20060127

FORDÍTÁS

2006. évi nemzetközi megállapodás a trópusi faanyagokról

PREAMBULUM

E MEGÁLLAPODÁS SZERZŐDŐ FELEI,

a) EMLÉKEZTETVE az új nemzetközi gazdasági rend megállapításáról szóló nyilatkozatra és cselekvési programra; az integrált áruprogramra; az új fejlesztési partnerségre; valamint az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának XI. ülésén elfogadott, "São Paulo szelleme" c. nyilatkozatra és a São Pauló-i konszenzusra;

b) EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ a trópusi fákról szóló, 1983. évi nemzetközi megállapodásra és a trópusi faanyagokról szóló, 1994. évi nemzetközi megállapodásra, valamint elismerve a Trópusi Faanyagok Nemzetközi Szervezete munkáját és megalakulása óta elért eredményeit, többek között azt a stratégiát, hogy a nemzetközi kereskedelembe kerülő trópusi fa fenntartható erdőgazdálkodással kezelt forrásokból származzon;

c) EMLÉKEZTETVE TOVÁBBÁ a 2002 szeptemberében a fenntartható fejlődéssel foglalkozó világ-csúcstalálkozón elfogadott johannesburgi nyilatkozatra és végrehajtási tervre, az ENSZ 2000 októberében létrehozott Erdészeti Fórumára, továbbá a Partnerségi Együttműködés az Erdőkért szervezet ehhez kapcsolódó megalapítására, amely szervezetnek tagja a Trópusi Faanyagok Nemzetközi Szervezete is, valamint a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozatra, a valamennyi erdőtípus kezelésére, megőrzésére és fenntartható fejlődésére vonatkozó globális megegyezés alapelveiről szóló, jogilag nem kötelező érvényű irányadó nyilatkozatra, az ENSZ környezetről és fejlesztésről szóló, 1992. júniusi konferenciáján elfogadott "Agenda 21" vonatkozó fejezeteire, az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményére, a biológiai sokféleségről szóló egyezményére és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményére;

d) ELISMERVE, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban az egyes államoknak szuverén joguk, hogy saját erőforrásaikat saját környezeti politikájuknak megfelelően aknázzák ki, továbbá felelősségük annak biztosítása, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó tevékenységek ne károsítsák más államok vagy nemzeti joghatóság alá nem tartozó területek természeti környezetét, ahogyan azt a valamennyi erdőtípus kezelésére, megőrzésére és fenntartható fejlődésére vonatkozó globális megegyezés alapelveiről szóló, jogilag nem kötelező érvényű irányadó nyilatkozat 1. alapelvének a) pontja kimondja;

e) ELISMERVE a fa és a fakereskedelem jelentőségét a fakitermelő országok gazdasága számára;

f) ELISMERVE TOVÁBBÁ a fenntartható erdőgazdálkodással összefüggésben az erdőkből helyi, nemzeti és globális szinten származó többszörös gazdasági, környezeti és társadalmi hasznot – beleértve a fa alapú és egyéb erdei termékeket, továbbá a környezeti szolgáltatásokat –, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás hozzájárulását a fenntartható fejlődéshez és a szegénység enyhítéséhez, továbbá a nemzetközi szinten kölcsönösen elfogadott fejlesztési célok eléréséhez, beleértve a millenniumi nyilatkozatban foglaltakat;

g) ELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy szükség van összehasonlítható kritériumok és mutatók kidolgozására és alkalmazására a fenntartható erdőgazdálkodás területén, amelyek fontos eszközként szolgálnak valamennyi tag számára a fenntartható erdőgazdálkodásuk megvalósítása terén tett előrelépések értékelésében, nyomon követésében és előmozdításában;

h) FIGYELEMBE VÉVE a trópusifa-kereskedelem és a nemzetközi fapiac, valamint a tágabb világgazdaság közötti kapcsolatokat, továbbá azt, hogy a nemzetközi fakereskedelem átláthatóságának növelése érdekében globális perspektívára van szükség;

i) ÚJBÓL MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket azon célkitűzés lehető leggyorsabb teljesítése mellett, hogy a trópusifa-export, valamint a trópusi fából készült termékek exportja fenntartható gazdálkodás keretében kezelt forrásokból származzon (ITTO 2000. évi célkitűzés), továbbá emlékeztetve a Bali Partnerségi Alap létrehozására;

j) EMLÉKEZTETVE a fogyasztó tagok által 1994 januárjában tett azon kötelezettségvállalásra, hogy fenntartják, illetve megvalósítják erdeik vonatkozásában a fenntartható gazdálkodást;

k) RÁMUTATVA a helyes irányítás, az egyértelmű földbirtoklási viszonyok és az ágazatok közötti koordináció szerepére a fenntartható erdőgazdálkodás és a törvényes eredetű fakivitel megvalósításában;

l) ELISMERVE a tagok, a nemzetközi szervezetek, a magánszektor és a civil társadalom – beleértve az őshonos és helyi közösségeket –, valamint az egyéb érdekelt felek közötti együttműködés jelentőségét a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítésében;

m) ELISMERVE TOVÁBBÁ ezen együttműködés jelentőségét az erdészeti jogszabályok hatékonyabb végrehajtásának elősegítésében és a törvényesen kitermelt fával folytatott kereskedelem előmozdításában;

n) MEGÁLLAPÍTVA, hogy az erdőgazdálkodásból élő őshonos és helyi közösségek – köztük az erdőtulajdonos és erdőgazdálkodást folytató közösségek – lehetőségeinek javítása hozzájárulhat e megállapodás céljainak eléréséhez;

o) MEGÁLLAPÍTVA TOVÁBBÁ annak szükségességét, hogy az erre vonatkozó, nemzetközileg elismert elvek és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményei és eszközei figyelembevételével javuljon az erdőgazdálkodási ágazatban az életszínvonal és a munkakörülmények;

p) MEGÁLLAPÍTVA, hogy konkurens termékekkel összehasonlítva a fa energiahatékony, megújuló és környezetbarát nyersanyag;

q) ELISMERVE AZT, hogy fokozni kell a fenntartható erdőgazdálkodásba történő beruházást, többek között az erdőkből – például a fával kapcsolatos kereskedelemből – származó bevételek újbóli beruházása révén;

r) ELISMERVE TOVÁBBÁ a fenntartható erdőgazdálkodás költségeit tükröző piaci árakból származó előnyöket;

s) ELISMERVE TOVÁBBÁ annak szükségességét, hogy egy széles adományozói közösség megnövelt és kiszámítható pénzügyi forrásokkal járuljon hozzá e megállapodás céljainak megvalósításához;

t) RÁMUTATVA a legkevésbé fejlett trópusifa-termelő országok sajátos szükségleteire,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. FEJEZET

CÉLOK

1. cikk

Célok

A trópusi faanyagokról szóló, 2006. évi nemzetközi megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja, hogy elősegítse a fenntartható erdőgazdálkodás keretében, törvényesen kitermelt trópusi fa nemzetközi kereskedelmének kiterjesztését és diverzifikációját, továbbá támogassa a trópusi fa kitermelésére hasznosított erdők fenntartható erdőgazdálkodás révén történő kezelését az alábbiak révén:

a) hatékony keretek biztosítása a tagok közötti egyeztetés, nemzetközi együttműködés és a szakpolitika kialakítása számára a világ fakereskedelmének valamennyi releváns vonatkozása tekintetében;

b) egyeztető fórum biztosítása a megkülönböztetésmentes fakereskedelmi gyakorlatok előmozdítása érdekében;

c) hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez és a szegénység enyhítéséhez;

d) a tagok azon képességének javítása, hogy meg tudjanak valósítani olyan stratégiákat, amelyek révén fenntartható gazdálkodással kezelt forrásokból tudják biztosítani a trópusi fa és a trópusi fából készült termékek kivitelét;

e) a nemzetközi piacok szerkezeti feltételei, köztük a fogyasztás és termelés hosszú távú tendenciái, a piachoz jutást befolyásoló tényezők, a fogyasztói preferenciák és árak, valamint azon körülmények jobb megértése, amelyek a fenntartható erdőgazdálkodás költségeit tükröző árakat eredményeznek;

f) a kutatás és fejlesztés támogatása az erdőgazdálkodás, a fa felhasználásának hatékonysága, valamint a fatermékek egyéb anyagokkal szembeni versenyképessége javításának, továbbá a fakitermelésre hasznosított trópusi erdők egyéb erdészeti értékeinek megőrzésére és javítására való képesség növelésének érdekében;

g) új, illetve kiegészítő pénzügyi források biztosítására szolgáló mechanizmusok kialakítása és az ilyen mechanizmusokhoz való hozzájárulás abból a célból, hogy a kitermelő tagok e megállapodás céljainak elérésére való képességének javításához szükséges finanszírozás és szakértelem megfelelőbb és kiszámíthatóbb legyen;

h) a nemzetközi fapiaccal kapcsolatban a piackutatás javítása és az információcsere ösztönzése annak érdekében, hogy javuljon az átláthatóság, és jobb információk álljanak rendelkezésre a piacokról és a piaci folyamatokról, beleértve a kereskedelemmel kapcsolatos adatok – köztük a kereskedelem tárgyát képező fajokkal kapcsolatos adatok – gyűjtését, feldolgozását és terjesztését;

i) a fenntartható forrásokból származó trópusi fa feldolgozása mennyiségi növelésének és a további feldolgozásnak az ösztönzése a kitermelő tagállamokban, előmozdítandó azok iparosodását, bővítve ezáltal a foglalkoztatási lehetőségeiket és növelve exportbevételeiket;

