató”: nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, amely képes lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket az ár és a szolgáltatásnyújtás tekintetében a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások vonatkozó piacán az alábbiak miatt;
|
|
(f) |
„megkülönböztetésmentes”: olyan elbánás, amely a hasonló nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások bármely más használója részére hasonló körülmények között biztosított elbánásnál nem kedvezőtlenebb; |
|
(g) |
„számhordozhatóság”: a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások végfelhasználóinak azon képessége, hogy a minőség, a megbízhatóság vagy a kényelem csökkenése nélkül megtarthassák ugyanazon a helyen a meglévő telefonszámukat, ha a hasonló nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatók között váltanak; |
|
(h) |
„nyilvános távközlési hálózat”: olyan távközlési hálózat, amely vonatkozásában a Felek megkövetelhetik a meghatározott hálózati végpontok közötti távközlési szolgáltatás biztosítását; |
|
(i) |
„nyilvános távközlési szolgáltatás”: bármely olyan távközlési szolgáltatás, amelynek nyilvánosság számára történő általános szolgáltatását a Fél kifejezetten vagy ténylegesen előírja; |
|
(j) |
„tengeri kábelek szárazföldi csatlakozóállomásai”: azon helyiségek és épületek, ahová a nemzetközi tenger alatti vezetékek befutnak és ahol végződnek, valamint felhordóhálózatokhoz kapcsolódnak; |
|
(k) |
„távközlés”: jelek elektromágneses eszközökkel történő továbbításából és vételéből álló szolgáltatás; |
|
(l) |
„távközlési szolgáltatások”: elektromágneses jelek továbbítását és vételét magában foglaló minden szolgáltatás, amelybe azonban nem tartozik bele a műsorszolgáltatás és az olyan tartalom szolgáltatásából álló gazdasági tevékenység, amelynek átviteléhez távközlési módszerek szükségesek; és |
|
(m) |
„távközlési szabályozási szerv”: a távközlés szabályozásáért felelős nemzeti szerv vagy szervek. |
8.26. CIKK
A nyilvános távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve használatuk
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy a másik Fél valamennyi szolgáltatója elfogadható, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett hozzáférhessen és használhassa a területén, illetve a határokon túlmenően kínált nyilvános távközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat, ideértve a bérelt vonalkapcsolt szolgáltatásokat is.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy e szolgáltatók engedélyt kapnak:
|
(a) |
felhasználói állomás vagy más berendezés vásárlására vagy bérlésére, amely csatlakozik a nyilvános távközlési hálózathoz; |
|
(b) |
a bérelt vagy saját tulajdonú magánhálózatok összekötésére nyilvános távközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal területükön vagy határain keresztül, illetve olyan hálózatokkal, amelyek más szolgáltatók tulajdonában vagy bérletében vannak; és |
|
(c) |
a távközlési hálózatoknak és szolgáltatásoknak a nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátásának biztosításához szükségestől eltérő, általuk választott működési protokoll használatára. |
3. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy valamely másik Fél szolgáltatói használhassák a nyilvános távközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat a határokon belüli, illetve keresztülmenő információ továbbítására, ideértve az ilyen szolgáltatók vállalaton belüli kommunikációját, és a hozzáférési lehetőséget a Fél területén adatbázisokban vagy más, gépileg olvasható formában tárolt információhoz. A Felek értesítik a másik Felet az ilyen célú felhasználást érintő bármely új vagy módosított intézkedésről, és azok konzultáció tárgyát képezik.
8.27. CIKK
Az információk bizalmas kezelése
Valamennyi Fél biztosítja a távközlési és a kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas jellegét nyilvános távközlési hálózat és nyilvános távközlési szolgáltatások révén, a szolgáltatáskereskedelem korlátozása nélkül.
8.28. CIKK
Összekapcsolás (27)
1. A Felek gondoskodnak arról, hogy a területükön elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező szolgáltatónak joga és kötelezettsége legyen összekapcsolásról szóló tárgyalásokat kezdeni más nyilvános távközlési hálózatokat működtető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal. Az összekapcsolásról az érintett Feleknek üzleti tárgyalás keretében kell megállapodniuk.
2. A szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a szolgáltatók, amelyek az összekapcsolási megállapodásról folytatott tárgyalások alatt információt szereznek egy másik vállalkozástól, azt az információt kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azt a rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartják az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.
8.29. CIKK
A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolás
1. A Felek biztosítják, hogy a vezető szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy a területükön megvalósul a másik Fél nyilvános távközlési hálózatainak üzemeltetői, illetve szolgáltatásait nyújtó szolgáltatóinak létesítményei és berendezései közötti összekapcsolás a vezető szolgáltató hálózatának minden műszakilag megvalósítható pontjánál. Az ilyen összekapcsolást az alábbiaknak megfelelően kell biztosítani:
|
(a) |
megkülönböztetésmentes feltételek mellett, valamint olyan feltételek (ideértve a műszaki előírásokat és specifikációkat), díjak és színvonal biztosításával, amelyek nem kevésbé kedvezőek annál, mint amit ilyen vezető szolgáltató saját hasonló szolgáltatásai vagy nyilvános távközlési hálózatok, illetve szolgáltatások nem kapcsolt szolgáltatóinak hasonló szolgáltatásai tekintetében vagy leányvállalatai vagy más kapcsolt vállalkozások számára biztosítanak; |
|
(b) |
időben pontosan, a gazdasági megvalósíthatóság szempontjából átlátható és észszerű feltételekkel, kondíciókkal (a műszaki szabványokat és előírásokat is beleértve) és költségorientált díjszabással, megfelelő részletességgel, hogy a szolgáltatónak ne kelljen fizetnie a hálózat olyan összetevőiért vagy berendezéseiért, amelyekre a nyújtani kívánt szolgáltatáshoz nincs szüksége; és |
|
(c) |
kérésre, a nyilvános távközlési hálózatok, illetve szolgáltatások szolgáltatóinak többsége számára kínált hálózati végpontokon túl egyéb pontoknál – ezekre olyan díjak vonatkoznak, amelyek tükrözik a szükséges kiegészítő szolgáltatások kiépítésének költségeit. |
2. Valamennyi Fél biztosítja, hogy területén a vezető szolgáltatók nyilvánosan tegyék közzé az összekapcsolásra vonatkozó hatályos megállapodásaikat, vagy az összekapcsolásra vonatkozó referenciaajánlatukat.
3. A vezető szolgáltatóval való összekapcsolásra vonatkozó eljárásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
4. Amennyiben a nyilvános távközlési hálózatok, illetve szolgáltatások szolgáltatói képtelenek rendezni az azon feltételekre és a díjakra vonatkozó vitákat, amelyek alapján a vezető szolgáltató az összekapcsolást biztosítja, úgy a szabályozó hatósághoz fordulhatnak, amely a lehető legrövidebb időtartamon belül, a beterjesztést követő legfeljebb 180 napon belül rendezni kívánja a vitát, kivéve, hogy az összetett viták rendezése 180 napnál tovább tarthat.
8.30. CIKK
A vezető szolgáltatók magatartása
1. A Felek a megkülönböztetésmentességre vonatkozóan kötelezettségeket róhatnak a vezető szolgáltatókra az összekapcsolással vagy a hozzáféréssel összefüggésben.
2. A megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek biztosítják különösen azt, hogy a vezető szolgáltató azonos körülmények között azonos feltételeket alkalmazzon az azonos szolgáltatásokat nyújtó egyéb szolgáltatókra, és hogy másoknak a szolgáltatásokat és az információkat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan minőségben nyújtsa, mint ahogyan saját szolgáltatásai, illetve leányvállalatainak vagy partnereinek szolgáltatásai esetében teszi.
8.31. CIKK
A vezető szolgáltatókra vonatkozó, versennyel kapcsolatos védintézkedések
A Felek megfelelő intézkedéseket (28) vezetnek be vagy alkalmaznak annak megakadályozása érdekében, hogy a nyilvános távközlési hálózatok, illetve szolgáltatások szolgáltatói, akik – magukban vagy másokkal – területükön vezető szolgáltatónak minősülnek, ne vehessenek részt versenyellenes gyakorlatokban, illetve ne folytathassák azokat. Ezek a versenyellenes gyakorlatok különösen az alábbiakat foglalják magukban:
|
(a) |
versenyellenes kereszttámogatás vagy az árrésre vonatkozó prés; |
|
(b) |
a versenytársaktól szerzett információknak a versennyel ellentétes érdekekre való felhasználása; |
|
(c) |
annak elmulasztása, hogy alapvető létesítményekre vonatkozó olyan műszaki adatokat és üzleti szempontból lényeges információkat nyilvános távközlési hálózatok, illetve szolgáltatások szolgáltatói számára időben rendelkezésre bocsássák, amelyek az utóbbiak számára szükségesek a nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtásához; |
|
(d) |
a szolgáltatások oly módon történő árképzése, amely valószínűleg indokolatlanul korlátozza a versenyt, például kiszorító árazás. |
8.32. CIKK
Függetlenített hálózati elemek
1. A Felek a hálózat minden műszakilag megvalósítható pontjánál leválasztott alapon, megfelelő időben és elfogadható, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett történő hozzáférésre és egyes hálózati elemek, illetve azokhoz kapcsolódó létesítmények használatára irányuló észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozó kötelezettségeket róhatnak a vezető szolgáltatókra, valamint különösképp az alábbiak érdekében:
|
(a) |
hozzáférés biztosítása egyes hálózati elemekhez és/vagy létesítményekhez, ideértve az inaktív hálózati elemekhez való hozzáférést és/vagy a helyi hurok átengedését (leválasztott hozzáférés) is, többek között az előfizetői vonalra vonatkozó viszonteladási ajánlatok lehetővé tétele érdekében; |
|
(b) |
nyílt hozzáférés biztosítása műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy más kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások interoperabilitásához vagy a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz; |
|
(c) |
a közös használat biztosítása; és |
|
(d) |
a két végpont közötti szolgáltatások és a felhasználók közötti átjárhatóság biztosításához szükséges szolgáltatások nyújtása. |
2. Amennyiben az egyik Fél mérlegeli az (1) bekezdésben említett kötelezettségeket, úgy számba veheti többek között az alábbi tényezőket:
|
(a) |
a versengő létesítmények használatának vagy üzembe helyezésének műszaki és gazdasági megvalósíthatóságát, figyelembe véve a szóban forgó összekapcsolás és hozzáférés jellegét és típusát, beleértve az egyéb hozzáférési termékek, például alépítményekhez való hozzáférés megvalósíthatóságát; |
|
(b) |
a felajánlott hozzáférés biztosításának megvalósíthatóságát az elérhető kapacitás fényében; |
|
(c) |
az eszköz tulajdonosának kezdeti beruházását, szem előtt tartva a beruházás kockázatait; és |
|
(d) |
a hatékony és fenntartható verseny oltalmának szükségességét. |
8.33. CIKK
Közös használat
1. A Felek biztosítják, hogy a vezető szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy a területükön megvalósul a másik Fél nyilvános távközlési hálózatainak üzemeltetőinek, illetve szolgáltatásait nyújtó szolgáltatóinak az összekapcsoláshoz vagy a hálózati elemekhez leválasztott alapon, megfelelő időben és elfogadható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett való hozzáféréséhez szükséges berendezések fizikai közös használata.
2. A Felek belső joguknak megfelelően meghatározhatják azokat a helyszíneket, amelyeken a vezető szolgáltatók területükön az (1) bekezdés szerint közös használatot kívánnak biztosítani.
8.34. CIKK
Viszonteladás
A Felek biztosítják, hogy a vezető szolgáltatók területükön viszonteladásra kínálják a másik Fél nyilvános távközlési hálózatainak üzemeltetői, illetve szolgáltatásait nyújtó szolgáltatói részére azon nyilvános távközlési szolgáltatásokat, amelyeket e vezető szolgáltatók ezen alszakasz rendelkezéseinek, különösen a 8.32. cikknek (Függetlenített hálózati elemek) megfelelően kiskereskedelmi szinten nyújtanak a végfelhasználóknak.
8.35. CIKK
Létesítmények megosztása
1. A Feleknek – az arányosság elvének figyelembevételével – képesnek kell lenniük arra, hogy előírják a köz- vagy magántulajdonban lévő ingatlanon vagy az alatt elhelyezkedő létesítmények telepítésére vonatkozó jogokkal rendelkező vezető szolgáltatók számára e létesítmények vagy ingatlan, ideértve az épületek, az épületekbe való becsatlakozások, az épületek kábelezése, a tartóoszlopok, az antennatartók, a tornyok és egyéb támasztószerkezetek, az alépítmények, a kábelcsatornák, az ellenőrzőaknák és szekrények közös használatát.
2. A Felek belső joguknak megfelelően meghatározhatják azokat a létesítményeket, amelyekhez a vezető szolgáltatók területükön az (1) bekezdés szerint hozzáférést kívánnak biztosítani azon az alapon, hogy azok gazdaságilag vagy műszakilag egymással versengő szolgáltatásnyújtás céljából nem helyettesíthetők.
8.36. CIKK
A bérelt vonalakkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása
A Felek biztosítják, hogy a bérelt vonalakkal kapcsolatos szolgáltatások vezető szolgáltatói területükön a másik Fél jogi személyei számára bérelt vonalakkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek megfelelő időben és elfogadható, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett biztosított nyilvános távközlési szolgáltatások.
8.37. CIKK
Számhordozhatóság
Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy a területén nyilvános távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók technikailag megvalósítható módon, megfelelő időben és észszerű feltételekkel biztosítsák a számhordozhatóságot a szóban forgó Fél által kijelölt szolgáltatásokra vonatkozóan.
8.38. CIKK
Tengeri kábelek szárazföldi csatlakozóállomásai
Valamennyi Fél hozzáférést biztosít a területén lévő tenger alatti kábelrendszerekhez, ideértve azok szárazföldi csatlakozóállomásait is, amennyiben a szolgáltató elfogadható, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett engedéllyel rendelkezik tenger alatti kábelrendszer nyilvános távközlési szolgáltatásként történő üzemeltetésére.
8.39. CIKK
Független szabályozó hatóság
1. A Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó szervük elkülönült valamennyi nyilvános távközlési hálózatot vagy távközlési berendezéseket üzemeltető és szolgáltatást nyújtó szolgáltatótól, és utóbbiak által nem elszámoltathatók. E célból a Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó szervüket nem fűzi semmiféle pénzügyi érdekeltség ilyen szolgáltatóhoz, illetve nem ellenőriz ilyen szolgáltatót.
2. A Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozási szerveik határozatai és az általuk követett eljárások tisztességesek és pártatlanok valamennyi piaci résztvevőt illetően, és azokat indokolatlan késedelem nélkül hozzák és hajtják végre. E célból a Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési hálózatot üzemeltető és szolgáltatást nyújtó szolgáltatóhoz fűződő pénzügyi érdek nem befolyásolja a távközlési szabályozási szerveik határozatait és az általuk követett eljárásokat.
3. A szabályozó hatóságok hatásköreit átlátható módon, az alkalmazandó belső jognak megfelelően kell gyakorolni.
4. A szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkeznek annak biztosítására, hogy a területeiken nyilvános távközlési hálózatot üzemeltető és szolgáltatást nyújtó szolgáltatók kérésre valamennyi olyan információt – beleértve a pénzügyi információt is – mihamarabb rendelkezésükre bocsássák, amely szükséges annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szabályozó hatóságok feladataikat ezen alszakasznak megfelelően hajthassák végre. A kért információnak megfelelőképp arányosnak kell lennie a szabályozó hatóságok feladatainak végrehajtásával, és azokat a titoktartási követelményekkel összhangban kell kezelni.
5. A szabályozó hatóság rendelkezik az ágazat szabályozásához szükséges felhatalmazásokkal. A szabályozó hatóság által elvégzendő feladatokat könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában közzéteszik, különösen ha ezeket a feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.
8.40. CIKK
Egyetemes szolgáltatások
1. Mindkét Fél jogosult meghatározni azokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket fenn kíván tartani.
2. Az ilyen kötelezettségek önmagukban nem tekinthetők versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, objektív, megkülönböztetésmentes és versenysemleges módon igazgatják, és nem jelentenek nagyobb terhet annál, mint ami adott egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges, a Fél által meghatározottak értelmében.
3. Amennyiben valamely Fél a távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatótól kéri az előfizetők névjegyzékét, az említett Félnek biztosítania kell, hogy a szolgáltató alkalmazza a megkülönböztetés tilalmának elvét azon információk kezelésére, amelyeket a szóban forgó távközlési szolgáltatások egyéb szolgáltatói rendelkezésükre bocsátottak.
8.41. CIKK
Távközlési szolgáltatási tevékenység engedélyezése
1. Valamennyi Fél biztosítja, hogy az engedélyezési eljárások a lehető legegyszerűbbek, és nem bonyolítják vagy késleltetik indokolatlanul a szolgáltatásnyújtást.
2. Amennyiben egy Fél úgy kívánja, hogy a nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató engedéllyel rendelkezzen, az említett Fél nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az alábbiakat:
|
(a) |
az általa alkalmazott összes engedélyezési kritérium, feltétel és eljárás; és |
|
(b) |
az az időtartam, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához. |
3. Valamennyi Fél biztosítja, hogy a kérelmező - amennyiben kéri - írásban kapja meg az engedély elutasításának indoklását.
4. Ha az engedély iránti kérelmet alaptalanul utasítják el,z engedély kérelmezője számára biztosítani kell, hogy egy fellebbezési testülethez folyamodhasson.
5. Az engedélyezési vagy az engedélyhez kapcsolódó illetékeknek (29) – amelyek a kérelemből adódóan a kérelmező számára felmerülhetnek – észszerűnek kell lenniük, és önmagukban nem korlátozhatják a szolgáltatásnyújtást.
8.42. CIKK
Az elégtelen források elosztása és felhasználása
1. Az elégtelen források – ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat – elosztására és felhasználásra vonatkozó eljárásokat objektív, kellő időben történő, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végrehajtani. A kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem szükséges.
2. A Felek tudomásul veszik, hogy a frekvencia kiosztásról és a-kijelölésről, valamint a frekvenciák kezeléséről szóló határozatok nem olyan intézkedések, amelyek természetükből eredően nem állnának összhangban a 8.5. cikkel (Piacra jutás) és a 8.10. cikkel (Piacra jutás). Ennek megfelelően valamennyi Fél fenntartja a rádiófrekvencia-gazdákozási szakpolitikák gyakorlásához való jogát, amely hatással lehet a nyilvános távközlési szolgáltatások szolgáltatóinak számára, amennyiben erre az e fejezettel összhangban lévő módon kerül sor. A Felek fenntartják a jogot a frekvenciasávoknak a meglévő és a jövőbeli igények figyelembevételével történő kiosztására.
8.43. CIKK
Végrehajtás
1. Az egyes Felek biztosítják, hogy távközlési szabályozó szerveik megfelelő eljárásokat tartanak fenn és felhatalmazással rendelkeznek az ezen alszakasz szerinti kötelezettségekre vonatkozó nemzeti intézkedések érvényesítésére. A szóban forgó eljárások és felhatalmazás magukban foglalják az arányos és hatékony szankciók megfelelő időben történő kivetésére való képességet, valamint az engedélyek módosítására, felfüggesztésére és visszavonására való képességet.
2. Amennyiben a vezető szolgáltató visszautasítja a 8.29. cikkben (A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolás), a 8.30. cikkben (A vezető szolgáltatók magatartása), a 8.31. cikkben (A vezető szolgáltatókra vonatkozó, versennyel kapcsolatos védintézkedések), a 8.32. cikkben (Függetlenített hálózati elemek), a 8.33. cikkben (Közös használat), a 8.34. cikkben (Viszonteladás), a 8.35. cikkben (Létesítmények megosztása) vagy a 8.36. cikkben (A bérelt vonalakkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása) foglalt jogok és kötelezettségek alkalmazását, úgy a kérelmező szolgáltató kérheti a szabályozó szerv beavatkozását, amely nemzeti jogának megfelelően a lehető legrövidebb időtartamon vagy legalábbis észszerű határidőn belül kötelező érvényű határozatot ad ki.
8.44. CIKK
Távközléssel kapcsolatos viták rendezése
1. Valamennyi Fél biztosítja, hogy a másik Fél nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói megfelelő időben folyamodhatnak a távközlési szabályozó hatósághoz vagy egyéb kapcsolódó szervhez az ezen alszakaszban meghatározott kérdéssel foglalkozó nemzeti intézkedések keretében felmerülő viták megoldása érdekében.
2. Mindegyik Fél biztosítja, hogy a távközlési szabályozó hatóságának határozata által érintett másik Fél nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója az említett határozattal szemben az érintett felektől független igazságszolgáltatási vagy közigazgatási hatóság előtt jogorvoslattal élhet.
3. Ha a fellebbezési testület nem bírói szerv, úgy írásos indokolást kell adnia határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független bíróság felülvizsgál.
4. A fellebbezési testület határozatait az érintett felek az alkalmazandó nemzeti jognak és a belső eljárásoknak megfelelően hatékonyan végrehajtják. A fellebbezés nem mentesítheti az érintett felet a jogorvoslattal érintett szabályozási határozatnak való megfelelésre vonatkozó kötelezettsége alól, kivéve, ha egy megfelelő hatóság felfüggesztette az említett szabályozási határozatot.
8.45. CIKK
Átláthatóság
Amennyiben a szabályozó szervek ezen alszakasz rendelkezéseivel kapcsolatos intézkedéseket kívánnak tenni, úgy az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az intézkedés-tervezettel kapcsolatos észrevételeiket észszerű időn belül a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően megtehessék. A szabályozó szervek nyilvánosan elérhetővé teszik az ilyen intézkedés-tervezetekre vonatkozó konzultációs eljárásaikat. A konzultációs eljárás eredményeit a szabályozó szerv az üzleti titokra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően nyilvánosan elérhetővé teszi, kivéve a bizalmas információk esetét.
8.46. CIKK
Rugalmasság a technológiák kiválasztásában
Egyik Fél sem akadályozza meg a nyilvános távközlési szolgáltatások szolgáltatóit abban, hogy rugalmasan kiválaszthassák a szolgáltatásaik nyújtásához igénybe vett technológiákat, az egyes Felek abbéli képessége függvényében, hogy intézkedéseket hozzanak annak biztosítására, hogy a különböző hálózatok végfelhasználói kommunikálni tudjanak egymással.
8.47. CIKK
Egyéb alszakaszokkal, szakaszokkal és fejezetekkel való kapcsolat
Abban az esetben, ha ezen és egy másik alszakasz, illetve ezen vagy egy másik fejezet szakasza között következetlenség áll fenn, az összeegyeztethetetlenség erejéig ezen alszakasz élvez elsőbbséget.
8.48. CIKK
Együttműködés
1. A Felek, felismerve a távközlési és információtechnológiák iparának gyors fejlődését, nemzeti és nemzetközi összefüggésben egyaránt együttműködnek ezen szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása érdekében, hogy a Felek a távközlési és információtechnológiák felhasználásának maximális előnyeit élvezhessék.
2. Az együttműködés területei az alábbiakra terjedhetnek ki:
|
(a) |
eszmecsere folytatása a szakpolitikai kérdésekről, például a nagysebességű szélessávú hálózatokra és a nemzetközi mobil hívások roamingdíjainak csökkentésére vonatkozó szabályozási keretről; és |
|
(b) |
a távközlési és információtechnológiai szolgáltatások, ideértve az újonnan megjelenő szolgáltatásokat is, a fogyasztók, a közszféra és a magánszféra általi felhasználásának előmozdítása. |
3. Az együttműködés formái az alábbiakat tartalmazzák:
|
(a) |
a szakpolitikai kérdésekben folytatott a párbeszéd ösztönzése; |
|
(b) |
az együttműködés fokozása a nemzetközi fórumokon a távközlés és az információs technológia terén; és |
|
(c) |
az együttműködési tevékenységek egyéb formái. |
6. ALSZAKASZ
PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
8.49. CIKK
Hatály és fogalommeghatározások
1. Ezen alszakasz meghatározza a B. szakasz (A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás), a C. szakasz (Letelepedés) és a D. szakasz (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) szerint liberalizált valamennyi pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szabályozási keret alapelveit.
2. Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:
|
(a) |
„pénzügyi szolgáltatás”: bármely, az egyik Fél pénzügyi szolgáltatója által nyújtott pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a pénzügyi jellegű szolgáltatás eseti vagy azt kiegészítő szolgáltatását is; a pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:
|
|
(b) |
„pénzügyi szolgáltató”: valamelyik Fél természetes vagy jogi személye, aki pénzügyi szolgáltatásnyújtási tevékenységet folytat vagy kíván folytatni a szóban forgó Fél területén, de nem foglalja magában az állami szerveket; |
|
(c) |
„új pénzügyi szolgáltatás”: pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a meglévő vagy új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék szolgáltatásának módját, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető; |
|
(d) |
az „állami szerv” az alábbiakat jelenti:
|
|
(e) |
„önszabályozó szervezet”: bármilyen nem kormányzati szervezet, beleértve az értékpapír- vagy határidős tőzsdét vagy piacot, elszámoló ügynökséget vagy más szervezetet, illetve egyesületet, amely saját vagy központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által átruházott szabályozó vagy felügyeleti jogkört gyakorol a pénzügyi szolgáltatók felett. |
8.50. CIKK
A körültekintésre vonatkozó külön szabályok
1. E megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza a Felet abban, hogy észszerű intézkedéseket fogadjon el vagy alkalmazzon prudenciális okokból, például:
|
(a) |
a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik; |
|
(b) |
a pénzügyi szolgáltatók biztonságának, fizetőképességének, integritásának vagy pénzügyi megbízhatóságának fenntartása érdekében; vagy |
|
(c) |
a Fél pénzügyi rendszerének integritása és stabilitása érdekében. |
2. Ezen intézkedések nem jelentenek a szükségesnél több terhet céljuk eléréséhez, és saját pénzügyi szolgáltatóihoz képest nem jelentenek a másik Fél pénzügyi szolgáltatóival szembeni önkényes vagy indokolatlan hátrányos megkülönböztetési eszközt vagy a pénzügyiszolgáltatás-kereskedelem rejtett korlátozását.
3. A megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja valamely Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ átadását.
4. A Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság hatékony bankfelügyeleti alapelvét, a Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetségének és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének az értékpapír-szabályozás céljairól és alapelveiről szóló dokumentumának standardjait és alapelveit, valamint a 2017. évi OECD jövedelem- és tőkeadózási modellegyezményben foglaltak szerint az átláthatóságról és az adózási célú információcserére vonatkozó nemzetközileg elfogadott standardot.
5. A 8.6. cikk (Nemzeti elbánás) szerint és a pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmének prudenciális szabályozása egyéb eszközeinek sérelme nélkül a Fél előírhatja a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóinak és a pénzügyi instrumentumoknak a regisztrációját.
8.51. CIKK
Önszabályozó szervezetek
Ha egy Fél valamely önszabályozó szervezetben fennálló tagságot, részvételt vagy ilyenbe történő belépést írja elő annak feltételeként, hogy a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója az első Fél területén vagy területére nyújthasson pénzügyi szolgáltatásokat, akkor a Fél köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen önszabályozó szervezet figyelembe vegye a 8.6. cikkben (Nemzeti elbánás) és a 8.11. cikkben (Nemzeti elbánás) foglalt kötelezettségeket.
8.52. CIKK
Fizetési és elszámolási rendszerek
Valamennyi Fél a területén letelepedett és nemzeti joga szerint pénzügyi szolgáltatóként szabályozott vagy felügyelt, a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói számára – a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonosan és valamennyi Fél hozzáférésre vonatkozó kritériumainak függvényében – köteles hozzáférést biztosítani az állami szervek által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. Ennek a cikknek nem célja, hogy hozzáférést biztosítson valamelyik Fél végső hitelezői lehetőségeihez.
8.53. CIKK
Új pénzügyi szolgáltatások
Valamennyi Fél lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi szolgáltatói számára olyan új pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amelyet az első Fél saját hasonló pénzügyi szolgáltatóinak lehetővé tenne, anélkül, hogy az az első Fél kiegészítő jogalkotási intézkedését igényelné. Az egyes Felek meghatározhatják azt az intézményes és igazságügyi formát, amelynek keretében az új pénzügyi szolgáltatás nyújtható, és engedélykötelessé tehetik a szolgáltatásnyújtást. Amennyiben egy Fél ilyen engedélyt követel meg, észszerű időn belül határozatot kell hozni és az engedélyt csak a 8.50. cikk (A körültekintésre vonatkozó külön szabályok) szerinti prudenciális okokból lehet elutasítani.
8.54. CIKK
Adatfeldolgozás
1. Valamennyi Fél – a magánélethez való jogra és a bizalmas kezelésre vonatkozó megfelelő biztosítékok függvényében – lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi szolgáltatója számára, hogy elektronikus vagy egyéb formában információkat továbbítson a területére, illetve a területéről adatfeldolgozás céljából, amennyiben az a pénzügyi szolgáltató rendes üzletmenetéhez szükséges.
2. Valamennyi Fél megfelelő biztosítékokat fogad el vagy tart fenn a magánélethez való jog és a személyes adatok, egyebek mellett az egyéni adatok és nyilvántartások védelme érdekében, amennyiben e biztosítékokat nem az e megállapodás rendelkezéseinek kijátszására használják fel.
8.55. CIKK
Különleges kivételek
1. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy területén törvény által szabályozott állami nyugdíjrendszer vagy társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységeket vagy szolgáltatásokat kizárólagosan folytasson vagy nyújtson, kivéve, ha azon tevékenységek – a Fél belső szabályozásában előírtaknak megfelelően – pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.
2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során kifejtett tevékenységekre.
3. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza a Felet – ideértve azok állami szerveit – abban, hogy területükön kizárólagosan a Fél vagy azok állami szerveinek megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból végzett tevékenységeket vagy szolgáltatásokat végezzenek vagy nyújtsanak, kivéve, ha az említett Fél belső szabályozása úgy rendelkezik, hogy az említett tevékenységek pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.
7. ALSZAKASZ
NEMZETKÖZI TENGERI SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK
8.56. CIKK
Hatály, meghatározások és elvek
1. Ezen alszakasz meghatározza a B. szakasz (A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás), a C. szakasz (Letelepedés) és a D. szakasz (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása) szerinti nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások liberalizációjára vonatkozó alapelveket.
2. E szakasz alkalmazásában a „nemzetközi tengeri szállítás” a háztól házig történő és multimodális, azaz több szállítási mód alkalmazásával történő áruszállítás, amely során az út egyik részét tengeren teszik meg, amennyiben az ilyen szállítás egységes fuvarokmánnyal történik, és ebből a célból jogot biztosít arra, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek a más szállítási módokat biztosító szolgáltatókkal;
3. A nemzetközi tengeri szállítást illetően a Felek megállapodnak abban, hogy kereskedelmi alapon biztosítják a rakományokhoz való korlátlan hozzáférés elveinek hatékony alkalmazását, a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásnyújtás szabadságát és a szóban forgó szolgáltatások nyújtásának keretében a nemzeti elbánást.
Tekintettel a Felek között a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében meglévő liberalizáció szintjére:
|
(a) |
a Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét; és |
|
(b) |
az egyes Felek a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat nem részesítik kevésbé előnyös elbánásban, mint amely elbánást a saját hajóik, illetve harmadik országbeli hajók – attól függően, hogy melyik az előnyösebb – számára biztosítanak, többek között a kikötők elérése, az ilyen kikötők infrastruktúrája, kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai, valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyekhez való hozzáférés tekintetében. |
4. A Felek ezen elvek alkalmazása során vállalják, hogy:
|
(a) |
a harmadik országokkal jövőben kötendő, tengeri szállítási szolgáltatásokról – köztük a száraz és a folyékony ömlesztett áru menetrend-szerinti kereskedelméről – szóló kétoldalú megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, és elfogadható időn belül felbontanak bármely olyan rakománymegosztási záradékot, amely korábbi megállapodásokban szerepel; és |
|
(b) |
e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést (30) vagy közigazgatási, technikai és egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyentől, amely rejtett korlátozásnak minősülhet vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban. |
5. Mindegyik Fél az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében meghatározott feltételekkel összhangban lehetővé teszi, hogy a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói a letelepedés és működés feltételei szerint területén letelepedhessenek.
6. A Felek elfogadható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára elérhetővé teszik az alábbi szolgáltatások felhasználását a kikötőnél:
|
(a) |
révkalauzolás; |
|
(b) |
vontatás és vontató biztosítása; |
|
(c) |
élelmiszer-ellátás; |
|
(d) |
üzemanyag- és vízellátás; |
|
(e) |
hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás; |
|
(f) |
révkapitányi szolgáltatások; |
|
(g) |
navigációs segítség; |
|
(h) |
a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, ideértve a hírközlés, a víz és az elektromos energia biztosítását; és |
|
(i) |
vészhelyzeti javító berendezések, horgonyzási, kikötési és parthozállási szolgáltatások. |
F. SZAKASZ
Elektronikus kereskedelem
8.57. CIKK
Célkitűzések
1. A Felek – elismerve, hogy az elektronikus kereskedelem számos ágazatban fokozza a kereskedelmi lehetőségeket – egyetértenek abban, hogy támogatni kell az elektronikus kereskedelem alkalmazását, fejlesztését és a WTO-szabályok elektronikus kereskedelemre való alkalmazhatóságát.
2. A Felek megállaponak abban, hogy támogatják a közöttük megvalósuló elektronikus kereskedelem fejlesztését, különösen azáltal, hogy együttműködést folytatnak az e fejezet rendelkezései értelmében az elektronikus kereskedelem tekintetében felmerülő kérdésekben. Ennek keretében mindkét Félnek el kell kerülnie az elektronikus kereskedelem szükségtelen szabályozását és korlátozását.
3. A Felek elismerik az információ interneten való szabad áramlásának jelentőségét, ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az nem érintheti hátrányosan a szellemitulajdon-jogok jogosultjait, tekintettel a szellemitulajdon-jogok védelmének fontosságára az interneten.
4. A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus kereskedelem fejlesztésének teljes mértékben a nemzetközi adatvédelmi előírásokkal összhangban kell történnie, az elektronikus kereskedelmet felhasználók bizalmának biztosítása érdekében.
8.58. CIKK
Vámok
A Felek nem vetnek ki vámot az elektronikus úton történő továbbításokra.
8.59. CIKK
Elektronikus szolgáltatásnyújtás
Az egyértelműség kedvéért a Felek megerősítik, hogy az elektronikus szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó intézkedések az e fejezet vonatkozó rendelkezéseiben foglalt kötelezettségek alkalmazási körébe tartoznak, figyelemmel a szóban forgó kötelezettségekre alkalmazandó kivételekre.
8.60. CIKK
Elektronikus aláírások
1. A Felek lépéseket tesznek annak érdekében, hogy jobban megértsék egymás elektronikus aláírásaira vonatkozó keretrendszerét és – figyelemmel a megfelelő nemzeti feltételekre és jogszabályokra – megvizsgálják, hogy megvalósítható-e a jövőben az elektronikus aláírásokra vonatkozó kölcsönös elismerési megállapodás létrehozása.
2. Az (1) bekezdés célkitűzéseinek teljesítése során az egyes Felek:
|
(a) |
a lehető legnagyobb mértékben elősegítik a másik Félnek az illetékes hatóságai által formálisan vagy informálisan szervezett, elektronikus aláírásokról szóló, rendelkezésre álló fórumokon való képviseletét azáltal, hogy lehetővé teszi a másik Fél számára az elektronikus aláírásokra vonatkozó keretének bemutatását; |
|
(b) |
a lehető legnagyobb mértékben ösztönzik az elektronikus aláírásokra vonatkozó véleménycserét az e témának szentelt szemináriumok és szakértői találkozók révén olyan területeken, mint a biztonság és az átjárhatóság; és |
|
(c) |
a lehető legnagyobb mértékben – a megfelelő információk rendelkezésre bocsátásával – hozzájárulnak a másik Fél azon erőfeszítéseihez, hogy tanulmányozzák és elemezzék egymás keretét. |
8.61. CIKK
Az elektronikus kereskedelem szabályozási szempontjai
1. A Felek párbeszédet folytatnak az elektronikus kereskedelem kapcsán felmerülő szabályozási kérdésekről, ami egyebek mellett az alábbi témákat érinti:
|
(a) |
a lakosság számára engedélyezett elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése és a határokon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése; |
|
(b) |
a közvetítő szolgáltatók felelőssége az információk továbbítása vagy tárolása tekintetében; |
|
(c) |
a kéretlen elektronikus üzleti kommunikáció kezelése; |
|
(d) |
a fogyasztók védelme; és |
|
(e) |
az elektronikus kereskedelem fejlesztése tekintetében releváns minden egyéb kérdés. |
2. Ez az együttműködés megvalósulhat a Feleknek ezekre a kérdésekre vonatkozó jogszabályaira, valamint az e jogszabályok végrehajtására vonatkozó információcsere útján.
G. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
8.62. CIKK
Általános kivételek
Feltételezve, hogy ezeket az intézkedéseket nem a másik Fél önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a letelepedés vagy a határokon átnyúló kereskedelem leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az akadályozza bármelyik Felet az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések elfogadásában és fenntartásában:
|
(a) |
a közbiztonság vagy a közerkölcs védelme, illetve a közrend fenntartása (31); |
|
(b) |
az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme; |
|
(c) |
a kimerülő természeti erőforrások megőrzése, amennyiben az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a szolgáltatások belföldi nyújtásának vagy fogyasztásának, és a hazai vállalkozók korlátozásával összefüggésben léptetik hatályba; |
|
(d) |
a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme; |
|
(e) |
azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosítása, amelyek nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is:
vagy |
|
(f) |
a 8.6. (Nemzeti elbánás) és 8.11. (Nemzeti elbánás) cikkel való összeegyeztethetetlenség, feltéve, hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél gazdasági tevékenységei, befektetői vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók hatékony vagy méltányos kivetésének vagy beszedésének biztosítása. (32) |
8.63. CIKK
Felülvizsgálat
A Felek a liberalizáció további mélyítése és a fennmaradó korlátozások megszüntetése, valamint a jogok és kötelezettségek általános egyensúlyának biztosítása céljából legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított három év elteltével, majd ezt követően rendszeres időközönként felülvizsgálják e fejezetet és az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékét. A felülvizsgálat eredményeként a 16.2. cikk (Szakbizottságok) szerint létrehozott, a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottság határozhat úgy, hogy módosítja a megfelelő egyedi kötelezettségvállalások jegyzékét.
8.64. CIKK
A szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottság
1. A szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottság felelős e fejezet hatékony végrehajtásáér és e célból:
|
(a) |
a 8.63. cikkel (Felülvizsgálat) összhangban rendszeresen felülvizsgálja e fejezet egyes Felek általi végrehajtását, valamint az egyedi kötelezettségvállalások jegyzékeit; |
|
(b) |
a 8.63. cikk (Felülvizsgálat) alapján adott esetben határozatokat hoz a függelékek és a 8-A. és 8-B. melléklet módosítása tekintetében; |
|
(c) |
a Felek megállapodása alapján megvitat minden, e fejezettel összefüggő ügyet. |
2. A szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottság kilencedik fejezettel (Közbeszerzés) kapcsolatos feladatait a 9.19. cikk (A bizottság feladatai) határozza meg.
KILENCEDIK FEJEZET
KÖZBESZERZÉS
9.1. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások”: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet általában kereskedelmi piactereken adnak el vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni; |
|
(b) |
„versenyképes tevékenység”: az Unió esetében:
a b) pont i. alpontja alkalmazásában az arra vonatkozó kérdést, hogy valamely tevékenység közvetlenül ki van-e téve a versenynek, az érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a helyettesítő áruk vagy szolgáltatások megléte, az árak, valamint az alapján kell eldönteni, hogy van-e ténylegesen vagy potenciálisan az érintett árunak, illetve szolgáltatásnak egynél több szállítója, illetve szolgáltatója; |
|
(c) |
„építési szolgáltatások”: olyan szolgáltatás, amelynek célja magas- vagy mélyépítési munkák bármely eszközzel történő megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes központi termékosztályozása (a továbbiakban: CPC) 51. főcsoportjában meghatározottak szerint; |
|
(d) |
„korrekciós intézkedés”: a nemzeti felülvizsgálati eljárásokkal összefüggésben az beszerzést végző szerv által törvénytelenül hozott határozatok elkülönítése vagy elkülönítésének biztosítása, egyebek mellett az ajánlati felhívásban található megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi leírások, a szerződés dokumentumai vagy bármely egyéb, a pályázati eljáráshoz kapcsolódó dokumentum; |
|
(e) |
„elektronikus árverés” olyan iteratív folyamat, amelyben az ajánlattevők az új árakra, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó egyes számszerűsíthető, az ártól különböző elemeire, vagy mindkettőre vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot tesznek elektronikus úton, ami az ajánlatok rangsorolását vagy újbóli rangsorolását eredményezi; |
|
(f) |
„írásbeli, írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető; tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is; |
|
(g) |
„jogi személy” a 8.2. cikk (Fogalommeghatározások) b) pontjában meghatározottak szerint; |
|
(h) |
„uniós jogi személy” vagy „szingapúri jogi személy” a 8.2. cikk (Fogalommeghatározások) b) pontjában meghatározottak szerint; |
|
(i) |
„korlátozott körű tendereljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében az beszerzést végző szerv kapcsolatba lép a választása szerinti ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel; |
|
(j) |
„helyben letelepedett”: az egyik Fél természetes vagy jogi személyei tulajdonában álló vagy általuk ellenőrzött, az egyik Fél területén letelepedett jogi személy. jogi személy:
|
|
(k) |
„intézkedés”: az e megállapodás hatálya alá tartozó, beszerzéshez kapcsolódó bármilyen törvény, rendelet, eljárás, igazgatási iránymutatás vagy gyakorlat, vagy az beszerzést végző szerv bármilyen intézkedése; |
|
(l) |
„többszöri felhasználásra szánt jegyzék”: azon ajánlattevőket tartalmazó jegyzék, amelyekről az beszerzést végző szerv megállapította, hogy megfelelnek a jegyzékbe való felvétel feltételeinek, és amely jegyzéket az beszerzést végző szerv többször kíván felhasználni; |
|
(m) |
„szándékolt beszerzésről szóló értesítés”: az beszerzést végző szerv által közzétett értesítés, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására; |
|
(n) |
„ellentételezés”: azok a feltételek vagy kötelezettségvállalások, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket vagy javítják valamelyik Fél fizetésimérleg-elszámolásait, mint például a belföldi tartalom alkalmazása, a technológia engedélyezése, beruházások, csereüzletek vagy hasonló intézkedések vagy követelmények; |
|
(o) |
„nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt ajánlattevő benyújthatja az ajánlatát; |
|
(p) |
„privatizált”: Szingapúr esetében olyan szerv, amely egy beszerzést végző szervből vagy annak egy részéből állt össze, hogy a kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően jogi személyként működjön az árubeszerzés során és amely már nem jogosult az államhatalom gyakorlására, jóllehet a kormánynak abban részesedése van, illetve annak igazgatótanácsába tagokat delegál; az egyértelműség kedvéért, amennyiben egy Fél kormányának egy privatizált szervben részesedése van vagy annak igazgatótanácsába kormánytisztviselőt delegál, úgy az említett szerv a kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően jogi személyként működik az árubeszerzés és szolgáltatások vásárlása során, például az áruk és szolgáltatások rendelkezésre állása, ára és minősége tekintetében, amennyiben a kormány vagy az ily módon kinevezett kormánytisztviselő közvetve vagy közvetlenül nem gyakorol hatást az igazgatótanács határozataira vagy nem irányítja azokat az áruk és szolgáltatások adott szerv általi beszerzéseit illetően; |
|
(q) |
„beszerzést végző szerv”: a 9-A., 9-B. és a 9-C. mellékletben foglaltak szerinti beszerzést végző szerv; |
|
(r) |
„minősített ajánlattevő”: olyan ajánlattevő, amelyet az beszerzést végző szerv a részvétel feltételeit teljesítő ajánlattevőként ismer el; |
|
(s) |
„felülvizsgált GPA”: a közbeszerzésekről szóló megállapodás (GPA) szövegére utal, amelyet a Közbeszerzési Megállapodás módosításáról szóló, Genfben aláírt jegyzőkönyv módosított. |
|
(t) |
„meghívásos eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében az beszerzést végző szerv csak minősített ajánlattevőt kér fel ajánlat benyújtására; |
|
(u) |
a „szolgáltatások” eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építési szolgáltatásokat is; |
|
(v) |
olyan okmány, amelyet egy elismert testület fogadott el és hagyott jóvá általános és ismételt használatra; és amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó folyamatokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek teljesítése nem kötelező. Az okmány tartalmazhat valamely árura, szolgáltatásra, folyamatra vagy gyártási módszerre vonatkozó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési követelményeket, illetve vonatkozhat kizárólag ezekre; |
|
(w) |
„ajánlattevő”: adott esetben valamely Fél árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személye vagy személyeinek csoportja; és |
|
(x) |
„műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely:
|
9.2. CIKK
Hatály és alkalmazási kör
1. E fejezet az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésre vonatkozó bármely intézkedésre vonatkozik, amelynek lefolytatása kizárólag vagy részben elektronikus úton történik.
2. E fejezet alkalmazásában „az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés” kormányzati célú beszerzést jelent:
|
(a) |
amelynek tárgya olyan áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának beszerzése:
|
|
(b) |
bármely szerződéses módon, ideértve a vételt; haszonbérletet; bérletet vagy részletvásárlást, vételi opció kikötésével vagy anélkül; és a 9-I. mellékletben meghatározott köz- és magánszféra közötti partnerségi szerződések útján; |
|
(c) |
amely vonatkozásában a (6)–(8) bekezdéssel összhangban becsült érték megegyezik vagy meghaladja a 9-A.–9-G. mellékletben meghatározott küszöbértéket a 9.6. cikkel (Értesítések) összhangban adott értesítés közzétételének időpontjában; |
|
(d) |
amelyet az beszerzést végző szerv végez; és |
|
(e) |
amely más módon nincs kizárva a (3) bekezdésben vagy valamely Fél 9-A.–9-G. melléklet szakaszában foglaltak alkalmazási köréből. |
3. Kivéve, ha a 9-A. – 9-G. melléklet arról másként nem rendelkezik, e fejezet nem vonatkozik az alábbiakra:
|
(a) |
földterület, meglévő épületek vagy ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok megvásárlása vagy bérlete; |
|
(b) |
nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, beleértve az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat, hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is; |
|
(c) |
pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy vásárlása, beleértve a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is; |
|
(d) |
állami hatóságokkal kötött munkaszerződések; |
|
(e) |
a következő beszerzések:
|
4. Valamennyi Fél meghatározza az alábbi információkat a 9-A.–9-G. mellékletben:
|
(a) |
a 9-A. mellékletben azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek; |
|
(b) |
a 9-B. mellékletben azon központi kormányzati szintnél alacsonyabb szintű szervek megnevezése, amelyek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek; |
|
(c) |
a 9-C. mellékletben felsorolt összes egyéb szerv megnevezése, amelynek beszerzései e fejezet hatálya alá esnek; |
|
(d) |
a 9-D. mellékletben azon áruk megnevezése, amelyek e fejezet hatálya alá esnek; |
|
(e) |
a 9-E. mellékletben az építési szolgáltatások kivételével azok a szolgáltatások, amelyek e fejezet hatálya alá esnek; |
|
(f) |
a 9-F. mellékletben az e fejezet hatálya alá eső építési szolgáltatások; és |
|
(g) |
a 9-G. mellékletben bármely általános megjegyzés. |
5. Amennyiben az beszerzést végző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés meghatározott követelményeknek megfelelő lefolytatása során olyan személyeket vesz igénybe, akik nem szerepelnek a 9-A.–9-C. mellékletben, az ilyen követelményekre értelemszerűen a 9.4. cikk (Általános elvek) alkalmazandó.
6. A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása során, hogy a beszerzés az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e, az beszerzést végző szerv:
|
(a) |
a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a beszerzés becsült értékének meghatározására különleges értékelési módszert a végett, hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól; és |
|
(b) |
a beszerzés becsült maximális összértékét annak teljes tartama alatt figyelembe veszi, akár egy, akár több ajánlattevőnek ítélték oda, figyelemmel a díjazás valamennyi formájára, beleértve:
|
7. Amennyiben a beszerzésre vonatkozó egyedi követelmény több mint egy szerződés odaítélését, vagy a szerződés elkülönült részekben való odaítélést eredményezi (a továbbiakban: szakaszos közbeszerzés), a becsült maximális összérték számítása a következőkön alapul:
|
(a) |
az ugyanolyan típusú áru vagy szolgáltatás tekintetében a megelőző tizenkét hónapban vagy a ajánlattevőnek előző pénzügyi évében odaítélt szakaszos közbeszerzések értéke, amennyiben lehetséges, kiigazítva, annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a következő tizenkét hónap során beszerzendő áru vagy szolgáltatás mennyiségében vagy értékében előre láthatóan bekövetkező változásokat; vagy |
|
(b) |
az eredeti szerződés odaítélését vagy a beszerzést végző szerv pénzügyi évét követő tizenkét hónap során az ugyanolyan típusú áru vagy szolgáltatás tekintetében odaítélendő szakaszos közbeszerzések értéke. |
8. Olyan, áruk vagy szolgáltatások bérletére, haszonbérletére, lízingjére vagy részletvételére irányuló beszerzés esetén, amelynél összértéket nem jelölnek meg, az értékelés alapja a következő:
|
(a) |
határozott időre szóló szerződés esetén:
|
|
(b) |
határozatlan időre kötött szerződés esetén a becsült havi részlet 48-szorosa; és |
|
(c) |
amennyiben nem biztos, hogy a szerződés határozott időtartamra szól, úgy a b) pontot kell alkalmazni. |
9.3. CIKK
Biztonság és általános kivételek
1. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, vagy olyan információkat hozzanak nyilvánosságra, amelyeket szükségesnek tartanak a fegyver, lőszer vagy hadianyag beszerzésével vagy a nemzetbiztonság, illetve a honvédelem szempontjából nélkülözhetetlen beszerzésekkel kapcsolatos alapvető biztonsági érdekeik védelmében.
2. Figyelemmel arra a követelményre, hogy ilyen intézkedést nem szabad olyan módon alkalmazni, amely azonos körülmények fennállása esetén a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelenti, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az akadályozná a Feleket olyan intézkedés meghozatalában vagy végrehajtásában, amely:
|
(a) |
a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükséges; |
|
(b) |
az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme; |
|
(c) |
a szellemi tulajdon oltalmához szükséges; vagy |
|
(d) |
fogyatékossággal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy szolgáltatásaira vonatkozik. |
9.4. CIKK
Általános elvek
1. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésre vonatkozó bármely intézkedés tekintetében mindegyik Fél, beleértve az beszerzést végző szervit is, a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Fél ajánlattevőit azonnal és feltétel nélkül köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél, beleértve az beszerzést végző szervit is, a hazai árukat, szolgáltatásokat és ajánlattevőket részesíti.
2. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében valamelyik Fél, beleértve az beszerzést végző szervit:
|
(a) |
külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesítheti kedvezőtlenebb elbánásban a másik Fél egy helyben letelepedett ajánlattevőjét egy másik, helyben letelepedett ajánlattevőnél; vagy |
|
(b) |
nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett ajánlattevővel szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai. |
3. Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést elektronikus úton folytatják le, az beszerzést végző szervek:
|
(a) |
biztosítják, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és együttműködtethetők más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel; és |
|
(b) |
fenntartják azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, ideértve a beérkezés idejének meghatározását, az ajánlat befogadását és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását. |
4. Az beszerzést végző szervek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést átlátható módon és pártatlanul folytatják le, amely
|
(a) |
összhangban áll e fejezettel, olyan módszereket alkalmaz, mint a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás és a tárgyalásos eljárás; |
|
(b) |
amivel elkerülhető az összeférhetetlenség és |
|
(c) |
megelőzhető a korrupt gyakorlat. |
5. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából egyik Fél sem alkalmazhat a másik Féltől behozott vagy a másik Fél által szállított árukra vagy nyújtott szolgáltatásokra olyan származási szabályokat, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket a Fél ezzel egyidejűleg a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz a másik Féltől származó ugyanezen áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy szállítására.
6. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából egyik Fél, beleértve az beszerzést végző szervit, sem kérhet, vehet figyelembe, szabhat ki vagy hajthat végre ellentételezést.
7. Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható a vámokra, illetve az importra, vagy azzal összefüggésben kivetett díjakra, az ilyen vámok és díjak kivetésének módjaira, egyéb importszabályozásokra és formalitásokra, valamint a szolgáltatáskereskedelmet érintő olyan intézkedésekre, amelyek nem az e megállapodás hatálya alá tartozó közbeszerzéseket szabályozó intézkedések.
9.5. CIKK
A beszerzési rendszerre vonatkozó információk
1. Minden Fél köteles:
|
(a) |
haladéktalanul közzétenni az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó jogszabályban vagy rendeletben előírt, az értesítésekbe és az ajánlattételi dokumentációba hivatkozással belefoglalt jogszabályokat, rendeleteket, bírósági határozatokat, általánosan alkalmazandó igazgatási döntéseket, szokásos szerződéses záradékokat, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását, hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető, elektronikus vagy nyomtatott médium útján; és |
|
(b) |
a másik Fél kérésére felvilágosítást nyújtani. |
2. Valamennyi Fél felsorolja a 9-H. mellékletben:
|
(a) |
azokat az elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyekben a Fél közzéteszi az (1) bekezdésben leírt információkat; és |
|
(b) |
azokat az elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyekben a Fél közzéteszi a 9.6. cikkben (Értesítések), a 9.8. cikk (Az ajánlattevők minősítése) (8) bekezdésében és a 9.15. cikk (A beszerzési információk átláthatósága) (2) bekezdésében előírt értesítéseket. |
3. Valamennyi Fél haladéktalanul értesíti a 16.2. cikk (Szakbizottságok) szerint létrehozott, a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottságot a 9-H. mellékletben felsorolt információk médiumának módosításáról.
9.6. CIKK
Értesítések
1. Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések esetében az beszerzést végző szerv közzétesz egy szándékolt beszerzésről szóló értesítést, amely elektronikus úton, díjmentesen és egyetlen ponton át közvetlenül hozzáférhető, kivéve a 9.12. cikkben (Korlátozott körű tendereljárás) leírt körülményeket. A szándékolt beszerzésről szóló értesítés a nyilvánosság számára legalább az értesítésben feltüntetett határidő lejártáig hozzáférhető. A megfelelő elektronikus médiumot az egyes Felek a 9-H. melléklete szakaszában sorolják fel.
2. Kivéve, ha ez a fejezet másként rendelkezik, a tervezett beszerzésről szóló értesítés az alábbiakat tartalmazza:
|
(a) |
az beszerzést végző szerv nevét és címét, valamint minden más információt, amely szükséges az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez a beszerzéshez kapcsolódó összes lényeges dokumentum megszerzéséhez, valamint a dokumentáció árát és a fizetés módjait, amennyiben a dokumentáció nem térítésmentes; |
|
(b) |
a beszerzés leírását, ideértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget; |
|
(c) |
az időszakonként visszatérően kötött szerződések esetében, amennyiben lehetséges, a szándékolt beszerzésekről szóló értesítések közzétételének várható ütemezését; |
|
(d) |
valamennyi opció leírását; |
|
(e) |
az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőt vagy a szerződés időtartamát; |
|
(f) |
az alkalmazandó beszerzési eljárás és annak meghatározása, hogy tartalmaz-e tárgyalást vagy elektronikus árverést; |
|
(g) |
adott esetben a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó címet és határidőt; |
|
(h) |
az ajánlatok benyújtására vonatkozó címet és határidőt; |
|
(i) |
azon nyelv vagy nyelvek meghatározását, amelyen vagy amelyeken az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések benyújthatók/benyújtandók, amennyiben ez nem a hivatalos nyelv azon a helyen, ahol az beszerzést végző szerv található; |
|
(j) |
az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételek felsorolását és rövid leírását, ideértve az ajánlattevők által ezzel kapcsolatban benyújtandó meghatározott dokumentumokra és igazolásokra vonatkozó követelményeket, hacsak ezeket a követelményeket nem tartalmazza az ajánlattételi dokumentáció, amelyet a szándékolt beszerzésről szóló hirdetménnyel egy időben bocsátanak az összes érdekelt ajánlattevő rendelkezésére; |
|
(k) |
azokban az esetekben, ahol az beszerzést végző szerv a 9.8. cikk (Az ajánlattevők minősítése) szerint korlátozott számú minősített ajánlattevőt szándékozik kiválasztani és felhívni ajánlat benyújtására, azoknak a kritériumoknak a meghatározását, amelyek alapján az ajánlattevők kiválasztása történik, és adott esetben azon ajánlattevők számának bármilyen korlátozását, akik ajánlatot nyújthatnak be; és |
|
(l) |
annak feltüntetését, hogy a szerződés a megállapodás hatálya alá tartozik-e. |
3. Az beszerzést végző szerv a szándékolt beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan a WTO egyik hivatalos nyelvén elérhető, összefoglaló értesítést tesz közzé a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételével egy időben. Az értesítés legalább az alábbi információkat tartalmazza:
|
(a) |
a beszerzés tárgyát; |
|
(b) |
az ajánlatok benyújtási határidejét, vagy adott esetben a beszerzésben való részvételi jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásának valamint; és |
|
(c) |
az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció. |
4. Az beszerzést végző szerveket arra ösztönzik, hogy minden pénzügyi évben a lehető legkorábban a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételéhez használt egyetlen hozzáférési pont révén elektronikus úton tegyék közzé a jövőbeli beszerzési tervekről szóló értesítést (a továbbiakban: szándékolt beszerzésről szóló értesítés). A tervezett beszerzésről szóló említett értesítés tartalmazza a beszerzés tárgyát és a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételének tervezett időpontját.
5. A 9-B. vagy a 9-C. melléklet hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek a tervezett beszerzésről szóló értesítést felhasználhatják szándékolt beszerzésről szóló értesítésként, feltéve, hogy a (2) bekezdésben említett, lehető legtöbb már rendelkezésre álló információt tartalmazza, valamint egy nyilatkozatot, amelyben az érdekelt ajánlattevőknek jelezniük kell az beszerzést végző szerv felé ajánlattételi szándékukat.
9.7. CIKK
A részvétel feltételei
1. Az beszerzést végző szervek arra a szükséges mértékre korlátozzák a valamely adot beszerzésben való részvétel feltételeit, amellyel biztosítható, hogy az ajánlattevő rendelkezik azokkal a jogi, kereskedelmi, műszaki és pénzügyi képességgel, amellyel az adott beszerzés megvalósítható.
2. A részvétel feltételeinek meghatározása során az beszerzést végző szervek:
|
(a) |
a közbeszerzésben való részvételt nem kötik ahhoz a feltételhez, amely szerint az ajánlattevőnek olyan ajánlattevőnek kell lennie, akinek valamely adott Fél beszerzést végző szervje korábban már odaítélt egy vagy több szerződést, illetve ahhoz a feltételhez, hogy az ajánlattevőnek valamely adott Fél területén korábban szerzett munkatapasztalatokkal kell rendelkeznie; de |
|
(b) |
követelhetnek szakmai tapasztalatot, ha az szükséges a beszerzés követelményeinek teljesítéséhez. |
3. Annak értékelése során, hogy egy ajánlattevő megfelel-e a részvétel feltételeinek, az beszerzést végző szervek:
|
(a) |
értékelik az ajánlattevő pénzügyi, kereskedelmi és műszaki alkalmasságát az ajánlattevő által az beszerzést végző szerv szerinti Fél területén és azon kívül végzett üzleti tevékenységei alapján; és |
|
(b) |
az értékelésüket azon feltételek alapján végzik, amelyeket előzetesen meghatároztak az értesítésekben vagy az ajánlattételi dokumentációban. |
4. Amennyiben igazoló okirat áll rendelkezésére, a Fél, beleértve az beszerzést végző szervit is, kizárhatja az beszerzést végző szervt az alábbi okokból:
|
(a) |
csődeljárás; |
|
(b) |
hamis adatok szolgáltatása; |
|
(c) |
jelentős vagy ismétlődő hiányosságok korábbi szerződés vagy szerződések szerinti lényeges követelmény vagy kötelezettség teljesítésében; |
|
(d) |
súlyos bűncselekményt megállapító bírósági ítéletek vagy szabálysértést megállapító egyéb ítéletek; |
|
(e) |
szakmai kötelezettségszegés vagy mulasztás, amely hátrányosan érinti az ajánlattevő kereskedelmi feddhetetlenségét; vagy |
|
(f) |
adófizetési kötelezettség nem teljesítése. |
9.8. CIKK
Az ajánlattevők minősítése
1. Az egyes Felek – beszerzést végző szerviket is beleértve – működtethetik az ajánlattevők nyilvántartási rendszerét, amelynek keretében az érdekelt ajánlattevőknek regisztrálniuk kell és meg kell adniuk bizonyos információkat.
2. Valamennyi Fél biztosítja, hogy:
|
(a) |
beszerzést végző szervi erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a minősítési eljárásaik közötti különbségeket; és |
|
(b) |
amennyiben beszerzést végző szervik nyilvántartási rendszert tartanak fenn, az említett beszerzést végző szervek erőfeszítéseket tesznek a nyilvántartási rendszereik között fennálló különbségek minimálisra csökkentése érdekében. |
3. Egyik Fél – beszerzést végző szerviket is beleértve – sem foganatosít vagy alkalmaz nyilvántartási rendszert vagy minősítési eljárást azzal a szándékkal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítson a másik Fél ajánlattevői elé a beszerzésében való részvételt illetően.
4. Amennyiben az beszerzést végző szerv meghívásos eljárást kíván lefolytatni, az beszerzést végző szerv köteles:
|
(a) |
belefoglalni legalább a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdésének a), b), f), g), j), k) és l) pontjaiban meghatározott információkat a szándékolt beszerzésről szóló értesítésbe, és felhívni az ajánlattevőket részvételi jelentkezés benyújtására; és |
|
(b) |
az ajánlattételi határidő kezdetéig tájékoztatást nyújtani azon minősített ajánlattevőknek legalább a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdésének c), d), e), h) és i) pontjaiban meghatározott információkról, akiket a 9.10. cikk (Határidők) (3) bekezdésének b) pontjának megfelelően értesít. |
5. Az beszerzést végző szervek lehetővé teszik valamennyi minősített ajánlattevő számára, hogy részt vegyen egy adott beszerzésben, hacsak az beszerzést végző szerv a szándékolt beszerzésről szóló értesítésben nem korlátozza azoknak az ajánlattevőknek a létszámát, akiknek engedélyezik ajánlat benyújtását, és nem állapítja meg a korlátozott létszámú ajánlattevők kiválasztásának szempontjait. Az ajánlat benyújtására engedéllyel rendelkező ajánlattevők számának mindenképpen elegendőnek kell lennie a verseny biztosításához anélkül, hogy befolyásolná a beszerzési rendszer működési hatékonyságát.
6. Amennyiben az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető a (4) bekezdésben említett értesítés közzétételének időpontjától, az beszerzést végző szerv biztosítja, hogy ezeket a dokumentumokat valamennyi, az (5) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített ajánlattevőnek egyszerre bocsátja rendelkezésére.
7. Az beszerzést végző szervek többszöri felhasználásra szánt jegyzéket tarthatnak fenn, feltéve, hogy az értesítést, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket, hogy kérelmezzék a jegyzékbe való felvételüket:
|
(a) |
évente közzéteszik; és |
|
(b) |
amennyiben elektronikus úton teszik közzé, a 9-H. mellékletben felsorolt megfelelő médiában folyamatosan elérhetővé teszik. |
8. A (7) bekezdésben előírt értesítés az alábbiakat tartalmazza:
|
(a) |
azon áruk vagy szolgáltatások, illetve azok alosztályainak leírása, amelyekre vonatkozóan a jegyzéket felhasználhatják; |
|
(b) |
az ajánlattevők által a jegyzékbe való felvétel érdekében teljesítendő részvételi feltételeket és azokat a módszereket, amelyeket az beszerzést végző szerv annak ellenőrzésére használ fel, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e a feltételeknek; |
|
(c) |
az beszerzést végző szerv nevét és címét, valamint az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez és a jegyzékkel kapcsolatos valamennyi lényeges dokumentum megszerzéséhez szükséges más információkat; |
|
(d) |
a jegyzék érvényességi időtartamát, és megújításának vagy megszüntetésének módjait, illetve, ahol az érvényességi időt nem írják elő, annak a módszernek a megadását, amellyel értesítést küldenek a jegyzék használatának megszüntetéséről; és |
|
(e) |
annak feltüntetése, hogy a jegyzék felhasználható az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésre. |
9. A (7) bekezdéstől függetlenül, ha egy többszöri felhasználásra szánt jegyzék legfeljebb három évig érvényes, az beszerzést végző szerveknek elegendő a (7) bekezdésben említett értesítést csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén közzétenniük, feltéve, hogy az értesítésben:
|
(a) |
meghatározták az érvényesség időtartamát, és hogy további értesítések nem kerülnek közzétételre; és |
|
(b) |
az értesítést elektronikus úton teszik közzé, és érvényességének időtartamán belül folyamatosan rendelkezésre bocsátják. |
10. Az beszerzést végző szervek lehetővé teszik az ajánlattevőknek a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételük bár mikori kérelmezését, és észszerűen rövid időn belül feltüntetik a jegyzékben valamennyi minősített ajánlattevőt.
11. Amennyiben a többszöri felhasználásra szánt jegyzékben nem szereplő ajánlattevő a 9.10. cikk (Határidők) (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül arra irányuló kérelmet terjeszt elő, hogy részt kíván venni a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken alapuló beszerzésben, és benyújt minden előírt dokumentumot, úgy az beszerzést végző szerv megvizsgálja a kérelmet. Az beszerzést végző szerv nem zárhatja ki az ajánlattevőt a mérlegelésből azon az alapon, hogy nem rendelkezett elegendő idővel arra, hogy megvizsgálja a kérelmet, kivéve, ha kivételes esetekben, a beszerzés bonyolultsága miatt az beszerzést végző szerv nem képes elvégezni a kérelem vizsgálatát az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőn belül.
12. A 9-C. melléklet hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek felhasználhatják a szándékolt beszerzésről szóló értesítésként azt az értesítést, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételüket, feltéve, hogy:
|
(a) |
az értesítést a (7) bekezdéssel összhangban tették közzé, és tartalmazza a (8) bekezdésben foglalt információt, valamint a lehető legtöbb rendelkezésre álló információt a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdésében előírt információból, és egy arról szóló nyilatkozatot, hogy az értesítés a szándékolt beszerzésről szóló értesítésnek minősül, vagy hogy a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken szereplő ajánlattevők a többszöri felhasználásra szánt jegyzékhez tartozó beszerzésekről további értesítéseket kapnak; és |
|
(b) |
az beszerzést végző szerv haladéktalanul rendelkezésére bocsátja az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező ajánlattevők számára azokat az információkat, amelyek alapján az ajánlattevők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a beszerzésben, ideértve a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdésében előírt összes információt, amennyiben ez az információ rendelkezésre áll. |
13. Az 9-C. melléklet hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek lehetővé tehetik egy ajánlattevőnek, aki a (10) bekezdéssel összhangban kérte a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételét, hogy részt vehessen egy adott beszerzésben, amennyiben az beszerzést végző szerv számára elegendő idő áll rendelkezésre annak megvizsgálására, hogy az ajánlattevő teljesíti-e a részvétel feltételeit.
14. Az beszerzést végző szervek haladéktalanul tájékoztatják a részvételi jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet benyújtó ajánlattevőt az beszerzést végző szerv által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.
15. Abban az esetben, amikor az beszerzést végző szerv elutasítja az ajánlattevő minősítési kérelmét vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelmét, visszavonja a ajánlattevő minősítését, vagy leveszi az ajánlattevőt a többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, az említett beszerzést végző szerv erről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt és az ajánlattevő kérésére haladéktalanul írásos indoklást küld döntéséről.
9.9. CIKK
Műszaki előírások és ajánlattételi dokumentáció
1. Az beszerzést végző szervek nem készítenek, nem fogadnak el vagy nem alkalmaznak műszaki előírásokat, vagy nem írnak elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a szándékkal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítsanak a nemzetközi kereskedelem útjába.
2. A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki előírások rögzítésekor az beszerzést végző szervek adott esetben:
|
(a) |
a tervezési és leíró jellemzők helyett inkább a teljesítmény- és funkcionális követelmények tekintetében határozzák meg a műszaki előírásokat; és |
|
(b) |
a műszaki előírásokat nemzetközi szabványokra alapozzák, amennyiben ilyenek léteznek; illetve ezek hiányában a nemzeti műszaki előírásokra, elismert nemzeti szabályzatokra vagy építési kódexekre. |
3. Amennyiben a műszaki előírás tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaz, az beszerzést végző szervek adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak az ajánlattételi dokumentációban való szerepeltetésével kötelesek jelezni, hogy figyelembe veszik azokat az árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló ajánlatokat, amelyek bizonyíthatóan teljesítik a beszerzés követelményeit.
4. Az beszerzést végző szervek nem írhatnak elő olyan műszaki előírásokat, amelyek bizonyos védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervet, típust, konkrét származást, gyártót vagy szállítót követelnek meg, vagy ezekre hivatkoznak, kivéve, ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos és érthető leírási módja, és feltéve, hogy ezekben az esetekben az beszerzést végző szervek az ajánlattételi dokumentációban a „vagy ezzel egyenértékű” szavakat szerepeltetik.
5. Az beszerzést végző szervek nem kérnek vagy fogadnak el egy adott beszerzésre vonatkozó műszaki előírások előkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben, oly módon, hogy a verseny akadályozását okozhatja.
6. Az egyértelműség kedvéért az egyes Felek, ideértve azok beszerzést végző szervit, e cikkel összhangban elkészíthetnek, elfogadhatnak vagy alkalmazhatnak olyan műszaki előírásokat, amelyek a természeti erőforrások megőrzésére vagy a környezetvédelem előmozdítására irányulnak.
7. Amennyiben az beszerzést végző szervek környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a (2) bekezdés a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az Unión belül meglévő ökocímkék vagy a Szingapúrban meglévő zöld címkék által meghatározott részletes leírásokat, vagy szükség esetén azok egy részét, feltéve, hogy:
|
(a) |
ezek a leírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására; |
|
(b) |
a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg; és |
|
(c) |
a leírások valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők. |
8. Az beszerzést végző szerveknek az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátaniuk az ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazza az összes olyan információt, ami szükséges az ajánlattevők számára az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához. Kivéve, ha a szándékolt beszerzésről szóló értesítésben már megadták, az ilyen dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiak teljes körű ismertetését:
|
(a) |
beszerzés leírását, ideértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget és minden más teljesítendő követelményt, ideértve a műszaki leírást, a megfelelőségértékelési igazolást, a terveket, a rajzokat és utasításokat tartalmazó anyagokat; |
|
(b) |
az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételeket, ideértve az ajánlattevők által a részvételi feltételekkel kapcsolatban megküldendő információk és dokumentumok listáját; |
|
(c) |
az ajánlattevő által a szerződés odaítélésekor figyelembe vett összes bírálati szempontot, és az ilyen szempontok relatív jelentőségét, kivéve azokat az eseteket, ahol az ár az egyetlen szempont; |
|
(d) |
azokban az esetekben, ahol az beszerzést végző szerv elektronikus eszközökkel folytatja le a beszerzést, a hitelesítéssel és titkosítással kapcsolatos valamennyi követelményt vagy az információ elektronikus úton történő benyújtásához kapcsolódó más követelményeket; |
|
(e) |
amennyiben az beszerzést végző szerv elektronikus árverést alkalmaz, azoknak a szabályoknak az ismertetését, ideértve az ajánlatnak a bírálati szempontok szerinti tartalmi elemeinek a meghatározását is, amelyek alapján az árverést lefolytatják; |
|
(f) |
amennyiben az ajánlatokat nyilvánosan bontják fel, az ajánlatok felbontásának dátumát, időpontját és helyét, valamint adott esetben az ajánlatok felbontásánál jelenlétre jogosultakat; |
|
(g) |
minden más feltétel, ideértve a fizetési feltételeket és az ajánlatok benyújtási módjainak bármilyen meghatározását, pl. a nyomtatott formában vagy elektronikus úton történő benyújtást; és |
|
(h) |
az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőket. |
9. A beszerzés tárgyát képező áruk és szolgáltatások szállítási határidejének megállapításakor az beszerzést végző szervek figyelembe vesznek olyan tényezőket, mint a beszerzés összetett volta, a tervezett alvállalkozás mértéke és a gyártáshoz, az áru kitárolásához és a szállítási helyszínektől történő szállításához vagy a szolgáltatások nyújtásához reálisan szükséges idő.
10. Az beszerzést végző szervek környezetvédelmi jellemzőket állapíthatnak meg egy beszerzés teljesítménye tekintetében, feltéve, ha azok összhangban állnak az e fejezettel létrehozott szabályokkal és megjelennek a szándékolt beszerzésről szóló értesítésben vagy egy másik, szándékolt beszerzésről szóló értesítésként használt értesítésben (33), illetve ajánlattételi dokumentációban.
11. A szándékolt beszerzésről szóló értesítésben vagy a szándékolt beszerzésről szóló értesítésként használt másik értesítésben, illetve a pályázati dokumentációban megadott értékelési kritériumok többek között az ár és egyéb költségtényezők, a minőség, a műszaki érték, a környezeti jellemzők és a szállítási feltételek.
12. Az beszerzést végző szervek haladéktalanul:
|
(a) |
rendelkezésre bocsátják az ajánlattételi dokumentációt annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt ajánlattevők elegendő időt kapjanak az ajánlatok benyújtására; |
|
(b) |
kérésre az érdekelt ajánlattevők rendelkezésére bocsátják az ajánlattételi dokumentációt; és |
|
(c) |
választ adnak az érdekelt vagy részt vevő ajánlattevők minden indokolt információkérésére, feltéve, hogy az ilyen információ szolgáltatása nem jelent az ajánlattevő számára a többi ajánlattevővel szemben versenyelőnyt. |
13. Amennyiben az beszerzést végző szerv a szerződés odaítélését megelőzően megváltoztatja a szándékolt beszerzésekről szóló értesítésben vagy a szándékolt beszerzésekről szóló értesítésként használt másik értesítésben, illetve a részt vevő ajánlattevők rendelkezésére bocsátott ajánlattételi dokumentációban meghatározott szempontokat vagy követelményeket, vagy módosítja, illetve újból közzéteszi a értesítést vagy az ajánlattételi dokumentációt, az beszerzést végző szerv köteles írásban megküldeni az összes ilyen módosítást vagy a módosított vagy újból közzétett értesítést vagy az ajánlattételi dokumentációt:
|
(a) |
a módosítás vagy újbóli közzététel időpontjában részt vevő valamennyi ajánlattevő részére, amennyiben ezen ajánlattevők ismertek az beszerzést végző szerv előtt, és minden további esetben az eredeti információ rendelkezésre bocsátásával azonos módon; és |
|
(b) |
megfelelő időben, biztosítva az ajánlattevők számára, hogy adott esetben módosíthassák és ismét benyújthassák ajánlataikat. |
9.10. CIKK
Határidők
1. Az beszerzést végző szerveknek saját észszerű szükségleteikkel összhangban elegendő időt kell biztosítaniuk az ajánlattevők számára, hogy elkészíthessék és benyújthassák részvételi jelentkezéseiket és ajánlataikat, az olyan tényezők figyelembevétele mellett, mint:
|
(a) |
a beszerzés jellege és összetettsége; |
|
(b) |
alvállalkozók bevonásának várható mértéke; és |
|
(c) |
az ajánlatok külföldről, illetve belföldről történő eljuttatásához általában szükséges idő az olyan esetekben, amikor nem kerül sor elektronikus eszközök használatára. |
Ezek a határidők, beleértve a határidők meghosszabbítását is, valamennyi érdekelt vagy résztvevő szállító esetében azonosak.
2. A meghívásos eljárást alkalmazó beszerzést végző szervek megállapítják, hogy a részvételi jelentkezések benyújtásának határideje elvileg nem lehet a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételének napjától számított 25 napnál rövidebb. Amennyiben az beszerzést végző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt ez a határidő nem lenne betartható, a határidő tíz napnál nem rövidebb időtartamra rövidíthető.
3. A (4), (5), (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével az beszerzést végző szervek az ajánlattételi határidőt 40 napnál nem rövidebb időtartamban határozzák meg:
|
(a) |
nyílt eljárás esetében a szándékolt beszerzésről szóló értesítés megküldésének napjától számítva; vagy |
|
(b) |
meghívásos eljárás esetében attól a naptól számítva, hogy az beszerzést végző szerv megküldte az ajánlattevőknek az ajánlattételi felhívást, attól függetlenül, hogy alkalmaz-e többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vagy sem. |
4. Az beszerzést végző szervek lerövidíthetik a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőt tíz napnál nem rövidebb időtartamra, amennyiben:
|
(a) |
az beszerzést végző szerv a 9.6. cikk (Értesítések) (4) bekezdése szerint tervezett beszerzésről szóló értesítést tett közzé a szándékolt beszerzésről szóló értesítés feladásának napját legalább 40 nappal és legfeljebb tizenkét hónappal megelőzően, és a tervezett beszerzésről szóló értesítés tartalmazza a következőket:
|
|
(b) |
az beszerzést végző szerv a visszatérő jellegű beszerzések esetében a szándékolt beszerzésről szóló értesítésben jelezte, hogy a későbbi értesítésekben szereplő ajánlattételi határidőket e bekezdés alapján határozza meg; vagy |
|
(c) |
az beszerzést végző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt a (3) bekezdésnek megfelelően megállapított ajánlattételi határidő nem tartható be. |
5. Az beszerzést végző szervek a következő feltételek fennállása esetén feltételenként öt nappal lerövidíthetik a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőt:
|
(a) |
a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzététele elektronikus úton történik; |
|
(b) |
az összes dokumentációt elektronikus úton bocsátják rendelkezésre a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételének napjától; és |
|
(c) |
az beszerzést végző szerv az ajánlatokat elektronikus úton kaphatja meg. |
6. Az (5) bekezdés (4) bekezdéssel összefüggésben történő alkalmazása semmiképpen sem eredményezheti a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőnek a szándékolt beszerzésről szóló értesítés közzétételének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamra történő lerövidítését.
7. Az e cikkben foglalt rendelkezéstől eltérően abban az esetben, amikor az beszerzést végző szerv kereskedelmi árukat vagy szolgáltatásokat szerez be, illetve azok kombinációit, a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi határidőt lerövidítheti tizenhárom napnál nem rövidebb időtartamra, feltéve, hogy az beszerzést végző szerv elektronikus úton egy időben teszi közzé a szándékolt beszerzésről szóló értesítést és a teljes ajánlattételi dokumentációt. Ezenkívül, ha az beszerzést végző szerv a kereskedelmi árukra vagy szolgáltatásokra benyújtott ajánlatokat elektronikus úton fogadja, a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott határidőt lerövidítheti tíz napnál nem rövidebb időtartamra.
8. Amennyiben a 9-B. vagy 9-C. melléklet szerinti beszerzést végző szerv kiválasztotta az összes minősített ajánlattevőt, vagy korlátozott számú ajánlattevőt választott ki, az ajánlattételi határidőt az beszerzést végző szerv és a kiválasztott ajánlattevők közös megegyezésével határozhatják meg. Megegyezés hiányában az időtartam nem lehet tíz napnál rövidebb.
9.11. CIKK
Tárgyalások
1. Az egyes Felek a következő esetekben írhatják elő az beszerzést végző szervik számára, hogy tárgyalások révén folytassanak le beszerzéseket:
|
(a) |
amennyiben az beszerzést végző szerv kifejezte tárgyalások folytatására irányuló szándékát a 9.6. cikk (Értesítések) (2) bekezdésében előírtak szerint a tervezett beszerzésről szóló értesítésben; vagy |
|
(b) |
ha az értékelésből az állapítható meg, hogy egyetlen ajánlatot sem lehet nyilvánvalóan legkedvezőbbnek minősíteni a tervezett beszerzésről szóló értesítésekben vagy a pályázati dokumentációkban meghatározott egyedi értékelési kritériumok alapján. |
2. Az beszerzést végző szervek:
|
(a) |
biztosítják, hogy a tárgyalásokon részt vevő szállítók elutasítására a tervezett beszerzésről szóló értesítésben vagy a tervezett beszerzésről szóló értesítésként használt másik értesítésben vagy a pályázati dokumentációban megadott értékelési kritériumoknak megfelelően kerüljön sor; és |
|
(b) |
a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó, részt vevő ajánlattevőnek biztosítanak egy közös határidőt új vagy módosított ajánlat benyújtására. |
9.12. CIKK
Korlátozott körű tendereljárás
1. Feltéve, hogy az beszerzést végző szervek az ajánlattevők közötti verseny elkerülése érdekében nem alkalmazzák ezt a rendelkezést vagy nem oly módon teszik azt, hogy a másik Fél ajánlattevőivel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak, illetve védelmezik a belföldi ajánlattevőket, úgy az beszerzést végző szervek választhatják a korlátozott körű tendereljárás folytatását és azt is, hogy nem alkalmazzák a 9.6. cikket (Értesítések), a 9.7. cikket (A részvétel feltételei), a 9.8. cikket (Az ajánlattevők minősítése), a 9.9. cikk (Műszaki leírások és ajánlattételi dokumentáció) (8)–(13) bekezdését, a 9.10. cikket (Határidők), a 9.11. cikket (Tárgyalások), a 9.13. cikket (Elektronikus árverések) és a 9.14. cikket (Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése), kizárólag a következő körülmények valamelyike esetén:
|
(a) |
amennyiben:
feltéve, hogy az beszerzést végző szerv nem módosítja lényegesen az ajánlattételi dokumentációban foglalt követelményeket. |
|
(b) |
amennyiben az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos ajánlattevő szállíthatja vagy nyújthatja, és nem létezik reális alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy szolgáltatások a következő okok bármelyikére vonatkozóan:
|
|
(c) |
az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes ajánlattevő általi olyan kiegészítő szállítások esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ahol az ilyen pótlólagos áruk és szolgáltatások szállítójának megváltoztatása:
|
|
(d) |
amennyiben feltétlenül szükséges, ha az beszerzést végző szerv által előre nem látható események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból az árukat vagy szolgáltatásokat nyílt vagy meghívásos eljárással nem lehet időben beszerezni; |
|
(e) |
árupiacon vásárolt áruk esetében; |
|
(f) |
ha egy beszerzést végző szerv olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés keretében vagy céljából az beszerzést végző szerv kérésére fejlesztettek ki; Az első termék vagy szolgáltatás eredeti kifejlesztése magában foglalhat korlátozott mértékű gyártást vagy szolgáltatásnyújtást annak érdekében, hogy felölelje a helyszínen végzett vizsgálat eredményeit, és kimutatható legyen, hogy a termék vagy szolgáltatás alkalmas a minőségi szabványok szempontjából elfogadható mennyiségben történő gyártásra vagy szolgáltatás nyújtására, de nem tartalmaz mennyiségi előállítást vagy szolgáltatásnyújtást a piacképesség megalapozására, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére; |
|
(g) |
rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan értékesítések esetén, mint például a felszámolás, vagyonfelügyelő általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a rendszeres szállítóktól történő szokásos vásárlások esetében; és |
|
(h) |
amennyiben egy szerződést a tervpályázat győztesének ítélnek oda, feltéve, ha:
|
2. Az beszerzést végző szervek írásos jelentést készítenek minden egyes, az (1) bekezdés alapján odaítélt szerződésről. A jelentés tartalmazza az beszerzést végző szerv nevét, a beszerzett áruk vagy szolgáltatások értékét és fajtáját, valamint az (1) bekezdésben leírt körülményeket és feltételeket feltüntető nyilatkozatot, amely igazolta a tárgyalásos eljárás alkalmazását.
9.13. CIKK
Elektronikus árverések
Amennyiben az beszerzést végző szerv elektronikus árverés útján szándékozik az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést lefolytatni, az beszerzést végző szervnek az elektronikus árverés megkezdése előtt minden egyes résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket:
|
(a) |
az automatikus értékelési módszert, beleértve a matematikai formulát, amely az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontokra épül és az árverés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használják fel; |
|
(b) |
az ajánlat elemei bármilyen első értékelésének eredményeit, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda; és |
|
(c) |
az árverés lefolytatatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információt. |
9.14. CIKK
Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése
1. Az beszerzést végző szervek valamennyi ajánlatot olyan eljárások keretében fogadják, bontják fel és kezelik, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasságát.
2. Az beszerzést végző szervek nem büntethetik azokat az ajánlattevőket, akiknek ajánlatai a benyújtási határidő után érkeznek be, amennyiben a késedelem kizárólag az beszerzést végző szerv mulasztásából ered.
3. Ha az beszerzést végző szerv az ajánlatok felbontása és a szerződés odaítélése között valamely ajánlattevőnek lehetőséget nyújt nem szándékolt formai hibák javítására, az beszerzést végző szervnek ugyanezt a lehetőséget kell biztosítania az összes ajánlattevőnek.
4. Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és a felbontás időpontjában meg kell felelnie az értesítésekben, illetve az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek, és a részvételi feltételeknek eleget tevő ajánlattevőtől kell származnia.
5. Hacsak az beszerzést végző szerv meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem szolgálja a közérdeket, az beszerzést végző szerv a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyről megállapította, hogy alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére, és annak az ajánlattevőnek, amely kizárólag az értesítésekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján a következőt nyújtotta be:
|
(a) |
a legelőnyösebb ajánlatot; vagy |
|
(b) |
ha az ár volt az egyetlen szempont: a legalacsonyabb árat. |
6. Ha az beszerzést végző szervhöz a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti az ajánlattevőtől annak bizonyítását, hogy az megfelel a részvétel feltételeinek és alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére és az ár figyelembe veszi-e támogatások odaítélését is.
7. Amennyiben az beszerzést végző szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás értéke azért kirívóan alacsony, mert a szolgáltató támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha a szolgáltatóval konzultált, és az utóbbi az beszerzést végző szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás odaítélése az e megállapodásban meghatározott támogatásokhoz kapcsolódó szabályoknak megfelelően történt-e.
8. Az beszerzést végző szerv nem élhet opciókkal, nem állhat el a beszerzéstől vagy nem módosíthat odaítélt szerződéseket olyan módon, amely az e fejezet szerinti kötelezettségek megkerülését szolgálja.
9.15. CIKK
A közbeszerzési információk átláthatósága
1. Az beszerzést végző szervek haladéktalanul tájékoztatják a részt vevő ajánlattevőket a szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és ezt a tájékoztatást az ajánlattevő kérésére írásban is megadja. A 9.16. cikk (Az információk közzététele) (2) és (3) bekezdésére figyelemmel az beszerzést végző szervek kérésre indokolást küldenek az elutasított ajánlattevőnek, amelyben ismertetik az ajánlat elutasításának okait és a nyertes ajánlattevő ajánlatának relatív előnyeit.
2. Az e fejezet hatálya alá tartozó minden egyes szerződés odaítélése után legkésőbb 72 nappal az beszerzést végző szerv a 9-H. mellékletben felsorolt megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiumban értesítést köteles közzétenni. Amennyiben az beszerzést végző szerv csak elektronikus médiát használ, az információnak egy észszerű időtartamig könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Az értesítésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
|
(a) |
a beszerzett áruk vagy szolgáltatások leírása; |
|
(b) |
az beszerzést végző szerv neve és címe; |
|
(c) |
a nyertes ajánlattevő neve és címe; |
|
(d) |
a nyertes ajánlat értéke, illetve a szerződés odaítélésénél figyelembe vett legmagasabb és legalacsonyabb értékű ajánlat; |
|
(e) |
az odaítélés dátuma; és |
|
(f) |
az alkalmazott beszerzési módszer típusa, és azon esetekben, amikor a korlátozott körű tendereljárás alkalmazása a 9.12. cikk (Korlátozott körű tendereljárás) szerint történt, az ilyen eljárás alkalmazását indokoló körülmények leírása. |
3. Minden beszerzést végző szerv a szerződés odaítélésének időpontjától számított legalább három évig megőrzi:
|
(a) |
a dokumentáció és az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó ajánlati eljárásokról és a szerződések odaítéléséről szóló jelentéseket, a 9.12. cikk (Korlátozott körű tendereljárás) szerint előírt jelentéseket is beleértve; és |
|
(b) |
azokat az adatokat, amelyek biztosítják az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések elektronikus úton történő megfelelő nyomonkövethetőségét. |
4. A Felek megállapodnak abban, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzésre vonatkozóan rendelkezésre álló és összehasonlítható statisztikai adatokról tájékoztatják a másik Felet.
9.16. CIKK
Az információk közzététele
1. Valamely Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az annak megállapításához szükséges összes információt, hogy a beszerzést tisztességesen, pártatlanul és e fejezettel összhangban folytatták-e le, ideértve a nyertes ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről szóló információkat is. Azokban az esetekben, ahol az ilyen információ nyilvánosságra hozatala sértené a jövőbeni ajánlatok közötti versenyt, az a Fél, akihez az információ beérkezik, nem adja azt tovább egyik ajánlattevőnek sem. Az információ csak az információt nyújtó Féllel folytatott konzultációt követően és annak beleegyezésével hozható nyilvánosságra.
2. E fejezet bármely más rendelkezése ellenére a Felek, ideértve az beszerzést végző szerviket, nem bocsátanak az ajánlattevők rendelkezésére olyan információkat, amelyek sérthetik az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.
3. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné a Feleket, ideértve azok beszerzést végző szervit, hatóságait és felülvizsgálati testületeit bizalmas információk nyilvánosságra hozatalára, amennyiben a nyilvánosságra hozatal:
|
(a) |
akadályozná a jogérvényesítést; |
|
(b) |
sértheti az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt; |
|
(c) |
sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdon védelmét; vagy |
|
(d) |
más módon ellentétes lenne a közérdekkel. |
9.17. CIKK
Hazai jogorvoslati eljárások
1. Mindegyik Félnek biztosítania kell a gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat, amelyeken keresztül az ajánlattevő:
|
(a) |
az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban; vagy |
|
(b) |
ha az ajánlattevőnek nem áll jogában az említett Fél belföldi jogszabályai alapján, hogy közvetlenül kifogást emeljen az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban, az említett Fél által az e fejezet végrehajtására hozott intézkedéseknek való megfelelés elmulasztásával kapcsolatban, |
kifogást emelhet olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben, amelyben az ajánlattevő érdekelt, vagy érdekelt volt. Az egyes Felek mindenképpen biztosítják, hogy a felülvizsgálati testület – az ajánlattevők kifogásai esetén – megvizsgálhatja a megfelelő beszerzést végző szervik által arra vonatkozóan hozott határozataikat, hogy egy bizonyos beszerzés az e fejezet hatálya alá tartozó beszerzés alá esik-e.
Az eljárási szabályokat valamennyi kifogásra vonatkozóan írásba kell foglalni és elektronikus úton vagy nyomtatott médium útján általánosan hozzáférhetővé kell tenni.
2. Abban az esetben, amikor egy ajánlattevő panaszt tesz az (1) bekezdésben meghatározott olyan, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben felmerült jogsértéssel vagy mulasztással kapcsolatban, amelyben érdekelt, vagy érdekelt volt, a beszerzést folytató beszerzést végző szerv Felének ösztönöznie kell az beszerzést végző szervt és az ajánlattevőt arra, hogy konzultáció keretében keressenek megoldást a panaszra. Az beszerzést végző szervnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse az ajánlattevő részvételét a jelenleg zajló vagy a jövőbeni beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy jogorvoslattal éljen igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás keretében.
3. Minden ajánlattevőnek elegendő időt biztosítanak a kifogás elkészítésére és benyújtására, amely semmiképp sem lehet tíz napnál rövidebb attól a naptól számítva, amelyen a kifogás alapja az ajánlattevő számára ismertté vált, vagy észszerűen ismertté kellett válnia az ajánlattevő számára.
4. Mindegyik Fél meghatároz vagy kijelöl legalább egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatóságot, amely független az beszerzést végző szervitől, hogy átvegye és felülvizsgálja az ajánlattevőknek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések összefüggésében felmerült kifogásait.
5. Abban az esetben, ha először a (4) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület vizsgálja felül a kifogást, az érintett Félnek biztosítania kell, hogy az ajánlattevő fellebbezéssel fordulhasson az eredeti határozat ellen egy pártatlan igazgatási vagy bírói hatósághoz, mely független attól az beszerzést végző szervtől, amelynek beszerzése a kifogás tárgyát képezi.
6. Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy a felülvizsgálati testület – amely nem bíróság – vagy bírósági felülvizsgálat alatt áll, vagy olyan eljárási garanciákkal rendelkezik, amelyek biztosítják a következőket:
|
(a) |
az beszerzést végző szerv írásban válaszol a kifogásra, és a felülvizsgálati testület rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó dokumentumot; |
|
(b) |
az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos határozathozatala előtt meghallgassák őket; |
|
(c) |
a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat és segítséget vehessenek igénybe; |
|
(d) |
a résztvevőknek biztosítani kell, hogy részt vehessenek az egész eljárásban; |
|
(e) |
a résztvevőknek jogában áll kérni, hogy az eljárások nyilvánosak legyenek és tanúkat idézhessenek be; és |
|
(f) |
a felülvizsgálati testület a határozatokat vagy ajánlásokat időben, írásba foglalva és minden egyes határozatot vagy ajánlást megindokolva biztosítja. |
7. Mindegyik Félnek eljárásokat kell elfogadnia vagy fenntartania olyan azonnali átmeneti intézkedésekre vonatkozóan, amelyek biztosítják az ajánlattevő számára a beszerzésben való részvétel lehetőségét. Az ilyen átmeneti intézkedések a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezhetik. Az eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – a közérdeket is beleértve – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembevételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett intézkedések alkalmazása. Az intézkedés mellőzését írásban kell indokolni.
8. Mindegyik Félnek rendelkeznie kell arról, hogy ha a felülvizsgálati testület megállapította az (1) bekezdésben említett jogsértést vagy mulasztást, úgy a felülvizsgálati testület korrekciós intézkedést vagy kártalanítást határozhasson meg, amely kiterjedhet vagy az ajánlat elkészítésének költségeire, vagy a kifogással kapcsolatos költségekre. Amennyiben a szerződést már odaítélték, a Felek úgy rendelkezhetnek, hogy nem áll rendelkezésre korrekciós intézkedés.
9.18. CIKK
Az alkalmazási kör módosítása és kiigazítása
1. Mindegyik Fél köteles értesíteni a másik Felet a 9-A.–9-I. melléklet javasolt kiigazításáról, az beszerzést végző szerv egyik említett mellékletből egy másikba való áthelyezéséről, egy beszerzést végző szerv említett mellékletekből való visszavonásáról vagy az említett mellékletek bármely egyéb módosításáról (a továbbiakban az említett cselekmények együtt: a módosítás).
2. Egy beszerzést végző szervnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések feletti kormányzati ellenőrzés vagy befolyás tényleges megszűnése miatti, a 9-A.–9-C. melléklet való, valamely Fél által javasolt visszavonására vonatkozóan a módosítást javasló Fél (a továbbiakban: a módosító Fél) feltünteti az értesítési bizonyítékok között, hogy ténylegesen megszűnt a szóban forgó kormányzati ellenőrzés vagy befolyás. A 9-C. melléklet hatálya alá tartozó beszerzést végző szerveknek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzései feletti kormányzati ellenőrzés vagy befolyás ténylegesen megszűntnek minősül, amennyiben:
|
(a) |
az Unió esetében az beszerzést végző szerv versenyszerű tevékenységet folytat; és |
|
(b) |
Szingapúr esetében az beszerzést végző szervt privatizálták. |
Amennyiben ténylegesen megszűnik valamely beszerzést végző szervnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzései feletti kormányzati ellenőrzés vagy befolyás, a másik Fél nem jogosult kompenzációs kiigazításra.
3. Bármely egyéb javasolt módosítás tekintetében a módosító Fél feltünteti az értesítésben az e fejezetben előírt alkalmazási körben bekövetkezett változás valószínű következményeire vonatkozó információkat. Amennyiben a módosító Fél az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést nem érintő kis jelentőségű kiegészítést, vagy teljesen formai jellegű technikai helyesbítést javasol, úgy e módosításokról legalább kétévente értesítést küld.
4. Amennyiben a másik Fél (a továbbiakban: a kifogással élő Fél) kifogással él a módosító Fél általi értesítéssel kapcsolatban, a Felek konzultációk, szükség esetén a 16.2. cikk (Szakbizottságok) szerint létrehozott, a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottságban folytatott konzultációk révén igyekeznek a kifogás tárgyát képező problémát megoldani. E konzultációk során a Felek mérlegelik:
|
(a) |
a (2) bekezdés szerinti értesítés esetében az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések feletti kormányzati ellenőrzés vagy befolyás tényleges megszűnésével kapcsolatos bizonyítékokat; |
|
(b) |
az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a javasolt módosítás nem érinti az alkalmazási kört a (3) bekezdés szerinti értesítés esetében; és |
|
(c) |
az (1) bekezdés szerinti értesített módosításokból eredően a kompenzációs kiigazítások szükségességével és azok szintjével kapcsolatos bármely kérelmeket. A jogok és kötelezettségek egyensúlyának és az e fejezetben meghatározott, kölcsönös megállapodás tárgyát képező alkalmazási kör összehasonlítható szintjének fenntartása céljából az említett kiigazítások vagy az alkalmazási kör módosító Fél általi kompenzációs kibővítéséből vagy az azonos alkalmazási kör kifogással élő Fél általi visszavonásából állhatnak. |
5. A Felek alkalmazhatják a tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezési mechanizmust, amennyiben a kifogással élő Fél a (4) bekezdés szerinti konzultációkat követően úgy véli, hogy az alábbi szituációk egyike vagy azok közül több is fennáll:
|
(a) |
a (4) bekezdés a) pontja esetében az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések feletti kormányzati ellenőrzés vagy befolyás nem szűnt meg ténylegesen; |
|
(b) |
a (4) bekezdés b) pontja esetében a módosítás nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt kritériumoknak és az hatás gyakorol az alkalmazási körre, és a kompenzációs kiigazításoknak is vonatkozniuk kell a módosításra; vagy |
|
(c) |
a (4) bekezdés c) pontja esetében a Felek közötti konzultáció során javasolt kompenzációs kiigazítások nem felelnek meg a kölcsönös megállapodás tárgyát képező összehasonlítható szintű alkalmazási kör fenntartásához. |
6. A javasolt módosítás csak akkor lép hatályba, amennyiben:
|
(a) |
a kifogással élő Fél a javasolt módosításokról szóló értesítések időpontjától számított 45 napon belül nem nyújtott be a módosító Félnek írásbeli kifogást a javasolt módosítással szemben; |
|
(b) |
a kifogással élő Fél értesítette a módosító Felet a kifogás visszavonásáról; |
|
(c) |
a Felek a (4) bekezdés szerinti megfelelő konzultációkat követően megállapodásra jutottak; vagy |
|
(d) |
a kifogás tárgyát képező problémát az (5) bekezdés szerinti vitarendezési mechanizmus révén megoldották. |
9.19. CIKK
A bizottság feladatai
1. A Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) értelmében létrehozott, a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottságban:
|
(a) |
elfogadhatják a 9.15. cikk (A beszerzési információk átláthatósága) (4) bekezdése szerinti statisztikai adatok jelentésének módjait; |
|
(b) |
felülvizsgálhatják az alkalmazási kört érintő módosításokról szóló, folyamatban lévő értesítéseket és jóváhagyhatják a 9-A–9-C. mellékletben foglalt beszerzést végző szervek jegyzékének aktualizálását; |
|
(c) |
jóváhagyhatják az alkalmazási kört érintő módosításokból eredő kompenzációs kiigazításokat; |
|
(d) |
szükség esetén átdolgozhatják azokat az indikatív kritériumokat, amelyek egy beszerzést végző szervnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzése feletti kormányzati ellenőrzés vagy befolyás tényleges megszűnését bizonyítják; |
|
(e) |
elfogadhatnak kritériumokat az alkalmazási kör kompenzációs kiigazítási szintjére vonatkozó határozatokkal kapcsolatban; |
|
(f) |
megvizsgálhatják a közbeszerzésekkel kapcsolatos, valamely Fél által a bizottság elé utalt kérdéseket; |
|
(g) |
információt cserélhetnek a közbeszerzési lehetőségekre vonatkozóan valamennyi Fél tekintetében, ideértve a központi szint alatti beszerzési szinteket is; és |
|
(h) |
megvitathatják az e fejezet alkalmazásával kapcsolatos bármely egyéb kérdéseket. |
2. A Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) szerint létrehozott, a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottságban határozatot hozhatnak az a)–h) pontok alkalmazásában foglaltaknak megfelelően.
9.20. CIKK
A közbeszerzésről szóló megállapodás (GPA) rendelkezéseinek kiigazításai
Amennyiben a felülvizsgált GPA-t egy másik megállapodás módosítja vagy annak helyébe lép, a Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) szerint létrehozott a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottság határozatával szükség szerint módosítják e fejezetet.
TIZEDIK FEJEZET
SZELLEMI TULAJDON
10.1. CIKK
Célkitűzések
1. E fejezet célkitűzései a következők:
|
(a) |
az innovatív és kreatív termékek előállításának és kereskedelmi forgalomba hozatalának elősegítése, valamint a szolgáltatásnyújtás a Felek között; és |
|
(b) |
a kereskedelemből és a beruházásokból származó előnyök fokozása a szellemitulajdon-jogok oltalmának megfelelő és hatékony szintje révén, valamint az e jogok hatékony érvényesítésére irányuló intézkedések meghozatala. |
2. A TRIPS-megállapodás I. részében, különösen a 7. cikkben (Célkitűzések) és a 8. cikkben (Alapelvek) meghatározott célkitűzések és alapelvek értelemszerűen vonatkoznak e fejezetre.
A. SZAKASZ
ALAPELVEK
10.2. CIKK
Hatály és fogalommeghatározások
1. A Felek emlékeztetnek a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos nemzetközi szerződések, köztük a TRIPS-megállapodás és az 1883. március 20-án elfogadott, 1967. július 15-én Stockholmban átdolgozott, az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi egyezmény (a továbbiakban: párizsi egyezmény) szerinti kötelezettségekre. E fejezet rendelkezései kiegészítik a Feleknek a szellemi tulajdon tekintetében a TRIPS-megállapodás és azon egyéb nemzetközi szerződések szerinti jogait és kötelezettségeit, amelyeknek mindketten részes felei.
2. E fejezet alkalmazásában a „szellemitulajdon-jogok” a következőket testesítik meg:
|
(a) |
a TRIPS-megállapodás II. részének 1–7. szakasza alá tartozó szellemitulajdon-jogok valamennyi kategóriája:
|
|
(b) |
növényfajta-oltalmi jogok. |
10.3. CIKK
Jogkimerülés
A Felek szabadon létrehozhatják a szellemitulajdon-jogok kimerülésére vonatkozó saját rendszerüket, a TRIPS-megállapodás rendelkezései alapján.
B. SZAKASZ
A SZELLEMITULAJDON-JOGOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
A. ALSZAKASZ
SZERZŐI JOGOK ÉS SZOMSZÉDOS JOGOK
10.4. CIKK
A biztosított védelem
A Felek eleget tesznek az 1886. szeptember 9-én elfogadott(legutóbb 1971. július 24-én Párizsban módosított) irodalmi és művészeti művek védelméről szóló berni egyezményben, az 1996. december 20-án Genfben elfogadott, szerzői jogokról szóló WIPO-szerződésben, az 1996. december 20-án Genfben elfogadott, előadásokról és hangfelvételekről szóló WIPO-szerződésben és a TRIPS-megállapodásban foglalt jogokat és kötelezettségeket (35). A Felek a 1961. október 26-án Rómában elfogadott, az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló egyezménynek megfelelően biztosítják az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelmét.
10.5. CIKK
Az oltalom időtartama
1. Mindegyik Fél úgy rendelkezik, hogy ha a mű védelmének időtartamát a szerző életének alapján kell kiszámítani, akkor ez az időszak nem lehet rövidebb a szerző életénél, és a halálát követő 70 év eltelténél.
2. Amennyiben egy művön fennálló szerzői jog több szerzőtársat illet, az (1) bekezdésben meghatározott védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani.
3. A filmművészeti alkotásokra (36) vonatkozó oltalom időtartama a szerző engedélyével végzett nyilvánosságra hozataltól számított legalább 70 év, a mű elkészítésétől számított legalább 50 éven belül engedélyezett nyilvánosságra hozatal hiányában a mű elkészítésétől számított legalább 70 év (37).
4. A hangfelvételekre vonatkozó jogok oltalmi időtartama nem lehet rövidebb a hangfelvételek előállításától számított 50 évnél, ha azonban a hangfelvételt ezen időszakon belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák, az említett jogok a hangfelvétel első jogszerű nyilvánosságra hozatalának időpontját követő 70 év elteltével szűnnek meg.
5. A műsorsugárzásra vonatkozó jogok oltalmi időtartama nem lehet rövidebb az első sugárzástól vagy a műsör előállításától számított 50 évnél.
6. Az ebben a cikkben foglalt védelmi időket az azokat megalapozó eseményt követő év januárjának első napjától kell számítani.
10.6. CIKK
A hangfelvételek előállítói
Valamennyi Fél biztosítja a hangfelvételek (38) előadói és előállítói számára az egyszeri méltányos díjazás jogát, ha a hangfelvételt kereskedelmi célból teszik közzé, vagy az ilyen hangfelvétel megjelenítését vezeték nélküli sugárzás céljára vagy a nyilvánossághoz történő bármely közvetítésre használják. (39), (40)
10.7. CIKK
Viszonteladási jogok
A Felek megállapodnak abban, hogy megosztják nézeteiket és információikat a művészek viszonteladási jogaira vonatkozó gyakorlatok és politikák tekintetében.
10.8. CIKK
Együttműködés a szerzői jogok kollektív kezelése terén
A Felek törekednek arra, hogy előmozdítsák a megfelelő közös jogkezelő szervezeteik közötti párbeszédet és együttműködést abból a célból, hogy biztosítsák a könnyebb hozzáférést és tartalomszolgáltatást a Felek területei között, valamint biztosítsák a művek és a szerzői jog által védett más anyagok használatáért fizetendő jogdíjak átutalását.
10.9. CIKK
A technológiai intézkedések védelme
1. A Felek megfelelő jogi védelmet és hatékony jogorvoslatot biztosítanak a szerzők, előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók számára a műveikkel, előadásaikkal és hangfelvételeikkel összefüggő jogaik gyakorlásával kapcsolatban alkalmazott, valamint az ezen művekkel, előadásokkal és hangfelvételekkel összefüggő – az érintett szerzők, előadóművészek és hangfelvétel-előállítók engedélye nélküli, illetve a jogszabály által meg nem engedett – tevékenységek korlátozása érdekében alkalmazott hatékony technológiai intézkedések (41) kijátszása ellen (42).
2. A Felek az (1) bekezdésben említett megfelelő jogi védelem és hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében legalább az alábbiak ellen nyújtanak védelmet:
|
(a) |
nemzeti joguk által előírt mértékben:
|
|
(b) |
olyan eszköz vagy termék, többek között számítógépes program gyártása, behozatala vagy terjesztése, valamint olyan szolgáltatás nyújtása:
|
3. A megfelelő jogi védelem és hatékony jogorvoslat (1) bekezdés szerinti biztosítása céljából a Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak megfelelő korlátozásokat vagy kivételeket az (1) és (2) bekezdést végrehajtó intézkedések alól. Az (1) és (2) bekezdésekben előírt kötelezettségek nem érintik a szerzői jogokkal vagy szomszédos jogokkal összefüggő, a Felek nemzeti jogszabályaiban foglalt jogokat, korlátozásokat, kivételeket vagy oltalmakat.
10.10. CIKK
A jogkezelési információk védelme
1. A Felek az elektronikus jogkezelési adatok védelme (44) érdekében megfelelő jogi védelmet és hatékony jogorvoslatot biztosítanak az alábbi cselekmények bármelyikéttudatosan jogosulatlanul végző személyekkel szemben, akik tudatában vannak annak, vagy – polgári jogorvoslat esetén – az elvárható gondosság elve alapján tudatában kellene lenniük, hogy e cselekményükkel mást szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértésére indítanak, illetve ilyen jog megsértését teszik lehetővé, könnyítik meg vagy leplezik: E cselekmények a következők:
|
(a) |
elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása; és |
|
(b) |
művek, előadások vagy hangfelvételek másolatainak terjesztése, terjesztés céljából történő behozatala, sugárzása, közzététele, továbbá a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele annak ismeretében, hogy azokról az elektronikus jogkezelési adatot engedély nélkül eltávolították vagy megváltoztatták. |
2. A megfelelő jogi védelem és hatékony jogorvoslat (1) bekezdés szerinti biztosítása céljából a Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak megfelelő korlátozásokat vagy kivételeket az (1) bekezdést végrehajtó intézkedések alól. Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek nem érintik a szerzői jogokkal vagy szomszédos jogokkal összefüggő, a Felek nemzeti jogszabályaiban foglalt jogokat, korlátozásokat, kivételeket vagy oltalmakat.
10.11. CIKK
Kivételek és korlátozások
A Felek kizárólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket a 10.6. cikkben (A hangfelvételek előállítói) foglalt jogokkal kapcsolatban, amelyek nem ütköznek a mű vagy más tárgy rendes hasznosításával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit.
B. ALSZAKASZ
VÉDJEGYEK
10.12. CIKK
Nemzetközi megállapodások
Valamennyi Fél minden tőle telhetőt megtesz az 1994. október 27-én Genfben megkötött Védjegyjogi Szerződésnek és a 2006. március 27-én Szingapúrban elfogadott Szingapúri Védjegyjogi Szerződésnek való megfelelés érdekében (45).
10.13. CIKK
Lajstromozási eljárás
A Felek a védjegyek lajstromozásának olyan rendszerét hozzák létre, amelyben a megfelelő védjegyhatóság írásban megindokolja a védjegy lajstromozásának esetleges elutasítását. A kérelmező lehetőséget kap arra, hogy ezen elutasítás ellen bírói hatóság előtt fellebbezzen. Valamennyi Fél bevezeti harmadik felek számára a védjegykérelmek kifogásolásának lehetőségét. Valamennyi Fél nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázist hoz létre a védjegykérelmek és a lajstromozott védjegyek tekintetében.
10.14. CIKK
Közismert védjegyek
A Felek a TRIPS-megállapodással összhangban oltalmazzák a közismert védjegyeket. Annak megállapítása során, hogy egy védjegy közismert védjegynek minősül-e, a Felek fontolóra veszik az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény Közgyűlésének és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Közgyűlésének a WIPO-tagállamok közgyűléseinek harmincnegyedik üléssorozata (1999. szeptember 20–29.) keretében elfogadott „A közismert védjegyek oltalmával kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó közös ajánlásait”.
10.15. CIKK
Kivételek a védjegyek által biztosított jogok alól
Mindkét Fél köteles:
|
(a) |
a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételként rendelkezni a leíró jellegű kifejezések (46) méltányos használatáról; és |
|
(b) |
egyéb korlátozott kivételekről rendelkezni, |
feltéve, ha e kivételek figyelembe veszik a védjegytulajdonosok és harmadik felek jogos érdekeit.
C. ALSZAKASZ
FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK (47)
10.16. CIKK
Hatály
1. A C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) a Felek területéről származó borokra, szeszes italokra, mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó földrajzi árujelző elismerésére vagy védelmére alkalmazandó.
2. A Fél másik Fél által védelemben részesítendő földrajzi árujelzői csak akkor tartoznak a C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) hatálya alá, ha azokat származási országukban elismerték és azokat földrajzi árujelzőnek nyilvánították.
10.17. CIKK
A földrajzi árujelzők védelmének rendszere
1. A Felek e megállapodás hatálybalépését követően területükön létrehozzák a földrajzi árujelzők nyilvántartási és védelmi rendszereit a borok, szeszes italok, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek megfelelőnek ítélt kategóriának vonatkozásában.
2. Az (1) bekezdésben említett rendszerek az alábbi elemeket tartalmazzák:
|
(a) |
belföldi nyilvántartás; |
|
(b) |
igazgatási folyamat annak ellenőrzésére, hogy a (2) bekezdés a) pontjában említett belföldi nyilvántartásba bevezetett vagy bevezetendő földrajzi árujelzők az árukat az egyik Fél területéről, vagy a Fél területének egy régiójából, illetve helységéből származóként azonosítják, amelyeknek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható; |
|
(c) |
kifogásolási eljárás, amely lehetővé teszi a harmadik felek jogos érdekeinek figyelembevételét; és |
|
(d) |
olyan jogi eszközök, amelyek lehetővé teszik a (2) bekezdés a) pontjában említett belföldi nyilvántartásba felvett bejegyzések helyesbítését és törlését, amelyek figyelembe veszik a harmadik felek és a szóban forgó nyilvántartásba vett földrajzi árujelzők jogosultjainak jogos érdekeit. |
3. A Felek – amint a gyakorlatban kivitelezhető – a 10-A. mellékletben felsorolt nevekre vonatkozóan a földrajzi árujelzők védelmére irányuló eljárások (48) lezárultát követőenösszeülnek, hogy elfogadják a 16.1. cikkben (Kereskedelmi Bizottság) említett Kereskedelmi Bizottság határozatát valamennyi Félnek a 10-A. mellékletben foglalt azon neveinek a 10-B. mellékletben való felsorolása vonatkozásában, amelyek az érintett Fél (2) bekezdésben említett rendszere szerint földrajzi árujelzőkként oltalom alatt álltak és továbbra is állnak.
10.18. CIKK
A földrajzi árujelzők jegyzékének módosítása
A Felek megállapodnak annak lehetővé tételében, hogy módosíthassák a C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) szerint valamennyi Fél által oltalmazandó, a 10-B. mellékletben felsorolt borokra, szeszes italokra, mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó földrajzi árujelzők jegyzékét. A 10-B. melléklet módosításaira az érintett Fél 10.17. cikk (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) (2) bekezdésében említett rendszere szerint földrajzi árujelzőkként már oltalom alatt álló és továbbra is oltalom alatt álló földrajzi árujelzők vonatkoznak.
10.19. CIKK
A földrajzi árujelzők védelmének terjedelme
1. A 10.22. cikkre (Általános szabályok) figyelemmel az egyes Felek a 10-B. mellékletben felsorolt és az érintett Fél 10.17. cikk (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) (2) bekezdésében foglaltaknak említett rendszere szerint földrajzi árujelzőkként továbbra is oltalom alatt álló borokra, szeszes italokra, mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó földrajzi árujelzők tekintetében jogi eszközöket biztosítanak az érdekelt felek számára az alábbiak megakadályozása érdekében:
|
(a) |
termék megjelölésében vagy külső kialakításában olyan eszközök használatát, amelyek az áru földrajzi eredetével kapcsolatban a közönség megtévesztésére alkalmas módon arra mutatnak vagy azt sugallják, hogy a kérdéses termék olyan földrajzi területről származik, amely eltér annak tényleges származási helyétől; és |
|
(b) |
a párizsi egyezmény 10a. cikke (Tisztességtelen verseny) értelmében tisztességtelen versenycselekményt képező bármely egyéb használatot. |
2. A 10.22. cikkre (Általános szabályok) figyelemmel, az egyes Felek a 10-B. mellékletben felsorolt és az érintett Fél 10.17. cikk (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) (2) bekezdésében említett rendszere szerint földrajzi árujelzőkként továbbra is oltalom alatt álló borok és szeszes italok földrajzi árujelzői tekintetében jogi eszközöket biztosítanak az érdekelt felek számára annak megakadályozása érdekében, hogy a borokat jelölő földrajzi árujelzőket nem ailyen földrajzi árujelzővel jelölt helyek bármelyikéről származó borokra, illetve a szeszes italokat jelölő földrajzi árujelzőket nem a szóban forgó földrajzi árujelzővel jelölt helyről származó szeszes italokra alkalmazzák, még akkor is, ha:
|
(a) |
feltüntetik az áru valódi származási helyét; |
|
(b) |
a földrajzi árujelzőt fordításban használják; vagy |
|
(c) |
a földrajzi árujelzőt a „fajtájú”, „típusú”, „stílusú”, „utánzat” vagy más hasonló kifejezés kíséri. |
3. A 10.22. cikkre (Általános szabályok) figyelemmel, az egyes Felek a 10-B. mellékletben felsorolt és az érintett Fél 10.17. cikk (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) (2) bekezdésében említett rendszere szerint földrajzi árujelzőkként továbbra is oltalom alatt álló mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzői tekintetében jogi eszközöket biztosítanak az érdekelt felek számára annak megakadályozása érdekében, hogy egy árut jelölő földrajzi árujelzőket nem az ilyen földrajzi árujelzővel jelölt helyek bármelyikéről származó hasonló árura (49) alkalmazzák, még akkor is, ha:
|
(a) |
feltüntetik az áru valódi származási helyét; |
|
(b) |
a földrajzi árujelzőt fordításban használják (50); vagy |
|
(c) |
a földrajzi árujelzőt a „fajtájú”, „típusú”, „stílusú”, „utánzat” vagy más hasonló kifejezés kíséri. |
4. A C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) egyetlen rendelkezése sem követeli meg, hogy valamely Félnek alkalmaznia kelljen rendelkezéseit egy földrajzi árujelzővel kapcsolatban abban az esetben, ha egy jogosult elmulasztja:
|
(a) |
meghosszabbítani a nyilvántartást a földrajzi árujelző vonatkozásában az adott Fél piacán; vagy |
|
(b) |
fenntartani a minimáliskereskedelmi tevékenységet vagy érdeket a földrajzi árujelző vonatkozásában az adott Fél piacán, ideértve a forgalomba hozatalt, promóciót vagy piaci ellenőrzést is. |
5. A TRIPS-megállapodás 23. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül a Felek meghatározzák a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével területükön a megegyező nevű földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy az érintett termelőket méltányosan kezeljék, valamint a fogyasztókat ne vezessék félre.
6. Amennyiben az egyik Félhez egy olyan földrajzi árujelző nyilvántartásba vétele vagy oltalma iránti kérelem érkezik be, amely megegyező nevű a 10-B. mellékletben foglalt földrajzi árujelzők egyikével, úgy a Fél fontolóra veszi a kérelmező és az érintett termelők (51) észrevételeit és beadványait azon feltételek meghatározásához, amelyek alapján a megegyező nevű földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól.
10.20. CIKK
A földrajzi árujelzők használatának joga
Nem kizárólag a kérelmező használhatja a C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt, feltéve, hogy e használat a szóban forgó földrajzi árujelző által azonosított árukhoz kapcsolódik.
10.21. CIKK
Kapcsolat a védjegyekkel
1. A 10.22. cikkre (Általános szabályok) figyelemmel, a 10-B. mellékletben felsorolt, az érintett Fél 10.17. cikk (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) (2) bekezdésében említett rendszere szerint földrajzi árujelzőkként továbbra is oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tekintetében egy árukra vonatkozó védjegylajstromozást, amely hasonló árukat azonosító földrajzi árujelzőt tartalmaz vagy abból áll, hivatalból el kell utasítani vagy érvényteleníteni kell, amennyiben az érintett Fél belső joga azt megengedi, illetve azon áruk tekintetében, amelyek nem az érintett földrajzi árujelző származásával rendelkeznek, a védjegylajstromozást valamely érdekelt kérésére kell elutasítani vagy érvényteleníteni, feltéve hogy a védjegy lajstromozása iránti kérelmet a földrajzi árujelző nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem időpontját követően nyújtottak be az érintett területen.
2. A (4) bekezdés sérelme nélkül a Felek elismerik, hogy egy korábbi ellentétes védjegy megléte az egyik Fél területén nem zárná ki teljes mértékben egy másik földrajzi árujelző nyilvántartásba vételét a későbbiekben a szóban forgó Fél területén meglévő hasonló áruk vonatkozásában (52).
3. Amennyiben egy védjegy iránt jóhiszeműen kérelmet nyújtottak be vagy jóhiszeműen védjegylajstromozásra került sor, vagy egy védjegyre vonatkozó jogokat jóhiszemű felhasználás révén szereztek meg, feltéve, hogy e lehetőséget a Felek vonatkozó belső jogszabályai biztosítják, és az említett kérelemre, lajstromozásra vagy jogszerzésre vagy:
|
(a) |
a földrajzi árujelző oltalom alá helyezése iránti kérelem időpontját megelőzően az érintett területen; vagy |
|
(b) |
a földrajzi árujelző származási országban történő oltalom alá helyezését megelőzően, |
a C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) végrehajtására tett intézkedések nem érintik a védjegy lajstromozhatóságát, a lajstromozás érvényességét, illetve a védjegyhasználati jogot pusztán azon az alapon, hogy a védjegy a a földrajzi árujelzővel azonos vagy ahhoz hasonló.
4. A Feleknek nem kötelezettségük, hogy a C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) szerinti oltalmat biztosítsanak egy olyan földrajzi árujelzőnek, amely esetében az oltalom egy híres vagy jól ismert védjegy fényében megtévesztheti a fogyasztókat a termék valódi azonossága tekintetében.
10.22. CIKK
Általános szabályok
1. A Fél területén a C. alszakaszban (Földrajzi árujelzők) említett termékek behozatalára, kivitelére és kereskedelmi forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket az említett Fél belföldi joga szabályozza.
2. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tekintetében a C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) egyetlen rendelkezése sem írja elő a Felek számára, hogy megakadályozzák a másik Fél valamely, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos földrajzi árujelzője állampolgáraik vagy lakosaik által történő folytonos, illetve párhuzamos használatát, amennyiben az említett állampolgárok vagy lakosok a szóban forgó földrajzi árujelzőt folyamatosan használták ugyanarra vagy kapcsolódó árura és szolgáltatásokra vonatkozóan az adott Fél területén vagy
|
(a) |
2004. január 1-jét megelőzően legalább tíz évig; vagy |
|
(b) |
jóhiszeműen ezen időpontot megelőzően. |
3. A 10-B. mellékletben felsorolandó földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban, amennyiben előzetes felhasználásról határoztak:
|
(a) |
a kifogásolással kapcsolatos eljárás belföldi nyilvántartásba vételi eljárások során; vagy |
|
(b) |
bármely jogi eljárás során, |
ezen előzetes felhasználást a 10-B. mellékletben kell felsorolni a szóban forgó földrajzi árujelző tekintetében, az alábbiakkal összhangban:
|
(i) |
a (3) bekezdés a) pontja esetében a 10.17. cikk (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) (3) bekezdésében létrehozott mechanizmus; és |
|
(ii) |
a (3) bekezdés b) pontja esetében a 10.18. cikkben (A földrajzi árujelzők jegyzékének módosítása) létrehozott mechanizmus. |
4. A Felek meghatározzák az előzetes használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével területükön a földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy a fogyasztókat ne vezessék félre.
5. A C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) egyetlen rendelkezése sem követeli meg, hogy valamely Félnek alkalmaznia kelljen rendelkezéseit egy másik Fél földrajzi árujelzőjével kapcsolatban olyan árukra vagy szolgáltatásokra, amelyek esetében a szóban forgó megjelölés megegyezik az adott Fél területén a köznyelvben az áruk vagy szolgáltatások neveként szokásosan használt kifejezéssel.
6. A C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) egyetlen rendelkezése sem követeli meg, hogy valamely Félnek alkalmaznia kelljen rendelkezéseit egy másik Fél földrajzi árujelzőjében foglalt névvel kapcsolatban olyan árukra vagy szolgáltatásokra, amelyek esetében a szóban forgó elnevezés megegyezik az adott Fél területén a köznyelvben az áruk vagy szolgáltatások neveként szokásosan használt kifejezéssel.
7. A C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) egyetlen rendelkezése sem követeli meg, hogy valamely Félnek alkalmaznia kelljen rendelkezéseit a másik Fél földrajzi árujelzőjével kapcsolatban olyan borászati termékekre, amelyek esetében a szóban forgó megjelölés megegyezik a WTO-egyezmény hatálybalépésének időpontjában az adott Fél területén létező szőlőfajta szokásos nevével.
8. A C. alszakaszban (Földrajzi árujelzők) semmi sem akadályozza meg a Felet egy elnevezés földrajzi árujelzőként – belföldi törvényeivel összhangban – történő oltalmazásában, ha az valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik.
9. Bármely Fél kikötheti, hogy az e fejezet szerinti védjegyhasználattal vagy lajstromozással kapcsolatos kérelmeket a védjegynek a Félben történt lajstromozását vagy az oltalom alatt álló megjelöléssel ütköző megjelölésnek az adott tagban történt ismertté válását követő öt éven belül nyújtsák be, amennyiben a védjegyet addig a napig közzétették, és ha a lajstromozás napja korábban van mint az ütköző megjelölés használata ismertté válásának napja, feltéve, hogy a földrajzi jelzést nem rosszhiszeműen használták vagy lajstromozták.
10. A C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) semmilyen módon nem sértheti egyetlen személynek sem azt a jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a nyilvánosság megtévesztésére alkalmas módon használják.
11. A C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) egyetlen rendelkezése sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy oltalomban részesítse a másik Fél olyan földrajzi árujelzőjét, amely nem áll oltalom alatt, illetve amelynek oltalma megszűnik származási országának belső jogszabályaival összhangban. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelzőt származási országában már nem részesítenek oltalomban.
10.23. CIKK
A Kereskedelmi Bizottsághoz fűződő viszony
A 16.1. cikk alapján létrehozott Kereskedelmi Bizottság (Kereskedelmi Bizottság) felhatalmazást kap arra, hogy:
|
(a) |
elfogad a 10.17. cikk (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) (3) bekezdésében említett, a 10-B. mellékletben foglalt felsorolást illető határozatokat; és |
|
(b) |
módosítsa a 10-B. mellékletet a 10.18. cikkel (A földrajzi árujelzők jegyzékének módosítása) összhangban. |
D. ALSZAKASZ
FORMATERVEZÉSI MINTÁK
10.24. CIKK
A formatervezésiminta-oltalom feltételei (53)
1. A Felek biztosítják az önállóan alkotott, új vagy eredeti ipari minták oltalmát (54). Ezt az oltalmat a lajstromozás biztosítja, amely – a D. alszakasz (Formatervezési minták) rendelkezéseivel összhangban – kizárólagos jogokkal ruházza fel a jogosultakat (55).
2. A formatervezési minta oltalma nem terjed ki az alapvetően műszaki vagy funkcionális meggondolások által indokolt mintákra.
3. A mintaoltalmi jog nem vonatkozik olyan mintára, amely ellentétes a közcélokkal vagy az elfogadott erkölcsi elvekkel (56).
10.25. CIKK
A bejegyzés által biztosított jogok
A mintaoltalom jogosultjának jogában áll harmadik feleket megakadályozni legalább abban, hogy a tulajdonos engedélye nélkül előállítson, értékesítésre felkínáljon, forgalmazzon vagy importáljon olyan, az oltalmazott formatervezési mintát megtestesítő terméket, amely az oltalmazott minta utánzata vagy lényegében az utánzata, amennyiben az említett tevékenyégeket kereskedelmi céllal hajtják végre.
10.26. CIKK
Az oltalom időtartama
A rendelkezésre álló oltalmi idő az alkalmazás időpontjától számított legalább tíz év.
10.27. CIKK
Kivételek
Az egyes Felek rendelkezhetnek meghatározott kivételekről a formatervezési mintaoltalom hatálya alól, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem észszerűtlenül ellentétesek az oltalmazott minta szokásos hasznosításával, és nem sértik aránytalanul a mintaoltalom jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve a harmadik felek jogos érdekeit is.
10.28. CIKK
A szerzői joghoz fűződő viszony
Az egyes Felek felkínálják annak lehetőségét, hogy a D. alszakasszal (Formatervezési minták) összhangban az egyik Fél területén lajstromozott formatervezési minta nem kerül teljes mértékben kizárásra az említett Fél szerzői jogra vonatkozó belső jogszabályai szerinti védelem alól. E védelem mértékét, illetve feltételeit az említett Fél állapítja meg (57).
E. ALSZAKASZ
SZABADALMAK
10.29. CIKK
Nemzetközi megállapodások
A Felek emlékeztetnek a (1970. június 19-én Washingtonban aláírt és 1984. február 3-án módosított) Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti kötelezettségekre. A Felek megtesznek minden észszerű intézkedést annak érdekében, hogy belső jogszabályaikkal és eljárásaikkal összhangban álló módon megfeleljenek a 2000. június 1-jén Genfben elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés 1–16. cikkének.
10.30. CIKK
Szabadalmak és a közegészség
1. A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló nyilatkozat jelentőségét. Az E. alszakasz (Szabadalmak) és az F. alszakasz (A gyógyszeripari termékek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott vizsgálati adatok védelme) szerinti jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek biztosítják az e nyilatkozattal való összhangot.
2. Mindegyik Fél tiszteletben tartja a WTO Általános Tanácsa által 2003. augusztus 30-án elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozat 6. pontjának végrehajtásáról szóló határozatot, valamint a WTO Általános Tanácsa által 2005. december 6-án elfogadott, a TRIPS-megállapodást módosító jegyzőkönyvet elfogadó, a TRIPS-megállapodást módosító határozatot.
10.31. CIKK
A szabadalom által biztosított jogok időtartamának meghosszabbítása
A Felek tudomásul veszik, hogy a területeiken szabadalom által oltalmazott gyógyszeripari termékekre (58) közigazgatási forgalmazási engedélyezési folyamat vonatkozik a piacra bocsátásukat megelőzően. A Felek biztosítják a szabadalmi oltalom által nyújtott jogok időtartamának meghosszabbítását annak érdekében, hogy kompenzálják a szabadalom jogosultja számára a tényleges szabadalmi élettartamnak a forgalmazási engedélyezési folyamatból eredő csökkenését (59). A szabadalmi oltalom által nyújtott jogok időtartamának a meghosszabbítása nem haladhatja meg az öt évet (60).
10.32. CIKK
Együttműködés
A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek bizonyos kezdeményezések terén, hogy megkönnyítsék:
|
(a) |
a szabadalmaknak az egyik Fél kérelmezői által a másik Fél területén benyújtott kérelmek alapján történő megadását; és |
|
(b) |
az egyik Fél szabadalmi ügyvivőjének a másik Fél területén történő minősítését és elismerését. |
F. ALSZAKASZ
A VIZSGÁLATI ADATOK VÉDELME
10.33. CIKK
A gyógyszeripari termékek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott vizsgálati adatok védelme
E célból, amennyiben valamely Fél egy gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezése előtt az adott gyógyszer biztonságára és hatékonyságára vonatkozó vizsgálati adatok vagy tanulmányok benyújtását írja elő, az említett Fél a területén való első engedélyezéstől számított legalább ötéves időszak során kizárólag akkor engedélyezheti más kérelmező számára ugyanannak vagy egy hasonló terméknek a forgalmazását a vizsgálati adatokat és tanulmányokat benyújtó kérelmezőnek megadott forgalombahozatali engedély alapján, ha az említett kérelmező ahhoz hozzájárult (61). (62) (63)
10.34. CIKK
A mezőgazdasági vegyi termékek (64) forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott vizsgálati adatok védelme
1. Amennyiben valamely Fél egy mezőgazdasági vegyi termék forgalomba hozatalának engedélyezése előtt az adott termék biztonságára és hatékonyságára vonatkozó vizsgálati adatok vagy tanulmányok benyújtását írja elő, az engedélyezés időpontjától számított legalább tízéves időszakban kizárólag akkor engedélyezheti harmadik felek számára ugyanannak vagy egy hasonló terméknek a forgalmazását a vizsgálati adatokat és tanulmányokat benyújtó személynek megadott forgalombahozatali engedély alapján, ha a vizsgálati adatokat és tanulmányokat benyújtó személy ahhoz hozzájárult.
2. Amennyiben valamely Fél intézkedéseket vagy eljárásokat ír elő a gerinces állatokon végzett párhuzamos kísérletek elkerülése végett a mezőgazdasági vegyi termékek tekintetében, akkor meghatározhatja azon feltételeket és körülményeket, amelyek figyelembevételével a harmadik felek ugyanazt vagy egy hasonló terméket forgalmazhatnak a vizsgálati adatokat és tanulmányokat benyújtó Félnek megadott forgalombahozatali engedély alapján.
3. Amennyiben valamely Fél egy mezőgazdasági vegyi termék forgalomba hozatalának engedélyezése előtt az adott termék biztonságára és hatékonyságára vonatkozó vizsgálati adatok vagy tanulmányok benyújtását írja elő, az említett Fél törekedni fog arra, hogy jelentős erőfeszítéseket tegyen az indokolatlan késedelem elkerülése érdekében a kérelem haladéktalan feldolgozására.
G. ALSZAKASZ
NÖVÉNYFAJTÁK
10.35. CIKK
Nemzetközi megállapodások
A Felek megerősítik az 1961. december 2-án Párizsban elfogadott és legutóbb 1991. március 19-én Genfben módosított, az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény szerinti kötelezettségeiket, ideértve a növénynemesítők jogaira vonatkozó opcionális kivétel végrehajtására vonatkozó képességüket is, ahogy az említett egyezmény 15. cikkének (2) bekezdésében szerepel.
C. SZAKASZ
A SZELLEMITULAJDON-JOGOK POLGÁRI JOGI ÉRVÉNYESÍTÉSE
10.36. CIKK
Általános kötelezettségek
1. A Felek megerősítik a TRIPS-megállapodás 41 – 50. cikke szerinti kötelezettségvállalásaikat és az e fejezet hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogok megsértésével járó cselekményekkel szemben az említett kötelezettségvállalásoknak megfelelő intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatot írnak elő vonatkozó belső joguk szerint.
2. Különösen az (1) bekezdésben említett és a Felek által belső joga szerint rögzített intézkedések, eljárások és jogorvoslatok:
|
(a) |
figyelembe veszik adott esetben a jogsértés súlyossága és a harmadik felek érdekei közötti arányosság szükségességét; |
|
(b) |
tisztességesek és méltányosak; |
|
(c) |
nem lehetnek indokolatlanul bonyolultak vagy költségesek, továbbá nem tartalmaznak észszerűtlenül hosszú határidőket és indokolatlan késedelmeket; és |
|
(d) |
amelyeket olyan módon kell alkalmazni, hogy elkerüljék a jogszerű kereskedelem akadályozását, és védelmet nyújtsanak az ezekkel történő visszaélés ellen. |
3. E fejezet egyetlen rendelkezése sem érinti az érintett Fél belső jogszabályainak általános érvényesítésére vonatkozó képességét, illetve nem kötelezi a Feleket arra, hogy módosítsa meglévő, a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos jogszabályait. A fent említett általános alapelvek sérelme nélkül e fejezet egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Feleket arra, hogy:
|
(a) |
a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére az általános jogérvényesítést szolgáló bíróságoktól elkülönített bíróságokat hozzanak létre; vagy |
|
(b) |
nem tartalmaz kötelezettséget az erőforrások megosztására a szellemitulajdon-jogok érvényesítése és az általános jogérvényesítés között. |
10.37. CIKK
Bírósági határozatok közzététele
A szellemitulajdon-jogok megsértése miatt indított polgári igazságszolgáltatási eljárásokban valamennyi Fél belső jogszabályai és politikái értelmében megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy közzétegye vagy a nyilvánosság rendelkezésére bocsássa a végleges bírósági határozatokkal kapcsolatos információkat. E cikk egyik rendelkezése sem követeli meg egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információkat szolgáltasson, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené. Az egyes Felek a határozat nyilvánossá tételével kapcsolatban az adott körülményektől függően további intézkedésekről is rendelkezhetnek, ideértve a kiemelt helyen történő megjelentetést.
10.38. CIKK
Polgári jogi intézkedések, eljárások és jogorvoslatok elérhetősége
1. Az egyes Felek a vonatkozó belső jogukban a jogosultak rendelkezésére bocsátják a C. szakaszban (A szellemitulajdon-jogok polgári jogi érvényesítése) említett polgári jogi intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat a (2) bekezdésben meghatározott szellemitulajdon-jogokra vonatkozóan.
2. A C. szakasz (A szellemitulajdon-jogok polgári jogi érvényesítése) alkalmazásában az alábbi kifejezések jelentése a következő:
|
(a) |
„jogtulajdonosok”: az ilyen jogok érvényesítésére feljogosított kizárólagos engedélyesek, valamint szövetségek és egyesületek (65); és |
|
(b) |
„szellemitulajdon-jogok”: a TRIPS-megállapodás II. részének 1–6. szakaszai alá tartozó valamennyi kategóriájú szellemi tulajdonra vonatkoznak (66). |
10.39. CIKK
A bizonyítékok megóvását célzó intézkedések
1. A Felek gondoskodnak arról, hogy a bírói hatóságoknak felhatalmazásuk legyen azonnali és hatékony intézkedések elrendelésére:
|
(a) |
az adott bírói hatóság joghatósága alatt álló féllel vagy adott esetben harmadik személlyel szemben, annak érdekében, hogy a szellemitulajdon-jog megsértésének bekövetkezését, különösen a szellemitulajdon-jogot megsértő áruk kereskedelmi csatornákba kerülését megelőzze; és |
|
(b) |
a feltételezett jogsértésre vonatkozó bizonyítékok megóvása érdekében. |
2. A Felek gondoskodnak arról, hogy a bírói hatóságnak jogában álljon adott esetben a másik fél meghallgatása nélkül (inaudita altera parte) ideiglenes intézkedéseket hozni, különösen akkor, ha a késedelem valószínűsíthetően helyrehozhatatlan kárt okozna a jogtulajdonosnak, vagy ha bizonyíthatóan fennáll a bizonyíték megsemmisítésének kockázata. A Felek gondoskodnak arról, hogy a bírói hatóságnak a másik Fél meghallgatása nélkül lefolytatott eljárásokban ideiglenes intézkedések meghozatalára irányuló kérelem esetében jogában álljon haladéktalanul eljárni, és indokolatlan késedelem nélkül határozatot hozni.
3. A Felek gondoskodnak arról, hogy legalább a szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértése, illetve védjegyhamisítás esetén a polgári igazságszolgáltatási eljárásokban a bírói hatóságnak jogában álljon a gyanús áruk, valamint a jogsértő tevékenység szempontjából fontos anyagok és kellékek, továbbá legalább a védjegyhamisítás esetén a jogsértés szempontjából releváns igazoló okmányok akár eredeti, akár másolati példányainak lefoglalása vagy egyéb módon történő zár alá vétele.
4. A Felek gondoskodnak arról, hogy a bírói hatóság – az ideiglenes intézkedések tekintetében – rendelkezzen felhatalmazással arra, hogy a kérelmezőtől megkövetelje az észszerűen fellelhető bizonyítékok bemutatását, amelyek révén kellő bizonyosság szerezhető arról, hogy a jogtulajdonos jogát megsértik, illetőleg ilyen jogsértés bekövetkezhet; valamint hogy az alperes védelmére és a visszaélés megakadályozására alkalmas biztosítékot vagy ezzel egyenértékű garanciát követelhessen a kérelmezőtől. Az említett biztosíték vagy garancia nem tarthatja vissza az érintetteket észszerűtlen mértékben az ideiglenes intézkedésekre irányuló eljárás igénybevételétől.
5. Amennyiben az ideiglenes intézkedéseket visszavonják, vagy a kérelmező cselekménye vagy mulasztása folytán az intézkedés hatályát veszti, illetve amennyiben utólag megállapítást nyer, hogy nem történt szellemi tulajdon elleni jogsértés, a bírói hatóságnak jogában áll – az alperes kérelmére – a kérelmezőt arra kötelezni, hogy az alperest az intézkedés folytán elszenvedett sérelemért kártalanítsa.
10.40. CIKK
Bizonyíték és az információhoz való jog
1. A Felek – a mentességet, a bizalmas kezelés védelmét vagy a személyes adatok feldolgozását szabályozó nemzeti jogszabályaik sérelme nélkül – gondoskodnak arról, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló polgári igazságszolgáltatási eljárásokban a bírói hatóságnak jogában álljon a jogtulajdonos indokolt kérésére elrendelni, hogy a jogsértő vagy feltételezett jogsértő fél legalább a bizonyítékok összegyűjtése céljából – az adott állam alkalmazandó nemzeti jogszabályaiban és rendelkezéseiben előírtak szerint – bocsássa a jogtulajdonos vagy a bírói hatóság rendelkezésére azon releváns információkat, amelyek a jogsértő vagy feltételezett jogsértő fél birtokában vagy ellenőrzése alatt állnak.
2. Az (1) bekezdésben említett vonatkozó információk lehetnek a jogsértés vagy feltételezett jogsértés bármely részében közreműködő bármely személlyel kapcsolatos információk, valamint a jogsértő vagy feltételezetten jogsértő áruk vagy szolgáltatások előállításának módjára vagy terjesztési csatornáira vonatkozó információk, ideértve az ilyen áruk vagy szolgáltatások előállításában vagy terjesztésében feltételezetten közreműködő harmadik személyek azonosítását, illetve a terjesztési csatornák megnevezését.
10.41. CIKK
Egyéb jogorvoslatok
1. Valamennyi Fél biztosítja, hogy a polgári igazságszolgáltatási eljárásokban – amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértését kimondó bírósági határozat születik – az igazságszolgáltatási hatóságok – a bejelentő kérésére – jogosultak legalább a szerzői jogi kalózkodás által érintett áruk és a hamis védjeggyel ellátott áruk tekintetében:
|
(a) |
elrendelni, hogy az ilyen jogsértő árukat:
|
|
(b) |
elrendelni, hogy az elsődlegesen a jogsértő áruk gyártásához és előállításához használt anyagokat és eszközöket indokolatlan késedelem nélkül és kártérítés nélkül semmisítsék meg vagy vonják ki a kereskedelmi csatornákból oly módon, hogy minimálisra csökkentsék a további jogsértések kockázatát. |
2. A jogosult (1) bekezdés szerinti kérésének elbírálása során figyelembe kell venni a jogsértés súlyossága és az elrendelt jogorvoslatok közötti arányosságot, valamint a harmadik felek érdekeit.
3. Az e cikk szerinti jogorvoslatok a jogsértő költségére hajthatók végre.
10.42. CIKK
Tiltó bírósági végzések
Valamennyi Fél biztosítja, hogy a polgári igazságszolgáltatási eljárásokban – amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértését kimondó bírósági határozat születik – az igazságszolgáltatási hatóságok – a bejelentő kérésére – jogosultak tiltó határozatot kiadni az adott bírói hatóság joghatósága alatt álló jogsértővel vagy adott esetben harmadik személlyel szemben, amelyben megtiltja a jogsértés további folytatását. Amennyiben azt a belső jogszabályok előírják, a tiltó bírósági végzés nem teljesítése esetén – adott esetben – többször is bírságot vethetnek ki a végzésnek való megfelelés biztosítása érdekében.
