2008.10.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 274/1


AZ EK–EFTA EGYSÉGES ÁRUTOVÁBBÍTÁSI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2008 HATÁROZATA

(2008. június 16.)

az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezmény módosításáról

(2008/786/EK)

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezményre (1) és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjára,

mivel:

(1)

Az egységes árutovábbításról (az egyezmény) szóló, 2005. augusztus 15-i 4/2005 EK–EFTA vegyes bizottsági határozatnak (2) megfelelően a gazdasági szereplőknek 2005. július 1-je óta a számítógépes egységes árutovábbítási rendszert kell alkalmazniuk árutovábbítási nyilatkozataik benyújtására, egy átmeneti időszakkal, amely 2006. december 31-ig engedélyezi az árutovábbítási nyilatkozatok írásban történő benyújtását az illetékes hatóságok felé.

(2)

A szokásos eljárás szerint az árutovábbítási nyilatkozatokat adatfeldolgozási technika felhasználásával kell benyújtani írásos nyilatkozatok helyett, és az árutovábbítási adatok illetékes hatóságok közötti cseréje informatikai technológia és számítógépes hálózatok felhasználásával történik.

(3)

Az egységes árutovábbítási rendszert hozzá kell igazítani az elektronikus adatfeldolgozási technológia felhasználásával történő eljárás alkalmazásának módszerével.

(4)

Azon utasok számára, akik a vám számítógépes árutovábbítási rendszeréhez közvetlenül nem tudnak hozzáférni, lehetővé kell tenni, hogy a szokásos eljárásban írásos árutovábbítási nyilatkozatot adjanak be az illetékes hatóságoknak. Az árutovábbítási adatokat ezután az illetékes hatóságok egymás között informatikai technológiák és számítógépes hálózatok felhasználásával cserélik ki.

(5)

Ki kell alakítani egy, az írásos árutovábbítási nyilatkozat felhasználásán alapuló üzemszüneti eljárást, annak lehetővé tételére, hogy a gazdasági szereplők az árutovábbítási műveleteket elvégezhessék, amikor a vám számítógépes árutovábbítási rendszere, vagy a főkötelezett – ideértve az engedélyezett feladót – alkalmazása nem működik, vagy a kommunikációs hálózatok nem üzemelnek.

(6)

Mivel a számítógépes árutovábbítási eljárás jelenti a szokásos eljárást, és az írásos árutovábbítási nyilatkozat elvileg üzemszüneti eljárást képez, az egyezmény ilyen eljárásokkal kapcsolatos mellékleteinek tartalmát és sorrendjét módosítani kell. Továbbá, az egyszerűsítés érdekében az egyezménynek az egységes vámokmány mintáival és azok használatával kapcsolatos mellékleteit el kell hagyni és azokat az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló, 1987. május 20-i egyezményre (3) (EV-egyezmény) való hivatkozásokkal kell helyettesíteni. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben az EV-egyezményben bekövetkezett egymást követő módosítások esetén az ennek megfelelő módosítások az egyezményben elkerülhetők legyenek.

(7)

Az egyezményt ennélfogva ennek megfelelően módosítani kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény a következőképpen módosul:

1.

a 11. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az indító vámhivatal eltekinthet a vámzár felhelyezésétől, ha – tekintettel a lehetséges azonosítási intézkedésekre – az árutovábbítási nyilatkozat adataiban vagy a csatolt okmányokban található árumegnevezés azokat könnyen azonosíthatóvá teszi.”;

2.

a 12. cikk (1) bekezdésében a „4. példányának” szavak helyébe a következő szöveg lép:

„4. számú példányának vagy az árutovábbítási kísérőokmány”;

3.

az I. függelék helyébe az e határozat I. mellékletében szereplő szöveg lép;

4.

az I. függelék I–V. mellékletei helyébe az e határozat II. mellékletében szereplő szöveg lép;

5.

a II. függelék helyébe az e határozat III. mellékletében szereplő szöveg lép;

6.

a III. függelék helyébe az e határozat IV. mellékletében szereplő szöveg lép;

7.

a III. függelék A1–A13., B1–B7., C1 és C2, és a D1–D6 mellékleteinek helyébe az e határozat V. mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

(1)   Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2008. július 1-jétől kell alkalmazni.

(2)   E határozat rendelkezései nem alkalmazandók azokra az árukra, amelyek egységes árutovábbítási eljárás alá vonása a határozat hatálybalépése előtt történt.

(3)   Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény e határozat által módosított I. függelékének 41., 41a., 116. cikkét, 118. cikkének (2) bekezdését és 119. cikkét 2009. július 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a vegyes bizottság részéről

az elnök

Robert VERRUE


(1)   HL L 226., 1987.8.13., 2. o.

(2)   HL L 225., 2005.8.31., 29. o.

(3)   HL L 134., 1987.5.22., 2. o.


I. MELLÉKLET

„I. FÜGGELÉK

EGYSÉGES ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁSOK

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(1)   Ez a függelék rögzíti az egységes árutovábbítási eljárás bizonyos szabályait, az egyezmény 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(2)   Ellentétes rendelkezés hiányában e függelék rendelkezéseit kell alkalmazni az egységes árutovábbítás eljárás alapján végzett műveletekre, függetlenül attól, hogy a T1 vagy a T2 eljárást alkalmazzák.

(3)   A magas kockázatot képviselő árukat az I. melléklet tartalmazza. Amikor a jelen egyezmény valamely rendelkezése erre a mellékletre hivatkozik, az abban megnevezett árukra vonatkozó intézkedéseket csak akkor kell alkalmazni, ha az ilyen áruk mennyisége a vonatkozó minimumot meghaladja. Az I. melléklet legalább évente egyszer felülvizsgálatra kerül.

I. FEJEZET

Hatály és meghatározások

2. cikk

Az eljárás hatálya

(1)   Az egységes árutovábbítási eljárás nem alkalmazandó az Egyetemes Postaegyesület Egyezményének szabályai szerint továbbított postai küldeményekre (postai csomagokat is beleértve), ha az áruk szállítása az e szabályok szerinti jogok és kötelezettségek jogosultjai által, vagy az ő részükre történik.

(2)   Bármely szerződő fél dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az egységes árutovábbítási eljárást a csővezetékes áruszállításra. Az ilyen döntést a Bizottsággal közölni kell, amely erről a többi országot tájékoztatja.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen egyezmény alkalmazásában:

a)

»illetékes hatóságok«:

a vámhatóság, vagy bármely más, ezen egyezmény alkalmazásáért felelős hatóság;

b)

»árutovábbítási nyilatkozat«:

az a cselekmény, amellyel valamely személy, az előírt formában és módon jelzi azon szándékát, hogy egy árut egységes árutovábbítási eljárás alá kíván vonni;

c)

»árutovábbítási kísérőokmány«:

a számítógépes rendszerből kinyomtatott okmány, amely az árukat kíséri és amely az árutovábbítási nyilatkozat adatain alapul;

d)

»T2 eljárás«:

az egyezmény 2. cikkében említett T2 eljárás, amelyet az árutovábbítási nyilatkozaton a »T2« vagy a »T2F« jelzés azonosít;

e)

»főkötelezett«:

az a személy, aki egységes árutovábbítási nyilatkozatot tesz, vagy akinek az érdekében egységes árutovábbítási nyilatkozatot tesznek;

f)

»indító vámhivatal«:

az a vámhivatal, ahol az egységes árutovábbítási eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot elfogadják;

g)

»átléptető vámhivatal«:

az a vámhivatal, amely egy szerződő fél belépési helyén van, vagy

egy szerződő fél kiléptető helyén lévő vámhivatal, amennyiben a szállítmány árutovábbítási eljárás keretében hagyja el ezen szerződő fél vámterületét ezen szerződő fél és egy harmadik ország határán keresztül;

h)

»rendeltetési vámhivatal«:

az a vámhivatal, ahol az egységes árutovábbítási eljárás alá vont árukat az eljárás befejezéséhez be kell mutatni;

i)

»a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal«:

az egyes országok illetékes hatóságai által meghatározott vámhivatal, ahol a kezesek biztosítékot nyújtanak;

j)

»kezes«:

minden harmadik személy, akár természetes, akár jogi személy, aki vagy amely írásban vállalja, hogy a főkötelezettel egyetemlegesen, készfizető kezesként és a kezességnyújtás összegéig az esetlegesen keletkező tartozás összegét megfizeti;

k)

»HR-kód«:

a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló 1983. június 14-i egyezmény által megállapított nómenklatúra vámtarifaszámaira és alszámaira vonatkozó numerikus kód;

l)

»tartozás«:

az egységes árutovábbítási eljárás alá vont árukkal kapcsolatos behozatali vámok vagy kiviteli vámok és egyéb terhek;

m)

»adós«:

minden természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a tartozás megfizetéséért felelős;

n)

»Bizottság«:

az Európai Közösségek Bizottsága;

o)

»áru kiadása«:

a vámhatóságok azon intézkedése, amellyel az árut rendelkezésre bocsátják az egységes árutovábbítási eljáráshoz meghatározott célokra, amely alá az árukat vonják;

p)

»az egyik szerződő fél területén letelepedett személy«:

természetes személy esetében minden személy, akinek ott van a szokásos lakóhelye,

jogi személy vagy személyegyesülés esetében minden személy, amelynek ott bejegyzett székhelye, központi irodája vagy állandó telephelye van;

q)

»adatfeldolgozási eljárások«:

EDI szabványüzenetek cseréje az illetékes hatóságokkal, vagy

a vonatkozó alakiságok elvégzéséhez szükséges információk bevitele az illetékes hatóságok adatfeldolgozási rendszereibe;

r)

»EDI« (Electronic Data Interchange):

a megállapodásban rögzített üzenetszabványok szerint struktúrált adatok elektronikus átvitele két számítógépes rendszer között;

s)

»szabványüzenet«:

az elektronikus adatátvitelhez elfogadott, előre meghatározott struktúra;

t)

»személyes adatok«:

minden, azonosított vagy azonosítható természetes vagy jogi személyre vonatkozó információ;

u)

»üzemszüneti eljárás«:

az árutovábbítási nyilatkozat benyújtását, ellenőrzését és az árutovábbítási művelet nyomon követését lehetővé tevő papíralapú okmányok felhasználásán alapuló eljárás, amennyiben a szokásos, az elektronikus úton megvalósuló eljárás, nem végezhető el;

v)

»EV-egyezmény«:

az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló 1987. május 20-i egyezmény.

II. FEJEZET

Szokásos eljárás

4. cikk

(1)   Az általuk meghatározott körülmények között és módon és a vámszabályok által előírt alapelvek kellő figyelembevételével az illetékes hatóságok úgy rendelkeznek, hogy a T1 vagy T2 eljárás alkalmazásához kapcsolódó alakiságokat elektronikus adatfeldolgozási eljárással kell elvégezni.

(2)   A szerződő felek egymással egyetértésben meghatározzák az alábbiakra vonatkozó intézkedéseket:

a)

a vámhivatalok között kicserélendő üzeneteket meghatározó és irányító – a vámjogszabályok alkalmazásához szükséges – szabályokat;

b)

egy közös adatkészletet és a vámjogszabályok értelmében kicserélendő adat-üzenetformátumokat.

5. cikk

Hatály

(1)   A különleges körülmények sérelme nélkül, az illetékes hatóságok az ebben a fejezetben leírt típusú információcseréhez informatikai technológiát és számítógépes hálózatokat használnak.

(2)   Az (1) bekezdésben leírt típusú információcseréhez az Európai Közösség »közös kommunikációs hálózatát/közös rendszerinterfészét« (CCN/CSI) használja minden szerződő fél. Az EFTA-országok pénzügyi részvételéről és az ezzel összefüggő egyéb kérdésekről a Közösség és az egyes EFTA-országok közösen megállapodnak.

(3)   E fejezet rendelkezései – ezzel ellentétes rendelkezések hiányában – nem alkalmazhatók a 44. cikk (1) bekezdésének f) és g) pontjaiban ismertetett egyszerűsítésekre.

6. cikk

Biztonság

(1)   Az alakiságok adatfeldolgozási eljárásokkal történő elvégzéséhez előírt feltételeknek magukban kell foglalniuk különösen az adatok forrásának ellenőrzését biztosító, valamint a véletlen vagy jogellenes adatrongálás, az adatvesztés, a megváltoztatás vagy az illetéktelen hozzáférés elleni intézkedéseket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett biztonsági követelményeken kívül az illetékes hatóságok megfelelő biztonsági intézkedéseket állapítanak meg és tartanak fenn az árutovábbítás egész rendszerének hatékony, megbízható és biztonságos működtetése érdekében.

(3)   A fent említett biztonsági szint biztosítása érdekében minden adatbevitelt, -módosítást és -törlést fel kell jegyezni az adatfeldolgozási művelet okának és pontos időpontjának, valamint az azt végző személynek a megjelölésével. Egyebekben az eredeti adatokat és bármely így feldolgozott adatot azon év végétől számított legalább három naptári évig kell megőrizni, amelyikre az ilyen adatok vonatkoznak, vagy egy ennél hosszabb időszakon át, ha azt más rendelkezések előírják.

(4)   Az illetékes hatóságok rendszeresen ellenőrzik a biztonságot.

(5)   Az érintett illetékes hatóságok értesítik egymást a biztonsági intézkedések minden gyanítható megszegéséről.

7. cikk

A személyes adatok védelme

(1)   A szerződő felek az ezen egyezmény alkalmazásában kicserélt személyes adatokat kizárólag az egyezmény céljaira és az egységes árutovábbítási eljárást követő vámjogi sorsokhoz használják fel. Ez a korlátozás azonban nem akadályozza meg ezen adatok kockázatelemzésre való felhasználását az egységes árutovábbítási eljárás, valamint az egységes árutovábbítási eljárásból következő vizsgálat és bírósági eljárás során. Ebben az esetben az említett információkat átadó illetékes hatóságot az ilyen felhasználásról haladéktalanul értesítik.

(2)   A szerződő felek vállalják, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy amennyiben az ezen egyezmény alkalmazása keretében kicserélt személyes adatok feldolgozására sor kerül, a személyes adatok számára legalább az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során biztosítandó védelméről szóló, 1981. január 28-i európa tanácsi egyezmény követelményeinek megfelelő védelmet biztosítsanak.

(3)   Minden szerződő fél megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy hatékony ellenőrzésekkel biztosítsa a cikk tiszteletben tartását.

III. FEJEZET

A főkötelezett, a fuvarozó és a címzett kötelezettségei

8. cikk

(1)   A főkötelezett köteles:

a)

sértetlenül bemutatni az árukat és a szükséges okmányokat a rendeltetési vámhivatalban, az előírt határidőn belül és az illetékes hatóságok által hozott azonosítási intézkedések megfelelő betartásával;

b)

betartani az egységes árutovábbítási eljárásra vonatkozó egyéb rendelkezéseket;

c)

bemutatni az ellenőrzésért felelős illetékes hatóságoknak, azok kérésére és a megállapított határidőkön belül minden szükséges okmányt és információt – bármilyen adathordozón található – és minden szükséges segítséget.

(2)   A főkötelezett az (1) bekezdésben előírt kötelezettségeitől függetlenül, az áru fuvarozója vagy címzettje, aki abban a tudatban veszi át az árukat, hogy azokat az egységes árutovábbítási eljárás keretében szállítják, szintén felelős azért, hogy az előírt határidőn belül az árut sértetlenül és az azonosítás biztosítására az illetékes hatóságok által hozott intézkedések betartásával, valamint a szükséges okmányokat a rendeltetési vámhivatalnál bemutassák.

IV. FEJEZET

Biztosítékok

9. cikk

Biztosítéknyújtási kötelezettség

(1)   A főkötelezett biztosítékot nyújt a szóban forgó áruk tekintetében esetleg keletkező tartozás megfizetésének biztosítására.

(2)   A biztosíték:

a)

lehet egyedi kezesség, amely egyetlen egységes árutovábbítási műveletet fedez;

b)

vagy – a 44. cikk értelmében vett egyszerűsítések révén – lehet összkezesség, amely több műveletet fedez.

10. cikk

A kezességnyújtás formái

(1)   A biztosíték nyújtható:

a)

akár készpénzletéttel, az indító vámhivatalban; vagy

b)

akár kezes által, a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalban.

(2)   Mindazonáltal az illetékes hatóságok a javasolt biztosítékfajta módját visszautasíthatják, ha az összeegyeztethetetlen az egységes árutovábbítási eljárás megfelelő működésével.

10a. cikk

Készpénzletét

A készpénzletétet az indulási ország pénznemében vagy bármely más, ennek az országnak az illetékes hatóságai által elfogadott fizetőeszközben kell teljesíteni.

A készpénzletét vagy azzal egyenértékű fizetőeszköz formájában adott biztosítékot az indulási ország hatályos rendelkezéseinek megfelelően kell benyújtani.

10b. cikk

Kezes

(1)   A kezesnek azon szerződő fél területén kell letelepedettnek lennie, ahol a biztosítékot nyújtották és azt az illetékes hatóságok jóváhagyták. A kezes köteles megadni egy értesítési címet vagy kijelölni egy kézbesítésre meghatalmazottat a szóban forgó egységes árutovábbítási művelet által érintett minden szerződő fél országában. Amennyiben az egyik szerződő fél a Közösség, a kezes minden tagállamban köteles megadni egy értesítési címet vagy kijelölni egy kézbesítésre meghatalmazottat.

(2)   A kezességvállalás, a biztosított összeg mértékéig, kiterjed az utólagos ellenőrzések nyomán fizetendő behozatali vagy kiviteli vámok összegére is.

(3)   Az illetékes hatóságok elutasítják a kezes jóváhagyását, amennyiben az véleményük szerint nem biztos, hogy képes lesz biztosítani az esetlegesen keletkező összes, a kezesség maximális összegéig terjedő tartozás előírt időn belül történő megfizetését.

(4)   Amikor a biztosítéknyújtás a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalban történő kezességvállalással történik:

a)

a főkötelezett kap egy »biztosítékhivatkozási számot« (GRN) a biztosíték felhasználása és a kezes összes kötelezettségvállalásának azonosításához;

b)

a »biztosítékhivatkozási számhoz« (GRN) egy hozzáférési kód társul, amelyet a főkötelezettel közölnek.

11. cikk

A biztosítéknyújtás alóli mentesség

(1)   A szükség esetén meghatározandó esetek kivételével, biztosítékot nem kell nyújtani a következők fedezésére:

a)

légi szállításra;

b)

a Rajnán és a rajnai vízi utakon történő áruszállításra;

c)

a csővezetéken történő szállításra;

d)

a 44. cikk (1) bekezdése f) pontjának i. alpontja szerinti egységes árutovábbítási műveletekre.

(2)   Bármely ország adhat mentességet a biztosítéknyújtás alól az országa területén fekvő, de az (1) bekezdés b) pontjától különböző vízi utakon történő áruszállításra. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a Bizottsággal közölnie kell, amely erről a többi országot tájékoztatja.

V. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

12. cikk

Az okmányok jogi státusa és megállapítások

(1)   Valamely ország illetékes hatóságai által szabályszerűen kiállított okmányok, technikai formátumuktól függetlenül, és a bevezetett vagy elfogadott intézkedések a többi országban ugyanolyan joghatásokkal bírnak, mint az ezen országok illetékes hatóságai által szabályszerűen kiállított okmányok és bevezetett vagy elfogadott intézkedések.

(2)   Az egyik ország illetékes hatóságai által az árutovábbítási eljárás keretében elvégzett ellenőrzések során tett megállapítások ugyanazzal a joghatással bírnak a többi országban, mint az ezen országok illetékes hatóságai által tett megállapítások.

13. cikk

Az egységes árutovábbítási műveletekért felelős vámhivatalok jegyzéke

Minden egyes ország beviszi a számítógépes rendszerbe az egységes árutovábbítási műveletekben illetékes vámhivatalok jegyzékét, feltüntetve az azonosító számukat és illetékességüket, és megadva a nyitvatartási időt. Minden változást a számítógépes rendszerbe is be kell vinni.

A Bizottság a számítógépes rendszer felhasználásával közli ezeket az információkat a többi országgal.

14. cikk

Központi vámhivatal

Adott esetben minden ország értesíti a Bizottságot a központi vámhivatalok kijelöléséről, valamint az egységes árutovábbítási eljárás irányításában és nyomon követésében, továbbá az okmányok fogadásában és továbbításában ezekre a vámhivatalokra ruházott hatáskörökről, jelezve az érintett okmányok típusát.

A Bizottság közli ezt az információt a többi országgal.

15. cikk

Bűncselekmények, illetve szabálysértések és szankciók

Az országok megteszik a szükséges lépéseket mindenféle bűncselekmény, illetve szabálysértés vagy más szabálytalanság elleni küzdelemre, és hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabnak ki.

II. CÍM

AZ ELJÁRÁS MŰKÖDÉSE

I. FEJEZET

Egyedi kezesség

16. cikk

Az egyedi kezesség formái

(1)   Az egyedi kezesség lefedi a várhatóan felmerülő tartozás teljes összegét az indulási országban a harmadik országból behozott azonos természetű termékekre, azok vám- és adójogi szabad forgalomba bocsátása esetén alkalmazott legmagasabb tehermegállapítási tételek, ezen belül a behozatali vámok alapján számítva. Ennek kiszámítása során az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerint szállított közösségi árukat nem közösségi árunak kell tekinteni.

Az egyedi kezesség kiszámítása során figyelembe veendő tehermegállapítási tétel azonban nem lehet alacsonyabb a minimális díjtételnél, amennyiben ez a tétel az I. melléklet ötödik oszlopában feltüntetésre került.

(2)   A készpénzletét formájában nyújtott egyedi kezesség az összes szerződő félnél érvényes. Az eljárás lezárása után ezt visszafizetik.

(3)   A kezes által nyújtott egyedi kezesség történhet 7 000 EUR-ról szóló egyedi garanciajegyek formájában, amelyeket a kezes a főkötelezettként eljárni szándékozó személyek számára bocsát ki, és amelyek minden szerződő félnél érvényesek.

A kezes garanciajegyenként 7 000 EUR összegig felelős.

(4)   Kezes által nyújtott egyedi kezesség »biztosítékhivatkozási számához« (GRN) kapcsolódó hozzáférési kódot a főkötelezett – a IV. melléklet 3. pontjának alkalmazásának kivételével – nem módosíthatja.

17. cikk

A kezes által nyújtott egyedi kezesség szabályai

(1)   A kezes által nyújtott egyedi kezességet a III. függelék C1. mellékletében található mintának megfelelő kezesi nyilatkozaton kell vállalni. A kezességvállalási okmányt a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal őrzi meg.

(2)   Amennyiben nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés vagy az általános kereskedelmi gyakorlat megköveteli, bármely ország engedélyezheti az (1) bekezdésben említettől eltérő formájú kötelezettségvállalást is, feltéve hogy az a mintán látható kötelezettségvállalással azonos joghatással érvénnyel bír.

18. cikk

A garanciajegyekkel nyújtott egyedi kezesség szabályai

(1)   A 16. cikk (3) bekezdésében említett esetben a kezes által nyújtott egyedi kezességnek a II. függelék C2. mellékletében található mintának kell megfelelnie.

A 17. cikk (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(2)   A kezes, az illetékes hatóságok által meghatározott szabályok szerint, a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnak az általa kiadott egyedi garanciajegyekkel kapcsolatban minden szükséges felvilágosítást megad. A garanciajegy felhasználására a kibocsátásának dátumától számított egy évig kerülhet sor.

(3)   A kezes a főkötelezettnek minden egyes, neki kiadott egyedi garanciajegyre megadja a »biztosítékhivatkozási számot« (GRN). Az ahhoz társuló hozzáférési kódot a főkötelezett nem változtathatja meg.

(4)   A 22. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a főkötelezett felhasználhatja a C3. mellékletben szereplő mintának megfelelő, az azonosító számot tartalmazó papíralapú formájú egyedi garanciajegyeket.

(5)   A kezes kibocsáthat olyan egyedi garanciajegyeket, amelyek az I. mellékletben felsorolt áruk tekintetében végzett egységes árutovábbítási műveletekre nem érvényesek. Ebben az esetben a kezes a papíralapú egyedi garanciajegyeket a következő átlós bejegyzéssel záradékolja:

Korlátozott érvényű – 99200

(6)   A főkötelezett az esetlegesen felmerülő tartozás teljes összegének fedezéséhez szükséges számú, egyenként 7 000 EUR-ról szóló egyedi garanciajegyet nyújt be az indító vámhivatalnál. A 22. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a papíralapú garanciajegyeket az indító vámhivatalnak kell átadni, és ott megőrizni, és e vámhivatal minden egyes garanciajegy azonosító számát közli a garanciajegyen feltüntetett, a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatallal.

19. cikk

A kezesi nyilatkozat visszavonása és felmondása

(1)   A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal visszavonja a kezes kötelezettségvállalását elfogadó határozatát, ha az annak kibocsátásakor meghatározott feltételek már nem teljesülnek.

Kötelezettségvállalását a kezes is bármikor felmondhatja.

(2)   A visszavonás vagy felmondás a kezes vagy – az esettől függően – a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal értesítésének napját követő 16. napon lép hatályba.

Attól a naptól kezdve, amikor a visszavonás vagy felmondás hatályba lép, a korábban kibocsátott egyedi garanciajegyeket az áruk egységes árutovábbítási eljárás alá vonására többé nem lehet felhasználni.

(3)   A visszavonásról vagy felmondásról és a hatálybalépés dátumáról szóló tájékoztatást a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalért felelős ország illetékes hatóságai haladéktalanul beviszik a számítógépes rendszerbe.

II. FEJEZET

Szállítóeszközök és nyilatkozatok

20. cikk

Berakodás

(1)   Minden árutovábbítási nyilatkozat csak ugyanazon indító vámhivatalból ugyanazon rendeltetési vámhivatalig történő szállításra használt, egyetlen szállítóeszközbe berakodott vagy berakandó árukat tartalmazhatja.

Ennek a cikknek az alkalmazásában a következők tekintendők egyetlen szállítóeszköznek, azzal a feltétellel, hogy a szállított árukat együtt küldik el:

a)

a közúti járművek a pótkocsival/pótkocsikkal vagy a nyerges pótkocsival/nyerges pótkocsikkal együtt;

b)

az összekapcsolt vasúti személy- vagy áruszállító kocsik;

c)

egységet alkotó hajók;

d)

az e cikk szerint egyetlen szállítóeszközbe berakott szállítótartályok.

(2)   Egyetlen szállítóeszköz használható az áruk különböző indító vámhivataloknál történő berakodására és különböző rendeltetési vámhivataloknál történő kirakodására.

21. cikk

Árutovábbítási nyilatkozat adatfeldolgozási technika felhasználásával

(1)   A III. függelék A1. mellékletében említett nyilatkozat adatait kódolt formában vagy a hatóságok által meghatározott bármely más, számítógépes feldolgozásra alkalmas formában kell megadni, és azoknak a szükséges adatoknak meg kell felelniük.

(2)   Az EDI felhasználásával készült árutovábbítási nyilatkozat akkor tekinthető benyújtottnak, amikor az illetékes hatóságok az EDI-üzenetet megkapták.

Az EDI felhasználásával készült árutovábbítási nyilatkozat elfogadásáról a főkötelezettet válaszüzenet formájában értesítik, amely legalább a kapott üzenet azonosítását és/vagy az árutovábbítási nyilatkozat nyilvántartási számát, valamint az elfogadás időpontját tartalmazza.

(3)   Az EDI-szabványüzenetek cseréjével benyújtott árutovábbítási nyilatkozat a III. függelékben szereplő szerkezetnek és adatoknak felel meg.

(4)   Az árutovábbítási nyilatkozatot a III. függeléknek megfelelően kell kitölteni, a szerződő felek egyik, az indulási ország illetékes hatóságai által elfogadott hivatalos nyelvén. Ha szükséges, az árutovábbítási műveletben érintett valamely ország illetékes hatóságai kérhetik az okmány lefordítását ennek az országnak a hivatalos nyelvére vagy egyik hivatalos nyelvére.

(5)   Amennyiben az indulási országban az egységes árutovábbítási eljárás egy másik vámjogi sorsot követ, az indító hivatal kérheti a vonatkozó okmányok bemutatását.

(6)   Az árukat a fuvarokmánnyal együtt kell bemutatni. Az indító vámhivatal a vámalakiságok teljesítése során eltekinthet ennek az okmánynak a bemutatásától, azzal a feltétellel, hogy az okmányt rendelkezésére tartják.

22. cikk

Írásban benyújtott árutovábbítási nyilatkozat

(1)   Az áruk az egységes árutovábbítási eljárás alá vonhatók írásban benyújtott árutovábbítási nyilatkozattal, az EV-egyezmény I. mellékletének 1. függelékében szereplő mintának megfelelő formanyomtatványon, a következő esetekben:

a)

amennyiben az árukat a vámhatóság számítógépes rendszeréhez való közvetlen hozzáférést nélkülöző utasok szállítják, a 22a. cikkben ismertetett szabályok szerint;

b)

amikor az üzemszüneti eljárást veszik igénybe az V. mellékletben meghatározott feltételek között és az ott meghatározott szabályok szerint;

c)

amennyiben az egyik szerződő fél így határoz.

(2)   Az (1) bekezdés a) és c) pontjának alkalmazása keretében az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az árutovábbítás adatait az illetékes hatóságok egymás között a vám számítógépes rendszere révén cseréljék ki.

(3)   Az írásban benyújtott árutovábbítási nyilatkozat (1) bekezdés b) pontja szerinti használatához, amikor a főkötelezett számítógépes alkalmazása és/vagy a hálózat nem üzemel, a vámhatóságok jóváhagyása szükséges.

(4)   Az árutovábbítási nyilatkozatot kiegészítheti egy vagy több pótlap, az EV-egyezmény I. mellékletének 3. függelékében szereplő mintának megfelelően. A nyomtatványok a nyilatkozat szerves részét képezik.

(5)   A III. függelékben szereplő mintának megfelelő rakományjegyzékek felhasználhatók az árutovábbítási nyilatkozat leíró részeként, pótlapok helyett, ekkor a rakományjegyzék a nyilatkozat szerves részét képezi.

(6)   Az (1), (4) és (5) bekezdésekben említett nyomtatványokat a III. függeléknek megfelelően kell kitölteni.

(7)   A 21. cikk (4)–(6) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

22a. cikk

Árutovábbítási nyilatkozat utasok számára

A 22. cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában az utas az árutovábbítási nyilatkozatot a III. függelék B6. mellékletének 5. és 6. cikkei szerint állítja ki.

23. cikk

Vegyes szállítmányok

Azoknak a szállítmányoknak az esetében, amelyek egyaránt tartalmaznak olyan árukat, amelyeket a T1 eljárás szerint, valamint olyan árukat, amelyeket a T2 eljárás szerint kell fuvarozni, a »T« jelzéssel ellátott árutovábbítási nyilatkozatot minden árutétel szintjén ki kell egészíteni a »T1«, »T2« vagy »T2F« jelzéssel.

24. cikk

A főkötelezett árutovábbítási és kötelezettségvállalási nyilatkozatának aláírása

(1)   Az árutovábbítási nyilatkozatnak tartalmaznia kell egy elektronikus aláírást vagy más hitelesítési eszközt.

(2)   Az árutovábbítási nyilatkozat benyújtása a főkötelezett kötelezettségvállalását jelenti:

a)

az árutovábbítási nyilatkozatban megadott információk helyességéért;

b)

a bemutatott okmányok hitelességéért;

c)

a szóban forgó áruknak az egységes árutovábbítási eljárás alá vonásával kapcsolatos összes kötelezettség betartásáért.

III. FEJEZET

Az indító vámhivatalban elvégzendő alakiságok

25. cikk

Az árutovábbítási nyilatkozat bemutatása

Az illetékes hatóságok által meghatározott nyitvatartási idő alatt kell az árutovábbítási nyilatkozatot benyújtani és az árukat bemutatni az indító vámhivatalnak.

Az indító vámhivatal, a főkötelezett kérésére és költségére, engedélyezheti azt is, hogy az áruk bemutatása bármely egyéb helyen történjen.

26. cikk

Szállítási útvonal

(1)   Az egységes árutovábbítási eljárás alá vont árukat a rendeltetési vámhivatalhoz gazdaságilag indokolt útvonalon kell elszállítani.

(2)   Az 59. cikk sérelme nélkül, az I. mellékletben felsorolt áruk esetében, vagy ahol a vámhatóságok vagy a főkötelezett szükségesnek tartja, az indító vámhivatal kötelező szállítási útvonalat ír elő, és bejegyzi az árutovábbítási nyilatkozat 44. rovatába legalább azokat a tagállamokat, amelyeken a tranzitútvonal áthalad, figyelembe véve a főkötelezett által közölt adatokat.

27. cikk

Az árutovábbítási nyilatkozat elfogadása és nyilvántartásba vétele

(1)   Az árutovábbítási nyilatkozatot az indító vámhivatal fogadja el és veszi nyilvántartásba, az illetékes hatóságok által megállapított nyitvatartási idő alatt, feltéve hogy:

a)

a nyilatkozat tartalmazza a jelen egyezmény alkalmazásához szükséges összes adatot;

b)

ahhoz az összes szükséges okmányt csatolták; és

c)

a vonatkozó árukat a vámhatóságnak bemutatták.

(2)   Az illetékes hatóságok megengedhetik, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett okmányokat ne a nyilatkozattal együtt mutassák be. Ilyen esetben az okmányok az illetékes hatóságok rendelkezésére kell tartani.

(3)   Ellenkező, konkrét rendelkezések hiányában az egységes árutovábbítási eljárást szabályozó összes rendelkezés alkalmazásához azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a nyilatkozatot az illetékes hatóságok elfogadták.

28. cikk

Az árutovábbítási nyilatkozat módosítása

(1)   A főkötelezett, kérésére, engedélyt kaphat az árutovábbítási nyilatkozat egy vagy több adatának módosítására, miután azt az illetékes hatóságok elfogadták. A módosítás nem járhat olyan hatással, hogy az árutovábbítási nyilatkozat az annak tárgyát képező áruktól eltérő árukra vonatkozzon.

(2)   Semmiféle módosítás nem engedélyezhető azonban, amennyiben az engedélyt azt követően kérik, hogy az illetékes hatóságok:

a)

arról tájékoztatták a főkötelezettet, hogy szándékukban áll az áruk megvizsgálását elvégezni; vagy

b)

megállapították a kérdéses adatok helytelenségét; vagy

c)

az árukat kiadták.

29. cikk

Határidő

(1)   Az indító vámhivatal megállapítja azt a határidőt, amíg az árukat a rendeltetési vámhivatalban be kell mutatni, figyelembe véve a szállítási útvonalat, a vonatkozó hatályos szállítási vagy más jogszabályokat és szükség esetén a főkötelezett által közölt adatokat.

(2)   Az indító vámhivatal által előírt határidő kötelező érvényű azon országok illetékes hatóságai számára, amelyek területére az áruk az egységes árutovábbítási művelet során belépnek, és e hatóságok azt nem változtathatják meg.

30. cikk

Az árutovábbítási nyilatkozat és az áruk ellenőrzése

(1)   Az indulási ország illetékes hatóságai kockázatelemzés alapján vagy szúrópróbaszerűen:

a)

elvégezhetik az elfogadott árutovábbítási nyilatkozatra és a hozzá csatolt okmányokra vonatkozó ellenőrzést;

b)

megvizsgálhatják az árukat, amihez szükség esetén társulhat mintavétel, azok elemzése vagy alaposabb ellenőrzése céljából.

(2)   Az árukat az erre a célra megadott helyeken és meghatározott időpontokban vizsgálják meg. Mindazonáltal az illetékes hatóságok, a főkötelezett kérésére és költségére, az áruk megvizsgálását más helyen vagy időpontban is elvégezhetik.

31. cikk

Azonosítási intézkedések

(1)   Az indító vámhivatal megteszi az általa szükségesnek tartott azonosítási intézkedéseket és a vonatkozó adatokat az árutovábbítási nyilatkozatra rávezeti.

(2)   Az egyezmény 11. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az egységes árutovábbítási eljárás alá vonandó áruk kiadását meg kell tagadni, amennyiben a vámzár felhelyezése nem hajtható végre az egyezmény 11. cikkének (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

(3)   Amennyiben a vámzárat raktérzárként alkalmazzák, az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a szállítóeszközt jóváhagyták-e vámzár felhelyezésére, vagy hogy az alkalmas-e vámzár felhelyezésére.

(4)   Az egyezmény 11. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett más rendelkezések alkalmazásával, bármely közúti gépjárművet, pótkocsit, nyerges pótkocsit vagy szállítótartályt, amely vámzárral történő áruszállítás céljának megfelel azon nemzetközi megállapodás rendelkezései szerint, amelynek az Európai Közösség vagy annak tagállamai és az EFTA-országok szerződő felei, vámzár felhelyezésére alkalmas szállítóeszköznek kell tekinteni.

(5)   A záraknak a II. mellékletben meghatározott jellemzőkkel kell rendelkezniük.

(6)   A vámzár nem távolítható el az illetékes hatóságok engedélye nélkül.

(7)   Az árumegnevezés az áruk azonosítására az egyezmény 11. cikkének (4) bekezdése értelmében alkalmasnak tekinthető, amennyiben a megnevezés kielégítően pontos az áruk mennyiségének és jellegének könnyű azonosíthatóságához.

32. cikk

Az áruk kiadása

(1)   Az ellenőrzés eredményeitől függően az indító vámhivatal a vonatkozó adatokat az árutovábbítási nyilatkozatra rávezeti.

(2)   Ha a nyilatkozat ellenőrzésének adatai lehetővé teszik, az indító vámhivatal engedélyezi az áruk kiadását, és annak időpontját jelzi a számítógépes rendszerben.

(3)   Az áruk kiadásakor az indító vámhivatal az egységes árutovábbítási műveletről az »előzetes érkezési jelentés« üzenetet használva tájékoztatja a bejelentett rendeltetési vámhivatalt és az »előzetes áthaladási jelentés« üzenetet használva minden egyes átléptető vámhivatalt. Ezek az üzenetek a megfelelően kitöltött, szükség esetén módosított, árutovábbítási nyilatkozatból származó adatokon alapulnak.

33. cikk

Árutovábbítási kísérőokmány

(1)   Az árutovábbítási kísérőokmány a III. függelékben megadott mintának és adatoknak felel meg. Az egységes árutovábbítási eljárás alá vont áruk szállítását kíséri. Az áruk kiadását követően a következő eljárások egyikének megfelelően bocsátják a gazdasági szereplő rendelkezésére:

a)

vagy az indító vámhivatal bocsátja ki a főkötelezettnek, vagy az illetékes hatóságok engedélyével azt a főkötelezett számítógépes rendszeréből nyomtatják ki;

b)

vagy az engedélyezett feladó számítógépes rendszeréből nyomtatják ki, miután megkapták az indító vámhivatal üzenetét az áruk kiadásához való hozzájárulásról.

(2)   Adott esetben, az árutovábbítási kísérőokmányt ki kell egészíteni a III. függelékben található mintának megfelelő, az okmány szerves részét képező tételjegyzékkel.

IV. FEJEZET

A szállítás során teljesítendő alakiságok

34. cikk

Az árutovábbítási kísérőokmány bemutatása

Az árutovábbítási kísérőokmányt és az árukat kísérő többi okmányt az illetékes hatóságok kérésére mindenkor be kell mutatni.

35. cikk

Átléptető vámhivatal

(1)   A szállítmányt, valamint az árutovábbítási kísérőokmányt minden átléptető vámhivatalban be kell mutatni.

(2)   Az átléptető vámhivatal nyilvántartásba veszi az áthaladást, amelyről »előzetes áthaladási jelentés« üzenetben az indító vámhivataltól értesítést kapott. Az indító vámhivatal a határ átlépéséről »határátlépési értesítés« üzenet révén értesül.

(3)   Az átléptető vámhivatalok, amennyiben szükségesnek ítélik, az árukat megvizsgálják. Az áruk esetleges vizsgálatára különösen az »előzetes áthaladási jelentés« alapján kerül sor.

(4)   Amennyiben az árukat nem a bejelentett és az árutovábbítási kísérőokmányban szereplő átléptető vámhivatalon keresztül szállítják, az érintett átléptető vámhivatal lekéri az »előzetes áthaladási jelentés« üzenetet az indító vámhivataltól, és az átléptetésről a »határátlépési értesítés« üzenet megküldésével tájékoztatja az indító vámhivatalt. Szükség esetén az indító vámhivatal tájékoztatja arról, hogy a biztosíték az érintett országra nem érvényes.

(5)   Az (1)–(4) bekezdések nem alkalmazandók az áruk vasúti szállítására.

36. cikk

A szállítás során előforduló események

(1)   A fuvarozó köteles megtenni a szükséges bejegyzéseket az árutovábbítási kísérőokmányon, és a szállítmánnyal együtt bemutatni azon ország illetékes hatóságainak, amelynek területén a szállítóeszköz van, a következő esetekben:

a)

ha az előírt útvonal megváltozott, és amennyiben a 26. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni;

b)

ha a szállítás során a vámzár a fuvarozó által nem befolyásolható okok miatt megsérült;

c)

ha az árukat átrakodják egy másik szállítóeszközre; minden ilyen átrakodást az illetékes hatóságok felügyelete mellett kell végrehajtani, amelyek azonban engedélyezhetik az átrakodást a felügyeletük nélkül is;

d)

a szállítóeszköz azonnali, részleges vagy teljes kirakását szükségessé tevő fenyegető veszély esetén;

e)

olyan esemény vagy baleset esetén, amely befolyásolhatja a főkötelezett vagy a fuvarozó képességét kötelezettségei teljesítésére.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy az egységes árutovábbítási művelet a szokásos módon folytatódhat, megteszik az esetlegesen szükséges lépéseket, majd záradékolják az árutovábbítási kísérőokmányt. Az átrakodással vagy más eseménnyel kapcsolatos lényeges információkat az átléptető vámhivatal vagy a rendeltetési vámhivatal illetékes hatóságai rögzítik a számítógépes rendszerbe.