j) a tagok ösztönzése arra, hogy támogassák és fejlesszék a trópusi erdők újratelepítését, valamint a leromlott erdei talaj rehabilitációját és helyreállítását, kellően figyelembe véve az erdészeti erőforrásokból élő helyi közösségek érdekeit;

k) a fenntartható erdőgazdálkodásból és törvényesen kitermelt forrásokból származó, törvényesen forgalomba hozott trópusi fa és trópusi fából készült termékek kivitelének jobb marketingje és forgalmazása, beleértve a fogyasztók tájékozottságának javítását is;

l) a tagok azon képességének növelése, hogy a fakereskedelmükre vonatkozóan statisztikai adatokat, trópusi erdeik fenntartható gazdálkodásával kapcsolatban pedig információkat gyűjtsenek, dolgozzanak fel és terjesszék azokat;

m) a tagok ösztönzése a trópusifa-kereskedelemmel összefüggésben olyan nemzeti szakpolitikák kialakítására, amelyek a fakitermelésre hasznosított erdők fenntartható kihasználását és megőrzését, valamint az ökológiai egyensúly fenntartását célozzák;

n) a tagoknak az erdészeti jogszabályok hatékonyabb végrehajtására és a hatékonyabb irányításra, valamint az illegális kitermelés és az ezzel kapcsolatos trópusifa-kereskedelem jelentette problémák kezelésére való képességének növelése;

o) az információcsere ösztönzése a trópusi erdőkkel való fenntartható gazdálkodás előmozdítását szolgáló olyan önkéntes mechanizmusok jobb megértése céljából, mint például a tanúsítás, és a tagok e területen tett erőfeszítéseinek támogatása;

p) a technológiákhoz való hozzáférés és a technológiatranszfer, valamint a technikai együttműködés támogatása e megállapodás céljainak megvalósítása érdekében, többek között kölcsönösen elfogadott koncessziós és kedvezményes feltételek alapján;

q) a fán kívüli erdei termékeknek és a környezeti szolgáltatásoknak a trópusi erdőkkel való fenntartható gazdálkodásban játszott szerepe jobb megértésének elősegítése, hogy ezáltal a tagok a fenntartható erdőgazdálkodással összefüggésben jobb stratégiákat tudjanak kidolgozni ezen funkciók megerősítésére, valamint az érintett intézményekkel és folyamatokkal e célból való együttműködés;

r) a tagok ösztönzése arra, hogy ismerjék el az erdőből élő őshonos és helyi közösségek szerepét a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításában, és alakítsanak ki stratégiákat e közösségek azon képességének javítására, hogy a trópusi fa kitermelésére hasznosított erdőkkel fenntartható módon tudjanak gazdálkodni; továbbá

s) a lényeges új és kialakulóban lévő kérdések felismerése és kezelése.

II. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

1. "trópusi faanyag": ipari célokra használt trópusi fa, amely a Ráktérítő és a Baktérítő között elterülő országokban nő, illetve amelyet ezekben az országokban termesztenek. Trópusi faanyagnak minősül a farönk, a fűrészáru, a furnér és a rétegelt falemez;

2. "fenntartható erdőgazdálkodás": a szervezet vonatkozó szakpolitikai dokumentumai és technikai útmutatásai szerint értendő;

3. "tag": olyan kormány, az Európai Közösség vagy az 5. cikkben említett kormányközi szervezet, amely a megállapodást magára nézve kötelezőnek ismerte el, függetlenül attól, hogy az ideiglenesen vagy véglegesen van-e hatályban;

4. "kitermelő tag": olyan, az A. mellékletben felsorolt tagország, amely a Ráktérítő és a Baktérítő között terül el, trópusi erdőállománnyal rendelkezik és/vagy a mennyiség tekintetében nettó trópusifa-exportőr, és e megállapodás szerződő felévé válik, vagy bármely olyan, a felsorolásban nem szereplő tag, amely trópusi erdőállománnyal rendelkezik és/vagy a mennyiség tekintetében nettó trópusifa-exportőr, és e megállapodás szerződő felévé válik, és amelyet a Tanács, a tag egyetértésével, kitermelő taggá nyilvánít;

5. "fogyasztó tag": olyan, a B. mellékletben felsorolt, trópusi fát importáló tagország, amely e megállapodás szerződő felévé válik, vagy bármely olyan, a felsorolásban nem szereplő, trópusi fát importáló ország, amely e megállapodás szerződő felévé válik, és amelyet a tanács, a tag egyetértésével, fogyasztó taggá nyilvánít;

6. "szervezet": a 3. cikkel összhangban létrehozott Trópusi Faanyagok Nemzetközi Szervezete;

7. "tanács": a 6. cikkel összhangban létrehozott Trópusi Faanyagok Nemzetközi Tanácsa;

8. "minősített szavazás": az a szavazás, amelyhez a jelen lévő és szavazó kitermelő tagok szavazatainak legalább kétharmada és a jelen lévő és szavazó fogyasztó tagok szavazatainak legalább 60 %-a szükséges, külön-külön számlálva, azzal a feltétellel, hogy mind a jelen lévő és szavazó kitermelő tagok legalább fele, mind a jelen lévő és szavazó fogyasztó tagok legalább fele leadta a szavazatát;

9. "megosztott egyszerű többségi szavazás": olyan szavazás, amelyhez a jelen lévő és szavazó kitermelő tagok szavazatainak több mint fele, valamint a jelen lévő és szavazó fogyasztó tagok szavazatainak több mint fele szükséges, külön-külön számlálva;

10. "kétéves költségvetési időszak": tárgyév január 1-jétől a következő év december 31-ig tartó időszak;

11. "szabadon átváltható pénznem": az euro, a japán jen, a font sterling, a svájci frank, az USA-dollár és bármely olyan egyéb pénznem, amelyet valamely illetékes nemzetközi pénzügyi szervezet időről időre olyan pénznemnek minősít, amelyet ténylegesen széles körben használnak fizetésre nemzetközi tranzakciókban, és amelynek adásvétele elterjedt a legfontosabb devizapiacokon.

12. A szavazatmegoszlásnak a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában megállapítottak szerinti kiszámításának céljára a "trópusierdő-állomány" a Ráktérítő és a Baktérítő között elterülő természetes zárt erdő, illetve erdőültetvény.

III. FEJEZET

SZERVEZET ÉS IGAZGATÁS

3. cikk

A trópusi faanyagok nemzetközi szervezetének székhelye és felépítése

(1) A trópusi fákról szóló, 1983. évi nemzetközi megállapodás által létrehozott Trópusi Faanyagok Nemzetközi Szervezete továbbra is fennmarad e megállapodás rendelkezéseinek alkalmazása és végrehajtásának felügyelete céljából.

(2) A szervezet a 6. cikk szerint létrehozott tanács, a 26. cikkben megnevezett bizottságok és egyéb kisegítő testületek, valamint az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak révén fejti ki tevékenységét.

(3) A szervezet székhelye mindenkor valamely tag felségterületén van.

(4) A szervezet székhelye Jokohamában van, hacsak a tanács a 12. cikkel összhangban minősített szavazással másképp nem határoz.

(5) A szervezet létrehozhat regionális irodákat, amennyiben a tanács a 12. cikkel összhangban minősített szavazással így határoz.

4. cikk

Szervezeti tagság

A szervezetben kétfajta tagság létezik; ezek a következők:

a) kitermelő tagok; továbbá

b) fogyasztó tagok.

5. cikk

Kormányközi szervezetek tagsága

(1) E megállapodásban a "kormányok" utalást úgy kell tekinteni, hogy az vonatkozik az Európai Közösségre, valamint minden olyan kormányközi szervezetre is, amely hasonló kötelezettségekkel bír nemzetközi megállapodásokról – mindenekelőtt árumegállapodásokról – folytatott tárgyalások, e megállapodások megkötése és alkalmazása tekintetében. Ennek megfelelően az e megállapodásban aláírásra, megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra, illetve ideiglenes alkalmazásról szóló értesítésre vagy csatlakozásra történő bármely utalás az ilyen szervezetek esetében úgy értendő, hogy az vonatkozik az ilyen szervezetek általi aláírásra, megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra, valamint ideiglenes alkalmazásról szóló értesítésre vagy csatlakozásra is.

(2) Hatáskörükbe tartozó ügyről történő szavazás esetén az Európai Közösség, illetve az (1) bekezdésben említett egyéb kormányközi szervezetek szavazatainak száma a megállapodás szerződő feleinek minősülő tagállamaik 10. cikk szerint megállapított szavazatainak összegével egyenlő. Ilyen esetekben e kormányközi szervezetek tagállamai nem gyakorolják egyéni szavazati jogukat.

IV. FEJEZET

A TRÓPUSI FAANYAGOK NEMZETKÖZI TANÁCSA

6. cikk

A Trópusi Faanyagok Nemzetközi Tanácsának összetétele

(1) A szervezet legfelsőbb hatósága a Trópusi Faanyagok Nemzetközi Tanácsa, amelyben a szervezet valamennyi tagja részt vesz.

(2) Minden tag egy-egy küldöttel képviselteti magát a tanácsban; a tagok ezenkívül helyetteseket és tanácsadókat is kijelölhetnek a tanács ülésein való részvételre.

(3) A küldött helyettese felhatalmazással bír arra nézve, hogy a küldött távollétében vagy különleges körülmények esetén annak nevében eljárjon és szavazzon.

