1.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/10

FORDÍTÁS

JEGYZŐKÖNYV

a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról

E JEGYZŐKÖNYV SZERZŐDŐ FELEI,

TEKINTETTEL ARRA, hogy az ötvenhatodik Egészségügyi Világközgyűlés 2003. május 21-én konszenzussal elfogadta a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét, amely 2005. február 27-én lépett hatályba;

FELISMERVE, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye az ENSZ egyik leggyorsabban megerősített szerződése, és alapvető eszköz az Egészségügyi Világszervezet célkitűzéseinek az eléréséhez;

EMLÉKEZTETVE az Egészségügyi Világszervezet Alapokmányának preambulumára, amely leszögezi, hogy az elérhető legmagasabb szintű egészség élvezete minden ember alapvető joga, fajra, vallásra, politikai nézetekre, gazdasági vagy társadalmi helyzetre való tekintet nélkül;

SZILÁRDAN ELHATÁROZVA TOVÁBBÁ, hogy előnyben részesítik a közegészség védelméhez fűződő joguk érvényesítését;

MÉLY AGGODALMUKNAK ADVA HANGOT amiatt, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme hozzájárul a dohányzás járványszerű elterjedéséhez, amely a közegészségügy szempontjából súlyos következményekkel járó, globális probléma, és amelynek megoldásához hatékony, megfelelő és átfogó nemzeti és nemzetközi reagálás szükséges;

FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti a dohányzás ellenőrzésének a megerősítésére szánt, a termékek árával kapcsolatos és adóügyi intézkedéseket, és így növeli a dohánytermékek hozzáférhetőségét és megvásárolhatóságát;

KOMOLY AGGODALMUKNAK ADVA HANGOT amiatt, hogy a tiltott kereskedelemben forgalmazott dohánytermékek hozzáférhetőségének és megvásárolhatóságának növelése kedvezőtlen hatást gyakorol a közegészségügyre és különösen a fiatalok, a szegények és más veszélyeztetett csoportok jóllétére;

KOMOLY AGGODALMUKNAK ADVA HANGOT a dohánytermékek tiltott kereskedelme révén a fejlődő országokban és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országokban létrejött aránytalan gazdasági és társadalmi következmények miatt;

TUDATÁBAN ANNAK, hogy tudományos, technikai és intézményi kapacitás kialakítására van szükség a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának felszámolására irányuló, megfelelő nemzeti, regionális és nemzetközi intézkedések megtervezésére és végrehajtására;

ELISMERVE, hogy az erőforrásokhoz és a vonatkozó technológiákhoz való hozzáférés rendkívül fontos abban, hogy a részes felek képesek legyenek – különösen a fejlődő országokban és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országokban – a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelem valamennyi formájának a felszámolására;

ELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy bár vámszabad területek jöttek létre a jogszerű kereskedelem előmozdítására, ezeket a dohánytermékek tiltott kereskedelme globalizációjának elősegítésére használták ki, mind a csempészáruk tiltott továbbítása, mind a tiltott dohánytermékek gyártása vonatkozásában;

FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti a részes felek gazdaságait, és kedvezőtlenül érinti stabilitásukat és biztonságukat;

TUDATÁBAN ANNAK IS, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme pénzügyi profitot generál, amelyet nemzetközi bűnözés finanszírozására használnak, amely ellentétben áll a kormányzati célkitűzésekkel;

FELISMERVE, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelme veszélyezteti az egészségügyi célkitűzéseket, további terhet ró az egészségügyi rendszerekre, és bevételkiesést okoz a részes felek gazdaságainak;

SZEM ELŐTT TARTVA a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdését, amelyben a részes felek megállapodtak abban, hogy a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos népegészségügyi politikájuk meghatározása és megvalósítása során fellépnek annak érdekében, hogy ezeket a politikákat nemzeti jogukkal összhangban megvédjék a dohányipar kereskedelmi és egyéb anyagi érdekeltségeivel szemben.

HANGSÚLYOZVA azt, hogy éberségre van szükség a dohányipar azon erőfeszítéseivel szemben, amelyek célja a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni stratégiák veszélyeztetése vagy megdöntése, továbbá azt, hogy tájékozottnak kell lenni a dohányipar azon tevékenységeiről, amelyek negatív hatást fejtenek ki a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni stratégiákra;

SZEM ELŐTT TARTVA a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 6. cikkének (2) bekezdését, amely arra ösztönzi a részes feleket, hogy adott esetben tiltsák vagy korlátozzák adó- és vámmentes dohánytermékek eladását nemzetközi utazók számára és/vagy behozatalát nemzetközi utazók által;

FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy a nemzetközi árutovábbításban és átrakodásban részt vevő dohány és a dohánytermékek esetében megtalálják a tiltott kereskedelem csatornáit;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a dohánytermékek tiltott kereskedelmének megakadályozására és az ellene való küzdelemre irányuló hatékony fellépéshez átfogó nemzetközi megközelítés és szoros együttműködés szükséges a tiltott kereskedelem valamennyi aspektusát illetően, ideértve adott esetben a dohánnyal, a dohánytermékekkel és a gyártóberendezésekkel való tiltott kereskedelmet;

FELIDÉZVE ÉS HANGSÚLYOZVA más releváns nemzetközi megállapodások, például az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye, az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupció elleni egyezménye és az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében létrejött, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni egyezmény jelentőségét, továbbá az említett egyezmények részes feleinek kötelezettségét arra, hogy adott esetben alkalmazzák az említett egyezmények megfelelő rendelkezéseit a dohánnyal, a dohánytermékekkel és a gyártóberendezésekkel való tiltott kereskedelemre, és ösztönözve az említett megállapodásokhoz való csatlakozás mérlegelésére azokat a részes feleket, amelyek ezt eddig még nem tették meg;

FELISMERVE annak szükségességét, hogy kibővített együttműködésre van szükség a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének titkársága, illetve az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala, a Vámigazgatások Világszervezete és adott esetben más szervek között;

EMLÉKEZTETVE a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkére, amely szerint a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának a felszámolása – ideértve a csempészetet és a tiltott gyártást – a dohányzás visszaszorításának lényeges elemei;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ez a jegyzőkönyv nem foglalkozik a szellemi tulajdonjogokkal összefüggő kérdésekkel; és

ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének egy átfogó jegyzőkönyvvel való kiegészítése eredményes és hatékony eszköz a dohánytermékek tiltott kereskedelme és annak súlyos következményei elleni küzdelemben,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. RÉSZ

BEVEZETÉS

1. cikk

Fogalommeghatározások

1.   „Közvetítőkereskedelem”: mások képviseletében díj vagy jutalék fejében történő eljárás, például a szerződésekkel, vásárlással vagy értékesítéssel kapcsolatos tárgyalások során.

2.   „Cigaretta”: egy tekercs, dohányzásra szánt vágott dohány, cigarettapapírba csomagolva. Ez kizárja az olyan egyedi, regionális termékeket, mint amilyen a bidi, az ang hoon vagy más hasonló termékek, amelyek papírba vagy levélbe csomagolhatók. A 8. cikk alkalmazásában a „cigaretta” emellett cigarettakészítés céljából finomra vágott, „saját sodrású” dohány.

3.   „Elkobzás”: adott esetben megsemmisítést is magában foglaló, a bíróság vagy más illetékes hatóság által elrendelt, végleges tulajdonvesztés.

4.   „Ellenőrzött szállítás”: az a technika, amikor az egy vagy több tagállam területéről, területén, illetve területére tiltott vagy gyanús szállítmányok ki-, át-, illetve beszállítását engedélyezik az érintett állam(ok) illetékes hatóságainak tudtával és felügyelete mellett, bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás és az elkövetésben érintett személyek azonosítása céljából.

5.   „Vámszabad terület”: valamely részes fél területének az a része, ahol az oda bevitt árut a vámok és adók tekintetében általában vámterületen kívüli árunak tekintik.

6.   „Tiltott kereskedelem”: minden olyan, jogszabály által tiltott gyakorlat vagy magatartás, amely az előállítással, szállítással, átvétellel, birtoklással, terjesztéssel, árusítással vagy vásárlással kapcsolatos, ideértve az e tevékenységek megkönnyítését célzó gyakorlatot vagy magatartást.

7.   „Engedély”: az illetékes hatóság által az előírt kérelemnek vagy más dokumentumoknak a számára történő benyújtását követően kiadott engedély.

a)   „Gyártóberendezés”: olyan gép, amelyet kizárólag dohánytermékek gyártására terveztek vagy adaptáltak, és amely szerves része a gyártási folyamatnak (1).

b)   „Ennek bármely része” gyártóberendezéssel kapcsolatban: bármely olyan azonosítható rész, amely kizárólag a dohánytermékek gyártása során használt gyártóberendezés részét képezheti.

9.   „Fél vagy részes fél”: a jegyzőkönyv részes fele, ha a szövegkörnyezet másra nem utal.

10.   „Személyes adatok”: az azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatos összes információ.

11.   „Regionális gazdasági integrációs szervezet”: szuverén államok által alkotott szervezet, amelyet tagállamai bizonyos kérdésekben hatáskörrel ruháztak fel, ideértve az ilyen kérdésekhez kapcsolódó, olyan döntések meghozatalára vonatkozó felhatalmazást is, amelyek a tagállamokra nézve kötelezőek (2).

12.   „Szállítói lánc”: a dohánytermékek és a gyártóberendezés gyártása, továbbá a dohánytermékek és a gyártóberendezés behozatala vagy kivitele; a fogalom adott esetben kiterjeszthető valamely részes fél döntése alapján egy vagy több alábbi tevékenységre is:

a)

dohánytermékek kiskereskedelme;

b)

dohánytermesztés, kivéve a hagyományos kistermelőket, gazdálkodókat és termelőket;

c)

dohánytermék vagy gyártóberendezés kereskedelmi mennyiségben történő szállítása; és

d)

dohány és dohánytermék vagy gyártóberendezés nagykereskedelme, közvetítőkereskedelme, raktározása vagy terjesztése.

13.   „Dohánytermékek”: a teljes egészében vagy részben dohánylevélből mint nyersanyagból készült termékek, amelyeket elszívás, elfüstölés, rágás vagy felszippantás céljára állítanak elő.

14.   „Árukövetés és nyomon követés”: az egyes cikkek útvonalának vagy mozgásának a szállítói lánc mentén az illetékes hatóságok vagy más, nevükben eljáró személy által történő rendszeres megfigyelése és rekonstruálása, a 8. cikkben foglaltak szerint.

2. cikk

E jegyzőkönyv kapcsolata más megállapodásokkal és jogi okmányokkal

(1)   A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének a jegyzőkönyveire alkalmazandó rendelkezéseit erre a jegyzőkönyvre is alkalmazni kell.

(2)   A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 2. cikkében említett típusú megállapodásokat megkötő részes felek az egyezmény titkárságán keresztül értesítik a részes felek találkozóját az ilyen megállapodásokról.

(3)   Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik a részes felek más, az adott fél tekintetében hatályos nemzetközi egyezmény, szerződés vagy megállapodás értelmében fennálló olyan jogait és kötelezettségeit, amelyeket az adott fél a dohánytermékek tiltott kereskedelmének a tényleges felszámolása szempontjából hatékonyabbnak tekint.

(4)   Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik a részes feleknek a nemzetközi jog értelmében fennálló jogait, kötelezettségeit és feladatait, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét is.

3. cikk

Cél

E jegyzőkönyv célja a dohánytermékek tiltott kereskedelme valamennyi formájának a felszámolása, a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 15. cikkében foglaltakkal összhangban.