10.43. CIKK
Alternatív intézkedések
Valamennyi Fél belső jogszabályaiban biztosítja, hogy a polgári igazságszolgáltatási eljárásokban – amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértését kimondó bírósági határozat születik – indokolt esetben azon személy kérelmére, akivel szemben a 10.41. cikkben (Egyéb jogorvoslatok) és/vagy a 10.42. cikkben (Tiltó bírósági végzések) foglalt intézkedések alkalmazhatók, az illetékes bíróságok elrendelhessék pénzbeli kártérítés megfizetését a sértett fél javára a 10.41. cikkben (Egyéb jogorvoslatok) és/vagy a 10.42. cikkben (Tiltó bírósági végzések) foglalt intézkedések alkalmazása helyett, feltéve, hogy a kérelmező nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, valamint anélkül, hogy az intézkedések végrehajtása a kérelmező számára aránytalan kárt okozna, és a sértett fél javára fizetendő pénzbeli kártérítés észszerű ellenszolgáltatást biztosít (67).
10.44. CIKK
Kártérítés
1. A Felek gondoskodnak arról, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítését szolgáló polgári igazságszolgáltatási eljárásokban a bírói hatóságnak jogában álljon arra kötelezni a jogsértőt – aki tudatosan vagy az elvárható gondosság mellőzésével követett el jogsértést –, hogy a jogtulajdonosnak olyan mértékű kártérítést fizessen, amely fedezetet nyújt a jogtulajdonosnak a jogsértés által elszenvedett kárra.
2. A szellemitulajdon-jogok megsértése miatt szükséges kártérítés összegének meghatározásakor a Felek bírói hatóságainak jogában áll többek között a jogtulajdonos által megadott bármilyen igazolható értéket figyelembe venni, amely tartalmazhatja az elmaradt nyereséget, a jogsértéssel érintett áruk vagy szolgáltatások piaci értékét, illetve ajánlott kiskereskedelmi árát (68). A Felek gondoskodnak arról, hogy legalább a szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértése, illetve védjegyhamisítás esetén a bírói hatóságnak jogában álljon a jogsértőt a jogsértésből származó nyereségének a jogtulajdonos részére történő megfizetésére kötelezni, akár a kártérítés további lehetőségeként, azon felül vagy a kártérítés részeként.
3. A (2) bekezdés mellett további lehetőségként, megfelelő esetekben, a kártérítést átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint amilyen például legalább azon jogdíjak vagy díjak összege, amelyek a jogosultnak jártak volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna a szóban forgó szellemitulajdon-jog használatáért.
4. Ha a jogsértő nem tudta, vagy észszerű indokok alapján nem tudhatta, hogy jogsértő tevékenységet végez, a Felek előírhatják, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok elrendelhetik a nyereség behajtását vagy kártérítés fizetését, amelyet előzetesen is megállapíthatnak.
10.45. CIKK
Jogi költségek
A Felek gondoskodnak arról, hogy a bírói hatóságnak adott esetben legalább a szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértését, illetve védjegybitorlást érintő polgári igazságszolgáltatási eljárások kimeneteleként jogában álljon elrendelni, hogy a pervesztes fél a bírósági eljárási költségeket vagy díjakat, illetve a megfelelő ügyvédi díjakat, továbbá a Felek nemzeti joga alapján fizetendő egyéb költségeket térítse meg a pernyertes Félnek.
10.46. CIKK
A szerzői jogokkal és kapcsolódó jogokkal összefüggő feltételezések
Szerzői joggal vagy kapcsolódó jogokkal kapcsolatos polgári eljárásokban valamennyi Fél – legalább az irodalmi vagy művészeti alkotások, előadások vagy hangfelvételek tekintetében – azon vélelem bevezetéséről rendelkezik, hogy ellenkező bizonyítás hiányában a mű, előadás vagy hangfelvételen szokásos módon feltüntetett nevű természetes vagy jogi személy az adott műnek, előadásnak vagy hangfelvételnek a megfelelő jogtulajdonosa, és következésképp jogsértési eljárást indíthat.
10.47. CIKK
A közvetítő szolgáltatók felelőssége
1. A (2)–(6) bekezdésre figyelemmel a Felek mentességeket vagy korlátozásokat írhatnak elő belső jogszabályaikban a szerzői jogok vagy szomszédos jogok megsértését, illetve védjegybitorlást okozó szolgáltatók felelősségére vagy a velük szemben elérhető jogvédelem hatályára vonatkozóan, amely jogsértésre az általuk vagy nevükben ellenőrzött vagy üzemeltetett rendszereken vagy hálózatokon keresztül kerül sor.
2. Az 1. cikkben említett mentességek vagy korlátozások:
|
(a) |
az alábbi funkciókra terjednek ki:
|
|
(b) |
kiterjedhet az alábbi funkciókra is:
|
3. Az e cikkben említett mentességekre vagy korlátozásokra vonatkozó jogosultság nem függhet a szolgáltatását figyelemmel kísérő vagy a jogsértő tevékenységekre utaló tényeket aktívan kutató szolgáltatótól, kivéve az ilyen technikai intézkedésekkel összhangban lévő mértéket.
4. Az egyes Felek belső jogszabályaikban előírhatják azokat a feltételeket, amelyek esetén a szolgáltatók részesülhetnek az e cikkben foglalt mentességekben vagy korlátozásokban. Az (1)–(3) bekezdés sérelme nélkül a Felek megfelelő eljárásokat dolgoznak ki a vélt szabálysértésről szóló, azok által benyújtott hatékony értesítésekre és a hatékony viszontbejelentésekre vonatkozóan, akiknek az anyagát eltávolították vagy hiba, illetve téves azonosítás következtében alkalmatlanná tették.
5. E cikk nem sérti a szerzői jogokkal vagy szomszédos jogokkal összefüggő jogok megsértésére vagy a védjegybitorlásra vonatkozó, általánosan alkalmazható oltalmak rendelkezésre állását. Ez a cikk nem érinti a valamelyik Fél bíróságainak vagy közigazgatási hatóságainak arra vonatkozó lehetőségét, hogy jogrendjükkel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.
6. Bármely Fél kérhet konzultációt a másik Féltől az e cikkben említett funkcióhoz hasonló jellegű jövőbeni funkciókkal kapcsolatosan.
D. SZAKASZ
HATÁRON ALKALMAZOTT KERESKEDELMI INTÉZKEDÉSEK
10.48. CIKK
Fogalommeghatározások
E szakasz alkalmazásában:
|
(a) |
„hamisított földrajzi árujelzővel ellátott áruk”: olyan áruk, ideértve azok csomagolását, amelyek engedély nélkül az ilyen áruk tekintetében érvényesen bejegyzett földrajzi árujelzővel azonos jelet viselnek magukon az áruk területén, vagy amelyek alapvető jellemzőiket tekintve nem megkülönböztethetők az ilyen földrajzi árujelzőtől és amelyek ezáltal – azon Fél belső jogszabályai szerint, ahol az áruk találhatók – megsértik a szóban forgó földrajzi árujelző tulajdonosának vagy jogosultjának jogait; |
|
(b) |
„hamis védjeggyel ellátott áruk”: olyan áruk, ideértve azok csomagolását, amelyek engedély nélkül olyan védjegyet viselnek magukon, amely azonos az ilyen áruk tekintetében érvényesen lajstromozott védjeggyel, vagy amely alapvető jellemzőit tekintve nem megkülönböztethető az ilyen védjegytől, és amely ezáltal – azon Fél belső jogszabályai szerint, ahol az áruk találhatók – megsérti a szóban forgó védjegy tulajdonosának jogait; |
|
(c) |
„tranzitáruk”: az egyik Fél területén áthaladó áruk átrakással vagy anélkül – a Fél területén történő kirakodással vagy anélkül, raktározással, az ömlesztett szállítás megbontásával, illetve a szállítási vagy továbbítási mód megváltoztatásával vagy ezek nélkül – történő továbbítása azon Fél területhatárán kívül kezdődő és végződő teljes útnak csak egy részét képezi, amelynek területén a tranzitforgalom áthalad; |
|
(d) |
„szerzői jogot bitorló kalóz termék”: az olyan másolat, amely a jogtulajdonos, illetőleg az előállítás országában általa feljogosított személy engedélye nélkül készült, s amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan termékből állítottak elő, amelynek sokszorosítása az importáló ország joga szerint szerzői, illetve a kapcsolódó jogok megsértésének minősül; és |
|
(e) |
„formatervezési mintaoltalom megsértésével előállított kalóz áruk”: olyan áruk, amelyekre vonatkozóan sor került a formatervezési mintaoltalom lajstromozására vagy amelyekre azt, illetve attól nem jelentős mértékben eltérő formatervezési mintaoltalmat a jogtulajdonos, illetőleg az előállítás országában általa feljogosított személy engedélye nélkül alkalmazták, amennyiben ezen áruk előállítása azon Fél belső jogszabályai szerint jogsértésnek minősül, amelynek területén az áruk találhatóak. |
10.49. CIKK
A határon alkalmazott kereskedelmi intézkedések hatálya
1. A (3) bekezdés sérelme nélkül a Felek eljárásokat fogadnak el és tartanak fenn vámhatósági ellenőrzés alatt álló áruk tekintetében, amelyek keretében a jogosult felkérheti illetékes hatóságait, hogy függesszék fel az alábbi áruk szabad forgalomba bocsátását:
|
(a) |
hamis védjeggyel ellátott áruk; |
|
(b) |
szerzői jogot bitorló kalóz termékek; |
|
(c) |
hamisított földrajzi árujelzővel ellátott áruk; és |
|
(d) |
formatervezési mintaoltalom megsértésével előállított kalóz áruk. |
2. A Felek eljárásokat fogadnak el és tartanak fenn a vámhatósági ellenőrzés alatt álló áruk tekintetében, amelynek keretében illetékes hatóságaik saját kezdeményezésükre felfüggeszthetik az áruk szabad forgalomba bocsátását (72):
|
(a) |
hamis védjeggyel ellátott áruk; |
|
(b) |
szerzői jogot bitorló kalóz termékek; és |
|
(c) |
hamisított földrajzi árujelzővel ellátott áruk. |
3. A Felek nem kötelesek előírni az (1)–(2) bekezdésben említett eljárásokat a tranzitárukat illetően. Ez nem sérti a 10.51. cikk (Együttműködés) (2) bekezdését.
4. Szingapúr az e megállapodás hatálybalépését követő két, de legfeljebb három éven belül teljes mértékben eleget tesz az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségeknek az alábbi eljárások vonatkozásában:
|
(a) |
hamisított földrajzi árujelzővel ellátott áruk; és |
|
(b) |
formatervezési mintaoltalom megsértésével előállított kalóz áruk. |
10.50. CIKK
A szállítmányok azonosítása
A szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítésének megkönnyítése érdekében a vámhatóságok különböző megközelítéseket fogadnak el a hamis védjeggyel ellátott árukat, a szerzői jogot bitorló kalóz termékeket, a formatervezési mintaoltalom megsértésével előállított kalóz árukat és a hamisított földrajzi árujelzővel ellátott árukat tartalmazó szállítmányok azonosítására vonatkozóan. E megközelítések között szerepelnek kockázatelemzési technikák, amelyek többek között a jogosultak által nyújtott információkon, az összegyűjtött információkon és a szállítmányok ellenőrzésén alapulnak.
10.51. CIKK
Együttműködés
1. A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek egymással azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szellemitulajdon-jogokat sértő termékek nemzetközi kereskedelmét. E célból a Felek elsősorban információt cserélnek és megszervezik a vámhatóságaik között kölcsönös megállapodás tárgyát képező együttműködést a hamis védjeggyel ellátott áruk, a szerzői jogi kalózkodás által érintett áruk, a kalóztermékek vagy a hamisított földrajzi árujelzővel ellátott áruk kereskedelmét illetően.
2. A Felek területén átrakott vagy továbbított és a másik Fél területére szánt áruk – feltehetően hamisított vagy kalózáruk – szállítása tekintetében, a Felek saját kezdeményezésükre vagy a másik Fél kérésére tájékoztatást nyújtanak a másik Fél számára a rendelkezésre álló információkról, hogy lehetővé tegyék a szóban forgó szállításokkal szemben történő hatékony jogérvényesítést. A Felek nem szolgáltathatnak a szállító, a hajózási társaság vagy ügynöke által benyújtott bizalmas információkat.
E. SZAKASZ
EGYÜTTMŰKÖDÉS
10.52. CIKK
Együttműködés
1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ebben a fejezetben szereplő kötelezettségvállalások és kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából. Az együttműködés területei többek között a következő cselekményekre terjednek ki:
|
(a) |
a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogi keretről szóló információcsere, ideértve a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogszabályok és rendszerek végrehajtását is, amelynek célja a szellemitulajdon-jogok eredményes nyilvántartásba vételének előmozdítása; |
|
(b) |
a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséért felelős megfelelő hatóságok közötti tapasztalatok és a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó bevált gyakorlatok cseréje; |
|
(c) |
a tájékoztatási tevékenységgel és a megfelelő kezdeményezésekkel kapcsolatos információcsere és együttműködés a szellemitulajdon-jogok és rendszerek előnyeire való figyelemfelhívás előmozdítása érdekében; |
|
(d) |
kapacitás-építés és műszaki együttműködés az alábbiakkal kapcsolatban, de nem kizárólag: a szellemitulajdon-jogok kezelése, engedélyezése, értékelése és hasznosítása; technológia és piaci információk; az ipari együttműködés megkönnyítése, ideértve azokat a szellemitulajdon-jogokat, amelyek a környezetvédelem vagy annak javítása céljából alkalmazhatók – ezek között szerepelhet platform vagy adatbázis létrehozása is; valamint a kultúra és az innováció támogatására irányuló, a köz- és magánszféra közötti partnerség; |
|
(e) |
információcsere és együttműködés a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos kérdésekben, adott esetben és a környezetbarát technológiák fejlesztése terén; és |
|
(f) |
az együttműködés vagy a tevékenységek bármely egyéb területe, amelyeket a Felek megvitatnak vagy amelyekben megállapodnak. |
2. Az (1) cikk sérelme nélkül a Felek megállapodnak abban, hogy kapcsolattartó pontot jelölnek ki az e fejezet hatáskörébe tartozó kérdésekről folytatott párbeszéd fenntartása, egyebek mellett – amennyiben azt hasznosnak tartják – műszaki szakértőik részvételével zajló ülések összehívása érdekében a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos kérdésekben.
3. Az e cikk szerinti együttműködés végrehajtására az egyes Felek törvényei, szabályai, rendeletei, irányelvei vagy szakpolitikái alapján kerül sor. Az együttműködésre kölcsönös megállapodás tárgyát képező feltételekkel és az egyes Felek erőforrásainak rendelkezésre állásától függően kerül sor.
TIZENEGYEDIK FEJEZET
VERSENY ÉS A KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK
A. SZAKASZ
VERSENYELLENES MAGATARTÁS ÉS ÖSSZEFONÓDÁSOK
11.1. CIKK
Alapelvek
1. A Felek elismerik a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát kereskedelmi kapcsolataikban. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes üzleti magatartás és a versenyellenes tranzakciók torzíthatják a piacok megfelelő működését, és általában véve gyengítik a kereskedelem liberalizálásából származó előnyöket.
2. A szabad és torzulásoktól mentes versenynek a gazdaság valamennyi ágazatában történő előmozdítása érdekében az egyes Felek területükön olyan átfogó jogszabályokat tartanak fenn, amelyek hatékonyan kezelik az alábbi gyakorlatokat, amennyiben az említett gyakorlatok érintik a Felek közötti kereskedelmet :
|
(a) |
vállalkozások közötti olyan horizontális és vertikális megállapodások (73), vállalkozások egyesületeinek döntései vagy összehangolt magatartások, amelyek célja az, hogy bármelyik Fél területének egészén vagy jelentős részén megakadályozzák, korlátozzák vagy torzítsák a versenyt, vagy amelyek ilyen hatást fejtenek ki; |
|
(b) |
egy vagy több vállalkozás által gyakorolt, piaci erőfölénnyel való visszaélés bármelyik Fél területének egészén vagy jelentős részén; és |
|
(c) |
vállalkozások olyan összefonódása, amely jelentős mértékben fékezi a versenyt vagy jelentősen gátolja a hatékony versenyt, különösen azáltal, hogy bármelyik Fél területének egészén vagy jelentős részén erőfölényes helyzetet hoz létre vagy erősít meg. |
11.2. CIKK
Végrehajtás
1. Mindegyik Fél megőrzi önállóságát jogszabályainak kidolgozása és végrehajtása terén. A Felek azonban vállalják, hogy olyan hatóságokat működtetnek, amelyek felelősek a 11.1. cikk (Alapelvek) (2) bekezdésében említett jogszabályok hatékony végrehajtásáért, és rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel.
2. A Felek a 11.1. cikk (Alapelvek) (2) bekezdésében említett vonatkozó jogszabályokat átláthatóan és megkülönböztetésmentes módon fogják alkalmazni, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire és az érintett felek védekezéshez való jogára, ideértve az érintett felek egy ügyre vonatkozó döntés meghozatala előtti meghallgatáshoz való jogát is.
B. SZAKASZ
KÖZVÁLLALKOZÁSOK ÉS KÜLÖNLEGES VAGY KIZÁRÓLAGOS JOGOKKAL RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁSOK, VALAMINT ÁLLAMI MONOPÓLIUMOK
11.3. CIKK
Közvállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások
1. E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg valamely Felet abban, hogy jogszabályainak megfelelően közvállalkozásokat hozzon létre vagy tartson fenn, illetve hogy különleges vagy kizárólagos jogokkal ruházzon fel vállalkozásokat.
2. Az egyes Felek biztosítják, hogy a közvállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások az A. szakaszban (Versenyellenes magatartás és összefonódások) említett jogszabályok hatálya alá tartoznak, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását.
3. A Felek biztosítják, hogy a különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások nem alkalmazzák az említett különleges vagy kizárólagos jogaikat arra, hogy közvetve vagy közvetlenül – anya- és leányvállalataik vagy egyéb közös tulajdonban lévő vállalkozásokkal való ügyleteik révén – versenyellenes gyakorlatokat folytassanak egy másik piacon – amelyekre vonatkozóan ezen vállalkozások nem rendelkeznek különleges vagy kizárólagos jogokkal –, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a másik Fél beruházásaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelmére.
4. Szingapúr biztosítja, hogy bármely közvállalkozás és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozás kizárólag a kereskedelmi megfontolásoknak megfelelően működik az árubeszerzés és szolgáltatások vásárlása vagy értékesítése során, például az áruk és szolgáltatások ára, minősége, rendelkezésre állása, értékesíthetősége, szállítása és a vásárlás vagy értékesítés egyéb feltételei tekintetében, továbbá megkülönböztetésmentes elbánást biztosít az uniós vállalkozások, az uniós áruk és az uniós szolgáltatók számára.
11.4. CIKK
Állami monopóliumok
Míg e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozhatna bármely Felet egy állami monopólium létrehozásában vagy fenntartásában, a Felek kiigazítanak minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot annak biztosítása érdekében, hogy az említett monopóliumok ne alkalmazzanak megkülönböztetést az áruknak és szolgáltatásoknak a másik Fél természetes és jogi személyeitől való beszerzésére és a másik Fél természetes és jogi személyeinek történő értékesítésére vonatkozó feltételek tekintetében.
C. SZAKASZ
TÁMOGATÁSOK
11.5. CIKK
Fogalommeghatározás és hatály
1. E megállapodás alkalmazásában a támogatás egy olyan intézkedés, amely értelemszerűen megfelel az SCM-megállapodás 1.1. cikkében foglalt feltételeknek, függetlenül attól, hogy a támogatást az áruk előállítása vagy szolgáltatásnyújtás kapcsán nyújtották (74).
2. A támogatásokra csak akkor vonatkozik ez a fejezet, ha azok az SCM-megállapodás 2. cikke szerint egyedinek minősülnek. Bármely, a 11.7. cikk (Tiltott támogatások) hatálya alá tartozó támogatás egyedinek minősül.
3. A 11.7. cikk (Tiltott támogatások), a 11.8. cikk (Egyéb támogatások), a 11.10. cikk (Felülvizsgálati záradék) és a 11-A. melléklet rendelkezései nem alkalmazandók a halászati támogatásokra, a mezőgazdasági megállapodás 1. mellékletének hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó támogatásokra és a mezőgazdasági megállapodás hatálya alá tartozó egyéb támogatásokra.
11.6. CIKK
Kapcsolat a WTO-val
Az ebben a szakaszban található rendelkezések nem sértik a Feleknek a WTO-egyezmény alapján fennálló jogait és kötelezettségeit különösen arra nézve, hogy a másik Fél által alkalmazott támogatással szemben piacvédelmi eszközökkel éljenek, illetve hogy vitarendezési eljárást vagy más megfelelő lépést kezdeményezzenek.
11.7. CIKK
Tiltott támogatások
1. Az árukereskedelemmel kapcsolatos támogatások tekintetében a Felek megerősítik az SCM-megállapodás 3. cikke alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket bele kell foglalni e megállapodásba és amelyek értelemszerűen e megállapodás részét képezik.
2. A következő, az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos támogatások tiltottak, kivéve, ha a támogatást nyújtó Fél a másik Fél kérésére bebizonyította, hogy a szóban forgó támogatás nem érinti, illetve valószínűleg nem fogja érinteni a másik Fél kereskedelmét:
|
(a) |
bármely olyan jogi megállapodás, amely szerint a kormány vagy valamely köztestület felelősséget vállal bizonyos vállalkozások adósságainak vagy kötelezettségeinek fedezésére, az ilyen adósságok és kötelezettségek összegére, vagy a kötelezettségvállalás időtartamára vonatkozó jogi vagy ténybeli korlátozás nélkül; és |
|
(b) |
olyan fizetésképtelen vagy rosszul működő vállalkozások részére bármilyen formában nyújtott támogatás (hitellel, garanciavállalással, készpénztámogatással, tőkejuttatással, eszközök piaci ár alatti juttatásával vagy adókedvezményekkel), amelyek nem rendelkeznek olyan megalapozott szerkezetátalakítási tervvel, amely észszerű várakozásokon alapul annak biztosítására nézve, hogy a fizetésképtelen vagy rosszul működő vállalat észszerű időn belül újra hosszú távon életképes lesz, anélkül, hogy a vállalkozás maga jelentősen hozzájárulna a szerkezetátalakítás költségeihez. (75) |
3. A (2) bekezdés a) és b) pontja nem gátolja meg a Feleket abban, hogy a gazdaságban bekövetkezett komoly zavar orvoslása érdekében biztosított támogatást nyújtsanak. Valamely Fél gazdaságában bekövetkezett komoly zavar egy kivételes, ideiglenes és jelentős válságot jelent, amely a Fél teljes gazdaságára, és nem csupán egy konkrét régióra vagy az említett Fél gazdasági ágazatára gyakorol hatást.
4. A (2) bekezdés b) pontja nem vonatkozik a közszolgáltatások nyújtására tekintettel kompenzációként adott támogatásokra és a széniparnak nyújtott támogatásokra.
11.8. CIKK
Egyéb támogatások
1. A Felek vállalják, hogy megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a versenyjoguk vagy más jogszabályaik alkalmazása révén orvosolják vagy megszüntessék a 11.7. cikk (Tiltott támogatások) hatálya alá nem tartozó egyéb konkrét, az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatos támogatásokból eredő versenytorzításokat, amennyiben azok érintik vagy valószínűleg érinteni fogják a másik Fél kereskedelmét, és hogy megelőzzék az ilyen helyzetek felmerülését. A 11-A. melléklet tartalmaz iránymutatást különösen az olyan támogatástípusokra vonatkozóan, amelyek nem járnak ilyen hatással.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy bármelyik Fél kérésére információt cserélnek, és e megállapodás hatálybalépését követő két éven belül megtartják az első párbeszédet abból a célból, hogy kidolgozzák az egyéb támogatásokra alkalmazható szabályokat, figyelemmel a többoldalú szinten elért fejleményekre. E célból a Felek határozatot hozhatnak a Kereskedelmi Bizottságban.
11.9. CIKK
Átláthatóság
1. Az áruk kereskedelmével vagy a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos támogatások területén mindegyik Fél biztosítja az átláthatóságot. E célból a Felek kétévente jelentést terjesztenek a másik Fél elé a kormány vagy állami szerv által nyújtott támogatások jogalapjáról, formájáról, valamint ha lehetséges, összegéről vagy költségvetéséről és kedvezményezettjeiről.
2. Az ilyen jelentés megtettnek minősül, ha a vonatkozó információt a Felek honlapján vagy nevükben más nyilvánosan elérhető internetes oldalon a támogatás odaítélését követő második naptári év júniusáig közzétették.
11.10. CIKK
Felülvizsgálati záradék
A Felek folyamatosan felülvizsgálják az ebben a szakaszban említett ügyeket. Bármelyik Fél a Kereskedelmi Bizottsághoz fordulhat az ilyen ügyekben. A Felek megállapodnak abban, hogy e szakasz végrehajtásának előrehaladását e megállapodás hatálybalépését követően kétévente felülvizsgálják, kivéve, ha a Felek ettől eltérően egyeznek meg.
D. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
11.11. CIKK
Együttműködés és koordináció a jogérvényesítés terén
A Felek elismerik az együttműködés és összehangolás jelentőségét annak érdekében, hogy tovább fokozzák a hatékony jogérvényesítést. Érintett hatóságaik törekednek arra, hogy összehangolják tevékenységüket és együttműködjenek megfelelő jogszabályaik érvényesítése terén az e megállapodás célkitűzésének, azaz kereskedelmi kapcsolataikban a szabad és torzulásoktól mentes verseny megvalósítása érdekében.
11.12. CIKK
Titoktartás
1. Amennyiben valamely Fél e megállapodás alapján információt közöl, úgy az említett Félnek biztosítania kell az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelmét.
2. Amennyiben valamely Fél e megállapodás alapján bizalmas információt közöl a másik Féllel, az azt átvevő Fél törvényeinek és rendeleteinek megfelelően megőrzi a közölt információ titkosságát.
11.13. CIKK
Konzultáció
1. A Felek közötti kölcsönös megértés előmozdítása és az A. szakasz (Versenyellenes magatartás és összefonódások), a B. szakasz (Közvállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások és állami monopóliumok) vagy a D. szakasz (Általános kérdések) alapján felmerülő egyedi kérdések kapcsán a Fél a másik Fél kérésére konzultációt kezd a másik Fél által tett nyilatkozatokról. Kérelmében a Fél adott esetben megjelöli, hogyan hat a kérdés a Felek közötti kereskedelemre.
2. Bármelyik Fél kérelmére a Felek haladéktalanul megvitatnak az A. szakasz (Versenyellenes magatartás és összefonódások), a B. szakasz (Közvállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozások és állami monopóliumok) vagy a D. szakasz (Általános kérdések) értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármely kérdést.
3. A konzultáció tárgyát képező kérdés megvitatásának megkönnyítése érdekében valamennyi Fél arra törekszik, hogy a vonatkozó nem bizalmas információkat átadja a másik Fél részére.
11.14. CIKK
Vitarendezés és közvetítő mechanizmus
Egyik Fél sem veheti igénybe a Tizennegyedik fejezetben meghatározott vitarendezést és a Tizenötödik fejezetben meghatározott közvetítő mechanizmus az e fejezet valamely rendelkezése alapján, kivéve a 11.7. cikket (Tiltott támogatások).
TIZENKETTEDIK FEJEZET
KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
A. SZAKASZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
12.1. CIKK
Háttér és célkitűzések
1. A Felek emlékeztetnek az 1992. évi, az ENSZ környezetről és a fejlődésről szóló Agenda 21-ére, a WTO-egyezmény preambulumára, a WTO 1996. évi szingapúri miniszteri nyilatkozatára, a fenntartható fejlődés végrehajtásáról szóló, 2002. évi johannesburgi tervre, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló, 2006. évi miniszteri nyilatkozatára és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (a továbbiakban: ILO) a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló, 2008. évi nyilatkozatára. Ezen eszközöket illetően a Felek újra megerősítik kötelezettségvállalásaikat arra nézve, hogy a nemzetközi kereskedelmet, kétoldalú kereskedelmüket és gazdasági kapcsolatukat olyan módon fejlesszék és ösztönözzék, hogy az hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez.
2. A Felek elismerik, hogy a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem a fenntartható fejlődés kölcsönösen összefüggő és egymást erősítő összetevői. A Felek kiemelik a kereskedelemmel kapcsolatos társadalmi és környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó együttműködés előnyeit, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó globális megközelítés részeként.
3. A Felek elismerik, hogy helytelen a kereskedelemnek vagy a beruházásoknak a belső munkajogi és környezetvédelmi jogszabályaik által biztosított védelmi szint gyengítésével vagy csökkentésével való ösztönzése. A Felek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a környezetvédelmi és munkaügyi előírások nem használhatók fel protekcionista kereskedelmi célokra.
4. A Felek elismerik, hogy céljuk az, hogy az (1) és (2) bekezdéssel összefüggésben oly módon szilárdítsák meg kereskedelmi kapcsolataikat és együttműködésüket, amely előmozdítja a fenntartható fejlődést. Tekintve a Felek egyedi körülményeit, a Felek nem kívánják összehangolni a munkaügyi és környezetvédelmi előírásaikat.
12.2. CIKK
A szabályozási jog és a védelem szintje
1. A Felek elismerik egymás jogát a környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok és politikák ennek megfelelő – a 12.3. cikkben (Többoldalú munkaügyi előírások és megállapodások) és a 12.6. cikkben (Többoldalú környezetvédelmi előírások és megállapodások) említett azon nemzetközileg elismert normák és megállapodások – kiigazítására vagy módosítására, amelyeknek részes felei.
2. A Felek továbbra is javítják e jogszabályokat és politikákat, valamint törekednek a magas szintű környezetvédelem és munkavédelem biztosítására és ösztönzésére.
B. SZAKASZ
A KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS MUNKAÜGYI SZEMPONTJAI (76)
12.3. CIKK
Többoldalú munkaügyi előírások és megállapodások
1. A Felek elismerik a foglalkoztatásra és a munkaügyre vonatkozó nemzetközi együttműködés és megállapodások értékét, mint a nemzetközi közösségnek a globalizációból eredő gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi kihívásokra és lehetőségekre adott válaszát. Elkötelezik magukat a konzultáció és az együttműködés mellett a kölcsönös érdeklődésre számot tartó és a kereskedelemmel összefüggő munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekben.
2. A Felek megerősítik elkötelezettségüket az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló, 2006. évi miniszteri nyilatkozata értelmében arra nézve, hogy elismerjék a teljes és produktív foglalkoztatást és a mindenki számára rendelkezésre álló tisztes munkát, mint valamennyi ország fenntartható fejlődésének kulcselemét, és mint a nemzetközi együttműködés elsőbbséget élvező célját. A Felek elhatározzák magukat a nemzetközi kereskedelem oly módon történő fejlesztése mellett, ami a teljes és produktív foglalkoztatás, valamint a mindenki számára rendelkezésre álló tisztességes munka irányába mutat.
3. A Felek az ILO-tagságukból fakadó kötelezettségeikkel és az 1998. júniusában a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 86. ülésszakán, Genfben elfogadott, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozattal és annak mellékleteivel összhangban kötelezettséget vállalnak az alapvető munkahelyi jogokra vonatkozó következő elvek tiszteletben tartására, előmozdítására és megvalósítására:
|
(a) |
az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog hatékony elismerése; |
|
(b) |
a kényszer- és kötelező munka minden formájának felszámolása; |
|
(c) |
a gyermekmunka tényleges megszüntetése; és |
|
(d) |
a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása. |
A Felek megerősítik elkötelezettségüket azon ILO-egyezmények hatékony végrehajtása mellett, amelyeket Szingapúr és az Unió tagállamai megerősítettek.
4. A Felek folyamatos és tartós erőfeszítéseket tesznek az alapvető ILO-egyezmények megerősítésére és hatékony végrehajtására, továbbá e tekintetben információcserét folytatnak. A Felek a hazai körülmények figyelembevételével más ILO-egyezmények megerősítését és hatékony végrehajtását is megfontolják. A Felek e tekintetben információcserét folytatnak.
5. A Felek elismerik, hogy a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok megsértése nem használható fel jogos komparatív előnyként.
12.4. CIKK
Munkaügyi együttműködés a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel összefüggésben
A Felek elismerik az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása céljából a munkaügyi politikák kereskedelmi vonatkozású szempontjait illetően folytatott együttműködés fontosságát. A Felek kölcsönös együttműködési tevékenységeket kezdeményezhetnek többek közt, de nem kizárólag a következő területeken:
|
(a) |
együttműködés a kereskedelem és a fenntartható fejlődés munkaügyi szempontjaival foglalkozó nemzetközi fórumokon, ideértve, de nem kizárólag az ILO és az Ázsia-Európa találkozó keretében; |
|
(b) |
információcsere és bevált gyakorlatok megosztása olyan területeken, mint a munkaügyi jogszabályok és gyakorlatok, a megfelelési és jogérvényesítési rendszerek, a munkaügyi jogviták kezelése, a munkaügyi konzultáció, a munkaügyi feltételek terén folytatott együttműködés és a munkahelyi egészségvédelem és biztonság; |
|
(c) |
véleménycsere az e megállapodásnak a fenntartható fejlődés munkaügyi szempontjaira gyakorolt pozitív és negatív hatásairól, valamint az említett hatások erősítésének, megelőzésének vagy csillapításának módjairól, figyelembe véve a valamely vagy mindkét Fél által elvégzett fenntarthatósági hatásvizsgálatokat; |
|
(d) |
véleménycsere az alapvető ILO-egyezmények és egyéb, kölcsönös érdekeket szolgáló egyezmények megerősítésének előmozdításáról, valamint a megerősített egyezmények hatékony végrehajtásáról; |
|
(e) |
együttműködés az ILO méltányos munka programja (Decent Work Agenda) kereskedelmi vonatkozásaiban, ideértve a kereskedelem és a teljes és produktív foglalkoztatás közötti összefüggéseket, a munkaerőpiaci kiigazításokat, az alapvető munkaügyi normákat, a munkaügyi statisztikát, a humánerőforrás-fejlesztést és az egész életen át tartó tanulást, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, a szociális párbeszédet, valamint a nemek közötti egyenlőséget; és |
|
(f) |
véleménycsere a munkaügyi szabályozások, normák és szabványok kereskedelemre gyakorolt hatásáról. |
12.5. CIKK
Tudományos adatok
A Felek a munkahelyi egészségre és biztonságra irányuló, a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat érintő intézkedések előkészítése és végrehajtása során figyelembe veszik – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – a kapcsolódó tudományos és műszaki információkat, és a vonatkozó nemzetközi előírásokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, ideértve az említett nemzetközi előírásokban, iránymutatásokban és ajánlásokban foglalt elővigyázatosság elvét is.
C. SZAKASZ
A KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK
12.6. CIKK
Többoldalú környezetvédelmi előírások és megállapodások
1. A Felek elismerik a nemzetközi környezetvédelmi irányítás és megállapodások értékét, mint a nemzetközi közösségnek a globális és regionális környezeti problémákra adott válaszát, és hangsúlyozzák a kereskedelem és a környezetvédelmi politikák, szabályok és intézkedések közötti kölcsönös támogatás megerősítésének szükségességét. Ezzel összefüggésben a Felek konzultálnak, és szükség esetén együttműködnek a kölcsönös érdek által fedett kereskedelemmel kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban.
2. A Felek hatékonyan végrehajtják vonatkozó jogszabályaikban, rendeleteikben vagy egyéb intézkedéseikben és területükön folytatott gyakorlataikban azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, amelyeknek részes felei (77).
3. A Felek megerősítik kötelezettségvállalásukat az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (a továbbiakban: UNFCCC) végső célkitűzésének elérésére, valamint az UNFCCC, annak Kiotói Jegyzőkönyve és a 2015. december 12-i Párizsi Megállapodás oly módon történő hatékony végrehajtására, amely összhangban áll az UNFCCC alapelveivel és rendelkezéseivel. A Felek elkötelezik magukat amellett, hogy megerősítsék a többoldalú, szabályokon alapuló rendszert az UNFCCC keretében az UNFCCC elfogadott határozataira támaszkodva, és hogy támogassák azon erőfeszítéseket, hogy a valamennyi Félre alkalmazandó UNFCCC keretében kidolgozzanak egy 2020 utáni éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodást.
4. E megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza valamely Felet olyan multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtására hozott intézkedések elfogadásában vagy fenntartásában, amelyeknek részes felei, feltéve, hogy ilyen intézkedéseket nem szabad olyan módon alkalmazni, amely a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a kereskedelem rejtett korlátozását jelenti.
12.7. CIKK
A fa és fatermékek kereskedelme
A Felek elismerik az erdők globális megőrzésének és fenntartható gazdálkodásának jelentőségét. E célból a Felek vállalják a következőket:
|
(a) |
információcsere a legális és fenntartható módon kezelt erdőkből származó fa és fatermékek kereskedelmének és felhasználásának ösztönzésére irányuló megközelítésekről, valamint e megközelítésekkel kapcsolatos tudatosság előmozdítása; |
|
(b) |
a globális erdészeti jogszabályok végrehajtásának és irányításának ösztönzése, valamint az illegális fakitermelésből származó fa és fatermékek kereskedelmének kezelése, például a legális és fenntartható módon kezelt erdőkből származó fa és fatermékek felhasználásának ösztönzése révén, egyebek mellett ellenőrzési és tanúsítási rendszerek alkalmazásával; |
|
(c) |
az illegális fakitermelésből származó fa és fatermékek kereskedelmének kezelésére irányuló intézkedések vagy politikák hatékonyságának ösztönzése terén folytatott együttműködés; és |
|
(d) |
a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) eredményes alkalmazásának előmozdítása azon fafajták tekintetében, amelyek védettségi helyzete veszélyeztetettnek minősül. |
12.8. CIKK
Halászati termékek kereskedelme
A Felek elismerik a halállomány megőrzése és a fenntartható módon való halgazdálkodás biztosításának jelentőségét. E célból a Felek vállalják a következőket:
|
(a) |
megfelelnek a hosszú távú védelmi intézkedéseknek és a halállományok fenntartható kiaknázásának az érintett Felek által megerősített nemzetközi eszközökben foglaltaknak megfelelően, valamint betartják az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (a továbbiakban: FAO) és az ezen kérdésekhez kapcsolódó megfelelő ENSZ-eszközöknek az alapelveit; |
|
(b) |
hatékony intézkedéseket vezetnek be és hajtanak végre a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (a továbbiakban: IUU) halászat elleni küzdelem céljából, ideértve szükség esetén a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel való együttműködést és dokumentációs vagy tanúsítási rendszereik végrehajtását a hal és halászati termékek kivitele céljából; a Felek továbbá elősegítik az IUU-termékek kereskedelmi forgalomból való kivonását és az IUU-tevékenységekre vonatkozó információk cseréjét; |
|
(c) |
hatékony nyomonkövetési és ellenőrzési intézkedéseket fogadnak el, hogy biztosítsák a védelmi intézkedéseknek, például a megfelelő kikötő szerinti állam intézkedésének való megfelelést; és |
|
(d) |
betartják a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló FAO-megállapodás alapelveit és tiszteletben tartják a kikötő szerinti államok által a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU-halászat) megelőzésére, megakadályozására és felszámolására hozandó intézkedésekről szóló FAO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseit. |
12.9. CIKK
Tudományos adatok
A Felek a környezetvédelemre irányuló, a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat érintő intézkedések előkészítése és végrehajtása során figyelembe veszik – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – a tudományos bizonyítékokat és az alkalmazandó nemzetközi előírásokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint az elővigyázatosság elvét is.
12.10. CIKK
A kereskedelem és a fenntartható fejlődés terén környezetvédelmi szempontokkal kapcsolatban folytatott együttműködés
A Felek elismerik az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása céljából a környezetvédelmi politikák kereskedelmi vonatkozású szempontjait illetően folytatott együttműködés fontosságát. A Felek kölcsönös együttműködési tevékenységeket kezdeményezhetnek többek közt, de nem kizárólag a következő területeken:
|
(a) |
véleménycsere az e megállapodásnak a fenntartható fejlődés környezetvédelmi szempontjaira gyakorolt pozitív és negatív hatásairól, valamint az említett hatások erősítésének, megelőzésének vagy csillapításának módjairól, figyelembe véve a valamely vagy mindkét Fél által elvégzett fenntarthatósági hatásvizsgálatokat; |
|
(b) |
együttműködés a kereskedelem és a fenntartható fejlődés szociális vagy környezeti vonatkozásaival foglalkozó nemzetközi fórumokon, köztük különösen a WTO-ban, az ILO-ban, az ENSZ Környezetvédelmi Programjában és a többoldalú környezetvédelmi megállapodások keretében; |
|
(c) |
együttműködés a kereskedelmi vonatkozású többoldalú környezetvédelmi megállapodások megerősítésének és hatékony végrehajtásának előmozdítása céljából; |
|
(d) |
információcsere és együttműködés az állami és magánvállalkozások tanúsítási és címkézési rendszerei terén, ideértve az ökocímkézést is, valamint a zöld közbeszerzések terén; |
|
(e) |
véleménycsere a környezetvédelmi szabályozások, normák és szabványok kereskedelemre gyakorolt hatásáról; |
|
(f) |
a jelenlegi és jövőbeni nemzetközi éghajlatváltozási rendszer kereskedelmi vonatkozású szempontjaival kapcsolatos együttműködés, ideértve a kereskedelem éghajlatra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak kezelési módjait, valamint a karbonszegény technológiák és az energiahatékonyság ösztönzésének módjait; |
|
(g) |
együttműködés a többoldalú környezetvédelmi megállapodások kereskedelmi vonatkozásai terén, ideértve a vámügyi együttműködést is; |
|
(h) |
együttműködés a fenntartható erdőgazdálkodás terén a fenntartható módon előállított faanyag tanúsítására vonatkozó hatékony intézkedések ösztönzése érdekében; |
|
(i) |
véleménycsere a többoldalú környezetvédelmi megállapodások és a nemzetközi kereskedelmi szabályok közötti viszonyról; |
|
(j) |
véleménycsere a környezeti áruk és szolgáltatások liberalizációjáról; és |
|
(k) |
véleménycsere az élő tengeri erőforrások védelmét és kezelését illetően. |
D. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
12.11. CIKK
A fenntartható fejlődést ösztönző kereskedelem és beruházások
1. A Felek elhatározzák, hogy továbbra is különös erőfeszítéseket tesznek a környezetvédelmi áruk és szolgáltatások kereskedelmének és az azokkal kapcsolatos beruházásoknak a megkönnyítése és előmozdítása érdekében, egyebek mellett a kapcsolódó nem vámjellegű akadályok kérdésének kezelése révén. A Felek továbbá elismerik a fenntarthatóságot garantáló önkéntes vagy magánrendszerek (például ökocímkézés vagy tisztességes és etikus kereskedelem) alá tartozó árukereskedelem előmozdítására irányuló erőfeszítések hasznosságát.
2. A Felek többek között a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazását eredményező politikai keretek elfogadásával, a környezetvédelmi és gazdasági szükségletekre választ adó előírások előmozdításával, valamint a kereskedelem technikai akadályainak minimálisra csökkentésével különös figyelmet fordítanak a kereskedelmet és a beruházásokat nehezítő akadályok felszámolásának elősegítésére az olyan éghajlatbarát áruk és szolgáltatások, mint a fenntartható megújuló energiatermékek és a kapcsolódó szolgáltatások, vagy az energiahatékony termékek és szolgáltatások tekintetében.
3. A Felek elismerik annak szükségességét, hogy biztosítaniuk kell a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó állami támogatási rendszerek kidolgozásakor azt, hogy megfelelő figyelmet kapjon annak szükségessége, hogy csökkenteni kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és a lehető legnagyobb mértékben vissza kell szorítani a kereskedelem torzulásait. Jóllehet a 11.7. cikk (Tiltott támogatások) (2) bekezdésének b) pontja nem vonatkozik a széniparnak nyújtott támogatásokra, a Felek közös célja, hogy fokozatosan csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó támogatásokat. Az említett csökkentéseket kísérhetik a kis szén-dioxid-kibocsátást eredményező tüzelőanyagokra való átállással összefüggő szociális következmények mérséklésére irányuló intézkedések. Ezenfelül mindkét Fél aktívan ösztönzi a fenntartható és biztonságos karbonszegény gazdaság létrejöttét, például a megújuló energiákba és az energiahatékony megoldásokba való beruházások révén.
4. A kereskedelem és a beruházások ösztönzése során a Feleknek külön erőfeszítéseket kell tenniük a vállalkozások önkéntes alapon vállalt társadalmi felelősségvállalási gyakorlatainak előmozdítása érdekében. E tekintetben az egyes Felek olyan nemzetközileg elfogadott elvekre, szabványokra vagy iránymutatásokra hivatkoznak, amelyeket elfogadtak vagy amelyekhez csatlakoztak, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásai, az ENSZ Globális Megállapodása és az ILO-nak a multinacionális vállalatokról és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozata. A Felek a társadalmi felelősségvállalás előmozdítása terén információt cserélnek és együttműködnek.
12.12. CIKK
A védelem szintjének fenntartása
1. A Fél nem mondhat le környezetvédelmi vagy munkaügyi jogszabályairól vagy engedhet eltérést, illetve nem tehet erre vonatkozó ajánlatot a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat érintő módon.
2. A Fél köteles hatékonyan érvényesíteni környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályait folyamatos vagy visszatérő tevékenység vagy annak hiánya útján, amennyiben a hatékony végrehajtás említett elmaradása érintené a Felek közötti kereskedelmet vagy befektetéseket.
12.13. CIKK
Átláthatóság
Valamennyi Fél biztosítja, hogy amennyiben valamely, a környezeti és munkafeltételek védelmét célzó, általánosan alkalmazandó intézkedés érintheti a Felek között a kereskedelmet és a beruházást, az említett intézkedést az említett Fél belső jogának és a Tizenharmadik fejezetnek (Átláthatóság) megfelelően átlátható módon dolgozza ki, vezeti be és kezeli, továbbá kellő figyelemmel és lehetőséget teremtve az érdekelt személyek számára észrevételeik megtételére.
12.14. CIKK
A fenntartható fejlődésre gyakorolt hatás felülvizsgálata
1. A Felek vállalják, hogy közösen vagy függetlenül, a saját részvételi eljárásaikon és intézményeiken keresztül – meglévő gyakorlataikkal összhangban – ellenőrzik, értékelik és felülvizsgálják e megállapodás végrehajtásának a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását.
2. A Felek eszmecserét folytatnak a kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat módszereiről és mutatószámairól.
12.15. CIKK
Intézményi felépítés és ellenőrzési mechanizmus
1. E fejezet végrehajtása érdekében valamennyi Fél kijelöl egy hivatalt saját közigazgatásán belül, amely kapcsolattartó pontként szolgál a másik Fél felé.
2. A Felek létrehoznak egy, a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságot (a továbbiakban: bizottság). A bizottság az egyes Felek vezető közigazgatási tisztségviselőiből áll.
3. A bizottság e megállapodás hatálybalépését követő első két éven belül ül össze, azt követően pedig szükség szerint, hogy áttekintse e fejezet végrehajtását.
4. A bizottság valamennyi ülése nyilvános ülésből is áll, amelyen eszmét cserélnek az érdekelt felekkel az e fejezet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről. A Felek előmozdítják a releváns érdekek, egyebek mellett a munkáltatók, munkavállalók független képviseleti szervei, a környezetvédelmi és üzleti szervezetek, valamint adott esetben egyéb kapcsolódó érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletét.
5. A Felek új konzultációs mechanizmusokat hoznak létre vagy felhasználják a meglévő konzultációs mechanizmusokat, hogy tanácsot kérjenek e fejezet végrehajtásával kapcsolatban a megfelelő hazai érdekelt felektől, például hazai tanácsadó csoportoktól. Az ilyen mechanizmusoknak kiegyensúlyozottan képviselniük kell a gazdaság, a társadalom és a környezetvédelem független érdekelt feleit. Ezek az érdekelt felek lehetnek munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint nem kormányzati szervezetek. Ezen érdekelt felek saját kezdeményezésükre Feleik részére benyújthatják az e fejezet végrehajtásával kapcsolatos észrevételeiket vagy ajánlásaikat.
12.16. CIKK
Kormányzati konzultációk
1. Amennyiben a Felek az e fejezet szerint felmerülő bármely kérdésben nem értenek egyet, akkor kizárólag a 12.16. cikkben (Kormányzati konzultációk) és a 12.17. cikkben (Szakértői testület) foglalt eljárásokhoz folyamodhatnak. A Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és a Tizenötödik fejezet (Közvetítő mechanizmus) nem vonatkozik erre a fejezetre.
2. A Fél a másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérés útján konzultációt kérhet a másik Féltől az (1) bekezdésben említett egyet nem értés esetén. A konzultációt haladéktalanul meg kell kezdeni azt követően, hogy a Fél kézbesítette a konzultációra vonatkozó kérelmét.
3. A Felek mindent megtesznek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében. A Felek figyelembe veszik az ILO, illetve az illetékes többoldalú környezetvédelmi szervezetek vagy testületek tevékenységét, hogy előmozdítsák a Felek és e szervezetek munkája közötti szorosabb együttműködést és összehangoltságot. Adott esetben a Felek kölcsönös megállapodás függvényében e szervezetek vagy testületek, vagy bármely olyan személy vagy szerv véleményét kérhetik, akit vagy amelyet a Felek a kérdéses ügy teljes körű vizsgálatára megfelelőnek tartanak.
4. Ha egy Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy további megvitatást igényel, akkor az adott Fél a másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérelem útján kérheti, hogy hívják össze a bizottságot az ügy megvitatása érdekében. A bizottság haladéktalanul összeül és arra törekszik, hogy az ügyben határozatot hozzon.
5. Adott esetben a bizottság konzultál az érintett érdekelt felekkel.
6. A bizottság által az ügyben hozott határozatot közzé kell tenni, ha a bizottság másként nem határoz.
12.17. CIKK
Szakértői testület
1. Amennyiben egy ügyet a bizottságnak nem sikerül a részére benyújtott, az ügy megvitatása érdekében a bizottság összehívására irányuló kérelem kézhezvételétől számított 120 napon, vagy mindkét Fél által elfogadott hosszabb időtartamon belül a 12.16. cikk (Kormányzati konzultációk) (4) bekezdése értelmében rendezni, úgy a Felek – a másik Fél kapcsolattartó pontjához küldött írásos kérelem útján – kérhetik, hogy szakértői testületet alakítsanak a szóban forgó ügy megvizsgálása érdekében.
2. E megállapodás hatálybalépését követő első ülésén a bizottság létrehozza a szakértői testület eljárási szabályzatát, hivatkozással a 14-A. mellékletben foglalt releváns eljárási szabályzatra. A 14-B. mellékletben foglalt alapelvek e cikkre vonatkoznak.
3. A bizottság az e megállapodás hatálybalépését követő első ülésén létrehozza annak a legalább tizenkettő személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a szakértői testületben szolgálni. E jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a két Fél számára és egy aljegyzék azon személyek számára, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik a szakértői testület elnöki tisztségét tölthetik be. A Felek legalább négy olyan személyre tesznek javaslatot, akik saját aljegyzékükön szakértőként szerepelnek. Az egyes Felek legalább két olyan személyre is javaslatot tesznek, akik mindkét Fél egyetértésével az elnöki aljegyzékre felkerülnek. A bizottság ülésein felülvizsgálja a jegyzéket és biztosítja, hogy azon folyamatosan legalább tizenkét személy szerepel.
4. A (3) bekezdésben említett jegyzék az e fejezetben megnevezett kérdésekben, a munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályokban, illetve a nemzetközi megállapodások keretében felmerülő vitás kérdések rendezése terén szaktudással vagy szakértelemmel rendelkező személyeket tartalmaz. Az említett személyek függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól a szóban forgó üggyel kapcsolatos kérdésekben, illetve nem állnak kapcsolatban Szingapúr vagy valamely uniós tagállam kormányával, illetve az Unióval sem.
5. A szakértői testület három tagú, kivéve, ha a Felek arról eltérően állapodnak meg. A szakértői testület létrehozása iránti kérelemnek a válaszadó Fél általi kézhezvételtől számított 30 napon belül a Felek egyeztetést folytatnak egymással a szakértői testület összetételéről való megállapodás érdekében. Amennyiben a Felek ezen időtartamon belül nem tudnak megállapodni a szakértői testület összetételéről, úgy a (3) bekezdésben említett megfelelő aljegyzékről kölcsönös megállapodás alapján, illetőleg további hét napon belüli kölcsönös megállapodás hiányában sorsolás útján választják ki az elnököt. Mindegyik Fél kiválaszt egy olyan szakértőt, aki a szakértői testület létrehozása iránti kérelemnek a válaszadó Fél általi kézhezvételtől számított 44 napon belül megfelel a (4) bekezdés szerinti követelményeknek. A Felek megállapodhatnak bármely más szakértő kiválasztásában is, aki megfelel a (4) bekezdés szerinti, a szakértői testületben való részvételre vonatkozó követelményeknek. Amennyiben a szakértői testület létrehozására irányuló kérelemnek a válaszadó Fél általi kézhezvételétől számított 44 napon belül nem fejeződik be a szakértői testület összetételének kialakítása, úgy a fennmaradó szakértő(ke)t hét napon belül sorsolás útján választják ki az eljárást nem teljesítő Fél vagy a Felek által javasolt, a (3) bekezdésben említett aljegyzék(ek)en szereplő személyek közül. Amennyiben még nem készült ilyen jegyzék, a szakértőket a Fél vagy mindkét Fél által hivatalosan javasolt személyek közül sorsolás útján választják ki. A szakértői testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három szakértő közül az utolsót kiválasztották.
6. A Feleknek a szakértői testület létrehozásától számított hét napon belüli eltérő megállapodása hiányában a szakértői testület feladatmeghatározása a következő:
„A kereskedelem és fenntartható fejlődés elnevezésű fejezet vonatkozó rendelkezései fényében a szakértői testület létrehozása iránti kérelemben említett ügy megvizsgálása és a 12.17. cikk (Szakértői testület) (8) bekezdésével összhangban jelentés kiadása a kérdés megoldására vonatkozó ajánlások megtételével”.
7. A szakértői testület bármilyen olyan forrásból szerezhet információkat, amelyet megfelelőnek ítél. A 12.3. cikkben (Többoldalú munkaügyi előírások és megállapodások) és a 12.6. cikkben (Többoldalú környezetvédelmi előírások és megállapodások) foglaltaknak megfelelően a többoldalú megállapodások betartásához kapcsolódó kérdésekben a szakértői testületnek tájékoztatást és tanácsot kell kérnie az ILO-tól, illetve a többoldalú környezetvédelmi megállapodás testületeitől. Az e bekezdés szerint kapott információkat ismertetik mindkét Féllel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.
8. A szakértői testület időközi és záró jelentést bocsát ki a Felek részére. E jelentések rögzítik a megállapított tényállást, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokat. A szakértői testület az időközi jelentést legkésőbb a megalakulását követő 90 napon belül bocsátja a Felek rendelkezésére. Bármely Fél írásbeli észrevételeket terjeszthet a szakértői testület elé az időközi jelentésről. Ezen írásbeli észrevételek mérlegelését követően a szakértői testület módosíthatja a jelentést és további vizsgálatokat végezhet, ha úgy tartja megfelelőnek. A szakértői testület a záró jelentést legkésőbb a megalakulását követő 150 napon belül bocsátja a Felek rendelkezésére. Amikor a szakértői testület úgy véli, hogy az e bekezdésben megállapított határidők nem tarthatóak, a szakértői testület elnöke köteles a Feleket írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi vagy a záró jelentés szakértői testület általi kibocsátásának várható időpontját. A szakértői testület a záró jelentést legkésőbb a megalakulását követő 180 napon belül bocsátja ki, kivéve, ha a Felek arról eltérően állapodnak meg. E záró jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, kivéve, ha a Felek eltérően állapodnak meg.
9. A Felek megvitatják a végrehajtandó megfelelő intézkedéseket a szakértői testület jelentésének és ajánlásainak figyelembevételével. Az érintett Fél a 12.15. cikk (Intézményi felépítés és ellenőrzési mechanizmus) (5) bekezdésében említett konzultációs mechanizmusok révén tájékoztatja érdekelt feleit és a másik Felet a tevékenységekről, és a jelentés Feleknek történő benyújtását követő legkésőbb három hónapon belül végrehajtandó intézkedésekről szóló határozatairól. A szakértői testület jelentésének és ajánlásainak nyomon követését a bizottság ellenőrzi. Az érdekelt felek benyújthatják ezzel kapcsolatos észrevételeiket a bizottságnak.
TIZENHARMADIK FEJEZET
ÁTLÁTHATÓSÁG
13.1. CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
|
(a) |
„általánosan alkalmazandó intézkedés”: törvények, rendeletek, bírósági határozatok, eljárások és adminisztratív intézkedések, amelyek hatást gyakorolhatnak az e megállapodás hatálya alá tartozó bármely kérdésre, nem foglalja azonban magában az adott személyre vonatkozó végzést; és |
|
(b) |
„érdekelt személy”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek általánosan alkalmazandó intézkedések alapján jogai vagy kötelezettségei lehetnek. |
13.2. CIKK
Célkitűzések és hatály
1. Felismerve azt, hogy a Felek szabályozási környezete hatással lehet a közöttük folyó kereskedelemre és beruházásokra, a Felek arra törekednek, hogy átlátható és kiszámítható szabályozási környezetet teremtsenek a területükön működő gazdasági szereplők – egyebek mellett a kis- és középvállalkozások – számára.
2. A Felek, megerősítve a WTO-egyezmény szerinti vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, pontosításokat és továbbfejlesztett megállapodásokat fogadnak el az átláthatóság, a konzultáció és az általánosan alkalmazandó intézkedések jobb igazgatása érdekében.
13.3. CIKK
Az általánosan alkalmazandó intézkedésekkel kapcsolatos közzététel
1. Mindegyik Fél biztosítja, hogy az általánosan alkalmazandó intézkedéseket illetően:
|
(a) |
ezen intézkedések megkülönböztetésmentes módon az érdekelt személyek rendelkezésére állnak egy hivatalosan kijelölt médium útján – és ha lehetséges és kivitelezhető, elektronikus úton – olyan módon, hogy ezeket megismerhessék az érdekelt személyek és a másik Fél; |
|
(b) |
az ilyen intézkedések céljára és indokára a lehető legnagyobb mértékben magyarázatot adnak; és |
|
(c) |
kellő időt biztosítanak ezen intézkedések közzététele és hatálybalépése között, kivéve, ha ez a sürgősség miatt nem lehetséges. |
2. Minden Fél köteles:
|
(a) |
arra törekszik, hogy előzetesen közzétegyen minden általánosan alkalmazandó intézkedés elfogadására vagy módosítására irányuló javaslatot, ideértve a javaslat céljára és indokára vonatkozó magyarázatot; |
|
(b) |
észszerű lehetőséget biztosít az érdekelt személyek részére, hogy véleményezhessék az ilyen javasolt intézkedéseket, és különösen, hogy ennek megtételére elegendő idő álljon rendelkezésre; és |
|
(c) |
arra törekszik, hogy figyelembe vegye az érdekelt személyektől származó véleményeket az ilyen javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. |
13.4. CIKK
Tájékoztatás és kapcsolattartó pontok
1. E megállapodás hatékony végrehajtásának és az e megállapodás által érintett bármely kérdésben a Felek között folytatott kommunikáció előmozdítása érdekében a Felek e megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg kapcsolattartó pontot jelölnek ki.
2. Valamely Fél kérésére a másik Fél kapcsolattartó pontja megjelöli az e megállapodás végrehajtására vonatkozó bármely egyedi ügyben illetékes hivatalt vagy tisztviselőt, és szükség esetén támogatást nyújt a kérelmező Féllel folytatott kommunikáció elősegítése érdekében.
3. A Felek létrehozzák vagy fenntartják a másik Fél érdekelt személyeitől érkező tájékoztatás iránti kérelmekre történő válaszadás megfelelő mechanizmusait az általánosan alkalmazandó, javasolt vagy hatályos intézkedésekkel és ezek alkalmazásával kapcsolatban. A tájékoztatás iránti kérelmek kezelhetők az (1) bekezdés szerint létrehozott kapcsolattartó pontok, illetve bármely más megfelelő mechanizmus útján.
4. A Felek elismerik, hogy a (3) bekezdés alapján adott válasz nem szükségképpen meghatározó és jogilag nem szükségképpen kötelező, hanem csak tájékoztatási célokat szolgál, kivéve, ha törvényeik és rendeleteik másképp rendelkeznek.
5. Az e cikk szerinti kérelmek vagy információk az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartó pontokon keresztül jutnak el a másik Félhez.
6. Valamely Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul tájékoztatást ad és válaszol a tényleges vagy javasolt általánosan alkalmazandó intézkedéseket érintő olyan kérdésekre, amelyeket a kérdező Fél az e megállapodás működését érintőnek tart, függetlenül attól, hogy a kérdező Felet korábban tájékoztatták-e az adott intézkedésről.
7. Az egyes Felek megfelelő mechanizmusokat hoznak létre és tartanak fenn, amelyek feladata, hogy az általánosan alkalmazandó intézkedések alkalmazásából eredő, a másik Fél érdekelt feleinek problémáira hatékony megoldást keressenek. Az ilyen eljárásoknak könnyen hozzáférhetőknek, időhöz kötötteknek, eredményorientáltaknak és átláthatóaknak kell lenniük. Nem járhatnak bármely olyan fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárás sérelmével, amelyet a Felek hoznak létre vagy tartanak fenn. Az ilyen eljárások a Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és a Tizenötödik fejezet (Közvetítő mechanizmus) értelmében nem sérthetik a Felek jogait és kötelezettségeit.
8. Az e cikk alapján nyújtott információk nem érintik azt a tényt, hogy az intézkedés összhangban áll-e e megállapodással.
13.5. CIKK
Igazgatási eljárások
Valamennyi általánosan alkalmazandó intézkedés következetes, pártatlan és észszerű módon történő alkalmazása érdekében az ilyen intézkedéseket egyedi esetekben a másik Fél adott személyeire, áruira és szolgáltatásaira alkalmazó valamennyi Fél köteles:
|
(a) |
arra törekedni, hogy az eljárások megindításakor a másik Félnek az eljárások által közvetlenül érintett érdekelt személyei részére eljárásaival összhangban észszerű tájékoztatást adjon, ideértve az eljárások jellegének meghatározását, az eljárások kezdeményezésére szolgáló jogalap megnevezését és a vitatott kérdések általános leírását; |
|
(b) |
az ilyen érdekelt személyek részére észszerű lehetőséget biztosítani arra, hogy bármely végleges közigazgatási cselekményt megelőzően előadhassák az álláspontjukat alátámasztó tényeket és érveket, amennyiben ezt a rendelkezésre álló idő, az eljárások jellege és a közérdek lehetővé teszi; és |
|
(c) |
biztosítani azt, hogy eljárásai jogszabályain alapuljanak és azokkal összhangban legyenek. |
13.6. CIKK
Az igazgatási intézkedések felülvizsgálata
1. Valamennyi Fél – belső jogszabályai függvényében – bírói, kvázi bírói vagy közigazgatási törvényszékeket vagy eljárásokat hoz létre vagy tart fenn az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos igazgatási intézkedések (78) haladéktalan felülvizsgálata és – ha indokolt – kiigazítása érdekében. Ezek a törvényszékek pártatlanok és függetlenek az igazgatási végrehajtással megbízott hivataltól vagy hatóságtól, és nem lehet semmiféle lényeges érdekeltségük az ügy kimenetelében.
2. Valamennyi Fél biztosítja, hogy bármely ilyen törvényszék vagy eljárások során az eljárások felei jogosultak legyenek a következőkre:
|
(a) |
észszerű lehetőség saját álláspontjuk alátámasztására vagy megvédésére; és |
|
(b) |
olyan döntéshozatalra, amely a bizonyítékokon és a feljegyzések benyújtásán, vagy ha a Fél joga előírja, a közigazgatási hatóság által összeállított feljegyzéseken alapul. |
3. Valamennyi Fél biztosítja – az említett Fél joga által biztosított fellebbezésre vagy további felülvizsgálatra figyelemmel – hogy a (2) bekezdésben említett határozatot a szóban forgó igazgatási intézkedés tekintetében illetékes hivatal vagy hatóság hajtsa végre és gyakorlatában alkalmazza.
13.7. CIKK
A szabályozás minősége és teljesítménye, valamint a helyes hivatali magatartás
1. A Felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó szabályozási politikáik terén információk és bevált gyakorlatok cseréje révén együttműködnek a szabályozás minősége és teljesítménye fejlesztésében.
2. A Felek vállalják a helyes hivatali magatartásra vonatkozó elvek betartását és vállalják, hogy együttműködnek ennek közigazgatásaikban az információk és a bevált gyakorlatok cseréje révén történő népszerűsítésében.
13.8. CIKK
Különleges szabályok
E megállapodás egyéb fejezeteiben foglalt, az e fejezet tárgyára vonatkozó különleges szabályok elsőbbséget élveznek az e fejezet rendelkezéseitől való eltérés mértékéig.
TIZENNEGYEDIK FEJEZET
VITARENDEZÉS
A. SZAKASZ
CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY
14.1. CIKK
Célkitűzés
E fejezet célja, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek közötti viták elkerülésére és rendezésére e megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, abból a célból, hogy lehetőség szerint kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen.
14.2. CIKK
Hatály
E fejezet alkalmazandó a Felek közötti bármely, az e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitára, kivéve, ha e megállapodás kifejezetten másképp rendelkezik.
B. SZAKASZ
KONZULTÁCIÓK
14.3. CIKK
Konzultációk
1. A Felek törekednek arra, hogy a 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezések értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármely vitát úgy rendezzenek, hogy jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek abból a célból, hogy kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen.
2. Valamely Fél a másik Félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi a Kereskedelmi Bizottságnak, megjelölve a konzultációra vonatkozó kérelem okait, ideértve a kérdéses intézkedések és a 14.2. cikkben (Hatály) említett alkalmazandó rendelkezések megjelölését, valamint azon okok megjelölését is, amelyek alapján az intézkedéseket az említett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek tartják.
3. A konzultációkra a kérelem beérkezését követő 30 napon belül sort kell keríteni, és a Felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt Fél területén kell lefolytatni. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 60 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek. A konzultációk bizalmasak és nem sérthetik egyik Fél jogait sem a további eljárások során.
4. Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó és adott esetben szezonális árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó – konzultációra a kérelem beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor, a konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül pedig lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek arról eltérően állapodnak meg.
5. Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő tíz napon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a (3), illetve a (4) bekezdésben megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a panasztevő Fél a 14.4. cikknek (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) megfelelően választottbírói testület létrehozását kérheti.
C. SZAKASZ
VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK
A. ALSZAKASZ
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
14.4. CIKK
A választottbírósági eljárás kezdeményezése
1. Amennyiben a Feleknek a 14.3. cikkben (Konzultációk) előírt konzultáció igénybevételével nem sikerült rendezniük egy jogvitát, a panasztevő Fél e cikknek megfelelően kérheti egy választottbírói testület felállítását.
2. A választottbírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani annak a Félnek a részére, amellyel szemben panaszt emelnek, valamint a Kereskedelmi Bizottságnak. A panasztevő Fél kérelmében meghatározza a panasz tárgyát képező intézkedést és egyértelműen ismerteti, hogy az intézkedés miért képezi a 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseknek a panasz számára egyértelműen elégséges jogalapot nyújtó megsértését.
14.5. CIKK
A választottbírói testület létrehozása
1. A választottbírói testület három választottbíróból áll.
2. A választottbírói testület létrehozása iránti, a 14.4. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) (1) bekezdésében említett kérelemnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételtől számított öt napon belül a Felek egyeztetést folytatnak a választottbírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.
3. Ha a Felek a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő tíz napon belül nem jutnak megállapodásra a választottbírói testület elnökét illetően, akkor a (2) bekezdésében említett konzultációk megkezdését követő húsz napon belül a Kereskedelmi Bizottság elnöke vagy megbízottja sorsolás útján kiválaszt egy elnökként szolgáló választottbírót a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (1) bekezdésében említett jegyzékből.
4. Ha a Felek a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő tíz napon belül nem jutnak megállapodásra a választottbírókat illetően:
|
(a) |
valamennyi Fél a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő 15 napon belül kiválaszt a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (2) bekezdése szerint meghatározott jegyzéken szereplő személyekből egy választottbírót, aki nem látja el az elnöki tisztséget; és |
|
(b) |
amennyiben valamely Fél nem tud a (4) bekezdés a) pontja szerint választottbírót kiválasztani, úgy a Kereskedelmi Bizottság elnöke vagy megbízottja a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő 20 napon belül sorsolás útján választ a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (2) bekezdése szerint az említett Fél által javasolt személyek közül választottbírót. |
5. Amennyiben a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (2) bekezdésében meghatározott jegyzék nem készül el a (4) bekezdés szerint megállapított határidőre:
|
(a) |
amennyiben a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (2) bekezdése alapján mindkét Fél javaslatot tett bizonyos személyekre, úgy valamennyi Fél a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő 15 napon belül választhat a javasolt személyek közül egy választottbírót, aki nem látja el az elnöki tisztséget. Amennyiben valamely Fél nem tud választottbírót kiválasztani, úgy őt a Kereskedelmi Bizottság elnöke vagy megbízottja sorsolás útján választja ki azon Fél által javasolt személyek közül, akinek nem sikerült kiválasztania választottbíróját; vagy |
|
(b) |
amennyiben a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (2) bekezdése alapján csak egy Fél tett javaslatot bizonyos személyekre, úgy a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő 15 napon belül valamennyi Fél választhat a javasolt személyek közül egy választottbírót, aki nem látja el az elnöki tisztséget. Amennyiben valamely Fél nem tud választottbírót kiválasztani, a Kereskedelmi Bizottság elnöke vagy megbízottja sorsolás útján választja ki a javasolt személyek közül a választottbírót. |
6. Amennyiben a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (1) bekezdésében meghatározott jegyzék nem készül el a (3) bekezdés szerint megállapított határidőre, az elnököt sorsolás útján a WTO fellebbviteli testületének korábbi tagjai közül választják, aki egyik Félhez tartozó természetes személy sem lehet.
7. A választottbírói testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választottbíró közül az utolsót kiválasztották.
8. A választottbírók leváltására csak a 14-A. melléklet 19–25. szabályaiban meghatározott okokból, az ott szereplő eljárások keretében kerülhet sor.
14.6. CIKK
A sürgősségre vonatkozó előzetes határozat
Amennyiben valamely Fél úgy kívánja, a választottbírói testület a létrehozásától számított tíz napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.
14.7. CIKK
A testület időközi jelentése
1. A választottbírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90 nappal bezárólag időközi jelentést készít a Felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a tényállásról, az e megállapodás vonatkozó rendelkezéseinekk alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Amikor a választottbírói testület úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a Kereskedelmi Bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés kibocsátásának várható időpontját. Az időközi jelentés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozatalának időpontját 120 nappal meghaladóan.
2. Az időközi jelentés közlésétől számított 30 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés meghatározott szempontjait.
3. Sürgős esetekben, ideértve a romlandó árukra vagy adott esetben szezonális árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó eseteket, a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz az időközi jelentésnek az (1) bekezdésben meghatározott időtartam felén belül történő kibocsátása érdekében, és bármelyik Fél írásban kérelmezheti a választottbírói testülettől az időközi jelentés közlésétől számított 15 napon belül az időközi jelentés meghatározott szempontjainak felülvizsgálatát.
4. A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett írásbeli megjegyzések vizsgálatát követően a választottbírói testület módosíthatja a jelentését és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le. A választottbírói testület végleges határozatának megállapításai alapos indokolást tartalmaznak az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvekre, és világos válaszokat adnak a két Fél által megfogalmazott észrevételekre.
14.8. CIKK
A választottbírói testület döntése
1. A választottbírói testület a választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 150 napon belül értesíti döntéséről a Feleket és a Kereskedelmi Bizottságot. Amikor a testület úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a Kereskedelmi Bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és a döntés kibocsátásának várható időpontját. A döntés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozatalának időpontját 180 nappal meghaladóan.
2. Sürgős esetekben, ideértve a romlandó árukra vagy adott esetben szezonális árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó eseteket, a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz a döntésének a létrehozatala időpontját követő 75 napon belüli kibocsátása érdekében. A döntés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozatalának időpontját 90 nappal meghaladóan.
B. ALSZAKASZ
TELJESÍTÉS
14.9. CIKK
A választottbírói testület döntésének teljesítése
A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy jóhiszeműen teljesítsék a választottbírói testület döntésében foglaltakat, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a döntésben foglaltak teljesítéséhez szükséges határidőről.
14.10. CIKK
A választottbírói testület döntése teljesítésének észszerű időtartama
1. A bepanaszolt Fél a választottbírói testület döntéséről a Feleknek küldött értesítés kézhezvételétől számított legkésőbb 30 napon belül köteles a panasztevő Felet és a Kereskedelmi Bizottságot tájékoztatni arról az időtartamról (a továbbiakban: észszerű határidő), amelyre szüksége lesz a választottbírói testület döntésében foglaltak teljesítéséhez, ha az azonnali teljesítés nem lehetséges.
2. Amennyiben a Felek nem egyeznek meg a választottbírói testület döntésének teljesítéséhez szükséges észszerű határidőről, a panasztevő Fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet az észszerű határidő meghatározására. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és a Kereskedelmi Bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. Az eredeti választottbírói testület a kérés benyújtásának időpontjától számított 20 napon belül értesíti döntéséről a Feleket és a Kereskedelmi Bizottságot.
3. Amennyiben az eredeti választottbírói testület bármely tagja már nem elérhető, a 14.5. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárást kell alkalmazni. A döntés kibocsátásának határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 35 nap.
4. A bepanaszolt Fél köteles legalább egy hónappal az észszerű időtartam lejártát megelőzően a panaszos Felet írásban tájékoztatni arról, hogyan milyen előrelépéseket tett a választottbírói testület döntésének teljesítése tekintetében.
5. Az észszerű határidő a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.
14.11. CIKK
A választottbírói testület döntésének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata
1. Az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, értesíti a másik Felet és a Kereskedelmi Bizottságot az észszerű időtartam vége előtt azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének teljesítése érdekében hozott.
2. Abban az esetben, ha a Felek között vita támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamely intézkedés meglétével vagy az ilyen intézkedések 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban, a panasztevő Fél írásban kikérheti az eredeti választottbírói testület döntését a kérdésben. Az említett kérelemben meg kell határozni az érintett konkrét intézkedést, valamint a 14.2. cikkben (Hatály) említett azon rendelkezéseket, amelyekkel a panaszos Fél szerint az intézkedés nem összeegyeztethető, elegendő részletezettséggel ahhoz, hogy a panasz jogalapját világosan bemutassák. Az említett kérelemben továbbá ki kell fejteni, hogy a szóban forgó intézkedés miként nem egyeztethető össze a 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel. Az eredeti választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül közli döntését.
3. Amennyiben az eredeti választottbírói testület bármely tagja már nem elérhető, a 14.5. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárást kell alkalmazni. A határozat kibocsátásának határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.
14.12. CIKK
Ideiglenes jogorvoslatok a választottbírói testület döntése teljesítésének elmulasztása esetén
1. Amennyiben a bepanaszolt Fél elmulasztja közölni a választottbírói testület döntésének teljesítése érdekében hozott intézkedéseket az észszerű időtartam lejárta előtt, illetve ha a választottbírói testület megállapítja, hogy a teljesítés érdekében nem születtek ilyen intézkedések, vagy a 14.11. cikk (A választottbírói testület döntésének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) (1) bekezdése alapján közölt intézkedés nem egyeztethető össze az említett Félre a 14.2. cikk (Hatály) rendelkezései alapján háruló kötelezettségekkel, akkor a bepanaszolt Fél konzultációt kezd a panaszos Féllel, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodást dolgozzanak ki a kártérítésről.
2. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni a kártérítésről az észszerű időtartam végétől számított 30 napon belül, illetve a választottbírói testületnek a 14.11. cikk (A választottbírói testület döntésének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) szerinti arra vonatkozó döntésének kibocsátásától számított 30 napon belül, hogy nem születtek a választottbírói testület döntését teljesítő intézkedések, illetve az említett döntést teljesítő intézkedés összeegyeztethetetlen a 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel, a panaszos Fél – a bepanaszolt Felet és a Kereskedelmi Bizottságot értesítve – jogosult felfüggeszteni a 14.2. cikkben (Hatály) említett bármely rendelkezésből fakadó kötelezettségeit a sérelem által okozott érvénytelenséggel vagy károkozással egyenértékű szinten. Az értesítésben meg kell határozni a panaszos Fél által felfüggeszteni kívánt kötelezettségek szintjét. A panaszos Fél az értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított tíz nap elteltét követő bármely időpontban megkezdheti a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a (3) bekezdés szerint választottbírósági eljárást kérelmezett.
3. Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott lehetetlenülése vagy a hibás teljesítés mértékével, írásban kikérheti az eredeti választottbírói testület döntését. Ezt a kérelmet a (2) bekezdésben említett tíznapos időszak lejártát megelőzően kell a panaszos Félnek és a Kereskedelmi Bizottságnak elküldeni. Az eredeti választottbírói testület – indokolt esetben szakértők véleményének kikérését követően – a kérelem benyújtását követő 30 napon belül közli a Felekkel és a Kereskedelmi Bizottsággal a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntését. Az eredeti választottbírói testület döntésének közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választottbírói testület döntésének.
4. Amennyiben az eredeti választottbírói testület bármely tagja már nem elérhető, a 14.5. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárást kell alkalmazni. A döntés kibocsátásának határideje a (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 nap.
5. A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes és nem alkalmazható az alábbiakat követően:
|
(a) |
a Felek a 14.15. cikk (Kölcsönösen elfogadott megoldás) értelmében kölcsönösen elfogadtak egy megoldást; vagy |
|
(b) |
a Felek megállapodtak arról, hogy a 14.13. cikk (A választottbírói testület döntésének teljesítése céljából, a kötelezettségek felfüggesztését követően hozott intézkedések felülvizsgálata) (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés szerint a bepanaszolt Fél megfelel-e a 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseknek; vagy |
|
(c) |
a Felek visszavonták vagy módosították a 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek ítélt intézkedést annak érdekében, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, a 14.13. cikk (A választottbírói testület döntésének teljesítése céljából, a kötelezettségek felfüggesztését követően hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdésében foglaltak szerint. |
14.13. CIKK
A választottbírói testület döntésének teljesítése céljából, a kötelezettségek felfüggesztését követően hozott intézkedések felülvizsgálata
1. Az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, értesíti a másik Felet és a Kereskedelmi Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének teljesítése érdekében hozott, és kérelmezi a kötelezettségek panaszos Fél által alkalmazott felfüggesztésének megszüntetését.
2. Amennyiben a Felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg arról, hogy a bejelentett intézkedés szerint a bepanaszolt Fél megfelel-e a 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseknek, a panaszos Fél írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és a Kereskedelmi Bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választottbírói testület döntésének a kérelem benyújtásának napjától számított 45 napon belül értesíteni kell a Feleket és a Kereskedelmi Bizottságot. Ha a választottbírói testület úgy dönt, hogy a teljesítés érdekében hozott valamely intézkedés összhangban áll a 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel, akkor a kötelezettségek felfüggesztését meg kell szüntetni.
C. ALSZAKASZ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
14.14. CIKK
A választottbírósági eljárás felfüggesztése és befejezése
1. A választottbírói testület mindkét Fél írásbeli kérésére a Felek által megállapított, tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A választottbírói testület a megállapított időtartam lejártakor a panaszos Fél írásbeli kérésére vagy a megállapított időtartam lejártát megelőzően mindkét Fél írásbeli kérésére folytatja munkáját. Amennyiben a panaszos Fél a megállapított időtartam lejárta előtt nem kérelmezi a választottbírói testület munkájának folytatását, az e szakasz szerint kezdeményezett vitarendezési eljárás lezártnak tekintendő. A 14.21. cikkre (Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel) figyelemmel a választottbírói testület munkájának felfüggesztése és lezárása nem sérti a Felek jogait más eljárásokban.
2. A Felek írásban bármikor megállapodhatnak abban, hogy lezárják az e szakasz szerint kezdeményezett vitarendezési eljárást.
14.15. CIKK
Kölcsönösen elfogadott megoldás
A Felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást találhatnak az e fejezet szerinti jogvitában. A Felek bármilyen ily módon elfogadott megoldásról értesítik a Kereskedelmi Bizottságot és a választottbírói testületet. Amennyiben a megoldás bármely Fél vonatkozó belső eljárásai szerint jóváhagyást igényel, az értesítésnek említenie kell e követelményt és az e szakasz szerint kezdeményezett vitarendezési eljárást fel kell függeszteni. A vitarendezési eljárás lezárul, amennyiben nincs szükség jóváhagyásra, illetve bármely belső eljárás lezárultáról történő értesítést követően.
14.16. CIKK
Eljárási szabályzat
1. Az e fejezet szerinti vitarendezési eljárásra a 14-A. mellékletet kell alkalmazni.
2. A 14-A. melléklettel összhangban a választottbírói testület minden ülése nyilvános.
14.17. CIKK
Az információ benyújtása
1. Az egyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére a választottbírói testület bármilyen olyan forrásból szerezhet információkat, beleértve a jogvitában érintett Feleket is, amelyet a választottbírósági eljárásokat illetően szükségesnek ítél. A választottbírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választottbírói testület konzultál a Felekkel. Az ily módon kapott információkat ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.
2. A Felek érdekelt természetes és jogi személyei jogosultak önzetlen tanácsadói (amicus curiae) leveleket küldeni a választottbírói testületnek a 14-A. melléklettel összhangban.
14.18. CIKK
Értelmezési szabályok
A választottbírói testület a 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben foglalt rendelkezéseket is beleértve. Amennyiben egy e megállapodás szerinti kötelezettség megegyezik a WTO-megállapodás szerinti kötelezettséggel, a választottbírói testület figyelembe vesz minden olyan értelmezést, amely összhangban áll a WTO Vitarendezési Testülete (a továbbiakban: a DSB) döntéseiben foglalt bármely vonatkozó értelmezéssel. A választottbírói testület döntései nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 14.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.
14.19. CIKK
A választottbírói testület határozatai és döntései
1. A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy határozatait konszenzussal hozza meg. Mindazonáltal amennyiben egy határozat nem hozható meg konszenzussal, az ügyben többségi szavazással kell határozni.
2. A választottbírói testület minden döntése kötelező a Felekre nézve, és a döntésből eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. A döntés rögzíti a megállapított tényállást, a 14.2. cikkben (Hatály) említett megfelelő rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. A Kereskedelmi Bizottságnak a választottbírói testület döntéseit teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve, ha valamely Fél által megjelölt információk bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.
D. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
14.20. CIKK
A választottbírók névjegyzékei
1. A Felek e megállapodás hatálybalépésekor összeállítanak egy legalább öt olyan személyből álló jegyzéket, akik vállalják, hogy a 14.5. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) említett választottbírói testület elnökeként járnak el, továbbá alkalmasak erre.
2. A Kereskedelmi Bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követően hat hónappal létrehozza annak a legalább tíz személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek választottbíróként szolgálni. Valamennyi Fél e megállapodás hatálybalépésekor legalább öt, választottbíróként szolgáló személyre tesz javaslatot.
3. A Kereskedelmi Bizottság biztosítani fogja, hogy fenntartják a választottbírói testület elnökeként vagy választottbíróként szolgáló személyeknek az (1) és (2) bekezdés szerint létrehozott jegyzékét.
4. A választottbírók szakértelemmel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek a jog, a nemzetközi kereskedelem vagy a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokból eredő viták rendezése terén. A választottbírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem állnak kapcsolatban egyik Fél kormányával sem, továbbá eleget tesznek a 14-B. mellékletben foglaltaknak.
14.21. CIKK
Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel
1. Az e fejezet vitarendezési rendelkezéseinek igénybevétele nem sérti a WTO keretében tett intézkedéseket, ideértve a vitarendezési eljárásokat is.
2. Az (1) bekezdés ellenére, amennyiben az egyik Fél egy adott intézkedés tekintetében vitarendezési eljárást kezdeményezett vagy e fejezet, vagy pedig a WTO-egyezmény alapján, akkor más fórumon nem kezdeményezhet vitarendezési eljárást ugyanarról az intézkedésről, amíg az első eljárás be nem fejeződött. Továbbá egyik Fél sem kezdeményezhet mind e fejezet, mind a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárást, kivéve, ha a két megállapodás szerinti alapvetően különböző kötelezettségek képezik a vita tárgyát, vagy kivéve, ha a kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni, feltéve, hogy a fórum nem a vitában álló Fél gondosságának hiánya miatt nem tudott állást foglalni.
3. A (2) bekezdés alkalmazásában
|
(a) |
a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás 6. cikke szerinti testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a vitarendezési testület elfogadja a választottbírói testület és adott esetben a fellebbviteli testület jelentését a vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodás 16. cikke és 17. cikkének (14) bekezdése szerint; és |
|
(b) |
az e fejezet szerinti vitarendezési eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a 14.4. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) (1) bekezdése szerinti választottbírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a választottbírói testület a 14.8. cikk (A választottbírói testület határozata) (2) bekezdése szerint kibocsátja határozatát a Feleknek és a Kereskedelmi Bizottságnak, illetve amikor a Felek a 14.15. cikk (Kölcsönösen elfogadott megoldás) szerint kölcsönösen elfogadott megoldást találnak. |
4. E fejezet egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél végrehajtsa a DSB által engedélyezett kötelezettségek felfüggesztését. A WTO-egyezményre annak megakadályozása érdekében nem lehet hivatkozni, hogy egy Fél felfüggessze az e fejezet szerinti kötelezettségeit.
14.22. CIKK
Határidők
1. Az e fejezetben meghatározott valamennyi határidő, beleértve a választottbírói testületek számára a döntéseik közlésére meghatározott határidőket is – eltérő rendelkezés hiányában – naptári napban számolandó, azon cselekmények vagy tények napját követő naptól számítva, amelyekre hivatkoznak.
2. Az e fejezetben említett valamennyi határidő a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
14.23. CIKK
A fejezet felülvizsgálata és módosítása
A Felek a Kereskedelmi Bizottságban hozott határozattal módosíthatják ezt a fejezetet és a 14-A. és 14-B. mellékletet.
TIZENÖTÖDIK FEJEZET
KÖZVETÍTŐ MECHANIZMUS
15.1. CIKK
Célkitűzés és hatály
1. E fejezet célja annak megkönnyítése, hogy közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a Felek között.
2. E fejezet e megállapodás hatálya alá tartozó bármely, a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat kedvezőtlenül érintő intézkedésre alkalmazandó, kivéve, ha e fejezet másként nem rendelkezik.
A. SZAKASZ
A KÖZVETÍTŐ MECHANIZMUS SZERINTI ELJÁRÁS
15.2. CIKK
Információkérés
1. A közvetítői eljárás kezdeményezését megelőzően bármikor bármely Fél írásban információt kérhet a másik Féltől a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat kedvezőtlenül érintő intézkedésre vonatkozóan. Az információszolgáltatásra felkért Félnek 20 napon belül írásbeli választ kell adnia.
2. Amennyiben a válaszadó Fél úgy véli, hogy nem áll módjában 20 napon belül válaszolni, tájékoztatja a kérelmező Felet arról, hogy miért nem áll módjában e határidőn belül válaszolni, valamint arról a legrövidebb becsült időtartamról, amely alatt módjában áll válaszolni.
15.3. CIKK
Az eljárás megindítása
1. Bármely Fél bármikor kérelmezheti, hogy a Felek közvetítői eljárást kezdjenek. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik Féllel. A kérelem kellően részletes ahhoz, hogy világosan bemutassa a kérelmező Fél számára problémát okozó pontokat, és:
|
(a) |
azonosítja a kérdéses konkrét intézkedést; |
|
(b) |
megnevezi azokat a feltételezett hátrányos hatásokat, amelyekkel a kérelmező Fél szerint az intézkedés a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházásokat érinti; és |
|
(c) |
kifejti, hogy a kérelmező Fél szerint az említett kapcsolatok hogyan kötődnek az intézkedéshez. |
2. Ezt a kérelmet a címzett Fél jóhiszeműen mérlegeli, és a kézhezvételétől számított tíz napon belül a kérelem elfogadásával vagy elutasításával írásos választ ad rá.
15.4. CIKK
A közvetítő kiválasztása
1. A Felek törekednek arra, hogy legkésőbb a 15.3. cikk (Az eljárás megindítása) (2) bekezdésében említett kérelemre adott válasz kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.
2. Amennyiben a megállapított határidőn belül a Felek nem tudnak megállapodni a közvetítő személyében, bármely Fél felkérheti a Kereskedelmi Bizottság elnökét, illetve az általa meghatalmazott személyt, hogy a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (2) bekezdése szerint felállított névjegyzékből sorshúzás útján válassza ki a közvetítőt. A sorshúzás idején mindkét Fél képviselői jelen lehetnek.
3. A (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül a Kereskedelmi Bizottság elnöke vagy megbízottja kiválasztja a közvetítőt.
4. A közvetítő egyik Fél állampolgára sem lehet, kivéve, ha a Felek arról eltérően állapodnak meg.
5. A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti a Feleket abban, hogy tisztázzák az intézkedést és annak a kereskedelemre és a beruházásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásait, valamint kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak. A 14-B. melléklet értelemszerűen a közvetítőkre alkalmazandó. A 14-A. melléklet 4–9. és 46–49. pontjai is értelemszerűen alkalmazandók.
15.5. CIKK
A közvetítői eljárás szabályai
1. A közvetítő kinevezését követő 10 napon belül a közvetítő eljárást kezdeményező Fél írásban benyújtja a közvetítőnek és a másik Félnek a probléma részletes írásbeli ismertetését, leírva különösen a szóban forgó intézkedés működését és annak a kereskedelemre és a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A probléma ismertetésének megküldését követő 20 napon belül a másik Fél írásban észrevételeket tehet a probléma leírásával kapcsolatban. Valamennyi Fél minden olyan információt megadhat problémaismertetésében vagy észrevételeiben, amelyet lényegesnek vél.
2. A közvetítő dönthet az érintett intézkedés és annak a kereskedelemre és a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak tisztázására vonatkozó legmegfelelőbb módról. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől segítséget kérhet, illetve konzultálhat velük, valamint a Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől kért segítséget, illetve a velük történő konzultációt megelőzően azonban konzultálnia kell a Felekkel.
3. A közvetítő tanácsot nyújthat és megoldást javasolhat a Felek számára mérlegelésre, melyek a javasolt megoldást elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve eltérő megoldásban is megegyezhetnek. A közvetítő tanácsa, illetve megjegyzései azonban nem vonatkozhatnak az intézkedésnek e megállapodással való összeegyeztethetőségére.
4. A közvetítői eljárást annak a Félnek a területén kell lefolytatni, amelyhez a kérelmet intézték, vagy kölcsönös megegyezés alapján bármilyen más helyen vagy módon.
5. A Felek törekednek arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a Felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg, különösen akkor, ha az intézkedés romlandó árukra vonatkozik.
6. A megoldás elfogadására a Kereskedelmi Bizottság határozatával kerülhet sor. Az így elfogadott megoldást bármely Fél a szükséges belső eljárásainak lezárulásától teheti függővé. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat azonban nem tartalmazhat olyan információt, melyet egy Fél bizalmasként jelölt meg.
7. A közvetítői eljárás befejeződik:
|
(a) |
a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, amely esetben a közvetítői eljárás az elfogadás időpontjában fejeződik be; |
|
(b) |
a Felek kölcsönös megállapodásával az eljárás bármelyik szakaszában, amely esetben a közvetítői eljárás az említett megállapodás napján fejeződik be; |
|
(c) |
a közvetítőnek a Felekkel való konzultációt követően tett, arra vonatkozó írásos nyilatkozatával, hogy a közvetítésre irányuló további erőfeszítések nem vezetnek eredményre, amely esetben a közvetítői eljárás az említett nyilatkozat időpontjában fejeződik be; vagy |
|
(d) |
valamely Fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolt minden tanácsadói véleményt és a közvetítő minden javaslatát, amely esetben a közvetítői eljárás az említett nyilatkozattétel időpontjában fejeződik be. |
B. SZAKASZ
VÉGREHAJTÁS
15.6. CIKK
A kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása
1. Amennyiben a Felek megállapodtak egy megoldásban, mindkét Fél a megállapodott időtartamon belül megtesz minden olyan intézkedést, amely a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges.
2. A végrehajtó Fél írásban tájékoztatja a másik Felet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.
3. A Felek kérésére a közvetítő a Felek rendelkezésére bocsát egy tényszerű írásbeli jelentéstervezetet, amelyben röviden összefoglalja az alábbiakat: (i) ezen eljárásokban a szóban forgó intézkedés; (ii) az alkalmazott eljárások; és (iii) ezen eljárások végeredményeként kölcsönösen elfogadott megoldás, ideértve a lehetséges időközi megoldásokat is. A közvetítő 15 napot biztosít a Feleknek a jelentéstervezet észrevételezésére. A közvetítő a Felek említett határidőn belül benyújtott észrevételeinek mérlegelését követően 15 napon belül tényszerű írásbeli zárójelentést nyújt be a Feleknek. A tényszerű írásbeli zárójelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.
C. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
15.7. CIKK
Kapcsolat a vitarendezéssel
1. A közvetítő eljárás nem sérti a Feleknek a Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) szerinti jogait és kötelességeit.
2. A közvetítő eljárásnak nem célja, hogy e megállapodás vagy bármilyen más megállapodás szerinti vitarendezési eljárás alapjául szolgáljon. Ilyen vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és a választottbírói testület sem veheti figyelembe az alábbiakat:
|
(a) |
valamely Fél által a közvetítői eljárás során elfoglalt álláspontok; |
|
(b) |
az a tény, hogy valamely Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy |
|
(c) |
a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok. |
3. A Felek eltérő megállapodásának hiányában és a 15.5. cikk (A közvetítői eljárás szabályai) (6) bekezdésének sérelme nélkül a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve az adott tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Azonban bármely Fél nyilvánosságra hozhatja azt a tényt, hogy közvetítésre kerül sor.
15.8. CIKK
Határidők
Az e fejezetben említett valamennyi határidő a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
15.9. CIKK
Költségek
1. A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét Fél a saját kiadásait viseli.
2. A Felek egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítő díjazását és kiadásait is. A közvetítő díjazásának összhangban kell lennie a 14-A. melléklet 10. b) pontjában meghatározottakkal.
15.10. CIKK
Felülvizsgálat
A megállapodás hatálybalépése után öt évvel a Felek konzultálnak egymással arról, hogy – a közvetítői eljárás alkalmazása kapcsán szerzett tapasztalataiknak és a WTO kereteiben egy megfelelő mechanizmus kialakításának fényében – szükséges-e a közvetítő eljárás módosítása.
TIZENHATODIK FEJEZET
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16.1. CIKK
Kereskedelmi Bizottság
1. A Felek létrehozzák a Kereskedelmi Bizottságot, amely a Felek képviselőiből áll.
2. A Kereskedelmi Bizottság kétévente egyszer, az Unióban és Szingapúrban felváltva, vagy indokolatlan késedelem nélkül bármelyik Fél kérésére ülésezik. A Kereskedelmi Bizottság társelnöki tisztét az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja és a szingapúri kereskedelmi és ipari miniszter – vagy meghatalmazottaik – látják el. A Kereskedelmi Bizottság dönt az ülésezési rendjéről és meghatározza napirendjét.
3. A Kereskedelmi Bizottság:
|
(a) |
biztosítja e megállapodás megfelelő alkalmazását; |
|
(b) |
felügyeli és elősegíti e megállapodás végrehajtását és alkalmazását, és előmozdítja általános célkitűzéseit; |
|
(c) |
felügyeli valamennyi szakbizottság, munkacsoport és az e megállapodás alapján létrehozott más testületek munkáját; |
|
(d) |
megvizsgálja a Felek közötti kereskedelmi kapcsolatok további javításának lehetőségeit; |
|
(e) |
a Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és a Tizenötödik fejezet (Közvetítő mechanizmus) sérelme nélkül megfelelő módokat keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken felmerülő esetleges problémák megoldására, vagy az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták megoldására; és |
|
(f) |
megvizsgál minden egyéb, e megállapodás hatálya alá tartozó területtel kapcsolatos kérdést. |
4. A Kereskedelmi Bizottság:
|
(a) |
határozhat szakbizottságok létrehozásáról vagy megszüntetéséről, felelősségi körökkel való megbízásról, kivéve, hogy a jogilag kötelező érvényű határozatok vagy módosítások elfogadására vonatkozóan a szakbizottságoknak biztosított hatáskörök csak a 16.5. cikkben (Módosítások) meghatározott módosításokra vonatkozó eljárások értelmében módosíthatók; |
|
(b) |
kommunikációt folytathat valamennyi érdekelt féllel, így a magánszektor és a civil társadalom szervezeteivel is; |
|
(c) |
megvizsgálja e megállapodás módosítási lehetőségeit vagy az ebben a megállapodásban kifejezetten meghatározott esetekben módosítja a megállapodás rendelkezéseit; |
|
(d) |
értelmezéseket fogadhat el e megállapodás rendelkezéseit illetően, amelyek a Felekre és az e megállapodás szerint létrehozott valamennyi testületre nézve kötelező érvényűek, ideértve a Tizennegyedik fejezetben (Vitarendezés) említett választottbírói testületeket; |
|
(e) |
határozatokat fogadhat el vagy ajánlásokat tehet az ebben a megállapodásban foglaltak szerint; |
|
(f) |
elfogadja saját eljárási szabályzatát; és |
|
(g) |
a Felek megállapodása szerint feladatkörének ellátása során egyéb intézkedéseket tehet. |
5. A Kereskedelmi Bizottság tájékoztatja a partnerségi és együttműködési megállapodás keretében felállított vegyes bizottságot a vegyes bizottság rendszeres ülésein a Kereskedelmi Bizottság és adott esetben szakbizottságainak tevékenységeiről.
6. Az átláthatóság és a nyíltság fontosságát elismerve a Felek megerősítik kapcsolódó gyakorlataikat a közvélemény figyelembevétele terén annak érdekében, hogy e megállapodás végrehajtásába a szempontok széles körét bevonják.
16.2. CIKK
Szakbizottságok
1. A Kereskedelmi Bizottság felügyelete mellett a következő szakbizottságok jönnek létre:
|
(a) |
Árukereskedelmi Bizottság; |
|
(b) |
állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság (az SPS-bizottság); |
|
(c) |
Vámügyi Bizottság; és |
|
(d) |
a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottság. |
2. A szakbizottságok összetétele, jogai, feladatai és adott esetben azok működése e megállapodás vonatkozó rendelkezéseiben vagy a Kereskedelmi Bizottság által kerülnek meghatározásra.
3. Ha ez a megállapodás másként nem rendelkezik, a szakbizottságok szokásosan kétévente egyszer ülnek össze megfelelő szinten, felváltva az Unióban vagy Szingapúrban, illetve indokolatlan késedelem nélkül bármely Fél vagy a Kereskedelmi Bizottság kérésére. Társelnöki tisztüket a Felek képviselői látják el. A szakbizottságok döntenek ülésezési rendjükről, és meghatározzák napirendjüket.
4. A szakbizottságok az üléseik előtt kellő időben tájékoztatják a Kereskedelmi Bizottságot az ülésezési rendjükről és napirendjükről. A szakbizottságok a Kereskedelmi Bizottság minden rendes ülésén jelentést tesznek a Kereskedelmi Bizottságnak a tevékenységükről. Szakbizottság létrehozatala vagy fennállása nem akadályozhatja meg egyik Felet sem abban, hogy bármely kérdéssel közvetlenül a Kereskedelmi Bizottsághoz forduljon.
16.3. CIKK
A WTO-jogszabályok változása
Amennyiben módosul a WTO-egyezmény bármely, a Felek által e megállapodásba belefoglalt rendelkezése, a Felek szükség esetén a Kereskedelmi Bizottságon keresztül konzultálnak egymással abból a célból, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. Ilyen felülvizsgálat eredményeként a Felek – a Kereskedelmi Bizottság határozatával – megfelelően módosíthatják e megállapodást.
16.4. CIKK
Döntéshozatal
1. A Felek az e megállapodásban meghatározottak szerint határozatot hozhatnak a Kereskedelmi Bizottságban vagy bármely szakbizottságban. Az ilyen bizottságban hozott határozatok kötelező erejűek a Felekre nézve, akik megteszik az említett határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
2. A Kereskedelmi Bizottság és a szakbizottságok az e megállapodásban előírt rendelkezések szerint megfelelő ajánlásokat tehetnek.
3. A Kereskedelmi Bizottság és a szakbizottságok a határozataikat és az ajánlásaikat a Felek közötti megegyezés útján hozzák meg.
16.5. CIKK
Módosítások
1. A Felek megállapodhatnak e megállapodás módosításáról. Az e megállapodás módosításai azt követően lépnek hatályba, hogy a Felek írásbeli jegyzéket cseréltek arról, hogy a módosítás eszközében meghatározottak szerint teljesítették a vonatkozó jogi követelményeket és eljárásokat.
2. Az (1) bekezdés ellenére, a Felek a Kereskedelmi Bizottságban vagy valamely szakbizottságban határozatot fogadhatnak el e megállapodás módosítására vonatkozóan, amennyiben e megállapodásban foglaltak így írják elő.
16.6. CIKK
Adózás
1. E megállapodás csak annyiban vonatkozik az adóintézkedésekre, amennyiben alkalmazása szükséges a megállapodás rendelkezéseinek hatályosulásához.
2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti a valamely, az Unió és Szingapúr, vagy az Unió valamely tagállama és Szingapúr között létrejött adózási egyezmény alapján az Unióra vagy valamely tagállamára, vagy Szingapúrra háruló jogokat és kötelezettségeket. E megállapodás vagy valamely ilyen egyezmény összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az említett egyezmény élvez elsőbbséget. Az Unió és Szingapúr, vagy az Unió valamely tagállama és Szingapúr között létrejött adózási egyezmény esetén kizárólag az egyezmény szerinti illetékes hatóságok felelősek annak meghatározásáért, hogy fennáll-e bármilyen összeegyeztethetetlenség e megállapodás és az adott egyezmény között.
3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket olyan adóintézkedések elfogadásában vagy fenntartásában, amelyek észszerű kritériumok alapján tesznek különbséget az adóalanyok, mint például az elsősorban lakóhelyüket vagy tőkebefektetésük helyét illetően eltérő helyzetben lévő adóalanyok között (79).
4. E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná az adók elkerülését és az adócsalást célzó intézkedések elfogadását vagy fenntartását a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy más adózási szabályozások, illetve belföldi pénzügyi szabályozás alapján.
|
5. |
|
16.7. CIKK
Folyó fizetési mérleg és tőkemozgások
1. A Felek a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának VIII. cikke rendelkezéseivel összhangban engedélyeznek bármilyen, folyó fizetési mérleg folyószámláról szabadon átváltható valutában (80) történő, Felek közötti fizetést és átutalást az e megállapodás hatálya alá tartozó tranzakciók tekintetében.
2. A hosszú távú befektetés stabil és biztonságos keretei támogatásának céljából a Felek konzultálnak egymással az e megállapodás hatálya alá tartozó, egymás közötti tőkemozgás elősegítése érdekében, különösen a tőkeszámlák és a pénzügyi számlák fokozatos liberalizálása tekintetében.
16.8. CIKK
Állami befektetési alapok
Valamennyi Fél arra ösztönzi állami befektetési alapjait, hogy tartsák tiszteletben az ún. santiagói elveket (általánosan elfogadott elvek és gyakorlatok).
16.9. CIKK
A fizetési mérleg védelmében hozott korlátozások
1. Amennyiben bármelyik Félnek súlyos nehézségei vannak a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatban, illetve ennek veszélye fenyeget, korlátozó intézkedéseket fogadhat el és tarthat fenn a tőkemozgásokkal, az árukereskedelemhez kapcsolódó kifizetésekkel és átutalásokkal, szolgáltatásokkal és letelepedéssel kapcsolatban.
2. A Felek törekednek arra, hogy elkerüljék az (1) bekezdésben említett korlátozó intézkedések alkalmazását. Az e cikk szerint elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedések nem megkülönböztetőek és korlátozott időtartamúak, továbbá nem haladják meg azt a mértéket, ami a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek kezeléséhez szükséges. Az említett intézkedések összhangban vannak a WTO-egyezménnyel megállapított feltételekkel, és adott esetben összeegyeztethetők a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával.
3. Minden Fél, amelyik korlátozó intézkedéseket tart fenn vagy fogadott el, illetve az említett intézkedéseket érintő módosításokat fogad el, haladéktalanul értesíti azokról a másik Felet.
4. Korlátozások elfogadása vagy fenntartása esetén, haladéktalanul konzultációt kell tartani a Kereskedelmi Bizottságban. E konzultáció értékeli az érintett Fél fizetési mérlegének helyzetét és az e cikk alapján elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedéseket, figyelembe véve többek között az olyan tényezőket, mint:
|
(a) |
a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek természete és mértéke; |
|
(b) |
a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; vagy |
|
(c) |
a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések. |
A konzultáció során foglalkoznak azzal, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e az (1) és (2) bekezdésnek. A Felek elfogadják a külföldi deviza- és monetáris tartalékokra, illetve a fizetési mérlegre vonatkozó, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által beterjesztett statisztikai és egyéb adatokat, és a Kereskedelmi Bizottság következtetéseinek alapjául a Valutaalapnak az érintett Fél fizetésimérleg- és külső pénzügyi helyzetéről szóló értékelése szolgál.
16.10. CIKK
Tőkemozgásokkal és kifizetésekkel kapcsolatos ideiglenes védintézkedések
1. Amennyiben egy Fél kivételes körülmények között a gazdasági és monetáris politikájának vagy árfolyampolitikájának működését érintő súlyos nehézségekkel, vagy ezek bekövetkeztének fenyegető lehetőségével néz szembe, az említett Fél ideiglenes védintézkedéseket hozhat a tőkemozgások, a kifizetések vagy átutalások tekintetében. Az ilyen intézkedéseknek feltétlenül szükségeseknek kell lenniük, és időtartamuk semmilyen esetben sem haladja meg a hat hónapot (81), valamint nem szolgálhatnak a megállapodás valamely Fele és egy harmadik ország közötti hasonló helyzetben való önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetés eszközéül.
2. A védintézkedéseket elfogadó Fél haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet, és a lehető legkorábban bemutatja az intézkedések megszüntetésére vonatkozó ütemezést.
16.11. CIKK
Biztonsági kivételek
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:
|
(a) |
megkövetelné bármelyik Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítél; |
|
(b) |
bármely Fél számára megtiltaná az olyan fellépést, amelyet az alapvető biztonsági érdekei védelméhez szükségesnek ítél a következők terén:
|
|
(c) |
megakadályozná valamely Felet abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából. |
16.12. CIKK
Az információk közzététele
1. E megállapodás egyik rendelkezése sem igényli egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információkat bocsásson rendelkezésre, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.
2. Ha egy Fél a törvényei vagy rendeletei szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a Kereskedelmi Bizottsághoz vagy szakbizottságokhoz, a másik Fél köteles az információt bizalmasan kezelni, kivéve, ha az információt benyújtó Fél másként rendelkezik.
16.13. CIKK
Hatálybalépés
1. Ezt a megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.
2. Ez a megállapodás az azon időpontot követő második hónap első napjával lép hatályba, hogy a Felek írásbeli értesítést cserélnek arról, hogy teljesítették az e megállapodás hatálybalépése tekintetében alkalmazandó jogi követelményeket és eljárásokat. A Felek megegyezhetnek egy másik időpontban is.
3. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsának főtitkársága és a Szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Észak-Amerika és Európa osztály igazgatója vagy megfelelő jogutódja részére kell megküldeni.
16.14. CIKK
Időtartam
1. Ez a megállapodás határozatlan időre szól.
2. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról.
3. A felmondás a (2) bekezdés szerinti értesítést követően hat hónappal lép hatályba.
4. A (2) bekezdés szerinti értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül bármely Fél konzultációt kérhet arról, hogy az e megállapodás valamely rendelkezésének felmondása a (2) bekezdésben meghatározott időpontnál későbbi időpontban lép hatályba. E konzultációk a Fél kérelmének kézbesítésétől számított 30 napon belül veszik kezdetüket.
16.15. CIKK
A kötelezettségek teljesítése
A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. A Felek gondoskodnak a megállapodásban rögzített célkitűzések megvalósításáról.
16.16. CIKK
A közvetlen hatás hiánya
A nagyobb biztonság érdekében e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az a Felek között a nemzetközi közjog alapján létrehozott jogoktól és kötelezettségektől eltérő jogokat vagy kötelezettségeket ruház bármely személyre.
16.17. CIKK
Mellékletek, függelékek, közös nyilatkozatok, jegyzőkönyvek és egyetértési záradékok
E megállapodás mellékletei, függelékei, közös nyilatkozatai, jegyzőkönyvei és egyetértési záradékai annak elválaszthatatlan részét képezik.
16.18. CIKK
Más megállapodásokhoz fűződő viszony
1. E megállapodás az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről Szingapúr közötti, a partnerségi és együttműködési megállapodás által szabályozott átfogó kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezi. E megállapodás a partnerségi és együttműködési megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatályosulását biztosító egyedi megállapodásnak minősül.
2. A nagyobb biztonság érdekében a Felek egyetértenek abban, hogy e megállapodás egy rendelkezése sem írja elő számunkra azt, hogy a WTO-egyezmény szerinti kötelezettségeikkel össze nem egyeztethető módon járjanak el.
16.19. CIKK
Az Unióhoz való jövőbeni csatlakozás
1. Az Unió haladéktalanul értesíti Szingapúrt minden, harmadik országok részéről az Unióhoz benyújtott csatlakozás iránti kérelemről.
2. Az Unió és egy, az Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt ország között folyó tárgyalások során az Unió arra törekszik, hogy:
|
(a) |
az e megállapodás által érintett bármely kérdést illetően a lehető legnagyobb mértékben információkkal szolgáljon Szingapúr kérésére; és |
|
(b) |
figyelembe vegye a Szingapúr által megjelölt problémákat. |
3. Az Unió tájékoztatja Szingapúrt a tagjelölt országgal folytatott csatlakozási tárgyalások eredményéről és értesíti Szingapúrt az Unióhoz való bármely csatlakozási szerződés hatálybalépéséről.
4. A Kereskedelmi Bizottságban, a harmadik ország Unióhoz való csatlakozását megelőző megfelelő időben, a Felek megvizsgálják a csatlakozás lehetséges hatásait az e megállapodásra. A Felek a Kereskedelmi Bizottságban hozott döntéssel bevezethetnek szükséges kiigazításokat vagy átmeneti intézkedéseket.
16.20. CIKK
Területi hatály
1. E megállapodást alkalmazni kell:
|
(a) |
az Unió tekintetében azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel; és |
|
(b) |
Szingapúr tekintetében annak területén. |
E megállapodás alkalmazásában a „terület” kifejezés kifejezetten ellenkező rendelkezés hiányában ebben az értelemben értendő.
2. Az áruk tarifális elbánására vonatkozó rendelkezések tekintetében ezt a megállapodást az Unió vámterületének azokra a térségeire is alkalmazni kell, amelyek nem állnak az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alatt.
16.21. CIKK
Hiteles szövegek
E megállapodás két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
Съставено в Брюксел на деветнадесети октомври две хиляди и осемнадесета година.
Hecho en Bruselas, el diecinueve de octubre de dos mil dieciocho.
V Bruselu dne devatenáctého října dva tisíce osmnáct.
Udfærdiget i Bruxelles den nittende oktober to tusind og atten.
Geschehen zu Brüssel am neunzehnten Oktober zweitausendachtzehn.
Kahe tuhande kaheksateistkümnenda aasta oktoobrikuu üheksateistkümnendal päeval Brüsselis.
Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δέκα εννέα Οκτωβρίου δύο χιλιάδες δεκαοκτώ.
Done at Brussels on the nineteenth day of October in the year two thousand and eighteen.
Fait à Bruxelles, le dix-neuf octobre deux mille dix-huit.
Sastavljeno u Bruxellesu devetnaestog listopada godine dvije tisuće osamnaeste.
Fatto a Bruxelles, addì diciannove ottobre duemiladiciotto.
Briselē, divi tūkstoši astoņpadsmitā gada deviņpadsmitajā oktobrī.
Priimta du tūkstančiai aštuonioliktų metų spalio devynioliktą dieną Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennyolcadik év október havának tizenkilencedik napján.
Magħmul fi Brussell, fid-dsatax-il jum ta' Ottubru fis-sena elfejn u tmintax.
Gedaan te Brussel, negentien oktober tweeduizend achttien.
Sporządzono w Brukseli dnia dziewiętnastego października roku dwa tysiące osiemnastego.
Feito em Bruxelas, em dezanove de outubro de dois mil e dezoito.
Întocmit la Bruxelles la nouăsprezece octombrie două mii optsprezece.
V Bruseli devätnásteho októbra dvetisícosemnásť.
V Bruslju, dne devetnajstega oktobra leta dva tisoč osemnajst.
Tehty Brysselissä yhdeksäntenätoista päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattakahdeksantoista.
Som skedde i Bryssel den nittonde oktober år tjugohundraarton.
За Европейския съюз
Рог la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europæiske Union
Für die Europäische Union
Euroopa Liidu nimel
Για την Ευρωπαϊκή Ένωση
For the European Union
Pour l'Union européenne
Za Europsku uniju
Per l'Unione europea
Eiropas Savienības vārdā –
Europos Sąjungos vardu
Az Európai Unió részéről
Għall-Unjoni Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europejskiej
Pela União Europeia
Pentru Uniunea Europeană
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska unionen
За Република Сингапур
Por la República de Singapur
Za Singapurskou republiku
For Republikken Singapore
Für die Republik Singapur
Singapuri Vabariigi nimel
Για τη Δημοκρατία της Σινγκαπούρης
For the Republic of Singapore
Pour la République de Singapour
Za Republiku Singapur
Per la Repubblica di Singapore
Singapūras Republikas vārdā –
Singapūro Respublikos vardu
A Szingapúri Köztársaság részéről
Għar-Repubblika ta' Singapore
Voor de Republiek Singapore
W imieniu Republiki Singapuru
Pela República de Singapura
Pentru Republica Singapore
Za Singapurskú republiku
Za Republiko Singapur
Singaporen tasavallan puolesta
För Republiken Singapore
(1) A „természetes személy” kifejezés magában foglalja mindazokat a természetes személyeket, akik állandó tartózkodási helye Lettország és nem állampolgárai Lettországnak vagy bármely más országnak, de akik a lettországi törvények és rendeletek alapján jogosultak a nem állampolgároknak kiállított útlevél (külföldiek útlevele) megszerzésére.
(2) „Konzuli intézkedések”: az importáló Fél konzuljától az exportáló Fél területén vagy egy harmadik Fél területén az áruimporttal összefüggésben konzuli számla, a kereskedelmi számlára vonatkozó konzuli engedély, származási bizonyítvány, nyilatkozatok, szállítmányozói kiviteli nyilatkozatok, vagy egyéb vámügyi okiratok beszerzésére irányuló eljárás.
(3) E cikk alkalmazásában a „nem automatikus engedélyezési eljárások” olyan engedélyezési eljárások, amelyek esetében az alkalmazás jóváhagyása nem garantált valamennyi olyan jogi és természetes személy számára, akik teljesítik az érintett Félnek az engedélyezési eljárások alá tartozó árukra vonatkozó import- vagy exportügyletekkel kapcsolatos követelményeit.
(4) Az, hogy egyes országok természetes személyei számára vízumkötelezettséget írnak elő, míg mások számára nem, önmagában nem minősül úgy, hogy hatálytalanítja vagy akadályozza a valamely egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerinti előnyöket.
(5) „Központi ügyvezetés:” a tevékenység végzésének a központja, ahol a végső döntéshozatalra sor kerül.
(6) Az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 54. cikkében meghatározott, az Unió egy tagállama gazdaságával fenntartott „tényleges és folyamatos kapcsolat” fogalmát egyenértékűnek tartja a „jelentős üzleti tevékenység” fogalmával. Ennek megfelelően, a szingapúri jogszabályok szerint létrehozott olyan jogi személyre, amelynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye vagy a központi ügyvezetése van Szingapúr területén, az Unió csak akkor terjeszti ki az e megállapodás alapján biztosított előnyöket, ha az adott jogi személy tényleges és folyamatos gazdasági kapcsolatban van Szingapúr gazdaságával.
(7) A vonatkozó nemzeti jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, az e fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs utasok vagy áruk szállítása az Unió valamely tagállama területén található kikötő vagy pont és az Unió ugyanezen tagállama területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében (a továbbiakban: UNCLOS) meghatározottak szerint, továbbá az Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.
(8) A (2) bekezdés a) pontja olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételeként előírják, hogy a másik Fél szolgáltatója a 8.8. cikk (Fogalommeghatározások) d) pontja szerint letelepedett legyen vagy honos legyen a Fél területén. Ez a pont nem vonatkozik valamely Fél olyan intézkedéseire, amelyek a szolgáltatásnyújtás bemeneti oldalát korlátozzák.
(9) Ez a pont nem vonatkozik valamely Fél olyan intézkedéseire, amelyek a szolgáltatásnyújtás bemeneti oldalát korlátozzák.
(10) Ha a gazdasági tevékenységet nem közvetlenül a jogi személy fejti ki, hanem az más letelepedési formákon keresztül történik, mint például fiók vagy képviseleti iroda útján, a vállalkozó – ideértve a jogi személyt is – részére mindazonáltal az ilyen letelepedés útján is biztosítani kell az e megállapodás szerint a vállalkozók részére nyújtott elbánást. Ezt az elbánást ki kell terjeszteni arra a letelepedési formára, amelyen keresztül a gazdasági tevékenységet folyatják, és nem kell kiterjeszteni a befektető más olyan részeire, amelyek a gazdasági tevékenység kifejtésének területén kívül találhatók.
(11) Tovább pontosítva: egy Fél jogi személyének leányvállalata kifejezés azon jogi személyre is vonatkozhat, amely az adott Fél jogi személyéhez tartozó másik leányvállalat leányvállalata.
(12) Az egyértelműség kedvéért, a nukleáris anyagok feldolgozása magában foglal minden, az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott „Gazdasági tevékenységek nemzetközi ágazati osztályozási rendszerének” következő részében foglalt tevékenységet: Statistical Papers, M sorozat, 4. sz., ISIC REV 3.1, 2002 kód 2330.
(13) A vonatkozó nemzeti jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, az e fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs utasok vagy áruk szállítása az Unió valamely tagállama területén található kikötő vagy pont és az Unió ugyanezen tagállama területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az ENSZ tengerjogi egyezményében (UNCLOS) meghatározottak szerint, továbbá az Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.
(14) A (2) bekezdés a), b) és c) pontja nem terjed ki a valamely mezőgazdasági termék termelésének korlátozása érdekében tett intézkedésekre.
(15) A nagyobb biztonság érdekében a kulcsfontosságú személyzetre és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokra vonatkozó intézkedések vagy korlátozások a 8.14. cikk (Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok) tárgyát képezik.
(16) Az e cikkben foglalt kötelezettségeket egy letelepedett vállalat igazgatóságának összetételét szabályozó intézkedésekre is – mint például az állampolgársággal és a tartózkodási hellyel kapcsolatos követelmények – alkalmazni kell.
(17) A fogadó vállalkozástól megkövetelhetik, hogy előzetes jóváhagyás céljából nyújtson be a tartózkodás időtartamára kiterjedő képzési programot, amely bizonyítja, hogy a tartózkodás képzés céljából történik. Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a képzésnek a megszerzett egyetemi fokozathoz kell kapcsolódnia.
(18) Az egyértelműség kedvéért és a 8.1. cikk (Célkitűzés és hatály) (4) bekezdésének sérelme nélkül, valamely Fél területén az e rendelkezések szerinti tartózkodás nem jogosítja fel a társaságon belül áthelyezett személyt arra, hogy az adott Fél területén állandó tartózkodás vagy állampolgárság megszerzése iránti kérelmet nyújtson be.
(19) Ez a cikk nem érinti a Szingapúr és az Unió valamely tagállama közötti kétoldalú vízummentességi megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket.
(20) Az engedélyezési vagy az engedélyhez kapcsolódó illetékek nem foglalják magukba az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.
(21) A CPC az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991.).
(22) A „szoftver” kifejezés a számítógépek működéséhez és kommunikációjához szükséges utasítások halmazát jelenti. Számos különböző program kifejleszthető egyedi alkalmazásokhoz (alkalmazási szoftver), és a fogyasztó választhat az alábbiak közül: a polcról elérhető („off the shelf”) kész programok felhasználása (csomagolt szoftverek), konkrét követelmények szerint egyedi programok kifejlesztése (személyreszabott szoftverek) vagy a kettő kombinációjának alkalmazása.
(23) E.g.,W/120.1.A.b. (számviteli, könyvvizsgálói és könyvelési szolgáltatások), W/120.1.A.d. (építészeti szolgáltatások), W/120.1.A.h. (orvosi és fogorvosi szolgáltatások), W/120.2.D (audiovizuális szolgáltatások), W/120.5. (oktatási szolgáltatások).
(24) Ld. az előző lábjegyzetet.
(25) A nagyobb biztonság érdekében csak az alapvető levélszolgáltatásokhoz kapcsolódó intézkedések tartoznak a 8.22. cikk (A versenyellenes gyakorlatok megakadályozása a postai szolgáltatások ágazatában) hatálya alá.
(26) A megfelelő intézkedések fenntartása magában foglalja ezen intézkedések hatékony végrehajtását.
(27) E cikk és a 8.30. cikk (A vezető szolgáltatók magatartása) alkalmazásában a nyilvános távközlési hálózatokat biztosító vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató vezető szolgáltatóként történő kinevezése valamennyi Fél belföldi jogával és eljárásaival összhangban történik.
(28) A megfelelő intézkedések fenntartása magában foglalja ezen intézkedések hatékony végrehajtását.
(29) Az engedélyezési vagy az engedélyhez kapcsolódó illetékek nem foglalják magukba az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.
(30) Ezen albekezdés alkalmazásában az „intézkedések” kifejezés csak olyan intézkedésekre vonatkozik, amelyek hátrányosan megkülönböztetőek azon természetes vagy jogi személy nemzetisége vagy származási földrajzi területe(i) alapján, amelyre az intézkedést alkalmazzák.
(31) A közrendre hivatkozó kivétel csak akkor alkalmazható, ha a társadalom valamely alapvető érdeke valódi és kellően súlyos fenyegetettség alatt áll.
(32) Azon intézkedések körébe, amelyek célja a közvetlen adók hatékony vagy méltányos kivetésének vagy beszedésének biztosítása, az adott Fél által saját adózási rendszere keretében hozott intézkedések tartoznak, amelyek:
|
(a) |
a nem belföldi illetőségű vállalkozókra vagy szolgáltatókra alkalmazandók, elismerve azt, hogy a nem belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettségét a Fél területén szerzett vagy elhelyezkedő adóköteles tételek tekintetében határozzák meg; |
|
(b) |
a nem belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az adók kivetését vagy beszedését a Fél területén; |
|
(c) |
a nem belföldi illetőségű vagy belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy megakadályozzák az adóelkerülést vagy adócsalást, ideértve a megfelelési intézkedéseket is; |
|
(d) |
az egyik Fél területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen fogyasztókra kivetett adó kivetését vagy beszedését, amelyet a Fél területén lévő forrásokból vezetnek le; |
|
(e) |
különbséget tesznek azon vállalkozók és szolgáltatók között, akikre globális adózás szerinti tételek alapján vetnek ki adót, valamint más vállalkozók és szolgáltatók között, elismerve az adóalap természetében megmutatkozó eltéréseket; vagy |
|
(f) |
belföldi illetőségű személyeknél vagy fióktelepeken, illetve kapcsolt viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fióktelepei között jövedelmet, profitot, nyereséget, veszteséget, csökkentést vagy jóváírást határoznak meg, allokálnak vagy osztanak fel, hogy védjék a Fél adóalapját. |
Az f) pontban és az ebben a lábjegyzetben említett adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Fél belső törvényei szerinti adózási meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni.
(33) E cikk (10), (11) és (13) bekezdésének és a 9.11. cikk (Tárgyalások) (2) bekezdésének alkalmazásában „a szándékolt beszerzésről szóló értesítésként használt másik értesítés” a 9.6. cikk (Értesítések) (5) bekezdésének hatálya alá tartozó tervezett beszerzésről szóló értesítést és a 9.8. cikk (Az ajánlattevők minősítése) (12) bekezdésének hatálya alá tartozó, többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtására vonatkozó értesítést jelent.
(34) Az Unió esetében e fejezet alkalmazásában a „szabadalmak” tartalmazzák a kiegészítő oltalmi tanúsítványokból eredő jogokat.
(35) A 10.6. cikk (A hangfelvételek előállítói) sérelme nélkül a Felek elismerik, hogy e nemzetközi megállapodásokra történő hivatkozások a Felek által ezzel kapcsolatban megfogalmazott fenntartásoktól függnek.
(36) Az Unió esetében a „filmművészeti alkotások” kifejezés az audiovizuális művekre is kiterjed.
(37) Az Unió esetében az oltalom időtartama a belső jogszabályai szerint szerzőként utolsóként kinevezett személy halála után 70 év múlva jár le, amely időtartam semmiképp sem lehet rövidebb a 10.5. cikk (Az oltalom időtartama) (3) bekezdése szerint nyújtott minimális oltalmi időtartamnál.
(38) A „hangfelvétel előállítója” az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy előadás hangjainak vagy más hangoknak, illetve hangok megjelenítésének az első rögzítését kezdeményezi, és az ezzel kapcsolatos felelősséget viseli.
(39) „Nyilvános előadás” egy hangfelvétel vonatkozásában: a hangfelvételen rögzített hangoknak vagy a hangok leképezésének a nyilvánosság számára hallhatóvá tételének bármely módja.
(40) Szingapúr az e cikkekben foglalt kötelezettségeket az e megállapodás hatálybalépését követő két éven belül hajtja végre teljes mértékben.
(41) E cikk alkalmazásában a „technológiai intézkedés” minden olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendes működése során alapvetően arra szolgál, hogy a Felek nemzeti jogszabályaiban előírtaknak megfelelően a művek, előadások és hangfelvételek tekintetében megelőzze, illetve korlátozza a szerzők, előadóművészek és hangfelvétel-előállítók engedélye nélküli tevékenységeket. A technológiai intézkedés – a Felek nemzeti jogszabályaiban foglalt szerzői, illetve szomszédos jogok alkalmazási körének sérelme nélkül – akkor minősül hatékonynak, ha a jogi védelem alatt álló művek, előadások, illetve hangfelvételek felhasználását a szerzők, előadóművészek vagy hangfelvétel-előállítók valamely hozzáférés-ellenőrzési vagy védelmet nyújtó eljárással, mint például kódolással, titkosítással vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus útján ellenőrzik, amely a védelem célját megvalósítja.
(42) E fejezet egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy Szingapúr korlátozza olyan eszköz behozatalát vagy belföldi értékesítését, amely nem tesz hatékonnyá egy olyan technológiai intézkedést, amelynek egyetlen célja a filmek legális másolására vonatkozó piaci szegmentáció ellenőrzése, és egyébként nemzeti jogát nem sérti.
(43) E cikk (1) és (2) bekezdésének végrehajtása során a Felek nem kötelesek előírni, hogy a szórakoztatóelektronikai, távközlési vagy számítástechnikai termékek alkatrészeinek és tartozékainak tervezése, illetve tervezése és kiválasztása jelentse a megoldást az egyes technológiai intézkedésekre, feltéve, hogy a termék egyébként nem sérti az e bekezdésekben foglalt intézkedések végrehajtását.
(44) E cikk alkalmazásában a „jogkezelési információ”:
|
(a) |
azon információk, amelyek azonosítják a művet, az előadást vagy a hangfelvételt; a mű szerzőjét, az előadóművészt vagy a hangfelvétel-előállítót; illetőleg a művel, az előadással vagy a hangfelvétellel kapcsolatos bármilyen jog tulajdonosát; |
|
(b) |
minden olyan információ, amely a mű, az előadás vagy a hangfelvétel felhasználásának feltételeiről tájékoztat; vagy |
|
(c) |
az a) és b) pontban foglalt információt leképező bármely szám vagy kód, |
amennyiben a fenti információs tételek bármelyike egy mű, előadás vagy hangfelvétel másolatához társul, illetve a mű vagy előadás vagy hangfelvétel közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.
(45) Szingapúr a Szingapúri Védjegyjogi Szerződés részes fele, az Unió pedig minden tőle telhető észszerű erőfeszítést megtesz a Szingapúri Védjegyjogi Szerződéshez való csatlakozás megkönnyítése érdekében.
(46) A leíró jellegű kifejezések méltányos használata magában foglalja azon jel használatát, hogy feltüntethető legyen az áruk és szolgáltatások földrajzi eredete, és hogy e használat összhangban van-e az üzleti tisztesség követelményeivel.
(47) E fejezet alkalmazásában a „földrajzi árujelző” valamely Fél területének, egy régiójának vagy helységének a neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
(48) A C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) alkalmazásában Szingapúr esetében a földrajzi árujelzők védelmére irányuló eljárás a 10.17. cikk (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) (2) bekezdése szerint létrehozott rendszer keretében történő belföldi nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozik.
(49) E bekezdés és a 10.21. cikk (Kapcsolat a védjegyekkel) (1) bekezdésének alkalmazásában, a „hasonló áru” kifejezés az érintett Fél 10.17. cikkben (A földrajzi árujelzők védelmének rendszere) említett rendszere szerint földrajzi árujelzőként oltalom alatt álló áru tekintetében olyan árut jelent, amely ugyanabba a termékkategóriába tartozna a szóban forgó Fél nyilvántartásában, mint az az áru, amelyre vonatkozóan a földrajzi árujelzőt nyilvántartásba vették.
(50) Az egyértelműség kedvéért a Felek rögzítik, hogy mindezt eseti alapon értékelik. E rendelkezés nem alkalmazandó olyan esetben, amikor bizonyíték van arra, hogy nem áll fenn kapcsolat az oltalom alá vett földrajzi árujelző és a lefordított kifejezés között. A Felek továbbá rögzítik, hogy e rendelkezés a C. alszakasz (Földrajzi árujelzők) általános szabályainak sérelme nélkül alkalmazandó.
(51) Szingapúr esetében „az érintett termelők” kifejezés a szóban forgó jogosultakra utal.
(52) Szingapúr esetében a földrajzi árujelző, amely ellentétes egy már meglévő védjeggyel, nyilvántartásba vehető a már meglévő védjegy jogosultjának egyetértésével. Az Unió esetében e jóváhagyás nem előfeltétele egy már létező védjeggyel ellentétes földrajzi árujelző nyilvántartásba vételének.
(53) Ezen alszakasz alkalmazásában az Unió oltalmat biztosít a nem lajstromozott formatervezési mintákra is, amennyiben azok megfelelnek a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet előírásainak, annak legutóbb a 2006. december 18-i 1891/2006/EK tanácsi rendelet által módosított formájában.
(54) A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben valamelyik Fél belső jogszabálya úgy rendelkezik, a minta eredeti jellege is megkövetelhető. Ez olyan formatervezési mintákra vonatkozik, amelyek jelentősen eltérnek az ismert mintáktól vagy az ismert formatervezési minták jellegzetességeinek kombinációitól. Az Unió álláspontja szerint a formatervezési minta nem minősül egyedi jellegűnek, ha a tájékozott felhasználókban az általa keltett összbenyomás nem tér el az ilyen felhasználókban a korábban már nyilvánosságra hozott bármely formatervezési minta által keltett összbenyomástól.
(55) A Felek rögzítik, hogy a formatervezési mintákat nem zárják ki az oltalom alól azon az alapon, hogy egy árucikk vagy termék részét képezik, feltéve, hogy láthatóak és eleget tesznek e bekezdés kritériumainak, és:
|
(a) |
eleget tesznek a formatervezési minták oltalmára vonatkozó egyéb kritériumoknak is; és |
|
(b) |
egyébként azokat nem zárják ki a formatervezési minták oltalma alól, |
a Felek megfelelő belső jogszabályai szerint.
(56) E cikk egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy a Felek a megfelelő belső jogszabályaik alapján előírhassanak a formatervezési minta oltalma alóli egyéb kizárásokat. A Felek tudomásul veszik, hogy az ilyen kizárások alkalmazási köre nem lesz kiterjedt.
(57) Szingapúr esetében az ilyen jellegű védelem mértéke és annak feltételei magukban foglalják a szingapúri szerzői jogi törvény 74. szakasza szerinti követelményeket.
(58) Az e cikk és a 10.33. cikk (A gyógyszeripari termékek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott vizsgálati adatok védelme) alkalmazásában a „gyógyszeripari termék” kifejezést valamennyi Fél számára meg kell határozni a Felek vonatkozó jogszabályai szerint e megállapodás aláírásának időpontjában. Az Unió esetében a „gyógyszeripari termék” kifejezés „gyógyszerre” vonatkozik.
(59) Szingapúr vállalja, hogy biztosítja a szabadalmi oltalom által nyújtott jogok időtartamának meghosszabbítását annak érdekében, hogy kompenzálják a szabadalom jogosultja számára a tényleges szabadalmi élettartamnak a betegség diagnosztizálásához vagy vizsgálatokhoz használt és gyógyszerként engedélyezett anyagokra vonatkozó forgalmazási engedélyezési folyamatból eredő csökkenését.
(60) A szabadalmi időtartam meghosszabbításának biztosítására vonatkozó feltételeket és eljárásokat a Felek megfelelő jogszabályai határozzák meg. Ez nem érinti a gyermekgyógyászati célú felhasználásra vonatkozó lehetséges meghosszabbítást, ha valamely Fél így rendelkezik.
(61) Az e cikk szerinti védelem biztosítására vonatkozó feltételeket és eljárásokat a Felek megfelelő jogszabályai határozzák meg.
(62) A Felek e megállapodás hatálybalépésének napjától számított öt év elteltével tárgyalásokat kezdeményeznek a gyógyszeripari termékek forgalmazási engedélyének megszerzése céljából benyújtott vizsgálati adatok védelmére megállapított határidő esetleges meghosszabbításáról.
(63) E cikkel összefüggésben a Felek rögzítik, hogy az ilyen bizalmas vizsgálati adatok vagy tanulmányok nem használhatók fel annak meghatározására, hogy legalább ötéves időtartamra helyt adnak-e kérelemnek:
|
(a) |
Szingapúr esetében az első kérelem beérkezésének időpontjától számítva; |
|
(b) |
az Unió esetében az első kérelem jóváhagyásának időpontjától számítva; |
kivéve, ha a vizsgálati adatokat vagy tanulmányokat benyújtó fél erre engedélyt adott.
(64) Az Unió esetében e cikk alkalmazásában „mezőgazdasági vegyi termék” az Unió szempontjából: hatóanyagok és egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmények felhasználásra szánt formában, a következő célokra:
|
(a) |
növények vagy növényi termékek védelme mindenfajta káros szervezet ellen vagy az ilyen káros szervezet hatásának megelőzése, amennyiben e hatóanyagokra vagy készítményekre a b)–e) pontokban szereplő meghatározások egyike sem vonatkozik; |
|
(b) |
a növények életfolyamatainak befolyásolása másként, mint tápanyaggal (például növekedésszabályozókkal); |
|
(c) |
a növényi termékek tartósítása, amennyiben ezek az anyagok vagy termékek nem képezik a tartósítószerekre vonatkozó külön tanácsi vagy bizottsági szabályozás tárgyát; |
|
(d) |
nemkívánatos növények elpusztítása; vagy |
|
(e) |
növényi részek elpusztítása, növények nemkívánatos növekedésének gátlása vagy megelőzése. |
(65) A vonatkozó jog engedélyének és rendelkezéseinek megfelelően a Felek rögzítik, hogy a „szövetségek és egyesületek” kifejezés magában foglalja a kollektív jogkezelési szervezeteket és uniós összefüggésben a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szakmai szervezeteket, amelyeknek általában véve elismerik azon jogát, hogy szellemitulajdon-jogok jogosultjait képviseljék.
(66) A Felek kizárhatják a szabadalmakat a C. szakasz (A szellemitulajdon-jogok polgári jogi érvényesítése) alkalmazási köréből.
(67) A Felek rögzítik, hogy Szingapúr esetében Szingapúr előírhatja, hogy illetékes bíróságai elrendelhessék pénzbeli kártérítés megfizetését, amennyiben e személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, vagy az intézkedések végrehajtása számára aránytalan kárt okozna és a sértett fél javára fizetendő pénzbeli kártérítés észszerű ellenszolgáltatást biztosít.
(68) Az Unió esetében ide tartoznak adott esetben – a gazdasági szempontoktól eltérő tényezők is, mint például a jogsértő által a jogosultnak okozott erkölcsi sérelem.
(69) A Felek rögzítik, hogy az átviteli funkció magában foglalja a továbbítási funkciót is.
(70) A Felek rögzítik, hogy az anyaghoz való hozzáférés tartalmának kiválasztása és/vagy módosítása nélkül történő biztosításának funkciója minden, a kommunikációs hálózathoz való hozzáféréshez használt eszközre is vonatkozik, és magában foglalja azon eseteket, amelyekben biztosított az anyaghoz fűződő kapcsolat.
(71) A Felek rögzítik, hogy az automatizált folyamaton keresztül végrehajtott gyorsítótárolóban történő rögzítés (caching) folyamata az anyag azonnali és ideiglenes tárolására utalhat a szóban forgó anyag átvitelének vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítása során.
(72) A Felek az e megállapodás hatálybalépését követő három éven belül felülvizsgálják a formatervezési mintaoltalom megsértésével előállított kalóz áruk e cikk (2) bekezdésének hatálya alá vonásának lehetőségét. A Felek ezen felülvizsgálat eredményeként a Kereskedelmi Bizottság határozatával módosíthatják e cikk (2) bekezdését.
(73) Amennyiben a szingapúri illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a versenytörvény (50B. fejezet) 34. szakaszában meghatározott tiltás szerint a vertikális megállapodások versenyellenes hatásai valószínűleg túlsúlyban vannak annak versenytámogató hatásaihoz viszonyítva, úgy az illetékes hatóság az ügyet a miniszterhez irányítja. A miniszter döntést hoz a versenytörvény 34. szakaszának a szóban forgó vertikális megállapodásra történő alkalmazhatóságáról. Ez nem sérti a szingapúri illetékes hatóságnak a versenytörvény azon 47. szakaszának alkalmazására vonatkozó lehetőségét, amely egy domináns cég által kötött vertikális megállapodásokra alkalmazandó.
(74) E bekezdés nem sérti a WTO-ban a jövőben folytatandó viták eredményét a szolgáltatásokra vonatkozó támogatások meghatározását illetően. A Felek ténylegesen mérlegelik a Kereskedelmi Bizottság által hozott azon, az e megállapodás aktualizálására irányuló lehetséges határozat elfogadását, hogy tükrözze a szolgáltatásokra vonatkozó támogatások meghatározását illetően a WTO-ban kötött megállapodást.
(75) Ez nem akadályozza a Feleket abban, hogy ideiglenes likviditási támogatást nyújtsanak hitelgarancia formájában, vagy olyan korlátozott összegű hitelek útján, amelyek pusztán ahhoz szükségesek, hogy egy rosszul működő vállalkozás működőképes maradjon a szerkezetátalakítási vagy likvidációs terv kidolgozásához szükséges ideig.
(76) E fejezetben a munkára való hivatkozás tartalmazza az ILO által elfogadott méltányos munka programhoz és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló, 2006. évi miniszteri nyilatkozatához kapcsolódó kérdéseket.
(77) A többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra való utalás magában foglalja azoknak a Felekre nézve kötelező jegyzőkönyveit, módosításait, mellékleteit és kiigazításait.
(78) Az egyértelműség kedvéért, az igazgatási intézkedések felülvizsgálata általános bírósági felülvizsgálat formájában is történhet, továbbá az igazgatási intézkedések helyesbítése magában foglalhatja a korrekciós intézkedésre irányuló eljárást kezdeményező szervhez való visszautalást is.
(79) Az egyértelműség kedvéért a Felek osztják azt a véleményt, hogy e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a szociális jólét, a közegészség vagy egyéb társadalmi-közösségi célkitűzésekre, illetve a makrogazdasági stabilitásra irányuló adóintézkedéseket, vagy a vállalat székhelyéhez és nem a vállalat tulajdonosának nemzetiségéhez kapcsolódó, adózásból eredő előnyöket. A makrogazdasági stabilitást célzó adóintézkedések a nemzeti gazdaságban jelentkező irányvonalakra és tendenciákra válaszul hozott intézkedések, amelyek célja, hogy kezeljék vagy megakadályozzák a nemzeti gazdaság stabilitását súlyosan veszélyeztető strukturális egyensúlytalanságokat.
(80) „Szabadon átváltható valuta”: a nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott és a nemzetközi ügyletekben széles körben használt valuta.
(81) A védintézkedések alkalmazása a rendkívüli körülmények folyamatos fennállása esetén meghosszabbítható azok formális újrabevezetésével, a javasolt formális újrabevezetéssel kapcsolatban a Felek között tartott előzetes konzultációt követően.
MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK, KÖZÖS NYILATKOZATOK, JEGYZŐKÖNYVEK ÉS ÉRTELMEZŐ ZÁRADÉKOK JEGYZÉKE
|
A Második fejezet mellékletei és függelékei |
|
|
2-A. melléklet |
Vámok eltörlése |
|
2-A-1. függelék |
Szingapúr tarifajegyzéke |
|
2-A-2. függelék |
Az Unió tarifajegyzéke |
|
A 2-A-2. függelék csatolmánya |
Az Unió tarifajegyzéke– Vámtarifasorok |
|
2-B. melléklet |
Gépjárművek és gépjárműalkatrészek |
|
2-C. melléklet |
Gyógyszeripari termékek és orvostechnikai eszközök |
|
A Negyedik fejezet melléklete és függelékei |
|
|
4-A. melléklet |
Elektronika |
|
4-A-1. függelék |
Hatály |
|
4-A-2. függelék |
Termékkategóriák |
|
4-A-3. függelék |
Fogalommeghatározások |
|
Az Ötödik fejezet mellékletei |
|
|
5-A. melléklet |
Illetékes hatóságok |
|
5-B. melléklet |
Az állati eredetű termékekkel foglalkozó létesítmények jóváhagyására vonatkozó követelmények és rendelkezések |
|
A Nyolcadik fejezet mellékletei és függelékei |
|
|
8-A. melléklet |
Az Unió egyedi kötelezettségvállalásokról szóló jegyzéke |
|
8-A-1. függelék |
Az Unió egyedi kötelezettségvállalásainak jegyzéke a 8.7. cikknek (Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke) megfelelően |
|
8-A-2. függelék |
Az Unió egyedi kötelezettségvállalásainak jegyzéke a 8.12. cikknek (Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke) megfelelően |
|
8-A-3. függelék |
Az Unió egyedi kötelezettségvállalásainak jegyzéke a 8.14. cikknek (Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok) és a 8.15. cikknek (Üzleti szolgáltatások értékesítői) megfelelően |
|
8-B. melléklet |
Szingapúr egyedi kötelezettségvállalásainak jegyzéke |
|
8-B-1. függelék |
Szingapúr – Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke |
|
8-B-2. függelék |
Szingapúr – Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke – a pénzügyi szolgáltatásokról szóló függelék |
|
A Kilencedik fejezet mellékletei |
|
|
9-A. melléklet |
Az e megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összhangban beszerzést végző központi szervek |
|
9-B. melléklet |
Az e megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összhangban beszerzést végző, központi szint alatti szervek |
|
9-C. melléklet |
Az e megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összhangban beszerzést végző közüzemek és egyéb szervek |
|
9-D. melléklet |
Áruk |
|
9-E. melléklet |
Szolgáltatások |
|
9-F. melléklet |
Építési szolgáltatások és építési koncessziók |
|
9-G. melléklet |
Általános megjegyzések és eltérések a 9.4. cikk (Általános elvek) rendelkezéseitől |
|
9-H. melléklet |
Közzététel |
|
9-I. melléklet |
Köz-magán társulások |
|
A Tizedik fejezet mellékletei |
|
|
10-A. melléklet |
A felek területén oltalom alatt álló, földrajzi árujelzőként alkalmazandó elnevezéseket tartalmazó jegyzék |
|
10-B. melléklet |
Oltalom alatt álló földrajzi árujelzők |
|
A Tizenegyedik fejezet melléklete |
|
|
11-A. melléklet |
Az egyéb támogatásokra alkalmazandó elvek |
|
A Tizennegyedik fejezet mellékletei |
|
|
14-A. melléklet |
Eljárási szabályzat a választottbírósági eljáráshoz |
|
14-B. melléklet |
A választott bírósági testület tagjai és a közvetítők magatartási kódexe |
|
Jegyzőkönyv |
|
|
1. jegyzőkönyv |
A „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről (mellékletekkel és közös nyilatkozatokkal együtt) |
|
Értelmező záradékok |
|
|
1. Értelmező záradék |
A 16.6. cikkel (Adózás) összefüggésben |
|
2. Értelmező záradék |
A választottbírók díjazásával kapcsolatban |
|
3. Értelmező záradék |
Vámmal kapcsolatos további rendelkezések |
|
4. Értelmező záradék |
Az engedélyezett gazdálkodói (AEO-) programok kölcsönös elismerése |
|
Közös nyilatkozatok |
|
|
Közös nyilatkozat |
A vámunióról |
2-A. MELLÉKLET
VÁMOK ELTÖRLÉSE
1.
A 2.6 cikk értelmében (A behozatali vámok csökkentése vagy eltörlése) mindegyik Fél eltörli a másik Féltől származó termékeire kivetett valamennyi vámját e megállapodás hatálybalépésének napjától, kivéve, ha valamely Fél e mellékletben foglalt jegyzéke másként rendelkezik.
2.
A 2.6. cikk (A behozatali vámok csökkentése vagy eltörlése) értelmében a vámok mindkét Fél általi eltörlésére a következő szakaszolási kategóriák alkalmazandók az e megállapodás hatálybalépésekor el nem törölt vámokra vonatkozóan:|
(a) |
a valamely Fél jegyzékének „3” szakaszolási kategóriájában szereplő tételek közé sorolt, származó árukra kivetett vámok e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően négy egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek; |
|
(b) |
a valamely Fél jegyzékének „5” szakaszolási kategóriájában szereplő tételek közé sorolt származó árukra kivetett vámok e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően hat egyenlő terjedelmű éves szakaszban lebontásra kerülnek, és az ilyen áruk azt követően vámmentesek; és |
|
(c) |
a vámokra vonatkozóan e megállapodásban foglalt egyetlen kötelezettség sem alkalmazandó az „X” szakaszolási kategóriában szereplő tételek tekintetében. |
3.
Az egyes vámtarifaszám alatti árukra vonatkozóan, a vám alapértékét és a csökkentés minden egyes szakaszában a vám ideiglenes értékének meghatározására szolgáló szakaszolási kategóriát az adott vámtarifaszám esetében mindkét Fél jegyzéke feltünteti.
4.
A 2. bekezdés alkalmazásában, az ideiglenes szakaszokban a vámok értékét lefelé kell kerekíteni, legalább a legközelebbi tized százalékpontra, vagy az Unió esetében – amennyiben szükséges – a legközelebbi eurocentre.
5.
E melléklet és valamely Fél jegyzéke alkalmazásában minden egyes éves csökkentés – az e melléklet 6. bekezdésében meghatározottaknak megfelelően – a vonatkozó év első napján lép hatályba.
6.
E melléklet alkalmazásában:|
(a) |
„első év”: e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő 12 hónapos időszak; |
|
(b) |
„második év”: e megállapodás hatálybalépésének első évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak; |
|
(c) |
„harmadik év”: e megállapodás hatálybalépésének második évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak; |
|
(d) |
„negyedik év”: e megállapodás hatálybalépésének harmadik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak; és |
|
(e) |
„ötödik év”: e megállapodás hatálybalépésének negyedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak; |
7.
A 2-A-1. (Az Unió tarifajegyzéke) és a 2-A-2. függelék (Szingapúr tarifajegyzéke) e melléklet szerves részét képezi.
2-A-1. Függelék
AZ UNIÓ TARIFAJEGYZÉKE
Általános megjegyzések
|
1. |
Kapcsolat az Unió Kombinált Nómenklatúrájával (a továbbiakban: KN): e jegyzék rendelkezései általánosságban a KN besorolási gyakorlatát követik, és e rendelkezések értelmezése tekintetében – ideértve az e jegyzék alszámaihoz tartozó termékek körét is – a KN általános megjegyzései, áruosztályokhoz fűzött megjegyzései és árucsoportokhoz fűzött megjegyzései irányadók. Amennyiben e jegyzék rendelkezései megegyeznek a KN megfelelő rendelkezéseivel, e jegyzék rendelkezései a KN megfelelő rendelkezéseinek jelentésével bírnak. |
|
2. |
Az e jegyzékben szereplő vámok alapértékének meghatározása az Unió 2010. január 1-jén hatályba lépett Közös Vámtarifájának vámtételei alapján történt. |
|
3. |
A 2.6. cikk (A behozatali vámok csökkentése vagy eltörlése) és a 2-A. melléklet 1. bekezdése értelmében e megállapodás hatálybalépésének napjától az Unió eltörli a vámot a Szingapúrból származó valamennyi árura vonatkozóan, az e jegyzékben felsoroltak kivételével. |
Belépésiár-rendszer
|
4. |
E függelék 5. és 7. bekezdése az Unió által a 927/2012/EU bizottsági rendeletben (és az azt követő jogi aktusokban) előírt Közös Vámtarifával, valamint az Unió CXL WTO-jegyzékével összhangban egyes gyümölcsökre és zöldségekre alkalmazott belépésiár-rendszer módosításait állapítja meg. Különösképpen, az e függelékben felsorolt, Szingapúrból származó áruk a 927/2012/EU bizottsági rendeletben előírt Közös Vámtarifában, valamint az Unió CXL WTO-jegyzékében meghatározott belépésiár-rendszer helyett az e függelékben foglalt belépésiár-rendszer hatálya alá tartoznak. |
|
5. |
Azokra a Szingapúrból származó árukra, amelyekre az Unió a 2012. október 9-i 927/2012/EU bizottsági rendelettel, valamint az Unió CXL WTO-jegyzékével összhangban alkalmazza belépésiár-rendszerét, a kivetett értékvámokat az Unió jegyzékében megállapított szakaszolási kategóriákkal összhangban kell megszüntetni. |
|
6. |
A 948/2009/EK bizottsági rendelet szerint az 5. bekezdésben szereplő árukra alkalmazott egyedi vámokra az Unió jegyzékében megállapított szakaszolási kategóriáknak megfelelő vámeltörlés nem vonatkozik. Ehelyett, az egyedi vámokat fenn kell tartani a következő áruk esetében:
|
|
7. |
A 6. bekezdés szerinti egyedi vám nem haladhatja meg az érvényes legnagyobb kedvezményt biztosító vámtétel vagy az e megállapodás hatálybalépésének napját közvetlenül megelőző napon hatályos legnagyobb kedvezményt biztosító vámtétel közül a legalacsonyabbat. |
A NEMZETI ELBÁNÁSRÓL ÉS AZ ÁRUK PIACRA JUTÁSÁRÓL SZÓLÓ MÁSODIK FEJEZET 2-A-1. FÜGGELÉKÉHEZ CSATOLT DOKUMENTUM
AZ UNIÓ TARIFAJEGYZÉKE
|
2013 . évi KN-kód |
Árumegnevezés |
Alapérték |
Szakaszolási kategória |
Belépési ár |
|
0102 29 10 |
- - - - Legfeljebb 80 kg tömegű |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 29 21 |
- - - - - Vágásra |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 29 29 |
- - - - - Más |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 29 41 |
- - - - - Vágásra |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 29 49 |
- - - - - Más |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 29 51 |
- - - - - - Vágásra |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 29 59 |
- - - - - - Más |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 29 61 |
- - - - - - Vágásra |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 29 69 |
- - - - - - Más |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 29 91 |
- - - - - - Vágásra |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 29 99 |
- - - - - - Más |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 39 10 |
- - - Háziasított fajták |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0102 90 91 |
- - - Háziasított fajták |
10,2 + 93,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0103 91 10 |
- - - Háziasított fajták |
41,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0103 92 11 |
- - - - Legalább egyszer ellett, legalább 160 kg tömegű kocák |
35,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0103 92 19 |
- - - - Más |
41,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0104 10 30 |
- - - Bárány (1 éves korig) |
80,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0104 10 80 |
- - - Más |
80,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0104 20 90 |
- - Más |
80,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0105 11 11 |
- - - - Tojóhibrid |
52 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0105 11 19 |
- - - - Más |
52 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0105 11 91 |
- - - - Tojóhibrid |
52 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0105 11 99 |
- - - - Más |
52 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0105 12 00 |
- - Pulyka |
152 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0105 13 00 |
- - Kacsa |
52 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0105 14 00 |
- - Liba |
152 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0105 15 00 |
- - Gyöngytyúk |
52 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0105 94 00 |
- - A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok |
20,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0105 99 10 |
- - - Kacsa |
32,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0105 99 20 |
- - - Liba |
31,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0105 99 30 |
- - - Pulyka |
23,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0105 99 50 |
- - - Gyöngytyúk |
34,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0201 10 00 |
- Egész és fél |
12,8 + 176,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0201 20 20 |
- - „Kompenzált” negyedek |
12,8 + 176,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0201 20 30 |
- - Bontatlan vagy bontott elülső testnegyed |
12,8 + 141,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0201 20 50 |
- - Bontatlan vagy bontott hátulsó testnegyed |
12,8 + 212,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0201 20 90 |
- - Más |
12,8 + 265,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0201 30 00 |
- Csont nélkül |
12,8 + 303,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0202 10 00 |
- Egész és fél |
12,8 + 176,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0202 20 10 |
- - „Kompenzált” negyedek |
12,8 + 176,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0202 20 30 |
- - Bontatlan vagy bontott elülső testnegyed |
12,8 + 141,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0202 20 50 |
- - Bontatlan vagy bontott hátulsó testnegyed |
12,8 + 221,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0202 20 90 |
- - Más |
12,8 + 265,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0202 30 10 |
- - Elülső negyedek, egyben vagy legfeljebb öt részre vágva, minden negyed külön csomagolva; „kompenzált” negyedek két részben, amelyből az egyik az elülső negyedet tartalmazza egyben, vagy legfeljebb öt darabra vágva, a másik pedig a hátulsó negyedet a bélszín nélkül, egy darabban |
12,8 + 221,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0202 30 50 |
- - Lapocka és szegy |
12,8 + 221,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0202 30 90 |
- - Más |
12,8 + 304,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 11 10 |
- - - Házi sertésből |
53,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 12 11 |
- - - - Comb és részei |
77,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 12 19 |
- - - - Lapocka és részei |
60,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 19 11 |
- - - - Elülső részek |
60,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 19 13 |
- - - - Tarja, karaj és részei, csonttal |
86,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 19 15 |
- - - - Oldalas és dagadó és részei |
46,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 19 55 |
- - - - - Csont nélkül |
86,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 19 59 |
- - - - - Más |
86,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 21 10 |
- - - Házi sertésből |
53,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 22 11 |
- - - - Comb és részei |
77,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 22 19 |
- - - - Lapocka és részei |
60,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 29 11 |
- - - - Elülső részek |
60,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 29 13 |
- - - - Tarja, karaj és részei, csonttal |
86,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 29 15 |
- - - - Oldalas és dagadó és részei |
46,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 29 55 |
- - - - - Csont nélkül |
86,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0203 29 59 |
- - - - - Más |
86,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 10 00 |
- Egész és félbárány frissen vagy hűtve |
12,8 + 171,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 21 00 |
- - Egész és fél |
12,8 + 171,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 22 10 |
- - - Rövid elülső negyed |
12,8 + 119,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 22 30 |
- - - Bélszín és/vagy bestend |
12,8 + 188,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 22 50 |
- - - Láb |
12,8 + 222,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 22 90 |
- - - Más |
12,8 + 222,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 23 00 |
- - Csont nélkül |
12,8 + 311,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 30 00 |
- Egész és félbárány fagyasztva |
12,8 + 128,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 41 00 |
- - Egész és fél |
12,8 + 128,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 42 10 |
- - - Rövid elülső negyed |
12,8 + 90,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 42 30 |
- - - Bélszín és/vagy bestend |
12,8 + 141,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 42 50 |
- - - Láb |
12,8 + 167,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 42 90 |
- - - Más |
12,8 + 167,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 43 10 |
- - - Bárányból |
12,8 + 234,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 43 90 |
- - - Más |
12,8 + 234,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 11 |
- - - Egész és fél |
12,8 + 171,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 13 |
- - - Rövid elülső negyed |
12,8 + 119,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 15 |
- - - Bélszín és/vagy bestend |
12,8 + 188,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 19 |
- - - Láb |
12,8 + 222,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 31 |
- - - - Csonttal, darabolva |
12,8 + 222,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 39 |
- - - - Csont nélkül, darabolva |
12,8 + 311,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 51 |
- - - Egész és fél |
12,8 + 128,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 53 |
- - - Rövid elülső negyed |
12,8 + 90,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 55 |
- - - Bélszín és/vagy bestend |
12,8 + 141,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 59 |
- - - Láb |
12,8 + 167,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 71 |
- - - - Csonttal, darabolva |
12,8 + 167,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0204 50 79 |
- - - - Csont nélkül, darabolva |
12,8 + 234,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0206 10 95 |
- - - Sovány és zsíros dagadó |
12,8 + 303,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0206 29 91 |
- - - - Sovány és zsíros dagadó |
12,8 + 304,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0206 80 91 |
- - - Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből |
6,4 |
3 |
|
|
0207 11 10 |
- - - Tisztított és belezett, fejjel és lábbal, ún. „83 %-os csirke” |
26,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 11 30 |
- - - Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os csirke” |
29,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 11 90 |
- - - Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „65 %-os csirke”, vagy más módon bemutatva |
32,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 12 10 |
- - - Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os csirke” |
29,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 12 90 |
- - - Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „65 %-os csirke”, vagy más módon bemutatva |
32,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 13 10 |
- - - - Csont nélkül |
102,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 13 20 |
- - - - - Felezve vagy negyedelve |
35,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 13 30 |
- - - - - Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 13 40 |
- - - - - Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 13 50 |
- - - - - Mell és részei |
60,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 13 60 |
- - - - - Láb és részei |
46,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 13 70 |
- - - - - Más |
100,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 13 99 |
- - - - Más |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 14 10 |
- - - - Csont nélkül |
102,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 14 20 |
- - - - - Felezve vagy negyedelve |
35,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 14 30 |
- - - - - Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 14 40 |
- - - - - Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 14 50 |
- - - - - Mell és részei |
60,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 14 60 |
- - - - - Láb és részei |
46,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 14 70 |
- - - - - Más |
100,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 14 91 |
- - - - Máj |
6,4 |
5 |
|
|
0207 14 99 |
- - - - Más |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 24 10 |
- - - Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „80 %-os pulyka” |
34 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 24 90 |
- - - Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „73 %-os pulyka”, vagy más módon bemutatva |
37,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 25 10 |
- - - Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, az ún. „80 %- os pulyka” |
34 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 25 90 |
- - - Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, az ún. „73 %-os pulyka”, vagy más módon bemutatva |
37,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 26 10 |
- - - - Csont nélkül |
85,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 26 20 |
- - - - - Felezve vagy negyedelve |
41 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 26 30 |
- - - - - Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 26 40 |
- - - - - Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 26 50 |
- - - - - Mell és részei |
67,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 26 60 |
- - - - - - Alsócomb és részei |
25,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 26 70 |
- - - - - - Más |
46 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 26 80 |
- - - - - Más |
83 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 26 99 |
- - - - Más |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 27 10 |
- - - - Csont nélkül |
85,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 27 20 |
- - - - - Felezve vagy negyedelve |
41 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 27 30 |
- - - - - Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 27 40 |
- - - - - Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 27 50 |
- - - - - Mell és részei |
67,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 27 60 |
- - - - - - Comb és részei |
25,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 27 70 |
- - - - - - Más |
46 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 27 80 |
- - - - - Más |
83 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 27 91 |
- - - - Máj |
6,4 |
5 |
|
|
0207 27 99 |
- - - - Más |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 41 20 |
- - - Tisztított, kivérzett, belezett, de nem bontott, fejjel és lábbal, ún. „85 %-os kacsa” |
38 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 41 30 |
- - - Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os kacsa” |
46,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 41 80 |
- - - Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „63 %-os kacsa”, vagy más módon bemutatva |
51,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 42 30 |
- - - Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, de nyakkal, szívvel, májjal és zúzával, ún. „70 %-os kacsa” |
46,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 42 80 |
- - - Tisztított és bontott, fej, láb, nyak, szív, máj és zúza nélkül, ún. „63 %-os kacsa”, vagy más módon bemutatva |
51,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 44 10 |
- - - - Csont nélkül |
128,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 44 21 |
- - - - - Felezve vagy negyedelve |
56,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 44 31 |
- - - - - Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 44 41 |
- - - - - Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 44 51 |
- - - - - Mell és részei |
115,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 44 61 |
- - - - - Láb és részei |
46,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 44 71 |
- - - - - Kacsakabát |
66 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 44 81 |
- - - - - Más |
123,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 44 99 |
- - - - Más |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 45 10 |
- - - - Csont nélkül |
128,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 45 21 |
- - - - - Felezve vagy negyedelve |
56,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 45 31 |
- - - - - Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 45 41 |
- - - - - Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 45 51 |
- - - - - Mell és részei |
115,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 45 61 |
- - - - - Láb és részei |
46,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 45 71 |
- - - - - Kacsakabát |
66 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 45 81 |
- - - - - Más |
123,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 45 95 |
- - - - - Más |
6,4 |
5 |
|
|
0207 45 99 |
- - - - Más |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 51 10 |
- - - Tisztított, kivérzett, nem bontott, fejjel és lábbal, ún. „82 %-os liba” |
45,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 51 90 |
- - - Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, szívvel és zúzával, vagy anélkül, ún. „75 %-os liba”, vagy más módon bemutatva |
48,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 52 10 |
- - - Tisztított, kivérzett, nem bontott, fejjel és lábbal, ún. „82 %-os liba” |
45,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 52 90 |
- - - Tisztított és bontott, fej és láb nélkül, szívvel és zúzával, vagy anélkül, ún. „75 %-os liba”, vagy más módon bemutatva |
48,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 54 10 |
- - - - Csont nélkül |
110,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 54 21 |
- - - - - Felezve vagy negyedelve |
52,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 54 31 |
- - - - - Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 54 41 |
- - - - - Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 54 51 |
- - - - - Mell és részei |
86,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 54 61 |
- - - - - Láb és részei |
69,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 54 71 |
- - - - - Kacsakabát |
66 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 54 81 |
- - - - - Más |
123,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 54 99 |
- - - - Más |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 55 10 |
- - - - Csont nélkül |
110,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 55 21 |
- - - - - Felezve vagy negyedelve |
52,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 55 31 |
- - - - - Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 55 41 |
- - - - - Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 55 51 |
- - - - - Mell és részei |
86,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 55 61 |
- - - - - Láb és részei |
69,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 55 71 |
- - - - - Kacsakabát |
66 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 55 81 |
- - - - - Más |
123,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 55 95 |
- - - - - Más |
6,4 |
5 |
|
|
0207 55 99 |
- - - - Más |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 60 05 |
- - Nem darabolva, frissen, hűtve vagy fagyasztva |
49,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 60 10 |
- - - - Csont nélkül |
128,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 60 21 |
- - - - - Felezve vagy negyedelve |
54,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 60 31 |
- - - - - Szárny egészben, szárnyvéggel vagy anélkül |
26,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 60 41 |
- - - - - Hát, nyak, egyben vagy külön, far és szárnyvég |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 60 51 |
- - - - - Mell és részei |
115,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 60 61 |
- - - - - Láb és részei |
46,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 60 81 |
- - - - - Más |
123,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0207 60 99 |
- - - - Más |
18,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0209 10 11 |
- - - Frissen, hűtve, fagyasztva, sózva vagy sós lében tartósítva |
21,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0209 10 19 |
- - - Szárítva vagy füstölve |
23,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0209 10 90 |
- - Sertészsiradék, a 0209 10 11 vagy a 0209 10 19 alszám alá tartozó kivételével |
12,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0209 90 00 |
- Más |
41,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 11 11 |
- - - - - Sonka és részei |
77,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 11 19 |
- - - - - Lapocka és részei |
60,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 11 31 |
- - - - - Sonka és részei |
151,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 11 39 |
- - - - - Lapocka és részei |
119 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 12 11 |
- - - - Sózva vagy sós lében tartósítva |
46,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 12 19 |
- - - - Szárítva vagy füstölve |
77,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 19 10 |
- - - - - Szalonnás oldal vagy spencer |
68,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 19 20 |
- - - - - Háromnegyed oldal vagy középtest |
75,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 19 30 |
- - - - - Elülső részek |
60,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 19 40 |
- - - - - Tarja, karaj és részei |
86,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 19 50 |
- - - - - Más |
86,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 19 60 |
- - - - - Elülső részek |
119 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 19 70 |
- - - - - Tarja, karaj és részei |
149,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 19 81 |
- - - - - - Csont nélkül |
151,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 19 89 |
- - - - - - Más |
151,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 20 10 |
- - Csonttal |
15,4 + 265,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 20 90 |
- - Csont nélkül |
15,4 + 303,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 92 91 |
- - - - Hús |
130 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 92 99 |
- - - - Húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény |
15,4 + 303,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 99 21 |
- - - - - Csonttal |
222,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 99 29 |
- - - - - Csont nélkül |
311,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 99 39 |
- - - - Más |
130 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 99 41 |
- - - - - Máj |
64,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 99 49 |
- - - - - Más |
47,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 99 51 |
- - - - - Sovány és zsíros dagadó |
15,4 + 303,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0210 99 90 |
- - - Húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény |
15,4 + 303,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0303 23 00 |
- - Tilápia (Oreochromis spp.) |
8 |
5 |
|
|
0303 24 00 |
- - Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
8 |
5 |
|
|
0303 29 00 |
- - Más |
8 |
5 |
|
|
0303 32 00 |
- - Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) |
15 |
5 |
|
|
0303 41 90 |
- - - Más |
22 |
5 |
|
|
0303 42 90 |
- - - Más |
22 |
5 |
|
|
0303 43 90 |
- - - Más |
22 |
5 |
|
|
0303 44 90 |
- - - Más |
22 |
5 |
|
|
0303 45 18 |
- - - - Más |
22 |
5 |
|
|
0303 45 99 |
- - - - Más |
22 |
5 |
|
|
0303 46 90 |
- - - Más |
22 |
5 |
|
|
0303 49 85 |
- - - Más |
22 |
5 |
|
|
0303 53 10 |
- - - A Sardina pilchardus fajhoz tartozó szardínia |
23 |
5 |
|
|
0303 53 30 |
- - - A Sardinops nemhez tartozó szardínia; szardinella (Sardinella spp.) |
15 |
5 |
|
|
0303 54 90 |
- - - Scomber australasicus fajból |
15 |
5 |
|
|
0303 57 00 |
- - Kardhal (Xiphias gladius) |
7,5 |
5 |
|
|
0303 64 00 |
- - Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) |
7,5 |
5 |
|
|
0303 65 00 |
- - Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
7,5 |
5 |
|
|
0303 66 11 |
- - - - Fokföldi (sekélyvízi) szürke tőkehal (Merluccius capensis) és mélytengeri (mélytengeri fokföldi) szürke tőkehal (Merluccius paradoxus) |
15 |
5 |
|
|
0303 66 12 |
- - - - Argentin (dél-nyugat atlanti) szürke tőkehal (Merluccius hubbsi) |
15 |
5 |
|
|
0303 66 13 |
- - - - Déltengeri szürke tőkehal (Merluccius australis) |
15 |
5 |
|
|
0303 66 19 |
- - - - Más |
15 |
5 |
|
|
0303 66 90 |
- - - Urophycis nemhez tartozó szürke tőkehal |
15 |
5 |
|
|
0303 81 30 |
- - - Heringcápa (Lamna nasus) |
8 |
5 |
|
|
0303 81 90 |
- - - Más |
8 |
5 |
|
|
0303 83 00 |
- - Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
15 |
5 |
|
|
0303 84 10 |
- - - Farkassügér (Dicentrarchus labrax) |
15 |
5 |
|
|
0303 89 10 |
- - - Édesvízi hal |
8 |
5 |
|
|
0303 89 29 |
- - - - - Más |
22 |
5 |
|
|
0303 90 90 |
- - Más |
10 |
5 |
|
|
0304 31 00 |
- - Tilápia (Oreochromis spp.) |
9 |
5 |
|
|
0304 32 00 |
- - Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
9 |
5 |
|
|
0304 33 00 |
- - Nílusi sügér (Lates niloticus) |
9 |
5 |
|
|
0304 39 00 |
- - Más |
9 |
5 |
|
|
0304 42 10 |
- - - Oncorhynchus mykiss fajból, egyenként több mint 400 g tömegű |
12 |
5 |
|
|
0304 42 50 |
- - - Oncorhynchus apache vagy Oncorhynchus chrysogaster fajból |
9 |
5 |
|
|
0304 42 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
0304 43 00 |
- - Lepényhalfélék (Pleuronectidae, Bothidae, Cynoglossidae, Soleidae, Scophthalmidae és Citharidae) |
18 |
5 |
|
|
0304 44 10 |
- - - Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) és a Boreogadus saida fajhoz tartozó hal |
18 |
5 |
|
|
0304 44 30 |
- - - Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
18 |
5 |
|
|
0304 44 90 |
- - - Más |
18 |
5 |
|
|
0304 45 00 |
- - Kardhal (Xiphias gladius) |
18 |
5 |
|
|
0304 46 00 |
- - Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
18 |
5 |
|
|
0304 49 10 |
- - - Édesvízi hal |
9 |
5 |
|
|
0304 49 50 |
- - - - Vörös álsügér (Sebastes spp.) |
18 |
5 |
|
|
0304 49 90 |
- - - - Más |
18 |
5 |
|
|
0304 51 00 |
Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus carpio, Carassius, Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
8 |
5 |
|
|
0304 52 00 |
- - Pisztrángfélék (Salmonidae) |
8 |
5 |
|
|
0304 53 00 |
- - A Bregmacerotidae, az Euclichthyidae, a Gadidae, a Macrouridae, a Melanonidae, a Merlucciidae, a Moridae és a Muraenolepididae családba tartozó halak |
15 |
5 |
|
|
0304 54 00 |
- - Kardhal (Xiphias gladius) |
15 |
5 |
|
|
0304 55 00 |
- - Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
15 |
5 |
|
|
0304 59 10 |
- - - Édesvízi hal |
8 |
5 |
|
|
0304 59 90 |
- - - - Más |
15 |
5 |
|
|
0304 61 00 |
- - Tilápia (Oreochromis spp.) |
9 |
X |
|
|
0304 62 00 |
- - Harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.) |
9 |
X |
|
|
0304 84 00 |
- - Kardhal (Xiphias gladius) |
7,5 |
5 |
|
|
0304 87 00 |
- - Tonhal (a Thunnus nemből), csíkoshasú tonhal (skipjack) vagy csíkoshasú bonitó (Euthynnus [Katsuwonus] pelamis) |
18 |
5 |
|
|
0304 89 30 |
- - - - Az Euthynnus nemhez tartozó halak a 0304 87 00 alszám alá tartozó csíkoshasú tonhal (skipjack) vagy csíkoshasú bonitó (Euthynnus [Katsuwonus] pelamis) kivételével |
18 |
5 |
|
|
0304 89 51 |
- - - - - Macskacápa (Squalus acanthias, Scyliorhinus spp.) |
7,5 |
5 |
|
|
0304 89 55 |
- - - - - Heringcápa (Lamna nasus) |
7,5 |
5 |
|
|
0304 89 59 |
- - - - - Más cápa |
7,5 |
5 |
|
|
0304 92 00 |
- - Atlanti jéghal (Dissostichus spp.) |
7,5 |
5 |
|
|
0304 93 10 |
- - - Halpaszta (surimi) |
14,2 |
5 |
|
|
0304 93 90 |
- - - Más |
8 |
5 |
|
|
0304 94 10 |
- - - Halpaszta (surimi) |
14,2 |
5 |
|
|
0304 94 90 |
- - - Más |
7,5 |
5 |
|
|
0304 95 10 |
- - - Halpaszta (surimi) |
14,2 |
5 |
|
|
0304 95 21 |
- - - - - A Gadusmacrocephalus fajhoz tartozó tőkehal |
7,5 |
5 |
|
|
0304 95 25 |
- - - - - A Gadus morhua fajhoz tartozó tőkehal |
7,5 |
5 |
|
|
0304 95 29 |
- - - - - Más |
7,5 |
5 |
|
|
0304 95 30 |
- - - - Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) |
7,5 |
5 |
|
|
0304 95 40 |
- - - - Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
7,5 |
5 |
|
|
0304 95 50 |
- - - - Merluccius spp. nemhez tartozó szürke tőkehal |
7,5 |
5 |
|
|
0304 95 60 |
- - - - Kék puha tőkehal (Micromesistius poutassou, Gadus poutassou) |
7,5 |
5 |
|
|
0304 95 90 |
- - - - Más |
7,5 |
5 |
|
|
0304 99 10 |
- - - Halpaszta (surimi) |
14,2 |
5 |
|
|
0304 99 21 |
- - - - Édesvízi hal |
8 |
5 |
|
|
0304 99 29 |
- - - - - Vörös álsügér (Sebastes spp.) |
8 |
5 |
|
|
0304 99 55 |
- - - - - Rombuszhal (Lepidorhombus spp.) |
15 |
5 |
|
|
0304 99 61 |
- - - - - Aranyosfejű hal (Brama spp.) |
15 |
5 |
|
|
0304 99 65 |
- - - - - Ördöghal (Lophius spp.) |
7,5 |
5 |
|
|
0304 99 99 |
- - - - - Más |
7,5 |
5 |
|
|
0305 10 00 |
- Emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból |
13 |
5 |
|
|
0305 20 00 |
- Halmáj és halikra szárítva, füstölve, sózva vagy sós lében tartósítva |
11 |
5 |
|
|
0305 31 00 |
- - Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus carpio, Carassius, Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
16 |
5 |
|
|
0305 32 11 |
- - - - A Gadus macrocephalus fajhoz tartozó tőkehal |
16 |
5 |
|
|
0305 32 19 |
- - - - Más |
20 |
5 |
|
|
0305 32 90 |
- - - Más |
16 |
5 |
|
|
0305 39 10 |
- - - Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai lazac (Hucho hucho) sózva vagy sós lében tartósítva |
15 |
5 |
|
|
0305 39 50 |
- - - Fekete vagy grönlandi óriási laposhal (Reinhardtius hippoglossoides), sózva vagy sós lében tartósítva |
15 |
5 |
|
|
0305 39 90 |
- - - Más |
16 |
5 |
|
|
0305 41 00 |
- - Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai lazac (Hucho hucho) |
13 |
5 |
|
|
0305 42 00 |
- - Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
10 |
5 |
|
|
0305 43 00 |
- - Pisztráng (Salmo trutta, Oncorhynchus mykiss, Oncorhynchus clarki, Oncorhynchus aguabonita, Oncorhynchus gilae, Oncorhynchus apache és Oncorhynchus chrysogaster) |
14 |
5 |
|
|
0305 44 10 |
- - - Angolna (Anguilla spp.) |
14 |
5 |
|
|
0305 44 90 |
- - - Más |
14 |
5 |
|
|
0305 49 10 |
- - - Fekete vagy grönlandi óriási laposhal (Reinhardtius hippoglossoides) |
15 |
5 |
|
|
0305 49 20 |
- - - Atlanti-óceáni óriási laposhal (Hippoglossus hippoglossus) |
16 |
5 |
|
|
0305 49 30 |
- - - Makréla (Scomber scombrus, Scomber australasicus, Scomber japonicus) |
14 |
5 |
|
|
0305 49 80 |
- - - Más |
14 |
5 |
|
|
0305 51 10 |
- - - Szárított, nem sózott |
13 |
5 |
|
|
0305 51 90 |
- - - Szárított, sózott |
13 |
5 |
|
|
0305 61 00 |
- - Hering (Clupea harengus, Clupea pallasii) |
12 |
5 |
|
|
0305 62 00 |
- - Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) |
13 |
5 |
|
|
0305 63 00 |
- - Ajóka (szardella) (Engraulis spp.) |
10 |
5 |
|
|
0305 64 00 |
- - Tilápia (Oreochromis spp.), harcsa (Pangasius spp., Silurus spp., Clarias spp., Ictalurus spp.), ponty (Cyprinus carpio, Carassius, Ctenopharyngodon idellus, Hypophthalmichthys spp., Cirrhinus spp., Mylopharyngodon piceus), angolna (Anguilla spp.), nílusi sügér (Lates niloticus) és kígyófejű hal (Channa spp.) |
12 |
5 |
|
|
0305 69 10 |
- - - A Boreogadus saida fajhoz tartozó hal |
13 |
5 |
|
|
0305 69 30 |
- - - Atlanti-óceáni óriási laposhal (Hippoglossus hippoglossus) |
15 |
5 |
|
|
0305 69 50 |
- - - Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai lazac (Hucho hucho) |
11 |
5 |
|
|
0305 69 80 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
0305 71 10 |
- - - Füstölve |
14 |
5 |
|
|
0306 11 05 |
- - - Füstölve, héjában is, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is, más módon nem elkészítve |
20 |
5 |
|
|
0306 11 10 |
- - - - Rákfarok |
12,5 |
5 |
|
|
0306 11 90 |
- - - - Más |
12,5 |
5 |
|
|
0306 12 10 |
- - - - Egészben |
6 |
5 |
|
|
0306 12 90 |
- - - - Más |
16 |
5 |
|
|
0306 14 10 |
- - - - Paralithodes camchaticus, Chionoecetes spp. vagy Callinectes sapidus fajhoz tartozó rák |
7,5 |
5 |
|
|
0306 14 30 |
- - - - Cancer pagurus fajhoz tartozó rák |
7,5 |
5 |
|
|
0306 14 90 |
- - - - Más |
7,5 |
5 |
|
|
0306 15 10 |
- - - Füstölve, héjában is, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is, más módon nem elkészítve |
20 |
5 |
|
|
0306 15 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
0306 16 91 |
- - - - Crangon fajhoz tartozó garnélarák |
18 |
5 |
|
|
0306 16 99 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
0306 17 91 |
- - - - Piros ostorgarnélarák (Parapenaeus longirostris) |
12 |
5 |
|
|
0306 17 92 |
- - - - A Penaeus nemhez tartozó garnélarák |
12 |
5 |
|
|
0306 17 93 |
- - - - A Pandalus nem kivételével a Pandalidae családhoz tartozó garnélarák |
12 |
5 |
|
|
0306 17 94 |
- - - - A Crangon faj kivételével a Crangon nemhez tartozó garnélarák |
18 |
5 |
|
|
0306 17 99 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
0306 19 05 |
- - - Füstölve, héjában is, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is, más módon nem elkészítve |
20 |
5 |
|
|
0306 19 10 |
- - - - Folyami rák |
7,5 |
5 |
|
|
0306 19 90 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
0306 21 10 |
- - - Füstölve, héjában is, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is, más módon nem elkészítve |
20 |
5 |
|
|
0306 21 90 |
- - - Más |
12,5 |
5 |
|
|
0306 22 10 |
- - - Élő |
8 |
5 |
|
|
0306 22 91 |
- - - - - Egészben |
8 |
5 |
|
|
0306 22 99 |
- - - - - Más |
10 |
5 |
|
|
0306 24 30 |
- - - - Cancer pagurus fajhoz tartozó rák |
7,5 |
5 |
|
|
0306 24 80 |
- - - - Más |
7,5 |
5 |
|
|
0306 25 10 |
- - - Füstölve, héjában is, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is, más módon nem elkészítve |
20 |
5 |
|
|
0306 25 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
0306 26 90 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
0306 27 99 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
0306 29 05 |
- - - Füstölve, héjában is, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzve is, más módon nem elkészítve |
20 |
5 |
|
|
0306 29 10 |
- - - - Folyami rák |
7,5 |
5 |
|
|
0306 29 90 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
0307 11 90 |
- - - Más |
9 |
5 |
|
|
0307 19 90 |
- - - Más |
9 |
5 |
|
|
0307 21 00 |
- - Élve, frissen vagy hűtve |
8 |
5 |
|
|
0307 29 10 |
- - - - Szent Jakab kagyló (Pecten maximus), fagyasztva |
8 |
5 |
|
|
0307 29 90 |
- - - - Más |
8 |
5 |
|
|
0307 31 10 |
- - - Mytilus spp. |
10 |
5 |
|
|
0307 31 90 |
- - - Perna spp. |
8 |
5 |
|
|
0307 39 10 |
- - - - Mytilus spp. |
10 |
5 |
|
|
0307 39 90 |
- - - - Perna spp. |
8 |
5 |
|
|
0307 41 10 |
- - - Sepia officinalis, Rossia macrosoma, Sepiola spp. |
8 |
5 |
|
|
0307 41 91 |
- - - - Loligo spp., Ommastrephes sagittatus |
6 |
5 |
|
|
0307 41 99 |
- - - - Más |
8 |
5 |
|
|
0307 51 00 |
- - Élve, frissen vagy hűtve |
8 |
5 |
|
|
0307 59 10 |
- - - - Fagyasztva |
8 |
5 |
|
|
0307 59 90 |
- - - - Más |
8 |
5 |
|
|
0307 71 00 |
- - Élve, frissen vagy hűtve |
11 |
5 |
|
|
0307 79 30 |
- - - Sávos vénuskagyló vagy a Veneridae család más fajai, fagyasztva |
8 |
5 |
|
|
0307 81 00 |
- - Élve, frissen vagy hűtve |
11 |
5 |
|
|
0307 91 00 |
- - Élve, frissen vagy hűtve |
11 |
5 |
|
|
0307 99 11 |
- - - - Illex spp. |
8 |
5 |
|
|
0308 11 00 |
- - Élve, frissen vagy hűtve |
11 |
5 |
|
|
0308 21 00 |
- - Élve, frissen vagy hűtve |
11 |
5 |
|
|
0308 30 10 |
- - Élve, frissen vagy hűtve |
11 |
5 |
|
|
0308 90 10 |
- - Élve, frissen vagy hűtve |
11 |
5 |
|
|
0401 10 10 |
- - Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
13,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 10 90 |
- - Más |
12,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 20 11 |
- - - Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
18,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 20 19 |
- - - Más |
17,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 20 91 |
- - - Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
22,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 20 99 |
- - - Más |
21,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 40 10 |
- - Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
57,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 40 90 |
- - Más |
56,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 50 11 |
- - - Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
57,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 50 19 |
- - - Más |
56,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 50 31 |
- - - Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
110 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 50 39 |
- - - Más |
109,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 50 91 |
- - - Legfeljebb nettó kétliteres kiszerelésben |
183,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0401 50 99 |
- - - Más |
182,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 10 11 |
- - - Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
125,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 10 19 |
- - - Más |
118,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 10 91 |
- - - Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
1,19 €/kg + 27,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 10 99 |
- - - Más |
1,19 €/kg + 21 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 21 11 |
- - - - Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
135,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 21 18 |
- - - - Más |
130,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 21 91 |
- - - - Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
167,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 21 99 |
- - - - Más |
161,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 29 11 |
- - - - Speciális csecsemőtej, légmentesen zárt, legfeljebb 500 g nettó tömegű tartályban, 10 tömegszázalékot meghaladó zsírtartalommal |
1,31 €/kg + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 29 15 |
- - - - - Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
1,31 €/kg + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 29 19 |
- - - - - Más |
1,31 €/kg + 16,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 29 91 |
- - - - Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
1,62 €/kg + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 29 99 |
- - - - Más |
1,62 €/kg + 16,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 91 10 |
- - - Legfeljebb 8 tömegszázalék zsírtartalommal |
34,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 91 30 |
- - - 8 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 10 tömegszázalék zsírtartalommal |
43,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 91 51 |
- - - - Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
110 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 91 59 |
- - - - Más |
109,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 91 91 |
- - - - Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
183,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 91 99 |
- - - - Más |
182,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 99 10 |
- - - Legfeljebb 9,5 tömegszázalék zsírtartalommal |
57,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 99 31 |
- - - - Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
1,08 €/kg + 19,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 99 39 |
- - - - Más |
1,08 €/kg + 18,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 99 91 |
- - - - Legfeljebb nettó 2,5 kg-os kiszerelésben |
1,81 €/kg + 19,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0402 99 99 |
- - - - Más |
1,81 €/kg + 18,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 11 |
- - - - Legfeljebb 3 tömegszázalék |
20,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 13 |
- - - - 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
24,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 19 |
- - - - 6 tömegszázalékot meghaladó |
59,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 31 |
- - - - Legfeljebb 3 tömegszázalék |
0,17 €/kg + 21,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 33 |
- - - - 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
0,20 €/kg + 21,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 39 |
- - - - 6 tömegszázalékot meghaladó |
0,54 €/kg + 21,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 51 |
- - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
8,3 + 95 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 53 |
- - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
8,3 + 130,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 59 |
- - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
8,3 + 168,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 91 |
- - - - Legfeljebb 3 tömegszázalék |
8,3 + 12,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 93 |
- - - - 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
8,3 + 17,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 10 99 |
- - - - 6 tömegszázalékot meghaladó |
8,3 + 26,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 11 |
- - - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
100,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 13 |
- - - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 19 |
- - - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 31 |
- - - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,95 €/kg + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 33 |
- - - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 €/kg + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 39 |
- - - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 €/kg + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 51 |
- - - - - Legfeljebb 3 tömegszázalék |
20,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 53 |
- - - - - 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
24,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 59 |
- - - - - 6 tömegszázalékot meghaladó |
59,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 61 |
- - - - - Legfeljebb 3 tömegszázalék |
0,17 €/kg + 21,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 63 |
- - - - - 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
0,20 €/kg + 21,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 69 |
- - - - - 6 tömegszázalékot meghaladó |
0,54 €/kg + 21,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 71 |
- - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
8,3 + 95 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 73 |
- - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
8,3 + 130,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 79 |
- - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
8,3 + 168,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 91 |
- - - - Legfeljebb 3 tömegszázalék |
8,3 + 12,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 93 |
- - - - 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék |
8,3 + 17,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0403 90 99 |
- - - - 6 tömegszázalékot meghaladó |
8,3 + 26,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 02 |
- - - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 04 |
- - - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 06 |
- - - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 12 |
- - - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
100,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 14 |
- - - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 16 |
- - - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 26 |
- - - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,07 €/kg/net + 16,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 28 |
- - - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 32 |
- - - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 34 |
- - - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,95 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 36 |
- - - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 38 |
- - - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 48 |
- - - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,07 €/kg/net |
5 |
|
|
0404 10 52 |
- - - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 54 |
- - - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 56 |
- - - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
100,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 58 |
- - - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 62 |
- - - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 72 |
- - - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,07 €/kg/net + 16,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 74 |
- - - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 76 |
- - - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 78 |
- - - - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,95 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 82 |
- - - - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 10 84 |
- - - - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 90 21 |
- - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
100,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 90 23 |
- - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
135,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 90 29 |
- - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
167,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 90 81 |
- - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék |
0,95 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 90 83 |
- - - 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék |
1,31 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0404 90 89 |
- - - 27 tömegszázalékot meghaladó |
1,62 €/kg/net + 22 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0405 10 11 |
- - - - Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
189,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0405 10 19 |
- - - - Más |
189,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0405 10 30 |
- - - Rekombinált vaj |
189,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0405 10 50 |
- - - Savóvaj |
189,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0405 10 90 |
- - Más |
231,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0405 20 10 |
- - Legalább 39 tömegszázalék, de kevesebb mint 60 tömegszázalék zsírtartalommal |
9 + EA |
5 |
|
|
0405 20 30 |
- - Legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 75 tömegszázalék zsírtartalommal |
9 + EA |
5 |
|
|
0405 20 90 |
- - Legalább 75 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék zsírtartalommal |
189,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0405 90 10 |
- - Legalább 99,3 tömegszázalék zsírtartalommal és legfeljebb 0,5 tömegszázalék víztartalommal |
231,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0405 90 90 |
- - Más |
231,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0406 90 86 |
- - - - - - - - 47 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 52 tömegszázalék |
151 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0406 90 87 |
- - - - - - - - 52 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 62 tömegszázalék |
151 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0406 90 88 |
- - - - - - - - 62 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 72 tömegszázalék |
151 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0406 90 93 |
- - - - - - 72 tömegszázalékot meghaladó |
185,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0406 90 99 |
- - - - - Más |
221,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0407 11 00 |
- - A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból |
35 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0407 19 11 |
- - - - Pulyka- vagy libatojás |
105 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0407 19 19 |
- - - - Más |
35 €/1 000 p/st |
5 |
|
|
0407 21 00 |
- - A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból |
30,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0407 29 10 |
- - - Baromfitojás, a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok tojásainak kivételével |
30,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0407 90 10 |
- - Baromfitojás |
30,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0408 11 80 |
- - - Más |
142,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0408 19 81 |
- - - - Folyékony |
62 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0408 19 89 |
- - - - Más, beleértve a fagyasztottat is |
66,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0408 91 80 |
- - - Más |
137,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0408 99 80 |
- - - Más |
35,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0409 00 00 |
Természetes méz |
17,3 |
3 |
|
|
0602 90 10 |
- - Gombacsíra |
8,3 |
3 |
|
|
0602 90 50 |
- - - - Más szabadföldi növény |
8,3 |
3 |
|
|
0602 90 99 |
- - - - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
0604 90 99 |
- - - Más |
10,9 |
3 |
|
|
0702 00 00 |
Paradicsom frissen vagy hűtve |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0703 20 00 |
- Fokhagyma |
9,6 + 120 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0704 90 10 |
- - Fejes és vörös káposzta |
12 MIN 0,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0707 00 05 |
- Uborka |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0709 91 00 |
- - Articsóka |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0709 92 90 |
- - - Más |
13,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0709 93 10 |
- - - Cukkini |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0710 40 00 |
- Csemegekukorica |
5,1 + 9,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0711 20 90 |
- - Más |
13,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0711 51 00 |
- - Az Agaricus nemhez tartozó ehető gombák |
9,6 + 191 €/100 kg/net eda |
5 |
|
|
0711 90 30 |
- - - Csemegekukorica |
5,1 + 9,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0712 90 19 |
- - - Más |
9,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0714 10 00 |
- Manióka (kasszava) |
9,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0714 20 90 |
- - Más |
6,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0714 30 00 |
- Jamgyökér (Dioscorea spp.) |
9,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0714 40 00 |
- Tarógyökér (Colocasia spp.) |
9,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0714 50 00 |
- Tánia (Xanthosoma spp.) |
9,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0714 90 20 |
- - Nyílgyökér, szálepgyökér és nagy keményítőtartalmú hasonló gyökér és gumó |
9,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0802 11 90 |
- - - Más |
5,6 |
3 |
|
|
0803 90 10 |
- - Frissen |
176 €/1 000 kg/net |
5 |
|
|
0805 10 20 |
- - Édes narancs frissen |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0805 20 10 |
- - Clementine |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0805 20 30 |
- - Monreale és satsuma |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0805 20 50 |
- - Mandarin és wilking |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0805 20 70 |
- - Tangerine |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0805 20 90 |
- - Más |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0805 50 10 |
- - Citrom (Citrus limon, Citrus limonum) |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0806 10 10 |
- - Csemegeszőlő |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0808 10 10 |
- - Ipari alma (boralma) ömlesztve, szeptember 16-tól december 15-ig |
7,2 MIN 0,36 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0808 10 80 |
- - Más |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0808 30 10 |
- - Ipari körte (borkörte) ömlesztve, augusztus 1-jétől december 31-ig |
7,2 MIN 0,36 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0808 30 90 |
- - Más |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0809 10 00 |
- Kajszibarack |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0809 21 00 |
- - Meggy (Prunus cerasus) |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0809 29 00 |
- - Más |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0809 30 10 |
- - Nektarin |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0809 30 90 |
- - Más |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0809 40 05 |
- - Szilva |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
0811 10 11 |
- - - 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
20,8 + 8,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0811 20 11 |
- - - 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
20,8 + 8,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0811 90 11 |
- - - - Trópusi gyümölcs és trópusi diófélék |
13 + 5,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
0811 90 19 |
- - - - Más |
20,8 + 8,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1001 11 00 |
- - Vetőmag |
148 €/t |
5 |
|
|
1001 19 00 |
- - Más |
148 €/t |
5 |
|
|
1001 91 20 |
- - - Közönséges búza és kétszeres |
95 €/t |
5 |
|
|
1001 91 90 |
- - - Más |
95 €/t |
5 |
|
|
1001 99 00 |
- - Más |
95 €/t |
5 |
|
|
1002 10 00 |
- Vetőmag |
93 €/t |
5 |
|
|
1002 90 00 |
- Más |
93 €/t |
5 |
|
|
1003 10 00 |
- Vetőmag |
93 €/t |
5 |
|
|
1003 90 00 |
- Más |
93 €/t |
5 |
|
|
1004 10 00 |
- Vetőmag |
89 €/t |
5 |
|
|
1004 90 00 |
- Más |
89 €/t |
5 |
|
|
1005 10 90 |
- - Más |
94 €/t |
5 |
|
|
1005 90 00 |
- Más |
94 €/t |
5 |
|
|
1006 10 10 |
- - Vetésre |
7,7 |
3 |
|
|
1006 10 21 |
- - - - Kerek szemű |
211 €/t |
5 |
|
|
1006 10 23 |
- - - - Közepes szemű |
211 €/t |
5 |
|
|
1006 10 25 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 2 és 3 közötti |
211 €/t |
5 |
|
|
1006 10 27 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
211 €/t |
5 |
|
|
1006 10 92 |
- - - - Kerek szemű |
211 €/t |
5 |
|
|
1006 10 94 |
- - - - Közepes szemű |
211 €/t |
5 |
|
|
1006 10 96 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 2 és 3 közötti |
211 €/t |
5 |
|
|
1006 10 98 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
211 €/t |
5 |
|
|
1006 20 11 |
- - - Kerek szemű |
65 €/t |
5 |
|
|
1006 20 13 |
- - - Közepes szemű |
65 €/t |
5 |
|
|
1006 20 15 |
- - - - Hosszúság/szélesség aránya 2 és 3 közötti |
65 €/t |
5 |
|
|
1006 20 17 |
- - - - Hosszúság/szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
65 €/t |
5 |
|
|
1006 20 92 |
- - - Kerek szemű |
65 €/t |
5 |
|
|
1006 20 94 |
- - - Közepes szemű |
65 €/t |
5 |
|
|
1006 20 96 |
- - - - Hosszúság/szélesség aránya 2 és 3 közötti |
65 €/t |
5 |
|
|
1006 20 98 |
- - - - Hosszúság/szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
65 €/t |
5 |
|
|
1006 30 21 |
- - - - Kerek szemű |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 23 |
- - - - Közepes szemű |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 25 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 2 és 3 közötti |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 27 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 42 |
- - - - Kerek szemű |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 44 |
- - - - Közepes szemű |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 46 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 2 és 3 közötti |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 48 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 61 |
- - - - Kerek szemű |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 63 |
- - - - Közepes szemű |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 65 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 2 és 3 közötti |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 67 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 92 |
- - - - Kerek szemű |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 94 |
- - - - Közepes szemű |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 96 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 2 és 3 közötti |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 30 98 |
- - - - - Hosszúság/szélesség aránya 3 vagy nagyobb |
175 €/t |
5 |
|
|
1006 40 00 |
- Törmelék rizs |
128 €/t |
5 |
|
|
1007 10 90 |
- - Más |
94 €/t |
5 |
|
|
1007 90 00 |
- Más |
94 €/t |
5 |
|
|
1008 10 00 |
- Hajdina |
37 €/t |
5 |
|
|
1008 21 00 |
- - Vetőmag |
56 €/t |
5 |
|
|
1008 29 00 |
- - Más |
56 €/t |
5 |
|
|
1008 40 00 |
- Ujjasmuhar (Digitaria spp.) |
37 €/t |
5 |
|
|
1008 50 00 |
- Quinoa (Chenopodium quinoa) |
37 €/t |
5 |
|
|
1008 60 00 |
- Triticale |
93 €/t |
5 |
|
|
1008 90 00 |
- Más gabonaféle |
37 €/t |
5 |
|
|
1101 00 11 |
- - Keménybúzából |
172 €/t |
5 |
|
|
1101 00 15 |
- - Közönséges búzából és tönkölyből |
172 €/t |
5 |
|
|
1101 00 90 |
- Kétszeres liszt |
172 €/t |
5 |
|
|
1102 20 10 |
- - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal |
173 €/t |
5 |
|
|
1102 20 90 |
- - Más |
98 €/t |
5 |
|
|
1102 90 10 |
- - Árpaliszt |
171 €/t |
5 |
|
|
1102 90 30 |
- - Zabliszt |
164 €/t |
5 |
|
|
1102 90 50 |
- - Rizsliszt |
138 €/t |
5 |
|
|
1102 90 70 |
- - Rozsliszt |
168 €/t |
5 |
|
|
1102 90 90 |
- - Más |
98 €/t |
5 |
|
|
1103 11 10 |
- - - Keménybúzából |
267 €/t |
5 |
|
|
1103 11 90 |
- - - Közönséges búzából és tönkölyből |
186 €/t |
5 |
|
|
1103 13 10 |
- - - Legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal |
173 €/t |
5 |
|
|
1103 13 90 |
- - - Más |
98 €/t |
5 |
|
|
1103 19 20 |
- - - Rozsból vagy árpából |
171 €/t |
5 |
|
|
1103 19 40 |
- - - Zabból |
164 €/t |
5 |
|
|
1103 19 50 |
- - - Rizsből |
138 €/t |
5 |
|
|
1103 19 90 |
- - - Más |
98 €/t |
5 |
|
|
1103 20 25 |
- - Rozsból vagy árpából |
171 €/t |
5 |
|
|
1103 20 30 |
- - Zabból |
164 €/t |
5 |
|
|
1103 20 40 |
- - Kukoricából |
173 €/t |
5 |
|
|
1103 20 50 |
- - Rizsből |
138 €/t |
5 |
|
|
1103 20 60 |
- - Búzából |
175 €/t |
5 |
|
|
1103 20 90 |
- - Más |
98 €/t |
5 |
|
|
1104 12 10 |
- - - Lapított |
93 €/t |
5 |
|
|
1104 12 90 |
- - - Pelyhesített |
182 €/t |
5 |
|
|
1104 19 10 |
- - - Búzából |
175 €/t |
5 |
|
|
1104 19 30 |
- - - Rozsból |
171 €/t |
5 |
|
|
1104 19 50 |
- - - Kukoricából |
173 €/t |
5 |
|
|
1104 19 61 |
- - - - Lapított |
97 €/t |
5 |
|
|
1104 19 69 |
- - - - Pelyhesített |
189 €/t |
5 |
|
|
1104 19 91 |
- - - - Pelyhesített rizs |
234 €/t |
5 |
|
|
1104 19 99 |
- - - - Más |
173 €/t |
5 |
|
|
1104 22 40 |
- - - Hántolt (héjazott vagy tisztított), szeletelve vagy durván darálva is |
162 €/t |
5 |
|
|
1104 22 50 |
- - - Fényezett |
145 €/t |
5 |
|
|
1104 22 95 |
- - - Más |
93 €/t |
5 |
|
|
1104 23 40 |
- - - Hántolt (héjazott vagy tisztított), szeletelve vagy durván darálva is; fényezett |
152 €/t |
5 |
|
|
1104 23 98 |
- - - Más |
98 €/t |
5 |
|
|
1104 29 04 |
- - - - Hántolt (héjazott vagy tisztított), szeletelve vagy durván darálva is |
150 €/t |
5 |
|
|
1104 29 05 |
- - - - Fényezett |
236 €/t |
5 |
|
|
1104 29 08 |
- - - - Más |
97 €/t |
5 |
|
|
1104 29 17 |
- - - - Hántolt (héjazott vagy tisztított), szeletelve vagy durván darálva is |
129 €/t |
5 |
|
|
1104 29 30 |
- - - - Fényezett |
154 €/t |
5 |
|
|
1104 29 51 |
- - - - - Búzából |
99 €/t |
5 |
|
|
1104 29 55 |
- - - - - Rozsból |
97 €/t |
5 |
|
|
1104 29 59 |
- - - - - Más |
98 €/t |
5 |
|
|
1104 29 81 |
- - - - - Búzából |
99 €/t |
5 |
|
|
1104 29 85 |
- - - - - Rozsból |
97 €/t |
5 |
|
|
1104 29 89 |
- - - - - Más |
98 €/t |
5 |
|
|
1104 30 10 |
- - Búzából |
76 €/t |
5 |
|
|
1104 30 90 |
- - Más gabonából |
75 €/t |
5 |
|
|
1106 10 00 |
- 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből |
7,7 |
3 |
|
|
1106 20 10 |
- - Denaturált |
95 €/t |
5 |
|
|
1106 20 90 |
- - Más |
166 €/t |
5 |
|
|
1107 10 11 |
- - - Liszt formában |
177 €/t |
5 |
|
|
1107 10 19 |
- - - Más |
134 €/t |
5 |
|
|
1107 10 91 |
- - - Liszt formában |
173 €/t |
5 |
|
|
1107 10 99 |
- - - Más |
131 €/t |
5 |
|
|
1107 20 00 |
- Pörkölt |
152 €/t |
5 |
|
|
1108 11 00 |
- - Búzakeményítő |
224 €/t |
5 |
|
|
1108 12 00 |
- - Kukoricakeményítő |
166 €/t |
5 |
|
|
1108 13 00 |
- - Burgonyakeményítő |
166 €/t |
5 |
|
|
1108 14 00 |
- - Manióka- (kasszava-) keményítő |
166 €/t |
5 |
|
|
1108 19 10 |
- - - Rizskeményítő |
216 €/t |
5 |
|
|
1108 19 90 |
- - - Más |
166 €/t |
5 |
|
|
1109 00 00 |
Búzasikér, szárítva is |
512 €/t |
5 |
|
|
1209 10 00 |
- Cukorrépamag |
8,3 |
3 |
|
|
1212 91 20 |
- - - Szárítva, őrölve is |
23 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1212 91 80 |
- - - Más |
6,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1212 93 00 |
- - Cukornád |
4,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1212 99 49 |
- - - - Más |
5,8 |
3 |
|
|
1501 10 90 |
- - Más |
17,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1501 20 90 |
- - Más |
17,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1509 10 10 |
- - Lampant-olívaolaj |
122,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1509 10 90 |
- - Más |
124,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1509 90 00 |
- Más |
134,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1510 00 10 |
- Nyersolaj |
110,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1510 00 90 |
- Más |
160,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1511 90 11 |
- - - Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
12,8 |
3 |
|
|
1511 90 19 |
- - - Más |
10,9 |
3 |
|
|
1511 90 91 |
- - - Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
5,1 |
3 |
|
|
1511 90 99 |
- - - Más |
9 |
3 |
|
|
1513 21 30 |
- - - - Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
12,8 |
3 |
|
|
1513 21 90 |
- - - - Más |
6,4 |
3 |
|
|
1513 29 11 |
- - - - Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
12,8 |
3 |
|
|
1513 29 19 |
- - - - Más |
10,9 |
3 |
|
|
1513 29 30 |
- - - - Műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével |
5,1 |
3 |
|
|
1513 29 50 |
- - - - - Legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
12,8 |
3 |
|
|
1513 29 90 |
- - - - - Más |
9,6 |
3 |
|
|
1517 10 10 |
- - 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal |
8,3 + 28,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1517 90 10 |
- - 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal |
8,3 + 28,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1522 00 31 |
- - - Semlegesítési iszap (soapstock) |
29,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1522 00 39 |
- - - Más |
47,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1601 00 91 |
- - Kolbász, száraz vagy kenhető, főzés nélkül |
149,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1601 00 99 |
- - Más |
100,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 10 00 |
- Homogenizált készítmények |
16,6 |
3 |
|
|
1602 20 10 |
- - Liba- vagy kacsamájból |
10,2 |
3 |
|
|
1602 20 90 |
- - Más |
16 |
3 |
|
|
1602 31 11 |
- - - - Kizárólag főzés nélküli pulykahústartalommal |
102,4 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1602 31 19 |
- - - - Más |
102,4 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1602 31 80 |
- - - Más |
102,4 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1602 32 11 |
- - - - Főzés nélkül |
86,7 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1602 32 19 |
- - - - Más |
102,4 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1602 32 30 |
- - - Legalább 25 tömegszázalék, de kevesebb mint 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal |
10,9 |
3 |
|
|
1602 32 90 |
- - - Más |
10,9 |
3 |
|
|
1602 39 21 |
- - - - Főzés nélkül |
86,7 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1602 39 29 |
- - - - Más |
10,9 |
3 |
|
|
1602 39 85 |
- - - Más |
10,9 |
3 |
|
|
1602 41 10 |
- - - Házi sertésből |
156,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 42 10 |
- - - Házi sertésből |
129,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 49 11 |
- - - - - Tarja, karaj (kivéve a szügyet) és részei, beleértve a tarja, karaj vagy a sonka keverékeit is |
156,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 49 13 |
- - - - - Szügy és részei, beleértve a szügy és lapocka keverékeit is |
129,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 49 15 |
- - - - - Más keverékek, sonka (lábak), lapocka, tarja, karaj vagy szügy és ezek részeiből készült tartalommal |
129,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 49 19 |
- - - - - Más |
85,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 49 30 |
- - - - Legalább 40 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék bármely fajtájú hús vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is |
75 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 49 50 |
- - - - 40 tömegszázaléknál kevesebb bármely fajtájú hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is |
54,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 50 10 |
- - Főzés nélküli; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke |
303,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 90 51 |
- - - - Házisertéshús- vagy belsőségtartalommal |
85,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1602 90 61 |
- - - - - - Főzés nélküli; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke |
303,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1604 11 00 |
- - Lazac |
5,5 |
5 |
|
|
1604 12 10 |
- - - Nyers filé, csupán híg tésztával vagy morzsával bevonva, olajban elősütve is, fagyasztva |
15 |
5 |
|
|
1604 12 91 |
- - - - Légmentes csomagolásban |
20 |
5 |
|
|
1604 12 99 |
- - - - Más |
20 |
5 |
|
|
1604 13 11 |
- - - - Olívaolajban |
12,5 |
5 |
|
|
1604 13 19 |
- - - - Más |
12,5 |
5 |
|
|
1604 13 90 |
- - - Más |
12,5 |
5 |
|
|
1604 14 11 |
- - - - Növényi olajban |
24 |
X |
|
|
1604 14 16 |
- - - - - Filéként ismert loin (törzsrész) |
24 |
X |
|
|
1604 14 18 |
- - - - - Más |
24 |
X |
|
|
1604 14 90 |
- - - Bonitó (Sarda spp.) |
25 |
X |
|
|
1604 15 11 |
- - - - Filé |
25 |
5 |
|
|
1604 15 19 |
- - - - Más |
25 |
5 |
|
|
1604 15 90 |
- - - Scomber australasicus fajból |
20 |
5 |
|
|
1604 16 00 |
- - Ajóka |
25 |
5 |
|
|
1604 17 00 |
- - Angolna |
20 |
5 |
|
|
1604 19 10 |
- - - Szalmonidák, a lazac kivételével |
7 |
5 |
|
|
1604 19 31 |
- - - - Filéként ismert loin (törzsrész) |
24 |
5 |
|
|
1604 19 39 |
- - - - Más |
24 |
5 |
|
|
1604 19 50 |
- - - Az Orcynopsis unicolor fajhoz tartozó hal |
12,5 |
5 |
|
|
1604 19 91 |
- - - - Nyers filé, csupán híg tésztával vagy morzsával bevonva, olajban elősütve is, fagyasztva |
7,5 |
5 |
|
|
1604 19 92 |
- - - - - Tőkehal (Gadus morhua, Gadus ogac, Gadus macrocephalus) |
20 |
5 |
|
|
1604 19 93 |
- - - - - Fekete tőkehal (Pollachius virens) |
20 |
5 |
|
|
1604 19 94 |
- - - - - Szürke tőkehal (Merluccius spp., Urophycis spp.) |
20 |
5 |
|
|
1604 19 95 |
- - - - - Alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) és sárga tőkehal (Pollachius pollachius) |
20 |
5 |
|
|
1604 19 97 |
- - - - - Más |
20 |
5 |
|
|
1604 20 05 |
- - Halpaszta (surimi) készítmény |
20 |
X |
|
|
1604 20 10 |
- - - Lazacból |
5,5 |
5 |
|
|
1604 20 70 |
- - - Tonhalból, csíkoshasú tonhalból (skipjack) vagy más, az Euthynnus nemhez tartozó halból |
24 |
X |
|
|
1604 31 00 |
- - Kaviár |
20 |
5 |
|
|
1604 32 00 |
- - Kaviárpótló |
20 |
5 |
|
|
1605 40 00 |
- Más rákféle |
20 |
5 |
|
|
1701 12 10 |
- - - Finomításra |
33,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1701 12 90 |
- - - Más |
41,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1701 13 10 |
- - - Finomításra |
33,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1701 13 90 |
- - - Más |
41,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1701 14 10 |
- - - Finomításra |
33,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1701 14 90 |
- - - Más |
41,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1701 91 00 |
- - Ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával |
41,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1701 99 10 |
- - - Fehér cukor |
41,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1701 99 90 |
- - - Más |
41,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1702 11 00 |
- - Legalább 99 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva |
14 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1702 19 00 |
- - Más |
14 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1702 20 10 |
- - Juharcukor szilárd állapotban, ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadásával |
0,4 €/100 kg/net (A szacharóz tömegének 1 %-ára számítva.) |
5 |
|
|
1702 30 10 |
- - Izoglükóz |
50,7 €/100 kg/net mas |
5 |
|
|
1702 30 50 |
- - - Fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is |
26,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1702 30 90 |
- - - Más |
20 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1702 40 10 |
- - Izoglükóz |
50,7 €/100 kg/net mas |
5 |
|
|
1702 40 90 |
- - Más |
20 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1702 50 00 |
- Vegytiszta gyümölcscukor |
16 + 50,7 €/100 kg/net mas |
X |
|
|
1702 60 10 |
- - Izoglükóz |
50,7 €/100 kg/net mas |
5 |
|
|
1702 60 80 |
- - Inulinszirup |
0,4 €/100 kg/net (A szacharóz tömegének 1 %-ára számítva.) |
5 |
|
|
1702 60 95 |
- - Más |
0,4 €/100 kg/net (A szacharóz tömegének 1 %-ára számítva.) |
5 |
|
|
1702 90 30 |
- - Izoglükóz |
50,7 €/100 kg/net mas |
5 |
|
|
1702 90 50 |
- - Maltodextrin és maltodextrinszirup |
20 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1702 90 71 |
- - - Legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva |
0,4 €/100 kg/net (A szacharóz tömegének 1 %-ára számítva.) |
5 |
|
|
1702 90 75 |
- - - - Por alakban, összetömörítve is |
27,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1702 90 79 |
- - - - Más |
19,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1702 90 80 |
- - Inulinszirup |
0,4 €/100 kg/net (A szacharóz tömegének 1 %-ára számítva.) |
5 |
|
|
1702 90 95 |
- - Más |
0,4 €/100 kg/net (A szacharóz tömegének 1 %-ára számítva.) |
5 |
|
|
1704 10 10 |
- - 60 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve az invertcukrot szacharózban kifejezve is) |
6,2 + 27,1 €/100 kg/net MAX 17,9 |
5 |
|
|
1704 10 90 |
- - 60 tömegszázalék vagy azt meghaladó szacharóztartalommal (beleértve az invertcukrot szacharózban kifejezve is) |
6,3 + 30,9 €/100 kg/net MAX 18,2 |
5 |
|
|
1704 90 10 |
- - 10 tömegszázalékot meghaladó szacharóztartalmú édesgyökér-kivonat, más anyag hozzáadása nélkül |
13,4 |
5 |
|
|
1704 90 30 |
- - Fehér csokoládé |
9,1 + 45,1 €/100 kg/net MAX 18,9 + 16,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1704 90 51 |
- - - Massza, beleértve a marcipánt is, legalább 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
9 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1704 90 55 |
- - - Torokpasztilla és köhögés elleni cukorka |
9 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1704 90 61 |
- - - Cukorral bevont termékek |
9 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1704 90 65 |
- - - - Gumicukorka és zselécukorka, beleértve a cukorka alakban megjelenő gyümölcsmasszát is |
9 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1704 90 71 |
- - - - Főzött édesség, töltött is |
9 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1704 90 75 |
- - - - Vajas karamellcukorka, égetett cukor és hasonló édességek (toffee) |
9 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1704 90 81 |
- - - - - Sajtolt tabletta |
9 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1704 90 99 |
- - - - - Más |
9 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
X |
|
|
1803 10 00 |
- Nem zsírtalanítva |
9,6 |
5 |
|
|
1803 20 00 |
- Teljesen vagy részben zsírtalanítva |
9,6 |
5 |
|
|
1804 00 00 |
Kakaóvaj, -zsír és -olaj |
7,7 |
5 |
|
|
1805 00 00 |
Kakaópor, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül |
8 |
5 |
|
|
1806 10 15 |
- - Szacharóztartalom nélkül vagy 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóztartalommal |
8 |
5 |
|
|
1806 10 20 |
- - Legalább 5, de kevesebb mint 65 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal |
8 + 25,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1806 10 30 |
- - Legalább 65 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal |
8 + 31,4 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1806 10 90 |
- - Legalább 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal |
8 + 41,9 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1806 20 10 |
- - Legalább 31 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal vagy összesítve legalább 31 tömegszázalék kakaóvaj- és tejzsírtartalommal |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 20 30 |
- - Összesítve legalább 25 tömegszázalék, de kevesebb mint 31 tömegszázalék kakaóvaj- és tejzsírtartalommal |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 20 50 |
- - - Legalább 18 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 20 70 |
- - - Tejcsokoládé-morzsa |
15,4 + EA |
5 |
|
|
1806 20 80 |
- - - Csokoládéízű bevonat |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 20 95 |
- - - Más |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 31 00 |
- - Töltött |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 32 10 |
- - - Gabona, gyümölcs vagy diófélék hozzáadásával |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 32 90 |
- - - Más |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 90 11 |
- - - - Alkoholtartalommal |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 90 19 |
- - - - Más |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 90 31 |
- - - - Töltött |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 90 39 |
- - - - Töltetlen |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 90 50 |
- - Cukorkaáru és kakaótartalmú cukorhelyettesítő termékből készült cukorkapótló |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 90 60 |
- - Kakaótartalmú kenhető termékek |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 90 70 |
- - Kakaótartalmú készítmények italok készítéséhez |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1806 90 90 |
- - Más |
8,3 + EA MAX 18,7 + AD S/Z |
5 |
|
|
1901 10 00 |
- Élelmiszer-készítmény gyermekek számára, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve |
7,6 + EA |
5 |
|
|
1901 20 00 |
- Keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez |
7,6 + EA |
3 |
|
|
1901 90 11 |
- - - Legalább 90 tömegszázalék szárazanyag-tartalommal |
5,1 + 18 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1901 90 19 |
- - - Más |
5,1 + 14,7 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1901 90 91 |
- - - Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, gyümölcscukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy kevesebb mint 1,5 % tejzsír-, 5 % szacharóz (beleértve az invertcukrot is) vagy izoglükóz-, 5 % gyümölcscukor- vagy keményítőtartalommal, kivéve a 0401 –0404 vtsz.-ok alá tartozó árukból készült por alakú élelmiszer-készítményeket |
12,8 |
3 |
|
|
1901 90 99 |
- - - Más |
7,6 + EA |
5 |
|
|
1902 11 00 |
- - Tojástartalommal |
7,7 + 24,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1902 19 10 |
- - - Közönséges búzaliszt- vagy búzakorpa-tartalom nélkül |
7,7 + 24,6 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1902 19 90 |
- - - Más |
7,7 + 21,1 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1902 20 10 |
- - 20 tömegszázalékot meghaladó hal-, rákféle-, puhatestű- vagy más gerinctelen víziállattartalommal |
8,5 |
3 |
|
|
1902 20 30 |
- - 20 tömegszázalékot meghaladó kolbász és más, hasonló, bármely fajta hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is |
54,3 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1902 20 91 |
- - - Főzve |
8,3 + 6,1 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1902 20 99 |
- - - Más |
8,3 + 17,1 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1902 30 10 |
- - Szárítva |
6,4 + 24,6 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1902 30 90 |
- - Más |
6,4 + 9,7 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1902 40 10 |
- - Nem elkészítve |
7,7 + 24,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1902 40 90 |
- - Más |
6,4 + 9,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1903 00 00 |
Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában |
6,4 + 15,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1904 10 10 |
- - Kukoricából |
3,8 + 20 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1904 10 30 |
- - Rizsből |
5,1 + 46 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1904 10 90 |
- - Más |
5,1 + 33,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1904 20 10 |
- - Pirítatlan gabonapehely-alapú, müzli típusú készítmény |
9 + EA |
5 |
|
|
1904 20 91 |
- - - Kukoricából |
3,8 + 20 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1904 20 95 |
- - - Rizsből |
5,1 + 46 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1904 20 99 |
- - - Más |
5,1 + 33,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1904 30 00 |
- Bulgur búza |
8,3 + 25,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1904 90 10 |
- - Rizsből |
8,3 + 46 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1904 90 80 |
- - Más |
8,3 + 25,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1905 10 00 |
- Ropogós kenyér („knäckebrot”) |
5,8 + 13 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1905 20 10 |
- - 30 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) |
9,4 + 18,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1905 20 30 |
- - Legalább 30 tömegszázalék, de kevesebb mint 50 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) |
9,8 + 24,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1905 20 90 |
- - Legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) |
10,1 + 31,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
1905 31 11 |
- - - - Legfeljebb 85 gramm nettó tömegű kiszerelésben |
9 + EA MAX 24,2 + AD S/Z |
5 |
|
|
1905 31 19 |
- - - - Más |
9 + EA MAX 24,2 + AD S/Z |
5 |
|
|
1905 31 30 |
- - - - Legalább 8 tömegszázalék tejzsírtartalommal |
9 + EA MAX 24,2 + AD S/Z |
5 |
|
|
1905 31 91 |
- - - - - Szendvicskeksz (biscuit) |
9 + EA MAX 24,2 + AD S/Z |
5 |
|
|
1905 31 99 |
- - - - - Más |
9 + EA MAX 24,2 + AD S/Z |
5 |
|
|
1905 32 05 |
- - - 10 tömegszázalékot meghaladó víztartalommal |
9 + EA MAX 20,7 + AD F/M |
5 |
|
|
1905 32 11 |
- - - - - Legfeljebb 85 gramm tömegű kiszerelésben |
9 + EA MAX 24,2 + AD S/Z |
5 |
|
|
1905 32 19 |
- - - - - Más |
9 + EA MAX 24,2 + AD S/Z |
5 |
|
|
1905 32 91 |
- - - - - Sózva, töltött is |
9 + EA MAX 20,7 + AD F/M |
5 |
|
|
1905 32 99 |
- - - - - Más |
9 + EA MAX 24,2 + AD S/Z |
5 |
|
|
1905 40 10 |
- - Kétszersült |
9,7 + EA |
5 |
|
|
1905 40 90 |
- - Más |
9,7 + EA |
5 |
|
|
1905 90 10 |
- - Pászka |
3,8 + 15,9 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1905 90 20 |
- - Áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek |
4,5 + 60,5 €/100 kg/net |
3 |
|
|
1905 90 30 |
- - - Kenyér méz, tojás, sajt vagy gyümölcs hozzáadása nélkül, és legfeljebb 5 tömegszázalék cukor-, és legfeljebb 5 tömegszázalék zsírtartalommal, szárazanyagra számítva |
9,7 + EA |
3 |
|
|
1905 90 45 |
- - - Keksz (biscuit) |
9 + EA MAX 20,7 + AD F/M |
3 |
|
|
1905 90 55 |
- - - Extrudált vagy puffasztott termék, ízesített vagy sózott |
9 + EA MAX 20,7 + AD F/M |
3 |
|
|
1905 90 60 |
- - - - Édesítőanyag hozzáadásával |
9 + EA MAX 24,2 + AD S/Z |
3 |
|
|
1905 90 90 |
- - - - Más |
9 + EA MAX 20,7 + AD F/M |
3 |
|
|
2001 90 30 |
- - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |
5,1 + 9,4 €/100 kg/net |
X |
|
|
2001 90 40 |
- - Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal |
8,3 + 3,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2003 10 20 |
- - Ideiglenesen tartósítva, teljesen főzve |
18,4 + 191 €/100 kg/net eda |
5 |
|
|
2003 10 30 |
- - Más |
18,4 + 222 €/100 kg/net eda |
5 |
|
|
2004 90 10 |
- - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |
5,1 + 9,4 €/100 kg/net |
X |
|
|
2005 80 00 |
- Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) |
5,1 + 9,4 €/100 kg/net |
X |
|
|
2006 00 31 |
- - - Cseresznye és meggy |
20 + 23,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2006 00 35 |
- - - Trópusi gyümölcs és trópusi diófélék |
12,5 + 15 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2006 00 38 |
- - - Más |
20 + 23,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2007 10 10 |
- - 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
24 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2007 91 10 |
- - - 30 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
20 + 23 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2007 91 30 |
- - - 13 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 30 tömegszázalék cukortartalommal |
20 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2007 99 20 |
- - - - Gesztenyepüré és -krém |
24 + 19,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2007 99 31 |
- - - - - Cseresznyéből és meggyből |
24 + 23 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2007 99 33 |
- - - - - Eperből |
24 + 23 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2007 99 35 |
- - - - - Málnából |
24 + 23 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2007 99 39 |
- - - - - Más |
24 + 23 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2007 99 50 |
- - - 13 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 30 tömegszázalék cukortartalommal |
24 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 20 11 |
- - - - 17 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
25,6 + 2,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 20 31 |
- - - - 19 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
25,6 + 2,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 30 19 |
- - - - Más |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 40 19 |
- - - - - Más |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 40 31 |
- - - - 15 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 50 19 |
- - - - - Más |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 50 51 |
- - - - 15 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 60 19 |
- - - - Más |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 70 19 |
- - - - - Más |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 70 51 |
- - - - 15 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 80 19 |
- - - - Más |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 93 19 |
- - - - - Más |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 93 99 |
- - - - Cukor hozzáadása nélkül |
18,4 |
3 |
|
|
2008 97 16 |
- - - - - - Trópusi gyümölcsből (beleértve a keveréket is, legalább 50 tömegszázalék trópusidióféle- és trópusigyümölcs-tartalommal) |
16 + 2,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 97 18 |
- - - - - - Más |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 97 32 |
- - - - - - Trópusi gyümölcsből (beleértve a keveréket is, legalább 50 tömegszázalék trópusidióféle- és trópusigyümölcs-tartalommal) |
15 |
3 |
|
|
2008 99 21 |
- - - - - 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal |
25,6 + 3,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 99 31 |
- - - - - - - Trópusi gyümölcs |
16 + 2,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 99 34 |
- - - - - - - Más |
25,6 + 4,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 99 85 |
- - - - - Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével |
5,1 + 9,4 €/100 kg/net |
X |
|
|
2008 99 91 |
- - - - - Jamgyökér, édes burgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal |
8,3 + 3,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2008 99 99 |
- - - - - Más |
18,4 |
3 |
|
|
2009 11 11 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 € |
33,6 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 11 91 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 €, és hozzáadott cukortartalma meghaladja a 30 tömegszázalékot |
15,2 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 19 11 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 € |
33,6 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 19 91 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 €, és hozzáadott cukortartalma meghaladja a 30 tömegszázalékot |
15,2 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 29 11 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 € |
33,6 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 29 91 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 €, és hozzáadott cukortartalma meghaladja a 30 tömegszázalékot |
12 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 39 11 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 € |
33,6 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 39 51 |
- - - - - - 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
14,4 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 39 91 |
- - - - - - 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
14,4 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 49 11 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 € |
33,6 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 49 91 |
- - - - - 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
15,2 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 61 10 |
- - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 18 €-t |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
2009 61 90 |
- - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 18 € |
22,4 + 27 €/hl |
5 |
|
|
2009 69 11 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 € |
40 + 121 €/hl + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 69 19 |
- - - - Más |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
2009 69 51 |
- - - - - Koncentrált |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
2009 69 59 |
- - - - - Más |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
2009 69 71 |
- - - - - - Koncentrált |
22,4 + 131 €/hl + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 69 79 |
- - - - - - Más |
22,4 + 27 €/hl + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 69 90 |
- - - - - Más |
22,4 + 27 €/hl |
5 |
|
|
2009 79 11 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 € |
30 + 18,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 79 91 |
- - - - - 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
18 + 19,3 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 81 11 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 € |
33,6 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 81 51 |
- - - - - 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
16,8 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 89 11 |
- - - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 € |
33,6 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 89 34 |
- - - - - - Trópusi gyümölcslé |
21 + 12,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 89 35 |
- - - - - - Más |
33,6 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 89 61 |
- - - - - - 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
19,2 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 89 85 |
- - - - - - - Trópusi gyümölcslé |
10,5 + 12,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 89 86 |
- - - - - - - Más |
16,8 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 90 11 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 € |
33,6 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 90 21 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 30 € |
33,6 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 90 31 |
- - - - 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 18 € és hozzáadott cukortartalma meghaladja a 30 tömegszázalékot |
20 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 90 71 |
- - - - - - 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadott cukortartalommal |
15,2 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 90 92 |
- - - - - - - Trópusi gyümölcslevek keveréke |
10,5 + 12,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2009 90 94 |
- - - - - - - Más |
16,8 + 20,6 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2101 11 00 |
- - Kivonat, eszencia és koncentrátum |
9 |
3 |
|
|
2101 12 92 |
- - - Kávékivonat-, -eszencia- vagy -koncentrátumalapú készítmények |
11,5 |
3 |
|
|
2101 12 98 |
- - - Más |
9 + EA |
3 |
|
|
2101 20 98 |
- - - Más |
6,5 + EA |
3 |
|
|
2101 30 19 |
- - - Más |
5,1 + 12,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2101 30 99 |
- - - Más |
10,8 + 22,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2102 10 10 |
- - Élesztőkultúra |
10,9 |
5 |
|
|
2102 10 31 |
- - - Szárított |
12 + 49,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2102 10 39 |
- - - Más |
12 + 14,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2102 10 90 |
- - Más |
14,7 |
5 |
|
|
2102 20 11 |
- - - Tabletta, kocka vagy hasonló formában, vagy legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben |
8,3 |
5 |
|
|
2102 20 19 |
- - - Más |
5,1 |
5 |
|
|
2102 30 00 |
- Elkészített sütőpor |
6,1 |
5 |
|
|
2103 10 00 |
- Szójamártás |
7,7 |
3 |
|
|
2103 20 00 |
- Paradicsomketchup és más paradicsommártás |
10,2 |
5 |
|
|
2103 30 90 |
- - Elkészített mustár |
9 |
5 |
|
|
2103 90 90 |
- - Más |
7,7 |
3 |
|
|
2104 10 00 |
- Leves és erőleves és ezek előállítására szolgáló készítmény |
11,5 |
3 |
|
|
2104 20 00 |
- Homogenizált összetett élelmiszer-készítmény |
14,1 |
5 |
|
|
2105 00 10 |
- Tejzsírtartalom nélkül vagy az ilyen zsírokból 3 tömegszázaléknál kevesebbet tartalmazó |
8,6 + 20,2 €/100 kg/net MAX 19,4 + 9,4 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2105 00 91 |
- - Legalább 3, de 7 tömegszázaléknál kevesebb |
8 + 38,5 €/100 kg/net MAX 18,1 + 7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2105 00 99 |
- - Legalább 7 tömegszázalék |
7,9 + 54 €/100 kg/net MAX 17,8 + 6,9 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2106 10 20 |
- - Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal |
12,8 |
5 |
|
|
2106 10 80 |
- - Más |
EA |
5 |
|
|
2106 90 20 |
- - Összetett alkoholos készítmények, az illatanyag-alapúak kivételével, italok előállításához |
17,3 MIN 1 €/% vol/hl |
3 |
|
|
2106 90 30 |
- - - Izoglükózszirup |
42,7 €/100 kg/net mas |
3 |
|
|
2106 90 51 |
- - - - Tejcukorszirup |
14 €/100 kg/net |
3 |
|
|
2106 90 55 |
- - - - Szőlőcukorszirup és maltodextrinszirup |
20 €/100 kg/net |
3 |
|
|
2106 90 59 |
- - - - Más |
0,4 €/100 kg/net |
3 |
|
|
2106 90 98 |
- - - Más |
9 + EA |
3 |
|
|
2202 90 91 |
- - - Kevesebb mint 0,2 tömegszázalék |
6,4 + 13,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2202 90 95 |
- - - Legalább 0,2 tömegszázalék, de 2 tömegszázaléknál kevesebb |
5,5 + 12,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2202 90 99 |
- - - Legalább 2 tömegszázalék |
5,4 + 21,2 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2204 30 92 |
- - - - Koncentrált |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
2204 30 94 |
- - - - Más |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
2204 30 96 |
- - - - Koncentrált |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
2204 30 98 |
- - - - Más |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
5 |
Lásd a 2-A-2. melléklet 4. bekezdését |
|
2207 10 00 |
- Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal |
19,2 €/hl |
5 |
|
|
2207 20 00 |
- Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal |
10,2 €/hl |
5 |
|
|
2208 40 11 |
- - - Rum, amelynek etil- és metil-alkoholtól különböző illóanyag-tartalma tiszta alkohol hektoliterére számítva legalább 225 g (10 %-os tűréssel) |
0,6 €/% vol/hl + 3,2 €/hl |
5 |
|
|
2208 40 39 |
- - - - Más |
0,6 €/% vol/hl + 3,2 €/hl |
5 |
|
|
2208 40 51 |
- - - Rum, amelynek etil- és metil-alkoholtól különböző illóanyag-tartalma tiszta alkohol hektoliterére számítva legalább 225 g (10 %-os tűréssel) |
0,6 €/% vol/hl |
5 |
|
|
2208 40 99 |
- - - - Más |
0,6 €/% vol/hl |
5 |
|
|
2208 90 91 |
- - - Legfeljebb 2 literes |
1 €/% vol/hl + 6,4 €/hl |
5 |
|
|
2208 90 99 |
- - - Több mint 2 literes |
1 €/% vol/hl |
5 |
|
|
2302 10 10 |
- - Legfeljebb 35 tömegszázalék keményítőtartalommal |
44 €/t |
5 |
|
|
2302 10 90 |
- - Más |
89 €/t |
5 |
|
|
2302 30 10 |
- - Legfeljebb 28 tömegszázalék keményítőtartalommal és egy 0,2 mm nyílású szitán átjutó rész aránya legfeljebb 10 tömegszázalék, vagy ha a szitán átjutó rész hamutartalma legalább 1,5 tömegszázalék, szárazanyagra számítva |
44 €/t |
5 |
|
|
2302 30 90 |
- - Más |
89 €/t |
5 |
|
|
2302 40 02 |
- - - Legfeljebb 35 tömegszázalék keményítőtartalommal |
44 €/t |
5 |
|
|
2302 40 08 |
- - - Más |
89 €/t |
5 |
|
|
2302 40 10 |
Legfeljebb 28 tömegszázalék keményítőtartalommal és egy 0,2 mm nyílású szitán átjutó rész aránya legfeljebb 10 tömegszázalék, vagy ha a szitán átjutó rész hamutartalma legalább 1,5 tömegszázalék, szárazanyagra számítva |
44 €/t |
5 |
|
|
2302 40 90 |
- - - Más |
89 €/t |
5 |
|
|
2303 10 11 |
- - - Meghaladja a 40 tömegszázalékot |
320 €/t |
5 |
|
|
2306 90 19 |
- - - - 3 tömegszázalékot meghaladó olívaolaj-tartalommal |
48 €/t |
5 |
|
|
2307 00 19 |
- - Más |
1,62 €/kg/tot. alc. |
5 |
|
|
2308 00 19 |
- - Más |
1,62 €/kg/tot. alc. |
5 |
|
|
2309 10 13 |
- - - - - Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
498 €/t |
5 |
|
|
2309 10 15 |
- - - - - Legalább 50, de kevesebb mint 75 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
730 €/t |
5 |
|
|
2309 10 19 |
- - - - - Legalább 75 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
948 €/t |
5 |
|
|
2309 10 33 |
- - - - - Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
530 €/t |
5 |
|
|
2309 10 39 |
- - - - - Legalább 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
888 €/t |
5 |
|
|
2309 10 51 |
- - - - - Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
102 €/t |
5 |
|
|
2309 10 53 |
- - - - - Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
577 €/t |
5 |
|
|
2309 10 59 |
- - - - - Legalább 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
730 €/t |
5 |
|
|
2309 10 70 |
- - - Keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinsziruptartalom nélkül, de tejtermék-tartalommal |
948 €/t |
5 |
|
|
2309 90 31 |
- - - - - - Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
23 €/t |
5 |
|
|
2309 90 33 |
- - - - - - Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
498 €/t |
5 |
|
|
2309 90 35 |
- - - - - - Legalább 50, de kevesebb mint 75 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
730 €/t |
5 |
|
|
2309 90 39 |
- - - - - - Legalább 75 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
948 €/t |
5 |
|
|
2309 90 41 |
- - - - - - Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
55 €/t |
5 |
|
|
2309 90 43 |
- - - - - - Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
530 €/t |
5 |
|
|
2309 90 49 |
- - - - - - Legalább 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
888 €/t |
5 |
|
|
2309 90 51 |
- - - - - - Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
102 €/t |
5 |
|
|
2309 90 53 |
- - - - - - Legalább 10, de kevesebb mint 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
577 €/t |
5 |
|
|
2309 90 59 |
- - - - - - Legalább 50 tömegszázalék tejtermék-tartalommal |
730 €/t |
5 |
|
|
2309 90 70 |
- - - - Keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinsziruptartalom nélkül, de tejtermék-tartalommal |
948 €/t |
5 |
|
|
2401 10 35 |
- - Természetes úton szárított világos dohány |
11,2 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2401 10 60 |
- - Napon szárított keleti típusú dohány |
11,2 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2401 10 70 |
- - Természetes úton szárított sötét dohány |
11,2 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2401 10 85 |
- - Mesterséges hővel szárított dohány |
11,2 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2401 10 95 |
- - Más |
10 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2401 20 35 |
- - Természetes úton szárított világos dohány |
11,2 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2401 20 60 |
- - Napon szárított keleti típusú dohány |
11,2 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2401 20 70 |
- - Természetes úton szárított sötét dohány |
11,2 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2401 20 85 |
- - Mesterséges hővel szárított dohány |
11,2 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2401 20 95 |
- - Más |
11,2 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2401 30 00 |
- Dohányhulladék |
11,2 MIN 22 € MAX 56 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2402 10 00 |
- Szivar, mindkét végén levágott végű szivar (manillaszivar) és kis alakú szivar (cigarillos) dohánytöltettel |
26 |
5 |
|
|
2402 20 10 |
- - Szegfűszegtartalommal |
10 |
5 |
|
|
2402 20 90 |
- - Más |
57,6 |
5 |
|
|
2402 90 00 |
- Más |
57,6 |
5 |
|
|
2403 11 00 |
- - Az árucsoporthoz tartozó alszámos megjegyzés 1. pontjában meghatározott vízipipadohány |
74,9 |
5 |
|
|
2403 19 10 |
- - - Legfeljebb 500 g nettó tömegű kiszerelésben |
74,9 |
5 |
|
|
2403 19 90 |
- - - Más |
74,9 |
5 |
|
|
2403 91 00 |
- - „Homogenizált” vagy „visszanyert” dohány (dohányfólia) |
16,6 |
5 |
|
|
2403 99 10 |
- - - Rágódohány és tubák |
41,6 |
5 |
|
|
2403 99 90 |
- - - Más |
16,6 |
5 |
|
|
2905 32 00 |
- - Propilénglikol (1,2 propándiol) |
5,5 |
3 |
|
|
2905 43 00 |
- - Mannit |
9,6 + 125,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2905 44 11 |
- - - - Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva |
7,7 + 16,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2905 44 19 |
- - - - Más |
9 + 37,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2905 44 91 |
- - - - Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalom alapján számítva |
7,7 + 23 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2905 44 99 |
- - - - Más |
9 + 53,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
2917 36 00 |
- - Tereftálsav és sói |
6,5 |
3 |
|
|
2917 39 95 |
- - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
2922 49 85 |
- - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
2922 50 00 |
- Aminoalkohol fenolok, aminosav fenolok és más aminovegyületek oxigénfunkciós csoporttal |
6,5 |
5 |
|
|
2930 50 00 |
- Kaptafol (ISO) és methamidophos (ISO) |
6,5 |
3 |
|
|
2930 90 99 |
- - Más |
6,5 |
5 |
|
|
2932 19 00 |
- - Más |
6,5 |
3 |
|
|
2933 29 90 |
- - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
2933 39 99 |
- - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
2933 79 00 |
- - Más laktámok |
6,5 |
3 |
|
|
2934 99 90 |
- - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
3302 10 10 |
- - - - 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal |
17,3 MIN 1 €/% vol/hl |
5 |
|
|
3302 10 21 |
- - - - - Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglukóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal |
12,8 |
5 |
|
|
3302 10 29 |
- - - - - Más |
9 + EA |
5 |
|
|
3502 11 90 |
- - - Más |
123,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
3502 19 90 |
- - - Más |
16,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
3502 20 91 |
- - - Szárított (pl. lap, pikkely, pehely, por alakban) |
123,5 €/100 kg/net |
5 |
|
|
3502 20 99 |
- - - Más |
16,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
3505 10 10 |
- - Dextrinek |
9 + 17,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
3505 10 90 |
- - - Más |
9 + 17,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
3505 20 10 |
- - 25 tömegszázaléknál kevesebb keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv |
8,3 + 4,5 €/100 kg/net MAX 11,5 |
5 |
|
|
3505 20 30 |
- - Legalább 25, de kevesebb mint 55 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv |
8,3 + 8,9 €/100 kg/net MAX 11,5 |
5 |
|
|
3505 20 50 |
- - Legalább 55, de kevesebb mint 80 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv |
8,3 + 14,2 €/100 kg/net MAX 11,5 |
5 |
|
|
3505 20 90 |
- - Legalább 80 tömegszázalék keményítőt, vagy dextrint vagy más átalakított keményítőt tartalmazó enyv |
8,3 + 17,7 €/100 kg/net MAX 11,5 |
5 |
|
|
3603 00 90 |
- Más |
6,5 |
3 |
|
|
3809 10 10 |
- - Kevesebb mint 55 tömegszázalék keményítőtartalommal |
8,3 + 8,9 €/100 kg/net MAX 12,8 |
5 |
|
|
3809 10 30 |
- - Legalább 55, de kevesebb mint 70 tömegszázalék keményítőtartalommal |
8,3 + 12,4 €/100 kg/net MAX 12,8 |
5 |
|
|
3809 10 50 |
- - Legalább 70, de kevesebb mint 83 tömegszázalék keményítőtartalommal |
8,3 + 15,1 €/100 kg/net MAX 12,8 |
5 |
|
|
3809 10 90 |
- - Legalább 83 tömegszázalék keményítőtartalommal |
8,3 + 17,7 €/100 kg/net MAX 12,8 |
5 |
|
|
3824 60 11 |
- - - Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalomra számítva |
7,7 + 16,1 €/100 kg/net |
5 |
|
|
3824 60 19 |
- - - Más |
9 + 37,8 €/100 kg/net |
5 |
|
|
3824 60 91 |
- - - Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit tartalmú, szorbit (D-glucit) tartalomra számítva |
7,7 + 23 €/100 kg/net |
5 |
|
|
3824 60 99 |
- - - Más |
9 + 53,7 €/100 kg/net |
5 |
|
|
3902 90 90 |
- - Más |
6,5 |
3 |
|
|
3906 10 00 |
- Poli(metil-metakrilát) |
6,5 |
3 |
|
|
3906 90 90 |
- - Más |
6,5 |
3 |
|
|
3907 10 00 |
- Poliacetálok |
6,5 |
3 |
|
|
3907 20 20 |
- - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
3907 20 99 |
- - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
3907 30 00 |
- Epoxigyanták |
6,5 |
3 |
|
|
3907 40 00 |
- Polikarbonátok |
6,5 |
3 |
|
|
3907 60 20 |
- - Legalább 78 ml/g viszkozitással |
6,5 |
5 |
|
|
3913 90 00 |
- Más |
6,5 |
5 |
|
|
4010 11 00 |
- - Kizárólag fémbetétes |
6,5 |
5 |
|
|
4010 12 00 |
- - Kizárólag textilbetétes |
6,5 |
5 |
|
|
4010 19 00 |
- - Más |
6,5 |
5 |
|
|
4010 31 00 |
- - Végtelen meghajtó vagy erőátviteli szíj, trapéz keresztmetszettel (V-alakú meghajtószíj), V-bordázattal, 60 cm-t meghaladó, de legfeljebb 180 cm külső kerülettel |
6,5 |
5 |
|
|
4010 32 00 |
- - Végtelen meghajtó vagy erőátviteli szíj, trapéz keresztmetszettel (V-alakú meghajtószíj), a V-bordázatú kivételével, 60 cm-t meghaladó, de legfeljebb 180 cm külső kerülettel |
6,5 |
5 |
|
|
4010 33 00 |
- - Végtelen meghajtó vagy erőátviteli szíj, trapéz keresztmetszettel (V-alakú meghajtószíj), V-bordázattal, 180 cm-t meghaladó, de legfeljebb 240 cm külső kerülettel |
6,5 |
5 |
|
|
4010 34 00 |
- - Végtelen meghajtó vagy erőátviteli szíj, trapéz keresztmetszettel (V-alakú meghajtószíj), a V-bordázatú kivételével, 180 cm-t meghaladó, de legfeljebb 240 cm külső kerülettel |
6,5 |
5 |
|
|
4010 35 00 |
- - Végtelen szinkronszíj, 60 cm-t meghaladó, de legfeljebb 150 cm külső kerülettel |
6,5 |
5 |
|
|
4010 36 00 |
- - Végtelen szinkronszíj 150 cm-t meghaladó, de legfeljebb 198 cm külső kerülettel |
6,5 |
5 |
|
|
4010 39 00 |
- - Más |
6,5 |
5 |
|
|
4104 11 90 |
- - - - Más |
5,5 |
3 |
|
|
4104 19 90 |
- - - - Más |
5,5 |
3 |
|
|
4104 41 19 |
- - - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
4104 41 51 |
- - - - - Egész bőr több mint 28 négyzetláb (2,6 m2) nagyságban |
6,5 |
3 |
|
|
4104 41 59 |
- - - - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
4104 41 90 |
- - - - Más |
5,5 |
3 |
|
|
4104 49 19 |
- - - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
4104 49 51 |
- - - - - Egész bőr több mint 28 négyzetláb (2,6 m2) nagyságban |
6,5 |
3 |
|
|
4104 49 59 |
- - - - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
4104 49 90 |
- - - - Más |
5,5 |
3 |
|
|
4107 11 11 |
- - - - Borjú boxbőr |
6,5 |
3 |
|
|
4107 11 19 |
- - - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
4107 11 90 |
- - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
4107 12 11 |
- - - - Borjú boxbőr |
6,5 |
3 |
|
|
4107 12 19 |
- - - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
4107 12 91 |
- - - - Szarvasmarhafélék (beleértve a bivalyt is) bőre |
5,5 |
3 |
|
|
4107 12 99 |
- - - - Lófélék bőre |
6,5 |
3 |
|
|
4107 19 10 |
- - - Szarvasmarhafélék (beleértve a bivalyt is) bőre, legfeljebb 28 négyzetláb (2,6 m2) nagyságban |
6,5 |
3 |
|
|
4107 19 90 |
- - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
4107 91 10 |
- - - Talpbőr |
6,5 |
3 |
|
|
4107 91 90 |
- - - Más |
6,5 |
3 |
|
|
4107 99 10 |
- - - Szarvasmarhafélék (beleértve a bivalyt is) bőre |
6,5 |
3 |
|
|
4107 99 90 |
- - - Lófélék bőre |
6,5 |
3 |
|
|
4202 12 11 |
- - - - Diplomatatáska, aktatáska, iskolatáska és hasonló tartók |
9,7 |
5 |
|
|
4202 12 19 |
- - - - Más |
9,7 |
5 |
|
|
4202 12 50 |
- - - Fröccsöntött műanyagból |
5,2 |
3 |
|
|
4202 19 10 |
- - - Alumíniumból |
5,7 |
3 |
|
|
4202 92 11 |
- - - - Útitáskák, piperetáskák, hátizsákok és sporttáskák |
9,7 |
3 |
|
|
4202 92 15 |
- - - - Hangszertáskák |
6,7 |
3 |
|
|
4202 92 19 |
- - - - Más |
9,7 |
3 |
|
|
4203 21 00 |
- - Sportoláshoz különlegesen tervezett, készített kesztyűk |
9 |
5 |
|
|
4203 29 90 |
- - - Más |
7 |
5 |
|
|
4411 12 90 |
- - - Más |
7 |
5 |
|
|
4411 14 90 |
- - - Más |
7 |
3 |
|
|
4411 92 10 |
- - - Mechanikusan nem megmunkált vagy felületileg nem bevont |
7 |
5 |
|
|
4411 92 90 |
- - - Más |
7 |
5 |
|
|
4412 10 00 |
- Bambusznádból |
10 |
5 |
|
|
4412 31 10 |
- - - Afrikai acajou, dark red meranti-, light red meranti-, limba-, mahagóni- (Swietenia spp.), obeche-, okoumé-, palissandre de Para (Para-palisander)-, palissandre de Rio (Rio-palisander)-, palissandre de Rose (Rózsa-palisander)-, sapelli-, sipo-, virola- vagy white lauan-ból |
10 |
5 |
|
|
4412 31 90 |
- - - Más |
7 |
3 |
|
|
4412 32 10 |
- - - Bükk-, cseresznye-, dió-, éger-, fehér akác-, gyertyán-, hárs-, hikori-, juhar-, kőris-, nyár-, nyír-, platán-, szelídgesztenye-, szil-, tölgy-, tulipán- vagy vadgesztenyefából |
7 |
3 |
|
|
4412 32 90 |
- - - Más |
7 |
3 |
|
|
4412 94 10 |
- - - Legalább egyik külső rétege (színoldala) nem tűlevelű fából készült |
10 |
5 |
|
|
4412 99 40 |
- - - - - Bükk-, cseresznye-, dió-, éger-, fehér akác-, gyertyán-, hárs-, hikori-, juhar-, kőris-, nyár-, nyír-, platán-, szelídgesztenye-, szil-, tölgy-, tulipán- vagy vadgesztenyefából |
10 |
5 |
|
|
4412 99 50 |
- - - - - Más |
10 |
5 |
|
|
4412 99 85 |
- - - - Más |
10 |
5 |
|
|
5007 20 11 |
- - - Fehérítetlen, mosott vagy fehérített |
6,9 |
3 |
|
|
5007 20 19 |
- - - Más |
6,9 |
3 |
|
|
5007 20 39 |
- - - - Más |
7,5 |
3 |
|
|
5007 20 41 |
- - - Áttetsző szövet (nyitott szövés) |
7,2 |
3 |
|
|
5007 20 59 |
- - - - Festett |
7,2 |
3 |
|
|
5007 20 69 |
- - - - - Más |
7,2 |
3 |
|
|
5007 20 71 |
- - - - Nyomott |
7,2 |
3 |
|
|
5007 90 10 |
- - Fehérítetlen, mosott vagy fehérített |
6,9 |
3 |
|
|
5007 90 30 |
- - Festett |
6,9 |
3 |
|
|
5007 90 50 |
- - Különféle színű fonalból szőtt |
6,9 |
3 |
|
|
5007 90 90 |
- - Nyomott |
6,9 |
3 |
|
|
5111 11 00 |
- - Legfeljebb 300 g/m2 tömegű |
8 |
3 |
|
|
5112 20 00 |
- Elsősorban vagy kizárólag végtelen műszállal kevert más szövet |
8 |
3 |
|
|
5208 11 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5208 12 16 |
- - - - Legfeljebb 165 cm |
8 |
3 |
|
|
5208 12 19 |
- - - - 165 cm-t meghaladó |
8 |
3 |
|
|
5208 12 96 |
- - - - Legfeljebb 165 cm |
8 |
3 |
|
|
5208 12 99 |
- - - - 165 cm-t meghaladó |
8 |
3 |
|
|
5208 13 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű szövet, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is |
8 |
3 |
|
|
5208 19 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5208 22 16 |
- - - - Legfeljebb 165 cm |
8 |
3 |
|
|
5208 22 96 |
- - - - Legfeljebb 165 cm |
8 |
3 |
|
|
5208 32 16 |
- - - - Legfeljebb 165 cm |
8 |
3 |
|
|
5208 32 19 |
- - - - 165 cm-t meghaladó |
8 |
3 |
|
|
5208 32 96 |
- - - - Legfeljebb 165 cm |
8 |
3 |
|
|
5208 33 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű szövet, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is |
8 |
3 |
|
|
5208 42 00 |
- - Vászonkötésű, 100 g/m2-t meghaladó tömegű szövet |
8 |
3 |
|
|
5208 43 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű szövet, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is |
8 |
3 |
|
|
5208 49 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5208 52 00 |
- - Vászonkötésű, 100 g/m2-t meghaladó tömegű szövet |
8 |
3 |
|
|
5208 59 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5209 11 00 |
- - Vászonkötésű |
8 |
3 |
|
|
5209 19 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5209 21 00 |
- - Vászonkötésű |
8 |
3 |
|
|
5209 31 00 |
- - Vászonkötésű |
8 |
3 |
|
|
5209 32 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű szövet, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is |
8 |
3 |
|
|
5209 41 00 |
- - Vászonkötésű |
8 |
3 |
|
|
5209 43 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű más szövet, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is |
8 |
3 |
|
|
5209 52 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű szövet, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is |
8 |
3 |
|
|
5209 59 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5210 11 00 |
- - Vászonkötésű |
8 |
3 |
|
|
5210 19 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5210 21 00 |
- - Vászonkötésű |
8 |
3 |
|
|
5210 29 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5210 31 00 |
- - Vászonkötésű |
8 |
3 |
|
|
5210 32 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű szövet, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is |
8 |
3 |
|
|
5210 41 00 |
- - Vászonkötésű |
8 |
3 |
|
|
5210 49 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5211 11 00 |
- - Vászonkötésű |
8 |
3 |
|
|
5211 12 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű szövet, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is |
8 |
3 |
|
|
5211 20 00 |
- Fehérített |
8 |
3 |
|
|
5211 31 00 |
- - Vászonkötésű |
8 |
3 |
|
|
5211 32 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű szövet, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is |
8 |
3 |
|
|
5211 39 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5212 14 90 |
- - - Más módon kevert |
8 |
3 |
|
|
5212 23 90 |
- - - Más módon kevert |
8 |
3 |
|
|
5212 24 90 |
- - - Más módon kevert |
8 |
3 |
|
|
5309 19 00 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
5309 29 00 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
5407 20 11 |
- - - 3 m-nél kisebb |
8 |
3 |
|
|
5407 20 19 |
- - - Legalább 3 m |
8 |
3 |
|
|
5407 41 00 |
- - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5407 42 00 |
- - Festett |
8 |
3 |
|
|
5407 43 00 |
- - Különböző színű fonalakból |
8 |
3 |
|
|
5407 44 00 |
- - Nyomott |
8 |
3 |
|
|
5407 51 00 |
- - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5407 52 00 |
- - Festett |
8 |
3 |
|
|
5407 53 00 |
- - Különböző színű fonalakból |
8 |
3 |
|
|
5407 54 00 |
- - Nyomott |
8 |
3 |
|
|
5407 61 10 |
- - - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5407 61 30 |
- - - Festett |
8 |
3 |
|
|
5407 61 90 |
- - - Nyomott |
8 |
3 |
|
|
5407 69 10 |
- - - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5407 69 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5407 71 00 |
- - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5407 72 00 |
- - Festett |
8 |
3 |
|
|
5407 74 00 |
- - Nyomott |
8 |
3 |
|
|
5407 81 00 |
- - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5407 82 00 |
- - Festett |
8 |
3 |
|
|
5407 83 00 |
- - Különböző színű fonalakból |
8 |
3 |
|
|
5407 92 00 |
- - Festett |
8 |
3 |
|
|
5407 93 00 |
- - Különböző színű fonalakból |
8 |
3 |
|
|
5408 23 00 |
- - Különböző színű fonalakból |
8 |
3 |
|
|
5408 34 00 |
- - Nyomott |
8 |
3 |
|
|
5512 11 00 |
- - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5512 19 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5513 11 20 |
- - - Legfeljebb 165 cm szélességű |
8 |
3 |
|
|
5513 11 90 |
- - - 165 cm-t meghaladó szélességű |
8 |
3 |
|
|
5513 12 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is, vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5513 13 00 |
- - Más szövet vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5513 19 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5513 21 00 |
- - Vászonkötésű, vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5513 23 10 |
- - - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű szövet, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is |
8 |
3 |
|
|
5513 23 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5513 29 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5513 31 00 |
- - Vászonkötésű, vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5513 39 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5513 49 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5514 11 00 |
- - Vászonkötésű, vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5514 12 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is, vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5514 19 10 |
- - - Vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5514 19 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5514 21 00 |
- - Vászonkötésű, vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5514 22 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is, vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5514 29 00 |
- - Más szövet |
8 |
3 |
|
|
5514 30 10 |
- - Vászonkötésű, vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5514 41 00 |
- - Vászonkötésű, vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5514 42 00 |
- - 3 vagy 4 fonalas sávolykötésű, beleértve a keresztsávoly-kötésűt is, vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5514 43 00 |
- - Más szövet vágott poliészter szálból |
8 |
3 |
|
|
5515 11 10 |
- - - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5515 11 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5515 12 10 |
- - - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5515 19 10 |
- - - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5515 19 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5515 91 10 |
- - - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5516 11 00 |
- - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5516 21 00 |
- - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5516 41 00 |
- - Fehérítetlen vagy fehérített |
8 |
3 |
|
|
5602 10 11 |
- - - - Jutából vagy az 5303 vtsz. alá tartozó más textilrost szálból |
6,7 |
3 |
|
|
5602 10 19 |
- - - - Más textilanyagból |
6,7 |
3 |
|
|
5602 10 31 |
- - - - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
6,7 |
3 |
|
|
5602 10 38 |
- - - - Más textilanyagból |
6,7 |
3 |
|
|
5602 10 90 |
- - Impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt |
6,7 |
3 |
|
|
5602 21 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
6,7 |
3 |
|
|
5602 29 00 |
- - Más textilanyagból |
6,7 |
3 |
|
|
5602 90 00 |
- Más |
6,7 |
3 |
|
|
5607 21 00 |
- - Kötöző- vagy bálázózsineg |
12 |
3 |
|
|
5607 29 00 |
- - Más |
12 |
5 |
|
|
5607 49 11 |
- - - - Fonva vagy sodorva |
8 |
3 |
|
|
5607 49 19 |
- - - - Más |
8 |
3 |
|
|
5607 50 11 |
- - - - Fonott |
8 |
3 |
|
|
5607 50 30 |
- - - Finomsági száma legfeljebb 50 000 decitex (5 g/m) |
8 |
3 |
|
|
5607 50 90 |
- - Más szintetikus szálból |
8 |
3 |
|
|
5607 90 20 |
- - Abakából (manilakender vagy Musa textilis Nee) vagy más keményszálú rostból; az 5303 vtsz. alá tartozó jutából vagy más textilháncsrostból |
6 |
3 |
|
|
5607 90 90 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
5608 11 20 |
- - - Zsinegből, kötélből, hajókötélből vagy kábelből |
8 |
3 |
|
|
5608 11 80 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5608 19 11 |
- - - - - Zsinegből, kötélből, hajókötélből vagy kábelből |
8 |
3 |
|
|
5608 19 19 |
- - - - - Más |
8 |
3 |
|
|
5608 19 30 |
- - - - Más |
8 |
3 |
|
|
5608 19 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5608 90 00 |
- Más |
8 |
3 |
|
|
5701 10 10 |
- - 10 tömegszázalékot meghaladó selyem- vagy hulladékselyem-tartalommal, a kóchulladék (fésűskóc) kivételével |
8 |
3 |
|
|
5701 10 90 |
- - Más |
8 MAX 2,8 €/m2 |
3 |
|
|
5702 31 10 |
- - - Axminster-szőnyeg |
8 |
3 |
|
|
5702 32 10 |
- - - Axminster-szőnyeg |
8 |
3 |
|
|
5702 49 00 |
- - Más textilanyagból |
8 |
3 |
|
|
5702 99 00 |
- - Más textilanyagból |
8 |
3 |
|
|
5703 10 00 |
- Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
8 |
3 |
|
|
5703 20 12 |
- - - Négyzetes alakú, felülete legfeljebb 1 m2 |
8 |
3 |
|
|
5703 20 18 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5704 10 00 |
- Négyzetes alakú, felülete legfeljebb 0,3 m2 |
6,7 |
3 |
|
|
5704 90 00 |
- Más |
6,7 |
3 |
|
|
5705 00 80 |
- Más textilanyagból |
8 |
3 |
|
|
5801 36 00 |
- - Zseníliaszövet |
8 |
3 |
|
|
5804 10 10 |
- - Sima |
6,5 |
3 |
|
|
5804 10 90 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
5804 21 10 |
- - - Csipkeverő gépen gyártott |
8 |
3 |
|
|
5804 21 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5804 29 10 |
- - - Csipkeverő gépen gyártott |
8 |
3 |
|
|
5804 29 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5804 30 00 |
- Kézi csipke |
8 |
3 |
|
|
5806 10 00 |
- Bolyhos szövet (beleértve frottírtörülköző- és hasonló frottírszövetet is) és zseníliaszövet |
6,3 |
3 |
|
|
5806 20 00 |
- Más szövet legalább 5 tömegszázalék elasztomerfonal- vagy gumiszáltartalommal |
7,5 |
3 |
|
|
5806 32 10 |
- - - Valódi széllel |
7,5 |
3 |
|
|
5806 32 90 |
- - - Más |
7,5 |
3 |
|
|
5806 39 00 |
- - Más textilanyagból |
7,5 |
3 |
|
|
5806 40 00 |
- Vetülékszál nélkül, láncfonalakból ragasztással összeállított keskenyáru (szalagutánzat) |
6,2 |
3 |
|
|
5807 10 10 |
- - Szövött mintázattal |
6,2 |
3 |
|
|
5807 10 90 |
- - Más |
6,2 |
3 |
|
|
5807 90 10 |
- - Nemezből vagy nem szőtt textíliából |
6,3 |
3 |
|
|
5807 90 90 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
5810 10 90 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
5810 91 90 |
- - - Más |
7,2 |
3 |
|
|
5810 92 90 |
- - - Más |
7,2 |
3 |
|
|
5901 10 00 |
- Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak |
6,5 |
3 |
|
|
5901 90 00 |
- Más |
6,5 |
3 |
|
|
5902 20 90 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
5902 90 90 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
5903 20 90 |
- - Bevonva, beborítva vagy rétegelve |
8 |
3 |
|
|
5903 90 10 |
- - Impregnálva |
8 |
3 |
|
|
5903 90 91 |
- - - Cellulózszármazékkal vagy más műanyaggal, színoldalán szövettel |
8 |
3 |
|
|
5903 90 99 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
5905 00 90 |
- - Más |
6 |
3 |
|
|
5906 91 00 |
- - Kötött vagy hurkolt |
6,5 |
3 |
|
|
5909 00 10 |
- Szintetikus szálból |
6,5 |
3 |
|
|
5909 00 90 |
- Más textilanyagból |
6,5 |
3 |
|
|
5911 40 00 |
- Szűrőkendő, amelyet olaj sajtolásához vagy hasonló célra használnak, beleértve az emberhajból készítettet is |
6 |
3 |
|
|
6001 10 00 |
- „Hosszú bolyhos” kelme |
8 |
3 |
|
|
6001 92 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
8 |
3 |
|
|
6002 90 00 |
- Más |
6,5 |
3 |
|
|
6003 30 10 |
- - Raschel-csipke |
8 |
3 |
|
|
6004 10 00 |
- Legalább 5 tömegszázalék elasztomerfonalat tartalmazó, de gumiszáltartalom nélkül |
8 |
3 |
|
|
6004 90 00 |
- Más |
6,5 |
3 |
|
|
6005 31 50 |
- - - Raschel-csipke, a függönykelme vagy a függönyháló kivételével |
8 |
3 |
|
|
6005 32 50 |
- - - Raschel-csipke, a függönykelme vagy a függönyháló kivételével |
8 |
3 |
|
|
6005 33 10 |
- - - Függönykelme, beleértve a függönyhálót is |
8 |
3 |
|
|
6005 33 50 |
- - - Raschel-csipke a függönykelme vagy a függönyháló kivételével |
8 |
3 |
|
|
6005 33 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
6005 34 10 |
- - - Függönykelme, beleértve a függönyhálót is |
8 |
3 |
|
|
6005 34 50 |
- - - Raschel-csipke, a függönykelme vagy a függönyháló kivételével |
8 |
3 |
|
|
6005 42 00 |
- - Festett |
8 |
3 |
|
|
6005 90 90 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
6006 31 10 |
- - - Függönykelme, beleértve a függönyhálót is |
8 |
3 |
|
|
6006 32 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
6006 33 10 |
- - - Függönykelme, beleértve a függönyhálót is |
8 |
3 |
|
|
6006 34 90 |
- - - Más |
8 |
3 |
|
|
6006 43 00 |
- - Különböző színű fonalakból |
8 |
3 |
|
|
6006 44 00 |
- - Nyomott |
8 |
3 |
|
|
6006 90 00 |
- Más |
8 |
3 |
|
|
6101 20 10 |
- - Felsőkabát, autóskabát, pelerin, köpeny és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6101 20 90 |
- - Anorák (beleértve a sízubbonyt is), viharkabát, széldzseki és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6101 30 10 |
- - Felsőkabát, autóskabát, pelerin, köpeny és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6101 30 90 |
- - Anorák (beleértve a sízubbonyt is), viharkabát, széldzseki és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6101 90 20 |
- - Felsőkabát, autóskabát, pelerin, köpeny és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6101 90 80 |
- - Anorák (beleértve a sízubbonyt is), viharkabát, széldzseki és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6102 10 10 |
- - Felsőkabát, autóskabát, pelerin, köpeny és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6102 10 90 |
- - Anorák (beleértve a sízubbonyt is), viharkabát, széldzseki és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6102 20 10 |
- - Felsőkabát, autóskabát, pelerin, köpeny és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6102 20 90 |
- - Anorák (beleértve a sízubbonyt is), viharkabát, széldzseki és hasonló áruk |
12 |
3 |
|
|
6102 30 10 |
- - Felsőkabát, autóskabát, pelerin, köpeny és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6102 30 90 |
- - Anorák (beleértve a sízubbonyt is), viharkabát, széldzseki és hasonló áruk |
12 |
3 |
|
|
6102 90 10 |
- - Felsőkabát, autóskabát, pelerin, köpeny és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6102 90 90 |
- - Anorák (beleértve a sízubbonyt is), viharkabát, széldzseki és hasonló áruk |
12 |
5 |
|
|
6103 10 10 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6103 10 90 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6103 22 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6103 23 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6103 29 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6103 31 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6103 32 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6103 33 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6103 39 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6103 41 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6103 42 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6103 43 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
3 |
|
|
6103 49 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6104 13 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6104 19 20 |
- - - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6104 19 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6104 22 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6104 23 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6104 29 10 |
- - - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6104 29 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6104 31 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6104 32 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6104 33 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6104 39 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6104 41 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6104 42 00 |
- - Pamutból |
12 |
3 |
|
|
6104 43 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6104 44 00 |
- - Mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6104 49 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6104 51 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6104 52 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6104 53 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
3 |
|
|
6104 59 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6104 61 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6104 62 00 |
- - Pamutból |
12 |
3 |
|
|
6104 63 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
3 |
|
|
6104 69 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6105 10 00 |
- Pamutból |
12 |
3 |
|
|
6105 20 10 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
3 |
|
|
6105 20 90 |
- - Mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6105 90 10 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6105 90 90 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6106 10 00 |
- Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6106 20 00 |
- Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
3 |
|
|
6106 90 10 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6106 90 30 |
- - Selyemből vagy selyemhulladékból |
12 |
5 |
|
|
6106 90 50 |
- - Lenből vagy ramiból |
12 |
5 |
|
|
6106 90 90 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6107 11 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6107 12 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
3 |
|
|
6107 19 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6107 21 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6107 22 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6107 29 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6107 91 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6107 99 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6108 11 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6108 19 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6108 21 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6108 22 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6108 29 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6108 31 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6108 32 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6108 39 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6108 91 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6108 92 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6108 99 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6109 10 00 |
- Pamutból |
12 |
3 |
|
|
6109 90 20 |
- - Gyapjúból vagy finom állatszőrből vagy műszálból |
12 |
3 |
|
|
6109 90 90 |
- - Más textilanyagból |
12 |
3 |
|
|
6110 11 10 |
- - - Ujjas mellény és pulóver, legalább 50 % gyapjútartalommal és legalább 600 g-os árucikkenkénti tömeggel |
10,5 |
5 |
|
|
6110 11 30 |
- - - - Férfi vagy fiú |
12 |
5 |
|
|
6110 11 90 |
- - - - Női vagy leányka |
12 |
3 |
|
|
6110 12 10 |
- - - Férfi vagy fiú |
12 |
5 |
|
|
6110 12 90 |
- - - Női vagy leányka |
12 |
5 |
|
|
6110 19 10 |
- - - Férfi vagy fiú |
12 |
5 |
|
|
6110 19 90 |
- - - Női vagy leányka |
12 |
5 |
|
|
6110 20 10 |
- - Könnyű, finom kötésű póló, magas nyakú blúz és pulóver |
12 |
5 |
|
|
6110 20 91 |
- - - Férfi vagy fiú |
12 |
3 |
|
|
6110 20 99 |
- - - Női vagy leányka |
12 |
3 |
|
|
6110 30 10 |
- - Könnyű, finom kötésű póló, magas nyakú blúz és pulóver |
12 |
5 |
|
|
6110 30 91 |
- - - Férfi vagy fiú |
12 |
3 |
|
|
6110 30 99 |
- - - Női vagy leányka |
12 |
3 |
|
|
6110 90 10 |
- - Lenből vagy ramiból |
12 |
5 |
|
|
6110 90 90 |
- - Más textilanyagból |
12 |
3 |
|
|
6111 20 90 |
- - Más |
12 |
3 |
|
|
6111 30 90 |
- - Más |
12 |
5 |
|
|
6111 90 19 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6111 90 90 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6112 11 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6112 12 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6112 19 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6112 20 00 |
- Síöltöny |
12 |
5 |
|
|
6112 31 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6112 39 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6112 41 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6112 49 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6113 00 90 |
- Más |
12 |
5 |
|
|
6114 20 00 |
- Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6114 30 00 |
- Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
3 |
|
|
6114 90 00 |
- Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6115 10 10 |
- - Harisnya visszeres lábra szintetikus szálból |
8 |
5 |
|
|
6115 10 90 |
- - Más |
12 |
5 |
|
|
6115 21 00 |
- - Szintetikus szálakból, amelyben az egyágú fonal finomsága kevesebb mint 67 decitex |
12 |
5 |
|
|
6115 22 00 |
- - Szintetikus szálakból, amelyben az egyágú fonal finomsága legalább 67 decitex |
12 |
5 |
|
|
6115 29 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6115 30 11 |
- - - Térdzokni |
12 |
5 |
|
|
6115 30 19 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6115 30 90 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6115 94 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6115 95 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6115 96 10 |
- - - Térdzokni |
12 |
5 |
|
|
6115 96 91 |
- - - - Női zokni |
12 |
5 |
|
|
6115 96 99 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6115 99 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6117 10 00 |
- Kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló |
12 |
5 |
|
|
6117 80 80 |
- - Más |
12 |
5 |
|
|
6117 90 00 |
- Részek |
12 |
5 |
|
|
6201 11 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6201 12 10 |
- - - Ruhánként legfeljebb 1 kg tömegű |
12 |
5 |
|
|
6201 12 90 |
- - - Ruhánként 1 kg-ot meghaladó tömegű |
12 |
5 |
|
|
6201 13 10 |
- - - Ruhánként legfeljebb 1 kg tömegű |
12 |
5 |
|
|
6201 13 90 |
- - - Ruhánként 1 kg-ot meghaladó tömegű |
12 |
5 |
|
|
6201 19 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6201 91 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6201 92 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6201 93 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6201 99 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6202 11 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6202 12 10 |
- - - Ruhánként legfeljebb 1 kg tömegű |
12 |
3 |
|
|
6202 12 90 |
- - - Ruhánként 1 kg-ot meghaladó tömegű |
12 |
5 |
|
|
6202 13 10 |
- - - Ruhánként legfeljebb 1 kg tömegű |
12 |
3 |
|
|
6202 13 90 |
- - - Ruhánként 1 kg-ot meghaladó tömegű |
12 |
3 |
|
|
6202 19 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6202 91 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6202 92 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6202 93 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
3 |
|
|
6202 99 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6203 11 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6203 12 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6203 19 10 |
- - - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6203 19 30 |
- - - Mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6203 19 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6203 22 10 |
- - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 22 80 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 23 10 |
- - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 23 80 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 29 11 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 29 18 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 29 30 |
- - - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6203 29 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6203 31 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6203 32 10 |
- - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 32 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 33 10 |
- - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 33 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 39 11 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 39 19 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 39 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6203 41 10 |
- - - Hosszúnadrág és bricsesznadrág |
12 |
3 |
|
|
6203 41 30 |
- - - Vállpántos és melles munkanadrág (overall) |
12 |
5 |
|
|
6203 41 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 42 11 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 42 31 |
- - - - - Denimből |
12 |
3 |
|
|
6203 42 33 |
- - - - - Kordbársonyból |
12 |
5 |
|
|
6203 42 35 |
- - - - - Más |
12 |
3 |
|
|
6203 42 51 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 42 59 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 42 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 43 11 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 43 19 |
- - - - Más |
12 |
3 |
|
|
6203 43 31 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 43 39 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 43 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 49 11 |
- - - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 49 19 |
- - - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 49 31 |
- - - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6203 49 39 |
- - - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 49 50 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6203 49 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6204 11 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6204 12 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6204 13 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6204 19 10 |
- - - Mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6204 19 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6204 21 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6204 22 10 |
- - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 22 80 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 23 10 |
- - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 23 80 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 29 11 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 29 18 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 29 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6204 31 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6204 32 10 |
- - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 32 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 33 10 |
- - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 33 90 |
- - - Más |
12 |
3 |
|
|
6204 39 11 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 39 19 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 39 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
3 |
|
|
6204 41 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6204 42 00 |
- - Pamutból |
12 |
3 |
|
|
6204 43 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
3 |
|
|
6204 44 00 |
- - Mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6204 49 10 |
- - - Selyemből vagy selyemhulladékból |
12 |
3 |
|
|
6204 49 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6204 51 00 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6204 52 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6204 53 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6204 59 10 |
- - - Mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6204 59 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
3 |
|
|
6204 61 10 |
- - - Hosszúnadrág és bricsesznadrág |
12 |
5 |
|
|
6204 61 85 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 62 11 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 62 31 |
- - - - - Denimből |
12 |
3 |
|
|
6204 62 33 |
- - - - - Kordbársonyból |
12 |
5 |
|
|
6204 62 39 |
- - - - - Más |
12 |
3 |
|
|
6204 62 51 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 62 59 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 62 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 63 11 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 63 18 |
- - - - Más |
12 |
3 |
|
|
6204 63 31 |
- - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 63 39 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 63 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 69 11 |
- - - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 69 18 |
- - - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 69 31 |
- - - - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6204 69 39 |
- - - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 69 50 |
- - - - Más |
12 |
5 |
|
|
6204 69 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6205 20 00 |
- Pamutból |
12 |
3 |
|
|
6205 30 00 |
- Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6205 90 10 |
- - Lenből vagy ramiból |
12 |
5 |
|
|
6205 90 80 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6206 10 00 |
- Selyemből vagy selyemhulladékból |
12 |
5 |
|
|
6206 20 00 |
- Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
12 |
5 |
|
|
6206 30 00 |
- Pamutból |
12 |
3 |
|
|
6206 40 00 |
- Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
3 |
|
|
6206 90 10 |
- - Lenből vagy ramiból |
12 |
5 |
|
|
6206 90 90 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6207 11 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6207 19 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6207 21 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6207 22 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6207 29 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6207 91 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6207 99 10 |
- - - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6207 99 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6208 11 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6208 19 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6208 21 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6208 22 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6208 29 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6208 91 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6208 92 00 |
- - Szintetikus vagy mesterséges szálból |
12 |
5 |
|
|
6208 99 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6209 20 00 |
- Pamutból |
10,5 |
5 |
|
|
6209 30 00 |
- Szintetikus szálból |
10,5 |
5 |
|
|
6209 90 10 |
- - Gyapjúból vagy finom állati szőrből |
10,5 |
5 |
|
|
6209 90 90 |
- - Más textilanyagból |
10,5 |
5 |
|
|
6210 10 10 |
- - Az 5602 vtsz. alá tartozó szövetekből |
12 |
5 |
|
|
6210 10 92 |
- - - Egyszer használatos köpeny, amelyet a betegek vagy a sebészek viselnek a sebészeti beavatkozások során |
12 |
3 |
|
|
6210 10 98 |
- - - Más |
12 |
3 |
|
|
6210 20 00 |
- A 6201 11 –6201 19 alszám alá tartozó típusú más ruházat |
12 |
5 |
|
|
6210 30 00 |
- A 6202 11 –6202 19 alszám alá tartozó típusú más ruházat |
12 |
5 |
|
|
6210 40 00 |
- Más férfi- és fiúruha |
12 |
5 |
|
|
6210 50 00 |
- Más női és leánykaruha |
12 |
3 |
|
|
6211 11 00 |
- - Férfi vagy fiú |
12 |
5 |
|
|
6211 12 00 |
- - Női vagy leányka |
12 |
5 |
|
|
6211 20 00 |
- Síöltöny |
12 |
5 |
|
|
6211 32 10 |
- - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6211 32 31 |
- - - - Ugyanazon szövetből készült külső réteggel |
12 |
5 |
|
|
6211 32 41 |
- - - - - Felső részek |
12 |
5 |
|
|
6211 32 42 |
- - - - - Alsó részek |
12 |
5 |
|
|
6211 32 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6211 33 10 |
- - - Ipari és munkaruha |
12 |
5 |
|
|
6211 33 31 |
- - - - Ugyanazon szövetből készült külső réteggel |
12 |
5 |
|
|
6211 33 41 |
- - - - - Felső részek |
12 |
5 |
|
|
6211 33 42 |
- - - - - Alsó részek |
12 |
5 |
|
|
6211 33 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6211 39 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6211 42 10 |
- - - Kötény, overall, munkaruha-overall és más ipari és munkaruházat (a házi használatra alkalmas is) |
12 |
5 |
|
|
6211 42 31 |
- - - - Ugyanazon szövetből készült külső réteggel |
12 |
5 |
|
|
6211 42 41 |
- - - - - Felső részek |
12 |
5 |
|
|
6211 42 42 |
- - - - - Alsó részek |
12 |
5 |
|
|
6211 42 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6211 43 10 |
- - - Kötény, overall, munkaruha-overall és más ipari és munkaruházat (a házi használatra alkalmas is) |
12 |
5 |
|
|
6211 43 31 |
- - - - Ugyanazon szövetből készült külső réteggel |
12 |
5 |
|
|
6211 43 41 |
- - - - - Felső részek |
12 |
5 |
|
|
6211 43 42 |
- - - - - Alsó részek |
12 |
5 |
|
|
6211 43 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6211 49 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
3 |
|
|
6212 10 10 |
- - Kiskereskedelem számára kiszerelt készletben, amely egy melltartót és egy női rövidnadrágot tartalmaz |
6,5 |
3 |
|
|
6212 10 90 |
- - Más |
6,5 |
3 |
|
|
6212 20 00 |
- Csípőszorító és nadrágos csípőszorító |
6,5 |
3 |
|
|
6212 30 00 |
- Fűző |
6,5 |
3 |
|
|
6212 90 00 |
- Más |
6,5 |
3 |
|
|
6213 20 00 |
- Pamutból |
10 |
3 |
|
|
6213 90 00 |
- Más textilanyagból |
10 |
5 |
|
|
6214 10 00 |
- Selyemből vagy selyemhulladékból |
8 |
3 |
|
|
6215 10 00 |
- Selyemből vagy selyemhulladékból |
6,3 |
3 |
|
|
6215 20 00 |
- Szintetikus vagy mesterséges szálból |
6,3 |
3 |
|
|
6215 90 00 |
- Más textilanyagból |
6,3 |
3 |
|
|
6217 10 00 |
- Kellékek és tartozékok |
6,3 |
3 |
|
|
6217 90 00 |
- Részek |
12 |
5 |
|
|
6301 10 00 |
- Elektromos melegítővel felszerelve |
6,9 |
3 |
|
|
6301 20 10 |
- - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6301 20 90 |
- - Más |
12 |
5 |
|
|
6301 30 10 |
- - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6301 30 90 |
- - Más |
7,5 |
5 |
|
|
6301 40 10 |
- - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6301 40 90 |
- - Más |
12 |
5 |
|
|
6301 90 10 |
- - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6301 90 90 |
- - Más |
12 |
5 |
|
|
6302 10 00 |
- Ágynemű, kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6302 21 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6302 22 10 |
- - - Nem szőtt textíliából |
6,9 |
3 |
|
|
6302 22 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6302 29 10 |
- - - Lenből vagy ramiból |
12 |
5 |
|
|
6302 29 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6302 31 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6302 32 10 |
- - - Nem szőtt textíliából |
6,9 |
3 |
|
|
6302 32 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6302 39 20 |
- - - Lenből vagy ramiból |
12 |
5 |
|
|
6302 39 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6302 40 00 |
- Asztalnemű, kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6302 51 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6302 53 10 |
- - - Nem szőtt textíliából |
6,9 |
3 |
|
|
6302 53 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6302 59 10 |
- - - Lenből |
12 |
5 |
|
|
6302 59 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6302 60 00 |
- Testápolási és konyhai textília, frottírtörülköző vagy hasonló pamut frottírszövetből |
12 |
5 |
|
|
6302 91 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6302 93 10 |
- - - Nem szőtt textíliából |
6,9 |
3 |
|
|
6302 93 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6302 99 10 |
- - - Lenből |
12 |
5 |
|
|
6302 99 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6303 12 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6303 19 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6303 91 00 |
- - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6303 92 10 |
- - - Nem szőtt textíliából |
6,9 |
3 |
|
|
6303 92 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6303 99 10 |
- - - Nem szőtt textíliából |
6,9 |
3 |
|
|
6303 99 90 |
- - - Más |
12 |
5 |
|
|
6304 11 00 |
- - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6304 19 10 |
- - - Pamutból |
12 |
5 |
|
|
6304 19 30 |
- - - Lenből vagy ramiból |
12 |
5 |
|
|
6304 19 90 |
- - - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6304 91 00 |
- - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6304 92 00 |
- - Pamutból, nem kötött, vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6304 93 00 |
- - Szintetikus szálból, nem kötött, vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6304 99 00 |
- - Más textilanyagból, nem kötött, vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6305 20 00 |
- Pamutból |
7,2 |
5 |
|
|
6305 32 11 |
- - - - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6305 32 19 |
- - - - Más |
7,2 |
5 |
|
|
6305 32 90 |
- - - Más |
7,2 |
3 |
|
|
6305 33 10 |
- - - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6305 33 90 |
- - - Más |
7,2 |
5 |
|
|
6305 39 00 |
- - Más |
7,2 |
5 |
|
|
6305 90 00 |
- Más textilanyagból |
6,2 |
3 |
|
|
6306 12 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6306 19 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6306 22 00 |
- - Szintetikus szálból |
12 |
5 |
|
|
6306 29 00 |
- - Más textilanyagból |
12 |
5 |
|
|
6306 30 00 |
- Vitorla |
12 |
5 |
|
|
6306 40 00 |
- Felfújható matrac |
12 |
5 |
|
|
6306 90 00 |
- Más |
12 |
5 |
|
|
6307 10 10 |
- - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6307 10 90 |
- - Más |
7,7 |
5 |
|
|
6307 20 00 |
- Mentőmellény és mentőöv |
6,3 |
3 |
|
|
6307 90 10 |
- - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
6307 90 92 |
- - - - Egyszer használatos, az 5603 vtsz. alá tartozó textíliából készült lepedő, amelyet sebészeti beavatkozások során használnak |
6,3 |
3 |
|
|
6307 90 98 |
- - - - Más |
6,3 |
3 |
|
|
6308 00 00 |
Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermékek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben |
12 |
5 |
|
|
6401 10 00 |
- Lábbeli beépített védő fém cipőorral |
17 |
5 |
|
|
6401 92 10 |
- - - Gumi felsőrésszel |
17 |
5 |
|
|
6401 92 90 |
- - - Műanyag felsőrésszel |
17 |
5 |
|
|
6401 99 00 |
- - Más |
17 |
5 |
|
|
6402 12 10 |
- - - Sícipő, síbakancs és sífutócipő |
17 |
5 |
|
|
6402 12 90 |
- - - Hódeszkacipő |
17 |
5 |
|
|
6402 19 00 |
- - Más |
16,9 |
5 |
|
|
6402 20 00 |
- Lábbeli, pántból vagy szíjból álló felsőrésze a talphoz szegeccsel erősítve |
17 |
5 |
|
|
6402 91 10 |
- - - Beépített védő fém cipőorral |
17 |
5 |
|
|
6402 91 90 |
- - - Más |
16,9 |
5 |
|
|
6402 99 05 |
- - - Beépített védő fém cipőorral |
17 |
5 |
|
|
6402 99 10 |
- - - - Gumi felsőrésszel |
16,8 |
5 |
|
|
6402 99 31 |
- - - - - - 3 cm-nél magasabb talp- és sarok-összeállítással |
16,8 |
5 |
|
|
6402 99 39 |
- - - - - - Más |
16,8 |
5 |
|
|
6402 99 50 |
- - - - - Papucs és más házicipő |
16,8 |
5 |
|
|
6402 99 91 |
- - - - - - 24 cm-nél kisebb |
16,8 |
5 |
|
|
6402 99 93 |
- - - - - - - Férfi- vagy női lábbeliként nem meghatározható lábbeli |
16,8 |
5 |
|
|
6402 99 96 |
- - - - - - - - Férfi |
16,8 |
5 |
|
|
6402 99 98 |
- - - - - - - - Női |
16,8 |
5 |
|
|
6403 20 00 |
- Lábbeli bőr külső talppal, a lábfej és a nagyláb ujj körül bőrpántból készült felsőrésszel |
8 |
3 |
|
|
6403 40 00 |
- Más lábbeli beépített védő fém cipőorral |
8 |
3 |
|
|
6403 51 11 |
- - - - - 24 cm-nél kisebb |
8 |
3 |
|
|
6403 51 15 |
- - - - - - Férfi |
8 |
3 |
|
|
6403 51 19 |
- - - - - - Női |
8 |
3 |
|
|
6403 59 91 |
- - - - - 24 cm-nél kisebb |
8 |
3 |
|
|
6403 91 11 |
- - - - - 24 cm-nél kisebb |
8 |
3 |
|
|
6403 91 13 |
- - - - - - Férfi- vagy női lábbeliként nem meghatározható lábbeli |
8 |
3 |
|
|
6403 91 91 |
- - - - - 24 cm-nél kisebb |
8 |
3 |
|
|
6403 91 93 |
- - - - - - Férfi- vagy női lábbeliként nem meghatározható lábbeli |
8 |
3 |
|
|
6403 91 96 |
- - - - - - - Férfi |
8 |
3 |
|
|
6403 99 31 |
- - - - - - 24 cm-nél kisebb |
8 |
3 |
|
|
6403 99 33 |
- - - - - - - Férfi- vagy női lábbeliként nem meghatározható lábbeli |
8 |
3 |
|
|
6403 99 36 |
- - - - - - - - Férfi |
8 |
3 |
|
|
6404 11 00 |
- - Sportcipő; teniszcipő, kosárlabdacipő, tornacipő, edzőcipő és hasonló |
16,9 |
5 |
|
|
6404 19 10 |
- - - Papucs és más házicipő |
16,9 |
5 |
|
|
6404 19 90 |
- - - Más |
17 |
3 |
|
|
6404 20 10 |
- - Papucs és más házicipő |
17 |
5 |
|
|
6404 20 90 |
- - Más |
17 |
3 |
|
|
6405 90 10 |
- - Gumi-, műanyag, bőr- vagy mesterséges bőr külső talppal |
17 |
5 |
|
|
6903 10 00 |
- Több mint 50 tömegszázalékban grafitot vagy más szenet vagy ezek keverékét tartalmazó |
5 |
3 |
|
|
6903 20 10 |
- - Kevesebb mint 45 tömegszázalék alumínium-oxid (Al2O3) -tartalommal |
5 |
3 |
|
|
6903 20 90 |
- - Legalább 45 tömegszázalék alumínium-oxid (Al2O3) -tartalommal |
5 |
3 |
|
|
6903 90 10 |
- - Több mint 25, de legfeljebb 50 tömegszázalékban grafitot vagy más szénfajtát vagy ezek keverékét tartalmazó |
5 |
3 |
|
|
6903 90 90 |
- - Más |
5 |
3 |
|
|
6907 10 00 |
- Csempe, kockakő és hasonló áru, négyzetes alakú is, amelynek legnagyobb oldalfelülete egy 7 cm-nél kisebb oldalhosszúságú négyzetbe befoglalható |
5 |
3 |
|
|
6907 90 20 |
- - Kőagyag áru |
5 |
3 |
|
|
6908 10 00 |
- Csempe, kockakő és hasonló áru négyzetes alakú is, amelynek legnagyobb oldalfelülete egy 7 cm-nél kisebb oldalhosszúságú négyzetbe befoglalható |
7 |
5 |
|
|
6908 90 11 |
- - - Kettős csempe, „Spaltplatten” típusú |
6 |
3 |
|
|
6908 90 20 |
- - - Más |
5 |
3 |
|
|
6908 90 31 |
- - - Kettős csempe, „Spaltplatten” típusú |
5 |
3 |
|
|
6908 90 51 |
- - - - Legfeljebb 90 cm2 felülettel |
7 |
5 |
|
|
6908 90 91 |
- - - - - Kőagyag áru |
5 |
3 |
|
|
6908 90 99 |
- - - - - Más |
5 |
3 |
|
|
6909 11 00 |
- - Porcelánból vagy kínai porcelánból |
5 |
3 |
|
|
6909 90 00 |
- Más |
5 |
3 |
|
|
6910 10 00 |
- Porcelánból vagy kínai porcelánból |
7 |
3 |
|
|
6910 90 00 |
- Más |
7 |
3 |
|
|
6911 10 00 |
- Asztali és konyhai áru |
12 |
3 |
|
|
6911 90 00 |
- Más |
12 |
5 |
|
|
6912 00 10 |
- Közönséges kerámia |
5 |
3 |
|
|
6912 00 30 |
- Kőagyag áru |
5,5 |
3 |
|
|
6912 00 50 |
- Cserépáru vagy finomkerámia |
9 |
5 |
|
|
6912 00 90 |
- Más |
7 |
3 |
|
|
6913 90 93 |
- - - Cserépáru vagy finomkerámia |
6 |
3 |
|
|
6913 90 98 |
- - - Más |
6 |
3 |
|
|
6914 10 00 |
- Porcelánból vagy kínai porcelánból |
5 |
3 |
|
|
7010 20 00 |
- Dugasz, fedő és más lezáró |
5 |
3 |
|
|
7010 90 43 |
- - - - - - - - 0,33 litert meghaladó, de kevesebb mint 1 liter |
5 |
3 |
|
|
7010 90 57 |
- - - - - - - - Kevesebb mint 0,15 literes |
5 |
3 |
|
|
7010 90 71 |
- - - - - - 0,055 litert meghaladó |
5 |
3 |
|
|
7010 90 91 |
- - - - - - Színtelen üvegből |
5 |
3 |
|
|
7010 90 99 |
- - - - - - Színes üvegből |
5 |
3 |
|
|
7013 10 00 |
- Üvegkerámiákból |
11 |
5 |
|
|
7013 22 10 |
- - - Kézi csiszolással |
11 |
5 |
|
|
7013 22 90 |
- - - Gépi csiszolással |
11 |
5 |
|
|
7013 28 10 |
- - - Kézi csiszolással |
11 |
5 |
|
|
7013 28 90 |
- - - Gépi csiszolással |
11 |
5 |
|
|
7013 33 11 |
- - - - Vágva vagy másképpen díszítve |
11 |
5 |
|
|
7013 33 19 |
- - - - Más |
11 |
5 |
|
|
7013 33 91 |
- - - - Vágva vagy másképpen díszítve |
11 |
5 |
|
|
7013 33 99 |
- - - - Más |
11 |
5 |
|
|
7013 37 10 |
- - - Ütésálló üvegből |
11 |
5 |
|
|
7013 37 51 |
- - - - - Vágva vagy másképpen díszítve |
11 |
5 |
|
|
7013 37 59 |
- - - - - Más |
11 |
5 |
|
|
7013 37 91 |
- - - - - Vágva vagy másképpen díszítve |
11 |
5 |
|
|
7013 37 99 |
- - - - - Más |
11 |
5 |
|
|
7013 41 10 |
- - - Kézi csiszolással |
11 |
5 |
|
|
7013 41 90 |
- - - Gépi csiszolással |
11 |
5 |
|
|
7013 42 00 |
- - Olyan üvegből, amely lineáris tágulási együtthatója 0 °C és 300 °C közötti hőmérsékleten legfeljebb 5 × 10–6/kelvin |
11 |
5 |
|
|
7013 49 10 |
- - - Ütésálló üvegből |
11 |
5 |
|
|
7013 49 91 |
- - - - Kézi csiszolással |
11 |
5 |
|
|
7013 49 99 |
- - - - Gépi csiszolással |
11 |
5 |
|
|
7013 91 10 |
- - - Kézi csiszolással |
11 |
3 |
|
|
7013 91 90 |
- - - Gépi csiszolással |
11 |
5 |
|
|
7013 99 00 |
- - Más |
11 |
3 |
|
|
7016 10 00 |
- Üvegkocka és más apró üveg, alátéten is, mozaik készítésére vagy hasonló díszítési célra |
8 |
3 |
|
|
7018 10 19 |
- - - Más |
7 |
5 |
|
|
7018 90 90 |
- - Más |
6 |
3 |
|
|
7019 11 00 |
- - Legfeljebb 50 mm hosszúságú vágott szál |
7 |
5 |
|
|
7019 12 00 |
- - Előfonat |
7 |
5 |
|
|
7019 19 10 |
- - - Végtelen szálból |
7 |
3 |
|
|
7019 19 90 |
- - - Vágott szálból |
7 |
5 |
|
|
7019 32 10 |
- - - Végtelen szálból |
5 |
3 |
|
|
7019 32 90 |
- - - Más |
5 |
3 |
|
|
7019 40 00 |
- Előfonatból készült szövet |
7 |
5 |
|
|
7019 51 00 |
- - Legfeljebb 30 cm szélességű |
7 |
5 |
|
|
7019 52 00 |
- - 30 cm-nél szélesebb, 250 g/m2 -nél kisebb tömegű, vászonkötésű (taftkötésű), olyan elemi szálból, amelyben az egyes egyágú szálak finomsági száma legfeljebb 136 tex |
7 |
5 |
|
|
7019 59 00 |
- - Más |
7 |
3 |
|
|
7020 00 08 |
- - Késztermék |
6 |
3 |
|
|
8482 10 10 |
- - Legfeljebb 30 mm legnagyobb külső átmérővel |
8 |
3 |
|
|
8482 10 90 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
8482 20 00 |
- Kúpgörgős csapágy, beleértve a kúp és a kúpgörgő szerelvényeit is |
8 |
3 |
|
|
8482 30 00 |
- Hordógörgős csapágy |
8 |
3 |
|
|
8482 40 00 |
- Tűgörgős csapágy |
8 |
3 |
|
|
8482 50 00 |
- Más hengergörgős csapágy |
8 |
3 |
|
|
8482 80 00 |
- Más, a golyós- és görgőscsapágy kombinációja is |
8 |
3 |
|
|
8519 20 91 |
- - - Lézeres olvasórendszerrel |
9,5 |
5 |
|
|
8519 81 21 |
- - - - - - Analóg és digitális olvasó rendszerű |
9 |
5 |
|
|
8519 81 31 |
- - - - - - - Gépjárművekben alkalmazott, legfeljebb 6,5 cm-es átmérőjű lemezt használó típus |
9 |
5 |
|
|
8519 81 35 |
- - - - - - - Más |
9,5 |
3 |
|
|
8519 81 85 |
- - - - - - Más |
7 |
5 |
|
|
8521 10 20 |
- - Legfeljebb 1,3 cm szélességű szalaggal működő és legfeljebb 50 mm/s szalagelvételi vagy -lejátszási sebességű |
14 |
3 |
|
|
8521 10 95 |
- - Más |
8 |
3 |
|
|
8521 90 00 |
- Más |
13,9 |
3 |
|
|
8525 80 99 |
- - - Más |
14 |
3 |
|
|
8527 12 10 |
- - - Analóg és digitális rendszerű |
14 |
5 |
|
|
8527 12 90 |
- - - Más |
10 |
5 |
|
|
8527 13 10 |
- - - Lézeres olvasórendszerrel |
12 |
5 |
|
|
8527 13 91 |
- - - - Kazettás típusú, analóg és digitális olvasórendszerrel |
14 |
5 |
|
|
8527 13 99 |
- - - - Más |
10 |
3 |
|
|
8527 21 20 |
- - - - Lézeres olvasórendszerrel |
14 |
3 |
|
|
8527 21 52 |
- - - - - Kazettás típusú, analóg és digitális olvasórendszerrel |
14 |
5 |
|
|
8527 21 59 |
- - - - - Más |
10 |
5 |
|
|
8527 21 70 |
- - - - Lézeres olvasórendszerrel |
14 |
5 |
|
|
8527 21 92 |
- - - - - Kazettás típusú, analóg és digitális olvasórendszerrel |
14 |
5 |
|
|
8527 21 98 |
- - - - - Más |
10 |
5 |
|
|
8527 29 00 |
- - Más |
12 |
5 |
|
|
8527 91 11 |
- - - - Kazettás típusú, analóg és digitális olvasórendszerrel |
14 |
5 |
|
|
8527 91 19 |
- - - - Más |
10 |
3 |
|
|
8527 91 35 |
- - - - Lézeres olvasórendszerrel |
12 |
3 |
|
|
8527 91 91 |
- - - - - Kazettás típusú, analóg és digitális olvasórendszerrel |
14 |
5 |
|
|
8527 91 99 |
- - - - - Más |
10 |
5 |
|
|
8527 92 90 |
- - - Más |
9 |
5 |
|
|
8527 99 00 |
- - Más |
9 |
3 |
|
|
8528 49 10 |
- - - Monokróm |
14 |
5 |
|
|
8528 49 80 |
- - - Színes |
14 |
3 |
|
|
8528 59 10 |
- - - Monokróm |
14 |
3 |
|
|
8528 59 40 |
- - - - Folyadékkristályos kijelzős (LCD) technológiával működő képernyővel |
14 |
5 |
|
|
8528 59 80 |
- - - - Más |
14 |
5 |
|
|
8528 69 99 |
- - - - Színes |
14 |
5 |
|
|
8528 71 19 |
- - - - Más |
14 |
5 |
|
|
8528 71 91 |
- - - - Televíziós jelek vételére alkalmas készülék mikroprocesszor-alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az internetre és amely interaktív információcserére képes (úgynevezett „set-top box” kommunikációs funkcióval, beleértve azt, amely felvevő vagy lejátszó funkcióval rendelkező eszközt tartalmaz, feltéve, hogy megőrzi a kommunikációs funkcióval rendelkező „set-top box” alapvető jellemzőjét) |
14 |
5 |
|
|
8528 71 99 |
- - - - Más |
14 |
5 |
|
|
8528 72 10 |
- - - Televíziós vetítőkészülék |
14 |
3 |
|
|
8528 72 20 |
- - - Videofelvevő vagy -lejátszó készüléket tartalmazó |
14 |
5 |
|
|
8528 72 30 |
- - - - Képcsővel |
14 |
5 |
|
|
8528 72 40 |
- - - - Folyadékkristályos kijelzős (LCD) technológiával működő képernyővel |
14 |
5 |
|
|
8528 72 60 |
- - - - Plazmakijelzős (PDP) technológiával működő képernyővel |
14 |
5 |
|
|
8528 72 80 |
- - - - Más |
14 |
5 |
|
|
8529 90 92 |
- - - - A 8525 80 11 és 8525 80 19 alszámok alá tartozó televíziós kamerákhoz és a 8527 és 8528 vtsz. alá tartozó készülékekhez |
5 |
3 |
|
|
8540 11 00 |
- - Színes |
14 |
5 |
|
|
8702 10 11 |
- - - Új |
16 |
5 |
|
|
8702 10 19 |
- - - Használt |
16 |
5 |
|
|
8702 10 91 |
- - - Új |
10 |
5 |
|
|
8702 90 31 |
- - - - Új |
10 |
5 |
|
|
8702 90 39 |
- - - - Használt |
10 |
5 |
|
|
8703 10 18 |
- - Más |
10 |
5 |
|
|
8703 21 10 |
- - - Új |
10 |
5 |
|
|
8703 21 90 |
- - - Használt |
10 |
5 |
|
|
8703 22 10 |
- - - Új |
10 |
5 |
|
|
8703 22 90 |
- - - Használt |
10 |
3 |
|
|
8703 23 11 |
- - - - Motoros (önjáró) lakóautó |
10 |
5 |
|
|
8703 23 19 |
- - - - Más |
10 |
3 |
|
|
8703 23 90 |
- - - Használt |
10 |
3 |
|
|
8703 24 10 |
- - - Új |
10 |
5 |
|
|
8703 24 90 |
- - - Használt |
10 |
3 |
|
|
8703 31 10 |
- - - Új |
10 |
5 |
|
|
8703 31 90 |
- - - Használt |
10 |
5 |
|
|
8703 32 19 |
- - - - Más |
10 |
3 |
|
|
8703 32 90 |
- - - Használt |
10 |
3 |
|
|
8703 33 19 |
- - - - Más |
10 |
5 |
|
|
8703 33 90 |
- - - Használt |
10 |
3 |
|
|
8703 90 10 |
- - Elektromos motorral |
10 |
5 |
|
|
8703 90 90 |
- - Más |
10 |
5 |
|
|
8704 21 31 |
- - - - - Új |
22 |
5 |
|
|
8704 21 39 |
- - - - - Használt |
22 |
3 |
|
|
8704 21 91 |
- - - - - Új |
10 |
3 |
|
|
8704 21 99 |
- - - - - Használt |
10 |
3 |
|
|
8704 22 91 |
- - - - Új |
22 |
5 |
|
|
8704 22 99 |
- - - - Használt |
22 |
5 |
|
|
8704 31 91 |
- - - - - Új |
10 |
5 |
|
|
8704 31 99 |
- - - - - Használt |
10 |
5 |
|
|
8704 90 00 |
- Más |
10 |
5 |
|
|
8706 00 11 |
- - A 8702 vagy 8704 vtsz. alá tartozó járművek számára |
19 |
5 |
|
|
8706 00 99 |
- - Más |
10 |
5 |
|
|
8711 20 98 |
- - - 125 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 250 cm3 |
8 |
3 |
|
|
8712 00 30 |
- Kerékpár golyóscsapággyal |
14 |
5 |
|
|
8712 00 70 |
- Más |
15 |
5 |
|
|
9002 90 00 |
- Más |
6,7 |
3 |
|
|
9011 10 90 |
- - Más |
6,7 |
5 |
|
|
9011 90 90 |
- - Más |
6,7 |
3 |
|
|
9619 00 41 |
- - - Kötött vagy hurkolt |
12 |
5 |
|
|
9619 00 49 |
- - - Más |
6,3 |
3 |
|
|
9619 00 59 |
- - - Más |
10,5 |
3 |
|
2-A-2. Függelék
SZINGAPÚR TARIFAJEGYZÉKE
1.
