I. MELLÉKLET

BELÉPÉSI ÉS KILÉPÉSI GYŰJTŐ VÁMÁRU-NYILATKOZATOK

1. cikk

A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat formája és tartalma

(1)   A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot adatfeldolgozási módszer alkalmazásával kell benyújtani. Kereskedelmi, kikötői vagy szállítási dokumentumokat is lehet használni, amennyiben azok tartalmazzák a szükséges adatokat.

(2)   A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatnak a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (1) 30A. mellékletében az ilyen vámáru-nyilatkozatokra vonatkozóan előírt adatokat kell tartalmaznia (az említett rendelet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának részleteit állapítja meg). A nyilatkozatot az említett mellékletben foglalt kitöltési útmutatónak megfelelően kell kitölteni. A gyűjtő vámáru-nyilatkozatot az azt kiállító személynek hitelesítenie kell.

(3)   A vámhatóságok papíralapú belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy a vámhatóságok egymás közötti megállapodása alapján helyette használt más eszköz benyújtását csak akkor engedik meg, ha a következő körülmények közül valamelyik fennáll:

a)	a vámhatóságok számítógépes rendszere nem üzemel;

b)	a belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtó személy elektronikus alkalmazása nem üzemel,

feltéve, hogy a vámhatóságok által alkalmazott kockázatkezelés ugyanolyan szintű, mint az adatfeldolgozási módszerek felhasználásával benyújtott belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok esetében.

A papíralapú belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot az azt benyújtó személynek alá kell írnia. Az ilyen papíralapú belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozathoz szükség esetén csatolni kell a rakományjegyzékeket vagy más megfelelő jegyzékeket, és tartalmaznia kell a (2) bekezdésben említett adatokat.

(4)   Mindegyik Szerződő Fél meghatározza azokat a feltételeket és eljárásokat, amelyek mellett a belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtó személy e vámáru-nyilatkozat benyújtását követően annak egy vagy több adatát módosíthatja.

2. cikk

A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása alóli kivételek

(1)   A következő áruk esetében nem kell belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani:

a)	villamos energia;

b)	csővezetéken keresztül belépő vagy kilépő áruk;

c)	levelek, levelezőlapok és nyomtatott anyagok, beleértve az elektronikus adathordozón továbbítottakat is;

d)	az Egyetemes Postaegyesület Egyezményének szabályai szerint továbbított áruk;

e)

olyan áruk, amelyeknél a Szerződő Felek jogszabályaival összhangban megengedett a szóbeli vámáru-nyilatkozat vagy az egyszerű határátlépéssel tett vámáru-nyilatkozat, a raklapok, konténerek és a fuvarozási szerződés keretében használt közúti, vasúti, légi, tengeri és belvízi szállítóeszközök kivételével;

f)	az utasok személyes poggyászában lévő áruk;

g)	ATA- vagy CPD-igazolvány fedezete alatt lévő áruk;

h)	a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-i Bécsi Egyezmény alapján, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy a különleges küldetésekről szóló 1969. december 16-i New York-i Egyezmény alapján mentességre jogosult áruk;

i)	a valamely Szerződő Fél vámterületére a Szerződő Felek katonai védelméért felelős hatóságok által katonai szállítmány részeként vagy kizárólagosan katonai hatóság által üzemeltetett szállítóeszközön beszállított vagy onnan kiszállított fegyver és katonai felszerelés;

j)

közvetlenül a Szerződő Felek vámterületén letelepedett személy által üzemeltetett tengeri fúró- vagy kitermelőplatformhoz valamely Szerződő Fél vámterületére beszállított vagy onnan kiszállított következő áruk: — olyan áruk, amelyek az említett platformok részét képezték, ha a beszállítás vagy kiszállítás célja ezen platformok építése, javítása, karbantartása vagy átalakítása, — az említett platformokra felszerelt vagy az említett platformok felszereléseként használt áru; az említett platformokon használt vagy elfogyasztott egyéb ellátmány; az említett platformokról származó, hulladéknak minősülő termék, ha nem minősül veszélyes hulladéknak;

k)

olyan szállítmány részét képező áruk, amelynek belső értéke nem haladja meg a 22 EUR-t, amennyiben a vámhatóságok a gazdasági szereplő beleegyezésével vállalják, hogy a gazdasági szereplő által használt rendszerben található vagy e rendszer által szolgáltatott adatok alapján kockázatelemzést végeznek;

l)	az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, a fegyveres erőik jogállásáról szóló, Londonban 1951. június 19-én aláírt egyezményben előírt 302. formanyomtatvánnyal továbbított áruk.