II. RÉSZ

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk

Általános kötelezettségek

(1)   A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 5. cikkében foglalt rendelkezések mellett a részes felek

a)

elfogadják és végrehajtják az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk szállítói láncának ellenőrzéséhez vagy szabályozásához szükséges hatékony intézkedéseket az említett árukkal való tiltott kereskedelem megakadályozása, az attól való elrettentés, annak felderítése, az azzal kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás céljából, és egymással e célból együttműködnek;

b)

nemzeti jogukkal összhangban megteszik a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságaik és szolgálataik – ideértve az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó áruk tiltott kereskedelme valamennyi formájának a megakadályozásáért, az attól való elrettentés, annak felderítéséért, az azzal kapcsolatos nyomozásért és büntetőeljárásért, illetve annak felszámolásáért felelős vámhatóságokat és a rendőrséget – hatékonyságának a növelésére;

c)

hatékony intézkedéseket fogadnak el a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás, a kapacitásépítés és a nemzetközi együttműködés elősegítésére vagy megvalósítására e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából, és biztosítják az e jegyzőkönyv értelmében kicserélendő információk rendelkezésre bocsátását és biztonságos cseréjét az illetékes hatóságok számára;

d)

saját nemzeti jogi és közigazgatási rendszereiknek megfelelően szorosan együttműködnek egymással, a jogellenes magatartással – ideértve a jegyzőkönyv 14. cikke szerint minősített bűncselekményeket is – szembeni bűnüldözési fellépés hatékonyságának fokozása érdekében;

e)

adott esetben együttműködnek és kommunikálnak a releváns regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekkel az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó biztonságos (3) információcsere során, e jegyzőkönyv hatékony végrehajtásának az előmozdítása érdekében; és

f)

a rendelkezésükre álló eszközök és erőforrások adta kereteken belül együttműködnek az e jegyzőkönyv hatékony alkalmazásához szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében, kétoldalú és többoldalú forrásteremtési mechanizmusok révén.

(2)   A részes felek az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik végrehajtása során biztosítják a maximális lehetséges átláthatóságot az olyan kapcsolatok tekintetében, amelyeket a dohányiparral tartanak fenn.

5. cikk

Személyes adatok védelme

A felek a nemzeti jogra figyelemmel védelmet biztosítanak a magánszemélyek személyes adatai számára, állampolgárságra vagy lakóhelyre való tekintet nélkül, szem előtt tartva a jegyzőkönyv végrehajtása során a személyes adatok védelmével kapcsolatos nemzetközi normákat.

III. RÉSZ

A SZÁLLÍTÓI LÁNC ELLENŐRZÉSE

6. cikk

Engedélyezési, illetve ezzel egyenértékű jóváhagyási vagy ellenőrzési rendszer

(1)   A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében foglalt célkitűzések elérése érdekében és a dohánytermékek és a gyártóberendezések tiltott kereskedelmének a felszámolására tekintettel az egyes részes felek tiltják az alábbi tevékenységek bármelyikének természetes vagy jogi személyek által történő végzését, kivéve az illetékes hatóságtól a nemzeti joggal összhangban kapott engedély vagy ezzel egyenértékű jóváhagyás (a továbbiakban: „engedély”) birtokában, vagy pedig ilyen hatóság által megvalósított ellenőrzési rendszer megléte esetén:

a)

dohánytermék és gyártóberendezés gyártása; és

b)

dohánytermék és gyártóberendezés behozatala vagy kivitele.

(2)   A részes felek törekednek a megfelelőnek tekintett mértékben – és amennyiben az alábbi tevékenységeket a nemzeti jog nem tiltja – engedélyt adni a következő tevékenységeket végző természetes vagy jogi személyek számára:

a)

dohánytermékek kiskereskedelme;

b)

dohánytermesztés, kivéve a hagyományos kistermelőket, gazdálkodókat és termelőket;

c)

dohánytermék vagy gyártóberendezés kereskedelmi mennyiségben történő szállítása; és

d)

dohány és dohánytermék vagy gyártóberendezés nagykereskedelme, közvetítőkereskedelme, raktározása vagy terjesztése.

(3)   A hatékony engedélyezési rendszer biztosítására figyelemmel a részes felek

a)

illetékes hatóságo(ka)t hoznak létre vagy jelölnek ki az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére jogosító engedélyek kibocsátására, megújítására, felfüggesztésére, visszavonására és/vagy érvénytelenítésére, e jegyzőkönyv rendelkezéseire figyelemmel és a nemzeti joggal összhangban;

b)

előírják, hogy az egyes engedély iránti kérelmekben a kérelmezővel kapcsolatos valamennyi előírt információ szerepeljen, amelyek adott esetben az alábbiakat foglalják magukban:

i.

ha a kérelmező természetes személy, a személyazonosságával kapcsolatos információk, ideértve teljes nevét, vállalkozásának megnevezését, vállalkozói nyilvántartási számát (ha van ilyen), az alkalmazandó adószámot (ha van ilyen) és bármely más információt, amely lehetővé teszi az azonosítást;

ii.

ha a kérelmező jogi személy, az azonosításához szükséges információk, ideértve a jogi személy teljes megnevezését, a vállalkozás megnevezését, a cégjegyzékszámot, a bejegyzés helyét és napját, a székhely és a telephely címét, az alkalmazandó adószámokat, a létesítő okirat vagy az ezzel egyenértékű dokumentum másolatát, a kapcsolt vállalkozások megnevezését, az ügyvezetők és a képviselők nevét, ideértve bármely más információt, amely lehetővé teszi az azonosítást;

iii.

a gyártóegység(ek) telephelyének pontos címe, a raktár címe és a kérelmező vállalkozásának gyártási kapacitása;

iv.

a kérelemmel érintett dohánytermékek és gyártóberendezések adatai, konkrétan a termék leírása, megnevezése, adott esetben bejegyzett védjegye, formatervezési mintája, márkája, modellje vagy típusa, illetve a gyártóberendezés sorszáma;

v.

a gyártóberendezés telepítési és használati helyének leírása;

vi.

a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos dokumentumok vagy nyilatkozat;

vii.

a releváns ügyletekben használni kívánt bankszámlák azonosításához szükséges valamennyi adat és más fontos fizetési adatok; és

viii.

a dohánytermékek tervezett felhasználásának és tervezett értékesítési piacának a leírása, különös figyelemmel annak biztosítására, hogy a dohánytermékgyártás vagy -szállítás összemérhető legyen az ésszerűen várható kereslettel;

c)

adott esetben ellenőrzik és beszedik a kivethető engedélyezési díjakat, és mérlegelik ezeknek az engedélyezési rendszer hatékony igazgatása és végrehajtása vagy a közegészségügy területén vagy más kapcsolódó tevékenység során történő felhasználását a nemzeti jogszabályokkal összhangban;

d)

megteszik a megfelelő intézkedéseket az engedélyezési rendszer működése során bármely rendellenes vagy csalárd gyakorlat megakadályozására, felderítésére és az ezzel kapcsolatos nyomozásra;

e)

adott esetben intézkedéseket hoznak, ideértve az engedélyek időszakos felülvizsgálatát, megújítását, ellenőrzését vagy hitelesítését;

f)

adott esetben időkeretet állapítanak meg az engedélyek lejártára és az azt követő kötelező újbóli kérelmezésre vagy a kérelemben szereplő információk frissítésére vonatkozóan;

g)

kötelezik az engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személyeket arra, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságot telephelyük címének a megváltozásáról vagy a tevékenységekkel kapcsolatban az engedélyben szereplő információk bármilyen jelentős változásáról;

h)

kötelezik az engedéllyel rendelkező természetes vagy jogi személyeket arra, hogy a megfelelő intézkedés meghozatala céljából tájékoztassák az illetékes hatóságot gyártóberendezés megvásárlásáról vagy elidegenítéséről; és

i)

biztosítják, hogy az ilyen gyártóberendezés vagy annak bármely része megsemmisítésére az illetékes hatóság felügyelete mellett kerül sor.

(4)   Az egyes felek gondoskodnak arról, hogy engedélyt nem adnak ki és/vagy nem ruháznak át a tervezett engedélyestől származó, a (3) bekezdésben foglalt megfelelő információk kézhezvétele, továbbá az illetékes hatóság előzetes jóváhagyása nélkül.

(5)   E jegyzőkönyv hatályba lépését követő öt év elteltével a részes felek találkozója a soron következő ülésszakán biztosítja, hogy bizonyítékon alapuló kutatást végeznek annak megállapítására, hogy rendelkezésre állnak-e a dohánytermékek gyártása szempontjából elengedhetetlen alapvető információk, ezek azonosíthatók-e, és ezekkel kapcsolatosan hatékony ellenőrzési mechanizmus érvényesülhet-e. Az ilyen kutatás alapján a részes felek találkozója mérlegeli a megfelelő intézkedést.

7. cikk

Kellő gondosság

(1)   Az egyes részes felek előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrző Keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezések szállítói láncában szereplő valamennyi természetes és jogi személy

a)

kellő gondossággal járjon el egy üzleti kapcsolat létrejöttét megelőzően és folyamán;

b)

ellenőrizze az ügyfelek részére történő értékesítéseket annak biztosítása érdekében, hogy a mennyiségek a tervezett értékesítési vagy felhasználási piacon összemérhetők legyenek az ilyen termékek iránti kereslettel; és

c)

beszámoljon az illetékes hatóságoknak bármely olyan bizonyítékról, amely arra utal, hogy az ügyfél az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeit sértő tevékenységeket folytat.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti kellő gondosság megfelelően – a részes fél nemzeti jogával és a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményével összhangban – magában foglalja többek között az ügyfelek azonosítására vonatkozó követelményeket, például az alábbiakkal kapcsolatos információk beszerzését és frissítését:

a)

annak megállapítása, hogy a természetes vagy jogi személy a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkezik;

b)

ha az ügyfél természetes személy, a személyazonosságával kapcsolatos információk, ideértve teljes nevét, vállalkozásának megnevezését, vállalkozói nyilvántartási számát (ha van ilyen), az alkalmazandó adószámot (ha van ilyen) és személyének hivatalos azonosítását;

c)

ha az ügyfél jogi személy, az azonosításához szükséges információk, ideértve teljes megnevezését, a vállalkozás megnevezését, a cégjegyzékszámot, a bejegyzés helyét és napját, a székhely és a telephely címét, az alkalmazandó adószámokat, a létesítő okirat vagy az egyenértékű dokumentum másolatát, a kapcsolt vállalkozások megnevezését, az vezető tisztségviselők és az esetleges jogi képviselők nevét, ideértve a képviselők nevét és személyük hivatalos azonosítását;

d)

a dohány, a dohánytermék vagy a gyártóberendezés tervezett felhasználásának és tervezett értékesítési piacának a leírása; és

e)

a gyártóberendezés telepítési és használati helyének leírása.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti kellő gondosság az ügyfél azonosítására vonatkozó követelményeket is magában foglalhatja, így például az alábbiakkal kapcsolatos információk beszerzését és frissítését:

a)

a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos dokumentumok vagy nyilatkozat; és

b)

az ügyletek során használni kívánt bankszámlák ellenőrzése.

(4)   Az egyes részes felek az (1) bekezdés c) pontja szerinti információk alapján megtesznek valamennyi szükséges intézkedést az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiknek való megfelelés biztosítására, ideértve adott esetben a részes fél joghatósága alá tartozó ügyfélnek a nemzeti jog szerint tiltólistán szereplő ügyfélként történő megjelölését is.