7. cikk

A tanács hatásköre és feladatai

A tanács gyakorolja mindazokat a hatásköröket, és látja el mindazokat a feladatokat, illetve gondoskodik mindazon feladatok ellátásáról, amelyek e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek. Ezek mindenekelőtt a következők:

a) a 12. cikknek megfelelően minősített szavazással elfogadja azokat a szabályokat, amelyek e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek és azzal összhangban vannak, köztük saját eljárási szabályzatát, valamint a szervezet pénzügyi és személyzeti szabályzatát is. A pénzügyi szabályzatnak rendelkeznie kell többek között a 18. cikkben létrehozott számlákon nyilvántartott források be- és kifizetéséről. A tanács eljárási szabályzatában rendelkezhet olyan eljárásról, amely révén bizonyos kérdésekben ülés összehívása nélkül határozhat;

b) a szervezet eredményes és hatékony működéséhez elengedhetetlen határozatokat hozhat; továbbá

c) az e megállapodásból eredő feladatai ellátásához szükséges nyilvántartásokat vezethet.

8. cikk

A tanács elnöke és alelnöke

(1) A tanács minden naptári évre elnököt és alelnököt választ, akik fizetésüket nem a szervezettől kapják.

(2) Az elnök és az alelnök közül az egyiket a kitermelő tagok képviselői közül, a másikat a fogyasztó tagok képviselői közül választják.

(3) Ezeket a hivatalokat évente felváltva töltik be a két tagsági kategória képviselői, ez azonban nem akadálya annak, hogy kivételes körülmények fennállása esetén egyiküket vagy mindkettőt újraválasszák.

(4) Az elnök ideiglenes távolléte esetén feladatait az alelnök látja el. Az elnök és az alelnök egyidejű ideiglenes távolléte, illetve egyikük vagy mindkettejük olyan távolléte esetén, amely hivatali idejük egész hátralévő idejére kiterjed, a tanács átmeneti időszakra vagy az előd/elődök hivatali idejének teljes hátralévő részére e tisztségek betöltésére új képviselőket választhat – az adott esetnek megfelelően – a kitermelő tagok és/vagy a fogyasztó tagok képviselői közül.

9. cikk

A tanács ülései

(1) Általános szabályként a tanács évente legalább egy rendes ülést tart.

(2) A tanács saját elhatározásából vagy bármely tag vagy az ügyvezető igazgató kérésére, a tanács elnökével és alelnökével, illetve az alábbiakkal egyetértésben rendkívüli ülést hív össze:

a) a kitermelő tagok többsége vagy a fogyasztó tagok többsége; vagy

b) a tagok többsége.

(3) Üléseit a tanács a szervezet székhelyén tartja, hacsak a 12. cikkel összhangban minősített szavazással másképp nem határoz. Ebben az esetben a tanács törekszik arra, hogy további üléseit a székhelyen kívül, lehetőleg a kitermelő országokban hívja össze.

(4) Az ülések gyakoriságának és helyének megállapításakor a tanács törekszik elegendő forrás biztosítására.

(5) Az ülésekről szóló értesítést és az ülések napirendjét az ügyvezető igazgató juttatja el a tagokhoz legalább hat héttel az ülést megelőzően; kivételt képeznek a sürgős esetek, amikor az értesítést legalább hét nappal az ülés előtt kell kiküldeni.

10. cikk

A szavazatok megoszlása

(1) Mind a kitermelő tagok, mind a fogyasztó tagok együttesen 1000-1000 szavazattal rendelkeznek.

(2) A kitermelő tagok szavazatai a következőképpen oszlanak meg:

a) négyszáz szavazat egyenlő arányban oszlik meg a három kitermelő régió – Afrika, az ázsiai és csendes-óceáni térség, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség – között. Az így juttatott szavazatokat ezután mindegyik régión belül egyenlően kell elosztani az adott régió kitermelő tagjai között;

b) háromszáz szavazatot a kitermelő tagok között az összes kitermelő tag teljes trópusierdő-állományából való részesedése arányában kell felosztani; továbbá

c) háromszáz szavazatot nettó trópusifa-kivitelük átlagértékének arányában kell felosztani a kitermelő tagok között, azon legutóbbi hároméves időszak adatai alapján számítva, amely esetében végleges számadatok állnak rendelkezésre.

(3) E cikk (2) bekezdésének rendelkezései ellenére az afrikai régió kitermelő tagjai számára az e cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított összes szavazat egyenlően osztandó fel az afrikai régió valamennyi kitermelő tagja között. Fennmaradó szavazatok esetén ezeket a szavazatokat az afrikai régió kitermelő tagjainak kell juttatni: az elsőt annak a kitermelő tagnak, amely e cikk (2) bekezdése alapján a legtöbb szavazattal rendelkezik, a másodikat annak a kitermelő tagnak, amely a második legtöbb szavazattal rendelkezik és így tovább, amíg valamennyi fennmaradó szavazatot el nem osztották.

(4) E cikk (5) bekezdésére is figyelemmel a fogyasztó tagok szavazatai a következőképpen oszlanak meg: valamennyi fogyasztó tagnak kiindulásként tíz szavazata van; a fennmaradó szavazatokat nettó trópusifa-behozataluk átlagos volumenének arányában kell felosztani a fogyasztó tagok között, a szavazatok felosztását hat naptári évvel megelőzően kezdődő ötéves időszak adatai alapján.

(5) Valamely fogyasztó tag egy adott kétéves időszakban legfeljebb 5 %-kal több szavazattal rendelkezhet, mint amennyivel az azt megelőző kétéves időszakban rendelkezett. Az 5 % feletti szavazatokat a nettó trópusifa-behozatal átlagos volumenének arányában kell felosztani a fogyasztó tagok között, a szavazatok felosztását hat naptári évvel megelőzően kezdődő ötéves időszak alapján.

(6) A tanács – amennyiben szükségesnek ítéli – a 12. cikk szerinti minősített szavazással módosíthatja a fogyasztó tagok szavazatainak azt a legkisebb százalékos arányát, amely a minősített szavazáshoz szükséges.

(7) A tanács minden kétéves időszak első tanácsi ülésének elején e cikk rendelkezéseivel összhangban elosztja a szavazatokat az adott kétéves időszakra. Ez a felosztás érvényben marad az adott kétéves időszak fennmaradó részére, kivéve az e cikk (8) bekezdésében meghatározott eseteket.

(8) Amennyiben a szervezet tagsága megváltozik, vagy valamely tag szavazati jogait e megállapodás bármely rendelkezése szerint felfüggesztik vagy visszaállítják, a tanács e cikk rendelkezéseivel összhangban az érintett tagsági kategóriában vagy tagsági kategóriákban újraosztja a szavazatokat. Ebben az esetben a tanács határozza meg az újbóli felosztás hatálybalépésének időpontját.

(9) Töredékszavazat nincs.

11. cikk

A tanács szavazási eljárása

(1) Minden tag jogosult az őt megillető számú szavazatot leadni; egy tag sem jogosult szavazatai megosztására. A tagok e szavazatoktól eltérően azonban bármely olyan szavazatot leadhatnak, amelynek leadására e cikk (2) bekezdése alapján felhatalmazást kaptak.

(2) A tanács elnökének benyújtott írásos értesítéssel bármely kitermelő tag saját felelősségére felhatalmazhat bármely más kitermelő tagot, illetve bármely fogyasztó tag saját felelősségére felhatalmazhat bármely más fogyasztó tagot arra, hogy a tanács bármely ülésén érdekeit képviselje és szavazatait leadja.

(3) Amennyiben egy tag tartózkodik, ezt úgy kell tekinteni, mintha nem szavazna.

12. cikk

A tanács határozatai és ajánlásai

(1) A tanács arra törekszik, hogy valamennyi határozatát és ajánlását egyhangúlag hozza meg.

(2) Amennyiben nem sikerül egyhangú döntést hozni, a tanács valamennyi határozatát és ajánlását megosztott egyszerű többségi szavazással hozza meg, hacsak e megállapodás minősített szavazást nem ír elő.

(3) Abban az esetben, ha egy tag él a 11. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel, és szavazatait a tanács ülésén leadják, ezt a tagot e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában jelen lévőnek és szavazónak kell tekinteni.

13. cikk

A tanács határozatképességének feltételei

(1) A tanács bármely ülésén akkor határozatképes, ha a 4. cikkben említett mindkét tagsági kategória tagjainak többsége jelen van, és e tagok tagsági kategóriájuk összes szavazatának legalább kétharmadával rendelkeznek.

(2) Amennyiben a határozatképesség e cikk (1) bekezdése szerinti feltétele nem teljesül azon a napon, amelyre az ülést összehívták, és az azt követő napon sem, az ülés további napjain a határozatképesség feltétele az, hogy a 4. cikkben említett mindkét tagsági kategória tagjainak többsége jelen legyen, és hogy e tagok rendelkezzenek kategóriájuk összes szavazatának többségével.

(3) A 11. cikk (2) bekezdése szerinti képviseletet jelenlétnek kell tekinteni.

14. cikk

Ügyvezető igazgató és a szervezet alkalmazottai

(1) Az ügyvezető igazgatót a tanács nevezi ki a 12. cikk szerinti minősített szavazással.

(2) Az ügyvezető igazgató kinevezésének feltételeit a tanács állapítja meg.

(3) Az ügyvezető igazgató a szervezet fő igazgatási tisztviselője, aki felelősséggel tartozik a tanácsnak e megállapodásnak a tanács határozataival összhangban történő alkalmazásáért és végrehajtásáért.

(4) Az ügyvezető igazgató nevezi ki a szervezet alkalmazottait a tanács által megállapítandó szabályokkal összhangban. A szervezet alkalmazottai az ügyvezető igazgatónak tartoznak felelősséggel.

