TARTALOMJEGYZÉK

Preambulum

I. FEJEZET – CÉLKITŰZÉSEK

1. Célkitűzések

II. FEJEZET – FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. Fogalommeghatározások

III. FEJEZET – A TAGOK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI

3. A tagok általános kötelezettségei

IV. FEJEZET – TAGSÁG

4. Szervezeti tagság

5. Kijelölt területek önálló tagsága

6. Csoportos tagság

V. FEJEZET – A NEMZETKÖZI KÁVÉSZERVEZET

7. A Nemzetközi Kávészervezet székhelye és szervezeti felépítése

8. Kiváltságok és mentességek

VI. FEJEZET – A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS

9. A Nemzetközi Kávétanács összetétele

10. A Tanács hatásköre és feladatai

11. A Tanács elnöke és alelnöke

12. A Tanács ülései

13. Szavazatok

14. A Tanács szavazási eljárása

15. A Tanács határozatai

16. Más szervezetekkel való együttműködés

VII. FEJEZET – A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG

17. A végrehajtó bizottság összetétele és ülései

18. A végrehajtó bizottság megválasztása

19. A végrehajtó bizottság hatásköre

20. A végrehajtó bizottság szavazási eljárása

VIII. FEJEZET – A MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ KÁVÉÁGAZAT

21. Kávé-világértekezlet

22. A Magánszektor Képviselőinek Tanácsadó Bizottsága

IX. FEJEZET – FINANSZÍROZÁS

23. Finanszírozás

24. Az igazgatási költségvetés elfogadása és a hozzájárulások mértékének megállapítása

25. A hozzájárulások befizetése

26. Felelősség

27. Pénzügyi ellenőrzés és a kimutatások közzététele

X. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

28. Az ügyvezető igazgató és a z alkalmazottak

XI. FEJEZET – TÁJÉKOZTATÁS, TANULMÁNYOK ÉS FELMÉRÉS

29. Tájékoztatás

30. Származási bizonyítvány

31. Tanulmányok és felmérés

XII. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

32. Egy új megállapodás előkészítése

33. A fogyasztási akadályok felszámolása

34. Promóció

35. A feldolgozott kávéra vonatkozó intézkedések

36. Kávékeverékek és pótkávék

37. Konzultáció és együttműködés nem kormányzati szervezetekkel

38. Hivatalos kávékereskedelmi csatornák

39. Fenntartható kávégazdaság

40. Életszínvonal és munkafeltételek

XIII. FEJEZET – KONZULTÁCIÓ, VITÁK ÉS PANASZOK

41. Konzultáció

42. Viták és panaszok

XIV. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. Aláírás

44. Megerősítés, elfogadás, és jóváhagyás

45. Hatálybalépés

46. Csatlakozás

47. Fenntartások

48. A kijelölt területekre való kiterjesztés

49. Felmondás

50. Kizárás

51. Számlák kiegyenlítése a felmondó vagy kizárt tagokkal

52. Időbeli hatály és megszüntetés

53. Módosítás

54. Kiegészítő és átmeneti rendelkezések

55. A Megállapodás hiteles szövege

I. MELLÉKLET A pörkölt, koffeinmentes, folyékony, illetve oldódó kávéra vonatkozó átváltási együtthatók az 1994. évi nemzetközi kávémegállapodás szerint

2001. évi nemzetközi kávémegállapodás

PREAMBULUM

AZ EBBEN A MEGÁLLAPODÁSBAN RÉSZT VEVŐ KORMÁNYOK,

elismerve a kávé rendkívüli gazdasági szerepét számos országban, amelyek exportbevételük, ezáltal pedig társadalmi és gazdasági fejlesztési programjaik folytatása tekintetében nagymértékben függnek ettől az árutól;

elismerve, hogy a kávéágazat emberek millióinak nyújt megélhetést, különösen a fejlődő országokban, és szem előtt tartva, hogy ezeknek az országoknak a nagy részében kisüzemi módszerekkel, családi gazdaságokban folyik a termelés;