8. cikk

Árukövetés és nyomon követés

(1)   A szállítói lánc további biztosítása érdekében, illetve a dohánytermékekkel való tiltott kereskedelemmel kapcsolatos nyomozás támogatása céljából a részes felek megállapodnak abban, hogy e jegyzőkönyv hatályba lépését követő öt éven belül globális árukövetési és nyomonkövetési rendszert hoznak létre, amely nemzeti és/vagy regionális árukövetési és nyomonkövetési rendszerekből és egy globális információmegosztó fókuszpontból áll, amely a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének titkárságánál található és valamennyi részes fél számára elérhető, lehetővé téve a felek számára a lekérdezést és a vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

(2)   E cikkel összhangban minden egyes részes fél általa ellenőrzött árukövetési és nyomonkövetési rendszert hoz létre valamennyi olyan dohánytermék tekintetében, amelyet a területén gyártanak vagy oda importálnak, figyelembe véve egyedi nemzeti vagy regionális szükségleteit és a rendelkezésre álló legjobb gyakorlatot.

(3)   A hatékony árukövetés és nyomon követés támogatására figyelemmel minden részes fél előírja, hogy valamennyi csomagolási egységen és csomagoláson, továbbá a külső csomagoláson egyedi, biztonságos és nem eltávolítható azonosító jelölést (a továbbiakban: egyedi azonosító jelölés), például kódot vagy bélyeget helyezzenek el, vagy az egyedi azonosító jelölés a csomagolás részét képezze, a cigaretta esetében öt, más dohánytermékek esetében pedig tíz éven belül e jegyzőkönyvnek az adott fél vonatkozásában történő hatályba lépésétől számítva.

(4.1)

A (3) bekezdés alkalmazásában minden egyes részes fél előírja a globális árukövetési és nyomonkövetési rendszer részeként az alábbi információk közvetlenül vagy hivatkozás útján történő rendelkezésre bocsátását, annak elősegítésére, hogy a részes felek meghatározhassák a dohánytermékek eredetét és adott esetben az eltérítési pontot, illetve hogy nyomon követhessék és ellenőrizhessék a dohánytermékek mozgását és jogi státuszukat:

a)

a gyártás időpontja és helye;

b)

gyártó létesítmény;

c)

a dohánytermékek gyártására használt gép;

d)

a gyártási műszak vagy a gyártás időpontja;

e)

a gyártóval kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő első ügyfél neve, számlája, megrendelésszáma és fizetési bizonylata;

f)

a kiskereskedelmi értékesítés tervezett piaca;

g)

a termék leírása;

h)

esetleges raktározás és fuvarozás;

i)

az ismert következő vásárló azonosítása; és

j)

a szállítás tervezett útvonala, a szállítás napja, a rendeltetési hely, a kiindulási hely és a szállítmány címzettje.

(4.2)

Az a), b), g) és adott esetben az f) pontban szereplő információk az egyedi azonosító jelölések részét képezik.

(4.3)

Amennyiben az f) pontban szereplő információ a jelölés időpontjában nem áll rendelkezésre, a részes felek a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 15. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban előírják az ilyen információk biztosítását.

(5)   Az egyes részes felek az e cikkben megadott határidőn belül előírják, hogy a (4) bekezdésben foglalt információkat a gyártás vagy a gyártó általi első szállítás időpontjában vagy a részes fél területére történő behozatal időpontjában nyilvántartásba kell venni.

(6)   Az egyes részes felek gondoskodnak róla, hogy az (5) bekezdés szerint nyilvántartott információk az említett fél számára a (3) és a (4) bekezdés szerint előírt egyedi azonosító jelölésre való hivatkozás útján rendelkezésre álljanak.

(7)   Az egyes részes felek gondoskodnak róla, hogy az (5) bekezdés alapján nyilvántartott információkat, illetve az ilyen információt a (6) bekezdés szerint hozzáférhetővé tévő egyedi azonosító jelöléseket a részes fél és illetékes hatósága által meghatározott vagy engedélyezett formátumban összesítsék.

(8)   Az egyes részes felek gondoskodnak róla, hogy az (5) bekezdés szerint nyilvántartott információk – a (9) bekezdésre figyelemmel – megkeresés esetén a globális információmegosztó fókuszpont rendelkezésére álljanak, a nemzeti és/vagy regionális központi ponttal való szabványos elektronikus biztonságos felületen keresztül. A globális információmegosztó fókuszpont listát állít össze a részes felek illetékes hatóságairól, és ezt a listát valamennyi részes fél rendelkezésére bocsátja.

(9)   Az egyes részes felek és az illetékes hatóságok

a)

kellő időben hozzá kell,hogy férjenek a (4) bekezdés szerinti információkhoz a globális információmegosztó fókuszpontnál történő lekérdezés útján;

b)

ilyen információt csak akkor kérnek, ha az a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felderítése vagy az ezzel kapcsolatos nyomozás céljából szükséges;

c)

információt indokolatlanul nem tartanak vissza;

d)

a (4) bekezdéssel összefüggő, információ iránti megkereséseket nemzeti jogukkal összhangban megválaszolják; és

e)

kölcsönös megállapodás szerint védenek és bizalmasként kezelnek minden kicserélt információt.

(10)   Az egyes részes felek előírják az alkalmazandó árukövetési és nyomon követési rendszer további fejlesztését és hatókörének kibővítését egészen addig a pontig, amikor valamennyi vámot, vonatkozó adót és adott esetben más kötelezettséget a gyártás, a behozatal vagy a vám- vagy jövedéki ellenőrzést követő árukiadás helyén teljesítenek.

(11)   A részes felek kölcsönös megállapodás szerint együttműködnek egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel az árukövetési és a nyomon követési rendszerekkel kapcsolatos legjobb gyakorlat megosztásában és fejlesztésében, ideértve az alábbiakat:

a)

a fejlett árukövetési és nyomon követési technológia, ezen belül ismeretanyag, készségek, képességek és szakértelem fejlesztésének, átadásának és megszerzésének megkönnyítése;

b)

igény szerint képzési és kapacitásépítő programok támogatása a részes felek számára; és

c)

a dohánytermékek csomagolási egységeinek és csomagolásának megjelölésére és leolvasására alkalmazott technológia további fejlesztése a (4) bekezdésben felsorolt információk elérhetővé tétele céljából.

(12)   A részes felekre vonatkozó kötelezettségeket a dohányipar nem teljesítheti, és azokat a dohányiparra nem lehet továbbhárítani.

(13)   Az egyes részes felek gondoskodnak róla, hogy illetékes hatóságaik az árukövetési és a nyomon követési rendszerben való részvétel során a dohányiparral és a dohányipar érdekképviseleteivel csak az e cikk végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges mértékben tartanak fenn kapcsolatot.

(14)   Az egyes részes felek előírhatják a dohányipar számára, hogy az adott részes felet az e cikk alapján fennálló kötelezettségeivel kapcsolatosan terhelő költségeket viselje.

9. cikk

Nyilvántartás

(1)   Az egyes részes felek megfelelően előírják, hogy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezések szállítói láncában részt vevő valamennyi természetes és jogi személy valamennyi releváns ügyletről teljes és pontos nyilvántartást vezessen. Az ilyen nyilvántartásoknak lehetővé kell tenniük a dohánytermékek gyártása során felhasznált anyagokkal való teljes körű elszámoltathatóságot.

(2)   Az egyes részes felek megfelelő módon előírják a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személyek számára, hogy megkeresésre adják át a következő információkat az illetékes hatóságoknak:

a)

általános információk a piaci volumenekről, tendenciákról, előrejelzésekről, illetve más releváns információk;valamint

b)

az engedélyes birtokában, megőrzése vagy ellenőrzése alatt lévő, készletben, adó- és vámraktárakban az árutovábbítás vagy átrakodás vagy adófelfüggesztés idején tárolt dohánytermékek és gyártóberendezés mennyisége a megkeresés napján.

(3)   A részes felek területén exportra értékesített vagy gyártott vagy a részes felek területén árutovábbításban vagy átrakodásban részt vevő, adófelfüggesztés hatálya alatt lévő dohánytermékek és gyártóberendezés tekintetében az egyes felek megfelelő módon előírják a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személyek számára, hogy a kiindulási ország illetékes hatóságainak megkeresésére az általuk ellenőrzött induláskor adják át (elektronikus úton, ha az infrastruktúra létezik) az alábbi információkat:

a)

az indulás dátuma a termékek fizikai ellenőrzésének legutolsó helyéről;

b)

az elszállított termékekkel kapcsolatos adatok (ideértve a márkát, a mennyiséget, a raktárt);

c)

a tervezett fuvarozási útvonalak és rendeltetési hely;

d)

annak (azoknak) a természetes vagy jogi személy(ek)nek az azonosítása, aki(k)nek a termékeket szállítják;

e)

a fuvarozás módja, a fuvarozó azonosításával együtt;

f)

a szállítmány tervezett rendeltetési helyre történő érkezésének várható napja; és

g)

a kiskereskedelmi értékesítés vagy felhasználás tervezett piaca.

(4)   Az egyes részes felek – amennyiben ez kivitelezhető – előírják, hogy a kiskereskedők és a dohánytermesztők – a nem kereskedelmi alapon működő hagyományos termelők kivételével – a nemzeti joggal összhangban teljes és pontos nyilvántartást vezessenek valamennyi olyan releváns ügyletről, amelynek részesei.

(5)   Az egyes részes felek az (1) bekezdés végrehajtása céljából hatékony jogalkotási, végrehajtási, közigazgatási vagy más intézkedéseket fogadnak el, amelyek előírják, hogy valamennyi nyilvántartást

a)

legalább négy évig meg kell őrizni;

b)

az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani; és

c)

az illetékes hatóságok által előírt formában kell vezetni.

(6)   Az egyes részes felek megfelelő módon és a nemzeti jog rendelkezéseit figyelembe véve létrehoznak egy, az e cikkel összhangban vezetett valamennyi nyilvántartásban szereplő adatnak a többi részes féllel való megosztását lehetővé tévő rendszert.

(7)   A részes felek törekednek az egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre a fejlett nyilvántartási rendszerek fokozatos megosztásában és fejlesztésében.

10. cikk

Biztonsági és megelőző intézkedések

(1)   Az egyes részes felek adott esetben előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrző Keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó valamennyi természetes és jogi személy megtegye a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a dohánytermékek forgalmazása tiltott kereskedelmi csatornákra terelődjön, ideértve többek között az alábbiakat:

a)

jelentéstétel az illetékes hatóságoknak

i.

a nemzeti jogban meghatározott mennyiségű, határon átnyúló készpénzátutalásról vagy határon átnyúló, természetbeni fizetésről; és

ii.

valamennyi „gyanús ügyletről”; és

b)

a dohánytermékeknek vagy a gyártóberendezésnek kizárólag az említett termékek iránti kereslettel összemérhető mennyiségben történő szállítása a kiskereskedelmi értékesítés vagy felhasználás tervezett piacán belül.

(2)   Az egyes részes felek adott esetben előírják – nemzeti jogukkal és a WHO Dohányzás-ellenőrző Keretegyezményének célkitűzéseivel összhangban –, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek által végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos fizetésekre kizárólag a számlán megjelölt pénznemben és mennyiségben, illetve kizárólag a tervezett piac területén található pénzügyi intézményekben biztosított jogszerű fizetési módokon kerülhet sor, és a fizetés során nem vesznek igénybe más alternatív átutalási rendszert.

(3)   A részes felek előírhatják, hogy a 6. cikk hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek által a részes fél joghatósága szerinti területen a dohánytermékek gyártása során felhasznált anyagokkal kapcsolatos fizetésekre kizárólag a számlán megjelölt pénznemben és mennyiségben, illetve kizárólag a tervezett piac területén található pénzügyi intézményekben biztosított jogszerű fizetési módokon kerülhet sor, és a fizetés során nem vehetnek igénybe más alternatív átutalási rendszert.

(4)   Az egyes részes felek gondoskodnak róla, hogy e cikk követelményeinek bármilyen megsértése megfelelő büntetőjogi, polgári vagy közigazgatási eljárást, illetve hatékony, arányos és elrettentő szankciókat vonjon maga után, ideértve adott esetben az engedély felfüggesztését vagy érvénytelenítését is.