V. FEJEZET

A rendeltetési vámhivatalnál teljesítendő alakiságok

37. cikk

Bemutatás a rendeltetési vámhivatalnál

(1)   Az árut és a szükséges okmányokat a rendeltetési vámhivatalnak annak nyitvatartási ideje alatt kell bemutatni. Mindazonáltal ez a vámhivatal, az érdekelt kérésére és költségére, engedélyezheti, hogy erre a bemutatásra a nyitvatartási időn kívüli időpontban kerüljön sor. Ugyanakkor a rendeltetési vámhivatal, az érdekelt kérésére és költségére, engedélyezheti azt is, hogy az áruk és a szükséges okmányok bemutatása egy másik helyen történjen.

(2)   Amennyiben az árukat a rendeltetési vámhivatalnál az indító vámhivatal által meghatározott határidő lejárta után mutatják be, és a határidő betartásának elmulasztása a rendeltetési vámhivatal számára kielégítő módon megindokolt körülményeknek tudható be, és nem róható fel a fuvarozónak vagy a főkötelezettnek, akkor az előírt határidő betartottnak tekintendő.

(3)   A rendeltetési vámhivatal az árutovábbítási kísérőokmányt megőrzi, az áruk vizsgálatát pedig az indító vámhivataltól kapott »előzetes érkezési jelentés« üzenet felhasználásával kell végrehajtani.

(4)   A főkötelezett kérésére annak igazolása érdekében, hogy az eljárás a 42. cikk (1) bekezdésének megfelelően befejeződött, a rendeltetési vámhivatal az árutovábbítási kísérőokmány egy másolatát a következő bejegyzés rávezetésével záradékolja:

Alternatív igazolás – 99202

(5)   Egy árutovábbítási művelet befejeződhet egy, az árutovábbítási nyilatkozatba bejegyzett vámhivataltól eltérő vámhivatalban. Ebben az esetben ez a vámhivatal lesz a rendeltetési vámhivatal.

Ha az új rendeltetési vámhivatal az eredetileg kijelölt vámhivatal felett joghatóságot gyakorló szerződő féltől eltérő szerződő fél joghatósága alá tartozik, az új rendeltetési vámhivatal megkéri az »előzetes érkezési jelentés« üzenetet az indító vámhivataltól.

38. cikk

Bemutatási igazolás

(1)   A rendeltetési vámhivatal az árukat és a szükséges okmányokat bemutató személy kérelmére bemutatási igazolást állít ki.

(2)   A bemutatási igazolásnak meg kell felelnie a III. függelékben szereplő adatoknak.

(3)   A bemutatási igazolást az érintett személynek előre ki kell töltenie. Tartalmazhat egyéb, a szállítmányra vonatkozó adatokat, kivéve a rendeltetési vámhivatal számára fenntartott rovatot. A bemutatási igazolás nem használható annak bizonyítékául a 42. cikk (1) bekezdése értelmében, hogy az eljárás befejeződött.

39. cikk

Az információ visszaküldése

(1)   A rendeltetési vámhivatal az »érkezési értesítés« üzenet használatával ugyanazon a napon értesíti az indító vámhivatalt az áruk megérkezéséről, mint amikor az árukat bemutatják a rendeltetési vámhivatalban.

(2)   Amennyiben az árutovábbítási művelet az árutovábbítási nyilatkozatban bejelentettől eltérő vámhivatalban fejeződik be, az új rendeltetési vámhivatal az »érkezési értesítés« üzenetet használva tájékoztatja az érkezésről az indító vámhivatalt.

Az indító vámhivatal tájékoztatja az érkezésről az eredetileg bejelentett rendeltetési vámhivatalt, a »továbbított érkezési értesítés« üzenetet használva.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésekben említett »érkezési értesítés« üzenet nem használható annak bizonyítékául a 40. cikk (2) bekezdése értelmében, hogy az eljárás befejeződött.

(4)   Indokolt esetek kivételével a rendeltetési vámhivatal legkésőbb az áruknak a rendeltetési vámhivatalnál történő bemutatását követő harmadik napon továbbítja az indító vámhivatalnak az »ellenőrzés eredménye« üzenetet. Ugyanakkor, amennyiben a 65. cikk alkalmazandó, a rendeltetési vámhivatal legkésőbb az áruk bemutatását követő hatodik napon küldi el az indító vámhivatalnak az »ellenőrzés eredménye« üzenetet.

VI. FEJEZET

Az eljárás befejeződésének ellenőrzése

40. cikk

Az eljárás befejezése és lezárása

(1)   Az egységes árutovábbítási eljárás akkor fejeződik be és a főkötelezett kötelezettségeit akkor teljesítette, amikor az eljárás alá vont árukat, a szükséges okmányokat és adatokat a rendeltetési vámhivatalnak az eljárás rendelkezéseinek megfelelően bemutatták.

(2)   Az illetékes hatóságok az egységes árutovábbítási eljárást akkor zárják le, amikor az indító vámhivatalban és a rendeltetési vámhivatalban rendelkezésre álló adatok összehasonlítása alapján meg tudják állapítani, hogy az eljárás rendben befejeződött.

41. cikk

Keresési eljárás

(1)   Amennyiben az indulási ország illetékes hatóságai nem kapták meg az »érkezési értesítés« üzenetet az áruknak a rendeltetési vámhivatalban történő bemutatására előírt határidőn belül, vagy ha az »ellenőrzés eredménye« üzenetet nem kapták meg az »érkezési értesítés« üzenet beérkezésétől számított hat napon belül, akkor fontolóra kell venniük keresési eljárás indítását az eljárás lezárásához szükséges információk megszerzése érdekében, vagy ha ez nem lehetséges, akkor abból a célból, hogy:

megállapítsák, hogy keletkezett-e vámtartozás,

azonosítsák az adóst, és

meghatározzák a könyvelésbe vételért felelős illetékes hatóságokat.

(2)   A keresési eljárás legkésőbb az (1) bekezdésben említett határidők egyikének letelte utáni hetedik napon megindul, kivéve a szerződő felek közös egyetértésével meghatározott kivételes eseteket. Ha az illetékes hatóságok korábban információkhoz jutnak arról, hogy az árutovábbítási eljárás nem fejeződött be, vagy ennek gyanúja merül fel, haladéktalanul megkezdik a keresési eljárást.

(3)   Ha az indulási ország illetékes hatóságai csak az »érkezési értesítés« üzenetet kapják meg, az »ellenőrzés eredménye« üzenetet kérve annak a rendeltetési vámhivatalnak a megkeresésével indítják meg a keresési eljárást, amely az »érkezési értesítés« üzenetet küldte.

(4)   Ha az indulási ország illetékes hatóságai az »érkezési értesítés« üzenetet nem kapják meg, a keresési eljárást oly módon indítják meg, hogy a főkötelezettől vagy – amennyiben a rendeltetési helyen való kereséshez elegendő információ áll rendelkezésre – a rendeltetési vámhivataltól kérik az eljárás lezárásához szükséges információkat.

Ha az árutovábbítási műveletet nem lehet lezárni, a főkötelezettet fel kell kérni, hogy az eljárás lezárásához szükséges információkat legkésőbb a rendeltetési vámhivatalnál folytatott keresési eljárás megindításától számított huszonnyolc napon belül közölje.

(5)   A rendeltetési vámhivatalnak és a főkötelezettnek a (4) bekezdésben említett kérésre huszonnyolc napon belül válaszolniuk kell. Ha a főkötelezett ezen az időszakon belül elegendő információt biztosított, az indulási ország illetékes hatóságainak ezeket az információkat figyelembe kell venniük vagy, ha a biztosított információk azt lehetővé teszik, a műveletet le kell zárniuk.

(6)   Ha a főkötelezett által közölt információk az eljárás lezárását nem teszik lehetővé, de az indulási ország illetékes hatóságai azokat elégségesnek ítélik meg ahhoz, hogy a keresési eljárást folytassák, a kérést az érintett vámhivatalnak haladéktalanul meg kell küldeni.

(7)   Amennyiben a keresési eljárás azt állapítja meg, hogy az árutovábbítási eljárás rendben befejeződött, az indulási ország illetékes hatóságai a műveletet lezárják és erről haladéktalanul értesítik a főkötelezettet, valamint – ha szükséges – az olyan illetékes hatóságokat, amelyek a 117. cikknek megfelelően beszedési eljárást kezdeményezhetnek.

41a. cikk

(1)   Amennyiben a keresési eljárás megindítása után és mielőtt a 116. cikk (1) bekezdésének c) pontjában jelzett határidő letelne, az indulási ország illetékes hatóságai – a továbbiakban: »megkereső hatóságok« – bármely módon bizonyítékot szereznek arra a helyre vonatkozóan, ahol a tartozás keletkezését kiváltó események bekövetkeztek, és feltéve hogy ez a hely más szerződő fél területén található, az említett hely szerint illetékes hatóságoknak – a továbbiakban: »megkeresett hatóságok« – késedelem nélkül minden rendelkezésre álló információt megküldenek.

(2)   A megkeresett hatóságok visszaigazolják a közlemény kézhezvételét, és jelzik, hogy felelősek-e a beszedésért. Amennyiben huszonnyolc napon belül nem érkezik válasz, a megkereső hatóságok haladéktalanul folytatják az általuk megkezdett keresési eljárást.

42. cikk

Az eljárás befejeződésének alternatív igazolása

(1)   Arról, hogy az eljárás a nyilatkozatban megadott határidőn belül befejeződött, a főkötelezett benyújthat az illetékes hatóságok megelégedésére szolgáló bizonyítékot, a rendeltetési ország illetékes hatóságai által igazolt olyan okmány formájában, amely azonosítja a szóban forgó árukat, és megállapítja, hogy azokat bemutatták a rendeltetési vámhivatalban vagy – ha a 64. cikk alkalmazandó – az engedélyezett címzettnek.

(2)   Az egységes árutovábbítási eljárást akkor is befejezettnek kell tekinteni, ha a főkötelezett az illetékes hatóságok megelégedésére bemutatja az árukat azonosító alábbi okmányok valamelyikét:

a)

egy harmadik országban kibocsátott vámokmányt, amely az áruknak vámjogi sorsot határoz meg;

b)

egy harmadik országban kibocsátott, ennek az országnak a vámhatóságai által lebélyegzett okmányt, amely tanúsítja, hogy az áruk az érintett harmadik országban szabad forgalomban lévőnek minősülnek.

(3)   A (2) bekezdésben említett okmányokat azok másolatai vagy fénymásolatai is helyettesíthetik, amennyiben az eredeti okmányokat hitelesítő testület, az érintett harmadik ország hatóságai vagy az egyik ország hatóságai azokat hiteles másolatokként hitelesítik.

43. cikk

Utólagos ellenőrzés

(1)   Az illetékes hatóságok elvégezhetik az egységes árutovábbítási eljárás kapcsán cserélt információk, valamint okmányok, formanyomtatványok, engedélyek vagy adatok utólagos ellenőrzését, a megadott és esetleg az alkalmazott bélyegzőlenyomatok hitelességének ellenőrzése céljából. Ezeket az ellenőrzéseket kétség esetén vagy csalás gyanúja esetén el kell végezni. Elvégezhetők kockázatelemzés alapján vagy szúrópróbaszerűen is.

(2)   Az illetékes hatóságok, amelyek utólagos ellenőrzés iránti megkeresést kapnak, arra haladéktalanul válaszolnak.

(3)   Amennyiben az indulási ország illetékes hatóságai az árutovábbítási kísérőokmányok és az »ellenőrzés eredménye« üzenetben foglalt információk utólagos ellenőrzését kérik kétség vagy csalás gyanúja esetén, akkor a 40. cikk (2) bekezdésének feltételeit mindaddig nem lehet teljesítettnek tekinteni, amíg azoknak az adatoknak a hitelessége vagy pontossága, amelyekre az utólagos ellenőrzést kérték, megerősítést nem nyert.

(4)   Ezeket a rendelkezéseket a 22. cikkre értelemszerűen alkalmazni kell.

III. CÍM

EGYSZERŰSÍTÉSEK

I. FEJEZET

Az egyszerűsítésekre vonatkozó általános rendelkezések

44. cikk

Hatály

(1)   A főkötelezett vagy – adott esetben – a címzett kérelmére az illetékes hatóságok a következő egyszerűsítéseket engedélyezhetik:

a)

összkezesség használata vagy a biztosítéknyújtás alóli mentesség;

b)

különleges vámzárak használata;

c)

mentesség az előírt szállítási útvonal használatának követelménye alól;

d)

engedélyezett feladói státus;

e)

engedélyezett címzetti státus;

f)

bizonyos szállítási módokhoz kapcsolódó egyszerűsített eljárások használata:

i.

vasúton vagy konténerben szállított áruk esetében;

ii.

légi úton szállított áruk esetében;

iii.

csővezetéken szállított áruk esetében;

g)

az egyezmény 6. cikke értelmében egyéb egyszerűsített eljárás igénybevétele.

(2)   Ha ez a függelék vagy az engedély másként nem rendelkezik, az (1) bekezdés a), és f) pontjában említett egyszerűsítések minden országban alkalmazandóak. A b), c) és d) pontban említett egyszerűsítések csak azokra az egységes árutovábbítási műveletekre alkalmazandóak, amelyek abban az országban kezdődtek meg, ahol az engedélyt kiadták. Az e) pontban említett egyszerűsítés kizárólag abban az országban alkalmazandó, ahol az engedélyt kiadták.

45. cikk

Az engedély megadásának általános feltételei

(1)   A 44. cikk (1) bekezdésében említett engedélyt csak azon személyek részére lehet kiadni, akik:

a)

az egyik szerződő fél országában letelepedettek, azzal a kikötéssel, hogy az összkezesség alkalmazására vonatkozó engedély csak azoknak a személyeknek adható, akik abban az országban letelepedettek, ahol a kezességet nyújtják;

b)

rendszeresen alkalmazzák az egységes árutovábbítási eljárást, vagy akikről az illetékes hatóságok tudják, hogy eleget tudnak tenni az eljárás feltételeinek, vagy a 44. cikk (1) bekezdése e) pontjában említett egyszerűsítés esetén rendszeresen fogadnak olyan árukat, amelyeket egységes árutovábbítási eljárás alá vontak; és

c)

nem sértették meg súlyosan vagy ismételten a vám- vagy adójogszabályokat.

(2)   Az egyszerűsítések megfelelő igazgatása érdekében engedély csak akkor adható, ha:

a)

az illetékes hatóságok képesek felügyelni az eljárást, és az érintett személyek igényeivel aránytalan igazgatási erőfeszítések nélkül képesek ellenőrzéseket végrehajtani;

b)

és ha az érintett személyek olyan nyilvántartásokat vezetnek, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára a hatékony ellenőrzések elvégzését.

46. cikk

Az engedély iránti kérelem tartalma

(1)   Az egyszerűsítések alkalmazására vonatkozó engedély iránti kérelmet (a továbbiakban: »a kérelem«) dátummal és aláírással kell benyújtani. Készülhet írásban vagy benyújtható elektronikus adatfeldolgozási eljárás segítségével, az illetékes hatóságok által meghatározott feltételek és szabályok szerint.

(2)   A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan elemet, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy teljesültek azok a feltételek, amelyek mellett az egyszerűsítések használatára vonatkozó engedély adható.

47. cikk

A kérelmező felelőssége

Az egyszerűsítések használatát kérelmező személy, a szerződő feleknél érvényben lévő rendelkezések értelmében és a büntetőjogi rendelkezések esetleges alkalmazásának sérelme nélkül, felel:

a)

a megadott információk pontosságáért;

b)

a csatolt okmányok hitelességéért.

48. cikk

Illetékes hatóságok

(1)   A kérelmet annak az országnak az illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, ahol a kérelmező letelepedett.

(2)   Az engedély megadása vagy a kérelem elutasítása a szerződő feleknél érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően történik.

(3)   A kérelem elutasítására vonatkozó határozatot a kérelmezővel az érintett országban érvényben lévő határidőknek és szabályoknak megfelelően közlik. Az elutasító határozatot indoklással kell ellátni.

49. cikk

Az engedély tartalma

(1)   Az engedély dátummal ellátott és aláírt eredeti példányát és egy vagy több másolatát át kell adni a jogosultnak.

(2)   Az engedélyben meg kell határozni az egyszerűsítés igénybevételének feltételeit, és az alkalmazás, illetve az ellenőrzés részletes szabályait. Az engedély a kiadásának napjától érvényes.

(3)   Az egyszerűsítések használatára engedélyt kapott személy felel minden, a szóban forgó áruknak az egységes árutovábbítási eljárás alá vonásával kapcsolatos kötelezettségért.

(4)   A 44. cikk (1) bekezdésének b), c) és f) pontjában említett egyszerűsítések esetében az engedélyt az indító vámhivatal felszólítására be kell mutatni.

50. cikk

Visszavonás és módosítás

(1)   Az engedély jogosultja köteles értesíteni az illetékes hatóságokat az engedély megadását követően felmerült bármely olyan tényezőről, amely befolyásolhatja az engedély fenntartását vagy tartalmát.

(2)   Az engedélyt az illetékes hatóságok visszavonják vagy módosítják, amennyiben:

a)

a kiadásához meghatározott egy vagy több feltételt nem, vagy többé nem tartják be; vagy

b)

az engedély kiadását követően bekövetkezett tényezőkihatással van annak fenntartására vagy tartalmára.

(3)   Az engedélyt az illetékes hatóságok visszavonhatják vagy módosíthatják, amennyiben annak jogosultja az ennek az engedélynek az értelmében fennálló kötelezettségét többé nem teljesíti.

(4)   A módosításról vagy a visszavonásról szóló határozatot indoklással kell ellátni. Azt az engedély jogosultjával közölni kell.

(5)   A határozatban foglalt visszavonás vagy módosítás közlésének időpontjában érvénybe lép. Mindazonáltal, kivételes esetekben, és akkor, ha az engedélyes jogos érdekei megkövetelik, az illetékes hatóságok az érvénybe lépést egy későbbi dátumra is meghatározhatják. Az érvénybe lépés napját a határozatban jelezni kell.

51. cikk

A nyilvántartások megőrzése az illetékes hatóságok részéről

(1)   Az illetékes hatóságok a kiállított engedély egy példányával együtt megőrzik a kérelmet és a csatolt igazoló okmányokat.

(2)   Amennyiben a kérelmet elutasítják, vagy az engedélyt visszavonják, a kérelmet és adott esetben a kérelmet elutasító, az engedélyt visszavonó határozatot és az összes csatolt igazoló okmányt meg kell őrizni a kérelem elutasítása vagy az engedély visszavonása szerinti naptári év végétől számított legalább három évig.

II. FEJEZET

Összkezesség és a biztosítéknyújtás alóli mentesség

52. cikk

Referenciaösszeg

(1)   A főkötelezett egy referenciaösszeg keretében összkezességet vagy biztosítéknyújtás alóli mentességet vehet igénybe.

(2)   A referenciaösszeg megegyezik azon tartozás összegével, amely a főkötelezett által legalább egyhetes időszak során egységes árutovábbítási eljárás alá helyezett áruk tekintetében merülhet fel.

Ezt az összeget a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal állapítja meg, az érdekelttel együttműködve:

a)

az érdekelt által a múltban szállított árukra vonatkozó információ alapján, valamint a végrehajtani szándékozott egységes árutovábbítási műveletek mennyiségének becslésével, többek között kereskedelmi nyilvántartásai és könyvelése alapján; és

b)

a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal országában azonos természetű áruk harmadik országból történő behozatala és vám és adójogi szabad forgalomba bocsátása esetén alkalmazott legmagasabb vámtételek és egyéb terhek, ezen belül a behozatali vámok figyelembevételével. Ennek kiszámítása során az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerint szállított közösségi árukat nem közösségi árunak kell tekinteni.

Azon vámok és egyéb terhek, amelyek vonatkozásában a főkötelezett kötelezettségvállalást tett, összegének pontos kiszámítását minden egyes árutovábbítási műveletre el kell végezni, ha a szükséges adatok rendelkezésre állnak. Ellenkező esetben, amennyiben az I. mellékletben említettektől eltérő árukról van szó, az összeget 7 000 EUR-nak tekintik, kivéve ha az illetékes hatóságok által ismert egyéb információk más összegeket eredményeznek.

(3)   A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal – különösen, ha a főkötelezett kéri – felülvizsgálja a referenciaösszeget, és szükség esetén kiigazítja azt.

(4)   Minden egyes főkötelezett kötelessége biztosítani, hogy a folyó és még be nem fejezett műveletekre vonatkozóan esetleg felmerülő tartozás összege ne haladja meg a referenciaösszeget.

Az illetékes hatóságok számítógépes rendszerei kezelik és nyomon követhetik a referenciaösszeget, minden egyes árutovábbítási műveletnél.

53. cikk

Az összkezesség összege és a biztosítéknyújtás alóli mentesség

(1)   Az összkezesség által fedezendő összegnek meg kell egyeznie a 52. cikkben említett referenciaösszeggel.

(2)   Azok a személyek, akik bizonyítani tudják az illetékes hatóságok számára, hogy pénzügyi helyzetük szilárd és a (3) és (4) bekezdésekben ismertetett megbízhatósági normákat teljesítik, engedélyt kaphatnak arra, hogy csökkentett összegű összkezességet biztosítsanak, vagy a biztosítéknyújtás alól mentességet kapjanak.

(3)   Az összkezesség összege csökkenthető:

a)

a referenciaösszeg 50 %-ára, amennyiben a főkötelezett bizonyítja, hogy kellő tapasztalattal rendelkezik az egységes árutovábbítási eljárás alkalmazását illetően;

b)

a referenciaösszeg 30 %-ára, amennyiben a főkötelezett bizonyítja, hogy kellő tapasztalattal rendelkezik az egységes árutovábbítási eljárás alkalmazását illetően, továbbá szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal.

(4)   A biztosítéknyújtás alóli mentesség akkor adható, ha a főkötelezett bizonyítja, hogy kellő tapasztalattal rendelkezik az egységes árutovábbítási eljárás alkalmazását illetően, hogy szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal, a szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja és kielégítő pénzügyi forrásokkal rendelkezik kötelezettségei teljesítéséhez.

(5)   A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában az országok figyelembe veszik a III. mellékletben meghatározott rendelkezéseket.

53a. cikk

Az összkezesség és a biztosítéknyújtás alóli mentesség szabályai

Az összkezesség minden egyes használata és/vagy a biztosítéknyújtás alóli minden egyes mentesség vonatkozásában:

a)

a biztosíték használatához a főkötelezett kap egy »biztosítékhivatkozási számot«, amely a meghatározott referenciaösszeghez kötődik;

b)

a »biztosítékhivatkozási számhoz« egy hozzáférési kód társul, amelyet a főkötelezettel a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal közöl.

A főkötelezett ehhez a biztosítékhoz egy vagy több hozzáférési kódot társíthat, saját maga vagy képviselői számára.

54. cikk

A magas kockázatot képviselő árukra vonatkozó különleges rendelkezések

(1)   Az I. mellékletben szereplő áruk esetében a főkötelezettnek az összkezesség biztosítására szóló engedély megszerzéséhez nem csak azt kell bizonyítania, hogy megfelel a 45. cikk feltételeinek, hanem azt is, hogy a pénzügyi helyzete szilárd, kellő tapasztalattal rendelkezik az egységes árutovábbítási eljárás használatára vonatkozóan, és vagy szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal, vagy a szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja.

(2)   Ezeknél az áruknál az összkezesség összege csökkenthető:

a)

a referenciaösszeg 50 %-ára, amennyiben a főkötelezett bizonyítja, hogy szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal, és a szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja;

b)

a referenciaösszeg 30 %-ára, amennyiben a főkötelezett bizonyítja, hogy szorosan együttműködik a vámhatóságokkal, a szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja, továbbá hogy kielégítő pénzügyi forrásokkal rendelkezik kötelezettségei teljesítésére.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában az országok figyelembe veszik a III. mellékletben meghatározott feltételeket.

(4)   Az előző bekezdéseket kell alkalmazni akkor is, amikor egy kérelem kifejezetten az összkezességnek egyazon összkezességi tanúsítvány keretében mind az I. mellékletben szereplő jegyzékben felsorolt árukra, mind az abban fel nem sorolt áruk tekintetében való alkalmazására is vonatkozik.

(5)   A biztosítéknyújtás alóli mentesség az I. mellékletben felsorolt áruk tekintetében végzett egységes árutovábbítási műveletekre nem alkalmazható.

(6)   Az összkezesség engedélyezésére és a biztosíték összegének csökkentésére vonatkozó elveket figyelembe véve, a csökkentett összegű összkezesség használatát – kivételképpen, sajátos körülmények fennállása esetén – ideiglenesen meg lehet tiltani.

(7)   Az összkezesség engedélyezésére és a biztosíték összegének csökkentésére vonatkozó elveket figyelembe véve, az összkezesség használatát ideiglenesen meg lehet tiltani az olyan áruk vonatkozásában, amelyeknél az összkezesség keretében nagy arányban tártak fel csalásokat.

(8)   A (6) és (7) bekezdések alkalmazásának szabályait a IV. melléklet ismerteti.

55. cikk

Kezesi nyilatkozat

(1)   Az összkezességet egy kezesnek kell nyújtania.

(2)   Az összkezességet a III. függelék C4. mellékletében található mintának megfelelő kezesi nyilatkozaton kell nyújtani. A kezesi nyilatkozatot a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal őrzi meg.

(3)   A 17. cikk (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

56. cikk

A kezességi és a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítványok

(1)   Az engedély alapján az illetékes hatóságok a főkötelezett részére kiállítanak egy vagy több kezességi tanúsítványt vagy biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítványok), a III. függelékben található mintának megfelelően, amely lehetővé teszi számára az összkezesség vagy a biztosítéknyújtás alóli mentesség bizonyítását, a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában.

(2)   A tanúsítvány érvényességének időtartama nem haladhatja meg a két évet. Ezt az időtartamot a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal egy alkalommal, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja.

57. cikk

Visszavonás és felmondás

(1)   Az összkezesség visszavonására vagy felmondására a 19. cikk (1) bekezdését és (2) bekezdésének első albekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(2)   Az összkezesség használatára vagy a biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó engedély illetékes hatóságok általi visszavonását, vagy a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által a kezes kötelezettségvállalását elfogadó határozatának visszavonását vagy a kezes kötelezettségvállalásának kezes által történő felmondását, valamint a hatálybalépés időpontját a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnak kell a számítógépes rendszerbe bevinnie.

(3)   Attól a naptól kezdve, amikor a visszavonás vagy felmondás hatályba lép, a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazására kibocsátott tanúsítványokat az áruk egységes árutovábbítási eljárás alá vonására nem lehet többé felhasználni, és azokat a főkötelezettnek késedelem nélkül vissza kell juttatnia a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalnak.

Minden ország közli a Bizottsággal az érvényben lévő, még nem visszajuttatott vagy ellopottként, elveszettként vagy hamisítottként bejelentett tanúsítványok azonosító adatait. A Bizottság tájékoztatja erről a többi országot.

III. FEJEZET

Különleges zárak használata

58. cikk

(1)   Az illetékes hatóságok engedélyezhetik a főkötelezett számára különleges zárak használatát a szállítóeszközökön vagy a csomagokon, feltéve hogy az illetékes hatóságok jóváhagyják a zárakat, mint amelyek megfelelnek a II. mellékletben meghatározott jellemzőknek.

(2)   A főkötelezett a használatban lévő zárak számát, típusát és jelzését az árutovábbítási nyilatkozat adatai között szerepelteti.

A főkötelezettnek legkésőbb az áruk kiadásakor fel kell helyeznie a vámzárakat.

IV. FEJEZET

Az előírt szállítási útvonal alóli mentesség

59. cikk

Az illetékes hatóságok mentességet biztosíthatnak az előírt szállítási útvonal alól azon főkötelezettnek, aki biztosítja, hogy az illetékes hatóságok mindenkor megbizonyosodhatnak az érintett szállítmány helyéről.

V. FEJEZET

Engedélyezett feladói státus

60. cikk

Engedélyezett feladó

Az áruknak és a vonatkozó árutovábbítási nyilatkozatnak az indító vámhivatalban vagy más engedélyezett helyen való bemutatása nélkül egységes árutovábbítási műveleteket végrehajtani szándékozó személyek számára biztosítható az engedélyezett feladói státus.

Ezt az egyszerűsítést csak azoknak a személyeknek lehet biztosítani, akik jogosultak az összkezesség használatára, vagy akik biztosítéknyújtás alóli mentességet kaptak.

61. cikk

Az engedély tartalma

Az engedélynek különösen a következőket kell meghatároznia:

a)

a jövőbeli egységes árutovábbítási műveletekért felelős indító vámhivatalt vagy vámhivatalokat;

b)

azt, hogy az illetékes hatóságoknak mennyi idő áll rendelkezésére az árutovábbítási nyilatkozatnak az engedélyezett feladó által történő benyújtása után ahhoz, hogy szükség esetén az áruk kiadása előtt elvégezhessék az ellenőrzéseket;

c)

végrehajtandó azonosítási intézkedéseket. E célból az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a szállítóeszközöket vagy a csomagokat az engedélyezett feladó által felhelyezett, az illetékes hatóságok által a II. mellékletben meghatározott jellemzőknek megfelelő, jóváhagyott különleges vámzárakkal kell ellátni;

d)

a kizárt árukategóriákat és árumozgásokat.

62. cikk

Alakiságok az áruk elindításakor

Az engedélyezett feladó árutovábbítási nyilatkozatot nyújt be az indító vámhivatalnak. Az áruk kiadására nem kerülhet sor a 61. cikk b) pontjában előírt határidő vége előtt.

63. cikk

Kötelező megjegyzések

Az engedélyezett feladó szükség esetén a következő adatokat viszi be a számítógépes rendszerbe:

a vámzárak számát, típusát és jelölését,

adott esetben, a 26. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően előírt szállítási útvonalat,

az áruknak a rendeltetési vámhivatalban való bemutatására a 29. cikknek megfelelően előírt határidőt.

VI. FEJEZET

Engedélyezett címzetti státus

64. cikk

Engedélyezett címzett

(1)   Azoknak a személyeknek, akik a helyiségükben vagy területükön vagy más meghatározott helyen szándékoznak az egységes árutovábbítási eljárás alá vont árukat fogadni anélkül, hogy akár az árukat, akár az árutovábbítási kísérőokmányt be kellene mutatniuk a rendeltetési vámhivatalban, engedélyezhető az engedélyezett címzetti státus.

(2)   A szállítmányt kísérő árutovábbítási kísérőokmánynak a sértetlen árukkal együtt az előírt határidőn belül az engedélyezett címzett részére a helyiségükbe vagy területükre vagy az engedélyben meghatározott helyre történő leszállításával, és az azonosítási intézkedések teljes mértékben történő betartásával a főkötelezett teljesíti a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettségeit, és az egységes árutovábbítási eljárás befejezettnek tekintendő.

(3)   A fuvarozó kérésére az engedélyezett címzett a (2) bekezdésnek megfelelően leszállított összes szállítmány tekintetében kiállítja a bemutatási igazolást, amelyre a 38. cikket értelemszerűen alkalmazni kell.

65. cikk

Kötelezettségek

(1)   Amikor az áruk megérkeznek a helyiségükbe vagy területükre vagy az engedélyben megjelölt helyre, az engedélyezett címzett köteles:

a)

haladéktalanul tájékoztatni az illetékes rendeltetési vámhivatalt az áruk megérkezéséről, az »érkezési értesítés« üzenet révén, amely tartalmazza a szállítás során bekövetkezett eseményeket;

b)

megvárni a »kirakodási engedély« üzenetet, mielőtt a kirakodáshoz hozzálátna;

c)

miután a »kirakodási engedély« üzenetet megkapta, elküldeni a rendeltetési vámhivatalnak, legkésőbb az áruk beérkezésétől számított harmadik napon a »kirakodási megjegyzések« üzenetet, amely tartalmaz minden eltérést, az engedélyben rögzített eljárással összhangban;

d)

a rendeltetési vámhivatal rendelkezésére bocsátani vagy hozzá eljuttatni az árukat kísérő árutovábbítási kísérőokmány másolatát, az engedélyben megadott rendelkezéseknek megfelelően.

(2)   A rendeltetési vámhivatal az »ellenőrzés eredménye« üzenetet alkotó adatokat beviszi a számítógépes rendszerbe.

66. cikk

Az engedély tartalma

(1)   Az engedélynek különösen a következőket kell meghatároznia:

a)

az engedélyezett címzett által fogadott árukért felelős rendeltetési vámhivatalt vagy vámhivatalokat;

b)

azt a határidőt, amelyen belül az engedélyezett címzett a rendeltetési vámhivataltól a »kirakodási engedély« üzenet révén megkapja az »előzetes érkezési jelentés« üzenet adatait, a 37. cikk (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazása céljából;

c)

a kizárt árukategóriákat és árumozgásokat.

(2)   Az illetékes hatóságok az engedélyben meghatározzák, hogy szükség van-e a rendeltetési vámhivatal részéről bármilyen intézkedésre azelőtt, hogy az engedélyezett címzett rendelkezhetne a beérkezett árukról.

VII. FEJEZET

A vasúton vagy konténerben szállított árukra vonatkozó egyszerűsített eljárások

1. Szakasz

A vasúti áruszállításra vonatkozó általános rendelkezések

67. cikk

Hatály

Az egységes árutovábbítási eljárás alakiságait a 68–79., a 95. és a 96. cikkek rendelkezései szerint egyszerűsítik a vasúttársaságok által, a »CIM fuvarlevél és expresszárulevél« (a továbbiakban: CIM fuvarlevél«) révén szállított áruk esetében.

68. cikk

A felhasznált okmány jogi értéke

A CIM fuvarlevél egyenértékű az árutovábbítási nyilatkozattal.

69. cikk

A nyilvántartások ellenőrzése

Minden ország vasúttársasága a központi elszámolási hivatalában vagy hivatalaiban vezetett nyilvántartásait országa illetékes hatóságainak, azok ellenőrzése végett, rendelkezésre bocsátja.

70. cikk

Főkötelezett

(1)   Az a vasúttársaság, amely az árut az egységes árutovábbítási nyilatkozatként szolgáló CIM fuvarlevéllel történő fuvarozásra átveszi, ezen árutovábbítási művelet főkötelezettje lesz.

(2)   Annak az országnak a vasúttársasága, amelynek területén keresztül az áruszállítás a szerződő felek országaiba belép, főkötelezetté válik a harmadik ország vasútján való szállításra elfogadott árukkal kapcsolatos műveletek tekintetében.

71. cikk

Címke

A vasúttársaságok úgy járnak el, hogy az egységes árutovábbítási eljárás szerint teljesített szállításokat címkékkel látják el, amelyeken a III. függelék B11. mellékletében található minta szerinti piktogram szerepel.

A címkéket felrakják a CIM fuvarlevélre, valamint a kocsira is, amennyiben zárt rakományról van szó, vagy a csomagra vagy csomagokra az egyéb esetekben.

Az első albekezdésben említett címkét helyettesítheti zöldtintás bélyegző alkalmazása, amely a III. függelék B1. mellékletében szereplő piktogramot ábrázolja.

72. cikk

A szállítási szerződés módosítása

Abban az esetben, ha a szállítási szerződés módosítása azzal a hatással jár, hogy:

az egyik szerződő fél területén belül fejeződik be egy szállítás, amelynek a jelzett szerződő fél országán kívül kellett volna befejeződnie, vagy

az egyik szerződő fél országán kívül fejeződik be egy szállítás, amelynek a jelzett szerződő fél országán belül kellett volna befejeződnie,

akkor a vasúttársaságok a módosított szerződést csak az indító vámhivatal előzetes engedélyével teljesíthetik.

Minden egyéb esetben a vasúttársaságok teljesíthetik a módosított szerződést; a bekövetkezett módosításról az indító vámhivatalt haladéktalanul értesítik.

A szerződő felek közötti áruforgalom

73. cikk

A CIM fuvarlevél használata

(1)   Amennyiben egy szállítás, amelyre az egységes árutovábbítási eljárás alkalmazandó, a szerződő felek területén indul és ott is kell befejeződnie, a CIM fuvarlevelet az indító vámhivatalban kell bemutatni.

(2)   Amennyiben az áruk a Közösség egyik pontja és egy másik pontja között mozognak, amelynek során egy vagy több EFTA-ország területét érintik, az indító vámhivatal a CIM fuvarlevél 1., 2. és 3. példányán a vám számára fenntartott rovatban jól láthatóan feljegyzi:

a »T1« jelzést, ha az árukat a T1 eljárás szerint szállítják,

a »T2« vagy »T2F« jelzést, szükség szerint, ha az árukat a T2 eljárás szerint szállítják, amennyiben a közösségi rendelkezések szerint ennek a jelzésnek a bejegyzése kötelező.

A »T2« vagy »T2F« jelzést az indító vámhivatal bélyegzőjének alkalmazása hitelesíti.

(3)   Amennyiben az árukat a Közösségen belüli indító hivataltól elhagyva egy EFTA-országban lévő rendeltetési helyre szállítják, az indító vámhivatal a CIM fuvarlevél 1., 2. és 3. példányán a vám számára fenntartott rovatban jól láthatóan feljegyzi a »T1« jelzést, ha az áruk szállítása a T1 eljárás szerint történik.

(4)   A (2) és a (3) bekezdésben említett esetektől eltekintve azokat az árukat, amelyek a Közösség egyik pontjáról egy másik pontjára egy vagy több EFTA-ország területét érintve szállítják, valamint azokat az árukat, amelyek szállítása a Közösséget elhagyva egy EFTA-országon belüli rendeltetési helyre irányul, a Közösség egyes tagállamai által megállapított szabályok szerint, az indító pályaudvartól a rendeltetési pályaudvarig terjedő teljes útvonal egészére a T2 eljárás alá vonják, anélkül, hogy az indító vámhivatalban az ezekre az árukra vonatkozó CIM fuvarlevelet be kellene mutatni.

Ha olyan árukról van szó, amelyeket a Közösség egyik pontjáról egy másikra egy vagy több EFTA-ország érintésével szállítják, a 71. cikkben említett címkéket nem kell felhelyezni.

(5)   Azokat az árukat, amelyek szállítása egy EFTA-országban kezdődik meg, a T1 eljárás alá vontnak kell tekinteni. Mindazonáltal, ha az áruk szállításának a T2 eljárás szerint kell végbemennie, az egyezmény 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően, az indító vámhivatal a CIM fuvarlevél 3. példányán jelzi, hogy azoknak az áruknak a szállítása, amelyekre ez az okmány vonatkozik, a T2 eljárás szerint történik; e célból jól láthatóan feltünteti a »T2« vagy »T2F« jelzést, szükség szerint, valamint az indító vámhivatal bélyegzőjét és az illetékes tisztviselő aláírását a vám számára fenntartott rovatban. A T1 eljárás szerint szállított áruk tekintetében a »T1« jelzést az okmányon nem kell feltüntetni.

(6)   A CIM fuvarlevél minden példányát vissza kell adni az érdekeltnek.

(7)   Bármely EFTA-ország előírhatja, hogy a T1 eljárás szerint szállított áruk szállíthatók a T1 eljárás szerint, anélkül, hogy a CIM fuvarlevelet az indító vámhivatalnak be kellene mutatni.

(8)   Ami a (2), (3) és (5) bekezdésekben említett árukat illeti, a rendeltetési vámhivatal szerepét az a vámhivatal látja el, amelynek illetékességébe a rendeltetési pályaudvar tartozik. Mindazonáltal, amennyiben egy köztes pályaudvaron az árukat szabad forgalomba bocsátják vagy egy másik eljárás alá vonják, a rendeltetési vámhivatal szerepét az a vámhivatal tölti be, amelynek illetékességébe ez a pályaudvar tartozik. Ami azokat az árukat illeti, amelyeket a Közösség egyik pontjáról egy másikra egy vagy több EFTA-ország érintésével szállítanak, a (4) bekezdésben említett feltételek szerint, a rendeltetési vámhivatalban semmiféle alakiságot nem kell elvégezni.

74. cikk

Azonosítási intézkedések

Általában, és a vasúttársaságok által alkalmazott azonosítási intézkedéseket figyelembe véve, az indító vámhivatal nem helyez el vámzárakat a szállítóeszközökön vagy a csomagokon.

75. cikk

A CIM fuvarlevél különböző példányainak használata

(1)   Azokat az eseteket kivéve, amikor az árukat a Közösség egyik pontja és egy másik pontja között szállítják, amelynek során egy vagy több EFTA-ország területét érintik, a rendeltetési vámhivatal felett joghatóságot gyakorló ország vasúttársasága megküldi a CIM fuvarlevél 2. és 3. példányát e vámhivatalnak.

(2)   A rendeltetési vámhivatal haladéktalanul visszajuttatja a lebélyegzett 2. lapot a vasúttársaságnak, a 3. lapot pedig megtartja.

Harmadik országok felé irányuló vagy onnan származó szállítások

76. cikk

Harmadik országokba történő szállítások

(1)   Amennyiben egy szállítás a szerződő felek területén kezdődik és ezek területén kívül kell befejeződnie, a 73. és a 74. cikkek rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)   A rendeltetési vámhivatal szerepét az a vámhivatal látja el, amelynek illetékességébe az a határátlépési pályaudvar tartozik, ahol az árutovábbításban lévő áruk a szerződő felek területét elhagyják.

(3)   A rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

77. cikk

Harmadik országokból történő szállítások

(1)   Amennyiben egy szállítás a szerződő felek területén kívül kezdődik és ezek területén belül fejeződik be, az indító vámhivatal szerepét az a vámhivatal látja el, amelynek illetékességébe az a határátlépési pályaudvar tartozik, ahol az áruk a szerződő felek területére belépnek.

