AZ EGYRÉSZRŐL AZ AFRIKAI, KARIBI ÉS CSENDES-ÓCEÁNI ÁLLAMOK, MÁSIK RÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI ÁLTAL MEGKÖTÖTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS KÖZÖS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSE

1. Lilianne Ploumen külkereskedelemért és fejlesztési együttműködésért felelős miniszter (Hollandia), az Európai Tanács soros elnöke

Lilianne Ploumen külkereskedelemért és fejlesztési együttműködésért felelős miniszter (Hollandia), az Európai Tanács soros elnöke hangsúlyozza a 2015-ben elért, mérföldkőnek számító eredményeket: a 2030-ig szóló menetrend, az új fenntartható fejlesztési célok, a fejlesztésfinanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési menetrend és a COP 21, az új globális éghajlat-változási megállapodás. Most jött el az idő e menetrendek és kötelezettségvállalások végrehajtására és nyomon követésére, amelynek az EU bel- és külpolitikájában egyaránt tükröződnie kell.

A soros elnök szorgalmazza az EU–AKCS között a közös jövőbeli kihívásokra – különösen a migráció, a béke, a biztonság és a kereskedelem kérdéseire – irányuló együttműködés folytatását és megerősítését. Az EU értékelte a Cotonoui Megállapodás vívmányait és hiányosságait, és megvizsgálta az AKCS–EU partnerség jövője előtti lehetőségeket, hogy 2016 végéig ajánlásokat nyújtson be erre vonatkozóan. A Közös Parlament Közgyűlés e folyamat során egyike a legfontosabb fórumoknak, ahol szívesen fogadnak minden olyan ötletet, amely hozzájárul egy modern és egyenlő alapokon nyugvó jövőbeli partnerség kiépítéséhez.

2. Ingrid Olga Ghislaine Ebouka-Babackas tervezésért, statisztikáért és regionális integrációért felelős miniszter (Kongói Köztársaság), az AKCS Tanácsa soros elnöke

Ingrid Olga Ghislaine Ebouka-Babackas tervezésért, statisztikáért és regionális integrációért felelős miniszter (Kongói Köztársaság), az AKCS Tanácsa soros elnöke vázolja az AKCS országokban zajló folyamatot az AKCS–EU partnerség jövőjének előkészítése során. A jelentős személyek csoportjának jelentése, amelyet az AKCS állam- és kormányfők 2016. május 30-a és június 1-je között, Port Moresby-ban (Pápua Új-Guinea) tartott nyolcadik csúcstalálkozóján ismertettek, felszólított az AKCS–EU kapcsolatok megerősítésére és kiemelte az AKCS-országok előtt álló kihívásokat, például a 2030-ig szóló menetrendet és ehhez megfelelő finanszírozási források biztosítását, az erős, inkluzív és tisztességes gazdasági növekedés előmozdítását, a stabilitást és biztonságot fenyegető veszélyeket, valamint a jogellenes pénzmozgások negatív hatásait. Az előadó ezután a multilaterális, illetve az EU–AKCS országok közötti kereskedelem kérdéseire összpontosít, nevezetesen arra, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásokban több rugalmas előírásra van szükség ahhoz, hogy ahhoz a legkevésbé fejlett országok is csatlakozhassanak. Az AKCS-csoport szeretné, hogy fennmaradjon az Európai Fejlesztési Alap, illetve hogy elmélyüljenek és megerősödjenek az AKCS–EU kapcsolatok, valamint úgy véli, hogy az AKCS-csoportot a dél-dél és a háromoldalú együttműködés irányába kell továbbépíteni.

Az AKCS Tanács nevében Ingrid Olga Ghislaine Ebouka-Babackas válaszol a következő kérdésre és kiegészítő kérdésre:

Az alábbi kérdések megválaszolásra kerülnek, de nem követi őket kiegészítő kérdés:

Az 1., 3., 5., 6., 7., 8., 9., 12. és 13. sz. kérdés szerzői nincsenek jelen.

Az EU Tanácsa nevében Lilianne Ploumen válaszol a következő kérdésekre és kiegészítő kérdésekre:

Az alábbi kérdés megválaszolásra kerül, de nem követi kiegészítő kérdés:

A 14., 18., 19., 20., 21., 22., 24., 25. és 26. sz. kérdés szerzői nincsenek jelen.

