AZ EGYRÉSZRŐL AZ AFRIKAI, KARIBI ÉS CSENDES-ÓCEÁNI ÁLLAMOK, MÁSRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI ÁLTAL MEGKÖTÖTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSE

1. Az 1. számú sürgős téma: a Száhel-szaharai régióban fennálló biztonsági probléma

Felszólalók: Joaquin Tasso-Vilallonga (EKSZ), Alpha Ousmane (Burkina Faso), Frank Engel, Joseph Hyacinthe Owona Kono (Kamerun), Maria Arena, Maria Lidia Senra Rodríguez, Worlea Saywah Dunnah (Libéria), Bodil Valero, Ahamada Soukouna (Mali), Amadou Dioffo (Niger), Michael Gahler, Pally Iriase (Nigéria), Halifa Sallah (Gambia), Adjedoue Weidou (Csád), Tadeusz Zwiefka és Cécile Kashetu Kyenge.

A képviselők többsége hangsúlyozza, hogy a Száhel-övezetet és a Csád-tó régióját érintő biztonsági válság kezelése egyaránt igényel rövid- és hosszú távú intézkedéseket, amelyeknek alapját egy olyan átfogó és összehangolt megközelítés adná, ami összekapcsolja a terrorizmus elleni megerősített intézkedéseket a folyamatos diplomáciai és politikai figyelemmel, miközben tekintettel van a humanitárius szükségletekre is. A kiváltó okok kezelése szükségessé tette a hosszú távú együttműködés fokozását, amely a fejlesztés hatékonyságára vonatkozó elveken alapul és a helyi szerepvállalást állítja központba. Számos képviselő felkéri az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy támogassák a 2014 decemberében Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Nigéria által létrehozott G5 Száhel együttműködési keretegyezményt, és elismerik mindazt a támogatást, amelyet Európa és a nemzetközi közösség nyújtott. Az alulfejlettség és a klímaváltozás, valamint a gyenge kormányzat és az emberi jogi visszaélések olyan konfliktusokat szítottak, amelyek még inkább aláássák a régió gazdaságait, a fejlődést és a stabilitást. Számos képviselő hangsúlyozza a fegyver-, kábítószer- és emberkereskedelem problémakörét, és sajnálatát fejezi ki a terrorizmus és a konfliktusok következtében elvesztett emberéletek miatt.

Cécile Kashetu Kyenge és Worlea Saywah Dunnah (Libéria) ismerteti a jelentést, kiemelve a politikai pártok szerepét az emberek és a hatalmon lévők közötti közvetítésben, valamint a szilárd és fenntartható finanszírozás létrehozásának támogatásában.

Felszólalók: Alpha Ousmane (Burkina Faso), Tadeusz Zwiefka, Spès-Caritas Njebarikanuye (Burundi), Mohamed Youssouf Goumaneh (Dzsibuti), Abadula Gemeda Dago (Etiópia), Louis Michel, Thomazeau Price Cyprien (Haiti), Bodil Valero, Uladi Mussa (Malawi), Isabella Adinolfi, Dariusz Rosati, Carlos Zorrinho, Clifford Andre (Seychelle-szigetek), Derek Vaughan, Babiker Mohamed Tom Bakhit (Szudán), Marlene Mizzi, Andre Misiekaba (Suriname), Jo Leinen, Adjedoue Weidou (Csád) és Jacob Oulanyah (Uganda).

Számos képviselő egyetért azzal, hogy a politikai pártok a demokratikus folyamatok nélkülözhetetlen elemei, és hogy működési költségeik fedezetére a tagsági hozzájárulások nem elegendőek. Az AKCS- és az uniós országok több különféle megközelítést használnak, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek és biztosítsák a hatalomhoz való hozzáférés tekintetében a tisztességes versenyt. A köz- vagy magánfinanszírozás engedélyezésének kérdése kevésbé bizonyult lényegesnek mint a tiszta és átlátható szabályok és a világos feltételek felállítása, továbbá a költségvetések, valamint a támogatók listájának és a támogatott politikai pártokkal fennálló kapcsolataiknak teljes átláthatósága és nyilvánosságra hozatala. Mindezeknek együtt kell járnia egy hatékony és független ellenőrző- és szankciórendszerrel.