(5) Sem az ügyvezető igazgatónak, sem az alkalmazottaknak nem lehet pénzügyi érdekeltségük a faiparban vagy a fakereskedelemben vagy bármely azzal kapcsolatos kereskedelmi tevékenységben.

(6) Feladataik ellátása során sem az ügyvezető igazgató, sem az alkalmazottak nem kérhetnek és nem kaphatnak utasítást sem a tagoktól, sem a szervezeten kívüli hatóságtól. Tartózkodnak minden olyan cselekedettől, amely kedvezőtlen fényt vethet nemzetközi tisztviselői hivatalukra, amelyért végső soron a tanácsnak tartoznak felelősséggel. Valamennyi tag tiszteletben tartja az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak feladatainak kizárólagosan nemzetközi jellegét, és tartózkodik attól, hogy befolyásolja őket feladataik teljesítésében.

15. cikk

Együttműködés és koordináció más szervezetekkel

(1) A megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása során a tanács megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy párbeszédet és együttműködést folytasson az Egyesült Nemzetek Szervezetével, annak szerveivel és szakosított intézményeivel – köztük az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájával (UNCTAD) –, valamint más releváns nemzetközi és regionális szervezetekkel és intézményekkel, továbbá a magánszférával, nem kormányzati szervezetekkel és a civil társadalommal.

(2) A szervezet a lehető legnagyobb mértékben kihasználja a kormányközi, kormányzati és nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom és a magánszféra létesítményeit, szolgáltatásait és szakértelmét annak érdekében, hogy e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása során elkerülje az átfedéseket, és hogy erősítse tevékenységeik egymást kiegészítő jellegét és növelje hatékonyságukat.

(3) A szervezet a legteljesebb mértékben él a közös árualap kínálta lehetőségekkel.

16. cikk

Megfigyelők meghívása

A tanács meghívhatja az ENSZ bármely olyan tagját vagy megfigyelő államát, amely e megállapodásnak nem szerződő fele, vagy bármely olyan, a 15. cikkben említett szervezetet, amely érdeklődést tanúsít a szervezet tevékenysége iránt, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyen.

V. FEJEZET

KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK

17. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1) A szervezet jogi személy. Mindenekelőtt szerződéskötésre, ingó és ingatlan vagyon szerzésére és elidegenítésére, valamint bírósági eljárások megindítására irányuló jogképességgel rendelkezik.

(2) A szervezetnek, az ügyvezető igazgatónak, az alkalmazottaknak és a szakértőknek, valamint a tagok küldötteinek státusát, kiváltságait és mentességeit Japán felségterületén továbbra is az 1988. február 27-én Tokióban aláírt, a japán kormány és a Trópusi Faanyagok Nemzetközi Szervezete között létrejött, a szervezet székhelyéről szóló megállapodás szabályozza, az e megállapodás megfelelő végrehajtásához szükséges esetleges módosításokkal.

(3) A szervezet megállapodásokat köthet egy vagy több országgal olyan jogosultságokról, kiváltságokról és mentességekről, amelyek e megállapodás megfelelő végrehajtásához szükségesek; e megállapodásokat a tanácsnak jóvá kell hagynia.

(4) Amennyiben a szervezet székhelyét másik országba helyezik át, az érintett tag, amint lehetséges, megállapodást ír alá a szervezettel annak székhelyéről; a megállapodást a tanácsnak jóvá kell hagynia. A szóban forgó megállapodás aláírásáig a szervezet – a nemzeti jogszabályok által megengedett kereteken belül – adómentességért folyamodik a fogadó kormányhoz a szervezet által az alkalmazottaknak kifizetett összegek, valamint a szervezet eszközei, bevételei és egyéb vagyona tekintetében.

(5) A szervezet székhelyéről kötött megállapodás független e megállapodástól. Mindazonáltal a következő esetekben megszűnik:

a) ha a fogadó kormány és a szervezet erről állapodik meg;

b) ha a szervezet székhelye elköltözik a fogadó kormány országából; vagy

c) ha a szervezet megszűnik.

VI. FEJEZET

FINANSZÍROZÁS

18. cikk

Pénzügyi számlák

(1) A következő számlákat kell megnyitni:

a) az igazgatási számlát, amely a megállapított hozzájárulások számára fenntartott számla;

b) a különszámlát és a Bali Partnerségi Alapot, amelyek önkéntes hozzájárulások számára fenntartott számlák; továbbá

c) egyéb, a tanács által alkalmasnak és szükségesnek ítélt számlákat.

(2) A tanács a 7. cikkel összhangban a számlák átlátható vezetését és kezelését biztosító pénzügyi szabályokat állapít meg, beleértve a számláknak a megállapodás megszűnése vagy lejárta esetén történő elszámolására vonatkozó szabályokat is.

(3) Az ügyvezető igazgató a tanácsnak felel a pénzügyi számlák vezetéséért, továbbá beszámolási kötelezettsége van a tanács felé.

19. cikk

Igazgatási számla

(1) Az e megállapodás alkalmazásához szükséges kiadásokat az igazgatási számlára kell könyvelni, és a tagállamok által a vonatkozó alkotmányos vagy intézményi eljárásaikkal összhangban fizetett, és e cikk (4), (5) és (6) bekezdése szerint megállapított éves hozzájárulásokból kell kiegyenlíteni.

(2) Az igazgatási számla a következőket tartalmazza:

a) alapvető igazgatási költségek, mint például fizetések, juttatások, letelepedési költségek és szolgálati utak költségei; továbbá

b) alapvető működési költségek, mint például a kommunikációval és tájékoztatással, a tanács által összehívott szakértői ülésekkel, valamint az e megállapodás 24., 27. és 28. cikke szerinti tanulmányok és értékelések elkészítésével és közzétételével kapcsolatos költségek.

(3) A tanácsba, a bizottságokba és a tanács egyéb, a 26. cikkben említett kisegítő testületeibe delegált küldöttségek költségeit az érintett tagok viselik. Amennyiben valamely tag különleges szolgáltatást kér a szervezettől, a tanács megfizetteti vele e szolgáltatás költségeit.

(4) Minden kétéves költségvetési időszak végén a tanács jóváhagyja a szervezet igazgatási számlájának költségvetését a következő kétéves időszakra, és megállapítja valamennyi tag hozzájárulását a jóváhagyott költségvetéshez.

(5) Az igazgatási számlához való hozzájárulások mértékét minden kétéves költségvetési időszak esetében a következőképpen kell megállapítani:

a) az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett költségeket egyenlően kell megosztani a kitermelő és a fogyasztó tagok között, a hozzájárulást pedig annak arányában kell megállapítani, hogy az adott tag szavazatainak száma hogyan viszonyul tagsági kategóriája szavazatainak teljes számához;

b) az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett költségek 20 %-át a kitermelő, 80 %-át pedig a fogyasztó tagok viselik, a hozzájárulást pedig annak arányában kell megállapítani, hogy az adott tag szavazatainak száma hogyan viszonyul tagsági kategóriája szavazatainak teljes számához;

c) az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett költségek nem haladhatják meg az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett költségek egyharmadát. A tanács egyhangúlag úgy határozhat, hogy egy adott kétéves költségvetési időszakra megváltoztatja ezt a határértéket;

d) a tanács a 33. cikkben említett értékeléssel összefüggésben felülvizsgálhatja azt, hogy az igazgatási számla és az önkéntes számlák hogyan járulnak hozzá a szervezet hatékony és eredményes működéséhez; továbbá

e) a hozzájárulások megállapításánál valamennyi tag szavazatait figyelembe kell venni, tekintet nélkül bármely tag szavazati jogának felfüggesztésére vagy a szavazatok abból eredő újraosztására.

(6) Amennyiben egy tag e megállapodás hatálybalépését követően csatlakozik a szervezethez, első hozzájárulásának mértékét a tanács az e tagnak juttatott szavazatok száma és a folyó kétéves költségvetési időszakból hátralévő idő alapján állapítja meg anélkül, hogy ez befolyásolná a többi tag számára az adott kétéves költségvetési időszakra megállapított hozzájárulásokat.

(7) Az igazgatási számlára fizetendő hozzájárulások minden költségvetési év első napján esedékesek. Az újonnan csatlakozó tagok azon kétéves költségvetési időszakra megállapított hozzájárulásai, amelyben a szervezethez csatlakoznak, taggá válásuk napján esedékesek.

(8) Amennyiben valamely tag az igazgatási számlára fizetendő teljes hozzájárulását az e hozzájárulás számára az e cikk (7) bekezdésében megjelölt esedékességet követő négy hónapon belül nem fizeti be, az ügyvezető igazgató a tagot mielőbbi fizetésre szólítja fel. Amennyiben a tag a felszólítást követő két hónapon belül továbbra sem fizeti be hozzájárulását, felszólítást kap arra, hogy fizetésképtelenségét megindokolja. Amennyiben a hozzájárulás esedékességét követő hét hónap leteltével a tag továbbra sem fizeti be hozzájárulását, szavazati joga felfüggesztésre kerül, amíg hozzájárulását teljes összegben be nem fizeti, hacsak a tanács a 12. cikkel összhangban minősített szavazással másképp nem határoz. Amennyiben valamely tag két egymást követő évben nem fizeti be teljes hozzájárulását, a 30. cikkben foglalt rendelkezéseket figyelembe véve elveszti a 25. cikk (1) bekezdése szerinti jogosultságát projektpályázatok vagy előzetes projektekre vonatkozó pályázatok benyújtására.