Felszólalók: Norbert Neuser, Jean-Luc Schaffhauser, Agathon Rwasa (Burundi), Michael Gahler, Juan Fernando López Aguilar, Jean Marie Kilosho Bulambo (Kongói Demokratikus Köztársaság), Magnus Kofi Amoatey (Ghána), Maria Arena, Babiker Mohamed Toum (Szudán), Sithembile Mlotshwa (Zimbabwe), Netty Baldeh (Gambia), Michèle Rivasi és Jomo Mfanawemakhosi Dlamini (Szváziföld).

A képviselők főként a kereskedelemre és a gazdasági partnerségi megállapodásokra összpontosítanak, és a biztosítékokat, a kiigazítással kapcsolatos pénzügyi támogatást, a kapacitásépítést és a kieső vámbevételeket érintő kérdéseket tesznek fel. További kérdéseket tesznek fel többek között az AKCS–EU kapcsolatok jövőjével, a Kongói Demokratikus Köztársaságban tartandó választásokkal, a burundi politikai párbeszéddel, a jogellenes pénzáramlásokkal, valamint Afrika villamosításával kapcsolatban.

5. Kontinentális szabadkereskedelmi övezet Afrikában – az Afrikán belüli kereskedelem élénkítésének lehetőségei és ennek potenciális előnyei az AKCS-országok számára

Társelőadók: Jean-Marie Bulambo (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Marielle de Sarnez

Jean-Marie Bulambo (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Petr Ježek (Marielle de Sarnez helyett) ismertetik a jelentést.

Felszólalók: Michael Gahler, Agathon Rwasa (Burundi), Louis-Joseph Manscour, Tesfaye Daba Wakjira (Etiópia), Pavel Telička, Maria Heubuch, Piernicola Pedicini, Jean-Luc Schaffhauser, Sir Louis H. Straker (Saint Vincent és Grenadine-szigetek), Francesc Gambus, Babiker Mohamed Toum (Szudán), Maria Arena, Gberi Kombo (Kamerun), Marlene Mizzi and Domenico Rosa (Európai Bizottság).

A képviselők igen ambiciózus projektnek tekintik a kontinentális szabadkereskedelmi övezet (CFTA) kialakítását Afrikában, amelyhez erős politikai elköteleződésre lesz szükség a részt vevő országok részéről. A projekt jó lehetőséget kínál Afrikának ahhoz, hogy a kontinensen belüli kereskedelem fokozásával fellendítse a gazdasági növekedést, hiszen a szabad kereskedelem egyben a szegénység felszámolásához is hathatós eszközt nyújt. Hangsúlyozásra kerül ugyanakkor, hogy a liberalizmusnak és a piacgazdaságnak tisztességes újraelosztást eredményező növekedéssel kell járnia. Az Európai Unió megteremtése – az európai projekt is kereskedelmi és gazdasági közösségként kezdődött – példát mutathat a CFTA számára. Aggályok merülnek fel a határok megnyitásával és a liberalizmus fejlődő gazdaságokat negatívan érintő hatásával kapcsolatban.

Jean-Marie Bulambo (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Petr Ježek lezárják a vitát.

6. Jelentés a 2016. április 20. és 22. között Gaboronéban (Botswana) megrendezett 12. (dél-afrikai) regionális ülésről – a társelnökök jelentése

Michèle Rivasi soros elnök szóbeli beszámolót tart a 12. regionális ülésről, kiemelve a legfontosabb megvitatott témákat.

Felszólalók: Netty Baldeh társelnök (Gambia), Gilbert Shimane Mangole (Botswana) és Juan Fernando López Aguilar

A képviselők gratulálnak és megköszönik Botswanának az ülés sikeres megszervezését. A viták többek között a regionális integráció fontosságával, a migrációval, a természeti erőforrások kezelésével, az energiával és a szexuális erőszakkal foglalkoztak. Különösen nagyra értékelték a kiszolgáltatott gyermekekről és a meteorológiai központokról szóló két műhelymegbeszélést.