Az indító vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

(2)   A rendeltetési vámhivatal szerepét az a vámhivatal látja el, amelynek illetékességébe a rendeltetési pályaudvar tartozik. Mindazonáltal, amennyiben egy köztes pályaudvaron az árukat szabad forgalomba bocsátják vagy egy másik vámeljárás alá vonják, a rendeltetési vámhivatal szerepét az a vámhivatal tölti be, amelynek illetékességébe ez a pályaudvar tartozik.

A rendeltetési vámhivatalban a 75. cikkben előírt alakiságokat kell elvégezni.

78. cikk

A szerződő felek területén átmenő szállítások

(1)   Amennyiben egy szállítás a szerződő felek területén kívül kezdődik és azon kívül kell befejeződnie, az indító vámhivatal és a rendeltetési vámhivatal szerepét ellátó vámhivatalok azok, amelyeket a 77. cikk (1) bekezdése, illetve a 76. cikk (2) bekezdése említ.

(2)   Az indító és a rendeltetési vámhivataloknál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

79. cikk

Az áruk vámjogi helyzete

A 77. cikk (1) bekezdésében vagy a 78. cikk (1) bekezdésében említett szállítás tárgyát képező árukat a T1 eljárás szerint szállítottnak kell tekinteni, kivéve ha ezen áruk közösségi helyzete a II. függelék rendelkezéseinek megfelelően megállapítható.

2. Szakasz

Konténerekben történő szállítások

80. cikk

Hatály

Az egységes árutovábbítási eljárás alakiságait a 81–96. cikkek rendelkezései szerint egyszerűsítik a vasúttársaságok által a fuvarozási vállalatok közvetítésével konténerekben, az átadási jegyzékek révén (e függelékben a továbbiakban »TR átadási jegyzék«) történő szállítások esetében. Az ilyen szállítások adott esetben magukban foglalják ezeknek a szállítmányoknak a fuvarozási vállalatok által, a vasúttól különböző szállítási módokkal történő szállítását, a feladó országban az ebben az országban található indító pályaudvarig és a rendeltetési országban az ebben az országban található rendeltetési pályaudvartól, valamint az olyan tengeri szállítást, amelyre e két pályaudvar között kerül sor.

81. cikk

Fogalommeghatározások

A 80–96. cikkek alkalmazásában:

1.

»fuvarozási vállalat«: a vasúttársaságok által társas vállalkozási formában létrehozott vállalkozás, amelynek maguk is tagjai, amely vállalkozást az áruknak konténerekben, TR átadási jegyzékkel történő szállítása céljából alapították;

2.

»konténer«: áruk szállítására szolgáló eszköz, amely:

tartós minőségű,

kifejezetten az áruknak a rakomány megbontása nélkül, egy vagy több szállítási módon történő szállításának könnyítésére tervezték,

úgy tervezték, hogy könnyen csatolható és/vagy kezelhető legyen,

úgy tervezték, hogy megfelelően lehessen zárral ellátni, amennyiben ezt a 89. cikk alkalmazása megköveteli,

mérete olyan, hogy az alaplap négy külső sarka által bezárt terület legalább 7 négyzetméter;

3.

»TR átadási jegyzék«: az olyan szállítási szerződésből álló okmány, amelyben a fuvarozási vállalat megállapodik, hogy egy vagy több konténert a feladótól a címzettig nemzetközi fuvarozás keretén belül elszállít. A TR átadási jegyzéket annak jobb felső sarkában azonosítás céljából sorszámozzák. A szám nyolc számjegyből áll, amelyeket a TR betűk előznek meg.

A TR átadási jegyzék a következő példányokból áll, számozási sorrendben:

1

:

a fuvarozási vállalat vezérigazgatóságának példánya;

2

:

a rendeltetési pályaudvaron működő fuvarozási vállalat nemzeti képviselőjének példánya,;

3A

:

a vámhatóságok példánya;

3B

:

a címzett példánya;

4

:

a fuvarozási vállalat vezérigazgatóságának példánya;

5

:

az indító pályaudvaron működő fuvarozási vállalat nemzeti képviselőjének példánya;

6

:

a feladó példánya.

A 3A példány kivételével, a TR átadási jegyzék minden példányának jobboldali szélét kb. 4 cm széles zöld színű csíkkal látják el.

4.

»konténerek jegyzéke«: (a továbbiakban: jegyzék), a TR átadási jegyzékhez csatolt okmány, amely annak elválaszthatatlan része, és amelynek fedezete mellett több konténert ugyanazon indító pályaudvarról ugyanazon rendeltetési pályaudvarra szállítanak, amely pályaudvarokon a vámalakiságokat végzik.

A jegyzéket ugyanannyi példányban kell benyújtani, mint a TR átadási jegyzéket, amelyre vonatkozik.

A jegyzékek számát fel kell tüntetni a jegyzékek számának jelzésére használt rovatban, amely a TR átadási jegyzék jobb felső sarkában található.

Ezenkívül minden jegyzék jobb felső sarkában feltüntetik a megfelelő TR átadási jegyzék sorozatszámát.

82. cikk

A felhasznált okmány jogi ereje

A fuvarozási vállalatok által használt TR átadási jegyzékek az árutovábbítási nyilatkozattal megegyező hatállyal bírnak.

83. cikk

A nyilvántartások ellenőrzése – Információnyújtás

(1)   Minden országban a fuvarozási vállalat, nemzeti képviselőjén vagy képviselőin keresztül a központi elszámolási hivatalában vagy hivatalaiban, vagy képviselőjénél vagy képviselőinél vezetett nyilvántartásokat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja, azok ellenőrzése végett.

(2)   Az illetékes hatóságok kérésére a fuvarozási vállalat vagy annak nemzeti képviselője vagy képviselői haladéktalanul átadják mindazokat a teljesített vagy folyamatban lévő szállítmányokkal kapcsolatos okmányokat, számviteli nyilvántartásokat vagy információkat, amelyeket e hatóságok – megítélésük szerint – meg kívánnak tekinteni.

(3)   Abban az esetben, ha a 82. cikknek megfelelően a TR átadási jegyzékek árutovábbítási nyilatkozatokkal egyenértékűek, a fuvarozási vállalat vagy annak nemzeti képviselője vagy képviselői tájékoztatják az alábbiakat:

a)

a rendeltetési vámhivatalt, bármely olyan TR átadási jegyzékről, amelynek 1. példányát vámhivatali záradék nélkül küldték el részére;

b)

az indító vámhivatalt, bármely olyan TR átadási jegyzékről, amelynek 1. példányát nem juttatták vissza, és amely tekintetében nem tudták megállapítani, hogy a szállítmány megfelelő bemutatása megtörtént-e a rendeltetési vámhivatalnál, vagy hogy a 93. cikk szerint azt a szerződő felek területéről harmadik országba kivitték-e.

84. cikk

Főkötelezett

(1)   A 80. cikkben említett szállításoknál, amikor azokat egy fuvarozási vállalat vette át egy országban, ennek az országnak a vasúttársasága lesz a főkötelezett.

(2)   A 80. cikkben említett szállításoknál, amikor azokat egy fuvarozási vállalat egy harmadik országban veszi át, annak az országnak a vasúttársasága lesz a főkötelezett, amelynek területén keresztül az áru a szerződő felek területére belép.

85. cikk

Vámalakiságok nem vasúti forgalomban végrehajtott szállítás esetén

Amennyiben az indító pályaudvarig vagy a rendeltetési pályaudvartól nem vasúti forgalomban végrehajtott szállítás során kell teljesíteni a vámalakiságokat, akkor a TR átadási jegyzék csak egyetlen konténert tartalmazhat.

86. cikk

Címke

A fuvarozási vállalat úgy jár el, hogy az egységes árutovábbítási eljárásban fuvarozott szállítmányokat címkékkel látják el, amelyeken a III. függelék B11. mellékletében található minta szerinti piktogram szerepel. A címkéket a TR átadási jegyzékre, valamint az érintett konténerre vagy a konténerekre rögzítik.

Az első albekezdésben említett címkét helyettesítheti zöldtintás bélyegző alkalmazása, amely a III. függelék B11. mellékletében szereplő piktogramot ábrázolja.

87. cikk

A szállítási szerződés módosítása

Abban az esetben, ha a fuvarozási szállítási szerződés módosítása azzal a hatással jár, hogy:

az egyik szerződő fél országán belül fejeződik be egy szállítás, amelynek a jelzett szerződő fél országán kívül kellett volna befejeződnie, vagy

az egyik szerződő fél országán kívül fejeződik be egy szállítás, amelynek a jelzett szerződő fél országán belül kellett volna befejeződnie,

akkor a fuvarozási vállalat a módosított szerződést csak az indító vámhivatal előzetes egyetértésével teljesítheti.

Minden egyéb esetben a fuvarozási vállalat teljesítheti a módosított szerződést; a bekövetkezett módosításról az indító vámhivatalt haladéktalanul értesíti.

A szerződő felek közötti áruforgalom

88. cikk

TR átadási jegyzék és kimutatások

(1)   Amennyiben egy szállítás, amelyre az egységes árutovábbítási eljárás alkalmazandó, a szerződő felek területén indul és ott is kell befejeződnie, a TR átadási jegyzéket az indító vámhivatalban kell bemutatni.

(2)   Amennyiben az árukat a Közösség egyik pontja és egy másik pontja között szállítják, amelynek során egy vagy több EFTA-ország területét érintik, az indító vámhivatal a TR átadási jegyzék 1., 2., 3A. és 3B. példányán a vám számára fenntartott rovatban jól láthatóan feljegyzi:

a »T1« jelzést, ha az árukat a T1 eljárás szerint szállítják,

a »T2« vagy »T2F« jelzést, szükség szerint, ha az árukat a T2 eljárás szerint szállítják, amennyiben a közösségi rendelkezések szerint ennek a jelzésnek a bejegyzése kötelező.

A »T2« vagy »T2F« jelzést az indító vámhivatal bélyegzőjének alkalmazása hitelesíti.

(3)   Amennyiben az árukat a Közösségen belüli indító hivataltól egy EFTA-országban lévő rendeltetési helyre szállítják, az indító vámhivatal a TR átadási jegyzék 1., 2., 3A. és 3B. példányán a vám számára fenntartott rovatban jól láthatóan feljegyzi a »T1« jelzést, ha az áruk szállítása a T1 eljárás szerint történik.

(4)   A (2) és a (3) bekezdésben említett esetektől eltekintve azokat az árukat, amelyeket a Közösség egyik pontjáról egy másik pontjára egy vagy több EFTA-ország területét érintve szállítják, valamint azokat az árukat, amelyek szállítása a Közösséget elhagyva egy EFTA-országon belüli rendeltetési helyre irányul, a Közösség egyes tagállamai által megállapított szabályok szerint, az útvonal egészére a T2 eljárás alá vonják, anélkül, hogy az indító vámhivatalban az ezekre az árukra vonatkozó TR átadási jegyzéket be kellene mutatni. Ha olyan árukról van szó, amelyeket a Közösség egyik pontjáról egy másikra egy vagy több EFTA-ország érintésével szállítják, a 86. cikkben említett címkéket nem kell felhelyezni.

(5)   Azokat az árukat, amelyek szállítása egy EFTA-országban kezdődik meg, a T1 eljárás alá vontnak kell tekinteni. Mindazonáltal, ha az áruk szállításának a T2 eljárás szerint kell végbemennie, az egyezmény 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően, az indító vámhivatal a TR átadási jegyzék 3A. példányán jelzi, hogy azoknak az áruknak a szállítása, amelyekre ez az okmány vonatkozik, a T2 eljárás szerint történik; e célból a TR átadási jegyzék 3A. példányán a vám számára fenntartott rovatban jól láthatóan feltünteti a »T2« vagy »T2F« jelzést, szükség szerint, valamint az indító vámhivatal bélyegzőjét és az illetékes tisztviselő aláírását. A T1 eljárás szerint szállított áruk tekintetében a »T1« jelzést az okmányon nem kell feltüntetni.

(6)   Amennyiben egy TR átadási jegyzék egyszerre vonatkozik a T1 eljárás szerint szállított árukat tartalmazó konténerekre és a T2 eljárás szerint szállított konténerekre, az indító vámhivatal a TR átadási jegyzék 1., 2., 3A. és 3B. példányain a vám számára fenntartott rovatban külön hivatkozásokként jegyzi be a konténer(eke)t, aszerint, hogy milyen árukat tartalmaz(nak), és ennek megfelelően feltünteti a »T1« és a »T2« vagy »T2F« jelzést, szükség szerint, a vonatkozó konténer(ek)re való hivatkozásban.

(7)   Amennyiben a (3) bekezdésben említett esetben konténerkimutatásokat használnak, külön kimutatást kell készíteni a T1 eljárás szerint szállított árukat tartalmazó minden konténerkategóriára vonatkozóan, és az ezen kimutatások sorszámát (sorszámait) a TR átadási jegyzék 1., 2., 3A. és 3B. példányain a vám számára fenntartott rovatban. A »T1« jelzést fel kell tüntetni azoknak a kimutatásoknak a sorszámánál (sorszámainál), amelyekre vonatkozik (vonatkoznak).

(8)   A TR átadási jegyzék minden példányát vissza kell adni az érdekeltnek.

(9)   Bármely EFTA-ország előírhatja, hogy a T1 eljárás szerint szállított áruk szállíthatók a T1 eljárás szerint, anélkül, hogy a TR átadási jegyzéket az indító vámhivatalnak be kellene mutatni.

(10)   Ami a (2), (3) és (5) bekezdésben említett árukat illeti, a TR átadási jegyzéket abban a rendeltetési vámhivatalban kell bemutatni, ha az árukra vonatkozóan a szabad forgalomba bocsátásukra vonatkozó nyilatkozatot tesznek, vagy ha azokat egy másik eljárás alá vonják.

Ami azokat az árukat illeti, amelyeket a Közösség egyik pontjáról egy másikra egy vagy több EFTA-ország érintésével szállítanak, a (4) bekezdésben említett feltételek szerint, a rendeltetési vámhivatalban semmiféle alakiságot nem kell elvégezni.

89. cikk

Azonosítási intézkedések

Az áruk azonosítása az egyezmény 11. cikkének rendelkezései szerint történik. Mindazonáltal az indító vámhivatal általában nem helyez el vámzárakat a konténerekre, ha a vasúttársaságok alkalmaznak azonosítási intézkedéseket. Vámzárak felhelyezése esetén ezeket a TR átadási jegyzék 3A. és 3B. példányain a vám számára fenntartott rovatban jelezni kell.

90. cikk

A TR átadási jegyzék különböző példányainak használata

(1)   Azokat az árukat kivéve, amelyeket a Közösség egyik pontja és egy másik pontja között szállítanak, amelynek során egy vagy több EFTA-ország területét érintik, a fuvarozási vállalat a rendeltetési vámhivatalnak a TR átadási jegyzék 1., 2. és 3A. példányát adja át.

(2)   A rendeltetési vámhivatal késedelem nélkül visszajuttatja a fuvarozási vállalatnak az 1. és a 2. példányt, miután ellátta azt bélyegzőjével, a 3A. példányt pedig megőrzi.

Harmadik országokba vagy harmadik országokból történő szállítás

91. cikk

Harmadik országokba történő szállítások

(1)   Amennyiben egy szállítás a szerződő felek területén kezdődik és ezek területén kívül kell befejeződnie, a 88. cikk (1)–(9) bekezdéseinek és a 89. cikknek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)   A rendeltetési vámhivatal szerepét az a vámhivatal látja el, amelynek illetékességébe az a határátlépési pályaudvar tartozik, ahol az áruk árutovábbításban a szerződő felek területét elhagyják.

(3)   A rendeltetési vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

92. cikk

Harmadik országokból történő szállítások

(1)   Amennyiben egy szállítás a szerződő felek területén kívül kezdődik és ezek területén belül kell befejeződnie, az indító vámhivatal szerepét az a vámhivatal látja el, amelynek illetékességébe az a határátlépési pályaudvar tartozik, ahol az áruk a szerződő felek területére belépnek. Az indító vámhivatalnál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

(2)   A rendeltetési vámhivatal szerepét az a vámhivatal látja el, amelynél az árukat bemutatják. A rendeltetési vámhivatalban a 90. cikkben előírt alakiságokat kell elvégezni.

93. cikk

A szerződő felek területén átmenő szállítások

(1)   Amennyiben egy szállítás a szerződő felek területén kívül kezdődik és azon kívül kell befejeződnie, az indító vámhivatal és a rendeltetési vámhivatal szerepét ellátó vámhivatalok azok, amelyeket a 92. cikk (1) bekezdése és a 91. cikk (2) bekezdése említ.

(2)   Az indító és a rendeltetési vámhivataloknál semmilyen alakiságot nem kell teljesíteni.

94. cikk

Az áruk vámjogi helyzete

A 92. cikk (1) bekezdésében vagy a 93. cikk (1) bekezdésében említett szállítás tárgyát képező árukat a T1 eljárás szerint szállítottnak kell tekinteni, kivéve ha ezen áruk közösségi helyzete a II. függelék rendelkezéseinek megfelelően megállapításra kerül.

3. Szakasz

Egyéb rendelkezések

95. cikk

Rakományjegyzékek

(1)   Az ezen függelék 22. cikkének (5) bekezdése és az V. mellékletének 24. pontja vonatkozik azokra a rakományjegyzékekre, amelyeket esetleg a CIM fuvarlevélhez vagy a TR átadási jegyzékhez csatolnak. Az ilyen jegyzékek számát fel kell tüntetni a CIM fuvarlevélnek, illetve TR átadási jegyzéknek a kísérőokmányok jelzésére fenntartott rovatában.

Ezenkívül a rakományjegyzéken fel kell tüntetni azoknak a vasúti kocsiknak a számát, amelyre a CIM fuvarlevél vonatkozik, vagy adott esetben az árukat tartalmazó konténernek a számát.

(2)   A szerződő felek területén belül kezdődő, és egyidejűleg mind a T1 eljárás szerint szállított, mint a T2 eljárás szerint szállított árukkal kapcsolatos szállításoknál külön rakományjegyzéket kell kiállítani. A TR átadási jegyzékek fedezete mellett történő konténeres szállításoknál a külön rakományjegyzékeket minden egyes olyan konténerre ki kell állítani, amelyek mindkét árukategóriát tartalmazzák.

Mindkét árukategóriára vonatkozóan a rakományjegyzékek sorszámát fel kell tüntetni a CIM fuvarlevélnek, illetve a TR átadási jegyzéknek az árumegnevezésre fenntartott rovatában.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben és a 67–96. cikkekben előírt eljárások céljára a CIM fuvarlevélhez vagy a TR átadási jegyzékhez csatolt rakományjegyzékek azok szerves részét képezik és ugyanazon joghatásokkal rendelkeznek.

Ezeknek a rakományjegyzékeknek az eredetijét a feladó pályaudvarnak bélyegzőjével kell ellátnia.

4. Szakasz

A normál eljárások és az egyszerűsített eljárások hatálya – vasúti-közúti kombinált szállítás

96. cikk

(1)   A 67–95. cikkek rendelkezései nem zárják ki a II. címben meghatározott eljárások használatának lehetőségét, a 69. és 71. cikkek vagy a 83. és 86. cikkek is alkalmazandók azonban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetben a felhasznált árutovábbítási nyilatkozat(ok)ra való hivatkozást a CIM fuvarlevél vagy a TR átadási jegyzék kiállításakor, jól láthatóan fel kell tüntetni az ilyen kísérőokmányok adatai számára fenntartott rovatban.

Ennek a hivatkozásnak tartalmaznia kell minden egyes felhasznált okmány típusát, az azt kiállító vámhivatalt, a dátumot és a nyilvántartási számot.

Ezenkívül a CIM fuvarlevél 2. példányát, vagy a TR átadási jegyzék 1. és 2. példányát annak a vasúttársaságnak kell hitelesítenie, amelynek illetékességébe az egységes árutovábbítási műveletben érintett utolsó pályaudvar tartozik. Ez a társaság hitelesíti azt, miután meggyőződött arról, hogy az áruk szállítása annak (azoknak) az árutovábbítási okmány(ok)nak az alapján történik, amelyekre hivatkozik.

Amennyiben az (1) bekezdésben és e bekezdés első albekezdésében említett egységes árutovábbítási műveletek egy EFTA-országban fejeződnek be, ez az ország előírhatja, hogy a CIM fuvarlevél 2. példányát vagy a TR átadási jegyzék 1. és 2. példányát be kell mutatni abban a vámhivatalban, amelynek illetékességébe az egységes árutovábbítási művelet által érintett utolsó pályaudvar tartozik. Ez a vámhivatal látja azt el bélyegzőjével, miután meggyőződött arról, hogy az áruk szállítása annak (azoknak) az árutovábbítási okmány(ok)nak az alapján történik, amelyekre hivatkozik.

(3)   Amennyiben egy egységes árutovábbítási művelet egy TR átadási jegyzék fedezete mellett, a 80–94. cikkek rendelkezései szerint valósul meg, a művelet keretében felhasznált CIM fuvarlevél a 67–79. cikkek és a 96. cikk (1) és (2) bekezdésének hatálya alól ennek a műveletnek a keretében ki van zárva. A CIM fuvarlevélre, a mellékletek jelölésére fenntartott rovatban jól láthatóan rá kell vezetni a TR átadási jegyzékre utaló hivatkozást. Ennek a hivatkozásnak tartalmaznia kell a »TR átadási jegyzék« bejegyzést, amelyet egy sorszámnak kell követnie.

(4)   Amikor a II. címben meghatározott eljárás szerint a vasút egy vagy több árutovábbítási nyilatkozat alapján szállított áruszállítmány kombinált vasúti-közúti szállítását egy vasútállomáson átveszi és azokat kocsikra rakodják, a vasúttársaságok, a vasúton megtett út során elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy szabálytalanság esetén felmerülő vámok és egyéb terhek megfizetésének kötelezettségét vállalják arra az esetre, ha nem lenne érvényes biztosíték abban az országban, ahol a bűncselekményt, szabálysértést vagy szabálytalanságot elkövették vagy elkövetettnek tekintették, és amennyiben ezeknek, a főkötelezettet terhelő összegeknek a beszedésére nem lenne lehetőség.

97. cikk

Engedélyezett feladó és címzett

(1)   Amennyiben az egységes árutovábbítási nyilatkozatnak az indító vámhivatalban történő bemutatása nem kötelező azoknak az áruknak az esetében, amelyeket a 67–96. cikkel összhangban CIM fuvarlevél vagy TR átadási jegyzék kíséretében szándékoznak szállítani, az illetékes hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a CIM fuvarlevél 1., 2. és 3. példányán, illetve a TR átadási jegyzék 1., 2., 3A. és 3B. példányán fel legyen tüntetve a »T1«, »T2« vagy »T2F« jelzés.

(2)   Amennyiben a 67–96. cikk rendelkezéseinek megfelelően szállított árukat engedélyezett címzettnek szánják, az illetékes hatóságok a 64. cikk (2) bekezdésétől és a 66. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve előírhatják, hogy a CIM fuvarlevél 2. és 3. példányát vagy a TR átadási jegyzék 1., 2. és 3A. példányát a vasúttársaság vagy a fuvarozási vállalat közvetlenül küldje meg a rendeltetési vámhivatalnak.

(a 98–110. cikkek üresek)

VIII. FEJEZET

Egyszerűsített eljárások légi szállításnál

111. cikk

Egyszerűsített eljárás (1. szint)

(1)   Egy légitársaság számára engedélyezhető az árujegyzék (manifeszt) árutovábbítási nyilatkozatként való használata, amennyiben a manifeszt megfelel a Nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 9. mellékletének 3. függelékében található mintának (egyszerűsített eljárás – 1. szint).

Az egységes árutovábbítási műveletek esetében az engedélyben meg kell jelölni a manifeszt formáját és az indító és rendeltetési repülőtereket. A légitársaság az engedély hitelesített másolatát valamennyi érintett repülőtér illetékes hatóságainak megküldi.

(2)   Amikor az érintett szállítási művelet egyaránt tartalmaz olyan árukat, amelyeket a T1 eljárás alá kell vonni, és olyan árukat, amelyeket a T2 eljárás alá kell vonni, ezeknek külön manifeszten kell szerepelniük.

(3)   Az összes manifeszten szerepelnie kell a légitársaság dátummal és aláírással ellátott záradékának, a következő jelölések valamelyikével:

a »T1« jelzés, ha az árukat a T1 eljárás szerint szállítják,

a »T2« vagy »T2F« jelzés, szükség szerint, ha az árukat a T2 eljárás szerint szállítják, egyazon manifeszten azonban a két jelzés közül csak az egyik tüntethető fel.

(4)   A manifesztnek tartalmaznia kell a következő információkat is:

az árukat szállító légitársaság nevét,

a járatszámot,

a járat dátumát,

a berakodás helye szerinti repülőtér (indító repülőtér) és a kirakodás helye szerinti repülőtér (rendeltetési repülőtér) nevét;

és minden, a manifesztben szereplő szállítmányra:

a légi fuvarlevél számát,

a csomagok számát,

az áruk szokásos kereskedelmi megnevezését, beleértve az azonosításukhoz szükséges adatokat,

a bruttó tömeget.

Gyűjtőszállítmányok esetén az áruk megnevezését – adott esetben – a »Consolidation« bejegyzéssel kell helyettesíteni, amelyet rövidíteni is lehet. Ilyen esetben a manifeszten szereplő szállítmányok légi fuvarlevelének tartalmaznia kell az áruk szokásos kereskedelmi megnevezését, beleértve az azonosításukhoz szükséges adatokat.

(5)   A manifeszt legalább két példányát be kell mutatni az indító repülőtér illetékes hatóságainak, amelyek egy példányt megtartanak.

Ezek a hatóságok ellenőrzési célra megkövetelhetik, hogy a szállítmányokkal kapcsolatos összes légifuvarlevél szerepeljen a manifeszteken.

(6)   A manifeszt egy példányát be kell mutatni a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságainak, amelyek megőrzik azt.

A rendeltetési repülőtér illetékes hatóságai ellenőrzési célra megkövetelhetik azt is, hogy a repülőtéren kirakodott összes áruval kapcsolatos manifeszteket és légi fuvarleveleket bemutassák.

(7)   Havonta egyszer – a jegyzék hitelesítését követően – minden rendeltetési repülőtér illetékes hatósága továbbítja, hitelesítésével ellátva, minden indító repülőtér illetékes hatóságának a légitársaságok által összeállított jegyzéket az előző hónap során nekik bemutatott manifesztekről.

Az e jegyzéken szereplő összes manifeszthez fel kell tüntetni a következő információkat:

a manifeszt hivatkozási számát,

a manifesztet a (3) bekezdésnek megfelelően árutovábbítási nyilatkozatként azonosító jelzést,

az árukat szállító légitársaság nevét (amely rövidíthető),

a járatszámot, és

a járat dátumát.

Az engedély a légitársaságok számára azt is előírhatja, hogy az első albekezdésben említett információkat saját maguk továbbítsák.

Az említett jegyzéken szereplő manifeszteken feltüntetett információkkal kapcsolatban talált szabálytalanságok esetén a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságai értesítik az indító repülőtér illetékes hatóságait és az engedélyt kiadó hatóságot, hivatkozva különösen a szóban forgó árukra vonatkozó légi fuvarlevelekre.

112. cikk

Egyszerűsített eljárás (2. szint)

(1)   Egy légitársaság számára engedélyezhető az elektronikus adatcsererendszer által továbbított manifeszt árutovábbítási nyilatkozatként való használata, ha a légitársaság az országok között jelentős számú járatot üzemeltet (egyszerűsített eljárás – 2. szint).

A 45. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, nem szükséges, hogy a légitársaságok székhelye valamelyik szerződő fél területén legyen, ha ott regionális irodával rendelkeznek.

(2)   Az engedélykérelem kézhezvételekor az illetékes hatóságok értesítik a többi olyan ország hatóságát, amelyek területén olyan indító és rendeltetési repülőterek vannak, amelyek csatlakoztak az elektronikus adatcsererendszerhez.

Amennyiben az értesítés dátumától számított hatvan napon belül nem érkezik kifogás, az illetékes hatóságok kiállítják az engedélyt.

Ez az engedély az összes érintett országban érvényes, és csak azokra az egységes árutovábbítási műveletekre alkalmazandó, amelyek az engedélyben megjelölt repülőterek között történnek.

(3)   Az egyszerűsítést a következőképpen kell végrehajtani:

a)

az indító repülőtéren kiállított manifesztet elektronikus adattovábbítási rendszeren keresztül továbbítják a rendeltetési repülőtérnek;

b)

a légitársaság a manifeszten feltünteti:

a »T1« jelzést, ha az árukat a T1 eljárás szerint szállítják,

a »T2« vagy »TF« jelzést, ha az árukat a T2 eljárás szerint szállítják,

a »TD« jelzést azoknak az áruknak az esetében, amelyeket már árutovábbítási eljárás alá vontak. Ilyen esetekben a légitársaság is beírja a »TD« jelzést a vonatkozó légi fuvarlevélre, valamint az alkalmazott eljárást, a hivatkozási számot, a dátumot, illetve az árutovábbítási nyilatkozatot kiállító vámhivatal nevét,

a »C« jelzést (egyenértékű a »T2L«-lel) vagy »F« jelzést (egyenértékű a »T2LF«-fel) azoknak a közösségi áruknak az esetében, amelyeket nem vontak árutovábbítási eljárás alá,

az »X« jelzést azoknak a közösségi áruknak az esetében, amelyeket exportálni fognak, és amelyeket nem vontak árutovábbítási eljárás alá,

a manifeszt vonatkozó tételei mellett.

A manifesztnek tartalmaznia kell a 111. cikk (4) bekezdésében előírt megjegyzéseket is;

c)

az egységes árutovábbítási eljárás akkor tekinthető befejezettnek, amikor az elektronikus adatcsererendszeren továbbított manifeszt a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságainak rendelkezésére áll, és az árukat ott bemutatták;

d)

az elektronikus adatcsererendszeren továbbított manifeszt egy kinyomtatott példányát kérésre bemutatják az indító és a rendeltetési repülőterek illetékes hatóságainak;

e)

a légitársaság által vezetett nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell legalább a b) pontban említett információkat;

f)

az indító repülőtér illetékes hatóságai, kockázatelemzés alapján, elvégzik az ellenőrzések könyvviteli ellenőrzését;

g)

a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságai kockázatelemzés alapján elvégzik az ellenőrzések könyvviteli ellenőrzését és ha szükséges, ellenőrzésre továbbítják az indító repülőtér illetékes hatóságainak az elektronikus adatcsererendszeren kapott, a manifesztekre vonatkozó információkat.

(4)   A II. cím VI. fejezete és a IV. cím rendelkezéseinek a sérelme nélkül:

a légitársaság értesíti az illetékes hatóságokat az összes bűncselekményről, szabálysértésről és szabálytalanságról,

a rendeltetési repülőtér illetékes hatóságai a lehető leghamarabb értesítik az indító repülőtér illetékes hatóságait, valamint az engedélyt kiállító hatóságot valamennyi bűncselekményről, szabálysértésről vagy szabálytalanságról.

IX. FEJEZET

A csővezetéken történő szállítás egyszerűsített eljárása

113. cikk

(1)   Azokban az esetekben, amikor az egységes árutovábbítási eljárást használják a csővezetékes áruszállításokra, az eljárásra vonatkozó alakiságokat a (2)–(5) bekezdések rendelkezései szerint módosítják.

(2)   A csővezetéken szállított árukat az egységes árutovábbítási eljárás alá vontnak kell tekinteni:

amint valamelyik szerződő fél vámterületére beléptek, ha erre a területre csővezetéken belépő árukról van szó,

amint azokat a csővezetékekbe bevezették, ha olyan árukról van szó, amelyek már valamelyik szerződő fél vámterületén találhatók.

Adott esetben az áruk közösségi helyzetét a II. függelék rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani.

(3)   A (2) bekezdésben említett áruknál a főkötelezett annak a csővezetéknek az ott letelepedett üzemeltetője, amely ország területén keresztül az áruk valamelyik szerződő fél területére belépnek vagy egy olyan ország csővezetékének üzemeltetője, ahol a szállítás kezdődik.

(4)   A 4. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában az abban az országban letelepedett csővezeték-üzemeltető, amelynek területén keresztül az áruk csővezetékes szállítása történik, fuvarozónak tekintendő.

(5)   A (8) bekezdésben említett rendelkezések sérelme nélkül, az egységes árutovábbítási eljárás akkor fejeződik be, amikor a csővezetéken szállított áruk a címzettjeik létesítményeibe vagy a címzett elosztó hálózatába megérkeznek, és ezeket az utóbbi nyilvántartásaiba felveszi.

(6)   Amennyiben a két szerződő fél között csővezetéken szállított és a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően az egységes árutovábbítási eljárás alá vontnak tekintett áruk, útjuk során, egy olyan szerződő fél területét használják, ahol nem alkalmazzák ezt az eljárást a csővezetékes szállításokra, akkor az eljárás felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg ezen a területen át nem halad.

(7)   Amennyiben az árukat egy olyan szerződő féltől szállítják csővezetéken, ahol a csővezetékes szállításokra nem alkalmazzák az egységes árutovábbítási eljárást, egy olyan szerződő fél rendeltetési helye felé, ahol ezt az eljárást használják, az eljárás akkor tekintendő megkezdettnek, amikor az áruk ez utóbbi szerződő fél területére lépnek.

(8)   Amennyiben az árukat egy olyan szerződő féltől szállítják csővezetéken, ahol a csővezetékes szállításokra az egységes árutovábbítási eljárást használják, egy olyan szerződő fél rendeltetési helye felé, ahol ezt az eljárást nem használják, az eljárás akkor tekintendő befejezettnek, amikor az áruk az eljárást használó szerződő félnek a területét elhagyják.

(9)   Az áruk fuvarozásában érintett vállalatok nyilvántartásokat vezetnek és azokat az illetékes hatóságok rendelkezésére tartják minden, azok által az e cikkben tárgyalt egységes árutovábbítási műveletek keretében szükségesnek ítélt ellenőrzések céljára.

IV. CÍM

TARTOZÁS ÉS BESZEDÉS

114. cikk

A tartozás keletkezése

(1)   A 3. cikk l) pontja értelmében tartozás keletkezik:

a)

amikor az árukat az egységes árutovábbítási eljárás alól jogellenesen kivonják; vagy

b)

ilyen jogellenes kivonás hiányában, az egységes árutovábbítási eljárás alkalmazásával járó valamely kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy az áru egységes árutovábbítási eljárás alá vonására megállapított feltételek egyikének nemteljesítése esetén.

Mindazonáltal tartozást nem keletkeztetnek az eljárás működésére jelentős következménnyel nem járó mulasztások, amennyiben:

i.

nem képeznek az árunak a vámfelügyelet alól történő jogellenes kivonására tett kísérletet;

ii.

nem jelentenek súlyos gondatlanságot az érdekelt részéről;

iii.

az áru helyzetének rendezése érdekében szükséges összes alakiságot utólag teljesítik.

A szerződő felek megjelölhetnek olyan helyzeteket, amelyekre a második albekezdés vonatkozhat.

(2)   Tartozás keletkezik:

a)

amikor az árut az egységes árutovábbítási eljárás alól jogellenesen kivonják; vagy

b)

vagy akkor, amikor azt a kötelezettséget, amelynek nem teljesítése tartozást keletkeztet, többé nem tartják be, vagy akkor, amikor az árut az eljárás alá vonták, holott utólag kiderül, hogy az áruk eljárás alá vonására előírt feltételek egyike valójában nem teljesült.

(3)   Semmiféle tartozás nem keletkezik az egységes árutovábbítási eljárás alá vont áru vonatkozásában, amennyiben az érdekelt bizonyítékot szolgáltat arról, hogy az árunak az egységes árutovábbítási eljárás alá vonásából származó, az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kötelezettségek nemteljesítése a szóban forgó áru teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan elvesztése miatt következett be, ami magának az árunak a jellegéből adódik vagy előre nem látott eset vagy vis major következménye, vagy az illetékes hatóságok arra engedélyt adtak.

Egy áru akkor helyrehozhatatlanul elveszett, ha használhatatlanná vált.

115. cikk

Az adós azonosítása

(1)   A 114. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adós:

a)

az a személy, aki vagy amely az árukat az egységes árutovábbítási eljárás alól kivonta;

b)

azok a személyek, akik vagy amelyek ebben a kivonásban részt vettek, holott tudták vagy feltételezhetően tudták, hogy az árunak az egységes árutovábbítási eljárás alól történő kivonásáról van szó;

c)

azok, akik vagy amelyek a szóban forgó árut megszerezték vagy birtokolták, holott amikor ezt az árut megszerezték vagy megkapták, tudták vagy feltételezhetően tudták, hogy az egységes árutovábbítási eljárás alól kivont áruról van szó; valamint

d)

a főkötelezett.

(2)   A 114. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetben az adós az a személy, akinek vagy amelynek adott esetben vagy az egységes árutovábbítási eljárás alá vonásból következő kötelezettségeket teljesítenie kell, vagy az áruknak az ezen eljárás alá vonásához megállapított feltételeket be kell tartania.

(3)   Amennyiben több adós is kötelezett ugyanazzal a tartozással kapcsolatban, ennek a tartozásnak a megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

116. cikk

A tartozás keletkezési helyének meghatározása

(1)   Tartozás keletkezik:

a)

azon a helyen, ahol az azt keletkeztető események bekövetkeznek; vagy

b)

ha ezt a helyet nem lehet meghatározni, az a hely, ahol az illetékes hatóságok megállapítják, hogy az áru tartozást keletkeztető helyzetben van; vagy

c)

ha a hely az a) és b) pontok alkalmazásával nem határozható meg:

hét hónapon belül attól az időponttól számítva, amikor az árukat a rendeltetési vámhivatalnál be kellett volna mutatni, kivéve ha egy beszedési kérelmet már küldtek, amely esetben ez az időszak legfeljebb egy hónappal meghosszabbodik, vagy

egy hónapon belül a 41. cikk (5) bekezdésében említett határidő lejárta után, amennyiben a főkötelezett a tájékoztatást nem küldte meg, vagy elégtelen tájékoztatást adott,

akár abban az országban, amelynek illetékességébe a »határátlépési értesítés« üzenetet megküldő utolsó átléptető hivatal tartozik, akár – ennek hiányában – abban az országban, amelynek illetékességébe az indító vámhivatal tartozik.

(2)   A 117. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok annak az országnak a hatóságai, ahol a tartozás keletkezett, vagy ahol annak keletkezése e cikknek megfelelően vélelmezett.

117. cikk

Az adóssal szembeni eljárás

(1)   Az illetékes hatóságok megindítják a beszedési eljárást, amint:

a)

ki tudják számítani a tartozás összegét; és

b)

meg tudják határozni az adóst.

(2)   E célból és az elévülés figyelembevételével ezek a hatóságok a tartozás összegét közlik az adóssal, a szerződő feleknél érvényben lévő szabályok szerint és határidőkön belül.

(3)   Minden olyan tartozást, amelynek tárgyában a (2) bekezdésben említett közlés már történt, a szerződő feleknél érvényben lévő szabályok szerint és határidőkön belül teljesít az adós.

(4)   Amennyiben a beszedési eljárás megindítását követően a 116. cikknek megfelelően meghatározott illetékes hatóságok (megkereső hatóságok) bizonyítékot szereznek arra a helyre vonatkozóan, ahol a tartozás keletkezését kiváltó események bekövetkeztek, és feltéve hogy ez a hely egy másik szerződő fél országában található, ezek a hatóságok a vonatkozó okmányokat – beleértve a bizonyíték elemeinek hitelesített másolatát – az említett hely szerint illetékes hatóságoknak (megkeresett hatóságok) késedelem nélkül megküldik.

A megkeresett hatóságok megerősítik a közlemény kézhezvételét, és jelzik, hogy felelősek-e a beszedésért. Amennyiben három hónapon belül nem érkezik válasz, a megkereső hatóságok késedelem nélkül folytatják az általuk megkezdett beszedési eljárást.

(5)   Amennyiben a megkeresett hatóságok az illetékesek, akkor szükség esetén, az előző bekezdésben említett három hónapos határidő letelte után és a megkereső hatóságok haladéktalan tájékoztatásával, a tartozás beszedésére új eljárást indítanak.

Minden, a megkereső hatóságok által indított, még le nem zárt beszedési eljárást azonnal fel kell függeszteni, amint a megkeresett hatóságok értesítik a megkereső hatóságokat, hogy a beszedés megindításáról határoztak.

Amint a megkeresett hatóságok igazolják, hogy a beszedés megtörtént, a megkereső hatóságok vagy visszatérítik a már beszedett összegeket, vagy megszüntetik a beszedési eljárást.

118. cikk

A kezessel szembeni eljárás

(1)   A (4) bekezdés figyelembevételével, a kezes felelőssége mindaddig fennáll, amíg a tartozás összege esedékessé válhat.

(2)   Ha az eljárást nem zárták le, az indulási ország illetékes hatóságai az attól a naptól számított kilenc hónapon belül, amikor az árukat a rendeltetési vámhivatalban be kellett volna mutatni, értesítik a kezest arról, hogy az eljárást nem zárták le.

(3)   Ha az eljárást nem zárták le, a 116. cikknek megfelelően meghatározott illetékes hatóságok az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásának napjától számított három éven belül értesítik a kezest arról, hogy felszólítják vagy felszólíthatják annak a tartozásnak a kifizetésére, amelyért a szóban forgó egységes árutovábbítási művelettel kapcsolatban felelősséget vállalt. Az értesítésben meg kell adni a »művelethivatkozási számot« és az árutovábbítási nyilatkozat dátumát, az indító vámhivatal nevét, a főkötelezett nevét és a szóban forgó összeget.

(4)   A kezes mentesül a kötelezettségei alól, ha a (2) és a (3) bekezdésben előírt értesítések bármelyikét nem küldték meg részére a határidő lejárta előtt.

(5)   Amennyiben az értesítések egyikét megküldték, a tartozás beszedéséről vagy az eljárás lezárásáról a kezest értesíteni kell.