elismerve annak szükségességét, hogy a termelőerők fejlesztésének elősegítésével, valamint a foglalkoztatottság és a jövedelmek növelésével, illetve fenntartásával tisztességes bérek, magasabb életszínvonal és jobb munkafeltételek alakuljanak ki a tagországok kávéiparában;

figyelembe véve, hogy a kávékereskedelem terén folytatott szoros nemzetközi együttműködés elősegíti a kávétermelő országok gazdasági diverzifikációját és fejlődését, hozzájárul a kávéexportőr és -importáló országok közötti politikai és gazdasági viszonyok javulásához, és a kávéfogyasztás növekedését eredményezi;

elismerve, hogy kívánatos elkerülni a termelés és a fogyasztás egyensúlyának megbomlását, amely a termelők és a fogyasztók számára egyaránt hátrányos, jelentős áringadozásokkal jár;

figyelembe véve a kávékereskedelem stabilitása és az ipari termékek piacának stabilitása közötti összefüggést;

tudomásul véve az 1962., az 1968., az 1976., az 1983. és az 1994. évi nemzetközi kávémegállapodások eredményeképpen létrejött nemzetközi együttműködésből fakadó előnyöket,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK

1. cikk

Célkitűzések

A Megállapodás célkitűzései a következők:

1. a kávéval kapcsolatos nemzetközi együttműködés előmozdítása;

2. fórum létrehozása kormányközi Tanácskozásokhoz és – adott esetben – tárgyalásokhoz a kávéval, illetve azzal kapcsolatosan, hogy miként teremthető megfelelő egyensúly a világpiaci kínálat és kereslet között olyan módon, hogy a fogyasztók szempontjából méltányos fogyasztói áron megfelelő kávékínálat, a termelők szempontjából pedig kifizetődő értékesítési áron piac álljon rendelkezésre, amely elvezet a termelés és a fogyasztás hosszú távú egyensúlyához;

3. fórum létrehozása a magánszektor képviselőivel a kávéról folytatott Tanácskozásokhoz;

4. a nemzetközi kávékereskedelem növekedésének és átláthatóságának megkönnyítése;

5. központi szerep betöltése a kávéval kapcsolatos gazdasági és műszaki információk, statisztika, tanulmányok, valamint felmérési és fejlesztési eredmények gyűjtésének, terjesztésének és közzétételének támogatásában;

6. a tagok ösztönzése fenntartható kávégazdaság kialakítására;

7. a kávéfogyasztás előmozdítása, ösztönzése és növelése;

8. a világ kávégazdaságát szolgáló projektek elemzése és Tanácsadás azok előkészítése során, amelyet követően a terveket benyújtják az adományozó, illetve finanszírozó szervezetekhez;

9. a minőség előmozdítása; és

10. a kávéval kapcsolatos technológiai eljárásoknak a tagok részére történő átadását elősegítő képzési és információs programok támogatása.

II. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

Fogalommeghatározások

E Megállapodás alkalmazásában:

1. A kávé: a kávécserje babtermése és a szemes kávé pergamenhéjas, nyers vagy pörkölt állapotban, beleértve a darált-, a koffeinmentes, a folyékony és az oldódó kávét egyaránt. A Tanács ennek a Megállapodásnak a hatálybalépését követően a lehető leghamarabb, azt követően pedig három év elteltével ismételten felülvizsgálja a d), e), f) és g) albekezdésben felsorolt kávéfajtákra vonatkozó átváltási együtthatókat. Ezután a Tanács megosztott kétharmados többséggel megállapítja és közzéteszi az átváltási együtthatókat. Az első felülvizsgálatot megelőzően, és ha a Tanács nem jut döntésre az ügyben, az 1994. évi kávémegállapodásban használt és ennek a Megállapodásnak az I. mellékletében felsorolt átváltási együtthatók alkalmazandók. Ezekre a rendelkezésekre is figyelemmel az alább felsorolt fogalmak jelentése a következő:

a) nyerskávé: a zöld kávébab pörkölés előtt;