E jegyzék rendelkezései a Singapore Trade Classification, Customs and Excise Duties (a továbbiakban: STCCE) besorolási gyakorlatát követik, és e rendelkezések értelmezése tekintetében, – ideértve az e jegyzék alszámaihoz tartozó termékek körét is –, az STCCE általános megjegyzései, áruosztályokhoz fűzött megjegyzései, árucsoportokhoz fűzött megjegyzései, valamint alszámokhoz fűzött megjegyzései irányadók. Amennyiben e jegyzék rendelkezései megegyeznek az STCCE megfelelő rendelkezéseivel, e jegyzék rendelkezései az STCCE megfelelő rendelkezéseinek jelentésével bírnak.
2.
A 2.6. cikk (A behozatali vámok csökkentése vagy eltörlése) értelmében e megállapodás hatálybalépésekor Szingapúr eltörli a vámot az Európai Unióból származó valamennyi árura vonatkozóan.
2-B. MELLÉKLET
GÉPJÁRMŰVEK ÉS GÉPJÁRMŰALKATRÉSZEK
1. CIKK
Általános rendelkezések
1. E melléklet a gépjárművek és a gépjárműalkatrészek minden olyan típusára alkalmazandó, amelyek a Felek közötti kereskedelem tárgyát képezik, és amelyek a 2012. évi harmonizált rendszer 40., 84., 85., 87. és 94. árucsoportjába tartoznak (a továbbiakban: e melléklet hatálya alá tartozó termékek).
2. Az e melléklet hatálya alá tartozó termékek tekintetében a Felek a következő közös célkitűzéseket és elveket állapítják meg:
|
(a) |
a nem vámjellegű akadályok megszüntetése és megelőzése a kétoldalú kereskedelemben; |
|
(b) |
a nemzetközi szabványokon alapuló szabályozások összeegyeztethetőségének és közelítésének előmozdítása; |
|
(c) |
a jóváhagyások elismerésének előmozdítása, különösen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: ENSZ EGB) keretében működő Járműelőírások Harmonizálásának Világfóruma (a továbbiakban: WP.29) által igazgatott megállapodások keretében alkalmazott jóváhagyási rendszerek alapján; |
|
(d) |
versenyképes piaci feltételek teremtése a nyitottság, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvei alapján; |
|
(e) |
az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelmének biztosítása; valamint |
|
(f) |
a kereskedelem folyamatos, kölcsönösen előnyös fejlődésének előmozdítására irányuló együttműködés fokozása. |
2. CIKK
Nemzetközi szabványok
1. A Felek elismerik, hogy a WP.29 az e melléklet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó nemzetközi szabványokat megállapító releváns testület (1).
2. Amennyiben Szingapúr úgy határoz, hogy típusjóváhagyási rendszert vezet be az e melléklet hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában, Szingapúr mérlegelni fogja a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló, 1958. március 20-i genfi megállapodás aláírását.
3. CIKK
Szabályozási konvergencia
|
1. |
|
2. Amennyiben az egyik Fél az 1. bekezdéssel összhangban olyan hazai műszaki előírásokat vezet be és tart fenn, amelyek eltérnek a meglévő ENSZ EGB-előírásoktól vagy GTR-től, ez a Fél rendszeres időközönként, de legalább ötévente felülvizsgálja ezeket a hazai műszaki előírásokat azzal a céllal, hogy növelje ezen hazai műszaki előírások konvergenciáját a vonatkozó ENSZ EGB-előírásokka vagy GTR-rel. Hazai műszaki előírásaik felülvizsgálata során a Felek megvizsgálják, hogy fennállnak-e még az eltérést indokoló körülmények. E felülvizsgálatok eredményeiről, valamint a felhasznált tudományos és műszaki információkról kérésre tájékoztatják a másik Felet.
3. Szingapúr – további, az EK (3) vagy az ENSZ EGB típusjóváhagyási követelményeinek való megfelelőség ellenőrzésére vagy igazolására irányuló tesztelési vagy megjelölési további követelmény nélkül – a hazai műszaki előírásainak és megfelelőségértékelési eljárásainak megfelelőként fogadja el piacán az e melléklet hatálya alá tartozó olyan új (4) uniós termékeket, amelyekre az EK vagy az ENSZ EGB típusbizonyítványa is vonatkozik. Teljes gépjárművek esetében a megfelelőségi tanúsítvány, alkatrészek és külön műszaki egységek esetében pedig az EK-nak vagy az ENSZ EGB-nek a termékre rögzített típus-jóváhagyási jele a típusbizonyítvány elégséges igazolásának tekintendő.
4. Mindkét Fél illetékes közigazgatási hatóságai – belső jogszabályaikkal összhangban – véletlenszerű mintavétel útján ellenőrizhetik, hogy a termékek adott esetben megfelelnek-e:
|
(a) |
az adott Fél valamennyi hazai műszaki előírásának; vagy |
|
(b) |
azoknak a hazai műszaki előírásoknak, amelyekkel a megfelelést teljes járművek esetében az EK megfelelőségi tanúsítványa, alkatrészek és külön műszaki egységek esetében pedig az EK-nak vagy az ENSZ EGB-nek a termékre rögzített típusjóváhagyási jele igazolja, a 3. bekezdésben említetteknek megfelelően. |
Az ilyen ellenőrzéseket esettől függően az (a) és a (b) albekezdésben említett hazai műszaki előírásokkal összhangban kell végrehajtani. Valamennyi Fél megkövetelheti a szállítótól, hogy valamely terméket vonjon ki a piacáról, amennyiben az érintett termék nem felel meg ezeknek az előírásoknak és követelményeknek.
4. CIKK
Új technológiát vagy új tulajdonságokat tartalmazó termékek
1. Egyik Fél sem akadályozza meg vagy nem késlelteti indokolatlanul valamely e melléklet hatálya alá tartozó és az exportáló Fél által jóváhagyott termék forgalomba hozatalát a saját piacán azon az alapon, hogy az adott termék az importáló Fél által még nem szabályozott új technológiát vagy új tulajdonságot tartalmaz, Kivéve ha az importáló Fél tudományos vagy műszaki információk alapján bizonyítani tudja, hogy ez az új technológia vagy új tulajdonság kockázatot jelent az emberi egészségre, a biztonságra vagy a környezetre.
2. Amennyiben valamely Fél a másik Fél valamely e melléklet hatálya alá tartozó termékének visszautasítja a forgalomba hozatalát, vagy megköveteli a piacról történő kivonását azon az alapon, hogy az az emberi egészségre, a biztonságra vagy a környezetre nézve kockázatot jelentő új technológiát vagy új tulajdonságot tartalmaz, e határozatról haladéktalanul értesíti a másik Felet és az érintett gazdasági szereplőket (5). Az értesítésnek tartalmaznia kell a Fél döntéséhez felhasznált valamennyi vonatkozó tudományos vagy technikai információt.
5. CIKK
Engedélyezés
Egyik Fél sem alkalmaz automatikus importengedélyezést vagy nem automatikus importengedélyezést (6) az e melléklet hatálya alá tartozó termékekre.
6. CIKK
Egyéb kereskedelemkorlátozó intézkedések
Mindegyik Fél tartózkodik attól, hogy az e melléklet hatálya alá tartozó ágazatra jellemző egyéb szabályozási intézkedések útján megszüntesse vagy rontsa a másik Fél számára e melléklet alapján keletkező piacra jutási előnyöket. Ez nem sérti a Felek közúti közlekedésbiztonsághoz, a környezet vagy a közegészség védelméhez szükséges intézkedések elfogadásához, valamint a csalárd gyakorlatok megakadályozásához való jogát – feltéve hogy az ilyen intézkedések megalapozott tudományos vagy műszaki információkon alapulnak.
7. CIKK
Közös együttműködés
A Felek az Árukereskedelmi Bizottságban együttműködnek és információt cserélnek minden olyan kérdésről, amely e melléklet végrehajtásához kapcsolódik.
(1) Ez a bekezdés nem sérti a Felek arra vonatkozó jogát, hogy elfogadják más országok nemzeti szabványait vagy műszaki előírásait.
(2) E melléklet 3. cikke (Szabályozási konvergencia) 1. bekezdésének (a) pontja és 2. bekezdése, valamint 6. cikke (Egyéb kereskedelemkorlátozó intézkedések) nem sérti Szingapúr azon jogát, hogy forgalomszabályozási intézkedéseket fogadjon el – például az elektronikus úthasználati díjak kivetése – Szingapúr sajátos helyszűkösségi problémáinak figyelembe vétele érdekében.
(3) Az egyértelműség kedvéért az „EK típusjóváhagyás”, az „EK-típusbizonyítvány”, „megfelelőségi nyilatkozat” és „EK-típus-jóváhagyási jel” kifejezések az uniós jogszabályokban nekik tulajdonított jelentéssel értendők, különös tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).
(4) E bekezdés alkalmazásában, amikor az „e melléklet hatálya alá tartozó új uniós termékek” kifejezés teljes járművekre vonatkozik, e kifejezés alatt olyan járművek értendők, amelyeket a világon nem vettek sehol korábban nyilvántartásba.
(5) Amennyiben Szingapúr az importáló Fél, a „gazdasági szereplő” kifejezés az érintett termék importőrére vonatkozik.
(6) Az „importengedélyezés”, „automatikus importengedélyezés” és „nem automatikus importengedélyezés” fogalmak meghatározását az importengedélyezési eljárásokról szóló WTO-megállapodás 1–3. cikke tartalmazza.
2-C. MELLÉKLET
GYÓGYSZEREK ÉS ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK
1. CIKK
Általános rendelkezések
A Felek a következő közös célkitűzéseket és elveket állapítják meg:
|
(a) |
a nem vámjellegű akadályok megelőzése és megszüntetése a kétoldalú kereskedelemben; |
|
(b) |
versenyképes piaci feltételek teremtése a nyitottság, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság alapelvei alapján; |
|
(c) |
a biztonságos és hatékony gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre irányuló innováció, valamint az ilyen gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz való idejében történő hozzáférés előmozdítása átlátható és elszámoltatható eljárások útján, nem akadályozva valamely Fél azon képességét, hogy magas szintű biztonsági, hatékonysági és minőségügyi előírásokat alkalmazzon; és |
|
(d) |
az egészségügyi hatóságaik közötti együttműködés erősítése a nemzetközi szabványok, gyakorlatok és iránymutatások alapján az olyan vonatkozó nemzetközi szervezetek keretein belül, mint például az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD), Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó technikai követelmények hamonizációjával foglalkozó nemzetközi tanács (a továbbiakban: ICH), a gyógyszerek esetében a Gyógyszer-felügyeleti Egyezmény és a Gyógyszer-felügyeleti Együttműködési Rendszer (a továbbiakban: PIC/S), az orvostechnikai eszközök esetében pedig a globális harmonizációs munkacsoport (a továbbiakban: GHTF). |
2. CIKK
Nemzetközi szabványok
A Felek műszaki előírásaikat a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó nemzetközi szabványokra, gyakorlatokra és iránymutatásokra alapozzák, köztük olyanokra is, amelyeket a WHO, az OECD, az ICH, a PIC/S és a GHTF dolgozott ki, kivéve, ha tudományos és műszaki információkkal alátámasztott, megalapozott indoka van annak, hogy az ilyen nemzetközi szabványok, gyakorlatok és iránymutatások miért nem lennének hatékonyak vagy megfelelőek a kitűzött jogos célok megvalósításához.
3. CIKK
Átláthatóság
1. A gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó általános alkalmazású intézkedéseket tiszteletben tartva a Felek biztosítják a következőket:
|
(a) |
az ilyen intézkedések megkülönböztetésmentes módon könnyen elérhetők az érdekelt személyek és a másik Fél számára egy hivatalosan kijelölt médium útján és – ha kivitelezhető és lehetséges – elektronikus úton, olyan módon, hogy az érdekelt személyek és a másik Fél megismerhesse őket; |
|
(b) |
a lehetséges mértékben magyarázatot adnak az ilyen intézkedések célkitűzését és indoklását illetően; valamint |
|
(c) |
észszerű idő telik el az ilyen intézkedések közzététele és hatályba lépése között, kivéve, ha sürgősség miatt ez nem lehetséges. |
2. Saját belső jogszabályaikkal összhangban minden Fél a lehetséges mértékben:
|
(a) |
előzetesen közzéteszi a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó előírások általános alkalmazásával kapcsolatos bármely intézkedés elfogadására vagy módosítására irányuló javaslatát, beleértve a javaslat célkitűzésének és indoklásának magyarázatát is; |
|
(b) |
észszerű lehetőséget biztosít az érdekelt személyek és a másik Fél részére arra nézve, hogy az ilyen javasolt intézkedésekkel kapcsolatban észrevételeket tegyenek, és különösen, hogy ehhez elegendő idő álljon rendelkezésre; valamint |
|
(c) |
figyelembe veszi az érdekelt személyektől és a másik Féltől származó észrevételeket az ilyen javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. |
3. Amennyiben az egyik Fél egészségügyi hatóságai a gyógyszerek jegyzékbe vételére, árképzésére vagy költségtérítésére eljárásokat vezetnek be vagy tartanak fenn, az adott Fél:
|
(a) |
biztosítja, hogy a gyógyszeripari termékek jegyzékbe vételére, árképzésére vagy költségtérítésére objektív, méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes kritériumok, szabályok, eljárások és adott esetben iránymutatások vonatkoznak, amelyeket kérésre bármely érdeklődő rendelkezésére bocsát; |
|
(b) |
biztosítja, hogy a gyógyszerek árképzésére vagy azok költségtérítésének jóváhagyására vonatkozóan minden kérelemről határozatot fogadnak el, és arról észszerű, és a kérelem beérkezésétől számított meghatározott időn belül tájékoztatják a kérelmezőt; ha a kérelmező által benyújtott információt nem megfelelőnek vagy elégtelennek ítélik, és ennek következtében az eljárást felfüggesztik, az adott Fél illetékes hatóságai értesítik a kérelmezőt arról, hogy milyen kiegészítő információ szükséges, és e kiegészítő információ kézhezvételekor folytatják az eredeti döntéshozatali eljárást; |
|
(c) |
megfelelő lehetőségeket biztosít a kérelmezők számára ahhoz, hogy észrevételeket tegyenek az árképzéssel és költségtérítéssel kapcsolatos határozatokra irányuló döntéshozatali eljárás megfelelő szakaszaiban, a bizalmas kezelésre vonatkozóan alkalmazandó belső jogszabályok sérelme nélkül; |
|
(d) |
a jegyzékbe vételre, az árképzésre vagy a költségtérítésre vonatkozó negatív határozat esetén olyan indokolást ad a kérelmező számára, amely elegendően részletes a döntés alapjának kérelmező általi megértéséhez, ide értve az alkalmazott kritériumokat, és adott esetben bármely olyan szakértői véleményt vagy ajánlást rendelkezésre bocsát, amely a döntés alapjául szolgált; ezenkívül a kérelmezőt tájékoztatni kell a belső jog szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és az ilyen jogorvoslat igénybe vételének időkorlátairól. |
4. CIKK
Szabályozási együttműködés
Az Árukereskedelmi Bizottság:
|
(a) |
nyomon követi és támogatja e melléklet végrehajtását; |
|
(b) |
megkönnyíti a Felek közötti együttműködést és információcserét azzal a szándékkal, hogy előmozdítsa e melléklet célkitűzéseit; |
|
(c) |
megvitatja a szabályozási jóváhagyási eljárások összeegyeztethetősége előmozdításának módjait, amikor csak lehetséges; és |
|
(d) |
megvitatja a gyógyszerhatóanyagok terén folytatott bilaterális kereskedelem megkönnyítésének módjait. |
5. CIKK
Fogalommeghatározások
E melléklet alkalmazásában:
|
(a) |
„gyógyszer”:
A gyógyszerek közé tartoznak például a vegyi úton előállított gyógyszerek, a biológiai gyógyszerek (pl. vakcinák, (anti)toxinok), ide értve az emberi vérből vagy emberi vérplazmából előállított gyógyszereket, a fejlett terápiás gyógyszerek (pl. génterápiás gyógyszerek, sejtterápiás gyógyszerek), növényi eredetű gyógyszerek és radiofarmakonok; |
|
(b) |
„orvostechnikai eszköz”[7] (1): bármely olyan műszer, berendezés, készülék, gép, eszköz, implantátum, in vitro reagens vagy kalibrálószer, szoftver, anyag, vagy hasonló vagy kapcsolódó árucikk, amelyet a gyártó önmagában vagy más eszközökkel kombinálva emberekkel kapcsolatos felhasználásra szánt a következő cél(ok)ra:
|
|
(c) |
„az egyik Fél egészségügyi hatóságai”: olyan jogalanyok, amelyek – eltérő meghatározás hiányában – egészségügyi programjainak igazgatása és működtetése érdekében valamely Félhez tartoznak, vagy amelyeket valamely Fél ezek érdekében hozott létre; valamint |
|
(d) |
„gyártó”: az érintett Fél területén a termékhez kapcsolódó jogok jogosultja. |
(1) További egyértelműsítés végett: az orvostechnikai eszköz a fő rendeltetésének megfelelő hatását az emberi testben vagy testen nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus úton fejti ki, de a funkciójában ilyen eszközökkel segíthető.
4-A. MELLÉKLET
ELEKTRONIKA
1. CIKK
Általános rendelkezések
1. A Felek a következő közös célkitűzéseket és elveket állapítják meg:
|
(a) |
a nem vámjellegű akadályok megszüntetése és megelőzése a kétoldalú kereskedelemben; |
|
(b) |
szabványaikhoz, műszaki előírásaikhoz és megfelelőségértékelési eljárásaikhoz a vonatkozó nemzetközi szabványok alapul vétele, minden megfelelő esetben; |
|
(c) |
a párhuzamos és szükségtelen terhekkel járó megfelelőségértékelési eljárások megszüntetése; valamint |
|
(d) |
az együttműködés előmozdítása az elektronika terén folytatott kétoldalú kereskedelmük fejlesztésének ösztönzése érdekében. |
2. Ezt a mellékletet csak a Felek azon szabványaira, műszaki előírásaira és megfelelőségértékelési eljárásaira kell alkalmazni, amelyek a 4-A-1. függelékben meghatározott elektromos és elektronikus berendezések, elektromos háztartási készülékek és elektronikus fogyasztási cikkek (a továbbiakban: az e melléklet hatálya alá tartozó termékek) biztonságára és elektromágneses összeférhetőségére vonatkoznak.
2. CIKK
Nemzetközi szabványok és szabványügyi testületek
1. A Felek elismerik, hogy az e melléklet hatálya alá tartozó termékek elektromágneses összeférhetősége és biztonsága tekintetében a releváns nemzetközi szabványügyi testületek a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (a továbbiakban: ISO), a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (a továbbiakban: IEC) és a Nemzetközi Távközlési Unió (a továbbiakban: ITU) (1).
2. Amennyiben létezik az ISO, az IEC és az ITU által meghatározott vonatkozó nemzetközi szabvány, a Felek ezeket a nemzetközi szabványokat vagy azok releváns részeit használják bármilyen szabvány, műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás alapjaként, kivéve azokat az eseteket, amikor az ilyen nemzetközi szabványok vagy azok releváns részei nem lennének hatékony vagy megfelelő eszközök valamely Fél jogos célkitűzések teljesítéséhez. Ilyen esetekben az egyik Fél a másik Fél kérésére azonosítja az adott szabvány, műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás azon részeit, amelyek tartalmukban eltérnek a vonatkozó nemzetközi szabványtól, és megindokolja az eltérést.
3. A TBT-megállapodás 2.3. cikkének sérelme nélkül, amennyiben az egyik Fél olyan műszaki előírásokat tart fenn, amelyek a 2. bekezdésben említettek szerint eltérnek a meglévő vonatkozó nemzetközi szabványoktól, e Fél rendszeres időközönként, de legalább ötévente felülvizsgálja ezeket a műszaki előírásokat annak értékelése céljából, hogy még mindig fennállnak-e a vonatkozó nemzetközi szabványoktól való eltérést indokló körülmények. E felülvizsgálatok eredményéről kérésre tájékoztatják a másik Felet.
4. A Felek arra ösztönzik szabványügyi testületeiket, hogy vegyenek részt a nemzetközi szabványok kidolgozásában az ISO, az IEC és az ITU keretei között, és közös megközelítések kialakítása érdekében folytassanak konzultációt e nemzetközi szabványügyi testületek keretében.
3. CIKK
Innováció
1. Egyik Fél sem akadályozza meg vagy késlelteti indokolatlanul egy termék piacán történő forgalomba hozatalát azzal az indokkal, hogy a termék olyan új technológiát tartalmaz vagy olyan új tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket az adott Fél még nem szabályoz.
2. Az 1. bekezdés nem sérti az importáló Fél azon jogát, hogy az 1. bekezdésben említett termék szállítójának jelzett megfelelően indokolt aggályai esetén kérheti annak bizonyítását, hogy az érintett új technológia vagy új tulajdonság nem veszélyezteti a biztonságot vagy az elektromágneses összeférhetőséget, vagy a TBT-megállapodás 2.2. cikkében felsorolt bármely más jogos célkitűzést.
4. CIKK
Megfelelőségértékelési eljárások
1. A Felek nem készítenek, nem fogadnak el vagy nem alkalmaznak megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a céllal, hogy a másik Féllel folytatott kereskedem előtt szükségtelen akadályokat teremtsenek, illetve az ilyen eljárásoknak nem lehet ilyen hatása. Főszabály szerint az e melléklet hatálya alá tartozó termékek esetében a Feleknek kerülniük kell a harmadik felek által készített kötelező megfelelőségértékelés előírását, amelyek a termék biztonságra és/vagy elektromágneses összeegyeztethetőségre vonatkozó, alkalmazandó műszaki előírásoknak való megfelelését bizonyítják, és ehelyett mérlegelik a beszállító megfelelőségi nyilatkozatának használatát és/vagy forgalomba hozatalt követő felügyeleti mechanizmus alkalmazását annak biztosítására, hogy a termékek megfelelnek a vonatkozó szabványoknak és műszaki előírásoknak.
2. Az 5. cikk (Védintézkedések), a 6. cikk (Kivételek) és a 4-A-2. függelékben meghatározottak kivételével, amennyiben egy Fél kifejezetten annak bizonyítását írja elő, hogy az e melléklet hatálya alá tartozó termékek megfelelnek a hazai biztonságra és/vagy elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó műszaki előírásoknak, minden Fél engedélyezi a termékek forgalomba hozatalát saját piacán a következők egyike vagy a következők közül több alapján:
|
(a) |
a szállító megfelelőségi nyilatkozata, mely esetében nem kötelező megfelelőségértékelő szervezet fellépése vagy a termék elismert vizsgálati laboratórium általi vizsgálata, továbbá ha vizsgálatra sor kerül, azt maga a gyártó vagy az általa választott illetékes szerv is elvégezheti; vagy |
|
(b) |
a szállító megfelelőségi nyilatkozata, amely a másik Fél az elektrotechnikai berendezések és alkatrészek megfelelőségi vizsgálatának és tanúsításának világszintű rendszerén (IECEE) belüli tanúsító szervek rendszere (a továbbiakban: IECEE CB rendszer) alá tartozó tanúsító szervének vizsgálati laboratóriuma által kibocsátott vizsgálati jelentésen alapul, és amelyet az IECEE CB rendszer szabályaival és eljárásaival, valamint a Felek által ennek keretében tett kötelezettségvállalásokkal összhangban kibocsátott érvényes vizsgálati tanúsítvány kísér; vagy |
|
(c) |
a szállító bármely vizsgálati laboratórium által kibocsátott vizsgálati jelentésén vagy a másik Fél bármely olyan tanúsító szerve által kibocsátott tanúsítványon alapuló megfelelőségi nyilatkozata, amely az importáló Fél által kijelölt egy vagy több megfelelőségértékelő szervezettel önkéntes megállapodást kötött a vizsgálati jelentések vagy tanúsítványok kölcsönös elfogadásáról. |
A szállító maga választ az e bekezdésben szereplő lehetőségek közül.
3. A szállító 2. bekezdésben említett megfelelőségi nyilatkozata öszhangban áll az ISO/IEC 17050-tel. A Felek elfogadják, hogy kizárólag a szállító felelős a megfelelőségi nyilatkozat kibocsátásáért, módosításáért vagy visszavonásáért, valamint azért a műszaki dokumentációért, amely lehetővé teszi az érintett termékek alkalmazandó műszaki előírásokkal való megfelelőségének értékelését és bármilyen előírt jelzésnek a termékre rögzítését. A Felek megkövetelhetik, hogy a megfelelőségi nyilatkozaton szerepeljen dátum, és megnevezze a területükön belüli szállítót vagy a szállító meghatalmazott képviselőjét, hogy a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője aláírja a nyilatkozatot, hogy a nyilatkozat tartalmazza a hatálya alá tartozó termékeket, valamint azokat az alkalmazott műszaki előírásokat, amelyekre a megfelelőségről nyilatkozat vonatkozik.
4. Az 1–3. bekezdésen túlmenően egyik Fél sem követeli meg termékek vagy szállítók bármely olyan formájú regisztrálását, amely megakadályozhatja vagy más módon késleltetheti az adott Fél műszaki előírásainak megfelelő termékek forgalomba hozatalát. Amennyiben az egyik Fél felülvizsgálja a szállító nyilatkozatát, az ilyen felülvizsgálat a benyújtott dokumentáció alapján kizárólag annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy a vizsgálatot a Fél vonatkozó műszaki előírásaival összhangban végezték-e, és hogy a dokumentációban foglalt információk hiánytalanok-e. Az ilyen felülvizsgálatok nem okozhatnak indokolatlan késedelmet a termékeknek az adott Fél piacán történő forgalomba hozatalában, és a nyilatkozatot a Félnek kivétel nélkül el kell fogadnia, ha a termékek megfelelnek a Fél műszaki előírásainak, és a benyújtott dokumentáció hiánytalan. Amennyiben a Fél elutasít egy nyilatkozatot, tájékoztatja döntéséről a szállítót, és egyben magyarázatot ad az elutasítás okairól. A szállító kérésére a Fél adott esetben tájékoztatással vagy iránymutatással szolgál azt illetően, hogyan lehetne orvosolni a hiányosságokat, valamint a döntés elleni jogorvoslati lehetőségeket illetően.
5. CIKK
Védintézkedések
A 4. cikk (Megfelelőségértékelési eljárások) ellenére, bármelyik Fél bevezethet az e melléklet hatálya alá tartozó termékek elektromágneses összeférhetősége vagy biztonsága tárgyában harmadik fél általi kötelező vizsgálatra vagy tanúsításra vonatkozó követelményeket, vagy a következő feltételekkel bevezethet a vizsgálati jelentések jóváhagyására vagy felülvizsgálatára vonatkozó igazgatási eljárásokat az e melléklet hatálya alá tartozó bizonyos termékekre:
|
(a) |
az emberi egészség vagy biztonság védelmével összefüggő kényszerítő okok állnak fenn, amelyek indokolják ilyen követelmények vagy eljárások bevezetését, és amelyek megalapozott műszaki vagy tudományos információkkal vannak alátámasztva; |
|
(b) |
az ilyen követelmény vagy eljárás nem korlátozza jobban a kereskedelmet, mint amennyire az a Fél jogos célkitűzésének teljesítéséhez szükséges, figyelembe véve azokat a kockázatokat, amelyeket a teljesítés elmaradása teremtene; valamint |
|
(c) |
e megállapodás hatálybalépésekor a Fél észszerűen nem láthatta előre, hogy szükség lesz-e bármely ilyen követelmény vagy eljárás bevezetésére. |
A TBT-megállapodás 2.10. cikkének sérelme nélkül, a követelmények vagy eljárások bevezetése előtt a Fél értesíti a másik Felet, és konzultációkat követően a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a másik Fél észrevételeit bármely ilyen követelmény vagy eljárás kidolgozása során. Bármely bevezetett követelménynek a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lennie ezzel a melléklettel. Elfogadását követően bármely bevezetett követelményt vagy eljárást rendszeresen felül kell vizsgálni, és hatályon kívül kell helyezni, ha az adott követelmény vagy eljárás bevezetésének okai már nem állnak fenn.
6. CIKK
Kivételek
1. Mivel Szingapúr beleegyezett, hogy e megállapodás hatálybalépésekor jelentősen csökkenti azon termékek számát, amelyek esetében harmadik fél tanúsítványának formájában annak kifejezett bizonyítását írja elő, hogy e termékek megfelelnek a biztonságra és/vagy elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó kötelező előírásainak, Szingapúr csak a 4-A-2. függelékben felsorolt termékkategóriák esetében követel meg ilyen harmadik fél által kiállított tanúsítványt.
2. E megállapodás hatályba lépésnek napjáig Szingapúr elvégzi fogyasztóvédelmi (biztonsági előírásokkal kapcsolatos) regisztrációs rendszerének felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy csökkentse a rendszer hatálya alá tartozó és a 4-A-2. függelékben felsorolt termékkategóriák számát. E felülvizsgálat során azt is meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e az említett rendszer fenntartása annak jelenlegi formájában, vagy megvalósíthatók-e egyszerűbb és a kereskedelmet jobban megkönnyítő eljárásokkal is a rendszer szándékolt eredményei, azaz az emberi egészség és biztonság garantálása Szingapúrban (2).
3. A 2. bekezdésben említett felülvizsgálat kockázatértékelést is magában foglal a fogyasztóvédelmi (biztonsági előírásokkal kapcsolatos) regisztrációs rendszer hatálya alá tartozó valamennyi termék esetében, annak megállapítása érdekében, hogy a 4. cikk (Megfelelőségértékelési eljárások) 1. bekezdésével összhangban a forgalomba hozatalt követő felügyelet vagy a 4. cikk (Megfelelőségértékelési eljárások) 2. bekezdésével összhangban a megfelelőség kifejezett bizonyításának elfogadása felé való elmozdulás nem keletkeztet-e észszerűtlen kockázatokat az emberi egészségre és a biztonságra nézve. A kockázatértékelést a rendelkezésre álló tudományos és műszaki információk – például a biztonsági balesetekre vonatkozó fogyasztói jelentések és a termékellenőrzések nem megfelelési aránya – alapján kell végrehajtani. A kockázatértékelés azt is megállapítja, hogy a termékeket a rendeltetése szerinti végfelhasználásra, valamint észszerűen és a szokásos gonddal használták-e.
4. A 3. bekezdésben említett felülvizsgálat eredményétől függően Szingapúr fenntarthatja a megfelelőség harmadik fél tanúsítványának formájában előírt kifejezett bizonyításának követelményét a fogyasztóvédelmi (biztonsági előírásokkal kapcsolatos) regisztrációs rendszer hatálya alá tartozó és a 4-A-2. függelékben felsorolt azon termékek esetében, amelyek tekintetében a 3. bekezdésben említett kockázatértékelés eredményei azt mutatják, hogy a 4. cikk (Megfelelőségértékelési eljárások) 2. bekezdésében szereplő eljárások ezen termékekre vonatkozóan történő elfogadása észszerűtlen kockázatokat jelentene az emberi egészségre és a biztonságra nézve, vagy hogy nem lenne lehetséges olyan, a forgalomba hozatalt követő felügyeleti rendszer felállítása, amely az említett kockázatokat hatékonyan tudja kezelni.
5. Szingapúr az Árukereskedelmi Bizottság első ülésére megvitatás céljából benyújtja a 3. bekezdésben említett kockázatértékelést. A Szingapúr által végrehajtott felülvizsgálatot követően a Felek az Árukereskedelmi Bizottság határozata útján adott esetben módosíthatják a 4-A-2. függeléket.
6. Amennyiben Szingapúr továbbra is harmadik fél tanúsítványának formájában annak kifejezett bizonyítását írja elő, hogy az e melléklet hatálya alá tartozó termékek megfelelnek a biztonságra és/vagy elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó kötelező előírásainak, Szingapúr elfogadja az általa kijelölt uniós megfelelőségértékelő szervezet által kiállított, a műszaki előírásaival való megfelelést igazoló tanúsítványt (3). Szingapúr biztosítja továbbá, hogy a Szingapúr által kijelölt megfelelőségértékelő szervezet az ilyen tanúsítvány kibocsátása céljából elfogadja a következők által kiállított vizsgálati jelentéseket:
|
(a) |
a tanúsító szervezet által elismert valamely vizsgálati laboratórium vagy a tanúsító szervezet által elismert uniós gyártó vizsgálati laboratóriuma, az IECEE CB rendszer szabályaival és eljárásaival, valamint a Felek ennek keretében vállalt kötelezettségeivel összhangban; |
|
(b) |
bármely uniós vizsgálati laboratórium, amelyet a Nemzetközi Laboratóriumi Akkreditációs Szervezet kölcsönös elismerési megállapodását aláíró akkreditáló testület vagy egy olyan kölcsönös elismerési megállapodás regionális szervete akkreditált, amelynek Szingapúr részes fele, a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, útmutatásokkal és ajánlásokkal (iedértve ISO/IEC 17025-t) összhangban; vagy |
|
(c) |
bármely uniós vizsgálati laboratórium, amely a Szingapúr által kijelölt egy vagy több megfelelőségértékelő szervezettel a vizsgálati jelentések kölcsönös elfogadására vonatkozó önkéntes megállapodásokat kötött. |
7. E megállapodás hatályba lépése után öt évvel, majd ezt követően öt évet nem meghaladó rendszeres időközönként Szingapúr újra felülvizsgálja a 4-A-2. függeléket azzal a céllal, hogy csökkentse a benne felsorolt termékkategóriák számát. Ezek a felülvizsgálatok a 3. bekezdésben meghatározott kockázatértékeléseket tartalmaznak. Szingapúr ezeket a kockázatértékeléseket megvitatás céljából benyújtja az Árukereskedelmi Bizottságnak.
8. A Szingapúr által végrehajtott felülvizsgálatot követően a Felek az Árukereskedelmi Bizottság határozata útján adott esetben módosíthatják a 4-A-2. függeléket.
7. CIKK
Közös együttműködés
1. A Felek szoros együttműködést folytatnak annak érdekében, hogy szabályozási kérdésekben közös értelmezést segítsenek elő, továbbá mérlegelik a másik Félnek az e melléklet végrehajtásával összefüggő bármely kérését.
2. Az együttműködés az Árukereskedelmi Bizottság keretei között folyik.
(1) A Felek az Árukereskedelmi Bizottság határozata útján megállapodhatnak bármely olyan új nemzetközi szabványügyi testületről, amelyet e melléklet végrehajtása szempontjából relevánsnak ítélnek.
(2) Szingapúr például felül fogja vizsgálni a fogyasztóvédelmi (biztonsági előírásokkal kapcsolatos) regisztrációs rendszerrel kapcsolatos közigazgatási eljárásokat, köztük a vizsgálati jelentések és megfelelőségi tanúsítványok elfogadására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárásokat.
(3) Szingapúrnak a megállapodás hatályba lépésétől számított három éven belül kell teljesítenie ezt a követelményt.
4-A-1. függelék
HATÁLY
1.
A 4-A. melléklet hatálya a 4-A. melléklet 1. cikkének (Általános rendelkezések) 2. bekezdésében felsorolt termékek közül azokra terjed ki, amelyek az Unió kötelezettségei esetében e megállapodás aláírásának időpontjában a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, vagy az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, vagy a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 14-i 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv biztonságra vagy elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak;A 2014/53/EU irányelv hatálya alá tartozó termékek esetében a biztonságra és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozókon túl az Unió további követelményeket is előírhat, az említett irányelv 3. cikkével összhangban.
Amennyiben egy szállító nem alkalmazta vagy részben nem alkalmazta a 2014/53/EU irányelv 16. cikkében említett harmonizált szabványokat, az 2014/53/EU irányelv 10. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozó rádióberendezések a szállító választása alapján a 2014/53/EU irányelv III. vagy IV. mellékletben leírt eljárások hatálya alá tartoznak. Ha a szállító megfelelőségi nyilatkozatához vizsgálati jelentéseket kell csatolni, a szállító a 4-A. melléklet 4. cikke (Megfelelőségértékelési eljárások) 2. bekezdésének (b) és (c) pontjában leírt eljárásokat alkalmazhatja.
2.
A 4-A. melléklet hatálya a 4-A. melléklet 1. cikkének (Általános rendelkezések) 2. bekezdésében felsorolt termékek közül azokra is kiterjed, amelyek Szingapúr kötelezettségei esetében e megállapodás aláírásának időpontjában a 2011. évi fogyasztóvédelmi (fogyasztási cikkek biztonsági előírásai) rendelkezések, a 2004. évi fogyasztóvédelmi (biztonsági előírások) rendelkezések, a távközlési törvény 323. fejezete és a 2004. évi távközlési (forgalmazók) rendelkezések hatálya alá tartoznak.A távközlési törvény 323. fejezetének és a 2004. évi távközlési (forgalmazók) rendelkezések hatálya alá tartozó termékek esetében Szingapúr a biztonságra és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozókon túl további követelményeket is előírhat.
3.
A Felek tudomásul veszik, hogy az e függelékben – amely a 4-A. melléklet hatálya alá tartozó valamennyi terméket tartalmazza – felsorolt belső jogszabályok hatálya alá tartozó termékek célja az, hogy az összes elektronikai terméket lefedjék. A felek tudomásul veszik, hogy amennyiben valamely termék az egyik Fél esetében nem tartozik a 4-A. melléklet hatálya alá, de a másik Fél esetében annak hatálya alá tartozik, vagy e megállapodás aláírásakor vagy azt követően arra az egyik Fél esetében kötelező, harmadik fél általi tanúsítás vonatkozik, de a másik Fél esetében nem, a másik Fél az ilyen terméket az egészség és a biztonság védelme tekintetében esetlegesen szükségeshez hasonló elbánásban részesítheti. Az ilyen intézkedéseket bevezetni kívánó Fél – azok végrehajtását megelőzően – értesíti a másik Felet a szándékairól, és három hónapos konzultációs időszakot biztosít.
4-A-2. függelék
TERMÉKKATEGÓRIÁK
Háztartási használatra szánt sütő-főző berendezés, azaz olyan főzőkészülék, amely külön rögzített sütőt és rácsokat tartalmaz, főzőasztal-tűzhelyek, tűzhely-asztallap elemek, főzőberendezés részét képező rácsok és serpenyők, valamint falra szerelhető sütők és grillsütők, a 18 kg-nál kisebb tömegű sütő-főző berendezések kivételével.
Hajszárító, azaz olyan elektromos készülék, amelyet emberek hajának szárítására szántak, és fűtőelemet is tartalmaz.
Hifi készülék azaz is torzulással hangfelvétel visszajátszására alkalmas elektronikus eszköz, melyet kizárólag otthoni vagy hasonló általános beltéri használatra szánt hálózati energiaforráshoz kapcsoltak, melynek névleges feszültsége nem haladja meg a 250 V RMS-t (négyzetes középérték).
(Hifi készüléktől eltérő) audio termék, azaz hang visszajátszására szolgáló elektronikus eszköz, amely közvetlenül vagy közvetetten elektromos hálózathoz csatlakozik.
Vasaló, azaz elektromos árammal működő készülék, amely ruházati cikkek vasalására szánt, fűtött talppal rendelkezik, háztartási és hasonló célokra.
Forraló, azaz elektromos árammal működő háztartási készülék, amely fogyasztásra szánt víz melegítésére szolgál, és névleges kapacitása nem haladja meg a 10 litert.
Mikrohullámú sütő, azaz elektromos árammal működő, étel és ital melegítésére szánt készülék, amely elektromágneses energiát (mikrohullámokat) – 300 MHz és 30 GHz közötti i.s.m. frekvenciasávokban– használ e célra, és háztartási használatra szánták. E készülékeknek grillező funkciója is lehet.
Rizsfőző, azaz rizs főzésére szánt elektromos árammal működő háztartási készülék.
Hűtőszekrény, azaz egy – egy vagy több mélyfagyasztó rekesszel vagy anélkül működő – zárt szerkezet, amely egy élelmiszerek tárolására és megőrzésére alkalmas hőszigetelt, 0 °C (32 °F)-nál magasabb hőmérsékletű egységből, valamint egy, a belső egységből hőt kinyerő, a gőzkompresszió elvén működő hűtőgépből áll.
Beltéri légkondicionáló, azaz egy olyan zárt szerkezet, amelyet konzolként elsősorban ablakokba vagy falba építenek be. Elsődleges rendeltetése, hogy szabadon szolgáltasson kondicionált levegőt egy zárt térben, szobában vagy területen (kondicionált térben). Hűtést és páramentesítést végző elsődleges hűtőforrással, valamint a levegő áramoltatására és tisztítására szolgáló rendszerrel, továbbá vízelvezetővel rendelkezik, amely összegyűjti és kezeli a párát. Tartalmazhat olyan rendszereket is, amely nedvesíti, forgatja vagy kifújja a levegőt.
Asztali vagy álló ventilátor, azaz a levegő mozgatására szolgáló, elektromos árammal működő készülék és a hozzá tartozó szabályozó, legfeljebb 250 V feszültségű, egyfázisú egyenárammal vagy váltakozó árammal működik, háztartási és hasonló célokra.
Televízió vagy mozgókép kijelző egység, azaz olyan elektronikus eszköz, amely egy átvevő állomástól vagy helyi forrásból információkat fogad és jelez ki, közvetlenül vagy közvetve elektromos hálózathoz csatlakozik, és háztartási vagy hasonló általános beltéri használatra szánták, a katódcsöves televíziókészülék kivételével.
Porszívó, azaz por és szennyeződések eltávolítására szolgáló gép, amely motorral hajtott légszivattyú útján fejti ki hatását, és háztartási használatra vagy hasonló célokra szánták.
Mosógép, azaz ruhák és textíliák mosására (vízmelegítő mechanizmussal vagy anélkül), víz ruhákból történő eltávolítására vagy ruhák szárításra szánt elektromos árammal működő készülék.
Asztali lámpa vagy állólámpa, azaz általános célú hordozható lámpatest, a kézilámpák kivételével, volfrám izzószállal, fénycsővel vagy más kisülőlámpával történő használatra, amely közvetlenül vagy közvetetten elektromos hálózathoz csatlakozik.
Kenyérpirító, grillsütő, pirító, főzőlap vagy hasonló berendezés, azzaz elektromos hálózathoz csatlakozó elektromos készülék, amely közvetlen vagy közvetett hőt (pl. hevített közeget, mint a levegő vagy az étolaj) használ ételkészítésre, és háztartási használatra szánták.
Fali vagy mennyezeti ventilátor, azaz elektromos árammal működő ventilátor és a hozzá tartozó szabályozó, melyet falra vagy mennyezetre szerelésre szántak, és amely 250 voltot nem meghaladó feszültségű, egyfázisú, váltakozó áramot vagy egyenáramot használ, háztartási vagy hasonló célokra.
Adapter, azaz olyan eszköz, amelyet arra terveztek, hogy váltó- vagy egyenáramforrásból váltakozó árammal vagy egyenárammal lásson el önmagában vagy egy kiegészítő részeként olyan berendezéseket, mint például számítógépek, távközlési berendezések, otthoni szórakoztatóelektronikai berendezések és játékok.
Kávéfőző, lassú tűzhely, gőzfőző és hasonló készülékek, azaz olyan elektromos árammal működő készülékek, melyek magas hőfokra hevítenek vizet ital- és ételkészítés során.
Lézerlemez-készülék, azaz videoanyagok felvételére és visszajátszására, vagy kizárólag visszajátszására alkalmas elektromos készülék, amely közvetve vagy közvetlenül csatlakozik a hálózati áramhoz, és háztartási vagy hasonló beltéri használatra szánták; a lézerlemez-lejátszók (LD) és videók kivételével.
Mixer, turmixgép, darálógép és hasonló készülék, azaz elektromos árammal működő, élelmiszer- és italkészítésre szánt gépek, háztartási használatra.
Levegőhűtő, azaz elektromos levegőmozgató berendezés, amely vizet használ hűtőanyagként, valamint annak szabályozó egysége, 250 voltot nem meghaladó feszültségű, egyfázisú, váltakozó áramot vagy egyenáramot használ, háztartási vagy hasonló célokra.
Otthoni számítógépes rendszer (ideértve a monitort, nyomtatót, hangszórót és más, elektromos hálózatra csatlakozó segédberendezéseket is), azaz mikroprocesszor alapú adatfeldolgozó rendszer kompakt helyi számítókapacitással, nagyfelbontású grafikai funkciókkal és rugalmas adatátviteli csatlakozókkal.
Dekorációs célt szolgáló világítás, azaz soros vagy párhuzamos kapcsolású izzólámpákból álló égősorok, beltéri vagy kültéri használatra, legfeljebb 250 V feszültséggel.
Hárompólusú 13 amperes téglalap alakú csatlakozók, azaz hordozható, biztosítékokkal ellátott csatlakozó három csatlakozószárral, amelyek az ilyen dugaljakba illeszkednek. Az elektromos csatlakozó az elektromos kapcsolat létrehozását szolgáló csatlakozókból, valamint mechnikusan rögzített megfelelő rugalmas kábelből áll.
Biztosítékok (13 amperes vagy kisebb) elektromos csatlakozókban való felhasználásra, azaz olyan alkatrész, amely egy vagy több speciálisan kialakított és kimért összetevőinek felmelegítése útján megnyitja majd megszakítja azt az áramkört, amelybe a csatlakozó kapcsolódik, amennyiben megadott időn belül egy bizonyos határérték túllépésre kerül. A biztosíték minden olyan alkatrészt tartalmaz, amellyel az teljes készüléket alkot.
Hárompólusú, 15 amperes kerek csatlakozó, azaz három, lényegében henger alakú fémcsatlakozóval ellátott csatlakozó, melyet az ilyen dugaljakba történő csatlakoztatásra szántak, és amelyhez megfelelő rugalmas kábel csatlakoztatható.
Többirányú adapter, azaz több mint egy csatlakozókészlettel rendelkező adapter (a csatlakozók nem feltétlenül ugyanolyan típusúak vagy ugyanolyan áramerősséggel működnek, mint a feli csatlakozó).
Hárompólusú dugalj, azaz olyan, hárompólusú dugaljjal rendelkező kiegészítő, amelybe a megfelelő csatlakozók csatlakoztathatók, és amelyek révén megfelelő vezetőkkel vagy rugalmas kábelekkel elektromos összeköttetés hozható létre, és amelyek helye könnyen megváltoztatható, miközben az elektromos hálózathoz csatlakoznak.
Hordozható kábelorsó, azaz egy orsóhoz olyan módon csatlakozó, rugalmas kábelből vagy vezetékből álló készülék, hogy a kábel teljes egészében felcsévélhető az orsóra, a kábelorsó pedig egy vagy több dugaljjal rendelkezik, a kábel végén csatlakozó található.
Átfolyó elektromos vízmelegítő, azaz olyan stabilan rögzített, háztartási vagy hasonló célokat szolgáló elektromos készülék, mely forráspont alatti vízmelegítésre szolgál, és névleges feszültsége egyfázisú váltakozó áramot használó készülékek esetében legfeljebb 250 V, a többi készülék esetében 480 V.
Zárt elektromos melegvíztároló, azaz olyan stabilan rögzített, háztartási vagy hasonló célokat szolgáló elektromos készülék, mely víz forráspont alatti melegítésére és tárolására szolgál, és névleges feszültsége egyfázisú váltakozó áramot használó készülékek esetében legfeljebb 250 V, a többi készülék esetében 480 V.
Árammegszakító, azaz személyeket közvetett érintés ellen az által védő készülék, hogy a berendezés érinthető részeit megfelelő földeléshez csatlakoztatja.
Hárompólusú, 13 amperes dugaljak, azaz 13 amperes, egyszeres vagy többszörös takart dugaljak, váltókapcsolóval, beépített- vagy felszíni dugaljként szerelhető. A dugaljakon keresztül hordozható készülékek, hang- és képlejátszó készülékek, lámpák és hasonlók csatlakoztathatók legfeljebb 250 V-os (négyzetes középérték) 50 Hz-es váltakozó áram-hálózathoz.
Három (kerek) pólusú, 15 amperes dugalj. Takart 15 amperes dugaljak, a dugalj áramvezető érintkezője és a megfelelő áramellátási érintkező közötti váltókapcsolóval, beépíttet- vagy felszíni dugaljként szerelhető. A dugaljon keresztül elektromos készülékek csatlakoztathatók legfeljebb 250 V-os (négyzetes középérték) 50 Hz-es váltakozó áram-hálózathoz.
Háztartási elektromos fali kapcsoló, azaz kézzel vezérelt általános érintőkapcsoló, kizárólag legfeljebb 440 V névleges feszültséggel és legfeljebb 63 A névleges áramerősséggel működő, váltakozó áramot használó készülékekhez, háztartási és hasonló helyhez kötött elektromos berendezésekhez, kül- és beltérben.
Előtét fénycsövekhez, azaz az áramforrás és egy vagy több fénycső közé helyezett olyan egység, amely lehet induktív, kapacitív vagy induktív-kapacitív, és amely elsősorban arra szolgál, hogy a lámpa vagy lámpák áramfelvételét egy meghatározott értékre korlátozza.
Szigetelő transzformátor downlight szerelvények számára, azaz elektromosan elkülönülő bemeneti és kimeneti tekercsekkel rendelkező transzformátor, melynek célja, hogy korlátozza a földelt és feszültség alatt lévő vagy fémalkatrészek esetleges érintkezéséből fakadó veszélyeket, amelyek a szigetelés meghibásodása esetén feszültség alá kerülhetnek.
4-A-3. függelék
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
A 4-A. melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
„elektromos berendezések biztonsága”: a biztonsági tekintetben a helyes mérnöki gyakorlattal összhangban felépített berendezések nem veszélyeztetik a személyek, a háziállatok vagy a vagyon védelmét, ha azokat megfelelően helyezik üzembe, karbantartják és rendeltetésszerűen használják;
„elektromágneses összeférhetőség”: a technika állásának figyelembe vételével úgymegtervezett és kivitelezett berendezések, hogy biztosítottak legyenek a következők:
|
(a) |
a berendezés által keltett elektromágneses zavar mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a rádió- és távközlési berendezések és egyéb készülékek rendeltetésszerű üzemelését gátolja; valamint |
|
(b) |
a berendezés rendeltetésszerű használat alatti várható elektromágneses zavartűrése olyan szintű, hogy mellette a készüléket a rendeltetésszerű használat elfogadhatatlan romlása nélkül lehet üzemeltetni. |
„elektromágneses zavar”: bármely olyan elektromágneses jelenség, amely ronthatja a berendezések működését, ideértve az elektromágneses zajt, nem kívánt jelet, vagy magában a továbbító közegben bekövetkező változást;
„zavartűrés”: a berendezés azon képessége, hogy elektromágneses zavar jelentkezésekor ne romoljon a rendeltetésszerű működőképessége;
„megfelelőségi nyilatkozat”: felülvizsgálatot követő határozaton alapuló nyilatkozat kibocsátása arról, hogy meghatározott követelmények teljesítését igazolták;
„szállító”: a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője az importáló Fél területén, vagy amennyiben egyikük sincs jelen az importáló Fél területén, a szállítói nyilatkozat bemutatásának felelőssége az importőrt terheli; valamint
„vizsgálati laboratórium”: olyan megfelelőségértékelő szervezet, amely vizsgálati szolgáltatásokat hajt végre, és amely e sajátos feladatok elvégzéséhez való szakértelme hivatalos bizonyítását jelentő igazolást kapott.
A „szabvány”, „műszaki előírás” és „megfelelőségértékelési eljárás” fogalmak meghatározása azonos a TBT-megállapodás I. mellékletében meghatározottakkal.
5-A. MELLÉKLET
ILLETÉKES HATÓSÁGOK
1. CIKK
Az Unió illetékes hatóságai
Az Unió illetékes hatóságai közé a tagállami közigazgatási szervek és az Európai Bizottság tartozik. E tekintetben a következők alkalmazandók:
|
(a) |
a Szingapúrba irányuló kivitel tekintetében a tagállami közigazgatási szervek felelősek a termelési körülmények és követelmények ellenőrzéséért, beleértve a hatósági vizsgálatot és az egészségügyi (vagy állatjóléti) bizonyítványok kibocsátását, amelyek igazolják a megállapodott normák és követelmények betartását; |
|
(b) |
a Szingapúrból származó behozatal tekintetében a tagállami közigazgatási szervek felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a behozatalok megfelelnek-e az Unió behozatalra vonatkozó feltételeinek; |
|
(c) |
az Európai Bizottság felelős az általános koordinációért, a vizsgálati rendszerek vizsgálatáért és ellenőrzéséért, valamint a szükséges jogszabályi intézkedésekért, az Unió belső piacán a szabványok és követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében. |
2. CIKK
Szingapúr illetékes hatóságai
Az Agrár-élelmiszeripari és Állategészségügyi Hatóság (a továbbiakban: az AVA) felelős a biztonságos és egészséges élelmiszerek rugalmas ellátásának biztosításáért, az állatok, halak és növények egészségének megóvásáért, valamint az élelmiszer és a mezőgazdasági termékek kereskedelmének megkönnyítéséért.
E tekintetben a következők alkalmazandók:
|
(a) |
az AVA a behozatal és a kivitel ellenőrzéséért és a karanténozásért felelős illetékes hatóság; |
|
(b) |
az AVA az élelmiszerbiztonságért felelős nemzeti hatóság, az alapélelmiszerek és a feldolgozott élelmiszerek tekintetében egyaránt, garantálja valamennyi élelmiszer biztonságát a termeléstől egészen a kiskereskedelem előtti szakaszig, tudományos alapokon álló kockázatelemzési és nemzetközi normákon alapuló kockázatkezelési megközelítést fogad el az élelmiszerbiztonság értékelése és biztosítása érdekében; és |
|
(c) |
az AVA az állat-és növényegészségügyért felelős nemzeti hatóság, átfogó programot kezel a mezőgazdasági, gazdasági és közegészségügyi jelentőségű állatbetegségek megjelenésének megelőzésére, valamint átfogó programot kezel a gazdasági vagy növény-egészségügyi jelentőségű betegségek és kártevők ellenőrzésére és behurcolásuk megelőzésére is. |
5-B. MELLÉKLET
AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEKKEL FOGLALKOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS RENDELKEZÉSEK
1.
Az importáló Fél illetékes hatósága összeállítja a jóváhagyott létesítmények jegyzékeit, és azokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
2.
Az importáló Fél a következő követelmények és eljárások alapján hagyja jóvá a létesítményeket:|
(a) |
Az importáló Fél illetékes hatóságai engedélyezték azt az állati terméket, amelyet a létesítmény az importáló Fél területére szándékozik exportálni. Ez az engedélyezés kiterjed a behozatallal és a tanúsítványok kiállításával kapcsolatos követelményekre. |
|
(b) |
Az exportáló Fél illetékes hatóságai jóváhagyták az érintett állati terméket exportálni szándékozó létesítményeket, és biztosították az importáló Fél által megkövetelt egészségügyi garanciákat az importáló Fél számára arra vonatkozóan, hogy a létesítmények megfelelnek az importáló Fél vonatkozó követelményeinek. |
|
(c) |
A követelmények be nem tartásának esetére az exportáló Fél illetékes hatóságai rendelkeznek a létesítmény kiviteli engedélyének felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó hatáskörrel. |
|
(d) |
A jóváhagyási eljárás részeként az importáló Fél ellenőrzéseket végezhet az 5.8. cikkkel (Ellenőrzések) összhangban. A jóváhagyási eljárás részeként végzett ellenőrzések tárgya a létesítmény jóváhagyásáért felelős illetékes hatóság felépítése, szervezete és hatáskörei, valamint az importáló Fél követelményeinek teljesítésével kapcsolatos egészségügyi garanciák. Az ellenőrzések kiterjedhetnek bizonyos számú olyan reprezentatív létesítmények helyszíni ellenőrzésére is, amelyek az exportáló Fél által átadott jegyzékeken szerepelnek. Az Unión belüli különleges struktúrákat és felelősségeket figyelembe véve az Unión belüli ilyen ellenőrzések érinthetnek egyes tagállamokat is. |
|
(e) |
Az importáló Fél bármikor végezhet ellenőrzéseket az 5.8. cikk (Ellenőrzések) rendelkezéseivel összhangban. Ezen ellenőrzések eredményei alapján az importáló Fél módosíthatja a jóváhagyott létesítmények azon jegyzékeit, amelyet az importáló Fél e melléklet 1. bekezdése alapján állított össze. |
3.
Az 1. és a 2. bekezdésben szereplő rendelkezések kezdetben a következő létesítménykategóriákra korlátozódnak:|
(a) |
háziasított fajok friss húsával foglalkozó valamennyi létesítmény; |
|
(b) |
vadak és tenyésztett vadak friss húsával foglalkozó valamennyi létesítmény; |
|
(c) |
baromfihússal foglalkozó valamennyi létesítmény; |
|
(d) |
az összes faj hústermékeivel foglalkozó valamennyi létesítmény; |
|
(e) |
emberi fogyasztásra szánt, egyéb állati eredetű termékekkel (pl. tisztított állati bél, húskészítmények, vagdalt hús) valamennyi foglalkozó létesítmény; |
|
(f) |
emberi fogyasztásra szánt tejjel és tejtermékekkel foglalkozó valamennyi létesítmény; valamint |
|
(g) |
emberi fogyasztásra szánt halászati termékekkel – köztük kéthéjú kagylóval és rákfélékkel – foglalkozó feldolgozó létesítmények, valamint feldolgozó és fagyasztó hajók. |
8-A. MELLÉKLET
AZ UNIÓ EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRÓL SZÓLÓ JEGYZÉKE
1.
Az Unió egyedi kötelezettségvállalásokról szóló jegyzékét a 8-A-1., a 8-A-2. és a 8-A-3. függelék tartalmazza.
2.
Az (1) bekezdésben említett függelékek e melléklet elválaszthatatlan részét képezik.
3.
A nyolcadik fejezetben (Szolgáltatáskereskedelem, letelepedés és elektronikus kereskedelem) szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók e mellékletre.
4.
Az egyes ágazatok vagy alágazatok kijelölésekor:|
(a) |
A „CPC” az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozás (Statistical Papers, M sorozat, 77. sz., CPCprov, 1991.); |
|
(b) |
A „CPC ver. 1.0” az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozás (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC ver 1.0, 1998); és |
|
(c) |
az ISIC rev 3.1 az ENSZ Statisztikai Hivatala által meghatározott, a Gazdasági Tevékenységek Nemzetközi Standard Osztályozása (Statistical Papers, M sorozat, N 4, ISIC REV 3.1, 2002). |
5.
Az (1) bekezdésben meghatározott függelékekben a következő rövidítések utalnak az Unióra, illetve annak valamely tagállamára:|
AT |
Ausztria |
|
BE |
Belgium |
|
BG |
Bulgária |
|
CY |
Ciprus |
|
CZ |
Cseh Köztársaság |
|
DE |
Németország |
|
DK |
Dánia |
|
EU |
Európai Unió, valamennyi tagállamát ideértve |
|
ES |
Spanyolország |
|
EE |
Észtország |
|
FI |
Finnország |
|
FR |
Franciaország |
|
HR |
Horvátország |
|
EL |
Görögország |
|
HU |
Magyarország |
|
IE |
Írország |
|
IT |
Olaszország |
|
LV |
Lettország |
|
LT |
Litvánia |
|
LU |
Luxemburg |
|
MT |
Málta |
|
NL |
Hollandia |
|
PL |
Lengyelország |
|
PT |
Portugália |
|
RO |
Románia |
|
SE |
Svédország |
|
SI |
Szlovénia |
|
SK |
Szlovákia |
|
UK |
Egyesült Királyság |
8-A-1. függelék
AZ UNIÓ
EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRÓL SZÓLÓ JEGYZÉKE A 8.7. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
(EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK JEGYZÉKE)
(HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS)
|
1. |
A kötelezettségek alábbi jegyzéke a 8.7. cikk (egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke) alapján liberalizált szolgáltató ágazatokat, valamint – fenntartásokkal – az említett ágazatokban a szingapúri szolgáltatásokra és szolgáltatókra alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat ismerteti. A jegyzék a következő elemekből áll:
Azon ágazatok vagy alágazatok tekintetében, amelyekre e megállapodás vonatkozik, és amelyeket a kötelezettségvállalások alábbi jegyzéke nem említ, nem vállalnak kötelezettséget a szolgáltatások határon átnyúló nyújtására. |
|
2. |
A kötelezettségvállalások alábbi jegyzéke nem tartalmazza a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amennyiben az említett intézkedések nem korlátozzák a piacra jutást vagy a nemzeti elbánást a megállapodás 8.5. (Piacra jutás) és 8.6. (Nemzeti elbánás) cikke értelmében. Az említett intézkedések (pl. engedélyszerzési kötelezettség, egyetemes szolgáltatási kötelezettség, a képesítések elismerésének követelménye a szabályozott szektorokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ideértve a nyelvvizsgákat is), még ha nincsenek is felsorolva, a szingapúri szolgáltatásokra és szolgáltatókra mindenképpen alkalmazandók. |
|
3. |
A kötelezettségvállalások alábbi jegyzéke nem sérti a 8.4. cikk (Fogalommeghatározások) a) bekezdésében meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás megvalósíthatóságát bizonyos szolgáltató ágazatokban és alágazatokban, és nem sérti a letelepedésre vonatkozó kötelezettségvállalások listájában foglalt állami monopóliumok vagy kizárólagos jogok fennállását. |
|
4. |
A 8.1. cikk (Célkitűzés és hatály) (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a kötelezettségvállalások alábbi jegyzéke nem tartalmazza a Fél által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket. |
|
5. |
A kötelezettségvállalások alábbi jegyzékéből eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes személyekre és jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat. |
|
6. |
A „beruházó” e kötelezettségvállalási jegyzékben használt fogalma úgy értendő, mint a 8.8. cikk (Fogalommeghatározások) c) bekezdésében meghatározott „vállalkozó” fogalma.
|
(1) A bolgár tulajdonjogi törvény a következő korlátozott tulajdonjogokat ismeri el: használathoz való jog, építéshez való jog, felépítmény és szolgalom építéséhez való jog.
(2) A szolgáltatási ágazatok tekintetében e korlátozások nem lépnek túl a fennálló GATS-kötelezettségvállalásokban tükröződő korlátozásokon.
(3) A szolgáltatási ágazatok tekintetében e korlátozások nem lépnek túl a fennálló GATS-kötelezettségvállalásokban tükröződő korlátozásokon.
(4) A társaságokról szóló törvény értelmében a Szlovéniában alapított fióktelep nem minősül jogi személynek, de működése tekintetében a leányvállalattal esik azonos elbánás alá, ami összhangban van a GATS XXVIII. cikkének g) pontjával.
(5) Jogi szolgáltatási piacának fokozatos liberalizálása miatt Szingapúr még nem vállalhat további piacra jutást ebben az ágazatban. A Felek – további piacra jutás biztosítása céljából – e megállapodás hatálybalépése után legkésőbb két éven belül felülvizsgálják a jogi szolgáltatások terén vállalt kötelezettségeiket. A Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott szolgáltatások, beruházások és közbeszerzések kereskedelmével foglalkozó bizottság határozata útján módosíthatják bármely Fél listáit e tekintetben.
(6) Kiterjed a jogi tanácsadási, a jogi képviseleti, a jogi döntőbíráskodási és a békéltető/közvetítő szolgáltatásokra, valamint a jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatásokra. A jogi szolgáltatásnyújtás csak a nemzetközi közjog, az uniós jog és olyan joghatóság joga tekintetében engedélyezett, ahol a befektető vagy személyzete képesítéssel rendelkezik az ügyvédi praxisra, és más szolgáltatásokhoz hasonlóan az Unió tagállamaiban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások vonatkoznak rá. A nemzetközi közjoggal vagy külföldi joggal kapcsolatban jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédeket illetően ez történhet többek között úgy, hogy az ügyvédek betartják a helyi etikai kódexeket, a honi megnevezést használják (kivéve, ha elismertették a befogadó ország szerinti megnevezéssel egyenértékűként), biztosítási követelményekkel, egyszerű nyilvántartásba vétellel a befogadó ország ügyvédi kamarájánál, amelyhez szakmai alkalmassági vizsgát kell letenni és jogilag vagy szakmailag le kell telepedni a befogadó országban. Az uniós joggal kapcsolatos jogi szolgáltatásokat elvileg egy személyesen eljáró, teljes képesítéssel rendelkező és az EU-ban ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd végzi, illetve rajta keresztül látják el, míg az Unió egyik tagállamának jogával kapcsolatos jogi szolgáltatásokat elvileg egy személyesen eljáró, teljes képesítéssel rendelkező és az adott tagállamban ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd végzi, illetve rajta keresztül látják el. Az Unióban a bíróságok és más illetékes hatóságok előtti képviselethez ezért szükséges lehet a teljes jogú kamarai tagság az Unió megfelelő tagállamában, mivel ez uniós és nemzeti eljárásjog gyakorlását is magával vonja. Azonban néhány tagállamban a teljes jogú kamarai tagsággal nem rendelkező külföldi ügyvédek polgári eljárásban képviselhetnek olyan felet, aki annak az államnak az állampolgára vagy ahhoz az államhoz tartozik, ahol az ügyvéd jogosult a praxisra.
(7) Nem terjed ki az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokra, amelyek a Jogi szolgáltatás 1.A.a) pontjában találhatók.
(8) A lakosság gyógyszerellátására – más szolgáltatásokhoz hasonlóan – az Európai Unió tagállamaiban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások vonatkoznak. Általános szabályként ez a tevékenység a gyógyszerészek számára van fenntartva. Az Európai Unió néhány tagállamában csak az orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek szállítása van fenntartva a gyógyszerészeknek.
(9) A CPC 85201 része, amely az 1.A. h) pontban található – Orvosi és fogorvosi ellátás.
(10) Az ide tartozó szolgáltatás az ingatlanügynöki szakmához kapcsolódik, és nem érinti az ingatlant vásárló természetes és jogi személyek jogait és/vagy a rájuk vonatkozó korlátozásokat.
(11) A járművek karbantartása és javítása (CPC 6112, 6122, 8867 és CPC 8868) az 1.F.(l)1.–1.F.(l)4. pontban található. Az irodai gépek és felszerelések karbantartása és javítása a (CPC 845) a 1.B. pontban (Számítástechnikai tevékenység) található. Számítástechnikai tevékenység.
(12) Nem terjed ki a nyomtatási szolgáltatásokra, amelyek a CPC 88442 alá tartoznak, és az 1.F. p) pont alatt találhatók.
(13) A „postai küldemény” a bármilyen típusú – állami vagy magán – kereskedelmi szereplő által kezelt küldeményre vonatkozik.
(14) A „kezelés” olyan tevékenységekre vonatkozik, mint a gyűjtés, feldolgozás, szállítás és kézbesítés.
(15) Pl. levél, képeslap.
(16) Ide tartoznak a könyvek, katalógusok.
(17) Napilapok, újságok, időszaki kiadványok.
(18) A sürgős kézbesítési szolgáltatások a nagyobb sebesség és megbízhatóság mellett hozzáadott értéket jelentő elemeket is magukban foglalhatnak, mint például a küldemények összegyűjtése a feladási ponton, személyes kézbesítés a címzettnek, a küldemény útvonalának nyomon követése, lehetőség a rendeltetési hely vagy a címzett megváltoztatására szállítás közben, kézhezvételi igazolás.
(19) Eszközök biztosítása, beleértve alkalmi helyiségek rendelkezésre bocsátását, valamint harmadik fél által történő szállítást, amely lehetővé teszi a saját kézbesítést postai küldeményeknek a szolgáltatásra előfizető felhasználók között történő kölcsönös cseréjével. A „postai küldemény” a bármilyen típusú – állami vagy magán – kereskedelmi szereplő által kezelt küldeményre vonatkozik.
(20) „Levélküldemény”: bármilyen fizikai adathordozón rögzített, illetőleg írásos formában megjelenített közlemény, amelyet a feladó által magán a küldeményen vagy annak csomagolásán megjelölt címre kell kézbesíteni. Könyvek, katalógusok, hírlapok és folyóiratok nem tekintendők levélküldeménynek.
(21) Postai és gyorspostai küldemények saját szállítása bármilyen szárazföldi szállítási módon.
(22) Levél saját szállítása légi úton.
(23) E szolgáltatások nem terjednek ki az online tájékoztatásra és/vagy adatfeldolgozásra (beleértve a tranzakciók feldolgozását is) (a CPC 843 része), amelyek az 1.B. pontban találhatók (Számítógépes szolgáltatások). Számítástechnikai tevékenység.
(24) A műsorszolgáltatás a hang és/vagy képi programjeleknek a teljes vagy részleges nyilvánosság számára történő vételéhez és/vagy megjelenítéséhez szükséges, megszakításmentes átviteli láncolata, akár vezetékes, akár vezeték nélküli módszerekkel (az eredeti átvitel helyétől függetlenül), azonban nem terjed ki az üzemeltetők közötti közreműködési kapcsolatokra.
(25) Ezek a szolgáltatások, melyek közé tartozik a CPC 62271 is, az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók a 14.D. pontban.
(26) Nem terjed ki a karbantartásra és a javításra, amelyek az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között találhatók az 1.B. és 1.F.(l) pontban. Nem terjed ki az energiatermékek kiskereskedelmére, amely az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között található a 14.E. és 14.F. pontban.
(27) A gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme a SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK között található az 1.A.(k) pontban.
(28) Megfelel a szennyvízgyűjtésnek és -kezelésnek.
(29) Megfelel a kipufogógázok tisztításának.
(30) Megfelel a táj- és természetvédelmi szolgáltatások egyes részeinek.
(31) Azon tevékenységek körének sérelme nélkül, amelyek kabotázsnak minősülhetnek a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, ez a jegyzék nem tartalmazza a nemzeti kabotázst, amely magába foglalja utasok vagy áruk szállítását egy EU-tagállam kikötője vagy pontja és ugyanazon EU-tagállam egy másik kikötője vagy pontja között, ideértve a kontinentális talapzatán található pontokat is, az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, illetve az EU egy tagállamán belül található ugyanazon kikötőből vagy pontból kiinduló és oda érkező szállítást.
(32) Azon tevékenységek körének sérelme nélkül, amelyek kabotázsnak minősülhetnek a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, ez a jegyzék nem tartalmazza a nemzeti kabotázst, amely magába foglalja utasok vagy áruk szállítását egy EU-tagállam kikötője vagy pontja és ugyanazon EU-tagállam egy másik kikötője vagy pontja között, ideértve a kontinentális talapzatán található pontokat is, az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, illetve az EU egy tagállamán belül található ugyanazon kikötőből vagy pontból kiinduló és oda érkező szállítást.
(33) Azon tevékenységek körének sérelme nélkül, amelyek kabotázsnak minősülhetnek a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, ez a jegyzék nem tartalmazza a nemzeti kabotázst, amely magába foglalja utasok vagy áruk szállítását egy EU-tagállam kikötője vagy pontja és ugyanazon EU-tagállam egy másik kikötője vagy pontja között, ideértve a kontinentális talapzatán található pontokat is, az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, illetve az EU egy tagállamán belül található ugyanazon kikötőből vagy pontból kiinduló és oda érkező szállítást.
(34) Azon tevékenységek körének sérelme nélkül, amelyek kabotázsnak minősülhetnek a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, ez a jegyzék nem tartalmazza a nemzeti kabotázst, amely magába foglalja utasok vagy áruk szállítását egy EU-tagállam kikötője vagy pontja és ugyanazon EU-tagállam egy másik kikötője vagy pontja között, ideértve a kontinentális talapzatán található pontokat is, az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, illetve az EU egy tagállamán belül található ugyanazon kikötőből vagy pontból kiinduló és oda érkező szállítást.
(35) CPC 71235 része, amely a KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK között található a 2.A. pontban. Postai, futárpostai szolgáltatás.
(36) A tüzelőanyagok csővezetékes szállítása az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között található a 14.B. pontban.
(37) Nem terjed ki a járművek karbantartására és javítására, amely a GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK között található az 1.F. l) 1.—1.F. l) 4. pontban.
(38) olyan tevékenység, amely magában foglalja a másik nevében az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámolási eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenysége, vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítése.
(39) „Konténerek állomásoztatása és raktározása”: olyan tevékenységet jelent, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás, kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából.
(40) „Kereskedelmi tengerhajózási képviselet”: olyan tevékenységet jelent, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat, vagy hajóstársaság érdekeit képviseli az alábbi célokból: tengerhajózási és járulékos szolgáltatásainak marketingje és értékesítése, az árajánlatadástól a számlázásig, a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése, üzleti információk rendelkezésre bocsátása; eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, hajó beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele.
(41) „Tengeri szállítmányozási szolgáltatások” olyan tevékenységet jelentenek, amelynek során a szolgáltató a fuvaroztató részéről megszervezi és felügyeli a szállítmányt, megszerzi a fuvarozóeszközt, és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárol, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat.
(42) Kötelezettség nélkül a technikai megvalósíthatóság hiánya miatt.
(43) A tüzelőanyagok csővezetékes szállításának kisegítő szolgáltatásai az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók a 14.C. pontban.
(44) A következő, megbízás alapján teljesített szolgáltatásokra terjed ki: tanácsadási és konzultációs szolgáltatások a bányászattal, a terület előkészítésével, szárazföldi fúrótorony telepítésével kapcsolatban, fúrás, fúrókorona rendelkezésre bocsátása, zsaluzás és csövezés, iszappal kapcsolatos mérnöki munka és iszapszállítás, szárazanyagok mérése, fogómunkához és mélyfúráshoz kapcsolódó különleges műveletek, fúrólyuk-terület geológiai és fúrási ellenőrzése, magfúrás, fúrólyukvizsgálat, vezetékelés, kitöltőfolyadék (sóoldat) szállítása és üzembe helyezése, kiegészítő eszközök szállítása és telepítése, cementerősítés (nyomásszivattyúzás), gerjesztés (rétegrepesztés, savazás, nyomásszivattyúzás), lyukbefejezés és a mélyfúrólyuk helyreállítása, a mélyfúrólyuk betömése és elhagyása.
Nem terjed ki a természeti erőforrásokhoz való közvetlen hozzáférésre vagy azok kiaknázására.
Nem tartalmazza az olajtól és gáztól eltérő erőforrások bányászata helyszíni előkészítésének munkáit (CPC 5115), ami a 3. ÉPÍTÉSI ÉS KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁS
(45) A terápiás masszázs és a gyógyfürdőkúra az 1.A.(h) Orvosi és fogorvosi szolgáltatások, az 1.A.(j)2. Ápolói, fizioterápiás és paramedicinális szolgáltatások és az Egészségügyi szolgáltatások (8.A és 8.C) pont alatt található.
8-A-2. függelék
AZ UNIÓ
EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRÓL SZÓLÓ JEGYZÉKE A 8.12. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
(EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK JEGYZÉKE)
(LETELEPEDÉS)
|
1. |
A kötelezettségvállalások alábbi jegyzéke a 8.12. cikk (egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke) alapján liberalizált gazdasági tevékenységeket, valamint – fenntartásokkal – az említett tevékenységekkel kapcsolatban a szingapúri létesítményekre és vállalkozókra alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat ismerteti. A jegyzék a következő elemekből áll:
Azon ágazatok vagy alágazatok tekintetében, amelyekre e megállapodás vonatkozik és amelyeket a kötelezettségvállalások jegyzéke nem említ, a letelepedés biztosítására nem vállalnak kötelezettséget. |
|
2. |
A kötelezettségvállalások alábbi jegyzék nem tartalmazza a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amennyiben azok nem korlátozzák a piacra jutást vagy a nemzeti elbánást a megállapodás 8.10. (Piacra jutás) és 8.11. (Nemzeti elbánás) cikke értelmében. Azok az intézkedések (pl. engedélyszerzési kötelezettség, egyetemes szolgáltatási kötelezettség, a képesítések elismerésének követelménye a szabályozott szektorokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ideértve a nyelvvizsgákat is, megkülönböztetésmentességre vonatkozó követelmények, bizonyos tevékenységek végzésének tilalma környezetvédelmi övezetekben vagy kiemelt történelmi vagy művészeti jelentőségű területeken), még ha nincsenek is felsorolva, a szingapúri székhelyű társaságokra és vállalkozókra mindenképpen alkalmazandók. |
|
3. |
A 8.1. cikk (Célkitűzés és hatály) (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a kötelezettségvállalások alábbi jegyzéke nem tartalmazza a Fél által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket. |
|
4. |
A 8.10. cikktől (Piacra jutás) eltérve a letelepedés jogi formájával kapcsolatos megkülönböztetésmentességi követelményeknek nem kell szerepelniük a kötelezettségvállalások alábbi listájában ahhoz, hogy azokat az Unió fenntartsa vagy elfogadja. |
|
5. |
Az alábbi listából eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes magánszemélyekre vagy jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat. |
|
6. |
A „beruházó” e kötelezettségvállalási jegyzékben használt fogalma úgy értendő, mint a 8.8. cikk (Fogalommeghatározások) c) bekezdésében meghatározott „vállalkozó” fogalma. |
|
7. |
Amennyiben az Unió olyan fenntartással él, amely előírja, hogy a területén történő szolgáltatásnyújtás feltétele, hogy a szolgáltató állampolgár, állandó lakos vagy letelepedett legyen a területén, a 8.13. cikk (Hatály és fogalommeghatározások) alapján a 8-A-3. függelék egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében felsorolt, a természetes személyek ideiglenes mozgására vonatkozó fenntartás alkalmazandó az e függelékben a 8.12. cikknek (Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke) megfelelően a letelepedéssel kapcsolatos kötelezettségvállalások tekintetében tett fenntartásként, az alkalmazandó mértékben.
|
(1) A bolgár tulajdonjogi törvény a következő korlátozott tulajdonjogokat ismeri el: használathoz való jog, építéshez való jog, felépítmény és szolgalom építéséhez való jog.
(2) A szolgáltatási ágazatok tekintetében e korlátozások nem lépnek túl a fennálló GATS-kötelezettségvállalásokban tükröződő korlátozásokon.
(3) A szolgáltatási ágazatok tekintetében e korlátozások nem lépnek túl a fennálló GATS-kötelezettségvállalásokban tükröződő korlátozásokon.
(4) A szolgáltatási ágazatok tekintetében e korlátozások nem lépnek túl a fennálló GATS-kötelezettségvállalásokban tükröződő korlátozásokon.
(5) A társaságokról szóló törvény értelmében a Szlovéniában alapított fióktelep nem minősül jogi személynek, de működése tekintetében a leányvállalattal esik azonos elbánás alá, ami összhangban van a GATS XXVIII. cikkének g) pontjával.
(6) Mivel közüzemi szolgáltatások gyakran a központi szint alatt is léteznek, gyakorlati szempontból nem észszerű részletes és kimerítő ágazatspecifikus felsorolást adni. Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a kötelezettségek listájában külön lábjegyzetek jelzik szemléltetésképpen és nem teljes körűen azokat az ágazatokat, ahol a közüzemi szolgáltatások fontos szerepet játszanak.
(7) Ez a korlátozás nem vonatkozik a távközlési szolgáltatásokra és a számítógépes és kapcsolódó szolgáltatásokra.
(8) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkével összhangban, ezek a leányvállalatok az Unió jogi személyeinek minősülnek. Amennyiben ezek az Unió gazdaságával folyamatos és tényleges kapcsolatban állnak, akkor az EU belső piaca kedvezményezettjeinek minősülnek, ami többek között magában foglalja a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát az EU valamennyi tagállamában.
(9) Ezek a befektetések e szerv részéről a gazdasági érdekek mellett nem gazdasági érdekeket is követnek.
(10) A teljes eszközérték vagy a tőkével növelt teljes tartozásösszeg.
(11) A mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz, erdőgazdálkodáshoz és halászathoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között, a 6.F.(f) és 6.F.(g) pontban találhatók.
(12) A mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz, erdőgazdálkodáshoz és halászathoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között, a 6.F.(f) és 6.F.(g) pontban találhatók.
(13) A mezőgazdasághoz, vadgazdálkodáshoz, erdőgazdálkodáshoz és halászathoz kapcsolódó tanácsadási és konzultációs szolgáltatások az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között, a 6.F.(f) és 6.F.(g) pontban találhatók.
(14) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(15) Nem terjed ki a díj ellenében vagy szerződéses alapon olaj- és gázmezőkön végzett bányászati szolgáltatásokra, amelyek az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között, a 19.A pontban találhatók.
(16) Egy jogi személy akkor áll másik természetes vagy jogi személy(ek) irányítása alatt, ha az utóbbinak lehetősége van az igazgatói többségének kinevezésére vagy más módon jogi utasításokat adhat számára. Különösen ellenőrzésnek minősül a jogi személy törzstőkéje 50 százalékánál magasabb üzletrésszel való rendelkezés.
(17) Nem terjed ki a feldolgozóipari tanácsadási szolgáltatásokra, amelyek az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között, a 6.F.(h) pontban találhatók.
(18) Az ágazat a gyártási tevékenységekre korlátozódik. Nem terjed ki olyan tevékenységekre, amelyek audiovizuális vonatkozásúak, vagy kulturális tartalmat mutatnak be.
(19) A megbízás alapján végzett kiadói és nyomdai tevékenység az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között, a 6.F.(p) pontban található.
(20) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(21) Egy jogi személy akkor áll másik természetes vagy jogi személy(ek) irányítása alatt, ha az utóbbinak lehetősége van az igazgatói többségének kinevezésére vagy más módon jogi utasításokat adhat számára. Különösen ellenőrzésnek minősül a jogi személy törzstőkéje 50 százalékánál magasabb üzletrésszel való rendelkezés.
(22) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(23) Nem terjed ki a megbízásból végzett villamosenergia-szállításra és -elosztásra, amelyek az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók.
(24) Nem terjed ki a gáz és gáztartalmú üzemanyagok csővezetékes szállítására, a megbízás alapján végzett gázszállításra és gázelosztásra, valamint a gáz és gáztartalmú üzemanyagok kereskedelmére, amelyek az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók.
(25) Nem terjed ki a gőz és melegvíz megbízás alapján történő szállítására és elosztására, valamint a gőz és melegvíz kereskedelmére, amelyek az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók.
(26) Egy jogi személy akkor áll másik természetes vagy jogi személy(ek) irányítása alatt, ha az utóbbinak lehetősége van az igazgatói többségének kinevezésére vagy más módon jogi utasításokat adhat számára. Különösen ellenőrzésnek minősül a jogi személy törzstőkéje 50 százalékánál magasabb üzletrésszel való rendelkezés.
(27) Jogi szolgáltatási piacának fokozatos liberalizálása miatt Szingapúr még nem vállalhat további piacra jutást ebben az ágazatban. A Felek – további piacra jutás biztosítása céljából – e megállapodás hatályba lépése után legkésőbb két éven belül felülvizsgálják a jogi szolgáltatások terén vállalt kötelezettségeiket. A Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott szolgáltatások, beruházások és közbeszerzések kereskedelmével foglalkozó bizottság határozata útján módosíthatják bármely Fél listáit e tekintetben.
(28) Kiterjed a jogi tanácsadási, jogi képviseleti, jogi döntőbíráskodási és békéltető/közvetítő szolgáltatásokra, valamint a jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatásokra. A jogi szolgáltatásnyújtás csak a nemzetközi közjog, az uniós jog és olyan joghatóság joga tekintetében engedélyezett, ahol a befektető vagy személyzete képesítéssel rendelkezik az ügyvédi praxisra, és más szolgáltatásokhoz hasonlóan az Unió tagállamaiban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások vonatkoznak rá. A nemzetközi közjoggal vagy külföldi joggal kapcsolatban jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédeket illetően ez történhet többek között úgy, hogy az ügyvédek betartják a helyi etikai kódexeket, a honi megnevezést használják (kivéve, ha elismertették a befogadó ország szerinti megnevezéssel egyenértékűként), biztosítási követelményekkel, egyszerű nyilvántartásba vétellel a befogadó ország ügyvédi kamarájánál, amelyhez szakmai alkalmassági vizsgát kell letenni és jogilag vagy szakmailag le kell telepedni a befogadó országban. Az uniós joggal kapcsolatos jogi szolgáltatásokat elvileg egy személyesen eljáró, teljes képesítéssel rendelkező és az EU-ban ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd végzi, illetve rajta keresztül látják el, míg az Unió egyik tagállamának jogával kapcsolatos jogi szolgáltatásokat elvileg egy személyesen eljáró, teljes képesítéssel rendelkező és az adott tagállamban ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd végzi, illetve rajta keresztül látják el. Az Unióban a bíróságok és más illetékes hatóságok előtti képviselethez ezért szükséges lehet a teljes jogú kamarai tagság az Unió megfelelő tagállamában, mivel ez uniós és nemzeti eljárásjog gyakorlását is magával vonja. Azonban néhány tagállamban a teljes jogú kamarai tagsággal nem rendelkező külföldi ügyvédek polgári eljárásban képviselhetnek olyan felet, aki annak az államnak az állampolgára vagy ahhoz az államhoz tartozik, ahol az ügyvéd jogosult a praxisra.
(29) Nem terjed ki az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokra, amelyek a Jogi szolgáltatás 1.A.a) pontjában találhatók.
(30) A lakosság gyógyszerellátására más szolgáltatásokhoz hasonlóan az Unió tagállamaiban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások vonatkoznak. Általános szabályként ez a tevékenység a gyógyszerészek számára van fenntartva. Néhány tagállamban csak az orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek szállítása van fenntartva a gyógyszerészeknek.
(31) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(32) A CPC 85201 része, amely a 6.A. h) pontban található. Orvosi és fogorvosi ellátás.
(33) Az ide tartozó szolgáltatás az ingatlanügynöki szakmához kapcsolódik, és nem érinti az ingatlant vásárló természetes és jogi személyek jogait és/vagy a rájuk vonatkozó korlátozásokat.
(34) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó a forgalombahozatali engedélyhez vagy a felhasználási engedélyhez szükséges műszaki vizsgálatra és elemzésre (pl. gépjármű-ellenőrzés, élelmiszer-ellenőrzés).
(35) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó a bányászathoz kapcsolódó bizonyos tevékenységekre (ásványi anyagok, olaj, gáz stb.).
(36) A járművek karbantartása és javítása (CPC 6112, 6122, 8867 és CPC 8868) a 6.F.(l)1.–6.F.(l)4. pontban található. Az irodai gépek és felszerelések karbantartása és javítása a (CPC 845) a 6.B. pontban (Számítástechnikai tevékenység) található. Számítástechnikai tevékenység.
(37) Nem terjed ki a nyomtatási szolgáltatásokra, amelyek a CPC 88442 alá tartoznak, és a 6.F. p) pont alatt találhatók.
(38) A „postai küldemény” a bármilyen típusú – állami vagy magán – kereskedelmi szereplő által kezelt küldeményre vonatkozik.
(39) A „kezelés” olyan tevékenységekre vonatkozik, mint a gyűjtés, feldolgozás, szállítás és kézbesítés.
(40) Pl. levél, képeslap.
(41) Ide tartoznak a könyvek, katalógusok.
(42) Napilapok, újságok, időszaki kiadványok.
(43) A sürgős kézbesítési szolgáltatások a nagyobb sebesség és megbízhatóság mellett hozzáadott értéket jelentő elemeket is magukban foglalhatnak, mint például a küldemények összegyűjtése a feladási ponton, személyes kézbesítés a címzettnek, a küldemény útvonalának nyomon követése, lehetőség a rendeltetési hely vagy a címzett megváltoztatására szállítás közben, kézhezvételi igazolás.
(44) Eszközök biztosítása, beleértve alkalmi helyiségek rendelkezésre bocsátását, valamint harmadik fél által történő szállítást, amely lehetővé teszi a saját kézbesítést postai küldeményeknek a szolgáltatásra előfizető felhasználók között történő kölcsönös cseréjével. A „postai küldemény” a bármilyen típusú – állami vagy magán – kereskedelmi szereplő által kezelt küldeményre vonatkozik.
(45) „Levélküldemény”: bármilyen fizikai adathordozón rögzített, illetőleg írásos formában megjelenített közlemény, amelyet a feladó által magán a küldeményen vagy annak csomagolásán megjelölt címre kell kézbesíteni. Könyvek, katalógusok, hírlapok és folyóiratok nem tekintendők levélküldeménynek.
(46) Postai és gyorspostai küldemények saját szállítása bármilyen szárazföldi szállítási módon.
(47) Levél saját szállítása légi úton.
(48) E szolgáltatások nem terjednek ki az online tájékoztatásra és/vagy adatfeldolgozásra (beleértve a tranzakciók feldolgozását is) (a CPC 843 része), amelyek a 6.B. pontban találhatók (Számítógépes szolgáltatások). Számítástechnikai tevékenység.
(49) A műsorszolgáltatás a hang és/vagy képi programjeleknek a teljes vagy részleges nyilvánosság számára történő vételéhez és/vagy megjelenítéséhez szükséges, megszakításmentes átviteli láncolata, akár vezetékes, akár vezeték nélküli módszerekkel (az eredeti átvitel helyétől függetlenül), azonban nem terjed ki az üzemeltetők közötti közreműködési kapcsolatokra.
(50) Pontosító lábjegyzet: Az Unió néhány tagállama fenntartja az állami részvételt bizonyos távközlési üzemeltetőkben. Ezek a tagállamok fenntartják maguknak a jogot, hogy a jövőben is megtartják ezt a részesedést. Ez nem jelenti a piacra jutás korlátozását. Belgiumban a Belgacomban való kormányzati részvételt és szavazati jogokat a jogalkotási hatáskör keretében szabadon határozzák meg, ahogy azt jelenleg is előírja a kormányzati tulajdonú gazdasági vállalatok reformjáról szóló, 1991. március 21-i törvény.
(51) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó a vegyi anyagok, gyógyszerek, orvosi felhasználású termékek, például orvosi és sebészeti eszközök, orvosi anyagok és orvosi felhasználású tárgyak, katonai felszerelések és nemesfémek (és drágakövek) forgalmazására, valamint az Unió néhány tagállamában a dohány és dohánytermékeké és a szeszesitalok forgalmazására.
(52) Ezek a szolgáltatások, melyek közé tartozik a CPC 62271 is, az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók a 19.D. pontban.
(53) Nem terjed ki a karbantartásra és a javításra, amelyek az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között találhatók a 6.B. és 6.F.(l) pontban.
Nem terjed ki az energiatermékek kiskereskedelmére, amely az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között található a 19.E. és 19.F. pontban.
(54) A gyógyszertermékek, orvosi és ortopédiai áruk kiskereskedelme a SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK között található a 6.A.(k) pontban.
(55) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(56) Megfelel a szennyvízgyűjtésnek és -kezelésnek.
(57) Megfelel a kipufogógázok tisztításának.
(58) Megfelel a táj- és természetvédelmi szolgáltatások egyes részeinek.
(59) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(60) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(61) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó a kikötői szolgáltatásokra és más, közjavakat igénylő tengeri szállítási szolgáltatásokra.
(62) Azon tevékenységek körének sérelme nélkül, amelyek kabotázsnak minősülhetnek a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, ez a jegyzék nem tartalmazza a nemzeti kabotázst, amely magába foglalja utasok vagy áruk szállítását egy EU-tagállam kikötője vagy pontja és ugyanazon EU-tagállam egy másik kikötője vagy pontja között, ideértve a kontinentális talapzatán található pontokat is, az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, illetve az EU egy tagállamán belül található ugyanazon kikötőből vagy pontból kiinduló és oda érkező szállítást.
(63) Azon tevékenységek körének sérelme nélkül, amelyek kabotázsnak minősülhetnek a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, ez a jegyzék nem tartalmazza a nemzeti kabotázst, amely magába foglalja utasok vagy áruk szállítását egy EU-tagállam kikötője vagy pontja és ugyanazon EU-tagállam egy másik kikötője vagy pontja között, ideértve a kontinentális talapzatán található pontokat is, az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, illetve az EU egy tagállamán belül található ugyanazon kikötőből vagy pontból kiinduló és oda érkező szállítást.
(64) Azon tevékenységek körének sérelme nélkül, amelyek kabotázsnak minősülhetnek a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, ez a jegyzék nem tartalmazza a nemzeti kabotázst, amely magába foglalja utasok vagy áruk szállítását egy EU-tagállam kikötője vagy pontja és ugyanazon EU-tagállam egy másik kikötője vagy pontja között, ideértve a kontinentális talapzatán található pontokat is, az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, illetve az EU egy tagállamán belül található ugyanazon kikötőből vagy pontból kiinduló és oda érkező szállítást.
(65) Azon tevékenységek körének sérelme nélkül, amelyek kabotázsnak minősülhetnek a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, ez a jegyzék nem tartalmazza a nemzeti kabotázst, amely magába foglalja utasok vagy áruk szállítását egy EU-tagállam kikötője vagy pontja és ugyanazon EU-tagállam egy másik kikötője vagy pontja között, ideértve a kontinentális talapzatán található pontokat is, az ENSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, illetve az EU egy tagállamán belül található ugyanazon kikötőből vagy pontból kiinduló és oda érkező szállítást.
(66) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó közjavakat igénylő a vasúti szállítási szolgáltatásokra.
(67) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(68) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó az Európai Unió néhány tagállamában.
(69) CPC 71235 része, amely a KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK között található a 8-A-1. függelék 2.A. pontjában (Postai, futárpostai szolgáltatás).
(70) A tüzelőanyagok csővezetékes szállítása az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között található a 19.B. pontban.
(71) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(72) Nem terjed ki a járművek karbantartására és javítására, amely a ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között található a 6.F. l) 1.—6.F. l) 4. pontban.
(73) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó a kikötői szolgáltatásokra és más, közjavak igénybevételét megkövetelő tengeri szállítási szolgáltatásokra, valamint a vontatásra és tolatásra.
(74) olyan tevékenység, amely magában foglalja a másik nevében az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámolási eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenysége, vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítése.
(75) „Konténerek állomásoztatása és raktározása”: olyan tevékenységet jelent, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás, kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából.
(76) „Kereskedelmi tengerhajózási képviselet”: olyan tevékenységet jelent, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat, vagy hajóstársaság érdekeit képviseli az alábbi célokból: tengerhajózási és járulékos szolgáltatásainak marketingje és értékesítése, az árajánlatadástól a számlázásig, a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése, üzleti információk rendelkezésre bocsátása; eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, hajó beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele.
(77) „Tengeri szállítmányozási szolgáltatások” olyan tevékenységet jelentenek, amelynek során a szolgáltató a fuvaroztató részéről megszervezi és felügyeli a szállítmányt, megszerzi a fuvarozóeszközt, és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárol, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat.
(78) Ezt az intézkedést megkülönböztetésmentes alapon alkalmazzák.
(79) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó a kikötői szolgáltatásokra és más, közjavak igénybevételét megkövetelő tengeri szállítási szolgáltatásokra, valamint a vontatásra és tolatásra.
(80) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó közjavakat igénylő szolgáltatásokra.
(81) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó közjavakat igénylő szolgáltatásokra.
(82) A tüzelőanyagok csővezetékes szállításának kisegítő szolgáltatásai az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók a 19.C. pontban.
(83) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(84) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(85) A következő, megbízás alapján teljesített szolgáltatásokra terjed ki: tanácsadási és konzultációs szolgáltatások a bányászattal, a terület előkészítésével, szárazföldi fúrótorony telepítésével kapcsolatban, fúrás, fúrókorona rendelkezésre bocsátása, zsaluzás és csövezés, iszappal kapcsolatos mérnöki munka és iszapszállítás, szárazanyagok mérése, fogómunkához és mélyfúráshoz kapcsolódó különleges műveletek, fúrólyuk-terület geológiai és fúrási ellenőrzése, magfúrás, fúrólyukvizsgálat, vezetékelés, kitöltőfolyadék (sóoldat) szállítása és üzembe helyezése, kiegészítő eszközök szállítása és telepítése, cementerősítés (nyomásszivattyúzás), gerjesztés (rétegrepesztés, savazás, nyomásszivattyúzás), lyukbefejezés és a mélyfúrólyuk helyreállítása, a mélyfúrólyuk betömése és elhagyása.
Nem terjed ki a természeti erőforrásokhoz való közvetlen hozzáférésre vagy azok kiaknázására.
Nem tartalmazza az olajtól és gáztól eltérő erőforrások bányászata helyszíni előkészítésének munkáit (CPC 5115), ami a 8. ÉPÍTÉSI ÉS KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁS pont alatt található.
(86) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(87) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(88) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(89) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(90) A konzultációs szolgáltatások kivételével a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás alkalmazandó.
(91) A terápiás masszázs és a gyógyfürdőkúra a 6.A.(h) Orvosi és fogorvosi szolgáltatások, a 6.A.(j)2. Ápolói, fizioterápiás és paramedicinális szolgáltatások és az Egészségügyi szolgáltatások (13.A és 13.C) pont alatt található.
(92) A közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó horizontális korlátozás a közüzemi szolgáltatások terén (például bizonyos vízforrásoknál) nyújtott fürdőszolgáltatásokra és nem terápiás masszázsra alkalmazandó.
8-A-3. függelék
AZ UNIÓ
EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRÓL SZÓLÓ JEGYZÉKE A 8.14. CIKKEL
(KULCSFONTOSSÁGÚ SZEMÉLYZET ÉS FELSŐFOKÚ KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ GYAKORNOKOK)
ÉS A 8.15. CIKKEL (ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKESÍTŐI) ÖSSZHANGBAN
(KULCSFONTOSSÁGÚ SZEMÉLYZET ÉS FELSŐFOKÚ KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ GYAKORNOKOK, VALAMINT ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKESÍTŐI)
|
1. |
A fenntartások alábbi jegyzéke a 8.7. cikk (egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke) és 8.12. cikk (egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke) alapján liberalizált azon gazdasági tevékenységeket ismerteti, amelyekre korlátozások alkalmazandók a kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok vonatkozásában a 8.14. cikknek (Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok) és a 8.15. cikknek (Üzleti szolgáltatások értékesítői) megfelelően, és meghatározza ezeket a korlátozásokat. A jegyzék a következő elemekből áll:
Az Unió semmilyen kötelezettséget nem vállal azon gazdasági tevékenységek kulcsfontosságú személyzetével kapcsolatban, amelyeket nem liberalizáltak (kötelezettség nélkül maradnak) a 8.12. cikk (egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke) alapján. |
|
2. |
A kulcsfontosságú személyzettel és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokkal kapcsolatos kötelezettségek nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor tervezett ideiglenes jelenlétük vagy annak tényleges hatása zavarja vagy más módon érinti a munkavállalók és a vezetőség közötti bárminemű viták vagy tárgyalások kimenetelét. |
|
3. |
A kötelezettségvállalások alábbi jegyzéke nem tartalmazza a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amennyiben azok nem jelentenek korlátozást a megállapodás 8.14. (Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok) és 8.15. (Üzleti szolgáltatások értékesítői) cikke értelmében. Azok az intézkedések (pl. engedélyszerzési kötelezettség, a képesítések elismerésének követelménye a szabályozott szektorokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ideértve a nyelvvizsgákat is, a kötelező jogi letelepedés azon a területen, ahol a gazdasági tevékenységet ellátják), még ha nincsenek is felsorolva, a szingapúri kulcsfontosságú személyzetre és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokra mindenképpen alkalmazandók. |
|
4. |
Az Unió jogszabályainak és rendeleteinek valamennyi olyan követelménye, amely a belépési, tartózkodási, munkavállalási és társadalombiztosítási intézkedésekre vonatkozik, továbbra is alkalmazandó, ideértve az alábbiakban fel nem sorolt, és a tartózkodás időtartamára, a minimálbérekre, valamint a kollektív bérmegállapodásokra vonatkozó szabályozásokat. |
|
5. |
A 8.1. cikk (Célkitűzés és hatály) (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a kötelezettségvállalások alábbi jegyzéke nem tartalmazza a Fél által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket. |
|
6. |
A kötelezettségvállalások alábbi jegyzéke nem sérti a letelepedésre vonatkozó kötelezettségek listájában előírt állami monopóliumok és kizárólagos jogok meglétét. |
|
7. |
Azokban az ágazatokban, ahol elvégzik a gazdasági szükségesség vizsgálatát, a fő kritériumok közé a megfelelő piac helyzetének értékelése tartozik az Uniónak abban a tagállamában vagy abban a régióban, ahol a szolgáltatást nyújtani kívánják, ideértve a meglévő szolgáltatók számát és az azokra gyakorolt hatás értékelését. |
|
8. |
A kötelezettségvállalások alábbi jegyzékéből eredő jogok és kötelezettségek nem automatikusak, és így természetes magánszemélyekre vagy jogi személyekre közvetlenül nem ruháznak jogokat.
|
(1) A szolgáltatási ágazatok tekintetében e korlátozások nem lépnek túl a fennálló GATS-kötelezettségvállalásokban tükröződő korlátozásokon.
(2) Ahhoz, hogy harmadik országok állampolgárai az egész Unióban elismertessék képesítésüket, kölcsönös elismerésre irányuló megállapodásról kell tárgyalni a megállapodás 8.16. cikkében (Szakmai képesítések kölcsönös elismerése) meghatározott keretek között.
(3) Nem terjed ki a feldolgozóipari tanácsadási szolgáltatásokra, amelyek az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között, a 6.F.(h) pontban találhatók.
(4) A megbízás alapján végzett kiadói és nyomdai tevékenység az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között, a 6.F.(p) pontban található.
(5) Kiterjed a jogi tanácsadási, jogi képviseleti, jogi döntőbíráskodási és békéltető/közvetítő szolgáltatásokra, valamint a jogi dokumentációs és hitelesítési szolgáltatásokra. A jogi szolgáltatásnyújtás csak a nemzetközi közjog, az uniós jog és olyan joghatóság joga tekintetében engedélyezett, ahol a befektető vagy személyzete képesítéssel rendelkezik az ügyvédi praxisra, és más szolgáltatásokhoz hasonlóan az Unió tagállamaiban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások vonatkoznak rá. A nemzetközi közjoggal vagy külföldi joggal kapcsolatban jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédeket illetően ez történhet többek között úgy, hogy az ügyvédek betartják a helyi etikai kódexeket, a honi megnevezést használják (kivéve, ha elismertették a befogadó ország szerinti megnevezéssel egyenértékűként), biztosítási követelményekkel, egyszerű nyilvántartásba vétellel a befogadó ország ügyvédi kamarájánál, amelyhez szakmai alkalmassági vizsgát kell letenni és jogilag vagy szakmailag le kell telepedni a befogadó országban. Az uniós joggal kapcsolatos jogi szolgáltatásokat elvileg egy személyesen eljáró, teljes képesítéssel rendelkező és az EU-ban ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd végzi, illetve rajta keresztül látják el, míg az Unió egyik tagállamának jogával kapcsolatos jogi szolgáltatásokat elvileg egy személyesen eljáró, teljes képesítéssel rendelkező és az adott tagállamban ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvéd végzi, illetve rajta keresztül látják el. Az Unióban a bíróságok és más illetékes hatóságok előtti képviselethez ezért szükséges lehet a teljes jogú kamarai tagság az Unió megfelelő tagállamában, mivel ez uniós és nemzeti eljárásjog gyakorlását is magával vonja. Azonban néhány tagállamban a teljes jogú kamarai tagsággal nem rendelkező külföldi ügyvédek polgári eljárásban képviselhetnek olyan felet, aki annak az államnak az állampolgára vagy ahhoz az államhoz tartozik, ahol az ügyvéd jogosult a praxisra.
(6) Nem terjed ki az adóügyekkel kapcsolatos jogi tanácsadási és jogi képviseleti szolgáltatásokra, amelyek a Jogi szolgáltatás 6.A.a) pontjában találhatók.
(7) A lakosság gyógyszerellátására más szolgáltatásokhoz hasonlóan az Unió tagállamaiban alkalmazandó engedélyezési követelmények és eljárások vonatkoznak. Általános szabályként ez a tevékenység a gyógyszerészek számára van fenntartva. Néhány tagállamban csak az orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek szállítása van fenntartva a gyógyszerészeknek.
(8) Az ide tartozó szolgáltatás az ingatlanügynöki szakmához kapcsolódik, és nem érinti az ingatlant vásárló természetes és jogi személyek jogait és/vagy a rájuk vonatkozó korlátozásokat.
(9) A járművek karbantartása és javítása (CPC 6112, 6122, 8867 és CPC 8868) a 6.F.(l)1.–6.F.(l)4. pontban található. Az irodai gépek és felszerelések karbantartása és javítása a (CPC 845) a 6.B. pontban (Számítástechnikai tevékenység) található. Számítástechnikai tevékenység.
(10) Nem terjed ki a nyomtatási szolgáltatásokra, amelyek a CPC 88442 alá tartoznak, és a 6.F. p) pont alatt találhatók.
(11) Nem terjed ki a karbantartásra és a javításra, amelyek az ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között találhatók a 6.B. és 6.F.(l) pontban. Nem terjed ki az energiatermékek kiskereskedelmére, amely az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között található a 19.E. és 19.F. pontban.
(12) CPC 71235 része, amely a KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK között található a 8-A-1. függelék 2.A. pontjában (Postai, futárpostai szolgáltatás).
(13) A tüzelőanyagok csővezetékes szállítása az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között található a 19.B. pontban.
(14) Nem terjed ki a járművek karbantartására és javítására, amely a ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK között található a 6.F. l) 1.—6.F. l) 4. pontban.
(15) A tüzelőanyagok csővezetékes szállításának kisegítő szolgáltatásai az ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK között találhatók a 19.C. pontban.
(16) A következő, megbízás alapján teljesített szolgáltatásokra terjed ki: tanácsadási és konzultációs szolgáltatások a bányászattal, a terület előkészítésével, szárazföldi fúrótorony telepítésével kapcsolatban, fúrás, fúrókorona rendelkezésre bocsátása, zsaluzás és csövezés, iszappal kapcsolatos mérnöki munka és iszapszállítás, szárazanyagok mérése, fogómunkához és mélyfúráshoz kapcsolódó különleges műveletek, fúrólyuk-terület geológiai és fúrási ellenőrzése, magfúrás, fúrólyukvizsgálat, vezetékelés, kitöltőfolyadék (sóoldat) szállítása és üzembe helyezése, kiegészítő eszközök szállítása és telepítése, cementerősítés (nyomásszivattyúzás), gerjesztés (rétegrepesztés, savazás, nyomásszivattyúzás), lyukbefejezés és a mélyfúrólyuk helyreállítása, a mélyfúrólyuk betömése és elhagyása.
Nem terjed ki a természeti erőforrásokhoz való közvetlen hozzáférésre vagy azok kiaknázására.
Nem tartalmazza az olajtól és gáztól eltérő erőforrások bányászata helyszíni előkészítésének munkáit (CPC 5115), ami a 8. ÉPÍTÉSI ÉS KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁS pont alatt található.
(17) A terápiás masszázs és a gyógyfürdőkúra a 6.A.(h) Orvosi és fogorvosi szolgáltatások, a 6.A.(j)2. Ápolói, fizioterápiás és paramedicinális szolgáltatások és az Egészségügyi szolgáltatások (13.A és 13.C) pont alatt található.
8-B. MELLÉKLET
SZINGAPÚR EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRÓL SZÓLÓ JEGYZÉKE
1.
Szingapúr egyedi kötelezettségvállalásokról szóló jegyzékét a 8-B-1. és a 8-B-2. függelék állapítja meg.
2.
Az (1) bekezdésben említett függelékek e melléklet elválaszthatatlan részét képezik.
3.
A nyolcadik fejezetben (Szolgáltatáskereskedelem, letelepedés és elektronikus kereskedelem) szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók e mellékletre.
8-B-1. függelék
SZINGAPÚR
AZ EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK JEGYZÉKE
MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
|
1. |
E jegyzékben a szolgáltató ágazatok besorolásának alapját az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatalának 1991-es ideiglenes Központi Termék-besorolási Rendszere (CPC) képezi, kivéve, ha a CPC-szám hiányában más van feltüntetve. A sorrend az 1991. július 10-i MTN.GNS/W/120. számú GATT-dokumentum szolgáltató ágazati besorolását követi. Az egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke az 1993. szeptember 3-i MTN.GNS/W/164. számú, valamint az 1993. november 30-i MTN.GNS/W/164/Add.1. számú GATT-dokumentumokban meghatározott iránymutatásokat követi. |
|
2. |
Az egyes CPC-kódok mellett feltüntetett „**” jelzés azt jelenti, hogy az adott kódra vonatkozó egyedi kötelezettségvállalás nem alkalmazandó a kód alá tartozó szolgáltatások teljes körére. |
|
3. |
E jegyzékben az ágazatok besorolásának alapját az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala gazdasági tevékenységek nemzetközi ágazati osztályozási rendszerének harmadik felülvizsgált változata (ISIC) képezi. Adott esetben és szükség esetén Szingapúr meghatározhatja a kötelezettségvállalások pontos hatályát, amennyiben azok nem állnak összhangban a besorolási rendszerrel. |
|
4. |
A kötelezettségvállalások alábbi jegyzéke (a továbbiakban: ez a jegyzék) a 8.7. cikk (Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke) és a 8.12. cikk (Egyedi kötelezettségvállalások jegyzéke) alapján liberalizált szolgáltató ágazatokat, valamint – fenntartásokkal – az említett ágazatokban az Unió szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat ismerteti. A jegyzék a következő elemekből áll:
|
|
5. |
A 8.10. cikktől (Piacra jutás) eltérve a letelepedés jogi formájával kapcsolatos megkülönböztetésmentességi követelményeknek nem kell szerepelniük ebben a jegyzékben ahhoz, hogy azokat Szingapúr fenntartsa vagy elfogadja. |
|
6. |
Ez a jegyzék nem tartalmazza a képesítési előírásokkal és eljárásokkal, a műszaki szabványokkal és az engedélyezési előírásokkal kapcsolatos intézkedéseket, ha azok nem korlátozzák a piacra jutást vagy a nemzeti elbánást a 8.5. cikk (Piacra jutás), a 8.10. cikk (Piacra jutás), a 8.6. cikk (Nemzeti elbánás) és a 8.11. cikk (Nemzeti elbánás) értelmében. Az említett intézkedések (pl. engedélyszerzési kötelezettség, egyetemes szolgáltatási kötelezettségek, a képesítések elismerésének követelménye a szabályozott ágazatokban, meghatározott vizsgák kötelező letétele, ideértve a nyelvvizsgákat is, a kötelező jogi letelepedés azon a területen, ahol a gazdasági tevékenységet ellátják), még ha nincsenek is felsorolva, mindenképpen alkalmazandók az Unió szolgáltatásaira és szolgáltatóira. |
|
7. |
A 8.1. cikk (Célkitűzés és hatály) 2 bekezdése a) pontjával összhangban, ez a jegyzék nem alkalmazandó a Felek által nyújtott támogatásokra, ideértve az államilag támogatott hiteleket, garanciákat és biztosítást.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1) Az ilyen minőségben kinevezhető személyek elsősorban szingapúri állampolgárok, állandó szingapúri lakosok és szingapúri vállalkozói vízummal (EntrePass) rendelkező személyek (mindegyikük helyi lakcímmel).
(2) A cégbejegyzésről szóló törvény felülvizsgálatát követően a törvény Szingapúr által elfogadott módosításait – adott esetben a teljes körűen online folytatott üzleti tevékenységekre vonatkozó korlátozások megszüntetését – belefoglalják e jegyzékbe.
(3) Jogi szolgáltatási piacának fokozatos liberalizálása miatt Szingapúr még nem vállalhat további piacra jutást ebben az ágazatban. A Felek a fokozottabb piacra jutás biztosítása céljából az EU és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépésétől számított legkésőbb két éven belül felülvizsgálják a jogi szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat. E tekintetben a kereskedelmi Bizottság mindkét Fél jegyzékét felülvizsgálhatja.
(4) E tekintetben a kereskedelmi Bizottság mindkét Fél jegyzékét felülvizsgálhatja. A „levél” postai cikknek minősülő írásos értesítést tartalmazó, bármilyen fizikai hordozóanyagon, amelyet a feladó által akár a hordozón, akár annak csomagolásán feltüntetett címzetthez vagy címre (nem elektronikus úton) el kell juttatni és kézbesíteni.
(5) A könyvek, katalógusok, napilapok és újságok nem tekintendők levélnek. A „helyi kézbesítésű expressz levél” Szingapúrban feladott, és a feladás munkanapján Szingapúrban kézbesítendő levél.
(6) A „helyi kézbesítésű expressz levél” Szingapúrban feladott, és a feladás munkanapján Szingapúrban kézbesítendő levél.
(7) A „nemzetközi kézbesítésű expressz levél” – i. Szingapúrban feladott, Szingapúron kívül a légipostai küldeményként feladott levelek állami postai szolgálat által megszabott kézbesítési határidejénél gyorsabban kézbesítendő levél; vagy ii. Szingapúron kívül feladott, és a feladás munkanapján Szingapúrban kézbesítendő levél.
(8) A távközlési szolgáltatások nem terjednek ki az olyan műsorszolgáltatásra, amely a lakosság egésze vagy része számára, vezetékkel vagy vezeték nélkül audio és/vagy video programjelek vételéhez és/vagy megjelenítéséhez szükséges folyamatos szolgáltatásából áll.
(9) Az alapvető távközlési szolgáltatások műholdas technológia révén is nyújthatók.
(10) Ide tartoznak a hangszolgáltatások, az adatszolgáltatások és a fax-szolgáltatások.
(11) A mobil szolgáltatások műholdas technológia révén is nyújthatók.
(12) A helyi harmadfokú intézmények parlamenti törvény értelmében létrehozott, vagy az oktatási minisztérium által kijelölt felsőoktatási intézmények.
(13) Szingapúrban a társas vállalkozás és az egyéni vállalkozás általában például nem elfogadott jogi forma a letéti szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi vállalkozások vonatkozásában. Ez a megjegyzés nem kívánja befolyásolni vagy más módon korlátozni a másik Fél pénzügyi szolgáltatójának választási lehetőségét a fiókirodák vagy leányvállalatok között.
(14) Az engedélyezésen a biztosítótársaságok, valamint a biztosításról szóló szingapúri belső jogszabályokban foglaltak alapján Szingapúrban biztosítói tevékenységet végző biztosítási alkuszok bejegyzését értjük.
(15) Szingapúrban a társas vállalkozás és az egyéni vállalkozás általában például nem elfogadott jogi forma a letéti szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi vállalkozások vonatkozásában. Ez a megjegyzés nem kívánja befolyásolni vagy más módon korlátozni a másik Fél pénzügyi szolgáltatójának választási lehetőségét a fiókirodák vagy leányvállalatok között.
(16) E korlátozás nem akadályozza, hogy e műveletek bizonyos részét online is el lehessen végezni.
(17) E korlátozás nem akadályozza, hogy e műveletek bizonyos részét online is el lehessen végezni.
(18) Az „uniós bank globális bankcsoportja” az uniós bank anyavállalatát (vagy adott esetben az uniós bankot jelenti, amennyiben az nem az anyavállalat tulajdonában vagy irányítása alatt áll) és vállalatcsoportját jelenti, amelyet az anyavállalat bejegyzési vagy létesítési helye szerinti joghatóság számviteli standardjai szerint konszolidáltak.
(19) Kivéve a légi és tengeri szállítási szolgáltatások során nyújtott étkeztetést.
(20) Kivéve a légi és tengeri szállítási szolgáltatások során nyújtott étkeztetést.
(21) A szingapúri lobogó alatt hajózó hajók lajstromozásához a hajó tulajdonosának szingapúri állampolgárnak vagy legalább 50 000 SGD befizetett tőkével rendelkező, Szingapúrban alapított vállalatnak kell lennie.
(22) A szingapúri lobogó alatt hajózó hajók lajstromozásához a hajó tulajdonosának szingapúri állampolgárnak vagy legalább 50 000 SGD befizetett tőkével rendelkező, Szingapúrban alapított vállalatnak kell lennie.
(23) „Hajózási kereskedelmi képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajózási társaság érdekeit képviseli az alábbi célokból: tengerhajózási és járulékos szolgáltatásainak marketingje és értékesítése, az árajánlatadástól a számlázásig, a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése, üzleti információk rendelkezésre bocsátása; eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, hajó beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele. Ugyanakkor ez az albekezdés nem tartalmazza a „Rakománykezelés tengeri szállításnál”, a „Konténerek állomásoztatása és raktározása”, a „szállítmányozási szolgáltatások” és a „vámkezelési szolgáltatások” szakaszokban szereplő szolgáltatásokat.
(24) „Konténerállomás és lerakatszolgáltatás”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás, kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából;
(25) „Tengeri szállítmányozási szolgáltatások” olyan tevékenységet jelentenek, amelynek során a szolgáltató a fuvaroztató részéről megszervezi és felügyeli a szállítmányt, megszerzi a fuvarozóeszközt, és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárol, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat. Az utóbbi olyan tevékenység, amely magában foglalja a másik nevében végzett, az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámolási eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenysége, vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítése, a vámtisztek hatáskörének gyakorlása viszont nem tartozik bele. A CYP tv.
CSATOLMÁNY A 8-B-1. FÜGGELÉKHEZ
SZINGAPÚR EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRÓL SZÓLÓ JEGYZÉKÉBŐL KIHAGYOTT SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK TÍPUSAI
1.
Bentlakásos kötelező felügyeleti szolgáltatások a következő típusú ügyfelek részére (9331):|
(a) |
nők és lányok a nők chartájának 160. szakasza (353. fej.) szerinti biztonságos helyen tartása (93312); |
|
(b) |
gyermekeknek a gyermekekről és fiatalkorúakról szóló törvény (a továbbiakban: CYP tv.) 8. szakasza (38. fej.) szerinti biztonságos helyen tartása (93312); c) |
|
(c) |
gyermekek és fiatalkotrúak fogvatartása a CYP tv. 44. szakasza (1) bekezdésének f) pontja szerint, vagy jóváhagyott iskolákban (1) végzett próbaidős felügyelete a CYP tv. 44. szakasza (1) bekezdésének g) pontja szerint (93319); |
|
(d) |
kötelező felügyelet céljából jóváhagyott otthonokba felvett gyermekek és fiatalkorú személyek a CYP tv. 49. szakaszának ii. pontja szerint (93312); és |
|
(e) |
jóváhagyott intézményben való lakhely előírása mellett próbaidős felügyelet alá helyezett személyek a próbaidős bűnelkövetőkről szóló törvény 12. szakasza (252. fej.) szerint (93319). |
2.
Bentlakás nélküli kötelező felügyeleti szolgáltatások a következő típusú ügyfelek részére (9332):|
(a) |
kijelölt szociális munkás felügyelete alá helyezett gyermekek és fiatalkorú személyek a CYP tv. 49. szakaszának i. pontja szerint (93329); és |
|
(b) |
jóváhagyott intézményben való lakhely előírása nélkül próbaidős felügyelet alá helyezett személyek a próbaidős bűnelkövetőkről szóló törvény 5. szakasza szerint (93329). |
(1) 44. szakasza (1) bekezdésének g) pontjában szereplő „jóváhagyott iskola” kifejezés fiatalkorú bűnelkövetők fogvatartási otthonát jelöli, nem „rendes” oktatási intézményt. A fiatalkorú bűnelkövetőket elsősorban rehabilitációs célból, és nem formális oktatás céljából tartják a „jóváhagyott iskolákban”.
8-B-2. függelék
SZINGAPÚR
AZ EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK JEGYZÉKE – A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ FÜGGELÉK
A. EGYEDI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
Az e jegyzékben szereplő valamennyi kötelezettségvállalás a szingapúri Egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében foglalt horizontális kötelezettségvállalások függvénye. Az e jegyzékben szereplő valamennyi kötelezettségvállalásra a Szingapúri Monetáris Hatóság (MAS) vagy egyéb kapcsolódó szingapúri hatóság vagy szerv belépésre vonatkozó követelményei, felvételi kritériumai, belső jogszabályai, iránymutatásai, szabályai, rendeletei és feltételei vonatkoznak, feltéve, hogy azok nem játsszák ki Szingapúr kötelezettségeit. Pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó jogi személyekre megkülönböztetésmentes korlátozások vonatkoznak a jogi forma tekintetében (1).
Biztosítással kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások
|
1. |
Szingapúr nem ír elő terméknyilvántartást vagy jóváhagyást az életbiztosítási termékektől eltérő biztosítási termékekre (2), a központi nyugdíjalaphoz kapcsolódó termékekre és beruházásokhoz kapcsolódó termékekre. Amennyiben terméknyilvántartás vagy jóváhagyást írnak elő, Szingapúr engedélyezi a termék bevezetését, melyet Szingapúr engedélyezettnek tekint mindaddig, amíg észszerű időn belül a terméket el nem utasítják – Szingapúr gondoskodik róla, hogy ez 30 napon belül megtörténjen. Szingapúr nem tart fenn korlátozásokat a termékek bevezetésének számával vagy gyakoriságával kapcsolatban. Ez az egyedi kötelezettségvállalás nem alkalmazandó abban az esetben, ha az Unió egy pénzügyi intézménye a 8.53. cikk (Új pénzügyi szolgáltatások) szerint új pénzügyi szolgáltatás nyújtására törekszik. |
Portfóliókezeléssel kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások
|
2. |
|
Hitel- és terhelési kártyákkal kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások
|
3. |
Szingapúr mérlegeli az olyan bankjegykiadó automata-hálózatokhoz való hozzáférés alkalmazásait, amelyeket helyi bankok működtetnek Szingapúrban olyan nem banki kibocsátók hitel- és terhelési kártyái részére, amelyek az Unió személyeinek ellenőrzése alatt állnak. Az ilyen alkalmazások jóváhagyását követően a nem banki kibocsátók kereskedelmi alapon tárgyalhatnak a helyi bankok által üzemeltetett bankjegykiadó automata-hálózatokhoz való hozzáférésről. |
B. EGYEBEK
|
1. |
|
(1) Szingapúrban a társas vállalkozás és az egyéni vállalkozás általában például nem elfogadott jogi forma a letéti szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi vállalkozások vonatkozásában. Ez a megjegyzés nem kívánja befolyásolni vagy más módon korlátozni a másik Fél pénzügyi szolgáltatójának választási lehetőségét a fiókirodák vagy leányvállalatok között.
(2) Ebben az esetben az életbiztosítás-termékek közé tartoznak a rövid futamidejű baleset- és egészségbiztosítási terméket, és az öt évet meghaladó határidő termékek is.
(3) Egyetértés van a Felek között annak vonatkozásában, hogy a kompenzációs kiigazításokat nem kell csak amiatt nem megfelelőnek tekinteni, mert az új intézkedés bevezetését követően a kötelezettségvállalások általános szintje nem jelentősen kedvezőbb a banki alágazatban folytatott kereskedelem vonatkozásában, mint az új intézkedés bevezetését megelőzően.