119. cikk

Információcsere és együttműködés a beszedés érdekében

Az egyezmény 13a. cikkének sérelme nélkül, az országok készen állnak arra, hogy kölcsönösen segítsék egymást a 116. cikk szerint a beszedés végrehajtásában illetékes hatóságok meghatározásában.

Ezek a hatóságok értesítik az indító vámhivatalt és a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalt az összes olyan esetről, amelynek során az indító vámhivatal által elfogadott árutovábbítási nyilatkozatokkal kapcsolatos tartozás felmerült, valamint az adóssal szemben a beszedés érdekében foganatosított intézkedésekről. Ezenkívül tájékoztatják az indító vámhivatalt a vámok és egyéb terhek beszedéséről, hogy a vámhivatal az árutovábbítási műveletet lezárhassa.


II. MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

MAGAS CSALÁSI KOCKÁZATÚ ÁRUK

1

2

3

4

5

HR-kód

Árumegnevezés

Minimum mennyiség

Érzékeny áruk kódja (1)

Egyedi kezesség minimális szintje

ex ex 0102 90

Más háziasított, élő szarvasmarhafélék

4 000  kg

1

1 500  EUR/t

0201 10

Szarvasmarhafélék húsa, frissen vagy hűtve

3 000  kg

 

2 700  EUR/t

0201 20

 

 

 

2 900  EUR/t

0201 30

 

 

 

5 200  EUR/t

0202 10

Szarvasmarhafélék húsa, fagyasztva

3 000  kg

 

2 700  EUR/t

0202 20

 

 

 

2 900  EUR/t

0202 30

 

 

 

3 900  EUR/t

0402 10

Tej és tejszín, sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

2 500  kg

 

1 600  EUR/t

0402 21

 

 

1 900  EUR/t

0402 29

 

 

2 500  EUR/t

0402 91

 

 

1 400  EUR/t

0402 99

 

 

1 600  EUR/t

0405 10

Vaj és tejből nyert más zsír és olaj

3 000  kg

 

2 600  EUR/t

0405 90

 

 

 

2 800  EUR/t

ex ex 0803 00

Friss banán, kivéve a plantains fajtát

8 000  kg

1

800 EUR/t

1701 11

Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz, szilárd állapotban

7 000  kg

 

1701 12

 

 

 

1701 91

 

 

 

1701 99

 

 

 

2207 10

Nem denaturált etil-alkohol, 80 vagy nagyobb térfogatszázalék alkoholtartalommal

3 hl

 

2 500  EUR/hl tiszta alkohol

2208 20

Szesz, likőr és más szeszes ital

5 hl

 

 

2 500  EUR/hl tiszta alkohol

2208 30

 

 

 

2208 40

 

 

 

2208 50

 

 

 

2208 60

 

 

 

2208 70

 

 

 

ex ex 2208 90

 

 

1

2402 20

Cigaretta dohánytöltettel

35 000 darab

 

120 EUR/1 000 darab

„II. MELLÉKLET

A ZÁRAK JELLEMZŐI

Az ezen függelék 31. cikkében említett záraknak legalább a következő jellemzőknek és műszaki előírásoknak kell megfelelniük:

a)

Lényegi jellemzők:

A záraknak:

1.

biztonságosnak kell maradniuk a szokásos használat során;

2.

könnyen ellenőrizhetőknek és felismerhetőknek kell lenniük;

3.

úgy kell készülniük, hogy a feltörés vagy eltávolítás szabad szemmel látható nyomot hagyjon rajtuk;

4.

egyszeri használatra kell készülniük, vagy ha többszöri használatra szánják őket, akkor úgy kell elkészíteni őket, hogy minden egyes újabb használatkor jól látható, egyedi jelzéssel lehessen őket ellátni;

5.

azonosító jelzésekkel kell rendelkezniük.

b)

Műszaki előírások:

1.

a zárak formája és méretei változhatnak, a zárási eljárástól függően, de a méreteket úgy kell kialakítani, hogy az azonosító jelzések könnyen olvashatók legyenek;

2.

a zár azonosító jeleinek hamisíthatatlannak és nehezen utánozhatónak kell lenniük;

3.

a használt anyagnak ellen kell állnia a véletlenszerű eltörésnek, és meg kell akadályoznia a nem felismerhető hamisítást vagy újbóli felhasználást.

„III. MELLÉKLET

AZ 53. ÉS 54. CIKKBEN SZEREPLŐ KRITÉRIUMOK

Kritériumok

Megjegyzések

1.

Kellő tapasztalat

A tapasztalatot főkötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megelőzően folytatott egységes árutovábbítási eljárások helyes és rendszeres használata igazolja a következő időtartamok egyike folyamán:

hat hónap az 53. cikk (3) bekezdése a) pontjának és az 54. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában,

egy év az 53. cikk (3) bekezdése b) pontjának és az 54. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában,

két év az 53. cikk (4) bekezdésének és az 54. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában.

2.

Szoros együttműködés az illetékes hatóságokkal

A főkötelezett és az illetékes hatóságok közötti együttműködés szorosnak tekinthető, ha a főkötelezett olyan különös intézkedéseket hoz az árutovábbítási műveletei irányításával kapcsolatban, amelyek e hatóságok számára megkönnyítik az ellenőrzések elvégzését és az érintett érdekek védelmét.

Feltéve hogy az illetékes hatóságoknak megfelelnek, ezek az intézkedések különösen a következőkre vonatkozhatnak:

az árutovábbítási nyilatkozat kitöltésének meghatározott módszerei,

vagy

az árutovábbítási nyilatkozat tartalma, amennyiben a főkötelezett ebben a nyilatkozatban kiegészítő adatokat is szolgáltat olyan esetekben is, amikor azok nem kötelezőek,

vagy

az áruk eljárás alá vonására vonatkozó alakiságok elvégzésének módszerei (különösen, ha a nyilatkozat bemutatása mindig ugyanannál a vámhivatalnál történik).

3.

A szállítási tevékenység ellenőrzés alatt tartása

A főkötelezett bizonyítja, hogy a szállítási tevékenységet ellenőrzése alatt tartja, többek között a következők által:

a)

a fuvarozási művelet személyesen történő végrehajtása, magas szintű biztonsági intézkedések alkalmazása mellett;

vagy

b)

olyan fuvarozó alkalmazása, akivel hosszú távú szerződéses viszonyban áll, és aki magas szintű biztonsági követelményeket kielégítő szolgáltatásokat nyújt;

vagy

c)

közvetítő bekapcsolása, aki szerződéssel kötődik egy olyan szállítóhoz, aki magas szintű biztonsági követelményeket kielégítő szolgáltatásokat nyújt.

4.

Kielégítő pénzügyi források a kötelezettségek teljesítéséhez

A főkötelezett bizonyítja, hogy megvannak a forrásai pénzügyi kötelezettségei teljesítéséhez, bizonyítékot szolgáltatva az illetékes hatóságok számára arról, hogy megvannak az eszközei az érintett áruk vonatkozásában valószínűleg felmerülő tartozás kifizetéséhez.

„IV. MELLÉKLET

AZ 54. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNEK ALKALMAZÁSI SZABÁLYAI

A csökkentett összegű összkezesség használatának vagy az összkezesség használatának ideiglenes megtiltása

1.

Azok a helyzetek, amelyekben a csökkentett összegű összkezesség használata vagy az összkezesség használata ideiglenes megtiltható

1.1.

A csökkentett összegű összkezesség használatának ideiglenes megtiltása

Az 54. cikk (6) bekezdésének értelmében »különleges körülményeken« az olyan helyzet értendő, amikor megállapítható, hogy jelentős számú, több főkötelezettet érintő eset vonatkozásában és az eljárás gördülékeny működését veszélyeztető módon, az 50. és az 57. cikkek esetleges alkalmazása ellenére, az 54. cikk (2) bekezdésében említett csökkentett összegű összkezesség többé nem alkalmas arra, hogy az I. mellékletben szereplő áruknak az egységes árutovábbítási eljárás alól történt kivonását követően keletkezett tartozások megfizetését a megadott határidőn belül biztosítsa.

1.2.

Az összkezesség használatának ideiglenes megtiltása

Az 54. cikk (7) bekezdésének értelmében »nagy összegű csalásokon« az olyan helyzet értendő, amikor megállapítható, hogy az 50. és az 57. cikkek, és adott esetben az 54. cikk (6) bekezdésének esetleges alkalmazása ellenére, az 54. cikk (1) bekezdésében említett összkezesség többé nem alkalmas arra, hogy az I. mellékletben szereplő áruknak az egységes árutovábbítási eljárás alól történt kivonását követően keletkezett tartozások megfizetését a megadott határidőn belül biztosítsa. Tekintettel kell lenni az ilyen kivonások mértékére és megvalósulásuk körülményeire, különösen, amikor erre nemzetközi szintű szervezett bűnözési tevékenységek eredményeként kerül sor.

2.

A csökkentett összegű összkezesség használatának vagy az összkezesség használatának ideiglenes megtiltására irányuló határozathozatali eljárás.

2.1.

Az 54. cikk (6) vagy (7) bekezdésének alkalmazásában a csökkentett összegű összkezesség vagy az összkezesség használatának ideiglenes tilalmára vonatkozó vegyes bizottsági határozatot (a továbbiakban: határozat) a következő eljárás szerint kell meghozni:

2.2.

A határozatot egy vagy több szerződő fél kérésére lehet meghozni.

2.3.

Amennyiben egy ilyen kérés megfogalmazódott, a szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják egymást megállapításaikról, és megvizsgálják, hogy az 1.1. vagy 1.2. pontban meghatározott feltételek teljesülnek-e.

2.4.

Ha a szerződő felek úgy vélik, hogy ezek a feltételek teljesültek, a vegyes bizottságnak határozattervezetet nyújtanak be, hogy azt a 2.5. pontban ismertetett írásbeli eljárással elfogadja.

2.5.

A Bizottság főtitkársága a Közösségen kívüli szerződő feleknek megküldi a határozat tervezetét.

A határozat elfogadottnak számít, ha a határozattervezet elküldési dátumától számított harminc napos határidőn belül a Bizottság főtitkára a szerződő felektől nem kap írásbeli ellenvetést. A Bizottság főtitkársága tájékoztatja a szerződő feleket a határozat elfogadásáról.

Ha az előírt határidőn belül a főtitkárságra egy vagy több szerződő féltől ellenvetések érkeznek be, erről a többi szerződő felet tájékoztatni fogja.

2.6.

Minden egyes szerződő fél gondoskodik a határozat kihirdetéséről.

2.7.

A határozat tizenkét hónapig marad hatályban. A vegyes bizottság mindenesetre, a szerződő felek újabb vizsgálatát követően, határozhat a határozat meghosszabbításáról vagy hatályon kívül helyezéséről.

3.

Az összkezesség megtiltásának pénzügyi következményeit enyhítő intézkedések

Az összkezesség engedélyesei, kérésükre, amikor ez az összkezesség ideiglenesen meg van tiltva az I. mellékletben szereplő jegyzékben felsorolt árukra, használhatnak egyedi kezességet, amelyre a következő különös rendelkezések vonatkoznak:

az egyedi kezességet különleges kezességvállalási okmány által kell biztosítani, amely hivatkozik erre a mellékletre és amely csak a határozatban említett árukra terjed ki,

ez az egyedi kezesség csak a kezességvállalási okmányban megnevezett indító vámhivatalban használható fel,

több, egyidejű vagy egymást követő műveletre is kiterjedhet, feltéve hogy a folyamatban lévő műveletek kapcsán, és ahol az eljárás lezárása még nem történt meg, a szóban forgó összegek együttesen nem haladják meg az egyedi kezesség összegét. Ebben az esetben a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal a biztosítékhoz a főkötelezettnek egy kezdeti hozzáférési kódot ad. A főkötelezett ehhez a biztosítékhoz egy vagy több hozzáférési kódot rendelhet, saját vagy képviselői által történő használatra,

minden alkalommal, amikor ezzel az egyedi kezességgel fedezett egységes árutovábbítási műveletre vonatkozó eljárás lezárul, a szóban forgó műveletnek megfelelő összeg felszabadításra kerül, és ismét felhasználható egy másik művelet fedezésére, a kezesség összegének mértékéig.

4.

A csökkentett összegű összkezesség vagy az összkezesség használatának ideiglenes megtiltására vonatkozó határozattól való eltérés

4.1.

Bármely főkötelezett számára engedélyezhető, hogy csökkentett összegű összkezességet vagy összkezességet használjon azoknak az áruknak az egységes árutovábbítási eljárás alá vonása során, amelyekre ezeket tiltó határozat vonatkozik, ha bizonyítja, hogy a szóban forgó áruk vonatkozásában a határozatot megelőző két évben általa lebonyolított egységes árutovábbítási műveletek keretében semmiféle tartozás nem keletkezett, vagy ha ebben az időszakban tartozások keletkeztek, bizonyítja, hogy azokat az adós vagy a kezes teljes egészében rendezte az előírt határidőn belül.

Az ideiglenesen megtiltott összkezesség használatához a főkötelezettnek ezenkívül meg kell felelnie az 54. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek.

4.2.

A 46–51. cikkek rendelkezéseit a 4.1. pontban említett eltérésekre vonatkozó kérelmekre és engedélyekre értelemszerűen alkalmazni kell.

4.3.

Ha az illetékes hatóságok jóváhagyják az eltérést, a kezességi tanúsítvány 8. rovatában a következő bejegyzést tüntetik fel:

KORLÁTOZÁS ALÁ NEM ESŐ HASZNÁLAT – 99209.

„V. MELLÉKLET

ÜZEMSZÜNETI ELJÁRÁS

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1.

E melléklet rögzíti a 22. cikk (1) bekezdése szerinti üzemszüneti eljárás alkalmazására vonatkozó különös szabályokat a következő esetekben:

a)

az utasok számára:

amennyiben az illetékes hatóságok számítógépes rendszere nem üzemel;

b)

a főkötelezettek számára, ideértve az engedélyezett feladókat:

amennyiben az illetékes hatóságok számítógépes rendszere nem üzemel;

amennyiben a főkötelezett számítógépes rendszere nem üzemel; vagy

amennyiben a főkötelezett és az illetékes hatóságok között a hálózat nem áll rendelkezésre.

2.

Az üzemszüneti eljárásra e melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni, az alábbiakban megadott ellentétes rendelkezéseket kivéve.

3.

Árutovábbítási nyilatkozatok

3.1.

Az üzemszüneti eljáráshoz használt papíralapú árutovábbítási nyilatkozatnak az árutovábbítási műveletben érintett összes fél számára felismerhetőnek kell lennie, hogy elkerüljék a problémákat az átléptető vámhivatal(ok)ban és a rendeltetési vámhivatalban. Ezen okból a felhasznált okmányok a következőkre korlátozódnak:

az egységes vámokmány (EV) felhasználása,

egy üres papírlapra a gazdasági szereplő rendszeréből kinyomtatott EV felhasználása, amint azt a III. függelék B6. melléklete előírja, vagy

az EV-t, az illetékes hatóságok beleegyezésével, helyettesítheti az árutovábbítási kísérőokmány (ÁKO), amennyiben úgy ítélik meg, hogy a gazdasági szereplő igényei indokoltak.

3.2.

A 3.1. pont harmadik francia bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásában az árutovábbítási kísérőokmányt (ÁKO) a III. függelék A1–A3. mellékletei szerint kell kialakítani.

3.3.

Amennyiben e melléklet rendelkezései egy szállítmányt kísérő árutovábbítási nyilatkozat példányaira vonatkoznak, ezeket a rendelkezéseket az árutovábbítási kísérőokmányra is értelemszerűen alkalmazni kell.

II. FEJEZET

Alkalmazási szabályok

4.

Az illetékes hatóságok számítógépes rendszerének üzemképtelensége

4.1.

Alkalmazási szabályok, a felhasznált okmányra való tekintet nélkül a következők:

az árutovábbítási nyilatkozatot három példányban kell kitölteni és az indító vámhivatalban benyújtani, az EV esetében 3 példányban a III. függelék B6. mellékletének megfelelően, és az árutovábbítási kísérőokmány esetében az A1–A3. mellékletnek megfelelően,

a nyilatkozatot a vámhatóságok a C. rovatban szereplő számítógépes rendszertől eltérő számozású rendszer segítségével veszik nyilvántartásba,

az üzemszüneti eljárást az árutovábbítási nyilatkozat másolatain a III. függelék B7. mellékletében említett bélyegzővel jelzik, az (EV) A. rovatában, vagy az egységes árutovábbítási nyilatkozatban az MRN és a vonalkód helyén,

amennyiben az egyszerűsített eljárást alkalmazzák, az engedélyezett feladó az előzetesen hitelesített okmányokat használja, és teljesíti a nyilatkozat bejegyzéseivel és a különleges bélyegzővel kapcsolatos összes kötelezettséget és feltételt (III. fejezet, 27–30. pontok), a D., illetve a C. rovatok felhasználásával,

az okmányt a szokásos eljárás esetében az indító vámhivatal, vagy – amennyiben az egyszerűsített eljárásokat használják – az engedélyezett feladó látja el bélyegzőjével,

amennyiben az árutovábbítási kísérőokmányt alkalmazzák, vonalkódot és művelethivatkozási számot (MRM) nem tüntetnek fel a nyilatkozaton.

4.2.

Amennyiben meghozták a döntést az üzemszüneti eljárás alkalmazásáról, minden, a számítógépes rendszerbe bevitt, de a rendszer üzemzavara miatt még fel nem dolgozott nyilatkozatot törölni kell. A gazdasági szereplő az információkat az illetékes hatóságoknak minden alkalommal köteles megadni, amikor a nyilatkozatot a rendszerbe benyújtják, de később üzemszüneti eljárásra kerül sor.

4.3.

Az üzemszüneti eljárás használatát – az ilyen eljárásokkal való visszaélések elkerülése érdekében – az illetékes hatóság figyelemmel kíséri.

5.

A főkötelezettek számítógépes rendszerének és/vagy a hálózatnak az üzemképtelensége

Amennyiben a főkötelezett számítógépes rendszere és/vagy a főkötelezettek és az illetékes hatóságok közötti hálózat üzemképtelen, a következő eljárást kell alkalmazni:

A 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni, az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezések kivételével.

A főkötelezett tájékoztatja az illetékes hatóságokat, amikor számítógépes rendszere és/vagy a hálózat ismét üzemel.

6.

Az engedélyezett feladó számítógépes rendszerének és/vagy a hálózatnak az üzemképtelensége

Amennyiben az engedélyezett feladó számítógépes rendszere és/vagy a hálózat üzemképtelen, a következő eljárást kell alkalmazni:

a 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni,

az engedélyezett feladó tájékoztatja az illetékes hatóságokat, amikor számítógépes rendszere alkalmazása és/vagy a hálózat ismét üzemel,

ilyen körülmények között vagy hálózati zavarok esetében, ha az engedélyezett feladó évente nyilatkozatainak több mint 2 %-át üzemszüneti eljárás útján nyújtja be, az engedély felülvizsgálatát el kell végezni, annak értékelésére, hogy a feltételek még fennállnak-e.

7.

Adatrögzítés a nemzeti hatóságok részéről

A fenti két esetben (5. és 6.) a nemzeti vámhatóságok a gazdasági szereplőknek megengedhetik, hogy egy példányban nyújtsák be az árutovábbítási nyilatkozatot (az EV, vagy adott esetben, az árutovábbítási kísérőokmány mintájának felhasználásával) az indító vámhivatalban, annak érdekében, hogy azt a vámhatóságok számítógépes rendszere feldolgozhassa.

8.

Statisztikai információk

A T1 vagy T2 vagy az árutovábbítási kísérőokmány 4. számú példányának egy kiegészítő másolatát ki kell tölteni, az egyezmény 12. cikkének alkalmazása céljából.

III. FEJEZET

Az eljárás lefolytatása

9.

Az egységes árutovábbítási eljárás alá vont áruk szállítását az EV – az indító vámhivatal által a főkötelezettnek visszaadott – 4. és 5. példánya vagy az árutovábbítási kísérőokmány kíséri.

10.

A kezes által nyújtott egyedi kezesség szabályai

Amennyiben az indító vámhivatal nem azonos a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatallal, az utóbbi megtartja a kezesi nyilatkozat egy példányát, amely igazolja, hogy elfogadta a kezes kötelezettségvállalását. A főkötelezett az eredeti példányt átadja az indító vámhivatalnak, ahol azt megőrzik. Ha szükséges, ez a vámhivatal kérheti az okmány lefordítását az érintett ország hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére.

11.

Vegyes szállítmányok

Azoknak a szállítmányoknak az esetében, amelyek egyaránt tartalmaznak olyan árukat, amelyeket a T1 eljárás alá kell vonni, és olyan árukat, amelyeket a T2 eljárás szerint kell fuvarozni, a T jelzéssel ellátott árutovábbítási nyilatkozatot ki kell egészíteni:

a »T1bis«, »T2bis« vagy »T2Fbis« jellel ellátott pótlapokkal, vagy

a »T1bis«, »T2bis« vagy »T2Fbis« jellel ellátott rakományjegyzékekkel.

12.

A T1 eljárás feltételezése

Amennyiben a »T1«, »T2« vagy »T2F« jelek kimaradtak az árutovábbítási nyilatkozat 1. rovatának jobb oldali alrovatából, vagy a T1 eljárás szerint szállított és a T2 eljárás szerint szállított árukat egyaránt tartalmazó szállítmány esetében a fenti 11. pont rendelkezéseit nem teljesítették, az árukat a T1 eljárás szerint szállított áruknak kell tekinteni.

13.

Az árutovábbítási nyilatkozat aláírása és a főkötelezett kötelezettségvállalása

Az árutovábbítási nyilatkozat aláírása a főkötelezett részéről felelősségvállalását jelenti a 24. cikk rendelkezéseinek betartásáért.

14.

Azonosítási intézkedések

Az egyezmény 11. cikke (4) bekezdésének alkalmazása esetén az indító vámhivatal a »D. Indító vámhivatal által végzett ellenőrzés« rovatban az »Alkalmazott vámzárak« szövege mellett a következőt jegyzi be az árutovábbítási nyilatkozatba:

Mentesség – 99201.

15.

Bejegyzés az árutovábbítási nyilatkozatba és az áruk kiadása

Az ellenőrzés eredményeit az indító vámhivatal bejegyzi az árutovábbítási nyilatkozat minden példányára.

Ha az ellenőrzés eredményei megfelelnek a nyilatkozatnak, az indító vámhivatal az árukat kiadja, és annak időpontját jelzi az árutovábbítási nyilatkozat példányain.

16.

Átléptető vámhivatal

16.1.

A fuvarozó köteles benyújtani egy, a III. függelék B8. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatvány alapján kitöltött határátlépési igazolást az összes átléptető vámhivatalnak, amelyek azt megőrzik.

16.2.

Amennyiben az árukat az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányában nem említett átléptető vámhivatalon keresztül szállítják, az érintett átléptető vámhivatal:

késedelem nélkül megküldi a határátlépési igazolást az eredetileg meghatározott átléptető vámhivatalnak, vagy

az illetékes hatóságok által, kölcsönös egyetértésben meghatározott esetekben és eljárás szerint tájékoztatja az indító vámhivatalt.

17.

Bemutatás a rendeltetési vámhivatalnál

17.1.

A rendeltetési vámhivatal nyilvántartásba veszi az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát, rögzíti azokon a beérkezés dátumát és bejegyzi a végrehajtott ellenőrzés eredményét.

17.2.

Egy árutovábbítási művelet befejeződhet egy, az árutovábbítási nyilatkozatba bejegyzett vámhivataltól eltérő vámhivatalban. Ebben az esetben ez a vámhivatal lesz a rendeltetési vámhivatal.

Ha az új rendeltetési vámhivatal másik tagállam joghatósága alá tartozik, mint az eredetileg előirányzott vámhivatal, az új rendeltetési vámhivatalnak az árutovábbítási nyilatkozat 5. példányán az »I. A rendeltetési vámhivatal által végzett ellenőrzés« rovatban, a szokásos, az előírás szerint megteendő szokásos észrevételeken kívül szerepeltetnie kell a következő bejegyzést:

Eltérések: hivatal, ahol az áruk bemutatása megtörtént …….. (név és ország) – 99203.

17.3.

A 17.2. pont alkalmazása esetén, ha az árutovábbítási nyilatkozaton a következő bejegyzést tüntették fel, az új rendeltetési vámhivatalnak az árut saját ellenőrzése alatt kell tartania, és nem engedélyezheti annak más szerződő félhez történő elszállítását, mint az a szerződő fél, amelynek joghatósága alá az indító vámhivatal tartozik, kivéve ha az indító vámhivatal ezt kifejezetten engedélyezi:

Kilépés a ……………………. területéről a … rendelet/irányelv/határozat szerinti korlátozás vagy teher megfizetésének kötelezettsége alá esik – 99204.

17.4.

Az ezen egyezmény szerinti szerződő fél nevét és a szóban forgó jogszabály számát az előző pont mondatába, a nyilatkozat nyelvének megfelelően kell feltüntetni.

18.

Bemutatási igazolás

A bemutatási igazolás az árutovábbítási nyilatkozat 5. példánya hátoldalának alján található mintának megfelelően állítható ki.

19.

Az 5. példány visszaküldése

A rendeltetési ország illetékes hatóságai késedelem nélkül, de legfeljebb a művelet befejeződése után nyolc napon belül visszaküldik az árutovábbítási nyilatkozat 5. példányát az indulási ország illetékes hatóságainak. Amennyiben az árutovábbítási kísérőokmányt használják, akkor a bemutatott ÁKO egy példányát kell visszaküldeni, ugyanolyan módon, mint az 5. példányt.

20.

A főkötelezett tájékoztatása és alternatív igazolások az eljárás befejeződéséről

Ha az áruk rendeltetési vámhivatalban történt bemutatásának határidejét követő egy hónapon belül az árutovábbítási nyilatkozat 5. példányát nem küldik vissza az indulási ország illetékes hatóságainak, az utóbb említett hatóságok értesítik erről a főkötelezettet, és felkérik, hogy szolgáltasson bizonyítékot az eljárás befejeződéséről.

21.

Keresési eljárás

21.1.

Amennyiben az indulási ország illetékes hatóságai az áruknak a rendeltetési vámhivatalban történő bemutatására megadott határidejének napjától számított két hónapon belül nem rendelkeznek bizonyítékkal arról, hogy az eljárás befejeződött, haladéktalanul keresési eljárást kezdeményeznek az eljárás lezárásához szükséges információk beszerzésére vagy, amennyiben ez nem lehetséges:

annak megállapítására, hogy keletkezett-e tartozás,

az adós azonosítására, és

a beszedésért felelős hatóságok meghatározására.

21.2.

A keresési eljárást haladéktalanul megindítják az illetékes hatóságok, ha korábban információkhoz jutnak arról, hogy az eljárás nem fejeződött be, vagy ennek gyanúja merül fel.

21.3.

A keresési eljárást akkor is megindítják, ha utólag kiderül, hogy meghamisították az eljárás befejezésének bizonyítékát, és ha a keresési eljárás alkalmazása a 21.1. pontban szereplő célok eléréséhez szükséges.

22.

Biztosíték – Referenciaösszeg

22.1.

Az ezen függelék 52. cikke első albekezdésének alkalmazása céljából a főkötelezett minden egyes árutovábbítási műveletnél kiszámítja a várhatóan felmerülő tartozás összegét és megbizonyosodik arról, hogy a még be nem fejezett műveletekre vonatkozó összegek nem haladják meg a referenciaösszeget.

22.2.

Amennyiben a referenciaösszeg nem bizonyul elegendőnek az egységes árutovábbítási műveletek fedezésére, a főkötelezett erről köteles értesíteni a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalt.

23.

A kezességi és a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítványok

A 44. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti engedély alapján az illetékes hatóságok által kiadott kezességi tanúsítványt vagy a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítványt az indító vámhivatalban be kell mutatni. Az árutovábbítási nyilatkozatban fel kell tüntetni a tanúsítvány adatait.

24.

Különleges rakományjegyzékek

24.1.

Az illetékes hatóságok a 45. cikk általános feltételeinek megfelelő főkötelezett számára engedélyezhetik olyan jegyzékek rakományjegyzékként történő használatát, amelyek a III. függelék nem minden feltételének felelnek meg.

Ezeknek a jegyzékeknek a használata csak akkor engedélyezhető, ha:

azokat olyan vállalkozások készítették, amelyek nyilvántartásaik vezetésére elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszert használnak,

azokat olyan módon alakították ki és töltötték ki, hogy az illetékes hatóságok nehézség nélkül használhatják őket,

minden tétel tekintetében tartalmazzák a III. függelék B5. mellékletében előírt információkat.

24.2.

A feladási/kiviteli alakiságok teljesítése céljából kiállított leíró jegyzékek akkor is engedélyezhetők a 24.1. pont szerinti rakományjegyzékként való felhasználásra, ha azokat olyan vállalkozások állították ki, amelyek nyilvántartásaik vezetésére nem elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszert használnak.

24.3.

Azok a vállalkozások, amelyek nyilvántartásaik vezetésére elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszert használnak, és amelyek a 24.1. és 2. pontok szerint már engedélyt kaptak a különleges rakományjegyzékek használatára, felhatalmazhatók e jegyzékek használatára az olyan egységes árutovábbítási műveletek során, amelyek csak egy árutípust érintenek, ha ezt az érintett vállalkozások számítógépes programjai szükségessé teszik.

25.

Különleges vámzárak használata

A főkötelezettnek az árutovábbítási nyilatkozat »D. Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés« rovatában az »Alkalmazott vámzár« mellett fel kell tüntetnie a felhelyezett zárak típusát, számát és azonosítóját.

26.

Az előírt szállítási útvonal alóli mentesség

A mentesség jogosultja az árutovábbítási nyilatkozat 44. rovatát a következő megjegyzéssel látja el:

Előírt útvonal alóli mentesség – 99205.

27.

Engedélyezett feladó – Előzetes hitelesítés és alakiságok az indításnál

27.1.

A 4. és a 6. pontok alkalmazásában az engedély előírja, hogy az árutovábbítási nyilatkozat nyomtatványainak »C. Indító vámhivatal« rovatát:

előzetesen le kell bélyegezni az indító vámhivatal bélyegzőjével, és alá kell íratni e vámhivatal egyik tisztviselőjével, vagy

az engedélyezett feladónak azt le kell bélyegeznie az illetékes hatóságok által jóváhagyott és a III. függelék B9. mellékletében található mintának megfelelő különleges fémbélyegzővel. Ennek a bélyegzőnek a lenyomata előre is felvihető a nyomtatványokra, amennyiben ezt egy erre a célra engedélyezett nyomdára bízzák.

Az engedélyezett feladó az áruk feladási dátumának beírásával kitölti a rovatot, és az engedélyben meghatározott szabályoknak megfelelően számmal látja el az árutovábbítási nyilatkozatot.

27.2.

Az illetékes hatóságok előírhatják az azonosítás eszközeként megkülönböztető jelzést viselő formanyomtatványok használatát.

28.

Engedélyezett feladó – A bélyegző őrzésére vonatkozó intézkedések

28.1.

Az engedélyezett feladó minden szükséges intézkedést megtesz a különleges bélyegzők, illetve az indító vámhivatal bélyegzőjével vagy a különleges bélyegzővel ellátott nyomtatványok biztonságos őrzése érdekében.

Az engedélyezett feladó tájékoztatja az illetékes hatóságokat az előző albekezdés szerint megtett biztonsági intézkedésekről.

28.2.

Az indító vámhivatal bélyegzőjével vagy a különleges bélyegzővel előzetesen ellátott nyomtatványokkal bárki által végrehajtott visszaélés esetén, a büntetőeljárások sérelme nélkül, az engedélyezett feladó a felelős egy adott országban az e nyomtatványok kíséretében szállított áruk vonatkozásában fizetendő vámok és egyéb terhek kifizetéséért, kivéve ha az engedélyezett feladó az engedélyt kiadó illetékes hatóságoknak kielégítően bizonyítja, hogy megtette a 28.1. pontban szereplő intézkedéseket.

29.

Engedélyezett feladó – az árunyilatkozatokon feltüntetendő bejegyzések

29.1.

Legkésőbb az áruk elküldésekor az engedélyezett feladó köteles kiállítani az árutovábbítási nyilatkozatot és, amennyiben szükséges, beírni a 44. rovatba a 26. cikk (2) bekezdésével összhangban előírt szállítási útvonalat és a »D. Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés« rovatba a 29. cikknek megfelelően meghatározott határidőt, amelyen belül az árukat be kell mutatni a rendeltetési vámhivatalban, az alkalmazott azonosítási intézkedéseket, valamint a következő záradékot:

Engedélyezett feladó – 99206.

29.2.

Amennyiben az indulási ország illetékes hatóságai indulás előtt megvizsgálnak egy szállítmányt, ennek tényét bejegyzik az árutovábbítási nyilatkozat »D. Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés« rovatába.

29.3.

Az áruk feladását követően az árutovábbítási nyilatkozat 1. példányát haladéktalanul meg kell küldeni az indító vámhivatalnak. Az illetékes hatóságok az engedélyben előírhatják, hogy az 1. példányt az árutovábbítási nyilatkozat kiállítása után azonnal meg kell küldeni az indulási ország illetékes hatóságainak. A többi példány az árukat kíséri, az e melléklet 9. pontjában előírt feltételek szerint.

30.

Engedélyezett feladó – Aláírás alóli mentesség

30.1.

Az engedélyezett feladó számára engedélyezhető, hogy ne lássa el aláírással a III. függelék B9. mellékletében említett különleges bélyegzővel ellátott árutovábbítási nyilatkozatokat, amelyeket elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszer segítségével állítottak ki. Ezen mentesség feltétele az engedélyezett feladónak az illetékes hatóságok felé korábban benyújtott azon írásos kötelezettségvállalása, amelyben vállalja, hogy minden, a különleges bélyegzővel ellátott árutovábbítási nyilatkozat alapján végzett egységes árutovábbítási műveletben főkötelezettként jár el.

30.2.

A 30.1. pont rendelkezései szerint kiállított árutovábbítási nyilatkozatoknak a főkötelezett aláírása számára fenntartott rovatában a következő megjegyzésnek kell szerepelnie:

Aláírás alól mentesítve – 99207.

31.

Engedélyezett címzett – Kötelezettségek

31.1.

A helyiségébe vagy területére vagy az engedélyben megadott helyekre beérkező áruk tekintetében az engedélyezett címzett köteles késedelem nélkül megküldeni a rendeltetési vámhivatalnak az árukat kísérő árutovábbítási kísérőokmányt vagy az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát, feltüntetve a beérkezés dátumát, az esetlegesen felhelyezett vámzárak állapotát, valamint az összes szabálytalanságot.

31.2.

A rendeltetési vámhivatal rávezeti a fenti 17. pontban előírt bejegyzéseket az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányára.

32.

A csökkentett összegű összkezesség használatának vagy az összkezesség használatának ideiglenes megtiltása

32.1.

Az 54. cikk (7) bekezdésének alkalmazásához ezen függelék IV. mellékletében meghatározott részletes szabályokon túlmenően a következő rendelkezéseket kell alkalmazni az összkezesség használatának megtiltására vonatkozó határozat hatálya alá tartozó árukra vonatkozó árutovábbítási műveletekre:

A következő, legalább 100 x 10 mm méretű bejegyzést átlósan és nagybetűvel, vörös színnel az árutovábbítási nyilatkozat összes példányára rá kell vezetni:

ÖSSZKEZESSÉG TILALMA – 99208.

A fenti 19. ponttól eltérve, az ilyen bejegyzést tartalmazó árutovábbítási nyilatkozat 5. példányát a rendeltetési vámhivatalnak vissza kell küldenie, legkésőbb az azt a napot követő munkanapon, amikor a szállítmányt és a nyilatkozat előírt példányait a rendeltetési vámhivatalnak benyújtották. Amennyiben egy ilyen szállítmányt a 64. cikk értelmében engedélyezett címzettnek mutatták be, annak az 5. példányt el kell küldenie ahhoz a rendeltetési vámhivatalhoz, amelyhez tartozik, legkésőbb a szállítmány átvételét követő munkanapon.

32.2.

Az összkezesség használata megtiltásának pénzügyi következményeit enyhítő intézkedések

Az összkezesség engedélyesei, kérésükre, ha ez az összkezesség ideiglenesen meg van tiltva az I. mellékletben szereplő jegyzékben felsorolt árukra, igénybe vehetnek egyedi kezességet, amelyre a következő különleges feltételeket kell alkalmazni:

ez az egyedi kezesség az üzemszüneti eljárásban csak a kezességvállalási okmányban megnevezett indító vámhivatalban használható fel.

33.

EV nyomtatványok – Számítógépes rendszer révén elvégzett alakiságok

33.1.

Amennyiben az alakiságokat köz- vagy magántulajdonú számítógépes rendszer alkalmazásával teljesítik, akkor az illetékes hatóságok az azt kérő személyek számára engedélyezik a saját kezű aláírás olyan, adott esetben kódok használatán alapuló, hasonló technikai eljárással történő helyettesítését, amely ugyanolyan joghatással bír, mint a kézzel írott aláírás. Ezt az egyszerűsítést csak akkor engedélyezik, ha az illetékes hatóságok által megkövetelt technikai és igazgatási feltételeket teljesítették.

33.2.

Amennyiben az alakiságokat olyan köz- vagy magántulajdonú számítógépes rendszerek alkalmazásával teljesítik, amelyek ki is nyomtatják a nyilatkozatokat, az illetékes hatóságok engedélyezhetik az így elkészített nyilatkozatok adott rendszerek általi közvetlen hitelesítését a vámhivatal bélyegzőjének és az illetékes tisztviselő aláírásának kézi vagy mechanikus úton történő alkalmazása helyett.

(1)  Amikor a II. cím VII. fejezetének rendelkezései alkalmazandók, a 4. oszlopban szereplő Érzékeny áruk kódját kell alkalmazni az I. oszlopban szereplő HR-kód kiegészítéseként, amennyiben ez utóbbi nem teszi lehetővé a 2. oszlopban feltüntetett érzékeny áruk egyértelmű azonosítását.


III. MELLÉKLET

„II. FÜGGELÉK

AZ ÁRUK KÖZÖSSÉGI HELYZETE ÉS AZ EURÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Ez a függelék rögzíti az egyezmény és az I. függelék áruk közösségi helyzetére és az euro használatára vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos szabályokat.

I. CÍM

AZ ÁRUK KÖZÖSSÉGI HELYZETE

I. FEJEZET

Hatály

2. cikk

(1)   A közösségi helyzet igazolása e címnek megfelelően csak akkor adható, ha azokat az árukat, amelyekre az igazolás vonatkozik, közvetlenül szállítják az egyik szerződő féltől egy másiknak.

Az alábbiak tekinthetők az egyik szerződő féltől közvetlenül egy másiknak szállítottnak:

a)

azok az áruk, amelyek szállítása harmadik ország területének érintése nélkül történik;

b)

azok az áruk, amelyek szállítása egy vagy több harmadik ország területének érintésével történik, feltéve hogy az utóbbi országokon történő áthaladás egy szerződő fél területén kiállított egyetlen fuvarokmány fedezete mellett történik.

(2)   Ez a cím nem alkalmazható az alábbi árukra:

a)

szerződő felektől kivitelre szánt áruk; vagy

b)

az áruk TIR-igazolvány fedezete mellett történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó eljárás szerint szállított áruk, kivéve ha:

az egyik szerződő fél területén kirakandó árukat harmadik ország területén kirakandó árukkal együtt szállítják, vagy

az árukat az egyik szerződő fél területéről egy másikéra egy harmadik országon keresztül szállítják.

(3)   Ez a cím alkalmazható a postai küldeményeknél (ideértve a postai csomagokat), amelyeket az egyik szerződő fél postahivatalából egy másik szerződő fél postahivatalába szállítanak.

II. FEJEZET

A közösségi helyzet megállapítása

3. cikk

Illetékes vámhivatal

E fejezet alkalmazásában az »illetékes vámhivatal« alatt az áruk közösségi helyzetének igazolásáért felelős hatóságokat kell érteni.

4. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A nem a T2 eljárás szerint szállított áruk közösségi helyzetének igazolását az e fejezetben előírt okmányok valamelyikével lehet benyújtani.

(2)   Az okmányok kiadási feltételeinek teljesítése esetén a közösségi helyzet igazolására használt okmány utólagosan is kiadható. Ilyen esetben az okmányokon pirossal a következő bejegyzést kell feltüntetni:

Utólag kiállítva – 99210.

1. szakasz

T2L okmány

5. cikk

Meghatározás

(1)   Az áruk közösségi helyzetének igazolására az alábbi feltételek között a T2L okmány bemutatása szolgál.

(2)   A T2L okmány alatt minden, a »T2L« jelzéssel vagy a »T2LF« jelzéssel ellátott okmány értendő.

6. cikk

Formanyomtatvány

(1)   A T2L okmány kiállítása az EV-egyezményben szereplő valamelyik mintának megfelelő formanyomtatványon történik.

(2)   Ha szükséges, ezt a nyomtatványt egy vagy több, az EV-egyezményben szereplő mintáknak megfelelő pótlappal lehet kiegészíteni, amelyek az T2L okmány szerves részét képezik.

(3)   A III. függelékben szereplő mintának megfelelő rakományjegyzékek felhasználhatók a pótlapok helyett a T2L okmány leíró részeként; és amelynek szerves részét képezik.

(4)   Az (1)–(3) bekezdésekben említett nyomtatványokat a III. függeléknek megfelelően kell kitölteni. Kinyomtatásuk és kitöltésük a szerződő felek egyik, az illetékes hatóságok által elfogadott hivatalos nyelvén történik.

7. cikk

Különleges rakományjegyzékek

(1)   Az illetékes hatóságok bármely, az I. függelék 45. cikkében foglalt feltételeknek megfelelő személy számára engedélyezhetik a III. függelék nem minden előírásának megfelelő jegyzékek rakományjegyzékként történő használatát.