(2)   Nem kell belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani a valamelyik Szerződő Fél és egy harmadik ország között a biztonság terén létrejött nemzetközi megállapodásban meghatározott esetekben, a jegyzőkönyv 9b. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásra is figyelemmel.

(3)   A Közösségben nem kell belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani a 2454/93/EGK rendelet 181c. cikkének j) pontjában, 592a. cikkének j) pontjában, valamint 842a. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben.

3. cikk

A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásának helye

(1)   A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot azon Szerződő Félnek az illetékes vámhivatalához kell benyújtani, amelynek a vámterületére a harmadik országból származó árukat beszállítják. A vámáru-nyilatkozatban megadott adatok alapján a vámhivatal elvégzi a kockázatelemzést, valamint a szükségesnek ítélt biztonsági vámellenőrzéseket, beleértve azt az esetet is, amikor az árukat a többi Szerződő Fél vámterületére szállítják.

(2)   A kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot azon Szerződő Félnek az illetékes vámhivatalához kell benyújtani, amelynek a vámterületén a harmadik országba szállítandó árukra vonatkozó kilépési alaki követelményeknek meg kell felelni. Ha azonban kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatként kiviteli vámáru-nyilatkozatot használnak, azt annak a Szerződő Félnek az illetékes vámhivatalához kell benyújtani, amelynek vámterületén a harmadik országba irányuló kivitelhez kapcsolódó alaki követelményeknek meg kell felelni. A vámáru-nyilatkozatban megadott adatok alapján az említett vámhivatal elvégzi a kockázatelemzést, valamint a szükségesnek ítélt biztonsági vámellenőrzéseket.

(3)   Amennyiben az árukat az egyik Szerződő Fél vámterületéről a másik Szerződő Fél vámterületének átszelésével szállítják ki harmadik országba, úgy az 1. cikk (2) bekezdésében említett adatokat az első Szerződő Fél illetékes hatósága továbbítja a második Szerződő Fél illetékes hatóságához. A Szerződő Feleknek törekedniük kell arra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki egy olyan közös adattovábbítási rendszer használata céljából, amely a szóban forgó áruk kilépésének igazolásához szükséges összes információt tartalmazza.

Mindazonáltal az EGT Vegyes Bizottság meghatározhat olyan eseteket, amikor nincs szükség ezen adatok továbbítására, amennyiben az ilyen esetek nem sértik az e jegyzőkönyv által szavatolt biztonsági szintet.

Amennyiben a Szerződő Felek e jegyzőkönyv alkalmazásának időpontjában nem képesek elvégezni az első albekezdésben említett adattovábbítást, úgy az azokra az árukra vonatkozó kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot, amelyeket az egyik Szerződő Féltől a másik Szerződő Fél vámterületének átszelésével szállítanak ki harmadik országba, a közvetlen légi forgalom kivételével, kizárólag a második Szerződő Fél illetékes hatóságához kell benyújtani.

4. cikk

A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtásának határideje

(1)   A belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtására a 2454/93/EGK rendelet 184a. és 592b. cikkében említett határidők vonatkoznak.

(2)   Amennyiben a Szerződő Felek és harmadik országok közötti, biztonsággal kapcsolatos nemzetközi megállapodások eltérően rendelkeznek, úgy – a jegyzőkönyv 9b. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásra is figyelemmel – az (1) bekezdésben említett határidőket nem kell alkalmazni.

II. MELLÉKLET

ENGEDÉLYEZETT GAZDÁLKODÓ

I. CÍM

Az engedélyezett gazdálkodó státus megadása

1. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az engedélyezett gazdálkodó státus megadásának feltételei magukban foglalják a következőket:

a)	a vámszabályok betartása tekintetében megfelelő előélet igazolása;

b)	a kereskedelmi és – adott esetben – szállítási nyilvántartások vezetésének kielégítő színvonalú rendszere, amely lehetővé teszi a megfelelő vámellenőrzést;

c)	adott esetben igazolt fizetőképesség; és

d)	értelemszerűen: az indokolt biztonsági és védelmi szabványok megléte.