(9) Amennyiben valamely tag az igazgatási számlára fizetendő teljes hozzájárulását az e hozzájárulás számára az e cikk (7) bekezdésében megjelölt esedékességet követő négy hónapon belül befizeti, engedményt kaphat hozzájárulására a tanács által a szervezet pénzügyi szabályzatában meghatározott módon.

(10) Az a tag is köteles hozzájárulását megfizetni, amelynek jogait e cikk (8) bekezdése alapján felfüggesztették.

20. cikk

Különszámla

(1) A különszámla két alszámlát foglal magában:

a) a tematikus programok alszámlája; továbbá

b) a projektek alszámlája.

(2) A különszámla lehetséges pénzügyi forrásai a következők:

a) a közös árualap;

b) regionális és nemzetközi pénzügyi intézmények;

c) a tagok önkéntes hozzájárulása; továbbá

d) egyéb források.

(3) A tanács meghatározza a különszámla áttekinthető kezelésének kritériumait és az ehhez szükséges eljárásokat. Az eljárásoknak tekintettel kell lenniük a tagok közötti – beleértve a hozzájárulást fizető tagokat – kiegyensúlyozott képviselet szükségességére a tematikus programok alszámlája és a projektek alszámlája működésének tekintetében.

(4) A tematikus programok alszámlája azt a célt szolgálja, hogy elősegítse meghatározatlan rendeltetésű hozzájárulások gyűjtését olyan jóváhagyott előzetes projektek, projektek és tevékenységek finanszírozására, amelyek összhangban vannak a tanács által a 24. és 25. cikk szerint megállapított szakpolitikai hangsúlyok és projektprioritások alapján meghatározott tematikus programokkal.

(5) Az adományozó megjelölheti, hogy hozzájárulását melyik meghatározott tematikus programra fordítsák, vagy kérheti, hogy az ügyvezető igazgató tegyen javaslatot a hozzájárulás felhasználására.

(6) Az ügyvezető igazgató rendszeresen beszámol a tanácsnak a forrásoknak a tematikus programok alszámláján belüli elosztásáról és felhasználásáról, valamint az előzetes projektek, projektek és tevékenységek megvalósításáról, nyomon követéséről és értékeléséről, továbbá a tematikus programok sikeres megvalósításának pénzügyi igényeiről.

(7) A projektek alszámlája azt a célt szolgálja, hogy elősegítse meghatározott rendeltetésű hozzájárulások gyűjtését a 24. és 25. cikkel összhangban jóváhagyott előzetes projektek, projektek és tevékenységek finanszírozására.

(8) A projektek alszámlájára fizetett meghatározott rendeltetésű hozzájárulásokat kizárólag a megjelölt előzetes projektekre, projektekre és tevékenységekre szabad fordítani, hacsak az adományozó – az ügyvezető igazgatóval egyeztetve – másképpen nem határoz. Amennyiben valamely előzetes projekt, projekt vagy tevékenység megvalósulása vagy megszűnése után források maradnak fenn, azok felhasználásáról az adományozó dönt.

(9) A különszámlán vezetett források szükséges kiszámíthatóságának biztosítása érdekében a tagok – tekintettel a hozzájárulások önkéntes jellegére – arra törekszenek, hogy a forrásokat újra feltöltsék a megfelelő szintre abból a célból, hogy a tanács által jóváhagyott előzetes projektek, projektek és tevékenységek maradéktalanul megvalósulhassanak.

(10) A projektek alszámlájához, illetve a tematikus programok alszámlájához tartozó meghatározott előzetes projektekkel, projektekkel és tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi bevételt a nekik megfelelő alszámlán kell könyvelni. Az ilyen előzetes projektekkel, projektekkel és tevékenységekkel kapcsolatban felmerült kiadásokat – beleértve a tanácsadók és szakértők díjazását és utazási költségeit is – ugyanarra az alszámlára kell terhelni.

(11) Szervezeti tagságuk okán a tagokat nem terheli felelősség semminemű olyan kötelezettségért, amely az előzetes projektekkel, projektekkel és tevékenységekkel kapcsolatban bármely más tag vagy jogi személy cselekedeteiből származik.

(12) Az ügyvezető igazgató segítséget nyújt a 24. és 25. cikk szerinti előzetes projektekre, projektekre és tevékenységekre irányuló pályázatok kidolgozásában, és – a tanács által meghatározott feltételek szerint – megfelelő és biztos forrásokat igyekszik felkutatni a jóváhagyott előzetes projektek, projektek és tevékenységek számára.

21. cikk

A Bali Partnerségi Alap

(1) E megállapodás alapot hoz létre a trópusi fa kitermelésére hasznosított erdők fenntartható erdőgazdálkodással történő kezelésének támogatására; az alap célja, hogy segítséget nyújtson a kitermelő tagoknak az e megállapodás 1. cikkének d) pontjában foglalt célkitűzés megvalósításához szükséges beruházásokhoz.

(2) Az alap forrásai a következők:

a) adományozó tagok hozzájárulásai;

b) a különszámlával kapcsolatos tevékenységek eredményeképp szerzett jövedelem ötven százaléka;

c) egyéb olyan, magán- és közforrásokból származó források, amelyeket a szervezet pénzügyi szabályaival összhangban elfogadhat; továbbá

d) a tanács által jóváhagyott egyéb források.

(3) Az alap forrásait a tanács kizárólag olyan előzetes projekteknek és projekteknek juttathatja, amelyeket az e cikk (1) bekezdésében meghatározott céllal hoztak létre, és amelyek a 24. és 25. cikkel összhangban jóváhagyásra kerültek.

(4) Az alap forrásainak elosztásakor a tanács megállapítja az alap felhasználására vonatkozó feltételeket és prioritásokat, amelyhez figyelembe veszi a következőket:

a) milyen támogatásra van szükségük a tagoknak ahhoz, hogy a trópusi fa és a trópusi fából készült termékek kivitele fenntartható gazdálkodással kezelt forrásokból történjen;

b) mire van szükségük a tagoknak ahhoz, hogy jelentős, a fakitermelésre hasznosított erdőket védő természetvédelmi programokat hozzanak létre és valósítsanak meg; továbbá

c) mire van szükségük a tagoknak a fenntartható erdőgazdálkodási programok megvalósításához.

(5) Az ügyvezető igazgató segítséget nyújt a 25. cikk szerinti projektekre irányuló pályázatok kidolgozásában, és – a tanács által meghatározott feltételek szerint – megfelelő és biztos forrásokat igyekszik felkutatni a jóváhagyott projektek számára.

(6) A tagok törekszenek arra, hogy a Bali Partnerségi Alapot újból feltöltsék annak érdekében, hogy az megfelelő szintű finanszírozást tudjon nyújtani az alap célkitűzéseinek előmozdításához.

(7) A tanács szabályos időközökben megvizsgálja az alap számára rendelkezésre álló források kielégítő voltát, és törekszik arra, hogy megszerezze azokat a további forrásokat, amelyekre a kitermelő tagoknak szükségük van az alap céljainak eléréséhez.

22. cikk

Fizetési módok

(1) A 18. cikk szerint létrehozott számlákhoz való pénzügyi hozzájárulásokat szabadon átváltható pénznemben kell befizetni, és mentesek a devizakorlátozásoktól.

(2) A tanács határozhat úgy, hogy elfogad más hozzájárulási módokat is a 18. cikk szerint létrehozott számlákhoz, kivéve az igazgatási számlát; a hozzájárulás történhet például a jóváhagyott projektekhez szükséges tudományos és műszaki felszerelés, illetve személyzet rendelkezésre bocsátása formájában.

23. cikk

Pénzügyi ellenőrzés és a beszámolók közzététele

(1) A tanács független könyvvizsgálókat nevez ki a szervezet elszámolásainak ellenőrzésére.

(2) A 18. cikk szerint létrehozott számlák függetlenül ellenőrzött kimutatásait a költségvetési év lezárását követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb hat hónap elteltével a tagok rendelkezésére kell bocsátani, és a tanácsnak a következő ülésén döntenie kell azok jóváhagyásáról. Az ellenőrzött elszámolások és a mérleg összefoglalóját ezt követően közzé kell tenni.

VII. FEJEZET

TEVÉKENYSÉGEK

24. cikk

A szervezet szakpolitikai tevékenysége

(1) Az 1. cikkben meghatározott célok elérése érdekében a szervezet integrált módon végez szakpolitikai munkát és folytat projekttevékenységet.

(2) A szervezet szakpolitikai tevékenységének hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az ITTO tagjai általánosságban véve megvalósíthassák e megállapodás célkitűzéseit.

(3) A tanács rendszeresen cselekvési tervet készít a szakpolitikai tevékenységek fő irányvonalainak meghatározására, kijelöli a tevékenység legfontosabb területeit, és meghatározza az e megállapodás 20. cikkének (4) bekezdésében említett tematikus programokat. A cselekvési tervben meghatározott prioritásoknak szerepelniük kell a tanács által jóváhagyott munkatervekben. Szakpolitikai tevékenység lehet többek között irányelvek, kézikönyvek kidolgozása, tanulmányok, jelentések, alapvető kommunikációs és tájékoztató eszközök készítése, valamint az egyéb hasonló, a szervezet cselekvési tervében meghatározott tevékenységek.

25. cikk

A szervezet projekttevékenysége

(1) A tagok és az ügyvezető igazgató benyújthatnak olyan előzetes projektpályázatokat és projektpályázatokat, amelyek hozzájárulnak e megállapodás és egy vagy több olyan prioritási munkaterület vagy tematikus program céljainak megvalósításához, amelyet a tanács a 24. cikk szerint jóváhagyott cselekvési tervben határozott meg.