9-A. MELLÉKLET
AZ E MEGÁLLAPODÁSBAN FOGLALT RENDELKEZÉSEKKEL ÖSSZHANGBAN BESZERZÉST VÉGZő KÖZPONTI SZERVEK
1. RÉSZ
SZINGAPÚR KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
|
Áruk (a 9-D. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 50 000 SDR |
|
Szolgáltatások (a 9-E. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 50 000 SDR |
|
Építési szolgáltatások (a 9-F. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 5 000 000 SDR |
A szervek jegyzéke:
|
|
Auditor-General's Office (Főkönyvvizsgálói Hivatal) |
|
|
Attorney-General's Chambers (Főügyészi Hivatal) |
|
|
Cabinet Office (Kabinethivatal) |
|
|
Istana |
|
|
Judicature (Törvényszék) |
|
|
Ministry of Transport (Közlekedési Minisztérium) |
|
|
Ministry of Culture, Community and Youth (Kulturális, Közösségi Politikai és Ifjúsági Minisztérium) |
|
|
Ministry of Education (Oktatási Minisztérium) |
|
|
Ministry of Environment and Water Resources (Környezetvédelmi és Vízügyi Erőforrási Minisztérium) |
|
|
Ministry of Finance (Pénzügyminisztérium) |
|
|
Ministry of Foreign Affairs (Külügyminisztérium) |
|
|
Ministry of Health (Egészségügyi Minisztérium) |
|
|
Ministry of Home Affairs (Belügyminisztérium) |
|
|
Ministry of Communications and Information (Kommunikációs és Információtechnológiai Minisztérium) |
|
|
Ministry of Manpower (Munkaerőügyi Minisztérium) |
|
|
Ministry of Law (Jogi Minisztérium) |
|
|
Ministry of National Development (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) |
|
|
Ministry of Social and Family Development (Szociális és Családügyi Minisztérium) |
|
|
Ministry of Trade and Industry (Kereskedelmi és Ipari Minisztérium) |
|
|
Parliament (Parlament) |
|
|
Presidential Councils (elnöki tanácsok) |
|
|
Prime Minister's Office (Miniszterelnöki Hivatal) |
|
|
Public Service Commission (Közszolgálati Bizottság) |
|
|
Ministry of Defence (Védelmi Minisztérium) |
E megállapodás alkalmazandó az alábbi FSC kategóriáknak (a többi kategória kizárva) a szingapúri Védelmi Minisztérium (Ministry of Defence) általi beszerzésére, a szingapúri kormány által a 9.3. cikk (1) bekezdése (Biztonság és általános kivételek) alapján tett megállapításoknak megfelelően.
|
FSC |
Megnevezés |
|
22 |
Vasúti berendezések |
|
23 |
Légpárnás járművek, gépjárművek, pótkocsik és kerékpárok |
|
24 |
Vontatók |
|
25 |
Járműberendezések alkatrészei |
|
26 |
Abroncsok és gumik |
|
29 |
Motortartozékok |
|
30 |
Mechanikai erőátviteli berendezések |
|
31 |
Csapágyak |
|
32 |
Famegmunkálási gépek és berendezések |
|
34 |
Fémmegmunkálási gépek |
|
35 |
Szolgáltatási és kereskedelmi berendezések |
|
36 |
Különleges ipari gépek |
|
37 |
Mezőgazdasági gépek és berendezések |
|
38 |
Építési, bányászati, földkitermelési és útfenntartási berendezések |
|
39 |
Anyagmozgató berendezések |
|
40 |
Kötelek, kábelek, láncok és rögzítők |
|
41 |
Hűtő-, légkondicionáló- és levegőkeringető berendezések |
|
42 |
Tűzoltó, mentő és biztonsági felszerelések |
|
43 |
Szivattyúk és kompresszorok |
|
44 |
Kohó, gőzerőmű és szárító berendezések |
|
45 |
Csővezetékek, fűtő- és szaniterberendezések |
|
46 |
Víztisztító és szennyvízkezelő berendezések |
|
47 |
Vezetékek, tömlők, csövek, és rögzítők |
|
48 |
Szelepek |
|
51 |
Kéziszerszámok |
|
52 |
Mérőeszközök |
|
53 |
Fémáru és csiszolóanyagok |
|
54 |
Előregyártott elemek és állványzat |
|
55 |
Faáru, fűrészáru, falemez és furnérlemez |
|
56 |
Építőipar és építőanyagok |
|
61 |
Elektromos vezeték, valamint áram- és elosztó berendezések |
|
62 |
Világítóberendezések, szerelvények és lámpák |
|
63 |
Riasztó-, jelző- és biztonsági rendszerek |
|
65 |
Orvosi, fogorvosi és állatorvosi berendezések és anyagok |
|
67 |
Fényképészeti berendezések |
|
68 |
Vegyi anyagok és termékek |
|
69 |
Képzési segédanyagok és eszközök |
|
70 |
Általános célokat szolgáló automatikus adatfeldolgozó berendezések, szoftverek, eszközök és támogatási berendezések |
|
71 |
Bútorok |
|
72 |
Háztartási és kereskedelmi bútorok és készülékek |
|
73 |
Ételkészítési és felszolgálási berendezések |
|
74 |
Irodai gépek, szövegfeldolgozó rendszerek és látható felvevő berendezések |
|
75 |
Irodai anyagok és eszközök |
|
76 |
Könyvek, térképek és egyéb kiadványok |
|
77 |
Hangszerek, lemezjátszók és otthoni típusú rádiók |
|
78 |
Rekreációs és sportfelszerelések |
|
79 |
Tisztítófelszerelés és -készletek |
|
80 |
Kefék, ecsetek, szigetelők és ragasztók |
|
81 |
Tárolók, csomagoló- és borítóanyagok |
|
83 |
Textilek, bőr, szőrme, ruházat és cipőipari kellékek, sátrak és zászlók |
|
84 |
Ruhák, egyéni felszerelések és jelvények |
|
85 |
Piperecikkek |
|
87 |
Mezőgazdasági kellékek |
|
88 |
Élő állatok |
|
89 |
Ellátás költsége |
|
91 |
Üzemanyagok, kenőanyagok, olajok és viaszok |
|
93 |
Nem fém feldolgozott anyagok |
|
94 |
Nem fém nyersanyagok |
|
95 |
Fémrudak, lapok és formák |
|
96 |
Ércek, ásványok és azok elsődleges termékei |
|
99 |
Egyéb |
Megjegyzések a 9-A. melléklet 1. részéhez:
|
1. |
E megállapodás nem alkalmazandó az alábbiakat érintő beszerzésekre:
|
|
2. |
A megállapodás nem alkalmazandó a megállapodás hatálya alá tartozó intézmény olyan beszerzésére, melyet a megállapodás hatálya alá nem tartozó intézmény nevében valósít meg. |
2. RÉSZ
AZ UNIÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
|
Áruk (a 9-D. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 130 000 SDR |
|
Szolgáltatások (a 9-E. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 130 000 SDR |
|
Építési szolgáltatások (a 9-F. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 5 000 000 SDR |
1. Az Unió szervezetei
Az Európai Unió Tanácsa
Európai Bizottság
Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)
2. Az Unió tagállamainak központi kormányzati ajánlatkérő szervei
BELGIUM
|
|
||||
|
SPF Chancellerie du Premier Ministre; |
FOD Kanselarij van de Eerste Minister; |
||||
|
SPF Personnel et Organisation; |
FOD Kanselarij Personeel en Organisatie; |
||||
|
SPF Budget et Contrôle de la Gestion; |
FOD Budget en Beheerscontrole; |
||||
|
SPF Technologie de l'Information et de la Communication Fedict); |
FOD Informatie- en Communicatietechnologie (Fedict); |
||||
|
SPF Affaires étrangères, Commerce extérieur et Coopération au Développement; |
FOD Buitenlandse Zaken, Buitenlandse Handel en Ontwikkelingssamenwerking; |
||||
|
SPF Intérieur; |
FOD Binnenlandse Zaken; |
||||
|
SPF Finances; |
FOD Financiën; |
||||
|
SPF Mobilité et Transports; |
FOD Mobiliteit en Vervoer; |
||||
|
SPF Emploi, Travail et Concertation sociale; |
FOD Werkgelegenheid, Arbeid en sociaal overleg; |
||||
|
SPF Sécurité Sociale et Institutions publiques de Sécurité Sociale; |
FOD Sociale Zekerheid en Openbare Instellingen van sociale Zekerheid; |
||||
|
SPF Santé publique, Sécurité de la Chaîne alimentaire et Environnement; |
FOD Volksgezondheid, Veiligheid van de Voedselketen en Leefmilieu; |
||||
|
SPF Justice; |
FOD Justitie; |
||||
|
SPF Economie, PME, Classes moyennes et Energie; |
FOD Economie, KMO, Middenstand en Energie; |
||||
|
Ministère de la Défense; |
Ministerie van Landsverdediging; |
||||
|
Service public de programmation |
Programmatorische Overheidsdienst |
||||
|
Intégration sociale, Lutte contre la pauvreté Et Economie sociale; |
Maatschappelijke Integratie, Armoedsbestrijding en sociale Economie; |
||||
|
Service public fédéral de Programmation Développement durable; |
Programmatorische federale Overheidsdienst Duurzame Ontwikkeling; |
||||
|
Service public fédéral de Programmation Politique scientifique; |
Programmatorische federale Overheidsdienst Wetenschapsbeleid; |
||||
|
|
||||
|
Office national de Sécurité sociale; |
Rijksdienst voor sociale Zekerheid; |
||||
|
Institut national d'Assurance sociales Pour travailleurs indépendants; |
Rijksinstituut voor de sociale Verzekeringen der Zelfstandigen; |
||||
|
Institut national d'Assurance Maladie-Invalidité; |
Rijksinstituut voor Ziekte- en Invaliditeitsverzekering; |
||||
|
Office national des Pensions; |
Rijksdienst voor Pensioenen; |
||||
|
Caisse auxiliaire d'Assurance Maladie-Invalidité; |
Hulpkas voor Ziekte-en Invaliditeitsverzekering; |
||||
|
Fond des Maladies professionnelles; |
Fonds voor Beroepsziekten; |
||||
|
Office national de l'Emploi; |
Rijksdienst voor Arbeidsvoorziening; |
||||
|
La Poste (1) |
De Post (1) |
BULGÁRIA
|
1. |
Администрация на Народното събрание (Nemzetgyűlési Hivatal) |
|
2. |
Администрация на Президента (Elnöki Hivatal) |
|
3. |
Администрация на Министерския съвет (A Minisztertanács Hivatala) |
|
4. |
Конституционен съд (Alkotmánybíróság) |
|
5. |
Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) |
|
6. |
Министерство на външните работи (Külügyminisztérium) |
|
7. |
Министерство на вътрешните работи (Belügyminisztérium) |
|
8. |
Министерство на извънредните ситуации (Vészhelyzetekért felelős Minisztérium) |
|
9. |
Министерство на държавната администрация и административната реформа (Az Államigazgatásért és a Közigazgatási Reformért felelős Minisztérium) |
|
10. |
Министерство на земеделието и храните (Földművelésügyi és Élelmezésügyi Minisztérium) |
|
11. |
Министърът на здравеопазването (Egészségügyi Minisztérium) |
|
12. |
Министерство на икономиката и енергетиката (Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium) |
|
13. |
Министерство на културата (Kulturális Minisztérium) |
|
14. |
Министерство на образованието и науката (Oktatási és Tudományügyi Minisztérium) |
|
15. |
Министерство на околната среда и водите (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) |
|
16. |
Министерство на отбраната (Védelmi Minisztérium) |
|
17. |
Министерство на правосъдието (Igazságügyi Minisztérium) |
|
18. |
Министерство на регионалното развитие и благоустройството (Regionális Fejlesztési és Közbeszerzési Minisztérium) |
|
19. |
Министерство на транспорта (Közlekedési Minisztérium) |
|
20. |
Министерство на труда и социалната политика (Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium) |
|
21. |
Министерство на финансите (Pénzügyminisztérium) |
|
22. |
държавни агенции, държавни комисии, изпълнителни агенции и други държавни институции, създадени със закон или с постановление на Министерския съвет, които имат функции във връзка с осъществяването на изпълнителната власт (állami szervek, állami bizottságok, végrehajtó szervek és egyéb állami hatóságok, amelyeket törvény vagy a végrehajtó hatalom gyakorlására irányuló minisztertanácsi rendelet hozott létre): |
|
23. |
Агенция за ядрено регулиране (Nukleáris Szabályozó Hivatal) |
|
24. |
Държавна комисия за енергийно и водно регулиране (Állami Energia- és Vízügyi Szabályozó Bizottság) |
|
25. |
Държавна комисия по сигурността на информацията (Állami Információbiztonsági Bizottság) |
|
26. |
Комисията за защита на конкуренцията (Versenyvédelmi Bizottság) |
|
27. |
Комисия за защита на личните данни (A személyes adatok védelmével foglalkozó bizottság) |
|
28. |
Комисия за защита от дискриминация (A megkülönböztetéssel szembeni védelemmel foglalkozó bizottság) |
|
29. |
Комисия за регулиране на съобщенията (Kommunikációs Szabályozó Bizottság) |
|
30. |
Комисия за финансов надзор (Pénzügyi Felügyeleti Bizottság) |
|
31. |
Патентно ведомство на Република България (A Bolgár Köztársaság Szabadalmi Hivatala) |
|
32. |
Сметна палата на Република България (A Bolgár Köztársaság Számvevőszéke) |
|
33. |
Агенция за приватизация (Privatizációs Ügynökség) |
|
34. |
Агенция за следприватизационен контрол (A privatizáció nyomon követésével foglalkozó ellenőrző hatóság) |
|
35. |
Български институт по метрология (Bolgár Metrológiai Intézet) |
|
36. |
Държавна агенция „Архиви” („Levéltári” Állami Ügynökség) |
|
37. |
Държавна агенция „Държавен резерв и военновременни запаси” („Állami tartalék-állomány és háborús tartalék” Állami Ügynökség) |
|
38. |
Държавна агенция за бежанците (Menekültügyi Állami Ügynökség) |
|
39. |
Държавна агенция за българите в чужбина (A külföldön élő bolgár állampolgárokért felelős állami ügynökség) |
|
40. |
Държавна агенция за закрила на детето (Gyermekvédelmi Állami Hivatal) |
|
41. |
Държавна агенция за информационни технологии и съобщения (Állami Információtechnológiai és Kommunikációs Ügynökség) |
|
42. |
Държавна агенция за метрологичен и технически надзор (Állami Mérésügyi és Műszaki Felügyeleti Ügynökség) |
|
43. |
Държавна агенция за младежта и спорта (Állami Ifjúsági és Sportügynökség) |
|
44. |
Държавна агенция по туризма (Állami Turisztikai Hivatal) |
|
45. |
Държавна комисия по стоковите борси и тържища (Állami Árutőzsde- és Piacfelügyeleti Bizottság) |
|
46. |
Институт по публична администрация и европейска интеграция (Közigazgatási és Európai Integrációs Intézet) |
|
47. |
Национален статистически институт (Nemzeti Statisztikai Hivatal) |
|
48. |
Агенция „Митници” (Vámhivatal) |
|
49. |
Агенция за държавна и финансова инспекция (Állami Pénzügyi Felügyeleti Hivatal) |
|
50. |
Агенция за държавни вземания (Állami követelések behajtásáért felelős hivatal) |
|
51. |
Агенция за социално подпомагане (Szociális Segélyek Hivatala) |
|
52. |
Държавна агенция „Национална сигурност” (Állami „Nemzetbiztonsági” Hivatal) |
|
53. |
Агенция за хората с увреждания (Fogyatékkal Élő Személyek Hivatala) |
|
54. |
Агенция по вписванията (Nyilvántartási Hivatal) |
|
55. |
Агенция по енергийна ефективност (Energiahatékonysági Hivatal) |
|
56. |
Агенция по заетостта (Foglalkoztatási Hivatal) |
|
57. |
Агенция по геодезия, картография и кадастър (Geodéziai, Térképészeti és Földhivatal) |
|
58. |
Агенция по обществени поръчки (Közbeszerzési Hivatal) |
|
59. |
Българска агенция за инвестиции (Bolgár Beruházási Hivatal) |
|
60. |
Главна дирекция „Гражданска въздухоплавателна администрация” („Polgári Repülési Igazgatás” Főigazgatóság) |
|
61. |
Дирекция за национален строителен контрол (Nemzeti Építőipari Felügyelet Főigazgatósága) |
|
62. |
Държавна комисия по хазарта (Állami Szerencsejáték-bizottság) |
|
63. |
Изпълнителна агенция „Автомобилна администрация” („Járműigazgatás” Végrehajtó Ügynökség) |
|
64. |
Изпълнителна агенция „Борба с градушките” („Jégeső-elhárítás” Végrehajtó Ügynökség) |
|
65. |
Изпълнителна агенция „Българска служба за акредитация” („Bolgár Akkreditációs Szolgálat”) |
|
66. |
Изпълнителна агенция „Главна инспекция по труда” („Általános Munkaügyi Felügyelőség” Végrehajtó Ügynökség) |
|
67. |
Изпълнителна агенция „Железопътна администрация” („Vasúti Igazgatás” Végrehajtó Ügynökség) |
|
68. |
Изпълнителна агенция „Морска администрация” („Tengerészeti Hatóságok” Végrehajtó Ügynökség) |
|
69. |
Изпълнителна агенция „Национален филмов център” („Nemzeti Filmközpont” Végrehajtó Ügynökség) |
|
70. |
Изпълнителна агенция „Пристанищна администрация” („Kikötői Igazgatás” Végrehajtó Ügynökség) |
|
71. |
Изпълнителна агенция „Проучване и поддържане на река Дунав” („A Duna folyó feltárása és karbantartása” Végrehajtó Ügynökség) |
|
72. |
Фонд „Републиканска пътна инфраструктура” (Nemzeti Infrastruktúra-alap) |
|
73. |
Изпълнителна агенция за икономически анализи и прогнози (Gazdasági elemzéssel és előrejelzéssel foglalkozó végrehajtó ügynökség) |
|
74. |
Изпълнителна агенция за насърчаване на малките и средни предприятия (Kis- és középvállalkozásokat ösztönző végrehajtó ügynökség) |
|
75. |
Изпълнителна агенция по лекарствата (Végrehajtó Gyógyszerügynökség) |
|
76. |
Изпълнителна агенция по лозата и виното (Szőlészeti és Borászati Végrehajtó Ügynökség) |
|
77. |
Изпълнителна агенция по околна среда (Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség) |
|
78. |
Изпълнителна агенция по почвените ресурси (A termőföld erőforrásaival foglalkozó végrehajtó ügynökség) |
|
79. |
Изпълнителна агенция по рибарство и аквакултури (Halászati és Akvakultúra Végrehajtó Ügynökség) |
|
80. |
Изпълнителна агенция по селекция и репродукция в животновъдството (Az állattenyésztésben alkalmazott kiválasztással és szaporítással foglalkozó végrehajtó ügynökség) |
|
81. |
Изпълнителна агенция по сортоизпитване, апробация и семеконтрол (Növényfajta-kísérletekkel, szántóföldi ellenőrzéssel és vetőmag-ellenőrzéssel foglalkozó végrehajtó ügynökség) |
|
82. |
Изпълнителна агенция по трансплантация (Transzplantációs Végrehajtó Ügynökség) |
|
83. |
Изпълнителна агенция по хидромелиорации (Hidromeliorációs Végrehajtó Ügynökség) |
|
84. |
Комисията за защита на потребителите (Fogyasztóvédelmi Bizottság) |
|
85. |
Контролно-техническата инспекция (Ellenőrzéstechnikai Felügyelőség) |
|
86. |
Национална агенция за приходите (Nemzeti Bevételek Hivatala) |
|
87. |
Национална ветеринарномедицинска служба (Nemzeti Állategészségügyi Szolgálat) |
|
88. |
Национална служба за растителна защита (Nemzeti Növényvédelmi Szolgálat) |
|
89. |
Национална служба по зърното и фуражите (Nemzeti Gabona- és Takarmányszolgálat) |
|
90. |
Държавна агенция по горите (Állami Erdészeti Hivatal) |
|
91. |
Висшата атестационна комисия (Magasszintű Tanúsítási Bizottság) |
|
92. |
Национална агенция за оценяване и акредитация (Nemzeti Értékelési és Akkreditációs Ügynökség) |
|
93. |
Националната агенция за професионално образование и обучение (Nemzeti Szakoktatási és Szakképzési Ügynökség) |
|
94. |
Национална комисия за борба с трафика на хора (Az emberkereskedelem elleni küzdelem bolgár nemzeti bizottsága) |
|
95. |
Дирекция „Материално-техническо осигуряване и социално обслужване” на Министерство на вътрешните работи („Anyagi-technikai biztosítás és szociális szolgálat” Igazgatósága a Belügyminisztériumban) |
|
96. |
Дирекция „Оперативно издирване” на Министерство на вътрешните работи („Operatív nyomozás” Igazgatóság a Belügyminisztériumban) |
|
97. |
Дирекция „Финансово-ресурсно осигуряване” на Министерство на вътрешните работи (Directorate „Pénzügyi és Forrásbiztosítás” Igazgatóság a Belügyminisztériumban) |
|
98. |
Изпълнителна агенция „Военни клубове и информация” („Katonai klubok és információk” végrehajtó ügynökség) |
|
99. |
Изпълнителна агенция „Държавна собственост на Министерството на отбраната” („Állami tulajdon a Honvédelmi Minisztériumban” végrehajtó ügynökség) |
|
100. |
Изпълнителна агенция „Изпитвания и контролни измервания на въоръжение, техника и имущества”(„Fegyverek, berendezések és vagyontárgyak tesztelési és ellenőrzési mérései” végrehajtó ügynökség) |
|
101. |
Изпълнителна агенция „Социални дейности на Министерството на отбраната” („Szociális tevékenységek a Honvédelmi Minisztériumban” végrehajtó ügynökség) |
|
102. |
Национален център за информация и документация (Nemzeti információs és dokumentációs központ) |
|
103. |
Национален център по радиобиология и радиационна защита (Nemzeti Radiobiológiai és Sugárvédelmi Központ) |
|
104. |
Национална служба „Полиция” (Nemzeti „Rendőrségi” Hivatal) |
|
105. |
Национална служба „Пожарна безопасност и защита на населението” (Nemzeti Népességi Tűzbiztonsági és -védelmi Hivatal) |
|
106. |
Национална служба за съвети в земеделието (Nemzeti Mezőgazdasági Tanácsadó Szolgálat) |
|
107. |
Служба „Военна информация” (Katonai információs szolgálat) |
|
108. |
Служба „Военна полиция” (Katonai Rendőrség) |
|
109. |
Авиоотряд 28 (28-as légi egység) |
CSEH KÖZTÁRSASÁG
|
1. |
Ministerstvo dopravy (Közlekedési Minisztérium) |
|
2. |
Ministerstvo financí (Pénzügyminisztérium) |
|
3. |
Ministerstvo kultury (Kulturális Minisztérium) |
|
4. |
Ministerstvo obrany (Honvédelmi Minisztérium) |
|
5. |
Ministerstvo pro místní rozvoj (Regionális Fejlesztési Minisztérium) |
|
6. |
Ministerstvo práce a sociálních věcí (Munkaügyi és Szociális Minisztérium) |
|
7. |
Ministerstvo průmyslu a obchodu (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) |
|
8. |
Ministerstvo spravedlnosti (Igazságügyi Minisztérium) |
|
9. |
Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy (Oktatás-, Ifjúság- és Sportügyi Minisztérium) |
|
10. |
Ministerstvo vnitra (Belügyminisztérium) |
|
11. |
Ministerstvo zahraničních věcí (Külügyminisztérium) |
|
12. |
Ministerstvo zdravotnictví (Egészségügyi Minisztérium) |
|
13. |
Ministerstvo zemědělství (Mezőgazdasági Minisztérium) |
|
14. |
Ministerstvo životního prostředí (Környezetvédelmi Minisztérium) |
|
15. |
Poslanecká sněmovna PČR (A Cseh Köztársaság Parlamentjének Képviselőháza) |
|
16. |
Senát PČR (A Cseh Köztársaság Parlamentjének Szenátusa) |
|
17. |
Kancelář prezidenta (Elnöki Hivatal) |
|
18. |
Český statistický úřad (Cseh Statisztikai Hivatal) |
|
19. |
Český úřad zeměměřičský a katastrální (Cseh Földmérési, Térképészeti és Földnyilvántartási Hivatal) |
|
20. |
Úřad průmyslového vlastnictví (Iparjogvédelmi Hivatal) |
|
21. |
Úřad pro ochranu osobních údajů (Személyesadat-védelmi Hivatal) |
|
22. |
Bezpečnostní informační služba (Biztonsági Információs Szolgálat) |
|
23. |
Národní bezpečnostní úřad (Nemzetbiztonsági Hatóság) |
|
24. |
Česká akademie věd (A Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiája) |
|
25. |
Vězeňská služba (Börtönszolgálat) |
|
26. |
Český báňský úřad (Cseh Bányászati Hatóság) |
|
27. |
Úřad pro ochranu hospodářské soutěže (a verseny védelmével foglalkozó hivatal) |
|
28. |
Správa státních hmotných rezerv (Állami Anyagi Tartalékok Adminisztrációja) |
|
29. |
Státní úřad pro jadernou bezpečnost (Állami Nukleáris Biztonsági Hivatal) |
|
30. |
Energetický regulační úřad (Energiaszabályozó Hivatal) |
|
31. |
Úřad vlády České republiky (A Cseh Köztársaság Kormányhivatala) |
|
32. |
Ústavní soud (Alkotmánybíróság) |
|
33. |
Nejvyšší soud (Legfelsőbb Bíróság) |
|
34. |
Nejvyšší správní soud (Közigazgatási Bíróság Legfelsőbb Bírósága) |
|
35. |
Nejvyšší státní zastupitelství (Legfőbb Ügyészi Hivatal) |
|
36. |
Nejvyšší kontrolní úřad (Legfőbb Ellenőrző Hivatal) |
|
37. |
Kancelář Veřejného ochránce práv (Az állampolgári jogok biztosának hivatala) |
|
38. |
Grantová agentura České republiky (A Cseh Köztársaság Támogatási Ügynöksége) |
|
39. |
Státní úřad inspekce práce (Állami Munkafelügyeleti Hivatal) |
|
40. |
Český telekomunikační úřad (Cseh Távközlési Hivatal) |
|
41. |
Ředitelství silnic a dálnic ČR (ŘSD) (A Cseh Köztársaság Közúti és Autópálya Igazgatósága) |
DÁNIA
|
1. |
Folketinget — The Danish Parliament Rigsrevisionen — Nemzeti Ellenőrző Hivatal |
|
2. |
Statsministeriet — Miniszterelnöki Hivatal |
|
3. |
Udenrigsministeriet — Külügyminisztérium |
|
4. |
Beskæftigelsesministeriet — Foglalkoztatási Minisztérium 5 styrelser og institutioner — 5 hivatal és intézmény |
|
5. |
Domstolsstyrelsen — Bírósági igazgatás |
|
6. |
Finansministeriet — Pénzügyminisztérium 5 styrelser og institutioner — 5 hivatal és intézmény |
|
7. |
Forsvarsministeriet — Honvédelmi Minisztérium 5 styrelser og institutioner — 5 hivatal és intézmény |
|
8. |
Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse — Belügy- és Egészségügyi Minisztérium Adskillige styrelser og institutioner, herunder Statens Serum Institut — különböző ügynökségek és intézmények, beleértve az Állami Oltóanyag Intézetet |
|
9. |
Justitsministeriet — Igazságügyi Minisztérium Rigspolitichefen, anklagemyndigheden samt 1 direktorat og et antal styrelser — Rendőrparancsnok, 1 igazgatóság és számos hivatal |
|
10. |
Kirkeministeriet — Egyházügyi Minisztérium 10 stiftsøvrigheder — 10 egyházmegyei szerv |
|
11. |
Kulturministeriet — Kulturális Minisztérium 4 styrelser samt et antal statsinstitutioner — egy osztály és számos intézmény |
|
12. |
Miljøministeriet — Környezetvédelmi Minisztérium 5 styrelser — 5 hivatal |
|
13. |
Ministeriet for Flygtninge, Invandrere og Integration — Menekültügyi, Bevándorlási és Integrációs Minisztérium 1 styrelse — 1 hivatal |
|
14. |
Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri — Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium 4 direktorater og institutioner — 4 igazgatóság és intézmény |
|
15. |
Ministeriet for Videnskab, Teknologi og Udvikling — Tudományügyi, Technológiai és Innovációs Minisztérium Adskillige styrelser og institutioner, herunder Forskningscenter Risø og Statens uddannelsesbygninger — több hivatal és intézmény, köztük a Risø Országos Laboratórium és a dán országos kutatási és oktatási intézmények |
|
16. |
Skatteministeriet — Adóügyi Minisztérium 1 styrelse og institutioner — 1 hivatal és több intézmény |
|
17. |
Velfærdsministeriet — Népjóléti Minisztérium 3 styrelse og institutioner — 3 hivatal és több intézmény |
|
18. |
Transportministeriet — Közlekedési Minisztérium 7 styrelser og institutioner, herunder Øresundsbrokonsortiet — 7 ügynökség és intézmény, köztük az Øresundsbrokonsortiet |
|
19. |
Undervisningsministeriet — Oktatási Minisztérium 3 styrelser, 4 undervisningsinstitutioner og 5 andre institutioner —3 ügynökség, 4 oktatási intézmény, 5 egyéb intézmény |
|
20. |
Økonomi- og Erhvervsministeriet — Gazdasági és Ipari Minisztérium Adskillige styrelser og institutioner — Több hivatal és intézmény |
|
21. |
Klima- og Energiministeriet — Éghajlat- és Energiügyi Minisztérium 3 styrelser og institutioner — 3 hivatal és intézmény |
NÉMETORSZÁG
|
1. |
Szövetségi Külügyminisztérium |
Auswärtiges Amt |
|
2. |
Szövetségi Kancellária |
Bundeskanzleramt |
|
3. |
Munkaügyi és Szociális Minisztérium |
Bundesministerium für Arbeit und Soziales |
|
4. |
Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium |
Ministry of Education, Youth and Sports (MEYS) |
|
5. |
Szövetségi Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium |
Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz |
|
6. |
Szövetségi Pénzügyminisztérium |
Bundesministerium der Finanzen |
|
7. |
Szövetségi Belügyminisztérium (csak a polgári célú áruk tekintetében) |
Bundesministerium des Innern |
|
8. |
Szövetségi Egészségügyi Minisztérium |
Bundesministerium für Gesundheit |
|
9. |
Szövetségi Családügyi, Öregségi, Nőügyi és Ifjúsági Minisztérium |
Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend |
|
10. |
Szövetségi Igazságügyi Minisztérium |
Bundesministerium der Justiz |
|
11. |
Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium |
Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung |
|
12. |
Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium |
Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie |
|
13. |
Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium |
Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung |
|
14. |
Szövetségi Védelmi Minisztérium |
Bundesministerium der Verteidigung |
|
15. |
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium |
Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit |
ÉSZTORSZÁG
|
1. |
Vabariigi Presidendi Kantselei (Az Észt Köztársaság Elnöki Hivatala) |
|
2. |
Eesti Vabariigi Riigikogu (Az Észt Köztársaság Parlamentje) |
|
3. |
Eesti Vabariigi Riigikohus (Az Észt Köztársaság Legfelsőbb Bírósága) |
|
4. |
Riigikontroll (Az Észt Köztársaság Állami Számvevőszéke) |
|
5. |
Õiguskantsler (Jogi Kancellár) |
|
6. |
Riigikantselei (Állami Kancellári Hivatal) |
|
7. |
Rahvusarhiiv (Észtország Nemzeti Levéltára) |
|
8. |
Haridus- ja Teadusministeerium (Oktatási és Kutatási Minisztérium) |
|
9. |
Justiitsministeerium (Igazságügyi Minisztérium) |
|
10. |
Kaitseministeerium (Védelmi Minisztérium) |
|
11. |
Keskkonnaministeerium (Környezetvédelmi Minisztérium) |
|
12. |
Kultuuriministeerium (Kulturális Minisztérium) |
|
13. |
Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium (Gazdasági és Hírközlési Minisztérium) |
|
14. |
Põllumajandusministeerium (Mezőgazdasági Minisztérium) |
|
15. |
Rahandusministeerium (Pénzügyminisztérium) |
|
16. |
Siseministeerium (Belügyminisztérium) |
|
17. |
Sotsiaalministeerium (Szociálpolitikai Minisztérium) |
|
18. |
Välisministeerium (Külügyminisztérium) |
|
19. |
Keeleinspektsioon (Nyelvi Felügyelőség) |
|
20. |
Riigiprokuratuur (Ügyészség) |
|
21. |
Teabeamet (Információs Testület) |
|
22. |
Maa-amet (Észt Földművesügyi Hivatal) |
|
23. |
Keskkonnainspektsioon (Környezetvédelmi Felügyelőség) |
|
24. |
Metsakaitse- ja Metsauuenduskeskus (Erdővédelmi és -művelési Központ) |
|
25. |
Muinsuskaitseamet (Nemzeti Örökségi Hivatal) |
|
26. |
Patendiamet (Szabadalmi Hivatal) |
|
27. |
Tehnilise Järelevalve Amet (Észt Műszaki Felügyeleti Hatóság) |
|
28. |
Tarbijakaitseamet (Fogyasztóvédelmi Hivatal) |
|
29. |
Riigihangete Amet (Közbeszerzési Hivatal) |
|
30. |
Taimetoodangu Inspektsioon (Növénytermesztési Felügyelőség) |
|
31. |
Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet (Mezőgazdasági Regiszterek és Adatok Hivatala) |
|
32. |
Veterinaar- ja Toiduamet (Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Hivatal) |
|
33. |
Konkurentsiamet (Észt Versenyhivatal) |
|
34. |
Maksu- ja Tolliamet (Adó- és Vámhivatal) |
|
35. |
Statistikaamet (Észt Statisztikai Hivatal) |
|
36. |
Kaitsepolitseiamet (Rendészeti Biztonsági Szolgálat) |
|
37. |
Kodakondsus- ja Migratsiooniamet (Állampolgársági és Migrációs Hivatal) |
|
38. |
Piirivalveamet (Nemzeti Határőrizeti Hatóság) |
|
39. |
Politseiamet (Nemzeti Rendőri Bizottság) |
|
40. |
Eesti Kohtuekspertiisi Instituut (Igazságügyi Szakértői Központ) |
|
41. |
Keskkriminaalpolitsei (Központi Bűnügyi Rendőrség) |
|
42. |
Päästeamet (Mentési Bizottság) |
|
43. |
Andmekaitse Inspektsioon (Észt Adatvédelmi Felügyelet) |
|
44. |
Ravimiamet (Állami Gyógyszerészeti Hivatal) |
|
45. |
Sotsiaalkindlustusamet (Társadalombiztosítási Testület) |
|
46. |
Tööturuamet (Munkaerőpiaci Testület) |
|
47. |
Tervishoiuamet (Egészségügyi ellátásért felelős bizottság) |
|
48. |
Tervisekaitseinspektsioon (Egészségvédelmi Felügyelőség) |
|
49. |
Tööinspektsioon (Munkaügyi Felügyelőség) |
|
50. |
Lennuamet (Észt Polgári Repülési Igazgatás) |
|
51. |
Maanteeamet (Észt Közúti Igazgatás) |
|
52. |
Veeteede Amet (Tengerészeti Hatóság) |
|
53. |
Julgestuspolitsei (Központi Bűnüldözési Rendőrség) |
|
54. |
Kaitseressursside Amet (Védelmi Erőforrások Ügynöksége) |
|
55. |
Kaitseväe Logistikakeskus (Védelmi Erők Logisztikai Központja) |
GÖRÖGORSZÁG
|
1. |
Υπουργείο Εσωτερικών (Belügyminisztérium) |
|
2. |
Υπουργείο Εξωτερικών (Külügyminisztérium) |
|
3. |
Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών (Gazdasági és Pénzügyminisztérium) |
|
4. |
Υπουργείο Ανάπτυξης (Fejlesztési Minisztérium) |
|
5. |
Υπουργείο Δικαιοσύνης (Igazságügyi Minisztérium) |
|
6. |
Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων (Oktatási és Egyházügyi Minisztérium) |
|
7. |
Υπουργείο Πολιτισμού (Kulturális Minisztérium) |
|
8. |
Υπουργείο Υγείας και Κοινωνικής Αλληλεγγύης (Egészségügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium) |
|
9. |
Υπουργείο Περιβάλλοντος, Χωροταξίας και Δημοσίων Έργων (Környezetvédelmi, Területrendezési és a Közmunkáért felelős Minisztérium) |
|
10. |
Υπουργείο Απασχόλησης και Κοινωνικής Προστασίας (Foglalkoztatási és Szociális Védelmi Minisztérium) |
|
11. |
Υπουργείο Μεταφορών και Επικοινωνιών (Közlekedési és Hírközlési Minisztérium) |
|
12. |
Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης και Τροφίμων (Vidékfejlesztési és Élelmezésügyi Minisztérium) |
|
13. |
Υπουργείο Εμπορικής Ναυτιλίας, Αιγαίου και Νησιωτικής Πολιτικής (Kereskedelmi tengerhajózással, az Égei-tengerrel és a szigetekkel kapcsolatos politikával foglalkozó minisztérium) |
|
14. |
Υπουργείο Μακεδονίας- Θράκης (Macedónia és Thrákia Minisztériuma) |
|
15. |
Γενική Γραμματεία Επικοινωνίας (Kommunikációs Főtitkárság) |
|
16. |
Γενική Γραμματεία Ενημέρωσης (Információs Főtitkárság) |
|
17. |
Γενική Γραμματεία Νέας Γενιάς (Ifjúsági Főtitkárság) |
|
18. |
Γενική Γραμματεία Ισότητας (Esélyegyenlőségi Főtitkárság) |
|
19. |
Γενική Γραμματεία Κοινωνικών Ασφαλίσεων (Társadalombiztosítási Főtitkárság) |
|
20. |
Γενική Γραμματεία Απόδημου Ελληνισμού (Külföldön Élő Görögökkel Foglalkozó Főtitikárság) |
|
21. |
Γενική Γραμματεία Βιομηχανίας (Ipari Főtitkárság) |
|
22. |
Γενική Γραμματεία Έρευνας και Τεχνολογίας (Kutatási és Technológiai Főtitkárság) |
|
23. |
Γενική Γραμματεία Αθλητισμού (Sportügyi Főtitikárság) |
|
24. |
Γενική Γραμματεία Δημοσίων Έργων (Közmunkáért felelős Főtitkárság) |
|
25. |
Γενική Γραμματεία Εθνικής Στατιστικής Υπηρεσίας Ελλάδος (Nemzeti Statisztikai Hivatal) |
|
26. |
Εθνικό Συμβούλιο Κοινωνικής Φροντίδας (Nemzeti Népjóléti Tanács) |
|
27. |
Οργανισμός Εργατικής Κατοικίας (Munkavállalók Lakásügyi Szervezete) |
|
28. |
Εθνικό Τυπογραφείο (Nemzeti Nyomda) |
|
29. |
Γενικό Χημείο του Κράτους (Állami Főlaboratórium) |
|
30. |
Ταμείο Εθνικής Οδοποιίας (Görög Autópályaalap) |
|
31. |
Εθνικό Καποδιστριακό Πανεπιστήμιο Αθηνών (Athéni Egyetem) |
|
32. |
Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης (Thessaloniki Egyetem) |
|
33. |
Δημοκρίτειο Πανεπιστήμιο Θράκης (Thrákiai Egyetem) |
|
34. |
Πανεπιστήμιο Αιγαίου (Égei-tengeri Egyetem) |
|
35. |
Πανεπιστήμιο Ιωαννίνων (Ioanninai Egyetem) |
|
36. |
Πανεπιστήμιο Πατρών (Patrasi Egyetem) |
|
37. |
ανεπιστήμιο Μακεδονίας (Macedóniai Egyetem) |
|
38. |
Πολυτεχνείο Κρήτης (Krétai Műszaki Főiskola) |
|
39. |
Σιβιτανίδειος Δημόσια Σχολή Τεχνών και Επαγγελμάτων (Sivitanidios Műszaki Iskola) |
|
40. |
Αιγινήτειο Νοσοκομείο (Eginitio Kórház) |
|
41. |
Αρεταίειο Νοσοκομείο (Areteio Kórház) |
|
42. |
Εθνικό Κέντρο Δημόσιας Διοίκησης (Országos Közigazgatási Központ) |
|
43. |
Οργανισμός Διαχείρισης Δημοσίου Υλικού (Α.Ε. Állami Anyaggazdálkodási Szervezet) |
|
44. |
Οργανισμός Γεωργικών Ασφαλίσεων (Mezőgazdasági Termelők Biztosítási Szervezete) |
|
45. |
Οργανισμός Σχολικών Κτιρίων (Iskolaépítő Szervezet) |
|
46. |
Γενικό Επιτελείο Στρατού (Szárazföldi Erők Vezérkara) |
|
47. |
Γενικό Επιτελείο Ναυτικού (Tengerészeti Vezérkar) |
|
48. |
Γενικό Επιτελείο Αεροπορίας (Légierő Vezérkara) |
|
49. |
Ελληνική Επιτροπή Ατομικής Ενέργειας (Görög Atomenergia-bizottság) |
|
50. |
Γενική Γραμματεία Εκπαίδευσης Ενηλίκων (Továbbképzési Főtitkárság) |
|
51. |
Υπουργείο Εθνικής Άμυνας (Honvédelmi Minisztérium) |
|
52. |
Γενική Γραμματεία Εμπορίου (Kereskedelmi Főtitkárság) |
|
53. |
Ελληνικά Ταχυδρομεία Görög Posta (EL. TA) |
SPANYOLORSZÁG
Presidencia de Gobierno
Ministerio de Asuntos Exteriores y de Cooperación
Ministerio de Justicia
Ministerio de Defensa
Ministerio de Economķa y Hacienda
Ministerio del Interior
Ministerio de Fomento
Ministerio de Educación y Ciencia
Ministerio de Industria, Turismo y Comercio
Ministerio de Trabajo y Asuntos Sociales
Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación
Ministerio de la Presidencia
Ministerio de Administraciones Públicas
Ministerio de Cultura
Ministerio de Sanidad y Consumo
Ministerio de Medio Ambiente
Ministerio de Vivienda
FRANCIAORSZÁG
1. Ministères
Services du Premier ministre
Ministère chargé de la santé, de la jeunesse et des sports
Ministère chargé de l'intérieur, de l'outre-mer et des collectivités territoriales
Ministère chargé de la justice
Ministère chargé de la défense
Ministère chargé des affaires étrangères et européennes
Ministère chargé de l'éducation nationale
Ministère chargé de l'économie, des finances et de l'emploi
Secrétariat d’Etat aux transports
Secrétariat d’Etat aux entreprises et au commerce extérieur
Ministère chargé du travail, des relations sociales et de la solidarité
Ministère chargé de la culture et de la communication
Ministère chargé du budget, des comptes publics et de la fonction publique
Ministère chargé de l'agriculture et de la pêche
Ministère chargé de l'enseignement supérieur et de la recherche
Ministère chargé de l'écologie, du développement et de l'aménagement durables
Secrétariat d’Etat à la fonction publique
Ministère chargé du logement et de la ville
Secrétariat d’Etat à la coopération et à la francophonie
Secrétariat d’Etat à l’outre-mer
Secrétariat d'Etat à la jeunesse et aux sports et de la vie associative
Secrétariat d’Etat aux anciens combattants
Ministère chargé de l'immigration, de l'intégration, de l'identité nationale et du co-développement
Secrétariat d’Etat en charge de la prospective et de l’évaluation des politiques publiques
Secrétariat d'Etat aux affaires européennes
Secrétariat d’Etat aux affaires étrangères et aux droits de l’homme
Secrétariat d’Etat à la consommation et au tourisme
Secrétariat d’Etat à la politique de la ville
Secrétariat d’Etat à la solidarité
Secrétariat d'Etat en charge de l'emploi
Secrétariat d'Etat en charge du commerce, de l'artisanat, des PME, du tourisme et des services
Secrétariat d'Etat en charge du développement de la région-capitale
Secrétariat d'Etat en charge de l'aménagement du territoire
2. Etablissements publics nationaux
Académie de France à Rome
Académie de marine
Académie des sciences d'outre-mer
Académie des technologies
Agence Centrale des Organismes de Sécurité Sociale (A.C.O.S.S.)
Agences de l'eau
Agence de biomédicine
Agence pour l'enseignement du français à l'étranger
Agence française de sécurité sanitaire des aliments
Agence française de sécurité sanitaire de l'environnement et du travail
Agence Nationale de l'Accueil des Etrangers et des migrations
Agence nationale pour l'amélioration des conditions de travail (ANACT
Agence nationale pour l'amélioration de l'habitat (ANAH)
Agence Nationale pour la Cohésion Sociale et l'Egalité des Chances
Agence pour la garantie du droit des mineurs
Agence nationale pour l'indemnisation des français d'outre-mer (ANIFOM)
Assemblée permanente des chambres d'agriculture (APCA)
Bibliothèque nationale de France
Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg
Caisse des Dépôts et Consignations
Caisse nationale des autoroutes (CNA)
Caisse nationale militaire de sécurité sociale (CNMSS)
Caisse de garantie du logement locatif social
Casa de Velasquez
Centre d'enseignement zootechnique
Centre d'études de l'emploi
Centre hospitalier national des Quinze-Vingts
Centre international d'études supérieures en sciences agronomiques (Montpellier Sup Agro)
Centre des liaisons européennes et internationales de sécurité sociale
Centre des Monuments Nationaux
Centre national d'art et de culture Georges Pompidou
Centre national des arts plastiques
Centre national de la cinématographie
Institut national supérieur de formation et de recherche pour l'éducation des jeunes handicapés et les enseignements adaptés
Centre National d'Etudes et d'expérimentation du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forêts (CEMAGREF)
Ecole nationale supérieure de Sécurité Sociale
Centre national du livre
Centre national de documentation pédagogique
Centre national des œuvres universitaires et scolaires (CNOUS)
Centre national professionnel de la propriété forestière
Centre National de la Recherche Scientifique (C.N.R.S)
Centres d'éducation populaire et de sport (CREPS)
Centres régionaux des œuvres universitaires (CROUS)
Collège de France
Conservatoire de l'espace littoral et des rivages lacustres
Conservatoire National des Arts et Métiers
Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Paris
Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Lyon
Conservatoire national supérieur d'art dramatique
Ecole centrale de Lille
Ecole centrale de Lyon
École centrale des arts et manufactures
École française d'archéologie d'Athènes
École française d'Extrême-Orient
École française de Rome
École des hautes études en sciences sociales
Ecole du Louvre
École nationale d'administration
École nationale de l'aviation civile (ENAC)
École nationale des Chartes
École nationale d'équitation
Ecole Nationale du Génie de l'Eau et de l'environnement de Strasbourg
Écoles nationales d'ingénieurs
Ecole nationale d’ingénieurs des industries des techniques agricoles et alimentaires de Nantes
Écoles nationales d'ingénieurs des travaux agricoles
École nationale de la magistrature
Écoles nationales de la marine marchande
École nationale de la santé publique (ENSP)
École nationale de ski et d'alpinisme
École nationale supérieure des arts décoratifs
École nationale supérieure des arts et industries textiles Roubaix
Ecole nationale supérieure des arts et techniques du théâtre
Écoles nationales supérieures d'arts et métiers
École nationale supérieure des beaux-arts
École nationale supérieure de céramique industrielle
École nationale supérieure de l'électronique et de ses applications (ENSEA)
Ecole Nationale Supérieure des Sciences de l'information et des bibliothécaires
Écoles nationales vétérinaires
École nationale de voile
Écoles normales supérieures
École polytechnique
École de viticulture — Avize (Marne)
Etablissement national d’enseignement agronomique de Dijon
Établissement national des invalides de la marine (ENIM)
Établissement national de bienfaisance Koenigswarter
Fondation Carnegie
Fondation Singer-Polignac
Haras nationaux
Hôpital national de Saint-Maurice
Institut français d'archéologie orientale du Caire
Institut géographique national
Institut National des Appellations d'origine
Institut national des hautes études de sécurité
Institut de veille sanitaire
Institut National d'enseignement supérieur et de recherche agronomique et agroalimentaire de Rennes
Institut National d'Etudes Démographiques (I.N.E.D)
Institut National d'Horticulture
Institut National de la jeunesse et de l'éducation populaire
Institut national des jeunes aveugles — Paris
Institut national des jeunes sourds — Bordeaux
Institut national des jeunes sourds — Chambéry
Institut national des jeunes sourds — Metz
Institut national des jeunes sourds — Paris
Institut national de physique nucléaire et de physique des particules (I.N.P.N.P.P)
Institut national de la propriété industrielle
Institut National de la Recherche Agronomique (I.N.R.A)
Institut National de la Recherche Pédagogique (I.N.R.P)
Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale (I.N.S.E.R.M)
Institut national d'histoire de l'art (I.N.H.A.)
Institut National des Sciences de l'Univers
Institut National des Sports et de l'Education Physique
Instituts nationaux polytechniques
Instituts nationaux des sciences appliquées
Institut national de recherche en informatique et en automatique (INRIA)
Institut national de recherche sur les transports et leur sécurité (INRETS)
Institut de Recherche pour le Développement
Instituts régionaux d'administration
Institut des Sciences et des Industries du vivant et de l'environnement (Agro Paris Tech)
Institut supérieur de mécanique de Paris
Institut Universitaires de Formation des Maîtres
Musée de l'armée
Musée Gustave-Moreau
Musée du Louvre
Musée du Quai Branly
Musée national de la marine
Musée national J.-J.-Henner
Musée national de la Légion d'honneur
Musée de la Poste
Muséum National d'Histoire Naturelle
Musée Auguste-Rodin
Observatoire de Paris
Office français de protection des réfugiés et apatrides
Office National des Anciens Combattants et des Victimes de Guerre (ONAC)
Office national de la chasse et de la faune sauvage
Office National de l'eau et des milieux aquatiques
Office national d'information sur les enseignements et les professions (ONISEP)
Office universitaire et culturel français pour l'Algérie
Palais de la découverte
Parcs nationaux
Universités
3. Institutions, autorités et juridictions indépendantes
Présidence de la République
Assemblée Nationale
Sénat
Conseil constitutionnel
Conseil économique et social
Conseil supérieur de la magistrature
Agence française contre le dopage
Autorité de contrôle des assurances et des mutuelles
Autorité de contrôle des nuisances sonores aéroportuaires
Autorité de régulation des communications électroniques et des postes
Autorité de sûreté nucléaire
Comité national d’évaluation des établissements publics à caractère scientifique, culturel et professionnel
Commission d’accès aux documents administratifs
Commission consultative du secret de la défense nationale
Commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques
Commission nationale de contrôle des interceptions de sécurité
Commission nationale de déontologie de la sécurité
Commission nationale du débat public
Commission nationale de l’informatique et des libertés
Commission des participations et des transferts
Commission de régulation de l’énergie
Commission de la sécurité des consommateurs
Commission des sondages
Commission de la transparence financière de la vie politique
Conseil de la concurrence
Conseil supérieur de l’audiovisuel
Défenseur des enfants
Haute autorité de lutte contre les discriminations et pour l’égalité
Haute autorité de santé
Médiateur de la République
Cour de justice de la République
Tribunal des Conflits
Conseil d'Etat
Cours administratives d'appel
Tribunaux administratifs
Cour des Comptes
Chambres régionales des Comptes
Cours et tribunaux de l'ordre judiciaire (Cour de Cassation, Cours d'Appel, Tribunaux d'instance et Tribunaux de grande instance)
4. Autre organisme public national
Union des groupements d'achats publics (UGAP)
Agence Nationale pour l'emploi (A.N.P.E)
Autorité indépendante des marchés financiers
Caisse Nationale des Allocations Familiales (CNAF)
Caisse Nationale d'Assurance Maladie des Travailleurs Salariés (CNAMS)
Caisse Nationale d'Assurance-Vieillesse des Travailleurs Salariés (CNAVTS)
HORVÁTORSZÁG
|
1. |
A Horvát Parlament |
|
2. |
A Horvát Köztársaság elnöke |
|
3. |
A horvát köztársasági elnök hivatala |
|
4. |
A horvát köztársasági elnök hivatala a hivatali idő lejárta után a Horvát Köztársaság kormánya |
|
5. |
A Horvát Köztársaság kormánya |
|
6. |
A Horvát Köztársaság kormányának hivatalai |
|
7. |
Gazdasági Minisztérium |
|
8. |
Regionális Fejlesztések és Uniós Támogatások Minisztériuma |
|
9. |
Pénzügyminisztérium |
|
10. |
Védelmi Minisztérium |
|
11. |
Kül- és Európai Ügyek Minisztériuma |
|
12. |
Belügyminisztérium |
|
13. |
Igazságügyi Minisztérium |
|
14. |
Közigazgatási Minisztérium |
|
15. |
Vállalkozásügyi és Kézműipari Minisztérium |
|
16. |
Munkaügyi és a nyugdíjrendszerért felelős Minisztérium |
|
17. |
Tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális Minisztérium |
|
18. |
Földművelésügyi Minisztérium |
|
19. |
Turisztikai Minisztérium |
|
20. |
Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium |
|
21. |
Építésügyi és Területtervezési Minisztérium |
|
22. |
Veteránügyi Minisztérium |
|
23. |
Szociálpolitikai és Ifjúsági Minisztérium |
|
24. |
Ministry of Health (Egészségügyi Minisztérium) |
|
25. |
Tudományos, Oktatási és Sportminisztérium |
|
26. |
Tudományos, Oktatási és Sportminisztérium |
|
27. |
Közigazgatási szervek |
|
28. |
Megyei szintű közigazgatási hivatalok |
|
29. |
A Horvát Köztársaság alkotmánybírósága |
|
30. |
A Horvát Köztársaság legfelsőbb bírósága |
|
31. |
Bíróságok |
|
32. |
Állami Igazságügyi Tanács |
|
33. |
Államügyészi hivatalok |
|
34. |
Államügyészi Tanács |
|
35. |
ombudsmani hivatalok |
|
36. |
A közbeszerzési eljárások felügyeletével megbízott állami bizottság |
|
37. |
Horvát Nemzeti Bank |
|
38. |
Állami ügynökségek és hivatalok |
|
39. |
Állami Számvevőszék |
ÍRORSZÁG
|
1. |
President's Establishment (Elnöki Hivatal) |
|
2. |
Houses of the Oireachtas — [Parlament] |
|
3. |
Department of the Taoiseach — [Miniszterelnök] |
|
4. |
Central Statistics Office (Központi Statisztikai Hivatal) |
|
5. |
Department of Finance (Pénzügyminisztérium) |
|
6. |
Office of the Comptroller and Auditor General (A Számvevőszék Elnökének Hivatala) |
|
7. |
Office of the Revenue Commissioners (A Bevételi Biztosok Hivatala, pénzügyi igazgatás) |
|
8. |
Office of Public Works (Közmunkaügyi Hivatal) |
|
9. |
State Laboratory (Állami Laboratórium) |
|
10. |
Office of the Attorney General (A Legfőbb Ügyész Hivatala) |
|
11. |
Office of the Director of Public Prosecutions (Az Ügyészség Igazgatói Hivatala) |
|
12. |
Valuation Office (Értékbecslő Hivatal) |
|
13. |
Közszolgáltatásokért felelős tisztviselők kinevezésével foglalkozó bizottság |
|
14. |
Az ombudsman hivatala (Office of the Ombudsman) |
|
15. |
Chief State Solicitor’s Office (Államügyészi Hivatal) |
|
16. |
Department of Justice, Equality and Law Reform (Igazságügyi, Egyenlőségi és Jogi Reformügyi Minisztérium) |
|
17. |
Courts Service (Bírósági Szolgálat) |
|
18. |
Prisons Service (Büntetésvégrehajtási Szolgálat) |
|
19. |
Office of the Commissioners of Charitable Donations and Bequests (Jótékony Felajánlások és Adományok Biztosainak Hivatala) |
|
20. |
Department of the Environment, Heritage and Local Government (Környezetvédelmi, Örökségvédelmi és Önkormányzatügyi Minisztérium) |
|
21. |
Department of Education and Science (Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium) |
|
22. |
Department of Communications, Energy and Natural Resources (Kommunikációs, Energiaügyi és Természeti Erőforrások Minisztériuma) |
|
23. |
Department of Agriculture, Fisheries and Food (Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium) |
|
24. |
Department of Transport (Közlekedési Minisztérium) |
|
25. |
Department of Health and Children (Egészség- és Gyermekügyi Minisztérium) |
|
26. |
Department of Enterprise, Trade and Employment (Vállalkozási, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium) |
|
27. |
Department of Arts, Sports and Tourism (Művészeti, Sport- és Idegenforgalmi Minisztérium) |
|
28. |
Department of Defence (Honvédelmi Minisztérium) |
|
29. |
Department of Foreign Affairs (Külügyminisztérium) |
|
30. |
Department of Social and Family Affairs (Szociális és Családügyi Minisztérium) |
|
31. |
Department of Community, Rural and Gaeltacht Affairs – (ír nyelvű régiók) (Közösségi, Vidékfejlesztési Ügyek és Gael Nyelvű Régiók Minisztériuma) |
|
32. |
Arts Council (Művészeti Tanács) |
|
33. |
National Gallery (Nemzeti Galéria) |
OLASZORSZÁG:
I. Beszerzést végző szervek:
|
1. |
Presidenza del Consiglio dei Ministri (Minisztertanács Elnöksége) |
|
2. |
Ministero degli Affari Esteri (Külügyminisztérium) |
|
3. |
Ministero dell'Interno (Belügyminisztérium) |
|
4. |
Ministero della Giustizia e Uffici giudiziari (esclusi i giudici di pace) (Igazságügyi Minisztérium és Bírósági Hivatalok (giudici di pace kivételével) |
|
5. |
Ministero della Difesa (Honvédelmi Minisztérium) |
|
6. |
Ministero dell'Economia e delle Finanze (Gazdasági és Pénzügyminisztérium) |
|
7. |
Ministero dello Sviluppo Economico (Gazdasági Fejlesztési Minisztérium) |
|
8. |
Ministero del Commercio internazionale (Nemzetközi Kereskedelmi Minisztérium) |
|
9. |
Ministero delle Comunicazioni (Hírközlési Minisztérium) |
|
10. |
Ministero delle Politiche Agricole e Forestali (Mezőgazdasági és Erdészeti Szakpolitikai Minisztérium) |
|
11. |
Ministero dell'Ambiente e Tutela del Territorio e del Mare (Környezetvédelmi, Föld- és Tengerügyi Minisztérium) |
|
12. |
Ministero delle Infrastrutture (Infrastrukturális Minisztérium) |
|
13. |
Ministero dei Trasporti (Közlekedési Minisztérium) |
|
14. |
Ministero del Lavoro e delle politiche sociali e della Previdenza sociale (Munkaügyi, Szociálpolitikai és Társadalombiztosítási Minisztérium) |
|
15. |
Ministero della Solidarietà sociale (Szociális Szolidaritási Minisztérium) |
|
16. |
Ministero della Salute (Egészségügyi Minisztérium) |
|
17. |
Ministero dell' Istruzione dell' università e della ricerca (Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Minisztérium) |
|
18. |
Ministero per i Beni e le Attività culturali comprensivo delle sue articolazioni periferiche (Örökségvédelmi és Kulturális Minisztérium, ideértve alárendelt szerveit) |
II. Más nemzeti közjogi intézmények:
CONSIP (Concessionaria Servizi Informatici Pubblici) (2)
CIPRUS
|
1. |
|
|
2. |
Υπουργικό Συμβούλιο (Miniszterek Tanácsa) |
|
3. |
Βουλή των Αντιπροσώπων (Képviselőház) |
|
4. |
Δικαστική Υπηρεσία (Igazságügyi Szolgálat) |
|
5. |
Νομική Υπηρεσία της Δημοκρατίας (Köztársaság Jogi Hivatala) |
|
6. |
Ελεγκτική Υπηρεσία της Δημοκρατίας (A Köztársaság Számvevőszéke) |
|
7. |
Επιτροπή Δημόσιας Υπηρεσίας (Közszolgálati Bizottság) |
|
8. |
Επιτροπή Εκπαιδευτικής Υπηρεσίας (Oktatási Szolgálat Bizottsága) |
|
9. |
Γραφείο Επιτρόπου Διοικήσεως (A Közigazgatási Biztos Hivatala (Ombudsman)) |
|
10. |
Επιτροπή Προστασίας Ανταγωνισμού (Versenyvédelmi Bizottság) |
|
11. |
Υπηρεσία Εσωτερικού Ελέγχου (Belső Ellenőrzési Szolgálat) |
|
12. |
Γραφείο Προγραμματισμού (Tervezési Iroda) |
|
13. |
Γενικό Λογιστήριο της Δημοκρατίας (Köztársasági Kincstár) |
|
14. |
Γραφείο Επιτρόπου Προστασίας Δεδομένων Προσωπικού Χαρακτήρα (Személyes jellegű adatok védelmével foglalkozó biztos hivatala) |
|
15. |
Γραφείο Εφόρου Δημοσίων Ενισχύσεων (Állami Támogatások Biztosának Hivatala) |
|
16. |
Αναθεωρητική Αρχή Προσφορών (Ajánlat-felülvizsgálati Testület) |
|
17. |
Υπηρεσία Εποπτείας και Ανάπτυξης Συνεργατικών Εταιρειών (Szövetkezeti Felügyeleti és Fejlesztési Hatóság) |
|
18. |
Αναθεωρητική Αρχή Προσφύγων (Menekültügyi Felülvizsgálati Testület) |
|
19. |
Υπουργείο Άμυνας (Honvédelmi Minisztérium) |
|
20. |
|
|
21. |
|
|
22. |
|
|
23. |
|
|
24. |
|
|
25. |
Υπουργείο Εξωτερικών (Külügyminisztérium) |
|
26. |
|
|
27. |
Υπουργείο Παιδείας και Πολιτισμού (Oktatási és Kulturális Minisztérium) |
|
28. |
|
|
29. |
|
LETTORSZÁG
(A) Ministrijas, īpašu ministru sekretariāti un to padotībā esošās iestādes (Minisztériumok, tárca nélküli miniszterek titkárságai és alárendelt szervei):
|
1. |
Aizsardzības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Honvédelmi Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
2. |
Ārlietu ministrija un tas padotībā esošās iestādes (Külügyminisztérium és alárendelt szervei) |
|
3. |
Aizsardzības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Gazdasági Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
4. |
Finanšu ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Pénzügyminisztérium és alárendelt szervei) |
|
5. |
Iekšlietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Belügyminisztérium és alárendelt szervei) |
|
6. |
Izglītības un zinātnes ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Oktatási és Tudományügyi Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
7. |
Kultūras ministrija un tas padotībā esošās iestādes (Kulturális Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
8. |
Labklājības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Népjóléti Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
9. |
Satiksmes ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Közlekedési Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
10. |
Tieslietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Igazságügyi Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
11. |
Veselības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Egészségügyi Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
12. |
Vides aizsardzības un reģionālās attīstības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Környezetvédelmi és Regionális Fejlesztési Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
13. |
Zemkopības ministrija un tās padotībā esošās iestādes (Mezőgazdasági Minisztérium és alárendelt szervei) |
|
14. |
Īpašu uzdevumu ministra sekretariāti un to padotībā esošās iestādes (Tárca nélküli minisztériumok és alárendelt szerveik) |
(B) Citas valsts iestādes (Egyéb állami intézmények):
|
1. |
Augstākā tiesa (Legfelsőbb Bíróság) |
|
2. |
Centrālā vēlēšanu komisija (Központi Választási Bizottság) |
|
3. |
Finanšu un kapitāla tirgus komisija (Pénzügyi és Tőkepiaci Bizottság) |
|
4. |
Latvijas Banka (Lett Nemzeti Bank) |
|
5. |
Prokuratūra un tās pārraudzībā esošās iestādes (Ügyészség és a felügyelete alá tartozó intézmények) |
|
6. |
Saeimas un tās padotībā esošās iestādes (Parlament és alárendelt intézményei) |
|
7. |
Satversmes tiesa (Alkotmánybíróság) |
|
8. |
Valsts kanceleja un tās pārraudzībā esošās iestādes (Állami Kancellária és a felügyelete alá tartozó intézmények) |
|
9. |
Valsts kontrole (Állami Számvevőszék) |
|
10. |
Valsts prezidenta kanceleja (Miniszterelnöki Hivatal) |
|
11. |
Citas valsts iestādes, kuras nav ministriju padotībā (Minisztériumnak nem alárendelt egyéb állami intézmények):
Egyéb állami intézmények |
LITVÁNIA
Prezidentūros kanceliarija (Elnöki Hivatal)
Seimo kanceliarija (A Litván Parlament (Seimas) Hivatala)
Seimui atskaitingos institucijos: (A Seimasnak [Parlament] felelős intézmények)
Lietuvos mokslo taryba (Tudományos Tanács)
Seimo kontrolierių įstaiga (A Seimas Ombudsmani Hivatala)
Valstybės kontrolė (Állami Számvevőszék)
Specialiųjų tyrimų tarnyba (Különleges Nyomozószolgálat)
Valstybės saugumo departamentas (Állambiztonsági Osztály)
Konkurencijos taryba (Versenytanács)
Lietuvos gyventojų genocido ir rezistencijos tyrimo centras (Népirtási és Rezisztenciakutatási Központ)
Vertybinių popierių komisija (Litván Értékpapír-piaci Bizottság)
Ryšių reguliavimo tarnyba (Hírközlést Szabályozó Hatóság)
Nacionalinė sveikatos taryba (Nemzeti egészségügyi ellátásért felelős bizottság)
Etninės kultūros globos taryba (Az etnikai kultúra védelmét szolgáló tanács)
Lygių galimybių kontrolieriaus tarnyba (Az Esélyegyenlőségi Ombudsman Hivatala)
Valstybinė kultūros paveldo komisija (Nemzeti Kulturális Örökség Bizottság)
Vaiko teisių apsaugos kontrolieriaus įstaiga (Gyermekjogi Ombudsman Intézmény)
Valstybinė kainų ir energetikos kontrolės komisija (Az Energiaforrások Állami Árszabályozó Bizottsága)
Valstybinė lietuvių kalbos komisija (A Litván Nyelv Nemzeti Bizottsága)
Vyriausioji rinkimų komisija (Központi Választási Bizottság)
Vyriausioji tarnybinės etikos komisija (Hivatalos Etikai Főbizottság)
Žurnalistų etikos inspektoriaus tarnyba (Office of the Inspector Újságírói Etika Vizsgálóbizottság)
Vyriausybės kanceliarija (Kormányhivatal)
Vyriausybei atskaitingos institucijos (A kormánynak felelős intézmények)
Ginklų fondas (Fegyveralap)
Informacinės visuomenės plėtros komitetas (Információs Társadalom Fejlesztési Bizottság)
Kūno kultūros ir sporto departamentas (Testnevelési és Sportosztály)
Lietuvos archyvų departamentas (Litván Levéltári Osztály)
Mokestinių ginčų komisija (Adóügyi Jogviták Bizottsága)
Statistikos departamentas (Statisztikai Hivatal)
Tautinių mažumų ir išeivijos departamentas (A nemzeti kisebbségek és a külföldön élő litván állampolgárok osztálya)
Valstybinė tabako ir alkoholio kontrolės tarnyba (Állami Dohány- és Alkoholellenőrzési Szolgálat)
Viešųjų pirkimų tarnyba (Közbeszerzési Hivatal)
Valstybinė atominės energetikos saugos inspekcija (Állami Nukleáris Biztonsági Felügyelőség)
Valstybinė duomenų apsaugos inspekcija (Állami Adatvédelmi Felügyelőség)
Valstybinė lošimų priežiūros komisija (Állami Szerencsejáték-ellenőrzési Bizottság)
Valstybinė maisto ir veterinarijos tarnyba (Állami Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Szolgálat)
Vyriausioji administracinių ginčų komisija (Legfőbb közigazgatási jogvitákkal foglalkozó bizottság)
Draudimo priežiūros komisija (Biztosításfelügyeleti Bizottság)
Lietuvos valstybinis mokslo ir studijų fondas (Litván Állami Tudományos és Felsőoktatási Alap)
Konstitucinis Teismas (Alkotmánybíróság)
Lietuvos bankas (Litván Nemzeti Bank)
Aplinkos ministerija (Környezetvédelmi Minisztérium)
Įstaigos prie Aplinkos ministerijos (a Környezetvédelmi Minisztérium alárendelt intézményei):
Generalinė miškų urėdija (Állami Erdészeti Főigazgatóság)
Lietuvos geologijos tarnyba (Litván Geológiai Felmérés)
Lietuvos hidrometeorologijos tarnyba (Litván Hidrometereológiai Szolgálat)
Lietuvos standartizacijos departamentas (Litván Szabványügyi Tanács)
Nacionalinis akreditacijos biuras (Litván Nemzeti Akkreditációs Iroda)
Valstybinė metrologijos tarnyba (Állami Metrológiai Szolgálat)
Valstybinė saugomų teritorijų tarnyba (Védett Területek Állami Szolgálata)
Valstybinė teritorijų planavimo ir statybos inspekcija (Állami Területrendezési és Építésügyi Felügyelőség)
Finansų ministerija (Pénzügyminisztérium)
Įstaigos prie Finansų ministerijos (A Pénzügyminisztérium alárendelt intézményei)
Muitinės departamentas (Litván Vámhivatal)
Valstybės dokumentų technologinės apsaugos tarnyba (Állami Dokumentumok Technológiai Biztonsági Szolgálata)
Valstybinė mokesčių inspekcija (Állami Adófelügyelőség)
Finansų ministerijos mokymo centras (A Pénzügyminisztérium Képzési Központja)
Krašto apsaugos ministerija (Honvédelmi Minisztérium)
Įstaigos prie Krašto apsaugos ministerijos (A Honvédelmi Minisztérium alárendelt intézményei):
Antrasis operatyvinių tarnybų departamentas (Nyomozati Felülvizsgálati Osztály)
Centralizuota finansų ir turto tarnyba (Központosított Pénzügyi és Vagyonkezelő Szolgálat)
Karo prievolės administravimo tarnyba (Sorkatonai szolgálatba való felvétel adminisztrációs szolgálata)
Krašto apsaugos archyvas (Honvédelmi Levéltári Szolgálat)
Krizių valdymo centras (Válságkezelő Központ)
Mobilizacijos departamentas (Mobilizációs Osztály)
Ryšių ir informacinių sistemų tarnyba (Kommunikációs és Információrendszereket kezelő Szolgálat)
Infrastruktūros plėtros departamentas (Infrastruktúra-fejlesztési Osztály)
Valstybinis pilietinio pasipriešinimo rengimo centras (Polgári Ellenállási Központ)
Lietuvos kariuomenė (Litván Fegyveres Erők)
Krašto apsaugos sistemos kariniai vienetai ir tarnybos (Katonai Szervek és a Honvédelmi Rendszer Szolgálatai)
Kultūros ministerija (Kulturális Minisztérium)
Įstaigos prie Kultūros ministerijos (A Kulturális Minisztérium alárendelt intézményei):
Kultūros paveldo departamentas (Litván Kulturális Örökségi Osztály)
Valstybinė kalbos inspekcija (Állami Nyelvi Bizottság)
Socialinės apsaugos ir darbo ministerija (Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium)
Įstaigos prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos (A Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium alárendelt intézményei):
Garantinio fondo administracija (Garanciaalap-kezelő Hivatal)
Valstybės vaiko teisių apsaugos ir įvaikinimo tarnyba (Állami Gyermekjog-védelmi és Örökbefogadási Szolgálat)
Lietuvos darbo birža (Litván Munkaügyi Hivatal);
Lietuvos darbo rinkos mokymo tarnyba (Litván Munkaerőpiaci Képzési Hatóság)
Trišalės tarybos sekretoriatas (Háromoldalú Tanács Titkársága)
Socialinių paslaugų priežiūros departamentas (Szociális Szolgáltatások Monitoringosztálya)
Darbo inspekcija (Munkaügyi Felügyelőség)
Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba (Országos Társadalombiztosítási Alap Igazgatósága)
Neįgalumo ir darbingumo nustatymo tarnyba (A fogyatékosság és munkaképesség megállapítását célzó szolgálat)
Ginčų komisija (Vitarendezési Bizottság)
Techninės pagalbos neįgaliesiems centras (A fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó kompenzációs technikák állami központja)
Neįgaliųjų reikalų departamentas (A fogyatékossággal élő személyek ügyeit kezelő osztály)
Susisiekimo ministerija (Közlekedési és Távközlési Minisztérium)
Įstaigos prie Susisiekimo ministerijos (A Közlekedési és Távközlési Minisztérium alárendelt intézményei):
Lietuvos automobilių kelių direkcija (Litván Közúti Igazgatóság)
Valstybinė geležinkelio inspekcija (Állami Vasútfelügyelőség)
Valstybinė kelių transporto inspekcija (Állami Közúti Közlekedésfelügyelet)
Pasienio kontrolės punktų direkcija (Határellenőrzési Pontok Igazgatósága).
Sveikatos apsaugos ministerija (Egészségügyi Minisztérium)
Įstaigos prie Sveikatos apsaugos ministerijos (Az Egészségügyi Minisztérium alárendelt intézményei):
Valstybinė akreditavimo sveikatos priežiūros veiklai tarnyba (Az egészségügyi intézmények állami akkreditációs ügynöksége)
Valstybinė ligonių kasa (Országos Betegpénztár)
Valstybinė medicininio audito inspekcija (Állami Orvosellenőrzési Felügyelőség)
Valstybinė vaistų kontrolės tarnyba (Állami Gyógyszerellenőrzési Hatóság)
Valstybinė teismo psichiatrijos ir narkologijos tarnyba (Litván Törvényszéki Pszichiátriai és Narkológiai Szolgálat)
Valstybinė visuomenės sveikatos priežiūros tarnyba (Állami Közegészségügyi Szolgáltatások)
Farmacijos departamentas (Gyógyszertári Osztály)
Sveikatos apsaugos ministerijos Ekstremalių sveikatai situacijų centras (Az Egészségügyi Minisztérium Vészhelyzeti Egészségügyi Központja)
Lietuvos bioetikos komitetas (Litván Bioetikai Bizottság)
Radiacinės saugos centras (Sugárvédelmi Központ)
Švietimo ir mokslo ministerija (Oktatási és Tudományügyi Minisztérium)
Įstaigos prie Švietimo ir mokslo ministerijos (Oktatási és Tudományos Minisztérium alárendelt intézményei):
Nacionalinis egzaminų centras (Nemzeti Vizsgaközpont)
Studijų kokybės vertinimo centras (Felsőoktatási Minőségértékelési Központ)
Teisingumo ministerija (Igazságügyi Minisztérium)
Įstaigos prie Teisingumo ministerijos (Az Igazságügyi Minisztérium alárendelt intézményei):
Kalėjimų departamentas (Büntetés-végrehajtási Intézetek Osztálya)
Nacionalinė vartotojų teisių apsaugos taryba (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal)
Europos teisės departamentas (Európai Jogi Osztály)
Ūkio ministerija (Gazdasági Minisztérium)
Įstaigos prie Ūkio ministerijos (A Gazdasági Minisztérium alárendelt intézményei):
Įmonių bankroto valdymo departamentas (Vállalati csődeljárási ügyek igazgatási osztálya)
Valstybinė energetikos inspekcija (Állami Energiafelügyelőség)
Valstybinė ne maisto produktų inspekcija (A Nem Élelmiszer Jellegű Termékek Állami Felügyelősége)
Valstybinis turizmo departamentas (Litván Állami Idegenforgalmi Osztály)
Užsienio reikalų ministerija (Külügyminisztérium)
Diplomatinės atstovybės ir konsulinės įstaigos užsienyje bei atstovybės prie tarptautinių organizacijų (Diplomáciai Képviseletek és Konzulátusok és Nemzetközi Szervezetek Képviseletei)
Vidaus reikalų ministerija (Belügyminisztérium)
Įstaigos prie Vidaus reikalų ministerijos (A Belügyminisztérium alárendelt intézményei)
Asmens dokumentų išrašymo centras (A személyazonosító okmányok személyi adatokkal történő ellátásával foglalkozó központ)
Finansinių nusikaltimų tyrimo tarnyba (Pénzügyi bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó szolgálat)
Gyventojų registro tarnyba (Népesség-nyilvántartó Szolgálat)
Policijos departamentas (Rendőrség)
Priešgaisrinės apsaugos ir gelbėjimo departamentas (Tűzmegelőzési és Mentési Osztály)
Turto valdymo ir ūkio departamentas (Vagyonkezelési és Gazdasági Osztály)
Vadovybės apsaugos departamentas (VIP Védelmi Osztály)
Valstybės sienos apsaugos tarnyba (Állami Határőrizeti Hatóság)
Valstybės tarnybos departamentas (Polgári Szolgálati Osztály)
Informatikos ir ryšių departamentas (IT és Kommunikációs Osztály)
Migracijos departamentas (Migrációs Osztály)
Sveikatos priežiūros tarnyba (Egészségügyi Osztály)
Bendrasis pagalbos centras (Veszélyhelyzet-reagálási Központ)
Žemės ūkio ministerija (Mezőgazdasági Minisztérium)
Įstaigos prie Žemės ūkio ministerijos (A Mezőgazdasági Minisztérium alárendelt intézményei):
Nacionalinė mokėjimo agentūra (Nemzeti Kifizető Ügynökség)
Nacionalinė žemės tarnyba (Nemzeti Földhivatal)
Valstybinė augalų apsaugos tarnyba (Állami Növényvédelmi Szolgálat)
Valstybinė gyvulių veislininkystės priežiūros tarnyba (Állami Állattenyésztési Felügyelet)
Valstybinė sėklų ir grūdų tarnyba (Állami Vetőmagkezelő Szolgálat)
Žuvininkystės departamentas (Halászati Osztály)
Teismai (Bíróságok):
Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia Legfelsőbb Bírósága)
Lietuvos apeliacinis teismas (Litvánia Fellebbviteli Bírósága)
Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas (Litvánia Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága)
Apygardų teismai (Megyei bíróságok)
Apygardų administraciniai teismai (Megyei közigazgatási bíróságok)
Apylinkių teismai (Járásbíróságok)
Nacionalinė teismų administracija (Nemzeti bíróságok igazgatása)
Generalinė prokuratūra (Ügyészi Hivatal)
Kiti centriniai valstybinio administravimo subjektai (institucijos, įstaigos, tarnybos) (Egyéb központi közigazgatási szervek (intézmények, létesítmények, ügynökségek)):
|
— |
Muitinės kriminalinė tarnyba (Vámügyi bűncselekményekkel foglalkozó szolgálat) |
|
— |
Muitinės informacinių sistemų centras (Vámügyi Információs Rendszerek Központja) |
|
— |
Muitinės laboratorija (Vámlaboratórium) |
|
— |
Muitinės mokymo centras (Vámügyi Képzési Központ) |
LUXEMBURG
|
1. |
Ministère d’Etat |
|
2. |
Ministère des Affaires Etrangères et de l’Immigration Ministère des Affaires Etrangères et de l'Immigration: Direction de la Défense (Armée) |
|
3. |
Ministère de l’Agriculture, de la Viticulture et du Développement Rural Ministère de l'Agriculture, de la Viticulture et du Développement Rural: Administration des Services Techniques de l'Agriculture |
|
4. |
Ministère des Classes moyennes, du Tourisme et du Logement |
|
5. |
Ministère de la Culture, de l’Enseignement Supérieur et de la Recherche |
|
6. |
Ministère de l’Economie et du Commerce extérieur |
|
7. |
Ministère de l’Education nationale et de la Formation professionnelle Ministère de l'Education nationale et de la Formation professionnelle: Lycée d'Enseignement Secondaire et d'Enseignement Secondaire Technique |
|
8. |
Ministère de l’Egalité des chances |
|
9. |
Ministère de l’Environnement Ministère de l'Environnement: Administration de l'Environnement |
|
10. |
Ministère de la Famille et de l’Intégration Ministère de la Famille et de l'Intégration: Maisons de retraite |
|
11. |
Ministère des Finances |
|
12. |
Ministère de la Fonction publique et de la Réforme administrative Ministère de la Fonction publique et de la Réforme administrative: Service Central des Imprimés et des Fournitures de l'Etat – Centre des Technologies de l'informatique de l'Etat |
|
13. |
Ministère de l’Intérieur et de l’Aménagement du territoire Ministère de l'Intérieur et de l'Aménagement du territoire: Police Grand-Ducale Luxembourg– Inspection générale de Police |
|
14. |
Ministère de la Justice Ministère de la Justice: Etablissements Pénitientiaires |
|
15. |
Ministère de la Santé Ministère de la Santé: Centre hospitalier neuropsychiatrique |
|
16. |
Ministère de la Sécurité sociale |
|
17. |
Ministère des Transports |
|
18. |
Ministère du Travail et de l’Emploi |
|
19. |
Ministère des Travaux publics Ministère des Travaux publics: Bâtiments Publics – Ponts et Chaussées |
MAGYARORSZÁG
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Vidékfejlesztési Minisztérium
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Honvédelmi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Nemzetgazdasági Minisztérium
Külügyminisztérium
Miniszterelnöki Hivatal
Belügyminisztérium
Központi Szolgáltatási Főigazgatóság
MÁLTA
|
1. |
Uffiċċju tal-Prim Ministru (Miniszterelnöki Hivatal) |
|
2. |
Ministeru għall-Familja u Solidarjetà Soċjali (Családügyi és Szociális Szolidaritási Minisztérium) |
|
3. |
Ministeru ta' l-Edukazzjoni Zghazagh u Impjieg (Oktatás-, Ifjúság- és Foglalkoztatásügyi Minisztérium) |
|
4. |
Ministeru tal-Finanzi (Pénzügyminisztérium) |
|
5. |
Ministeru tar-Riżorsi u l-Infrastruttura (Erőforrásokért és Infrastruktúráért felelős Minisztérium) |
|
6. |
Ministeru tat-Turiżmu u Kultura (Turisztikai és Kulturális Minisztérium) |
|
7. |
Ministeru tal-Ġustizzja u l-Intern (Bel- és Igazságügyi Minisztérium) |
|
8. |
Ministeru għall-Affarijiet Rurali u l-Ambjent (Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium) |
|
9. |
Ministeru għal Għawdex (Gozóért Felelős Minisztérium) |
|
10. |
Ministeru tas-Saħħa, l-Anzjani u Kura fil-Kommunità (Egészségügyért, Idősek Ellátásáért és Közösségi Ellátásért Felelős Minisztérium) |
|
11. |
Ministeru ta' l-Affarijiet Barranin (Külügyminisztérium) |
|
12. |
Ministeru għall-Investimenti, Industrija u Teknologija ta' Informazzjoni (Beruházási, Iparügyi és Információtechnológiai Minisztérium) |
|
13. |
Ministeru għall-Kompetittivà u Komunikazzjoni (Versenyképességi és Hírközlési Minisztérium) |
|
14. |
Ministeru għall-Iżvilupp Urban u Toroq (Városfejlesztésért és Közutakért Felelős Minisztérium) |
|
15. |
Uffiċċju tal-President (Elnöki Hivatal) |
|
16. |
Uffiċċju ta' l-Iskrivan tal-Kamra tad-Deputati (A Képviselőház Tisztviselőjének Hivatala) |
HOLLANDIA
MINISTERIE VAN ALGEMENE ZAKEN — (ÁLTALÁNOS ÜGYEK MINISZTÉRIUMA)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Bureau van de Wetenschappelijke Raad voor het Regeringsbeleid — (Kormányzati politikai tanácsadó testület) |
|
— |
Rijksvoorlichtingsdienst: — (Holland Kormányzati Információs Szolgálat) |
MINISTERIE VAN BINNENLANDSE ZAKEN EN KONINKRIJKSRELATIES — (BELÜGYEKÉRT ÉS KIRÁLYSÁGI KAPCSOLATOKÉRT FELELőS MINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Centrale Archiefselectiedienst (CAS) — (Központi Levéltári Szelekciós Szolgálat) |
|
— |
Algemene Inlichtingen- en Veiligheidsdienst (AIVD) — (Központi Hírszerzői és Biztonsági Hivatal) |
|
— |
Agentschap Basisadministratie Persoonsgegevens en Reisdocumenten (BPR) — (Személyesadat-nyilvántartó és Útiokmány-hivatal) |
|
— |
Agentschap Korps Landelijke Politiediensten — (Országos Rendőrségi Hivatal) |
MINISTERIE VAN BUITENLANDSE ZAKEN — (KÜLÜGYMINISZTÉRIUM)
|
— |
Directoraat-generaal Regiobeleid en Consulaire Zaken (DGRC) — (Regionális Politika és Konzuli Ügyek Főigazgatósága) |
|
— |
Directoraat-generaal Politieke Zaken (DGPZ) — (Politikai Ügyek Főigazgatósága) |
|
— |
Directoraat-generaal Internationale Samenwerking (DGIS) — (Nemzetközi Együttműködési Főigazgatóság) |
|
— |
Directoraat-generaal Europese Samenwerking (DGES) — Európai Együttműködési Főigazgatóság) |
|
— |
Centrum tot Bevordering van de Import uit Ontwikkelingslanden (CBI) — (Fejlődő országokból származó behozatalt támogató központ) |
|
— |
Centrale diensten ressorterend onder S/PlvS — (a főtitkár és a főtitkárhelyettes irányítása alá tartozó támogató szolgálatok) |
|
— |
Buitenlandse Posten (ieder afzonderlijk) — (különböző külképviseletek) |
MINISTERIE VAN DEFENSIE – (VÉDELMI MINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Commando Diensten Centra (CDC) — (Támogató Szolgálatok Bevetési Igazgatás) |
|
— |
Defensie Telematica Organisatie (DTO) — (Védelmi Telematikai Szervezet) |
|
— |
Centrale directie van de Defensie Vastgoed Dienst — (Védelmi Ingatlanszolgálat, Központi Igazgatóság) |
|
— |
De afzonderlijke regionale directies van de Defensie Vastgoed Dienst — (Védelmi Ingatlanszolgálat, Regionális igazgatóságok) |
|
— |
Defensie Telematica Organisatie (DTO) — (Védelmi célú anyagbeszerzés) |
|
— |
Landelijk Bevoorradingsbedrijf van de Defensie Materieel Organisatie — (A Védelmi Anyagok Szervezetének Nemzeti Ellátóügynöksége) |
|
— |
Logistiek Centrum van de Defensie Materieel Organisatie — (A Védelmi Anyagok Szervezetének Logisztikai Központja) |
|
— |
Marinebedrijf van de Defensie Materieel Organisatie — (A honvédelmi anyagbeszerzési szervezet karbantartó intézménye) |
|
— |
Defensie Pijpleiding Organisatie (DPO) — (Védelmi szállítóvezetékekért felelős szervezet) |
MINISTERIE VAN ECONOMISCHE ZAKEN — (GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Centraal Planbureau (CPB) — (Holland Gazdaságpolitikai Elemző Hivatal) |
|
— |
Bureau voor de Industriële Eigendom (BIE) — (Ipari Tulajdonjogi Hivatal) |
|
— |
SenterNovem — (SenterNovem – Fenntartható Innovációs Ügynökség) |
|
— |
Staatstoezicht op de Mijnen (SodM) — (Állami Bányafelügyelet) |
|
— |
Nederlandse Mededingingsautoriteit (NMa) — (Holland Versenyhivatal) |
|
— |
Economische Voorlichtingsdienst (EVD) — (Holland Külkereskedelmi Hivatal) |
|
— |
Agentschap Telecom — (Rádiókommunikációs Ügynökség) |
|
— |
Kenniscentrum Professioneel & Innovatief Aanbesteden, Netwerk voor Overheidsopdrachtgevers (PIANOo) — (Professzionális és innovatív beszerzések, az ajánlatkérő szervek hálózata) |
|
— |
Regiebureau Inkoop Rijksoverheid — (Központi közbeszerzések koordinációja) |
|
— |
Octrooicentrum Nederland — (Holland Szabadalmi Hivatal) |
|
— |
Consumentenautoriteit — (Fogyasztóvédelmi Hatóság) |
MINISTERIE VAN FINANCIËN — (PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Belastingdienst Automatiseringscentrum — (Adó- és Vámhivatal Informatikai Központja) |
|
— |
Belastingdienst — (Adó- és Vámhivatal) |
|
— |
De afzonderlijke Directies der Rijksbelastingen — (az Adó- és Vámhivatal különböző szervezeti egységei Hollandia teljes területén) |
|
— |
Fiscale Inlichtingen- en Opsporingsdienst (incl. Economische Controle dienst (ECD) — (Adófelügyelet (beleértve a Gazdasági Nyomozószolgálatot is)) |
|
— |
Belastingdienst Opleidingen — (Adó- és Vámügyi Képzési Központ) |
|
— |
Dienst der Domeinen — (Állami Vagyonügynökség) |
MINISTERIE VAN JUSTITIE — (IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Dienst Justitiële Inrichtingen — (Büntetésvégrehajtási Intézetek Hivatala) |
|
— |
Raad voor de Kinderbescherming — (Gyermekgondozási és Gyermekvédelmi Hivatal) |
|
— |
Centraal Justitie Incasso Bureau — (Központi Bírságbehajtó Hivatal) |
|
— |
Openbaar Ministerie — (Ügyészség) |
|
— |
Immigratie en Naturalisatiedienst — (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) |
|
— |
Nederlands Forensisch Instituut — (Holland Törvényszéki Orvostani Intézet) |
|
— |
Dienst Terugkeer & Vertrek — (Haza- és kitelepüléssel foglalkozó ügynökség) |
MINISTERIE VAN LANDBOUW, NATUUR EN VOEDSELKWALITEIT — (MEZőGAZDASÁGI, TÁJVÉDELMI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Dienst Regelingen (DR) — (Rendeletek végrehajtásáért felelős nemzeti szolgálat (Ügynökség)) |
|
— |
Agentschap Plantenziektenkundige Dienst (PD) — (Növényvédelmi Szolgálat (Ügynökség)) |
|
— |
Algemene Inspectiedienst (AID) — (Általános Felügyelet) |
|
— |
Dienst Landelijk Gebied (DLG) — (Fenntartható Vidékfejlesztés Kormányzati Hivatala) |
|
— |
Voedsel en Waren Autoriteit (VWA) — (Élelmezésügyi és a fogyasztót védő termékbiztonsággal foglalkozó hatóság) |
MINISTERIE VAN ONDERWIJS, CULTUUR EN WETENSCHAPPEN — (OKTATÁSI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Inspectie van het Onderwijs — (Oktatásfelügyelet) |
|
— |
Erfgoedinspectie — (Kulturális Örökség Felügyelete) |
|
— |
Centrale Financiën Instellingen — (Központi Intézményfinanszírozó Hivatal) |
|
— |
Nationaal Archief — (Nemzeti Levéltár) |
|
— |
Adviesraad voor Wetenschaps- en Technologiebeleid — (Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület) |
|
— |
Onderwijsraad — (Oktatási Tanács) |
|
— |
Raad voor Cultuur — (Kulturális Tanács) |
MINISTERIE VAN SOCIALE ZAKEN EN WERKGELEGENHEID — (SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Inspectie Werk en Inkomen — (Munka- és Jövedelem-felügyelet) |
|
— |
Agentschap SZW — (SZW Ügynökség) |
MINISTERIE VAN VERKEER EN WATERSTAAT — (KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Directoraat-Generaal Transport en Luchtvaart — (Közlekedési és Polgári Légi Közlekedési Főigazgatóság) |
|
— |
Directoraat-generaal Personenvervoer — Személyszállítási Főigazgatóság) |
|
— |
Directoraat-generaal Water — (Vízügyi Főigazgatóság) |
|
— |
Centrale diensten — (Központi szolgálatok) |
|
— |
Shared services Organisatie Verkeer en Watersaat — (Közlekedési és Vízgazdálkodási szervezet, megosztott szolgáltatások) (új szervezet) |
|
— |
Koninklijke Nederlandse Meteorologisch Instituut KNMI — (Holland Királyi Meteorológiai Intézet) |
|
— |
Rijkswaterstaat, Bestuur — (Közberuházások és Vízgazdálkodás, Igazgatóság) |
|
— |
De afzonderlijke regionale Diensten van Rijkswaterstaat — (A Közberuházási és Vízgazdálkodási Főigazgatóság regionális szervezeti egységei) |
|
— |
De afzonderlijke specialistische diensten van Rijkswaterstaat — (A Közberuházási és Vízgazdálkodási Főigazgatóság szakszolgálatai) |
|
— |
Adviesdienst Geo-Informatie en ICT — (Geo-információk és infokommunikációs technológiák tanácsadó testülete) |
|
— |
Adviesdienst Verkeer en Vervoer (AVV) – (Forgalomirányítási és közlekedési tanácsadó testület) |
|
— |
Bouwdienst – (Építőipari szolgálat) |
|
— |
Corporate Dienst — (Vállalati szolgálat) |
|
— |
Data ICT Dienst — (Adatok és IT szolgálat) |
|
— |
Dienst Verkeer en Scheepvaart — (Forgalmi és hajózási szállítási szolgálat) |
|
— |
Dienst Weg- en Waterbouwkunde (DWW) — (Út- és Vízépítési Szolgálat) |
|
— |
Rijksinstituut voor Kust en Zee (RIKZ) — (Tengerparti és Tengeri Vízgazdálkodási Nemzeti Intézet) |
|
— |
Rijksinstituut voor Integraal Zoetwaterbeheer en Afvalwaterbehandeling (RIZA) — (Édesvíz-gazdálkodási és Vízkezelési Nemzeti Intézet) |
|
— |
Waterdienst — (Vízügyi Szolgálat) |
|
— |
Inspectie Verkeer en Waterstaat, Hoofddirectie — (Közlekedési és Vízgazdálkodási Felügyelőség, Főigazgatóság) |
|
— |
A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzés |
|
— |
Directie Toezichtontwikkeling Communicatie en Onderzoek (TCO) — (Kommunikációs és Kutatási Felügyelet Fejlesztési Igazgatósága) |
|
— |
Toezichthouder Beheer Eenheid Lucht — („Légi” irányítási osztály) |
|
— |
Toezichthouder Beheer Eenheid Water — („Vízügyi” irányítási osztály) |
|
— |
Toezichthouder Beheer Eenheid Land — („Szárazföldi” irányítási osztály) |
Ministerie van Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieubeheer — (LAKÁSÜGYI, TERÜLETRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Directoraat-generaal Wonen, Wijken en Integratie — (Lakásügyi, Közösségi és Integrációs Főigazgatóság) |
|
— |
Directoraat-generaal Ruimte — (Területrendezési Főigazgatóság) |
|
— |
Directoraat-general Milieubeheer — (Környezetvédelmi Főigazgatóság) |
|
— |
Rijksgebouwendienst — (Kormányzati épületekkel foglalkozó hivatal) |
|
— |
VROM Inspectie — (Felügyelet) |
MINISTERIE VAN VOLKSGEZONDHEID, WELZIJN EN SPORT — (EGÉSZSÉGÜGYI, JÓLÉTI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM)
|
— |
Bestuursdepartement — (Központi politikai és személyzeti osztály) |
|
— |
Inspectie Gezondheidsbescherming, Waren en Veterinaire Zaken — (Egészségvédelmi és Állategészségügyi Felügyelet) |
|
— |
Inspectie Gezondheidszorg — (Egészségügyi Intézmények Felügyelete) |
|
— |
Inspectie Jeugdhulpverlening en Jeugdbescherming — (Ifjúságtámogatási és Ifjúságvédelmi Felügyelet) |
|
— |
Rijksinstituut voor de Volksgezondheid en Milieu (RIVM) — (Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet) |
|
— |
Sociaal en Cultureel Planbureau — (Szociális és Kulturális Tervhivatal) |
|
— |
Agentschap t.b.v. het College ter Beoordeling van Geneesmiddelen — (Gyógyszerértékelő Tanács Ügynöksége) |
TWEEDE KAMER DER STATEN-GENERAAL — (A PARLAMENT MÁSODIK KAMARÁJA)
EERSTE KAMER DER STATEN-GENERAAL — (A PARLAMENT ELSő KAMARÁJA)
RAAD VAN STATE — (ÁLLAMTANÁCS)
ALGEMENE REKENKAMER — (HOLLAND SZÁMVEVőSZÉK)
NATIONALE OMBUDSMAN — (NEMZETI OMBUDSMAN)
KANSELARIJ DER NEDERLANDSE ORDEN — (A HOLLAND REND KANCELLÁRIÁJA)
KABINET DER KONINGIN — (A KIRÁLYNő KABINETJE)
RAAD VOOR DE RECHTSPRAAK EN DE RECHTBANKEN — (IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ÉS TANÁCSADÓ TESTÜLET ÉS BÍRÓSÁGOK)
AUSZTRIA
A. A jelenleg a megállapodás hatálya alá tartozó intézmények
|
1. |
Bundeskanzleramt (Szövetségi kancellária) |
|
2. |
Bundesministerium für europäische und internationale Angelegenheiten (Európai és Nemzetközi Ügyek Szövetségi Minisztériuma) |
|
3. |
Bundesministerium für Finanzen (Szövetségi Pénzügyminisztérium) |
|
4. |
Bundesministerium für Gesundheit (Szövetségi Egészségügyi Minisztérium) |
|
5. |
Bundesministerium für Inneres (Szövetségi Belügyminisztérium) |
|
6. |
Bundesministerium für Justiz (Szövetségi Igazságügyi Minisztérium) |
|
7. |
Bundesministerium für Landesverteidigung und Sport (Szövetségi Honvédelmi és Sportügyi Minisztérium) |
|
8. |
Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft (Szövetségi Mezőgazdasági és Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium) |
|
9. |
Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz (Szövetségi Foglalkoztatási, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium) |
|
10. |
Bundesministerium für Unterricht, Kunst und Kultur (Szövetségi Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium) |
|
11. |
Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie (Szövetségi Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium) |
|
12. |
Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend (Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium) |
|
13. |
Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung (Szövetségi Tudományügyi és Kutatási Minisztérium) |
|
14. |
Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen (Szövetségi Mérésügyi Hivatal) |
|
15. |
Österreichische Forschungs- und Prüfzentrum Arsenal Gesellschaft m.b.H (Osztrák Kutatási és Vizsgálati Központ, Arsenal Kft.) |
|
16. |
Bundesanstalt für Verkehr (Szövetségi Forgalomszabályozási Intézet) |
|
17. |
Bundesbeschaffung G.m.b.H (Szövetségi Közbeszerzési Kft.) |
|
18. |
Bundesrechenzentrum G.m.b.H (Szövetségi Adatfeldolgozó Központ Kft.) |
B. Minden más központi hatóság, beleértve az ezeknek alárendelt regionális és helyi szerveket is, feltéve, hogy nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek.
LENGYELORSZÁG
|
1. |
Kancelaria Prezydenta RP (Köztársasági Elnöki Kancellária) |
|
2. |
Kancelaria Sejmu RP (Szejm Kancellária) |
|
3. |
Kancelaria Senatu RP (Szenátusi Kancellária) |
|
4. |
Kancelaria Prezesa Rady Ministrów (Miniszterelnöki Kancellária) |
|
5. |
Sąd Najwyższy (Legfelsőbb Bíróság) |
|
6. |
Naczelny Sąd Administracyjny (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság) |
|
7. |
Sądy powszechne - rejonowe, okręgowe i apelacyjne (Általános bíróság – kerületi bíróság, regionális bíróság, fellebbviteli bíróság) |
|
8. |
Trybunat Konstytucyjny (Alkotmánybíróság) |
|
9. |
Najwyższa Izba Kontroli (Legfelsőbb Ellenőrző Kamara) |
|
10. |
Biuro Rzecznika Praw Obywatelskich (Emberijog-védelmi Hivatal) |
|
11. |
Biuro Rzecznika Praw Dziecka (Gyermekjogi Ombudsman Hivatala) |
|
12. |
Biuro Ochrony Rządu (Kormányzati Védelmi Hivatal) |
|
13. |
Biuro Bezpieczeństwa Narodowego (Nemzetbiztonsági Hivatal) |
|
14. |
Centralne Biuro Antykorupcyjne (Központi Korrupcióellenes Hivatal) |
|
15. |
Ministerstwo Pracy i Polityki Społecznej (Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium) |
|
16. |
Ministerstwo Finansów (Pénzügyminisztérium) |
|
17. |
Ministerstwo Gospodarki (Gazdasági Minisztérium) |
|
18. |
Ministerstwo Rozwoju Regionalnego (Regionális Fejlesztési Minisztérium) |
|
19. |
Ministerstwo Kultury i Dziedzictwa Narodowego (Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma) |
|
20. |
Ministerstwo Edukacji Narodowej (Nemzeti Oktatási Minisztérium) |
|
21. |
Ministerstwo Obrony Narodowej (Nemzeti Honvédelmi Minisztérium) |
|
22. |
Ministerstwo Rolnictwa i Rozwoju Wsi (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium) |
|
23. |
Ministerstwo Skarbu Państwa (Államkincstári Minisztérium) |
|
24. |
Ministerstwo Sprawiedliwości (Igazságügyi Minisztérium) |
|
25. |
Ministerstwo Transportu, Budownictwa i Gospodarki Morskiej (Közlekedési, Építésügyi és Tengergazdasági Minisztérium) |
|
26. |
Ministerstwo Nauki i Szkolnictwa Wyższego (Tudományügyi és Felsőoktatási Minisztérium) |
|
27. |
Ministerstwo Środowiska (Környezetvédelmi Minisztérium) |
|
28. |
Ministerstwo Spraw Wewnętrznych (Belügyminisztérium) |
|
29. |
Ministrestwo Administracji i Cyfryzacji (Közigazgatási és Digitalizálási Minisztérium) |
|
30. |
Ministerstwo Spraw Zagranicznych (Külügyminisztérium) |
|
31. |
Ministerstwo Zdrowia (Egészségügyi Minisztérium) |
|
32. |
Ministerstwo Sportu i Turystyki (Sportügyi és Idegenforgalmi Minisztérium) |
|
33. |
Urząd Patentowy Rzeczypospolitej Polskiej (A Lengyel Köztársaság Szabadalmi Hivatala) |
|
34. |
Urząd Regulacji Energetyki (Lengyelország Energetikai Szabályozási Hatósága) |
|
35. |
Urząd do Spraw Kombatantów i Osób Represjonowanych (Katonai veteránokat és az erőszak áldozatait képviselő hivatal) |
|
36. |
Urząd Transportu Kolejowego (Vasútközlekedési Hivatal) |
|
37. |
Urząd Dozoru Technicznego (Műszaki Ellenőrző Hivatal) |
|
38. |
Urząd Rejestracji Produktów Leczniczych, Wyrobów Medycznych i Produktów Biobójczych (Gyógyászati termékek, orvosi eszközök és biocid termékek nyilvántartási hivatala) |
|
39. |
Urząd do Spraw Cudzoziemców (Külföldi állampolgárokkal foglalkozó hivatal) |
|
40. |
Urząd Zamówień Publicznych (Közbeszerzési Hivatal) |
|
41. |
Urząd Ochrony Konkurencji i Konsumentów (verseny- és fogyasztóvédelmi hivatal) |
|
42. |
Urząd Lotnictwa Cywilnego (Polgári Repülési Hivatal) |
|
43. |
Urząd Komunikacji Elektronicznej (Elektronikus Kommunikációs Hivatal) |
|
44. |
Wyższy Urząd Górniczy (Állami Bányászati Hatóság) |
|
45. |
Główny Urząd Miar (Mérésügyi Főhivatal) |
|
46. |
Główny Urząd Geodezji i Kartografii (Geodéziai és Térképészeti Főhivatal) |
|
47. |
Główny Urząd Nadzoru Budowlanego (Általános Építésügyi Ellenőrző Hivatal) |
|
48. |
Główny Urząd Statystyczny (Statisztikai Főhivatal) |
|
49. |
Krajowa Rada Radiofonii i Telewizji (Nemzeti Műsorsugárzó Tanács) |
|
50. |
Generalny Inspektor Ochrony Danych Osobowych (Személyes adatok védelméért felelős tisztviselő) |
|
51. |
Państwowa Komisja Wyborcza (Állami Választási Bizottság) |
|
52. |
Państwowa Inspekcja Pracy (Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség) |
|
53. |
Rządowe Centrum Legislacji (Kormányzati Szabályozási Központ) |
|
54. |
Narodowy Fundusz Zdrowia (Nemzeti Egészségügyi Alap) |
|
55. |
Polska Akademia Nauk (Lengyel Tudományos Akadémia) |
|
56. |
Polskie Centrum Akredytacji (Lengyel Akkreditációs Központ) |
|
57. |
Polskie Centrum Badań i Certyfikacji (Lengyel Kísérleti és Minősítési Központ) |
|
58. |
Polska Organizacja Turystyczna (Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal) |
|
59. |
Polski Komitet Normalizacyjny (Lengyel Szabványosítási Bizottság) |
|
60. |
Zakład Ubezpieczeń Społecznych (Társadalombiztosítási Intézet) |
|
61. |
Komisja Nadzoru Finansowego (Lengyel Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) |
|
62. |
Naczelna Dyrekcja Archiwów Państwowych (Állami Levéltári Központi Iroda) |
|
63. |
Kasa Rolniczego Ubezpieczenia Społecznego (Mezőgazdasági Társadalombiztosítási Alap) |
|
64. |
Generalna Dyrekcja Dróg Krajowych i Autostrad (Nemzeti Közút- és Autópályakezelő Főigazgatóság) |
|
65. |
Główny Inspektorat Ochrony Roślin i Nasiennictwa (Növény- és Vetőmagvédelmi Felügyelet Főfelügyelősége) |
|
66. |
Komenda Główna Państwowej Straży Pożarnej (Állami Tűzoltóság Nemzeti Székhelye) |
|
67. |
Komenda Główna Policji (Lengyel Nemzeti Rendőrség) |
|
68. |
Komenda Główna Straży Granicxnej (Határvédelmi Parancsnokság) |
|
69. |
Główny Inspektorat Jakości Handlowej Artykułów Rolno-Spożywczych (Az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi minőségével foglalkozó főfelügyelőség) |
|
70. |
Główny Inspektorat Ochrony Środowiska (Környezetvédelmi Főfelügyelőség) |
|
71. |
Główny Inspektorat Transportu Drogowego (Közúti Szállítási Főfelügyelet) |
|
72. |
Główny Inspektorat Farmaceutyczny (Gyógyszerészeti Főfelügyelet) |
|
73. |
Główny Inspektorat Sanitarny (Higiéniai Főfelügyelet) |
|
74. |
Główny Inspektorat Weterynarii (Állategészségügyi Főfelügyelet) |
|
75. |
Agencja Bezpieczeństwa Wewnętrznego (Belbiztonsági Ügynökség) |
|
76. |
Agencja Wywiadu (Külföldi Hírszerző Ügynökség) |
|
77. |
Agencja Mienia Wojskowego (Katonai tulajdonért felelős Ügynökség) |
|
78. |
Wojskowa Agencja Mieszkaniowa (Katonai Ingatlanügynökség) |
|
79. |
Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa (A mezőgazdaság átszervezésével és modernizálásával foglalkozó ügynökség) |
|
80. |
Agencja Rynku Rolnego (Mezőgazdasági Piaci Ügynökség) |
|
81. |
Agencja Nieruchomości Rolnych (Mezőgazdasági tulajdonnal foglalkozó ügynökség) |
|
82. |
Państwowa Agencja Atomistyki (Nemzeti Atomenergiai Ügynökség) |
|
83. |
Polska Agencja Żeglugi Powietrznej (Lengyel Léginavigációs Szolgálatok Ügynöksége) |
|
84. |
Polska Agencja Rozwiązywania Problemów Alkoholowych (Alkohollal összefüggő problémák megelőzéséért felelős állami ügynökség) |
|
85. |
Agencja Rezerw Materiałowych (Az anyagi tartalékok kezeléséért felelős ügynökség) |
|
86. |
Narodowy Bank Polski (Lengyel Nemzeti Bank) |
|
87. |
Narodowy Fundusz Ochrony Środowiska i Gospodarki Wodnej (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Nemzeti Alap) |
|
88. |
Państwowy Fundusz Rehabilitacji Osób Niepełnosprawnych (Nemzeti rehabilitációs alap a fogyatékossággal élő személyek számára) |
|
89. |
Instytut Pamięci Narodowej - Komisja Ścigania Zbrodni Przeciwko Narodowi Polskiemu (A Nemzeti Emlékezés Lengyel Intézete – A lengyel nemzet ellen elkövetett bűncselekmények ügyében indított eljárások lefolytatásáért felelős bizottság) |
|
90. |
Rada Ochrony Pamięci Walk i Męczeństwa (A Harc és Mártírság Emlékét Őrző Bizottság) |
|
91. |
Służba Celna Rzeczypospolitej Polskiej (A Lengyel Köztársaság Vámigazgatási Szerve) |
|
92. |
Państwowe Gospodarstwo Leśne „Lasy Państwowe” („Lasy Państwowe” Állami Erdészeti Vállalkozás) |
|
93. |
Polska Agencja Rozwoju Przedsiębiorczości (Lengyel Vállalkozásfejlesztési Ügynökség) |
|
94. |
Samodzielne Publiczne Zakłady Opieki Zdrowotnej, jeśli ich organem założycielskim jest minister, centralny organ administracji rządowej lub wojewoda (A miniszter, központi kormányzati egység vagy voivoda által létrehozott nyilvános, autonóm egészségügyi ellátás kezelési egységei). |
PORTUGÁLIA
|
1. |
Presidência do Conselho de Ministros (A Miniszteri Tanács Elnöksége) |
|
2. |
Ministério das Finanças (Pénzügyminisztérium) |
|
3. |
Ministério da Defesa Nacional (Honvédelmi Minisztérium) |
|
4. |
Ministério dos Negócios Estrangeiros e das Comunidades Portuguesas (Külügyek és a Portugál Közösségek Minisztériuma) |
|
5. |
Ministério da Administração Interna (Belügyminisztérium) |
|
6. |
Ministério da Justiça (Igazságügyi Minisztérium) |
|
7. |
Ministério da Economia (Gazdasági Minisztérium) |
|
8. |
Ministério da Agricultura, Desenvolvimento Rural e Pescas (Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Halászati Minisztérium) |
|
9. |
Ministério da Educação (Oktatási Minisztérium) |
|
10. |
Ministério da Ciência e do Ensino Superior (Tudományos és Egyetemi Oktatási Minisztérium) |
|
11. |
Ministério da Cultura (Kulturális Minisztérium) |
|
12. |
Ministério da Saúde (Egészségügyi Minisztérium) |
|
13. |
Ministério do Trabalho e da Solidariedade Social (Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium) |
|
14. |
Ministério das Obras Públicas, Transportes e Habitação (Építésiberuházás-ügyi, Közlekedési és Lakásügyi Minisztérium) |
|
15. |
Ministério das Cidades, Ordenamento do Território e Ambiente (Városfejlesztési, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium) |
|
16. |
Ministério para a Qualificação e o Emprego (Képzési és Foglalkoztatásügyi Minisztérium) |
|
17. |
Presidença da Republica (Köztársasági Elnökség) |
|
18. |
Tribunal Constitucional (Alkotmánybíróság) |
|
19. |
Tribunal de Contas (Számvevőszék) |
|
20. |
Provedoria de Justiça (Ombudsman) |
ROMÁNIA
Administrația Prezidențială (Elnöki Adminisztráció)
Senatul României (Románia Szenátusa)
Camera Deputaților (Képviselőház)
Inalta Curte de Casație și Justiție (Legfelsőbb Bíróság)
Curtea Constituțională (Alkotmánybíróság)
Consiliul Legislativ (Jogi Tanács)
Curtea de Conturi (Számvevőszék)
Consiliul Superior al Magistraturii (Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa)
Parchetul de pe lângă Inalta Curte de Casație și Justiție (A Legfelsőbb Bíróság Ügyészi Hivatala)
Secretariatul General al Guvernului (Kormányzati Főtitkárság)
Cancelaria primului ministru (A Miniszterelnök Kancelláriája)
Ministerul Afacerilor Externe (Külügyminisztérium)
Ministerul Economiei și Finanțelor (Gazdasági- és Pénzügyminisztérium)
Ministerul Justiției (Igazságügyi Minisztérium)
Ministerul Apărării (Honvédelmi Minisztérium)
Ministerul Internelor și Reformei Administrative (Belügy- és Közigazgatásireform-minisztérium)
Ministerul Muncii, Familiei și Egalității de Sanse (Munkaügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium)
Ministerul pentru Intreprinderi Mici și Mijlocii, Comerț, Turism și Profesii Liberale (Kis- és középvállalkozásokkal, kereskedelemmel, idegenforgalommal és a szabad foglalkozásúakkal foglalkozó minisztérium)
Ministerul Agriculturii și Dezvoltării Rurale (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Ministerul Transporturilor (Közlekedési Minisztérium)
Ministerul Dezvoltării, Lucrărilor Publice și Locuinței (Fejlesztési, Közbeszerzési és Lakásügyi Minisztérium)
Ministerul Educației Cercetării și Tineretului (Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium)
Ministerul Sănătății Publice (Népegészségügyi Minisztérium)
Ministerul Culturii și Cultelor (Kulturális és Vallásügyi Minisztérium)
Ministerul Comunicațiilor și Tehnologiei Informației (Informatikai és Hírközlési Minisztérium)
Ministerul Mediului și Dezvoltării Durabile (Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium)
Serviciul Român de Informații (Román Nemzetbiztonsági Szolgálat)
Serviciul Român de Informații Externe (Román Hírszerző Szolgálat)
Serviciul de Protecție și Pază (Védelmi és Őrszolgálat)
Serviciul de Telecomunicații Speciale (Különleges Hírszerző Szolgálat)
Consiliul Național al Audiovizualului (Nemzeti Audiovizuális Tanács)
Consiliul Concurenței (CC) (Versenytanács)
Direcția Națională Anticorupție (Nemzeti Korrupcióellenes Osztály)
Inspectoratul General de Poliție (Rendőrségi Főfelügyelőség)
Autoritatea Națională pentru Reglementarea și Monitorizarea Achizițiilor Publice (Nemzeti Közbeszerzési Szabályozási és Ellenőrzési Hatóság)
Consiliul Național de Soluționare a Contestațiilor (Versenypályázatok megoldásával foglalkozó nemzeti tanács)
Autoritatea Națională de Reglementare pentru Serviciile Comunitare de Utilități Publice (ANRSC) (Közüzemi Közösségi Szolgáltatásokat Szabályozó Nemzeti Hatóság)
Autoritatea Națională Sanitară Veterinară și pentru Siguranța Alimentelor (Nemzeti Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság)
Autoritatea Națională pentru Protecția Consumatorilor (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Autoritatea Navală Română (Román Tengerészeti Hatóság)
Autoritatea Feroviară Română (Román Vasúti Hatóság)
Autoritatea Rutieră Română (Román Közúti Hatóság)
Autoritatea Națională pentru Protecția Drepturilor Copilului-și Adopție (A gyermekjogokért és az örökbefogadásért felelős nemzeti hatóság)
Autoritatea Națională pentru Persoanele cu Handicap (A fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó nemzeti hatóság)
Autoritatea Națională pentru Tineret (Nemzeti Ifjúságvédelmi Hatóság)
Autoritatea Națională pentru Cercetare Stiințifica (Nemzeti Tudományos Kutatási Hatóság)
Autoritatea Națională pentru Comunicații (Nemzeti Kommunikációs Hatóság)
Autoritatea Națională pentru Serviciile Societății Informaționale (Az információs társadalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó nemzeti hatóság)
Autoritatea Electorală Permanente (Állandó Választási Hatóság)
Agenția pentru Strategii Guvernamentale (Kormányzati Stratégiák Ügynöksége)
Agenția Națională a Medicamentului (Nemzeti Gyógyszerészeti Hatóság)
Agenția Națională pentru Sport (Nemzeti Sporthatóság)
Agenția Națională pentru Ocuparea Forței de Muncă (Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal)
Agenția Națională de Reglementare în Domeniul Energiei (Nemzeti Villamosenergia-szabályozási Hatóság)
Agenția Română pentru Conservarea Energiei (Román Energiatakarékossági Ügynökség)
Agenția Națională pentru Resurse Minerale (Nemzeti Ásványkincs-hatóság)
Agenția Română pentru Investiții Străine (Külföldi Beruházások Nemzeti Hivatala)
Agenția Națională a Funcționarilor Publici (Nemzeti Köztisztviselői Ügynökség)
Agenția Națională de Administrare Fiscală (Nemzeti Adóigazgatási Hivatal)
Agenția de Compensare pentru Achiziții de Tehnică Specială (Speciális technikák beszerzésének kiegyenlítésével foglalkozó ügynökség)
Agenția Națională Anti-doping (Nemzeti Doppingellenes Ügynökség)
Agenția Nucleară (Nukleáris Ügynökség)
Agenția Națională pentru Protecția Familiei (Nemzeti Családvédelmi Ügynökség)
Agenția Națională pentru Egalitatea de Sanse între Bărbați și Femei (A férfiak és nők közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó nemzeti hatóság)
Agenția Națională pentru Protecția Mediului (Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség)
Agenția Națională Antidrog (Nemzeti Kábítószer-ellenes Ügynökség)
SZLOVÉNIA
|
1. |
Predsednik Republike Slovenije (a Szlovén Köztársaság elnöke) |
|
2. |
Državni zbor (A Nemzetgyűlés) |
|
3. |
Državni svet (Nemzeti Tanács) |
|
4. |
Varuh človekovih pravic (az Ombudsman) |
|
5. |
Ustavno sodišče (Alkotmánybíróság) |
|
6. |
Računsko sodišče (Számvevőszék) |
|
7. |
Državna revizijska komisja (Nemzeti Felülvizsgálati Bizottság) |
|
8. |
Slovenska akademija znanosti in umetnosti (Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia) |
|
9. |
Vladne službe (Kormányzati Szolgálat) |
|
10. |
Ministrstvo za finance (Pénzügyminisztérium) |
|
11. |
Ministrstvo za notranje zadeve (Belügyminisztérium) |
|
12. |
Ministrstvo za zunanje zadeve (Külügyminisztérium) |
|
13. |
Ministrstvo za obrambo (Honvédelmi Minisztérium) |
|
14. |
Ministrstvo za pravosodje (Igazságügyi Minisztérium) |
|
15. |
Ministrstvo za gospodarstvo (Gazdasági Minisztérium) |
|
16. |
Ministrstvo za kmetijstvo, gozdarstvo in prehrano (Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmiszerügyi Minisztérium) |
|
17. |
Ministrstvo za promet (Közlekedési Minisztérium) |
|
18. |
Ministrstvo za okolje, prostor in energijo (Környezetvédelmi, Területrendezési és Energiaügyi Minisztérium) |
|
19. |
Ministrstvo za delo, družino in socialne zadeve (Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium) |
|
20. |
Ministrstvo za zdravje (Egészségügyi Minisztérium) |
|
21. |
Ministrstvo za visoko šolstvo, znanost in tehnogijo (Felsőoktatási, Tudományügyi és Technológiai Minisztérium) |
|
22. |
Ministrstvo za kulturo (Kulturális Minisztérium) |
|
23. |
Ministerstvo za javno upravo (Közigazgatási Minisztérium) |
|
24. |
Vrhovno sodišče Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága) |
|
25. |
Višja sodišča (legfelsőbb bíróságok) |
|
26. |
Okrožna sodišča (kerületi bíróságok) |
|
27. |
Okrajna sodišča (megyei bíróságok) |
|
28. |
Vrhovno tožilstvo Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Főügyésze) |
|
29. |
Okrožna državna tožilstva (Kerületi államügyészek) |
|
30. |
Družbeni pravobranilec Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság szociális főügyésze) |
|
31. |
Državno pravobranilstvo Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság nemzeti főügyésze) |
|
32. |
Upravno sodišče Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bírósága) |
|
33. |
Senat za prekrške Republike Slovenije (A Szlovén Köztársaság kisebb súlyú bűncselekményekkel foglalkozó szenátusa) |
|
34. |
Višje delovno in socialno sodišče v Ljubljani (Legfelsőbb Munkaügyi és Szociális Bíróság) |
|
35. |
Delovna in sodišča (munkaügyi bíróságok) |
|
36. |
Upravne note (helyi közigazgatás egységek) |
SZLOVÁKIA
A kormány és a központi kormányzati hatóságok tevékenységeinek rendszeréről szóló 575/2001 Gyűjt. törvényben hivatkozott minisztériumok és más központi kormányszervek, a későbbi módosítások szövegében szereplő elnevezések szerint:
Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma)
Ministerstvo financií Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma)
Ministerstvo dopravy, výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztériuma)
Ministerstvo pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma)
Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma)
Ministerstvo obrany Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma)
Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma)
Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma)
Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma)
Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma)
Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportügyi Minisztériuma)
Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma)
Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma)
Úrad vlády Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala)
Protimonopolný úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Monopóliumellenes Hivatala)
Štatistický úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala)
Úrad geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Föld-, Térképészeti és Mérésügyi Hivatala)
Úrad jadrového dozoru Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Nukleáris Szabályozó Hatósága)
Úrad pre normalizáciu, metrológiu a skúšobníctvo Slovenskej republiky (Szlovák Szabványügyi, Mérésügyi és Tesztelési Hivatal)
Úrad pre verejné obstarávanie (Közbeszerzési Hivatal)
Úrad priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Iparjogvédelmi Hivatal)
Správa štátnych hmotných rezerv Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Állami Anyagi Tartalékok Adminisztrációja)
Národní bezpečnostní úřad (Nemzeti Biztonsági Hatóság)
Kancelária Prezidenta Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Elnöki Hivatala)
Národná rada Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa)
Ústavný súd Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága)
Najvyšší súd Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága)
Generálna prokuratúra Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Ügyészsége)
Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Legfőbb Ellenőrző Hivatala)
Telekomunikačný úrad Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Telekommunikációs Hivatala)
Poštový úrad (Postai Szabályozási Hivatal)
Úrad na ochranu osobných údajov (Személyes adatok védelmi Hivatala)
Kancelária verejného ochrancu práv (Ombudsmani Hivatal)
Úrad pre finančný trh (Pénzügyi Piaci Hivatal)
FINNORSZÁG
OIKEUSKANSLERINVIRASTO – JUSTITIEKANSLERSÄMBETET (IGAZSÁGÜGYI KANCELLÁR HIVATALA)
LIIKENNE- JA VIESTINTÄMINISTERIÖ – KOMMUNIKATIONSMINISTERIET
(KÖZLEKEDÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM)
Viestintävirasto – Kommunikationsverket (Finn Kommunikációs Szabályozó Hatóság)
Ajoneuvohallintokeskus AKE – Fordonsförvaltningscentralen AKE (Finn Gépjármű-nyilvántartási Hivatal)**
Ilmailuhallinto – Luftfartsförvaltningen (Finn Polgári Légi Közlekedési Hatóság)
Ilmatieteen laitos – Meteorologiska institutet (Finn Meterológiai Intézet)
Merenkulkulaitos – Sjöfartsverket (Finn Tengerészeti Hatóságok)
Merentutkimuslaitos – Havsforskningsinstitutet (Finn Tengerkutatási Intézet)
Ratahallintokeskus RHK – Banförvaltningscentralen RHK (Nemzeti Vasúti Igazgatóság)
Rautatievirasto – Järnvägsverket (Finn Vasúti Ügynökség)
Tiehallinto – Vägförvaltningen (Közúti Igazgatás)
MAA- JA METSÄTALOUSMINISTERIÖ – JORD- OCH SKOGSBRUKSMINISTERIET
(MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI MINISZTÉRIUM)
Elintarviketurvallisuusvirasto – Livsmedelssäkerhetsverket (Finn Élelmiszer-biztonsági Hatóság)
Maanmittauslaitos – Lantmäteriverket (Finn Nemzeti Földmérési Hivatal)
Maaseutuvirasto – Landsbygdsverket (Vidékfejlesztési Ügynökség)
OIKEUSMINISTERIÖ – JUSTITIEMINISTERIET (IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM)
Tietosuojavaltuutetun toimisto – Dataombudsmannens byrå (Adatvédelmi Ombudsman Hivatala)
Tuomioistuimet – domstolar (Bíróságok)
Korkein oikeus – Högsta domstolen (Legfelsőbb Bíróság)
Korkein hallinto-oikeus – Högsta förvaltningsdomstolen (Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság)
Hovioikeudet – hovrätter (fellebbviteli bíróságok)
Käräjäoikeudet – tingsrätter (kerületi bíróságok)
Hallinto-oikeudet – förvaltningsdomstolar (Közigazgatási bíróságok)
Markkinaoikeus – Marknadsdomstolen (Piaci ügyekkel foglalkozó bíróság)
Työtuomioistuin – Arbetsdomstolen (Munkaügyi Bíróság)
Vakuutusoikeus – Försäkringsdomstolen (Biztosítási ügyekkel foglalkozó bíróság)
Kuluttajariitalautakunta – Konsumenttvistenämnden (Fogyasztóvédelmi Panaszbizottság)
Vankeinhoitolaitos – Fångvårdsväsendet (Börtönszolgálat)
HEUNI – Yhdistyneiden Kansakuntien yhteydessä toimiva Euroopan kriminaalipolitiikan instituutti – HEUNI – Europeiska institutet för kriminalpolitik, verksamt i anslutning till Förenta Nationerna (Bűnmegelőzési és -üldözési Európai Intézet)
Konkurssiasiamiehen toimisto – Konkursombudsmannens byrå (Csődeljárásokkal foglalkozó Ombudsman Hivatala)**
Oikeushallinnon palvelukeskus – Justitieförvaltningens servicecentral (Jogi Szolgálat)**
Oikeushallinnon tietotekniikkakeskus – Justitieförvaltningens datateknikcentral (Igazságügyi Kormányzati Számítástechnikai Központ)
Oikeuspoliittinen tutkimuslaitos (Optula) – Rättspolitiska forskningsinstitutet (Jogi Szakpolitikai Intézet)
Oikeusrekisterikeskus – Rättsregistercentralen (Jogi Ügyeket Nyilvántartó Központ)
Onnettomuustutkintakeskus – Centralen för undersökning av olyckor (Balesetek kivizsgálásával foglalkozó testület)
Rikosseuraamusvirasto – Brottspåföljdsverket (Büntetőjogi szankciókkal foglalkozó ügynökség)
Rikosseuraamusalan koulutuskeskus – Brottspåföljdsområdets utbildningscentral (Fogvatartottak és büntetés-végrehajtási intézetekből szabadulók (próbaidőn lévők) képzésével foglalkozó intézet)
Rikoksentorjuntaneuvosto Rådet för brottsförebyggande (Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács)
Saamelaiskäräjät – Sametinget (A Saami Parlament)
Valtakunnansyyttäjänvirasto – Riksåklagarämbetet (A Főügyész Hivatala)
OPETUSMINISTERIÖ – UNDERVISNINGSMINISTERIET (OKTATÁSI MINISZTÉRIUM)
Opetushallitus – Utbildningsstyrelsen (Nemzeti Oktatási Tanács)
Valtion elokuvatarkastamo – Statens filmgranskningsbyrå (Finn Filmminősító Tanács)
PUOLUSTUSMINISTERIÖ – FÖRSVARSMINISTERIET (HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM)
Puolustusvoimat – Försvarsmakten (Finn Védelmi Erők)
SISÄASIAINMINISTERIÖ – INRIKESMINISTERIET (BELÜGYMINISZTÉRIUM)
Keskusrikospoliisi – Centralkriminalpolisen (Központi Bűnügyi Rendőrség)
Liikkuva poliisi – Rörliga polisen (Országos Közlekedésrendészet)
Rajavartiolaitos – Gränsbevakningsväsendet (Határőrség)
Suojelupoliisi – Skyddspolisen (Rendőrség)
Poliisiammattikorkeakoulu – Polisyrkeshögskolan (Rendőrtiszti Főiskola)
Poliisin tekniikkakeskus – Polisens teknikcentral (Rendőrségi Technikai Központ)
Pelastusopisto – Räddningsverket (Sürgősségi Segélyszolgálat)
Hätäkeskuslaitos – Nödcentralsverket (Veszélyhelyzet-reagálási Központ)
Maahanmuuttovirasto – Migrationsverket (Bevándorlási Hivatal)
Sisäasiainhallinnon palvelukeskus – Inrikesförvaltningens servicecentral (Belügyi Szolgálat)
Helsingin kihlakunnan poliisilaitos – Polisinrättningen i Helsingfors (Helsinki Rendőrség)
Valtion turvapaikanhakijoiden vastaanottokeskukset – Statliga förläggningar för asylsökande (Menedékkérőknek létesített befogadóközpontok)
SOSIAALI- JA TERVEYSMINISTERIÖ – SOCIAL- OCH HÄLSOVÅRDSMINISTERIET (SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM)
Työttömyysturvalautakunta – Besvärsnämnden för utkomstskyddsärenden (Munkanélküliek ellátásával foglalkozó tanács)
Sosiaaliturvan muutoksenhakulautakunta – Besvärsnämnden för socialtrygghet (Fellebbviteli Bíróság)
Lääkelaitos – Läkemedelsverket (Nemzeti Gyógyszerügynökség)
Terveydenhuollon oikeusturvakeskus – Rättsskyddscentralen för hälsovården (Nemzeti Törvényszéki Orvosi Hatóság)
Säteilyturvakeskus – Strålsäkerhetscentralen (Finn Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Központ)
Kansanterveyslaitos – Folkhälsoinstitutet (Nemzeti Közegészségügyi Intézet)
Lääkehoidon kehittämiskeskus ROHTO – Utvecklingscentralen för läkemedelsbehandling (Farmakoterápiás Fejlesztési Központ, ROHTO)
Sosiaali- ja terveydenhuollon tuotevalvontakeskus – Social- och hälsovårdens produkttill-synscentral (Nemzeti Termékellenőrzési Ügynökség, SSTV)
Sosiaali- ja terveysalan tutkimus- ja kehittämiskeskus Stakes – Forsknings- och utvecklingscentralen för social- och hälsovården Stakes (Egészségügyi és Szociális Ellátásért Felelős Kutatási és Fejlesztési Központ, STAKES)
TYÖ- JA ELINKEINOMINISTERIÖ – ARBETS- OCH NÄRINGSMINISTERIET
(MUNKAÜGYI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM)
Kuluttajavirasto – Konsumentverket (Finn Fogyasztóvédelmi Hivatal)
Kilpailuvirasto – Konkurrensverket (Finn Versenyhivatal)
Patentti- ja rekisterihallitus – Patent- och registerstyrelsen (Nemzeti Szabadalmi Hivatal)
Valtakunnansovittelijain toimisto – Riksförlikningsmännens byrå (Nemzeti Békéltetői Hivatal)
Työneuvosto – Arbetsrådet (Finnországi Munkaügyi Tanács)
Energiamarkkinavirasto – Energimarknadsverket (Energiapiaci Hatóság)
Geologian tutkimuskeskus – Geologiska forskningscentralen (Finn Geológiai Felmérés)
Huoltovarmuuskeskus – Försörjningsberedskapscentralen (Nemzeti Vészhelyzeti Ügynökség)
Kuluttajatutkimuskeskus – Konsumentforskningscentralen (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Kutatóközpont)
Matkailun edistämiskeskus (MEK) – Centralen för turistfrämjande (Finn Idegenforgalmi Hivatal)
Mittatekniikan keskus (MIKES) – Mätteknikcentralen (Metrológiai és Akkreditációs Központ)
Tekes - teknologian ja innovaatioiden kehittämiskeskus –Tekes - utvecklingscentralen för teknologi och innovationer (Finn Technológiai és Innovációs Finanszírozási Ügynökség)
Turvatekniikan keskus (TUKES) – Säkerhetsteknikcentralen (Biztonságtechnológiai Hatóság)
Valtion teknillinen tutkimuskeskus (VTT) – Statens tekniska forskningscentral (Finnországi Műszaki Kutatóközpont – VTT)
Syrjintälautakunta – Nationella diskrimineringsnämnden (Hátrányos megkülönböztetési ügyekkel foglalkozó igazgatóság)
Vähemmistövaltuutetun toimisto – Minoritetsombudsmannens byrå (Kisebbségi Ombudsman Hivatala)
ULKOASIAINMINISTERIÖ – UTRIKESMINISTERIET (KÜLÜGYMINISZTÉRIUM)
VALTIONEUVOSTON KANSLIA – STATSRÅDETS KANSLI (MINISZTERELNÖKI HIVATAL)
VALTIOVARAINMINISTERIÖ – FINANSMINISTERIET (PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM)
Valtiokonttori – Statskontoret (Államkincstár)
Verohallinto – Skatteförvaltningen (Adóhivatal)
Tullilaitos – Tullverket (Vámhivatal)
Tilastokeskus – Statistikcentralen (Finn Statisztikai Hivatal)
Valtiontaloudellinen tutkimuskeskus – Statens ekonomiska forskningscentral (Kormányzati Gazdasági Kutatóintézet)
Väestörekisterikeskus – Befolkningsregistercentralen (Népességnyilvántartó Központ)
YMPÄRISTÖMINISTERIÖ – MILJÖMINISTERIET (KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM)
Suomen ympäristökeskus - Finlands miljöcentral (Finn Környezetvédelmi Intézet)
Asumisen rahoitus- ja kehityskeskus – Finansierings- och utvecklingscentralen för boendet (Finn Ingatlanfinanszírozási és Fejlesztési Központ)
VALTIONTALOUDEN TARKASTUSVIRASTO – STATENS REVISIONSVERK (ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK)
SVÉDORSZÁG
|
Királyi Képzőművészeti Akadémia |
Akademien för de fria konsterna |
|
Fogyasztóvédelmi Panaszbizottság |
Allmänna reklamationsnämnden |
|
Munkaügyi bíróság |
Arbetsdomstolen |
|
Svéd Munkaügyi Hivatal |
Arbetsförmedlingen |
|
Kormányzati Munkaadók Hivatala |
Arbetsgivarverk, statens |
|
Nemzeti Munkaügyi Intézet |
Arbetslivsinstitutet |
|
Svéd Munkakörnyezet-felügyelet |
Arbetsmiljöverket |
|
Svéd Öröklési Alap Bizottság |
Arvsfondsdelegationen |
|
Építészeti Múzeum |
Arkitekturmuseet |
|
Nemzeti Hang- és Képarchívum |
Ljud- och bildarkiv, statens |
|
Gyermekügyi Ombudsman Hivatala |
Barnombudsmannen |
|
Svéd Egészségügyi Technológiaértékelő Tanács |
Beredning för utvärdering av medicinsk metodik, statens |
|
Királyi Könyvtár |
Kungliga biblioteket |
|
Nemzeti Filmvizsgáló Tanács |
Biografbyrå, statens |
|
Svéd Életrajzi Lexikon |
Biografiskt lexikon, svenskt |
|
Svéd Könyvelési Szabályozó Tanács |
Bokföringsnämnden |
|
Svéd Vállalati Nyilvántartási Hivatal |
Bolagsverket |
|
Nemzeti Lakáshitel-garancia Tanács |
Bostadskreditnämnd, statens (BKN) |
|
Nemzeti Lakásügyi Tanács |
Boverket |
|
Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács |
Brottsförebyggande rådet |
|
Bűncselekmények áldozataival foglalkozó hivatal |
Brottsoffermyndigheten |
|
Nemzeti Diáksegélyező Tanács |
Centrala studiestödsnämnden |
|
Adatvédelmi Hivatal |
Datainspektionen |
|
Minisztériumok (kormányhivatalok) |
Departementen |
|
Bíróságok igazgatásáért felelős szerv |
Domstolsverket |
|
Nemzeti Villamosbiztonsági Tanács |
Elsäkerhetsverket |
|
Svéd Energiapiaci Felügyelet |
Energimarknadsinspektionen |
|
Exporthitel-garancia Tanács |
Exportkreditnämnden |
|
Svéd Költségvetési Politikai Tanács |
Finanspolitiska rådet |
|
Pénzügyi Felügyeleti Hatóság |
Finansinspektionen |
|
Nemzeti Halászati Tanács |
Fiskeriverket |
|
Nemzeti Közegészségügyi Intézet |
Folkhälsoinstitut, statens |
|
Svéd Környezetvédelmi Kutatótanács |
Forskningsrådet för miljö, areella näringar och samhällsbyggande, Formas |
|
Katonai Ingatlanok Központi Hivatala |
Fortifikationsverket |
|
Nemzeti Mediációs Hivatal |
Medlingsinstitutet |
|
Honvédelmi Anyagbeszerzési Igazgatóság |
Försvarets materielverk |
|
Honvédelmi Rádióintézet |
Försvarets radioanstalt |
|
Svéd hadtörténeti múzeumok |
Försvarshistoriska museer, statens |
|
Nemzetvédelmi Főiskola |
Försvarshögskolan |
|
Svéd Honvédség |
Försvarsmakten |
|
Társadalombiztosítási pénztárak |
Försäkringskassan |
|
Svéd Geológiai Kutatóintézet |
Geologiska undersökning, Sveriges |
|
Geotechnikai Intézet |
Geotekniska institut, statens |
|
Nemzeti Vidékfejlesztési Ügynökség |
Glesbygdsverket |
|
Grafikai Intézet és Kommunikációs Főiskola |
Grafiska institutet och institutet för högre kommunikations- och reklamutbildning |
|
Svéd Műsorszolgáltató Bizottság |
Granskningsnämnden för radio och TV |
|
Kereskedelmi flotta kulturális és szabadidős tanácsa |
Handelsflottans kultur- och fritidsråd |
|
Ombudsman a Fogyatékkal Élő Személyekért |
Handikappombudsmannen |
|
Állami Balesetvizsgáló Tanács |
Haverikommission, statens |
|
Fellebbviteli bíróságok (6) |
Hovrätterna (6) |
|
Regionális bérleti és haszonbérleti törvényszékek (12) |
Hyres- och arendenämnder (12) |
|
Orvosi felelősség kérdésével foglalkozó bizottság |
Hälso- och sjukvårdens ansvarsnämnd |
|
Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség |
Högskoleverket |
|
Legfelsőbb Bíróság |
Högsta domstolen |
|
Országos Pszichoszociális és Egészségügyi Intézet |
Institut för psykosocial miljömedicin, statens |
|
Regionális Tanulmányok Nemzeti Intézete |
Institut för tillväxtpolitiska studier |
|
Svéd Űrfizikai Intézet |
Institutet för rymdfysik |
|
Nemzetközi Oktatási és Képzési Programiroda |
Internationella programkontoret för utbildningsområdet |
|
Migrációs Hivatal |
Migrationsverket |
|
Svéd Mezőgazdasági Hivatal |
Jordbruksverk, statens |
|
Igazságügyi Kancellár Hivatala |
Justitiekanslern |
|
Esélyegyenlőségi Ombudsman Hivatala |
Jämställdhetsombudsmannen |
|
Közterület- és Pénzeszközkezelő Nemzeti Igazságügyi Tanács |
Kammarkollegiet |
|
Közigazgatási fellebbviteli bíróságok (4) |
Kammarrätterna (4) |
|
Országos Vegyianyag-felügyelet |
Kemikalieinspektionen |
|
Nemzeti Kereskedelmi Tanács |
Kommerskollegium |
|
Innovációs Rendszerek Ügynöksége |
Verket för innovationssystem (VINNOVA) |
|
Nemzeti Gazdaságkutató Intézet |
Konjunkturinstitutet |
|
Versenyhivatal |
Konkurrensverket |
|
Képzőművészeti és Iparművészeti Egyetem |
Konstfack |
|
Képzőművészeti Főiskola |
Konsthögskolan |
|
Nemzeti Képzőművészeti Múzeum |
Nationalmuseum |
|
Művészek támogatásáért felelős bizottság |
Konstnärsnämnden |
|
Nemzeti Művészeti Tanács |
Konstråd, statens |
|
Nemzeti Fogyasztóvédelem-politikai Tanács |
Konsumentverket |
|
Országos Törvényszéki Tudományos Laboratórium |
Kriminaltekniska laboratorium, statens |
|
Büntetés-végrehajtási és Pártfogó Felügyelet |
Kriminalvården |
|
Nemzeti Feltételes Szabadon Bocsátási Tanács |
Kriminalvårdsnämnden |
|
Svéd Bűnüldöző Hatóság |
Kronofogdemyndigheten |
|
Kulturális Ügyek Nemzeti Tanácsa |
Kulturråd, statens |
|
Svéd Parti Őrség |
Kustbevakningen |
|
Földmérési Hivatal |
Lantmäteriverket |
|
Királyi Fegyvertár |
Livrustkammaren/Skoklosters slott/Hallwylska museet |
|
Országos Élelmiszerügyi Hivatal |
Livsmedelsverk, statens |
|
Nemzeti Szerencsejáték-felügyelet |
Lotteriinspektionen |
|
Gyógyászati Termékügynökség |
Läkemedelsverket |
|
Megyei közigazgatási bíróságok (24) |
Länsrätterna (24) |
|
Megyei közigazgatási hivatalok (24) |
Länsstyrelserna (24) |
|
Versenybíróság |
Marknadsdomstolen |
|
Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet |
Meteorologiska och hydrologiska institut, Sveriges |
|
Modern Múzeum |
Moderna museet |
|
Svéd Nemzeti Zenegyűjtemény |
Musiksamlingar, statens |
|
Fogyatékossággal foglalkozó svéd szakpolitikai koordinációs ügynökség |
Myndigheten för handikappolitisk samordning |
|
Svéd Hálózati és Felsőoktatási Együttműködési Ügynökség |
Myndigheten för nätverk och samarbete inom högre utbildning |
|
Vallásos közösségeknek biztosított állami támogatásokat kezelő bizottság |
Nämnden för statligt stöd till trossamfun |
|
Természettörténeti múzeum |
Naturhistoriska riksmuseet |
|
Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség |
Naturvårdsverket |
|
Afrikai Tanulmányok Skandináv Intézete |
Nordiska Afrikainstitutet |
|
Észak-Európai Közegészségügyi Iskola |
Nordiska högskolan för folkhälsovetenskap |
|
Közjegyzői hivatalok |
Notarienämnden |
|
Belföldi örökbefogadási ügyekkel foglalkozó svéd nemzeti bizottság |
Myndigheten för internationella adoptionsfrågor |
|
Svéd Gazdasági és Regionális Növekedés Ügynöksége |
Verket för näringslivsutveckling (NUTEK) |
|
Etnikai megkülönböztetés elleni ombudsman hivatala |
Ombudsmannen mot etnisk diskriminering |
|
Szabadalmi Ügyek Fellebbviteli Bírósága |
Patentbesvärsrätten |
|
Szabadalmi Hivatal |
Patent- och registreringsverket |
|
Svéd Lakossági Lakcímnyilvántartó Hivatal |
Personadressregisternämnd statens, SPAR-nämnden |
|
Sarkkutatási Titkárság |
Polarforskningssekretariatet |
|
Sajtótámogatási Tanács |
Presstödsnämnden |
|
Az Európai Szociális Alap Svédországi Tanácsa |
Rådet för Europeiska socialfonden i Sverige |
|
Svéd Rádió- és Televíziós Hatóság |
Radio- och TV-verket |
|
Kormányhivatalok |
Regeringskansliet |
|
Közigazgatási legfelsőbb bíróság |
Regeringsrätten |
|
Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala |
Riksantikvarieämbetet |
|
Nemzeti Levéltár |
Riksarkivet |
|
Svéd Nemzeti Bank |
Riksbanken |
|
Parlamenti Igazgatási Hivatal |
Riksdagsförvaltningen |
|
Parlamenti ombudsman |
Riksdagens ombudsmän, JO |
|
Parlamenti pénzügyi ellenőrök |
Riksdagens revisorer |
|
Nemzeti Adósságkezelő Hivatal |
Riksgäldskontoret |
|
Nemzeti rendőrség |
Rikspolisstyrelsen |
|
Állami Számvevőszék |
Riksrevisionen |
|
Vándorkiállítások Szolgálata |
Riksutställningar, Stiftelsen |
|
Nemzeti űrtanács |
Rymdstyrelsen |
|
Svéd Munkaügyi és Társadalomkutatási Tanács |
Forskningsrådet för arbetsliv och socialvetenskap |
|
Nemzeti Mentőszolgálati Testület |
Räddningsverk, statens |
|
Regionális Jogsegély-hatóság |
Rättshjälpsmyndigheten |
|
Törvényszéki Orvostani Hivatal |
Rättsmedicinalverket |
|
Sami (Lapp) Oktatásügyi Tanács |
Sameskolstyrelsen |
|
Sami (Lapp) iskolák |
Sameskolor |
|
Nemzeti Tengerészeti Hatóság |
Sjöfartsverket |
|
Nemzeti tengerészeti múzeumok |
Maritima museer, statens |
|
Svéd Biztonsági és Integritás-védelmi Bizottság |
Säkerhets- och intregritetsskyddsnämnden |
|
Svéd Adóhivatal |
Skatteverket |
|
Erdészeti Hivatal |
Skogsstyrelsen |
|
Nemzeti Oktatási Ügynökség |
Skolverk, statens |
|
Fertőző Betegségek Országos Intézete |
Smittskyddsinstitutet |
|
Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Hivatal |
Socialstyrelsen |
|
Robbanó- és Gyúlékony Anyagok Felügyelete |
Sprängämnesinspektionen |
|
Állami Nyugdíjhivatal |
Statens pensionsverk |
|
Központi Statisztikai Hivatal |
Statistiska centralbyrån |
|
Igazgatási Fejlesztési Ügynökség |
Statskontoret |
|
Svéd Sugárzásbiztonsági Hivatal |
Strålsäkerhetsmyndigheten |
|
Svéd Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Hivatal |
Styrelsen för internationellt utvecklings- samarbete, SIDA |
|
Nemzeti Pszichológiai Védelmi és Megfelelőség-értékelési Tanács |
Styrelsen för psykologiskt försvar |
|
Svéd Akkreditációs Tanács |
Styrelsen för ackreditering och teknisk kontroll |
|
Svéd Intézet |
Svenska Institutet, stiftelsen |
|
Beszélő Könyvek és Braille Kiadványok Könyvtára |
Talboks- och punktskriftsbiblioteket |
|
Kerületi és városi bíróságok (97) |
Tingsrätterna (97) |
|
Bírák jelölőbizottsága |
Tjänsteförslagsnämnden för domstolsväsendet |
|
Fegyveres Erők Nyilvántartási Tanácsa |
Totalförsvarets pliktverk |
|
Svéd Nemzetvédelmi Kutatóintézet |
Totalförsvarets forskningsinstitut |
|
Svéd Vámhivatal |
Tullverket |
|
Svéd Idegenforgalmi Hivatal |
Turistdelegationen |
|
Ifjúsági Ügyek Nemzeti Hivatala |
Ungdomsstyrelsen |
|
Egyetemek és főiskolák |
Universitet och högskolor |
|
Külföldiek Jogorvoslati Hivatala |
Utlänningsnämnden |
|
Nemzeti Vetőmagvizsgáló és -minősítő Intézet |
Utsädeskontroll, statens |
|
Svéd Nemzeti Közúti Igazgatóság |
Vägverket |
|
Állami Vízellátási és Szennyvízgazdálkodási Igazgatóság |
Vatten- och avloppsnämnd, statens |
|
Nemzeti Felsőoktatási Ügynökség |
Verket för högskoleservice (VHS) |
|
Svéd Gazdasági és Regionális Fejlesztési Ügynökség |
Verket för näringslivsutveckling (NUTEK) |
|
Svéd Kutatási Tanács |
Vetenskapsrådet' |
|
Nemzeti Állatorvos-tudományi Intézet |
Veterinärmedicinska anstalt, statens |
|
Svéd Nemzeti Közút- és Közlekedéskutatási Intézet |
Väg- och transportforskningsinstitut, statens |
|
Növényfajtákkal foglalkozó nemzeti testület |
Växtsortnämnd, statens |
|
Svéd Ügyészség |
Åklagarmyndigheten |
|
Svéd Veszélyhelyzet-kezelési Ügynökség |
Krisberedskapsmyndigheten |
|
A Manna Misszió Fellebbezési Tanácsa |
Överklagandenämnden för nämndemannauppdrag |
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
Cabinet Office (Kabinethivatal)
|
|
Office of the Parliamentary Counsel (A Parlamenti Jogtanácsosi Testület Hivatala) |
Central Office of Information (Központi Tájékoztatási Hivatal)
Charity Commission (Jótékonysági Bizottság)
Crown Estate Commissioners (Vote Expenditure Only) (Királyi vagyonügynökségi biztosok (csak a kiadások megszavazása tekintetében))
Crown Prosecution Service (Királyi Ügyészség)
Department for Business, Enterprise and Regulatory Reform (Vállalkozás-, Vállalat- és Szabályozásreform- politikai Minisztérium)
|
|
Competition Commission (Versenybizottság) |
|
|
Gas and Electricity Consumers’ Council (Gáz- és Villamosenergia-fogyasztói Tanács) |
|
|
Office of Manpower Economics (Munkaerőgazdálkodási Hivatal) |
Department for Children, Schools and Families (Gyermek-, Iskola- és Családügyi Minisztérium)
Department of Communities and Local Government (Települések és Helyi Önkormányzatok Minisztériuma)
|
|
Rent Assessment Panels (Bérleményértékelő testületek) |
Department for Culture, Media and Sport (Kulturális, Média- és Sportminisztérium)
|
|
British Library (Brit Nemzeti Könyvtár) |
|
|
British Museum (Brit Nemzeti Múzeum) |
|
|
Commission for Architecture and the Built Environment (Építészeti és Épített Környezeti Bizottság) |
|
|
The Gambling Commission (Szerencsejáték-bizottság) |
|
|
Historic Buildings and Monuments Commission for England (English Heritage) (Történelmi Épületek és Műemlékek Bizottsága (Angol Kulturális Örökség)) |
|
|
Imperial War Museum (Birodalmi Hadtörténeti Múzeum) |
|
|
Museums, Libraries and Archives Council (Múzeumok, Könyvtárak és Levéltárak Tanácsa) |
|
|
National Gallery (Nemzeti Galéria) |
|
|
National Maritime Museum (Nemzeti Tengerészeti Múzeum) |
|
|
National Portrait Gallery (Nemzeti Portrégaléria) |
|
|
Natural History Museum (Nemzeti Történeti Múzeum) |
|
|
Science Museum (Tudomány Múzeuma) |
|
|
Tate Gallery |
|
|
Victoria and Albert Museum |
|
|
Wallace Collection (Wallace gyűjtemény) |
Department for Environment, Food and Rural Affairs (Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztérium)
|
|
Agricultural Dwelling House Advisory Committees (Mezőgazdasági munkavállalók lakhatásával foglalkozó tanácsadó bizottságok) |
|
|
Agricultural Land Tribunals (Agrártörvényszékek) |
|
|
Agricultural Wages Board and Committees (Az Agricultural Wages Board és bizottságai) |
|
|
Cattle Breeding Centre (Szarvasmarhatenyésztő központ) |
|
|
Countryside Agency (Vidékfejlesztési Ügynökség) |
|
|
Plant Variety Rights Office (Növényfajta-oltalmi Hivatal) |
|
|
Royal Botanic Gardens, Kew (Királyi Botanikuskert, Kew) |
|
|
Royal Commission on Environmental Pollution (Környezetszennyezéssel Foglalkozó Királyi Bizottság) |
Department of Health (Egészségügyi Minisztérium)
|
|
Dental Practice Board (Fogorvosi ellátásért felelős hivatal) |
|
|
National Health Service Strategic Health Authorities (A National Health Service stratégiai egészségügyi szervei) |
|
|
NHS Trusts (A National Health Services befektetési alapjai) |
|
|
Prescription Pricing Authority (Egészségügyi Elszámolási Hivatal) |
Department for Innovation, Universities and Skills (Innovációs és egyetemekkel és képzésekkel foglalkozó minisztérium)
|
|
Higher Education Funding Council for England (Angliai Felsőoktatás-finanszírozási Tanács) |
|
|
National Weights and Measures Laboratory (Országos Metrológiai Laboratórium) |
|
|
Patent Office (Szabadalmi Hivatal) |
Department for International Development (Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium)
Department of the Procurator General and Treasury Solicitor (A Fő Prokurátor és a Kincstári Ügyész Minisztériuma)
|
|
Legal Secretariat to the Law Officers (Jogi Titkárság) |
Department for Transport (Közlekedési Minisztérium)
|
|
Maritime and Coastguard Agency (Tengerészet és Parti Őrség Hivatala) |
Department for Work and Pensions (Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium)
|
|
Disability Living Allowance Advisory Board (Rokkantsági járadékokért felelős tanácsadó testület) |
|
|
Independent Tribunal Service (Független Törvényszéki Szolgálat) |
|
|
Medical Boards and Examining Medical Officers (War Pensions) (Orvosi testületek és tisztiorvosok (hadi járadékok) |
|
|
Occupational Pensions Regulatory Authority (Munkavállalói Nyugdíjakat Szabályozó Hivatal) |
|
|
Regional Medical Service (Regionális Orvosi Szolgálat) |
|
|
Social Security Advisory Committee (Társadalombiztosítási Tanácsadó Bizottság) |
Export Credits Guarantee Department (Exporthitel-garancia Ügynökség)
Foreign and Commonwealth Office (Külügyek és Nemzetközösségi Ügyek Minisztériuma)
|
|
Wilton Park Conference Centre (Wilton Park konferenciaközpont) |
Government Actuary’s Department (Kormányzati Biztosítási Matematikusi Hivatal)
Government Communications Headquarters (Kormányzati Kommunikációs Központ)
Home Office (Belügyminisztérium)
|
|
HM Inspectorate of Constabulary (Rendőrségfelügyelet) |
House of Commons (a Parlament alsóháza)
Lordok Háza (a Parlament Felsőháza)
Ministry of Defence (Védelmi Minisztérium)
|
|
Defence Equipment & Support (Védelmi felszerelések és támogatás) |
|
|
Meteorological Office (Meteorológiai Szolgálat) |
Ministry of Justice (Igazságügyi Minisztérium)
|
|
Boundary Commission for England (Angliai Választókerület-bizottság) |
|
|
Combined Tax Tribunal (Összevont adótörvényszék) |
|
|
Council on Tribunals (Törvényszék-felügyeleti Tanács) |
|
|
Court of Appeal - Criminal (Fellebbviteli büntetőbíróság) |
|
|
Employment Appeals Tribunal (Munkaügyi Fellebbviteli Törvényszék) |
|
|
Employment Tribunals (Munkaügyi törvényszékek) |
|
|
HMCS Regions, Crown, County and Combined Courts (England and Wales) (Regionális, királyi, megyei és összevont bíróságok (Anglia és Wales)) |
|
|
Immigration Appellate Authorities (Bevándorlásügyi fellebbviteli szervek) |
|
|
Immigration Adjudicators (Bevándorlásügyi bírák) |
|
|
Immigration Appeals Tribunal (Bevándorlásügyi Fellebbviteli Törvényszék) |
|
|
Lands Tribunal (Földterületekkel kapcsolatos ügyekben eljáró törvényszék) |
|
|
Law Commission (Jogi Bizottság) |
|
|
Legal Aid Fund (Jogsegélyalap) (Anglia és Wales) |
|
|
Office of the Social Security Commissioners (Társadalombiztosítási Biztosok Hivatala) |
|
|
Parole Board and Local Review Committees (A feltételes szabadlábra helyezésről döntő testületek és helyi felülvizsgálati bizottságok) |
|
|
Pensions Appeal Tribunals (Nyugdíjügyi fellebbviteli törvényszékek) |
|
|
Public Trust Office (Vagyonkezelő Hivatal) |
|
|
Supreme Court Group (Legfelsőbb Bírósági Csoport, Anglia és Wales) |
|
|
Transport Tribunal (Közlekedési Törvényszék) |
The National Archives (Nemzeti Levéltár)
National Audit Office (Nemzeti Számvevőszék)
National Savings and Investments (Nemzeti Megtakarítások és Beruházások)
National School of Government (Nemzeti Kormányzati Oktatási Intézet)
Northern Ireland Assembly Commission (Észak-írországi Nemzetgyűlés Bizottsága)
Northern Ireland Court Service (Észak-Írország igazságszolgáltatási rendszere)
|
|
Coroners Courts (Halottszemlénél közreműködő esküdtszékek) |
|
|
County Courts (Megyei bíróságok) |
|
|
Court of Appeal and High Court of Justice in Northern Ireland (Észak-írországi Fellebbviteli és Felső Bíróság) |
|
|
Crown Court (Királyi Bíróság) |
|
|
Enforcement of Judgements Office (Ítéletvégrehajtó Hivatal) |
|
|
Legal Aid Fund (Jogsegélyalap) |
|
|
Magistrates' Courts (Alsóbíróságok) |
|
|
Pensions Appeal Tribunals (Nyugdíjügyi fellebbviteli törvényszékek) |
Northern Ireland, Department for Employment and Learning (Észak-Írország, Munkaügyi és Képzési Minisztérium)
Northern Ireland, Department for Regional Development (Észak-Írország, Regionális Fejlesztési Minisztérium)
Northern Ireland, Department for Social Development (Észak-Írország, Szociális Fejlesztési Minisztérium)
Northern Ireland, Department of Agriculture and Rural Development (Észak-Írország, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Northern Ireland, Department of Culture, Arts and Leisure (Észak-Írország, Kulturális, Művészeti és Szabadidő Minisztérium)
Northern Ireland, Department of Education (Észak-Írország, Oktatási Minisztérium)
Northern Ireland, Department of Enterprise, Trade and Investment (Észak-Írország, Vállalkozási, Kereskedelmi és Beruházási Minisztérium)
Northern Ireland, Department of the Environment (Észak-Írország, Környezetvédelmi Minisztérium)
Northern Ireland, Department of Finance and Personnel (Észak-Írország, Pénzügy- és Személyzeti Minisztérium)
Northern Ireland, Department of Health, Social Services and Public Safety (Észak-Írország, Egészségügyi, Szociális és Közbiztonsági Minisztérium)
Northern Ireland, Office of the First Minister and Deputy First Minister (Észak-Írország, az Első Miniszter és az Elsőminiszter-helyettes Hivatala)
Northern Ireland Office (Észak-írországi Ügyek Hivatala)
|
|
Crown Solicitor’s Office (Királyi Ügyészség) |
|
|
Department of the Director of Public Prosecutions for Northern Ireland (Észak-írországi Főügyész Hivatala) |
|
|
Forensic Science Laboratory of Northern Ireland (Észak-írországi Törvényszéki Orvostani Intézet) |
|
|
Office of the Chief Electoral Officer for Northern Ireland (Észak-írországi Választási Főbiztos Hivatala) |
|
|
Police Service of Northern Ireland (Észak-írországi Rendőrség) |
|
|
Probation Board for Northern Ireland (Észak-írországi Büntetés-végrehajtási Tanács) |
|
|
State Pathologist Service (Állami Igazságügyi Orvostani Intézet) |
Office of Fair Trading (Tisztességes Kereskedelem Hivatala)
Office for National Statistics (Nemzeti Statisztikai Hivatal)
|
|
National Health Service Central Register (Nemzeti Egészségügyi Központi Nyilvántartás) |
Office of the Parliamentary Commissioner for Administration and Health Service Commissioners (A közigazgatás parlamenti biztosának és az egészségügyi biztosoknak a hivatala)
Paymaster General’s Office (Állami Kifizetőhivatal)
Postal Business of the Post Office (A Posta postai ágazata)
Privy Council Office (a Királyi Államtanács Hivatala)
Public Record Office (Nyilvános Levéltár)
HM Revenue and Customs (Adó- és Vámhivatal)
|
|
The Revenue and Customs Prosecutions Office (Bevételekkel kapcsolatos és vámügyekben eljáró ügyészség hivatala) |
Royal Hospital (Királyi Kórház), Chelsea
Royal Mint (Királyi Pénzverde)
Rural Payments Agency (Agrárkifizetések Hivatala)
Scotland, Auditor-General (Legfőbb Számvevőszék, Skócia)
Scotland, Crown Office and Procurator Fiscal Service (Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat, Skócia)
Scotland, General Register Office (Népességnyilvántartó Hivatal, Skócia)
Scotland, Queen’s and Lord Treasurer’s Remembrancer (Kincstári Végrehajtó, Skócia)
Scotland, Registers of Scotland (Skót Ingatlannyilvántartás, Skócia)
The Scotland Office (Skócia Hivatala)
The Scottish Ministers (skót miniszterek)
|
|
Architecture and Design Scotland (Építészet és Formatervezés, Skócia) |
|
|
Crofters Commission (Kisgazdák Bizottsága) |
|
|
Deer Commission for Scotland (Rőtvadvédelmi Bizottság, Skócia) |
|
|
Lands Tribunal for Scotland (Skót Ingatlantörvényszék) |
|
|
National Galleries of Scotland (Skót nemzeti galériák) |
|
|
National Library of Scotland (Skót Nemzeti Könyvtár) |
|
|
National Museums of Scotland (Skóciai nemzeti múzeumok) |
|
|
Royal Botanic Garden, Edinburgh (Királyi Botanikuskert, Edinburgh) |
|
|
Royal Commission on the Ancient and Historical Monuments of Scotland (Skót Történelmi Műemlékek Királyi Bizottsága) |
|
|
Scottish Further and Higher Education Funding Council (Skót Felsőoktatás-finanszírozó Tanács) |
|
|
Scottish Law Commission (Skót Jogi Bizottság) |
|
|
Community Health Partnerships (Közösségi Egészségügyi Partnerségek) |
|
|
Special Health Boards (Speciális egészségügyi tanácsok) |
|
|
Health Boards (Egészségügyi tanácsok) |
|
|
The Office of the Accountant of Court (Bírósági Számvevőszék) |
|
|
High Court of Justiciary (Legfelsőbb Büntetőbíróság) |
|
|
Court of Session (Legfelsőbb Polgári Bíróság) |
|
|
HM Inspectorate of Constabulary (Rendőrségfelügyelet) |
|
|
Parole Board for Scotland (Skócia feltételes szabadlábra helyezésről döntő testülete) |
|
|
Pensions Appeal Tribunals (Nyugdíjügyi fellebbviteli törvényszékek) |
|
|
Scottish Land Court (Skót Agrárbíróság) |
|
|
Sheriff Courts (Megyei rendőrfőnöki bíróságok (Elsőfokú bíróságok)) |
|
|
Scottish Police Services Authority (Skót Rendőri Szolgálatok Hatósága) |
|
|
Office of the Social Security Commissioners (Társadalombiztosítási Biztosok Hivatala) |
|
|
The Private Rented Housing Panel and Private Rented Housing Committees (A magánszemélyek által bérelt lakóingatlanokkal foglalkozó testület és bizottságok) |
|
|
Keeper of the Records of Scotland (Skócia Nyilvántartási Hivatala) |
The Scottish Parliamentary Body Corporate (Skót Parlament Hivatala)
HM Treasury (Őfelsége Kincstára)
|
|
Office of Government Commerce (Közbeszerzések Hivatala) |
|
|
United Kingdom Debt Management Office (Az Egyesült Királyság Adósságkezelő Hivatala) |
Wales Hivatala (a Wales-ért felelős államtitkár hivatala)
The Welsh Ministers (walesi miniszterek)
|
|
Higher Education Funding Council for Wales (Walesi Felsőoktatás-finanszírozási Tanács) |
|
|
Local Government Boundary Commission for Wales (Walesi Helyi Önkormányzati Választókerület-bizottság) |
|
|
The Royal Commission on the Ancient and Historical Monuments of Wales (Walesi Történelmi Műemlékek Királyi Bizottsága) |
|
|
Valuation Tribunals (Wales) (Közteher-felülvizsgálati törvényszékek, Wales) |
|
|
Welsh National Health Service Trusts and Local Health Boards (A Welsh National Health Service befektetési alapjai és helyi egészségügyi tanácsai) |
|
|
Welsh Rent Assessment Panels (Walesi bérleményértékelő testületek) |
Megjegyzések a 9-A. melléklet 2. részéhez:
|
1. |
„Az Unió tagállamainak ajánlatkérő szervei” kifejezés magában foglalja valamely európai uniós tagállam bármely ajánlatkérőjének bármely alárendelt szervét is, feltéve, hogy az nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. |
|
2. |
Ami az intézmények által lefolytatott, védelmi és biztonsági célú beszerzéseket illeti, csak azok a nem érzékeny és nem hadászati célú anyagok szerezhetők be, amelyek szerepelnek a 9-D mellékletben foglalt jegyzékben. |
(1) A postai tevékenységek az 1993. december 24-i törvény szerint.