11. cikk

Internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő értékesítés

(1)   Az egyes részes felek előírják, hogy a dohánytermékek internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő értékesítését magában foglaló ügyletekben részt vevő jogi és természetes személyek eleget tesznek az e jegyzőkönyv szerinti valamennyi vonatkozó kötelezettségnek.

(2)   Az egyes részes felek fontolóra veszik a dohánytermékek internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő kiskereskedelmi értékesítésének tilalmát.

12. cikk

Vámszabad területek és nemzetközi árutovábbítás

(1)   Az egyes részes felek az e jegyzőkönyvnek a tekintetükben történő hatályba lépését követő három éven belül a vámszabad területeken hatékony ellenőrzéseket hajtanak végre minden dohány- és dohánytermékgyártással és ezeket érintő ügylettel kapcsolatban az e jegyzőkönyvben előírt valamennyi releváns intézkedés alkalmazása útján.

(2)   Ezen túlmenően tilos a dohánytermékeket és a nem dohánytermékeket ugyanazon konténerben vagy más hasonló szállítási egységben a vámszabad területről való elszállításkor összekeverni.

(3)   Az egyes részes felek nemzeti jogukkal összhangban az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelő ellenőrzési és vizsgálati intézkedéseket fogadnak el és alkalmaznak a dohánytermékek és a gyártóberendezés területükön történő nemzetközi továbbításával vagy átrakodásával kapcsolatosan az ilyen termékek tiltott kereskedelmének megakadályozása céljából.

13. cikk

Vámmentes értékesítés

(1)   Az egyes részes felek – a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 6. cikkét figyelembe véve – hatékony intézkedéseket hajtanak végre e jegyzőkönyv megfelelő rendelkezéseinek a vámmentes értékesítésekre történő alkalmazása céljából.

(2)   A részes felek találkozója legkésőbb az e jegyzőkönyv hatályba lépését követő öt év elteltével soron következő ülésszakán gondoskodik róla, hogy bizonyítékon alapuló kutatást végezzenek a dohánytermékek vámmentes értékesítéséhez kapcsolódó tiltott dohánytermék-kereskedelem mértékének megállapítására. Az ilyen kutatás alapján a részes felek találkozója mérlegeli a megfelelő további intézkedéseket.

IV. RÉSZ

BŰNCSELEKMÉNYEK

14. cikk

Jogellenes magatartás, a bűncselekményeket is ideértve

(1)   Az egyes részes felek nemzeti joguk alapelveivel összhangban elfogadják az alábbi magatartásoknak a nemzeti jog értelmében jogellenesként való minősítéséhez szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket:

a)

dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés e jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétes módon történő gyártása, nagykereskedelmi értékesítése, közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele;

b)

i.

dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés gyártása, nagykereskedelmi értékesítése, közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele az alkalmazandó vámok, adók és más illetékek megfizetése nélkül vagy a megfelelő adóbélyeg, egyedi azonosító jelölés vagy más előírt jelölés vagy címke elhelyezése nélkül;

ii.

dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés a b) pont i. alpontjában nem említett más csempészése vagy annak kísérlete;

c)

i.

dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés vagy hamis adóbélyeggel, egyedi azonosító jelöléssel vagy más előírt jelöléssel vagy címkével ellátott dohánycsomagolás tiltott gyártásának bármely más formája;

ii.

jogellenesen gyártott dohány, tiltott dohánytermék, hamis adóbélyeget és/vagy más előírt jelölést vagy címkét viselő termék vagy tiltott gyártóberendezés nagykereskedelmi értékesítése, közvetítőkereskedelme, kiskereskedelmi értékesítése, szállítása, terjesztése, tárolása, fuvarozása, behozatala vagy kivitele;

d)

dohánytermékeknek nem dohánytermékekkel való keverése a szállítói lánc folyamán, dohánytermék elrejtése vagy álcázása céljából;

e)

dohánytermékek nem dohánytermékekkel való keverése e jegyzőkönyv 12. cikkének (2) bekezdését megsértve;

f)

dohánytermékeknek e jegyzőkönyvet megsértve internetes, távközlési vagy más, új technológia útján történő értékesítése;

g)

dohánynak, dohányterméknek vagy gyártóberendezésnek a 6. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező személy által olyan személytől történő beszerzése, akinek a 6. cikkel összhangban engedéllyel kellene rendelkeznie, de ilyennel nem rendelkezik;

h)

bármely állami tisztviselő vagy felhatalmazással rendelkező tisztviselő akadályozása a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos kötelezettségeinek ellátásában;

i)

i.

bármely állami tisztviselő vagy felhatalmazással rendelkező tisztviselő előtt annak dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos kötelezettségeinek az ellátása során hamis, félrevezető vagy hiányos tanúvallomás tétele vagy az általa kért információk át nem adása;

ii.

hivatalos űrlapokon hamis nyilatkozat tétele a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés leírását, mennyiségét vagy értékét, továbbá a jegyzőkönyvben meghatározott bármely más információt illetően az alábbi célból:

a)

az alkalmazandó vámok, adók és más illetékek kifizetésének kikerülése, vagy

b)

a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme megakadályozásával, az attól való elrettentéssel, annak felderítésével, nyomozásával vagy felszámolásával kapcsolatos ellenőrzési intézkedések akadályozása;

iii.

az e jegyzőkönyv szerinti nyilvántartások létrehozásának vagy vezetésének elmulasztása vagy hamis nyilvántartás vezetése; és

j)

a (2) bekezdés értelmében bűncselekményként minősített jogellenes magatartásból származó jövedelem tisztára mosása.

(2)   Az egyes részes felek nemzeti joguk alapelveivel összhangban meghatározzák, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogellenes magatartások vagy a dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezés tiltott kereskedelméhez kapcsolódó, e jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétes más magatartások közül melyek minősülnek bűncselekménynek, és elfogadják az ilyen minősítéshez szükséges jogalkotási és más intézkedéseket.

(3)   Az egyes részes felek értesítik e jegyzőkönyv titkárságát arról, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogellenes magatartások közül melyeket minősítik bűncselekménynek a (2) bekezdéssel összhangban, és átadják a titkárság számára azon jogszabályaik egy-egy példányát vagy ismertetését, amelyekkel a (2) bekezdést, illetve ezen jogszabályok későbbi módosítását végrehajtják.

(4)   A dohány, a dohánytermékek és a gyártóberendezés tiltott kereskedelmével kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló nemzetközi együttműködés kibővítése érdekében a részes feleket ösztönzik a pénzmosással, a kölcsönös jogsegéllyel és a kiadatással kapcsolatos nemzeti jogszabályaik azon releváns nemzetközi egyezményekre való tekintettel történő felülvizsgálatára, amelyeknek részes felei, annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabályok hatékony eszközök legyenek e jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásában.

15. cikk

A jogi személyek felelőssége

(1)   Az egyes részes felek jogelveikkel összhangban elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a jogi személyeknek a többek között az e jegyzőkönyv 14. cikke szerint bűncselekménynek minősülő jogellenes magatartással kapcsolatos felelőssége megállapítható legyen.

(2)   Az egyes részes felek jogelveitől függően a jogi személyek büntetőjogi, polgári vagy közigazgatási eljárásban vonhatók felelősségre.

(3)   Az ilyen felelősség nem érinti azon természetes személyek felelősségét, akik a jogellenes magatartásban részt vesznek vagy a nemzeti jogszabályokban és e jegyzőkönyv 14. cikkében meghatározott bűncselekmények elkövetői.

16. cikk

Büntetőeljárás és szankciók

(1)   Az egyes részes felek nemzeti jogukkal összhangban elfogadják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a többek között az e jegyzőkönyv 14. cikke szerint bűncselekménynek minősülő jogellenes magatartásért felelősségre vont természetes és jogi személyeket hatékony, arányos és elrettentő büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókkal – többek között pénzügyi szankcióknak – sújtsák

(2)   Az egyes részes felek törekednek gondoskodni arról, hogy nemzeti joguk értelmében a személyek jogellenes magatartásával – ideértve a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményeket is – kapcsolatosan indított büntetőeljárás tekintetében meglévő mérlegelési jogkörüket úgy gyakorolják, hogy az ilyen jogellenes magatartással – ideértve a bűncselekményeket is – kapcsolatosan végrehajtott bűnüldözési intézkedések hatékonyságát maximalizálják, megfelelően tekintetbe véve a bűncselekményeket is magába foglaló, ilyen jogellenes magatartás elkövetésétől való elrettentés szükségességét.

(3)   Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem érintik azt az elvet, hogy a jogellenes magatartás – az e jegyzőkönyvvel összhangban bűncselekménynek minősülő magatartást is ideértve – és az alkalmazandó jogi védelem vagy a magatartás jogszerűségére irányadó más jogelvek meghatározása a részes fél nemzeti joga számára van fenntartva, és hogy az ilyen jogellenes magatartások – a bűncselekményeket is ideértve – üldözésére és szankcionálására az említett joggal összhangban kerül sor.

17. cikk

A lefoglalt áruval kapcsolatos kifizetések

A felek nemzeti jogukkal összhangban mérlegelik az ahhoz szükséges jogalkotási és más intézkedések elfogadását, hogy az illetékes hatóságok a lefoglalt dohány, dohánytermék és/vagy gyártóberendezés termelőjére, gyártójára, terjesztőjére, importőrére vagy exportőrére a kieső adóknak és illetékeknek megfelelő összeget vessenek ki.

18. cikk

Ártalmatlanítás vagy megsemmisítés

Valamennyi elkobzott dohányt, dohányterméket és gyártóberendezést a lehető leginkább környezetbarát módszerekkel meg kell semmisíteni vagy a nemzeti joggal összhangban ártalmatlanítani kell.

19. cikk

Különleges nyomozási technikák

(1)   Az egyes részes felek – ha ezt a nemzeti jogrendszer alapelvei lehetővé teszik – lehetőségeiken belül és a nemzeti jog által előírt feltételek szerint meghozzák az illetékes hatóságok számára a területükön az ellenőrzött szállítás megfelelő alkalmazásához és adott esetben a különleges nyomozási technikák – pl. elektronikus vagy más megfigyelési és fedett műveletek – alkalmazásához szükséges intézkedéseket a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme elleni hatékony küzdelem céljából.

(2)   A 14. cikkel összhangban ilyennek minősített bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás céljából a részes feleket ösztönzik szükség esetén megfelelő kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötésére vagy ilyen rendszerek létrehozására az (1) bekezdésben említett technikák nemzetközi együttműködés keretében történő felhasználásához.

(3)   A (2) bekezdés szerinti megállapodás vagy rendszer hiányában az ilyen különleges nyomozási technikák nemzetközi alkalmazására vonatkozó döntéseket eseti alapon hozzák, és ezek esetében szükség szerint pénzügyi rendszerek és megállapodások létrehozását mérlegelhetik az érintett felek joghatóságának gyakorlására tekintettel.

(4)   A részes felek felismerik a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás jelentőségét és szükségességét ezen a területen, és az e cikkben foglalt célkitűzések elérése érdekében kapacitásépítés céljából együttműködnek egymással és a nemzetközi szervezetekkel.

V. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

20. cikk

Általános információcsere

(1)   A részes felek e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének jelentéstételi eszköze keretében a nemzeti jogra figyelemmel átadják a releváns információkat, adott esetben többek között az alábbi kérdésekkel kapcsolatban:

a)

összesített formában a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés lefoglalásának adatai, a lefoglalt mennyiség és érték, a termékleírások, a gyártás dátuma és helye; és a kikerült adó;

b)

a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés behozatallal, kivitellel, árutovábbítással, adófizetéssel és vámmentességgel érintett értékesítése és mennyisége vagy értéke;

c)

a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének tendenciái, az alkalmazott elrejtési módszerek és elkövetési módok; és

d)

a részes felek megállapodása szerinti más releváns információk.