7. A társelnökök közleményei, beleértve a 2016. június 12-i elnökségi ülésen hozott határozatokat (folytatás)

Rivasi társelnök beszámol a 2016. június 12-i elnökségi ülésen hozott határozatról:

8. Az 1. számú sürgős téma: A választások előtti és a biztonsági helyzet a Kongói Demokratikus Köztársaságban

Felszólalók: Vicky Katumwa Mukalay (Kongói Demokratikus Köztársaság), Maria Arena, Kristin de Peyron (Európai Külügyi Szolgálat), Joachim Zeller, Alpha Ousmane (Burkina Faso), Abdoulaye Touré (Elefántcsontpart), Javier Nart, Ahamada Soukouna (Mali), Michèle Rivasi, Isabella Adinolfi, Adjedoue Weidou (Csád), Jean-Luc Schaffhauser, Joyce Laboso (Kenya), Michael Gahler, Cécile Kashetu Kyenge, Maria Noichl és Jo Leinen.

A képviselők egyhangúlag üdvözlik, hogy sikerült megegyezésre jutni egy kompromisszumos állásfoglalást illetően, és hangsúlyozzák a Kongói Demokratikus Köztársaságban a béke és a stabilitás fontosságát a lakosság és a Nagy Tavak egész régiója számára. Hangsúlyozzák továbbá annak szükségességét, hogy tiszteletben tartsák és teljesítsék a demokrácia alapelveit, az emberi jogokat és a jogállamiságot, valamint megvédjék a kongói polgárokat. Ezzel összefüggésben egy olyan inkluzív, demokratikus és célratörő politikai párbeszédet szorgalmaznak, amely békés politikai környezetben lebonyolított, szabad, átlátható és nyitott választásokhoz vezet. A választásoknak egybe kell esniük a hivatalban lévő elnök megbízatásának lejártával, hogy azok ne veszélyeztessék az ország demokratikus folyamatát.

A képviselők aggasztónak találják az emberi jogok folyamatos megsértését, beleértve a politikai erőszakot és a választásokat megelőző időszakban kulcsfontosságú szerepet játszó alapvető szabadságok – például a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadsága – egyre romló helyzetét.

9. A részvételen alapuló kormányzásnak a decentralizáció és a helyi kormányzás erősítése általi javítása

Arne Gericke (Aymeric Chauprad helyett) és Joyce Laboso (James Kembi-Gitura (Kenya) helyett) ismertetik a jelentést.

Felszólalók: Isabella Adinolfi, Francesc Gambus, Alpha Ousmane (Burkina Faso), Carlos Zorrinho, Agathon Rwasa (Burundi), Neena Gill, Peter Ježek, Tesfaye Daba Wakjira (Etiópia), Worlea Saywah Dunah (Libéria), Bodil Valero, Ahamada Soukouna (Mali), Ousmane Kaba (Guinea), Amadou Dioffo (Niger), Jean-Luc Schaffhauser, Adjedoue Weidou (Csád), Davor Ivo Stier, Cécile Kashetu Kyenge, Louis H. Straker, Joachim Zeller, Amos Fish Mahlalela (Dél-Afrika), Doru-Claudian Frunzulică, Babiker Mohamed Toum (Szudán) és Domenico Rosa (Európai Bizottság).

A képviselők nagyrészt elismerik a szubszidiaritást a demokratikus kormányzás lényeges elemeként, amely elősegíti a polgárok helyi szintű részvételét. A decentralizált kormányokat gondosan kell megtervezni és abba kisebbségeket, nőket és fiatalokat is be kell vonni, valamint figyelembe kell venni a helyi igényeket. A kellő szintű autonómia biztosítása érdekében e helyi hatóságok rendelkezésére kell bocsátani a szükséges eszközöket a központi költségvetésből, illetve a saját hatáskörükön belül beszedett adókból egyaránt. A képviselők egyetértenek abban, hogy a decentralizáció különböző modelleket követhet. Több AKCS-ország képviselője kifejti, hogy a saját országa hogyan hajtja végre a decentralizációt. Hangsúlyozásra kerül, hogy az uniós fejlesztési támogatásnak a helyi szervezeteket és lakosokat is el kell érnie és be kell vonnia, s nem kizárólag a központi kormányzatra kellene támaszkodnia.