(2) Az egész olasz közigazgatás központi beszerzőjeként jár el.
9-B. MELLÉKLET
AZ E MEGÁLLAPODÁSBAN FOGLALT RENDELKEZÉSEKKEL ÖSSZHANGBAN BESZERZÉST VÉGZŐ, KÖZPONTI SZINT ALATTI KORMÁNYZATI SZERVEK
1. RÉSZ
SZINGAPÚR KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
Szingapúr esetében nem alkalmazandó (Szingapúr nem rendelkezik központi kormányzati szint alatti szervvel).
2. RÉSZ
AZ UNIÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
|
Áruk (a 9-D. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 200 000 SDR |
|
Szolgáltatások (a 9-E. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 200 000 SDR |
|
Építési szolgáltatások (a 9-F. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 5 000 000 SDR |
|
1. |
Valamennyi regionális vagy helyi ajánlatkérő szerv
A módosított 1059/2003/EK rendelet (1) szerinti közigazgatási egységek valamennyi ajánlatkérő szerve. A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) és e melléklet alkalmazásában
|
|
2. |
Az uniós közbeszerzési irányelv (2) szerint közjogi intézménynek minősülő valamennyi ajánlatkérő szerv.
„Közjogi intézmény” minden olyan intézmény:
A közjogi intézménynek minősülő ajánlatkérő szervek indikatív jegyzéke az alábbiakban található. |
Az uniós közbeszerzési irányelv szerint közjogi intézménynek minősülő ajánlatkérő szervek indikatív jegyzéke
Belgium
Intézmények
A
|
— |
Agence fédérale pour l'Accueil des demandeurs d'Asile – Federaal Agentschap voor Opvang van Asielzoekers |
|
— |
Agence fédérale pour la Sécurité de la Chaîne alimentaire – Federaal Agentschap voor de Veiligheid van de Voedselketen |
|
— |
Agence fédérale de Contrôle nucléaire – Federaal Agentschap voor nucleaire Controle |
|
— |
Agence wallonne à l'Exportation |
|
— |
Agence wallonne des Télécommunications |
|
— |
Agence wallonne pour l'Intégration des Personnes handicapées |
|
— |
Aquafin |
|
— |
Arbeitsamt der Deutschsprachigen Gemeinschaft |
|
— |
Archives générales du Royaume et Archives de l'Etat dans les Provinces – Algemeen Rijksarchief en Rijksarchief in de Provinciën Astrid |
B
|
— |
Banque nationale de Belgique – Nationale Bank van België |
|
— |
Belgisches Rundfunk- und Fernsehzentrum der Deutschsprachigen Gemeinschaft |
|
— |
Berlaymont 2000 |
|
— |
Bibliothèque royale Albert Ier – Koninklijke Bilbliotheek Albert I |
|
— |
Bruxelles-Propreté – Agence régionale pour la Propreté – Net–Brussel – Gewestelijke Agentschap voor Netheid |
|
— |
Bureau d'Intervention et de Restitution belge – Belgisch Interventie en Restitutiebureau |
|
— |
Bureau fédéral du Plan – Federaal Planbureau |
C
|
— |
Caisse auxiliaire de Paiement des Allocations de Chômage – Hulpkas voor Werkloosheidsuitkeringen |
|
— |
Caisse de Secours et de Prévoyance en Faveur des Marins – Hulp en Voorzorgskas voor Zeevarenden |
|
— |
Caisse de Soins de Santé de la Société Nationale des Chemins de Fer Belges – Kas der geneeskundige Verzorging van de Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegen |
|
— |
Caisse nationale des Calamités – Nationale Kas voor Rampenschade |
|
— |
Caisse spéciale de Compensation pour Allocations familiales en Faveur des Travailleurs occupés dans les Entreprises de Batellerie – Bijzondere Verrekenkas voor Gezinsvergoedingen ten Bate van de Arbeiders der Ondernemingen voor Binnenscheepvaart |
|
— |
Caisse spéciale de Compensation pour Allocations familiales en Faveur des Travailleurs occupés dans les Entreprises de Chargement, Déchargement et Manutention de Marchandises dans les Ports, Débarcadères, Entrepôts et Stations (appelée habituellement „Caisse spéciale de Compensation pour Allocations familiales des Régions maritimes”) – Bijzondere Verrekenkas voor Gezinsvergoedingen ten Bate van de Arbeiders gebezigd door Ladings- en Lossingsondernemingen en door de Stuwadoors in de Havens, Losplaatsen, Stapelplaatsen en Stations (gewoonlijk genoemd „Bijzondere Compensatiekas voor Kindertoeslagen van de Zeevaartgewesten”) |
|
— |
Centre d'Etude de l'Energie nucléaire – Studiecentrum voor Kernenergie |
|
— |
Centre de recherches agronomiques de Gembloux |
|
— |
Centre hospitalier de Mons |
|
— |
Centre hospitalier de Tournai |
|
— |
Centre hospitalier universitaire de Liège |
|
— |
Centre informatique pour la Région de Bruxelles-Capitale – Centrum voor Informatica voor het Brusselse Gewest |
|
— |
Centre pour l'Egalité des Chances et la Lutte contre le Racisme – Centrum voor Gelijkheid van Kansen en voor Racismebestrijding |
|
— |
Centre régional d'Aide aux Communes |
|
— |
Centrum voor Bevolkings- en Gezinsstudiën |
|
— |
Centrum voor landbouwkundig Onderzoek te Gent |
|
— |
Comité de Contrôle de l'Electricité et du Gaz – Contrôle comité voor Elekticiteit en Gas |
|
— |
Comité national de l'Energie – Nationaal Comité voor de Energie |
|
— |
Commissariat général aux Relations internationales |
|
— |
Commissariaat-Generaal voor de Bevordering van de lichamelijke Ontwikkeling, de Sport en de Openluchtrecreatie |
|
— |
Commissariat général pour les Relations internationales de la Communauté française de Belgique |
|
— |
Conseil central de l'Economie – Centrale Raad voor het Bedrijfsleven |
|
— |
Conseil économique et social de la Région wallonne |
|
— |
Conseil national du Travail – Nationale Arbeidsraad |
|
— |
Conseil supérieur de la Justice – Hoge Raad voor de Justitie |
|
— |
Conseil supérieur des Indépendants et des petites et moyennes Entreprises – Hoge Raad voor Zelfstandigen en de kleine en middelgrote Ondernemingen |
|
— |
Conseil supérieur des Classes moyennes |
|
— |
Coopération technique belge – Belgische technische Coöperatie |
D
|
— |
Dienststelle der Deutschprachigen Gemeinschaft für Personen mit einer Behinderung |
|
— |
Dienst voor de Scheepvaart |
|
— |
Dienst voor Infrastructuurwerken van het gesubsidieerd Onderwijs |
|
— |
Domus Flandria |
E
|
— |
Entreprise publique des Technologies nouvelles de l'Information et de la Communication de la Communauté française |
|
— |
Export Vlaanderen |
F
|
— |
Financieringsfonds voor Schuldafbouw en Eenmalige Investeringsuitgaven |
|
— |
Financieringsinstrument voor de Vlaamse Visserij- en Aquicultuursector |
|
— |
Fonds bijzondere Jeugdbijstand |
|
— |
Fonds communautaire de Garantie des Bâtiments scolaires |
|
— |
Fonds culturele Infrastructuur |
|
— |
Fonds de Participation |
|
— |
Fonds de Vieillissement – Zilverfonds |
|
— |
Fonds d'Aide médicale urgente – Fonds voor dringende geneeskundige Hulp |
|
— |
Fonds de Construction d'Institutions hospitalières et médico-sociales de la Communauté française |
|
— |
Fonds de Pension pour les Pensions de Retraite du Personnel statutaire de Belgacom – Pensioenfonds voor de Rustpensioenen van het statutair Personeel van Belgacom |
|
— |
Fonds des Accidents du Travail – Fonds voor Arbeidsongevallen |
|
— |
Fonds d'Indemnisation des Travailleurs licenciés en cas de Fermeture d'Entreprises |
|
— |
Fonds tot Vergoeding van de in geval van Sluiting van Ondernemingen ontslagen Werknemers |
|
— |
Fonds du Logement des Familles nombreuses de la Région de Bruxelles-Capitale – Woningfonds van de grote Gezinnen van het Brusselse hoofdstedelijk Gewest |
|
— |
Fonds du Logement des Familles nombreuses de Wallonie |
|
— |
Fonds Film in Vlaanderen |
|
— |
Fonds national de Garantie des Bâtiments scolaires – Nationaal Warborgfonds voor Schoolgebouwen |
|
— |
Fonds national de Garantie pour la Réparation des Dégâts houillers – Nationaal Waarborgfonds inzake Kolenmijnenschade |
|
— |
Fonds piscicole de Wallonie |
|
— |
Fonds pour le Financement des Prêts à des Etats étrangers – Fonds voor Financiering van de Leningen aan Vreemde Staten |
|
— |
Fonds pour la Rémunération des Mousses – Fonds voor Scheepsjongens |
|
— |
Fonds régional bruxellois de Refinancement des Trésoreries communales – Brussels gewestelijk Herfinancieringsfonds van de gemeentelijke Thesaurieën |
|
— |
Fonds voor flankerend economisch Beleid |
|
— |
Fonds wallon d'Avances pour la Réparation des Dommages provoqués par des Pompages et des Prises d'Eau souterraine |
G
|
— |
Garantiefonds der Deutschsprachigen Gemeinschaft für Schulbauten |
|
— |
Grindfonds |
H
|
— |
Herplaatsingfonds |
|
— |
Het Gemeenschapsonderwijs |
|
— |
Hulpfonds tot financieel Herstel van de Gemeenten |
I
|
— |
Institut belge de Normalisation – Belgisch Instituut voor Normalisatie |
|
— |
Institut belge des Services postaux et des Télécommunications – Belgisch Instituut voor Postdiensten en Telecommunicatie |
|
— |
Institut bruxellois francophone pour la Formation professionnelle |
|
— |
Institut bruxellois pour la Gestion de l'Environnement – Brussels Instituut voor Milieubeheer |
|
— |
Institut d'Aéronomie spatiale – Instituut voor Ruimte aëronomie |
|
— |
Institut de Formation permanente pour les Classes moyennes et les petites et moyennes Entreprises |
|
— |
Institut des Comptes nationaux – Instituut voor de nationale Rekeningen |
|
— |
Institut d'Expertise vétérinaire – Instituut voor veterinaire Keuring |
|
— |
Institut du Patrimoine wallon |
|
— |
Institut für Aus- und Weiterbildung im Mittelstand und in kleinen und mittleren Unternehmen |
|
— |
Institut géographique national – Nationaal geografisch Instituut |
|
— |
Institution pour le Développement de la Gazéification souterraine – Instelling voor de Ontwikkeling van ondergrondse Vergassing |
|
— |
Institution royale de Messine – Koninklijke Gesticht van Mesen |
|
— |
Institutions universitaires de droit public relevant de la Communauté flamande – Universitaire instellingen van publiek recht afangende van de Vlaamse Gemeenschap |
|
— |
Institutions universitaires de droit public relevant de la Communauté française – Universitaire instellingen van publiek recht afhangende van de Franse Gemeenschap |
|
— |
Institut national des Industries extractives – Nationaal Instituut voor de Extractiebedrijven |
|
— |
Institut national de Recherche sur les Conditions de Travail – Nationaal Onderzoeksinstituut voor Arbeidsomstandigheden |
|
— |
Institut national des Invalides de Guerre, anciens Combattants et Victimes de Guerre – Nationaal Instituut voor Oorlogsinvaliden, Oudstrijders en Oorlogsslachtoffers |
|
— |
Institut national des Radioéléments – Nationaal Instituut voor Radio-Elementen |
|
— |
Institut national pour la Criminalistique et la Criminologie – Nationaal Instituut voor Criminalistiek en Criminologie |
|
— |
Institut pour l'Amélioration des Conditions de Travail – Instituut voor Verbetering van de Arbeidsvoorwaarden |
|
— |
Institut royal belge des Sciences naturelles – Koninklijk Belgisch Instituut voor Natuurwetenschappen |
|
— |
Institut royal du Patrimoine culturel – Koninklijk Instituut voor het Kunstpatrimonium |
|
— |
Institut royal météorologique de Belgique – Koninklijk meteorologisch Instituut van België |
|
— |
Institut scientifique de Service public en Région wallonne |
|
— |
Institut scientifique de la Santé publique – Louis Pasteur – Wetenschappelijk Instituut Volksgezondheid - Louis Pasteur |
|
— |
Instituut voor de Aanmoediging van Innovatie door Wetenschap en Technologie in Vlaanderen |
|
— |
Instituut voor Bosbouw en Wildbeheer |
|
— |
Instituut voor het archeologisch Patrimonium |
|
— |
Investeringsdienst voor de Vlaamse autonome Hogescholen |
|
— |
Investeringsfonds voor Grond- en Woonbeleid voor Vlaams-Brabant |
J
|
— |
Jardin botanique national de Belgique – Nationale Plantentuin van België |
K
|
— |
Kind en Gezin |
|
— |
Koninklijk Museum voor schone Kunsten te Antwerpen |
L
|
— |
Loterie nationale – Nationale Loterij |
M
|
— |
Mémorial national du Fort de Breendonk – Nationaal Gedenkteken van het Fort van Breendonk |
|
— |
Musée royal de l'Afrique centrale – Koninklijk Museum voor Midden- Afrika |
|
— |
Musées royaux d'Art et d'Histoire – Koninklijke Musea voor Kunst en Geschiedenis |
|
— |
Musées royaux des Beaux-Arts de Belgique – Koninklijke Musea voor schone Kunsten van België |
O
|
— |
Observatoire royal de Belgique – Koninklijke Sterrenwacht van België |
|
— |
Office central d'Action sociale et culturelle du Ministère de la Défense – Centrale Dienst voor sociale en culturele Actie van het Ministerie van Defensie |
|
— |
Office communautaire et régional de la Formation professionnelle et de L'Emploi |
|
— |
Office de Contrôle des Assurances – Controledienst voor de Verzekeringen |
|
— |
Office de Contrôle des Mutualités et des Unions nationales de Mutualités – Controledienst voor de Ziekenfondsen en de Landsbonden van Ziekenfondsen |
|
— |
Office de la Naissance et de l'Enfance |
|
— |
Office de Promotion du Tourisme |
|
— |
Office de Sécurité sociale d'Outre-Mer – Dienst voor de overzeese sociale Zekerheid |
|
— |
Office for Foreign Investors in Wallonia |
|
— |
Office national d'Allocations familiales pour Travailleurs salariés – Rijksdienst voor Kinderbijslag voor Werknemers |
|
— |
Office national de Sécurité sociale des Administrations provinciales et locales – Rijksdienst voor sociale Zekerheid van de provinciale en plaatselijke Overheidsdiensten |
|
— |
Office national des Vacances annuelles – Rijksdienst voor jaarlijkse Vakantie |
|
— |
Office national du Ducroire – Nationale Delcrederedienst |
|
— |
Office régional bruxellois de l'Emploi – Brusselse gewestelijke Dienst voor Arbeidsbemiddeling |
|
— |
Office régional de Promotion de l'Agriculture et de l'Horticulture |
|
— |
Office régional pour le Financement des Investissements communaux |
|
— |
Office wallon de la Formation professionnelle et de l'Emploi |
|
— |
Openbaar psychiatrisch Ziekenhuis-Geel |
|
— |
Openbaar psychiatrisch Ziekenhuis-Rekem |
|
— |
Openbare Afvalstoffenmaatschappij voor het Vlaams Gewest |
|
— |
Orchestre national de Belgique – Nationaal Orkest van België |
|
— |
Organisme national des Déchets radioactifs et des Matières fissiles – Nationale Instelling voor radioactief Afval en Splijtstoffen |
P
|
— |
Palais des Beaux-Arts – Paleis voor schone Kunsten |
|
— |
Participatiemaatschappij Vlaanderen |
|
— |
Pool des Marins de la Marine marchande – Pool van de Zeelieden der Koopvaardij |
R
|
— |
Radio et Télévision belge de la Communauté française |
|
— |
Reproductiefonds voor de Vlaamse Musea |
S
|
— |
Service d'Incendie et d'Aide médicale urgente de la Région de Bruxelles-Capitale – Brusselse hoofdstedelijk Dienst voor Brandweer en dringende medische Hulp |
|
— |
Société belge d'Investissement pour les pays en développement – Belgische Investeringsmaatschappij voor Ontwinkkelingslanden |
|
— |
Société d'Assainissement et de Rénovation des Sites industriels dans l'Ouest du Brabant wallon |
|
— |
Société de Garantie régionale |
|
— |
Sociaal economische Raad voor Vlaanderen |
|
— |
Société du Logement de la Région bruxelloise et sociétés agréées –Brusselse Gewestelijke Huisvestingsmaatschappij en erkende maatschappijen |
|
— |
Société publique d'Aide à la Qualité de l'Environnement |
|
— |
Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires bruxellois |
|
— |
Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires du Brabant wallon |
|
— |
Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires du Hainaut |
|
— |
Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires de Namur |
|
— |
Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires de Liège |
|
— |
Société publique d'Administration des Bâtiments scolaires du Luxembourg |
|
— |
Société publique de Gestion de l'Eau |
|
— |
Société wallonne du Logement et sociétés agréées |
|
— |
Sofibail |
|
— |
Sofibru |
|
— |
Sofico |
T
|
— |
Théâtre national |
|
— |
Théâtre royal de la Monnaie – De Koninklijke Muntschouwburg |
|
— |
Toerisme Vlaanderen |
|
— |
Tunnel Liefkenshoek |
U
|
— |
Universitair Ziekenhuis Gent |
V
|
— |
Vlaams Commissariaat voor de Media |
|
— |
Vlaamse Dienst voor Arbeidsbemiddeling en Beroepsopleiding |
|
— |
Vlaams Egalisatie Rente Fonds |
|
— |
Vlaamse Hogescholenraad |
|
— |
Vlaamse Huisvestingsmaatschappij en erkende maatschappijen |
|
— |
Vlaamse Instelling voor technologisch Onderzoek |
|
— |
Vlaamse interuniversitaire Raad |
|
— |
Vlaamse Landmaatschappij |
|
— |
Vlaamse Milieuholding |
|
— |
Vlaamse Milieumaatschappij |
|
— |
Vlaamse Onderwijsraad |
|
— |
Vlaamse Opera |
|
— |
Vlaamse Radio- en Televisieomroep |
|
— |
Vlaamse Reguleringsinstantie voor de Elektriciteit- en Gasmarkt |
|
— |
Vlaamse Stichting voor Verkeerskunde |
|
— |
Vlaams Fonds voor de Lastendelging |
|
— |
Vlaams Fonds voor de Letteren |
|
— |
Vlaams Fonds voor de sociale Integratie van Personen met een Handicap |
|
— |
Vlaams Informatiecentrum over Land- en Tuinbouw |
|
— |
Vlaams Infrastructuurfonds voor Persoonsgebonden Aangelegenheden |
|
— |
Vlaams Instituut voor de Bevordering van het wetenschappelijk- en technologisch Onderzoek in de Industrie |
|
— |
Vlaams Instituut voor Gezondheidspromotie |
|
— |
Vlaams Instituut voor het Zelfstandig ondernemen |
|
— |
Vlaams Landbouwinvesteringsfonds |
|
— |
Vlaams Promotiecentrum voor Agro- en Visserijmarketing |
|
— |
Vlaams Zorgfonds |
|
— |
Vlaams Woningsfonds voor de grote Gezinnen |
Bulgária
Intézmények
|
— |
Икономически и социален съвет (Gazdasági és Szociális Tanács) |
|
— |
Национален осигурителен институт (Országos Társadalombiztosítási Intézet) |
|
— |
Национална здравноосигурителна каса (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) |
|
— |
Български червен кръст (Bolgár Vöröskereszt) |
|
— |
Българска академия на науките (Bolgár Tudományos Akadémia) |
|
— |
Национален център за аграрни науки (Agrártudományok Nemzeti Központja) |
|
— |
Български институт за стандартизация (Bolgár Szabványügyi Intézet) |
|
— |
Българско национално радио (Bolgár Nemzeti Rádió) |
|
— |
Българска национална телевизия (Bolgár Nemzeti Televízió) |
Kategóriák
A „Търговския закон (обн., ДВ, бр.48/18.6.1991)” 62. cikke (3) bekezdése értelmében vett állami vállalkozások:
|
— |
Национална компания „Железопътна инфраструктура” |
|
— |
ДП „Пристанищна инфраструктура” |
|
— |
ДП „Ръководство на въздушното движение” |
|
— |
ДП „Строителство и възстановяване” |
|
— |
ДП „Транспортно строителство и възстановяване” |
|
— |
ДП „Съобщително строителство и възстановяване” |
|
— |
ДП „Радиоактивни отпадъци” |
|
— |
ДП „Предприятие за управление на дейностите по опазване на околната среда” |
|
— |
ДП „Български спортен тотализатор” |
|
— |
ДП „Държавна парично-предметна лотария” |
|
— |
ДП „Кабиюк”, Шумен |
|
— |
ДП „Фонд затворно дело” |
|
— |
Държавни дивечовъдни станции (Állami vadtenyésztő állomások) |
A „Закона за висшето образование (обн., ДВ, бр.112/27.12.1995)” 13. cikke szerint létrehozott állami egyetemek:
|
— |
Аграрен университет – Пловдив (Agrártudományi Egyetem – Plovdiv) |
|
— |
Академия за музикално, танцово и изобразително изкуство – Пловдив (Zeneművészeti, Táncművészeti és Képzőművészeti Egyetem – Plovdiv) |
|
— |
Академия на Министерството на вътрешните работи |
|
— |
Великотърновски университет „Св. св. Кирил и Методий” (St. Cyril and St. Methodius University of Veliko Tarnovo) |
|
— |
Висше военноморско училище „Н. Й. Вапцаров” – Варна (N. Y. Vaptsarov Naval Academy – Varna) |
|
— |
Висше строително училище „Любен Каравелов” – София (Civil Engineering Higher School „Lyuben Karavelov” – Sofia) |
|
— |
Висше транспортно училище „Тодор Каблешков” – София (Higher School of Transport „Todor Kableshkov” – Sofia) |
|
— |
Военна академия „Г. С. Раковски” – София (Military Academy „G. S. Rakovski” – Sofia) |
|
— |
Национална музикална академия „Проф. Панчо Владигеров” – София (State Academy of Music „Prof. Pancho Vladigerov” – Sofia) |
|
— |
Икономически университет – Варна (University of Economics – Varna) |
|
— |
Колеж по телекомуникации и пощи – София (College of Telecommunications and Posts – Sofia) |
|
— |
Лесотехнически университет – София (University of Forestry – Sofia) |
|
— |
Медицински университет „Проф. д-р Параскев Иванов Стоянов” – Варна (Medical University „Prof. D-r Paraskev Stoyanov” – Varna) |
|
— |
Медицински университет – Плевен (Medical University – Pleven) |
|
— |
Медицински университет – Пловдив (Medical University – Plovdiv) |
|
— |
Медицински университет – София (Medical University – Sofia) |
|
— |
Минно-геоложки университет „Св. Иван Рилски” – София (University of Mining and Geology „St. Ivan Rilski” – Sofia) |
|
— |
Национален военен университет „Васил Левски” – Велико Търново (National Military University „Vasil Levski” – Veliko Tarnovo) |
|
— |
Национална академия за театрално и филмово изкуство „Кръстьо Сарафов” – София (National Academy of Theatre and Film Arts „Krasyo Sarafov” – Sofia) |
|
— |
Национална спортна академия „Васил Левски” – София (National Sports Academy „Vasil Levski” – Sofia) |
|
— |
Национална художествена академия – София (National Academy of Arts – Sofia) |
|
— |
Пловдивски университет „Паисий Хилендарски” (Plovdiv University „Paisiy Hilendarski”) |
|
— |
Русенски университет „Ангел Кънчев” (Ruse University „Angel Kanchev”) |
|
— |
Софийски университет „Св. Климент Охридски” (Sofia University „St. Kliment Ohridski”) |
|
— |
Специализирано висше училище по библиотекознание и информационни технологии – София (Specialised Higher School on Library Science and Information Technologies – Sofia) |
|
— |
Стопанска академия „Д. А. Ценов” – Свищов (Academy of Economics „D. A. Tsenov” – Svishtov) |
|
— |
Технически университет – Варна (Technical University – Varna) |
|
— |
Технически университет – Габрово (Technical University – Gabrovo) |
|
— |
Технически университет – София (Technical University – Sofia) |
|
— |
Тракийски университет - Стара Загора (Trakia University – Stara Zagora) |
|
— |
Университет „Проф. д-р Асен Златаров” – Бургас (University „Prof. D-r Asen Zlatarov” – Burgas) |
|
— |
Университет за национално и световно стопанство – София (University of National and World Economy – Sofia) |
|
— |
Университет по архитектура, строителство и геодезия – София (University of Architecture, Civil Engineering and Geodesy – Sofia) |
|
— |
Университет по хранителни технологии – Пловдив (University of Food Technologies – Plovdiv) |
|
— |
Химико-технологичен и металургичен университет - София (University of Chemical Technology and Metallurgy – Sofia) |
|
— |
Шуменски университет „Епископ Константин Преславски” (Shumen University „Konstantin Preslavski”) |
|
— |
Югозападен университет „Неофит Рилски” – Благоевград (South-West University „Neofit Rilski” – Blagoevgrad) |
State and municipal schools within the meaning of the Закона за народната просвета (обн., ДВ, бр. 86/18.10.1991).
Cultural institutes within the meaning of the Закона за закрила и развитие на културата (обн., ДВ, бр.50/1.6.1999):
|
— |
Народна библиотека „Св. св. Кирил и Методий” (National Library St. Cyril and St. Methodius) |
|
— |
Българска национална фонотека (Bulgarian National Records Library) |
|
— |
Българска национална филмотека (Bulgarian National Film Library) |
|
— |
Национален фонд „Култура” (National Culture Fund) |
|
— |
Национален институт за паметниците на културата (National Institute for Monuments of Culture) |
|
— |
Театри (Theatres) |
|
— |
Опери, филхармонии и ансамбли (Operas, philharmonic orchestras, ensembles) |
|
— |
Музеи и галерии (Museums and galleries) |
|
— |
Училища по изкуствата и културата (Art and culture schools) |
|
— |
Български културни институти в чужбина (Bulgarian cultural institutes abroad) |
State and/or municipal medical institutions referred to in Article 3(1) of the Закона за лечебните заведения (обн., ДВ, бр.62/9.7.1999).
Medical institutions referred to in Article 5(1) of the Закона за лечебните заведения (обн., ДВ, бр.62/9.7.1999):
|
— |
Домове за медико-социални грижи за деца (Medical and social care institutions for children) |
|
— |
Лечебни заведения за стационарна психиатрична помощ (Medical institutions for inpatient psychiatric care) |
|
— |
Центрове за спешна медицинска помощ (Centres for emergency medical care) |
|
— |
Центрове за трансфузионна хематология (Centres for transfusion haematology) |
|
— |
Болница „Лозенец” (Hospital „Lozenets”) |
|
— |
Военномедицинска академия (Military Medical Academy) |
|
— |
Медицински институт на Министерство на вътрешните работи (Medical Institute to the Ministry of the Interior) |
|
— |
Лечебни заведения към Министерството на правосъдието (Medical institutions to the Ministry of Justice) |
|
— |
Лечебни заведения към Министерството на транспорта (Medical institutions to the Ministry of Transport) |
Legal persons of a non commercial character established for the purpose of meeting needs of general interest pursuant to the „Закона за юридическите лица с нестопанска цел” (обн., ДВ, бр.81/6.10.2000), and satisfying the conditions of §1, item 21 of the Закона за обществените поръчки (обн., ДВ, бр. 28/6.4.2004).
Cseh Köztársaság
|
— |
Pozemkový fond és más állami alapok |
|
— |
Česká národní banka |
|
— |
Česká televize |
|
— |
Český rozhlas |
|
— |
Rada pro rozhlasové a televizní vysílaní |
|
— |
Všeobecná zdravotní pojišťovna České republiky |
|
— |
Zdravotní pojišťovna ministerstva vnitra ČR |
|
— |
Egyetemek, |
valamint olyan más jogi személyek, amelyek az őket létrehozó külön jogszabály értelmében működésük körében a költségvetési rendelkezésekkel összhangban állami költségvetésből, állami alapokból, nemzetközi szervezetek hozzájárulásaiból, területi önkormányzati költségvetésből vagy helyhatósági költségvetésből származó forrásokkal gazdálkodnak
Dánia
Intézmények
|
— |
Danmarks Radio |
|
— |
Det landsdækkende TV2 |
|
— |
Danmarks Nationalbank |
|
— |
Sund og Bælt Holding A/S |
|
— |
A/S Storebælt |
|
— |
A/S Øresund |
|
— |
Øresundskonsortiet |
|
— |
Metroselskabet I/S |
|
— |
Arealudviklingsselskabet I/S |
|
— |
Statens og Kommunernes Indkøbsservice |
|
— |
Arbejdsmarkedets Tillægspension |
|
— |
Arbejdsmarkedets Feriefond |
|
— |
Lønmodtagernes Dyrtidsfond |
|
— |
Naviair |
Kategóriák
|
— |
De Almene Boligorganisationer (szociális lakásügyi szervezetek) |
|
— |
Andre forvaltningssubjekter (más közigazgatási szervek) |
|
— |
Universiteterne, jf. lovbekendtgørelse nr. 1368 af 7. december 2007 af lov om universiteter (egyetemek, l. az egyetemekről szóló törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2007. december 7-i 1368. sz. törvényt) |
Németország
Kategóriák
A közjog hatálya alá tartozó jogi személyek
A közjog hatálya alá tartozó, a szövetségi, tartományi vagy helyi szervek által különösen az alábbi területeken létrehozott testületek, intézmények és alapítványok:
(1) Hatóságok
|
— |
Wissenschaftliche Hochschulen und verfasste Studentenschaften – (egyetemek és alapító okirattal rendelkező diákszervezetek) |
|
— |
berufsständige Vereinigungen (Rechtsanwalts-, Notar-, Steuerberater-, Wirtschaftsprüfer-, Architekten-, Ärzte- und Apothekerkammern) — [ügyvédeket, közjegyzőket, adótanácsadókat, könyvvizsgálókat, építészeket, gyakorló orvosokat és gyógyszerészeket képviselő szakmai szervezetek] |
|
— |
Wirtschaftsvereinigungen (Landwirtschafts-, Handwerks-, Industrie- und Handelskammern, Handwerksinnungen, Handwerkerschaften) – [[gazdasági és szakmai szervezetek: mezőgazdasági és kézműves szövetségek, kereskedelmi és iparkamarák, kézműves céhek, kereskedelmi szövetségek], |
|
— |
Sozialversicherungen (Krankenkassen, Unfall- und Rentenversicherungsträger) – [társadalombiztosítási intézmények: egészség-, baleset- és nyugdíjbiztosítási alapok], |
|
— |
kassenärztliche Vereinigungen — (nem magánpraxist folytató orvosok szövetségei) |
|
— |
Genossenschaften und Verbände — (szövetkezetek és egyéb szövetségek) |
(2) Intézmények és alapítványok
Nem ipari és nem kereskedelmi célú, állami ellenőrzés alatt álló, közérdekű céllal működő intézmények, különösen az alábbi területeken:
|
— |
Rechtsfähige Bundesanstalten — (jogképességgel rendelkező szövetségi intézmények) |
|
— |
Versorgungsanstalten und Studentenwerke — (nyugdíjasszervezetek és diákszervezetek) |
|
— |
Kultur-, Wohlfahrts- und Hilfsstiftungen — (kulturális, jóléti és segélyező alapítványok) |
Magánjogi jogi személyek
Nem ipari és nem kereskedelmi célú, állami ellenőrzés alatt álló, közérdekű céllal működő intézmények, köztük a „kommunale Versorgungsunternehmen” (önkormányzati közműszolgáltatók):
|
— |
Gesundheitswesen (Krankenhäuser, Kurmittelbetriebe, medizinische Forschungseinrichtungen, Untersuchungs- und Tierkörperbeseitigungsanstalten) — [egészségügy: kórházak, gyógyüdülő-létesítmények, orvosi kutatóintézetek, kísérleti és állattetem-ártalmatlanító létesítmények] |
|
— |
Kultur (öffentliche Bühnen, Orchester, Museen, Bibliotheken, Archive, zoologische und botanische Gärten) — [kultúra: közszínházak, zenekarok, múzeumok, könyvtárak, levéltárak, állat- és növénykertek] |
|
— |
Soziales (Kindergärten, Kindertagesheime, Erholungseinrichtungen, Kinder- und Jugendheime, Freizeiteinrichtungen, Gemeinschafts- und Bürgerhäuser, Frauenhäuser, Altersheime, Obdachlosenunterkünfte) — [szociális jóléti intézmények: óvodák, gyermek-napköziotthonok, napköziotthonok, gyermekotthonok, ifjúsági szállások, szabadidő-központok, közösségi házak és középületek, otthonok bántalmazott nők számára, idősek otthona, hajléktalanszállások], |
|
— |
Sport (Schwimmbäder, Sportanlagen und -einrichtungen) — [sport: uszodák és fürdők, egyéb sportlétesítmények], |
|
— |
Sicherheit (Feuerwehren, Rettungsdienste) – [biztonsági szolgálatok: tűzoltóság, egyéb sürgősségi szolgálatok], |
|
— |
Bildung (Umschulungs-, Aus-, Fort- und Weiterbildungseinrichtungen, Volksschulen) – [oktatás: átképzési, szakképzési, tovább- és felnőttképzési intézmények, esti felnőttoktatás] |
|
— |
Wissenschaft, Forschung und Entwicklung (Großforschungseinrichtungen, wissenschaftliche Gesellschaften und Vereine, Wissenschaftsförderung) — [tudomány, kutatás, fejlesztés: nagy kutatóintézetek, tudományos társaságok és egyesületek, a tudományt pártoló szervezetek] |
|
— |
Entsorgung (Straßenreinigung, Abfall- und Abwasserbeseitigung) — [tisztaság, hulladékgazdálkodás: közterület-fenntartás, szennyvíz- és hulladékkezelés], |
|
— |
Bauwesen und Wohnungswirtschaft (Stadtplanung, Stadtentwicklung, Wohnungsunternehmen soweit im Allgemeininteresse tätig, Wohnraumvermittlung) — [építőipar és lakásügy: várostervezés, városfejlesztés, lakóingatlan-építő vállalkozások (amennyiben közérdeket szolgálnak), ingatlanügynökségek], |
|
— |
Wirtschaft (Wirtschaftsförderungsgesellschaften) — (gazdaság: a gazdasági fejlődést elősegítő szervezetek), |
|
— |
Friedhofs- und Bestattungswesen — (temetők és temetkezési szolgálatok), |
|
— |
Zusammenarbeit mit den Entwicklungsländern (Finanzierung, technische Zusammenarbeit, Entwicklungshilfe, Ausbildung) — [együttműködés a fejlődő országokkal: finanszírozás, technikai együttműködés, fejlesztési támogatás, képzés] |
Észtország
|
— |
Eesti Kunstiakadeemia |
|
— |
Eesti Muusika- ja Teatriakadeemia |
|
— |
Eesti Maaülikool |
|
— |
Eesti Teaduste Akadeemia |
|
— |
Eesti Rahvusringhaaling |
|
— |
Tagatisfond |
|
— |
Kaitseliit |
|
— |
Keemilise ja Bioloogilise Füüsika Instituut |
|
— |
Eesti Haigekassa |
|
— |
Eesti Kultuurkapital |
|
— |
Notarite Koda |
|
— |
Rahvusooper Estonia |
|
— |
Eesti Rahvusraamatukogu |
|
— |
Tallinna Ülikool |
|
— |
Tallinna Tehnikaülikool |
|
— |
Tartu Ülikool |
|
— |
Eesti Advokatuur |
|
— |
Audiitorkogu |
|
— |
Eesti Töötukassa |
|
— |
Eesti Arengufond |
Kategóriák
A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.7.2007, 15, 76) 10. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyéb közjogi jogi személyek és a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek.
Írország
Intézmények
|
— |
Enterprise Ireland [marketing, technológia és vállalkozásfejlesztés] |
|
— |
Forfás [vállalkozás-, kereskedelem-, tudomány-, technológia- és innovációs politika és az ezzel összefüggő tanácsadás] |
|
— |
Industrial Development Authority |
|
— |
FÁS [ipari szakképzés, munkaerőképzés] |
|
— |
Health and Safety Authority |
|
— |
Bord Fáilte Éireann – [idegenforgalom-fejlesztés] |
|
— |
CERT – [szállodaipari, vendéglátási és idegenforgalmi képzés] |
|
— |
Irish Sports Council |
|
— |
National Roads Authority |
|
— |
Údarás na Gaeltachta – [az ír nyelven beszélő régiók hatósága] |
|
— |
Teagasc – [mezőgazdasági kutatás, képzés és fejlesztés] |
|
— |
An Bord Bia – [élelmiszer-ipari promóció] |
|
— |
Irish Horseracing Authority |
|
— |
Bord na gCon – [agárversenyek támogatása és fejlesztése] |
|
— |
Marine Institute |
|
— |
Bord Iascaigh Mhara – [a halászat fejlesztése] |
|
— |
Equality Authority |
|
— |
Legal Aid Board |
|
— |
Forbas [Forbairt] |
Kategóriák
|
— |
Health Service Executive (Egészségügyi Igazgatóság) |
|
— |
Közkórházak és hasonló jellegű intézmények Vocational Education Committees (Szakképzési bizottságok) |
|
— |
Szakképzési bizottságok |
|
— |
Állami főiskolák és oktatási intézmények |
|
— |
Központi és regionális halászati tanácsok |
|
— |
Regionális idegenforgalmi szervezetek |
|
— |
Országos szabályozó és jogorvoslati szervek [többek között a távközlés, az energiaipar és a tervezés terén] |
|
— |
Meghatározott feladatok ellátására vagy a közszféra különböző területei igényeinek kielégítésére létrehozott szervek (pl. Healthcare Materials Management Board, Health Sector Employers Agency, Local Government Computer Services Board, Environmental Protection Agency, National Safety Council, Institute of Public Administration, Economic and Social Research Institute, National Standards Authority, stb.) |
|
— |
A fogalommeghatározás alapján közjogi intézménynek minősülő egyéb közszervek. |
Görögország
Kategóriák
|
(a) |
Állami vállalkozások és állami szervek |
|
(b) |
Olyan magánjogi jogi személyek, amelyek vagy állami tulajdonban vannak, vagy éves költségvetésük legalább 50 %-át rendszeresen – a vonatkozó szabályoknak megfelelően – állami támogatás formájában kapják, vagy amelyek jegyzett tőkéjében az állam legalább 51 %-os részesedéssel rendelkezik |
|
(c) |
Olyan magánjogi jogi személyek, amelyek tulajdonosa vagy közjogi jogi személy, vagy bármilyen szintű helyi önkormányzat, beleértve a Görög Helyi Önkormányzatok Központi Szövetségét (Κ.Ε.Δ.Κ.Ε.) is, vagy helyi önkormányzatok társulása (helyi közigazgatási terület), vagy állami vállalkozás vagy közjogi intézmény, vagy a b) pont szerinti jogi személy, továbbá olyan magánjogi jogi személyek, amelyek éves költségvetésük legalább 50 %-át rendszeresen – a vonatkozó szabályoknak vagy saját létesítő okiratuknak megfelelően – támogatás formájában ilyen jogi személyektől kapják, valamint a fentiek szerinti olyan jogi személyek, amelyek ilyen közjogi jogi személyek jegyzett tőkéjében legalább 51 %-os részesedéssel rendelkeznek |
Spanyolország
Kategóriák
|
— |
A „Ley 30/2007, de 30 de octubre, de Contratos del Sector Público” [a spanyol közbeszerzési törvény] hatálya alá tartozó mindazon közjogi intézmények és szervek – az említett törvény 3. cikkével összhangban –, amelyek nem az „Administración General del Estado” (általános államigazgatás), az „Administración de las Comunidades Autónomas” (az autonóm körzetek közigazgatása) vagy a „Corporaciones Locales” (az alsóbb szintű közigazgatási egységek közigazgatása) részeként működnek. |
|
— |
Entidades Gestoras y los Servicios Comunes de la Seguridad Social (a társadalombiztosítás körében működő igazgatási szervezetek és közszolgáltatók). |
Franciaország
Intézmények
|
— |
Compagnies et établissements consulaires, chambres de commerce et d'industrie (CCI), chambres des métiers et chambres d'agriculture. |
Kategóriák
(1) Országos közintézmények:
|
— |
Académie des Beaux-arts |
|
— |
Académie française |
|
— |
Académie des inscriptions et belles-lettres |
|
— |
Académie des sciences |
|
— |
Académie des sciences morales et politiques |
|
— |
Banque de France |
|
— |
Centre de coopération internationale en recherche agronomique pour le développement |
|
— |
Ecoles d'architecture |
|
— |
Imprimerie Nationale |
|
— |
Institut national de la consommation |
|
— |
Reunion des musées nationaux |
|
— |
Thermes nationaux – Aix-les-Bains |
|
— |
Ecole Technique professionelle agricole et forestière de Meymac (Corrèze) |
|
— |
Ecole de Sylviculture de Crogny |
|
— |
Ecole de Viticulture et d'œnologie de la Tour Blanche (Gironde) |
|
— |
Groupements d'intérêt public; exemples:
|
(2) Administrative public bodies at regional, departmental and local level:
|
— |
Collèges |
|
— |
Lycées |
|
— |
Etablissements publics locaux d'enseignement et de formation professionnelle agricole |
|
— |
Etablissements publics hospitaliers (par exemple: l'Hôpital Départemental Dufresne-Sommeiller) |
|
— |
Offices publics de l'habitat |
(3) Területi szervek csoportjai:
|
— |
Etablissements publics de coopération intercommunale |
|
— |
Institutions interdépartementales et interrégionales |
|
— |
Syndicat des transports d'Ile-de-France |
Horvátország
|
— |
Alan d.o.o. ügynökség |
|
— |
APIS IT d.o.o – Információs rendszerekkel és információs technológiákkal foglalkozó támogató ügynökség |
|
— |
„Lado” horvát nemzeti néptáncegyüttes |
|
— |
CARnet (Horvát tudományos és kutatási hálózat) |
|
— |
segítségnyújtó és gondozó központok |
|
— |
szociális központok |
|
— |
szociális otthonok |
|
— |
egészségügyi központok |
|
— |
állami levéltárak |
|
— |
Állami környezetvédelmi intézet |
|
— |
A krskói atomerőmű leszerelését és a NEK radioaktív hulladékainak és kiégett fűtőelemeinek ártalmatlanítását finanszírozó alap |
|
— |
A lefoglalt vagyonok tulajdonosainak kártalanítására létrehozott alap |
|
— |
Vukovár helyreállítási és fejlesztési alapja |
|
— |
A fogyatékossággal élők szakmai rehabilitációs és foglalkoztatási alapja |
|
— |
Környezetvédelmi és energiahatékonysági alap |
|
— |
Horvát tudományos és művészeti akadémia |
|
— |
Horvát újjáépítési és fejlesztési bank |
|
— |
Hrvatska kontrola zračne plovidbe d.o.o. (Horvát Légiforgalom-irányítási Kft.), |
|
— |
Hrvatska lutrija d.o.o. (Horvát Lottó) |
|
— |
Horvát örökségvédelmi alapítvány |
|
— |
Horvát mezőgazdasági kamara |
|
— |
Horvát Rádió és Televízió |
|
— |
Horvát szövetség a műszaki kultúráért |
|
— |
Horvát audiovizuális központ |
|
— |
Horvát lótenyésztési központ – dakovói és lipiki állami ménes; |
|
— |
Horvát mezőgazdasági, élelmezési és vidékügyi központ |
|
— |
Aknaellenes fellépésekkel foglalkozó horvát központ |
|
— |
A horvátországi háború emlék- és dokumentációs központja |
|
— |
Horvát olimpiai bizottság |
|
— |
Horvát energiapiaci irányító szervezet |
|
— |
Horvát paralimpiai bizottság |
|
— |
Horvát hajónyilvántartás |
|
— |
Horvát műemlékvédelmi intézet |
|
— |
Siketek horvátországi sportszövetsége |
|
— |
Horvát traumatológiai intézet |
|
— |
Horvát országos közegészségügyi intézet |
|
— |
Horvát mentális egészségügyi intézet |
|
— |
Horvát nyugdíjbiztosító intézet |
|
— |
Horvát szabványügyi intézet |
|
— |
Horvát telemedicina-intézet |
|
— |
Horvát toxikológiai és doppingellenes intézet |
|
— |
Horvát transzfuziológiai intézet |
|
— |
Horvát munkaügyi hivatal |
|
— |
Horvát országos munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézet |
|
— |
Horvát egészségbiztosító intézet |
|
— |
Horvát munkaegészségügyi biztosítóintézet |
|
— |
Jadrolinija (hajózási társaság) |
|
— |
Horvát olimpiai központ, állami intézmény |
|
— |
felsőoktatási közintézmények |
|
— |
nemzeti parkokhoz kapcsolódó közintézmények |
|
— |
természetvédelmi területekhez kapcsolódó közintézmények |
|
— |
állami tudományos intézetek |
|
— |
a Horvát Köztársaság vagy települési és területi önkormányzatok által alapított színházak, múzeumok, galériák, könyvtárak és egyéb kulturális intézmények |
|
— |
büntetés-végrehajtási intézetek |
|
— |
klinikák |
|
— |
klinikai központok |
|
— |
szakrendelők |
|
— |
„Miroslav Krleža” lexikográfiai intézet |
|
— |
kikötői hatóságok |
|
— |
szanatóriumok |
|
— |
területi önkormányzatok által alapított gyógyszertárak |
|
— |
Matica hrvatska |
|
— |
A víz alatti régészet nemzetközi központja |
|
— |
Nemzeti és egyetemi könyvtár |
|
— |
Nemzeti alapítvány a diákok életszínvonalának támogatásáért |
|
— |
Nemzeti alapítvány a civil társadalom fejlődéséért |
|
— |
A Horvát Köztársaság tudományos, felsőoktatási és technológiai fejlesztési nemzeti alapja |
|
— |
Az oktatás külső értékelésével foglalkozó nemzeti központ |
|
— |
Nemzeti felsőoktatási tanács |
|
— |
Nemzeti tudományos tanács |
|
— |
Hivatalos Közlöny (Narodne novine d.d.) |
|
— |
nevelő-/javítóintézetek |
|
— |
a Horvát Köztársaság vagy területi, illetve települési önkormányzatok által alapított oktatási intézmények |
|
— |
általános kórházak |
|
— |
Plovput d.o.o. (a hajózás biztonságával foglalkozó, állami tulajdonban lévő társaság) |
|
— |
poliklinikák |
|
— |
szakkórházak |
|
— |
Biztosítottak központi nyilvántartója |
|
— |
Egyetemi számítástechnikai központ |
|
— |
sportegyesületek |
|
— |
sportszövetségek |
|
— |
sürgősségi egészségügyi ellátó intézmények |
|
— |
palliatív ellátást nyújtó intézmények |
|
— |
egészségügyi intézmények |
|
— |
A rendőrségi szolidaritás alapítványa |
|
— |
börtönök |
|
— |
Dubrovnik helyreállításáért felelős intézet |
|
— |
Vetőmag- és palántaközpont |
|
— |
közegészségügyi intézetek |
|
— |
Légügyi technikai központ (Zrakoplovno – tehnički centar d.d.) |
|
— |
megyei közútkezelők |
|
— |
Az energiaszektor és a beruházások területén végzett üzleti tevékenységek megfigyelőközpontja 10-C. |
Olaszország
Intézmények
|
— |
Società Stretto di Messina S.p.A. |
|
— |
Mostra d'oltremare S.p.A. |
|
— |
Ente nazionale per l'aviazione civile - ENAC |
|
— |
Società nazionale per l'assistenza al volo S.p.A. - ENAV |
|
— |
ANAS S.p.A |
Kategóriák
|
— |
Consorzi per le opere idrauliche (vízépítési műtárgyakkal foglalkozó konzorciumok), |
|
— |
Università statali, gli istituti universitari statali, i consorzi per i lavori interessanti le università (állami egyetemek, állami egyetemi intézetek, egyetemfejlesztési konzorciumok), |
|
— |
Istituzioni pubbliche di assistenza e di beneficenza (jóléti és jótékonysági közintézmények), |
|
— |
Istituti superiori scientifici e culturali, osservatori astronomici, astrofisici, geofisici o vulcanologici (magas szintű tudományos és kulturális intézetek, csillagászati, asztrofizikai, geofizikai és vulkanológiai obszervatóriumok), |
|
— |
Enti di ricerca e sperimentazione (kutatóintézetek és kísérleti laboratóriumok), |
|
— |
Enti che gestiscono forme obbligatorie di previdenza e di assistenza (kötelező társadalombiztosítási és jóléti rendszereket működtető intézmények), |
|
— |
Consorzi di bonifica (talaj-helyreállítással foglalkozó konzorciumok), |
|
— |
Enti di sviluppo o di irrigazione (fejlesztési, illetve öntözési társulások), |
|
— |
Consorzi per le aree industriali (ipari övezetekkel foglalkozó konzorciumok), |
|
— |
Enti preposti a servizi di pubblico interesse (közérdekű szolgáltatást nyújtó szervezetek), |
|
— |
Enti pubblici preposti ad attività di spettacolo, sportive, turistiche e del tempo libero (szórakoztatási, sport-, idegenforgalmi és szabadidős tevékenységekkel foglalkozó közintézmények) |
|
— |
Enti culturali e di promozione artistica (kulturális és művészeti tevékenységet támogató szervezetek). |
Ciprus
|
— |
Αρχή Ραδιοτηλεόρασης Κύπρου |
|
— |
Επιτροπή Κεφαλαιαγοράς Κύπρου |
|
— |
Επίτροπος Ρυθμίσεως Ηλεκτρονικών Επικοινωνιών και Ταχυδρομείων |
|
— |
Ρυθμιστική Αρχή Ενέργειας Κύπρου |
|
— |
Εφοριακό Συμβούλιο |
|
— |
Συμβούλιο Εγγραφής και Ελέγχου Εργοληπτών |
|
— |
Ανοικτό Πανεπιστήμιο Κύπρου |
|
— |
Πανεπιστήμιο Κύπρου |
|
— |
Τεχνολογικό Πανεπιστήμιο Κύπρου |
|
— |
Ένωση Δήμων |
|
— |
Ένωση Κοινοτήτων |
|
— |
Αναπτυξιακή Εταιρεία Λάρνακας |
|
— |
Ταμείο Κοινωνικής Συνοχής |
|
— |
Ταμείο Κοινωνικών Ασφαλίσεων |
|
— |
Ταμείο Πλεονάζοντος Προσωπικού |
|
— |
Κεντρικό Ταμείο Αδειών |
|
— |
Αντιναρκωτικό Συμβούλιο Κύπρου |
|
— |
Ογκολογικό Κέντρο της Τράπεζας Κύπρου |
|
— |
Οργανισμός Ασφάλισης Υγείας |
|
— |
Ινστιτούτο Γενετικής και Νευρολογίας |
|
— |
Κεντρική Τράπεζα της Κύπρου |
|
— |
Χρηματιστήριο Αξιών Κύπρου |
|
— |
Οργανισμός Χρηματοδοτήσεως Στέγης |
|
— |
Κεντρικός Φορέας Ισότιμης Κατανομής Βαρών |
|
— |
Ίδρυμα Κρατικών Υποτροφιών Κύπρου |
|
— |
Κυπριακός Οργανισμός Αγροτικών Πληρωμών |
|
— |
Οργανισμός Γεωργικής Ασφάλισης |
|
— |
Ειδικό Ταμείο Ανανεώσιμων Πηγών Ενέργειας και Εξοικονόμησης Ενέργειας |
|
— |
Συμβούλιο Ελαιοκομικών Προϊόντων |
|
— |
Οργανισμός Κυπριακής Γαλακτοκομικής Βιομηχανίας |
|
— |
Συμβούλιο Αμπελοοινικών Προϊόντων |
|
— |
Συμβούλιο Εμπορίας Κυπριακών Πατατών |
|
— |
Ευρωπαϊκό Ινστιτούτο Κύπρου |
|
— |
Ραδιοφωνικό Ίδρυμα Κύπρου |
|
— |
Οργανισμός Νεολαίας Κύπρου |
|
— |
Κυπριακόν Πρακτορείον Ειδήσεων |
|
— |
Θεατρικός Οργανισμός Κύπρου |
|
— |
Κυπριακός Οργανισμός Αθλητισμού |
|
— |
Αρχή Ανάπτυξης Ανθρώπινου Δυναμικού Κύπρου |
|
— |
Αρχή Κρατικών Εκθέσεων Κύπρου |
|
— |
Ελεγκτική Υπηρεσία Συνεργατικών Εταιρειών |
|
— |
Κυπριακός Οργανισμός Τουρισμού |
|
— |
Κυπριακός Οργανισμός Αναπτύξεως Γης |
|
— |
Συμβούλια Αποχετεύσεων (Ez a kategória az 1971. évi „Αποχετευτικών Συστημάτων Νόμου Ν.1(Ι)” rendelkezései alapján létrehozott és működő „Συμβούλια Αποχετεύσεων”-ra vonatkozik.) |
|
— |
Συμβούλια Σφαγείων (Ez a kategória a 2003. évi „Σφαγείων Νόμου N.26(Ι) of 2003” rendelkezései alapján létrehozott és működő, a helyi önkormányzatok által üzemeltetett „Κεντρικά και Κοινοτικά Συμβούλια Σφαγείων”-ra vonatkozik.) |
|
— |
Σχολικές Εφορείες (Ez a kategória az 2003. évi „Σχολικών Εφορειών Νόμου N.108” rendelkezései alapján létrehozott és működő „Σχολικές Εφορείες”-re vonatkozik.) |
|
— |
Ταμείο Θήρας |
|
— |
Κυπριακός Οργανισμός Διαχείρισης Αποθεμάτων Πετρελαιοειδών |
|
— |
Ίδρυμα Τεχνολογίας Κύπρου |
|
— |
Ίδρυμα Προώθησης Έρευνας |
|
— |
Ίδρυμα Ενέργειας Κύπρου |
|
— |
Ειδικό Ταμείο Παραχώρησης Επιδόματος Διακίνησης Αναπήρων |
|
— |
Ταμείο Ευημερίας Εθνοφρουρού |
|
— |
Ίδρυμα Πολιτισμού Κύπρου |
Lettország
|
— |
Olyan magánjogi jogalanyok, amelyek a „Publisko iepirkumu likuma prasībām” alapján beszerzéseket bonyolítanak le. |
Litvánia
|
— |
Kutatási és oktatási szervezetek (felsőoktatási intézmények, tudományos kutatási szervezetek, kutatási és technológiai parkok, valamint olyan egyéb szervezetek és intézmények, amelyek a kutatás és az oktatás értékelésével vagy szervezésével összefüggő tevékenységet végeznek) |
|
— |
Oktatási intézmények (felsőoktatási szervezetek, szakfőiskolák, általános oktatást adó iskolák, iskola előtti nevelést biztosító intézmények, nem formális képzést nyújtó intézmények, speciális oktatási intézmények és egyéb intézmények) |
|
— |
Kulturális intézmények (színházak, múzeumok, könyvtárak és egyéb intézmények) |
|
— |
A litván egészségügyi ellátórendszer országos intézményei (többek között egyedi egészségvédelmi ellátóintézmények, közegészség-védelmi intézmények, gyógyszerészeti tevékenységet végző intézmények, az egészségügyi ellátás körébe tartozó egyéb intézmények stb.) |
|
— |
Szociális ellátóintézmények |
|
— |
Testnevelési és sportintézmények (sportklubok, sportiskolák, sportközpontok, sportlétesítmények és egyéb intézmények) |
|
— |
A nemzetvédelmi rendszer intézményei |
|
— |
A környezetvédelem intézményei |
|
— |
A közbiztonságot és a közrendet biztosító intézmények |
|
— |
A polgári védelmi és mentőszolgálati hálózat intézményei |
|
— |
Idegenforgalmi szolgáltatók (idegenforgalmi információs központok és idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó egyéb intézmények) |
|
— |
Egyéb, a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó személyek a közbeszerzési törvény („Valstybės žinios” (Hivatalos Közlöny) 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006) 4. cikkének (2) bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelően. |
Luxemburg
|
— |
Établissements publics de l'État placés sous la surveillance d'un membre du gouvernement:
|
|
— |
Syndicats de communes créés en vertu de la loi du 23 février 2001 concernant les syndicats de communes. |
Magyarország
Intézmények
|
— |
Egyes költségvetési szervek |
|
— |
Az elkülönített állami pénzalapok kezelői |
|
— |
A közalapítványok |
|
— |
A Magyar Nemzeti Bank |
|
— |
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. |
|
— |
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság |
|
— |
A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság |
|
— |
A közszolgálati műsorszolgáltatók |
|
— |
Azok a közműsor-szolgáltatók, amelyek működését többségi részben állami, illetve önkormányzati költségvetésből finanszírozzák |
|
— |
Az Országos Rádió és Televízió Testület |
Kategóriák
|
— |
Olyan, közérdekű szükségletek kielégítésére létrehozott, nem ipari vagy kereskedelmi jellegű szervezetek, amelyek közjogi szervezetek ellenőrzése állnak vagy amelyeket többségi részben közjogi szervezetek finanszíroznak (közforrásokból) |
|
— |
Közfeladataikat és működésüket meghatározó jogszabállyal létrehozott olyan szervezetek, amelyek közjogi szervezetek ellenőrzése alatt állnak vagy amelyeket többségi részben közjogi szervezetek finanszíroznak (közforrásokból) |
|
— |
Közjogi szervezetek által alaptevékenységük egyes részeinek elvégzésére létrehozott, a közjogi szervezet ellenőrzése alatt álló szervezetek |
Málta
|
— |
Uffiċċju tal-Prim Ministru (Miniszterelnöki Hivatal)
|
|
— |
Ministeru tal-Finanzi (Pénzügyminisztérium)
|
|
— |
Ministeru tal-Ġustizzja u l-Intern (Bel- és Igazságügyi Minisztérium)
|
|
— |
Ministeru tal-Edukazzjoni, Żgħażagħ u Impjiegi (Oktatás-, Ifjúság- és Foglalkoztatásügyi Minisztérium)
|
|
— |
Ministeru tat-Turiżmu u Kultura (Turisztikai és Kulturális Minisztérium)
|
|
— |
Ministeru tal-Kompetittività u l-Komunikazzjoni (Ministry for Competitiveness and Communications)
|
|
— |
Ministeru tar-Riżorsi u Infrastruttura (Ministry for Resources and Infrastructure)
|
|
— |
Ministeru għal Għawdex (Gozóért Felelős Minisztérium) |
|
— |
Ministeru tas-Saħħa, l-Anzjani u Kura fil-Komunità (Ministry of Health, the Elderly and Community Care)
|
|
— |
Ministeru għall-Investimenti, Industrija u Teknologija ta' Informazzjoni (Beruházási, Iparügyi és Információtechnológiai Minisztérium)
|
|
— |
Ministeru għall-Affarijiet Rurali u l-Ambjent (Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium)
|
|
— |
Ministeru għall-Iżvilupp Urban u Toroq (Városfejlesztésért és Közutakért Felelős Minisztérium) |
|
— |
Ministeru għall-Familja u Solidarjetà Socjali (A Család és a Társadalmi Szolidaritás Minisztériuma)
|
|
— |
Ministeru għall-Affarijiet Barranin (Külügyminisztérium)
|
Hollandia
Intézmények
|
— |
Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties — (Belügyekért és Királysági Kapcsolatokért Felelős Minisztérium)
|
|
— |
Ministerie van Economische Zaken — (Gazdasági Minisztérium)
|
|
— |
Ministry of Finance (Pénzügyminisztérium)
|
|
— |
Igazságügyi Minisztérium
|
|
— |
Földművelésügyi, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségügyi Minisztérium
|
|
— |
Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschappen — (Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium) |
A következők tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságok:
|
— |
a „Wet op het primair onderwijs” (az alapfokú oktatásról szóló törvény) értelmében alapfokú oktatást végző állami iskolák vagy államilag finanszírozott magániskolák, |
|
— |
a „Wet op het primair onderwijs” (az alapfokú oktatásról szóló törvény) értelmében speciális alapfokú oktatást végző állami iskolák vagy államilag finanszírozott magániskolák, |
|
— |
a „Wet op de expertisecentra” (a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó oktatási központokról szóló törvény) értelmében speciális és középfokú oktatást végző állami iskolák, állami intézmények vagy államilag finanszírozott magániskolák, magánintézmények, |
|
— |
a „Wet op het voortgezet onderwijs” (a középiskolai oktatásról szóló törvény) értelmében középfokú oktatást végző állami iskolák, állami intézmények vagy államilag finanszírozott magániskolák, magánintézmények, |
|
— |
a „Wet Educatie en Beroepsonderwijs” (az oktatási és szakképzési törvény) értelmében a közintézmények és az államilag finanszírozott magánintézmények, |
|
— |
a „Wet op het hoger onderwijs en wetenschappelijk onderzoek” (a felsőoktatásról és a tudományos kutatásról szóló törvény) értelmében az államilag finanszírozott egyetemek és egyéb felsőoktatási intézmények, az Open University, valamint az egyetemi kórházak, |
|
— |
a „Wet op het primair onderwijs” (az alapfokú oktatásról szóló törvény) vagy a „Wet op de expertisecentra” (a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó oktatási központokról szóló törvény) értelmében az iskolai tanácsadó szolgálatok, |
|
— |
a „Wet subsidiëring landelijke onderwijsondersteunende activiteiten” (az országos oktatástámogató tevékenység támogatásáról szóló törvény) értelmében az országos pedagógiai központok; |
|
— |
a „Mediawet” (a médiatörvény) értelmében azok a műsorszolgáltatók, amelyek forrásaik több mint 50 %-át az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztériumtól kapják; |
|
— |
a „Wet Verzelfstandiging Rijksmuseale Diensten” (az országos szolgáltatások privatizálásáról szóló törvény) értelmében vett szolgáltatások, |
|
— |
egyéb olyan, az oktatás, a kultúra és a tudomány területén működő szervezetek és intézmények, amelyek forrásaik több mint 50 %-át az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztériumtól kapják. |
|
— |
Minden olyan szervezet, amely forrásainak több mint 50 %-át a „Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschap”-tól kapja, például:
|
|
— |
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
|
|
— |
Közlekedési, Informatikai és Hírközlési és Közberuházási Minisztérium
|
|
— |
Lakásügyi, Területrendezési és Környezetvédelmi Minisztérium
|
|
— |
Egészségügyi, Jóléti és Sportminisztérium
|
Ausztria
|
— |
A „Rechnungshof” (a számvevőszék) költségvetési ellenőrzése alá tartozó valamennyi intézmény, kivéve az ipari és a kereskedelmi jellegű intézményeket. |
Lengyelország
|
1. |
Állami egyetemek és akadémiai iskolák
|
|
2. |
Regionális és helyi önkormányzatok kulturális intézményei |
|
3. |
Nemzeti parkok
|
|
4. |
Állami alap- és középfokú iskolák |
|
5. |
Állami rádiós és televíziós műsorszolgáltatók
|
|
6. |
Állami múzeumok, színházak, könyvtárak és egyéb állami kulturális intézmények
|
|
7. |
Állami kutatási intézmények, kutatási és fejlesztési intézmények és egyéb kutatási intézmények |
|
8. |
Regionális vagy helyi önkormányzatok vagy társulásaik által az egészségügyi ellátás szervezésére alapított autonóm állami szervek |
|
9. |
Egyéb
|
Portugália
|
— |
Institutos públicos sem carácter comercial ou industrial – (nem kereskedelmi vagy ipari jellegű közintézmények) |
|
— |
Serviços públicos personalizados – (jogi személynek minősülő közigazgatási szervek) |
|
— |
Fundaçőes públicas – (közalapítványok) |
|
— |
Estabelecimentos públicos de ensino, investigação científica e saúde – (oktatási, tudományos kutatási és egészségügyi közintézmények) |
|
— |
INGA (National Agricultural Intervention and Guarantee Institute/Instituto Nacional de Intervenção e Garantia Agrícola) |
|
— |
Instituto do Consumidor – (Fogyasztók Intézete) |
|
— |
Instituto de Meteorologia – (Meteorológiai Intézet) |
|
— |
Instituto da Conservação da Natureza – (Természetvédelmi Intézet) |
|
— |
Instituto da Agua – (Vízügyi Intézet) |
|
— |
ICEP / Instituto de Comércio Externo de Portugal |
|
— |
Instituto do Sangue – (Portugál Vérellátó Intézet) |
Románia
|
— |
Academia Română (Román Akadémia) |
|
— |
Biblioteca Naţională a României (Román Nemzeti Könyvtár) |
|
— |
Arhivele Naţionale (Nemzeti Levéltár) |
|
— |
Institutul Diplomatic Român (Román Diplomáciai Intézet) |
|
— |
Institutul Cultural Român (Román Kulturális Intézet) |
|
— |
Institutul European din România (Romániai Európa-Intézet) |
|
— |
Institutul de Investigare a Crimelor Comunismului (A kommunizmus időszakában elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló intézet) |
|
— |
Institutul de Memorie Culturală (A Kulturális Emlékek Intézete) |
|
— |
Agenţia Naţională pentru Programe Comunitare în Domeniul Educaţiei şi Formării Profesionale (Az Oktatási és Képzési Közösségi Programok Nemzeti Ügynöksége) |
|
— |
Centrul European UNESCO pentru Invăţământul Superior (UNESCO Európai Felsőoktatási Központ) |
|
— |
Comisia Naţională a României pentru UNESCO (Román Nemzeti UNESCO-Bizottság) |
|
— |
Societatea Română de Radiodifuziune (Román Rádióadó Társaság) |
|
— |
Societatea Română de Televiziune (Román Televízió Társaság) |
|
— |
Societatea Naţională pentru Radiocomunicaţii (Nemzeti Rádiókommunikációs Társaság) |
|
— |
Centrul Naţional al Cinematografiei (Nemzeti Cinematográfiai Központ) |
|
— |
Studioul de Creaţie Cinematografică (Cinematográfiai Alkotóstúdió) |
|
— |
Arhiva Naţională de Filme (Nemzeti Filmarchívum) |
|
— |
Muzeul Naţional de Artă Contemporană (Kortárs Művészetek Nemzeti Múzeuma) |
|
— |
Palatul Naţional al Copiilor (Nemzeti Gyermekpalota) |
|
— |
Centrul Naţional pentru Burse de Studii în Străinătate (Külföldi Ösztöndíjak Nemzeti Központja) |
|
— |
Agenţia pentru Sprijinirea Studenţilor (Diákokat támogató ügynökség) |
|
— |
Comitetul Olimpic şi Sportiv Român (Román Olimpiai és Sport Bizottság) |
|
— |
Agenţia pentru Cooperare Europeană în domeniul Tineretului (EUROTIN) (Európai Ifjúsági Együttműködési Ügynökség) |
|
— |
Agenţia Naţională pentru Sprijinirea Iniţiativelor Tinerilor (ANSIT) (Ifjúsági Kezdeményezéseket Támogató Nemzeti Ügynökség) |
|
— |
Institutul Naţional de Cercetare pentru Sport (Sporttal foglalkozó nemzeti kutatóintézet) |
|
— |
Consiliul Naţional pentru Combaterea Discriminării (Diszkrimináció elleni küzdelemmel foglalkozó nemzeti tanács) |
|
— |
Secretariatul de Stat pentru Problemele Revoluţionarilor din Decembrie 1989 (Az 1989. decemberi forradalmárok problémáival foglalkozó államtitkárság) |
|
— |
Secretariatul de Stat pentru Culte (Vallásos tisztelettel foglalkozó államtitkárság) |
|
— |
Agenţia Naţională pentru Locuinţe (Nemzeti Lakhatási Ügynökség) |
|
— |
Casa Națională de Pensii și alte Drepturi de Asigurări Sociale (Nyugdíjak és Egyéb Társadalombiztosítási Jogok Megyei Hivatala) |
|
— |
Casa Națională de Asigurări de Sănătate (Országos Egészségbiztosítási Hivatal) |
|
— |
Inspecţia Muncii (Munkaügyi Felügyelet) |
|
— |
Oficiul Central de Stat pentru Probleme Speciale (Különleges problémák központi állami hivatala) |
|
— |
Inspectoratul General pentru Situaţii de Urgenţă (Általános vészhelyzeti felügyelőség) |
|
— |
Agenţia Naţională de Consultanţă Agrícola (Nemzeti Mezőgazdasági Tanácsadási Ügynökség) |
|
— |
Agenţia Naţională pentru Ameliorare şi Reproducţie în Zootehnie (Nemzeti Nemesítési és Tenyésztéstechnikai Ügynökség) |
|
— |
Laboratorul Central pentru Carantină Fitosanitară (Növényegészségügyi karantén központi laboratóriuma) |
|
— |
Laboratorul Central pentru Calitatea Seminţelor şi a Materialului Săditor (Vetőmagok és növényi szaporítóanyagok minőségével foglalkozó központi laboratórium) |
|
— |
Insitutul pentru Controlul produselor Biologice şi Medicamentelor de Uz Veterinar (Állatorvosi biológiai termékek és gyógyszerek ellenőrzésével foglalkozó intézet) |
|
— |
Institutul de Igienă şi Sănătate Publică şi Veterinară (Hihiéniával és állat-közegészségüggyel foglalkozó intézet) |
|
— |
Institutul de Diagnostic şi Sănătate Animală (Állategészségügyi és diagnosztikai intézet) |
|
— |
Institutul de Stat pentru Testarea şi Inregistrarea Soiurilor (Növényfajta-kísérletekkel és nyilvántartásba vétellel foglalkozó állami ügynökség) |
|
— |
Banca de Resurse GeneticeVegetale (Növényi génkészlet-bank) |
|
— |
Agenţia Naţională pentru Dezvoltarea şi Implementarea Programelor de Reconstrucţie a Zonele Miniere (Fejlesztéssel és a bányászati régiók helyreállítási programjaival foglalkozó nemzeti ügynökség) |
|
— |
Agenţia Naţională pentru Substanţe şi Preparate Chimice Periculoase (Veszélyes kémiai anyagokkal foglalkozó nemzeti ügynökség) |
|
— |
Agenţia Naţională de Controlul Exporturilor Strategice şi al Interzicerii Armelor Chimice (Stratégiai exportellenőrzéssel és a kémiai fegyverek betiltásával foglalkozó nemzeti ügynökség) |
|
— |
Administrația Rezervației Biosferei „Delta Dunării” Tulcea (A Duna-delta természetes bioszférájának megőrzésével foglalkozó igazgatóság – Tulcea) |
|
— |
Regia Naţională a Pădurilor (ROMSILVA) (Nemzeti Erdőigazgatás) |
|
— |
Administraţia Naţională a Rezervelor de Stat (Állami Erőforrások Nemzeti Igazgatósága) |
|
— |
Administraţia Naţională Apele Române (Romániai Vizek Nemzeti Igazgatósága) |
|
— |
Administraţia Naţională de Meteorologie (Nemzeti Meteorológiai Igazgatóság) |
|
— |
Comisia Naţională pentru Reciclarea Materialelor (Nemzeti Újrahasznosítási Bizottság) |
|
— |
Comisia Naţională pentru Controlul Activităţilor Nucleare (Nukleáris tevékenységek ellenőrzésével foglalkozó nemzeti bizottság) |
|
— |
Agenţia Manageriala de Cercetare Stiinţifică, Inovare şi Transfer Tehnologic (Tudományos kutatással, innovációval és technológiatranszferrel foglalkozó menedzseri ügynökség – AMCSIT) |
|
— |
Oficiul pentru Administrare şi Operare al Infrastructurii de Comunicaţii de Date „RoEduNet” (A „RoEduNet” adatkommunikációs hálózat igazgatásával és működtetésével foglalkozó iroda) |
|
— |
Inspecţia de Stat pentru Controlul Cazanelor, Recipientelor sub Presiune şi Instalaţiilor de Ridicat (Kazánok, nyomástartó edények és emelőberendezések ellenőrzésével foglalkozó állami felügyelőség) |
|
— |
Centrul Român pentru Pregătirea şi Perfecţionarea Personalului din Transporturi Navale (Hajóközlekedéssel foglalkozó személyzet utasításával és képzésével foglalkozó romániai központ) |
|
— |
Inspectoratul Navigaţiei Civile (INC) (Polgári Hajózási Felügyelőség) |
|
— |
Regia Autonomă Registrul Auto Român („Romániai gépjárműnyilvántás” autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Agenţia Spaţială Română (Román Űrügynökség) |
|
— |
Scoala Superioară de Aviaţie Civilă (Polgári repülési akadémia) |
|
— |
Aeroclubul României (Aeroclub Románia) |
|
— |
Centrul de Pregătire pentru Personalul din Industrie Buşteni (Ipari dolgozók képzési központja – Buşteni) |
|
— |
Centrul Român de Comerţ Exterior (Romániai Külkereskedelmi Központ) |
|
— |
Centrul de Formare şi Management Bucureşti (Bukaresti Kereskedelmi Menedzsment- és Képzési Központ) |
|
— |
Agenţia de Cercetare pentru Tehnică şi Tehnologii militare (Katonai technikákkal és technológiákkal foglalkozó kutatóügynökség) |
|
— |
Asociaţia Română de Standardizare (ASRO) (Romániai Szabványügyi Szövetség) |
|
— |
Asociaţia de Acreditare din România (RENAR) (Romániai Akkreditásciós Szövetség) |
|
— |
Comisia Naţională de Prognoză (CNP) (Nemzeti Előrejelzési Bizottság) |
|
— |
Institutul Naţional de Statistică (INS) (Nemzeti Statisztikai Intézet) |
|
— |
Comisia Naţională a Valorilor Mobiliare (CNVM) (Átruházható Értékpapírok Nemzeti Bizottsága) |
|
— |
Comisia de Supraveghere a Asigurărilor (CSA) (Biztosításfelügyeleti Bizottság) |
|
— |
Comisia de Supraveghere a Sistemului de Pensii Private (Magánnyugdíjrendszerek Felügyeleti Bizottsága) |
|
— |
Consiliul Economic şi Social (CES) (Gazdasági és Szociális Tanács) |
|
— |
Agenţia Domeniilor Statului (Állami tulajdonnal foglalkozó ügynökség) |
|
— |
Oficiul Naţional al Registrului Comerţului (Nemzeti Cégnyilvántartási Hivatal) |
|
— |
Autoritatea pentru Valorificarea Activelor Statului (AVAS) (az állami vagyon behajtásáért felelős hatóság) |
|
— |
Consiliul Naţional pentru Studierea Arhivelor Securităţii (A biztonsági levéltár tanulmányozásával foglalkozó nemzeti tanács) |
|
— |
Avocatul Poporului (népképviselő) |
|
— |
Institutul Naţional de Administraţie (INA) (Nemzeti Közigazgatási Intézet) |
|
— |
Inspectoratul Naţional pentru Evidenţa Persoanelor (A személyekről vezetett nyilvántartás nemzeti felügyelősége) |
|
— |
Oficiul de Stat pentru Invenţii şi Mărci (OSIM) (Találmányokkal és védjegyekkel foglalkozó állami hivatal) |
|
— |
Oficiul Român pentru Drepturile de Autor (ORDA) (Szerzői Jogok Romániai Hivatala) |
|
— |
Oficiul Naţional al Monumentelor Istorice (Történelmi Műemlékek Nemzeti Hivatala) |
|
— |
Oficiul Naţional de Prevenire şi Combatere a Spălării banilor (ONPCSB) (A pénzmosás megelőzésével és felszámolásával foglalkozó nemzeti hivatal) |
|
— |
Biroul Român de Metrologie Legală (A Törvényes Metrológia Romániai Irodája) |
|
— |
Inspectoratul de Stat în Construcţii (Állami Építészeti Felügyelőség) |
|
— |
Compania Naţională de Investiţii (Nemzeti Beruházási Vállalat) |
|
— |
Compania Naţională de Autostrăzi şi Drumuri Naţionale (Román Nemzeti Autópálya- és Országúttársaság) |
|
— |
Agenţia Naţională de Cadastru şi Publicitate Imobiliară (Földnyilvántartási és Ingatlanreklámozási Nemzeti Ügynökség) |
|
— |
Administraţia Naţională a Imbunătăţirilor Funciare (Nemzeti Meliorációs Igazgatóság) |
|
— |
Garda Financiară (Pénzügyi Gárda) |
|
— |
Garda Naţională de Mediu (Nemzeti Környezetvédelmi Gárda) |
|
— |
Institutul Naţional de Expertize Criminalistice (Kriminalisztikai Szakértők Nemzeti Intézete) |
|
— |
Institutul Naţional al Magistraturii (Nemzeti Magisztratúra Intézet) |
|
— |
Scoala Nationala de Grefieri (Nemzeti Bírósági Tisztviselői Iskola) |
|
— |
Administraţia Generală a Penitenciarelor (Büntetés-végrehajtási Intézetek Főigazgatósága) |
|
— |
Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat (Minősített Információk Nemzeti Nyilvántartási Hivatala (ORNISS)) |
|
— |
Autoritatea Națională a Vămilor (Nemzeti Vámhatóság) |
|
— |
Banca Naţională a României (Román Nemzeti Bank) |
|
— |
Regia Autonomă „Monetăria Statului” („Román Állami Pénzverde” autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă „Imprimeria Băncii Naţionale” („A Nemzeti Bank Nyomdája” autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă „Monitorul Oficial” („Hivatalos Lap” autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Oficiul Naţional pentru Cultul Eroilor (Hőskultusszal foglalkozó nemzeti iroda) |
|
— |
Oficiul Român pentru Adopţii (Román Örökbefogadási Hivatal) |
|
— |
Oficiul Român pentru Imigrări (Román Bevándorlási Hivatal) |
|
— |
Compania Naţională „Loteria Română” („Román Lottó” Nemzeti Vállalat) |
|
— |
Compania Naţională „ROMTEHNICA” („ROMTEHNICA” Nemzeti Vállalat) |
|
— |
Compania Naţională „ROMARM” („ROMARM” Nemzeti Vállalat”) |
|
— |
Agenţia Naţională pentru Romi (Nemzeti Romaügynökség) |
|
— |
Agenţia Naţională de Presă „ROMPRESS” („ROMPRESS” Nemzeti Hírügynökség) |
|
— |
Regia Autonomă „Administraţia Patrimoniului Protocolului de Stat” („Állami Örökség és Protokoll Igazgatóság” Autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Institute și Centre de Cercetare (Kutatóintézetek és kutatóközpontok) |
|
— |
Institute și Centre de Cercetare (Kutatóintézetek és kutatóközpontok) |
|
— |
Instituții de Invățământ de Stat (Állami oktatási intézmények) |
|
— |
Universități de Stat (Állami egyetemek) |
|
— |
Muzee (Múzeumok) |
|
— |
Biblioteci de Stat (Állami könyvtárak) |
|
— |
Teatre de Stat, Opere, Operete, filarmonica, centre și case de Cultură (Állami színházak, operaházak, filharmóniai zenekarok, művelődési házak és központok) |
|
— |
Reviste (Folyóiratok) |
|
— |
Edituri (Kiadók) |
|
— |
Inspectorate Scolare, de Cultură, de Culte (Tan-, művelődés- és egyházfelügyeleti szervek) |
|
— |
Complexuri, Federații și Cluburi Sportive (Sportszövetségek és sportklubok) |
|
— |
Spitale, Sanatorii, Policlinici, Dispensare, Centre Medicale, Institute medico-Legale, Stații Ambulanță (Kórházak, szanatóriumok, klinikák, orvosi rendelők, orvosjogi intézetek, mentőállomások) |
|
— |
Unități de Asistență Socială (Szociális ellátóintézmények) |
|
— |
Tribunale (Bíróságok) |
|
— |
Judecătorii (Bírák) |
|
— |
Curți de Apel (Fellebbviteli bíróságok) |
|
— |
Penitenciare (Büntetés-végrehajtási intézetek) |
|
— |
Parchetele de pe lângă instanțele judecătorești (Ügyészségek) |
|
— |
Unități Militare (Katonai szervek) |
|
— |
Instanțe Militare (Katonai bíróságok) |
|
— |
Inspectorate de poliție (Rendőri szervek) |
|
— |
Centre de Odihnă (Idősgondozó központok) |
Szlovénia
|
— |
Javni zavodi s področja vzgoje, izobraževanja ter športa (közintézmények a gyermekgondozás, az oktatás és a sport területén) |
|
— |
Javni zavodi s področja zdravstva (közintézmények az egészségügyi ellátás területén) |
|
— |
Javni zavodi s področja socialnega varstva (közintézmények a társadalombiztosítás területén) |
|
— |
Javni zavodi s področja kulture (közintézmények a kultúra területén) |
|
— |
Javni zavodi s področja raziskovalne dejavnosti (közintézmények a tudomány és a kutatás területén) |
|
— |
Javni zavodi s področja kmetijstva in gozdarstva (közintézmények a mezőgazdaság és az erdészet területén) |
|
— |
Javni zavodi s področja okolja in prostora (közintézmények a környezetvédelem és a területrendezés területén) |
|
— |
Javni zavodi s področja gospodarskih dejavnosti (közintézmények a gazdasági tevékenységek területén) |
|
— |
Javni zavodi s področja malega gospodarstva in turizma (közintézmények a kisvállalkozások és az idegenforgalom területén) |
|
— |
Javni zavodi s področja javnega reda in varnosti (közintézmények a közrend és a közbiztonság területén) |
|
— |
Agencije (ügynökségek) |
|
— |
Skladi socialnega zavarovanja (társadalombiztosítási alapok) |
|
— |
Javni skladi na ravni države in na ravni občin (az államháztartás körébe tartozó pénzalapok a központi kormányzat és a helyi közösségek szintjén) |
|
— |
Družba za avtoceste v RS (A Szlovén Köztársaság Autópályatársasága) |
|
— |
Állami vagy települési szerv által létrehozott, a Szlovén Köztársaság vagy a helyi önkormányzatok költségvetéséből finanszírozott jogalanyok |
|
— |
Egyéb, a „ZJN-2” 3. cikke (2) bekezdése értelmében állami személynek minősülő jogi személyek |
Szlovákia
|
— |
Külön jogszabállyal vagy közigazgatási intézkedéssel közérdekből létrehozott minden olyan jogi személy, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, és teljesíti a következő feltételek legalább egyikét:
|
Ilyenek például azok a közjogi intézmények, amelyek a következő jogszabályokban meghatározott tevékenységek valamelyikét végzik:
|
— |
532/2010. sz. törvény (Gyűjt.) a Szlovák Rádióról és Televízióról, |
|
— |
az egészségbiztosításról szóló, a 718/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 580/2004. sz. törvény (Gyűjt.) alapján nyújtott lakossági egészségbiztosításról szóló, a 719/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt). módosított 581/2004. sz. (Gyűjt.) törvény az egészségbiztosítókról, |
|
— |
121/2005. sz. törvény (Gyűjt.) a társadalombiztosításról szóló, többször módosított 461/2003. sz. törvény (Gyűjt.) egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről. |
Finnország
Állami vagy állami ellenőrzés alatt álló intézmények és vállalkozások, kivéve az ipari és a kereskedelmi jellegűeket
Svédország
Valamennyi olyan nem kereskedelmi jellegű intézmény, amelynek közbeszerzési szerződéseit a svéd versenyhivatal felügyeli, például a következők:
|
— |
Nordiska Museet (Északi Múzeum) |
|
— |
Tekniska Museet (A Tudomány és Technológia Nemzeti Múzeuma) |
Egyesült Királyság
Intézmények
|
— |
Design Council |
|
— |
Health and Safety Executive |
|
— |
National Research Development Corporation |
|
— |
Public Health Laboratory Service Board |
|
— |
Advisory, Conciliation and Arbitration Service |
|
— |
Commission for the New Towns |
|
— |
National Blood Authority |
|
— |
National Rivers Authority |
|
— |
Scottish Enterprise |
|
— |
Ordnance Survey |
|
— |
Pénzügyi Felügyeleti Hatóság |
Kategóriák
|
— |
Államilag támogatott iskolák |
|
— |
Többségi részben más ajánlatkérő szervek által finanszírozott egyetemek és főiskolák |
|
— |
Nemzeti múzeumok és galériák |
|
— |
Kutatási tanácsok |
|
— |
Tűzvédelmi hatóságok |
|
— |
A National Health Service stratégiai egészségügyi szervei |
|
— |
Rendőri szervek |
|
— |
Új városok fejlesztésével foglalkozó társaságok |
|
— |
Városfejlesztő társaságok |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács módosított 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL EU L 154., 2003.6.21.).
(2) Az Európai Parlament és Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL EU L 94., 2014.3.28., 65.o.).
9-C. MELLÉKLET
AZ E MEGÁLLAPODÁSBAN FOGLALT RENDELKEZÉSEKKEL ÖSSZHANGBAN BESZERZÉST VÉGZŐ KÖZÜZEMEK ÉS EGYÉB SZERVEK
1. RÉSZ
SZINGAPÚR KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
|
Áruk (a 9-D. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 400 000 SDR |
|
Szolgáltatások (a 9-E. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 400 000 SDR |
|
Építési szolgáltatások (a 9-F. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 5 000 000 SDR |
A szervezetek jegyzéke:
|
|
Accounting and Corporate Regulating Authority (Számviteli és Vállalatszabályozási Hatóság) |
|
|
Agency for Science, Technology and Research (A tudományért, a technológiáért és a kutatásért felelős hivatal) |
|
|
Agri-Food & Veterinary Authority (Agrár-élelmiszeripari és Állategészségügyi Hatóság) |
|
|
Board of Architects (Építészeti Tanács) |
|
|
Building and Construction Authority (Építészeti és Építésügyi Hatóság) |
|
|
Casino Regulatory Authority (Kaszinószabályozó Hatóság) |
|
|
Central Provident Fund Board (Központi Nyugdíjalap-hatóság) |
|
|
Civil Aviation Authority of Singapore (Szingapúr polgári légiközlekedési hatósága) |
|
|
Civil Service College (Közszolgálati Kollégium) |
|
|
Competition Commission of Singapore (Szingapúri versenybizottság) |
|
|
Council for Estate Agents (Ingatlanügynökökkel foglalkozó tanács) |
|
|
Council for Private Education (Magánoktatással foglalkozó tanács) |
|
|
Economic Development Board (Gazdasági fejlesztési Bizottság) |
|
|
Energy Market Authority (Energiapiaci Hatóság) |
|
|
Health Promotion Board (Egészségfejlesztési Bizottság) |
|
|
Health Sciences Authority (Egészségtudományi Hatóság) |
|
|
Hotels Licensing Board (Szállodai engedélyezésért felelős bizottság) |
|
|
Housing and Development Board (Lakhatási és Fejlesztési Bizottság) |
|
|
Info–communications Development Authority of Singapore (Szingapúr információ-kommunikáció fejlesztéssel foglalkozó hatósága) |
|
|
Inland Revenue Authority of Singapore (Szingapúri adóhatóság) |
|
|
Institute of Southeast Asian Studies (Délkelet-ázsiai tanulmányok intézete) |
|
|
Institute of Technical Education (Műszaki Képzéssel foglalalkozó intézet) |
|
|
International Enterprise Singapore (Nemzetközi Vállalat Szingapúr) |
|
|
Intellectual Property Office of Singapore (Szellemi Tulajdon Szingapúri Hivatala) |
|
|
Land Transport Authority of Singapore (Szingapúr szárazföldi közlekedéssel foglalkozó hatósága) |
|
|
Jurong Town Corporation |
|
|
Maritime and Port Authority of Singapore (Szingapúri Tengerészeti és Kikötőhatóság) |
|
|
Media Development Authority (Médiafejlesztési Hatóság) |
|
|
Monetary Authority of Singapore (Szingapúri Monetáris Hatóság) |
|
|
Nanyang Technological University (Nanyang Műszaki Egyetem) |
|
|
Nanyang Polytechnic (Nanyang Politechnikum) |
|
|
National Arts Council (Nemzeti Művészeti Tanács) |
|
|
National Environment Agency (Nemzeti Környezetvédelmi Hivatal) |
|
|
National Heritage Board (Nemzeti Örökségi Hivatal) |
|
|
National Library Board (Nemzeti Könyvtári Tanács) |
|
|
National Parks Board (Nemzeti Parkok Bizottsága) |
|
|
National University of Singapore (Szingapúri Nemzeti Egyetem) |
|
|
Ngee Ann Polytechnic (Ngee Ann Politechnikum) |
|
|
Preservation of Monuments Board (Műemlékmegőrzéssel foglalkozó bizottság) |
|
|
Professional Engineers Board (Szakképzett mérnökök Bizottsága) |
|
|
Public Transport Council (Tömegközlekedési Tanács) |
|
|
Public Utilities Board (Közüzemi Bizottság) |
|
|
Republic Polytechnic (Republic Politechnikum) |
|
|
Science Centre Board (Tudományos Központi Bizottság) |
|
|
Sentosa Development Corporation (Sentosa Fejlesztési Társaság) |
|
|
Singapore Corporation of Rehabilitative Enterprises (Rehabilitációs vállalkozások szingapúri testülete) |
|
|
Singapore Examinations and Assessment Board (Szingapúri Vizsga- és Értékelőbizottság) |
|
|
Singapore Land Authority (Szingapúri Tartományi Hivatal) |
|
|
Singapore Nursing Board (Szingapúri Ápolói Kamara) |
|
|
Singapore Polytechnic (Szingapúri Politechnikum) |
|
|
Singapore Sports Council (Szingapúri Sportügyi Tanács) |
|
|
Singapore Tourism Board (Szingapúri Turisztikai Szövetség) |
|
|
Singapore Workforce Development Agency (Szingapúri Munkaerő-fejlesztés Hivatal) |
|
|
Standards, Productivity and Innovation Board (Standardokkal, termelékenységgel és innovációval foglalkozó bizottság) |
|
|
Temasek Polytechnic (Temasek Politechnikum) |
|
|
Traditional Chinese Medicine Practioners Board (Hagyományos kínai gyógymódot alkalmazók testülete) |
|
|
Urban Redevelopment Authority (Városrehabilitációs Hatóság) |
Megjegyzések a 9-C. melléklet 1. részéhez:
|
1. |
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a megállapodás hatálya alá tartozó intézmény olyan beszerzésére, melyet a megállapodás hatálya alá nem tartozó intézmény nevében valósít meg. |
|
2. |
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a Közüzemi Bizottság által történő áru- és szolgáltatásbeszerzésére, ha a beszerzés:
|
2. RÉSZ
AZ UNIÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
|
Áruk (a 9-D. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 400 000 SDR |
|
Szolgáltatások (a 9-E. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 400 000 SDR |
|
Építési szolgáltatások (a 9-F. mellékletben meghatározottak szerint) |
Küszöbérték: 5 000 000 SDR |
Valamennyi olyan ajánlatkérő, amelynek beszerzései az uniós közüzemi irányelv (1) hatálya alá esnek, amely ajánlatkérőnek (például a 9-A. és a 9-B. melléklet alá besorolt szervek) vagy közvállalkozásnak minősül (2), és amelynek tevékenységei között szerepel az alábbi területek valamelyike vagy azok bármilyen kombinációja:
|
(a) |
a közszolgáltatási feladatok ellátása céljából helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése ivóvíz előállításával, szállításával vagy elosztásával, illetve ilyen hálózatokban ivóvízellátó szolgáltatással kapcsolatban; |
|
(b) |
a közszolgáltatási feladatok ellátása céljából helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése villamos energia előállításával, szállításával vagy elo sztásával, illetve ilyen hálózatokban villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban; |
|
(c) |
repülőterek és egyéb terminállétesítmények üzemeltetése légi fuvarozók számára; |
|
(d) |
tengeri vagy belvízi kikötők és egyéb terminállétesítmények üzemeltetése tengeri vagy belvízi fuvarozók számára; |
|
(e) |
lakossági szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése (3) a városi közlekedés terén városi gyorsvasút, automatizált rendszerek, villamos-, trolibusz-, autóbusz- vagy kábelvasút révén; vagy |
|
(f) |
lakossági szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése a vasúti közlekedés terén (4). |
A fenti kritériumoknak megfelelő ajánlatkérő szervek és közvállalkozások indikatív jegyzékei a Megjegyzések után találhatók.
Megjegyzések a 9-C. melléklet 2. részéhez:
|
1. |
A fent felsorolt bármely tevékenységet szolgáló beszerzés, amennyiben az érintett piacon azzal kapcsolatban verseny áll fenn, nem tartozik a jelen megállapodás hatálya alá. |
|
2. |
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya nem terjed ki az e mellékletben szereplő, beszerzést végző szervek következő beszerzéseire:
|
|
3. |
Az olyan hálózatok részére történő ivóvíz- vagy villamosenergia-ellátás, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő, beszerzést végző szerv révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető ezen melléklet a) vagy b) bekezdése alá tartozó tevékenységnek akkor, ha:
|
|
4. |
|
|
5. |
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya nem terjed ki olyan beszerzésekre, amelyeket:
|
A 9-C. melléklet 2. részében szereplő kritériumoknak megfelelő ajánlatkérő szervek és közvállalkozások ágazatonkénti indikatív jegyzékei
I. Ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása
Belgium
|
— |
Települési önkormányzatok és társulásaik, tevékenységük e része tekintetében |
|
— |
Société Wallonne des Eaux |
|
— |
Vlaams Maatschappij voor Watervoorziening |
Bulgária
|
— |
„Тузлушка гора” – ЕООД, Антоново |
|
— |
„В И К – Батак” – ЕООД, Батак |
|
— |
„В и К – Белово” – ЕООД, Белово |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация Берковица” – ЕООД, Берковица |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Благоевград |
|
— |
„В и К – Бебреш” – ЕООД, Ботевград |
|
— |
„Инфрастрой” – ЕООД, Брацигово |
|
— |
„Водоснабдяване” – ЕООД, Брезник |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕАД, Бургас |
|
— |
„Лукойл Нефтохим Бургас” АД, Бургас |
|
— |
„Бързийска вода” – ЕООД, Бързия |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Варна |
|
— |
„ВиК” ООД, к.к. Златни пясъци |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация Йовковци” – ООД, Велико Търново |
|
— |
„Водоснабдяване, канализация и териториален водоинженеринг” – ЕООД, Велинград |
|
— |
„ВИК” – ЕООД, Видин |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Враца |
|
— |
„В И К” – ООД, Габрово |
|
— |
„В И К” – ООД, Димитровград |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Добрич |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация – Дупница” – ЕООД, Дупница |
|
— |
ЧПСОВ, в.с. Елени |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Исперих |
|
— |
„Аспарухов вал” ЕООД, Кнежа |
|
— |
„В И К – Кресна” – ЕООД, Кресна |
|
— |
„Меден кладенец” – ЕООД, Кубрат |
|
— |
„ВИК” – ООД, Кърджали |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Кюстендил |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Ловеч |
|
— |
„В и К – Стримон” – ЕООД, Микрево |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Монтана |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация – П” – ЕООД, Панагюрище |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Перник |
|
— |
„В И К” – ЕООД, Петрич |
|
— |
„Водоснабдяване, канализация и строителство” – ЕООД, Пещера |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Плевен |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Пловдив |
|
— |
„Водоснабдяване–Дунав” – ЕООД, Разград |
|
— |
„ВКТВ” – ЕООД, Ракитово |
|
— |
ЕТ „Ердуван Чакър”, Раковски |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Русе |
|
— |
„Екопроект-С” ООД, Русе |
|
— |
„УВЕКС” – ЕООД, Сандански |
|
— |
„ВиК-Паничище” ЕООД, Сапарева баня |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕАД, Свищов |
|
— |
„Бяла” – ЕООД, Севлиево |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Силистра |
|
— |
„В и К” – ООД, Сливен |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Смолян |
|
— |
„Софийска вода” – АД, София |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, София |
|
— |
„Стамболово” – ЕООД, Стамболово |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Стара Загора |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация-С” – ЕООД, Стрелча |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация – Тетевен” – ЕООД, Тетевен |
|
— |
„В и К – Стенето” – ЕООД, Троян |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Търговище |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Хасково |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ООД, Шумен |
|
— |
„Водоснабдяване и канализация” – ЕООД, Ямбол |
Cseh Köztársaság
A vízgazdálkodási ágazatban vízellátást végző valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló 134/2016. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének d) és e) pontja szerint.
Példák az ajánlatkérőkre:
|
— |
Veolia Voda Česká Republika, a.s. |
|
— |
Pražské vodovody a kanalizace, a.s. |
|
— |
Severočeská vodárenská společnost a.s. |
|
— |
Severomoravské vodovody a kanalizace Ostrava a.s. |
|
— |
Ostravské vodárny a kanalizace a.s. |
Dánia
|
— |
A „lov om vandforsyning m.v.” 3. §-ának (3) bekezdése értelmében vízellátást végző szervezetek, lásd az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló, 2007. január 17-i 71. sz. törvényt. |
Németország
|
— |
A szövetségi tartományok által elfogadott „Eigenbetriebsverordnungen” vagy „Eigenbetriebsgesetze” alapján víz előállítását vagy elosztását végző szervezetek (közművállalatok). |
|
— |
A szövetségi tartományok által elfogadott „Gesetze über die kommunale Gemeinschaftsarbeit oder Zusammenarbeit” alapján víz előállítását vagy elosztását végző szervezetek. |
|
— |
A legutóbb 2002. május 15-én módosított, 1991. február 12-i „Gesetz über Wasser- und Bodenverbände” alapján víz előállítását végző szervezetek. |
|
— |
A szövetségi tartományok által elfogadott „Kommunalgesetze”, különösen a „Gemeindeverordnungen” alapján víz előállítását vagy elosztását végző állami tulajdonú vállalatok. |
|
— |
A legutóbb 2007. január 5-én módosított, 1965. szeptember 6-i „Aktiengesetz” vagy a legutóbb 2006. november 10-én módosított, 1892. április 20-i „GmbH-Gesetz” alapján létrehozott vagy betéti társaságnak („Kommanditgesellschaft”) minősülő, regionális vagy helyi önkormányzattal kötött különleges szerződés alapján víz előállítását vagy elosztását végző vállalkozások. |
Észtország
|
— |
A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervek:
|
Írország
A „Local Government [Sanitary Services] Act 1878–1964” alapján víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó szervek
Görögország
|
— |
„Εταιρεία Υδρεύσεως και Αποχετεύσεως Πρωτευούσης Α.Ε.” („Ε.Υ.Δ.Α.Π.” vagy „Ε.Υ.Δ.Α.Π. Α.Ε.”). A társaság jogállására a 2190/1920. sz. egységes szerkezetbe foglalt törvény és a 2414/1996. sz. törvény rendelkezései, továbbá az 1068/80. sz. és a 2744/1999. sz. törvény rendelkezései irányadók. |
|
— |
„Εταιρεία Ύδρευσης και Αποχέτευσης Θεσσαλονίκης Α.Ε.” („Ε.Υ.Α.Θ. A 2937/2001. sz. törvény (Görög Hivatalos Közlöny, 169. A’) és a 2651/1998. sz. törvény (Görög Hivatalos Közlöny, 248. A’) rendelkezéseivel szabályozott „Εταιρεία Ύδρευσης και Αποχέτευσης Θεσσαλονίκης Α.Ε.” ” („Ε.Υ.Α.Θ. Α.Ε.”). |
|
— |
A 890/1979. sz. törvény alapján működő „Δημοτική Επιχείρηση Ύδρευσης και Αποχέτευσης Μείζονος Περιοχής Βόλου” („ΔΕΥΑΜΒ”) |
|
— |
Az 1980. augusztus 23-i 1069/80. sz. törvény alapján víz előállítását és elosztását végző „Δημοτικές Επιχειρήσεις Ύδρευσης — Αποχέτευσης” (települési vízellátó és szennyvíz-gazdálkodási társaságok). |
|
— |
A 410/1995. sz. elnöki rendelet alapján, a „Κώδικoς Δήμων και Κοινοτήτων”-nal összhangban működő „Σύνδεσμοι Ύδρευσης” (települési és lakóközösségi vízellátó társulások). |
|
— |
A 410/1995. sz. elnöki rendelet alapján, a Κώδικoς Δήμων και Κοινοτήτων-nal összhangban működő „Δήμοι και Κοινότητες” (települési és közösségi önkormányzatok) |
Spanyolország
|
— |
Mancomunidad de Canales de Taibilla |
|
— |
Aigües de Barcelona S.A., y sociedades filiales |
|
— |
Canal de Isabel II |
|
— |
Agencia Andaluza del Agua |
|
— |
Agencia Balear de Agua y de la Calidad Ambiental |
|
— |
Az autonóm körzetek („comunidades autónomas”) és az alsóbb szintű közigazgatási egységek („corporaciones locales”) részeként vagy azoktól függően működő egyéb olyan közjogi intézmények, amelyek ivóvízelosztást végeznek |
|
— |
Az alsóbb szintű közigazgatási egységek („corporaciones locales”) jóvoltából az ivóvízelosztás területén különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező egyéb magánszektorbeli szervek |
Franciaország
Ivóvíz előállításával és elosztásával foglalkozó regionális és települési önkormányzatok, helyi közjogi intézmények:
|
— |
„Régies des eaux” (pl. Régie des eaux de Grenoble, régie des eaux de Megève, régie municipale des eaux et de l'assainissement de Mont-de-Marsan, régie des eaux de Venelles) |
|
— |
Víz szállításával, elosztásával és előállításával foglalkozó szervek (pl. Syndicat des eaux d'Íle-de-France, syndicat départemental d'alimentation en eau potable de la Vendée, syndicat des eaux et de l'assainissement du Bas-Rhin, syndicat intercommunal des eaux de la région grenobloise, syndicat de l'eau du Var-est, syndicat des eaux et de l'assainissement du Bas-Rhin) |
Horvátország
A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek közvállalkozások vagy ajánlatkérő szervek és meghatározott szabályoknak megfelelően a lakosság számára nyújtott, ivóvíz előállításával, szállításával és elosztásával kapcsolatos szolgáltatás céljára rögzített hálózatokat építenek (bocsátanak rendelkezésre) vagy üzemeltetnek és rögzített hálózatokon ivóvizet szolgáltatnak; úgymint azok a szervek, amelyeket a helyi önkormányzatok az ivóvízre vonatkozó törvény (Hivatalos Közlöny 153/09 és 130/11) alapján, ivóvíz-szolgáltatással és vízelvezetéssel foglalkozó közszolgáltatóként hoztak létre.
Olaszország
|
— |
Az 1925. október 15-i „Regio Decreto No 2578”-cal, az 1986. október 4-i „D.P.R. No 902”-vel, valamint a helyi önkormányzatok szervezetére irányadó jogi rendelkezések kodifikált szövegének megállapításáról szóló, 2000. augusztus 18-i 267. sz. törvényerejű rendelettel és különösen annak 112. és 116. cikkével elfogadott, a helyi és megyei önkormányzatok által a közüzemi szolgáltatások felett gyakorolt közvetlen ellenőrzésre irányadó jogszabályok kodifikált szövege alapján a vízszolgáltatás különböző szakaszaiért felelős szervek |
|
— |
Acquedotto Pugliese S.p.A. (D.lgs. 11.5.1999 n. 141) |
|
— |
Az 1979. szeptember 4-i „Legge Regionale No 2/2”-vel és a 2004. május 31-i „Legge Regionale No 9 (art. 1)”-gyel „in liquidazione” 1980. augusztus 9-i „Legge Regionale No 81”-gyel létrehozott „ente acquedotti siciliani” |
|
— |
Az 1963. július 5-i 9. sz. törvénnyel létrehozott „Ente sardo acquedotti e fognature”. Poi ESAF S.p.A. nel 2003 – confluita in ABBANOA S.p.A: ente soppresso il 29.7.2005 e posto in liquidazione con L.R. 21.4.2005 no 7 (art. 5, comma 1)- Legge finanziaria 2005 |
Ciprus
|
— |
A településeken és egyéb területeken a „περί Υδατοπρομήθειας Δημοτικών και Άλλων Περιοχών Νόμου, Κεφ. 350” alapján vízelosztást végző „Τα Συμβούλια Υδατοπρομήθειας”. |
Lettország
|
— |
Olyan, ivóvíz előállítását, szállítását és vízvezeték-rendszerekbe történő elosztását végző magán- és közjogi jogalanyok, amelyek a „Sabiedrisko pakalpojumu sniedzēju iepirkumu likums” törvény alapján beszerzéseket bonyolítanak. |
Litvánia
|
— |
A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság ivóvízről és szennyvízgazdálkodásról szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 82-3260. sz., 2006.) alapján ivóvíz-előállítási, -szállítási vagy -elosztási tevékenységet folytató szervezetek. |
Luxemburg
|
— |
A települési önkormányzatok vízelosztással foglalkozó szervezeti egységei |
|
— |
Az 1958. december 23-i és az 1981. július 29-i törvénnyel módosított és kiegészített, 2001. február 23-i „loi concernant la création des syndicats de communes”, valamint az 1962. július 31-i „loi ayant pour objet le renforcement de l'alimentation en eau potable du Grand-Duché du Luxembourg à partir du réservoir d'Esch-sur-Sûre” alapján létrehozott, víz előállításával vagy elosztásával foglalkozó települési önkormányzati társulások.
|
Magyarország
|
— |
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek megfelelően ivóvíz-előállítást, -szállítást vagy -elosztást végző szervezetek. |
Málta
|
— |
Korporazzjoni għas-Servizzi ta’ l-Ilma (Water Services Corporation) |
|
— |
Korporazzjoni għas-Servizzi ta’ Desalinazzjoni (Water Desalination Services) |
Hollandia
A „Waterleidingwet” alapján víz előállítását vagy elosztását végző szervek
Ausztria
A kilenc szövetségi tartomány („Länder”) által elfogadott „Wasserversorgungsgesetze” alapján ivóvíz előállítását, szállítását vagy elosztását végző települési önkormányzatok és társulásaik
Lengyelország
Az „ustawa z dnia 7 czerwca 2001 r., o zbiorowym zaopatrzeniu w wodę i zbiorowym odprowadzaniu ścieków” értelmében vett olyan, víz- és szennyvíz-ágazatbeli társaságok, amelyek lakossági vízszolgáltatással vagy szennyvíz-elvezetési szolgáltatással összefüggő gazdasági tevékenységet végeznek, köztük egyebek mellett a következők:
|
— |
AQUANET S.A., Poznań |
|
— |
Górnośląskie Przedsiębiorstwo Wodociągów S.A. w Katowicach |
|
— |
Miejskie Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji S.A. w Krakowie |
|
— |
Miejskie Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji Sp. z o. o. Wrocław |
|
— |
Miejskie Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji w Lublinie Sp. z o.o. |
|
— |
Miejskie Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji w m. st. Warszawie S.A. |
|
— |
Rejonowe Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji w Tychach S.A, |
|
— |
Rejonowe Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji Sp. z o.o. w Zawierciu |
|
— |
Rejonowe Przedsiębiorstwo Wodociągów i Kanalizacji w Katowicach S.A. |
|
— |
Wodociągi Ustka Sp. z o.o. |
|
— |
Zakład Wodociągów i Kanalizacji Sp. z o.o. Łódź |
|
— |
Zakład Wodociągów i Kanalizacji Sp. z o.o., Szczecin |
Portugália
|
— |
Több településre kiterjedő rendszerek — Olyan vállalkozások, amelyekben az állam vagy más közjogi szervezetek többségi részesedéssel rendelkeznek, valamint magánvállalkozások, a „Decreto-Lei No 379/5 de Novembro 1993, alterado pelo Decreto-Lei No 176/99 do 25 de Outubro 1999, Decreto-Lei No 439-A/99 do 29 de Outubro 1999 ” és a „Decreto-Lei No 103/2003 do 23 de Maio 20033” szerint. Az állam általi közvetlen irányítás megengedhető. |
|
— |
Települési rendszerek — Helyi önkormányzatok és társulásaik, helyi önkormányzati szolgáltatók, olyan vállalkozások, amelyek az állam tulajdonában vannak vagy jegyzett tőkéjükben az állam többségi részesedéssel rendelkezik, valamint magánvállalkozások, a „Lei 53-F/2006, do 29 de Dezembro 2006 ”, valamint az 1999. október 25-i „Decreto-Lei No 176/99”, „Decreto-Lei No 439-A/99 do 29 de Outubro 1999 e Decreto-Lei No 103/2003 do 23 de Maio 2003 ”-mal módosított „Decreto-Lei No 379/93 do 5 de Novembro 1993 ” szerint. |
Románia
Departamente ale autorităților locale și companii care produc, transportă și distribuie apă (ivóvíz előállításával, szállításával és elosztásával foglalkozó önkormányzatok és vállalatok szervezeti egységei); Példák:
|
— |
S.C. APA –C.T.T.A. S.A. Alba Iulia, Alba |
|
— |
S.C. APA –C.T.T.A. S.A. Filiala Alba Iulia SA., Alba Iulia, Alba |
|
— |
S.C. APA –C.T.T.A. S.A Filiala Blaj, Blaj, Alba |
|
— |
Compania de Apă Arad |
|
— |
S.C. Aquaterm AG 98 S.A. Curtea de Argeş, Argeş |
|
— |
S.C. APA Canal 2000 S.A. Piteşti, Argeş |
|
— |
S.C. APA Canal S.A. Oneşti, Bacău |
|
— |
Compania de Apă-Canal, Oradea, Bihor |
|
— |
R.A.J.A. Aquabis Bistriţa, Bistriţa-Năsăud |
|
— |
S.C. APA Grup SA Botoşani, Botoşani |
|
— |
Compania de Apă, Braşov, Braşov |
|
— |
R.A. APA, Brăila, Brăila |
|
— |
S.C. Ecoaquasa Sucursala Călăraşi, Călăraşi, Călăraşi |
|
— |
S.C. Compania de Apă Someş S.A., Cluj, Cluj-Napoca |
|
— |
S.C. Aquasom S.A. Dej, Cluj |
|
— |
Regia Autonomă Judeţeană de Apă, Constanţa, Constanţa |
|
— |
R.A.G.C. Târgovişte, Dâmboviţa |
|
— |
R.A. APA Craiova, Craiova, Dolj |
|
— |
S.C. Apa-Canal S.A., Baileşti, Dolj |
|
— |
S.C. Apa-Prod S.A. Deva, Hunedoara |
|
— |
R.A.J.A.C. Iaşi, Iaşi |
|
— |
Direcţia Apă-Canal, Paşcani, Iaşi |
|
— |
Societatea Naţională a Apelor Minerale (SNAM) |
Szlovénia
A „Zakon o varstvu okolja (Uradni list RS, 32/93, 1/96)” alkalmazásában és a helyhatósági határozatok értelmében adott koncesszió alapján ivóvíz előállításával, szállításával vagy elosztásával foglalkozó szervek.
|
Mat. št. |
Naziv |
Poštna Št. |
Kraj |
|
5015731 |
Javno Komunalno Podjetje Komunala Trbovlje D.O.O. |
1420 |
Trbovlje |
|
5067936 |
Komunala D.O.O. Javno Podjetje Murska Sobota |
9000 |
Murska Sobota |
|
5067804 |
Javno Komunalno Podjetje Komunala Kočevje D.O.O. |
1330 |
Kočevje |
|
5075556 |
Loška Komunala, Oskrba Z Vodo In Plinom, D.D. Škofja Loka |
4220 |
Škofja Loka |
|
5222109 |
Komunalno Podjetje Velenje D.O.O. Izvajanje Komunalnih Dejavnosti D.O.O. |
3320 |
Velenje |
|
5072107 |
Javno Komunalno Podjetje Slovenj Gradec D.O.O. |
2380 |
Slovenj Gradec |
|
1122959 |
Komunala Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Gornji Grad |
3342 |
Gornji Grad |
|
1332115 |
Režijski Obrat Občine Jezersko |
4206 |
Jezersko |
|
1332155 |
Režijski Obrat Občine Komenda |
1218 |
Komenda |
|
1357883 |
Režijski Obrat Občine Lovrenc Na Pohorju |
2344 |
Lovrenc Na Pohorju |
|
1563068 |
Komuna, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Beltinci |
9231 |
Beltinci |
|
1637177 |
Pindža Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Petrovci |
9203 |
Petrovci |
|
1683683 |
Javno Podjetje Edš - Ekološka Družba, D.O.O. Šentjernej |
8310 |
Šentjernej |
|
5015367 |
Javno Podjetje Kovod Postojna, Vodovod, Kanalizacija, D.O.O., Postojna |
6230 |
Postojna |
|
5015707 |
Komunalno Podjetje Vrhnika Proizvodnja In Distribucija Vode, D.D. |
1360 |
Vrhnika |
|
5016100 |
Komunalno Podjetje Ilirska Bistrica |
6250 |
Ilirska Bistrica |
|
5046688 |
Javno Podjetje Vodovod – Kanalizacija, D.O.O. Ljubljana |
1000 |
Ljubljana |
|
5062403 |
Javno Podjetje Komunala Črnomelj D.O.O. |
8340 |
Črnomelj |
|
5063485 |
Komunala Radovljica, Javno Podjetje Za Komunalno Dejavnost, D.O.O. |
4240 |
Radovljica |
|
5067731 |
Komunala Kranj, Javno Podjetje, D.O.O. |
4000 |
Kranj |
|
5067758 |
Javno Podjetje Komunala Cerknica D.O.O. |
1380 |
Cerknica |
|
5068002 |
Javno Komunalno Podjetje Radlje D.O.O. Ob Dravi |
2360 |
Radlje Ob Dravi |
|
5068126 |
Jkp, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Slovenske Konjice |
3210 |
Slovenske Konjice |
|
5068134 |
Javno Komunalno Podjetje Žalec D.O.O. |
3310 |
Žalec |
|
5073049 |
Komunalno Podjetje Ormož D.O.O. |
2270 |
Ormož |
|
5073103 |
Kop Javno Komunalno Podjetje Zagorje Ob Savi, D.O.O. |
1410 |
Zagorje Ob Savi |
|
5073120 |
Komunala Novo Mesto D.O.O., Javno Podjetje |
8000 |
Novo Mesto |
|
5102103 |
Javno Komunalno Podjetje Log D.O.O. |
2390 |
Ravne Na Koroškem |
|
5111501 |
Okp Javno Podjetje Za Komunalne Storitve Rogaška Slatina D.O.O. |
3250 |
Rogaška Slatina |
|
5112141 |
Javno Podjetje Komunalno Stanovanjsko Podjetje Litija, D.O.O. |
1270 |
Litija |
|
5144558 |
Komunalno Podjetje Kamnik D.D. |
1241 |
Kamnik |
|
5144574 |
Javno Komunalno Podjetje Grosuplje D.O.O. |
1290 |
Grosuplje |
|
5144728 |
Ksp Hrastnik Komunalno - Stanovanjsko Podjetje D.D. |
1430 |
Hrastnik |
|
5145023 |
Komunalno Podjetje Tržič D.O.O. |
4290 |
Tržič |
|
5157064 |
Komunala Metlika Javno Podjetje D.O.O. |
8330 |
Metlika |
|
5210461 |
Komunalno Stanovanjska Družba D.O.O. Ajdovščina |
5270 |
Ajdovščina |
|
5213258 |
Javno Komunalno Podjetje Dravograd |
2370 |
Dravograd |
|
5221897 |
Javno Podjetje Komunala D.O.O. Mozirje |
3330 |
Mozirje |
|
5227739 |
Javno Komunalno Podjetje Prodnik D.O.O. |
1230 |
Domžale |
|
5243858 |
Komunala Trebnje D.O.O. |
8210 |
Trebnje |
|
5254965 |
Komunala, Komunalno Podjetje D.O.O., Lendava |
9220 |
Lendava - Lendva |
|
5321387 |
Komunalno Podjetje Ptuj D.D. |
2250 |
Ptuj |
|
5466016 |
Javno Komunalno Podjetje Šentjur D.O.O. |
3230 |
Šentjur |
|
5475988 |
Javno Podjetje Komunala Radeče D.O.O. |
1433 |
Radeče |
|
5529522 |
Radenska-Ekoss, Podjetje Za Stanovanjsko, Komunalno In Ekološko Dejavnost, Radenci D.O.O. |
9252 |
Radenci |
|
5777372 |
Vit-Pro D.O.O. Vitanje; Komunala Vitanje, Javno Podjetje D.O.O. |
3205 |
Vitanje |
|
5827558 |
Komunalno Podjetje Logatec D.O.O. |
1370 |
Logatec |
|
5874220 |
Režijski Obrat Občine Osilnica |
1337 |
Osilnica |
|
5874700 |
Režijski Obrat Občine Turnišče |
9224 |
Turnišče |
|
5874726 |
Režijski Obrat Občine Črenšovci |
9232 |
Črenšovci |
|
5874734 |
Režijski Obrat Občine Kobilje |
9223 |
Dobrovnik |
|
5881820 |
Režijski Obrat Občina Kanal Ob Soči |
5213 |
Kanal |
|
5883067 |
Režijski Obrat Občina Tišina |
9251 |
Tišina |
|
5883148 |
Režijski Obrat Občina Železniki |
4228 |
Železniki |
|
5883342 |
Režijski Obrat Občine Zreče |
3214 |
Zreče |
|
5883415 |
Režijski Obrat Občina Bohinj |
4264 |
Bohinjska Bistrica |
|
5883679 |
Režijski Obrat Občina Črna Na Koroškem |
2393 |
Črna Na Koroškem |
|
5914540 |
Vodovod - Kanalizacija Javno Podjetje D.O.O. Celje |
3000 |
Celje |
|
5926823 |
Jeko - In, Javno Komunalno Podjetje, D.O.O., Jesenice |
4270 |
Jesenice |
|
5945151 |
Javno Komunalno Podjetje Brezovica D.O.O. |
1352 |
Preserje |
|
5156572 |
Kostak, Komunalno In Stavbno Podjetje D.D. Krško |
8270 |
Krško |
|
1162431 |
Vodokomunalni Sistemi Izgradnja In Vzdrževanje Vodokomunalnih Sistemov D.O.O. Velike Lašče |
|
Velike Lašče |
|
1314297 |
Vodovodna Zadruga Golnik, Z.O.O. |
4204 |
Golnik |
|
1332198 |
Režijski Obrat Občine Dobrovnik |
9223 |
Dobrovnik - Dobronak |
|
1357409 |
Režijski Obrat Občine Dobje |
3224 |
Dobje Pri Planini |
|
1491083 |
Pungrad, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Bodonci |
9265 |
Bodonci |
|
1550144 |
Vodovodi In Kanalizacija Nova Gorica D.D. |
5000 |
Nova Gorica |
|
1672860 |
Vodovod Murska Sobota Javno Podjetje D.O.O. |
9000 |
Murska Sobota |
|
5067545 |
Komunalno Stanovanjsko Podjetje Brežice D.D. |
8250 |
Brežice |
|
5067782 |
Javno Podjetje - Azienda Publica Rižanski Vodovod Koper D.O.O. - S.R.L. |
6000 |
Koper - Capodistria |
|
5067880 |
Mariborski Vodovod Javno Podjetje D.D. |
2000 |
Maribor |
|
5068088 |
Javno Podjetje Komunala D.O.O. Sevnica |
8290 |
Sevnica |
|
5072999 |
Kraški Vodovod Sežana Javno Podjetje D.O.O. |
6210 |
Sežana |
|
5073251 |
Hydrovod D.O.O. Kočevje |
1330 |
Kočevje |
|
5387647 |
Komunalno-Stanovanjsko Podjetje Ljutomer D.O.O. |
9240 |
Ljutomer |
|
5817978 |
Vodovodna Zadruga Preddvor, Z.B.O. |
4205 |
Preddvor |
|
5874505 |
Režijski Obrat Občina Laško |
Laško |
|
|
5880076 |
Režijski Obrat Občine Cerkno |
5282 |
Cerkno |
|
5883253 |
Režijski Obrat Občine Rače Fram |
2327 |
Rače |
|
5884624 |
Vodovodna Zadruga Lom, Z.O.O. |
4290 |
Tržič |
|
5918375 |
Komunala, Javno Podjetje, Kranjska Gora, D.O.O. |
4280 |
Kranjska Gora |
|
5939208 |
Vodovodna Zadruga Senično, Z.O.O. |
4294 |
Križe |
|
1926764 |
Ekoviz D.O.O. |
9000 |
Murska Sobota |
|
5077532 |
Komunala Tolmin, Javno Podjetje D.O.O. |
5220 |
Tolmin |
|
5880289 |
Občina Gornja Radgona |
9250 |
Gornja Radgona |
|
1274783 |
Wte Wassertechnik Gmbh, Podružnica Kranjska Gora |
4280 |
Kranjska Gora |
|
1785966 |
Wte Bled D.O.O. |
4260 |
Bled |
|
1806599 |
Wte Essen |
3270 |
Laško |
|
5073260 |
Komunalno Stanovanjsko Podjetje D.D. Sežana |
6210 |
Sežana |
|
5227747 |
Javno Podjetje Centralna Čistilna Naprava Domžale - Kamnik D.O.O. |
1230 |
Domžale |
|
1215027 |
Aquasystems Gospodarjenje Z Vodami D.O.O. |
2000 |
Maribor |
|
1534424 |
Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Mežica |
2392 |
Mežica |
|
1639285 |
Čistilna Naprava Lendava D.O.O. |
9220 |
Lendava - Lendva |
|
5066310 |
Nigrad Javno Komunalno Podjetje D.D. |
2000 |
Maribor |
|
5072255 |
Javno Podjetje-Azienda Pubblica Komunala Koper, D.O.O. - S.R.L. |
6000 |
Koper - Capodistria |
|
5156858 |
Javno Podjetje Komunala Izola, D.O.O. Azienda Pubblica Komunala Isola, S.R.L. |
6310 |
Izola - Isola |
|
5338271 |
Gop Gradbena, Organizacijska In Prodajna Dejavnost, D.O.O. |
8233 |
Mirna |
|
5708257 |
Stadij, D.O.O., Hruševje |
6225 |
Hruševje |
|
5144647 |
Komunala, Javno Komunalno Podjetje Idrija, D.O.O. |
5280 |
Idrija |
|
5105633 |
Javno Podjetje Okolje Piran |
6330 |
Piran - Pirano |
|
5874327 |
Režijski Obrat Občina Kranjska Gora |
4280 |
Kranjska Gora |
|
1197380 |
Čista Narava, Javno Komunalno Podjetje D.O.O. Moravske Toplice |
9226 |
Moravske Toplice |
Szlovákia
|
— |
Az 525/2003. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 364/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 587/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és a 230/2005. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 442/2002. sz. törvény (Gyűjt.) alapján kiadott működési engedély és lakossági ivóvízellátó rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos szakmai alkalmassági bizonyítvány alapján a lakosság részére történő ivóvíz-előállítással vagy -szállítással és -elosztással összefüggésben lakossági vízellátó rendszereket üzemeltető szervezetek, |
|
— |
Az 587/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és a 230/2005. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 364/2004. sz. törvényben (Gyűjt.) meghatározott feltételekkel az 52/1982. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 595/1990. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 128/1991. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 238/1993. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 416/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és az 533/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 135/1994. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában kiadott engedély alapján vízművet üzemeltető és ezzel egyidejűleg az 525/2003. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 364/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 587/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és a 230/2005. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 442/2002. sz. törvény (Gyűjt.) alapján ivóvízszállítást és -elosztást végző szervezetek. |
Például:
|
— |
Bratislavská vodárenská spoločnosť, a.s. |
|
— |
Západoslovenská vodárenská spoločnosť, a.s. |
|
— |
Považská vodárenská spoločnosť, a.s. |
|
— |
Severoslovenské vodárne a kanalizácie, a.s. |
|
— |
Stredoslovenská vodárenská spoločnosť, a.s. |
|
— |
Podtatranská vodárenská spoločnosť, a.s. |
|
— |
Východoslovenská vodárenská spoločnosť, a.s. |
Finnország
|
— |
A „vesihuoltolaki/lagen om vattentjänster (119/2001)” 3. szakaszának hatálya alá tartozó vízellátó szervezetek. |
Svédország
A „lagen (2006:412) om allmänna vatten- och avloppsanläggningar” alapján ivóvíz előállítását, szállítását vagy elosztását végző települési önkormányzatok és önkormányzati gazdasági társaságok.
Egyesült Királyság
|
— |
A „Water Industry Act 1991” értelmében vízügyi vállalkozóként („water undertaker”) vagy csatornaüzemeltetési vállalkozóként („sewerage undertaker”) kijelölt társaság; |
|
— |
A „Local Government etc (Scotland) Act 1994” 62. szakasza értelmében létrehozott víz- és szennyvízügyi hatóság („water and sewerage authority”). |
Regionális Fejlesztési Minisztérium (Észak-Írország)
II. Villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása
Belgium
Települési önkormányzatok és társulásaik, tevékenységük e része tekintetében.
|
— |
Société de Production d'Electricité/Elektriciteitsproductie Maatschappij. |
|
— |
Electrabel / Electrabel |
|
— |
Elia |
Bulgária
A „Закона за енергетиката (обн., ДВ, бр.107/9.12.2003)” 39. cikkének (1) bekezdése alapján villamos energia előállítására, szállítására, elosztására vagy kiskereskedelmi szolgáltatására vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek:
|
— |
АЕЦ Козлодуй - ЕАД |
|
— |
Болкан Енерджи АД |
|
— |
Брикел - ЕАД |
|
— |
Българско акционерно дружество Гранитоид АД |
|
— |
Девен АД |
|
— |
ЕВН България Електроразпределение АД |
|
— |
ЕВН България Електроснабдяване АД |
|
— |
ЕЙ И ЕС – 3С Марица Изток 1 |
|
— |
Енергийна компания Марица Изток III - АД |
|
— |
Енерго-про България - АД |
|
— |
ЕОН България Мрежи АД |
|
— |
ЕОН България Продажби АД |
|
— |
ЕРП Златни пясъци АД |
|
— |
ЕСО ЕАД |
|
— |
ЕСП „Златни пясъци” АД |
|
— |
Златни пясъци-сервиз АД |
|
— |
Калиакра Уинд Пауър АД |
|
— |
НЕК ЕАД |
|
— |
Петрол АД |
|
— |
Петрол Сторидж АД |
|
— |
Пиринска Бистрица-Енергия АД |
|
— |
Руно-Казанлък АД |
|
— |
Сентрал хидроелектрик дьо Булгари ЕООД |
|
— |
Слънчев бряг АД |
|
— |
ТЕЦ - Бобов Дол ЕАД |
|
— |
ТЕЦ - Варна ЕАД |
|
— |
ТЕЦ „Марица 3” – АД |
|
— |
ТЕЦ Марица Изток 2 – ЕАД |
|
— |
Топлофикация Габрово – ЕАД |
|
— |
Топлофикация Казанлък – ЕАД |
|
— |
Топлофикация Перник – ЕАД |
|
— |
Топлофикация Плевен – ЕАД |
|
— |
ЕВН България Топлофикация – Пловдив - ЕАД |
|
— |
Топлофикация Русе – ЕАД |
|
— |
Топлофикация Сливен – ЕАД |
|
— |
Топлофикация София – ЕАД |
|
— |
Топлофикация Шумен – ЕАД |
|
— |
Хидроенергострой ЕООД |
|
— |
ЧЕЗ България Разпределение АД |
|
— |
ЧЕЗ Електро България АД |
Cseh Köztársaság
A villamosenergia-ágazatban szolgáltatást nyújtó valamennyi ágazatban tevékeny ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 134/2016. sz. törvény (Gyűjt.). 4. szakasza (1) bekezdésének c) pontjában szereplő meghatározás szerint.