(2) A tanács megállapítja a projektek és előzetes projektek jóváhagyásának feltételeit, tekintettel többek között az e megállapodás célkitűzései, valamint a munkatervek és a tematikus programok prioritási területei szempontjából való relevanciájukra, környezeti és társadalmi hatásaikra, a nemzeti erdőprogramokhoz és -stratégiákhoz való kapcsolódásukra, költséghatékonyságukra, a technikai és regionális igényekre, átfedések elkerülésének szükségességére, valamint a mindenkori tapasztalatok felhasználására.

(3) A tanács megállapítja a szervezethez finanszírozásért pályázó előzetes projektek és projektek benyújtásának, elbírálásának, jóváhagyásának és rangsorolásának, valamint megvalósításának, nyomon követésének és értékelésének időrendjét és az ezek során követendő eljárást.

(4) Az ügyvezető igazgató felfüggesztheti a szervezet forrásainak kifizetését valamely előzetes projekt vagy projekt esetében, amennyiben a forrásokat nem a projekt dokumentációjának megfelelően használják fel, illetve ha csalás, pazarlás, gondatlanság vagy irányítási hibák történtek. Az ügyvezető igazgató a következő ülésen jelentés formájában tájékoztatja a tanácsot. A tanács megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(5) A tanács előzetesen megállapított kritériumok alapján korlátozást állapíthat meg azoknak a projekteknek és előzetes projekteknek a számára vonatkozóan, amelyet a tagok vagy az ügyvezető igazgató egy adott projektciklusban benyújthatnak. Az ügyvezető igazgató beszámolóját követően a tanács is tehet megfelelő intézkedéseket, beleértve az előzetes projektek vagy projektek pénzügyi támogatásának felfüggesztését vagy megszüntetését is.

26. cikk

Bizottságok és kisegítő testületek

(1) A szervezet bizottságai – amelyekben valamennyi tag részt vehet – a következők:

a) Erdőgazdasági Bizottság;

b) Gazdasági, Statisztikai és Piaci Bizottság;

c) Újraerdősítési és Erdőgazdálkodási Bizottság, továbbá

d) Pénzügyi és Igazgatási Bizottság.

(2) A tanács az igényeknek megfelelően a 12. cikk szerinti minősített szavazással bizottságokat és kisegítő testületeket hozhat létre, illetve szüntethet meg.

(3) A tanács meghatározza a bizottságok és az egyéb kisegítő testületek működését és feladatkörét. A bizottságok és az egyéb kisegítő testületek a tanácsnak tartoznak felelősséggel, és tevékenységüket annak felügyelete alatt végzik.

VIII. FEJEZET

STATISZTIKÁK, TANULMÁNYOK ÉS TÁJÉKOZTATÁS

27. cikk

Statisztikák, tanulmányok és tájékoztatás

(1) A tanács felhatalmazza az ügyvezető igazgatót, hogy szoros kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a megfelelő nemzetközi, kormányközi és nem kormányzati szervezetekkel annak érdekében, hogy aktuális és megbízható adatok és információk álljanak rendelkezésre többek között a trópusi fa kitermeléséről és kereskedelméről, a tendenciákról és ellentmondó adatokról, illetve, hogy releváns információk álljanak rendelkezésre a nem trópusi fáról, valamint a fakitermelésre hasznosított erdők kezeléséről. A szervezet ezekkel a szervezetekkel együttműködésben – az e megállapodás végrehajtásához szükségesnek ítélt mértékben – gyűjti, összehasonlítja, elemzi és közzéteszi ezeket az információkat.

(2) A szervezet hozzájárul az erdővel kapcsolatos kérdésekről készülő nemzetközi jelentések standardizálásához és összehangolásához, megakadályozva a különböző szervezetek által végzett adatgyűjtések közötti átfedéseket és ugyanazon munkák többszöri elvégzését.

(3) A tagok az ügyvezető igazgató által megjelölt határidőn belül és a nemzeti jogszabályaik által megengedett lehető legkimerítőbb mértékben statisztikai adatokat és információkat szolgáltatnak a fáról, annak kereskedelméről, valamint a fakitermelésre használt erdőkre irányuló, a fenntartható gazdálkodást célzó tevékenységükről, illetve rendelkezésre bocsátanak egyéb, a tanács által kért releváns információkat. Az e bekezdés szerint átadandó információk jellegéről és formátumáról a tanács határoz.

(4) Megkeresésre vagy szükség esetén a tanács igyekszik segítséget nyújtani a tagországok, mindenekelőtt a fejődő országok technikai lehetőségeinek javításához annak érdekében, hogy ezek meg tudjanak felelni az e megállapodásban megállapított statisztikai és beszámolási követelményeknek.

(5) Amennyiben valamely tag két egymást követő évben nem szolgáltat statisztikai adatokat és információkat a 3. cikkben megállapított követelmények szerint, és nem fordul az ügyvezető igazgatóhoz segítségért, az ügyvezető igazgató először felszólítja a tagot, hogy meghatározott időn belül szolgáljon magyarázattal. Abban az esetben, ha nem érkezik kielégítő magyarázat, a tanács belátása szerint intézkedik.

(6) A tanács intézkedik releváns, a nemzetközi fapiacon megfigyelhető tendenciákkal, illetve a nemzetközi fapiac rövid és hosszú távú problémáival, valamint a fakitermelésre hasznosított erdőkre irányuló fenntartható gazdálkodás megvalósulásának helyzetével kapcsolatos tanulmányok készíttetéséről.

28. cikk

Éves jelentés és kétévenkénti felülvizsgálat

(1) A tanács éves jelentést tesz közzé tevékenységéről, valamint egyéb információkról, amennyiben azt szükségesnek tartja.

(2) A tanács kétévente megvizsgálja és értékeli a következőket:

a) a fagazdaság nemzetközi helyzete; továbbá

b) egyéb, az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához relevánsnak ítélt tényezők, ügyek és fejlemények.

(3) A vizsgálatot a következők figyelembevételével kell elvégezni:

a) a tagok által a nemzeti kitermeléssel, kereskedelemmel, kínálattal, készletekkel, fogyasztással és faárakkal kapcsolatosan szolgáltatott információk;

b) a tanács által kért és a tagok által átadott egyéb statisztikai adatok és konkrét mutatók;

c) a tagok által szolgáltatott, a fakitermelésre hasznosított erdőkre irányuló fenntartható gazdálkodás megvalósításában elért eredményekre vonatkozó információk;

d) olyan egyéb releváns információk, amelyekkel a tanács közvetlenül vagy az ENSZ-szervezetek rendszerén keresztül, illetve kormányközi, kormányzati vagy nem kormányzati szervezetek révén rendelkezik; továbbá

e) olyan információk, amelyeket a tagok szolgáltatnak azokról az eredményekről, amelyeket az illegális trópusifa-kitermelésre és trópusifa-kereskedelemre, illetve egyéb erdei termékek illegális kitermelésére és kereskedelmére vonatkozó ellenőrzési és információs mechanizmusok megteremtésében elértek.

(4) A tanács elősegíti a tagok közötti véleménycserét a következők vonatkozásában:

a) a fakitermelésre hasznosított erdőkre irányuló fenntartható gazdálkodás és az ezzel kapcsolatos ügyek helyzete a tagországokban; továbbá

b) a szervezet által meghatározott célokkal, feltételekkel és irányelvekkel kapcsolatos források áramlása és az ezekkel kapcsolatos igények.

(5) Megkeresésre a tanács igyekszik segítséget nyújtani a tagországok, mindenekelőtt a fejlődő országok technikai lehetőségeinek javításához annak érdekében, hogy a tagok biztosítani tudják a megfelelő információcseréhez szükséges adatokat; ennek keretében a tanács többek között továbbképzésre és létesítményekre forrásokat bocsát a tagok rendelkezésére.

(6) A felülvizsgálat eredményei bekerülnek a megfelelő tanácsi ülésről készült jelentésekbe.

IX. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

29. cikk

A tagok általános kötelezettségei

(1) E megállapodás érvényességi ideje alatt a tagok minden tőlük telhetőt megtesznek a megállapodás célkitűzéseinek megvalósításáért, és ennek érdekében együttműködnek; a tagok tartózkodnak továbbá minden olyan cselekménytől, amely e célkitűzésekkel ellentétes.

(2) A tagok vállalják, hogy elfogadják a tanács határozatait e megállapodás keretében, azokat végrehajtják, és tartózkodnak az olyan végrehajtási intézkedésektől, amelyek e határozatokra korlátozó vagy kedvezőtlen hatással lennének.

30. cikk

Kötelezettségek alóli felmentés

(1) Amennyiben e megállapodásban kifejezetten meg nem nevezett rendkívüli körülmények, szükséghelyzet vagy vis maior szükségessé teszik, a tanács a 12. cikk szerinti minősített szavazással felmentheti tagjait e megállapodásból fakadó valamely kötelezettségük alól, ha kielégítő magyarázatot kap arra, hogy az adott fél miért nem tud eleget tenni valamely kötelezettségének.

(2) Amennyiben a tanács e cikk (1) bekezdése alapján valamely tagállamnak felmentést ad, egyértelműen rögzíti azokat a feltételeket és azt az időtartamot, amelyek alapján, illetve amely ideig a tag mentesül kötelezettsége alól, valamint megadja azokat az indokokat, amelyek a mentesség alapjául szolgáltak.

31. cikk

Panaszok és viták

A tagok bármely tag ellen panaszt nyújthatnak be a tanácshoz, ha az érintett tag valamely, e megállapodásból fakadó kötelezettségének nem tett eleget, illetve a tanács elé utalhatnak bármely, az e megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitát. A tanács – e megállapodás bármely egyéb rendelkezése ellenére – ezekben az ügyekben egyhangú szavazással határoz; a határozatok véglegesek és kötelező erejűek.