b) szárított kávébogyó ("kávécseresznye"): a kávécserje szárított termése; a szárított kávébogyónak a nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a szárított kávébogyó nettó tömegét megszorozzuk 0,5-del;

c) pergamenhéjas kávé: pergamenhéj által burkolt nyers kávészem; a pergamenhéjas kávénak a nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a pergamenhéjas kávé nettó tömegét megszorozzuk 0,8-del;

d) pörkölt kávé: bármilyen mértékben pörkölt nyerskávé, a darált kávét is beleértve;

e) koffeinmentes kávé: olyan nyers-, pörkölt- illetőleg oldódó kávé, amelyből kivonták a koffeint;

f) folyékony kávé: pörkölt kávéból kivont, vízben oldódó szilárd alkotórészekből készített oldat; és

g) oldódó kávé: pörkölt kávéból kivont, vízben oldódó szilárd alkotórész;

2. Zsák 60 kilogramm vagy 132,276 font nyerskávét; a tonna1000 kilogrammot vagy 2204,6 fontot; a font pedig 453,597 grammot jelent.

3. Kávéév az október 1-jétől szeptember 30-áig tartó egy éves időszak;

4. A szervezet és a Tanács a Nemzetközi Kávészervezetet és a Nemzetközi Kávétanács.

5. Szerződő Fél a 4. cikk (3) bekezdésében említett kormány vagy kormányközi szervezet, amely a 44. és 45. cikk rendelkezéseinek megfelelően megerősítette, elfogadta, jóváhagyta, illetőleg ideiglenesen alkalmazta ezt a Megállapodást vagy a 46. cikknek megfelelően csatlakozott ahhoz.

6. Tagok a Szerződő Felek; olyan kijelölt terület vagy területek, amely vagy amelyek tekintetében az 5. cikk önálló tagságot állapít meg; illetőleg a szervezetben a 6. cikk szerinti csoportként részt vevő két vagy több Szerződő Fél, kijelölt terület vagy mindkettő.

7. Az exportáló tag vagy exportáló ország olyan tag vagy ország, amely nettó kávéexportőrnek minősül, vagyis olyan tag, illetve ország, amelynek kivitele meghaladja a behozatalt.

8. Az importáló tag vagy importáló ország olyan tag vagy ország, amely nettó kávéimportőrnek minősül, vagyis olyan tag vagy ország, amelynek behozatala meghaladja a kivitelt.

9. A megosztott egyszerű többségi szavazás olyan szavazás, amelyhez a jelenlévő és szavazó exportáló tagok több mint felének, és a jelenlévő és szavazó importáló tagok több mint felének leadott és külön-külön számolt szavazata szükséges.

10. A megosztott kétharmados többségi szavazás olyan szavazás, amelyhez a jelenlévő és szavazó exportáló tagok több mint kétharmadának, és a jelenlévő és szavazó importáló tagok több mint kétharmadának leadott és külön-külön számolt szavazata szükséges.

11. A hatálybalépés ellenkező rendelkezés hiányában az az időpont, amelyen a Megállapodás akár ideiglenesen, akár véglegesen hatályba lép.

III. FEJEZET

A TAGOK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

A tagok általános kötelezettségei

(1) A Tagok vállalják, hogy meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az e Megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, és teljes mértékben együttműködnek e Megállapodás céljainak elérése érdekében; a tagok vállalják különösen, hogy egymás rendelkezésére bocsátják az e Megállapodás működésének megkönnyítéséhez szükséges valamennyi információt.

(2) A tagok felismerik, hogy a származási bizonyítvány a kávékereskedelemre vonatkozó fontos információforrás. Ezért tehát az exportáló tagok felelősséget vállalnak a származási bizonyítvány Tanács által meghatározott szabályok szerinti kibocsátásának és alkalmazásának biztosításáért.

(3) A tagok felismerik továbbá, hogy az újrakivitelre vonatkozó információ szintén fontos a világ kávégazdaságának megfelelő elemzéséhez. Ezért tehát az importáló tagok vállalják, hogy a Tanács által meghatározott formában és módon rendszeres és pontos információt szolgáltatnak a kávé újrakiviteléről.