Példák az ajánlatkérőkre:
|
— |
ČEPS, a.s. |
|
— |
ČEZ, a. s. |
|
— |
Dalkia Česká republika, a.s. |
|
— |
PREdistribuce, a.s. |
|
— |
Plzeňská energetika a.s. |
|
— |
Sokolovská uhelná, právní nástupce, a.s. |
Dánia
|
— |
A „lov om elforsyning” 10. §-a alkalmazásában kiadott engedély alapján villamosenergia-előállítást végző szervezetek, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2006. november 8-i 1115. sz. kodifikációs törvényt). |
|
— |
A „lov om elforsyning” 19.§-a alkalmazásában kiadott engedély alapján villamosenergia-szállítást végző szervezetek, l. az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2006. november 8-i 1115. sz. törvényt. |
|
— |
Az Energinet Danmark által vagy az Energinet Danmark saját kizárólagos tulajdonban lévő leányvállalatai által a „lov om Energinet Danmark § 2, stk. 2 og 3, lásd a 2004. december 20-i 1384. sz. törvényt. |
Németország
A legutóbb 2006. december 9-én módosított, 1998. április 24-i „Gesetz über die Elektrizitäts- und Gasversorgung (Energiewirtschaftsgesetz)” 3. cikke (18) bekezdése értelmében más vállalkozásokat energiával ellátó, energia-ellátóhálózatot működtető, illetve tulajdonosként energia-ellátóhálózat felett rendelkezési joggal rendelkező helyi önkormányzatok, közjogi intézmények vagy közjogi intézmények társulásai, illetve állami tulajdonban lévő vállalkozások
Észtország
|
— |
A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervek:
|
Írország
|
— |
The Electricity Supply Board |
|
— |
ESB Independent Energy [ESBIE – villamosenergia-ellátás] |
|
— |
Synergen Ltd. [villamosenergia-termelés] |
|
— |
Viridian Energy Supply Ltd. [villamosenergia-ellátás] |
|
— |
Huntstown Power Ltd. [villamosenergia-termelés] |
|
— |
Bord Gáis Éireann [villamosenergia-ellátás] |
|
— |
Az „Electricity Regulation Act 1999” alapján engedéllyel rendelkező, villamosenergia-ellátással és -előállítással foglalkozó szervek |
|
— |
EirGrid plc |
Görögország
Az 1468/1950. sz. törvénnyel (περί ιδρύσεως της ΔΕΗ) létrehozott, a 2773/1999. sz. törvénnyel, valamint a 333/1999. sz. elnöki rendelettel összhangban működő „Δημόσια Επιχείρηση Ηλεκτρισμού Α.Ε.”
Spanyolország
|
— |
Red Eléctrica de España, S.A. |
|
— |
Endesa, S.A. |
|
— |
Iberdrola, S.A. |
|
— |
Unión Fenosa, S.A. |
|
— |
Hidroeléctrica del Cantábrico, S.A. |
|
— |
Electra del Viesgo, S.A. |
|
— |
Egyéb olyan szervezetek, amelyek a „Ley 54/1997, de 27 de noviembre, del Sector eléctrico” és végrehajtási jogszabályai alapján villamos energia előállítását, szállítását és elosztását végzik. |
Franciaország
|
— |
Az 1946. április 8-i, módosított „Loi no 46-628 sur la nationalisation de l'électricité et du gaz” alapján létrehozott és működő Électricité de France. |
|
— |
A villamosenergia-szállító hálózatot üzemeltető RTE. |
|
— |
Az 1946. április 8-i, módosított „Loi no 46-628 sur la nationalisation de l'électricité et du gaz” 23. cikkében említett villamosenergia-elosztást végző szervek (vegyes gazdasági hátterű elosztóvállalatok, „régie”-k és más hasonló, regionális vagy helyi önkormányzatok társulásaként létrejött szolgáltatók), pl.: Gaz de Bordeaux, Gaz de Strasbourg. |
|
— |
Compagnie nationale du Rhône. |
|
— |
Electricité de Strasbourg. |
Horvátország
A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek közvállalkozások vagy ajánlatkérő szervek és meghatározott szabályoknak megfelelően a lakosság számára nyújtott, villamos energia előállításával, szállításával és elosztásával kapcsolatos szolgáltatás céljára rögzített hálózatokat építenek (bocsátanak rendelkezésre) vagy üzemeltetnek és rögzített hálózatokon villamos energiát szolgáltatnak; úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységekben az energiatörvénnyel (Hivatalos Közlöny, 68/01, 177/04, 76/07, 152/08, 127/10) összhangban kiadott, energiával kapcsolatos tevékenységek ellátására vonatkozó engedély birtokában vesznek részt.
Olaszország
|
— |
A Gruppo Enelhez tartozó azon társaságok, amelyek az 1999. március 16-i, később módosított és kiegészített „Decreto Legislativo No 79” értelmében villamos energia előállítására, szállítására és elosztására jogosultak. |
|
— |
TERNA- Rete elettrica nazionale SpA |
|
— |
Az 1999. március 16-i „Decreto Legislativo No 79” alkalmazásában koncesszió alapján működő egyéb vállalkozások. |
Ciprus
|
— |
A περί Αναπτύξεως Ηλεκτρισμού Νόμο, Κεφ. 171 által létrehozott Η Αρχή Ηλεκτρισμού Κύπρου. |
|
— |
A „περί Ρύθμισης της Αγοράς Ηλεκτρισμού Νόμου 122(Ι) του 2003” 57. cikke alapján létrehozott „Διαχειριστής Συστήματος Μεταφοράς” |
Egyéb olyan személyek, szervezetek vagy vállalkozások, amelyek a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 8. vagy 9. cikkében meghatározott tevékenységek valamelyikét folytatják, és amelyek a „περί Ρύθμισης της αγοράς Ηλεκτρισμού Νόμου του 2003 Ν. 122(Ι)/2003” 34. cikke alapján kiadott engedéllyel működnek.
Lettország
A VAS „Latvenergo” és egyéb, villamos energia előállítását, szállítását és elosztását végző vállalkozások, amelyek amelyek a „Sabiedrisko pakalpojumu sniedzēju iepirkumu likums” törvény alapján beszerzéseket bonyolítanak.
Litvánia
|
— |
Az Ignalina Atomerőmű állami vállalkozás |
|
— |
Akcinė bendrovė „Lietuvos energija” |
|
— |
Akcinė bendrovė „Lietuvos elektrinė” |
|
— |
Akcinė bendrovė „Rytų skirstomieji tinklai” |
|
— |
Akcinė bendrovė „VST” |
|
— |
A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikke (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban működő, a Litván Köztársaság villamosenergia-törvénye (Hivatalos Közlöny 66-1984. sz., 2000.; 107-3964. sz., 2004.) és a Litván Köztársaság atomenergia-törvénye (Hivatalos Közlöny 119-2771. sz., 1996) alapján villamosenergia-előállítási, -szállítási vagy -elosztási tevékenységet folytató egyéb szervek |
Luxemburg
|
— |
Az 1927. november 11-én kelt, az 1928. január 4-i törvénnyel jóváhagyott „convention concernant l'établissement et l'exploitation des réseaux de distribution d'énergie électrique dans le Grand-Duché du Luxembourg” értelmében villamos energia előállítását, illetve elosztását végző „Compagnie grand-ducale d'électricité de Luxembourg (CEGEDEL)”. |
|
— |
Villamos energia szállítását, illetve elosztását végző települési önkormányzatok. |
|
— |
Société électrique de l'Our (SEO). |
|
— |
Syndicat de communes SIDOR. |
Magyarország
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénynek megfelelően villamosenergia-előállítást, -szállítást vagy -elosztást végző szervezetek.
Málta
Korporazzjoni Enemalta (Enemalta Corporation)
Hollandia
A „Provinciewet” alkalmazásában tartományi hatóság által kiadott engedély („vergunning”) alapján villamos energia elosztását végző szervezetek. Például:
|
— |
Essent |
|
— |
Nuon |
Ausztria
A módosított „Elektrizitätswirtschafts- und Organisationsgesetz, BGBl. I No 143/1998” vagy a kilenc szövetségi tartomány („Länder”) által elfogadott „Elektrizitätswirtschafts(wesen)gesetze” alapján átviteli vagy elosztóhálózatot üzemeltető szervezetek.
Lengyelország
Az „ustawa z dnia 10 kwietnia 1997 r. Prawo energetyczne” értelmében vett energetikai társaságok, többek között a következők:
|
— |
BOT Elektrownia „Opole” S.A., Brzezie |
|
— |
BOT Elektrownia Bełchatów S.A, |
|
— |
BOT Elektrownia Turów S.A., Bogatynia |
|
— |
Elbląskie Zakłady Energetyczne S.A. w Elblągu |
|
— |
Elektrociepłownia Chorzów „ELCHO” Sp. z o.o. |
|
— |
Elektrociepłownia Lublin - Wrotków Sp. z o.o. |
|
— |
Elektrociepłownia Nowa Sarzyna Sp. z o.o. |
|
— |
Elektrociepłownia Rzeszów S.A. |
|
— |
Elektrociepłownie Warszawskie S.A. |
|
— |
Elektrownia „Kozienice” S.A. |
|
— |
Elektrownia „Stalowa „Wola” S.A. |
|
— |
Elektrownia Wiatrowa, Sp. z o.o., Kamieńsk |
|
— |
Elektrownie Szczytowo-Pompowe S.A., Warszawa |
|
— |
ENEA S.A., Poznań |
|
— |
Energetyka Sp. z o.o, Lublin |
|
— |
EnergiaPro Koncern Energetyczny S.A., Wrocław |
|
— |
ENION S.A., Kraków |
|
— |
Górnośląski Zakład Elektroenergetyczny S.A., Gliwice |
|
— |
Koncern Energetyczny Energa S.A., Gdańsk |
|
— |
Lubelskie Zakłady Energetyczne S.A. |
|
— |
Łódzki Zakład Energetyczny S.A, |
|
— |
PKP Energetyka Sp. z o.o., Warszawa |
|
— |
Polskie Sieci Elektroenergetyczne S.A., Warszawa |
|
— |
Południowy Koncern Energetyczny S.A., Katowice |
|
— |
Przedsiębiorstwo Energetyczne w Siedlcach Sp. z o.o. |
|
— |
PSE-Operator S.A., Warszawa |
|
— |
Rzeszowski Zakład Energetyczny S.A, |
|
— |
Zakład Elektroenergetyczny „Elsen” Sp. z o.o., Częstochowa |
|
— |
Zakład Energetyczny Białystok S.A, |
|
— |
Zakład Energetyczny Łódź-Teren S,A. |
|
— |
Zakład Energetyczny Toruń S.A. |
|
— |
Zakład Energetyczny Warszawa-Teren |
|
— |
Zakłady Energetyczne Okręgu Radomsko-Kieleckiego S.A. |
|
— |
Zespół Elektrociepłowni Bydgoszcz S.A. |
|
— |
Zespół Elektrowni Dolna Odra S.A., Nowe Czarnowo |
|
— |
Zespół Elektrowni Ostrołęka S.A. |
|
— |
Zespół Elektrowni Pątnów-Adamów-Konin S.A. |
|
— |
Polskie Sieci Elektroenergetyczne S.A, |
|
— |
Przedsiębiorstwo Energetyczne MEGAWAT Sp. Z.ο.ο. |
|
— |
Zespół Elektrowni Wodnych Niedzica S.A. |
|
— |
Energetyka Południe S.A. |
Portugália
1. Villamosenergia-előállítás
A következő jogszabályok alapján villamos energia előállítását végző szervezetek:
|
— |
Decreto-Lei no 29/2006, de 15 de Fevereiro que estabelece as bases gerais da organização e o funcionamento dos sistema eléctrico nacional (SEN), e as bases gerais aplicáveis ao exercício das actividades de produção, transporte, distribuição e comercialização de electricidade e à organização dos mercados de electricidade; |
|
— |
Decreto-Lei no 172/2006, de 23 de Agosto, que desenvolve os princípios gerais relativos à organização e ao funcionamento do SEN, regulamentando o diploma a trás referido. |
|
— |
Az alábbi törvények alapján, egy külön szabályozásnak megfelelően villamos energia előállítását végző szervek: Decreto-Lei no 189/88 de 27 de Maio, com a redacção dada pelos Decretos-Lei no 168/99, de 18 de Maio, no 313/95, de 24 de Novembro, no 538/99, de 13 de Dezembro, no 312/2001 e no 313/2001, ambos de 10 de Dezembro, Decreto-Lei no 339-C/2001, de 29 de Dezembro, Decreto-Lei no 68/2002, de 25 de Março, Decreto-Lei no 33-A/2005, de 16 de Fevereiro, Decreto-Lei no 225/2007, de 31 de Maio e Decreto-Lei no 363/2007, de 2 Novembro. |
2. Villamosenergia-szállítás
A következő jogszabályok alapján villamos energia szállítását végző szervezetek:
|
— |
Decreto-Lei no 29/2006, de 15 de Fevereiro e do Decreto-lei no 172/2006, de 23 de Agosto. |
3. Villamosenergia-elosztás
|
— |
„Decreto-Lei noo 29/2006, de 15 de Fevereiro, e do Decreto-lei no 172/2006, de 23 de Agosto” alapján villamos energia elosztását végző szervezetek. |
|
— |
A „Decreto-Lei no 184/95, de 27 de Julho, com a redacção dada pelo Decreto-Lei no 56/97, de 14 de Março e do Decreto-Lei no 344-B/82, de 1 de Setembro, com a redacção dada pelos Decreto-Lei no 297/86, de 19 de Setembro, Decreto-Lei no 341/90, de 30 de Outubro e Decreto-Lei no 17/92, de 5 de Fevereiro” alapján villamos energia elosztását végző szervezetek. |
Románia
|
— |
„Societatea Comercială de Producere a Energiei Electrice Hidroelectrica – SA București” („Hidroelectrica” Villamosenergia-termelő Kereskedelmi Rt., Bukarest) |
|
— |
Societatea Naţională „Nuclearelectrica” SA (Nuclearelectrica S.A. National Company) |
|
— |
Societatea Comercială de Producere a Energiei Electrice și Termice Termoelectrica SA („Termoelectrica” Villamos- és Hőenergia-termelő Kereskedelmi Rt.) |
|
— |
Electrocentrale Deva SA (Déva [Deva] Erőmű Rt.) |
|
— |
Electrocentrale București SA (Bukarest Erőmű Rt.) |
|
— |
Electrocentrale Galați SA (Galați Erőmű Rt.) |
|
— |
Electrocentrale Termoelectrica SA (Termoelectrica Erőmű Rt.) |
|
— |
S.C. Complexul Energetic Craiova SA (Craiova Energetikai Komplexum Kereskedelmi Vállalat) |
|
— |
S.C. Complexul Energetic Rovinari SA (Rovinari Energetikai Komplexum Kereskedelmi Vállalat) |
|
— |
S.C. Complexul Energetic Turceni SA (Turceni Energetikai Komplexum Kereskedelmi Vállalat) |
|
— |
Compania Naţională de Transport a Energiei Electrice Transelectrica SA Bucureşti („Transelectrica” Román Villamosenergia-hálózat Vállalat) |
|
— |
Societatea Comercială Electrica SA, Bucureşti |
|
— |
S.C. Filiala de Distribuţie a Energiei Electrice |
|
— |
„Electrica Distribuţie Muntenia Nord” S.A |
|
— |
S.C. Filiala de Furnizare a Energiei Electrice |
|
— |
„Electrica Furnizare Muntenia Nord” S.A |
|
— |
Filiala de Distribuție și Furnizare a energiei electrice „Electrica MUNTENIA SUD” SA („Electrica MUNTENIA SUD” Kereskedelmi Rt., Villamos Energia Elosztó és Szolgáltató Kirendeltség) |
|
— |
S.C. Filiala de Distribuţie a Energiei Electrice (Villamosenergia-elosztási Kereskedelmi Vállalat) |
|
— |
„Electrica Distribuție Transilvania Sud” S.A |
|
— |
S.C. Filiala de Furnizare a Energiei Electrice (Villamosenergia-szolgáltató Kereskedelmi Vállalat) |
|
— |
„Electrica Furnizare Transilvania Sud” S.A |
|
— |
S.C. Filiala de Distribuţie a Energiei Electrice (Villamosenergia-elosztási Kereskedelmi Vállalat) |
|
— |
„Electrica Distribuție Transilvania Nord” S.A |
|
— |
S.C. Filiala de Furnizare a Energiei Electrice (Villamosenergia-szolgáltató Kereskedelmi Vállalat) |
|
— |
„Electrica Furnizare Transilvania Nord” S.A |
|
— |
Enel Energie |
|
— |
Enel Distribuţie Banat |
|
— |
Enel Distribuţie Dobrogea |
|
— |
E.ON Moldova SA |
|
— |
CEZ Distribuţie |
Szlovénia
Az „Energetski zakon (Uradni list RS, 79/99)” alapján villamos energia előállítását, szállítását vagy elosztását végző szervezetek:
|
Mat. št. |
Naziv |
Poštna Št. |
Kraj |
|
1613383 |
Borzen D.O.O. |
1000 |
Ljubljana |
|
5175348 |
Elektro Gorenjska D.D. |
4000 |
Kranj |
|
5223067 |
Elektro Celje D.D. |
3000 |
Celje |
|
5227992 |
Elektro Ljubljana D.D. |
1000 |
Ljubljana |
|
5229839 |
Elektro Primorska D.D. |
5000 |
Nova Gorica |
|
5231698 |
Elektro Maribor D.D. |
2000 |
Maribor |
|
5427223 |
Elektro - Slovenija D.O.O. |
1000 |
Ljubljana |
|
5226406 |
Javno Podjetje Energetika Ljubljana, D.O.O. |
1000 |
Ljubljana |
|
1946510 |
Infra D.O.O. |
8290 |
Sevnica |
|
2294389 |
Sodo Sistemski Operater Distribucijskega Omrežja Z Električno Energijo, D.O.O. |
2000 |
Maribor |
|
5045932 |
Egs-Ri D.O.O. |
2000 |
Maribor |
Szlovákia
A módosított 656/2004. sz. törvénynek (Gyűjt.) megfelelően engedély alapján villamos energia előállítását, átviteli rendszeren keresztül történő szállítását és az elosztási rendszeren keresztül történő elosztását, valamint elosztási rendszeren keresztül lakossági villamosenergia-ellátást végző szervezetek.
Például:
|
— |
Slovenské elektrárne, a.s. |
|
— |
Slovenská elektrizačná prenosová sústava, a.s. |
|
— |
Západoslovenská energetika, a.s. |
|
— |
Stredoslovenská energetika, a.s. |
|
— |
Východoslovenská energetika, a.s. |
Finnország
A „sähkömarkkinalaki/elmarknadslagen (386/1995)” 4. vagy 16. szakasza, valamint a „laki vesi- ja energiahuollon, liikenteen ja postipalvelujen alalla toimivien yksiköiden hankinnoista (349/2007)/lag om upphandling inom sektorerna vatten, energi, transporter och posttjänster (349/2007)” alkalmazásában engedély alapján villamos energia termelését végző települési önkormányzati szervezetek és állami tulajdonú vállalkozások, valamint villamosenergia-szállító vagy -elosztó hálózat fenntartásáért és a villamos energia szállításáért vagy a villamosenergia-rendszerért felelős szervezetek.
Svédország
Az „ellagen (1997:857)” alkalmazásában koncesszió alapján villamos energia szállítását vagy elosztását végző szervezetek
Egyesült Királyság
|
— |
Az „Electricity Act 1989” 6. szakasza alapján engedéllyel rendelkező személy. |
|
— |
Az „Electricity (Northern Ireland) Order 1992” 10. cikke (1) bekezdése alapján engedéllyel rendelkező személy. |
|
— |
National Grid Electricity Transmission plc |
|
— |
System Operation Northern Irland Ltd |
|
— |
Scottish & Southern Energy plc |
|
— |
SPTransmission plc |
III. Repülőtéri létesítmények
Belgium
|
— |
Brussels International Airport Company |
|
— |
Belgocontrol |
|
— |
Luchthaven Antwerpen |
|
— |
Internationale Luchthaven Oostende-Brugge |
|
— |
Société Wallonne des Aéroports |
|
— |
Charleroi-Bruxelles-Sud repülőtér |
|
— |
Liège Airport |
Bulgária
Главна дирекция „Гражданска въздухоплавателна администрация” („Polgári Repülési Igazgatás” Főigazgatóság)
ДП „Ръководство на въздушното движение”
A „Закона на гражданското въздухоплаване (обн., ДВ, бр.94/1.12.1972)” 43. cikke (3) bekezdése alapján a Minisztertanács által kijelölt közforgalmú polgári repülőtereket üzemeltető szervek:
|
— |
„Летище София” ЕАД |
|
— |
„Фрапорт Туин Стар Еърпорт Мениджмънт” АД |
|
— |
„Летище Пловдив” ЕАД |
|
— |
„Летище Русе” ЕООД |
|
— |
„Летище Горна Оряховица” ЕАД |
Cseh Köztársaság
A meghatározott földrajzi területeket repülőterek rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése céljából hasznosító ágazatokban működő valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 134/2016. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének i) pontja szerint.
Példák az ajánlatkérőkre:
|
— |
Česká správa letišť, s.p. |
|
— |
Letiště Karlovy Vary s.r.o. |
|
— |
Letiště Ostrava, a.s. |
|
— |
Správa Letiště Praha, s. p. |
Dánia
|
— |
A „lov om luftfart” 55. szakasza (1) bekezdése alkalmazásában kiadott engedély alapján üzemelő repülőterek, lásd az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2007. június 21-i 731. sz. törvényt |
Németország
|
— |
A legutóbb 2007. január 5-én módosított, 1964. június 19-i „Luftverkehrs-Zulassungs-Ordnung” 38. cikke (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott repülőterek. |
Észtország
|
— |
A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervek:
|
Írország
|
— |
Az Aer Rianta – Irish Airports által igazgatott dublini, corki és shannoni repülőterek. |
|
— |
Az „Air Navigation and Transport (Amendment) Act 1998”-cal módosított „Irish Aviation Authority Act 1993” értelmében kiadott közforgalmi használati engedély alapján üzemelő olyan repülőterek, amelyeken minden légiközlekedési szolgáltatást utasok, postai küldemények vagy áru közforgalmi fuvarozására szolgáló légi járművekkel teljesítenek. |
Görögország
|
— |
Az 1340/83. sz. törvénnyel módosított 714/70. sz. törvényerejű rendelet alapján működő „Υπηρεσία Πολιτικής Αεροπορίας” („ΥΠΑ”); a társaság szervezeti felépítését a később módosított 56/89. sz. elnöki rendelet állapítja meg. |
|
— |
A 2338/95. sz. törvényerejű rendelet – Κύρωση Σύμβασης Ανάπτυξης του Νέου Διεθνούς Αεροδρομίου της Αθήνας στα Σπάτα, „ίδρυση της εταιρείας” Διεθνής Αερολιμένας Αθηνών Α.Ε. „έγκριση περιβαλλοντικών όρων και άλλες διατάξεις” – alapján működő, spatai „Διεθνής Αερολιμένας Αθηνών” társaság |
|
— |
„Φορείς Διαχείρισης”, az „Ίδρυση, κατασκευή, εξοπλισμός, οργάνωση, διοίκηση, λειτουργία και εκμε- τάλλευση πολιτικών αερολιμένων από φυσικά πρόσωπα, νομικά πρόσωπα ιδιωτικού δικαίου και Οργανισμούς Τοπικής Αυτοδιοίκησης” 158/02. sz. elnöki rendelettel (Görög Hivatalos Közlöny, A 137.) összhangban |
Spanyolország
|
— |
Ente público Aeropuertos Españoles y Navegación Aérea (AENA) |
Franciaország
|
— |
A „Code de l'aviation civile” L.251-1., L.260-1. és L.270-1. cikke alapján állami tulajdonú társaságok által üzemeltetett repülőterek. |
|
— |
A code de l'aviation civile R.223-2 cikke értelmében az állam által adott koncesszió alapján működő repülőterek. |
|
— |
Az „Arrêté préfectoral portant autorisation d'occupation temporaire” alapján működő repülőterek. |
|
— |
Állami szerv által létrehozott, a „Code de l'aviation civile” L.221-1. cikke értelmében egyezmény hatálya alá tartozó repülőterek. |
|
— |
Olyan repülőterek, amelyek tulajdonjogát a 2004. augusztus 13-i „Loi no 2004-809 relative aux libertés et responsabilités locales” és különösen annak 28. cikke alapján regionális vagy települési önkormányzat vagy ilyen önkormányzatok társulása vette át:
|
|
— |
Olyan állami tulajdonú polgári repülőterek, amelyek kezelését az állam kereskedelmi és iparkamarának („chambre de commerce et d'industrie”) engedte át (a 2005. április 21-i „Loi no 2005-357 relative aux aéroports” 7. cikke, a 2007. február 23-i „Décret no 2007-444 relatif aux aérodromes appartenant à l'Etat”):
|
|
— |
Olyan egyéb állami tulajdonú polgári repülőterek, amelyek a 2005. augusztus 24-i, módosított „Décret no 2005-1070” értelmében nem engedhetők át regionális vagy helyi hatóságnak:
|
|
— |
Aéroports de Paris („Loi no 2005-357”, 2005. április 20.; „Décret no 2005-828”, 2005. július 20.) |
Horvátország
A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek közvállalkozások vagy ajánlatkérő szervek és meghatározott szabályoknak megfelelően valamely földrajzi területnek repülőterek és egyéb terminálberendezések légi fuvarozók részére történő rendelkezésre bocsátása céljából történő hasznosításával foglalkoznak; úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységekben a repülőterekről szóló törvénnyel (Hivatalos Közlöny 19/98 és 14/11) összhangban odaítélt koncesszió birtokában vesznek részt.
Olaszország
|
— |
1996. január 1-jétől kezdődően a „relativo alla trasformazione dell’Azienda autonoma di assistenza al volo per il traffico aereo generale in ente pubblico economico, denominato ENAV, Ente nazionale di assistenza al volo” című, 1995. november 25-i, többször módosított, majd törvény formájában („Legge No 665”, 1996. december 21.) is kihirdetett „Decreto Legislativo No 497” véglegesen rendelkezik arról, hogy az említett szervezet 2001. január 1-jei hatállyal részvénytársasággá (S.p.A.) alakul. |
|
— |
Külön jogszabállyal létrehozott üzemeltető szervezetek. |
|
— |
A „Codice della navigazione” című, 1942. március 30-i „Regio Decreto No 327” 694. cikke alkalmazásában koncesszió alapján repülőtéri létesítményeket üzemeltető szervezetek. |
|
— |
A repülőtéri szervezetek, ideértve az SEA (Milánó) és az ADR (Fiumicino) üzemeltető vállalatokat is. |
Ciprus
Lettország
|
— |
Valsts akciju sabiedrība „Latvijas gaisa satiksme” (State public limited liability company „Latvijas gaisa satiksme”). |
|
— |
Valsts akciju sabiedrība „Starptautiskā lidosta »Rīga« ” (State public limited liability company „International airport »Rīga« ”). |
|
— |
SIA „Aviasabiedrība „Liepāja” (Aviacompany Liepaja Ltd.). |
Litvánia
|
— |
A „Vilnius International Airport” állami vállalkozás |
|
— |
A „Kaunas Airport” állami vállalkozás |
|
— |
A „Palanga International Airport” állami vállalkozás |
|
— |
Az „Oro navigacija” állami vállalkozás |
|
— |
A „Šiaulių oro uostas” települési önkormányzati vállalkozás |
|
— |
A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikke (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban a Litván Köztársaság légi közlekedésről szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 94-2918. sz., 2000.) alapján a repülőtéri létesítmények területén működő egyéb szervek. |
Luxemburg
|
— |
Aéroport du Findel. |
Magyarország
|
— |
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénynek megfelelően működő repülőterek. |
|
— |
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó és a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végző szervezetről szóló 83/2006. (XII. 13.) GKM rendelet alapján a Budapest Airport Rt. kezelésében lévő Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér. |
Málta
|
— |
L-Ajruport Internazzjonali ta” Malta (Malta International Airport) |
Hollandia
A „Luchtvaartwet” 18. és azt követő cikkei szerint működő repülőterek. Például:
|
— |
Luchthaven Schiphol |
Ausztria
|
— |
A módosított Luftfahrtgesetz, BGBl. No 253/1957 értelmében repülőtéri létesítmények üzemeltetésére jogo sult szervezetek. |
Lengyelország
|
— |
Az „ustawa z dnia 23 października 1987 r. o przedsiębiorstwie państwowym Porty Lotnicze” alapján működő „Porty Lotnicze” közvállalkozás |
|
— |
Port Lotniczy Bydgoszcz S.A. |
|
— |
Port Lotniczy Gdańsk Sp. z o.o. |
|
— |
Górnośląskie Towarzystwo Lotnicze S.A. Międzynarodowy Port Lotniczy Katowice |
|
— |
Międzynarodowy Port Lotniczy im. Jana Pawła II Kraków - Balice Sp. z o.o |
|
— |
Lotnisko Łódź Lublinek Sp. z o.o. |
|
— |
Port Lotniczy Poznań - Ławica Sp. z o.o. |
|
— |
Port Lotniczy Szczecin - Goleniów Sp. z o. o. |
|
— |
Port Lotniczy Wrocław S.A. |
|
— |
Port Lotniczy im. Fryderyka Chopina w Warszawie |
|
— |
Port Lotniczy Rzeszów - Jasionka |
|
— |
Porty Lotnicze „Mazury- Szczytno” Sp. z o. o. w Szczytnie |
|
— |
Port Lotniczy Zielona Góra - Babimost |
Portugália
|
— |
A „Decreto-Lei No 404/98 do 18 de Dezembro 1998 ” alapján létrehozott ANA — Aeroportos de Portugal, S.A. |
|
— |
A „Decreto-Lei No 404/98 do 18 de Dezembro 1998 ” alapján létrehozott NAV — Empresa Pública de Navegação Aérea de Portugal, E. P. |
|
— |
A „Decreto-Lei No 453/91 do 11 de Dezembro 1991 ” alapján létrehozott ANAM — Aeroportos e Navegação Aérea da Madeira, S. A. |
Románia
|
— |
Compania Naţională „Aeroporturi Bucureşti” SA („Bukaresti Repülőtér Rt.” Állami Vállalat) |
|
— |
Societatea Naţională „Aeroportul Internaţional Mihail Kogălniceanu-Constanţa” („Mihail Kogălniceanu-Constanţa Nemzetközi Repülőtér” Rt. Állami Vállalat) |
|
— |
Societatea Naţională „Aeroportul Internaţional Timişoara-Traian Vuia”-SA („Timişoara-Traian Vuia Nemzetközi Repülőtér” Rt. Állami Vállalat) |
|
— |
Regia Autonomă „Administraţia Română a Serviciilor de Trafic Aerian ROMAT SA” („ROMAT Romániai Légiforgalmi Szolgáltatási Igazgatóság Rt.” autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Aeroporturile aflate în subordinea Consiliilor Locale (A helyhatósági tanácsoknak alárendelt repülőterek) |
|
— |
SC Aeroportul Arad SA (Aradi Repülőtér Rt. Kereskedelmi Vállalat) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Bacău (Bacău Airport Repülőtér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Baia Mare (Baia Mare Repülőtér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Cluj Napoca (Cluj Napoca Repülőtér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Internaţional Craiova (Craiova Nemzetközi Repülőtér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Iaşi (Iaşi Repülőtér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Oradea (Oradea Reptér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Satu-Mare (Satu-Mare Reptér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Sibiu (Sibiu Reptér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Suceava (Suceava Reptér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Târgu Mureş (Târgu Mureş Repülőtér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Tulcea (Tulcea Repülőtér autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozás) |
|
— |
Regia Autonomă Aeroportul Caransebeş |
Szlovénia
A „Zakon o letalstvu (Uradni list RS, 18/01)” alapján üzemelő nyilvános polgári repülőterek.
|
Mat. št. |
Naziv |
Poštna Št. |
Kraj |
|
1589423 |
Letalski Center Cerklje Ob Krki |
8263 |
Cerklje Ob Krki |
|
1913301 |
Kontrola Zračnega Prometa D.O.O. |
1000 |
Ljubljana |
|
5142768 |
Aerodrom Ljubljana D.D. |
4210 |
Brnik-Aerodrom |
|
5500494 |
Aerodrom Portorož, D.O.O. |
6333 |
Sečovlje – Sicciole |
Szlovákia
Az 57/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 37/2002. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 136/2004. sz. törvénnyel és az 544/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 143/1998. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában állami szerv hozzájárulásával repülőteret üzemeltető szervezetek vagy légi távközlési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek.
Például:
|
— |
Letisko M.R.Štefánika, a.s., Bratislava |
|
— |
Letisko Poprad – Tatry, a.s. |
|
— |
Letisko Košice, a.s. |
Finnország
Az „Ilmailulaitos Finavia/Luftfartsverket Finavia” által, valamint az „ilmailulaki/luftfartslagen (1242/2005)” és az „Ilmailulaitoksesta/lag om Luftfartsverket (1245/2005)” alapján települési önkormányzati vagy állami vállalkozás által üzemeltetett repülőterek.
Svédország
|
— |
A „luftfartslagen (1957:297)” szerinti köztulajdonban lévő és állami üzemeltetésű repülőterek. |
|
— |
Az említett törvény értelmében üzemeltetési engedéllyel rendelkező, magántulajdonban lévő és magánüzemeltetésű repülőterek, amennyiben üzemeltetési engedélyük megfelel az irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt szempontoknak. |
Egyesült Királyság
|
— |
Meghatározott földrajzi területet repülőtér vagy egyéb terminállétesítmények légifuvarozók számára történő rendelkezésre bocsátása céljából hasznosító települési önkormányzat |
|
— |
Az „Airports Act 1986” szerinti olyan repülőtér-üzemeltető, amely a repülőteret a törvény IV. része szerinti gazdasági szabályok alapján irányítja. |
|
— |
Highland and Islands Airports Limited |
|
— |
Az „Airports (Northern Ireland) Order 1994” szerinti repülőtér-üzemeltető |
|
— |
BAA Ltd. |
IV. Tengeri vagy belvízi kikötők, illetve egyéb terminállétesítmények
Belgium
|
— |
Gemeentelijk Havenbedrijf van Antwerpen |
|
— |
Havenbedrijf van Gent |
|
— |
Maatschappij der Brugse Zeevaartinrichtigen |
|
— |
Port autonome de Charleroi |
|
— |
Port autonome de Namur |
|
— |
Port autonome de Liège |
|
— |
Port autonome du Centre et de l'Ouest |
|
— |
Société régionale du Port de Bruxelles/Gewestelijk Vennootschap van de Haven van Brussel |
|
— |
Waterwegen en Zeekanaal |
|
— |
De Scheepvaart |
Bulgária
ДП „Пристанищна инфраструктура”
A „Закона за морските пространства, вътрешните водни пътища и пристанищата на Република България (обн., ДВ, бр.12/11.2.2000)” 103a. cikkének 1. sz. mellékletében felsorolt országos jelentőségű közforgalmú kikötőket vagy ilyen kikötők meghatározott részeit különleges vagy kizárólagos jog alapján hasznosító szervezetek:
|
— |
„Пристанище Варна” ЕАД |
|
— |
„Порт Балчик” АД |
|
— |
„БМ Порт” АД |
|
— |
„Пристанище Бургас” ЕАД |
|
— |
„Пристанищен комплекс – Русе” ЕАД |
|
— |
„Пристанищен комплекс – Лом” ЕАД |
|
— |
„Пристанище Видин” ЕООД |
|
— |
„Драгажен флот – Истър” АД |
|
— |
„Дунавски индустриален парк” АД |
A „Закона за морските пространства, вътрешните водни пътища и пристанищата на Република България (обн., ДВ, бр.12/11.2.2000)” 103a. cikkének 2. sz. mellékletében felsorolt regionális jelentőségű közforgalmú kikötőket vagy ilyen kikötők meghatározott részeit különleges vagy kizárólagos jog alapján hasznosító szervezetek:
|
— |
„Фиш Порт” АД |
|
— |
Кораборемонтен завод „Порт - Бургас” АД |
|
— |
„Либърти металс груп” АД |
|
— |
„Трансстрой – Бургас” АД |
|
— |
„Одесос ПБМ” АД |
|
— |
„Поддържане чистотата на морските води” АД |
|
— |
„Поларис 8” ООД |
|
— |
„Лесил” АД |
|
— |
„Ромпетрол – България” АД |
|
— |
„Булмаркет – ДМ” ООД |
|
— |
„Свободна зона – Русе” ЕАД |
|
— |
„Дунавски драгажен флот” – АД |
|
— |
„Нарен” ООД |
|
— |
„ТЕЦ Свилоза” АД |
|
— |
НЕК ЕАД – клон „АЕЦ – Белене” |
|
— |
„Нафтекс Петрол” ЕООД |
|
— |
„Фериботен комплекс” АД |
|
— |
„Дунавски драгажен флот Дуним” АД |
|
— |
„ОМВ България” ЕООД |
|
— |
СО МАТ АД – клон Видин |
|
— |
„Свободна зона – Видин” ЕАД |
|
— |
„Дунавски драгажен флот Видин” |
|
— |
„Дунав турс” АД |
|
— |
„Меком” ООД |
|
— |
„Дубъл Ве Ко” ЕООД |
Cseh Köztársaság
A meghatározott földrajzi területeket tengeri vagy belvízi kikötőknek vagy egyéb terminállétesítményeknek a légi közlekedésben, illetőleg a tengeri vagy a belvízi hajózásban működő fuvarozók számára történő rendelkezésre bocsátása céljából hasznosító ágazatokban működő valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 134/2016. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének i) pontja szerint
Példák az ajánlatkérőkre:
|
— |
České přístavy, a.s. |
Dánia
|
— |
Az első §-ban meghatározott kikötők, lásd az 1999. május 28-i 326. sz. törvényt |
Németország
|
— |
A teljes egészében vagy részben területi szervek (Länder, Kreise, Gemeinden) tulajdonában lévő tengeri kikötők |
|
— |
A szövetségi tartományok (Länder) vízügyi jogszabályai (Wassergesetze) értelmében a „Hafenordnung” hatálya alá tartozó belvízi kikötők |
Észtország
|
— |
A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervek:
|
Írország
|
— |
A „Harbours Acts 1946 to 2000” alapján működő kikötők |
|
— |
A „Fishguard and Rosslare Railways and Harbours Acts 1899” alapján működő Rosslare Harbour kikötő |
Görögország
|
— |
„Οργανισμός Λιμένος Βόλου Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.Β. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján. |
|
— |
„Οργανισμός Λιμένος Ελευσίνας Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.Ε. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján. |
|
— |
„Οργανισμός Λιμένος Ηγουμενίτσας Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.ΗΓ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján. |
|
— |
„Οργανισμός Λιμένος Ηρακλείου Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.Η. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján. |
|
— |
„Οργανισμός Λιμένος Καβάλας Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.Κ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján. |
|
— |
„Οργανισμός Λιμένος Κέρκυρας Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.ΚΕ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján. |
|
— |
„Οργανισμός Λιμένος Πατρών Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.ΠΑ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján. |
|
— |
„Οργανισμός Λιμένος Λαυρίου Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.Λ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján. |
|
— |
„Οργανισμός Λιμένος Ραφήνας Ανώνυμη Εταιρεία” („Ο.Λ.Ρ. Α.Ε.”), a 2932/01. sz. törvény alapján. |
|
— |
(Kikötői hatóságok) |
|
— |
A 649/1977 sz. elnöki rendelet, a 2987/02. sz. törvény, a 362/97. sz. elnöki rendelet és a 2738/99. sz. törvény alapján működő egyéb kikötők és „Δημοτικά και Νομαρχιακά Ταμεία” (városi és kormányzósági kikötők). |
Spanyolország
|
— |
Ente público Puertos del Estado |
|
— |
Autoridad Portuaria de Alicante |
|
— |
Autoridad Portuaria de Almería – Motril |
|
— |
Autoridad Portuaria de Avilés |
|
— |
Autoridad Portuaria de la Bahía de Algeciras |
|
— |
Autoridad Portuaria de la Bahía de Cádiz |
|
— |
Autoridad Portuaria de Baleares |
|
— |
Autoridad Portuaria de Barcelona |
|
— |
Autoridad Portuaria de Bilbao |
|
— |
Autoridad Portuaria de Cartagena |
|
— |
Autoridad Portuaria de Castellón |
|
— |
Autoridad Portuaria de Ceuta |
|
— |
Autoridad Portuaria de Ferrol – San Cibrao |
|
— |
Autoridad Portuaria de Gijón |
|
— |
Autoridad Portuaria de Huelva |
|
— |
Autoridad Portuaria de Las Palmas |
|
— |
Autoridad Portuaria de Málaga |
|
— |
Autoridad Portuaria de Marín y Ría de Pontevedra |
|
— |
Autoridad Portuaria de Melilla |
|
— |
Autoridad Portuaria de Pasajes |
|
— |
Autoridad Portuaria de Santa Cruz de Tenerife |
|
— |
Autoridad Portuaria de Santander |
|
— |
Autoridad Portuaria de Sevilla |
|
— |
Autoridad Portuaria de Tarragona |
|
— |
Autoridad Portuaria de Valencia |
|
— |
Autoridad Portuaria de Vigo |
|
— |
Autoridad Portuaria de Villagarcía de Arousa |
|
— |
Andalúzia, Asztúria, Baleár-szigetek, Baszkföld, Galicia, Kanári-szigetek, Kantábria, Katalónia, Murcia és Valencia autonóm körzetek egyéb kikötői hatóságai. |
Franciaország
|
— |
Az 1968. október 24-i „Loi no 68-917 relative au port autonome de Paris” alapján létrehozott „Port autonome de Paris”. |
|
— |
Az 1923. május 20-án kelt, az 1924. április 26-i törvénnyel jóváhagyott „convention entre l'État et la ville de Strasbourg relative à la construction du port rhénan de Strasbourg et à l'exécution de travaux d'extension de ce port” alapján létrehozott „Port autonome de Strasbourg”. |
|
— |
A „Code des ports maritimes” L. 111-1. cikke és azt követő cikkei alapján működő jogi személy autonóm kikötők („ports autonomes”):
|
|
— |
Az állam tulajdonában lévő, jogi személynek nem minősülő azon kikötők („décret no 2006-330 fixant la liste des ports des départements d'outre-mer exclus du transfert prévu à l'article 30 de la loi du 13 août 2004 relative aux libertés et responsabilités locales”, 2006. március 20.), amelyek kezelését az állam átengedte a helyi kereskedelmi és iparkamaráknak („chambres de commerce et d'industrie”):
|
|
— |
Azok a jogi személynek nem minősülő kikötők, amelyek tulajdonjogát az állam átengedte a regionális vagy települési önkormányzatoknak, és amelyek kezelését helyi kereskedelmi és iparkamarák („chambres de commerce et d'industrie”) végzik (a 2006. december 30-i „Loi no 2006-1771”-gyel módosított, 2004. augusztus 13-i „Loi no 2004-809 relative aux libertés et responsabilités locales” 30. cikke):
|
|
— |
Az 1990. december 29-i, módosított „Loi no 90-1168” 124. cikkének hatálya alá tartozó „Voies navigables de France” közintézmény |
Horvátország
A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek közvállalkozások vagy ajánlatkérő szervek és meghatározott szabályoknak megfelelően valamely földrajzi területnek tengeri vagy folyami kikötő vagy más terminállétesítmény tengeri vagy folyami fuvarozók részére történő rendelkezésre bocsátása céljából történő hasznosításával foglalkoznak; úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységekben a tengerészeti ügyekről és tengeri kikötőkről szóló törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 158/03, 100/04, 141/06 és 38/09) összhangban kiadott engedély birtokában vesznek részt.
Olaszország
|
— |
Az 1942. március 30-i „Codice della navigazione, Regio Decreto No 327 alapján a „Capitaneria di Porto” által fenntartott állami kikötők (Porti statali) és egyéb kikötők |
|
— |
Az 1942. március 30-i „Codice della navigazione, Regio Decreto No 327” 19. cikke alapján külön jogszabállyal létrehozott autonóm kikötők (enti portuali) |
Ciprus
Η Αρχή Λιμένων Κύπρου established by the περί Αρχής Λιμένων Κύπρου Νόμο του 1973.
Lettország
A „Likumu par ostām” törvény szerinti kikötőfelügyeleti hatóságok:
|
— |
Rīgas brīvostas pārvalde |
|
— |
Ventspils brīvostas pārvalde |
|
— |
Liepājas speciālas ekonomiskās zona pārvalde |
|
— |
Salacgrīvas ostas pārvalde |
|
— |
Skultes ostas pārvalde |
|
— |
Lielupes ostas pārvalde |
|
— |
Engures ostas pārvalde |
|
— |
Mērsraga ostas pārvalde |
|
— |
Pāvilostas ostas pārvalde |
|
— |
Rojas ostas pārvalde |
Egyéb olyan, a „Likumu par ostâm” törvény szerinti kikötőfelügyeleti intézmények, amelyek a „Sabiedrisko pakalpojumu sniedzçju iepirkumu likums” törvény alapján beszerzéseket bonyolítanak.
Litvánia
|
— |
A Litván Köztársaságnak a Klaipėda State Sea Port Admistrationról szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 53-1245. sz., 1996.) alapján működő „Klaipėda State Sea Port Administration” állami vállalkozás; |
|
— |
A Litván Köztársaság belvízi hajózásról szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 105-2393. sz., 1996.) alapján működő „Vidaus vandens kelių direkcija” állami vállalkozás; |
|
— |
A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság belvízi hajózásról szóló törvénye alapján a tengeri és a belvízi kikötők és egyéb terminállétesítmények területén működő egyéb szervezetek. |
Luxemburg
|
— |
Az 1963. július 22-i, módosított „loi relative à l'aménagement et à l'exploitation d'un port fluvial sur la Moselle” alapján létrehozott és üzemelő „Port de Mertert”. |
Magyarország
|
— |
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénynek megfelelően működő kikötők. |
Málta
|
— |
L-Awtorita' Marittima ta' Malta (Máltai Tengerészeti Hatóság) |
Hollandia
A tengeri kikötői, a belvízi kikötői és az egyéb terminállétesítmények területén működő ajánlatkérők. Például:
|
— |
Havenbedrijf Rotterdam |
Ausztria
|
— |
A teljes egészében vagy részben a „Länder” és/vagy a „Gemeinden” tulajdonában lévő belvízi kikötők. |
Lengyelország
Az „ustawa z dnia 20 grudnia 1996 r. o portach i przystaniach morskich” alapján létrehozott szervek, köztük többek között a következők:
|
— |
Zarząd Morskiego Portu Gdańsk S.A. |
|
— |
Zarząd Morskiego Portu Gdynia S.A. |
|
— |
Zarząd Portów Morskich Szczecin i Świnoujście S.A. |
|
— |
Zarząd Portu Morskiego Darłowo Sp. z o.o. |
|
— |
Zarząd Portu Morskiego Elbląg Sp. z o.o. |
|
— |
Zarząd Portu Morskiego Kołobrzeg Sp. z o.o. |
|
— |
Przedsiębiorstwo Państwowe Polska Żegluga Morska |
Portugália
|
— |
Az APDL — Administração dos Portos do Douro e Leixőes, S.A., a „Decreto-Lei No 335/98 do 3 de Novembro 1998 ” alapján |
|
— |
Az APL — Administração do Porto de Lisboa, S.A., a „Decreto-Lei No 336/98 do 3 de Novembro 1998 ” alapján |
|
— |
Az APS — Administração do Porto de Sines, S.A., a „Decreto-Lei No 337/98 do 3 de Novembro 1998 ” alapján |
|
— |
Az APSS — Administração dos Portos do Setúbal e Sesimbra, S.A., a „Decreto-Lei No 338/98 do 3 de Novembro 1998 ” alapján |
|
— |
Az APA — Administração do Porto de Aveiro, S.A., a „Decreto-Lei No 339/98 do 3 de Novembro 1998 ” alapján |
|
— |
Az Instituto Portuário dos Transportes Marítimos, I.P. (IPTM, I.P.) a „Decreto-Lei No 146/2007, do 27 de Abril 2007 ” alapján |
Románia
|
— |
Compania Naţională „Administraţia Porturilor Maritime” SA Constanţa |
|
— |
Compania Naţională „Administraţia Canalelor Navigabile SA” |
|
— |
Compania Naţională de Radiocomunicaţii Navale „RADIONAV” SA |
|
— |
Regia Autonomă „Administraţia Fluvială a Dunării de Jos” |
|
— |
Compania Naţională „Administraţia Porturilor Dunării Maritime” |
|
— |
Compania Naţională „Administraţia Porturilor Dunării Fluviale” SA |
|
— |
Porturile: Sulina, Brăila, Zimnicea şi Turnul-Măgurele |
Szlovénia
A „Pomorski Zakonik (Uradni list RS, 56/99)” alapján gazdasági közszolgáltatást nyújtó, teljes vagy részleges állami tulajdonban lévő tengeri kikötők.
|
Mat. št. |
Naziv |
Poštna Št. |
Kraj |
|
5144353 |
LUKA KOPER D.D. |
6000 |
KOPER - CAPODISTRIA |
|
5655170 |
Sirio d.o.o |
6000 |
KOPER |
Szlovákia
Az 57/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és az 580/2003. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 338/2000. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában az állami szerv hozzájárulásával folyami fuvarozási szolgáltatások fuvarozók általi nyújtása céljából nem nyilvános belvízi kikötőket üzemeltető szervezetek és az állami szerv által nyilvános folyami kikötők üzemeltetése céljából létrehozott szervezetek.
Finnország
|
— |
A „laki kunnallisista satamajärjestyksistä ja liikennemaksuista/lagen om kommunala hamnanordningar och trafikavgifter (955/1976)” alapján működő kikötők, valamint a „laki yksityisistä yleisistä satamista/lagen om privata allmänna hamnar (1156/1994)” 3. szakasza alkalmazásában engedély alapján létrehozott kikötők. |
|
— |
Saimaan kanavan hoitokunta/Förvaltningsnämnden för Saima kanal. |
Svédország
A „lagen (1983:293) om inrättande, utvidgning och avlysning av allmän farled och allmän hamn” és a „förordningen (1983:744) om trafiken på Göta kanal” szerinti kikötők és terminállétesítmények.
Egyesült Királyság
|
— |
Meghatározott földrajzi területet tengeri vagy belvízi kikötői, illetve egyéb terminállétesítmények tengeren vagy belvízi úton fuvarozók számára történő biztosítása céljából hasznosító települési önkormányzat. |
|
— |
A „Harbours Act 1964” 57. szakasza szerinti kikötői hatóság. |
|
— |
British Waterways Board |
|
— |
A „Harbours Act (Northern Ireland) 1970” 38. szakasza (1) bekezdésében meghatározott kikötői hatóság |
V. Ajánlatkérők a városi vasúti szolgáltatások, villamossal, trolibusszal és autóbusszal végzett szolgáltatások területén
Belgium
|
— |
Société des Transports intercommunaux de Bruxelles/Maatschappij voor intercommunaal Vervoer van Brussel |
|
— |
Société régionale wallonne du Transport et ses sociétés d'exploitation (TEC Liège–Verviers, TEC Namur–Luxembourg, TEC Brabant wallon, TEC Charleroi, TEC Hainaut)/Société régionale wallonne du Transport en haar exploitatiemaatschappijen (TEC Liège–Verviers, TEC Namur–Luxembourg, TEC Brabant wallon, TEC Charleroi, TEC Hainaut) |
|
— |
Vlaamse Vervoermaatschappij (De Lijn) |
|
— |
Különleges vagy kizárólagos jogokat élvező magántársaságok |
Bulgária
|
— |
„Метрополитен” ЕАД, София |
|
— |
„Столичен електротранспорт” ЕАД, София |
|
— |
„Столичен автотранспорт” ЕАД, София |
|
— |
„Бургасбус” ЕООД, Бургас |
|
— |
„Градски транспорт” ЕАД, Варна |
|
— |
„Тролейбусен транспорт” ЕООД, Враца |
|
— |
„Общински пътнически транспорт” ЕООД, Габрово |
|
— |
„Автобусен транспорт” ЕООД, Добрич |
|
— |
„Тролейбусен транспорт” ЕООД, Добрич |
|
— |
„Тролейбусен транспорт” ЕООД, Пазарджик |
|
— |
„Тролейбусен транспорт” ЕООД, Перник |
|
— |
„Автобусни превози” ЕАД, Плевен |
|
— |
„Тролейбусен транспорт” ЕООД, Плевен |
|
— |
„Градски транспорт Пловдив” ЕАД, Пловдив |
|
— |
„Градски транспорт” ЕООД, Русе |
|
— |
„Пътнически превози” ЕАД, Сливен |
|
— |
„Автобусни превози” ЕООД, Стара Загора |
|
— |
„Тролейбусен транспорт” ЕООД, Хасково |
Cseh Köztársaság
A városi vasúti szolgáltatások, valamint a villamossal, trolibusszal és autóbusszal végzett szolgáltatások területén szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 134/2016. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének f) pontja szerint.
Példák az ajánlatkérőkre:
|
— |
Dopravní podnik hl.m. Prahy, akciová společnost |
|
— |
Dopravní podnik města Brna, a.s. |
|
— |
Dopravní podnik Ostrava a.s. |
|
— |
Plzeňské městské dopravní podniky, a.s. |
|
— |
Dopravní podnik města Olomouce, a.s. |
Dánia
|
— |
DSB |
|
— |
DSB S-tog A/S |
|
— |
A „lov om buskørsel” alkalmazásában kiadott engedély alapján lakossági autóbuszos (menetrend szerinti) személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervek, lásd az említett törvényt egységes szerkezetbe foglaló 2003. február 19-i 107. sz. törvényt |
|
— |
Metroselskabet I/S |
Németország
A legutóbb 2006. október 31-én módosított, 1961. március 21-i „Personenbeförderungsgesetz” alapján az utazóközönség részére engedéllyel rövid távolságú személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások.
Észtország
|
— |
A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervek;
|
Írország
|
— |
Iarnród Éireann [Irish Rail] |
|
— |
Railway Procurement Agency |
|
— |
Luas [Dublin Light Rail] |
|
— |
Bus Éireann [Irish Bus] |
|
— |
Bus Átha Cliath [Dublin Bus] |
|
— |
A módosított „Road Transport Act 1932” értelmében lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. |
Görögország
|
— |
A 768/1970. sz. (Α’273) törvényerejű rendelet, az 588/1977. sz. (Α’148) törvény és a 2669/1998. sz. (A’283) törvény szerint létrehozott és működő „Ηλεκτροκίνητα Λεωφορεία Περιοχής Αθηνών - Πειραιώς Α.Ε.” („Η.Λ.Π.Α.Π. Α.Ε.”) (Athens-Pireaeus Trolley Buses S.A). |
|
— |
A 352/1976. sz. törvény (Α'147.) és a 2669/1998. sz. törvény (Α'283.) alapján létrehozott és működő „Ηλεκτρικοί Σιδηρόδρομοι Αθηνών – Πειραιώς” („Η.Σ.Α.Π. Α.Ε.”, Athens–Piraeus Electric Railways) |
|
— |
A 2175/1993. sz. (Α΄ 211) és a 2669/1998. (Α΄283). sz. törvény szerint létrehozott és működő „Οργανισμός Αστικών Συγκοινωνιών Αθηνών Α.Ε.” („Ο.Α.ΣΑ. Α.Ε.”) (Athens Urban Transport Organization S.A). |
|
— |
A 2175/1993. sz. törvény (Α'211.) és a 2669/1998. sz. törvény (Α'283.) alapján létrehozott és működő „Εταιρεία Θερμικών Λεωφορείων Α.Ε.” („Ε.Θ.Ε.Λ. Α.Ε.”, Company of Thermal Buses S.A.). |
|
— |
Az 1955/1991. sz. törvény alapján létrehozott és működő „Αττικό Μετρό Α.Ε.” (Attiko Metro S.A.). |
|
— |
A 3721/1957. sz. rendelet, a 716/1970. sz. törvényerejű rendelet, a 866/79. sz. törvény és a 2898/2001. sz. törvény (Α'71.) alapján létrehozott és működő „Οργανισμός Αστικών Συγκοινωνιών Θεσσαλονίκης” („Ο.Α.Σ.Θ.”) |
|
— |
A 2963/2001. sz. törvény (Α’268.) alapján működő „Κοινό Ταμείο Είσπραξης Λεωφορείων” („Κ.Τ.Ε.Λ.”) |
|
— |
A 2963/2001. sz. törvény (A’268.) alapján működő „Δημοτικές Επιχειρήσεις Λεωφορείων Ρόδου και Κω”, más néven „ΡΟΔΑ”, illetve „ΔΕΑΣ ΚΩ”. |
Spanyolország
|
— |
Az 1985. április 2-i „Ley 7/1985 Reguladora de las Bases de Régimen Local” és a „Real Decreto legislativo 781/1986, de 18 de abril, por el que se aprueba el texto refundido de las disposiciones legales vigentes en materia de régimen local”, valamint az esetleg irányadó regionális jogszabályok alapján városi tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. |
|
— |
A „Ley 16/1987, de 30 de julio, de Ordenación de los Transportes Terrestres” harmadik átmeneti rendelkezése alapján lakossági autóbuszos személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. |
Példák:
|
— |
Empresa Municipal de Transportes de Madrid |
|
— |
Empresa Municipal de Transportes de Málaga |
|
— |
Empresa Municipal de Transportes Urbanos de Palma de Mallorca |
|
— |
Empresa Municipal de Transportes Públicos de Tarragona |
|
— |
Empresa Municipal de Transportes de Valencia |
|
— |
Transporte Urbano de Sevilla, S.A.M. (TUSSAM) |
|
— |
Transporte Urbano de Zaragoza, S.A. (TUZSA) |
|
— |
Entitat Metropolitana de Transport – AMB |
|
— |
Eusko Trenbideak, s.a. |
|
— |
Ferrocarril Metropolitá de Barcelona, sa |
|
— |
Ferrocariles de la Generalitat Valenciana |
|
— |
Consorcio de Transportes de Mallorca |
|
— |
Metro de Madrid |
|
— |
Metro de Málaga, S.A., |
|
— |
Red Nacional de los Ferrocarriles Españoles (Renfe) |
Franciaország
|
— |
Az 1982. december 30-i „Loi d'orientation des transports intérieurs no 82-1153” 7-II. cikke alapján lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. |
|
— |
Régie des transports de Marseille |
|
— |
RDT 13 Régie départementale des transports des Bouches du Rhône |
|
— |
Régie départementale des transports du Jura |
|
— |
RDTHV Régie départementale des transports de la Haute-Vienne |
|
— |
A „Régie autonome des transports parisiens”, a „Société nationale des chemins de fer français”, valamint az 1959. január 7-i, módosított „Ordonnance n 59-151” és az Ile-de-France régióbeli személyfuvarozás szervezése tekintetében elfogadott végrehajtási rendeletei értelmében a „Syndicat des transports d'Ile-de-France” által kiadott engedély alapján személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó egyéb szervezetek |
|
— |
Az 1997. február 13-i 97-135. sz. törvénnyel létrehozott „Réseau ferré de France” állami tulajdonú társaság |
|
— |
Olyan regionális vagy települési önkormányzatok és társulásaik, amelyek közlekedésszervezési hatóságnak minősülnek (például Communauté urbaine de Lyon) |
Horvátország
A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett ajánlatkérők, amelyek közvállalkozások vagy ajánlatkérő szervek és meghatározott szabályoknak megfelelően a városi vasúttal, automatizált rendszerekkel, villamossal, autóbusszal, trolibusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén a lakosság számára szolgáltatást nyújtó hálózatokat bocsátanak rendelkezésre vagy üzemeltetnek; úgymint azok a szervek, amelyek az említett tevékenységeket közszolgáltatásként látják el a közszolgáltatási törvénnyel (Hivatalos Közlöny, 36/95, 70/97, 128/99, 57/00, 129/00, 59/01, 26/03, 82/04, 110/04, 178/04, 38/09, 79/09, 153/09, 49/11, 84/11, 90/11) összhangban.
Olaszország
A vasúton, automatizált rendszerrel, villamossal, trolibusszal vagy autóbusszal tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó, valamint a megfelelő infrastruktúrát országos, regionális vagy helyi szinten üzemeltető szervek, társaságok és vállalkozások
Ilyenek például:
|
— |
A „Regolamento recante riordino dei servizi automobilistici interregionali di competenza statale” című, 2006. december 1-jei 316. sz. közlekedési miniszteri rendelet alapján engedéllyel tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervek, társaságok és vállalkozások |
|
— |
Az „Approvazione del testo unico della legge sull'assunzione diretta dei pubblici servizi da parte dei comuni e delle province” című, 1925. október 15-i „Regio Decreto No 2578” 1. cikkének (4) vagy (15) bekezdése alapján lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervek, társaságok és vállalkozások. |
|
— |
Az 1999. szeptember 20-i „Decreto Legislativo No 400”-zal és a 2002. augusztus 1-jei „Legge No 166” 45. cikkével módosított, „Conferimento alle regioni ed agli enti locali di funzioni e compiti in materia di trasporto pubblico locale” című, az 1997. március 15-i „Legge N 59” 4. cikkének (4) bekezdésén alapuló 1997. november 19-i „Decreto Legislativo No 422” alapján lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervek, társaságok és vállalkozások |
|
— |
A települési önkormányzatok szervezetére irányadó jogi rendelkezéseknek a 2001. december 28-i „Legge No 448” 35. cikkével módosított, 2000. augusztus 18-i „Legge No 267”-tel jóváhagyott kodifikált szövege 113. cikke alapján tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások. |
|
— |
A „le ferrovie concesse all'industria privata, le tramvie a trazione meccanica e gli automobili” tárgyú jogi rendelkezések kodifikált szövegének jóváhagyásáról szóló, 1912. május 9-i „Regio Decreto No 1447” 242. vagy 256. cikke alkalmazásában koncesszió alapján működő szervezetek, társaságok és vállalkozások |
|
— |
A „Concorso dello Stato per la riattivazione dei pubblici servizi di trasporto in concessione” című, 1949. június 4-i „Legge No 410” 4. cikke alkalmazásában koncesszió alapján működő szervek, társaságok, vállalkozások és települési önkormányzatok |
|
— |
A „Provvedimenti per l'esercizio ed il potenziamento di ferrovie e di altre linee di trasporto in regime di concessione” című, 1952. augusztus 2-i „Legge No 1221” 14. cikke alkalmazásában koncesszió alapján működő szervek, társaságok és vállalkozások |
Ciprus
Lettország
A magánjog és a közjog olyan alanyai, amelyek autóbusszal, trolibusszal és/vagy villamossal személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtanak legalább a következő városok valamelyikében: Riga, Jurmala Liepaja, Daugavpils, Jelgava, Rezekne és Ventspils.
Litvánia
|
— |
Akcinė bendrovė „Autrolis” |
|
— |
Uždaroji akcinė bendrovė „Vilniaus autobusai” |
|
— |
Uždaroji akcinė bendrovė „Kauno autobusai” |
|
— |
Uždaroji akcinė bendrovė „Vilniaus troleibusai” |
|
— |
A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006.) 70. cikke (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeket kielégítő, a Litván Köztársaság közúti közlekedésről szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 119-2772. sz., 1996.) alapján a városi vasúti szolgáltatások vagy a villamossal, a trolibusszal vagy az autóbusszal végzett szolgáltatások területén működő egyéb szervek |
Luxemburg
|
— |
Chemins de fer luxembourgeois (CFL) |
|
— |
Service communal des autobus municipaux de la Ville de Luxembourg |
|
— |
Transports intercommunaux du canton d'Esch–sur–Alzette (TICE) |
|
— |
Az 1978. február 3-i „règlement grand-ducal concernant les conditions d'octroi des autorisations d'établissement et d'exploitation des services de transports routiers réguliers de personnes rémunérées” alapján működő, autóbusszal végzett szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások. |
Magyarország
|
— |
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek megfelelően menetrend szerinti helyi és távolsági lakossági személyfuvarozási szolgáltatást nyújtó szervezetek. |
|
— |
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénynek megfelelően országos vasúti személyfuvarozási szolgáltatást nyújtó szervezetek. |
Málta
|
— |
L-Awtorita` dwar it-Trasport ta' Malta (Malta Transport Authority) |
Hollandia
A „Wet Personenvervoer” II. fejezete („Openbaar Vervoer”) alapján lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. Például:
|
— |
RET (Rotterdam) |
|
— |
HTM (Den Haag) |
|
— |
GVB (Amsterdam) |
Ausztria
|
— |
Az Eisenbahngesetz, BGBl. No 60/1957 jelenleg hatályos változata vagy a Kraftfahrliniengesetz, BGBl. I No 203/1999 módosított változata. |
Lengyelország
|
— |
Az „ustawa z dnia 28 marca 2003 r. o transporcie kolejowym” alkalmazásában koncesszió alapján működő, városi vasúti szolgáltatást nyújtó szervezetek, |
|
— |
Az „ustawa z dnia 6 września 2001 r. o transporcie drogowym” alkalmazásában kiadott engedély alapján működő, lakossági városi autóbuszos személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, valamint a lakossági városi személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, így többek között az alábbiak:
|
Portugália
|
— |
A Metropolitano de Lisboa, E.P., a „Decreto-Lei No 439/78 do 30 de Dezembro de 1978 ” alapján |
|
— |
Az 1998. augusztus 18-i 58/98. sz. törvény értelmében a helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzati szolgáltatók és a helyi önkormányzatok vállalkozásai abban az esetben, ha a „Lei No 159/99 do 14 de Septembro 1999 ” alapján közlekedési szolgáltatásokat nyújtanak |
|
— |
A „Lei No 10/90. do 17 de Março 1990 ” törvény alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó közigazgatási szervek és közvállalkozások. |
|
— |
A „Regulamento de Transportes em Automóveis” („Decreto No 37272 do 31 de Dezembro 1948 ”) 98. cikke alapján tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervek |
|
— |
A „Lei No 688/73 do 21 de Dezembro 1973 ” alapján tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervek |
|
— |
A „Decreto-Lei No 38144 do 31 de Dezembro 1950 ” alapján tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervek |
|
— |
A Metro do Porto, S.A., a „Decreto-Lei No 261/2001 do 26 September 2001 ”-gyel módosított „Decreto-Lei No 394-A/98 do 15 de Dezembro 1998 ” alapján. |
|
— |
A Normetro, S.A., a „Decreto-Lei No 261/2001 do 26 September 2001 ”-gyel módosított, 1998. december 15-i „Decreto-Lei No 394-A/98” alapján |
|
— |
A Metropolitano Ligeiro de Mirandela, S.A., a „Decreto-Lei No 24/95 do 8 de Fevereiro 1995 ” alapján |
|
— |
A Metro do Mondego, S.A., a „Decreto-Lei No 10/2002 do 24 de Janeiro2002 ” alapján |
|
— |
A Metro Transportes do Sul, S.A., a „Decreto-Lei No 337/99 do 24 de Agosto 1999 ” alapján |
|
— |
A „Lei No 159/99 do 14 de Septembro 1999 ” alapján közlekedési szolgáltatásokat nyújtó helyi önkormányzatok és települési önkormányzatok ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásai |
Románia
|
— |
S.C. de Transport cu Metroul Bucureşti – „Metrorex” SA („METROREX S.A.” Bukaresti Földalatti Közlekedési Kereskedelmi Vállalat) |
|
— |
Regii Autonome Locale de Transport Urban de Călători (Városi tömegközlekedéssel foglalkozó autonóm közszolgáltatást nyújtó vállalkozások) |
Szlovénia
A „Zakon o prevozih v cestnem prometu (Uradni list RS, 72/94, 54/96, 48/98 in 65/99)” alapján lakossági városi autóbuszos személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó társaságok.
|
Mat. št. |
Naziv |
Poštna Št. |
Kraj |
|
1540564 |
AVTOBUSNI PREVOZI RIŽANA D.O.O. Dekani |
6271 |
DEKANI |
|
5065011 |
AVTOBUSNI PROMET Murska Sobota D.D. |
9000 |
MURSKA SOBOTA |
|
5097053 |
Alpetour Potovalna Agencija |
4000 |
Kranj |
|
5097061 |
ALPETOUR, Špedicija In Transport, D.D. Škofja Loka |
4220 |
ŠKOFJA LOKA |
|
5107717 |
INTEGRAL BREBUS Brežice D.O.O. |
8250 |
BREŽICE |
|
5143233 |
IZLETNIK CELJE D.D. Prometno In Turistično Podjetje Celje |
3000 |
CELJE |
|
5143373 |
AVRIGO DRUŽBA ZA AVTOBUSNI PROMET IN TURIZEM D.D. NOVA GORICA |
5000 |
NOVA GORICA |
|
5222966 |
JAVNO PODJETJE LJUBLJANSKI POTNIŠKI PROMET D.O.O. |
1000 |
LJUBLJANA |
|
5263433 |
CERTUS AVTOBUSNI PROMET MARIBOR D.D. |
2000 |
MARIBOR |
|
5352657 |
I & I - Avtobusni Prevozi D.D. Koper |
6000 |
KOPER - CAPODISTRIA |
|
5357845 |
Meteor Cerklje |
4207 |
Cerklje |
|
5410711 |
KORATUR Avtobusni Promet In Turizem D.D. Prevalje |
2391 |
PREVALJE |
|
5465486 |
INTEGRAL, Avto. Promet Tržič, D.D. |
4290 |
TRŽIČ |
|
5544378 |
KAM-BUS Družba Za Prevoz Potnikov, Turizem In Vzdrževanje Vozil, D.D. Kamnik |
1241 |
KAMNIK |
|
5880190 |
MPOV Storitve In Trgovina D.O.O. Vinica |
8344 |
VINICA |
Szlovákia
|
— |
Az 58/1997. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 260/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 416/2001. sz. törvénnyel és a 114/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 164/1996. sz. törvény (Gyűjt.) 23. cikke alapján engedéllyel villamossal, trolibusszal, különleges vasúton vagy kötélpályán lakossági személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. |
|
— |
A 386/1996. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 58/1997. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 340/2000. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 416/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 506/2002. sz. törvénnyel (Gyűjt.), az 534/2003. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és a 114/2004. sz. törvénnyel módosított 168/1996. sz. törvény (Gyűjt.) alkalmazásában kiadott, az autóbuszos szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély és az adott útvonalon történő fuvarozásra feljogosító engedély alapján vagy a Szlovák Köztársaság teljes területén, vagy ezen túlmenően részben külföldi állam területén is, vagy a Szlovák Köztársaság területének meghatározott részén menetrend szerinti lakossági autóbuszos személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó fuvarozók. |
Például:
|
— |
Dopravný podnik Bratislava, a.s. |
|
— |
Dopravný podnik mesta Košice, a.s. |
|
— |
Dopravný podnik mesta Prešov, a.s. |
|
— |
Dopravný podnik mesta Žilina, a.s. |
Finnország
A „laki luvanvaraisesta henkilöliikenteestä tiellä/lagen om tillståndspliktig persontrafik på väg (343/1991)” alkalmazásában különleges vagy kizárólagos engedély alapján menetrend szerinti távolsági autóbuszos szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, valamint autóbusszal, vasúttal vagy földalatti vasúttal tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó, illetve ilyen szolgáltatások teljesítése céljából hálózatot fenntartó települési közlekedési szervek és közvállalkozások.
Svédország
|
— |
A „lagen (1997:734) om ansvar för viss kollektiv persontrafik” és a „lagen (1990:1157) säkerhet vid tunnelbana och spårväg” értelmében városi vasúti vagy villamoshálózatokat üzemeltető szervezetek. |
|
— |
A „lagen (1997:734) om ansvar för viss kollektiv persontrafik” és az „yrkestrafiklagen (1998:490)” értelmében trolibusszal vagy autóbusszal végzett szolgáltatásokat nyújtó köz- vagy magánjogi szervezetek. |
Egyesült Királyság
|
— |
London Regional Transport |
|
— |
London Underground Limited |
|
— |
Londoni Közlekedési Vállalat |
|
— |
A „Greater London Authority Act 1999” 424. szakasza (1) bekezdése értelmében a Transport for London leányvállalata |
|
— |
Strathclyde Passenger Transport Executive |
|
— |
Greater Manchester Passenger Transport Executive |
|
— |
Tyne and Wear Passenger Transport Executive |
|
— |
Brighton Borough Council |
|
— |
South Yorkshire Passenger Transport Executive |
|
— |
South Yorkshire Supertram Limited |
|
— |
Blackpool Transport Services Limited |
|
— |
Conwy County Borough Council |
|
— |
A „Greater London Authority Act 1999” 179. szakasza (1) bekezdésében meghatározott londoni helyi szolgáltatást (autóbuszos szolgáltatást) a törvény 156. szakasza (2) bekezdése alapján a Transport for London által kötött megállapodás értelmében vagy a törvény 169. szakaszában meghatározott, leányvállalattal kötött közlekedési megállapodás értelmében nyújtó személy |
|
— |
Northern Ireland Transport Holding Company |
|
— |
A „Transport Act (Northern Ireland) 1967” 4. szakaszának (1) bekezdése alapján közúti szolgáltatásra vonatkozóan engedéllyel rendelkező, ezen engedély értelmében menetrend szerinti közlekedési szolgáltatás nyújtására jogosult személy. |
VI. Ajánlatkérő szervek a vasúti szolgáltatások területén
Belgium
|
— |
SNCB Holding / NMBS Holding |
|
— |
Société nationale des Chemins de fer belges//Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegen. |
|
— |
Infrabel |
Bulgária
|
— |
Национална компания „Железопътна инфраструктура” |
|
— |
„Български държавни железници” ЕАД |
|
— |
„БДЖ – Пътнически превози” ЕООД |
|
— |
„БДЖ – Тягов подвижен състав (Локомотиви)” ЕООД |
|
— |
„БДЖ – Товарни превози” ЕООД |
|
— |
„Българска Железопътна Компания” АД |
|
— |
„Булмаркет – ДМ” ООД |
Cseh Köztársaság
A vasúti szolgáltatások területén szolgáltatást nyújtó valamennyi ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló, módosított 134/2016. sz. törvény (Gyűjt.) 4. szakasza (1) bekezdésének f) pontja szerint.
Példák az ajánlatkérőkre:
|
— |
ČD Cargo, a.s. |
|
— |
České dráhy, a.s. |
|
— |
Správa železniční dopravní cesty, státní organizace. |
Dánia
|
— |
DSB |
|
— |
DSB S-tog A/S |
|
— |
Metroselskabet I/S |
Németország
|
— |
Deutsche Bahn AG. |
|
— |
A legutóbb 2008. február 26-án módosított, 1993. december 27-i „Allgemeines Eisenbahngesetz” 2. cikke (1) bekezdése alapján lakossági vasúti személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó egyéb vállalkozások |
Észtország
|
— |
A közbeszerzésről szóló törvény (RT I 21.2.2007, 15, 76) 10. cikkének (3) bekezdése és a versenytörvény (RT I 2001, 56 332) 14. cikke alapján működő szervek:
|
Írország
|
— |
Iarnród Éireann [/Irish Rail] |
|
— |
Railway Procurement Agency |
Görögország
|
— |
„Oργανισμός Σιδηροδρόμων Ελλάδος Α.Ε.” („Ο.Σ.Ε. Α.Ε.”), a 2671/98. sz. törvény alapján. |
|
— |
„ΕΡΓΟΣΕ Α.Ε.”, a 2366/95. sz. törvény alapján. |
Spanyolország
|
— |
Ente público Administración de Infraestructuras Ferroviarias (ADIF). |
|
— |
Red Nacional de los Ferrocarriles Españoles (RENFE). |
|
— |
Ferrocarriles de Vía Estrecha (FEVE). |
|
— |
Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya (FGC). |
|
— |
Eusko Trenbideak (Bilbao). |
|
— |
Ferrocarrils de la Generalitat Valenciana. (FGV). |
|
— |
Serveis Ferroviaris de Mallorca (Ferrocarriles de Mallorca). |
|
— |
Ferrocarril de Soller |
|
— |
Funicular de Bulnes |
Franciaország
|
— |
A „Société nationale des chemins de fer français” és egyéb, az 1982. december 30-i „Loi d'orientation des transports intérieurs no 82-1153” II. címének 1. fejezete értelmében az utazóközönség rendelkezésére álló vasúthálózatok. |
|
— |
Az 1997. február 13-i 97-135. sz. törvénnyel létrehozott „Réseau ferré de France” állami tulajdonú társaság. |
Horvátország
A Zakon o javnoj nabavi (Narodne novine broj 90/11) (közbeszerzési törvény, Hivatalos Közlöny, 90/11) 6. cikkében említett közvállalkozások, amelyek meghatározott szabályoknak megfelelően a lakosság számára nyújtott vasúti közlekedési szolgáltatás céljára hálózatokat bocsátanak rendelkezésre vagy üzemeltetnek.
Olaszország
|
— |
Ferrovie dello Stato S. p. A. including le Società partecipate |
|
— |
A „le ferrovie concesse all'industria privata, le tramvie a trazione meccanica e gli automobili”-ról szóló egységes szerkezetbe foglalt törvényeket jóváhagyó, 1912. május 9-i 1447. sz. királyi rendelet 10. cikke szerinti koncesszió alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervek, társaságok és vállalkozások |
|
— |
A „Concorso dello Stato per la riattivazione dei pubblici servizi di trasporto in concessione” című, 1949. június 4-i – 410. sz. törvény 4. cikke alkalmazásában koncesszió alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások. |
|
— |
A „Provvedimenti per l'esercizio ed il potenziamento di ferrovie di altre linee di trasporto in regime di concessione” című, 1952. augusztus 2-i 1221. sz. törvény 14. cikke alkalmazásában koncesszió alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok, vállalkozások és helyi önkormányzatok |
|
— |
Az 1999. szeptember 20-i „decreto legislativo No 400”-zal és a 2002. augusztus 1-jei – „Legge No 166” 45. cikkével módosított, „Conferimento alle regioni ed agli enti locali di funzioni e compiti in materia di trasporto pubblico locale, a norma dell'articolo 4, comma 4, della L. 15 marzo 1997, n. 9” című, 1997. november 19-i – „decreto legislativo No 422” 8. és 9. cikke alapján tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, társaságok és vállalkozások. |
Ciprus
Lettország
|
— |
Valsts akciju sabiedrība „Latvijas dzelzceļš” |
|
— |
Valsts akciju sabiedrība „Pasažieru vilciens” |
Litvánia
|
— |
Akcinė bendrovė „Lietuvos geležinkeliai” |
|
— |
A Litván Köztársaság közbeszerzési törvénye (Hivatalos Közlöny 84-2000. sz., 1996.; 4-102. sz., 2006) 70. cikke (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban a Litván Köztársaság vasúti fuvarozásról szóló törvénye (Hivatalos Közlöny 72-2489. sz., 2004) alapján a vasúti szolgáltatások területén működő egyéb szervek |
Luxemburg
|
— |
Chemins de fer luxembourgeois (CFL). |
Magyarország
|
— |
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 162–163. §-ának és a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénynek megfelelően, a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet alkalmazásában kiadott engedély alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek. |
Például:
|
— |
Magyar Államvasutak (MÁV) |
Málta
Hollandia
A vasúti szolgáltatások területén működő beszerzést végző szervek. Például:
|
— |
Nederlandse Spoorwegen |
|
— |
ProRail |
Ausztria
|
— |
Österreichische Bundesbahn. |
|
— |
Schieneninfrastrukturfinanzierungs-Gesellschaft mbH sowie. |
|
— |
Az Eisenbahngesetz, BGBl. No 60/1957 jelenleg hatályos változata alapján közlekedési szolgáltatások nyújtására jogosult szervezetek. |
Lengyelország
Az „ustawa o komercjalizacji, restrukturyzacji i prywatyzacji przedsiębiorstwa państwowego »Polskie Koleje Państwowe« z dnia 8 września 2000 r. ” alapján működő, vasúti fuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, így többek között az alábbiak:
|
— |
PKP Intercity Sp. z.o.o. |
|
— |
PKP Przewozy Regionalne Sp. z.o.o. |
|
— |
PKP Polskie Linie Kolejowe S.A. |
|
— |
„Koleje Mazowieckie - KM” Sp. z.o.o. |
|
— |
PKP Szybka Kolej Miejska w Trójmieście Sp. z.ο.ο. |
|
— |
PKP Warszawska Kolej Dojazdowa Sp. z.o.o. |
Portugália
|
— |
A CP – Caminhos de Ferro de Portugal, E.P., a „Decreto-Lei No 109/77 do 23 de Março 1977 ” alapján |
|
— |
A REFER, E.P., a „Decreto-Lei No 104/97 do 29 de Abril 1997 ” alapján. |
|
— |
A RAVE, S.A., a 2000. december 19-i „Decreto-Lei No 323-H/2000” alapján. |
|
— |
A Fertagus, S.A., a 2005. április 13-i „Decreto-Lei 78/2005” alapján. |
|
— |
A „Lei No 10/90 do 17 de Março 1990 ” alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó állami szervek és közvállalkozások. |
|
— |
A „Lei No 10/90 do 17 de Março 1990 ” alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, amennyiben különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkeznek. |
Románia
|
— |
Compania Națională Căi Ferate – CFR |
|
— |
Societatea Naţională de Transport Feroviar de Marfă „CFR – Marfă”; |
|
— |
Societatea Naţională de Transport Feroviar de Călători „CFR – Călători” |
Szlovénia
|
Mat. št. |
Naziv |
Poštna Št. |
Kraj |
|
5142733 |
Slovenske železnice, d. o. o. |
1000 |
LJUBLJANA |
Szlovákia
|
— |
A 152/1997. sz. törvénnyel (Gyűjt.) és a 259/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 258/1993. sz. törvény (Gyűjt.) alapján vasutat, kötélpályát és kapcsolódó létesítményeket üzemeltető szervezetek |
|
— |
Az 58/1997. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 260/2001. sz. törvénnyel (Gyűjt.), a 416/2001. sz. törvénnyel és a 114/2004. sz. törvénnyel (Gyűjt.) módosított 164/1996. sz. törvény (Gyűjt.), valamint a 2004. július 7-i 662. sz. kormányrendelet alapján lakossági vasúti személyfuvarozási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek |
Például:
|
— |
Železnice Slovenskej republiky, a.s. |
|
— |
Železničná spoločnosť Slovensko, a.s. |
Finnország
VR Osakeyhtiö/VR Aktiebolag
Svédország
|
— |
A „järnvägslagen (2004:519)” és a „järnvägsförordningen (2004:526)” szerint vasúti szolgáltatásokat nyújtó közjogi szervezetek. |
|
— |
A „lagen (1997:734) om ansvar för viss kollektiv persontrafik” alapján regionális vagy helyi vasútvonalakat üzemeltető regionális vagy helyi közjogi szervek |
|
— |
A „förordningen (1996:734) om statens spåranläggningar” alkalmazásában kiadott engedély alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, amennyiben ez az engedély megfelel az irányelv 2. cikke (3) bekezdésének. |
Egyesült Királyság
|
— |
Network Rail plc |
|
— |
Eurotunnel plc |
|
— |
Northern Ireland Transport Holding Company |
|
— |
Northern Ireland Railways Company Limited |
|
— |
A Department of Transporttól vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóságtól kapott különleges vagy kizárólagos engedély alapján működő vasúti szolgáltatók. |
(1) E melléklet alkalmazásában az „uniós közüzemi irányelv” a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL EU L 94., 2014.3.28., 243. o.) jelenti.
(2) Az uniós közüzemi irányelv értelmében a „közvállalkozás” olyan vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő szervek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva. Az ajánlatkérő szerv által gyakorolt meghatározó befolyást bármely olyan, alábbi esetben feltételezni kell, amelyben az említett szerv, közvetlenül vagy közvetve a vállalkozással összefüggésben:
|
— |
a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik; |
|
— |
a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik, |
|
— |
a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezheti. |
(3) A közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat létezéséről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik.
(4) Pl. lakossági szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése (a 4. lábjegyzet értelmében) a nagysebességű vagy hagyományos vasúti közlekedés terén.
(5) A „kapcsolt vállalkozás” egy olyan vállalkozás, amelynek éves mérlegét a beszerzést végző szerv mérlegével összevonják a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL EU L 182, 2013.6.29., 19. o.) követelményei szerint, vagy az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szervek esetében minden olyan vállalkozás, amely fölött a beszerzést végző szerv közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy amely meghatározó befolyást gyakorolhat a beszerzést végző szerv fölött, vagy amely a beszerzést végző szervvel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll annak tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva.
(6) Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések révén – bizonyítja, hogy az e bekezdésben említett forgalmi adatok valószínűsíthetőek.
(7) Az Európai Parlament és Tanácsi 2014/25/EU irányelv (2014. a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL EU L 94., 2014.3.28., 243. o.).
9-D. MELLÉKLET
ÁRUK
1. RÉSZ
SZINGAPÚR KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
Az e megállapodásban szereplő eltérő rendelkezés hiányában a kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá esik minden, a 9-A.–9-C. mellékletben szereplő szervezet által beszerzett áru.
2. RÉSZ
AZ UNIÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
|
1. |
E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá tartozik minden, a 9-A.–9-C. mellékletben szereplő szerv által beszerzett áru. |
|
2. |
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya kizárólag a Kombinált Nómenklatúra alábbi árucsoportjaihoz tartozó olyan árukra terjed ki, amelyeket az Európai Unió tagállamainak védelmi minisztériumai és védelmi vagy biztonsági tevékenységet végző ügynökségei szereznek be:
|
9-E. MELLÉKLET
SZOLGÁLTATÁSOK
1. RÉSZ
SZINGAPÚR KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya az MTN.GNS/W/120. sz. dokumentumban szereplő következő szolgáltatásokra terjed ki:
|
CPC |
Megnevezés |
||||||||||||
|
61 |
Gépjárművek és motorkerékpárok eladása, karbantartási és javítási szolgáltatásai |
||||||||||||
|
633 |
Személyi és háztartási cikkek javítása |
||||||||||||
|
641-643 |
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (étkeztetés is) |
||||||||||||
|
712 |
Szárazföldi közlekedési szolgáltatások |
||||||||||||
|
74710 |
Utazásközvetítés, utazásszervezés |
||||||||||||
|
7472 |
Idegenvezetői szolgáltatások |
||||||||||||
|
7512 |
Futárpostai szolgáltatások |
||||||||||||
|
7523 |
Elektronikus posta |
||||||||||||
|
7523 |
Hangposta |
||||||||||||
|
7523 |
Online információ és adatkeresés |
||||||||||||
|
7523 |
Elektronikus adatcsere |
||||||||||||
|
81 |
Pénzügyi szolgáltatások3 4 |
||||||||||||
|
82 |
Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások5 |
||||||||||||
|
84 |
Számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások |
||||||||||||
|
862 |
Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelői szolgáltatások |
||||||||||||
|
8671 |
Építészeti szolgáltatások |
||||||||||||
|
864 |
Piac- és közvélemény-kutatási szolgáltatások |
||||||||||||
|
865 |
Vezetési tanácsadó szolgáltatások |
||||||||||||
|
866 |
Vezetési tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások |
||||||||||||
|
8672 |
Műszaki mérnöki szolgáltatások |
||||||||||||
|
8673 |
Integrált mérnöki szolgáltatás |
||||||||||||
|
86742 |
Tájrendezési szolgáltatások |
||||||||||||
|
8675 |
Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás |
||||||||||||
|
8676 |
Műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások |
||||||||||||
|
871 |
Reklámszolgáltatások |
||||||||||||
|
87201 |
Vezetőtoborzással kapcsolatos szolgáltatások |
||||||||||||
|
87202 |
Irodai munkaerő és egyéb munkaerő közvetítése |
||||||||||||
|
87203 |
Irodai munkaerő kölcsönzése |
||||||||||||
|
874 |
Épülettakarítási szolgáltatások |
||||||||||||
|
87905 |
Fordítás, tolmácsolás |
||||||||||||
|
88442 |
Kiadói és nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon6 |
||||||||||||
|
924 |
Felnőttoktatási szolgáltatások |
||||||||||||
|
932 |
Állatorvosi szolgáltatások |
||||||||||||
|
94 |
Szennyvíz- és hulladékkezelési szolgáltatások; fertőtlenítési és más környezetvédelmi szolgáltatások |
||||||||||||
|
96112 |
Mozifilm- és videofilm-előállítási szolgáltatások |
||||||||||||
|
96113 |
Mozifilm- és videofilm-forgalmazási szolgáltatások |
||||||||||||
|
96121 |
Filmvetítés |
||||||||||||
|
96122 |
Videofilm-vetítési szolgáltatások |
||||||||||||
|
9619 |
Egyéb szórakoztatási szolgáltatások |
||||||||||||
|
96311 |
Könyvtári szolgáltatások |
||||||||||||
|
964 |
Sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások7 |
||||||||||||
|
— |
Biotechnológiai szolgáltatások |
||||||||||||
|
— |
Kiállítási szolgáltatások |
||||||||||||
|
— |
Kereskedelmi piackutatás |
||||||||||||
|
— |
Belső tervezési szolgáltatások (kivéve az építészetet) |
||||||||||||
|
— |
Mezőgazdasággal, erdészettel, halászattal és bányászattal kapcsolatos szakmai, tanácsadó és konzultációs szolgáltatások, beleértve az olajmezőkkel kapcsolatos szolgálatásokat is |
||||||||||||
|
— |
Távközlési szolgáltatások8 Alapvető távközlési szolgáltatások9, beleértve az (infrastrukturális alapú és szolgáltatói) viszonteladást:
Mobil szolgáltatások11, beleértve az (infrastrukturális alapú és szolgáltatói) viszonteladást:
|
Megjegyzések a 9-E. melléklet 1. részéhez:
|
1. |
A szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalás az egyedi kötelezettségvállalások 8-B. mellékletben szereplő jegyzékében és a 8-B. melléklethez tartozó függelékekben meghatározott korlátozások és feltételek hatálya alá tartozik. |
|
2. |
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a megállapodás hatálya alá tartozó intézmény olyan beszerzésére, melyet a megállapodás hatálya alá nem tartozó intézmény nevében valósít meg. |
|
3. |
Kivéve a Pénzügyminisztérium és a Szingapúri Monetáris Hatóság által a szingapúri kormány hivatalos devizatartalékainak és egyéb külföldi eszközöknek kezelése érdekében beszerzett eszközkezelést és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat. |
|
4. |
Kivéve a Központi Nyugdíjalap-hatóság által beszerzett eszközkezelést és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat. |
|
5. |
Csak ingatlantanácsadási szolgáltatásokat, valamint árverési és értékmegállapítási szolgáltatásokat tartalmaz. |
|
6. |
Kivéve a nemzeti jogszabályok és a közlöny nyomtatását. |
|
7. |
Kivéve a szerencsejáték- és fogadási szolgáltatásokat. |
|
8. |
A távközlési szolgáltatások nem terjednek ki az olyan műsorszolgáltatásra, amely a lakosság egésze vagy része számára, vezetékkel vagy vezeték nélkül audio és/vagy video programjelek vételéhez és/vagy megjelenítéséhez szükséges folyamatos szolgáltatásából áll. |
|
9. |
Alapvető távközlési szolgáltatások nyújthatók műholdas technológia használatával is. |
|
10. |
Hangposta-, adatcsere- és faxszolgáltatás is. |
|
11. |
Mobil szolgáltatások nyújthatók műholdas technológia használatával is. |
2. RÉSZ
AZ UNIÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya kiterjed azon alábbi szolgáltatásokra, amelyek szerepelnek az MTN.GNS/W/120. sz. dokumentumban* található, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenesközponti termékosztályozásában (a továbbiakban: CPC):
|
Tárgy: |
CPC-hivatkozási szám |
||||
|
Karbantartási és javítási szolgáltatások |
6112, 6122, 633, 886 |
||||
|
Szárazföldi szállítási szolgáltatások, beleértve a páncélozott járművel végzett szolgáltatásokat és futárpostai szolgáltatásokat, kivéve a postai küldemények szállítását |
712 (kivéve 71235), 7512, 87304 |
||||
|
Szárazföldi és légi postai küldemények szállítása, kivéve a vasúti szállítást |
71235, 7321 |
||||
|
Távközlési szolgáltatások |
752 |
||||
|
Pénzügyi szolgáltatások
|
ex 81 812, 814 |
||||
|
Számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások |
84 |
||||
|
Számviteli, könyvvizsgálói és könyvelői szolgáltatások |
862 |
||||
|
Piac- és közvélemény-kutatási szolgáltatások |
864 |
||||
|
Vezetési tanácsadási szolgáltatások és ezzel összefüggő szolgáltatások |
865, 866*** |
||||
|
Építészeti szolgáltatások; mérnöki szolgáltatások és integrált mérnöki szolgáltatások, városrendezési és tájrendezési szolgáltatások; az ezekkel összefüggő tudományos és műszaki tanácsadási szolgáltatások, műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások |
8671, 8672, 8673, 86742, 8675, 8676 |
||||
|
Reklámszolgáltatások |
871 |
||||
|
Épülettakarítási és ingatlankezelési szolgáltatások |
874, 82201–82206 |
||||
|
Kiadói és nyomdai szolgáltatások eseti vagy szerződéses alapon |
88442 |
||||
|
Szennyvíz-, hulladékkezelés; fertőtlenítési és hasonló szolgáltatások |
94 |
Megjegyzések a 9-E. melléklet 2. részéhez:
|
1. |
Ezen melléklet 6. megjegyzésének sérelme nélkül az Unió szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásai nem terjednek ki a 9-I. mellékletben említett szolgáltatási koncessziókra. |
|
2. |
Az Unió szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaira az Unió nyolcadik fejezet (Szolgáltatáskereskedelem, letelepedés és elektronikus kereskedelem) szerinti egyedi kötelezettségvállalásokról szóló jegyzékében meghatározott korlátozások és feltételek vannak érvényben. |
|
3.* |
Olyan szolgáltatások kivételével, amelyeket a szerveknek – egy kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés alapján – más szervtől kell beszerezniük. |
|
4.** |
|
|
5.*** |
A választottbírói és békéltetési szolgáltatások kivételével. |
|
6. |
Amennyiben a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok folyamatban lévő felülvizsgálata a szóban forgó jogszabály által teljes körűen lefedett szolgáltatások és szolgáltatási koncessziók körének kibővüléséhez vezetne, a Felek – bármely Fél kérelmére – felülvizsgálják a szolgáltatásokhoz és szolgáltatási koncessziókhoz való további hozzáférés lehetőségét annak érdekében, hogy egyensúlyban legyen mindkét Fél piaci hozzáférési lehetősége. A Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) értelmében létrehozott, a szolgáltatások, beruházások és közbeszerzések kereskedelmével foglalkozó bizottság határozata alapján módosítják az e mellékletben foglalt, kötelezettségvállalásokról szóló jegyzékeiket az említett felülvizsgálat eredményének tükrözése érdekében. |
|
7. |
Amennyiben a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálata a szolgáltatási koncessziókra alkalmazandó szabályok további pontosításához vagy továbbfejlesztéséhez vezetne, továbbá a Felek sikeresen felülvizsgálnák a szolgáltatási koncessziókhoz történő további piaci hozzáférés lehetőségét, a fenti 6. megjegyzés alapján az Unió Szingapúr kérésére felülvizsgálja annak a lehetőségét, hogy ezen fejlemények tükröződjenek a kilencedik fejezetben (Közbeszerzés) vagy e mellékletben. Az említett felülvizsgálatot követően a Felek a a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottság határozatával kiigazíthatják a szolgáltatási koncessziókra alkalmazandó, a kilencedik fejezetben (Közbeszerzés) szereplő szabályokat vagy a 9-F. mellékletben foglalt kötelezettségvállalásikat. |
9-F. MELLÉKLET
ÉPÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓK
1. RÉSZ
SZINGAPÚR KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya a 9-A., 9-B., és 9-C. melléklet hatálya alá tartozó szervek által az ideiglenes központi termékosztályozás 51. ágazata szerinti, az MTN.GNS/W/120. sz. dokumentumban szereplő következő építési szolgáltatások tekintetében végzett beszerzésre terjed ki:
A kötelezettségvállalás alá tartozó építési szolgáltatások jegyzéke:
|
CPC |
Megnevezés |
|
512 |
Épület építési munkái |
|
513 |
Magas- és mélyépítési munkák |
|
514, 516 |
Szerelés, összeszerelés |
|
517 |
Befejező építési munkák |
|
511, 515, 518 |
Egyéb |
Megjegyzések a 9-F. melléklet 1. részéhez:
|
1. |
A kötelezettségvállalás alá tartozó építési szolgáltatások a 8-B. mellékletben és az ahhoz tartozó függelékekben meghatározott korlátozások és feltételek hatálya alá tartoznak. |
|
2. |
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) nem alkalmazandó a megállapodás hatálya alá tartozó szerv olyan beszerzésére, melyet a megállapodás hatálya alá nem tartozó szerv nevében valósít meg. |
2. RÉSZ
AZ UNIÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI
A. Építési szolgáltatások
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya a 9-A.- 9-C. mellékletben meghatározott szervek által beszerzett, a CPC 51. főcsoportjában szereplő valamennyi építési szolgáltatásra kiterjed.
B. Építési koncessziók
Az építési koncessziós szerződések, amennyiben azokat a 9-A. és 9-B. mellékletben meghatározott szervek ítélik oda, az építési szolgáltatókra vonatkozó nemzeti elbánás alá tartoznak, amennyiben az építési koncessziós szerződések értéke legalább 5 000 000 SDR.
Megjegyzések a 9-F. melléklet 2. részéhez:
|
1. |
Építési koncessziós szerződések odaítélésekor az Unió 9-A. és 9-B. mellékletben felsorolt beszerzést végző szervei a szingapúri szolgáltatások és szállítók – beleértve a helyben letelepedett szingapúri szolgáltatókat – számára ugyanolyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amelyet az Unióban az építési koncessziókra vonatkozó nemzeti elbánás (a továbbiakban: nemzeti elbánás) keretében a szolgáltatások és szállítók számára biztosítanak, amennyiben az ilyen szerződések értéke legalább 5 000 000 SDR. A nemzeti elbánás keretében az Unió, beleértve annak tagállamait és beszerzést végző szerveit,
|
|
2. |
Amennyiben a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálata az építési koncessziókra alkalmazandó szabályok további pontosításához vagy továbbfejlesztéséhez vezetne, az Unió Szingapúr kérésére felülvizsgálja annak a lehetőségét, hogy ezen fejlemények tükröződjenek e mellékletben. Az említett felülvizsgálatot követően a Felek a szolgáltatáskereskedelemmel, beruházással és közbeszerzéssel foglalkozó bizottság határozatával kiigazíthatják az építési koncessziókra alkalmazandó, a kilencedik fejezetben (Közbeszerzés) szereplő rendelkezéseket vagy az e mellékletben foglalt kötelezettségvállalásaikat. |
A CPC 51. főcsoportjának jegyzéke:
|
Csoport |
Osztály |
Alosztály |
Megnevezés |
Megfelelő ISCI-kód |
|
5. SZAKASZ |
|
|
ÉPÍTÉSZETI MUNKÁK ÉS ÉPÍTKEZÉSEK: FÖLD |
|
|
51. FőCSOPORT |
|
|
ÉPÍTÉSI MUNKÁK |
|
|
511 |
|
|
Építkezés előtti előkészítő munkák az építkezési területen |
|
|
|
5111 |
51110 |
Építkezési terület felmérése |
4510 |
|
|
5112 |
51120 |
Bontási munkák |
4510 |
|
|
5113 |
51130 |
Tereprendezési és eltakarítási munkák |
4510 |
|
|
5114 |
51140 |
Földkitermelési és talajmozgatási munkák |
4510 |
|
|
5115 |
51150 |
Építkezési terület előkészítése mélyépítéshez |
4510 |
|
|
5116 |
51160 |
Állványozás |
4520 |
|
512 |
|
|
Építkezési munkák kivitelezése |
|
|
|
5121 |
51210 |
Egy-/kétlakásos épületek építése |
4520 |
|
|
5122 |
51220 |
Többlakásos épületek építése |
4520 |
|
|
5123 |
51230 |
Raktárak és ipari épületek építése |
4520 |
|
|
5124 |
51240 |
Kereskedelmi épületek építése |
4520 |
|
|
5125 |
51250 |
Szórakoztatási célú épületek építése |
4520 |
|
|
5126 |
51260 |
Szállodák, éttermek és hasonló létesítmények építése |
4520 |
|
|
5127 |
51270 |
Oktatási létesítmények építése |
4520 |
|
|
5128 |
51280 |
Egészségügyi létesítmények építése |
4520 |
|
|
5129 |
51290 |
Egyéb célú épületek építése |
4520 |
|
513 |
|
|
Építőmérnöki munkák |
|
|
|
5131 |
51310 |
Autópályák (magasépítészeti autópályák kivételével), utcák, utak, vasutak, repülőtéri kifutópályák építése |
4520 |
|
|
5132 |
51320 |
Hidak, magasépítészeti autópályák, alagutak és felszín alatti útpályák építése |
4520 |
|
|
5133 |
51330 |
Vízi utak, kikötők, gátak és egyéb vízépítészeti létesítmények építése |
4520 |
|
|
5134 |
51340 |
Csővezetékek, távközlési és villamosenergia-távvezetékek (kábelek) építése |
4520 |
|
|
5135 |
51350 |
Helyi csővezetékek és kábelvezetékek építése; járulékos tevékenységek |
4520 |
|
|
5136 |
51360 |
Bányaipari és gyártólétesítmények építése |
4520 |
|
|
5137 |
|
Sport- és szabadidő-létesítmények építése |
|
|
|
|
51371 |
Stadionok és sportpályák építése |
4520 |
|
|
|
51372 |
Egyéb sport- és szabadidő-létesítmények építése (például uszodák, teniszpályák, golfpályák stb.) |
4520 |
|
|
5139 |
51390 |
Máshol nem meghatározott vagy feltüntetett építészeti munkák |
4520 |
|
514 |
5140 |
51400 |
Előre gyártott szerkezetek felállítása és összeszerelése |
4520 |
|
515 |
|
|
Különleges szakipari építési munkák |
|
|
|
5151 |
51510 |
Alapozás, beleértve a cölöpverést is |
4520 |
|
|
5152 |
51520 |
Vízkútfúrás |
4520 |
|
|
5153 |
51530 |
Tetőfedés és vízmentesítés |
4520 |
|
|
5154 |
51540 |
Betonozás |
4520 |
|
|
5155 |
51550 |
Acélszerkezetek hajlítása, felállítása (beleértve a hegesztési munkákat is) |
4520 |
|
|
5156 |
51560 |
Kőművesmunkák |
4520 |
|
|
5159 |
51590 |
Egyéb különleges szakipari építési munkák |
4520 |
|
516 |
|
|
Szerelési munkák |
|
|
|
5161 |
51610 |
Fűtés, szellőztetés, légkondicionálás szerelése |
4530 |
|
|
5162 |
51620 |
Vízvezeték- és lefolyócső-szerelés |
4530 |
|
|
5163 |
51630 |
Gázszerelvények telepítése |
4530 |
|
|
5164 |
|
Villanyszerelési munkák |
|
|
|
|
51641 |
Villanyvezetékek és szerelvények szerelése |
4530 |
|
|
|
51642 |
Tűzriasztó rendszer kiépítése |
4530 |
|
|
|
51643 |
Riasztórendszerek kiépítése |
4530 |
|
|
|
51644 |
Lakossági antenna szerelése |
4530 |
|
|
|
51649 |
Egyéb villanyszerelési munkák |
4530 |
|
|
5165 |
51650 |
Szigetelési munkák (villanyvezetékek, vízvezetékek, fűtés, hang) |
4530 |
|
|
5166 |
51660 |
Kerítés- és korlátépítési munkák |
4530 |
|
|
5169 |
|
Egyéb szerelési munkák |
|
|
|
|
51691 |
Felvonó- és mozgólépcső-szerelés |
4530 |
|
|
|
51699 |
Máshol nem meghatározott vagy feltüntetett egyéb szerelési munkák |
4530 |
|
517 |
|
|
Befejező építési munkák |
|
|
|
5171 |
51710 |
Befejező építési munkák Üvegezés és ablaküvegek behelyezése |
4540 |
|
|
5172 |
51720 |
Vakolás |
4540 |
|
|
5173 |
51730 |
Festés és mázolás |
4540 |
|
|
5174 |
51740 |
Padlóburkolás és csempézés |
4540 |
|
|
5175 |
51750 |
Egyéb padlóburkoló, falburkoló és tapétázási munkák |
4540 |
|
|
5176 |
51760 |
Épületasztalos- és ácsmunkák |
4540 |
|
|
5177 |
51770 |
Belsőépítészeti dekorációs munkák |
4540 |
|
|
5178 |
51780 |
Díszítőelemek szerelése |
4540 |
|
|
5179 |
51790 |
Egyéb befejező építési munkák |
4540 |
|
518 |
5180 |
51800 |
Épületek és közmű létesítmények bontásához és építéséhez szükséges berendezések bérbeadásával kapcsolatos szolgáltatások, kezelő személyzettel |
4550 |
9-G. MELLÉKLET
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK ÉS ELTÉRÉSEK A 9.4. CIKK RENDELKEZÉSEITŐL
1. RÉSZ
SZINGAPÚR FENNTARTÁSAI
Nincs.
2. RÉSZ
AZ UNIÓ FENNTARTÁSAI
|
1. |
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya nem terjed ki a következőkre:
|
|
2. |
A 9-A. és 9-B. melléklet hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek ivóvízzel, energiával, közlekedéssel és postai ágazattal kapcsolatos tevékenységekkel összefüggő beszerzései nem tartoznak e megállapodás hatálya alá, kivéve, ha azok a 9-C. melléklet hatálya alá tartoznak |
|
3. |
Finnország fenntartja álláspontját a kilencedik fejezetnek (Közbeszerzés) az Åland-szigetekre (Ahvenanmaa) való alkalmazását illetően. |
9-H. MELLÉKLET
A KÖZZÉTÉTEL ESZKÖZEI
1.
Az Unió esetében:Az európai közbeszerzési információs rendszer:
http://simap.europa.eu
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
2.
Szingapúr esetében:|
(a) |
A 9.5. cikk (A beszerzési rendszerre vonatkozó információk) (2) bekezdésének a) pontja esetében: A Szingapúri Köztársaság kormányzati közlönye. |
|
(b) |
A 9.5. cikk (A beszerzési rendszerre vonatkozó információk) (2) bekezdésének b) pontja esetében: A Government Electronic Business portál (GeBIZ). http://www.gebiz.gov.sg/ |
9-I. MELLÉKLET
KÖZ-MAGÁN TÁRSULÁSOK
1.
A Felek egyetértenek abban, hogy a köz-magán társulás (a továbbiakban: PPP) a beszerzést végző szerv és a szállító közötti, szolgáltatásnyújtásról szóló olyan szerződéses megállapodásra utal, amelyben a szállítóra fontos szerep hárul, különösen azáltal, hogy a rendszerint a közszféra által viselt kockázatok (például működési vagy pénzügyi kockázat) részben vagy egészben átkerülnek a szállítóra.
A PPP-megállapodások esetleges típusai
|
2. |
A PPP-k a kilencedik fejezet (Közbeszerzés) és e melléklet alkalmazásában különösen, de nem kizárólag a megállapodások alábbi típusaira terjednek ki:
|
A PPP-k uniós és szingapúri jogi kereteken belüli kezelése
|
3. |
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) és e melléklet alkalmazásában:
|
A PPP-k hatálya és a PPP-kre alkalmazandó szabályok
|
4. |
A PPP-kkel a kilencedik fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá tartoznak, figyelemmel a 9.2. cikkre (Hatály és alkalmazási kör). |
|
5. |
A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) szerinti kötelezettségvállalások csak a felsorolt, beszerzést végző szerv és a PPP-szerződést elnyerő szállító közötti PPP-szerződésekre alkalmazandók. A kilencedik fejezet (Közbeszerzés) nem vonatkozik
|
10-A. MELLÉKLET
A FELEK TERÜLETÉN OLTALOM ALATT ÁLLÓ, FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐKÉNT ALKALMAZANDÓ ELNEVEZÉSEKET TARTALMAZÓ JEGYZÉK
A. SZAKASZ
AZ UNIÓ FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐI
|
|
Tagállam |
Földrajzi árujelző |
Termékleírás vagy termékosztály (1) |
|
1. |
Ciprus |
Κουμανδαρία/Commandaria |
Bor |
|
2. |
Ciprus |
Ζιβανία/Τζιβανία/Ζιβάνα/Zivania |
Szeszes ital |
|
3. |
Cseh Köztársaság |
České pivo |
Sörök |
|
4. |
Cseh Köztársaság |
Budějovické pivo |
Sörök |
|
5. |
Cseh Köztársaság |
Budějovický měšt'anský var |
Sörök |
|
6. |
Cseh Köztársaság |
Českobudějovické pivo |
Sörök |
|
7. |
Cseh Köztársaság |
Žatecký chmel |
A Szerződés I. mellékletében előforduló egyéb termékek (fűszerek stb.) – komló |
|
8. |
Németország |
Mittelrhein |
Bor |
|
9. |
Németország |
Rheinhessen |
Bor |
|
10. |
Németország |
Rheingau |
Bor |
|
11. |
Németország |
Mosel |
Bor |
|
12. |
Németország |
Franken |
Bor |
|
13. |
Németország |
Korn / Kornbrand (2) |
Szeszes ital |
|
14. |
Németország |
Bayerisches Bier |
Sörök |
|
15. |
Németország |
Münchener Bier |
Sörök |
|
16. |
Németország |
Hopfen aus der Hallertau |
A Szerződés I. mellékletében előforduló egyéb termékek (fűszerek stb.) – komló |
|
17. |
Németország |
Nürnberger Bratwürste / Nürnberger Rostbratwürste |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – kolbász |
|
18. |
Németország |
Schwarzwälder Schinken |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
19. |
Németország |
Aachener Printen |
Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru |
|
20. |
Németország |
Nürnberger Lebkuchen |
Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru |
|
21. |
Németország |
Lübecker Marzipan |
Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru |
|
22. |
Németország |
Bremer Klaben |
Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru |
|
23. |
Dánia |
Danablu |
Sajt |
|
24. |
Írország |
Irish Whiskey / Uisce Beatha Eireannach / Irish Whisky |
Szeszes ital |
|
25. |
Írország |
Irish cream |
Szeszes ital |
|
26. |
Görögország |
Ρετσίνα Αττικής (Retsina of Attiki) |
Bor |
|
27. |
Görögország |
Ούζο/Ouzo (3) |
Szeszes ital |
|
28. |
Görögország |
Ελιά Καλαμάτας (Elia Kalamatas) |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – étkezési olajbogyó |
|
29. |
Görögország |
Σάμος (Samos) |
Bor |
|
30. |
Görögország |
Μαστίχα Χίου (Masticha Chiou) |
Természetes mézgák és gyanták – rágógumi |
|
31. |
Görögország |
Φέτα (Feta) |
Sajt |
|
32. |
Spanyolország |
Málaga |
Bor |
|
33. |
Spanyolország |
Rioja |
Bor |
|
34. |
Spanyolország |
Jerez – Xérès – Sherry or Jerez or Xérès or Sherry |
Bor |
|
35. |
Spanyolország |
Manzanilla - Sanlúcar de Barrameda |
Bor |
|
36. |
Spanyolország |
La Mancha |
Bor |
|
37. |
Spanyolország |
Cava |
Bor |
|
38. |
Spanyolország |
Navarra |
Bor |
|
39. |
Spanyolország |
Valencia |
Bor |
|
40. |
Spanyolország |
Somontano |
Bor |
|
41. |
Spanyolország |
Ribera del Duero |
Bor |
|
42. |
Spanyolország |
Penedès |
Bor |
|
43. |
Spanyolország |
Bierzo |
Bor |
|
44. |
Spanyolország |
Empordà |
Bor |
|
45. |
Spanyolország |
Priorat |
Bor |
|
46. |
Spanyolország |
Rueda |
Bor |
|
47. |
Spanyolország |
Rías Baixas |
Bor |
|
48. |
Spanyolország |
Jumilla |
Bor |
|
49. |
Spanyolország |
Toro |
Bor |
|
50. |
Spanyolország |
Valdepeñas |
Bor |
|
51. |
Spanyolország |
Cataluña |
Bor |
|
52. |
Spanyolország |
Alicante |
Bor |
|
53. |
Spanyolország |
Utiel-requena |
Bor |
|
54. |
Spanyolország |
Brandy de Jerez |
Szeszes ital |
|
55. |
Spanyolország |
Pacharán Navarro |
Szeszes ital |
|
56. |
Spanyolország |
Baena |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
57. |
Spanyolország |
Sierra Mágina |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
58. |
Spanyolország |
Aceite del Baix Ebre-Montsía / Oli del Baix Ebre-Montsía |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
59. |
Spanyolország |
Aceite del Bajo Aragón |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
60. |
Spanyolország |
Antequera |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
61. |
Spanyolország |
Priego de Córdoba |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
62. |
Spanyolország |
Sierra de Cádiz |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
63. |
Spanyolország |
Sierra de Segura |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
64. |
Spanyolország |
Sierra de Cazorla |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
65. |
Spanyolország |
Siurana |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
66. |
Spanyolország |
Aceite de Terra Alta; Oli de Terra Alta |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
67. |
Spanyolország |
Les Garrigues |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
68. |
Spanyolország |
Estepa |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
69. |
Spanyolország |
Guijuelo |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – sonka |
|
70. |
Spanyolország |
Jabugo |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – sonka |
|
71. |
Spanyolország |
Jamón de Teruel / Paleta de Teruel |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – sonka |
|
72. |
Spanyolország |
Salchichón de Vic / Llonganissa de Vic |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – kolbász |
|
73. |
Spanyolország |
Mahón-Menorca |
Sajt |
|
74. |
Spanyolország |
Queso Manchego |
Sajt |
|
75. |
Spanyolország |
Cítricos Valencianos / Cîtrics Valencians |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – citrusfélék |
|
76. |
Spanyolország |
Jijona |
Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru – nugát |
|
77. |
Spanyolország |
Turrón de Alicante |
Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru |
|
78. |
Spanyolország |
Azafrán de la Mancha |
A Szerződés I. mellékletében előforduló egyéb termékek (fűszerek stb.) – sáfrány |
|
79. |
Franciaország |
Beaujolais |
Bor |
|
80. |
Franciaország |
Bordeaux |
Bor |
|
81. |
Franciaország |
Bourgogne |
Bor |
|
82. |
Franciaország |
Chablis |
Bor |
|
83. |
Franciaország |
Champagne |
Bor |
|
84. |
Franciaország |
Graves (Graves de Vayres) |
Bor |
|
85. |
Franciaország |
Médoc |
Bor |
|
86. |
Franciaország |
Moselle |
Bor |
|
87. |
Franciaország |
Saint-Emilion |
Bor |
|
88. |
Franciaország |
Sauternes |
Bor |
|
89. |
Franciaország |
Haut-Médoc |
Bor |
|
90. |
Franciaország |
Alsace |
Bor |
|
91. |
Franciaország |
Côtes du Rhône |
Bor |
|
92. |
Franciaország |
Languedoc (coteaux du Languedoc) |
Bor |
|
93. |
Franciaország |
Côtes du Roussillon |
Bor |
|
94. |
Franciaország |
Châteauneuf-du-Pape |
Bor |
|
95. |
Franciaország |
Côtes de Provence |
Bor |
|
96. |
Franciaország |
Margaux |
Bor |
|
97. |
Franciaország |
Touraine |
Bor |
|
98. |
Franciaország |
Anjou |
Bor |
|
99. |
Franciaország |
Pays d'Oc |
Bor |
|
100. |
Franciaország |
Val de Loire |
Bor |
|
101. |
Franciaország |
Cognac |
Szeszes ital |
|
102. |
Franciaország |
Armagnac |
Szeszes ital |
|
103. |
Franciaország |
Calvados |
Szeszes ital |
|
104. |
Franciaország |
Comté |
Sajt |
|
105. |
Franciaország |
Reblochon / Reblochon de Savoie |
Sajt |
|
106. |
Franciaország |
Roquefort |
Sajt |
|
107. |
Franciaország |
Camembert de Normandie |
Sajt |
|
108. |
Franciaország |
Brie de Meaux |
Sajt |
|
109. |
Franciaország |
Emmental de Savoie |
Sajt |
|
110. |
Franciaország |
Pruneaux d'Agen / Pruneaux d'Agen mi-cuits |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva – főtt aszalt szilva |
|
111. |
Franciaország |
Huîtres de Marennes Oléron |
Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek – osztriga |
|
112. |
Franciaország |
Canards à foie gras du Sud-Ouest (Chalosse, Gascogne, Gers, Landes, Périgord, Quercy) |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – kacsa |
|
113. |
Franciaország |
Jambon de Bayonne |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – sonka |
|
114. |
Franciaország |
Huile d'olive de Haute-Provence |
Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) – olívaolaj |
|
115. |
Franciaország |
Huile essentielle de lavande de Haute-Provence |
Illóolajok – levendula |
|
116. |
Olaszország |
Aceto balsamico Tradizionale di Modena |
A Szerződés I. mellékletében előforduló egyéb termékek (fűszerek stb.) – mártás |
|
117. |
Olaszország |
Aceto balsamico di Modena |
A Szerződés I. mellékletében előforduló egyéb termékek (fűszerek stb.) – mártás |
|
118. |
Olaszország |
Cotechino Modena |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
119. |
Olaszország |
Zampone Modena |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
120. |
Olaszország |
Bresaola della Valtellina |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
121. |
Olaszország |
Mortadella Bologna |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
122. |
Olaszország |
Prosciutto di Parma |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – sonka |
|
123. |
Olaszország |
Prosciutto di San Daniele |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – sonka |
|
124. |
Olaszország |
Prosciutto Toscano |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – sonka |
|
125. |
Olaszország |
Provolone Valpadana |
Sajt |
|
126. |
Olaszország |
Taleggio |
Sajt |
|
127. |
Olaszország |
Asiago |
Sajt |
|
128. |
Olaszország |
Fontina |
Sajt |
|
129. |
Olaszország |
Gorgonzola |
Sajt |
|
130. |
Olaszország |
Grana Padano |
Sajt |
|
131. |
Olaszország |
Mozzarella di Bufala Campana |
Sajt |
|
132. |
Olaszország |
Parmigiano Reggiano |
Sajt |
|
133. |
Olaszország |
Pecorino Romano |
Sajt |
|
134. |
Olaszország |
Pecorino Sardo |
Sajt |
|
135. |
Olaszország |
Pecorino Toscano |
Sajt |
|
136. |
Olaszország |
Arancia Rossa di Sicilia |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
137. |
Olaszország |
Cappero di Pantelleria |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
138. |
Olaszország |
Kiwi Latina |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
139. |
Olaszország |
Lenticchia di Castelluccio di Norcia |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
140. |
Olaszország |
Mela Alto Adige / Südtiroler apfel |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
141. |
Olaszország |
Pesca e nettarina di Romagna |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
142. |
Olaszország |
Pomodoro di Pachino |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
143. |
Olaszország |
Grappa |
Szeszes ital |
|
144. |
Olaszország |
Chianti |
Bor |
|
145. |
Olaszország |
Marsala |
Bor |
|
146. |
Olaszország |
Asti |
Bor |
|
147. |
Olaszország |
Barbaresco |
Bor |
|
148. |
Olaszország |
Bardolino (superiore) |
Bor |
|
149. |
Olaszország |
Barolo |
Bor |
|
150. |
Olaszország |
Brachetto d'Acqui |
Bor |
|
151. |
Olaszország |
Brunello di Montalcino |
Bor |
|
152. |
Olaszország |
Vino nobile di Montepulciano |
Bor |
|
153. |
Olaszország |
Bolgheri Sassicaia |
Bor |
|
154. |
Olaszország |
Dolcetto d'Alba |
Bor |
|
155. |
Olaszország |
Franciacorta |
Bor |
|
156. |
Olaszország |
Lambrusco di Sorbara |
Bor |
|
157. |
Olaszország |
Lambrusco Grasparossa di Castelvetro |
Bor |
|
158. |
Olaszország |
Montepulciano d’Abruzzo |
Bor |
|
159. |
Olaszország |
Soave |
Bor |
|
160. |
Olaszország |
Campania |
Bor |
|
161. |
Olaszország |
Sicilia |
Bor |
|
162. |
Olaszország |
Toscano/a |
Bor |
|
163. |
Olaszország |
Veneto |
Bor |
|
164. |
Olaszország |
Conegliano – Prosecco / Conegliano Valdobbiadene – Prosecco / Valdobbiadene – Prosecco |
Bor |
|
165. |
Magyarország |
Tokaj |
Bor |
|
166. |
Magyarország |
Törkölypálinka |
Szeszes ital |
|
167. |
Magyarország |
Pálinka |
Szeszes ital |
|
168. |
Magyarország |
Szegedi téliszalámi / Szegedi szalámi |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
|
169. |
Ausztria |
Jägertee / Jagertee / Jagatee |
Szeszes ital |
|
170. |
Ausztria |
Inländerrum |
Szeszes ital |
|
171. |
Ausztria |
Tiroler Speck |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – sonka |
|
172. |
Ausztria |
Steirischer Kren |
Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva |
|
173. |
Lengyelország |
Polska Wódka/Polish Vodka |
Szeszes ital |
|
174. |
Lengyelország |
Wódka ziołowa z Niziny Północnopodlaskiej aromatyzowana ekstraktem z trawy żubrowej / Herbal vodka from the North Podlasie Lowland aromatised with an extract of bison grass |
Szeszes ital |
|
175. |
Lengyelország |
Polish Cherry |
Szeszes ital |
|
176. |
Portugália |
Queijo S. Jorge |
Sajt |
|
177. |
Portugália |
Vin de Madère / Madère / Madera / Madeira Wijn / Vino di Madera / Madeira Wein / Madeira Wine / Madeira / Vinho da Madeira |
Bor |
|
178. |
Portugália |
Oporto / Portvin / Portwein / Portwijn / vin de Porto / Port Wine / Port / vinho do Porto / Porto |
Bor |
|
179. |
Portugália |
Douro |
Bor |
|
180. |
Portugália |
Dão |
Bor |
|
181. |
Portugália |
Bairrada |
Bor |
|
182. |
Portugália |
Vinho Verde |
Bor |
|
183. |
Portugália |
Alentejo |
Bor |
|
184. |
Románia |
Dealu Mare |
Bor |
|
185. |
Románia |
Murfatlar |
Bor |
|
186. |
Románia |
Cotnari |
Bor |
|
187. |
Románia |
Coteşti |
Bor |
|
188. |
Románia |
Panciu |
Bor |
|
189. |
Románia |
Recaş |
Bor |
|
190. |
Románia |
Odobeşti |
Bor |
|
191. |
Románia |
Târnave |
Bor |
|
192. |
Szlovákia |
Vinohradnícka oblasť Tokaj |
Bor |
|
193. |
Finnország |
Suomalainen Vodka / Finsk Vodka / Vodka of Finland |
Szeszes ital |
|
194. |
Finnország |
Finnish berry liqueur / Finnish fruit liqueur |
Szeszes ital |
|
195. |
Svédország |
Svensk Vodka / Swedish Vodka |
Szeszes ital |
|
196. |
Egyesült Királyság |
Scotch Whisky |
Szeszes ital |
B. SZAKASZ
Szingapúr földrajzi árujelzői
(1) Az 668/2014/EU bizottsági rendelet II. mellékletében meghatározott, az (EU) 1151/2012 rendelet szerinti földrajzi árujelzők osztályozásának megfelelően.
(2) Németországi, ausztriai, belgiumi (német nyelvű terület) termék.
(3) Görögországi vagy ciprusi termék.
10-B. MELLÉKLET
OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK
A. SZAKASZ
Az Unió földrajzi árujelzői
B. SZAKASZ
Szingapúr földrajzi árujelzői
11-A. MELLÉKLET
AZ EGYÉB TÁMOGATÁSOKRA ALKALMAZANDÓ ELVEK
1.
Elméletileg a Felek nem nyújthatnak az árukereskedelemhez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó, a 11.7. cikk (Tiltott támogatások) hatálya alá nem tartozó egyéb támogatásokat, amennyiben azok bármely Fél kereskedelmét torzítják vagy torzíthatják.
2.
Az (1) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a Felek az alábbi támogatásokat nyújthatják, amennyiben az ilyen támogatások valamely közérdekű cél eléréséhez szükségesek, és amennyiben a szóban forgó támogatási összegek az említett célkitűzés megvalósításához szükséges minimumra korlátozódnak, továbbá korlátozott azok másik Fél kereskedelmére gyakorolt hatása:|
(a) |
a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve hogy azt az érintett termékek származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják; |
|
(b) |
a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás; |
|
(c) |
az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, amelyekben rendkívül alacsony az életszínvonal vagy amelyekben jelentős az alulfoglalkoztatottság; |
|
(d) |
a Felek egyikének gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás; |
|
(e) |
az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését vagy egyes gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja bármely Fél kereskedelmi feltételeit vagy a Felek közötti kereskedelmet (1); |
|
(f) |
világosan meghatározott általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetésével megbízott vállalkozásoknak nyújtott támogatás, feltéve, hogy az ilyen támogatás a szolgáltatásnyújtás költségeire korlátozódik; |
|
(g) |
a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az említett támogatás nem befolyásolja bármely Fél kereskedelmi feltételeit és a Felek közötti kereskedelmet; és |
|
(h) |
valamely regionális vagy bilaterális fontos projekt megvalósításának előmozdítására nyújtott támogatás. |
(1) E kategória magában foglalhatja, de nem kizárólag a világosan meghatározott kutatási, fejlesztési és innovációs célokra nyújtott támogatás, a képzési vagy a munkahelyteremtési támogatás, a környezetvédelmi célokra nyújtott támogatás, valamint a – 250 főnél kevesebbet alkalmazóként – meghatározott kis- és középvállalkozások számára nyújtott támogatás.
14-A. MELLÉKLET
ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT A VÁLASZTOTTBÍRÓI ELJÁRÁSHOZ
Általános rendelkezések
|
1. |
A Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és e melléklet alkalmazásában:
|
|
2. |
A Felek eltérő megállapodásának hiányában e melléklet a Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) értelmében folytatott vitarendezési eljárásokra alkalmazandó. |
|
3. |
Eltérő megállapodás hiányában a bepanaszolt Fél köteles gondoskodni a vitarendezési eljárások logisztikai lebonyolításáról, így különösen a meghallgatások megszervezéséről. A Felek egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a választottbírók kiadásait is. |
Értesítések
|
4. |
A Felek és a választottbírói testület e-mailben továbbítanak minden kérelmet, értesítést, írásos beadványt vagy egyéb dokumentumot, emellett pedig másolatban ugyanazon a napon telefaxon, ajánlott levélben, futárral, tértivevénnyel vagy egyéb olyan távközlési eszközzel is továbbítják azokat, amely rögzíti az elküldés tényét. Az ellenkező bizonyításáig az e-mail üzenet az elküldésének napján kézbesítettnek tekintendő. |
|
5. |
Írásos beadványaikról és viszontválaszaikról a Felek egyidejűleg elektronikus másolatot küldenek valamennyi választottbíró és a másik Félszámára. A dokumentumról papírmásolatot is biztosítani kell. |
|
6. |
Valamennyi értesítést az Európai Bizottsága Kereskedelmi Főigazgatóságának főigazgatójához, valamint a Szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Észak-Amerika és Európa részlegének igazgatójához kell címezni. |
|
7. |
A választottbírói testület eljárásához kapcsolódó bármilyen kérelemben, értesítésben, írásos beadványban vagy egyéb dokumentumban szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető dokumentummal kijavíthatók, amennyiben a másik Fél ez ellen nem emel kifogást. |
|
8. |
Amennyiben valamely dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Szingapúr vagy az Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára esik, a dokumentum a következő munkanapon is kézbesíthető. |
|
9. |
A vitatott rendelkezések tárgyától függően a Kereskedelmi Bizottsághoz a Tizennegyedik fejezettel (Vitarendezés) összhangban címzett valamennyi kérelmet és értesítést másolatban el kell juttatni a megállapodás alapján létrehozott többi érintett szakbizottsághoz is. |
A választottbírói eljárás megindítása
|
10. |
|
|
11. |
|
Az eljárást megindító beadványok
|
12. |
A panaszos Fél legkésőbb a választottbírói testület létrehozását követő 20 napon belül benyújtja az eljárást megindító keresetét. A bepanaszolt Fél legkésőbb az eljárást megindító írásbeli beadvány kézhezvételét követő 20 napon belül írásban előterjeszti viszontkeresetét. |
A választottbírói testületek működése
|
13. |
Valamennyi ülést a választottbírói testület elnöke vezeti. A választottbírói testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási és eljárási döntéseket hozzon. |
|
14. |
Amennyiben a Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) másként nem rendelkezik, a választottbírói testület tevékenységét bármilyen kommunikációs eszköz igénybevételével folytathatja, beleértve a telefont, telefaxot vagy számítógépes kapcsolatot is. |
|
15. |
A választottbírói testület tanácskozásain kizárólag választottbírók vehetnek részt, a választottbírói testület azonban engedélyezheti az asszisztensek jelenlétét a tanácskozásain. |
|
16. |
Valamennyi döntés megfogalmazása a választottbírói testület kizárólagos hatásköre, amely nem ruházható át. |
|
17. |
A Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és mellékleteinek rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választottbírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el. |
|
18. |
Amennyiben a választottbírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban értesíti a Feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról. |
Helyettesítés
|
19. |
Amennyiben egy választottbíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy le kell váltani, a 14.5. cikkel (A választottbírói testület létrehozása) összhangban új választottbírót kell választani a helyébe. |
|
20. |
Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbírót le kell váltani, mivel nem felel meg a 14-B. mellékletben szereplő magatartási kódex (a továbbiakban: magatartási kódex) követelményeinek, az említett Fél a magatartási kódexnek a választottbíró általi megsértését alátámasztó körülmények említett Fél tudomására jutásától számított 15 napon belül értesíti a másik Felet. |
|
21. |
Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy valamely, nem az elnöki tisztséget betöltő választottbíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a Felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a kérdéses választottbíró helyébe a 14.5. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) megállapított eljárásnak megfelelően kiválasztott választottbíró lép. |
|
22. |
Ha a Felek a választottbíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor bármelyikük kérheti, hogy az ügyet terjesszék a választottbírói testület elnöke elé, akinek a határozata végleges.
Ha a szóban forgó kérés alapján az elnök megállapítja egy választottbíróról, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, új választottbírót választanak. A leváltandó választottbírót kiválasztó Fél azon személyek közül választ választottbírót, akik a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (2) bekezdése alapján létrehozott névjegyzéken szerepelnek. Ha a szóban forgó Fél a választottbírói testület elnökének megállapítását követő öt napon belül nem választ választottbírót, a Kereskedelmi Bizottság elnöke vagy az általa meghatalmazott személy a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (2) bekezdése szerinti névjegyzékről sorshúzással választ ki egy választottbírót a választottbírói testület elnökének megállapítását követő tíz napon belül. Amennyiben a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (2) bekezdése szerinti névjegyzék nem áll rendelkezésre a 14.5. cikk (A választottbírói testület létrehozása) (4) bekezdésében megállapított időpontban, a leváltandó választottbírót kiválasztó Fél, illetve ennek hiányában a Kereskedelmi Bizottság elnöke vagy az általa meghatalmazott személy a választottbírói testület elnökének megállapítását követő öt napon belül kiválaszt egy választottbírót, ha:
|
|
23. |
Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a Felek konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, az elnök helyébe a 14.5. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárásnak megfelelően kiválasztott elnök lép. |
|
24. |
Ha a Felek a választottbírói testület elnöke leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor bármelyikük kérheti, hogy az ügyet terjesszék egy semleges harmadik fél elé. Ha a Felek nem tudnak megállapodni a semleges harmadik félben, a szóban forgó ügyet a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (1) bekezdése szerinti névjegyzéken szereplő személyek egyike elé terjesztik. Az említett személyt a Kereskedelmi Bizottság elnöke vagy annak megbízottja sorshúzással választja ki. E személynek a választottbírói testület elnöke leváltásának szükségességéről hozott döntése végleges.
Ha e személy megállapítja a választottbírói testület eredetileg megválasztott elnökéről, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a Felek megállapodnak a választottbírói testület új elnökének személyében. Ha a Feleknek nem sikerül megállapodniuk a választottbírói testület új elnökének személyében, a Kereskedelmi Bizottság elnöke vagy az általa meghatalmazott személy a 14.20. cikk (A választottbírók névjegyzékei) (1) bekezdésében említett névjegyzéken szereplő személyek közül sorshúzással választ ki egy új elnököt. Adott esetben a névjegyzéken szereplő személyek közül nem választható ki az a személy, akinek a döntése értelmében az eredetileg megválasztott elnök nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek. Az új elnököt az elnök leváltását megalapozó megállapítástól számított öt napon belül választják ki. |
|
25. |
A választottbírói testület eljárásait fel kell függeszteni az e melléklet 19., 20., 21., 22., 23. és 24. szabályában meghatározott eljárások végrehajtásának időtartamára. |
Meghallgatások
|
26. |
Az elnök – a Felekkel és a többi választottbíróval egyeztetve – kitűzi a meghallgatás napját és időpontját, és azt írásban megerősíti a Felek részére. Ezt az információt az eljárás logisztikai lebonyolításáért felelős Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános. Amennyiben azt egyik Fél sem ellenzi, a választottbírói testület dönthet úgy is, hogy nem tart meghallgatást. |
|
27. |
A Felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha Szingapúr a panaszos Fél, és Szingapúrban, ha az Unió a panaszos Fél. |
|
28. |
A választottbírói testület pótlólagos meghallgatásokat is kitűzhet, ha a Felek ebben megállapodnak. |
|
29. |
A választottbírók mindegyikének az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie. |
|
30. |
A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:
A választottbírói testület előtti felszólalás joga kizárólag a Felek képviselőit és tanácsadóit illeti meg. |
|
31. |
A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal mindkét Fél egyidejűleg benyújtja a választottbírói testülethez és a másik Félhez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az említett Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, illetve akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek. |
|
32. |
A választottbírói testület meghallgatásai nyilvánosak, kivéve, ha a Felek úgy döntenek, hogy azok részben vagy egészben zártak legyenek. A Felek eltérő megállapodása hiányában a nyilvános meghallgatások alkalmával a következők alkalmazandók:
A választottbírói testület zárt ülést tart, ha a Felek beadványai és az érvelések bizalmas információkat tartalmaznak. Különleges esetekben a testületnek saját kezdeményezésre, vagy valamelyik Fél kérése alapján bármikor jogában áll a meghallgatást zárt ülésen megtartani. |
|
33. |
A választottbírói testület a meghallgatást a következő módon hajtja végre, annak biztosítása érdekében, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon:
Beadványok
Viszontválaszok
|
|
34. |
A választottbírói testület a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet bármelyik Félhez. |
|
35. |
A választottbírói testület gondoskodik arról, hogy valamennyi meghallgatásról jegyzőkönyv készüljön, és hogy azt a lehető leghamarabb kézbesítsék a Felek számára. |
|
36. |
A meghallgatást követő tíz napon belül bármely Fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be egyidejűleg a választottbírói testületnek és a másik Félnek bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült. |
Írásbeli kérdések
|
37. |
A választottbírói testület az eljárás során bármikor írásbeli kérdést intézhet a Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A választottbírói testület által feltett valamennyi kérdésről mindegyik Fél másolatot kap. |
|
38. |
A Felek kötelesek által feltett kérdésekre adott írásbeli válaszukat másolatban egyidejűleg a választottbírói testület és a másik Fél számára is megküldeni. Mindkét Fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik Fél válaszának beérkezésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen. |
Titoktartás
|
39. |
Az e melléklet 32. szabályával összhangban zárt ülés keretében zajló választottbírói testületi meghallgatások esetében a Felek fenntartják a meghallgatások, a tanácskozások, az időközi testületi jelentés, valamint a testület elé terjesztett valamennyi írásbeli beadvány, illetve a testülettel folytatott valamennyi kommunikáció titkosságát. Mindkét Fél és tanácsadói bizalmasan kezelik azokat a másik Fél által a választottbírói testület elé terjesztett információkat, amelyeket az említett Fél bizalmas információként jelölt meg. Ha valamelyik Fél választottbírói testület elé terjesztett beadványa bizalmas információkat tartalmaz, a másik Fél kérésére 15 napon belül rendelkezésre bocsátja a beadvány nyilvánosságra hozható, betekinthető változatát. E melléklet nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját álláspontjukat olyan mértékig nyilvánosságra hozzák, hogy az – amikor a másik Fél által benyújtott információra hivatkozik – ne fedje fel a másik Fél által bizalmasként megjelölt információkat. |
Ex parte kapcsolatfelvétel
|
40. |
A választottbírói testület nem ülésezik, nem tart meghallgatást, illetve nem lép kapcsolatba egyik Féllel sem a másik Fél távollétében. |
|
41. |
A választottbírók nem vitathatják meg az eljárás tárgyának valamely részletét valamelyik Féllel vagy a Felekkel a többi választottbíró távollétében. |
Amicus curiae beadványok
|
42. |
Amennyiben a Felek a választottbírói testület létrehozásától számított három napon belül eltérően nem állapodnak meg, a választottbírói testület megvizsgálhat a Felek érdekelt természetes vagy jogi személyei által önállóan kezdeményezett írásbeli beadványokat is, amennyiben azokat a választottbírói testület megalakulását követő tíz napon belül előterjesztik, és megfogalmazásuk tömör, valamennyi mellékletükkel együtt sem haladják meg a 15 gépelt oldalt, valamint közvetlenül kapcsolódnak a választottbírói testület által tárgyalt ténybeli kérdéshez. |
|
43. |
A beadvány tartalmazza az azt benyújtó természetes vagy jogi személy leírását, többek között a személy nemzetiségét vagy letelepedési helyét, tevékenységei természetét, a személy finanszírozásának forrását, és meghatározza, milyen jellegű érdeke fűződik az adott személynek a választottbírói eljáráshoz. A beadványt a Felek által az e melléklet 46. szabálya szerint választott nyelveken kell benyújtani. |
|
44. |
A választottbírói testület határozatában felsorolja az összes olyan beadványt, amelyet e melléklet 42. és 43. szabálya szerint terjesztettek elé. A választottbírói testület határozatában nem köteles kitérni az ilyen beadványokban foglalt érvelésekre. A választottbírói testület a hozzá e melléklet szerint benyújtott valamennyi beadványt megküldi a Feleknek észrevételezés végett. |
Sürgős esetek
|
45. |
A Tizennegyedik fejezetben (Vitarendezés) említett sürgősség fennállása esetén a Felekkel folytatott konzultációt követően a választottbírói testület az e mellékletben említett határidőket szükségszerűen kiigazítja, és erről a Feleket értesíti. |
Fordítás és tolmácsolás
|
46. |
A 14.3. cikkben (Konzultációk) említett konzultációk folyamán, legkésőbb az e melléklet 10. szabályának b) pontjában említett ülésig a Felek megkísérelnek megállapodni a választottbírói testület előtti eljárás közös munkanyelvében. |
|
47. |
Az e melléklet szerint készült dokumentumok fordításával kapcsolatban bármely Fél tehet észrevételeket. |
|
48. |
Ha a megállapodás kapcsán eltérő értelmezések merülnek fel, a választottbírói testület figyelembe veszi, hogy a megállapodásra vonatkozó tárgyalások angol nyelven zajlottak. |
Határidő-számítás
|
49. |
Amennyiben e melléklet 8. szabályának alkalmazása folytán az egyik Félhez egy dokumentum más napon érkezik meg, mint a másik Félhez, akkor a dokumentum kézhezvételétől számított határidőket az említett dokumentum későbbi kézhezvételének napjától kell számítani. |
Egyéb eljárások
|
50. |
E melléklet a 14.10. cikk (A határozat teljesítésének ésszerű időtartama) (2) bekezdése, a 14.11. cikk (A választottbírói testület határozatának teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdése, a 14.12. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok a határozat teljesítésének elmulasztása esetén) (3) bekezdése, valamint a 14.13. cikk (A testület határozatának teljesítése céljából, a kötelezettségek felfüggesztését követően hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdése szerinti eljárások esetében is alkalmazandó. Az e mellékletben megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan ki kell igazítani a választottbírói testület határozatának meghozatalára vonatkozó különleges határidőknek megfelelően. |
|
51. |
Amennyiben az eredeti testület újbóli összehívása vagy egyes tagok részvétele a 14.10. cikk (A határozat teljesítésének ésszerű időtartama) (2) bekezdése, a 14.11. cikk (A választottbírói testület határozatának teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdése a 14.12. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok a határozat teljesítésének elmulasztása esetén) (3) bekezdése, valamint a 14.13. cikk (A testület határozatának teljesítése céljából, a kötelezettségek felfüggesztését követően hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdése szerinti eljárások céljából nem lehetséges, a 14.5. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) megállapított eljárások alkalmazandók. Ebben az esetben a határozat kihirdetésének határideje 15 nappal meghosszabbodik. |
14-B. MELLÉKLET
A VÁLASZTOTTBÍRÓK ÉS A KÖZVETÍTŐK MAGATARTÁSI KÓDEXE
Fogalommeghatározások
|
1. |
E magatartási kódex alkalmazásában:
|
Az eljáró személyek felelőssége
|
2. |
Az eljárások során valamennyi jelölt és választottbíró elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, elkerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartást tanúsít annak érdekében, hogy a vitarendezési mechanizmus feddhetetlensége és pártatlansága ne sérüljön. A választottbírók nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól a testület elé terjesztett ügyekben. A korábbi választottbírók kötelesek eleget tenni az e magatartási kódex 15., 16., 17., és 18. bekezdésében megállapított kötelezettségeknek. |
Tájékoztatási kötelezettségek
|
3. |
A Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) szerinti választottbírói megválasztásának megerősítése előtt a jelölt felfed minden olyan érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amely ésszerű indokok alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelölt minden ésszerű erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az ilyen érdekeket, kapcsolatokat és kérdéseket megismerje. |
|
4. |
A jelölt vagy választottbíró csak az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információkat köteles a Kereskedelmi Bizottság számára bejelenteni, hogy azt a Felek megfontolhassák. |
|
5. |
A választottbíró megválasztását követően is köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerjen e magatartási kódex 3. bekezdésben említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat felfedje. A tájékoztatási kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a választottbírót arra, hogy az eljárás bármely szakaszában a lehető legrövidebb időn belül felfedjen minden olyan érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, amelyről tudomást szerez. A választottbíró az ilyen érdekekről, kapcsolatokról és kérdésekről oly módon tájékoztat, hogy azokat írásban közli a Kereskedelmi Bizottsággal, hogy a Felek megfontolhassák. |
A választottbírók kötelezettségei
|
6. |
Megválasztását követően a választottbíró köteles feladatait alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal ellátni az eljárás egésze folyamán. |
|
7. |
A választottbíró csak az eljárás folyamán felmerült, a döntéshozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladatot harmadik személyre nem ruházza át. |
|
8. |
A választottbíró megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy asszisztensei és személyzete e magatartási kódex 2., 3., 4., 5., 16., 17. és 18. bekezdésében foglalt szabályokat ismerjék és azokat betartsák. |
|
9. |
A választottbíró az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba. |
A választottbírók függetlensége és pártatlansága
|
10. |
A választottbíró független és pártatlan, elkerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát, és nem befolyásolja önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely Félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem. |
|
11. |
A választottbíró közvetlenül vagy közvetve sem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti. |
|
12. |
A választottbíró nem használhatja fel a választottbírói testületben betöltött pozícióját semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerüli azokat a tevékenységeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt. |
|
13. |
A választottbíró nem hagyja, hogy pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy döntését. |
|
14. |
A választottbíró elkerüli az olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdek létesítését, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely ésszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti. |
A korábbi választottbírók kötelezettségei
|
15. |
Valamennyi korábbi választottbíró elkerül minden olyan tevékenységet, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy hogy a választottbírói testület döntéséből vagy határozatából előnye származott. |
Titoktartás
|
16. |
Egyetlen választottbíró vagy korábbi választottbíró sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és különösen semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit befolyásolja. |
|
17. |
A választottbírói testület határozatát a Tizennegyedik fejezetnek (Vitarendezés) megfelelő közzétételt megelőzően a választottbíró nem hozza nyilvánosságra. |
|
18. |
A választottbíró vagy korábbi választottbíró soha nem hozza nyilvánosságra a választottbírói testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely választottbírói tanácskozásokon elhangzott álláspontját. |
Költségek
|
19. |
A választottbírók nyilvántartást vezetnek és kimutatást készítenek az eljárásra fordított időről és felmerült költségeiről, valamint asszisztenseik ráfordított idejéről és költségeiről. |
Közvetítők
|
20. |
Az e magatartási kódexben a választottbírók és a korábbi választottbírók részére előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is. |
1. EGYZŐKÖNYV
A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL
TARTALOMJEGYZÉK
1. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. CIKK Fogalommeghatározások
2. SZAKASZ
A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2. CIKK Általános követelmények
3. CIKK Származási kumuláció
4. CIKK Teljes egészében előállított termékek
5. CIKK Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek
6. CIKK Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
7. CIKK Minősítési egység
8. CIKK Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok
9. CIKK Készletek
10. CIKK Semleges elemek
11. CIKK Számvitel szerinti elkülönítés
3. SZAKASZ
TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK
12. CIKK A területiség elve
13. CIKK A változtatás tilalma
14. CIKK Kiállítások
4. SZAKASZ
VÁMVISSZATÉRÍTÉS ÉS –MENTESSÉG
15. CIKK A vámvisszatérítés és a vámmentesség tilalma
5. SZAKASZ
SZÁRMAZÁSI NYILATKOZAT
16. CIKK Általános követelmények
17. CIKK Származási nyilatkozat kiállításának feltételei
18. CIKK Elfogadott exportőr
19. CIKK A származási nyilatkozat érvényessége
20. CIKK Származási nyilatkozat benyújtása
21. CIKK Részletben történő behozatal
22. CIKK Származási nyilatkozat alóli kivételek
23. CIKK Igazoló okmányok
24. CIKK A származási nyilatkozat és az igazoló okmányok megőrzése
25. CIKK Ellentmondások és formai hibák
26. CIKK Euróban kifejezett összegek
6. SZAKASZ
AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA
27. CIKK Együttműködés az illetékes hatóságok között
28. CIKK A származási nyilatkozatok ellenőrzése
29. CIKK Közigazgatási vizsgálatok
30. CIKK Vitarendezés
31. CIKK Szankciók
7. SZAKASZ
CEUTA ÉS MELILLA
32. CIKK E jegyzőkönyv alkalmazása
33. CIKK Különleges feltételek
8. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. CIKK E jegyzőkönyv módosításai
35. CIKK Tranzitárukra és raktározott árukra vonatkozó átmeneti rendelkezések
Függelékek jegyzéke
A. MELLÉKLET: BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A B. MELLÉKLETBEN TALÁLHATÓ JEGYZÉKHEZ
B. MELLÉKLET: AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓ MINŐSÍTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGZENDŐ MEGMUNKÁLÁSOK VAGY FELDOLGOZÁSOK JEGYZÉKE
Ba. MELLÉKLET: KIEGÉSZÍTÉS A B. MELLÉKLETHEZ
C. MELLÉKLET: A 3. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KUMULÁCIÓS RENDELKEZÉSEKBŐL KIZÁRT ANYAGOK
D. MELLÉKLET: A 3. CIKK (9) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK, MELYEK ESETÉBEN AZ ASEAN-ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ ANYAGOK VALAMELYIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ ANYAGOKNAK TEKINTENDŐK
E. MELLÉKLET: A SZÁRMAZÁSI NYILATKOZAT SZÖVEGE
Együttes nyilatkozatok
EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ ANDORRAI HERCEGSÉGET ILLETŐEN
EGYÜTTES NYILATKOZAT SAN MARINO KÖZTÁRSASÁGOT ILLETŐEN
EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ 1. JEGYZŐKÖNYVBEN TALÁLHATÓ SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL
1. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. CIKK
Fogalommeghatározások
1. E jegyzőkönyv alkalmazásában:
|
(a) |
„ASEAN-ország”: a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagállama, amely nem részese e megállapodásnak; |
|
(b) |
„árucsoport”, „vámtarifaszám” és „alszám”: a harmonizált rendszernek a Vámegyüttműködési Tanács 2004. június 26-án kelt ajánlásában foglalt módosítások szerinti változatát alkotó nómenklatúrán belül használt árucsoport, vámtarifaszám, illetve vámtarifaalszám; |
|
(c) |
„besorolt”: utalás arra, hogy egy termék vagy anyag a harmonizált rendszer egy adott árucsoportja, vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik; |
|
(d) |
„szállítmány”: olyan termékek, amelyeket egy exportőrtől egy címzett részére egyidejűleg szállítanak, vagy amelyeknek az exportőrtől a címzetthez történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, illetve ilyen okmány hiányában egyetlen számlával történik; |
|
(e) |
„vámérték”: a Vámértékegyezménnyel összhangban megállapított érték; |
|
(f) |
„gyártelepi ár”: a gyártelepen a termékért azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat. Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék előállításával összefüggésben az Unióban vagy Szingapúrban ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegének a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adóval csökkentett értékét jelenti; |
|
(g) |
„felcserélhető anyagok”: olyan anyagok, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a végtermékbe beépített állapotukban egymástól nem különböztethetők meg; |
|
(h) |
„áruk”: mind az anyagok, mind a termékek; |
|
(i) |
„előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is; |
|
(j) |
„anyag”: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy rész stb.; |
|
(k) |
„termék”: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják; továbbá |
|
(l) |
„anyagok értéke”: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkori vámértéke, illetve ha ez nem ismert, és nem állapítható meg, az anyagokért az Unióban vagy Szingapúrban fizetett első megállapítható ár. |
2. Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, a „gyártó” az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozás is lehet.