32. cikk

Differenciált és ellensúlyozó intézkedések, valamint külön intézkedések

(1) Azok a fogyasztó tagok, amelyek fejlődő országok, és amelyeknek az érdekeit sértik az e megállapodás keretében hozott intézkedések, a tanácshoz folyamodhatnak megfelelő differenciált és ellensúlyozó intézkedésekért. A tanács megfelelő intézkedéseket mérlegel az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája 93 (IV) határozata III. szakaszának (3) és (4) bekezdésével összhangban.

(2) Az ENSZ meghatározása alapján a legkevésbé fejlett országok kategóriájába besorolt tagok a 93 (IV) határozat III. szakaszának (4) bekezdésével és a "Párizsi nyilatkozat és cselekvési program a legkevésbé fejlett országok érdekében az 1990-es évekre" (56) és (57) bekezdésével összhangban külön intézkedésekért folyamodhatnak a tanácshoz.

33. cikk

Felülvizsgálat

A tanács öt évvel a hatálybalépés után értékelheti e megállapodás végrehajtását, beleértve a célkitűzéseket és a pénzügyi mechanizmusokat is.

34. cikk

A megkülönböztetés tilalma

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem jogosít fel olyan intézkedések alkalmazására, amelyek korlátoznák vagy megtiltanák a fa és a fatermékek nemzetközi kereskedelmét, mindenekelőtt azok behozatalát, valamint hasznosítását.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Letéteményes

E megállapodás letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára.

36. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás és jóváhagyás

(1) E megállapodást 2006. április 3-tól a hatálybalépésétől számított egy hónap leteltéig írhatják alá az ENSZ székhelyén azok a kormányok, amelyek meghívással rendelkeznek a trópusi faanyagokról szóló, 1994. évi nemzetközi megállapodás helyébe lépő megállapodás megtárgyalására összehívott ENSZ-konferenciára.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett bármely kormány

a) a megállapodás aláírásával egyidejűleg kinyilváníthatja, hogy ezen aláírással a megállapodást magára nézve kötelezőnek ismeri el (végleges aláírás); vagy

b) a megállapodás aláírását követően megerősítheti, elfogadhatja vagy jóváhagyhatja a megállapodást ilyen értelmű okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésével.

(3) Az aláírást és a megerősítést, elfogadást vagy jóváhagyást, illetve csatlakozást vagy ideiglenes csatlakozást követően az Európai Közösség vagy bármely más, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kormányközi szervezet megfelelő hatósága által kiadott nyilatkozatot helyez letétbe, amelyben meghatározza az e megállapodás által szabályozott ügyekben való hatáskörének jellegét és korlátait, és a továbbiakban tájékoztatja a letéteményest bárminemű, e hatáskörében beállt jelentős változásról. Amennyiben valamely ilyen szervezet kizárólagos hatáskörről tesz nyilatkozatot az e megállapodás által szabályozott valamennyi ügyben, a szóban forgó szervezet tagállamai tartózkodnak a 36. cikk (2) bekezdésében, a 37. cikkben és a 38. cikkben megfogalmazottak végrehajtásától, vagy a 41. cikknek megfelelően cselekszenek, vagy visszavonják a 38. cikk szerinti, ideiglenes alkalmazásról szóló értesítést.

37. cikk

Csatlakozás

(1) E megállapodáshoz a tanács által megállapított feltételek alapján csatlakozhatnak kormányok; e feltételek tartalmazzák a csatlakozási okmányok letétbe helyezésének határidejét is. A tanács e feltételeket eljuttatja a letéteményeshez. A tanács mindazonáltal engedélyezheti a határidő meghosszabbítását olyan kormányok esetében, amelyek a csatlakozási feltételekben meghatározott csatlakozási határidőn belül nem tudnak csatlakozni.

(2) A csatlakozás a csatlakozási okmánynak a letéteményesnél történő letétbe helyezésével következik be.

38. cikk

Értesítés ideiglenes alkalmazásról

Az az aláíró kormány, amely megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni szándékozik e megállapodást, vagy az a kormány, amelynek esetében a tanács megállapította a csatlakozás feltételeit, de amelynek még nem állt módjában letétbe helyezni okmányát, bármikor értesítheti a letéteményest, hogy törvényeivel és rendeleteivel összhangban ideiglenesen alkalmazni szándékozza ezt a megállapodást, mégpedig vagy a 39. cikk szerinti hatálybalépés dátumától vagy, ha már hatályban van, egy meghatározott naptól.

39. cikk

Hatálybalépés

(1) E megállapodás 2008. február 1-jén vagy azt követően azon a napon lép véglegesen hatályba, amikorra tizenkét kitermelő tagállam kormánya, amelyek együtt az e megállapodás A. mellékletében meghatározott összes szavazat legalább 60 %-val rendelkeznek, továbbá tíz olyan fogyasztó tag kormánya, amelyek a B. melléklet felsorolásában szerepelnek és a 2005. bázisévben a trópusi fa teljes importvolumenének 60 %-át képviselik, véglegesen aláírják, illetve a 36. cikk (2) bekezdése vagy a 37. cikk értelmében megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják e megállapodást.

(2) Amennyiben e megállapodás 2008. február 1-jén nem lép véglegesen hatályba, ideiglenesen lép hatályba azon a napon vagy az azt követő hat hónapon belül, hogy tíz kitermelő tagállam kormánya, amelyek együtt az e megállapodás A. mellékletében meghatározott szavazatok összes mennyiségének legalább 50 %-val rendelkeznek, továbbá hét olyan fogyasztó tag kormánya, amelyek a B. melléklet felsorolásában szerepelnek és a 2005. bázisévben a trópusi fa teljes importvolumenének 50 %-át képviselik, véglegesen aláírják vagy a 36. cikk (2) bekezdése értelmében megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják e megállapodást, vagy a 38. cikk értelmében értesítik a letéteményest, hogy e megállapodást ideiglenesen alkalmazni szándékozzák.

(3) Amennyiben az e cikk (1), illetve (2) bekezdésében megfogalmazott hatálybalépési követelmények 2008. szeptember 1-jéig nem teljesülnek, az ENSZ főtitkára felszólítja azokat a kormányokat, amelyek véglegesen aláírták e megállapodást, vagy a 36. cikk (2) bekezdése értelmében megerősítették, elfogadták vagy jóváhagyták azt, vagy értesítették a letéteményest a megállapodás ideiglenes alkalmazására vonatkozó szándékukról, hogy üljenek össze a legközelebbi alkalmas időpontban és határozzanak arról, hogy maguk között ideiglenesen vagy véglegesen és részben vagy egészben hatályba léptessék-e a megállapodást. Azok a kormányok, amelyek úgy határoznak, hogy ideiglenesen hatályba léptetik maguk között e megállapodást, időről időre találkozhatnak, hogy felülvizsgálják a helyzetet és eldöntsék, hogy véglegesen hatályba léptetik-e maguk között a megállapodást.

(4) Azon kormányok esetében, amelyek nem értesítik a letéteményest a 38. cikk szerint arról, hogy ideiglenesen alkalmazni szándékozzák e megállapodást, és megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányukat e megállapodás hatálybalépése után helyezik letétbe, a letétbe helyezés napján lép hatályba e megállapodás.

(5) A szervezet ügyvezető igazgatója a megállapodás hatálybalépését követő legközelebbi lehetséges időpontban összehívja a tanács ülését.

40. cikk

Módosítások

(1) A tanács a 12. cikk szerinti minősített szavazással javasolhatja a tagoknak e megállapodás módosítását.

(2) A tanács meghatározza azt a napot, amikorra a tagoknak értesíteniük kell a letéteményest a módosítás elfogadásáról.

(3) A módosítás 90 nappal az után lép hatályba, hogy a letéteményes a kitermelő tagok legalább kétharmadától – akik a kitermelő tagok szavazatainak legalább 75 %-val rendelkeznek –, illetve a fogyasztó tagok kétharmadától – akik a fogyasztó tagok szavazatainak legalább 75 %-val rendelkeznek –, megkapta az elfogadásról szóló értesítést.

(4) Azt követően is, hogy a letéteményes tájékoztatja a tanácsot arról, hogy a módosítás hatálybalépésének követelményei teljesültek, és az e cikk (2) bekezdésének a tanács által meghatározott időponttal kapcsolatos rendelkezései ellenére, bármely tag értesítheti még a letéteményest a módosítás elfogadásáról, feltéve, hogy az értesítésre még a módosítás hatálybalépése előtt kerül sor.

(5) Az a tag, amely a módosítás hatálybalépésének napjáig nem ad ki értesítést a módosítás elfogadásáról, ettől az időponttól megszűnik a megállapodás szerződő fele lenni, kivéve, ha az érintett tag kielégítő indoklással szolgál a tanácsnak arra nézve, hogy a módosítás elfogadására azért nem kerülhetett időben sor, mert alkotmányos vagy intézményi eljárásainak lefolytatása nehézségekbe ütközött, és a tanács úgy határoz, hogy az érintett tag esetében meghosszabbítja a módosítás elfogadására rendelkezésre álló időt. Erre a tagra nézve nem kötelező a módosítás addig, amíg a tag nem küld értesítést annak elfogadásáról.

(6) Amennyiben a módosítás hatálybalépésének követelményei nem teljesülnek a tanács által e cikk (2) bekezdése szerint meghatározott napig, a módosítást visszavontnak kell tekinteni.