(2)   Ezeknek a jegyzékeknek a használata csak akkor engedélyezhető, ha:

a)

azokat olyan vállalkozások készítették, amelyek a nyilvántartásaik vezetésére elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszert használnak;

b)

azokat olyan módon tervezték meg és töltötték ki, hogy az illetékes hatóságok nehézség nélkül használhatják őket;

c)

minden tétel tekintetében tartalmazzák a III. függelék B5. mellékletében előírt információkat.

(3)   A feladási/kiviteli alakiságok teljesítése céljából kiállított leíró jegyzékek akkor is engedélyezhetők az (1) bekezdés szerinti rakományjegyzékként való felhasználásra, ha azokat olyan vállalkozások állították ki, amelyek a nyilvántartásaik vezetésére nem elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszert használnak.

8. cikk

A T2L kiállítása

(1)   A 19. cikk rendelkezéseire figyelemmel, a T2L okmányt egyetlen eredeti példányban kell kiállítani.

(2)   Az érintett személy kérésére a T2L okmányt és – szükség esetén – az összes felhasznált pótlapot vagy rakományjegyzéket az illetékes vámhivatal ellenjegyzi. Ennek az ellenjegyzésnek tartalmaznia kell a következő bejegyzéseket, amelyeket lehetőség szerint ezen okmány »C. Indító vámhivatal« rovatában kell feltüntetni:

a)

a T2L okmányok esetében az illetékes vámhivatal nevét és bélyegzőjét, a hivatal egyik tisztviselőjének aláírását, az ellenjegyzés dátumát és vagy a nyilvántartási számot vagy a feladási vagy kiviteli nyilatkozat számát, amennyiben ilyen nyilatkozat szükséges;

b)

a pótlap vagy a rakományjegyzék esetében a T2L okmányon szereplő számot. Ezt a számot vagy az illetékes vámhivatal nevét tartalmazó bélyegzővel, vagy kézírással kell bejegyezni. Ez utóbbi esetben, ehhez az illetékes vámhivatal hivatalos bélyegzőjének kell társulnia.

Ezeket az okmányokat visszaadják az érdekelt félnek, amint az áruknak a rendeltetési országba történő feladásával kapcsolatos alakiságokat elvégezték.

2. szakasz

Kereskedelmi okmányok

9. cikk

Számla és fuvarokmány

(1)   Az áruk közösségi helyzete igazolható az alábbi feltételeknek megfelelő, az árukra vonatkozó számla vagy fuvarokmány bemutatásával.

(2)   Az (1) bekezdésben említett számlának vagy fuvarokmánynak legalább a feladó/exportőr teljes nevét és címét, vagy az érdekelt – ha az nem a feladó/exportőr – teljes nevét és címét, a csomagok számát, fajtáját, jelzéseit és hivatkozási számait, az áruk megnevezését, a bruttó tömeget kilogrammban és, amennyiben szükséges, a konténerek azonosító számát kell tartalmaznia.

Az érdekeltnek a szóban forgó okmányon jól láthatóan fel kell tüntetnie a »T2L« vagy a »T2LF« bejegyzést, amelyhez saját kezű aláírásának kell társulnia.

(3)   Amennyiben az alakiságokat hivatali vagy magántulajdonú számítógépes rendszerek alkalmazásával teljesítik, az illetékes hatóságok az azt kérő érdekeltek számára engedélyezik a (2) bekezdésben említett saját kezű aláírás olyan, kódok használatán alapuló technikával történő helyettesítését, amely ugyanolyan joghatással bír, mint a kézzel írott aláírás.

Ezt az egyszerűsítést csak akkor engedélyezik, ha az illetékes hatóságok által megkövetelt technikai és igazgatási feltételeket teljesítették.

(4)   Az érdekelt kérésére az általa megfelelően kitöltött és aláírt számlát vagy fuvarokmányt az illetékes vámhivatal ellenjegyzi. Az ellenjegyzés tartalmazza az illetékes vámhivatal nevét és bélyegzőjét, a hivatal egyik tisztviselőjének aláírását, az ellenjegyzés dátumát és vagy a nyilvántartási számot vagy a feladási vagy kiviteli nyilatkozat számát, amennyiben ilyen nyilatkozat szükséges.

(5)   E cikk rendelkezései csak akkor alkalmazandók, ha a számla vagy a fuvarokmány kizárólag közösségi árukra vonatkozik.

(6)   Ezen egyezmény alkalmazásában a (2)–(5) bekezdésekben említett feltételeknek és alakiságoknak megfelelő számla vagy fuvarokmány a T2L okmánnyal egyenértékű.

(7)   Az egyezmény 9. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában annak az EFTA-országnak a vámhivatala, amelynek területére az áruk a T2L okmánnyal egyenértékű számla vagy fuvarokmány fedezete mellett léptek be, az általa ezekre az árukra kiadott T2 vagy T2L okmányhoz csatolhatja ennek a számlának vagy ennek a fuvarokmánynak megfelelő, hitelesített másolatát vagy fénymásolatát.

10. cikk

A hajózási társaság hajórakjegyzéke (manifeszt)

(1)   Az áruk közösségi helyzetének bizonyítékául, az alábbi feltételeknek megfelelően, a hajózási társaság ezen árukra vonatkozó manifesztjének bemutatása szolgál.

(2)   A manifesztnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

a)

a hajózási társaság nevét és teljes címét;

b)

a vízi jármű azonosítóját;

c)

az áruk berakodásának helyét és időpontját;

d)

az áruk kirakodásának helyét.

A manifesztnek minden szállítmány esetében tartalmaznia kell a következő információkat is:

a)

a bill of lading-re vagy más kereskedelmi okmányra való hivatkozást;

b)

a csomagok számát, fajtáját, jelzéseit és hivatkozási számait;

c)

az áruk szokásos kereskedelmi megnevezését, amely kellően részletes az azonosításukhoz;

d)

a bruttó tömeget kilogrammban;

e)

szükség esetén a konténerek azonosító számát;

f)

az áruk vámjogi helyzetének igazolása tekintetében a következő bejegyzéseket:

a »C« jelzést (egyenértékű a »T2L«-lel) vagy az »F« jelzést (egyenértékű a »T2LF«-fel) azoknak az áruknak az esetében, amelyek közösségi helyzete bizonyítható,

az »N« jelzést az összes többi áru esetében.

(3)   A hajózási társaság kérelmére az általa megfelelően kitöltött és aláírt manifesztet az illetékes hatóságok ellenjegyzik. Ez az ellenjegyzés tartalmazza az illetékes vámhivatal nevét és bélyegzőjét, a hivatal egy tisztviselőjének aláírását és az ellenjegyzés dátumát.

11. cikk

Egységes manifeszt

Amennyiben az I. függelék 112. cikkében előírt egyszerűsített egységes árutovábbítási eljárást alkalmazzák, az áruk közösségi helyzetének igazolására a »C« jelzésnek (egyenértékű a »T2L«-lel) vagy az »F« jelzésnek (egyenértékű a »T2LF«-fel) a manifeszt érintett tételei melletti bejegyzése szolgál.

3. szakasz

Bizonyos eljárásokhoz kötődő igazolások

12. cikk

TIR-igazolványok vagy ATA-igazolványok fedezete melletti szállítások

(1)   Amennyiben az árukat egy TIR-igazolvány fedezete mellett szállítják, a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja által említett esetek valamelyikében, vagy egy ATA-igazolvány fedezete mellett, a nyilatkozattevő, az áruk közösségi helyzetének igazolására és a 2. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, az áruk megnevezése számára fenntartott rovatban feltüntetheti, jól láthatóan, a »T2L« vagy a »T2LF« jelzést, amelyhez aláírásának kell társulnia a felhasznált igazolvány összes érintett betétlapján, mielőtt azt az indító hivatalnak ellenjegyzésre bemutatja. A »T2L« jelzést vagy »T2LF« jelzést minden egyes betétlapon, amelyen azt feltüntették, az indító vámhivatal bélyegzőjének alkalmazása hitelesíti, amihez az illetékes tisztviselő aláírása társul.

(2)   Abban az esetben, ha a TIR-igazolvány vagy az ATA-igazolvány egyszerre tartalmaz közösségi árukat és nem közösségi árukat, az áruknak ezt a két kategóriáját külön kell feltüntetni, és a »T2L« jelzést vagy a »T2LF« jelzést olyan módon kell rávezetni, hogy egyértelműen csak a közösségi árukra vonatkozzon.

13. cikk

Az utasokat kísérő vagy azok poggyászaiban található áruk

Amennyiben meg kell állapítani az utasokat kísérő vagy csomagjaikban található áruk közösségi helyzetét, ezeket az árukat – feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi célra szánják – közösségi helyzetűeknek kell tekinteni:

a)

ha azokat közösségi árukként jelentették be és ennek a nyilatkozatnak a valódiságához kétség nem férhet;

b)

az egyéb esetekben, ha azokat az e fejezetben említett rendelkezések szerint kezelik.

4. szakasz

Az áruk közösségi helyzetének az engedélyezett feladó által nyújtott igazolása

14. cikk

Engedélyezett feladó

(1)   Az egyes országok illetékes hatóságai bármely személynek (a továbbiakban: »engedélyezett feladó«), aki megfelel az I. függelék 45. cikkében előírt feltételeknek, és az áruk közösségi helyzetét a 6. cikk szerinti T2L okmány vagy a 9–11. cikkekben meghatározott okmányok egyike (a továbbiakban: »kereskedelmi okmányok«) által szándékozik igazolni, engedélyezhetik, hogy ezeket az okmányokat anélkül használja, hogy benyújtaná őket az illetékes vámhivatalhoz ellenjegyzés céljából.

(2)   Az (1) bekezdésben említett engedélyezésre az I. függelék 46–51. cikkeinek rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

15. cikk

Az engedély tartalma

Az engedélynek különösen a következőket kell meghatároznia:

a)

az érintett okmányok kiállításához használt nyomtatványoknak a 16. cikk (1) bekezdése a) pontja szerinti előzetes hitelesítését végző vámhivatalt;

b)

azokat a körülményeket, ahogyan az engedélyezett feladónak igazolnia kell a nyomtatványok használatát;

c)

a tiltott árukategóriákat és árumozgásokat;

d)

azt a határidőt, amelyen belül, és azt a módot, ahogyan az engedélyezett feladó értesíti az illetékes vámhivatalt abból a célból, hogy lehetővé tegye a hivatal számára egy esetleg szükséges ellenőrzés elvégzését az áruk indulása előtt.

16. cikk

Előzetes hitelesítés és alakiságok az indításnál

(1)   Az engedélyben elő kell írni, hogy az érintett kereskedelmi okmányok első oldalát vagy a T2L okmány kiállításának céljára használt nyomtatványok első oldalán lévő »C. Indító vámhivatal« rovatot és, adott esetben, a pótlapokat:

a)

a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett vámhivatal bélyegzőjével és e hivatal egyik tisztviselőjének aláírásával előzetesen el kell látni; vagy

b)

az engedélyezett feladónak el kell látnia az illetékes hatóságok által jóváhagyott és a III. függelék B9. mellékletében található mintának megfelelő különleges fémbélyegzővel. Ennek a bélyegzőnek a lenyomata előre is felvihető a nyomtatványokra, amennyiben ezt egy erre a célra engedélyezett nyomdára bízzák.

(2)   Az engedélyezett feladó megteszi a különleges bélyegzők, vagy az indító vámhivatal bélyegzőjével vagy a különleges bélyegzővel ellátott nyomtatványok biztonságos őrzésére vonatkozó megfelelő intézkedéseket.

Az engedélyezett feladó tájékoztatja az illetékes hatóságokat az előző albekezdés szerint megtett biztonsági intézkedésekről.

(3)   Az indító vámhivatal bélyegzőjével vagy a különleges bélyegzővel előzetesen ellátott nyomtatványokkal bárki általi visszaélésszerű felhasználás esetén, az engedélyezett feladó felelős – bármilyen büntetőeljárás sérelme nélkül – az ilyen nyomtatványok fedezete mellett szállított áruk tekintetében egy adott országban fizetendő vámok és egyéb terhek megfizetéséért, amennyiben nem bizonyítja az engedélyt megadó illetékes hatóságoknak, hogy megtette a (2) bekezdésben előírt intézkedéseket.

(4)   Legkésőbb az áruk elküldéséig az engedélyezett feladó kitölti és aláírja a nyomtatványt. A T2L okmány »D. Az indító vámhivatal által végzett ellenőrzés« rovatába vagy a használt kereskedelmi okmány jól látható részére az engedélyezett feladó bejegyzi továbbá az illetékes vámhivatal nevét, az okmány kiállításának dátumát és az alábbi záradékot:

Engedélyezett feladó – 99206.

17. cikk

Aláírás alóli mentesség

(1)   Az illetékes hatóságok engedélyezhetik az engedélyezett feladó számára, hogy ne írja alá azokat a III. függelék B9. mellékletében említett, különleges bélyegzővel ellátott T2L okmányokat vagy kereskedelmi okmányokat, amelyeket elektronikus vagy automatikus adatfeldolgozó rendszerrel állítottak ki. Ezt az engedélyt azzal a feltétellel adják meg, hogy az engedélyezett feladó előzőleg e hatóságok felé írásban kötelezettséget vállalt, amelyben elismeri a felelősségét az összes kiállított, különleges bélyegzővel ellátott T2L okmány vagy összes kereskedelmi okmány vonatkozásában felmerülő jogi következmények tekintetében.

(2)   Az (1) bekezdés rendelkezései szerint kiállított T2L okmányokon vagy kereskedelmi okmányokon az engedélyezett feladó aláírásának helyén a következő megjegyzést kell feltüntetni:

Aláírás alól mentesítve – 99207.

18. cikk

Hajózási társaság elektronikus adatcserével továbbított manifesztje

(1)   Az egyes országok illetékes hatóságai engedélyezhetik a hajózási társaságoknak, hogy legkésőbb a hajó elindulását követő napon, de mindenképpen a hajó rendeltetési kikötőbe történő érkezése előtt állítsák ki az áruk közösségi helyzetét igazoló manifesztet.

(2)   Az (1) bekezdésben említett engedély csak azoknak a nemzetközi hajózási társaságoknak adható meg, amelyek:

a)

teljesíti az I. függelék 45. cikkében foglalt feltételeket; mindazonáltal, a 45. cikk (1) bekezdése a) pontjától eltérve, nem szükséges, hogy a hajózási társaságok egy szerződő fél országában letelepedettek legyenek, ha ott regionális irodával rendelkeznek; és

b)

elektronikus adatcsererendszereket használnak a szerződő felek területén található indító és rendeltetési kikötők közötti információtovábbításra; és

c)

jelentős számú utat bonyolítanak le az országok között az elismert útvonalakon.

(3)   A kérelem kézhezvételekor a hajózási társaság letelepedési helye szerinti ország illetékes hatóságai értesítik erről a kérelemről a többi ország illetékes hatóságait, amelyek területén az indító és rendeltetési kikötők vannak.

Ha az értesítést követő hatvan napon belül nem érkezik ellenvetés, az illetékes hatóságok megadják az engedélyt a (4) bekezdésben leírt egyszerűsített eljárás használatára.

Ez az engedély az érintett országokban érvényes, és csak azon kikötők közötti egységes árutovábbítási műveletekre alkalmazandó, amelyekre az engedély hivatkozik.

(4)   Az egyszerűsítést a következőképpen kell végrehajtani:

a)

az indító kikötőben kiállított manifesztet elektronikus adatcsererendszeren keresztül továbbítják a rendeltetési kikötőbe;

b)

a hajózási társaság beírja a manifesztre a 10. cikk (2) bekezdésében megadott információkat;

c)

kérésre az elektronikus adatcsererendszeren keresztül továbbított manifeszt egy kinyomtatott példányát legkésőbb a hajó indulását követő első munkanapon, de mindenképpen a hajó rendeltetési kikötőbe történő megérkezése előtt átadják az indító kikötő illetékes hatóságainak;

d)

az adatcsererendszeren továbbított manifeszt egy kinyomtatott példányát átadják a rendeltetési kikötő illetékes hatóságainak;

e)

az indító kikötő illetékes hatóságai, kockázatelemzés alapján, könyvvizsgálati ellenőrzést végeznek;

f)

a rendeltetési kikötő illetékes hatóságai kockázatelemzés alapján elvégzik a könyvvizsgálati ellenőrzést és ha szükséges, továbbítják az indító kikötő illetékes hatóságainak a manifesztek vonatkozó részleteit, ellenőrzés céljából.

(5)   Az I. függelék IV. címében foglalt rendelkezések sérelme nélkül:

a hajózási társaság értesíti az illetékes hatóságokat az összes bűncselekményről, illetve szabálysértésről és szabálytalanságról,

a rendeltetési kikötő illetékes hatóságai a lehető leghamarabb értesítik az indulási kikötő illetékes hatóságait és az engedélyt kiállító hatóságot az összes bűncselekményről, illetve szabálysértésről és szabálytalanságról.

19. cikk

Másolatkészítési kötelezettség

Az engedélyezett feladó köteles az e szakasz alapján kiállított összes T2L okmányról vagy kereskedelmi okmányról másolatot készíteni. Az illetékes hatóságok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett a másolatokat ellenőrzési célból bemutatják, és legalább 2 évig megőrzik.

20. cikk

Ellenőrzések az engedélyezett feladónál

Az illetékes hatóságok az engedélyezett feladóknál minden, általuk szükségesnek ítélt ellenőrzést elvégezhetnek. Az utóbbiaknak ebben segítséget kell nyújtaniuk és a szükséges információkat meg kell adniuk.

III. FEJEZET

Kölcsönös segítségnyújtás

21. cikk

Az érintett országok illetékes hatóságai segítséget nyújtanak egymásnak az okmányok hitelességének és pontosságának ellenőrzésében, továbbá annak igazolásában, hogy az e fejezet rendelkezéseinek megfelelően az áruk közösségi helyzetének igazolására használt eljárásokat helyesen alkalmazzák-e.

II. CÍM

AZ EURÓVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

22. cikk

(1)   Az egyezményben említett, euróban kifejezettet összegeket az október első munkanapján érvényes átváltási árfolyammal számolják át az egyes országok nemzeti pénznemébe, és azt a következő év január 1-jétől alkalmazzák.

Ha egy adott nemzeti pénznem esetében ez az átváltási árfolyam nem áll rendelkezésre, erre a pénznemre az első olyan nap átváltási árfolyamát kell alkalmazni, amelyre október első munkanapját követően közzétettek átváltási árfolyamot. Ha nem tettek közzé átváltási árfolyamot október első munkanapját követően, az ezt a napot megelőző utolsó olyan nap átváltási árfolyamát kell alkalmazni, amelyre közzétettek árfolyamot.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az eurónak azt az átváltási árfolyamát kell figyelembe venni, amely azon a napon volt érvényes, amikor az egyedi garanciajegy vagy -jegyek fedezete melletti egységes árutovábbítási nyilatkozatot az I. függelék 18. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették.”


IV. MELLÉKLET

„III. FÜGGELÉK

ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZATOK, ÁRUTOVÁBBÍTÁSI KÍSÉRŐOKMÁNYOK ÉS MÁS OKMÁNYOK

1. cikk

E függelék áttekinti a nyilatkozatok, az árutovábbítási kísérőokmány és más, az egységes árutovábbítási eljárás céljára használt okmányoknak az I. és II. függelékeknek megfelelő kiállításához szükséges rendelkezéseket, nyomtatványokat és mintákat.

I. CÍM

ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZAT ÉS NYOMTATVÁNYOK ELEKTRONIKUS ADATCSERE ESETÉN

2. cikk

Árutovábbítási nyilatkozat

Az I. függelék 21. cikkének (1) bekezdése szerinti árutovábbítási nyilatkozat az A1. mellékletben szereplő szerkezetnek és adatoknak felel meg, az A2. mellékletben szereplő kódok felhasználásával.

3. cikk

Árutovábbítási kísérőokmány

Az árutovábbítási kísérőokmány az A3. mellékletben megadott mintának és adatoknak felel meg. Kiállítása és felhasználása az A4. melléklet magyarázó megjegyzései szerint történik.

4. cikk

Tételjegyzék

A tételjegyzék az A5. mellékletben megadott mintának és adatoknak felel meg. Kiállítása és felhasználása az A6. melléklet magyarázó megjegyzései szerint történik.

II. CÍM

AZ ÁRUK KÖZÖSSÉGI HELYZETÉT IGAZOLÓ OKMÁNYOK

AZ UTASOK SZÁMÁRA HASZNÁLHATÓ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZAT

AZ ÜZEMSZÜNETI ELJÁRÁS CÉLJAIRA HASZNÁLT NYOMTATVÁNYOK

5. cikk

(1)   Az áruk közösségi helyzetét igazoló okmány kiállítását szolgáló formanyomtatványok az EV-egyezmény I. mellékletének 1–4. függelékeiben szereplő mintáknak felelnek meg.

(2)   Az utasok által vagy az üzemszüneti eljárás alkalmazásának keretében árutovábbítási nyilatkozatként használt nyomtatványok az EV-egyezmény I. mellékletének 1. függelékében szereplő mintának felel meg.

(3)   A nyomtatványokban szereplő adatoknak önmásoló eljárással kell megjelenniük:

a)

az 1. és a 3. függelék esetében az EV-egyezmény II. melléklete 1. függelékében jelzett példányokon;

b)

az 2. és a 4. függelék esetében az EV-egyezmény II. melléklete 2. függelékében jelzett példányokon.

(4)   A következő nyomtatványokat kell kitölteni és használni:

a)

az áruk közösségi helyzetét igazoló okmányként, a B2. mellékletben szereplő útmutatónak megfelelően;

b)

az utasok számára vagy az üzemszüneti eljáráshoz árutovábbítási nyilatkozatokként a B6. mellékletben szereplő útmutatónak megfelelően.

Mindkét esetben szükség szerint az A2., B1., B3. és B6. mellékletek kódjait kell használni.

6. cikk

(1)   A nyomtatványok kinyomtatása az EV-egyezmény II. melléklete 2. cikkének megfelelően történik.

(2)   A szerződő felek a nyomtatvány bal felső sarkában az érintett szerződő félt azonosító jelzést nyomtathatnak ki. Kinyomtathatják továbbá az »EGYSÉGES ÁRUTOVÁBBÍTÁS« szavakat, a »KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁS« helyett. Ez a jelzés vagy ez a feliratozás nem gátolhatja meg a nyilatkozat elfogadását, amikor a nyomtatványt egy másik szerződő félnek bemutatják.

III. CÍM

AZ EGYSÉGES VÁMOKMÁNYTÓL ÉS AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI KÍSÉRŐOKMÁNYTÓL ELTÉRŐ NYOMTATVÁNYOK

7. cikk

Rakományjegyzékek

(1)   A rakományjegyzék kiállításához használt nyomtatvány a B4. mellékletben szereplő mintának felel meg. Kitöltése a B5. mellékletben szereplő útmutatónak megfelelően történik.

(2)   A nyomtatványokat legalább 40 g/m2 tömegű írópapírra kell nyomtatni, amely elég erős ahhoz, hogy a szokásos használat során ne szakadjon vagy gyűrődjön könnyen. A papír színét az érintettek határozzák meg.

(3)   A nyomtatványok mérete 210 × 297 milliméter, a megengedett maximális eltérés a hosszúság esetében mínusz 5 milliméter vagy plusz 8 milliméter.

8. cikk

Határátlépési igazolás

(1)   A határátlépési igazolás kiállításához használt nyomtatvány a 22. cikk alkalmazásában a függelék B8. mellékletében szereplő mintának felel meg.

(2)   A nyomtatványokat legalább 40 g/m2 tömegű írópapírra kell nyomtatni, amely elég erős ahhoz, hogy a szokásos használat során ne szakadjon vagy gyűrődjön könnyen. A papír fehér színű.

(3)   A nyomtatványok mérete 210 × 148 milliméter.

9. cikk

Bemutatási igazolás

(1)   A bemutatási igazolásnak meg kell felelnie a B10. mellékletben szereplő mintának.

(2)   A felhasznált papírnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy szokásos használat esetén ne szakadjon és ne gyűrődjön. A papír fehér színű.

(3)   A bemutatási igazolás formátuma 148 × 105 milliméter.

10. cikk

Egyedi kezesség

(1)   Az egyedi garanciajegy kiállításához használt nyomtatvány a C3. mellékletben szereplő mintának felel meg.

(2)   A nyomtatványokat famentes, legalább 55 g/m2 tömegű írópapírra kell nyomtatni. A papírt vörös színű, guilloche-mintájú háttérrel kell ellátni, hogy bármilyen mechanikai vagy vegyi hamisítás kimutatható legyen. A papír fehér színű.

(3)   A formátum 148 × 105 milliméter.

(4)   A nyomtatványon szerepel a nyomda neve és címe, vagy egy jelzés, amely azonosítását lehetővé teszi, és ezenkívül van rajta egy azonosítási szám, amely egyedileg határozható meg.

(5)   Az egyedi garanciajegyekhez használandó nyelvet annak az országnak az illetékes hatóságai határozzák meg, ahová a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal tartozik.

11. cikk

A kezességi és a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítvány

(1)   Az összkezességi vagy a biztosítéknyújtás alól mentességről szóló tanúsítvány, a továbbiakban »a tanúsítvány« kiállításához használt nyomtatványok a C5. és a C6. mellékletben szereplő mintának felelnek meg. Kitöltésük a C7. mellékletben szereplő útmutatónak megfelelően történik.

(2)   A kezességi és a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítványt famentes, legalább 100 g/m2 tömegű fehér írópapírra kell nyomtatni. A papír mindkét oldalán guilloche-mintájú háttérnek kell lennie, hogy bármilyen mechanikai vagy vegyi hamisítás kimutatható legyen. A minta színe:

zöld színű a kezességi tanúsítványok esetében,

világoskék színű a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítványok esetében.

(3)   A formátum 210 × 148 milliméter.

(4)   A szerződő felek felelősek a tanúsítvány nyomtatványainak kinyomtatását elvégezni vagy elvégeztetni. Minden egyes tanúsítványon azonosító sorszámnak kell szerepelnie.

12. cikk

A III. cím közös rendelkezései

(1)   A nyomtatványokat írógépen vagy egyéb mechanográfiai íróeszközzel vagy más hasonló eljárással kell kitölteni. A 7. és a 8. cikkekben említett nyomtatványok olvashatóan kézzel is kitölthetők; ez utóbbi esetben azokat tintával és nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni.

(2)   A nyomtatványt a szerződő felek egyik, az indulási ország illetékes hatóságai által elfogadott hivatalos nyelvén kell kitölteni. Ezek a rendelkezések az egyedi garanciajegyekre nem alkalmazhatók.

(3)   Annak az országnak az illetékes hatóságai, ahol a nyomtatványt be kell mutatni, szükség esetén kérhetik az okmány lefordítását ennek az országnak a hivatalos nyelvére vagy egyik hivatalos nyelvére.

(4)   A kezességi tanúsítvány és a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítvány esetében a használandó nyelvet annak az országnak az illetékes hatóságai határozzák meg, ahová a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal tartozik.

(5)   A nyomtatvány nem tartalmazhat sem törléseket, sem felülírásokat. A helyesbítéseket a hibás adatok áthúzásával és szükség szerint a kívánt információkkal való kiegészítéssel kell elvégezni. Az ilyen módosításokat a módosítást végző személy a kézjegyével ellátja, és azt az illetékes hatóság záradékolja.

(6)   Bármely szerződő fél, a többi szerződő fél előzetes egyetértését követően, és amennyiben ez nem sérelmes az egyezmény megfelelő alkalmazása számára, az ebben a címben áttekintett nyomtatványokhoz azok biztonságának fokozására sajátos intézkedéseket alkalmazhat.”


V. MELLÉKLET

„A1. MELLÉKLET

MAGYARÁZAT AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZATOK EDI SZABVÁNYÜZENETEK CSERÉJÉVEL TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁHOZ (EDI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZAT)

I. CÍM

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

Az árutovábbítási nyilatkozat benyújtása elektronikusan történik, kivéve, amikor arról az egyezmény másként rendelkezik.

Az EDI árutovábbítási nyilatkozat az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló 1987. május 20-i egyezményben szereplő, és az e mellékletben és a B1. mellékletben meghatározott módon az egységes vámokmány (EV) különböző rovataiba bevezetett adatokon alapul, szükség esetén kóddal ellátva vagy azzal helyettesítve azokat.

Ez a melléklet azokat a sajátos alapkövetelményeket tartalmazza, amelyeket akkor kell alkalmazni, amikor az alakiságokat az EDI szabványüzenetek cseréjével végzik el. Ezenkívül a A2. mellékletben megadott kiegészítő kódok alkalmazandók. Az EDI árutovábbítási nyilatkozatra a B1. mellékletet kell alkalmazni, ha ez a melléklet vagy a A2. melléklet másként nem rendelkezik.

Az EDI árutovábbítási nyilatkozat részletes szerkezete és tartalma a rendszer megfelelő működtetésének biztosítása érdekében az illetékes hatóságok által a főkötelezett felé továbbított műszaki előírásokat követi. Ezek az előírások az ebben a mellékletben megállapított követelményeken alapulnak.

Ez a melléklet leírja az információcsere szerkezetét. Az árutovábbítási nyilatkozat adatcsoportokba szerveződik, amelyek adatattribútumokat tartalmaznak. Az attribútumokat oly módon kell csoportosítani, hogy azok koherens logikai tömböket képezzenek az üzeneten belül. Egy adatcsoport behúzása azt jelzi, hogy az adatcsoport egy kisebb behúzású adatcsoport alá tartozik.

Amennyiben rendelkezésre áll, fel kell tüntetni az EV megfelelő rovatának számát.

A »szám« kifejezés az adatcsoport magyarázatában azt jelzi, hogy az adatcsoport hány alkalommal használható az árutovábbítási nyilatkozatban.

A »típus/hosszúság« kifejezés az attribútum magyarázatában az adat típusára és hosszúságára vonatkozó követelményeket jelzi. Az adat típusának kódjai a következők:

a

alfabetikus

n

numerikus

an

alfanumerikus

A kódot követő szám a megengedett adathosszúságot jelzi. A következő alkalmazandó:

A hosszúság jelzése előtti szabadon választható két pont azt jelenti, hogy az adatoknak nincs rögzített hosszúsága, de legfeljebb csak a hosszúságjelzésben meghatározott számjegyből állhatnak. Az adathosszúságban lévő vessző azt jelenti, hogy az attribútum tartalmazhat tizedes jegyeket, a vessző előtti számjegy az attribútum teljes hosszát jelzi, a vessző utáni számjegy a tizedesvessző utáni számjegyek maximális számát jelzi.

II. CÍM

AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZATBA BEÍRANDÓ ADATOK ÉS AZ EDI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZAT SZERKEZETE

I. FEJEZET

Előírt adatok

Ez a melléklet mindazokat az adatokat tartalmazza, amelyeket az EV-egyezményben feltüntettek alapján a különböző országok valószínűleg megkövetelhetnek.

II. FEJEZET

Szerkezet

A.   Az adatcsoportok táblázata

ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET

KERESKEDŐ feladó

KERESKEDŐ címzett

ÁRUTÉTEL

KERESKEDŐ feladó

KERESKEDŐ címzett

KONTÉNEREK

ÉRZÉKENY ÁRUK – KÓDOK (SGI KÓDOK)

CSOMAGOK

HIVATKOZÁS ELŐZŐ ELJÁRÁSRA

BENYÚJTOTT OKMÁNYOK/IGAZOLÁSOK

KÜLÖNLEGES MEGJEGYZÉSEK

Indító VÁMHIVATAL

KERESKEDŐ főkötelezett

KÉPVISELŐ

Átléptető VÁMHIVATAL

Rendeltetési VÁMHIVATAL

KERESKEDŐ engedélyezett címzett

ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE

VÁMZÁR-INFORMÁCIÓK

VÁMZÁRAK AZONOSÍTÓ SZÁMA (ID)

BIZTOSÍTÉK

BIZTOSÍTÉKHIVATKOZÁS

ÉRVÉNYESSÉG KORLÁTOZÁSA (EK)

ÉRVÉNYESSÉG KORLÁTOZÁSA (NEM EK)

B.   Az árutovábbítási nyilatkozat adatainak részletei

ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET

Szám: 1

Az adatcsoportot használni kell.

LRN

Típus/hosszúság: an ..22

A helyi hivatkozási számot (LRN) kell használni. Ezt nemzeti szinten határozzák meg, és a felhasználó az illetékes hatóságokkal egyetértésben adja meg minden egyes nyilatkozat azonosítására.

Nyilatkozattípus (1. rovat)

Típus/hosszúság: an ..5

Az attribútumot használni kell.

A bejegyzések a következők:

1.

a T2 eljárás szerint szállítani szükséges áruk: T2 vagy T2F;

2.

a T1 eljárás szerint szállítani szükséges áruk: T1;

3.

az I. függelék 23. cikkében említett küldemények: T-.

Az attribútumot használni kell.

A tételek teljes száma (5. rovat)

Típus/hosszúság: n ..5

Az attribútumot használni kell.

Összes csomag száma (6. rovat)

Típus/hosszúság: n ..7

Ez az attribútum szabadon választható. Az összes csomag száma megegyezik az összes »Csomagok száma«, az összes »Darabszám« attribútum értékének és minden bejelentett »ömlesztett« áru esetében beírt egységnyi értékek összegével.

Feladó ország (15a. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Meg kell adni annak a feladó/exportáló országnak a nevét, ahonnan az árukat feladják/exportálják.

Ezt az attribútumot használni kell, ha csak egy feladó országot jelentenek be. Az A2. mellékletben megadott országkódokat kell használni. Ebben az esetben az »ÁRUTÉTEL« adatcsoport »Feladó ország« attribútuma nem használható. Ha egynél több feladó országot jelentenek be, az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« adatcsoport ezen attribútuma nem használható. Ebben az esetben az »ÁRUTÉTEL« adatcsoport »Feladó ország« attribútumát kell használni.

Rendeltetési ország (17a. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Meg kell adni az érintett ország nevét.

Az attribútumot használni kell, ha csak egy rendeltetési országot jelentenek be. Az A2. mellékletben megadott országkódokat kell használni. Ebben az esetben az »ÁRUTÉTEL« adatcsoport »Rendeltetési ország« attribútuma nem használható. Ha egynél több rendeltetési országot jelentenek be, az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« adatcsoport ezen attribútuma nem használható. Ebben az esetben az »ÁRUTÉTEL« adatcsoport »Rendeltetési ország« attribútumát kell használni.

Azonosító induláskor (18. rovat)

Típus/hosszúság: an ..27

Jelezni kell a szállítóeszköz azonosítóját, például a nyilvántartási számo(ka)t vagy a szállítóeszköz nevét (kamion, hajó, vasúti kocsi, repülőgép), amelyre az árukat az indító vámhivatalban történő bemutatásukkor közvetlenül berakodták, az erre a célra szolgáló kódok segítségével. Például ha egy vontató járművet és egy pótkocsit használnak, amelyek nyilvántartási száma különböző, fel kell tüntetni a vontató jármű és a pótkocsi nyilvántartási számát.

Mindazonáltal, amennyiben az árukat konténerekben szállítják, amelyek fuvarozása közúti járművekkel történik, az illetékes hatóságok engedélyezhetik a főkötelezettnek, hogy ezt a rovatot ne töltse ki, ha az indulási ponton a logisztikai helyzet megakadályozhatja, hogy a szállítóeszköz azonosítóját az árutovábbítási nyilatkozat kiállításakor megadják, és ha a szerződő felek garantálni tudják, hogy az ilyen szállítóeszközökkel kapcsolatban a megfelelő információk a későbbiekben az 55. rovatba bekerülnek.

Helyhez kötött szállítóberendezés esetén ebben a rovatban nem kell a nyilvántartási számot feltüntetni.

Azonosító induláskor LNG

Típus/hosszúság: a2

A nyelv (LNG) meghatározására a A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.

Honosság induláskor (18. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott országkódot kell használni.

Jelezni kell annak a szállítóeszköznek (kamion, hajó, vasúti kocsi, repülőgép) a honosságát, amelyre az árukat az indító vámhivatalban történő bemutatásukkor közvetlenül berakodták (vagy több szállítóeszköz esetén annak a szállítóeszköznek a honosságát, amely a többi meghajtását biztosítja) a megfelelő kód alkalmazásával. Például ha egy vontató járművet és egy pótkocsit használnak, amelyek rendszáma különböző, fel kell tüntetni a vontató jármű és a pótkocsi nyilvántartási számát, valamint a vontató jármű honosságát.

Mindazonáltal amennyiben az árukat konténerekben szállítják, amelyek fuvarozása közúti járművekkel történik, az illetékes hatóságok engedélyezhetik a főkötelezettnek, hogy ezt a rovatot ne töltse ki, ha az indulási ponton a logisztikai helyzet megakadályozhatja, hogy a szállítóeszköz azonosítóját és honosságát az árutovábbítási nyilatkozat kiállításakor meghatározzák, és ha az illetékes hatóságok garantálni tudják, hogy az ilyen szállítóeszközökkel kapcsolatban megkövetelt információk a későbbiekben az 55. rovatba bekerülnek.

Abban az esetben, ha helyhez kötött szállítóberendezésen vagy vasúton történik a szállítás, a honosságot nem kell feltüntetni.

Az egyéb esetekben a honosság bejelentése a szerződő felek által szabadon választható.

Konténer (19. rovat)

Típus/hosszúság: n1

Az erre a célra előírt kódoknak megfelelően fel kell tüntetni a feltételezett állapotra vonatkozó adatokat azon szerződő fél határán, ahol az indító vámhivatal található, ahogyan az az áruknak az egységes árutovábbítási eljárás alá vonása idején ismert.

A következő kódokat kell használni:

0

:

nem

1

:

igen.

Honosság határátlépéskor (21. rovat)

Típus/hosszúság: a2

A honosság feltüntetése a rovatban kötelező.

Mindazonáltal vasúti szállítás vagy helyhez kötött szállítóberendezés esetében a nyilvántartási szám és a honosság rovatot üresen kell hagyni.

Az A2. mellékletben megadott országkódot kell használni.

Azonosító határátlépéskor (21. rovat)

Típus/hosszúság: an ..27

Meg kell jelölni a szállítóeszköz fajtáját (kamion, hajó, vasúti kocsi, repülőgép stb.), majd annak a valószínűsíthető szállítóeszköznek (vagyis a meghajtást szolgáltató szállítóeszköznek) az azonosítóját, például a nyilvántartási számát, illetve a nevét, amelyet az indító vámhivatal helye szerinti szerződő fél határának átlépésekor kilépésnél használnak, majd a szállítóeszköznek az egységes árutovábbítási eljárás alá vonáskor ismert honossági kódját.

Kombinált szállítás esetében, vagy ha több szállítóeszközt alkalmaznak, tényleges szállítóeszköznek az a szállítóeszköz minősül, amely a hajtóművet szolgáltatja a teljes összetételhez. Például, ha egy tengerjáró hajón lévő teherautóról van szó, akkor a hajó a tényleges szállítóeszköz; ha egy vontatóról és egy pótkocsiról van szó, akkor a vontató a tényleges szállítóeszköz.

Mindazonáltal vasúti szállítás vagy helyhez kötött szállítóberendezés esetében a nyilvántartási szám rovatot üresen kell hagyni.

Az attribútum használata a szerződő felek számára szabadon választható.

Azonosító határátlépéskor LNG

Típus/hosszúság: a2

A nyelv (LNG) meghatározására az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.

A szállítás típusa határátlépéskor (21. rovat)

Típus/hosszúság: n ..2

Az attribútum használata a szerződő felek számára szabadon választható.

Fuvarozási mód a határon (25. rovat)

Típus/hosszúság: n ..2

Az ezt a célt szolgáló kódoknak megfelelően jelezni kell, a tényleges szállítóeszköznek megfelelő szállítási módot, amellyel az áruk feltételezhetően elhagyják annak a szerződő félnek a területét, ahol az indító vámhivatal található.

Az attribútum használata a szerződő felek számára szabadon választható.

Fuvarozási mód belföldön (26. rovat)

Típus/hosszúság: n ..2

Az attribútum használata a szerződő felek számára szabadon választható. Amennyiben használják, az A2. mellékletben megadott, a 25. rovatra vonatkozó útmutatónak megfelelően kell használni.

Rakodás helye (27. rovat)

Típus/hosszúság: an ..17

Az attribútum használata a szerződő felek számára szabadon választható.

Megállapodott tárolási hely kódja (30. rovat)

Típus/hosszúság: an ..17

Az attribútum nem használható, ha az »ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE« adatcsoportot használják. Ha ezt az adatcsoportot nem használják, akkor az attribútum szabadon választható. Ha ezt az attribútumot használják, akkor szükséges annak a helynek a kódolt formában történő pontos feltüntetése, ahol az áruk megvizsgálhatók. Az »Áruk megállapodott tárolási helye« / »Megállapodott tárolási hely kódja«, »Az áruk engedélyezett tárolási helye« és a »Vámkirendeltség« attribútumok nem használhatók egyszerre.

Áruk megállapodott tárolási helye (30. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútum nem használható, ha az »ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE« adatcsoportot használják. Ha ezt az adatcsoportot nem használják, akkor az attribútum szabadon választható. Ha ezt az attribútumot használják, akkor szükséges annak a helynek a pontos feltüntetése, ahol az áruk megvizsgálhatók. Az »Áruk megállapodott tárolási helye« / »Megállapodott tárolási hely kódja«, »Az áruk engedélyezett tárolási helye« és a »Vámkirendeltség« attribútumok nem használhatók egyszerre.

Áruk megállapodott tárolási helye LNG

Típus/hosszúság: a2

A nyelv (LNG) meghatározására az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.

Az áruk engedélyezett tárolási helye (30. rovat)

Típus/hosszúság: an ..17

Az attribútum szabadon választható, ha az »ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE« adatcsoportot használják. Ha ezt az attribútumot használják, akkor szükséges annak a helynek a kódolt formában történő pontos feltüntetése, ahol az áruk megvizsgálhatók. Ha az »ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE« adatcsoportot nem használják, az attribútum nem használható. Az »Áruk megállapodott tárolási helye« / »Megállapodott tárolási hely kódja«, »Az áruk engedélyezett tárolási helye« és a »Vámkirendeltség« attribútumok nem használhatók egyszerre.