(2)   A részes felek együttműködnek egymással és az illetékes nemzetközi szervezetekkel a felek információgyűjtésre és -cserére vonatkozó kapacitásának fejlesztése céljából.

(3)   A részes felek az említett információkat bizalmasnak tekintik és kizárólag a felek általi felhasználásra szánják, a küldő fél eltérő nyilatkozata hiányában.

21. cikk

Bűnüldözési információcsere

(1)   A részes felek nemzeti jogukra vagy más alkalmazandó nemzetközi szerződésre figyelemmel adott esetben kicserélik egymással az alábbi információkat, saját kezdeményezésükre vagy egy olyan részes fél megkeresésére, amely kellően indokolja, hogy az ilyen információ a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének felderítéséhez vagy az azzal kapcsolatos nyomozáshoz szükséges:

a)

az érintett természetes és jogi személyek engedélyezésére vonatkozó nyilvántartás;

b)

a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmével foglalkozó természetes vagy jogi személyek azonosításához, ellenőrzéséhez és az ellenük indított büntetőeljáráshoz szükséges információk;

c)

a nyomozások és a büntetőeljárások nyilvántartása;

d)

a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés behozatalával, kivitelével vagy vámmentes értékesítésével kapcsolatos fizetések nyilvántartása; és

e)

a dohány, dohánytermék vagy gyártóberendezés lefoglalásával kapcsolatos adatok (ideértve adott esetben az ügyre történő hivatkozással kapcsolatos információt, a lefoglalt mennyiséget és értéket, a termék leírását, az érintett szervezeteket, a gyártás dátumát és helyét) és az elkövetési mód (ideértve a szállítás és az elrejtés módját, az útvonal meghatározását és a felderítést).

(2)   A részes felektől e cikk értelmében kapott információkat kizárólag a jegyzőkönyv célkitűzéseinek teljesítésére lehet felhasználni. A részes felek kiköthetik, hogy az említett információkat az információt átadó fél beleegyezése nélkül nem lehet továbbadni.

22. cikk

Információcsere: az információk bizalmas jellege és védelme

(1)   Az egyes részes felek kijelölik azokat az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyeknek a 20., 21. és 24. cikkben említett adatokat át kell adni, és az egyezmény titkárságán keresztül értesítik a feleket az ilyen kijelölésről.

(2)   A jegyzőkönyv szerinti információcserére az adatvédelemmel és a titoktartással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vonatkoznak. A részes felek kölcsönös megállapodás szerint védenek minden bizalmas információt, amelyet kicserélnek.

23. cikk

Segítségnyújtás és együttműködés: képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés tudományos, technikai és technológiai kérdésekben

(1)   A részes felek kölcsönös megállapodás szerint együttműködnek egymással és/vagy az illetékes nemzetközi és regionális szervezeteken keresztül tudományos, technikai és technológiai ügyekben a képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés biztosításában a jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése céljából. Az ilyen segítségnyújtás magában foglalhatja a szakértelem vagy a megfelelő technológia transzferét az információgyűjtés, bűnüldözés, árukövetés és nyomon követés, információkezelés, a személyes adatok védelme, az eltiltás, elektronikus megfigyelés, törvényszéki elemzés, kölcsönös jogsegély és kiadatás területén.

(2)   A részes felek adott esetben kétoldalú, többoldalú és bármely más megállapodást köthetnek vagy ilyen rendszereket hozhatnak létre tudományos, technikai és technológiai ügyekben a képzés, technikai segítségnyújtás és együttműködés biztosításában, figyelembe véve a fejlődő országnak tekintett, illetve az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes felek szükségleteit.

(3)   A részes felek megfelelő módon együttműködnek a lefoglalt dohány és dohánytermékek pontos földrajzi eredete azonosítási lehetőségeivel kapcsolatos fejlesztésben és kutatásban.

24. cikk

Segítségnyújtás és együttműködés: a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás

(1)   A részes felek nemzeti jogukkal összhangban adott esetben megtesznek minden szükséges intézkedést az együttműködés többoldalú, regionális vagy kétoldalú rendszerek útján történő megerősítésére a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmével foglalkozó természetes vagy jogi személyek tevékenységének megelőzése, felderítése, nyomozása, büntetőjogi eszközökkel történő üldözése és az ilyen személyek megbüntetése érdekében.

(2)   A részes felek gondoskodnak róla, hogy a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel foglalkozó közigazgatási, szabályozási, bűnüldözési és más hatóságok (ideértve az igazságügyi hatóságokat is, ha ezt a nemzeti jog lehetővé teszi) nemzeti és nemzetközi szinten együttműködjenek és megosszák a releváns információkat a nemzeti joguk által előírt feltételek szerint.

25. cikk

A szuverenitás védelme

(1)   A részes felek az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiknek az államok szuverén egyenlőségének és területi integritásának, továbbá a más államok belügyeibe való be nem avatkozásnak az elvével összhangban tesznek eleget.

(2)   Az e jegyzőkönyvben foglaltak nem jogosítják fel a részes feleket más állam területén a joghatóság gyakorlására és a nemzeti joga értelmében kizárólag a másik állam hatóságainak fenntartott feladatok ellátására.

26. cikk

Joghatóság

(1)   Az egyes részes felek elfogadják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket, amennyiben

a)

a bűncselekményt az érintett fél területén követték el; vagy

b)

a bűncselekményt olyan hajó fedélzetén követték el, amely a bűncselekmény elkövetése idején az érintett fél lobogója alatt közlekedik, vagy pedig olyan légi jármű fedélzetén, amely a bűncselekmény elkövetése idején az érintett fél jogszabályai szerint van nyilvántartásba véve.

(2)   Egy részes fél a 25. cikkre figyelemmel az ilyen bűncselekménnyel kapcsolatosan megállapíthatja joghatóságát olyan esetekben is, amikor

a)

a bűncselekményt az adott részes fél ellen követték el;

b)

a bűncselekményt az adott fél állampolgára vagy olyan hontalan személy követte el, akinek szokásos tartózkodási helye az adott fél területén található; vagy

c)

a bűncselekmény a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekmények körébe tartozik, és a részes fél területén követték el egy, a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekménynek a fél területén belül történő elkövetése céljából.

(3)   A 30. cikk alkalmazásában az egyes részes felek elfogadják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket, amennyiben a feltételezett elkövető az adott fél területén található, és ez a fél nem ad ki ilyen személyt kizárólag annak alapján, hogy a feltételezett elkövető az állampolgára.

(4)   Az egyes részes felek elfogadják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságuk megállapításához szükséges intézkedéseket is, amennyiben a feltételezett elkövető az adott fél területén található, és a személyt az adott fél nem adja ki.

(5)   Amennyiben egy joghatóságát az (1) vagy (2) bekezdés értelmében gyakorló részes felet arról értesítettek vagy más módon az jutott a tudomására, hogy egy vagy több másik fél ugyanazon magatartás tekintetében nyomozást, büntetőeljárást vagy bírósági eljárást folytat, az utóbbi részes felek illetékes hatóságai megfelelő módon konzultálnak egymással tevékenységeik összehangolása céljából.

(6)   Az általános nemzetközi jogi normák sérelme nélkül ez a jegyzőkönyv nem zárja ki egy fél által megállapított büntető joghatóságnak a nemzeti jogával összhangban történő gyakorlását.

27. cikk

Bűnüldözési együttműködés

(1)   Az egyes részes felek megfelelő nemzeti jogi és közigazgatási rendszereikkel összhangban hatékony intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy

a)

kibővítsék és szükség esetén létrehozzák az illetékes hatóságok, szervek és szolgálatok közötti kommunikációs csatornákat, a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekmények valamennyi szempontjával kapcsolatos információk biztonságos és gyors cseréjének a megkönnyítése érdekében;

b)

biztosítsák a hatékony együttműködést az illetékes hatóságok, szervek, vám-, rendőri és más bűnüldözési szervek között;

c)

egyes esetekben együttműködjenek más részes felekkel a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményekkel kapcsolatos megkeresések végrehajtásában az alábbiakat illetően:

i.

az említett bűncselekményekben gyaníthatóan részes személyek személyazonossága, holléte és tevékenységei vagy más érintett személyek holléte;

ii.

a bűncselekményből származó jövedelem vagy az említett bűncselekmények elkövetéséből származó vagyon mozgása; és

iii.

az említett bűncselekmények elkövetése során használt vagy használni tervezett vagyon, berendezés vagy más eszközök mozgása;

d)

adott esetben átadják az elemzési vagy nyomozási célból szükséges anyagok tételeit vagy mennyiségeit;

e)

előmozdítsák az illetékes hatóságaik, szerveik és szolgálataik közötti hatékony koordinációt, és támogassák a személyzet és más szakértők cseréjét, ideértve az érintett részes felek közötti kétoldalú megállapodásoktól vagy rendszerektől függően összekötő tisztviselők kirendelését is;

f)

más részes felekkel kicseréljék a releváns információkat az említett bűncselekmények elkövetése során természetes vagy jogi személyek által alkalmazott egyes módozatokról és módszerekről, ideértve adott esetben az útvonalakat és a szállítóeszközöket, illetve a hamis személyazonosság, megváltoztatott vagy hamis dokumentumok vagy más olyan módozatok alkalmazását, amellyel tevékenységeiket leplezhetik; és

g)

kicseréljék a releváns információkat, és összehangolják a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekmények kellő időben történő azonosításához megfelelőnek tekintett közigazgatási és más intézkedéseket.

(2)   A részes felek e jegyzőkönyvben foglaltak érvényre juttatása érdekében fontolóra veszik a bűnüldözési szerveik közötti közvetlen együttműködésről szóló, kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötését vagy ilyen rendszerek létrehozását, illetve ha ilyen megállapodások vagy rendszerek már léteznek, ezek megfelelő módosítását. Az érintett részes felek közötti ilyen megállapodások vagy rendszerek hiányában a részes felek ezt a jegyzőkönyvet az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében a kölcsönös bűnüldözési együttműködés alapjának tekinthetik. A részes felek adott esetben teljes körűen alkalmazzák a többek között a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel kötött megállapodásokat vagy rendszereket, a bűnüldözési szerveik közötti együttműködés kibővítése érdekében.

(3)   A részes felek a rendelkezésre álló lehetőségeiken belül együttműködésre törekednek a korszerű technológia alkalmazásával végrehajtott, tiltott nemzetközi dohánytermék-kereskedelemre való reagálás érdekében.

28. cikk

Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás

A részes felek nemzeti jogi és közigazgatási rendszereikkel összhangban, megkeresésre vagy saját kezdeményezésre információkat adnak egymásnak a vám- és más jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a dohány, dohánytermékek vagy gyártóberendezés tiltott kereskedelmének megelőzése, felderítése, nyomozása, büntetőjogi eszközökkel történő üldözése és az ilyen cselekmények elleni küzdelem során. A részes felek az említett információkat az azokat átadó részes fél eltérő nyilatkozata hiányában bizalmasnak és korlátozott felhasználásúnak tekintik. Az információk az alábbiakra terjedhetnek ki:

a)

bizonyítottan hatékony új vámhatósági és más bűnüldözési technikák;

b)

a dohány, dohánytermék és gyártóberendezés tiltott kereskedelmének új tendenciái, módozatai vagy módszerei;

c)

olyan áruk, amelyekről ismert, hogy a dohány, dohánytermék és gyártóberendezés tiltott kereskedelmének tárgyai, továbbá az ilyen árukkal kapcsolatos leírás, csomagolás, szállítás és tárolás, illetve a felhasznált módszerek részletei;

d)

olyan természetes vagy jogi személyek, akikről ismert, hogy a 14. cikkel összhangban minősített bűncselekményt követtek el vagy ilyennek részesei voltak; és

e)

bármely más adat, amely a kijelölt szerveket segítheti az ellenőrzési és más bűnüldözési célú kockázatbecslésben.