(2)   Mindegyik Szerződő Fél meghatározza az engedélyezett gazdálkodó státus megadására vonatkozó eljárást, valamint e státus joghatásait.

(3)   A Szerződő Felek biztosítják, hogy vámhatóságaik ellenőrizzék azt, hogy az engedélyezett gazdálkodó tiszteletben tartja a státus megadásának feltételeit és kritériumait, továbbá hogy a vonatkozó jogszabályok jelentős módosulása vagy olyan új tényezők felmerülése esetén, amelyek alapján ésszerűen feltételezhető, hogy az engedélyezett gazdálkodó már nem teljesíti a vonatkozó feltételeket és kritériumokat, elvégezzék azok újbóli ellenőrzését.

2. cikk

Előélet

(1)   A vámszabályok betartása tekintetében az előélet akkor minősül megfelelőnek, ha a kérelem benyújtását megelőző utolsó három évben a következő személyek közül egyik sem követte el a vámszabályok súlyos vagy ismételt megszegését:

a)	a kérelmező;

b)	a kérelmező cégének felelős beosztású vezetői, vagy annak vezetése felett ellenőrzést gyakorló személyek;

c)	a kérelmező vámügyekben illetékes jogi képviselője, ha van ilyen;

d)	az a személy, aki a kérelmező cégénél a vámügyekért felelős.

(2)   A vámszabályok betartása tekintetében az előélet megfelelőnek tekinthető, ha az illetékes vámhatóság azok esetleges megszegését elhanyagolható jelentőségűnek tekinti a vámügyi műveletek számához vagy nagyságrendjéhez viszonyítva és olyannak, amely nem teszi kétségessé a kérelmező jóhiszeműségét.

(3)   Ha a kérelmező cég felett ellenőrzést gyakorló személyek egy harmadik országban telepedtek le vagy rendelkeznek lakóhellyel, a vámhatóságok a számukra rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján értékelik előéletüket a vámszabályok betartása tekintetében.

(4)   Ha a kérelmező céget három évnél rövidebb ideje alapították, a vámhatóságok a számukra rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján értékelik előéletét a vámszabályok betartása tekintetében.

3. cikk

A kereskedelmi és szállítási nyilvántartások vezetésének kielégítő színvonalú rendszere

Annak érdekében, hogy a vámhatóságok megállapíthassák, hogy a kérelmező kielégítő színvonalú rendszerrel rendelkezik-e a kereskedelmi és – adott esetben – szállítási nyilvántartások vezetésére, a kérelmezőnek teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

a)	olyan számviteli rendszert kell fenntartania, amely összhangban van az abban a tagállamban alkalmazott számviteli szabályozással, ahol a könyvelést vezetik, és amely megkönnyíti a számviteli alapú vámellenőrzést;

b)	a vámhatóság számára lehetővé kell tennie a vámügyekkel kapcsolatos és – adott esetben – a szállítási nyilvántartásaihoz történő fizikai vagy elektronikus hozzáférést;

c)	olyan igazgatási szervezettel kell rendelkeznie, amely megfelel a cég típusának és méretének, és amely alkalmas arra, hogy az áruk áramlását kezelje, és olyan belső ellenőrzéssel kell rendelkeznie, amely képes a jogellenes vagy szabálytalan ügyletek felderítésére;

d)	adott esetben rendelkeznie kell megfelelő, kialakult eljárásokkal az engedélyek és a behozatali és/vagy kiviteli engedélyek kezelésére;

e)	megfelelő, kialakult eljárásokkal kell rendelkeznie a cég nyilvántartásainak és információinak archiválásához és az információvesztés elleni védelemhez;

f)	biztosítania kell, hogy munkavállalói legyenek tudatában annak, hogy a vámhatóságokat tájékoztatniuk kell, amennyiben a megfelelőséggel kapcsolatban nehézségeket fedeznek fel, és megfelelő kapcsolatokat kell kialakítaniuk ahhoz, hogy ilyen helyzetek esetén a vámhatóságokat tájékoztassák;

g)	rendelkeznie kell a megfelelő, információtechnológiai biztonsági intézkedésekkel a kérelmező számítógépes rendszerének a jogosulatlan behatolással szembeni védelme és a kérelmező dokumentációjának megóvása céljából.