Vámvizsgálatot végző vámhivatal (30. rovat)

Típus/hosszúság: an ..17

Az attribútum nem használható, ha az »ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE« adatcsoportot használják. Ha ezt az adatcsoportot nem használják, akkor az attribútum szabadon választható. Ha ezt az attribútumot használják, akkor szükséges annak a helynek a kódolt formában történő pontos feltüntetése, ahol az áruk megvizsgálhatók. Az »Áruk megállapodott tárolási helye« / »Megállapodott tárolási hely kódja«, »Az áruk engedélyezett tárolási helye« és a »Vámkirendeltség« attribútumok nem használhatók egyszerre.

Bruttó össztömeg (35. rovat)

Típus/hosszúság: n ..11,3

Az attribútumot használni kell.

Az árutovábbítási kísérőokmány nyelvi kódja

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni az árutovábbítási kísérőokmány nyelvének meghatározására.

A párbeszéd nyelvének jelzése induláskor

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkód használata szabadon választható. Ha ezt az attribútumot nem használják, a rendszer az indító vámhivatal alapértelmezés szerinti nyelvét használja.

A nyilatkozat dátuma (50. rovat)

Típus/hosszúság: n8

Az attribútumot használni kell.

A nyilatkozat helye (50. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

A nyilatkozat helye LNG

Típus/hosszúság: a2

A megfelelő üres szövegmező nyelvének (LNG) meghatározásához az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni.

KERESKEDŐ feladó (2. rovat)

Szám: 1

Ezt az adatcsoportot akkor használják, ha csak egy feladót jelentenek be. Ebben az esetben az »ÁRUTÉTEL« adatcsoport »KERESKEDŐ feladó« adatcsoportja nem használható.

Név (2. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

Utca és házszám (2. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

Ország (2. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott országkódot kell használni.

Postai irányítószám (2. rovat)

Típus/hosszúság: an ..9

Az attribútumot használni kell.

Város (2. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

NÉV ÉS CÍM LNG (NAD LNG)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a név és cím nyelvének (NAD LNG) meghatározására.

TIN (adószám) (2. rovat)

Típus/hosszúság: an ..17

Az attribútum használata a szerződő felek számára szabadon választható a gazdálkodók adóazonosító számának (TIN) megadására.

KERESKEDŐ címzett (8. rovat)

Szám: 1

Az adatcsoportot akkor kell használni, ha csak egy címzettet jelentettek be és az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« adatcsoport »Rendeltetési ország« attribútuma egy »országot« tartalmaz az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény meghatározása szerint. Ebben az esetben az »ÁRUTÉTEL« adatcsoport »KERESKEDŐ címzett« adatcsoportja nem használható.

Név (8. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

Utca és házszám (8. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

Ország (8. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott országkódot kell használni.

Postai irányítószám (8. rovat)

Típus/hosszúság: an ..9

Az attribútumot használni kell.

Város (8. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

NÉV ÉS CÍM LNG (NAD LNG)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a név és cím nyelvének (NAD LNG) meghatározására.

TIN (adószám) (8. rovat)

Típus/hosszúság: an ..17

Az attribútum használata a szerződő felek számára szabadon választható a gazdálkodók adóazonosító számának (TIN) megadására.

ÁRUTÉTEL

Szám: 999

Az adatcsoportot használni kell.

Nyilatkozattípus (ex 1. rovat)

Típus/hosszúság: an ..5

Az attribútumot használni kell, ha az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« adatcsoport »Nyilatkozattípus« attribútumában a »T-« kódot használták. Más esetekben ezt az attribútumot nem lehet használni.

Feladó ország (ex 15a. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Meg kell adni annak a feladó/exportáló országnak a nevét, amelyből az árukat feladják/exportálják.

Az attribútumot használni kell, ha egynél több feladó országot jelentettek be. Az A2. mellékletben megadott országkódot kell használni. Az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« adatcsoport »Feladó ország« attribútuma nem használható. Ha csak egy feladó országot jelentettek be, akkor az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« adatcsoport vonatkozó attribútumát kell használni.

Rendeltetési ország (ex 17a. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Az attribútumot használni kell, ha egynél több rendeltetési országot jelentettek be. Az A2. mellékletben megadott országkódot kell használni. Az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« adatcsoport »Rendeltetési ország« attribútuma nem használható. Ha csak egy rendeltetési országot jelentettek be, akkor az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« adatcsoport vonatkozó attribútumát kell használni.

Árumegnevezés (31. rovat)

Típus/hosszúság: an ..140

Az attribútumot használni kell.

Minden esetben jelezni kell az áruk szokásos kereskedelmi megnevezését; ennek a megnevezésnek tartalmaznia kell az áruk azonosításához szükséges információkat; amennyiben az »Árukód« attribútumot ki kell tölteni, ezt a megnevezést kellően pontosan kell kifejezni ahhoz, hogy az áruk besorolását lehetővé tegye. Ennek az attribútumnak tartalmaznia kell továbbá az esetleges sajátos szabályozások (jövedéki adók stb.) által megkövetelt adatokat. Amennyiben szállítótartályokat használnak, ez utóbbiak azonosító jelzéseit is ebben a rovatban kell feltüntetni.

Árumegnevezés LNG

Típus/hosszúság: a2

A vonatkozó üres szövegmező nyelvének (LNG) meghatározásához az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni.

Tételsorszám (32. rovat)

Típus/hosszúság: n ..5

Meg kell adni a »Tételek összes száma« attribútumban bejelentett tételjegyzékben jelzett tétel számát.

Az attribútumot használni kell akkor is, ha az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« adatcsoport »Tételek száma összesen« attribútuma az »1« számot tartalmazza. Ebben az esetben az »1« számot kell használni ezen attribútum vonatkozásában. A nyilatkozatban minden egyes tételsorszám egyszer fordulhat elő.

Vámtarifaszám (33. rovat)

Típus/hosszúság: n ..8

Az attribútumnak legalább négy, de legfeljebb nyolc számjegyet kell tartalmaznia.

Ezt a rovatot akkor kell kitölteni, ha:

az árutovábbítási nyilatkozatot ugyanazon személy a vámtarifaszámot tartalmazó vámáru-nyilatkozattal együtt vagy annak elkészítését követően nyújtja be,

vagy

amennyiben az árutovábbítási nyilatkozat az I. függelék 1. cikkének (3) bekezdése szerint közzétett jegyzékben szereplő árukra vonatkozik.

Meg kell adni a szóban forgó áruknak megfelelő kódot.

Ezt a rovatot a valamelyik EFTA-országban kiállított T2 és T2F árutovábbítási nyilatkozatokon is csak akkor kell kitölteni, ha az előző árutovábbítási nyilatkozat a vámtarifaszámot tartalmazza.

Ekkor az azon a nyilatkozaton szereplő kódot kell megadni.

Egyéb esetekben ennek a rovatnak a kitöltése nem kötelező.

Bruttó tömeg (35. rovat)

Típus/hosszúság: n ..11,3

Meg kell adni a vonatkozó 31. rovatban ismertetett áruk bruttó tömegét, kilogrammban kifejezve. A bruttó tömeg az áruk és összes csomagolásuk halmozott tömege, a szállítótartályok és minden más szállítási eszköz nélkül.

Ez az attribútum szabadon választható, amennyiben az ugyanabban a nyilatkozatban szereplő különböző típusú árukat olyan módon csomagolják egybe, hogy lehetetlen meghatározni az egyes árutípusok bruttó tömegét.

Nettó tömeg (38. rovat)

Típus/hosszúság: n ..11,3

Meg kell adni a megfelelő attribútumban ismertetett áruk nettó tömegét, kilogrammban kifejezve. Nettó tömeg alatt az áru saját, csomagolás nélküli tömegét kell érteni.

Az attribútum használata a szerződő felek számára szabadon választható.

—   KERESKEDŐ feladó (ex 2. rovat)

Szám: 1

A »KERESKEDŐ feladó« adatcsoportot nem lehet használni, ha csak egy feladót jelentenek be. Ebben az esetben a »KERESKEDŐ feladó« adatcsoport az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« szintjén kerül felhasználásra.

Név (ex 2. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

Utca és házszám (ex 2. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

Ország (ex 2. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott országkódot kell használni.

Postai irányítószám (ex 2. rovat)

Típus/hosszúság: an ..9

Az attribútumot használni kell.

Város (ex 2. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

NÉV ÉS CÍM LNG (NAD LNG)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a név és cím nyelvének (NAD LNG) meghatározására.

TIN (adószám) (ex 2. rovat)

Típus/hosszúság: an ..17

Az attribútum használata a szerződő felek számára szabadon választható a gazdálkodók adóazonosító számának (TIN) megadására.

—   KERESKEDŐ címzett (ex 8. rovat)

Szám: 1

Ezt az adatcsoportot akkor kell használni, ha több címzettet jelentettek be és az »ÁRUTÉTEL« adatcsoport »Rendeltetési ország« attribútuma egy »országot« tartalmaz, az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény meghatározása szerint. Amennyiben csak egy címzettet jelentettek be, akkor az »ÁRUTÉTEL« adatcsoport »KERESKEDŐ címzett« adatcsoportja nem használható.

Név (ex 8. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

Utca és házszám (ex 8. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

Ország (ex 8. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott országkódot kell használni.

Postai irányítószám (ex 8. rovat)

Típus/hosszúság: an ..9

Az attribútumot használni kell.

Város (ex 8. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

NÉV ÉS CÍM LNG (NAD LNG)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a név és cím nyelvének (NAD LNG) meghatározására.

TIN (adószám) (ex 8. rovat)

Típus/hosszúság: an ..17

Az attribútum használata a szerződő felek számára szabadon választható a gazdálkodók adóazonosító számának (TIN) megadására.

—   KONTÉNEREK (31. rovat)

Szám: 99

Ezt az adatcsoportot akkor kell használni, ha az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« adatcsoport »Konténer« attribútuma tartalmazza az »1« kódot.

Konténer száma (31. rovat)

Típus/hosszúság: an ..11

Az attribútumot használni kell.

—   ÉRZÉKENY ÁRUK - KÓDOK (SGI-KÓDOK) (31. rovat)

Szám: 9

Ezt az adatcsoportot kell használni az érzékeny áruk azonosítójának beillesztésére, ha az árutovábbítási nyilatkozat az I. függelék I. mellékletében szereplő jegyzékben felsorolt érzékeny árukra vonatkozik.

Érzékeny áruk kódja (31. rovat)

Típus/hosszúság: n ..2

Az A2. mellékletben megadott kódot kell használni, ha a vámtarifaszám egymagában nem elegendő az I. függelék I. mellékletében szereplő jegyzékben felsorolt áru egyértelmű azonosításához.

Érzékeny mennyiség (31. rovat)

Típus/hosszúság: n ..11,3

Az attribútumot használni kell, ha az árutovábbítási nyilatkozat az I. függelék I. mellékletében szereplő jegyzékben felsorolt árukra vonatkozik.

—   CSOMAGOK (31. rovat)

Szám: 99

Az adatcsoportot használni kell.

A csomagok jelei és azonosító számai (31. rovat)

Típus/hosszúság: an ..42

Ezt az attribútumot akkor kell használni, ha a »Csomagok jellege« attribútum az A2. mellékletben az ömlesztett árukra megadott kódoktól (VQ, VG, VL, VY, VR vagy VO) vagy a »Csomagolatlan« (NE, NF, NG) kódoktól eltérő kódot tartalmaz. Ez az attribútum szabadon választható, ha a »Csomagok jellege« attribútum az említett kódok egyikét tartalmazza.

A csomagok jelei és azonosító számai LNG

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelv (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.

Csomagok jellege (31. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott csomagolási kódokat kell használni.

A csomagok száma (31. rovat)

Típus/hosszúság: n ..5

Ezt az attribútumot akkor kell használni, ha a »Csomagok jellege« attribútum az A2. mellékletben az ömlesztett árukra megadott kódoktól (VQ, VG, VL, VY, VR vagy VO) vagy a »Csomagolatlan« (NE, NF, NG) kódoktól eltérő kódot tartalmaz. Nem használható, ha a »Csomagok jellege« attribútum az említett kódok egyikét tartalmazza.

Darabszám (31. rovat)

Típus/hosszúság: n ..5

Az attribútumot használni kell, ha a »Csomagok jellege« attribútum az A2. mellékletben a »Csomagolatlan« (NE) esetében megadott kódot tartalmaz. Egyéb esetekben ez az attribútum nem használható.

—   HIVATKOZÁS ELŐZŐ ELJÁRÁSRA (40. rovat)

Szám: 9

Meg kell adni a korábbi vámjogi sorsra vonatkozó információt vagy a megfelelő vámokmányok hivatkozását.

Ezt az adatcsoportot akkor kell használni, ha az »ÁRUTOVÁBBÍTÁSI MŰVELET« vagy az »ÁRUTÉTEL« adatcsoport »Nyilatkozat típusa« attribútuma a »T2« »T2F« kódokat tartalmazza, és ha az indító vámhivatal szerinti ország EFTA-ország, az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény meghatározása szerint.

Az előokmány típusa (40. rovat)

Típus/hosszúság: an ..6

Ha az adatcsoportot használják, az A2. mellékletben szereplő előokmányok közül legalább egynek a kódját használni kell.

Előokmány hivatkozása (40. rovat)

Típus/hosszúság: an ..20

Az előokmányra történő hivatkozást használni kell.

Előokmány hivatkozása LNG

Típus/hosszúság: a2

A vonatkozó üres szövegmező nyelvének (LNG) meghatározásához az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni.

További információk (40. rovat)

Típus/hosszúság: an ..26

Az attribútum használata szabadon választható a szerződő felek számára.

További információk LNG

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelv (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.

—   BENYÚJTOTT OKMÁNYOK/IGAZOLÁSOK (44. rovat)

Szám: 99

Be kell írni azokat az adatokat, amelyeket a feladó/kiviteli országban alkalmazandó egyedi szabályok előírnak, valamint utalni kell a nyilatkozattal együtt benyújtott okmányok hivatkozási számaira (ezek szükség esetén tartalmazhatják a T5 ellenőrző példány sorszámait, a kiviteli engedélyek számát, az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi rendeletek alapján szükséges adatokat, a bill of lading számát stb.).

Ennek az adatcsoportnak a használata szabadon választható a szerződő felek számára. Ha ezt az adatcsoportot használják, akkor annak a következő attribútumok közül legalább egyet tartalmaznia kell:

Okmánytípus (44. rovat)

Típus/hosszúság: an ..3

Az A2. mellékletben megadott kódot kell használni.

Okmányhivatkozás (44. rovat)

Típus/hosszúság: an ..20

Okmányhivatkozás LNG

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelv (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.

További információk (44. rovat)

Típus/hosszúság: an ..26

További információk LNG

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelv (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.

—   KÜLÖNLEGES MEGJEGYZÉSEK (44. rovat)

Szám: 99

Ennek az adatcsoportnak a használata szabadon választható a szerződő felek számára. Ha ezt az adatcsoportot használják, akkor annak a »További információk – azonosító« vagy a »Szöveg« attribútumot tartalmaznia kell.

További információk – azonosító (44. rovat)

Típus/hosszúság: an ..3

Az A2. mellékletben megadott kódot kell használni a további információk – azonosító beillesztésére.

Kivitel az EK-ból (44. rovat)

Típus/hosszúság: n1

Ha a »További információk – azonosító« attribútum a »DG0« vagy »DG1« kódot tartalmazza, a »Kivitel az EK-ból« vagy a »Kivitel az országból« attribútumot kell használni. (A két attribútum nem használható egyszerre.) Egyéb esetekben az attribútum nem használható. Ha ezt az attribútumot használják, akkor a következő kódokat kell használni:

0

=

nem,

1

=

igen.

Kivitel az országból (44. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Ha a »További információk – azonosító« attribútum a »DG0« vagy »DG1« kódot tartalmazza, a »Kivitel az EK-ból« vagy a »Kivitel az országból« attribútumot kell használni. (A két attribútum nem használható egyszerre.) Egyéb esetekben az attribútum nem használható. Ha ezt az attribútumot használják, akkor az A2. mellékletben megadott kódokat kell használni.

Szöveg (44. rovat)

Típus/hosszúság: an ..70

Szöveg LNG

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelv (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használták.

INDÍTÓ VÁMHIVATAL (C. rovat)

Szám: 1

Az adatcsoportot használni kell.

Hivatkozási szám (C. rovat)

Típus/hosszúság: an8

Az A2. mellékletben megadott kódot kell használni.

KERESKEDŐ Főkötelezett (50. rovat)

Szám: 1

Az adatcsoportot használni kell.

TIN (adószám) (50. rovat)

Típus/hosszúság: an ..17

Az attribútumot akkor kell használni, ha az »ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE« adatcsoport az A3 kódot tartalmazza vagy az »GRN« attribútumot használják.

Név (50. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell, ha a »TIN« attribútumot használják, és ennek az adatcsoportnak más attribútumait a rendszer még nem ismeri.

Utca és házszám (50. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell, ha a »TIN« attribútumot használják, és ennek az adatcsoportnak más attribútumait a rendszer még nem ismeri.

Ország (50. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott országkódot kell használni, ha a »TIN« attribútumot használják, és ennek az adatcsoportnak más attribútumait a rendszer még nem ismeri.

Postai irányítószám (50. rovat)

Típus/hosszúság: an ..9

Az attribútumot használni kell, ha a »TIN« attribútumot használják, és ennek az adatcsoportnak más attribútumait a rendszer még nem ismeri.

Város (50. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell, ha a »TIN« attribútumot használják, és ennek az adatcsoportnak más attribútumait a rendszer még nem ismeri.

NÉV ÉS CÍM LNG (NAD LNG)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a név és cím nyelvének (NAD LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőket használják.

KÉPVISELŐ (50. rovat)

Szám: 1

Az adatcsoportot használni kell, ha a főkötelezett meghatalmazott képviselőt alkalmaz.

Név (50. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot használni kell.

A képviselő jogosultsága (50. rovat)

Típus/hosszúság: a ..35

Ennek az attribútumnak a használata szabadon választható.

A képviselő jogosultsága LNG

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot kell használni a nyelv (LNG) meghatározására, ha a vonatkozó üres szövegmezőt használják.

Átléptető VÁMHIVATAL (51. rovat)

Szám: 9

Meg kell adni minden szerződő fél azon beléptető vámhivatalait, amelyek területét érinteni fogják a szállítás során, vagy ha a művelet során egy másik – a szerződő felek területén kívüli – területet is érinteni fognak, akkor azon kiléptető vámhivatalt, amelyeken keresztül a szállítóeszköz a szerződő felek területét elhagyja.

Ezt az adatcsoportot legalább egyszer használni kell, ha több szerződő felet jelentenek be az indításnál és az érkezésnél.

Hivatkozási szám (51. rovat)

Típus/hosszúság: an8

Az A2. mellékletben megadott kódot kell használni.

RENDELTETÉSI VÁMHIVATAL (53. rovat)

Szám: 1

Az adatcsoportot használni kell.

Hivatkozási szám (53. rovat)

Típus/hosszúság: an8

Csak a kód felépítését jelzi az A2. melléklet; a rendeltetési vámhivatalok az egységes árutovábbítási műveletek tekintetében illetékes vámhivatalok listáján (LBD, az Europa oldalon) szerepelnek.

Az A2. mellékletben megadott kódot kell használni.

KERESKEDŐ engedélyezett címzett (53. rovat)

Szám: 1

Az adatcsoport annak jelzésére használható, hogy az árukat egy engedélyezett címzett részére fogják szállítani.

Engedélyezett címzett TIN (adószám) (53. rovat)

Típus/hosszúság: an ..17

Az attribútumot a gazdálkodók adóazonosító számának (TIN) megadására kell használni.

ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE (D. rovat)

Szám: 1

Az adatcsoportot akkor kell használni, ha az engedélyezett feladó nyújtja be a nyilatkozatot.

Ellenőrzés eredményének kódja (D. rovat)

Típus/hosszúság: an2

Az A3 kódot kell használni.

Határidő (D. rovat)

Típus/hosszúság: n8

Az attribútumot használni kell.

VÁMZÁR-INFORMÁCIÓK (D. rovat)

Szám: 1

Az adatcsoportot akkor kell használni, ha az engedélyezett feladó olyan nyilatkozatot nyújt be, amelyre vonatkozóan a számára kiadott engedély zárak használatát írja elő, vagy ha a főkötelezett különleges zárak használatára jogosult.

Vámzárak darabszáma (D. rovat)

Típus/hosszúság: n ..4

Az attribútumot használni kell.

—   VÁMZÁRAK AZONOSÍTÓJA (D. rovat)

Szám: 99

Az adatcsoportot használni kell a vámzárak azonosítására.

Vámzárak azonosítója (D. rovat)

Típus/hosszúság: an ..20

Az attribútumot használni kell.

Vámzárak azonosítója LNG

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott nyelvkódot (LNG) kell használni.

BIZTOSÍTÉK

Szám: 9

Az adatcsoportot használni kell.

A biztosíték típusa (52. rovat)

Típus/hosszúság: an1

Az A2. mellékletben megadott kódot kell használni.

—   BIZTOSÍTÉKHIVATKOZÁS

Szám: 99

Az adatcsoportot akkor kell használni, ha a »Biztosíték típusa« attribútum a »0«, »1«, »2«, »4« vagy »9« kódot tartalmazza.

A biztosítékhivatkozási száma (GRN) (52. rovat)

Típus/hosszúság: an ..24

Az attribútumot a biztosítékhivatkozási szám (GRN) beillesztésére kell használni, ha a »Biztosíték típusa« attribútum a »0«, »1«, »2«, »4« vagy »9« kódot tartalmazza. Ebben az esetben az »egyéb biztosítékhivatkozás« attribútum nem használható.

A »biztosítékhivatkozási szám« (GRN), amelyet a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal ad ki minden egyes biztosíték azonosítása céljából, szerkezete a következő:

Mező

Tartalom

Mezőtípus

Példa

1

A biztosíték elfogadási évének utolsó két számjegye (ÉÉ)

Numerikus 2

97

2

Az ország azonosítója, ahol a biztosítékot bemutatták (ISO alfa-2 országkód)

Alfabetikus 2

IT

3

A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által adott elfogadás évenkénti és országonkénti egyedi azonosítója

Alfanumerikus 12

1234AB788966

4

Ellenőrző szám

Alfanumerikus 1

8

5

A garanciajegy útján nyújtott egyedi kezesség azonosítója (1 betű + 6 számjegy) vagy NULLA a biztosíték más típusaira.

Alfanumerikus 7

A001017

Az 1. és a 2. mező kitöltésére a fenti magyarázat vonatkozik.

A 3. mezőbe a kezességnyújtás szerinti vámhivatal által adott, évenkénti és országonkénti egyedi azonosítót kell beírni. Azok a nemzeti vámigazgatások, amelyek a GRN-be felvenni kívánják a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal referenciaszámát is, az első 6 karaktert használhatják fel a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal nemzeti számának beillesztésére.

A 4. mezőt a GRN 1–3. mezőjének ellenőrző számjegyét jelentő értékkel kell kitölteni. Ez a GRN első négy mezőjének kitöltése során elkövetett hibák felfedezését teszi lehetővé.

Az 5. mezőt csak akkor kell használni, amikor a GRN a számítógépesített árutovábbítási rendszerben nyilvántartott garanciajegy útján nyújtott egyedi kezességre vonatkozik. Ebben az esetben ebbe a mezőbe kell beírni minden egyes garanciajegy azonosítási számát.

Egyéb biztosítékhivatkozás (52. rovat)

Típus/hosszúság: an ..35

Az attribútumot akkor kell használni, ha a »Biztosíték típusa« attribútum a »0«, »1«, »2«, »4« vagy »9« kódtól eltérő kódot tartalmaz. Ebben az esetben a »GRN« attribútum nem használható.

Hozzáférési kód

Típus/hosszúság: an4

Ezt az attribútumot akkor kell használni, amikor a »GRN« attribútumot használják; ennek hiányában az adat használatáról minden ország szabadon dönthet. A kezesség típusától függően az attribútumot a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal, a kezes vagy a főkötelezett bocsátja ki, és azt egy meghatározott kezesség biztosítására használják.

—   ÉRVÉNYESSÉGI KORLÁTOZÁS, EK

Szám: 1

Nem érvényes az EK-ra (52. rovat)

Típus/hosszúság: n1

A következő kódokat kell használni:

0

=

nem,

1

=

igen.

—   ÉRVÉNYESSÉGI KORLÁTOZÁS, NEM EK

Szám: 99

Egyéb szerződő felek esetében nem érvényes (52. rovat)

Típus/hosszúság: a2

Az A2. mellékletben megadott országkódot kell használni a szerződő fél jelzésére. Az Európai Közösség tagállamainak kódja nem használható.

„A2. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ KÓDOK A SZÁMÍTÓGÉPES ÁRUTOVÁBBÍTÁSI RENDSZER SZÁMÁRA

1.   ORSZÁGKÓDOK (CNT)

Mező

Tartalom

Mezőtípus

Példa

1

ISO alfa 2 országkód

Alfabetikus 2

IT

Az »ISO alfa 2 országkód« az 1997-es ISO-3166-1-ben és a később alkalmazott frissítésekben szerepel.

2.   NYELV KÓDJA

Az ISO – 639:1988 szerint meghatározott ISO alfa 2 kódolás alkalmazandó.

3.   VÁMTARIFASZÁM (COM)

Mező

Tartalom

Mezőtípus

Példa

1

Harmonizált rendszer hatjegyű kód (HR6)

Numerikus 6 (balra igazítva)

010290

A harmonizált rendszer hat számjegyét kell beírni (HR6). A nemzeti felhasználáshoz a vámtarifaszám kiterjeszthető nyolc számjegyig.

4.   ÉRZÉKENY ÁRUK KÓDJA

Mező

Tartalom

Mezőtípus

Példa

1

Kiegészítő kód érzékeny áruk számára

Numerikus ..2

2

Ez a kód a HR6 kód kiterjesztéseként használatos az I. függelék I. mellékletében bemutatott módon, amennyiben egy érzékeny áru a HR6 kóddal nem azonosítható kielégítően.

5.   CSOMAGOLÁSKÓD

(Az ENSZ-EGB 21. ajánlásának 2002. májusi, negyedik módosítása)

Aeroszol

AE

Ampulla, nem védett

AM

Ampulla, védett

AP

Készlet (»szett«)

SX

Pumpás palack

AT

Faláda, dézsa

BI

Láda (case)

CS

Láda, acél

SS

Láda, izotermikus

EI

Vitorlavászon

CZ

Karika, abroncs

RG

Bála, préselt

BL

Bála, nem préselt

BN

Ballon, nem védett

BF

Ballon, védett

BP

Köteg

BE

Veder (»bucket«)

BJ

Kád

TB

Kád fedéllel

TL

Olajos hordó

BA

Élelmiszer-tároló (foodtainer)

FT

Rúd

BR

Rudak kötegben, csomóban, nyalábban

BZ

Sörös/boros hordó

BU

Kanna fémből

CI

Tejeskanna

CC

Fémdoboz, füllel és kiöntővel

CD

Fémdoboz, hengeres

CX

Fémdoboz, szögletes

CA

Önkiürítő függőveder

AI

Cséve, orsó, bobina

BB

Gyufásdoboz

MX

Konzervdoboz

TN

Skatulya (fészekalja)

NS

Fonatos palack

WB

Palackkosár, nem védett

CO

Palackkosár, védett

CP

Csomó, csokor

BH

Gázpalack

GB

Palack, nem védett, hasas

BS

Palack, nem védett, hengeres

BO

Palack, védett, hasas

BV

Palack, védett, hengeres

BQ

Rekesz

CR

Emelőtargonca

LV

Kalitka, ketrec, kas

CG

Ketrec, Commonwealth Handling Equipment Pool (CHEP), Eurobox

DG

Gyümölcsös rekesz

FC

Lapos rekesz

SC

Láda, doboz (box)

BX

Ládaváz

SK

Teásláda

TC

Láda, Commonwealth Handling Equipment Pool (CHEP), Eurobox

DH

Láda, doboz, acél

4A

Láda, alumínium

4B

Láda, doboz, természetes fa

4C

Láda, doboz, fa, természetes fa, szóródásbiztos fallal

QQ

Láda, doboz, fa, természetes fa, közönséges

QP

Láda, doboz, regenerált fa

4F

Rekesz, többrétegű, kartonpapír

DC

Láda, doboz, rétegelt lemez

4D

Láda, doboz, rostlemez

4G

Láda, doboz, műanyag

4H

Láda, doboz, műanyag, szélesített

QR

Láda, doboz, műanyag, szilárd

QS

Láda, raklapalapú

ED

Láda, raklapalapú, fa

EE

Láda, raklapalapú, karton

EF

Láda, raklapalapú, fém

EH

Láda, raklapalapú, műanyag

EG

Doboz folyadékok számára

BW

Pénzesláda

CF

Kapszula

AV

Kártya

CM

Karton

CT

Rekesz, tömegáru, kartonpapír

DK

Patron, kazetta

CQ

Sörösrekesz, -láda

CB

Palacktartó láda, palackállvány

BC

Tejesrekesz

MC

Rekesz, tömegáru, fa

DM

Rekesz, többrétegű, fa

DB

Rekesz, tömegáru, műanyag

DL

Rekesz, többrétegű, műanyag

DA

Koporsó

CJ

Keret

FR

Tartály (tank), hengeres

TY

Tartály (tank), szögletes

TK

Utazóláda

CH

Tengerészláda

SE

Katonaláda

FO

Csomag

PK

Postai csomag

PC

Szállítótartály, kizárólag szállítóeszközként meghatározva

CN

Kosár

BK

Kosár füllel, fából

HB

Kosár füllel, kartonpapírból

HC

Kosár füllel, műanyagból

HA

Tölcsér

AJ

Pohár

CU

Korsó

JG

Dézsa, kád

VA

Tartály

BM

Henger

CY

Demizson, nem védett

DJ

Demizson, védett

DP

Kölcsönösen meghatározott

ZZ

Cséve, orsó

SD

Cséve, orsó, spulni

SO

Csomagolás, bemutató

IE

Összetett csomagolás, műanyag edény

6H

Összetett csomagolás, műanyag edény alumínium rekeszben

YD

Összetett csomagolás, műanyag edény rostlemez dobozban

YK

Összetett csomagolás, műanyag edény funérlemez dobozban

YH

Összetett csomagolás, műanyag edény szilárd műanyag csomagolásban

YM

Összetett csomagolás, műanyag edény acélrekeszben

YB

Összetett csomagolás, műanyag edény fadobozban

YF

Összetett csomagolás, műanyag edény alumíniumdobban

YC

Összetett csomagolás, műanyag edény rostdobban

YJ

Összetett csomagolás, műanyag edény műanyag dobban

YL

Összetett csomagolás, műanyag edény funérlemez dobban

YG

Összetett csomagolás, műanyag edény acéldobban

YA

Összetett csomagolás, üvegedény

6P

Összetett csomagolás, üvegedény alumínium rekeszben

YR

Összetett csomagolás, üvegedény rostlemez dobozban

YX

Összetett csomagolás, üvegedény acélrekeszben

YP

Összetett csomagolás, üvegedény fadobozban

YS

Összetett csomagolás, üvegedény habosított műanyag csomagolásban

YY

Összetett csomagolás, üvegedény szilárd műanyag csomagolásban

YZ

Összetett csomagolás, üvegedény acéldobban

YN

Összetett csomagolás, üvegedény alumíniumdobban

YQ

Összetett csomagolás, üvegedény rostdobban

YW

Összetett csomagolás, üvegedény funérlemez dobban

YT

Összetett csomagolás, üvegedény fonott kosárban

YV

Csomagolás, display, fa

IA

Csomagolás, display, karton

IB

Csomagolás, display, fém

ID

Csomagolás, display, műanyag

IC

Csomag, kartonpapír, palackrögzítő-nyílásokkal

IK

Vákuumcsomagolt

VP

Zsugorfólia

SW

Csomagolás, folyékony

IF

Csomagolás, papírcsomagolású

IG

Boríték

EN

Boríték, acél

SV

Fedőponyva

CV

Nyaláb

TS

Lemez, ív

ST

Tábla

SB

Lemez, műanyag borítással

SP

Csúszódeszka

SL

Gallonos boroshordó

TI

Háló

NT

Raschel-háló

RT

Háló, cső, műanyag

NU

Háló, cső, textil

NV

Filmcsomag

FP

Fiola

VI

Lombik, lapos palack

FL

Gyümölcskosár

PJ

Hordó, fából (cask)

CK

Dob (vashordó)

DR

Dob, acél

1A

Dob, acél, kivehető fejjel

QB

Dob, acél, nem kivehető fejjel

QA

Dob, alumínium

1B

Dob, alumínium, kivehető fejjel

QD

Dob, alumínium, nem kivehető fejjel

QC

Dob, fa

1W

Dob, rost

1G

Dob, rétegelt lemez

1D

Dob, vas

DI

Dob, műanyag

IH

Dob, műanyag, kivehető fejjel

QG

Dob, műanyag, nem kivehető fejjel

QF

Kishordó

FI

Adagoló

DN

Csőkígyó

CL

Köztes ömlesztettáru-tartály

WA

Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szabadon álló, túlnyomásos

ZH

Köztes ömlesztettáru-tartály, acél, folyadékok számára

WK

Köztes ömlesztettáru-tartály, alumínium, folyadékok számára

WL

Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, rugalmas műanyag, folyadékok számára

ZR

Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, merev műanyag, folyadékok számára

ZQ

Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szabadon álló, folyadékok számára

ZK

Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szerkezeti berendezéssel, folyadékok számára

ZJ

Köztes ömlesztettáru-tartály, fém, folyadékok számára

WM

Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, rugalmas műanyag, szilárd anyagok számára

ZM

Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, merev műanyag, szilárd anyagok számára

ZL

Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szabadon álló, szilárd anyagok számára

ZF

Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szerkezeti berendezéssel, szilárd anyagok számára

ZD

Zacskó, zsákolt tömegáru

43

Köztes ömlesztettáru-tartály, acél

WC

Köztes ömlesztettáru-tartály, acél, túlnyomásos < 10 kPa

WG

Köztes ömlesztettáru-tartály, alumínium

WD

Köztes ömlesztettáru-tartály, alumínium, túlnyomásos > 10 kPa

WH

Köztes ömlesztettáru-tartály, természetes fa

ZW

Köztes ömlesztettáru-tartály, természetes fa, béléssel

WU

Köztes ömlesztettáru-tartály, regenerált fa

ZY

Köztes ömlesztettáru-tartály, regenerált fa, béléssel

WZ

Köztes ömlesztettáru-tartály, funérlemez

ZX

Köztes ömlesztettáru-tartály, funérlemez, béléssel

WY

Köztes ömlesztettáru-tartály, műanyag fóliával

WS

Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, rugalmas műanyag, túlnyomásos

ZP

Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett, merev műanyag, túlnyomásos

ZN

Köztes ömlesztettáru-tartály, összetett

ZS

Köztes ömlesztettáru-tartály, az acéltól eltérő fém

ZV

Köztes ömlesztettáru-tartály, rostlemez

ZT

Köztes ömlesztettáru-tartály, papír, többrétegű

ZA

Köztes ömlesztettáru-tartály, papír, többrétegű, vízálló

ZC

Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag

AA

Köztes ömlesztettáru-tartály, merev műanyag, szerkezeti berendezéssel, túlnyomásos

ZG

Köztes ömlesztettáru-tartály, textil, borítás/bélés nélkül

WT

Köztes ömlesztettáru-tartály, textil, béléssel

WW

Köztes ömlesztettáru-tartály, textil, borítással

WV

Köztes ömlesztettáru-tartály, textil, borítással és béléssel

WX

Köztes ömlesztettáru-tartály, szőtt műanyag, béléssel

WQ

Köztes ömlesztettáru-tartály, szőtt műanyag, borítással

WP

Köztes ömlesztettáru-tartály, szőtt műanyag, borítással és béléssel

WR

Köztes ömlesztettáru-tartály, szőtt műanyag, borítás és bélés nélkül

WN

Köztes ömlesztettáru-tartály, fém

WF

Köztes ömlesztettáru-tartály, fém, 10 kPa nyomású

WJ

Köztes ömlesztettáru-tartály, rugalmas

ZU

Rönk

LG

Rönk, kötegben/csomóban/nyalábban

LZ

Keretes rekesz

FD

Befőzőüveg

JR

Marmonkanna, hengeres

JY

Marmonkanna, acél

3A

Marmonkanna, acél, kivehető fejjel

QL

Marmonkanna, acél, nem kivehető fejjel

QK

Marmonkanna, műanyag

3H

Marmonkanna, műanyag, kivehető fejjel

QN

Marmonkanna, műanyag, nem kivehető fejjel

QM

Marmonkanna, szögletes

JC

Kosár nélküli (állat)

UC

Buga (ingot)

IN

Buga (ingot) kötegben/csomóban/nyalábban

IZ

Darabáru

LT

Alátétgerenda

SI

Koffer, bőrönd

TR

Hanglemezborító, könyvborító

SY

Fűzfakosár

CE

Kicsomagolt vagy csomagolatlan

NE

Gyékény-, szalma-, nádfonat

MT

Kicsomagolt, vagy csomagolatlan, többszörös egység

NG

Kicsomagolt, vagy csomagolatlan, egyetlen egység

NF

Raklap

PX

Raklap, moduláris, 80 cm x 100 cm peremmel

PD

Raklap, moduláris, 80 cm x 120 cm peremmel

PE

Raklap, moduláris, 80 cm x 60 cm peremmel

AF

Raklap, 100 cm x 110 cm

AH

Raklap, doboz

PB

Raklap, zsugorfólia

AG

Fedeles kosár

HR

Kis csomag

PA

Nyitott tetejű, állatszállításra használt doboz

PF

Nem elérhető

NA

Állvány, ruhaszárító

RJ

Füleskorsó

PH

Vég (vászon)

BT

Deszka (»board«)

BD

Pallódeszka (»plank«)

PN

Deszka (»board«) kötegben/csomóban/nyalábban

BY

Pallók (»plank«) kötegben/csomóban/nyalábban

PZ

Tábla (üveg, fém)

PG

Táblákkötegben/csomóban/nyalábban

PY

Tálca, tálcás göngyöleg

PU

Tálca, kétrétegű, borítás nélkül, fa

DX

Tálca, egyrétegű, borítás nélkül, fa

DT

Tálca, kétrétegű, borítás nélkül, kartonpapír

DY

Tálca, egyrétegű, borítás nélkül, kartonpapír

DV

Tálca, kétrétegű, borítás nélkül, műanyag

DW

Tálca, egyrétegű, borítás nélkül, műanyag

DS

Tálca, egyrétegű, borítás nélkül, polisztirol

DU

Fazék

PT

T-gerenda

GI

T-gerendák kötegben/csomóban/nyalábban

GZ

Állvány (»rack«)

RK

Gyűjtőedény, műanyag borítású

MW

Gyűjtőedény, fa

AD

Gyűjtőedény, rostos

AB

Gyűjtőedény, fém

MR

Gyűjtőedény, papír

AC

Gyűjtőedény, műanyag

PR

Gyűjtőedény, üveg

GR

Kalitka, ketrec, kas, hengeres

CW

Tekercs, vég

RO

Zacskó

BG

Vászonzsák

SA

Zacskó, nagy méretű

ZB

Zacskó, műanyag fólia

XD

Jutazsák

JT

Zacskó, papír

5M

Zacskó, papír, többrétegű

XJ

Zacskó, papír, többrétegű, vízálló

XK

Zacskó, textil

5L

Zacskó, textil, szóródásbiztos

XG

Zacskó, textil, vízálló

XH

Zacskó, textil, bélés nélkül

XF

Zacskó, szőtt műanyag

5H

Zacskó, szőtt műanyag, szóródásbiztos

XB

Zacskó, szőtt műanyag, vízálló

XC

Zacskó, szőtt műanyag, bélés nélkül

XA

Többrétegű papírzsák

MS

Zsebes zsák

MB

Zacskó, műanyag

EC

Zacskó, rugalmas tartály

FX

Zacskó, táska, tasak

PO

Illatszeres zacskó

SH

Sajtár, puttony

PL

Rúd, huzal

RD

Rudak, huzalok kötegben/csomóban/nyalábban

RZ

Bádoglemez

SM

Lemezek kötegben/csomóban/nyalábban

SZ

Erjesztőkád, hordó

TO

Nagyhordó

HG

Hordó, fa

2C

Hordó, fa, dugasszal

QH

Hordó, fa, kivehető fejjel

QJ

Hordócska (heringes, ivóvizes) (keg)

KG

Gombolyag, tekercs

RL

Cső

TU

Cső, ürítőnyílással

TV

Tubus, összenyomható

TD

Csövek kötegben/csomóban/nyalábban

TZ

Csővezeték

PI

Csővezetékek kötegben/csomóban/nyalábban

PV

Kézibőrönd

SU

Egységcsomag

VK

Tömegáru, gáz (1 031 mbar-on, 15 oC-on)

VG

Tömegáru, folyékony gáz (nem normális nyomáson/hőmérsékleten)

VQ

Folyékony tömegáru

VL

Szilárd tömegáru, apró szemcsés (»por«)

VY

Szilárd tömegáru (»granulátum«)

VR

Szilárd tömegáru (»darabos«)

VO

6.   ELŐOKMÁNYOK KÓDJAI

Az alkalmazandó kódok a következők:

T2

=

Egységes árutovábbítási eljárás keretében szállított közösségi árukra vonatkozó árutovábbítási nyilatkozat.

T2F

=

Egységes árutovábbítási eljárás keretében szállított közösségi árukra vonatkozó árutovábbítási nyilatkozat, amikor azok a Közösség vámterületének olyan részéről érkeznek vagy olyan része felé indulnak, amelyre a hozzáadottérték-adóra vonatkozó közösségi szabályok nem alkalmazandók.