29. cikk

Kölcsönös jogsegély

(1)   A részes felek a nyomozás, büntetőeljárás és bírósági eljárás során a lehető legszélesebb körű kölcsönös jogsegélyt biztosítják egymás számára az e jegyzőkönyv 14. cikkével összhangban minősített bűncselekmények vonatkozásában.

(2)   A kölcsönös jogsegélyt a megkeresett részes fél vonatkozó jogszabályai, szerződései, megállapodásai és rendszerei értelmében a lehető legszélesebb körben kell biztosítani az olyan bűncselekményekkel kapcsolatosan a megkereső részes fél területén folytatott nyomozások, büntetőeljárások és bírósági eljárások tekintetében, amelyek miatt e jegyzőkönyv 15. cikkével összhangban jogi személy felelősségre vonható.

(3)   Az e cikkel összhangban nyújtandó kölcsönös jogsegély bármely alábbi célra kérhető:

a)

bizonyíték vagy tanúvallomás felvétele személyektől;

b)

bírósági dokumentumok kézbesítése;

c)

kutatás és lefoglalás, illetve befagyasztás végrehajtása;

d)

tárgyak és helyszínek megvizsgálása;

e)

információ, bizonyítékelemek és szakértői értékelés biztosítása;

f)

a releváns dokumentumok és nyilvántartások eredeti példányainak vagy hiteles másolatainak rendelkezésre bocsátása, ideértve a kormányzati, banki, pénzügyi, társasági vagy üzleti nyilvántartásokat;

g)

a bűncselekményből származó jövedelem, vagyon, eszköz vagy más dolgok bizonyítási célból történő azonosítása vagy nyomon követése;

h)

a személyek önkéntes megjelenésének előmozdítása a megkereső részes fél területén; és

i)

bármely olyan más segítségnyújtás, amely a megkeresett részes fél nemzeti jogával nem ellentétes.

(4)   Ez a cikk nem érinti azokat az egyéb két- vagy többoldalú szerződések értelmében meglévő kötelezettségeket, amelyek a kölcsönös jogsegély egészére vagy részére vonatkoznak vagy fognak vonatkozni.

(5)   A (6)–(24) bekezdés a viszonosság elve alapján az e cikk szerinti megkeresésekre is vonatkozik, ha a kérdéses részes feleket nem köti kölcsönös jogsegélyről szóló szerződés vagy kormányközi megállapodás. Ha a részes feleket ilyen szerződés vagy kormányközi megállapodás köti, az említett szerződés vagy kormányközi megállapodás megfelelő rendelkezései alkalmazandók, kivéve, ha a felek azok helyett a (6)–(24) bekezdés alkalmazásában állapodnak meg. A részes feleket határozottan ösztönzik e bekezdések alkalmazására, ha ezek előmozdítják az együttműködést.

(6)   A részes felek központi hatóságot jelölnek ki, amely felelős és hatáskörrel rendelkezik a kölcsönös jogsegély iránti megkeresések fogadásáért, továbbá végrehajtásáért vagy végrehajtás céljából a megfelelő illetékes hatósághoz történő továbbításáért. Amennyiben egy részes fél olyan különleges régióval vagy területtel rendelkezik, ahol a kölcsönös jogsegély külön rendszere érvényesül, külön központi hatóságot jelölhet ki, amely az említett régió vagy terület tekintetében ugyanazon feladatokat ellátja. A központi hatóságok biztosítják a beérkező megkeresések gyors és megfelelő végrehajtását vagy továbbítását. Amennyiben a központi hatóság a megkeresést végrehajtás céljából egy illetékes hatóságnak továbbítja, ösztönzi a kérelem illetékes hatóság által történő gyors és megfelelő végrehajtását. Az egyes részes felek az e jegyzőkönyvhöz való csatlakozás, e jegyzőkönyv elfogadása, jóváhagyása, hivatalos megerősítése vagy ratifikálása időpontjában értesítik az egyezmény titkárságának a vezetőjét az ebből a célból kijelölt központi hatóságról. A kölcsönös jogsegély iránti megkeresések és az ezekkel kapcsolatos bármely közlemény továbbítására a részes felek által kijelölt központi hatóságok között kerül sor. Ez a követelmény nem sérti a részes felek jogát arra, hogy előírják az ilyen megkeresések és közlemények diplomáciai csatornán keresztül, sürgős esetben pedig a felek megállapodása esetén és lehetőség szerint megfelelő nemzetközi szervezetek útján történő küldését.

(7)   A megkereséseket írásban vagy lehetőség szerint bármely más olyan módszerrel kell elkészíteni, amellyel írásbeli dokumentumot lehet előállítani, a megkeresett fél által elfogadható nyelven és olyan feltételek mellett, amelyek lehetővé teszik a hitelesség megállapítását. Az egyes részes felek által elfogadható nyelv(ek)ről az e jegyzőkönyvhöz való csatlakozás, e jegyzőkönyv elfogadása, jóváhagyása, hivatalos megerősítése vagy ratifikálása időpontjában értesítik az egyezmény titkárságának a vezetőjét. Sürgős körülmények között és a részes felek megállapodása esetén a megkeresésekre szóban kerülhet sor, azonban azokat írásban haladéktalanul meg kell erősíteni.

(8)   A kölcsönös jogsegély iránti megkeresésben az alábbiaknak kell szerepelnie:

a)

a megkereső hatóság megnevezése;

b)

a megkereséssel kapcsolatos nyomozás, büntetőeljárás vagy bírósági eljárás tárgya és természete, illetve az ilyen nyomozást, büntetőeljárást vagy bírósági eljárást végző hatóság megnevezése és feladatai;

c)

a releváns tények összefoglalása, a bírósági dokumentumok kézbesítésére irányuló megkeresések kivételével;

d)

a kért jogsegély ismertetése és a megkereső fél által alkalmazni kívánt eljárással kapcsolatos részletek;

e)

adott esetben az érintett személyek azonosítása, holléte és állampolgársága;

f)

a bizonyíték, információ vagy intézkedés iránti megkeresés célja; és

g)

a nemzeti jognak a bűncselekményre és a kapcsolódó büntetésre vonatkozó rendelkezései.

(9)   A megkeresett részes fél további információkat kérhet, ha ez a megkeresésnek a nemzeti jogával összhangban történő végrehajtásához szükséges, vagy ha ez előmozdíthatja a végrehajtást.

(10)   A megkeresést a megkeresett fél nemzeti jogával összhangban kell végrehajtani, olyan mértékben, amely nem ellentétes a megkeresett fél nemzeti jogával, adott esetben pedig a kérelemben meghatározott eljárásokkal összhangban.

(11)   A megkeresett részes fél előzetes hozzájárulása nélkül a megkereső részes fél a megkeresett részes féltől kapott információt vagy bizonyítékot nem továbbíthat, és ezeket nem használhatja fel a megkeresésben nem említett nyomozás, büntetőeljárás vagy bírósági eljárás céljára. Az ebben a bekezdésben foglaltak nem akadályozzák, hogy a megkereső fél az általa folytatott eljárásban olyan információt vagy bizonyítékot tárjon fel, amely a vádlottat felmenti. Az utóbbi esetben a megkereső részes fél az információ vagy bizonyíték feltárását megelőzően értesíti a megkeresett felet, és ilyen értelmű kérés esetén konzultál a megkeresett féllel. Ha kivételesen nincs lehetőség előzetes értesítésre, a megkereső részes fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett felet az információ vagy bizonyíték feltárásáról.

(12)   A megkereső részes fél előírhatja, hogy a megkeresett fél a megkeresés végrehajtásához szükséges mértékben kezelje bizalmasan a megkeresés tényét és tárgyát. Amennyiben a megkeresett részes fél nem tud eleget tenni a bizalmas kezelés követelményének, erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső felet.

(13)   Ha egy magánszemély egy részes fél területén tartózkodik, és egy másik fél igazságügyi hatóságai tanúként vagy szakértőként kívánják meghallgatni, az előbbi fél lehetőség szerint és a nemzeti jog alapelveivel összhangban engedélyezheti az utóbbi fél kérésére a kihallgatás videokonferencia útján történő végrehajtását, ha a kérdéses magánszemély számára nem lehetséges vagy nem kívánatos, hogy személyesen jelenjen meg a megkereső fél területén. A részes felek megállapodhatnak abban, hogy a meghallgatást a megkereső fél igazságügyi hatósága hajtja végre, és azon a megkeresett fél igazságügyi hatósága részt vehet.

(14)   A kölcsönös jogsegély megtagadható,

a)

ha a megkeresésre nem e cikkel összhangban került sor;

b)

ha a megkeresett részes fél úgy tekinti, hogy a megkeresés végrehajtása sértheti szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más alapvető érdekeket;

c)

ha a megkeresett részes fél hatóságai számára hasonló bűncselekmény tekintetében a nemzeti jog tiltja az intézkedés végrehajtását, ha az saját joghatóságán belüli nyomozás, büntetőeljárás vagy bírósági eljárás tárgya;

d)

ha a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek a megkeresett részes fél területén a legmagasabb büntetési tétele kevesebb mint két év szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés más formája, vagy ha a megkeresett fél megítélése szerint a jogsegély olyan terhet róna saját erőforrásaira, amely a bűncselekmény súlyosságához viszonyítva aránytalan; vagy

e)

ha a megkeresés teljesítése a megkeresett részes félnek a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó jogrendszerével ellentétes.

(15)   A kölcsönös jogsegély megtagadását indokolni kell.

(16)   A részes felek e cikk értelmében a kölcsönös jogsegély biztosítását nem utasíthatják el a banktitokra hivatkozva.

(17)   A részes felek a kölcsönös jogsegély biztosítását nem utasíthatják el kizárólag arra hivatkozva, hogy a bűncselekménynek megítélésük szerint adóügyi vonzata is van.

(18)   A részes felek e cikk értelmében a kölcsönös jogsegély biztosítását a kettős büntethetőség hiányára hivatkozva elutasíthatják. Azonban a megkeresett részes fél, ha ezt megfelelőnek ítéli, segítséget nyújthat a mérlegelési jogkörén belül általa meghatározott mértékben, tekintet nélkül arra, hogy a magatartás a megkeresett fél nemzeti joga szerint bűncselekménynek minősül-e.

(19)   A megkeresett részes fél a kölcsönös jogsegély iránti megkeresést a lehető leghamarabb végrehajtja, és a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a megkereső fél által lehetőleg a megkeresésben javasolt, indokolt határidőket. A megkeresett részes fél megválaszolja a megkereső félnek a megkeresés kezelésével kapcsolatos eredményekre vonatkozó ésszerű kérdéseit. A megkereső részes fél haladéktalanul tájékoztatja a megkeresett felet arról, ha a kért jogsegélyre már nincs szükség.

(20)   A megkeresett részes fél elhalaszthatja a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés teljesítését arra való hivatkozással, hogy az megzavarhat egy folyamatban lévő vizsgálatot, büntető- vagy bírósági eljárást.

(21)   Egy megkeresés teljesítésének a (14) bekezdés szerinti megtagadását vagy a végrehajtásnak a (20) bekezdés szerint történő elhalasztását megelőzően a megkeresett részes fél konzultációt folytat a megkereső féllel annak mérlegelése céljából, hogy a jogsegély teljesíthető-e a szükségesnek ítélt feltételek mellett. Ha a megkereső részes fél az említett feltételek mellett elfogadja a jogsegélyt, az meg kell, hogy feleljen ezeknek a feltételeknek.