41. cikk

Kilépés a megállapodásból

(1) A tag a letéteményesnek megküldött írásbeli kilépési nyilatkozattal a megállapodás hatálybalépését követően bármikor kiléphet e megállapodásból. A tag ezzel egy időben tájékoztatja erről a tanácsot.

(2) A kilépés 90 nappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes az értesítést kézhez vette.

(3) A kilépés következtében a tagnak a szervezettel szembeni, e megállapodásból fakadó pénzügyi kötelezettségei nem szűnnek meg.

42. cikk

Kizárás

Ha a tanács megállapítja, hogy valamely tag megszegi e megállapodásból fakadó kötelezettségeit, és megállapítja továbbá, hogy a kötelezettségek e megszegése jelentősen akadályozza e megállapodás végrehajtását, a 12. cikk szerinti minősített szavazással kizárhatja a tagot e megállapodásból. A tanács erről azonnal értesíti a letéteményest. Hat hónappal a tanács határozatának időpontja után a tag megszűnik e megállapodás szerződő fele lenni.

43. cikk

Számlák rendezése kilépő vagy kizárt taggal, illetve módosítást elfogadni nem tudó taggal

(1) A tanács határoz a számláknak olyan taggal történő rendezéséről, amely megszűnik e megállapodás szerződő fele lenni a következők miatt:

a) a megállapodás 40. cikk szerinti módosításának el nem fogadása;

b) a megállapodásból való kilépés a 41. cikk szerint; vagy

c) a megállapodásból való kizárás a 42. cikk szerint.

(2) Az olyan tag esetében, amely megszűnik e megállapodás szerződő fele lenni, a tanács megtart minden olyan megállapított hozzájárulást és hozzájárulást, amelyet a tag a 18. cikk szerint létrehozott pénzügyi számlákra befizetett.

(3) Az a tag, amely már nem szerződő fele e megállapodásnak, nem jogosult a szervezet felszámolásából származó bevételből vagy a szervezet egyéb vagyonából származó részesedésre. Ez a tag nem kötelezhető a megállapodás megszűnésekor a szervezet esetleges veszteségeiből történő részvállalásra sem.

44. cikk

Időbeli hatály, meghosszabbítás és megszűnés

(1) E megállapodás a hatálybalépésétől számított tíz éven át marad hatályban, hacsak a tanács a 12. cikk szerinti minősített szavazással úgy nem határoz, hogy e cikk rendelkezéseivel összhangban meghosszabbítja, újratárgyalja vagy megszünteti.

(2) A tanács a 12. cikk szerinti minősített szavazással kétszer hosszabbíthatja meg e megállapodást: először ötéves időtartamra, majd további három évre.

(3) Abban az esetben, ha az e cikk (1) bekezdésében említett tízéves időszak lejárta előtt vagy az e cikk (2) bekezdésében említett hosszabbítás lejárta előtt e megállapodás helyébe lépő új megállapodást fogadtak el, amely azonban sem véglegesen, sem ideiglenesen nem lépett még hatályba, a tanács a 12. cikk szerinti minősített szavazással meghosszabbíthatja e megállapodást arra az időre, amíg az új megállapodás ideiglenesen vagy véglegesen hatályba nem lép.

(4) Ha az új megállapodást az e cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti hosszabbítás időszakában tárgyalják meg és az ebben az időszakban lép hatályba, a meghosszabbított megállapodás az új megállapodás hatálybalépésekor megszűnik.

(5) A tanács a 12. cikk szerinti minősített szavazással bármikor úgy határozhat, hogy az általa meghatározott időponttól kezdődő hatállyal megszünteti e megállapodást.

(6) E megállapodás megszűnése ellenére a tanács a szervezet felszámolásának – beleértve a számlák rendezését – céljából 18 hónapot meg nem haladó időszakra fennmarad; ebben az időszakban a 12. cikk szerinti minősített szavazással meghozandó vonatkozó határozatok alapján a szükséges hatáskörrel és feladatokkal rendelkezik.

(7) A tanács tájékoztatja a letéteményest minden olyan határozatról, amelyet e cikk alapján hoz meg.

45. cikk

Fenntartások

A szerződő felek e megállapodás egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem élhetnek fenntartással.

46. cikk

Kiegészítő és átmeneti intézkedések

(1) E megállapodás a trópusi faanyagokról szóló, 1994. évi nemzetközi megállapodás helyébe lép.

(2) A szervezet vagy annak szervei által vagy azok nevében a trópusi fákról szóló, 1983. évi nemzetközi megállapodás és/vagy a trópusi faanyagokról szóló, 1994. évi nemzetközi megállapodás keretében tett valamennyi olyan aktus, amely e megállapodás hatálybalépésekor hatályos és nem tartalmaz rendelkezést e napon való megszűnéséről, hatályban marad, amennyiben e megállapodás másképp nem rendelkezik.

KELT 2006. január 27-én Genfben, készült angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

--------------------------------------------------

20060127

A. MELLÉKLET

Azon kormányok jegyzéke, amelyek részt vesznek a trópusi faanyagokról szóló, 1994. évi nemzetközi megállapodás helyébe lépő megállapodás megtárgyalására összehívott ENSZ-konferencián, és amelyek a 2. cikkben (Fogalommeghatározások) foglalt meghatározások és a 10. cikkben (A szavazatok megoszlása) megállapított indikatív szavazatelosztás szerint lehetséges kitermelő tagok

Tagok | Összes szavazat |

AFRIKA | 249 |

Angola | 18 |

Benin | 17 |

Kamerun [1] | 18 |

Közép-afrikai Köztársaság [1] | 18 |

Elefántcsontpart [1] | 18 |

Kongói Demokratikus Köztársaság [1] | 18 |

Gabon [1] | 18 |

Ghána [1] | 18 |

Libéria [1] | 18 |

Madagaszkár | 18 |

Nigéria [1] | 18 |

Kongói Köztársaság [1] | 18 |

Ruanda | 17 |

Togo [1] | 17 |

ÁZSIAI ÉS CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉG | 389 |

Kambodzsa [1] | 15 |

Fidzsi-szigetek [1] | 14 |

India [1] | 22 |

Indonézia [1] | 131 |

Malajzia [1] | 105 |

Mianmar [1] | 33 |

Pápua Új-Guinea [1] | 25 |

Fülöp-szigetek [1] | 14 |

Thaiföld [1] | 16 |

Vanuatu [1] | 14 |

LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TÉRSÉG | 362 |

Barbados | 7 |

Bolívia [1] | 19 |

Brazília [1] | 157 |

Kolumbia [1] | 19 |

Costa Rica | 7 |

Dominikai Köztársaság | 7 |

Ecuador [1] | 11 |

Guatemala [1] | 8 |

Guyana [1] | 12 |

Haiti | 7 |

Honduras [1] | 8 |

Mexikó [1] | 15 |

Nicaragua | 8 |

Panama [1] | 8 |

Paraguay | 10 |

Peru [1] | 24 |

Suriname [1] | 10 |

Trinidad és Tobago [1] | 7 |

Venezuela [1] | 18 |

Összesen | 1000 |

[*] A trópusi faanyagokról szóló, 1994. évi nemzetközi egyezmény tagja.

--------------------------------------------------

20060127

B. MELLÉKLET

Azon kormányok jegyzéke, amelyek részt vesznek a trópusi faanyagokról szóló, 1994. évi nemzetközi megállapodás helyébe lépő megállapodás megtárgyalására összehívott ENSZ-konferencián, és amelyek a 2. cikkben (Fogalommeghatározások) foglalt meghatározások szerint lehetséges fogyasztó tagok

Albánia

Algéria

Ausztrália [*]

Kanada [*]

Kína [*]

Egyiptom [*]

Európai Közösség [*]

Ausztria [*]

Belgium [*]

Cseh Köztársaság

Észtország

Finnország [*]

Franciaország [*]

Németország [*]

Görögország [*]

Írország [*]

Olaszország [*]

Litvánia

Luxemburg [*]

Hollandia [*]

Lengyelország

Portugália [*]

Szlovákia

Spanyolország [*]

Svédország [*]

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága [*]

Irán (Iráni Iszlám Köztársaság)

Irak

Japán [*]

Lesotho

Líbiai Arab Szocialista Népi Közösség

Marokkó

Nepál [*]

Új-Zéland [*]

Norvégia [*]

Koreai Köztársaság [*]

Svájc [*]

Amerikai Egyesült Államok [*]

[*] A trópusi faanyagokról szóló, 1994. évi nemzetközi egyezmény tagja.

--------------------------------------------------

20060127

Az Európai Közösségnek a megállapodás 36. cikke (3) bekezdése szerinti nyilatkozata

A trópusi faanyagokról szóló, 2006. évi nemzetközi megállapodás 36. cikke (3) bekezdésének megfelelően ez a nyilatkozat azon hatásköröket jelöli meg, amelyeket a tagállamok az e megállapodás által érintett területeken a Közösségre ruháztak át.

Az Európai Közösség kijelenti, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban:

- a megállapodás által érintett kereskedelmi ügyekben az Európai Közösség a közös kereskedelempolitika keretében kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, és

- az Európai Közösség a környezetvédelmi és a fejlesztési együttműködési kérdésekben megosztja a hatáskört a tagállamokkal.

A közösségi hatáskörök kiterjedése és gyakorlása jellegükből adódóan folyamatosan fejlődik, és a Közösség – a megállapodás 36. cikke (3) bekezdésének megfelelően – szükség esetén kiegészíti vagy módosítja e nyilatkozatot.

--------------------------------------------------