Társelőadók: Abderahmane Marrakchy (Mauritánia) és Teresa Jimenez-Becerril Barrio

Abderahmane Marrakchy (Mauritánia) és Teresa Jimenez-Becerril Barrio ismerteti a jelentést, hangsúlyozva, hogy a sportban nagy lehetőségek rejlenek a fejlesztés, a béke és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására. Kiemelik a testmozgás szerepét bizonyos értékek közvetítésében, amelyek többek között a csapatszellem, az egyenlőség, a fegyelem, az ellenálló képesség, a befogadás, a felelősség, a kitartás és a tisztelet.

Felszólalók: Alpha Ousmane (Burkina Faso), Jean Bosco Muhungu (Burundi), Cécile Kashetu Kyenge, Agnima Alain-Michel Lobognon (Elefántcsontpart), Eleni Theocharous, Musa Hussein Naib (Eritrea), Catherine Bearder, Semira Sultan Abdulkadir (Etiópia), Maria Lidia Senra Rodríguez, Thomazeau Price Cyprien (Haiti), Worlea Saywah Dunnah (Libéria), Krzysztof Hetman, Hermann Razafindravelo (Madagaszkár), Norbert Neuser, Derek Vaughan, Domenico Rosa (Bizottság) és Julie Ward.

A képviselők kérik a testnevelési programok bevezetését az iskolákban, és egyetértenek abban, hogy a megfelelően megszervezett és felügyelt nagy sportesemények hozzájárulhatnak a szervező ország imázsának kiépítéséhez világszinten, valamint biztos és jól fizető munkahelyek létrehozásához is. Hangsúlyozzák az AKCS- és az EU országok közötti csereprogramok fontosságát, sportolók és edzők részére is. Ösztönözni kell a nők és a lányok részvételét.

Abderrahmane Marrakchy (Mauritánia) and Teresa Jimenez-Becerril Barrio lezárja a vitát.

Vita Hrisztosz Sztilianidesszel, a Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagjával

Hrisztosz Sztilianidesz, a Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja ismerteti a Jemenben, Szomáliában, Északkelet-Nigériában és Dél-Szudánban tapasztalható helyzet áttekintését, és megemlíti a válság átterjedésének kockázatát más régiókba is. Hangsúlyozza az AKCS–EU KPK, a nemzetközi együttműködés és az államok közötti párbeszéd fontosságát, valamint a regionális intézmények közötti partneri viszony jelentőségét a hasonló jellegű problémák megoldása érdekében. Annak ellenére, hogy minden humanitárius válság sajátos, egy jellemző mégis közös bennük: mindig megjelenik az ember döntő szerepe a válság kialakulásában. Szintén hangsúlyozza az Európai Unió pénzügyi támogatásainak jelentőségét, amelyek a humanitárius segélyek 27 %-át teszik ki világszinten.

Felszólalók: Jean Bosco Muhungu (Burundi), Bogdan Brunon Wenta, Abadula Gemeda Dago (Etiópia), Cécile Kashetu Kyenge, Mohamed Youssouf Goumaneh (Dzsibuti), Eleni Theocharous, Worlea Saywah Dunnah (Libéria), Catherine Bearder, Maria Lidia Senra Rodríguez, Maria Heubuch, Anna Záborská, Carlos Zorrinho, Željana Zovko, Enrique Guerrero Salom, Frank Engel, Julie Ward, Joachim Zeller és Halifa Sallah (Gambia).

Néhány képviselő megerősíti az országukban tapasztalható kritikus helyzetet, illetve azokat a fenyegetéseket, amelyekkel országaik szembesülhetnek. A képviselők kiemelik az okokat: klímaváltozás, rossz kormányzás, valamint a humanitárius válság és a konfliktusok közötti kapcsolat. Felszólítják a nemzetközi közösséget és különösen az Európai Uniót, hogy tegyenek összehangolt lépéseket, valamint sürgősen intézkedéseket, valamennyi érintett szereplővel és adományozóval szoros együttműködésben. Számos képviselő hangsúlyozza, hogy növelni kell a tragikus éhínség által érintett országok és lakosság ellenálló képességét.