(22)   A megkeresés teljesítésének szokásos költségeit a megkeresett részes fél viseli, az érintett felek eltérő megállapodásának hiányában. Ha jelentős vagy különleges természetű költségek merülnek fel vagy fognak felmerülni a megkeresés teljesítése során, a részes felek konzultálnak azoknak a feltételeknek a meghatározásáról, amelyek keretében a megkeresést teljesíteni fogják, illetve a költségviselés módjáról.

(23)   Megkeresés esetén a megkeresett részes fél

a)

átadja a megkereső részes fél számára a birtokában lévő olyan kormányzati nyilvántartások, dokumentumok vagy információk példányait, amelyek a nemzeti jog értelmében nyilvánosak; és

b)

saját mérlegelése alapján egészében vagy részben vagy az általa megfelelőnek ítélt feltételek mellett átadhatja a megkereső részes fél számára a birtokában lévő olyan kormányzati nyilvántartások, dokumentumok vagy információk példányait, amelyek a nemzeti jog értelmében nem nyilvánosak.

(24)   A részes felek szükség szerint mérlegelik olyan kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötésének vagy ilyen rendszerek létrehozásának a lehetőségét, amelyek e cikk rendelkezéseinek a célját szolgálják, azokat a gyakorlatban érvényesítik vagy kibővítik.

30. cikk

Kiadatás

(1)   Ezt a cikket az e jegyzőkönyv 14. cikkével összhangban minősített bűncselekményekre kell alkalmazni, ha

a)

a kiadatási kérelemben megjelölt személy a megkeresett részes fél területén tartózkodik;

b)

a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekmény mind a megkereső, mind a megkeresett részes fél nemzeti joga alapján büntetendő; és

c)

a bűncselekmény maximálisan legalább négy évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve ilyen időtartamban a szabadságelvonás más formájával, vagy súlyosabb szankcióval vagy olyan rövidebb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő, amelyről az érintett részes felek kétoldalú vagy többoldalú szerződés alapján vagy más nemzetközi megállapodás alapján megállapodnak.

(2)   Az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények mindegyike a részes felek közötti kiadatási szerződések értelmében kiadatásra alapot adó bűncselekménynek tekintendő. A részes felek vállalják, hogy az ilyen bűncselekményeket kiadatásra alapot adó bűncselekményként határozzák meg a közöttük megkötendő egyes kiadatási szerződésekben.

(3)   Ha egy olyan részes fél, amely a kiadatást meglévő szerződéshez köti, kiadatásra irányuló megkeresést kap egy másik olyan részes féltől, amellyel nem kötött kiadatási szerződést, ezt a jegyzőkönyvet a kiadatás jogalapjának tekintheti az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében.

(4)   Azok a részes felek, amelyek a kiadatást nem kötik meglévő szerződéshez, az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekményeket egymás között kiadatásra alapot adó bűncselekménynek tekintik.

(5)   A kiadatásra a megkereső részes fél nemzeti jogában vagy az alkalmazandó kiadatási szerződésekben előírt feltételeket kell alkalmazni, ideértve többek között a kiadatásra vonatkozó minimális büntetési követelménnyel összefüggő feltételeket és azt is, hogy a megkeresett fél milyen alapon tagadhatja meg a kiadatást.

(6)   A részes felek nemzeti jogukra figyelemmel törekednek az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében a kiadatási eljárások meggyorsítására és az ezekkel kapcsolatos bizonyítási követelmények egyszerűsítésére.

(7)   Ha egy olyan részes fél, amelynek területén egy feltételezett elkövető tartózkodik, nem adja ki az említett személyt az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmény tekintetében kizárólag arra hivatkozva, hogy a személy az állampolgára, a kiadatást kérő részes fél megkeresésére köteles haladéktalanul illetékes hatóságai elé utalni az ügyet büntetőeljárás céljából. Az említett hatóságok ugyanolyan módon hoznak döntést és folytatják az eljárást, ahogy az említett részes fél nemzeti joga szerint más, hasonló természetű bűncselekmény esetén tennék. Az érintett részes felek az említett büntetőeljárás hatékonyságának a biztosítása céljából együttműködnek egymással, különösen eljárási és bizonyítási kérdésekben.

(8)   Amennyiben egy részes fél számára nemzeti joga csak azt teszi lehetővé, hogy egy állampolgárát olyan feltétellel adja ki vagy adja át más módon, hogy a személyt visszaküldi az említett fél területére az azon tárgyalás vagy eljárás eredményeként kiszabott büntetés letöltésére, amely miatt a személy kiadatását vagy átadását kérték, és az említett fél és a személy kiadatását kérő fél erről a megoldásról és az általuk megfelelőnek ítélt feltételekről megállapodik, az ilyen feltételes kiadatás vagy átadás elégséges a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséhez.

(9)   Amennyiben az ítélet végrehajtása miatt kért kiadatást azért utasítják el, mert a keresett személy a megkeresett részes fél állampolgára, a megkeresett fél – ha ezt nemzeti joga lehetővé teszi és e jog követelményeivel összhangban – a megkereső fél kérelmére fontolóra veszi a megkereső fél nemzeti joga értelmében kiszabott ítélet vagy a fennmaradó büntetés végrehajtását.

(10)   Olyan személyek számára, akikre vonatkozóan az e cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények bármelyikével kapcsolatosan eljárást folytatnak, az eljárás valamennyi szakaszában méltányos bánásmódot kell biztosítani, ideértve az azon részes fél nemzeti jogában biztosított valamennyi jog és garancia biztosítását is, amelynek területén a személy tartózkodik.

(11)   Az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak nem értelmezhetők kiadatási kötelezettségként, amennyiben a megkeresett részes fél megalapozottan vélekedik úgy, hogy a megkeresésre azért került sor, mert egy személy ellen neme, faja, vallása, nemzetisége, etnikai származása vagy politikai nézetei miatt kívánnak büntetőeljárást folytatni vagy őt szankcionálni, vagy pedig ha a megkeresés teljesítése az említett okok bármelyike miatt hátrányosan érintené az említett személy helyzetét.

(12)   A részes felek a kiadatási kérelmet nem utasíthatják el kizárólag arra hivatkozva, hogy a bűncselekménynek megítélésük szerint adóügyi vonzata is van.

(13)   A megkeresett részes fél a kiadatás megtagadását megelőzően adott esetben konzultál a megkereső féllel, hogy kellő lehetőséget biztosítson számára nézetei kifejtésére és az állításai szempontjából fontos információk átadására.

(14)   A részes felek törekednek kétoldalú és többoldalú megállapodások megkötésére vagy ilyen rendszerek létrehozására a kiadatás végrehajtása vagy hatékonyságának fokozása érdekében. Ha a részes feleket hatályos szerződés vagy kormányközi megállapodás köti, az említett szerződés vagy kormányközi megállapodás megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve ha a felek azok helyett az (1)–(13) bekezdés alkalmazásában állapodnak meg.

31. cikk

A kiadatást biztosító intézkedések

(1)   A megkeresett fél nemzeti jogára és kiadatási szerződéseire figyelemmel és meggyőződve arról, hogy a körülmények ezt indokolják és sürgős jellegűek, továbbá a megkereső fél kérésére, őrizetbe vehetik azt a területükön jelen lévő személyt, akinek a kiadatását kérik, vagy más megfelelő intézkedéseket tehetnek az érintett személy kiadatási eljárásban való jelenlétének a biztosítására.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban meghozott intézkedésekről a nemzeti joggal összhangban megfelelő módon és késedelem nélkül tájékoztatják a megkereső részes felet.

(3)   Bármely olyan személy, akivel kapcsolatban az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket meghozzák, jogosult

a)

késedelem nélkül kommunikálni azon állam legközelebbi megfelelő képviselőjével, amelynek állampolgára, vagy ha a személy hontalan, azon állam ilyen képviselőjével kommunikálni, amelynek területén szokásosan tartózkodik; és

b)

az említett állam képviselőjével találkozni.

VI. RÉSZ

JELENTÉSTÉTEL

32. cikk

Jelentéstétel és információcsere

(1)   A részes felek az egyezmény titkárságán keresztül a részes felek találkozója számára időszakos jelentéseket nyújtanak be e jegyzőkönyv alkalmazásáról.

(2)   E jelentések formátumát és tartalmát a részes felek találkozójának kell meghatároznia. Ezek a jelentések a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye szokásos jelentéstételi eszközének a részét képezik.

(3)   Az (1) bekezdésben említett időszakos jelentések tartalmát többek között az alábbiakra tekintettel határozzák meg:

a)

a jegyzőkönyv alkalmazása érdekében meghozott jogalkotói, végrehajtási, igazgatási és egyéb intézkedésekre vonatkozó információk;

b)

adott esetben a jegyzőkönyv alkalmazása során felmerült akadályokra vagy gátló tényezőkre, és az ezek leküzdésére hozott intézkedésekre vonatkozó információk;

c)

adott esetben információk a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásával kapcsolatos tevékenységek tekintetében rendelkezésre bocsátott, fogadott vagy kért pénzügyi és technikai segítségnyújtásról; és

d)

a 20. cikkben meghatározott információk.

Olyan esetekben, amikor a részes felek konferenciájának jelentéstételi mechanizmusa keretében már gyűjtik a releváns adatokat, a részes felek találkozója nem ismétli meg ezeket az erőfeszítéseket.

(4)   A részes felek találkozója a 33. és 36. cikk értelmében rendelkezéseket mérlegel abból a célból, hogy megkeresés esetén segítse a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes feleket az e cikk rendelkezései szerinti kötelezettségeik teljesítésében.

(5)   Az említett cikkek szerinti jelentéstételre és információcserére az adatvédelemmel és a titoktartással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vonatkoznak. A részes felek kölcsönös megállapodás szerint védenek minden bizalmas információt, amelyet jelentenek vagy kicserélnek.

VII. RÉSZ

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK ÉS PÉNZÜGYI FORRÁSOK

33. cikk

A részes felek találkozója

(1)   A jegyzőkönyv létrehozza a részes felek találkozóját. A részes felek találkozójának első ülésszakát az egyezmény titkársága hívja össze a részes felek konferenciájának a jegyzőkönyv hatályba lépését követő első rendes ülésszakát közvetlenül megelőzően vagy követően.

(2)   Ezt követően a részes felek találkozójának rendes ülésszakait az egyezmény titkársága hívja össze a részes felek konferenciájának a jegyzőkönyv hatályba lépését követő rendes ülésszakait közvetlenül megelőzően vagy követően.

(3)   A részes felek találkozóinak rendkívüli ülésszakaira az ülés által szükségesnek tartott időben vagy bármely fél írásbeli kérése alapján kerül sor, feltéve hogy a kérésnek az egyezmény titkársága általi közlését követő hat hónapon belül a felek legalább egyharmada támogatja azt.

(4)   A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye részes felei konferenciájának eljárási szabályzatát és pénzügyi szabályait értelemszerűen alkalmazni kell a részes felek találkozójára is, a részes felek találkozójának eltérő határozata hiányában.

(5)   A részes felek találkozója rendszeresen felülvizsgálja a jegyzőkönyv végrehajtását, és meghozza a hatékony végrehajtás előmozdításához szükséges határozatokat.

(6)   A részes felek találkozója dönt a jegyzőkönyv részes feleitől származó, a jegyzőkönyv végrehajtására szánt önkéntes hozzájárulások mértékéről és mechanizmusáról, illetve a végrehajtás más lehetséges forrásairól.

(7)   A részes felek találkozója minden egyes rendes ülésszakán konszenzussal elfogadja a pénzügyi időszaknak a következő rendes ülésszakig érvényes költségvetését és munkatervét, amely elkülönül a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének költségvetésétől és munkatervétől.

34. cikk

Titkárság

(1)   E jegyzőkönyv titkársága az egyezmény titkársága.