T2CIM

=

CIM fuvarlevél vagy TR-átadási jegyzék fedezete mellett fuvarozott áruk közösségi helyzete.

T2TIR

=

TIR-igazolvány fedezete mellett fuvarozott áruk közösségi helyzete.

T2ATA

=

ATA-igazolvány fedezete mellett fuvarozott áruk közösségi helyzete

T2L

=

Az áruk közösségi helyzetét bizonyító egységes vámokmány

T2LF

=

Az áruk közösségi helyzetét igazoló egységes vámokmány a Közösség vámterületének a hozzáadottérték-adóra vonatkozó közösségi szabályokat alkalmazó és az azokat nem alkalmazó részei közötti forgalomban.

T1

=

Nem közösségi árut érintő egységes árutovábbítási eljárásra vonatkozó árutovábbítási nyilatkozat

*……

=

*

minden egyéb előokmány (an ..5)

7.   A BENYÚJTOTT OKMÁNYOK/IGAZOLÁSOK KÓDJA

(Numerikus kódok az ENSZ igazgatásban, kereskedelemben és közlekedésben folytatott elektronikus adatcserére vonatkozó 1997b nyilvántartása szerint. A kódok listája az 1001 adatelemeire. »Okmány/üzenet kódolt neve«.)

Megfelelőségi igazolás

2

Minőségi tanúsítvány

3

A.TR.1 áruforgalmi igazolás

18

Szállítótartály-jegyzék (konténerjegyzék)

235

Csomagjegyzék

271

Pro forma számla

325

Kereskedelmi számla

380

Házi fuvarlevél

703

Gyűjtő hajóraklevél

704

Hajóraklevél

705

Házi hajóraklevél

714

CIM fuvarlevél (vasút)

720

SMGS-kísérőjegyzék

722

Tehergépkocsi fuvarlevél

730

Légi fuvarlevél

740

Légitársaság által kiadott légi fuvarlevél (master air waybill)

741

Csomagkártya (postai csomag)

750

Multimodális/kombinált fuvarokmány (általános)

760

Cargo manifest

785

Bordereau

787

T feladási nyilatkozat

820

T1 feladási nyilatkozat

821

T2 feladási nyilatkozat

822

T5 ellenőrző példány

823

T2L feladási nyilatkozat

825

Kiviteli árunyilatkozat

830

Növény-egészségügyi bizonyítvány

851

Egészségügyi tanúsítvány

852

Állat-egészségügyi bizonyítvány

853

Származási igazolás (általános)

861

Származási nyilatkozat

862

Preferenciális származás igazolása

864

GSP származási igazolás

865

Behozatali engedély

911

Szállítmány bejelentése (érkezés)

933

Kiviteli engedély embargós árukra

941

TIF nyomtatvány

951

TIR-igazolvány

952

EUR 1 származási bizonyítvány

954

ATA-igazolvány

955

Egyéb

zzz

8.   SZÁLLÍTÁSI MÓDOK, POSTAI ÉS MÁS KÜLDEMÉNYEK

A.

Egy számjegyű kódok (kötelező)

B.

Két számjegyű kódok (a második számjegy választható a szerződő felek számára).

A.

B.

Megnevezés

1

10

Tengeri szállítás

 

12

Vasúti kocsi tengeri hajón

 

16

Közúti gépjármű tengeri hajón

 

17

Pótkocsi vagy nyerges pótkocsi tengeri hajón

 

18

Belvízi hajó tengeri hajón

2

20

Vasúti szállítás

 

23

Közúti jármű vasúti kocsin

3

30

Közúti szállítás

4

40

Légi szállítás

5

50

Postai küldemények

7

70

Helyhez kötött szállítású berendezések

8

80

Belvízi hajószállítás

9

90

Saját hajtás

9.   TOVÁBBI INFORMÁCIÓ/KÜLÖNLEGES MEGJEGYZÉSEK KÓDJA

Az alkalmazandó kódok a következők:

DG0

=

Korlátozás alá eső kivitel egy EFTA-országból vagy korlátozás alá eső kivitel az EK-ból

DG1

=

Vámköteles kivitel egy EFTA-országból vagy vámköteles kivitel az »EK«-ból.

DG2

=

Kivitel.

Különleges megjegyzésekre vonatkozó speciális, kiegészítő kódok meghatározhatók nemzeti szinten is.

10.   BIZTOSÍTÉKFAJTÁK KÓDJAI

Az alkalmazandó kódok jegyzéke a következő:

Helyzet

Kód

Egyéb jelzések

Biztosítéknyújtás alóli mentesség

(az I. melléklet 53. cikke)

0

a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítvány száma

Összkezesség

1

a kezességi tanúsítvány száma

a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal

Kezes által nyújtott egyedi kezesség

2

a kezességvállalási nyilatkozatra való hivatkozás

a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal

Készpénzben nyújtott egyedi kezesség

3

 

Garanciajegyekkel nyújtott egyedi kezesség

4

az egyedi garanciajegy száma

Biztosítéknyújtás alóli mentesség

(az I. melléklet 11. cikke)

6

 

Megállapodás alapján nyújtott biztosítéknyújtás alóli mentesség

(az egyezmény 10. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

A

 

Az indító vámhivatal és az átléptető vámhivatal közötti szállításra vonatkozó biztosítéknyújtás alóli mentesség

(az egyezmény 10. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

7

 

Az I. függelék IV. mellékletének 3. pontja szerinti egyedi kezesség esetén

9

hivatkozás a kezességvállalási nyilatkozatra

a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal

Országkódok

Az 51. rovatnál megadott kódokat kell alkalmazni.

11.   A VÁMHIVATAL HIVATKOZÁSI SZÁMA (COR)

Mező

Tartalom

Mezőtípus

Példa

1

A vámhivatal országának azonosítója (lásd a CNT-t)

Alfabetikus 2

IT

2

A vámhivatal nemzeti kódszáma

Alfanumerikus 6

0830AB

Az 1. mezőt a fentiek szerint kell kitölteni.

A 2. mezőbe hatjegyű alfanumerikus kódot kell beírni. Ezzel a hatjegyű kóddal a nemzeti hatóságok szükség esetén a vámhivatalok közötti hierarchiát is meghatározhatják.

A rendeltetési vámhivatalok az egységes árutovábbítási műveletek tekintetében illetékes vámhivatalok listáján szerepelnek (COL az Europa oldalon).

„A3. MELLÉKLET

AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI KÍSÉRŐOKMÁNY MINTÁJA

Image 1

Szövege kép

„A4. MELLÉKLET

AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI KÍSÉRŐOKMÁNYRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ ÉS RÉSZLETEK (ADATOK)

Az árutovábbítási kísérőokmányhoz használt papír zöld színű lehet.

Az árutovábbítási kísérőokmányt az árutovábbítási nyilatkozatból származó adatok alapján kell kinyomtatni, amelyet adott esetben a főkötelezett módosított, és/vagy az indító vámhivatal jóváhagyott, a következő kiegészítéssel:

1.

Az MRN (movement reference number): művelethivatkozási szám

Az információt alfanumerikus formában 18 karakterrel a következő minta alapján kell megadni:

Mező

Tartalom

Mezőtípus

Példa

1

Az árutovábbítási művelet hivatalos elfogadása évének utolsó két számjegye (ÉÉ)

Numerikus 2

97

2

Annak az országnak az azonosítója, ahol a művelet kezdődik (ISO alfa-2 országkód)

Alfabetikus 2

IT

3

Az árutovábbítási művelet évenkénti és országonkénti egyedi azonosítója

Alfanumerikus 13

9876AB8890123

4

Ellenőrző számjegy

Alfanumerikus 1

5

Az 1. és a 2. mező kitöltésére a fenti magyarázat vonatkozik.

A 3. mezőt az árutovábbítási művelet azonosítójával kell kitölteni. A mező használatának módja a nemzeti igazgatások felelősségébe tartozik, de az adott országban egy éven belül kezelt minden egyes árutovábbítási műveletet egyedi számmal kell ellátni. Azok a nemzeti igazgatások, amelyek az illetékes hatóságok hivatalainak hivatkozási számát bele kívánják foglalni az MRN-be, ehhez legfeljebb a kód első hat karakterét használhatják.

A 4. mezőt az egész MRN-re vonatkozó ellenőrző számmal kell kitölteni. Ez a mező teszi lehetővé a teljes MRN rögzítése során elkövetett hibák felfedezését.

Az MRN-t vonalkódmódban is ki kell nyomtatni, a szabványos »128 kód« segítségével, a »B« karakterkészlet alkalmazásával.

2.

3. rovat:

első alrovat: az adott kinyomtatott példány sorszáma,

második alrovat: a kinyomtatott példányok teljes száma (a tételjegyzéket is beleértve),

nem használható, ha csak egy tétel van.

3.

A 8. rovattól jobbra lévő terület:

annak a vámhivatalnak a megnevezése és címe, ahová az árutovábbítási kísérőokmány visszpéldányát vissza kell küldeni, amennyiben üzemszüneti eljárás alkalmazására került sor.

4.

C. rovat:

az indító vámhivatal neve,

az indító vámhivatal hivatkozási száma,

az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásának napja,

az engedélyezett feladó megnevezése és engedélyének száma (ha van).

5.

D. rovat:

az ellenőrzés eredménye,

a felhelyezett vámzárak vagy a »- -« jelzés, a »Mentesség – 99201« azonosítására,

a »Előírt útvonal« jelzése, ha szükséges.

Az árutovábbítási kísérőokmány nem módosítható, és sem törlések, sem kiegészítések nem tehetők rajta, kivéve ha ez az egyezmény másként rendelkezik.

6.

Alakiságok útközben

Előfordulhat, hogy az áruk indító vámhivataltól történő szállításának megkezdése és a rendeltetési vámhivatalhoz történő megérkezésének időpontja között bizonyos adatokat kell megadni az árukat kísérő árutovábbítási kísérőokmányon. Ezeket a szállítási műveletet érintő adatokat annak a fuvarozónak kell az okmányra vezetnie a vonatkozó tevékenységek végrehajtásakor, aki azért a szállítóeszközért felelős, amelyre az árukat berakodták. Az adatok olvasható kézírással beírhatók; ebben az esetben a nyomtatványt tintával és nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni.

A fuvarozó az áruk átrakodását csak azon tagállam illetékes hatóságának az engedélyével végezheti el, amelynek területén az átrakodás történik.

Amennyiben ezek a hatóságok úgy vélik, hogy az egységes árutovábbítási művelet a szokásos módon folytatódhat, az esetleg szükséges intézkedések megtételét követően záradékolják az árutovábbítási kísérőokmányt.

Az átléptető vámhivatal vagy a rendeltetési vámhivatal illetékes hatóságai szükség esetén kötelesek bevinni a rendszerbe az árutovábbítási kísérőokmányhoz hozzáadott adatokat. Az adatokat az engedélyezett címzett is beviheti.

Ezek a bejegyzések a következő rovatokra és tevékenységekre vonatkoznak:

Átrakodás: az 55. rovatot kell használni.

55. rovat: Átrakodás

Ennek a rovatnak az első három sorát a fuvarozónak kell kitöltenie, amennyiben az adott árutovábbítási művelet során a szóban forgó árukat egyik szállítóeszközről egy másikra vagy egyik konténerből egy másikba rakodják át.

Ha azonban az árukat közúti járművekkel szállított konténerekben szállítják, az illetékes hatóságok a főkötelezettet felhatalmazhatják arra, hogy a 18. rovatot ne töltse ki, ha a kiindulási helyen logisztikai okokból nem lehet megállapítani az árutovábbítási nyilatkozat kitöltésekor a szállítóeszköz azonosítóját és honosságát, és ha e hatóságok biztosítják, hogy a szállítóeszközre vonatkozó megfelelő információ a későbbiekben az 55. rovatban feltüntetésre kerül.

Egyéb események: az 56. rovatot kell használni

56. rovat: A szállítás során előforduló egyéb események

A rovatot az árutovábbítási eljárás szerinti kötelezettségeknek megfelelően kell kitölteni.

Ha az árukat félpótkocsira rakják, és csak a vontatót cserélik le az útközben (anélkül, hogy az árukat kezelnék vagy átrakodnák), ebbe a rovatba kell beírni az új vontató rendszámát és honosságát. Ilyen esetekben nem szükséges az illetékes hatóságok záradéka.

„A5. MELLÉKLET

TÉTELJEGYZÉK MINTÁJA

Image 2

„A6. MELLÉKLET

A TÉTELJEGYZÉK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ ÉS RÉSZLETEK (ADATOK)

Amennyiben a szállítás egynél több tételre vonatkozik, a tételjegyzék A. nyomtatványát mindig ki kell nyomtatni a számítógépes rendszerből, és csatolni kell az árutovábbítási kísérőokmányhoz.

A tételjegyzék rovatai függőlegesen kibővíthetők.

A kinyomtatandó adatok a következők:

1.

az azonosító rovatban (bal felső sarok):

a)

tételjegyzék;

b)

az adott lap sorszáma és a lapok teljes száma összesen (az árutovábbítási kísérőokmányt is beleértve).

2.

Indító vámhivatal – az indító vámhivatal neve.

3.

Dátum – az árutovábbítási nyilatkozat elfogadásának dátuma.

4.

MRN – az A4. melléklet szerint meghatározott művelethivatkozási szám.

5.

A különféle rovatok tételszintű adatait a következők szerint kell kinyomtatni:

a)

tételsorszám – az aktuális tétel sorszáma;

b)

eljárás – ha az áruk helyzete egyforma az egész nyilatkozat esetében, ezt a rovatot nem kell használni;

c)

vegyes szállítmány esetében a tényleges T1, T2 vagy T2F helyzetet kell kinyomtatni.

„B1. MELLÉKLET

AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZATOK KITÖLTÉSÉHEZ ALKALMAZANDÓ KÓDOK

A.   Az egyes rovatokban feltüntetendő adatok

19. rovat

:

Szállítótartály/Konténer

Az alkalmazandó kódok a következők:

0: nem konténerben szállított áruk;

1: konténerben szállított áruk.

27. rovat

:

Rakodás helye

A szerződő felek által megállapítandó kódok.

33. rovat

:

Vámtarifaszán

Első alrovat

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer legalább hat számjegyből álló vámtarifaszámát kell beírni. Ha azonban a közösségi jogszabályok úgy írják elő, a Közösségben a Kombinált Nómenklatúra nyolc számjegyét kell beírni.

Egyéb alrovatok

A szerződő felek más különleges kódjainak felhasználásával kell kitölteni (beírásuk közvetlenül az első alrovatot követően történik).

51. rovat

:

A tervezett átléptető vámhivatalok (és országok)

Országkódok

Ez az országkód az ISO alfa 2 kód (ISO 3166).

Az alkalmazandó kódok a következők:

Belgium

BE

Bulgária

BG

Cseh Köztársaság

CZ

Dánia

DK

Németország

DE

Észtország

EE

Görögország

GR

Spanyolország

ES

Franciaország

FR

Írország

IE

Olaszország

IT

Ciprus

CY

Lettország

LV

Litvánia

LT

Magyarország

HU

Luxemburg

LU

Málta

MT

Hollandia

NL

Ausztria

AT

Lengyelország

PL

Portugália

PT

Románia

RO

Szlovénia

SI

Szlovákia

SK

Finnország

FI

Svédország

SE

Egyesült Királyság

GB

Izland

IS

Norvégia

NO

Svájc

CH

53. rovat

:

Rendeltetési vámhivatalok (és országok)

Az 51. rovatnál megadott kódokat kell alkalmazni.

B.   Nyelvi hivatkozási kódok

Lásd B6. melléklet, III. cím

„B2. MELLÉKLET

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ ÁRUK KÖZÖSSÉGI HELYZETÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT NYOMTATVÁNYOK KIÁLLÍTÁSÁHOZ

A.   Általános rendelkezések

1.

Amennyiben az egyezmény alkalmazásában szükséges az áruk közösségi helyzetének megállapítása, az EV-egyezmény I. mellékletének 1. függelékében szereplő minta 4. példányával, vagy az EV-egyezmény I. mellékletének 2. függelékében szereplő minta 4/5. példányával megegyező nyomtatványt kell használni. Ha szükséges, az EV-egyezmény I. mellékletének 3. és 4. függelékeiben szereplő minta 4. példányával vagy 4/5. példányával megegyező, egy vagy több pótlapot lehet használni.

2.

Az érintett csak a nyomtatvány felső részén, a »Fontos megjegyzés« cím alatti rovatokat töltheti ki.

3.

A nyomtatványokat írógéppel vagy egyéb mechanográfiai íróeszközzel vagy más hasonló módon kell kitölteni. Kitöltésük történhet olvasható kézírással is, tintával és nyomtatott nagybetűkkel.

4.

A nyomtatványok nem tartalmazhatnak sem törléseket, sem felülírásokat. Az esetleges módosításokat a hibás jelzés áthúzásával és szükség szerint a kívánt információkkal való kiegészítéssel kell elvégezni. Minden, így kivitelezett módosítást szerzője jóváhagyja, és azt az illetékes hatóságok záradékolják. Az utóbbiak szükség esetén megkövetelhetik egy új nyilatkozat benyújtását.

5.

Az érdekelt által kitöltött rovatok fel nem használt részét úgy kell áthúzni, hogy minden későbbi beírás lehetetlenné váljon.

B.   Az egyes rovatokban feltüntetendő adatok

1. rovat

:

Nyilatkozat

A harmadik alrovatba jegyezze be a »T2L« vagy a »T2LF« jelzést.

Pótlapok használata esetén a pótlap vagy pótlapok 1. rovatának harmadik alrovatába szükség esetén a »T2Lbis« vagy a »T2LFbis« jelzést kell beírni.

2. rovat

:

Feladó/Exportőr

E rovat kitöltéséről a szerződő felek szabadon dönthetnek. Fel kell tüntetni a feladó/exportőr családnevét és keresztnevét vagy cégnevét, valamint a teljes címét. Az azonosító szám tekintetében a kitöltési útmutatót az érintett országok kiegészíthetik (az azonosító szám az illetékes hatóságok által adózási, statisztikai vagy egyéb célra kiadott szám). Gyűjtőszállítmány esetén a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a feladók listáját csatolni kell a nyilatkozathoz és hogy ebbe a rovatba a következő szöveget kell beírni:

Különféle – 99211.

3. rovat

:

Nyomtatványok

Meg kell adni a sorszámot az összes felhasznált nyomtatvány darabszámával együtt.

Példák: Ha a T2L okmányt egyetlen nyomtatványon állították ki, 1/1 jelölést kell alkalmazni; amennyiben a T2L okmányt T2Lbis pótlapnyomtatvánnyal együtt nyújtják be, akkor a T2L okmányra az 1/2, a pótlapnyomtatványra a 2/2 jelzést kell beírni; amennyiben egy T2L okmányt két T2Lbis pótlapnyomtatvánnyal együtt nyújtanak be, akkor a T2L okmányon 1/3, az első T2Lbis pótlapnyomtatványra a 2/3 és a másodikra a 3/3 jelzést kell beírni.

4. rovat

:

Rakományjegyzékek

Fel kell tüntetni a csatolt rakományjegyzékek számát.

5. rovat

:

Tételszám

Fel kell tüntetni a T2L okmányban szereplő összes tétel számát.

14. rovat

:

Nyilatkozattevő/képviselő

Meg kell adni a nyilatkozattevő/képviselő nevét vagy cégnevét, valamint a teljes címét, a hatályos rendelkezéseknek megfelelően. Abban az esetben, ha az érdekelt és a 2. rovatban feltüntetett feladó azonos, a következőt kell beírni:

Feladó – 99213.

Az azonosító szám megadásának követelménye tekintetében a kitöltési útmutatót az érintett országok kiegészíthetik (az azonosító szám az illetékes hatóságok által adózási, statisztikai vagy egyéb célra kiadott szám)

31. rovat

:

Csomagok és árumegnevezés, jelek és számok, szállítótartály/konténer sorszáma, mennyiség és fajta

Feltüntetendő a csomagok jele, száma, mennyisége és fajtája, vagy ömlesztett áruk esetén a nyilatkozaton feltüntetett áruk száma, illetve, adott esetben, az alábbi szöveg:

Ömlesztett – 99212.

Minden esetben fel kell tüntetni az áruk szokásos kereskedelmi megnevezését; ennek a megnevezésnek magában kell foglalnia az áruk azonosításához szükséges információkat; amennyiben a 33. »Vámtarifaszám« rovatot ki kell tölteni, az árumegnevezésnek olyan pontosnak kell lennie, hogy az áruk besorolása lehetséges legyen. Ennek a rovatnak tartalmaznia kell továbbá az esetleges sajátos szabályozások (jövedéki adó stb.) által megkövetelt adatokat is. Amennyiben az árukat konténerekben szállítják, akkor ezenkívül a konténerek azonosító jeleit is fel kell tüntetni ebben a rovatban.

32. rovat

:

Tételsorszám

Meg kell adni a T2L nyomtatványon, a kiegészítő nyomtatványokon vagy a csatolt rakományjegyzékeken az 5. rovatban lévő listában szereplő tételsor számait.

Amennyiben a T2L okmány csak egy tételsorra vonatkozik, akkor a szerződő felek engedélyezhetik, hogy ide ne írjanak be semmit, mivel az »1« számjegy az 5. rovatban már szerepel.

33. rovat

:

Vámtarifaszám

Egy EFTA-tagországban kiállított T2L okmányok esetén ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha az árutovábbítási nyilatkozaton vagy az előokmányon is megadtak egy vámtarifaszámot.

35. rovat

:

Bruttó tömeg

Fel kell tüntetni a 31. rovatban ismertetett áruk bruttó tömegét, kilogrammban kifejezve. Bruttó tömeg alatt az áru teljes tömege értendő valamennyi csomagolásával együtt, kivéve a szállítótartályokat és más szállítóberendezéseket.

Amennyiben egy T2L okmány több árutípusra vonatkozik, elegendő a teljes bruttó tömeget megadni az 35. rovat első alrovatában, a többi 35. alrovatot nem kell kitölteni.

38. rovat

:

Nettó tömeg

Egy EFTA-tagországban ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha már az árutovábbítási nyilatkozatban vagy az előokmányban is megadták a nettó tömeget. Meg kell adni a 31. rovatban feltüntetett áru nettó tömegét kilogrammban. A nettó tömeg az áruk tömege mindennemű csomagolás nélkül.

40. rovat

:

Gyűjtő vámáru-nyilatkozat/előokmány

Fel kell tüntetni a T2L okmány kiállításához alapul szolgáló nyilatkozat vagy előokmány típusát, sorszámát, dátumát és a kiállító vámhivatalt.

44. rovat

:

Különleges megjegyzések, benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek

Ezt a rovatot az EFTA-országokban csak akkor kell kitölteni, ha az árutovábbítási nyilatkozat vagy az előokmány tartalmaz bejegyzést ebben a rovatban. Ugyanazokat az adatokat kell beírni, mint amelyek a T2 okmányban szerepeltek.

54. rovat

:

Hely és dátum, a nyilatkozattevő vagy képviselőjének aláírása és neve

A számítógépes rendszerekről szóló esetleges különleges előírásokra is figyelemmel, a T2L okmánynak az érintett teljes nevét és aláírását kell tartalmaznia. Amennyiben az érintett személy jogi személy, az aláírónak az aláírása mellett a teljes nevét és tisztségét, illetve beosztását is fel kell tüntetnie.

C.   Nyelvi hivatkozási kódok

Lásd B6. melléklet, III. cím

„B3. MELLÉKLET

AZ ÁRUK KÖZÖSSÉGI HELYZETÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT NYOMTATVÁNYOK KITÖLTÉSÉHEZ HASZNÁLANDÓ KÓDOK

A.   Az egyes rovatokban feltüntetendő adatok

33. rovat

:

Vámtarifaszám

Első alrovat

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer legalább hat számjegyből álló vámtarifaszámát kell beírni ebbe az alrovatba. Ha azonban a közösségi jogszabályok úgy írják elő, a Közösségben a Kombinált Nómenklatúra nyolc számjegyét kell feltüntetni.

Egyéb alrovatok

A szerződő felek más egyedi kódjainak felhasználásával kell kitölteni (beírásuk közvetlenül az első alrovatot követően történik).

B.   Nyelvi hivatkozási kódok

Lásd B6. melléklet, III. cím

„B4. MELLÉKLET

RAKOMÁNYJEGYZÉK

 

 

 

 

 

 


Sorszám

Jelölések, számok, csomagok száma és jellege, árumegnevezés

Feladó/kiviteli ország

Bruttó tömeg (kg)

A hivatal tölti ki

 

 

 

 

 

(aláírás)

„B5. MELLÉKLET

A RAKOMÁNYJEGYZÉKRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

I. CÍM

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

1.   Meghatározás

A III. függelék 7. cikkében említett rakományjegyzék az ebben a mellékletben meghatározott jellemzőkkel rendelkező okmány.

2.   A rakományjegyzékek felépítése.

2.1.

Csak a nyomtatvány első oldala használható rakományjegyzékként.

2.2.

A rakományjegyzék a következőkből áll:

a)

a »Rakományjegyzék« cím;

b)

egy 70 × 55 milliméteres rovat egy 70 × 15 milliméteres felső és egy 70 × 40 milliméteres alsó részre osztva;

c)

a következő fejléccel ellátott oszlopok a következő sorrendben:

sorszám,

jelölések, számok, a csomagok száma és jellege, árumegnevezés,

feladó/kiviteli ország,

bruttó tömeg kilogrammban,

a hivatal tölti ki.

Az érdekeltek az oszlopok szélességét szükség szerint módosíthatják. Azonban »A hivatal tölti ki« oszlopnak legalább 30 milliméter szélesnek kell lennie. A nyomtatvány használói azt is eldönthetik, hogy hogyan használják az a), b) és c) pontban meghatározott területen kívüli területet.

2.3.

Közvetlenül az utolsó bejegyzés alatt egy vízszintes vonalat kell húzni, és a fennmaradt szabad területet át kell húzni a későbbi bejegyzések megakadályozása érdekében.

II. CÍM

A KÜLÖNBÖZŐ ROVATOKBA BEJEGYZENDŐ ADATOK

1.   Bekeretezett rovat

1.1.   Felső rész

Ha a rakományjegyzéket az árutovábbítási nyilatkozathoz csatolják, a főkötelezettnek a felső részbe be kell vezetnie a »T1«, »T2« vagy »T2F« jelzést.

Ha a rakományjegyzéket T2L okmányhoz csatolják, az érdekeltnek a felső részbe be kell vezetnie a »T2L« vagy »T2LF« jelzést.

1.2.   Alsó rész

A rovatnak ebbe a részébe az alábbi III. cím 4. pontjában felsorolt adatokat kell bejegyezni.

2.   Oszlopok

2.1.   Sorszám

A rakományjegyzékben szereplő minden tételt egy sorszámnak kell megelőznie.

2.2.   Jelölések, számok, a csomagok száma és jellege, árumegnevezés

Ha a rakományjegyzéket árutovábbítási nyilatkozathoz csatolják, az adatokat e függelék B1. és B6. mellékleteinek megfelelően kell megadni. Az árutovábbítási nyilatkozat 31. »Csomagok és árumegnevezés«, 44. »Különleges megjegyzések/benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek« és, szükség esetén a 33. »Vámtarifaszám« és 38. »Nettó tömeg« rovatába bejegyzett adatokat be kell jegyezni a rakományjegyzékre.

Ha a rakományjegyzéket T2L okmányhoz csatolják, az adatokat e függelék B2. és B3. mellékleteinek megfelelően kell megadni.

2.3.   Feladó/kiviteli ország

Meg kell adni annak az országnak a nevét, ahonnan az árukat feladják/kiviszik.

2.4.   Bruttó tömeg (kg)

Az EV okmány 35. rovatába bejegyzett adatokat kell feltüntetni (lásd a III. függelék B2. és B6. mellékletei).

III. CÍM

A RAKOMÁNYJEGYZÉKEK HASZNÁLATA

1.

Egy árutovábbítási nyilatkozathoz nem lehet egyidejűleg rakományjegyzéket és egy vagy több pótlapot is csatolni.

2.

Amennyiben rakományjegyzékeket használnak, az árutovábbítási nyilatkozat 15. (feladó/kiviteli ország), 32. (tételsorszám), 33. (vámtarifaszám), 35. (bruttó tömeg (kg)), 38. (nettó tömeg (kg)) és szükség esetén a 44. (különleges megjegyzések, benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek) rovatait át kell húzni, és a 31. (Csomagok és árumegnevezés) rovat nem használható csomagok jeleinek, sorszámának, darabszámának, fajtájának és az áruk megnevezésének megadására. Az árutovábbítási nyilatkozat nyomtatványának 31. (Csomagok és árumegnevezés) rovatába be kell jegyezni a különböző rakományjegyzékek sorszámára és jelzésére való hivatkozást.

3.

A rakományjegyzéket ugyanannyi példányban kell benyújtani, mint azt a nyomtatványt, amelyre vonatkozik.

4.

Amennyiben az árutovábbítási nyilatkozatot nyilvántartásba vették, a rakományjegyzéknek ugyanazt a nyilvántartási számot kell adni, mint a nyomtatványnak, amelyre vonatkozik. Ezt a számot az indító vámhivatal nevét is tartalmazó bélyegzővel vagy kézírással kell bejegyezni. Ha kézzel jegyezték be, a nyilvántartási számot az indító vámhivatal hivatalos bélyegzőjével kell záradékolni.

Az indító vámhivatal tisztviselői számára nem kötelező a nyomtatványok aláírása.

5.

Amennyiben több rakományjegyzéket csatolnak ugyanahhoz a nyomtatványhoz, amelyet a T1 vagy T2 eljárás céljára alkalmaznak, a jegyzékeken szerepelniük kell a főkötelezett által adott sorszámnak, és a csatolt rakományjegyzékek darabszámát be kell írni az említett nyomtatvány 4.– »Rakományjegyzékek« – rovatába.

6.

Az 1–5. bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben a rakományjegyzéket egy T2L vagy T2LF okmányhoz csatolják.

„B6. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁSI NYILATKOZATOK KITÖLTÉSÉHEZ

I. CÍM

Általános megjegyzések

Az I. függelék 22. cikkének alkalmazásában az áruk egységes árutovábbítási eljárás alá vonása céljára az EV-egyezmény I. mellékletének 1. függelékében említett nyomtatványt kell használni, az EV-egyezmény II. melléklete 3. függelékének, I. címe szerint.

Abban az esetben, ha a szabályozás (nevezetesen az egyezmény 12. cikkének (1) bekezdése, vagy az I. függelék 37. cikkének (4) bekezdése értelmében) az árutovábbítás nyilatkozat további példányainak kiállítását teszi szükségessé, a főkötelezett erre a célra, amennyiben szükséges, pótlapokat vagy azok fénymásolatait használhatja fel.

Ezeket a főkötelezettnek alá kell írnia, be kell mutatnia az illetékes hatóságoknak, amelyek azokat ugyanúgy záradékolják, mint az egységes vámokmányt. A szabályozásban előírt különleges megjegyzések sérelme nélkül ezeket »másolatként« kell jelölni, és – amennyiben minőségüket és olvashatóságukat az illetékes hatóságok kielégítőnek ítélik – az illetékes hatóságoknak azokat ugyanúgy el kell fogadniuk, mint az eredeti okmányokat.

II. CÍM

AZ EGYES ROVATOKBAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK

I.   Alakiságok a feladó országban

1. rovat

:

Nyilatkozat

A harmadik alrovatba a következő adatokat kell beírni:

1.

a T2 eljárás szerint szállítani szükséges áruk: T2 vagy T2F;

2.

a T1 eljárás szerint szállítani szükséges áruk: T1;

3.

az I. függelék 23. cikkében említett szállítmányok: T.

Ilyenkor a T jelet követő üres helyet át kell húzni.

2. rovat

:

Feladó/exportőr

E rovat felhasználásáról a szerződő felek szabadon dönthetnek.

Fel kell tüntetni az érintett személy családnevét és keresztnevét, vagy cégnevét, valamint a pontos címét. Az azonosító szám tekintetében a kitöltési útmutatót a szerződő felek kiegészíthetik (az azonosító szám az illetékes hatóságok által adózási, statisztikai vagy egyéb célra kiadott szám).

Gyűjtőszállítmány esetén a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a feladók listáját csatolni kell a nyilatkozathoz és hogy ebbe a rovatba a következő szöveget kell beírni:

Különféle – 99211.

3. rovat

:

Nyomtatványok

Be kell írni a nyomtatványgarnitúrák sorszámát, valamint a felhasznált nyomtatványgarnitúrák és pótlapok teljes számát. Például: ha egy nyomtatványt és két pótlapnyomtatványt nyújtanak be, akkor a nyomtatványra az 1/3, az első pótlapnyomtatványra a 2/3 és a második pótlapnyomtatványra a 3/3 jelzést kell írni.

Ha a nyilatkozat csak egy tételre vonatkozik, azaz csak egy »árumegnevezés« rovatot kell kitölteni, a 3. rovatba nem kell beírni semmit, hanem az egyes számot kell az 5. rovatba írni.

Amennyiben egy nyolcpéldányos nyomtatványgarnitúra helyett két négypéldányos nyomtatványgarnitúrát használnak, akkor a két négypéldányos egy nyolcpéldányos nyomtatványgarnitúrának tekintendő.

4. rovat

:

Rakományjegyzékek száma

Számjeggyel kell beírni az esetleg csatolt rakományjegyzékek számát, vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott, kereskedelemben szokásos jegyzékek darabszámát.

5. rovat

:

Tételszám

Meg kell adni az árutovábbítási nyilatkozatban szereplő összes tétel számát.

6. rovat

:

Összes csomag száma

E rovat alkalmazásáról a szerződő felek szabadon dönthetnek. Az adott szállítmányt alkotó csomagok teljes számát kell feltüntetni.

8. rovat

:

Címzett

Fel kell tüntetni annak (azoknak) a személy(ek)nek vagy társaság(ok)nak a családnevét és keresztnevét vagy cégnevét, valamint pontos címét, aki(k)nek vagy amely(ek)nek az árukat kiszállítják. Gyűjtőszállítmányok esetében a szerződő felek rendelkezhetnek arról, hogy ebben a rovatban a 2. rovatban előírt szöveget kell megadni, és a címzettek jegyzékét az árutovábbítási nyilatkozathoz kell csatolni.

Abban az esetben, ha a címzett a szerződő felek területén kívül letelepedett, a szerződő felek engedélyezhetik, hogy ez a rovat üresen maradjon.

Az azonosító szám megadása ebben az esetben nem kötelező.

15. rovat

:

Feladó/kiviteli ország

15a. rovat:

Meg kell adni annak az országnak a nevét, ahonnan az árukat feladják/kiviszik.

17. rovat

:

Rendeltetési ország

17a. rovat:

Meg kell adni az érintett ország nevét.

18. rovat

:

A szállítóeszköz azonosítója és honossága az induláskor

Ide kell beírni annak a szállítóeszköznek az azonosítóját, például a rendszámo(ka)t vagy a szállítóeszköz nevét (kamion, hajó, vasúti kocsi, repülőgép), amelyre az árukat az indító vámhivatalban történő bemutatásukkor közvetlenül berakodták, majd a szállítóeszköz honosságát (vagy a tolató vagy vontató jármű honosságát, ha több szállítóeszközről van szó) a megfelelő kódok alkalmazásával. Például ha különböző rendszámú vontatót és pótkocsit alkalmaznak, fel kell tüntetni a vontató jármű és a pótkocsi rendszámát, valamint a vontató jármű honosságát.

Mindazonáltal közúti járművekkel szállított konténerekben történő áruszállítás esetén az illetékes hatóságok engedélyezhetik a főkötelezettnek, hogy ezen rovatot üresen hagyja, abban az esetben, ha az indulási ponton a logisztikai helyzet megakadályozhatja, hogy a szállítóeszköz azonosítóját és honosságát az árutovábbítási nyilatkozat kiállításakor megállapítsák, valamint ha az illetékes hatóságok garantálni tudják, hogy a szállítóeszközre vonatkozó adatok az 55. rovatba utólag bejegyzésre kerülnek.

Helyhez kötött szállítóberendezés esetén nem kell a nyilvántartási számot és a honosságot feltüntetni. A vasúti szállítás esetében a honosságot nem kell feltüntetni.

A többi esetben a szerződő felek eldönthetik, hogy a honosságot meg kell-e adni.

19. rovat

:

Konténer (Ktr)

E rovat felhasználásáról a szerződő felek szabadon dönthetnek.

Az erre a célra előírt kódok alkalmazásával megfelelően be kell írni az indulási hivatal szerinti szerződő fél határa átlépésekor feltételezett helyzetre vonatkozó szükséges adatokat, ahogyan az az áruknak az egységes árutovábbítási eljárás alá vonásakor ismert.

21. rovat

:

A határon átlépő tényleges szállítóeszköz azonosítója és honossága

Az azonosító megadása tekintetében a rovatot a szerződő felek szabadon felhasználhatják.

A honosság megadása kötelező.

Vasúti szállítmányok vagy helyhez kötött szállítóberendezés esetén azonban nem kell a nyilvántartási számot és a honosságot feltüntetni.

Az erre a célra előírt kódok alkalmazásával meg kell adni annak a tényleges szállítóeszköznek (a meghajtást biztosító szállítóeszköz) a fajtáját (teherautó, hajó, vasúti kocsi, repülőgép), azonosítóját, például a rendszámot vagy a nevét, amelyet valószínűsíthetően használni fognak az indító hivatal szerinti szerződő féltől történő kilépéskor a határátkelőhelyen, majd a szállítóeszköz honosságának megfelelő kódot, ahogyan az az áruknak az egységes árutovábbítási eljárás alá vonásakor ismert.

Kombinált szállítás esetében, vagy ha több szállítóeszközt alkalmaznak, tényleges szállítóeszköznek az a szállítóeszköz minősül, amely a hajtóművet szolgáltatja a teljes összetételhez. Például, ha egy tengerjáró hajón lévő teherautóról van szó, akkor a hajó a tényleges szállítóeszköz; ha egy vontatóról és egy pótkocsiról van szó, akkor a vontató a tényleges szállítóeszköz.

25. rovat

:

Fuvarozási mód a határon

E rovat felhasználásáról a szerződő felek szabadon dönthetnek.

Az előírt kódoknak megfelelően azt a valószínűsíthető aktív szállítóeszközt kell megadni, amellyel az áruk az indító hivatal szerinti szerződő fél területét elhagyják.

27. rovat

:

A rakodás helye

E rovat felhasználásáról a szerződő felek szabadon dönthetnek.

Amennyiben ilyen kód létezik, azt a helységet kell megadni, ahol az árukat – az egységes árutovábbítási eljárás alá vonás idején rendelkezésre álló ismeretek szerint – az indító hivatal szerinti szerződő fél határának átlépésekor alkalmazott aktív szállítóeszközre felrakodják.

31. rovat

:

Csomagok és árumegnevezés, jelek és számok, szállítótartály/konténer(ek) száma(i), mennyiség és fajta

Feltüntetendő a csomagok jele, száma, mennyisége és fajtája, vagy ömlesztett áruk esetén a nyilatkozaton feltüntetett áruk mennyisége, illetve, adott esetben, a következő megjegyzések egyike:

Ömlesztett – 99212.

Minden esetben fel kell tüntetni az áruk szokásos kereskedelmi megnevezését; ennek a megnevezésnek magában kell foglalnia az áruk azonosításához szükséges információkat; amennyiben a 33. »Vámtarifaszám« rovatot ki kell tölteni, az árumegnevezésnek olyan pontosnak kell lennie, hogy az áruk besorolása lehetséges legyen. Ennek a rovatnak tartalmaznia kell továbbá az esetleges sajátos szabályozások (jövedéki adó stb.) által megkövetelt adatokat is. Amennyiben az árukat konténerekben szállítják, akkor ezenkívül a konténerek azonosító jeleit is fel kell tüntetni ebben a rovatban.

32. rovat

:

Tételsorszám

Fel kell tüntetni a tételjegyzéken megadott, az 5. rovatban bejelentett tételsor számát.

Amennyiben a nyilatkozat csak egy tételsorra vonatkozik, akkor a szerződő felek engedélyezhetik, hogy ide ne írjanak be semmit, mivel az »1« számjegy az 5. rovatban már szerepel.

33. rovat

:

Vámtarifaszám

Ezt a rovatot akkor kell kitölteni, ha:

az árutovábbítási nyilatkozatot ugyanazon személy egy vámtarifaszámot tartalmazó vámáru-nyilatkozattal együtt vagy annak elkészítését követően nyújtja be, vagy

ha az árutovábbítási nyilatkozat az I. függelék 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően közzétett jegyzékben felsorolt árukra vonatkozik.

Fel kell tüntetni az érintett áruk kódját.

EFTA-országban kiállított T2 és T2F árutovábbítási nyilatkozatokon ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha az előző árutovábbítási nyilatkozatban is megadtak egy vámtarifaszámot.

Ebben az esetben a vonatkozó nyilatkozatban szereplő vámtarifaszámot kell feltüntetni.

Egyéb esetekben a rovat kitöltése nem kötelező.

35. rovat

:

Bruttó tömeg

Meg kell adni a 31. rovatban feltüntetett áru bruttó tömegét kilogrammban. Bruttó tömeg alatt az áru teljes tömege értendő a csomagolással együtt, kivéve a szállítótartályokat és más szállítóberendezéseket.

Amennyiben az árutovábbítási nyilatkozat több árutípusra vonatkozik, elegendő a teljes bruttó tömeget csak az első 35. rovatba beírni, és a többi 35. rovatot üresen kell hagyni.

38. rovat

:

Nettó tömeg

E rovat felhasználásáról a szerződő felek szabadon dönthetnek. Meg kell adni a 31. rovatban feltüntetett áru nettó tömegét kilogrammban.

Nettó tömeg alatt az áru saját, csomagolás nélküli tömegét kell érteni.