Kiinduló vita Sidiki Kabával, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma Részes Államai Közgyűlésének elnökével

Sidiki Kaba, a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútuma Részes Államai Közgyűlésének elnöke hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megakadályozzák a büntetlenséget annak érdekében, hogy a jogállamiságot minden polgár érdekében megerősítsék, valamint kifejtette, hogy világszerte sok ország, köztük sok afrikai ország miért támogatta a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozását. A Bíróság megelőző és elrettentő szerepet tölt be, általában a büntetőjoghoz hasonlóan.

Felszólalók: Alpha Ousmane (Burkina Faso), Željana Zovko, Zénon Ndaruvukanye (Burundi), Cécile Kashetu Kyenge, Oumouri Mmadi Hassani (Comore-szigetek), Eleni Theocharous, Agnima Alain-Michel Lobognon (Elefántcsontpart), Louis Michel, Halifa Sallah (Gambia), Neoklis Sylikiotis, Thomazeau Price Cyprien (Haiti), Veikko Nekundi (Namíbia), Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Clifford Andre (Seychelle-szigetek), Jo Leinen, Phel Parkies (Dél-Afrika), Arne Gericke, Babiker Mohamed Tom Bakhit (Szudán), Michael Gahler, Jacob Oulanyah (Uganda), Arne Lietz, Daniel K. Shumba (Zimbabwe) és Joaquin Tasso Vilallonga (EKSZ).

Számos képviselő támogatja azt az álláspontot, hogy a büntetlenség nemcsak az emberiesség elleni bűncselekmények áldozatainak megvetését mutatja, hanem a nem elszámoltatható és nem demokratikus kormányzás fenntartására is szolgál, és arra ösztönözheti a felelőtlen vezetőket, hogy táplálják az országon belüli és az országok közötti konfliktusokat. A prezentáció heves reakciókat vált ki és vádakat fogalmaznak meg az NBB-vel szemben az elfogultság miatt és amiatt, hogy elmulasztotta a nyugati / fehér felsőbbrendűséget vallók által elkövetett emberi jogi visszaélések kezelését. Ugyanakkor számos képviselő ért azzal egyet, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás ugyan messze nem tökéletes, de a legjobb lehetőséget jelenti arra nézve, hogy véget vessenek a büntetlenségnek, valamint az olyan bűncselekmények, mint például a népirtás elleni fellépésre olyankor, amikor arra a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek nem képesek. A képviselők ezenkívül hangsúlyozzák, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának megerősítése a múltban és jelenleg is az államok önálló döntésének tárgyát képezi.

Sebastian C. Kopulande (Zambia) és Neoklis Sylikiotis ismerteti a jelentést, hangsúlyozva, hogy a fejlesztési segélyt lehetőség szerint támogatás, nem kölcsön formájában kellene nyújtani, annak összhangban kellene lennie a fenntartható fejlesztési célokkal, valamint reagálnia kellene a kedvezményezett országok szükségleteire.

Felszólalók: Hölvényi György, Zénon Ndaruvukanye (Burundi), Cécile Kashetu Kyenge, Arne Gericke, Abadula Gemeda Dago (Etiópia), Nathalie Griesbeck, Halifa Sallah (Gambia), Michel Kamano (Guinea), Abdikadir Omar Aden (Kenya), Joachim Zeller, Maria Arena, Maurice Ponga, Pedro Silva Pereira, Clifford Andre (Seychelle-szigetek), Andre Misiekaba (Suriname), Adjedoue Weidou (Csád) és Domenico Rosa (Európai Bizottság).