4. cikk

Fizetőképesség

(1)   E cikk alkalmazásában a fizetőképesség a jó pénzügyi helyzetet jelenti, amely elegendő a kérelmező kötelezettségeinek teljesítésére, az üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett.

(2)   A kérelmező fizetőképességével kapcsolatos feltétel teljesítettnek tekintendő, ha a fizetőképesség az elmúlt három évre vonatkozóan igazolható.

(3)   Ha a kérelmezőt három évnél rövidebb ideje alapították, fizetőképességét a rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján kell megítélni.

5. cikk

Biztonsági és védelmi szabványok

(1)   A kérelmező biztonsága és védelme akkor tekinthető megfelelőnek, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)	a tanúsítvány hatálya alá tartozó műveletekkel kapcsolatban használandó épületek olyan anyagokból épültek, amelyek a jogellenes belépésnek ellenállnak és védelmet nyújtanak a jogellenes behatolással szemben;

b)	megfelelő ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak a szállítási területekre, a berakodási dokkokba és a rakományterekbe történő jogosulatlan belépés megelőzésére;

c)	az áruk kezelésére vonatkozó intézkedések magukban foglalják a védelmet bármely anyag bejuttatása, kicserélése vagy elvesztése, valamint a rakománytételek meghamisítása ellen;

d)	adott esetben vannak kialakult eljárások a tilalmakkal és korlátozásokkal kapcsolatos behozatali és/vagy kiviteli engedélyek kezelésére és ezeknek az áruknak a többi árutól történő megkülönböztetésére;

e)	a kérelmező a nemzetközi ellátási lánc biztosítása érdekében olyan intézkedéseket hajtott végre, amelyek lehetővé teszik kereskedelmi partnereinek egyértelmű azonosítását;

f)	a kérelmező – amennyiben a jogszabályok azt megengedik – biztonsági átvilágítást végez biztonsági szempontból érzékeny beosztásban dolgozó leendő alkalmazottainál; valamint időszakos háttérellenőrzéseket végez;

g)	a kérelmező biztosítja, hogy érintett alkalmazottai aktívan részt vegyenek a biztonsági tudatosságot elősegítő programokban.

(2)   Ha a Szerződő Felek területén letelepedett kérelmező rendelkezik nemzetközi egyezmények alapján kiállított, nemzetközileg elismert biztonsági és/vagy védelmi tanúsítvánnyal, közösségi jogszabályok alapján kiállított európai biztonsági és/vagy védelmi tanúsítvánnyal, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet nemzetközi szabványával vagy az európai szabványügyi szervezetek európai szabványával vagy bármely más elismert tanúsítvánnyal, az (1) bekezdésben előírt kritériumok teljesítettnek tekintendők, amennyiben ezen tanúsítványok kiállításához megkövetelt kritériumok az ebben a mellékletben meghatározottakkal azonosak vagy azoknak megfelelnek.

II. CÍM

Az engedélyezett gazdálkodóknak adott könnyítések

6. cikk

Az engedélyezett gazdálkodóknak adott könnyítések

A vámhatóságok a következő könnyítéseket adhatják az engedélyezett gazdálkodóknak:

—

az illetékes vámhivatal az árunak a vámterületre történő megérkezése vagy annak elhagyása előtt az engedélyezett gazdálkodót értesítheti arról, hogy – a biztonsági és védelmi kockázatelemzés alapján – a szállítmányt további fizikai ellenőrzésre választották ki. Erre az értesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az elvégzendő ellenőrzést. A vámhatóságok azonban akkor is végezhetnek fizikai ellenőrzést, ha az engedélyezett gazdálkodót előzetesen nem értesítették,

—

az engedélyezett gazdálkodó a 2454/93/EGK rendelet 30A. mellékletében meghatározott csökkentett adattartalmú belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot nyújthat be; amennyiben azonban a gazdasági szereplő fuvarozó, szállítmányozó vagy vámügynök, úgy csak akkor nyújthat be ilyen vámáru-nyilatkozatot, ha egy engedélyezett gazdálkodó megbízásából működik közre az áruk behozatalában vagy kivitelében,

—	az engedélyezett gazdálkodót kevesebb fizikai és okmányalapú ellenőrzésnek lehet alávetni, mint más gazdasági szereplőket. A vámhatóságok ettől eltérően dönthetnek, ha konkrét veszélyt vagy más jogszabályokban meghatározott ellenőrzési kötelezettséget kívánnak figyelembe venni,

—

amennyiben a kockázatelemzést követően az illetékes vámhatóság mégis kiválaszt további vizsgálatra olyan szállítmányt, amelyre engedélyezett gazdálkodó által benyújtott belépési vagy kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy vámáru-nyilatkozat vonatkozik, a szükséges ellenőrzéseket elsőbbséggel kell elvégeznie. Amennyiben az engedélyezett gazdálkodó kéri, az érintett vámhatósággal történt megállapodástól függően, ezek az ellenőrzések az érintett vámhivatal helyétől eltérő helyen végezhetők.