IV. FEJEZET

TAGSÁG

4. cikk

Szervezeti tagság

(1) Amennyiben az 5. és a 6. cikk másként nem rendelkezik, valamennyi Szerződő Fél, valamint azok a területek, amelyekre e Megállapodás hatálya a 48. cikk (1) bekezdése értelmében kiterjed, a szervezet egy-egy tagjának minősül.

(2) A tag olyan feltételek szerint változtathat tagsági kategóriáján, amelyekkel a Tanács egyetért.

(3) E Megállapodásban valamely kormányra tett utalás egyúttal az Európai Közösségre, vagy olyan kormányközi szervezetre tett utalásnak minősül, amelynek hasonló hatásköre van a nemzetközi megállapodások, különösen az áruegyezmények kidolgozása, megkötése és alkalmazása tekintetében.

(4) Ezek a kormányközi szervezetek nem rendelkeznek saját szavazati joggal, de a hatáskörükbe tartozó ügyekre vonatkozó szavazás esetében jogukban áll kollektíven leadni tagállamaik szavazatait. Ilyen esetben ezeknek a kormányközi szervezeteknek a tagállamai önállóan nem gyakorolhatják szavazati jogukat.

(5) Egy ilyen kormányközi szervezet a 17. cikk (1) bekezdésének rendelkezései alapján nem választható be a végrehajtó bizottságba, de a hatáskörükbe tartozó ügyekben részt vehet a végrehajtó bizottság megbeszélésein. Amennyiben a hatáskörébe tartozó ügyről történik szavazás, a szavazatot, amelyet a végrehajtó bizottságban résztvevő tagállamai adhatnak le, e tagállamok közül bármelyik kollektíven leadhatja, a 20. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül.

5. cikk

Kijelölt területek önálló tagsága

A nettó kávéimportőrnek minősülő Szerződő Fél bármelyikének jogában áll a 48. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő értesítés útján bármikor kinyilvánítani, hogy valamely általa kijelölt, nettó kávéexportőrnek minősülő terület tekintetében, amelynek nemzetközi kapcsolataiért ő felel, önállóan kíván részt venni a szervezetben. Ebben az esetben az anyaország és annak az általa nem kijelölt területei egy tagnak minősülnek, míg a kijelölt területek az értesítésnek megfelelően egyenként vagy közösen önálló tagsági viszonnyal rendelkeznek.

6. cikk

Csoportos tagság

(1) Bármelyik, két vagy több nettó kávéexportőrnek minősülő Szerződő Fél kijelentheti, hogy tagcsoportként kíván részt venni a szervezetben, amennyiben erről megfelelő módon értesíti a Tanácsot és az Egyesült Nemzetek főtitkárát a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, ideiglenes alkalmazási, illetőleg csatlakozási okirat letétbe helyezésekor. Az a terület, amelyre ennek a Megállapodásnak a hatályát a 48. cikk (1) bekezdése értelmében kiterjesztették, szintén része lehet ilyen tagcsoportnak, amennyiben a terület nemzetközi kapcsolataiért felelős állam kormánya megfelelő értesítést küldött arról a 48. cikk (2) bekezdésének megfelelően. E Szerződő Feleknek és kijelölt területeknek ebben az esetben a következő feltételeknek kell eleget tenniük:

a) kijelentik, hogy egyéni és csoportbeli minőségükben egyaránt hajlandók felelősséget vállalni a csoport kötelezettségeiért; valamint

b) ezt követően kielégítő módon igazolják a Tanács előtt, hogy:

i. a csoport megfelelő szervezettel rendelkezik a közös kávépolitika végrehajtásához, és a csoport tagjaival együtt megvannak az eszközei arra, hogy teljesítse e Megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeit;

ii. a csoportnak a kávéra vonatkozó közös vagy összehangolt kereskedelmi és gazdasági politikája van, valamint összehangolt monetáris és pénzügyi politikával és a végrehajtásukhoz szükséges szervekkel rendelkezik, és a Tanács meggyőződik arról, hogy a tagcsoport képes teljesíteni annak kötelezettségeit.