A bizottság jai megjegyezik, hogy az országoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető leghamarabb függetlenítsék magukat a támogatásoktól, valamint hogy bár a támogatás elősegítheti a fejlődést, egyéb tényezők – mint a megfelelő politikák, a felelősségteljes kormányzás és erőforrás-gazdálkodás, valamint a nemzetközi, külső tényezők, például a kereskedelmi kapcsolatok vagy az illegális pénzmozgások elleni küzdelem – is ugyanolyan fontosak vagy még fontosabbak.

Bírálják, hogy számos uniós tagállam nem tud megfelelni azon vállalásainak, amely szerint bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,7 %-át fejlesztési támogatásra kellene fordítaniuk. Más képviselők rámutatnak arra, hogy az Unió és tagállamai ennek ellenére a világ legnagyobb adományozói. A támogatásnak elsősorban a növekedést és a versenyképességet elősegítő ágazatokat kell megcéloznia. A képviselők eltérő álláspontot képviselnek arról, hogy a fejlesztési segélynek lehet-e feltétele a migráció kezelésével kapcsolatos együttműködés, valamint hogy a fejlesztési finanszírozás felhasználható-e a biztonság javítása érdekében.

Felszólalók: Joaquin Tasso Vilallonga (EKSZ), Joachim Zeller, Gabriel Ntisezerana (Burundi), Cécile Kashetu Kyenge, Musa Hussein Naib (Eritrea), Halifa Sallah (Gambia), Bodil Valero, Abdikadir Omar Aden (Kenya), Phel Parkies (Dél-Afrika), Frank Engel, Maria Arena, Krzysztof Hetman, Fitz Jackson (Jamaica), David Martin, Maurice Ponga. Joaquin Tasso Vilallonga (EKSZ) és Gabriel Ntisezerana (Burundi).

Számos képviselő egyetért abban, hogy a burundi helyzet aggodalomra ad okot, míg Burundi képviselője részletesen kifejti, hogy a helyzet javulása tapasztalható. Számos képviselő sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem született megállapodás egy kompromisszumos állásfoglalásról. Megvitatásra kerülnek továbbá a fejlesztési támogatások befagyasztásáról szóló ellentmondásos vélemények is.

Az AKCS-országok és az Európai Parlament képviselői dicsérik a szomszédos országok burundi menekültek számára segítség és menedékhely nyújtására irányuló erőfeszítéseit. Többen elítélték az etnikai megosztottságot, azt, hogy nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat, valamint az ellenzéki csoportok és a média megfélemlítését. Számos képviselő kéri egy tényfeltáró küldöttség indítását Burundiba, míg mások úgy vélik, hogy a Burundiban jelen lévő nemzetközi szervezetek széles körű beszámolói miatt nincs szükség ilyen útra.

Bora Kamwanya, aki az AKCS-országok fiatal szakemberei hálózatának (ACP Young Professional Network) képviselőjeként a Közgyűlés egyetértésével kivételesen felszólalhat, valamint Youssouf Goumaneh (Dzsibuti) jelentést tesz, és méltatja a kezdeményezést, amely növeli a fiataloknak az AKCS-országok és az Európai Unió közti együttműködéssel kapcsolatos érdeklődését és részvételét. Az alábbi kérdések merülnek fel: az AKCS-országokból származó fiatalok mobilitáshoz való hozzáférésének fokozása gyakornoki programok formájában, az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatás, valamint az AKCS-országok fiatal mezőgazdasági termelőinek kilátásai.

Maria Arena tájékoztatja a Közgyűlést arról, hogy a fórum témája a „Nemek és a migráció” (Gender in Migration) volt, amely kiemelte a migráns nők szükségleteit, akik gyakran szembesülnek erőszakkal, diszkriminációval és a gazdasági lehetőségek hiányával.

Mémounatou IBRAHIMA(soros elnök)

Louis MICHEL

társelnökök

Patrick I. GOMES

a 7–11. napirendi pontnál helyettesíti:

Leonard-Emile OGNIMBA(soros elnök)

Luis Marco AGUIRIANO NALDA

az 1–4. napirendi pontnál helyettesíti:

Ciril STOKELJ(soros elnök)

társfőtitkárok