40. rovat

:

Gyűjtő vámáru-nyilatkozat/előokmány

Adja meg a korábbi vámjogi sorsra vonatkozó hivatkozást vagy a megfelelő vámokmányok hivatkozását. Amennyiben egynél több hivatkozást kell beírni, a szerződő felek rendelkezhetnek arról, hogy a vonatkozó hivatkozások jegyzékét csatolják az árutovábbítási nyilatkozathoz és hogy ebbe a rovatba a következő szöveget kell beírni:

Különféle – 99211.

44. rovat

:

Különleges megjegyzések, benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek

Be kell írni azokat az adatokat, amelyeket a feladó/kiviteli országban adott esetben különleges szabályok előírnak, valamint a nyilatkozattal együtt benyújtott okmányok hivatkozási számait (ezek szükség szerint magukban foglalhatják a T5 ellenőrző példány sorszámát, a kiviteli engedélyek számát, az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi szabályozás szerint szükséges adatokat, a hajóraklevél számát stb.). A »különleges megjegyzések (KM) kód« alrovatot nem kell kitölteni.

50. rovat

:

Főkötelezett és meghatalmazott képviselő, hely, dátum és aláírás

Be kell írni a főkötelezett teljes nevét, illetve cégnevét és a pontos címét, valamint az illetékes hatóságok által kibocsátott azonosító számát, ha van ilyen. Szükség esetén fel kell tüntetni a főkötelezett nevében aláíró meghatalmazott képviselő teljes nevét vagy cégnevét.

A számítógépes rendszerek használatával kapcsolatos különleges előírásokra is figyelemmel, az érdekelt személy kézírásos aláírásának eredetijét az indító vámhivatalban őrzött példányon szerepeltetni kell. Amennyiben az érdekelt jogi személy, az aláírónak aláírása után a teljes nevét és tisztségét, illetve beosztását is fel kell tüntetnie.

51. rovat

:

Tervezett átléptető vámhivatal (és ország)

Meg kell adni minden szerződő fél azon tervezett beléptető vámhivatalait, amelyek területét a fuvarozás érinteni fogja, vagy ha a fuvarozás során egy másik – a szerződő felek területén kívüli – területet is érinteni fognak, akkor azon kiléptető vámhivatalt, amelyen keresztül a szerződő felek területét elhagyja a szállítóeszköz. Az átléptető vámhivatalok szerepelnek az egységes árutovábbítási műveletek tekintetében illetékes vámhivatalok jegyzékén. Ezt követően, a vámhivatal neve után, meg kell adni az érintett ország kódját.

52. rovat

:

Biztosíték

Fel kell tüntetni, az e célra megadott kódoknak megfelelően, az érintett művelethez igénybe vett kezesség típusát vagy a biztosítéknyújtás alóli mentességet, és értelemszerűen ezt követően a kezességi tanúsítvány, a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítvány vagy az egyedi garanciajegy számát és a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalt.

Amennyiben egy összkezesség, a biztosítéknyújtás alóli mentesség vagy kezes által nyújtott egyedi kezesség nem érvényes a szerződő felek mindegyikében, ki kell egészíteni a »nem érvényes« bejegyzéssel, amelyet az érintett szerződő fél (felek) kódja követ.

53. rovat

:

Rendeltetési vámhivatal (és ország)

Meg kell adni azt a vámhivatalt, ahol az árutovábbítási eljárás befejezése érdekében az árukat be kell mutatni. A rendeltetési vámhivatalok szerepelnek az egységes árutovábbítási műveletek tekintetében illetékes vámhivatalok listáján (LBD, az Europa oldalon).

A vámhivatal neve után meg kell adni az érintett ország kódját.

II.   Alakiságok útközben

Előfordulhat, hogy az áruk indító vámhivatalától történő szállításának megkezdése és a rendeltetési vámhivatalig történő megérkezésének időpontja között bizonyos adatokat kell megadni az árukat kísérő árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányain. Ezek az adatok a szállítási műveletet érintik, és az érintett tevékenységek elvégzésekor annak a fuvarozónak kell azokat az okmányra vezetnie, aki azért a szállítóeszközért felelős, amelyre az árukat berakodták. Az adatok olvasható kézírással beírhatók. Ebben az esetben a bejegyzéseket tintával és nyomtatott nagybetűkkel kell megtenni.

Az érintett rovatok és tevékenységek a következők:

Átrakodás: az 55. rovatot kell használni

55. rovat

:

Átrakodások

Ennek a rovatnak az első három sorát a fuvarozónak kell kitöltenie, amennyiben az adott árutovábbítási művelet során a szóban forgó árukat egyik szállítóeszközről egy másikra vagy egyik szállítótartályból/konténerből egy másikba rakodják át.

A fuvarozó csak akkor rakodhat át árukat, miután megkapta erre az engedélyt annak az országnak az illetékes hatóságaitól, amelynek területén az átrakodás történik.

Amennyiben ezek a hatóságok úgy vélik, hogy az egységes árutovábbítási művelet a szokásos módon folytatódhat, az esetleg szükséges intézkedések megtételét követően záradékolják az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát.

Egyéb események: az 56. rovatot kell használni.

56. rovat

:

A szállítás során előforduló egyéb események

A rovatot árutovábbítási eljárás szerinti kötelezettségeknek megfelelően kell kitölteni.

Ha az árukat félpótkocsira rakják, és csak a vontatót cserélik le útközben (anélkül, hogy az árukat kezelnék vagy átrakodnák), ebbe a rovatba kell beírni az új vontató rendszámát és honosságát. Ilyen esetekben nem szükséges az illetékes hatóságok záradéka.

III. CÍM

A NYELVI HIVATKOZÁSOK ÉS KÓDOK TÁBLÁZATA

Nyelvi hivatkozások

Kódok

BG

Ограничена валидност

Korlátozott érvényű – 99200

CS

Omezená platnost

DA

Begrænset gyldighed

DE

Beschränkte Geltung

EE

Piiratud kehtivus

EL

Περιορισμένη ισχύς

ES

Validez limitada

FR

Validité limitée

IT

Validità limitata

LV

Ierobežots derīgums

LT

Galiojimas apribotas

HU

Korlátozott érvényű

MT

Validità limitata

NL

Beperkte geldigheid

PL

Ograniczona ważność

PT

Validade limitada

RO

Validitate limitată

SL

Omejena veljavnost

SK

Obmedzená platnosť

FI

Voimassa rajoitetusti

SV

Begränsad giltighet

EN

Limited validity

IS

Takmarkað gildissvið

NO

Begrenset gyldighet

BG

Освободено

Mentesség – 99201

CS

Osvobození

DA

Fritaget

DE

Befreiung

EE

Loobumine

EL

Απαλλαγή

ES

Dispensa

FR

Dispense

IT

Dispensa

LV

Derīgs bez zīmoga

LT

Leista neplombuoti

HU

Mentesség

MT

Tneħħija

NL

Vrijstelling

PL

Zwolnienie

PT

Dispensa

RO

Dispensă

SL

Opustitev

SK

Oslobodenie

FI

Vapautettu

SV

Befrielse

EN

Waiver

IS

Undanþegið

NO

Fritak

BG

Алтернативно доказателство

Alternatív igazolás – 99202

CS

Alternativní důkaz

DA

Alternativt bevis

DE

Alternativnachweis

EE

Alternatiivsed tõendid

EL

Εναλλακτική απόδειξη

ES

Prueba alternativa

FR

Preuve alternative

IT

Prova alternativa

LV

Alternatīvs pierādījums

LT

Alternatyvusis įrodymas

HU

Alternatív igazolás

MT

Prova alternattiva

NL

Alternatief bewijs

PL

Alternatywny dowód

PT

Prova alternativa

RO

Probă alternativă

SL

Alternativno dokazilo

SK

Alternatívny dôkaz

FI

Vaihtoehtoinen todiste

SV

Alternativt bevis

EN

Alternative proof

IS

Önnur sönnun

NO

Alternativt bevis

BG

Различия: митническо учреждение, където стоките са представени (наименование и страна)

Eltérések: hivatal, ahol az áruk bemutatása megtörtént …… (név és ország) – 99203

CS

Nesrovnalosti: úřad, kterému bylo zboží předloženo …..(název a země)

DA

Forskelle: det sted, hvor varerne blev frembudt …… (navn og land)

DE

Unstimmigkeiten: Stelle, bei der die Gestellung erfolgte …… (Name und Land)

EE

Erinevused: asutus, kuhu kaup esitati………….(nimi ja riik)

EL

Διαφορές: εμπορεύματα προσκομισθέντα στο τελωνείο …… (Όνομα και χώρα)

ES

Diferencias: mercancías presentadas en la oficina …… (nombre y país)

FR

Différences: marchandises présentées au bureau …… (nom et pays)

IT

Differenze: ufficio al quale sono state presentate le merci …… (nome e paese)

LV

Atšķirības: muitas iestāde, kurā preces tika uzrādītas (nosaukums un valsts)

LT

Skirtumai: įstaiga, kuriai pateiktos prekės (pavadinimas ir valstybė)

HU

Eltérések: hivatal, ahol az áruk bemutatása megtörtént …… (név és ország)

MT

Differenzi: uffiċċju fejn l-oġġetti kienu ppreżentati (isem u pajjiż)

NL

Verschillen: kantoor waar de goederen zijn aangebracht …… (naam en land)

PL

Niezgodności: urząd w którym przedstawiono towar (nazwa i kraj)

PT

Diferenças: mercadorias apresentadas na estãncia …… (nome e país)

RO

Diferenţe: mărfuri prezentate la biroul vamal …..(nume şi ţara)

SL

Razlike: urad, pri katerem je bilo blago predloženo … (naziv in država)

SK

Nezrovnalosti: úrad, ktorému bol tovar dodaný …… (názov a krajina).

FI

Muutos: toimipaikka, jossa tavarat esitetty …… (nimi ja maa)

SV

Avvikelse: tullkontor där varorna anmäldes …… (namn och land)

EN

Differences: office where goods were presented …… (name and country)

IS

Breying: tollstjóraskrifstofa þar sem vörum var framvísað …… (nafn og land)

NO

Forskjell: det tollsted hvor varene ble fremlagt …… (navn og land)

BG

Излизането от ............... подлежи на ограничения или такси съгласно Регламент/Директива/Решение № …,

A kilépés ………. területéről a ... rendelet/irányelv/határozat szerinti korlátozás vagy teher megfizetésének kötelezettsége alá esik – 99204

CS

Výstup ze …………… podléhá omezením nebo dávkám podle nařízení/směrnice/rozhodnutí č …

DA

Udpassage fra …………….. undergivet restriktioner eller afgifter i henhold til forordning/direktiv/afgørelse nr. ...

DE

Ausgang aus ……………..- gemäß Verordnung/Richtlinie/Beschluss Nr. ... Beschränkungen oder Abgaben unterworfen.

EE

Väljumine .................. on aluseks piirangutele ja/või maksudele vastavalt määrusele/direktiivile/otsusele nr..

EL

Η έξοδος από ……………. υποβάλλεται σε περιοριορισμούς ή σε επιβαρύνσεις από τον Κανονισμό/την Οδηγία/την Απόφαση αριθ. …

ES

Salida de…………….. sometida a restricciones o imposiciones en virtud del (de la) Reglamento/Directiva/Decisión no ...

FR

Sortie de ……………….. soumise à des restrictions ou à des impositions par le règlement ou la directive/décision no ...

IT

Uscita dalla ………………… soggetta a restrizioni o ad imposizioni a norma del(la) regolamento/direttiva/decisione n. ...

LV

Izvešana no ……………., piemērojot ierobežojumus vai maksājumus saskaņā ar Regulu/Direktīvu/Lēmumu No…,

LT

Išvežimui iš ................. taikomi apribojimai arba mokesčiai, nustatytiReglamentu/Direktyva/Sprendimu Nr.…,

HU

A kilépés………. területéről a ...rendelet/irányelv/határozat szerinti korlátozás vagy teher megfizetésének kötelezettsége alá esik

MT

Ħruġ mill-................... suġġett għall-restrizzjonijiet jew ħlasijiet taħt Regola/Direttiva/Deċiżjoni Nru…

NL

Bij uitgang uit de ………………zijn de beperkingen of heffingen van Verordening/Richtlijn/Besluit nr. ... van toepassing.

PL

Wyprowadzenie z…………………. podlega ograniczeniom lub opłatom zgodnie z rozporządzeniem/dyrektywą/decyzją nr …

PT

Saída da ……………….. sujeita a restrições ou a imposições pelo(a) Regulamento/Directiva/Decisão n.o ...

RO

Ieşire din....... supusă restricţiilor sau impunerilor în temeiul Regulamentului/Directivei/Deciziei nr …

SL

Iznos iz ……………….. zavezan omejitvam ali obveznim dajatvam na podlagi uredbe/direktive/odločbe št …

SK

Výstup z........................... podlieha obmedzeniam alebo platbám podľa nariadenia/smernice/rozhodnutia č ….

FI

…………….. vientiin sovelletaan asetuksen/direktiivin ./päätöksen N:o ... mukaisia rajoituksia tai maksuja

SV

Utförsel från ………………… underkastad restriktioner eller avgifter i enlighet med förordning/direktiv/beslut nr ...

EN

Exit from ………………… subject to restrictions or charges under Regulation/Directive/Decision No ...

IS

Útflutningur frá …………………háð takmörkunum eða gjöldum samkvæmt reglugerð/fyrirmælum/ákvörðun nr. …….

NO

Utførsel fra …………. underlagt restriksjoner eller avgifter i henhold til forordning/direktiv/vedtak nr. ….

BG

Освободено от задължителен маршрут

Előírt útvonal alól mentesítve – 99205

CS

Osvobození od stanovené trasy

DA

fritaget for bindende transportrute

DE

Befreiung von der verbindlichen Beförderungsroute

EE

Ettenähtud marsruudist loobutud

EL

Απαλλαγή από την υποχρέωση τήρησης συγκεκριμένης διαδρομής

ES

Dispensa de itinerario obligatorio

FR

Dispense d'itinéraire contraignant

IT

Dispensa dall'itinerario vincolante

LV

Atļauts novirzīties no noteiktā maršruta

LT

Leista nenustatyti maršruto

HU

Előírt útvonal alól mentesítve

MT

Tneħħija ta` l-itinerarju preskitt

NL

Geen verplichte route

PL

Zwolniony z wiążącej trasy przewozu

PT

Dispensa de itinerário vinculativo

RO

Dispensă de la itinerarul obligatoriu

SL

Opustitev predpisane poti

SK

Oslobodenie od predpísanej trasy

FI

Vapautettu sitovan kuljetusreitin noudattamisesta

SV

Befrielse från bindande färdväg

EN

Prescribed itinerary waived

IS

Undanþága frá bindandi flutningsleið

NO

Fritak for bindende reiserute

BG

Одобрен изпращач

Engedélyezett feladó – 99206

CS

Schválený odesílatel

DA

Godkendt afsender

DE

Zugelassener Versender

EE

Volitatud kaubasaatja

EL

Εγκεκριμένος αποστολέας

ES

Expedidor autorizado

FR

Expéditeur agréé

IT

Speditore autorizzato

LV

Atzītais nosūtītājs

LT

Įgaliotas siuntėjas

HU

Engedélyezett feladó

MT

Awtorizzat li jibgħat

NL

Toegelaten afzender

PL

Upoważniony nadawca

PT

Expedidor autorizado

RO

Expeditor agreat

SL

Pooblaščeni pošiljatelj

SK

Schválený odosielateľ

FI

Valtuutettu lähettäjä

SV

Godkänd avsändare

EN

Authorised consignor

IS

Viðurkenndur sendandi

NO

Autorisert avsender

BG

Освободен от подпис

Aláírás alól mentesítve – 99207

CS

Podpis se nevyžaduje

DA

Fritaget for underskrift

DE

Freistellung von der Unterschriftsleistung

EE

Allkirjanõudest loobutud

EL

Δεν απαιτείται υπογραφή

ES

Dispensa de firma

FR

Dispense de signature

IT

Dispensa dalla firma

LV

Derīgs bez paraksta

LT

Leista nepasirašyti

HU

Aláírás alól mentesítve

MT

Firma mhux meħtieġa

NL

Van ondertekening vrijgesteld

PL

Zwolniony ze składania podpisu

PT

Dispensada a assinatura

RO

Dispensă de semnătură

SL

Opustitev podpisa

SK

Oslobodenie od podpisu

FI

Vapautettu allekirjoituksesta

SV

Befrielse från underskrift

EN

Signature waived

IS

Undanþegið undirskrift

NO

Fritatt for underskrift

BG

ЗАБРАНЕНО ОБЩО ОБЕЗПЕЧЕНИЕ

ÖSSZKEZESSÉG TILALMA – 99208

CS

ZÁKAZ GLOBÁLNÍ ZÁRUKY

DA

FORBUD MOD SAMLET KAUTION

DE

GESAMTBÜRGSCHAFT UNTERSAGT

EE

ÜLDTAGATISE KASUTAMINE KEELATUD

EL

ΑΠΑΓΟΡΕΥΕΤΑΙ Η ΣΥΝΟΛΙΚΗ ΕΓΓΥΗΣΗ

ES

GARANTÍA GLOBAL PROHIBIDA

FR

GARANTIE GLOBALE INTERDITE

IT

GARANZIA GLOBALE VIETATA

LV

VISPĀRĒJS GALVOJUMS AIZLIEGTS

LT

NAUDOTI BENDRĄJĄ GARANTIJĄ UŽDRAUSTA

HU

ÖSSZKEZESSÉG TILALMA

MT

MHUX PERMESSA GARANZIJA KOMPRENSIVA

NL

DOORLOPENDE ZEKERHEID VERBODEN

PL

ZAKAZ KORZYSTANIA Z GWARANCJI GENERALNEJ

PT

GARANTIA GLOBAL PROIBIDA

RO

GARANŢIA GLOBALĂ INTERZISĂ

SL

PREPOVEDANO SKUPNO ZAVAROVANJE

SK

ZÁKAZ CELKOVEJ ZÁRUKY

FI

YLEISVAKUUDEN KÄYTTÖ KIELLETTY

SV

SAMLAD SÄKERHET FÖRBJUDEN

EN

COMPREHENSIVE GUARANTEE PROHIBITED

IS

ALLSHERJARTRYGGING BÖNNUÐ

NO

FORBUD MOT BRUK AV UNIVERSALGARANTI

BG

ИЗПОЛЗВАНЕ БЕЗ ОГРАНИЧЕНИЯ

KORLÁTOZÁS ALÁ NEM ESŐ HASZNÁLAT – 99209

CS

NEOMEZENÉ POUŽITÍ

DA

UBEGRÆNSET ANVENDELSE

DE

UNBESCHRÄNKTE VERWENDUNG

EE

PIIRAMATU KASUTAMINE

ΕL

ΑΠΕΡΙΟΡΙΣΤΗ ΧΡΗΣΗ

ES

UTILIZACIÓN NO LIMITADA

FR

UTILISATION NON LIMITEE

IT

UTILIZZAZIONE NON LIMITATA

LV

NEIEROBEŽOTS IZMANTOJUMS

LT

NEAPRIBOTAS NAUDOJIMAS

HU

KORLÁTOZÁS ALÁ NEM ESŐ HASZNÁLAT

MT

UŻU MHUX RISTRETT

NL

GEBRUIK ONBEPERKT

PL

NIEOGRANICZONE KORZYSTANIE

PT

UTILIZAÇÃO ILIMITADA

RO

UTILIZARE NELIMITATĂ

SL

NEOMEJENA UPORABA

SK

NEOBMEDZENÉ POUŽITIE

FI

KÄYTTÖÄ EI RAJOITETTU

SV

OBEGRÄNSAD ANVÄNDNING

EN

UNRESTRICTED USE

IS

ÓTAKMÖRKUÐ NOTKUN

NO

UBEGRENSET BRUK

BG

Издаден впоследствие

Kiadva visszamenőleges hatállyal – 99210

CS

Vystaveno dodatečně

DA

Udstedt efterfølgende

DE

Nachträglich ausgestellt

EE

Välja antud tagasiulatuvalt

EL

Εκδοθέν εκ των υστέρων

ES

Expedido a posteriori

FR

Délivré a posteriori

IT

Rilasciato a posteriori

LV

Izsniegts retrospektīvi

LT

Retrospektyvusis išdavimas

HU

Kiadva visszamenőleges hatállyal

MT

Maħruġ b'mod retrospettiv

NL

Achteraf afgegeven

PL

Wystawione retrospektywnie

PT

Emitido a posteriori

RO

Eliberat ulterior

SL

Izdano naknadno

SK

Vyhotovené dodatočne

FI

Annettu jälkikäteen

SV

Utfärdat i efterhand

EN

Issued retroactively

IS

Útgefið eftir á

NO

Utstedt i etterhånd

BG

Разни

Különféle – 99211

CS

Různí

DA

Diverse

DE

Verschiedene

EE

Erinevad

EL

διάφορα

ES

Varios

FR

Divers

IT

Vari

LV

Dažādi

LT

Įvairūs

HU

Különféle

MT

Diversi

NL

Diverse

PL

Różne

PT

Diversos

RO

Diverse

SL

Razno

SK

Rôzni

FI

Useita

SV

Flera

EN

Various

IS

Ýmis

NO

Diverse

BG

Насипно

Ömlesztett – 99212

CS

Volně loženo

DA

Bulk

DE

Lose

EE

Pakendamata

EL

χύμα

ES

A granel

FR

Vrac

IT

Alla rinfusa

LV

Berams

LT

Nesupakuota

HU

Ömlesztett

MT

Bil-kwantitá

NL

Los gestort

PL

Luzem

PT

A granel

RO

Vrac

SL

Razsuto

SK

Voľne

FI

Irtotavaraa

SV

Bulk

EN

Bulk

IS

Vara í lausu

NO

Bulk

BG

Изпращач

Feladó – 99213

CS

Odesílatel

DA

Afsender

DE

Versender

EE

Saatja

EL

αποστολέας

ES

Expedidor

FR

Expéditeur

IT

Speditore

LV

Nosūtītājs

LT

Siuntėjas

HU

Feladó

MT

Min jikkonsenja

NL

Afzender

PL

Nadawca

PT

Expedidor

RO

Expeditor

SL

Pošiljatelj

SK

Odosielateľ

FI

Lähettäjä

SV

Avsändare

EN

Consignor

IS

Sendandi

NO

Avsender

IV. CÍM

A PÓTLAPOKRA VONATKOZÓ ÚMUTATÁSOK

A.

A pótlapokat csak abban az esetben szabad felhasználni, ha a vámáru-nyilatkozat több tételsorra vonatkozik (vö. az 5. sz. rovattal). Ezeket az EV-egyezmény I. mellékletének 1. függelékében említett nyomtatvánnyal együtt kell benyújtani.

B.

A fenti I. és II. címben említett útmutatások a pótlapokra is érvényesek.

Azonban:

az 1. rovat harmadik alrovatában fel kell tüntetni a »T1bis«, »T2bis« vagy »T2Fbis« jelzést az érintett árukra alkalmazandó egységes árutovábbítási eljárás szerint,

az EV-egyezmény I. mellékletének 3. függelékében előírt pótlap 2. és 8. rovatainak alkalmazása a szerződő felek számára szabadon választható, és azokban csak az érintett személy neve és azonosító száma szerepelhet.

C.

Kiegészítő nyomtatványok alkalmazása esetén:

a kitöltetlen »Csomagok és árumegnevezés« rovatokat át kell húzni, megelőzendő a bármiféle későbbi felhasználást,

az árutovábbítási nyilatkozat nyomtatványában használt 32. »Tételsorszám«, 33. »Vámtarifaszám«, 35. »Bruttó tömeg (kg)«, 38. »Nettó tömeg (kg)« és 44. »Különleges megjegyzések, benyújtott okmányok, igazolások és engedélyek« rovatait át kell húzni és a 31. »Csomagok és árumegnevezés« rovat nem használható a csomagok jeleinek, sorszámának, darabszámának és fajtájának vagy az áruk megnevezésének bejegyzésére. A sorszámra és a különböző pótlapok jelzéseire vonatkozó hivatkozást az árutovábbítási nyilatkozat 31. »Csomagok és árumegnevezés« rovatába kell bejegyezni.

„B7. MELLÉKLET

MINTABÉLYEGZŐ AZ ÜZEMSZÜNETI ELJÁRÁSHOZ

ÜZEMSZÜNETI ELJÁRÁS, NCTS

A RENDSZERBEN NEM ÁLL RENDELKEZÉSRE ADAT

INDÍTVA

(Dátum/óra)

(méretek: 26 × 59 mm, vörös tinta)

„B8. MELLÉKLET

TC 10 – HATÁRÁTLÉPÉSI IGAZOLÁS

Image 3

Szövege kép

„B9. MELLÉKLET

AZ ENGEDÉLYEZETT FELADÓ KÜLÖNLEGES BÉLYEGZŐJE

KÜLÖNLEGES BÉLYEGZŐ

Image 4

1.

.

Címer, vagy bármely más, az országot jellemző jelek vagy betűk

2.

.

Indító vámhivatal

3.

.

A nyilatkozat száma

4.

.

Dátum

5.

.

Engedélyezett feladó

6.

.

Engedély

„B10. MELLÉKLET

TC 11 – BEMUTATÁSI IGAZOLÁS

Image 5

Szövege kép

„B11. MELLÉKLET

ÖNTAPADÓS PIKTOGRAM

Image 6

Szín: zöld alapon fekete

„C1. MELLÉKLET

EGYSÉGES/KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS

KEZESSÉGVÁLLALÁSI OKMÁNY

EGYEDI KEZESSÉG

I.   Kezesi nyilatkozat

1.

Alulírott, (1)

lakóhely (székhely) (2)

a kezességnyújtás helye szerinti …

vámhivatalnál legfeljebb …

összeg erejéig készfizető kezességet vállal az Európai Közösség javára, melynek tagjai a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség és San Marino Köztársaság (3) … javára (4)

a fent említett országoknak az …

indító vámhivataltól az …

rendeltetési vámhivatalig történő közösségi vagy egységes árutovábbítási eljárás során szállított lent megnevezett áruk után fizetendő vámok vagy egyéb díjak tekintetében – a pénzbüntetést vagy pénzbírságot kivéve – tartozik vagy tartozni fog mind a fő és mellékkötelezettségekre, mind pedig a költségekre és pótlékokra vonatkozóan.

Az áruk megnevezése: …

2.

Alulírott kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. bekezdésben említett országok illetékes hatóságainak első írásos felszólítására a felszólítástól számított 30 napon belül haladéktalanul kifizeti a követelt összeget, kivéve ha ő vagy más érintett személy az említett időszak lejárta előtt az illetékes hatóságok megelégedésére bizonyítja, hogy a művelet rendben befejeződött.

Az illetékes hatóságok jogos indokok alapján az érdekelt kérelmére az írásbeli felszólítást követő 30 napos határidőt, amelyen belül alulírottnak a követelt összeget ki kell fizetnie, meghosszabbíthatják. A póthatáridő engedélyezéséből adódó költségeket, különösen a kamatokat, úgy kell kiszámítani, hogy annak az összegnek feleljenek meg, amelyet ezért az adott állam mindenkori pénz- és tőkepiacán megkövetelnek.

3.

Ez a kezesi nyilatkozat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által történt elfogadásának napjától érvényes. Alulírott felel továbbá az e kezesi nyilatkozat fedezete alatt álló azon közösségi vagy egységes árutovábbítási művelet során keletkezett tartozás megfizetéséért, amely az előtt a nap előtt kezdődött meg, amikor a kezesség felmondása hatályba lépett, akkor is, ha a fizetési felszólítás ez után a dátum után készült.

4.

E kezesi nyilatkozat alapján alulírott létrehoz egy értesítési címet az 1. bekezdésben említett országok mindegyikében (5):

Ország

Teljes név, illetve cégnév és pontos cím

Alulírott elismeri, hogy minden alakiság vagy eljárási intézkedés, amely ezt a kezesi nyilatkozatot érinti, és amelyet az »értesítési címek« egyikére írásban elküldenek, különös tekintettel a postai küldeményekre és kézbesítésekre, számára kötelező érvényűek.

Alulírott elismeri az »értesítési címek« helye szerint illetékes bíróságok joghatóságát.

Alulírott kötelezettséget vállal, hogy fenntartja az »értesítési címeket«, vagy ezen »értesítési címek« közül egyet vagy többet csak a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal előzetes tájékoztatása után változtat meg.

Kelt: ……………………………… -án/-én.

………………………………………………………………

(aláírás) (6)

II.   Elfogadás a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által

Kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal: …

A kezesi nyilatkozat elfogadva …

-án/-én a számú (7) közösségi/egységes árutovábbítási műveletre vonatkozó árutovábbítási nyilatkozathoz.

………………………………………………………………

(bélyegző és aláírás)

„C2. MELLÉKLET

EGYSÉGES/KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS

KEZESSÉGVÁLLALÁSI OKMÁNY

EGYEDI KEZESSÉGVÁLLALÁS GARANCIAJEGYEK FORMÁJÁBAN

I.   Kezesi nyilatkozat

1.

Alulírott (8)

lakóhely (székhely) (9)

a kezességnyújtás helye szerinti …

vámhivatalnál készfizető kezességet vállal az Európai Közösség javára, melynek tagjai a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság (10) javára mindazon kötelezettségekért, amelyekkel a főkötelezett a fent említett országoknak a közösségi vagy egységes árutovábbítási eljárás során szállított alább említett áruk után fizetendő vámok vagy egyéb díjak tekintetében – a pénzbüntetést vagy pénzbírságot kivéve – tartozik vagy tartozni fog mind a fő és mellékkötelezettségekre, mind pedig a költségekre és pótlékokra vonatkozóan, amelyekkel kapcsolatban alulírott egyedi garanciajegyek kiállítására vállal kötelezettséget, garanciajegyenként maximum 7 000 EUR értékben.

2.

Alulírott kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. bekezdésben említett országok illetékes hatóságainak első írásos felszólítására a felszólítástól számított 30 napon belül a fent említett, garanciajegyenként 7 000 EUR összeghatárig haladéktalanul kifizeti a követelt összeget, kivéve ha ő vagy más érintett személy az említett időszak lejárta előtt az illetékes hatóságok megelégedésére bizonyítja, hogy a művelet rendben befejeződött.

Az illetékes hatóságok jogos indokok alapján az érdekelt kérelmére az írásbeli felszólítást követő 30 napos határidőt, amelyen belül alulírottnak a követelt összeget ki kell fizetnie, meghosszabbíthatják. A póthatáridő engedélyezéséből adódó költségeket, különösen a kamatokat, úgy kell kiszámítani, hogy annak az összegnek feleljenek meg, amelyet ezért az adott állam mindenkori pénz- és tőkepiacán megkövetelnek.

3.

Ez a kezesi nyilatkozat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által történt elfogadásának napjától érvényes. Alulírott felel továbbá az e kezesi nyilatkozat fedezete alatt álló minden olyan közösségi vagy egységes árutovábbítási művelet során keletkezett bármilyen tartozás megfizetéséért, amely az előtt a nap előtt kezdődött meg, amikor a kezesség felmondása hatályba lépett, akkor is, ha a fizetési felszólítás ez után a dátum után készült.

4.

E kezesi nyilatkozat alapján alulírott létrehoz egy értesítési címet az 1. pontban bekezdésben említett országok mindegyikében (11):

Ország

Teljes név, illetve cégnév és pontos cím

Alulírott elismeri, hogy minden alakiság vagy eljárási intézkedés, amely ezt a kezesi nyilatkozatot érinti, és amelyet az »értesítési címek« egyikére írásban elküldenek, különös tekintettel a postai küldeményekre és kézbesítésekre, számára kötelező érvényűek.

Alulírott elismeri az értesítési címek helye szerint illetékes bíróságok joghatóságát.

Alulírott kötelezettséget vállal, hogy fenntartja az értesítési címeket, vagy ezen értesítési címek közül egyet vagy többet csak a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal előzetes tájékoztatása után változtat meg.

Kelt ………………………………………, ……………………………………… -án/-én.

………………………………………………………………

(Aláírás) (12)

II.   Elfogadás a kezességnyújtás hely szerinti vámhivatal által

Kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal …

A kezesi nyilatkozat elfogadva … -án/-én.

………………………………………………………………

(bélyegző és aláírás)

„C3. MELLÉKLET

Image 7

Szövege kép

„C4. MELLÉKLET

EGYSÉGES/KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS

KEZESSÉGVÁLLALÁSI OKMÁNY

ÖSSZKEZESSÉG

I.   Kezesi nyilatkozat

1.

Alulírott (13)

lakóhely (székhely) (14)

a kezességnyújtás helye szerinti …

vámhivatalnál legfeljebb …

összeg erejéig, a referenciaösszeg 100/50/30 %-áig (15) készfizető kezességet vállal az Európai Közösség javára, melynek tagjai a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság, a Svájci Államszövetség, az Andorrai Hercegség és a San Marino Köztársaság (16)

javára (17) …,

a fent említett országoknak a közösségi vagy egységes árutovábbítási eljárás során szállított áruk után fizetendő vámok vagy egyéb díjak tekintetében – a pénzbüntetést vagy pénzbírságot kivéve – tartozik vagy tartozni fog mind a fő és mellékkötelezettségekre, mind pedig a költségekre és pótlékokra vonatkozóan.

2.

Alulírott kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. bekezdésben említett országok illetékes hatóságainak első írásos felszólítására a felszólítástól számított 30 napon belül a fent említett összeghatárig haladéktalanul kifizeti a követelt összeget, kivéve ha ő vagy más érintett személy az említett időszak lejárta előtt az illetékes hatóságok megelégedésére bizonyítja, hogy a művelet rendben befejeződött.

Az illetékes hatóságok jogos indokok alapján az érdekelt kérelmére az írásbeli felszólítást követő 30 napos határidőt, amelyen belül alulírottnak a követelt összeget ki kell fizetnie, meghosszabbíthatják. A póthatáridő engedélyezéséből adódó költségeket, különösen a kamatokat, úgy kell kiszámítani, hogy annak az összegnek feleljenek meg, amelyet ezért az adott állam mindenkori pénz- és tőkepiacán megkövetelnek.

Ez a maximumösszeg csak akkor csökkenthető azokkal az összegekkel, amelyeket e kezesi nyilatkozat alapján már kifizettek, ha alulírottat az egységes vagy közösségi árutovábbítási eljárás keretében a tartozás megfizetésére felszólítják, és ez az eljárás az előző fizetési felszólítás kézhezvétele előtt vagy a kézhezvételt követő 30 napon belül kezdődött meg.

3.

Ez a kezesi nyilatkozat a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által történt elfogadásának napjától érvényes. Alulírott felel továbbá az e kezesi nyilatkozat fedezete alatt álló, minden olyan közösségi vagy egységes árutovábbítási művelet során keletkezett bármilyen tartozás megfizetéséért, amely az előtt a nap előtt kezdődött meg, amikor a kezesség felmondása hatályba lépett, akkor is, ha a fizetési felszólítás ez után a dátum után készült.

4.

E kezesi nyilatkozat alapján alulírott létrehoz egy értesítési címet az 1. pontban említett országok mindegyikében (18):

Ország

Teljes név, illetve cégnév és pontos cím

Alulírott elismeri, hogy minden alakiság vagy eljárási intézkedés, amely ezt a kezesi nyilatkozatot érinti, és amelyet az értesítési címek egyikére írásban elküldenek, különös tekintettel a postai küldeményekre és kézbesítésekre, számára kötelező érvényűek.

Alulírott elismeri az »értesítési címek« helyek szerint illetékes bíróságok joghatóságát.

Alulírott kötelezettséget vállal, hogy fenntartja az »értesítési címeket«, vagy ezen értesítési címek közül egyet vagy többet csak a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal előzetes tájékoztatása után változtat meg.

Kelt …………………………….., ………………………………….-án/-én.

………………………………………………

(Aláírás) (19)

II.   Elfogadás a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal által

A kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal …

A kezesi nyilatkozat elfogadva: …-án/én.

………………………………………………….

(bélyegző és aláírás)

„C5. MELLÉKLET

Image 8

Szövege kép

„C6. MELLÉKLET

Image 9

Szövege kép

„C7. MELLÉKLET

ÚTMUTATÓ A KEZESSÉGI TANÚSÍTVÁNY ÉS TANÚSÍTVÁNY A BIZTOSÍTÉKNYÚJTÁS ALÓLI MENTESSÉG IGAZOLÁSÁNAK KITÖLTÉSÉHEZ

1.   A tanúsítványok előoldalán feltüntetendő adatok

A tanúsítvány kiadását követően a kezességi tanúsítvány 1–8. rovatában, illetve a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítvány 1–7. rovatában nem lehet javításokat, kiegészítéseket vagy törléseket tenni.

1.1.

A pénznem kódja

Az országok a kezességi tanúsítvány 6. rovatába és a biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítvány 5. rovatába a használt pénznem ISO alfa-3 kódját (ISO 4217 kód) jegyzik be.

1.2.

Különleges megjegyzések

1.2.1.

Ha az összkezesség nem alkalmazható, mivel az áruk az I. függelék I. mellékletében szereplő jegyzékben szerepelnek, a tanúsítvány 8. rovatában a következő megjegyzések valamelyikét kell feltüntetni:

Korlátozott érvényű – 99200.

1.2.2.

Amennyiben a főkötelezett vállalta, hogy egyetlen indító vámhivatalban mutatja be az árutovábbítási nyilatkozatait, a kezességi tanúsítvány 8. rovatában vagy a tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről igazolásának 7. rovatában nagybetűkkel fel kell tüntetni a vámhivatal nevét.

1.3.

A tanúsítványok záradékolása érvényességük meghosszabbítása esetén

Amennyiben egy tanúsítvány érvényességét meghosszabbítják, a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal záradékolja a kezességi tanúsítvány 9. rovatát vagy a tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről 8. rovatát.

2.   A tanúsítványok hátoldalára beírandó adatok – az árutovábbítási nyilatkozat aláírására jogosult személyek

2.1.

A tanúsítvány kiállításakor, illetve az érvényességének ideje alatt bármikor, a főkötelezett beírja a tanúsítvány hátoldalára azoknak a személyeknek a nevét, akiket felhatalmaz az árutovábbítási nyilatkozatok aláírására. A bejegyzések tartalmazzák a felhatalmazott személy családi és utónevét, valamint aláírásának mintáját. Minden egyes meghatalmazott megnevezését, a főkötelezett aláírásával igazolja. A főkötelezettnek lehetősége van áthúzni azokat a rovatokat, amelyeket nem kíván használni.

2.2.

A főkötelezett ezt a meghatalmazást bármikor visszavonhatja.

2.3.

Minden, az indító vámhivatalnak bemutatott tanúsítvány hátoldalára bejegyzett személyt a főkötelezett meghatalmazott képviselőjének kell tekinteni.

3.   A tanúsítványok használata az összkezesség használatának tilalma alóli kivétel esetén

Az eljárásra nézve lásd az I. függelék IV. mellékletének 4. pontját.


(1)  Teljes név, illetve cégnév.

(2)  Teljes cím.

(3)  Törölje azon szerződő félnek vagy feleknek, illetve országoknak (Andorra vagy San Marino) a nevét, amelyeket az árutovábbítás nem érint. Az Andorrai Hercegségre és a San Marino Köztársaságra vonatkozó hivatkozásokat csak a közösségi árutovábbítási műveletekre kell alkalmazni.

(4)  A főkötelezett teljes neve vagy cégneve és teljes címe.

(5)  Ha az ország jogszabályai nem rendelkeznek értesítési címről, a kezes ebben az országban kijelöl egy, a neki címzett közlések átvételére felhatalmazott képviselőt, és a 4. bekezdés második albekezdésében lévő elismervényt és a negyedik albekezdésében lévő kötelezettségvállalást ennek megfelelően kell elkészíteni. A kezességgel kapcsolatos vitás kérdésekben a kezes képviselői vagy az értesítési címei szerinti bíróságok illetékesek.

(6)  Az okmányt aláíró személynek az aláírása előtt kézírással a következőket kell bejegyeznie: »Kezességvállalás … összeg erejéig« (az összeg betűvel kiírva).

(7)  Az indító vámhivatal tölti ki.

(8)  Teljes név, illetve cégnév.

(9)  Pontos cím.

(10)  Csak közösségi árutovábbítási műveletek esetében.

(11)  Ha az ország jogszabályai nem rendelkeznek értesítési címről, a kezes ebben az országban kijelöl egy, a neki címzett közlések átvételére felhatalmazott képviselőt, és a 4. bekezdés második albekezdésében lévő elismervényt és a negyedik albekezdésében lévő kötelezettségvállalást ennek megfelelően kell elkészíteni. Az ezzel a kezességgel kapcsolatos vitás kérdésekben a kezes képviselői vagy az értesítési címei szerinti bíróságok illetékesek.

(12)  Az okmányt aláíró személynek az aláírása előtt kézírással a következőt kell bejegyeznie: »Kezességvállalás …………. összeg erejéig« (összeg betűvel).

(13)  Teljes név, illetve cégnév.

(14)  Pontos cím.

(15)  A nem kívánt rész törlendő.

(16)  Törölje azon szerződő félnek, feleknek, vagy államoknak (Andorra vagy San Marino) a nevét, amelyeket az árutovábbítás nem érint. Az Andorrai Hercegségre és a San Marino Köztársaságra vonatkozó hivatkozásokat csak a közösségi árutovábbítási műveletekre kell alkalmazni.

(17)  A főkötelezett teljes neve vagy cégneve és teljes címe.

(18)  Ha az ország jogszabályai nem rendelkeznek értesítési címről, a kezes ebben az országban kijelöl egy, a neki címzett közlések átvételére felhatalmazott képviselőt, és a 4. bekezdés második albekezdésében lévő elismervényt és a negyedik albekezdésében lévő kötelezettségvállalást ennek megfelelően kell elkészíteni. A kezességgel kapcsolatos vitás kérdésekben a kezes értesítési címei vagy képviselői szerinti bíróságok illetékesek.

(19)  Az okmányt aláíró személynek az aláírása előtt kézírással a következőket kell bejegyeznie: »Kezességvállalás … összeg erejéig« (összeg betűvel).