(2) Az 1994. évi nemzetközi kávémegállapodás értelmében elismert valamennyi tagcsoportot továbbra is csoportként kell kezelni, hacsak nem értesítik a Tanácsot arról, hogy a továbbiakban már nem kívánják csoportként való elismerésüket.

(3) A tagcsoport egy tagnak számít a szervezetben, a következőkkel kapcsolatos ügyekben azonban a csoport minden egyes tagja önálló tagnak minősül:

a) 11 és 12. cikk; és

b) 51. cikk.

(4) A tagcsoportként csatlakozó Szerződő Felek és kijelölt területek megnevezik azt a kormányt, illetve szervezetet, amely a Tanácsban képviseli őket az e Megállapodásból eredően felmerülő ügyekben, az e cikk (3) bekezdésében felsorolt esetek kivételével.

(5) A tagcsoport szavazati jogai a következőképpen alakulnak:

a) a tagcsoport ugyanannyi alapszavazattal rendelkezik, mint bármely olyan tagállam, amely egyedileg csatlakozik a szervezethez. Az ilyen alapszavazatok a csoportot képviselő kormányt vagy szervezetet illetik meg és általuk adhatók le; és

b) amennyiben az e cikk (3) bekezdése szerinti ügyekben történik szavazás, a tagcsoport résztvevői egyenként is leadhatják a 13. cikk (3) bekezdése szerint őket megillető szavazataikat, mintha valamennyien önálló tagjai lennének a szervezetnek, az alapszavazatok kivételével, amelyek továbbra is csak a csoportot képviselő kormányt vagy szervezetet illetik meg.

(6) A tagcsoportban részt vevő Szerződő Fél, illetve kijelölt terület a Tanácshoz intézett értesítés útján kiléphet a csoportból és önálló taggá válhat. A kilépés azon a napon lép hatályba, amikor a Tanács megkapja az arról szóló értesítést. Amennyiben a tagcsoport egyik résztvevője kilép a csoportból vagy a továbbiakban már nem vesz részt a szervezetben, a csoportban maradó résztvevők kérelemmel fordulhatnak a Tanácshoz a csoport fenntartása iránt; amennyiben a Tanács nem utasítja el a kérelmet, a csoport továbbra is fennmaradhat. Amennyiben a tagcsoport feloszlik, a csoport valamennyi korábbi résztvevője önálló taggá válik. A szervezetnek az a tagja, amely kivált csoportból, addig nem válhat ismét egy csoport résztvevőjévé, amíg e Megállapodás hatályban van.

(7) Az a Szerződő Fél, amely e Megállapodás hatálybalépését követően kíván egy tagcsoporthoz csatlakozni, a Tanácshoz intézett értesítés útján megteheti azt, amennyiben:

a) a csoport többi tagja kijelenti, hogy hajlandó a tagcsoportba fogadni az érintett tagot; valamint

b) értesíti az Egyesült Nemzetek főtitkárát, hogy a csoporthoz csatlakozik.

(8) E Megállapodás hatálybalépését követően két vagy több exportáló tag bármikor a Tanácshoz fordulhat azzal, hogy tagcsoportot kíván alkotni. Amennyiben a Tanács úgy találja, hogy a tagok megtették az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő nyilatkozatukat és benyújtották a szükséges igazolásokat, a kérelmet jóváhagyja. Jóváhagyás esetén a tagcsoportra e cikk (3), (4), (5) és (6) bekezdése alkalmazandó.

V. FEJEZET

A NEMZETKÖZI KÁVÉSZERVEZET

7. cikk

A Nemzetközi Kávészervezet székhelye és szervezeti felépítése

(1) Az 1962. évi nemzetközi kávémegállapodás értelmében létrehozott Nemzetközi Kávészervezet továbbra is fennmarad e Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása és működésének felügyelete céljából.

(2) A szervezet székhelye London, amennyiben a Tanács megosztott kétharmados többséggel másként nem határoz.