Norbert Neuser szóbeli beszámolót tart az alábbi műhelymegbeszélésről: „Megújuló energia: fenntartható jövőnk megteremtése”. Megjegyzi, hogy Namíbia energiaellátását jelenleg 66 %-ban importból fedezik, és hogy a vidéki területek villamosítása érdekében elfogadtak egy olyan mestertervet, amely a megújuló energiaforrásokban – köztük a biomasszában, a szélenergiában és a napenergia fokozott használatában – rejlő óriási potenciál kiaknázására irányul.

Uladi Mussa (Malawi) szóbeli beszámolót tart a „Rezervátumok mint a fenntartható megélhetési programot szolgáló eszközök” című műhelymegbeszélésről, ahol első kézből nyújtottak tájékoztatást Namíbia közösségi alapú természetierőforrás-kezeléséről, amely bevonja a helyi közösségeket a vadon élő állatok és növények védelmébe és a turizmus fejlesztésébe, valamint támogatást nyújt a vadon élő állatok miatt kárt szenvedő önellátó mezőgazdasági gazdálkodóknak és a pásztoroknak.

11. A kőolaj és más stratégiai jelentőségű áruk árcsökkenésének hatása az AKCS-országok gazdaságára

Felszólalók: Domenico Rosa (Európai Bizottság), Abdoulaye Touré (Elefántcsontpart), Carlos Zorrinho, Ousmane Kaba (Guinea), Jean Christophe Owono Nguema (Gabon), Worlea Saywah Dunah (Libéria), Malement Lihasoa (Madagaszkár), Maria Heubuch, Adjedoue Weidou (Csád), Jean-Luc Schaffhauser, Amos Fish Mahlalela (Dél-Afrika), Michael Gahler, A Misiekaba (Suriname), Purmanund Jhugroo (Mauritius), Theodor D. Stolojan, Jo Leinen és Michèle Rivasi.

A képviselők megvitatják a nyersanyagok – különösen pedig az olaj – árzuhanásának hatását az AKCS-országokra, és kiemelik annak különböző következményeit. Hangsúlyozzák az olajexportőr országokra gyakorolt negatív következményeket és a dominóhatást, másrészről viszont egyes képviselők az olcsóbb import kedvező hatására is felhívják a figyelmet. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a nyersanyagárak volatilitása kockázatot jelent számos AKCS-ország stabilitására, és újból bizonyítást nyert, hogy a hosszabb távú trendekhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében szükség van az AKCS-országok gazdaságainak diverzifikálására és a nyersanyag-feldolgozás és gyártás felé történő fejlesztésére, valamint az olajfüggőség csökkentésére a termelő és importáló országokban egyaránt.

12. 2. számú sürgős téma: A nőkkel és a gyermekekkel szemben fegyveres konfliktusok során elkövetett erőszakos közösülés és erőszak

Felszólalók: Kristin de Peyron (Európai Külügyi Szolgálat), Davor Ivo Stier, Cécile Kashetu Kyenge, Arne Gericke, Pavel Telička, Adjedoue Weidou (Csád), Mémounatou Ibrahima (Togo), Bodil Valero, Amos Fish Mahlalela (Dél-Afrika), Laura Agea, Jean-Luc Schaffhauser, Purmanund Jhugroo (Mauritius), Krzyszyof Hetman, Maria Noichl, Neena Gill és Michèle Rivasi.

A képviselők elítélik a nőkkel és a gyermekekkel szembeni erőszakos közösülést és erőszakot, és szigorúbb intézkedéseket sürgetnek a potenciális áldozatok védelme, az elkövetők bíróság elé állításával a büntetlenség felszámolása és az áldozatok megbélyegzésének megszüntetése, valamint az áldozatok számára orvosi, jogi és pszichológiai segítség és gondozás biztosítása érdekében. Szóba kerülnek a szexuális visszaélések olyan esetei is, amelyekben a békefenntartók is érintettek voltak. Igen eltérő álláspontok hangzanak el a nemi erőszak áldozatainak ama jogát illetően, hogy a terhesség biztonságos megszakítását választhassák.

Netty BALDEH

Michèle RIVASI(soros)

Társelnökök

Leonard-Emile OGNIMBA(soros)

Luis Marco AGUIRIANO NALDA

Társfőtitkárok