2. SZAKASZ
A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2. CIKK
Általános követelmények
E megállapodás alkalmazásában a következő termékek tekintendők valamelyik Féltől származónak:
|
(a) |
a 4. cikk értelmében teljes egészében valamely Félnél előállított termékek; továbbá |
|
(b) |
valamely Félnél előállított termékek, amelyek nem teljes egészében ott előállított anyagokat tartalmaznak, feltéve hogy ezek az anyagok az 5. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a Félnél; |
3. CIKK
Származási kumuláció
1. A 2. cikktől (Általános követelmények) eltérve, egy terméket valamely Félnél származónak kell tekinteni, ha ott állították elő, és a másik Féltől származónak minősülő anyagokat tartalmaz, feltéve hogy a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben (Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás) említett műveleteket. A másik Fél ilyen anyagainál nem szükséges, hogy kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjen keresztül.
2. Az Unióval az 1994. évi GATT XXIV. cikkével összhangban preferenciális megállapodást kötött valamely ASEAN-országból származó anyagok valamely Féltől származó anyagoknak tekintendők abban az esetben, ha ezeket az említett Félnél előállított termékhez használják fel, feltéve hogy az említett Félnél a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben (Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás) említett műveleteket.
3. A (2) bekezdés alkalmazásában az anyagok származását az Unió említett országokkal fennálló preferenciális megállapodásai keretében alkalmazandó származási szabályoknak megfelelően kell megállapítani.
4. A (2) bekezdés alkalmazásában valamely ASEAN-országból valamely Félhez további megmunkáláshoz vagy feldolgozáshoz való felhasználás céljából exportált anyag származó minősítését olyan származási igazolás révén állapítják meg, amellyel a szóban forgó anyag közvetlenül az Unióba is exportálható.
5. A (2)–(7) bekezdésében előírt kumuláció csak abban az esetben alkalmazható, ha:
|
(a) |
a származó minősítés megszerzésében érintett ASEAN-országok vállalták, hogy:
|
|
(b) |
az a) pontban említett kötelezettségvállalásokról értesítették az Uniót. |
6. A (4) bekezdés alkalmazásában kiállított származási nyilatkozatok tartalmazzák az alábbi bejegyzések egyikét:
|
(a) |
„Application of Article 3(2) of Protocol 1 of the EU/Singapore FTA”; vagy |
|
(b) |
„Application du paragraphe 2 de l'article 3 du protocole no 1 de l'ALE UE/Singapour”. |
7. Az e jegyzőkönyv C. mellékletében felsorolt anyagok nem tartoznak a (2)–(6) cikkben foglalt kumulációba, amennyiben a termék behozatalakor:
|
(a) |
valamelyik Fél anyagaira alkalmazandó tarifális preferencia a kumulációban részt vevő országok esetében nem azonos; továbbá |
|
(b) |
az érintett anyag a kumuláció alkalmazása következtében kedvezőbb tarifális elbánás alá esne, mint ha közvetlenül valamelyik Félhez exportálnák. |
8. Valamely Fél kérésére a Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott Vámügyi Bizottság határozatával módosíthatják e jegyzőkönyv C. mellékletét. Az ilyen módosítás iránti kérelmekről a másik Felet legalább két hónappal az említett bizottság ülése előtt tájékoztatni kell.
9. Valamely ASEAN-országból származó anyagok valamely Féltől származó anyagoknak tekintendők abban az esetben, ha ezeket az említett Félnél előállított, az e jegyzőkönyv D. mellékletében felsorolt valamely termék feldolgozásához vagy abba történő beépítéshez használják fel, feltéve hogy az említett Félnél a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben (Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás) említett műveleteket.
10. A (9) bekezdés alkalmazásában az anyagok származását az általános preferenciarendszer (a továbbiakban: GSP) keretében az (EU) 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben (1) meghatározott kedvezményezett országokra alkalmazandó preferenciális származási szabályoknak megfelelően állapítják meg.
11. A (9) bekezdés alkalmazásában valamely ASEAN-országból valamely Félhez további megmunkáláshoz vagy feldolgozáshoz való felhasználás céljából exportált anyag származását származási igazolás alapján, az (EU) 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott GSP-kedvezményezett országokra alkalmazandó preferenciális származási szabályoknak megfelelően állapítják meg.
12. A (9)–(13) bekezdésében előírt kumuláció csak azzal a feltétellel alkalmazható, hogy:
|
(a) |
a származó minősítés megszerzésében érintett ASEAN-országok vállalták, hogy:
|
|
(b) |
az a) pontban említett kötelezettségvállalásokról értesítették az Uniót. |
13. A (9) bekezdés alkalmazásában kiállított származási nyilatkozatok tartalmazzák az alábbi bejegyzések egyikét:
|
(a) |
„Application of Article 3(9) of Protocol 1 of the EU/Singapore FTA”; vagy |
|
(b) |
„Application du paragraphe 9 de l'article 3 du protocole no 1 de l'ALE UE/Singapour”. |
14. Valamely Fél kérésére a Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott Vámügyi Bizottság határozatával módosíthatják e jegyzőkönyv D. mellékletét. Az ilyen módosítás iránti kérelmekről a másik Felet legalább két hónappal az említett bizottság ülése előtt tájékoztatni kell.
15. A (9)–(13) bekezdésében előírt kumuláció nem alkalmazható, amikor a (2)–(7) bekezdésben rögzített feltételek teljesülnek.
4. CIKK
Teljes egészében előállított termékek
1. Teljes egészében valamely Félnél előállítottnak minősülnek:
|
(a) |
a földjéből vagy a területéhez tartozó tengerfenékről kitermelt ásványi termékek; |
|
(b) |
az adott Fél területén betakarított növényi termékek; |
|
(c) |
az ott született és tenyésztett élő állatok; |
|
(d) |
az adott Fél területén tenyésztett élő állatokból nyert termékek; |
|
(e) |
az adott Fél területén született és tenyésztett levágott állatokból nyert termékek; |
|
(f) |
az adott Fél területén folytatott vadászat vagy halászat útján létrejött termékek; |
|
(g) |
az adott Fél területén született és tenyésztett halakból, rákfélékből és puhatestűekből nyert akvakultúra-termékek; |
|
(h) |
a Fél felségvizein kívül, hajóikkal a tengerből kinyert tengeri halászati termékek, és más, tengerből származó termékek; |
|
(i) |
a feldolgozóhajóikon a kizárólag a h) pontban említett termékekből előállított termékek; |
|
(j) |
a kizárólag a nyersanyagaik hasznosítására alkalmas, az adott Fél területén összegyűjtött használt cikkek; |
|
(k) |
az adott Fél területén folytatott előállítási műveletből származó hulladék és törmelék; |
|
(l) |
a Fél felségvizein kívül eső területek tengerfenekéből vagy altalajából kinyert termékek, feltéve hogy a Fél kizárólagos jogokkal rendelkezik a kérdéses talaj vagy altalaj kiaknázására; továbbá |
|
(m) |
az adott Fél területén kizárólag az a)–l) pontban meghatározott termékekből létrehozott termékek. |
2. Az (1) bekezdés h) és i) pontjában szereplő „hajóik” és „feldolgozóhajóik” kifejezés kizárólag az olyan hajókra és feldolgozóhajókra vonatkozik, amelyek:
|
(a) |
az Unió valamely tagállamában vagy Szingapúrban vannak bejegyezve; |
|
(b) |
az Unió valamely tagállama vagy Szingapúr zászlaja alatt hajóznak; továbbá |
|
(c) |
megfelelnek az alábbi feltételek egyikének:
|
5. CIKK
Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek
1. A 2. cikk (Általános követelmények) b) pontjának alkalmazásában a nem teljes egészében előállított termékek akkor minősülnek kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak, amennyiben az e jegyzőkönyv B. mellékletében vagy Ba. mellékletében szereplő jegyzékben foglalt feltételek teljesülnek.
2. A fent említett feltételek az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi termék tekintetében jelzik a nem származó anyagokon az előállítás során kötelezően végrehajtandó megmunkálást vagy feldolgozást, és azok csak az ilyen anyagokra vonatkoznak. Ebből következik, hogy ha egy termék előállítása során olyan terméket használnak fel, amely az e jegyzőkönyv B. mellékletében vagy Ba. mellékletében szereplő jegyzékben foglalt feltételek teljesítése révén megszerezte a származó minősítést, az arra a termékre vonatkozó feltételek, amelybe az említett terméket beépítik, a származó minősítést elnyert termékre nem alkalmazhatók, és figyelmen kívül kell hagyni azokat a nem származó anyagokat, amelyek felhasználására a termék előállítása folyamán esetleg sor került.
3. Az (1) bekezdéstől eltérve, a (4) és (5) bekezdésében foglaltak tiszteletben tartása mellett az e jegyzőkönyv B. mellékletében vagy Ba. mellékletében szereplő jegyzékben foglalt feltételek értelmében egy adott termék előállításában nem felhasználható nem származó anyagok az adott termék előállításában mégis felhasználhatók, ha a termékben meghatározott összértékük, illetőleg nettó tömegük nem haladja meg:
|
(a) |
a harmonizált rendszer 2. és a 4–24. árucsoportjába tartozó termékek esetében, a 16. árucsoportba tartozó feldolgozott halászati termékek kivételével, a termék tömegének 10 %-át; |
|
(b) |
más termékek esetében – a harmonizált rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó termékek kivételével, amelyekre az e jegyzőkönyv A. mellékletében foglalt 6. és 7. megjegyzés szerinti tűréshatárok vonatkoznak – a termék gyártelepi árának 10 %-át. |
4. A (3) bekezdés nem értelmezhető úgy, mint amely megengedi, hogy a nem származó anyagok részaránya túllépje az e jegyzőkönyv B. mellékletében szereplő jegyzékben meghatározott legnagyobb értékeket.
5. A (3) és a (4) bekezdés nem alkalmazható a 4. cikk (Teljes egészében előállított termékek) értelmében teljes egészében valamely Félnél előállított termékekre. A 6. cikkben (Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás) és a 7. cikk (Minősítési egység) (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül azonban az említett bekezdésekben megállapított tűréshatárok alkalmazandók a termék előállításában felhasznált mindazon anyagok összességére, amelyeket az e jegyzőkönyv B. mellékletében szereplő jegyzékben az adott termékre vonatkozóan megállapított szabály értelmében teljes egészében egy adott helyen kell előállítani.
6. CIKK
Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
1. A (2) bekezdés sérelme nélkül, függetlenül attól, hogy az 5. cikkben (Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek) előírt követelmények teljesülnek-e, a termék származóvá minősítése szempontjából nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni:
|
(a) |
a szállítás és a tárolás során a termékek jó állapotbn való megőrzését biztosító műveleteket; |
|
(b) |
a csomagok megbontását és összeállítását; |
|
(c) |
a mosást, tisztítást; a por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítását; |
|
(d) |
a textilanyagok vasalását és simítását; |
|
(e) |
az egyszerű festési és fényezési műveleteket; |
|
(f) |
a rizs hántolását, részleges és teljes őrlését; a gabonafélék és a rizs fényezését és glazúrozását; |
|
(g) |
a cukor színezésére vagy aromatizálására vagy kockacukor formázására szolgáló műveleteket; a kristálycukor részleges vagy teljes őrlését; |
|
(h) |
a gyümölcs-, dió- és zöldségfélék hámozását, kimagozását, feltörését és kifejtését; |
|
(i) |
az élezést, az egyszerű köszörülést vagy az egyszerű vágást; |
|
(j) |
a szitálást, a rostálást, a válogatást, az osztályozást, a méret szerinti osztályozást, az összepárosítást (ideértve az árucikk-készletek összeállítását is); |
|
(k) |
az egyszerű palackba, konzervdobozba, üvegbe, zsákba, ládába, dobozba való helyezést, kartonra vagy táblára rögzítést és minden egyéb egyszerű csomagolási műveleteket; |
|
(l) |
jelzések, címkék, logók és egyéb hasonló megkülönböztető jelek elhelyezését a termékeken vagy csomagolásukon, vagy azokra való rányomtatásukat; |
|
(m) |
termékek egyszerű vegyítését, fajtájukra való tekintet nélkül; cukor bármely anyaggal történő vegyítését; |
|
(n) |
a termékekhez való egyszerű vízhozzáadást, illetve a termékek egyszerű hígítását, víztelenítését vagy denaturálását; |
|
(o) |
az árucikkek alkatrészeinek teljes árucikké való egyszerű összeszerelését, vagy a termékek részekre való egyszerű szétszerelését; |
|
(p) |
az a)–o) pontban meghatározott műveletek közül kettő vagy több kombinációját; vagy |
|
(q) |
állatok levágását. |
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a művelet akkor egyszerű, ha elvégzéséhez sem speciális szaktudás, sem olyan speciális gép, felszerelés vagy szerszám nem szükséges, amelyet kifejezetten az adott művelet céljára gyártottak vagy állítottak üzembe.
3. Annak megállapítása során, hogy egy adott terméken végzett megmunkálást vagy feldolgozást az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek kell-e tekinteni, az adott terméken akár az Unió területén, akár Szingapúrban végrehajtott összes műveletet együttesen kell vizsgálni.
7. CIKK
Minősítési egység
1. Az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítési egység az a termék, amely a harmonizált rendszer nómenklatúrája szerinti besorolás meghatározásakor alapegységnek minősül.
2. Ha egy szállítmány a harmonizált rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.
Ha a harmonizált rendszer 5. általános értelmező szabálya szerint a csomagolást a besorolás szempontjából a termék részének kell tekinteni, akkor a csomagolást a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.
8. CIKK
Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok
Azokat a berendezéssel, a géppel, a készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a berendezés szokásos tartozékai és az árban benne foglaltatnak, vagy amelyeket külön nem számláznak le, a szóban forgó berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz tartozónak kell tekinteni.
9. CIKK
Készletek
A harmonizált rendszer 3. általános értelmező szabálya értelmében vett készletet származónak kell tekinteni, ha az azt alkotó összes termék származó. Ha egy készlet származó és nem származó termékekből tevődik össze, a készletet szintén teljes egészében származónak kell tekinteni, feltéve hogy a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.
10. CIKK
Semleges elemek
Annak eldöntéséhez, hogy egy termék valamely Féltől származó-e, nem szükséges meghatározni az alábbi elemek származását, amelyeket a szóban forgó termék előállítása során esetlegesen felhasználtak:
|
(a) |
energia és üzemanyag; |
|
(b) |
gépek és berendezések, beleértve a karbantartáshoz használt árukat; |
|
(c) |
gépek és szerszámok, kokillák, öntvények; berendezések és épületek karbantartásához használt pótalkatrészek és anyagok; gyártási folyamatban vagy berendezések és épületek üzemeltetéséhez használt kenőanyagok, zsírok és egyéb összetett anyagok; kesztyű, szemüveg, lábbeli, ruházat, biztonsági felszerelés és -tartalék; áruk tesztelésére és vizsgálatára használt berendezések, készülékek és eszközök; katalizátorok és oldószerek; továbbá |
|
(d) |
egyéb áru, amely a termék végső összetételét figyelembe véve sem ténylegesen, sem szándék szerint nem épül be a termékbe. |
11. CIKK
Számvitel szerinti elkülönítés
1. Ha egy termék megmunkálása vagy feldolgozása során származó és nem származó felcserélhető anyagokat egyaránt felhasználnak, akkor az illetékes hatóságok – gazdasági szereplők írásos kérelme alapján – engedélyezhetik, hogy a szóban forgó anyagok kezelése a számvitel szerinti elkülönítés módszere alapján, az érintett anyagok fizikailag elkülönített raktározása nélkül történjék.
2. Az illetékes hatóságok a szükségesnek ítélt feltételek mellett adhatják meg az (1) bekezdésben említett engedélyt.
3. Az engedély csak akkor adható meg, ha a számvitel szerinti elkülönítés módszerének alkalmazása mellett biztosítható, hogy az Unióból vagy Szingapúrból származónak minősíthető előállított termékek száma mindenkor ugyanakkora legyen, mint amekkora az anyagok fizikailag elkülönített raktározása mellett volna.
4. Engedélyezése esetén a számvitel szerinti elkülönítés módszere, például az átlagszámítás, LIFO- vagy FIFO-módszer alkalmazandó, és az alkalmazott módszert az Unióban vagy Szingapúrban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell nyilvántartani, attól függően, hogy a terméket hol állítják elő.
5. A számvitel szerinti elkülönítés módszerét alkalmazó gyártó annyi termék esetében állít ki származási nyilatkozatot, vagy igényel ilyet, amennyi az exportáló Féltől származónak tekinthető. Az exportáló Fél vámhatóságai vagy illetékes hatóságai kérésére a kedvezményezett nyilatkozatot tesz a készletek kezelésének módjáról.
6. Az illetékes hatóságok a (3) bekezdésben említett engedélyek felhasználását figyelemmel kísérik és azokat visszavonhatják, ha a gyártó szabálytalanul él az engedéllyel vagy nem tesz eleget az e jegyzőkönyvben meghatározott egyéb feltételek valamelyikének.
3. SZAKASZ
TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK
12. CIKK
A területiség elve
1. A 2. szakaszban a származó minősítés megszerzésével kapcsolatban meghatározott feltételeket a Feleknek folyamatosan teljesíteniük kell.
2. Ha valamely Féltől a másik Fél területén kívülre exportált származó árut visszaszállítják, azt nem származó árunak kell tekinteni, kivéve ha a vámhatóságnak kielégítően bizonyítható, hogy:
|
(a) |
a visszaszállított áru azonos a kivittel; továbbá |
|
(b) |
kivitele vagy a másik Fél területén kívüli tartózkodása alatt az áru a jó állapotban való megőrzéséhez szükségesen kívül semmilyen műveleten nem esett át. |
13. CIKK
A változtatás tilalma
1. A valamely Félhez történő importra bejelentett terméknek meg kell egyeznie azzal a termékkel, amelyet a másik Féltől exportáltak, ahol az származónak minősül. Az ilyen termék az import végett történő bejelentést megelőzően az importáló Fél egyedi hazai követelményeinek való megfelelést biztosító márkajelzést, címkét, plombát vagy egyéb tájékoztatást hozzáadó vagy rögzítő műveleteket nem számítva semminemű módosításon vagy más átalakításon, illetve a jó állapotban való megőrzéséhez szükségesen kívül semmilyen műveleten nem eshetett át.
2. A termékek és a szállítmányok tárolására sor kerülhet, feltéve, hogy ezeket a tranzitország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják.
3. Az 5. szakasz rendelkezéseinek sérelme nélkül, a szállítmányok megbontására csak az exportőr által vagy felelőssége mellett kerülhet sor, feltéve, hogy ezeket a tranzitország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják.
4. Az (1)–(3) bekezdésnek való megfelelést mindaddig vélelmezni kell, amíg a vámhatóságoknak nincs okuk ellenkező értelmű feltételezésre; ilyen esetekben a vámhatóságok felkérhetik a nyilatkozattevőt a megfelelés igazolására, aki ezt tetszőleges módon igazolhatja, ideértve a különböző fuvarokmányok, például a hajórakjegy, a csomagolási egységek jelölésén vagy számozásán alapuló ténybeli vagy konkrét bizonyítékok, valamint az áruhoz magához kapcsolódó bárminemű bizonyíték bemutatását is.
14. CIKK
Kiállítások
1. A Felek országain kívüli országban rendezett kiállításra küldött, majd a kiállítást követően valamelyik Félhez történő bevitel céljára értékesített származó termékek a behozatalkor jogosultak az e megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekre, amennyiben a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:
|
(a) |
az exportőr az említett termékeket valamely Fél területéről abba az országba szállította, amelyben a kiállítást tartották, és azokat ott ki is állította; |
|
(b) |
a termékeket az említett exportőr eladta vagy más módon bocsátotta valamely Félhez tartozó személy rendelkezésére; |
|
(c) |
a kiállítás folyamán vagy utána haladéktalanul elküldték a termékeket abban az állapotban, amelyben azokat a kiállításra küldték; továbbá |
|
(d) |
a termékeket a kiállításra történt elküldésük óta nem használták fel más célra, mint a kiállításon történő bemutatásra. |
2. Az 5. szakaszban foglalt rendelkezéseknek megfelelően származási nyilatkozatot kell kibocsátani vagy kiadni, és azt a szokásos módon be kell nyújtani az importáló Fél vámhatóságainak. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Ha szükséges, további okmányszerű igazolás követelhető meg a kiállítás körülményeiről.
3. Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi termékek értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek vámfelügyelet alatt maradnak.
4. SZAKASZ
VÁMVISSZATÉRÍTÉS ÉS –MENTESSÉG
15. CIKK
A vámvisszatérítés és a vámmentesség tilalma
1. Az Unióban vagy Szingapúrban semmilyen fajta vámvisszatérítés vagy vámmentesség nem alkalmazható az Unióból vagy Szingapúrból származó termékek gyártásában használt nem származó anyagokra vonatkozóan, amelyekhez az 5. szakasz rendelkezéseivel összhangban bocsátottak vagy állítottak ki származási nyilatkozatot.
2. Az (1) bekezdésben szereplő tilalom az Unió területén vagy Szingapúrban folyó gyártás során felhasznált anyagokra alkalmazandó vámilletékek vagy az azonos hatású díjak részleges vagy teljes visszatérítésével, elengedésével vagy meg nem fizetésével kapcsolatos minden intézkedésre vonatkozik, amennyiben a szóban forgó visszatérítés, vámelengedés vagy a vámilleték meg nem fizetése, kifejezetten vagy gyakorlatilag, az ilyen anyagokból előállított termékek exportja esetén érvényesül, az említett termékek valamely Fél területén hazai használatra történő visszatartása során azonban nem.
3. A származási nyilatkozat hatálya alá tartozó termékek exportőrének a vámhatóság kérésére bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy az adott termékek előállítása során a felhasznált nem származó anyagok tekintetében nem történt vámvisszatérítés, valamint hogy az ilyen anyagokra alkalmazandó minden vám vagy azzal azonos hatású díj ténylegesen megfizetésre került.
4. Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit a 7. cikk (Minősítési egység) (2) bekezdése szerinti csomagolás, a 8. cikk (Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok) szerinti tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok, és a 9. cikk (Készletek) szerinti, készletet alkotó termékek tekintetében is alkalmazni kell, amennyiben e tételek nem származók.
5. Az (1)–(4) bekezdésekben szereplő rendelkezések csak olyan anyagok esetében alkalmazandók, amelyekre e jegyzőkönyv vonatkozik.
5. SZAKASZ
SZÁRMAZÁSI NYILATKOZAT
16. CIKK
Általános követelmények
1. Az Unióból származó termékek a Szingapúrba irányuló behozatal esetén, illetve a Szingapúrból származó termékek az Unióba irányuló behozatal esetén részesülnek az e megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánásban, amennyiben nyilatkozatot (a továbbiakban: származási nyilatkozat) nyújtanak be. A származási nyilatkozatot szállítólevélen vagy bármilyen más kereskedelmi okmányon kell megtenni, amely azonosítása végett kellő részletességgel írja le a származó terméket.
2. Az e jegyzőkönyv értelmében származónak minősülő termékek – a 22. cikkben (Származási nyilatkozat alóli kivételek) meghatározott esetekben – az (1) bekezdésben említett okmányok bármelyikének benyújtása nélkül részesülnek az e megállapodásban rögzített preferenciális tarifális elbánásban.
17. CIKK
Származási nyilatkozat kiállításának feltételei
1. A 16. cikkben (Általános követelmények) említett származási nyilatkozatot kiállíthatja:
|
(a) |
az Unióban:
|
|
(b) |
Szingapúrban olyan exportőr, amely:
|
2. Származási nyilatkozatot akkor lehet kiállítani, ha az érintett termékek az Unióból vagy Szingapúrból származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek.
3. A származási nyilatkozatot kiállító exportőr készen áll, hogy az exportáló Fél vámhatóságának kérésére bármikor bemutasson a 23. cikkben (Igazoló okmányok) említett minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termék származó minősítését, valamint e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek való megfelelést.
4. Az exportőr a származási nyilatkozatot – amelynek szövege e jegyzőkönyv E. mellékletében jelenik meg – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az exportáló Fél hazai jogszabályainak megfelelően állítja ki. Amennyiben a nyilatkozat kézzel íródik, azt tintával és nyomtatott betűvel kell kitölteni. A Szingapúrból származó export esetében a származási nyilatkozatot az angol nyelvi változat felhasználásával állítják ki, míg az Unióból származó export esetében a származási nyilatkozatot az e jegyzőkönyv E. mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával állítják ki.
5. A származási nyilatkozaton szerepel az exportőr eredeti, kézzel írt aláírása. A 18. cikkben (Elfogadott exportőr) említett elfogadott exportőrnek nem szükséges aláírnia az ilyen nyilatkozatot, amennyiben írásban vállalja az exportáló Fél vámhatósága felé, hogy teljes felelősséget vállal minden olyan származási nyilatkozatért, amely személyét úgy azonosítja, mintha azt saját kezűleg írta volna alá.
6. Az (1) bekezdéstől eltérve a származási nyilatkozat kivételes esetben a kivitel után is kiállítható (visszamenőleges származásmegjelölő nyilatkozat), feltéve, hogy az importáló Félnél az Unió esetében az áruk belépését követően két éven belül, Szingapúr esetében egy éven belül bemutatják.
18. CIKK
Elfogadott exportőr
1. Az Unió tagállamainak vámhatóságai engedélyezhetik bármely exportőrnek, aki az e megállapodás hatálya alá tartozó termékeket exportál (a továbbiakban: elfogadott exportőr), hogy az érintett termék értékétől függetlenül származási nyilatkozatot állítson ki. Az ilyen engedélyt kérelmező exportőrnek a vámhatóság számára kielégítően meg kell adnia a termék származó minősítésének, valamint e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges minden garanciát.
2. Az Unió tagállamainak vámhatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett megadhatják az elfogadott exportőri státust.
3. Az Unió tagállamainak vámhatóságai az elfogadott exportőrnek vámfelhatalmazási számot adnak, amelyet a származási nyilatkozaton is fel kell tüntetni.
4. Az Unió tagállamainak vámhatóságai figyelemmel kísérik az engedélynek az elfogadott exportőr általi felhasználását.
5. Az Unió tagállamainak vámhatóságai az engedélyt bármikor visszavonhatják. Az engedélyt vissza kell vonni, ha az elfogadott exportőr a továbbiakban már nem biztosítja az (1) bekezdésben említett garanciákat, már nem tesz eleget a (2) bekezdésben említett feltételeknek, vagy ha egyébként nem megengedett módon használja fel az engedélyt.
19. CIKK
A származási nyilatkozat érvényessége
1. A származási nyilatkozat az exportáló Félnél történt kiállítása dátumától számított 12 hónapig érvényes. A preferenciális tarifális elbánást az említett időtartamon belül kell kérelmezni az importáló Fél vámhatóságánál.
2. Az importáló Fél vámhatósága az (1) bekezdésben meghatározott bemutatási határidő után benyújtott származási nyilatkozatokat elfogadhatja a preferenciális elbánás alkalmazásának céljából, ha ezen okmányok megállapított végső határidőre történő benyújtását kivételes körülmények akadályozták.
3. Az importáló Fél vámhatósága a késedelmes bemutatás egyéb, a (2) bekezdésben említettektől eltérő eseteiben is elfogadhat származási nyilatkozatot, amennyiben a terméket az említett végső határidő letelte előtt bemutatták.
20. CIKK
Származási nyilatkozat benyújtása
Preferenciális tarifális elbánás igénylése céljából a származási nyilatkozatot az importáló Fél vámhatósága részére az említett Félnél alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani. Az említett hatóságok kérhetik a származási nyilatkozat lefordítását.
21. CIKK
Részletben történő behozatal
Amennyiben az importőr kérésére és az importáló Fél vámhatóságai által meghatározott feltételek mellett a harmonizált rendszer 2(a) általános szabálya értelmében a XVI. és XVII. áruosztályba vagy a 7308 és a 9406 vámtarifaszám alá tartozó szétszerelt vagy össze nem állított termékeket részletekben hoznak be, az első részlet behozatalakor kell ezekre a termékekre egyetlen származási nyilatkozatot benyújtani a vámhatóságoknak.
22. CIKK
Származási nyilatkozat alóli kivételek
1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött vagy utas személyes poggyászának részét képező terméket származási nyilatkozat benyújtásának megkövetelése nélkül is származó terméknek kell tekinteni, feltéve hogy az ilyen terméket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, és nyilatkoznak e jegyzőkönyv követelményeinek való megfelelésről, és feltéve hogy az említetett nyilatkozat valódiságához nem fér kétség. Postán feladott termékek esetében ezt a nyilatkozatot a CN22/CN23 vámáru-nyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz csatolt lapon lehet megtenni.
2. Az alkalmi jellegű és kizárólag a címzett vagy az utas vagy családja személyes használatára szánt termékből álló behozatal nem minősül kereskedelmi behozatalnak, amennyiben a termék jellegéből és mennyiségéből fakadóan nyilvánvaló, hogy nem áll fenn kereskedelmi célzat.
3. Az említett termékek összértéke kis csomagok esetében nem haladhatja meg az 500 EUR-t, az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében pedig az 1 200 EUR-t.
23. CIKK
Igazoló okmányok
A 17. cikk (Származási nyilatkozat kiállításának feltételei) (3) bekezdésében említett, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy a származási nyilatkozattal kísért termék az Unióból vagy Szingapúrból származó terméknek tekinthető és megfelel e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek, többek között a következőkből állhatnak:
|
(a) |
közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a beszállító által az érintett áruk beszerzése érdekében végrehajtott eljárásokról, például elszámolásai vagy belső könyvelése alapján; |
|
(b) |
olyan okmányok, amelyek a felhasznált anyagok származó minősítését igazolják, és amelyeket az egyik Fél országában bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezeket az okmányokat a hazai jogszabályokkal összhangban használják; vagy |
|
(c) |
az anyagok valamely Félnél történő megmunkálását vagy feldolgozását igazoló okmányok, amelyeket annak a Félnek a területén bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályokkal összhangban alkalmazzák. |
24. CIKK
A származási nyilatkozat és az igazoló okmányok megőrzése
1. A származási nyilatkozatot kiállító exportőr legalább három évig megőrzi a származási nyilatkozat egy példányát, valamint a 17. cikk (Származási nyilatkozat kiállításának feltételei) (3) bekezdésében említett okmányokat.
2. Az importáló Fél vámhatósága legalább három évig megőrzi a hozzá benyújtott származás nyilatkozatokat.
3. Mindkét Fél saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban hozzájárul, hogy a területén tevékenykedő exportőrök bármilyen hordozón tárolhatják dokumentációjukat vagy nyilvántartásaikat, feltéve, hogy e dokumentációk és nyilvántartások visszakereshetők és kinyomtathatók.
25. CIKK
Ellentmondások és formai hibák
1. A származási nyilatkozaton és a vámhivatalnak a termékek behozatalához szükséges formalitások elvégzése érdekében benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések felfedezése önmagában nem teszi érvénytelenné a származási nyilatkozatot, amennyiben kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy az említett okmány a benyújtott termékekre vonatkozik.
2. A származási nyilatkozaton felfedezett nyilvánvaló formai hibák, például gépelési hibák, nem eredményezhetik az okmányok visszautasítását, amennyiben az említett hibák miatt nem merül fel kétség az okmányban tett állítások helyességével kapcsolatban.
26. CIKK
Euróban kifejezett összegek
1. A 17. cikk (Származási nyilatkozat kiállításának feltételei) (1) bekezdésének a) pontja ii. alpontjában és a 22. cikk (Származási nyilatkozat alóli kivételek) (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásának érdekében azokban az esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázzák, az Unió tagállamai nemzeti valutájában kifejezett és az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket az egyes érintett országok évente rögzítik.
2. A 17. cikk (Származási nyilatkozat kiállításának feltételei) (1) bekezdésének a) pontja ii. alpontjában és a 22. cikk (Származási nyilatkozat alóli kivételek) (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekből származó előnyöket az érintett szállítmány a számlán szereplő pénznemre történő hivatkozással élvezi, az érintett Fél által rögzített összeg szerint.
3. A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összeg megegyezik az október első munkanapján euróban kifejezett összeg ilyen pénznemben számított egyenértékével. Az összegeket október 15-ig kell az Európai Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről az Európai Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.
4. Az Unió tagállamai az euróban kifejezett összegnek a nemzeti pénznemre történő átszámításából származó összeget kerekíthetik akár felfelé, akár lefelé. A kerekített összeg legfeljebb 5 %-kal térhet el az átváltással kapott összegtől. Az Unió tagállamai változatlanul fenntarthatják az euróban kifejezett összeg nemzeti valutában megállapított egyenértékét, ha a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ennek az összegnek az átváltása – bármilyen kerekítést megelőzően – 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a nemzeti valuta egyenértékében. A nemzetivaluta-egyenérték változatlanul fenntartható, ha az átváltás csökkenéshez vezet az említett egyenértékben.
5. Az Unió vagy Szingapúr kérésére az euróban kifejezett összegeket a Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott Vámügyi Bizottság keretén belül felülvizsgálják. E felülvizsgálat során a Felek figyelembe veszik, hogy célszerű a szóban forgó értékhatárok hatályának reális feltételek közötti fenntartása. E célból a Felek a Vámügyi Bizottság határozatával módosíthatják az euróban kifejezett összegeket.
6. SZAKASZ
AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA
27. CIKK
Együttműködés az illetékes hatóságok között
1. A Felek vámhatóságai – az Európai Bizottságon keresztül – egymás rendelkezésére bocsátják a származási nyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét.
2. E jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Felek illetékes hatóságaik révén együttműködnek egymással a származási nyilatkozatok hitelességének és az ilyen okmányokban foglalt információk helyességének ellenőrzésében.
28. CIKK
A származási nyilatkozatok ellenőrzése
1. A származási nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, illetve akkor kell elvégezni, ha az importáló Fél vámhatóságának alapos kétsége merül fel az említett okmányok valódiságát, az érintett termék származó minősítését vagy e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek való megfelelést illetően.
2. Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása céljából az importáló Fél vámhatósága visszaküldi az exportáló Fél vámhatóságának a származási nyilatkozatot – amennyiben azt benyújtották – vagy annak másolatát, adott esetben megadva az ellenőrzés kérésének okait. Az ellenőrzés iránti kérelem alátámasztására továbbítani kell minden olyan megszerzett okmányt vagy adatot, amely a származási nyilatkozatban szereplő információ helytelenségére utal.
3. Az ellenőrzést az exportáló Fél vámhatósága végzi el. E célból jogukban áll bármilyen bizonyítékot bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni, vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.
4. Amennyiben az importáló Fél vámhatósága úgy dönt, hogy felfüggeszti az érintett termékre vonatkozó preferenciális elbánás megadását mindaddig, amíg meg nem kapja az ellenőrzés eredményeit, a szükségesnek tartott óvintézkedések mellett felajánlja az importőrnek a termék kiadását. A preferenciális elbánás felfüggesztését haladéktalanul visszavonják, amint az érintett termék származó minősítését, illetve e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek való megfelelést az importáló Fél vámhatósága igazolja.
5. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgálat eredményéről. Az említett eredménynek egyértelműen jeleznie kell, hogy az okmány valódi-e, valamint hogy az adott termék valamelyik Féltől származónak tekinthető-e, és hogy megfelel-e az e jegyzőkönyv egyéb követelményeinek.
6. Amennyiben megalapozott kétség merül fel, és nem érkezik válasz az ellenőrzésre irányuló kérelem keltétől számított tíz hónapon belül, illetve ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt ahhoz, hogy a kérelmező vámhatóságok megállapítsák a kérdéses okmány valódiságát vagy a termékek tényleges származását, a kérelmező vámhatóságok – a kivételes körülmények esetétől eltekintve – elutasítják a preferenciális elbánásra való jogosultságot.
29. CIKK
Közigazgatási vizsgálatok
1. Amennyiben az ellenőrzés eredményei, vagy bármely más hozzáférhető lényegi információ arra utal, hogy e jegyzőkönyv rendelkezéseit nem tartották be, az exportáló Fél saját kezdeményezésére, vagy a másik Fél felkérésére megfelelő vizsgálatot hajt végre, illetve gondoskodik a vizsgálat végrehajtásáról olyan rövid határidőn belül, hogy lehetőség legyen a szabálytalanság felfedésére és megelőzésére. A szóban forgó vizsgálat eredményeit közlik az ellenőrzést kérelmező Féllel.
2. Az ellenőrzést kérelmező Fél az exportáló Fél illetékes hatóságai által meghatározott feltételek mellett jelen lehet a vizsgálat során.
3. Ha valamelyik Fél objektív információkra alapozva az e szakasz szerinti közigazgatási együttműködés huzamosan fennálló hiányát (2), vagy a másik Fél által rendszeresen és szándékosan elkövetett csalást állapít meg, akkor az érintett Fél a (4) bekezdésnek megfelelően az érintett termék(ek) tekintetében ideiglenesen felfüggesztheti a preferenciális elbánás alkalmazását.
4. Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazásának feltételei a következők:
|
(a) |
az a Fél, amelyik a (3) bekezdéssel összhangban megállapítja a közigazgatási együttműködés elmulasztását, haladéktalanul értesíti a 16.1. cikk (Kereskedelmi Bizottság) szerint létrehozott Kereskedelmi Bizottságot e megállapításáról, valamint az objektív információkról, és az általa javasolt lépésekről. A Kereskedelmi Bizottság az említett értesítés kézhezvételekor az összes vonatkozó információ és objektív megállapítás alapján tanácskozik a megfelelő lépésekről a mindkét Fél számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében. A fent említett konzultációs időszak alatt az érintett termék(ek) preferenciális elbánásban részesülnek; |
|
(b) |
amennyiben a Felek konzultációkat kezdtek a Kereskedelmi Bizottság keretében, de az értesítéstől számított 3 hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett Fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást, a Fél aggodalmai által indokolt, feltétlenül szükséges mértékben. A Kereskedelmi Bizottság haladéktalanul értesítést kap az ilyen ideiglenes felfüggesztésről; |
|
(c) |
az e cikk értelmében érvénybe léptetett ideiglenes felfüggesztés arányos az érintett Fél pénzügyi érdekeit a Fél által tett, (3) bekezdésben említett megállapítást alátámasztó helyzetből adódóan érő hatással. A felfüggesztés időtartama nem lépheti túl a hat hónapot, ám meghosszabbítható, ha a lejárat időpontjában a lényegi fejlemények nem változtak azon körülmények tekintetében, amelyek eredetileg a felfüggesztés alapját képezték; továbbá |
|
(d) |
az átmeneti felfüggesztésekről és azok bármely meghosszabbításáról az elfogadásukat követően haladéktalanul értesíteni kell a Kereskedelmi Bizottságot. A felfüggesztésekről – különösen a megszüntetésükről – időszakonként konzultálni kell a Kereskedelmi Bizottság keretében, amint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek már nem teljesülnek. |
30. CIKK
Vitarendezés
1. Ha a 28. cikk (A származási nyilatkozatok ellenőrzése) szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket az ellenőrzést kérő illetékes hatóságok és az ellenőrzés végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok között nem lehet rendezni, vagy ha ezek az e jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdést vetnek fel, az ilyen vitákat a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott Vámügyi Bizottság elé kell terjeszteni.
2. Az importőr és az importáló Fél illetékes hatósága közötti vitarendezésre vonatkozóan az említett Fél jogszabályai az irányadók.
31. CIKK
Szankciók
A Felek szankciók céljából eljárásokat állapítanak meg, amelyeket minden olyan személlyel szemben alkalmazandók, aki a termékek preferenciális elbánásának megszerzése végett olyan okiratot készít vagy készíttet, amely valótlan adatokat tartalmaz.
7. SZAKASZ
CEUTA ÉS MELILLA
32. CIKK
E jegyzőkönyv alkalmazása
1. Az „Unió” fogalmába nem tartozik bele Ceuta és Melilla.
2. A Szingapúrból származó termékek esetében a Ceutára vagy Melillára történő behozatalkor minden tekintetben ugyanazt a vámelbánást kell alkalmazni, amelyet az Unió vámterületéről származó termékekre alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozási feltételeiről és a Szerződések kiigazításáról szóló okmány (3) 2. jegyzőkönyvében foglaltak szerint. Szingapúr a Ceutáról és Melilláról származó, a megállapodás hatálya alá tartozó termékek behozatala esetében ugyanazt a vámelbánást biztosítja, amely az Unióból behozott és onnan származó termékekre vonatkozik.
3. A (2) bekezdésnek a Ceutáról és Melilláról származó termékek tekintetében történő alkalmazása érdekében ezt a jegyzőkönyvet értelemszerűen kell alkalmazni, a 33. cikkben (Különleges feltételek) meghatározott különleges feltételekre is figyelemmel.
33. CIKK
Különleges feltételek
1. Feltéve, hogy azokat a 13. cikk (A változtatás tilalma) rendelkezéseinek megfelelően közvetlenül szállították, az alábbiakat úgy kell tekinteni, mint:
|
(a) |
Ceutáról és Melilláról származó terméknek:
|
|
(b) |
Szingapúrból származó termékeknek:
|
2. Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.
3. Az exportőr vagy felhatalmazott képviselője a származási nyilatkozatokon feltünteti a „Szingapúr” vagy „Ceuta és Melilla” elnevezéseket az említett területekről származó termékek esetében.
4. A spanyol vámhatóságok felelősek ennek a jegyzőkönyvnek a Ceután és Melillán történő alkalmazásáért.
8. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
34. CIKK
E jegyzőkönyv módosításai
A Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott Vámügyi Bizottság határozatával módosíthatják e jegyzőkönyv rendelkezéseit.
Az Unió és egy vagy több ASEAN-ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését követően a Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott Vámügyi Bizottság határozatával módosíthatják vagy kiigazíthatják e jegyzőkönyvet, és különösen a 3. cikk (Származási kumuláció) (7) bekezdésében említett C. mellékletet, az ASEAN-országok és az Unió között preferenciális elbánás összefüggésében alkalmazandó származási szabályok koherenciájának biztosítása érdekében.
35. CIKK
Tranzitárukra és raktározott árukra vonatkozó átmeneti rendelkezések
E megállapodás azokra az árukra alkalmazható, amelyek megfelelnek e jegyzőkönyv rendelkezéseinek, és amelyek e megállapodás hatályba lépésének napján a Feleknél árutovábbítás alatt, vámáruraktárban vagy vámszabad területen átmeneti raktározás alatt álltak, feltéve hogy az importáló Fél vámhatóságainak az említett időponttól számított 12 hónapon belül benyújtják a visszamenőlegesen kiállított származási nyilatkozatot, és amennyiben szükséges, az említett nyilatkozatot azon okmányokkal együtt nyújtják be, amelyek igazolják, hogy az árukat a 13. cikkel (A változtatás tilalma) összhangban közvetlenül szállították.
(1) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).
(2) A 29. cikk (Közigazgatási vizsgálatok) (3) bekezdésének alkalmazásában a közigazgatási együttműködés huzamosan fennálló hiánya többek között egy tíz hónapos folyamatos időszak alatt az érintett termék(ek) származó minősítésének ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségek teljesítésének ismételt elmulasztását, illetve a származási igazolás utólagos ellenőrzésének végrehajtásával és/vagy eredményeinek közlésével kapcsolatos ismételt elutasítást vagy indokolatlan késedelmet jelenti.
A. MELLÉKLET
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A B. MELLÉKLETBEN TALÁLHATÓ JEGYZÉKHEZ
1. megjegyzés – Általános bevezetés
A jegyzék minden termék vonatkozásában felsorolja azon szükséges feltételeket, amelyek alapján az a jegyzőkönyv 5. cikke (Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek) értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinthető. Négy különböző, a terméktől függően változó szabálytípus különböztetendő meg:
|
(a) |
a megmunkálás vagy feldolgozás nem eredményezi a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának túllépését; |
|
(b) |
a megmunkálás vagy feldolgozás eredményeképpen az előállított termékek alkalmazandó, harmonizált rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszáma vagy 6 számjegyből álló alszáma eltér a felhasznált anyagok harmonizált rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszámától vagy 6 számjegyből álló alszámától; |
|
(c) |
meghatározott megmunkálási vagy feldolgozási művelet végrehajtására kerül sor; továbbá |
|
(d) |
egyes, teljes egészében az adott helyen előállított anyagok megmunkálásra vagy feldolgozásra kerülnek. |
2. megjegyzés – A jegyzék felépítése
|
2.1. |
A jegyzék első két oszlopa az előállított terméket írja le. Az első oszlopban a harmonizált rendszerben használt vámtarifaszám vagy árucsoport-szám, a második oszlopban pedig a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árumegnevezés szerepel. Az első két oszlop valamennyi tételéhez a 3. oszlopban egy-egy szabály tartozik. Amennyiben néhány esetben az első oszlopban lévő szám előtt az „ex” szó szerepel, a 3. oszlop szerinti szabály csak a vámtarifaszám 2. oszlopbeli részére vonatkozik. |
|
2.2. |
Amennyiben az 1. oszlopban vámtarifaszámok csoportja vagy egy árucsoport száma szerepel, és ezért a 2. oszlop a termékeket általános kifejezésekkel nevezi meg, a 3. oszlop azonos sorában szereplő szabályok mindazokra a termékekre vonatkoznak, amelyek a harmonizált rendszer szerint az adott árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban összevont vámtarifaszámok valamelyike alá tartoznak. |
|
2.3. |
Ha a jegyzékben egy adott vámtarifaszámon belüli különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, minden egyes franciabekezdés tartalmazza a vámtarifaszám azon részének megnevezését, amelyre a 3. oszlop azonos sorában megállapított szabályok vonatkoznak. |
|
2.4. |
Amennyiben a 3. oszlopban két alternatív szabály szerepel, amelyeket a „vagy” szó választ el egymástól, az exportőr választhat, hogy melyiket alkalmazza. |
3. megjegyzés – Példák a szabályok alkalmazására
|
3.1. |
A jegyzőkönyv 5. cikkének (Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek) a származó minősítést elnyert, más termék előállításához felhasznált termékre vonatkozó rendelkezései attól függetlenül érvényesek, hogy a származó minősítést abban a gyárban nyerte-e el, ahol az említett terméket felhasználták, vagy pedig valamely Félnek egy másik gyárában. |
|
3.2. |
A jegyzőkönyv 6. cikke (Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás) értelmében a terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás mértékének meg kell haladnia az említett cikkben felsorolt műveletek szintjét. Ha nem haladja meg ezt a szintet, akkor a kérdéses áru tekintetében nem biztosítható a preferenciális tarifális elbánás, még akkor sem, ha az alábbi jegyzékben szereplő feltételek teljesülnek. Az első albekezdésben foglalt rendelkezésre is figyelemmel, a jegyzékben szereplő szabályok a megmunkálás vagy feldolgozás minimálisan megkövetelt mértékét jelölik; az ezen túlmenő megmunkálás vagy feldolgozás szintén származó minősítést biztosít, az ezt el nem érő megmunkálás vagy feldolgozás ugyanakkor nem biztosíthat származó minősítést. Ha tehát a szabály lehetővé teszi nem származó anyag felhasználását az előállítás egy bizonyos szakaszában, akkor a szóban forgó anyag felhasználása az előállítás korábbi szakaszaiban megengedett, későbbi szakaszaiban viszont már nem. Ha a szabály nem teszi lehetővé nem származó anyag felhasználását az előállítás egy bizonyos szakaszában, akkor a szóban forgó anyag felhasználása az előállítás korábbi szakaszaiban megengedett, későbbi szakaszaiban viszont már nem. Példa: a 19. árucsoportra vonatkozó, jegyzékben szereplő szabály értelmében a „ 1101–1108 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok súlya nem haladhatja meg a 20 %-ot”, ugyanakkor a 10. árucsoportban szereplő gabonafélék (az előállítás korábbi szakaszába tartozó anyagok) használata (azaz importja) nem esik korlátozás alá. |
|
3.3. |
A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, ha a szabályban a „Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból” kifejezés szerepel, akkor bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagot (tehát a termékével azonos árumegnevezéssel bíró és vámtarifaszám alá besorolt anyagot is) fel lehet használni, figyelembe véve természetesen azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban esetleg szintén szerepelnek. A „Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a … vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve” vagy a „Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve” kifejezés azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá besorolt anyag felhasználható, kivéve a termékre vonatkozó, a jegyzék 2. oszlopában szereplővel azonos árumegnevezésű anyagot. |
|
3.4. |
Ha a jegyzékben szereplő szabály értelmében egy termék egynél több anyagból is előállítható, akkor az előállításhoz egy vagy több anyag is felhasználható. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyiket fel kell használni. |
|
3.5. |
Ha a jegyzékben szereplő szabály értelmében egy terméket egy bizonyos anyagból kell előállítani, ez nem zárja ki más olyan anyagok használatát, amelyek jellegüknél fogva nem felelhetnek meg ennek a feltételnek. |
|
3.6. |
Ha a jegyzék valamely szabálya két százalékértéket is megad a felhasználható nem származó anyagok legmagasabb értékére, akkor az említett százalékértékeket nem lehet összeadni. Más szóval, a felhasznált nem származó anyagok legmagasabb értéke sohasem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagokra vonatkozó százalékos arányokat sem. |
4. megjegyzés – Egyes mezőgazdasági árukra vonatkozó általános rendelkezések
|
4.1. |
Azokat a 6., a 7., a 8., a 9., a 10. és a 12. árucsoport, valamint a 2401 vámtarifaszám alá tartozó mezőgazdasági árukat, amelyeket valamely kedvezményezett ország területén termesztenek vagy takarítanak be, a szóban forgó ország területéről származónak kell minősíteni, még akkor is, ha az adott árukat valamely más országból behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy növények egyéb élő részeiből termesztik. |
|
4.2. |
Azokban az esetekben, amikor a nem származó cukor adott terméken belüli aránya nem haladhat meg bizonyos határértékeket, ezen határértékek kiszámításához a 1701 vámtarifaszám (szacharóz) és a 1702 vámtarifaszám (pl. gyümölcscukor, szőlőcukor, tejcukor, malátacukor, izoglükóz, illetve invertcukor stb.) alá sorolt, a végtermék előállításához és a végtermékbe beledolgozott nem származó termékek előállításához felhasznált cukrok tömegét kell figyelembe venni. |
5. megjegyzés – Egyes textiltermékek vonatkozásában használt kifejezések
|
5.1. |
A jegyzékben szereplő „természetes szálak” kifejezésen mesterséges és szintetikus szálaktól eltérő szálak értendők. A szóban forgó kifejezés a fonást megelőző állapotokra, köztük a hulladékállapotra vonatkozik, és – amennyiben másként nem határozzák meg – a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat jelölik vele. |
|
5.2. |
A „természetes szálak” fogalma az 0511 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101–5105 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálat és finom vagy durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301–5305 vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szálakat foglalja magában. |
|
5.3. |
A jegyzékben szereplő „textilpép”, „vegyi anyagok” és „papíripari rostanyag” kifejezések az 50–63. árucsoportba nem besorolt, de mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak gyártására felhasználható anyagok megnevezésére szolgálnak. |
|
5.4. |
A jegyzékben szereplő „vágott műszál” kifejezés az 5501–5507 vámtarifaszám alá besorolt szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál. |
6. megjegyzés – A textilanyagok keverékéből készülő termékekre alkalmazandó tűréshatárok
|
6.1. |
Amennyiben a jegyzék egy adott termékével kapcsolatban erre a megjegyzésre hivatkoznak, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók az e termék előállítása során felhasznált textilalapanyagokra, amelyek együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 10 %-át teszik ki. (Lásd még a 6.3. és 6.4. megjegyzést.) |
|
6.2. |
A 6.1. megjegyzésben említett tűréshatárt csak a kevert, két vagy több textil alapanyagból készült termékekre lehet alkalmazni. A textil alapanyagok a következők:
Példa: Az 5205 vámtarifaszám alá tartozó fonal, amelyet az 5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálból és az 5506 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vágott műszálból készítenek, kevert fonal. Ezért az olyan nem származó szintetikus vágott szál, amely nem tesz eleget a származási szabályoknak, felhasználható, feltéve, hogy teljes tömege nem haladja meg a fonal tömegének 10 %-át. Példa: Az 5112 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszövet, amely az 5107 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúfonalból és az 5509 vámtarifaszám alá tartozó, vágott szálból álló szintetikus fonalból készült, kevert szövet. Ezért az olyan szintetikus fonal, illetve az olyan gyapjúfonal, amely nem felel meg a származási szabályoknak, vagy az ilyen fonalak kombinációja felhasználható, feltéve, hogy teljes tömege nem haladja meg a szövet tömegének 10 %-át. Példa: Az 5802 vámtarifaszám alá tartozó tűzött szövet, amely az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5210 vámtarifaszám alá tartozó pamutszövetből készült, csak akkor kevert termék, ha maga a pamutszövet két különböző vámtarifaszám alá besorolt fonalból készült kevert szövet, vagy ha maguk a felhasznált pamutfonalak keverékek. Példa: Ha a szóban forgó tűzött szövet az 5205 vámtarifaszám alá tartozó pamutfonalból és az 5407 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus szövetből készült, a felhasznált két fonal nyilvánvalóan két különböző textil alapanyag, tehát a tűzött szövet ennek megfelelően kevert termék. |
|
6.3. |
A „rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is” megnevezésű fonalat tartalmazó termék esetében ez a tűréshatár e fonal tekintetében 20 %. |
|
6.4. |
A „legfeljebb 5 mm széles, alumíniumfólia-magból vagy műanyagfilm-magból – alumíniumporral bevonva is – álló, két műanyagfilm-réteg között átlátszó vagy színezett ragasztóval összeillesztett szalagot tartalmazó szalag”-ot tartalmazó termékek tekintetében a tűréshatár 30 %. |
7. megjegyzés – Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok
|
7.1. |
Ahol a jegyzékben erre a megjegyzésre történik utalás, az érintett konfekcionált termékre a jegyzék 3. oszlopában meghatározott szabálynak nem megfelelő textilanyagok (a bélések és közbélések kivételével) felhasználhatók, feltéve, hogy a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartoznak, és hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 8 %-át. |
|
7.2. |
A 6.3. megjegyzés sérelme nélkül, az 50–63. árucsoportba nem besorolható anyagok textiltartalmuktól függetlenül korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek gyártása során. Példa: Ha a jegyzék szerinti szabály értelmében egy bizonyos textiltermék (például nadrág) előállításához fonalat kell használni, ez a feltétel nem zárja ki a fém részek – például gombok – használatát, mivel a gombokat nem az 50–63. árucsoportba tartoznak. Ugyanezen okból a fenti feltétel a húzózár használatát sem zárja ki, noha a húzózárak rendszerint textilt is tartalmaznak. |
|
7.3. |
Amennyiben a százalékos szabály alkalmazandó, a nem az 50–63. árucsoportba tartozó nem származó anyagok értékét figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor. |
8. megjegyzés – A 27. árucsoport egyes termékei tekintetében végrehajtott különleges eljárások és egyszerű műveletek meghatározása
|
8.1. |
Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában a „különleges eljárások” a következők:
|
|
8.2. |
A2710, 2711 és 2712 vámtarifaszám alkalmazásában a „különleges eljárások” a következők:
|
|
8.3. |
Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, ülepítés, sótalanítás, víztelenítés, szűrés, színezés, jelölés, kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, vagy e műveletek bármilyen kombinációja, illetve hasonló műveletek nem elegendőek a származó minősítés megszerzéséhez. |
B. MELLÉKLET
AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓ MINŐSÍTÉSÉNEK ELÉRÉSÉHEZ A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGZENDŐ MEGMUNKÁLÁSOK VAGY FELDOLGOZÁSOK JEGYZÉKE
|
HR vámtarifaszám |
Árumegnevezés |
A származó termék minősítés elérése érdekében a nem származó anyagokon végzett megmunkálás vagy feldolgozás |
||||||||||||||||||||||
|
1. árucsoport |
Élő állatok |
Az 1. árucsoportba tartozó valamennyi állat teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
2. árucsoport |
Hús és élelmezési célra alkalmas belsőség |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált hús és élelmezési célra alkalmas belsőség teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
ex 3. árucsoport |
Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok a következők kivételével: |
Valamennyi hal és rákféle, puhatestű és más gerinctelen vízi élőlény teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
ex 0301 10 |
Tenyésztett sósvízi díszhal |
Haltojásból, lárvából, halivadékból vagy előnevelt ivadékból legalább 2 hónapig tenyésztett, a felhasznált ikrák, lárvák, halivadékok és előnevelt ivadékok értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 15 %-át. |
||||||||||||||||||||||
|
0304 |
Halfilé és más halhús (aprított is), frissen, hűtve vagy fagyasztva |
Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
0305 |
Szárított, sózott vagy sós lében tartósított hal; füstölt hal, a füstölési eljárás előtt vagy alatt főzött is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból |
Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
ex 0306 |
Rákféle héjában is, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; rákféle héjában gőzölve vagy vízben forrázva, hűtve, fagyasztva, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva is; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákféléből |
Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
ex 0307 |
Puhatestű állat kagylóban is, szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; gerinctelen víziállat rákféle és puhatestű állat kivételével szárítva, sózva vagy sós lében tartósítva; emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) rákféléből |
Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
4. árucsoport |
Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű termék; |
Előállítás, amelynek során:
|
||||||||||||||||||||||
|
ex 5. árucsoport |
Máshol nem említett állati eredetű termékek, a következőket kivéve: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 0511 91 |
Élelmezési célra nem alkalmas haltojás és ikra |
Az összes haltojás és ikra teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
6. árucsoport |
Élő fák és egyéb növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat |
Előállítás, amelynek során a 6. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
7. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók |
Előállítás, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
8. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy dinnyefélék héja |
Előállítás, amelynek során:
|
||||||||||||||||||||||
|
9. árucsoport |
Kávé, tea, matétea és fűszerek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
10. árucsoport |
Gabonafélék |
Előállítás, amelynek során a 10. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
11. árucsoport |
Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér; a következőket kivéve: |
Előállítás, amely során a 10. és a 11. árucsoport, a 0701 és a 2303 vámtarifaszám, valamint a 0710 10 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
12. árucsoport |
Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
13. árucsoport |
Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során a felhasznált cukor tömege (3) nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
14. árucsoport |
Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termék |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 15. árucsoport |
Állati vagy növényi zsír és olaj, és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagból |
||||||||||||||||||||||
|
1501 –1504 |
Sertés- és baromfizsír, szarvasmarha-, birka- vagy kecskefaggyú, halból nyert zsír stb. |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
1505 , 1506 és 1520 |
Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is). Más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva. Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
1509 és 1510 |
Olívaolaj és frakciói |
Előállítás, amely során az összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
1516 és 1517 |
Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vámtarifaszám alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
16. árucsoport |
Húsból, halból, vagy rákból, puhatestűből, valamint más gerinctelen víziállatból készült termék |
Előállítás, amely során a 2., 3. és 16. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított. |
||||||||||||||||||||||
|
ex 17. árucsoport |
Cukor és cukoráruk; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
1702 |
Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyag nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során a 1101 –1108 , a 1701 és a 1703 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 30 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
1704 |
Cukoráru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során:
|
||||||||||||||||||||||
|
18. árucsoport |
Kakaó és kakaókészítmények |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, melynek során:
|
||||||||||||||||||||||
|
ex 19. árucsoport |
Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során:
|
||||||||||||||||||||||
|
ex 1901 20 ex 1901 90 ex 1902 19 ex 1902 20 ex 1902 30 ex 1905 90 |
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során:
|
||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||
|
ex 20. árucsoport |
Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során a felhasznált cukor tömege (10) nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
2002 és 2003 |
Paradicsom, ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva |
Előállítás, amely során a 7. és a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
ex 21. árucsoport |
Különféle ehető készítmények; a következők kivételével: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során:
|
||||||||||||||||||||||
|
ex 2101 11 ex 2101 12 ex 2101 20 ex 2103 10 ex 2103 90 ex 2104 10 ex 2106 90 |
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során:
|
||||||||||||||||||||||
|
22. árucsoport |
Italok, szeszes italok és ecet |
Előállítás a termékétől, valamint a 2207 és a 2208 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból; az előállítás során:
|
||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||
|
ex 23. árucsoport |
Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 2303 |
Keményítő gyártásánál keletkező maradék |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során a 10. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
2309 |
Állatok etetésére szolgáló készítmény |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során:
|
||||||||||||||||||||||
|
ex 24. árucsoport |
Dohány és feldolgozott dohánypótló; a következőket kivéve: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során a 24. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a 24. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok össztömegének 30 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
2401 |
Feldolgozatlan dohány; dohányhulladék |
A 24. árucsoportba tartozó összes feldolgozatlan dohány és dohányhulladék teljes egészében az adott helyen előállított |
||||||||||||||||||||||
|
ex 2402 |
Cigaretta dohányból vagy dohánypótlóból |
Előállítás a termékétől és a 2403 10 alszám alá tartozó fogyasztási dohányétól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, melynek során a 24. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 %-a teljes egészében az adott helyen előállított, a 2401 vámtarifaszám alá sorolt feldolgozatlan dohány vagy dohányhulladék |
||||||||||||||||||||||
|
ex 25. árucsoport |
Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 2519 |
Zúzott természetes magnézium-karbonát (magnezit), légmentesen lezárt konténerekben, és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, az olvasztott magnézián és a kiégetett (szinterezett) magnézián kívül |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható |
||||||||||||||||||||||
|
26. árucsoport |
Ércek, salakok és hamu |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 27. árucsoport |
Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok, a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 60 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 2707 |
Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert ásványolajhoz hasonló olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, ha legalább 65 térfogatszázalékuk 250 °C hőmérsékleten átdesztillál (beleértve a könnyűbenzin és benzol keverékét is), energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (16) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
2710 |
Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legalább 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj lényeges alkotórésze; olajhulladék |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (17) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
2711 |
Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (18) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
2712 |
Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (19) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
2713 |
Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradéka |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (20) vagy Más műveletek, amelyek során valamennyi felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartozik. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
28. árucsoport |
Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 29. árucsoport |
Szerves vegyi anyagok; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 2905 |
Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai; a következőket kivéve: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2905 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. Az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholátok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
2905 43 ; 2905 44 ; 2905 45 |
Mannit; D-glucit (szorbit); Glicerin |
Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
2906 , 2909 , 2910 , 2912 -2918 , 2920 , 2924 , 2931 , 2933 , 2934 , 2942 |
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
30. árucsoport |
Gyógyszeripari termékek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
31. árucsoport |
Műtrágya |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
32. árucsoport |
Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színezőanyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix; tinták |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
33. árucsoport |
Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 34. árucsoport |
Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozó anyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, „fogászati viasz” és gipsz alapú fogászati készítmények, a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 3404 |
Műviaszok és elkészített viaszok:
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
35. árucsoport |
Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, melynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
36. árucsoport |
Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
37. árucsoport |
Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 38. árucsoport |
Különféle vegyipari termékek; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
3823 |
Ipari monokarboxil-zsírsav; finomításból nyert savas olaj; ipari zsíralkohol |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 3823 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
3824 60 |
Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével |
Előállítás a termékétől és a 2905 44 alszám alá tartozótól eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 39. árucsoport |
Műanyag és ebből készült áruk, a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
3903 , 3905 , 3906 |
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 3907 |
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át (21) vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás tetrabróm-(biszfenol-A) polikarbonátból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|||||||||||||||||||||||
|
3908 , 3909 , 3913 , 3915 -3917 , 3920 , 3921 , 3922 , 3924 , 3925 , 3926 |
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 40. árucsoport |
Gumi és ebből készült áruk; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
4002.99 |
Egyéb szintetikus gumi és olajból nyert faktisz alapanyag formában vagy lap, lemez vagy szalag alakban; a 4001 vámtarifaszám alá tartozó bármely termék keveréke az e vámtarifaszám alá tartozó bármely termékkel, alapanyag formában vagy lap, lemez vagy szalag alakban |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 60 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
4010 |
Hevederek vagy hajtószíjak szállítószalaghoz, futószalaghoz, |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
4012 |
Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag: |
|
||||||||||||||||||||||
|
|
|
Használt gumiabroncsok újrafutózása |
||||||||||||||||||||||
|
|
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 4011 és 4012 vámtarifaszám alá tartozók kivételével vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 41. árucsoport |
Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
4101 –4103 |
Szarvasmarhafélék (a bivalyt is beleértve) vagy lófélék nyers bőre (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképpen tartósítva, a cserzett, a pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is; juh- vagy báránybőr nyersen (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), gyapjasan vagy hasítva is, a 41. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. c) pontjában felsoroltak kivételével; más nyersbőr (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is, a 41. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. b) és c) pontjában felsoroltak kivételével |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
4104 –4106 |
Szőrtelen vagy gyapjú nélküli, cserzett vagy crust bőr, hasítva is, de tovább nem kikészítve |
A 4104 11 , a 4104 19 , a 4105 10 , a 4106 21 , a 4106 31 vagy a 4106 91 alszám alá tartozó, cserzett vagy előcserzett bőr újracserzése vagy Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
4107 , 4112 , 4113 |
Cserzés vagy kérgesítés után tovább kikészített bőr |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 4104 41 , a 4104 49 , a 4105 30 , a 4106 22 , a 4106 32 és a 4106 92 alszám alá tartozó anyagok azonban csak akkor használhatók fel, ha a cserzett vagy kérgesített, száraz állapotban lévő bőröket újracserzik |
||||||||||||||||||||||
|
42. árucsoport |
Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 43. árucsoport |
Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
4301 |
Nyers szőrme (beleértve a szűcsáruként felhasználható fejet, farkat, lábat és más részeket vagy vágott darabokat is), a 4101 , 4102 és a 4103 vámtarifaszám alá tartozó nyers szőrös bőr kivételével |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 4302 |
Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva: |
|
||||||||||||||||||||||
|
|
|
A nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül |
||||||||||||||||||||||
|
|
|
Előállítás nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrméből |
||||||||||||||||||||||
|
4303 |
Ruházati cikk, ruházati tartozék és más szőrmeáru |
Előállítás a 4302 vámtarifaszám alá tartozó, nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrméből |
||||||||||||||||||||||
|
ex 44. árucsoport |
Fa és faipari termékek; faszén; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 4407 |
Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva |
Gyalulás, csiszolás vagy végillesztés |
||||||||||||||||||||||
|
ex 4408 |
Furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével készítettet is) és rétegelt lemez legfeljebb 6 mm vastagságban, lapolva, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, legfeljebb 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva |
Lapolás, gyalulás, csiszolás vagy végillesztés |
||||||||||||||||||||||
|
ex 4410 –ex 4413 |
Szegélyléc és gyöngyléc, beleértve a padló szegélylécet és más szegélylemezt is |
Szegélyléc vagy gyöngyléc |
||||||||||||||||||||||
|
ex 4415 |
Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag |
Előállítás méretre nem vágott falemezekből |
||||||||||||||||||||||
|
ex 4418 |
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Üreges fapanel és zsindely azonban felhasználható |
||||||||||||||||||||||
|
|
|
Szegélyléc vagy gyöngyléc |
||||||||||||||||||||||
|
ex 4421 |
Gyufaszál; cipész faszeg vagy facsap |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó fából a 4409 vámtarifaszám alá tartozó fadrót kivételével |
||||||||||||||||||||||
|
ex 45. árucsoport |
Parafa és parafa áruk; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
4503 |
Természetes parafából készült áru |
Előállítás a 4501 vámtarifaszám alá tartozó parafából |
||||||||||||||||||||||
|
46. árucsoport |
Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és kosárfonásáruk |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
47. árucsoport |
Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
48. árucsoport |
Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
49. árucsoport |
Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 50. árucsoport |
Selyem; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 5003 |
Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót, fonalhulladékot, a foszlatott anyagot is), kártolva vagy fésülve |
A selyemhulladék kártolása vagy fésülése |
||||||||||||||||||||||
|
5004 –ex 5006 |
Selyemfonal és selyemhulladékból készült fonal |
Természetes szálak fonása, illetve műszálak préselése, amihez fonás vagy sodrás társul (22) |
||||||||||||||||||||||
|
5007 |
Szövet selyemből vagy selyemhulladékból:
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése, vagy sodrás; e műveletek mindegyikéhez szövés társul vagy A szövéshez festés társul vagy A fonalfestéshez szövés társul vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (23) |
||||||||||||||||||||||
|
ex 51. árucsoport |
Gyapjú, finom vagy durva állati szőr; lószőr fonal és szövet; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
5106 –5110 |
Fonal gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből |
Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, amihez fonás társul |
||||||||||||||||||||||
|
5111 –5113 |
Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből:
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul vagy A szövéshez festés társul vagy A fonalfestéshez szövés társul vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (24) |
||||||||||||||||||||||
|
ex 52. árucsoport |
Pamut; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
5204 –5207 |
Pamutfonal és -cérna |
Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, amihez fonás társul |
||||||||||||||||||||||
|
5208 –5212 |
Szövet pamutból:
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul vagy A szövéshez festés vagy bevonás társul vagy A fonalfestéshez szövés társul vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (25) |
||||||||||||||||||||||
|
ex 53. árucsoport |
Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
5306 –5308 |
Fonal más növényi textilrostból; papírfonal |
Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, amihez fonás társul |
||||||||||||||||||||||
|
5309 –5311 |
Szövet más növényi textilszálból; szövet papírfonalból:
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul vagy A szövéshez festés vagy bevonás társul vagy A fonalfestéshez szövés társul vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (26) |
||||||||||||||||||||||
|
5401 –5406 |
Fonal, monofil és cérna végtelen műszálból |
A műszálak préseléséhez szövés társul vagy természetes szálak fonása |
||||||||||||||||||||||
|
5407 és 5408 |
Végtelen műszálból készült szövet:
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul vagy A szövéshez festés vagy bevonás társul vagy Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, amihez szövés társul, feltéve, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (27) |
||||||||||||||||||||||
|
5501 –5507 |
Vágott műszál |
A műszálak préseléséhez szövés társul |
||||||||||||||||||||||
|
5508 –5511 |
Fonal és varrócérna vágott műszálból |
Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, amihez fonás társul |
||||||||||||||||||||||
|
5512 –5516 |
Szövet vágott műszálból:
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul vagy A szövéshez festés vagy bevonás társul vagy A fonalfestéshez szövés társul vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (28) |
||||||||||||||||||||||
|
ex 56. árucsoport |
Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk; a következőket kivéve: |
Műszálak préselése, amihez fonás társul, vagy természetes szálak fonása vagy A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul (29) |
||||||||||||||||||||||
|
5602 |
Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is: |
|
||||||||||||||||||||||
|
A műszálak préseléséhez szövetképzés társul, Azonban:
amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha ezen anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át vagy Egyedül szövetképzés a természetes szálakból készült nemez esetében (30) |
|||||||||||||||||||||||
|
|
|
A műszálak préseléséhez szövetképzés társul, vagy Egyedül szövetképzés a természetes szálakból készült nemez esetében (31) |
||||||||||||||||||||||
|
5604 |
Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy az 5405 vámtarifaszám alá tartozó textilszál, -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva: |
|
||||||||||||||||||||||
|
Előállítás textilanyaggal be nem vont gumifonalból vagy -zsinegből |
|||||||||||||||||||||||
|
Előállítás (32):
|
|||||||||||||||||||||||
|
5605 |
Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy az 5405 vámtarifaszám alá tartozó olyan textilszálból vagy szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral kombináltak vagy fémmel bevontak |
Előállítás (33):
|
||||||||||||||||||||||
|
5606 |
Paszományozott fonal, az 5404 és az 5405 vámtarifaszám alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vámtarifaszám alá tartozók és a paszományozott lószőrfonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a zseníliapehelyből készült zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonal |
Előállítás (34):
|
||||||||||||||||||||||
|
57. árucsoport |
Szőnyegek és más textil padlóborítók:
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul vagy Előállítás kókuszrost fonalból vagy szizálfonalból vagy jutafonalból vagy A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul Vagy A tűzéshez festés vagy nyomás társul A műszálak préseléséhez nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák alkalmazása társul, a tűlyukasztást is beleértve (35) |
||||||||||||||||||||||
|
|
|
Azonban:
amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha ezen anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át Jutaszövet hátoldalként felhasználható |
||||||||||||||||||||||
|
ex 58. árucsoport |
Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés; a következőket kivéve:
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul vagy A szövéshez festés, pelyhesítés vagy bevonás társul vagy A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul vagy A fonalfestéshez szövés társul vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (36) |
||||||||||||||||||||||
|
5805 |
Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl. Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták, valamint tűvarrással (pl. pontöltéssel és keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
5810 |
Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
5901 |
Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez |
A szövéshez festés, pelyhesítés vagy bevonás társul vagy A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul |
||||||||||||||||||||||
|
5902 |
Gumiabroncs-betétszövet nagy szakítószilárdságú nylon, poliamid, poliészter, viszkóz vagy műselyem fonalból: |
|
||||||||||||||||||||||
|
Szövés |
|||||||||||||||||||||||
|
A műszálak préseléséhez szövés társul |
|||||||||||||||||||||||
|
5903 |
Textilszövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy laminálva, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó szövetek kivételével |
A szövéshez festés vagy bevonás társul vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
5904 |
Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is |
A szövéshez festés vagy bevonás társul (37) |
||||||||||||||||||||||
|
5905 |
Textil falborító: |
|
||||||||||||||||||||||
|
A szövéshez festés vagy bevonás társul |
|||||||||||||||||||||||
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez szövés társul vagy A szövéshez festés vagy bevonás társul vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (38) |
|||||||||||||||||||||||
|
5906 |
Gumizott szövet, az 5902 vámtarifaszám alá tartozó kivételével: |
|
||||||||||||||||||||||
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez kötés társul vagy A kötéshez festés vagy bevonás társul vagy A természetes szálakból készült fonal festéséhez kötés társul (39) |
|||||||||||||||||||||||
|
A műszálak préseléséhez szövés társul |
|||||||||||||||||||||||
|
A szövéshez festés vagy bevonás társul vagy A természetes szálakból készült fonal festéséhez szövés társul |
|||||||||||||||||||||||
|
5907 |
Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilszövet; festett kanavász színházi vagy stúdió- (műtermi) díszletek vagy hasonlók számára |
A szövéshez festés, pelyhesítés vagy bevonás társul vagy A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul vagy A nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
5908 |
Textilalapanyagból szőtt, fonott vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához vagy hasonlóhoz; fehérizzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is: |
|
||||||||||||||||||||||
|
Előállítás csőszerűen kötött gázharisnya-szövetből |
|||||||||||||||||||||||
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|||||||||||||||||||||||
|
5909 –5911 |
Ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek: |
|
||||||||||||||||||||||
|
Szövés |
|||||||||||||||||||||||
|
Műszálak préselése vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása; e műveletek mindegyikéhez szövés társul vagy A szövéshez festés vagy bevonás társul Csak a következő szálak használata engedélyezett: - - kókuszrostfonal - - politetrafluoretilén fonal (40), - - fenolgyantával bevont, impregnált vagy beborított, többágú poliamid fonal, - - m-feniléndiaminból és izoftálsavból polikondenzációval előállított aromás poliamid szálból készült szintetikus fonal, - - egyágú politetrafluoretilén fonal (41), - - poli(p-fenilén-tereftalamid) szintetikus textilszálból álló fonal, - - fenolgyanta bevonatú, akrilfonallal paszományozott üvegrost (42), - - poliészterből, valamint tereftálsav, 1,4 -ciklohexándietanol és izoftálsav gyantából készült kopoliészter monofil |
|||||||||||||||||||||||
|
|
|
Végtelen műszálak préselése VAGY természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul (43) vagy A szövéshez festés vagy bevonás társul |
||||||||||||||||||||||
|
60. árucsoport |
Kötött vagy hurkolt kelmék |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez kötés társul vagy A kötéshez festés, pelyhesítés vagy bevonás társul vagy A pelyhesítéshez festés vagy nyomás társul vagy A természetes szálakból készült fonal festéséhez kötés társul vagy Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, amihez kötés társul, feltéve, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
61. árucsoport |
Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok: |
|
||||||||||||||||||||||
|
Kötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) |
|||||||||||||||||||||||
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak préselése; e műveletek mindegyikéhez kötés társul (formára kötött termékek) vagy A természetes szálakból készült fonal festéséhez kötés társul (formára kötött termékek) |
|||||||||||||||||||||||
|
ex 62. árucsoport |
Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével; a következőket kivéve: |
A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) vagy A konfekcionálást megelőző nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 6202 , ex 6204 , ex 6206 , ex 6209 és ex 6211 |
Női, leányka- és csecsemőruha és tartozékai, hímzéssel |
A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 6210 és ex 6216 |
Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből |
A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) vagy Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált be nem vont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) |
||||||||||||||||||||||
|
ex 6212 |
Melltartó, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból |
Kötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) |
||||||||||||||||||||||
|
6213 és 6214 |
Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló: |
|
||||||||||||||||||||||
|
A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át [81] vagy A konfekcionálást megelőző nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
|||||||||||||||||||||||
|
A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) |
|||||||||||||||||||||||
|
|
|
A konfekcionálást követő nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
6217 |
Más konfekcionált ruházati kellékek és tartozékok; ruhák vagy ruházati kellékek és tartozékok részei, a 6212 vámtarifaszám alá tartozók kivételével: |
|
||||||||||||||||||||||
|
A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) Vagy Előállítás hímzés nélküli anyagból azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|||||||||||||||||||||||
|
A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) Vagy Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált be nem vont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) |
|||||||||||||||||||||||
|
|
|
Előállítás:
|
||||||||||||||||||||||
|
A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) |
|||||||||||||||||||||||
|
ex 63. árucsoport |
Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és egyéb használt textiláru; rongy; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
6301 –6304 |
Takaró, útitakaró, ágynemű stb.; függöny stb.; más lakástextília: |
|
||||||||||||||||||||||
|
Műszálak préselése vagy természetes szálak felhasználása; e műveletek mindegyikéhez tűlyukasztást és konfekcionálást (a szabást is beleértve) is magában foglaló, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul (7) |
|||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
- - Hímzett |
A szövéshez vagy a kötéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) vagy Előállítás hímzés nélküli anyagból feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (9) (10) |
|||||||||||||||||||||||
|
- - Egyéb |
A szövéshez vagy a kötéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) |
|||||||||||||||||||||||
|
6305 |
Zsák és zacskó áruk csomagolására |
Műszálak préselése vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy kötés és konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (7) |
||||||||||||||||||||||
|
6306 |
Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla, vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk: |
|
||||||||||||||||||||||
|
Műszálak vagy természetes szálak préselése: e műveletek mindegyikéhez tűlyukasztást is magában foglaló, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul |
|||||||||||||||||||||||
|
A szövéshez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (7) (9) vagy Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált be nem vont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) |
|||||||||||||||||||||||
|
6307 |
Más készáru, beleértve a szabásmintát is |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
6308 |
Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermékek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben |
A készletben lévő termékek mindegyikének ki kell elégítenie a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 64. árucsoport |
Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek részei; a következőket kivéve: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítások kivételével |
||||||||||||||||||||||
|
6406 |
Lábbelirész (beleértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részei |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
65. árucsoport |
Kalap és más fejfedők, valamint ezek részei; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
66. árucsoport |
Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek részei; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
67. árucsoport |
Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 68. árucsoport |
Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk, a következők kivételével: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 6803 |
Palakőből vagy agglomerált palából készült áru |
Előállítás megmunkált palakőből |
||||||||||||||||||||||
|
ex 6812 |
Azbesztből készült áru; azbeszt alapú vagy azbeszt és magnézium-karbonát alapú keverékekből készült áru |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 6814 |
Csillámból készült áru, beleértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is, papír-, karton- vagy más anyag alátéten |
Előállítás megmunkált csillámból (az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is beleértve) |
||||||||||||||||||||||
|
69. árucsoport |
Kerámiatermékek |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 70. árucsoport |
Üveg és üvegáruk, a következők kivételével: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
7006 |
A 7003 , a 7004 vagy a 7005 vámtarifaszám alá tartozó üvegek hajlítva, megmunkált széllel, metszve, fúrva, |
|
||||||||||||||||||||||
|
Előállítás a 7006 vámtarifaszám alá tartozó nem bevont üveglap szubsztrátumokból |
|||||||||||||||||||||||
|
Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|||||||||||||||||||||||
|
7010 |
Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
7013 |
Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 vagy 7018 vámtarifaszám alá tartozók kivételével) |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át vagy A kézi munkával készült fúvott üveg kézi díszítése (a szitanyomás kivételével), feltéve, hogy a felhasznált kézi készítésű fúvott üveg összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 71. árucsoport |
Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék, a következők kivételével: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
7106 , 7108 és 7110 |
Nemesfémek: |
|
||||||||||||||||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 7106 , 7108 és 7110 vámtarifaszám alá tartozókat vagy A 7106 , 7108 vagy 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása vagy A 7106 , 7108 vagy 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel |
|||||||||||||||||||||||
|
Előállítás megmunkálatlan nemesfémből |
|||||||||||||||||||||||
|
ex 7107 , ex 7109 és ex 7111 |
Nemesfémmel plattírozott nem nemesfém, félgyártmány |
Előállítás nemesfémmel plattírozott nem nemesfémből, megmunkálatlanul |
||||||||||||||||||||||
|
7115 |
Más áru nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7117 |
Ékszerutánzat |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás nemesfémmel nem plattírozott vagy bevont nem nemesfém részekből, feltéve, hogy a felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 72. árucsoport |
Vas és acél; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7207 |
Félkész termék vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7201 , 7202 , 7203 , 7204 , 7205 vagy a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7208 –7216 |
Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7206 vagy a 7207 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából vagy félkész anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7217 |
Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból |
||||||||||||||||||||||
|
7218 91 és 7218 99 |
Félkész termék |
Előállítás a 7201 , 7202 , 7203 , 7204 , 7205 vámtarifaszám vagy a 7218 10 alszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7219 –7222 |
Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból |
Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából, illetve félkész anyagból |
||||||||||||||||||||||
|
7223 |
Huzal rozsdamentes acélból |
Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból |
||||||||||||||||||||||
|
7224 90 |
Félkész termék |
Előállítás a 7201 , 7202 , 7203 , 7204 , 7205 vámtarifaszám vagy a 7224 10 alszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7225 –7228 |
Síkhengerelt termék, melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben; szögvas, idomvas és szelvény más ötvözött acélból; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7206 , 7207 , 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából, illetve félkész anyagból |
||||||||||||||||||||||
|
7229 |
Huzal más ötvözött acélból |
Előállítás a 7224 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 73. árucsoport |
Vas- és acéláruk; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 7301 |
Szádpalló |
Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7302 |
Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín, fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (keresztkengyel), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez szükséges speciális anyag |
Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7304 , 7305 és 7306 |
Cső és üreges profil vasból (az öntöttvas kivételével) vagy acélból |
Előállítás a 7206 , 7207 , 7218 vagy 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 7307 |
Több részből álló csőszerelvény rozsdamentes acélból (ISO X5CrNiMo 1712 ) |
A kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, feltéve, hogy a felhasznált kovácsdarabok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
7308 |
Szerkezet (a 9406 vámtarifaszám alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvas, idomvas és szelvény azonban nem használható fel |
||||||||||||||||||||||
|
ex 7315 |
Hólánc |
Előállítás, melynek során a 7315 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 74. árucsoport |
Réz és rézből készült áruk; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7403 |
Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
75. árucsoport |
Nikkel és ebből készült áruk; |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 76. árucsoport |
Alumínium és ebből készült áruk; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7601 |
Megmunkálatlan alumínium |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7607 |
Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm |
Előállítás a termékétől és a 7606 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 78. árucsoport |
Ólom és ebből készült áruk, a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
7801 |
Megmunkálatlan ólom: |
|
||||||||||||||||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
|||||||||||||||||||||||
|
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból Azonban nem használható fel a 7802 vámtarifaszám alá tartozó hulladék és törmelék |
|||||||||||||||||||||||
|
79. árucsoport |
Cink és ebből készült áruk: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
80. árucsoport |
Ón és ebből készült áruk |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
81. árucsoport |
Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
ex 82. árucsoport |
Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; ezek részei nem nemesfémből; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8206 |
A 8202 –8205 vámtarifaszámok közül két vagy több vámtarifaszám alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelt készletben |
Előállítás a 8202 –8205 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 8202 –8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat is be lehet azonban foglalni a készletbe, ha az összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8207 |
Cserélhető szerszám kézi vagy gépi működtetésű kéziszerszámhoz vagy szerszámgéphez (pl. sajtoló-, csákoló-, lyukasztó-, menetfúró, menetvágó, fúró-, furatmegmunkáló, üregelő-, maró-, esztergályozó- vagy csavarhúzó szerszám), beleértve a fém húzásához vagy extrudálásához való süllyesztéket és a sziklafúráshoz vagy talajfúráshoz való szerszámot is |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 60 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8208 |
Kés és vágópenge géphez vagy mechanikus készülékhez |
Előállítás:
|
||||||||||||||||||||||
|
8211 |
Kés, sima vagy fogazott pengével (beleértve a kertészkést is), a 8208 vámtarifaszám alá tartozó kés kivételével |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Nem nemesfémből készült késpenge és nyél azonban felhasználható |
||||||||||||||||||||||
|
8214 |
Máshol nem említett késművesáru (pl. hajnyíró gép, mészárosbárd vagy konyhai bárd, aprító- és darabolókés, papírvágó kés); manikűr- vagy pedikűrkészlet és felszerelés (körömreszelő is) |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható |
||||||||||||||||||||||
|
8215 |
Kanál, villa, merőkanál, szűrőkanál, tortalapát, halkés, vajkés, cukorfogó és hasonló konyhai vagy asztali eszköz |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható |
||||||||||||||||||||||
|
ex 83. árucsoport |
Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 8302 |
Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló áru épülethez, és automatikus ajtócsukó |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Azonban felhasználható a 8302 vámtarifaszám alá tartozó más anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 8306 |
kis szobor és más dísztárgy nem nemesfémből; |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. Azonban felhasználható a 8306 vámtarifaszám alá tartozó más anyag is, ha értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 84. árucsoport |
Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 60 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8401 |
Atomreaktor; nem besugárzott fűtőanyagelem (patron) atomreaktorhoz; izotóp szétválasztására szolgáló gép és berendezés |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8407 |
Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motor |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8408 |
Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel) |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8410 , 8411 , 8412 , 8413 |
Vízturbina, vízikerék és ezek szabályozói Sugárhajtású gázturbina, légcsavaros gázturbina és más gázturbina; más erőgép és motor; Folyadékszivattyú mérőszerkezettel vagy anélkül; folyadékemelő berendezés |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8427 |
Villás emelőtargonca; más üzemi targonca emelő- vagy szállítószerkezettel |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8431 |
Kizárólag vagy elsősorban a 8425 –8430 vámtarifaszám alá tartozó gépek alkatrésze |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8443 |
Nyomdagépek |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8452 |
Varrógép, a 8440 vámtarifaszám alá tartozó könyvkötőgép (fűzőgép) kivételével; varrógép beépítésére alkalmas bútor, állvány és speciálisan varrógéphez kialakított borító; varrógéptű |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8482 |
Golyós vagy görgős gördülőcsapágy |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8483 |
Közlőműtengely (vezérműtengely és forgattyús tengely is) és a forgattyú; csapágyház és csúszócsapágy; fogaskerék és fogaskerekes hajtómű; fogaskerék és fogaskerekes hajtómű; golyó- vagy görgőbetétes mozgató csavarszerkezet; fogaskerekes és más állítható sebességváltó, nyomatékváltó is; lendkerék és szíjtárcsa, ékszíjtárcsa is; tengelykapcsoló és tengelykötés (univerzális kötés is) |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8486 |
Kizárólag vagy elsősorban félvezető rudak vagy szeletek, félvezető eszközök, elektronikus integrált áramkörök vagy síkképernyős megjelenítők gyártásához használt gépek és készülékek; alkatrész és tartozék |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 85. árucsoport |
Elektromos gépek és elektromos felszerelések, valamint ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 60 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8501 |
Elektromotor és elektromos generátor [az áramfejlesztő egység (aggregát) kivételével] |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8503 vámtarifaszám alá tartozók kivételével vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8502 |
Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító |
|||||||||||||||||||||||
|
8504 |
Tápegység automatikus adatfeldolgozó gépekhez |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8506 |
Primer elem és primer telep (galvánelem); |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8507 8513 |
Elektromos akkumulátorok, beleértve ezek akár téglalap (beleértve a négyzet) alakú elválasztólemezeit is; Hordozható elektromos lámpa saját (pl. szárazelemes, akkumulátoros, elektromágneses) energiaforrással, a 8512 vámtarifaszám alá tartozó világítókészülék kivételével |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8517.69 |
Emberi hang, kép vagy egyéb adat továbbítására és vételére szolgáló egyéb készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezetéknélküli hálózatok (mint a helyi vagy a nagy kiterjedésű hálózat) hírközlő berendezéseit a 8443 , 8525 , 8527 vagy 8528 vámtarifaszám alá besorolt hangtovábbító vagy vevőkészülékek kivételével |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8518 |
Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8519 |
Hangfelvevő vagy hanglejátszó készülék |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8522 vámtarifaszám alá tartozók kivételével. vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8521 |
Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8522 vámtarifaszám alá tartozók kivételével. vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8522 |
Kizárólag vagy elsősorban a 8519 –8521 vámtarifaszámok alá tartozó készülékek alkatrésze és tartozéka |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8523 |
Lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejtő tároló eszközök, „intelligens kártyák” és más adathordozók hang vagy más jel rögzítésére, rögzített is, beleértve a matricát és a mesterlemezt lemezek gyártásához, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8525 |
Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, -vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével. vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8526 |
Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével. vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8527 |
Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával kombinálva is, közös házban |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével. vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8528 |
Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék rádióműsor vevőkészüléket, hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magába foglaló is |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozók kivételével. vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8529 |
Kizárólag vagy elsősorban a 8525 –8528 vámtarifaszám alá tartozó készülékek alkatrészei: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8535 –8537 |
Elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék; optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók; kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és egyéb foglalat, amely elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból, a termékével azonos és a 8538 vámtarifaszám alá tartozók kivételével. vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8540 11 és 8540 12 |
Katódsugaras televízió-képcső, beleértve a katódsugaras videomonitor-csövet is |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8542.31 –8542.33 és 8542.39 |
Monolitikus integrált áramkörök |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át vagy A diffúziós művelet során az integrált áramkört félvezető szubsztrátumon, megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki, függetlenül attól, hogy összeszerelést és/vagy tesztelést valamely Félnél végezték-e |
||||||||||||||||||||||
|
8543 |
Ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos gép és készülék egyedi feladatokra |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8544 |
Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a koaxiális kábel is) és más szigetelt elektromos vezeték, csatlakozóval vagy anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8545 |
Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, grafitból vagy más szénből készült cikk, fémmel vagy anélkül |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 60 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8546 |
Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8547 |
Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez vagy berendezéshez, kizárólag szigetelőanyagból, eltekintve bármilyen apróbb fémrésztől (pl. belsőmenetes foglalat), amelyeket az öntésnél csak a szerelhetőség érdekében helyeztek az anyagba, a 8546 vámtarifaszám alá tartozó szigetelő kivételével; szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és annak csatlakozó darabjai |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8548 |
- Primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor selejtje és hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek és készüléknek ebben az árucsoportban másutt nem említett elektromos alkatrésze |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
|
- Elektronikus mikroáramkörök |
|||||||||||||||||||||||
|
ex 86. árucsoport |
Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok, és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés; a következőket kivéve: |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 87. árucsoport |
Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével; a következőket kivéve: |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
8711 |
Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt is), és kerékpár kisegítő motorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
|
- - Legfeljebb 50 cm3 |
||||||||||||||||||||||||
|
- - Több mint 50 cm3 |
||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
|
8714 |
A 8711 –8713 vámtarifaszám alá tartozó járművek alkatrésze és tartozéka: |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 45 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 88. árucsoport |
Légi járművek, űrhajók és ezek részei; a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 8804 |
Forgó (rotáló) ejtőernyő |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 8804 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
89. árucsoport |
Hajók, csónakok és más úszószerkezetek |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 90. árucsoport |
Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; ezek alkatrészei és tartozékai, a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 60 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9002 |
Lencse, prizma, tükör és más optikai elem bármilyen anyagból, szerelve, amely a műszer vagy készülék alkatrésze vagy szerelvénye, az optikailag nem megmunkált üvegből készült elem kivételével |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9005 , 9006 , 9007 , 9008 |
Távcső, látcső (két és egy szemlencsés) és más optikai teleszkóp és ezek foglalata, egyéb csillagászati műszer és foglalata; Fényképezőgép, fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9011 |
Összetett optikai mikroszkóp, mikro-fényképészeti, mikro-mozgófényképészeti mikroszkóp vagy mikro-képvetítő is |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9013 |
Más vámtarifaszám alá nem besorolható folyadékkristályos készülék; lézer, a lézerdióda kivételével; ebbe az árucsoportba más vámtarifaszám alá nem besorolható más optikai készülék és műszer |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9016 |
Mérleg 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységgel, súllyal együtt is. |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9025 |
Fajsúlymérő és hasonló mérőműszer, hőmérő, pirométer, barométer, higrométer, pszichrométer (regisztrálóval is) és ezek egymással kombinálva is |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9033 |
A 90. árucsoportba tartozó gép, készülék, műszer vagy berendezés (ebben az árucsoportban másutt nem említett) alkatrésze és tartozéka |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
91. árucsoport |
Órák és kisórák és ezek alkatrészei |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
92. árucsoport |
Hangszerek; ezek alkatrészei és tartozékai |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
93. árucsoport |
Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
94. árucsoport |
Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; másutt nem említett lámpák és világítófelszerelések; megvilágított jelzések, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 95. árucsoport |
Játékok, játékszerek és sporteszközök; ezek alkatrészei és tartozékai, a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
ex 9506 |
Golfütő és alkatrészei |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A golfütőfejek készítéséhez azonban durván megmunkált tömbök felhasználhatók |
||||||||||||||||||||||
|
ex 96. árucsoport |
Különböző áruk, a következőket kivéve: |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból vagy Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9601 és 9602 |
Megmunkált elefántcsont, csont, teknősbékahéj, szarv, agancs, korall, gyöngyház és faragásra alkalmas más állati eredetű anyag és ezekből készült áru (beleértve az öntéssel formázott árut is). Megmunkált növényi vagy ásványi eredetű, faragásra alkalmas anyag és ezekből készült áru; öntött vagy faragott tárgy viaszból, sztearinból, természetes mézgából vagy természetes gyantából vagy mintázó pasztából, és másutt nem említett formázott vagy faragott tárgy; nem kemény, megmunkált zselatin (a 3503 vámtarifaszám alá tartozó zselatin kivételével) és ebből készült áru |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
9603 |
Seprű, kefe és ecset (gép, készülék vagy jármű alkatrészét képező kefe is), kézi működtetésű, mechanikus padlóseprő motor nélkül, nyeles felmosó-, mosogatóruha és tollseprű; kefe, seprű vagy ecset előállításához előkészített csomó és nyaláb; szobafestő párna és henger; gumibetétes törlő (a gumihengeres kivételével) |
Előállítás, melynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9605 |
Utazási készlet testápoláshoz, varráshoz vagy cipő- vagy ruhatisztításhoz |
A készletben lévő termékek mindegyikének ki kell elégítenie a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9606 |
Gomb, franciakapocs, patentkapocs és patent, gombtest és ezek más részei; nyers gomb |
Előállítás:
|
||||||||||||||||||||||
|
9608 |
Golyóstoll; filc- és más, szivacsvégű toll és szövegkiemelő; töltőtoll, rajzolótoll és más toll; másoló töltőtoll (átírótoll); töltőceruza vagy csúszóbetétes ceruza; tollszár, ceruzahosszabbító és hasonló; ezek részei (beleértve a kupakot és a klipszet is), a 9609 vámtarifaszám alá tartozó áru kivételével |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó tollhegy vagy tollhegycsúcs azonban felhasználható |
||||||||||||||||||||||
|
9612 |
Írógép- vagy hasonló szalag, tintával vagy más anyaggal – lenyomat készítésére – átitatva, orsón vagy kazettában is; bélyegzőpárna, dobozzal is, átitatva vagy sem |
Előállítás:
|
||||||||||||||||||||||
|
9613 20 |
Zseböngyújtó, gáztöltésű, újratölthető |
Előállítás, amelynek során a 9613 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át |
||||||||||||||||||||||
|
9614 |
Pipa (pipafej is), és szivar- és cigarettaszipka és ezek részei |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||||||||||||||||
|
97. árucsoport |
Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
(1) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(2) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(3) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(4) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(5) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(6) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(7) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(8) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(9) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(10) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(11) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(12) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(13) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(14) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(15) Lásd az 4.2. sz. bevezető megjegyzést.
(16) A „különleges eljárások”-kal kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 8.1. és a 8.3. bevezető megjegyzésben.
(17) A „különleges eljárások”-kal kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 8.2. bevezető megjegyzésben.
(18) A „különleges eljárások”-kal kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 8.2. bevezető megjegyzésben.
(19) A „különleges eljárások”-kal kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 8.2. bevezető megjegyzésben.
(20) A „különleges eljárások”-kal kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 8.1. és a 8.3. bevezető megjegyzésben.
(21) Az egyfelől a 3901–3906 vámtarifaszám alá, másfelől a 3907–3911 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból álló termékek esetében ez a korlátozás csak arra az anyagcsoportra érvényes, amely tömege folytán a termék meghatározó eleme.
(22) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(23) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(24) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(25) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(26) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(27) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(28) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(29) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(30) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(31) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(32) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.
(33) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.
(34) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.
(35) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(36) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(37) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(38) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(39) A textilanyagok keverékéből készült termékekkel kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 6. bevezető megjegyzésben.
(40) Ennek az anyagnak a felhasználása a papírgyártó gépekhez használatos szövet gyártására korlátozódik.
(41) Ennek az anyagnak a felhasználása a papírgyártó gépekhez használatos szövet gyártására korlátozódik.
(42) Ennek az anyagnak a felhasználása a papírgyártó gépekhez használatos szövet gyártására korlátozódik.
(43) Ennek az anyagnak a felhasználása a papírgyártó gépekhez használatos szövet gyártására korlátozódik. ő megjegyzésben.
(44) SEMII – Semiconductor Equipment and Materials Institute Incorporated.
Ba. MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTÉS A B. MELLÉKLETHEZ
Közös rendelkezések
|
1. |
Az alább meghatározott termékek esetében a B. mellékletben szereplő szabályok helyett a következő szabályokat kell alkalmazni a Szingapúrban származónak minősülő termékek esetében, azonban éves kontingenshez kötötten. |
|
2. |
Az e melléklet szerint kiállított származási nyilatkozat a következő angol nyelvű nyilatkozatot tartalmazza: „Derogation – Annex B(a) of Protocol Concerning the definition of the concept of ‘originating products’ and methods of administrative cooperation of the EU-Singapore FTA”. |
|
3. |
A termékek az Unióba ezen eltérések szerint importálhatók, az elfogadott exportőr által aláírt nyilatkozat benyújtása után, amely igazolja, hogy az érintett termékek megfelelnek az eltérés feltételeinek. |
|
4. |
Az Unióban az e mellékletben említett valamennyi mennyiséget az Európai Bizottság kezeli, amely ezek hatékony kezelése érdekében megteszi az általa célszerűnek tartott valamennyi igazgatási lépést, figyelemmel az Unió alkalmazandó jogszabályaira. |
|
5. |
Az alábbi táblázatban jelzett kontingenseket az Európai Bizottság az előbb érkezők kiszolgálásának elve alapján kezeli. A Szingapúrból az Unióba exportált, ezen eltérések alá eső mennyiségeket az Unióba irányuló import alapján számítják ki.
|
C. MELLÉKLET
A 3. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KUMULÁCIÓS RENDELKEZÉSEKBŐL KIZÁRT ANYAGOK
|
Harmonizált rendszer |
Az anyag megnevezése |
|
0207 |
Az 0105 vámtarifaszám alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva |
|
ex 0210 |
Baromfi húsa, vágási mellékterméke és belsősége sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve |
|
03. árucsoport |
Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok |
|
0709 51 ex 0710 80 0711 51 0712 31 |
Ehető gomba frissen vagy hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva, szárítva |
|
0710 40 2005 80 |
Csemegekukorica |
|
1006 |
Rizs |
|
ex 1102 90 ex 1103 19 ex 1103 20 ex 1104 19 ex 1108 14 ex 1108 19 |
Liszt, durva őrlemény, dara, labdacs (pellet), lapított vagy pelyhesített gabona, keményítő tápiókából és rizsből |
|
1604 és 1605 |
Elkészített vagy konzervált hal; kaviár és halikrából készített kaviárpótló; elkészített vagy konzervált rákféle, puhatestű és más gerinctelen víziállat |
|
1701 és 1702 |
Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz, más cukor, műméz és égetett cukor |
|
ex 1704 90 |
Cukorkaáru kakaótartalom nélkül, a rágógumi kivételével |
|
ex 1806 10 |
Kakaópor legalább 65 tömegszázalék szacharóz-/izoglükóztartalommal |
|
1806 20 |
Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény, a kakaópor kivételével |
|
ex 1901 90 |
Más élelmiszer-készítmény 40 tömegszázaléknál kisebb kakaótartalommal, a malátakivonat kivételével, kevesebb mint 1,5 % tejzsír-, 5 % szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 % szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal |
|
2003 10 |
Ehető gomba ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva |
|
ex 2101 12 |
Kávéalapú készítmények |
|
ex 2101 20 |
Tea- vagy matéteaalapú készítmények |
|
ex 2106 90 |
Másutt nem említett élelmiszer-készítmény a fehérjekoncentrátum és a texturált fehérje kivételével: ízesített vagy színezett cukorszirup, az izoglükóz-, a szőlőcukor- és a maltodextrinszirup kivételével; készítmény több mint 1,5 % tejzsír-, 5 % szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 % szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal |
|
ex 3302 10 |
Italgyártáshoz használt, az egy italfajtára jellemző összes ízesítő anyagot tartalmazó illatanyag-keverékek több mint 1,5 % tejzsír-, 5 % szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 % szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal |
|
3302 10 29 |
Italgyártáshoz használt, az egy italfajtára jellemző összes ízesítő anyagot tartalmazó készítmények, a 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal rendelkezők kivételével, több mint 1,5 tömegszázalék tejzsír-, 5 tömegszázalék szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázalék szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal |
D. MELLÉKLET
A 3. CIKK (9) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK, MELYEK ESETÉBEN AZ ASEAN-ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ ANYAGOK VALAMELYIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ ANYAGOKNAK TEKINTENDŐK
|
HR-kód |
Árumegnevezés |
|
2710 |
Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyersolaj kivételével; másutt nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és amelynek ez az olaj a lényeges alkotórésze; olajhulladék |
|
2711 |
Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén |
|
2906 |
Ciklikus alkoholok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai |
|
2909 |
Éterek, éter-alkoholok, éter-fenolok, éter-alkohol-fenolok, alkohol-, éter- és keton-peroxidok, (vegyileg nem meghatározottak is), valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai |
|
2910 |
Epoxidok, epoxi-alkoholok, epoxi-fenolok és epoxi-éterek, háromtagú gyűrűvel és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozo-származékai: |
|
2912 –2914 |
Aldehidek más oxigén-funkciós csoporttal vagy anélkül is; aldehidek ciklikus polimerjei; paraformaldehid: A 2912 vámtarifaszám alá tartozó termékek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai Ketonok és kinonok más oxigénfunkciós csoporttal és anélkül is, valamint ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai: |
|
2920 |
Nemfémek más szervetlen savainak észterei (a hidrogén-halidok észterei kivételével) és ezek sói; ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai |
|
2922 |
Aminovegyületek oxigénfunkciós csoporttal |
|
2930 |
Szerves kénvegyületek |
|
2933 |
Csak nitrogén-heteroatomos heterociklikus vegyületek |
|
2934 |
Nukleinsavak és sóik, vegyileg nem meghatározottak is; más heterociklikus vegyületek |
|
2935 |
Szulfonamidok |
|
2942 |
Más szerves vegyületek |
|
3215 |
Nyomdafesték, írótinta vagy tus és más tinta, koncentrátumban vagy szilárd alakban is |
|
3301 |
Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is); rezionidok; kivont oleorezinek; illóolaj-koncentrátum zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorpció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata |
|
4010 |
Szállítószalagok és szállító szíjak vulkanizált gumiból |
|
8408 |
Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel) |
|
8412 |
Más erőgép és motor |
|
8483 |
Közlőműtengely (vezérműtengely és forgattyús tengely is) és a forgattyú; csapágyház és csúszócsapágy; fogaskerék és fogaskerekes hajtómű; fogaskerék és fogaskerekes hajtómű; golyó- vagy görgőbetétes mozgató csavarszerkezet; fogaskerekes és más állítható sebességváltó, nyomatékváltó is; lendkerék és szíjtárcsa, ékszíjtárcsa is; tengelykapcsoló és tengelykötés (univerzális kötés is) |
|
8504 |
Elektromos transzformátor, statikus áramátalakító (pl. egyenirányító) és induktor |
|
8506 |
Primer elem és primer telep (galvánelem) |
|
8518 |
Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is; fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység |
|
8523 |
Lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejtő tároló eszközök, „intelligens kártyák” és más adathordozók hang vagy más jel rögzítésére, rögzített is, beleértve a matricát és a mesterlemezt lemezek gyártásához, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével |
|
8546 |
Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő |
|
8547 |
Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez vagy berendezéshez, kizárólag szigetelőanyagból, eltekintve bármilyen apróbb fémrésztől (pl. belső menetes foglalat), amelyeket az öntésnél csak a szerelhetőség érdekében helyeztek az anyagba, a 8546 vámtarifaszám alá tartozó szigetelő kivételével; szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és annak csatlakozó darabjai |
|
9005 |
Távcső, látcső (két és egy szemlencsés), más optikai teleszkóp és ezek foglalata; egyéb csillagászati műszer és foglalata, a rádiócsillagászati műszer kivételével |
|
9006 |
Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 vámtarifaszám alá tartozó kisülési cső kivételével |
|
9011 |
Összetett optikai mikroszkóp, mikro-fényképészeti, mikro-mozgófényképészeti mikroszkóp vagy mikro-képvetítő is |
|
9013 |
Más vámtarifaszám. alá nem besorolható folyadékkristályos készülék; lézer, a lézerdióda kivételével; ebbe az árucsoportba más vámtarifaszám alá nem besorolható más optikaikészülék és műszer |
|
9025 |
Fajsúlymérő és hasonló, folyadékban úszó mérőműszer; hőmérő, pirométer, barométer, higrométer, pszichrométer (regisztrálóval is) és ezek egymással kombinálva is |
E. MELLÉKLET
A SZÁRMAZÁSI NYILATKOZAT SZÖVEGE
Az alább megadott szövegű származási nyilatkozatot a lábjegyzetek utasításainak megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.
Bolgár változat
Износителят на продуктите, обхванати от този документ (разрешение № … от митница или от друг компетентен държавен орган (1)) декларира, че освен където ясно е отбелязано друго, тези продукти са с … (2) преференциален произход.
Spanyol változat
El exportador de los productos incluidos en el presente documento (autorización aduanera o de la autoridad gubernamental competente no … (1)) declara que, salvo indicación en sentido contrario, estos productos gozan de un origen preferencial … (2).
Cseh változat
Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení celního nebo příslušného vládního orgánu … (1)) prohlašuje, že kromě zřetelně označených, mají tyto výrobky preferenční původ v … (2).
Dán változat
Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument, (toldmyndighedernes eller den kompetente offentlige myndigheds tilladelse nr. … (1)) erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i … (2).
Német változat
Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligung der Zollbehörde oder der zuständigen Regierungsbehörde Nr. … (1)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anders angegeben, präferenzbegünstigte Ursprungswaren … (2) sind.
Észt változat
Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolliameti või pädeva valitsusasutuse luba nr. … (1)) deklareerib, et need tooted on … (2) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul kui on selgelt näidatud teisiti.
Görög változat
Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (άδεια τελωνείου ή της καθύλην αρμόδιας αρχής, υπ’αριθ. … (1)) δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής … (2).
Angol változat
The exporter of the products covered by this document (customs or competent governmental authorisation No … (1)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of … preferential origin (2).
Francia változat
L'exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière ou de l'autorité gouvernementale compétente no … (1)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle … (2).
Horvát változat
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje ili ovlaštenje nadležnog državnog tijela br. … (1)) izjavljuje da su, osim ako je drukčije izričito navedeno, ovi proizvodi … (2) preferencijalnog podrijetla.'
Olasz változat
L'esportatore delle merci contemplate nel presente documento (autorizzazione doganale o dell'autorità governativa competente n. … (1)) dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale … (2).
Lett változat
Eksportētājs produktiem, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas vai kompetentu valsts iestāžu pilnvara Nr. … (1)), deklarē, ka, izņemottur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir preferenciāla izcelsme no … (2).
Litván változat
Šiame dokumente išvardintų prekių eksportuotojas (muitinės arba kompetentingos viešosios valdžios institucijos liudijimo Nr. … (1)) deklaruoja, kad, jeigu kitaip nenurodyta, tai yra … (2) preferencinės kilmės prekės.
Magyar változat
A jelen okmányban szereplő áruk exportőre (vámfelhatalmazási szám: vagy az illetékes kormányzati szerv által kiadott engedély száma: … (1)) kijelentem, hogy egyértelmű eltérő jelzés hiányában az áruk preferenciális … származásúak (2).
Máltai változat
L-esportatur tal-prodotti koperti b'dan id-dokument (awtorizzazzjoni kompetenti tal-gvern jew tad-dwana nru. … (1)) jiddikjara li, hlief fejn indikat b'mod car li mhux hekk, dawn il-prodotti huma ta' origini preferenzjali … (2).
Holland változat
De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning of vergunning van de competente overheidsinstantie nr. … (1)) verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële … oorsprong zijn (2).
Lengyel változat
Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych lub upoważnienie właściwych władz nr … (1)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają … (2) preferencyjne pochodzenie.
Portugál változat
O abaixo assinado, exportador dos produtos cobertos pelo presente documento (autorização aduaneira ou da autoridade governamental competente no … (1)) declara que, salvo indicação expressa em contrário, estes produtos são de origem preferencial … (2).
Román változat
Exportatorul produselor ce fac obiectul acestui document (autorizaţia vamală sau a autorităţii guvernamentale competente nr. … (1)) declară că, exceptând cazul în care în mod expres este indicat altfel, aceste produse sunt de origine preferenţială … (2).
Szlovák változat
Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (číslo povolenia colnej správy alebo príslušného vládneho povolenia … (1)) vyhlasuje, že okrem zreteľne označených, majú tieto výrobky preferenčný pôvod v … (2).
Szlovén változat
Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom, (pooblastilo carinskih ali pristojnih vladnih organov št. … (1))izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno … (2) poreklo.
Finn változat
Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin tai toimivaltaisen julkisen viranomaisen lupa nro … (1)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja … alkuperätuotteita (2).
Svéd változat
Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd eller behörig statlig myndighet nr. … (1)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande … ursprung. (2)
… (3)
(Hely és dátum)
… (4)
(Exportőr aláírása. A nyilatkozatot aláíró nevét egyértelműen és olvashatóan fel kell tüntetni).
EGYÜTTES NYILATKOZAT
AZ ANDORRAI HERCEGSÉGET ILLETŐEN
|
1. |
Az Andorrai Hercegségből származó, a harmonizált rendszer 25–97. árucsoportjába tartozó termékeket – e megállapodás szerint – Szingapúr az Unióból származó terméknek ismeri el. |
|
2. |
Az 1. jegyzőkönyvet a fent említett termékek származó minősítésének meghatározására értelemszerűen kell alkalmazni. |
EGYÜTTES NYILATKOZAT
A SAN MARINO KÖZTÁRSASÁGOT ILLETŐEN
|
1. |
A San Marino Köztársaságból származó termékeket – e megállapodás szerint – Szingapúr az Unióból származó terméknek ismeri el. |
|
2. |
Az 1. jegyzőkönyvet a fent említett termékek származó minősítésének meghatározására értelemszerűen kell alkalmazni. |
EGYÜTTES NYILATKOZAT
AZ 1. JEGYZŐKÖNYVBEN TALÁLHATÓ SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL
|
1. |
A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére felülvizsgálják az 1. jegyzőkönyvben szereplő származási szabályokat, és megvitatják a szükséges módosításokat. |
|
2. |
Az 1. jegyzőkönyv B–D. mellékletét a harmonizált rendszer időszakos változásainak megfelelően kiigazítják. |
(1) Ha a származási nyilatkozatot az Unióban elfogadott exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a származási nyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, a zárójeles kifejezést el kell hagyni vagy a helyét üresen kell hagyni.
Ha a származási nyilatkozatot Szingapúrban elfogadott exportőr állítja ki, az exportőr egyedi azonosítóját itt kell feltüntetni.
(2) A termékek eredetét fel kell tüntetni. Amennyiben a származási nyilatkozat az Unióból származó termékekre vonatkozik, az exportőr feltünteti az „EU” jelölést. Amennyiben a származási nyilatkozat teljes egészében vagy részben Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek azokat „CM” jelöléssel egyértelműen meg kell jelölnie azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozatot kiállítják.
(3) Elhagyható, ha a kérdéses információkat maga az okmány már tartalmazza.
(4) Ha az exportőr aláírása nem előírás, az aláírás alóli felmentés vonatkozik az aláíró személyre is.
1–4. EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS ÉS A VÁMUNIÓKRÓL SZÓLÓ EGYÜTTES NYILATKOZAT
1. EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS
A 16.6. CIKKRE (ADÓZÁS) VONATKOZÓAN
A Felek egyetértenek abban, hogy a 16.6. cikk (Adózás) (1) bekezdésében említett „e megállapodás rendelkezései” kifejezés olyan rendelkezéseket jelent, amelyek:
|
(a) |
az árukat megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik a Második fejezetben (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) rögzített módon és mértékben; |
|
(b) |
megakadályozzák az árukra vonatkozó vámok vagy adók fenntartását vagy bevezetését a Második fejezetben (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) rögzített módon és mértékben; valamint |
|
(c) |
a szolgáltatókat és a beruházókat megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik az A. szakaszban (Általános rendelkezések), a B. szakaszban (A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás), a C. szakaszban (Letelepedés) a Nyolcadik fejezet (Szolgáltatáskereskedelem, letelepedés és elektronikus kereskedelem) E. szakaszának (Szabályozási keret) 6. alszakaszában (Pénzügyi szolgáltatások), valamint a Kilencedik fejezetben (Beruházás) rögzített módon és mértékben. |
2. EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS
A VÁLASZTOTTBÍRÓK DÍJAZÁSÁRA VONATKOZÓAN
A 14-A. melléklet 10. szabályára vonatkozóan a Felek megerősítik egyetértésüket az alábbiakban:
|
1. |
A választottbíróknak juttatott díjazás és költségtérítés alapját a hasonló, két- vagy többoldalú megállapodások esetében alkalmazott nemzetközi vitarendezési mechanizmusok normái képezik. |
|
2. |
A díjazás és a költségtérítés pontos összegében a Felek a 14-A. melléklet 10. szabálya szerinti, választottbírói testülettel tartott ülést megelőzően megállapodnak. |
|
3. |
A Felek e megállapodást jóhiszeműen, a választottbírói testület működésének megkönnyítése céljából alkalmazzák. |
3. EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS
TOVÁBBI VÁMÜGYI RENDELKEZÉSEKRE VONATKOZÓAN
1. CIKK
Fogalommeghatározások
Az egyetértési megállapodás alkalmazásában:
|
(a) |
„vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási rendelkezések, amelyek a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és bármely vámrendszer vagy vámeljárás alá helyezését szabályozzák; |
|
(b) |
„megkereső hatóság”: az egyik Fél által erre a célra kijelölt illetékes vámhatóság, amely ezen egyetértési megállapodás alapján segítségnyújtást kér; |
|
(c) |
„megkeresett hatóság”: az egyik Fél által erre a célra kijelölt illetékes vámhatóság, amely ezen egyetértési megállapodás alapján a segítségnyújtás iránti megkeresést fogadja; |
|
(d) |
„személyes adatok”: egy azonosított vagy azonosítható magánszemélyre vonatkozó valamennyi információ; |
|
(e) |
„vámjogszabályokat sértő tevékenység”: a vámjogszabályok megsértése vagy megsértésének kísérlete; továbbá |
|
(f) |
„vámhatóság”: adott esetben Szingapúr vámhatósága, a tagállamok vámhatósága vagy az Európai Bizottság illetékes szolgálatai. |
2. CIKK
Hatály
1. A Felek vámhatóságaik révén, az ebben az egyetértési megállapodásban megállapított eljárásoknak megfelelően és feltételek mellett segítséget nyújtanak egymásnak a kereskedelemmel kapcsolatos vámügyekben, biztosítva a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazását, különösen, hogy megelőzzék és felderítsék a vámjogszabályok megsértésére irányuló tevékenységeket, és ezekkel szemben fellépjenek az alábbiak tekintetében:
|
(a) |
a megkereső Félhez behozott, a másik Féltől kivitt vagy reexportált, nem e Féltől származó vámkezelt áruk; |
|
(b) |
a másik Féltől származó, az e megállapodás értelmében érvényes vámkedvezmények alkalmazásától eltérő célból a megkereső Félhez behozott, vámkezelt áruk. |
2. Az ezen egyetértési megállapodásban rögzített, kereskedelemmel kapcsolatos vámügyekben nyújtott segítség kiegészíti az 1. jegyzőkönyv (A „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről) 29. cikkében (Közigazgatási vizsgálatok) rögzített segítségnyújtást.
3. A (2) bekezdéstől függetlenül az egyik Fél területén keresztülszállított, illetve átrakodott, a másik Fél területére irányuló áruk vonatkozásában a kereskedelemmel kapcsolatos vámügyekben nyújtott segítség a megállapodás hatálybalépését követő első három évben kizárólag az 1. jegyzőkönyv (a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről) 27. cikkében (Együttműködés az illetékes hatóságok között), 28. cikkében (A származási nyilatkozatok ellenőrzése), és 29. cikkében (Közigazgatási vizsgálatok) rögzített módon és mértékben alkalmazandó. A Felek a megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül felülvizsgálják az egyik Fél területén keresztülszállított, illetve átrakodott, a másik Fél területére irányuló áruk vonatkozásában alkalmazott segítségnyújtás módját.
4. A kereskedelemmel kapcsolatos vámügyekben nyújtott segítség nem érinti a büntető ügyekben történő kölcsönös segítségnyújtás szabályait, és nem terjed ki az igazságügyi hatóságok megkeresésére gyakorolt hatáskörben szerzett információkra sem, kivéve, ha az adott hatóság engedélyezi az ilyen információk közlését.
5. A vámok, adók és bírságok beszedéséhez nyújtott segítségre ez az egyetértési megállapodás nem terjed ki.
6. Az ezen egyetértési megállapodás értelmében nyújtott segítség kizárólag vámjogszabályokat sértő tevékenységekkel kapcsolatos kereskedelmi műveletekre korlátozódik, amelyekre legfeljebb három évvel a segítségnyújtás iránti megkeresést megelőzően került sor.
7. A Felek nem kötelesek vámrendszerüket vagy vámeljárásukat módosítani annak érdekében, hogy teljesítsék ezen egyetértési megállapodás szerinti kötelezettségeiket.
3. CIKK
Segítségnyújtás megkeresés alapján
1. A megkereső hatóság kérelmére, a 2. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett bármely árucsoportra vonatkozó, vámjogszabályokat sértő tevékenység alapos gyanúja alapján, a megkeresett hatóság minden olyan, az alábbiakban felsorolt információt megad, amelyek révén a megkereső hatóság biztosíthatja a vámjogszabályok helyes alkalmazását:
|
(a) |
az exportőr vagy kereskedő neve és címe; |
|
(b) |
szállítási információk a konténer számára, méretére, a hajó és a fuvarozó nevére, a származási országra, a feladás helyére és a rakomány leírására vonatkozóan; |
|
(c) |
besorolási szám, mennyiség és bejelentett érték; továbbá |
|
(d) |
a Felek megegyezése alapján bármely más információ, amely szükséges annak megállapításához, hogy történt-e vámjogszabályokat sértő tevékenység. |
2. A megkereső hatóság kérelmére a megkeresett hatóság az alábbi információkat bocsátja rendelkezésre:
|
(a) |
a Fél területéről kivitt árut szabályszerűen vitték-e be a másik Fél területére, adott esetben megnevezve az áruval kapcsolatban alkalmazott vámeljárást is; vagy |
|
(b) |
a Fél területére bevitt árut szabályszerűen vitték-e ki a másik Fél területéről, adott esetben megnevezve az áruval kapcsolatban alkalmazott vámeljárást is. |
3. A megkeresett hatóság nem köteles olyan információt rendelkezésre bocsátani, amely nem áll rendelkezésére.
4. Az (1) bekezdés alkalmazásában a vámjogszabályokat sértő tevékenység alapos gyanúja olyan gyanút jelent, amelynek alapját az alábbi lényeges, köz- vagy magánforrásokból beszerzett tényszerű információk valamelyike képezi:
|
(a) |
múltbeli bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy egy adott importőr, exportőr, gyártó vagy az egyik Fél területéről a másik Fél területére irányuló árumozgásban érintett egyéb vállalat nem felelt meg valamelyik Fél vámjogszabályainak; |
|
(b) |
múltbeli bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy egy konkrét termékcsoport áruinak az az egyik Fél területéről a másik Fél területére irányuló mozgatásában érintett egyes vagy összes vállalkozás nem felelt meg valamelyik Fél vámjogszabályainak; vagy |
|
(c) |
a Felek vámhatóságainak megegyezése alapján egyéb információk, amelyek az adott megkeresés összefüggésében elégségesek. |
4. CIKK
Önkéntes segítségnyújtás
A Felek, saját kezdeményezésük alapján, valamint jogi és szabályozási rendelkezéseikkel összhangban, amennyiben ezt a vámjogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében szükségesnek tartják, vámhatóságaik révén segítséget nyújthatnak egymásnak, , különösen az alábbiakra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásával:
|
(a) |
olyan tevékenységek, amelyek sértik, vagy vélhetően sértik a vámjogszabályokat és a másik Fél vámhatóságának érdeklődésére számot tarthatnak; |
|
(b) |
a vámjogszabályokat sértő tevékenységek során alkalmazott új eszközök és módszerek; |
|
(c) |
olyan áruk, amelyek esetében ismertté vált, hogy vámjogszabályokat sértő tevékenységek során használtak fel; |
|
(d) |
olyan természetes vagy jogi személyek, akikkel kapcsolatban megalapozott az a feltételezés, hogy vámjogszabályokat sértő tevékenységben vesznek vagy vettek részt; vagy |
|
(e) |
olyan szállítóeszközök, amelyekkel kapcsolatban megalapozott az a feltételezés, hogy azokat vámjogszabályokat sértő tevékenységben használták, használják vagy használhatják. |
5. CIKK
A segítségnyújtás iránti megkeresések formája és tartalma
1. Az ezen egyetértési megállapodáson alapuló megkereséseket írásban kell megtenni. A megkereséshez mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a megkeresett hatóság válaszolhat a megkeresésre. Sürgős esetben a szóban előterjesztett megkeresések is elfogadhatóak, ezeket azonban haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
2. Az (1) bekezdés szerinti megkeresések az alábbi információkat tartalmazzák:
|
(a) |
a megkereső hatóság; |
|
(b) |
a kért intézkedés; |
|
(c) |
a megkeresés célja és oka; |
|
(d) |
az érintett jogszabályi vagy szabályozási rendelkezések és más jogi összetevők; |
|
(e) |
a vizsgálat alanyául szolgáló természetes vagy jogi személyekre vonatkozó lehető legpontosabb és legteljesebb információk; |
|
(f) |
a fontosabb tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalása; továbbá |
|
(g) |
a vámjogszabályokat sértő tevékenység alapos gyanújának indokai. |
3. A megkereséseket a megkeresett hatóság egyik hivatalos nyelvén vagy egy, általa elfogadott nyelven kell benyújtani. Ez a követelmény nem vonatkozik az (1) bekezdés szerint a megkereséshez csatolt dokumentumokra.
4. Amennyiben a megkeresés nem felel meg a fentiekben meghatározott formai követelménynek, kérhető annak helyesbítése vagy kiegészítése, ezzel egy időben óvintézkedések rendelhetők el.
6. CIKK
A megkeresések teljesítése
1. A segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóság, saját hatáskörében rendelkezésre bocsátja a rendelkezésére álló információkat. A megkeresett hatóság saját megítélése szerint további segítséget nyújthat oly módon, hogy elvégzi a megfelelő vizsgálatokat vagy intézkedik azok elvégzéséről.
2. A segítségnyújtás iránti megkereséseket a megkeresett Fél jogi vagy szabályozási rendelkezései alapján teljesítik.
3. Az egyik Fél kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselői – a másik Fél egyetértésével és az általa meghatározott feltételek mellett – jelen lehetnek a megkeresett hatóság vagy más, az (1) bekezdés alapján illetékes hatóság hivatalaiban, hogy megkapják azokat a vámjogszabályokat ténylegesen vagy vélhetően sértő tevékenységre vonatkozó információkat, amelyek a megkereső hatóság számára ezen egyetértési megállapodás alkalmazásában szükségesek.
4. Az egyik Fél kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselői – a másik Fél egyetértésével és az általa meghatározott feltételek mellett – jelen lehetnek a másik Fél területén folytatott vizsgálatoknál.
7. CIKK
Az információk közlésének formája
1. A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit írásban továbbítja a megkereső hatóságnak, amelyhez kapcsolódó dokumentumokat és egyéb információkat csatolhat.
2. Ezek az információk elektronikus formában is átadhatók.
8. CIKK
A segítségnyújtási kötelezettség alóli kivételek
1. A segítségnyújtás megtagadható vagy bizonyos feltételek vagy követelmények teljesítéséhez köthető azon esetekben, amikor valamely Fél úgy ítéli meg, hogy az ezen egyetértési megállapodás alapján történő segítségnyújtás:
|
(a) |
vélhetően sérti szuverenitását; |
|
(b) |
vélhetően sérti a közrendet, közbiztonságot vagy más alapvető érdeket, különösen a 9. cikk (Információcsere és az adatok bizalmas kezelése) (2) bekezdésében említett esetekben; vagy |
|
(c) |
ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene. |
2. A megkeresett hatóság elhalaszthatja a segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítését arra való hivatkozással, hogy az megzavarhat egy folyamatban lévő vizsgálatot, büntető- vagy más eljárást. Ilyen esetben a megkeresett hatóság konzultál a megkereső hatósággal annak megállapítása érdekében, hogy a segítség – a megkeresett hatóság által esetlegesen megszabott feltételekre is figyelemmel – megadható-e.
3. Ha a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet hozzá érkező megkeresés esetén saját maga nem tudna teljesíteni, erre a megkeresésében fel kell hívnia a figyelmet. Ilyen esetben a megkeresett hatóság dönt arról, hogy miként válaszol az említett megkeresésre.
4. Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekre vonatkozóan a megkeresett hatóság döntését és annak okait haladéktalanul közli a megkereső hatósággal.
9. CIKK
Információcsere és az adatok bizalmas kezelése
1. Az ezen egyetértési megállapodás értelmében bármilyen formában közölt információ az egyes Feleknél alkalmazandó előírásoktól függően bizalmas vagy korlátozott természetű. Az információra hivatali titoktartási kötelezettség vonatkozik, és az információt fogadó Fél vonatkozó jogszabályai szerinti hasonló információkra kiterjedő védelmet élvez. Az információt fogadó Fél fenntartja az információk bizalmas jellegét.
2. Személyes adatokat csak akkor lehet közölni, ha a fogadó Fél vállalja az ilyen jellegű adatoknak a rendelkezésre bocsátó Fél által megfelelőnek tekintett védelmét.
3. A Felek eljárásokat alkalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy a Felek vámjogszabályainak igazgatása kapcsán benyújtott bizalmas információk, köztük azok, amelyek nyilvánosságra hozatala a rendelkezésre bocsátó személy versenyhelyzetét sértheti, jogosultak legyenek a bizalmas információként való minősítésre, és illetéktelen hozzáféréssel szembeni védelem alá tartozzanak.
4. Az információt a fogadó Fél kizárólag a megkeresésben megjelölt célra használja. Amennyiben valamelyik Fél az információt más célokra kívánja felhasználni, az információt rendelkezésre bocsátó hatóság előzetes írásbeli hozzájárulását kell kérnie.
5. A fogadó Fél az információt adott esetben felhasználhatja közigazgatási vagy igazságszolgáltatási eljárásaiban, feltéve, hogy a rendelkezésre bocsátó Fél által bizalmasnak minősített információkat kizárólag az információt rendelkezésre bocsátó Fél írásos beleegyezésével használják fel.
6. Figyelemmel az (5) bekezdésre, az egyik Fél által a másik Fél rendelkezésére bocsátott semmilyen információ nem hozható a média vagy – a megkereső Fél vámhatóságai kivételével – bármely más személy, illetve szervezet tudomására, és az nem tehető közzé és nem hozható egyéb módon nyilvánosságra az információt rendelkezésre bocsátó Fél írásos beleegyezése nélkül.
7. Amennyiben az egyik Fél rendelkezésére bocsátott információ felhasználásának feltétele a (4), (5) és (6) bekezdés értelmében a rendelkezésre bocsátó Fél beleegyezése, az ilyen felhasználásra ez utóbbi Fél által megállapított korlátozások vonatkoznak.
10. CIKK
A segítségnyújtás költségei
1. A megkeresett Fél viseli a megkeresés teljesítése során felmerülő valamennyi rendes költséget. A megkereső Fél viseli a szakértők és a tanúk, valamint adott esetben a tolmácsok és fordítók révén felmerülő költségeket.
2. Ha a megkeresés teljesítése során nyilvánvalóvá válik, hogy rendkívüli vagy jelentős kiadások szükségesek, a Felek konzultálnak egymással annak érdekében, hogy meghatározzák a megkeresés teljesítésének, illetve a teljesítés folytatásának feltételeit.
11. CIKK
Alkalmazás
1. Ezen egyetértési megállapodásban foglaltak végrehajtásával Szingapúr esetében Szingapúr vámhatóságait, az Unió esetében az Európai Bizottság illetékes szolgálatait és adott esetben az Unió tagállamainak vámhatóságait bízzák meg. Ezek döntenek az alkalmazáshoz szükséges valamennyi gyakorlati intézkedésről és rendelkezésről, figyelembe véve a hatályos szabályokat, különösen az adatvédelem terén.
2. A Felek konzultálnak egymással, és ezt követően folyamatosan tájékoztatják egymást az ezen egyetértési megállapodás rendelkezéseinek megfelelően elfogadott részletes végrehajtási szabályokról.
3. Tekintettel vámhatóságaik korlátozott forrásaira, a Felek egyetértenek abban, hogy a megkereséseket minimális szintre korlátozzák.
12. CIKK
Egyéb megállapodások
Figyelembe véve az Unió és a tagállamok hatáskörét, ezen egyetértési megállapodás:
|
(a) |
nem érinti a Felek egyéb nemzetközi megállapodásokból vagy egyezményekből fakadó kötelezettségeit; |
|
(b) |
az egyes tagállamok, valamint Szingapúr között megkötött vagy megköthető kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló megállapodásokhoz viszonyítva kiegészítő jellegűnek tekintendő, ugyanakkor előnyt élvez az olyan megállapodások rendelkezéseivel szemben, amelyek ezen egyetértési megállapodással nem kompatibilisek; továbbá |
|
(c) |
nem érintik az Európai Bizottság illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között az ezen egyetértési megállapodás alapján kapott, az Unió számára esetleg jelentőséggel bíró információk közlését szabályozó uniós rendelkezéseket. |
13. CIKK
Konzultációk
1. Ezen egyetértési megállapodás alkalmazhatóságára vonatkozó kérdések tekintetében a Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) szerint létrehozott Vámbizottság keretén belül konzultációt folytatnak egymással a felmerült kérdések megoldása érdekében.
2. A Tizennegyedik fejezet (Vitarendezés) és a Tizenötödik fejezet (Közvetítő mechanizmus) nem alkalmazandó az ezen egyetértési megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekben.
4. EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS
AZ ENGEDÉLYEZETT GAZDÁLKODÓI (AEO-) PROGRAMOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSE
Hivatkozva a 6.3. cikk (Vámügyi együttműködés) (2) bekezdésének d) pontjára, valamint a 6.17. cikk (Vámügyi Bizottság) (2) bekezdésére, a Felek a következőkben egyetértenek:
A Felek egyetértenek abban, hogy egymással folytatott együttműködésük kölcsönös előnyökkel jár az ellátási lánc biztonságának fokozása, valamint a jogszerű kereskedelem megkönnyítése érdekében.
A Felek munkálkodnak engedélyezett gazdálkodói (a továbbiakban: AEO) programjaik kölcsönös elismerésén. A Felek a 16.2. cikk (Szakbizottságok) alapján létrehozott Vámbizottság határozata révén megállapodnak AEO-programjaik kölcsönös elismerésében.
A Felek megállapodnak abban, hogy megkezdik az AEO-programjaik kölcsönös elismerésére irányuló munkát.
A Felek minden ésszerű erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy e megállapodás hatálybalépését követően lehetőleg egy éven belül, de legkésőbb két éven belül megállapodás szülessen AEO-programjaik kölcsönös elismeréséről.
EGYÜTTES NYILATKOZAT
a vámuniókról
|
1. |
Az Unió emlékeztet arra, hogy azok az országok, amelyek az Unióval vámuniót hoztak létre, kötelesek a közös vámtarifához, illetve fokozatosan az Unió kedvezményes vámrendszeréhez igazodni, megtenni a szükséges intézkedéseket, és az érintett harmadik országokkal kölcsönösen előnyös megállapodásokról tárgyalni.
Ezért annak érdekében, hogy a GATT 1994 XXIV. cikkének megfelelően szabadkereskedelmi terület létrehozására irányuló kétoldalú megállapodásokat kössön, az Unió felkérte Szingapúrt, hogy kezdjen tárgyalásokat azokkal az országokkal, amelyek vámuniót hoztak létre az Unióval, és amelyek termékeire nem vonatkoznak az e megállapodásban foglalt vámengedélyek. |
|
2. |
Szingapúr tájékoztatta az Uniót, hogy e megállapodás aláírásának napján a GATT 1994 XXIV. cikkének megfelelően szabadkereskedelmi terület létrehozására irányuló kétoldalú megállapodások kötése céljából tárgyalásokat kezd az e tekintetben érintett országokkal. |