III. CÍM

Az engedélyezett gazdálkodó státus felfüggesztése és visszavonása

7. cikk

A státus felfüggesztése

(1)   Az engedélyezett gazdálkodó státust a kiállító vámhatóság az alábbi esetekben függeszti fel:

a)	amennyiben megállapítást nyert, hogy a gazdálkodó nem felel meg a státus megadásához megkövetelt feltételeknek vagy kritériumoknak;

b)	a vámhatóságoknak elegendő okuk van feltételezni, hogy az engedélyezett gazdálkodó olyan, a vámszabályok megszegésével kapcsolatos cselekményt követett el, amely büntetőeljárás megindítását eredményezi;

c)	az engedélyezett gazdálkodó kérésére, ha ideiglenesen nem tud megfelelni a státus megadására vonatkozó feltételeknek vagy kritériumoknak.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben azonban a vámhatóság dönthet úgy, hogy nem függeszti fel az engedélyezett gazdálkodó státust, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szabályszegés elhanyagolható jelentőségű a vámügyi műveletek számához vagy nagyságrendjéhez viszonyítva, és nem teszi kétségessé az engedélyezett gazdálkodó jóhiszeműségét.

(3)   A felfüggesztés azonnali hatályú, amennyiben a polgárok biztonságát és védelmét, a közegészségügyet vagy a környezetet érintően a veszély jellege vagy szintje ezt megköveteli.

(4)   A felfüggesztés nem érinti a felfüggesztés napja előtt már megkezdett és még be nem fejezett vámeljárásokat.

(5)   A felfüggesztés időtartamát mindegyik Szerződő Fél úgy állapítja meg, hogy az az engedélyezett gazdálkodó számára lehetővé tegye helyzete rendezését.

(6)   Amennyiben a gazdasági szereplő a vámhatóságok megelégedésére megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy eleget tegyen azoknak a feltételeknek és kritériumoknak, amelyeknek egy engedélyezett gazdálkodónak meg kell felelnie, a kiállító vámhatóság a felfüggesztést visszavonja.

8. cikk

A státus visszavonása

(1)   Az engedélyezett gazdálkodó státust a kiállító vámhatóság az alábbi esetekben visszavonja:

a)	az engedélyezett gazdálkodó a vámszabályokhoz kapcsolódó súlyos szabályszegést követett el, és további fellebbezési joga nincs;

b)	az engedélyezett gazdálkodó elmulasztja megtenni a szükséges intézkedéseket a 7. cikk (5) bekezdésében említett felfüggesztés ideje alatt;

c)	az engedélyezett gazdálkodó kérelmére.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben azonban a vámhatóság dönthet úgy, hogy nem vonja vissza a státust, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szabályszegés elhanyagolható jelentőségű a vámügyi műveletek számához vagy nagyságrendjéhez viszonyítva és nem teszi kétségessé az engedélyezett gazdálkodó jóhiszeműségét.

(3)   A visszavonás az arról szóló értesítést követő napon lép hatályba.

IV. CÍM

Információcsere

9. cikk

Információcsere

Az Európai Bizottság és az érintett EFTA-állam vámhatósága rendszeresen kicseréli az engedélyezett gazdálkodóik következő azonosító adatait:

a)	a gazdálkodó kereskedői azonosító száma (TIN) az európai gazdálkodói nyilvántartásra és azonosításra (EORI) vonatkozó szabályozással összeegyeztethető formátumban);

b)	az engedélyezett gazdálkodó neve és címe;

c)	az engedélyezett gazdálkodó státust megadó okmány száma;

d)	a jelenlegi státus (érvényes, felfüggesztett, visszavont);

e)	a státus módosításának időszakai;

f)	a tanúsítvány érvényességének kezdő időpontja;

g)	a tanúsítványt kiállító hatóság.