30.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/48

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSÁNAK 1/2009 HATÁROZATA

(2009. május 29.)

a partnerségi megállapodás II. melléklete módosításainak elfogadásáról

(2009/497/EK)

AZ AKCS–EK MINISZTEREK TANÁCSA,

tekintettel a 2000. június 23-án egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai (a továbbiakban: AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai között Cotonouban (Benin) aláírt, és 2005. június 25-én Luxembourgban felülvizsgált partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: AKCS–EK partnerségi megállapodás) (1) és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésére, valamint 100. cikkére,

tekintettel az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy megkönnyítse a saját forrásaiból folyósított kölcsönök nyújtását a szegényebb AKCS-országok részére a súlyosan eladósodott szegény országokra (HIPC) vonatkozó kezdeményezés vagy más, nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági program keretében, az Európai Beruházási Bank (EBB) az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. mellékletének módosítását javasolja.

(2)

Az EBB saját forrásaiból folyósított kölcsönök nyújtása és a HIPC-kezdeményezés közti szakpolitikai összhang nagyobb rugalmasságot igényel annak érdekében, hogy megfeleljen az adósságfenntarthatóságra és különösen a kamattámogatásokra vonatkozó, nemzetközi megállapodásokban meghatározott vagy ahhoz hasonló (HIPC) feltételeknek.

(3)

A beruházási konstrukcióval kapcsolatban az EBB által igazgatott források esetében már létezik ilyen rendelkezés az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. mellékletének 2. cikke szerint.

(4)

Az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. melléklete 1. cikkének új bekezdései arra irányulnak, hogy az EBB saját forrásaira és a beruházási konstrukcióra egységes feltételek legyenek alkalmazandók.

(5)

Az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. melléklete 1., 2. és 4. cikke új szövegeinek célja, hogy a HIPC-kezdeményezés keretében összhangba hozza az EIB saját forrásaira és a beruházási konstrukcióra vonatkozó rendelkezéseket.

(6)

Ezért helyénvaló az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. mellékletét ennek megfelelően módosítani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

Az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk első bekezdése 1. számot kap, és a következő 2., 3. és 4. bekezdéssel egészül ki:

„2.   A jelen mellékletben ismertetett kamattámogatási alapok az 1b. melléklet (2) bekezdésének c) pontjában részletezett kamattámogatás céljára elkülönített eszközökből lesznek elérhetők.

3.   A kamattámogatások tőkésíthetők vagy támogatások formájában használhatók fel. A kamattámogatásnak a kölcsön folyósításakor érvényes értéke szerint számított összegét az 1b. melléklet (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kamattámogatás céljára elkülönített eszközökre kell terhelni, és közvetlenül a Banknak kell megfizetni. A kamattámogatás céljából rendelkezésre álló eszközök legfeljebb 10 %-a fordítható a projekttel kapcsolatos technikai segítségnyújtás támogatására az AKCS-államokban.

4.   Ezek a feltételek nem érintik azokat a feltételeket, amelyek a súlyosan eladósodott szegény országokra vonatkozó (»HIPC«) kezdeményezés értelmében vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszerben az AKCS-országokra vonatkozó korlátozott hitelfeltételeket szabályozzák. Ennek megfelelően, ha ezek a keretrendszerek a kölcsönök kamatlábának több mint 3 %-kal történő csökkentését írják elő, ahogy ezt jelen fejezet 2. és 4. cikke lehetővé teszi, a Banknak törekednie kell a pénzeszközök átlagköltségének csökkentésére egyéb adományozókkal megvalósuló megfelelő társfinanszírozás útján. Amennyiben mindez nem lehetséges, a Bank kölcsönének kamatlába olyan mértékben csökkenthető, hogy az megfeleljen a HIPC-kezdeményezésből vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszerből adódó szint követelményeinek.”

2.

A 2. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   Az olyan országok rendes kölcsöneinek időbeli hatálya, amelyekre nem vonatkoznak korlátozott hitelfeltételek a HIPC-kezdeményezés vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszer értelmében, koncessziós feltételek alapján a következő esetekben hosszabbítható meg:

a)

a legkevésbé fejlett, konfliktus utáni helyzetben vagy természeti katasztrófa utáni helyzetben lévő országok olyan infrastrukturális projektjei, amelyek a magánszektor fejlődésének előfeltételei. Ilyen esetekben a kölcsön kamatlába legfeljebb 3 %-kal csökken;

b)

a privatizáció keretei között megvalósuló szerkezetátalakítással járó, vagy jelentős és egyértelműen kimutatható társadalmi és környezetvédelmi előnyökkel járó projektek. Ilyen esetekben a kölcsönök kamattámogatással egészíthetők ki, amelynek mennyiségét és formáját a projekt egyedi jellemzőinek figyelembevételével határozzák meg. A kamattámogatás azonban nem lehet magasabb 3 %-nál.

Az a) vagy a b) pont alá tartozó kölcsönök végleges kamatlába egyetlen esetben sem lehet alacsonyabb, mint a referencia-kamatláb 50 %-a.”

3.

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bank saját forrásaiból finanszírozott kölcsönöket a következő feltételek mellett kell folyósítani:

a)

a referencia-kamatláb az a kamatláb, amelyet a Bank a szerződés aláírása vagy a folyósítás napján alkalmaz a pénznem és a törlesztési időszak tekintetében azonos feltételekhez kötött kölcsönök esetében;

b)

ugyanakkor, azon országok esetében, amelyekre a HIPC-kezdeményezés értelmében vagy egy másik nemzetközi megállapodás szerinti adósságfenntarthatósági keretrendszer szerint nem vonatkoznak korlátozott hitelfeltételek:

i.

legfeljebb 3 %-os kamattámogatásra jogosultak általában az állami szektorbeli projektek;

ii.

a 2. cikk (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott magánszektorbeli projektek az abban a rendelkezésben meghatározott feltételek mellett jogosultak kamattámogatásra.

A végleges kamatláb egyetlen ilyen esetben sem lehet alacsonyabb a referencia-kamatláb 50 %-ánál;

c)

a Bank saját forrásaiból folyósított kölcsönök törlesztési időszakát a projekt gazdasági és pénzügyi jellemzői alapján határozzák meg. E kölcsönök rendszerint tartalmaznak egy türelmi időt, amelyet a projekt kivitelezési idejére történő utalással kell rögzíteni.”

Kelt Brüsszelben, 2009. május 29-én.

az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa részéről

az elnök

William HAOMAE

(1)  HL L 287., 2005.10.28., 4. o.