(2)   Az egyezmény titkárságának feladatai a jegyzőkönyv titkárságaként a következők:

a)

megszervezi a részes felek találkozója, az esetleges alárendelt testületek, továbbá a részes felek találkozója által létrehozott munkacsoportok és más testületek ülésszakait, és igény szerint szolgáltatásokat biztosít a számukra;

b)

igény szerint visszajelzést fogad, elemez, továbbít és ad az érintett részes felek és a részes felek találkozója számára az e jegyzőkönyv értelmében hozzá beérkező jelentésekről, és előmozdítja a felek közötti információcserét;

c)

kérésre támogatást nyújt a részes feleknek – különös tekintettel azokra, amelyek fejlődő országok vagy átalakulóban lévő gazdasággal rendelkeznek – a jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban megkívánt információk összeállításában, közlésében és kicserélésében, és segítséget nyújt a rendelkezésre álló források meghatározásában az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek végrehajtásának előmozdítása érdekében;

d)

a részes felek találkozójának útmutatása szerint jelentéseket készít az e jegyzőkönyv szerinti tevékenységeiről a részes felek találkozója részére;

e)

a részes felek találkozójának útmutatása szerint biztosítja a szükséges koordinációt egyéb illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel és testületekkel;

f)

a részes felek találkozójának útmutatása szerint olyan közigazgatási és szerződéses megállapodásokat köt, amelyekre az e jegyzőkönyv titkárságaként meglévő feladatainak hatékony elvégzéséhez szüksége lehet;

g)

fogadja és megvizsgálja az olyan nemzetközi és nem kormányzati szervezetektől érkező kérelmeket, amelyek a részes felek találkozóján akkreditált megfigyelőként kívánnak részt venni, biztosítva ugyanakkor, hogy ezek nincsenek kapcsolatban a dohányiparral, továbbá a felülvizsgált kérelmeket mérlegelésre benyújtja a felek ülésének; és

h)

ellátja a jegyzőkönyvben meghatározott egyéb titkársági funkciókat, és minden egyéb funkciót, amelyet a részes felek találkozója meghatároz.

35. cikk

Kapcsolat a részes felek találkozója és kormányközi szervezetek között

A részes felek találkozója abból a célból, hogy biztosítsa a technikai és pénzügyi együttműködést a jegyzőkönyv célkitűzésének eléréséhez, kérheti az illetékes nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek együttműködését, ideértve a pénzügyi és fejlesztési intézményeket is.

36. cikk

Pénzügyi források

(1)   A részes felek felismerik a pénzügyi források fontos szerepét e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérésében, és elismerik a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 26. cikkének fontosságát az egyezmény célkitűzéseinek elérésében.

(2)   A részes felek nemzeti stratégiáikkal, terveikkel és programjaikkal összhangban pénzügyi támogatást nyújtanak a jegyzőkönyv célkitűzésének elérését szolgáló nemzeti tevékenységeikhez.

(3)   A részes felek adott esetben elősegítik a kétoldalú, regionális, szubregionális és egyéb többoldalú csatornák igénybevételét, a fejlődő országnak tekintett részes felek és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes felek kapacitásainak megerősítéséhez szükséges források biztosítása céljából, e jegyzőkönyv célkitűzéseinek teljesítése érdekében.

(4)   A részes feleket a 18. cikk sérelme nélkül, a nemzeti jogra és stratégiákra figyelemmel adott esetben arra ösztönzik, hogy a dohány, dohánytermékek és gyártóberendezések tiltott kereskedelméből származó, elkobzott jövedelmet az e jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések elérésére használják fel.

(5)   Az érintett regionális és nemzetközi kormányközi szervezetekben, valamint pénzügyi és fejlesztési szervezetekben képviselt részes feleknek arra kell ösztönözniük ezeket az intézményeket, hogy nyújtsanak technikai és pénzügyi segítséget a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes felek számára annak érdekében, hogy elősegítsék a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítését, az e szervezetekben való részvétel jogának korlátozása nélkül.

(6)   A felek megállapodnak abban, hogy:

a)

a részes feleknek a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésében való segítségnyújtás érdekében mobilizálni kell valamennyi releváns lehetséges és létező forrást, amely az e jegyzőkönyv célkitűzésével kapcsolatos tevékenységekre rendelkezésre áll, és ezeket fel kell használni valamennyi részes fél, különösképpen a fejlődő országok és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országok javára; és

b)

az egyezmény titkársága kérésre tanácsokkal látja el a fejlődő országnak tekintett és az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező részes feleket a finanszírozásra rendelkezésre álló forrásokkal kapcsolatban, a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésének megkönnyítése érdekében;

(7)   A felek előírhatják a dohányipar számára, hogy viselje a részes feleknek a jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérésére vonatkozó kötelezettségeivel kapcsolatosan felmerült költségeket, a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(8)   A részes felek nemzeti jogukra figyelemmel törekednek a jegyzőkönyv végrehajtásának önfinanszírozására, ideértve a dohánytermékekre vonatkozó adók és más formájú illetékek kivetésének lehetőségét is.

VIII. RÉSZ

VITARENDEZÉS

37. cikk

Vitarendezés

A részes felek között e jegyzőkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákra a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének 27. cikke vonatkozik.

IX. RÉSZ

A JEGYZŐKÖNYV TOVÁBBFEJLESZTÉSE

38. cikk

A jegyzőkönyv módosítása

(1)   A jegyzőkönyv módosítását bármely fél javasolhatja.

(2)   A jegyzőkönyv módosításait a részes felek találkozójának kell mérlegelnie és elfogadnia. Az egyezmény titkársága a jegyzőkönyv módosítására vonatkozó minden javaslatról tájékoztatja a feleket, legalább hat hónappal azon ülésszak előtt, amelyen a javaslatot elfogadásra előterjesztik. A titkárság továbbá közli a javasolt módosítást ezen jegyzőkönyv aláíróival és tájékoztatás céljából a letéteményessel.

(3)   A felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv javasolt módosításaival kapcsolatban konszenzussal jussanak megállapodásra. Ha a konszenzus létrehozására irányuló valamennyi erőfeszítést megtettek és nem sikerült megállapodni, a módosítást végső megoldásként az ülésszakon jelen lévő és szavazó részes felek háromnegyedes többségével is el lehet fogadni. E cikk alkalmazása szempontjából a „jelen lévő és szavazó felek” kifejezés a jelenlévő és igennel vagy nemmel szavazó feleket jelenti. Az elfogadott módosítást az egyezmény titkársága közli a letéteményessel, aki elfogadás céljából valamennyi félhez eljuttatja azt.

(4)   A módosításra vonatkozó elfogadó okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni. A (3) bekezdéssel összhangban elfogadott módosítás az azt elfogadó felek vonatkozásában 90 nappal az után lép hatályba, hogy a letéteményes kézhez vette a részes felek legalább kétharmadának elfogadó okiratát.

(5)   A többi fél számára a módosítás hatálybalépésének időpontja az adott fél módosításra vonatkozó elfogadó okiratának a letéteményesnél történő letétbe helyezésétől számított kilencvenedik nap.

39. cikk

A jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadása és módosítása

(1)   Bármely fél tehet javaslatot e jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletekre, és javasolhatja a jegyzőkönyvhöz tartozó mellékletek módosítását.

(2)   A mellékletekben csak eljárási, tudományos, technikai vagy igazgatási ügyekre vonatkozó listák, űrlapok és egyéb leíró dokumentumok szerepelhetnek.

(3)   A jegyzőkönyv mellékleteit és módosításait a 38. cikk szerinti eljárással összhangban kell javasolni, elfogadni, és azok eszerint lépnek hatályba.

X. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. cikk

Fenntartások

Ezzel a jegyzőkönyvvel kapcsolatban nincs helye fenntartásnak.

41. cikk

Felmondás

(1)   Attól az időponttól számított két éven belül, amikor a jegyzőkönyv egy részes fél tekintetében hatályba lépett, ez a részes fél a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján kiléphet a jegyzőkönyvből.

(2)   Az ilyen felmondás a letéteményes általi kézhezvétel időpontjától számított egy év múlva vagy a felmondási értesítésben megadott bármely későbbi időpontban lép hatályba.

(3)   Amennyiben egy részes fél kilép a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéből, úgy tekinthető, hogy a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéből való kilépésének napján e jegyzőkönyvből is kilépett.

42. cikk

Szavazati jog

(1)   E jegyzőkönyv valamennyi részes fele egy szavazattal rendelkezik, az alábbi (2) bekezdés eltérő rendelkezéseire figyelemmel.

(2)   A regionális gazdasági integrációs szervezetek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben szavazati jogukat a jegyzőkönyvben részes tagállamaik számával megegyező számú szavazattal gyakorolják. A szervezet nem gyakorolja szavazati jogát, ha bármelyik tagállama gyakorolja ezt a jogát és viszont.

43. cikk

Aláírás

A jegyzőkönyv a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének valamennyi részes fele előtt nyitva áll aláírásra az Egészségügyi Világszervezet genfi székházában 2013. január 10–11-én, ezt követően pedig az ENSZ New York-i székházában 2014. január 9-ig.

44. cikk

Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, hivatalos megerősítés vagy csatlakozás

(1)   A jegyzőkönyvet az államok megerősíthetik, elfogadhatják, jóváhagyhatják vagy ahhoz csatlakozhatnak, az ENSZ Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében részes regionális gazdasági integrációs szervezetek pedig hivatalosan megerősíthetik vagy ahhoz csatlakozhatnak. A jegyzőkönyv attól a naptól kezdődően áll nyitva a csatlakozásra, amely napon aláírása lezárul. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot, illetve a hivatalos megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló okiratot a letéteményesnél helyezik letétbe.

(2)   Minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely anélkül válik részes féllé, hogy bármely tagja részes féllé válna, kötik a jegyzőkönyv értelmében keletkező kötelezettségek. Abban az esetben, ha egy ilyen szervezetnek egy vagy több tagállama részes fél, a szervezet és a tagállamai megállapodnak az ezen jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és tagállamai nem jogosultak a jegyzőkönyv szerinti jogaik egyidejű gyakorlására.

(3)   A regionális gazdasági integrációs szervezetek hivatalos megerősítő okirataikban vagy csatlakozási okmányaikban nyilatkoznak a jegyzőkönyv által szabályozott kérdések tekintetében fennálló hatáskörük terjedelméről. E szervezetek hatáskörük bármilyen jelentős módosításáról a letéteményest is tájékoztatják, aki erről megfelelően tájékoztatja a feleket.

45. cikk

Hatálybalépés

(1)   A jegyzőkönyv a negyvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, hivatalosan megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő 90. napon lép hatályba.

(2)   A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének minden olyan részes fele számára, amely a jegyzőkönyvet a fenti (1) bekezdésben a hatálybalépésre vonatkozóan megadott feltételek teljesülése után erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá, erősíti meg hivatalosan vagy csatlakozik ahhoz, a jegyzőkönyv a részes fél megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, csatlakozási vagy hivatalosan megerősítő okiratának letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

(3)   E cikk alkalmazásában a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármely okirat a szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz képest nem számít újabb okiratnak.

46. cikk

Letéteményes

E jegyzőkönyv letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára.

47. cikk

Hiteles szövegek

E jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál helyezik letétbe.

(1)  A részes felek e célból adott esetben hivatkozhatnak a Vámigazgatások Világszervezete Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerére.

(2)  Adott esetben a nemzeti vagy belföldi kifejezés ugyanúgy vonatkozhat a regionális gazdasági integrációs szervezetekre is.

(3)  A két fél közötti biztonságos információcsere kizárja az üzenet lehallgatásának és manipulálásának (hamisításának) a lehetőségét. Vagyis a két fél között kicserélt információt harmadik fél nem olvashatja és nem módosíthatja.