(3) A szervezet a Nemzetközi Kávétanácson és a végrehajtó bizottságon keresztül fejti ki tevékenységét. Működését adott esetben segíti a Kávé-világértekezlet, a Magánszektor Képviselőinek Tanácsadó Bizottsága, a Promóciós Bizottság és egyéb szakbizottságok.

8. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1) A szervezet jogi személy. Elsősorban szerződések megkötésére, ingó és ingatlan vagyon szerzésére és elidegenítésére, valamint bírósági eljárások megindítására jogosult.

(2) A szervezet, ügyvezető igazgatója, alkalmazottai és szakértői, valamint a tagok képviselőinek azon időszak során fennálló státuszára, kiváltságaira és mentességeire, amikor feladataik gyakorlása céljából a fogadó ország területén tartózkodnak, továbbra is a fogadó kormány és a szervezet között 1969. május 28-án kötött, székhelyről szóló megállapodás az irányadó.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett, székhelyről szóló megállapodás független ettől a Megállapodástól. Mindazonáltal megszűnik

a) a fogadó kormány és a szervezet közötti megállapodással;

b) a szervezet székhelyének a fogadó kormány országából történő elköltözése esetén; vagy

c) a szervezet megszűnése estén.

(4) A szervezet a Tanács által jóváhagyandó megállapodásokat köthet egy vagy több taggal az e Megállapodás megfelelő működéséhez szükséges kiváltságokra és mentességekre vonatkozóan.

(5) A tagállamok kormányai, a fogadó kormány kivételével, ugyanazokat a lehetőségeket biztosítják a szervezetnek a valuta- és devizakorlátozásokkal, bankszámlavezetéssel és pénzátutalással kapcsolatosan, mint az Egyesült Nemzetek szakosított intézményei.

VI. FEJEZET

A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS

9. cikk

A Nemzetközi Kávétanács összetétele

(1) A szervezet legfelsőbb hatósága a szervezet összes tagjából álló Nemzetközi Kávétanács.

(2) Minden egyes tag egy képviselőt és – amennyiben úgy kívánja – egy vagy több póttagot jelöl a Tanácsba. A tagok egy vagy több tanácsadót is kijelölhetnek képviselőik, illetve azok póttagjai mellé.

10. cikk

A Tanács hatásköre és feladatai

(1) A tanács gyakorolja mindazon hatáskört, és minden olyan feladatot ellát, illetve gondoskodik azok ellátásáról, amely az e megállapodás kifejezett rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges

(2) A Tanács az elnökére ruházza azt a feladatot, hogy a titkárság segítségével megbizonyosodjon a 9. cikk (2) bekezdésének, a 12. cikk (3) bekezdésének és a 14. cikk (2) bekezdésének értelmében küldött írásbeli értesítések érvényességéről. Az elnök a Tanácsnak jelentést tesz.

(3) A Tanácsnak jogában áll az általa szükségesnek ítélt bizottságot vagy munkacsoportot felállítani.

(4) A Tanács megosztott kétharmados többségi szavazással meghozza azokat a rendelkezéseket és szabályokat, beleértve saját eljárási szabályzatát, valamint a szervezet pénzügyi és személyzeti szabályzatait, amelyek e Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek és azokkal összhangban vannak. A Tanács az eljárási szabályzatban rendelkezhet arról, hogy bizonyos kérdésekben ülésen kívül is határozhat.

(5) A Tanács köteles továbbá az e Megállapodás szerinti feladatainak végrehajtásához szükséges ügyiratot vezetni, és belátása szerint egyéb ügyiratokat is vezethet.

11. cikk

A Tanács elnöke és alelnöke

(1) A Tanács minden egyes kávéévre elnököt, valamint első, második és harmadik alelnököt választ, akik a szervezet részéről nem részesülnek díjazásban.

(2) Általános szabályként az elnököt és az első alelnököt az exportáló tagok vagy az importáló tagok képviselői közül, míg a második és a harmadik alelnököt a másik kategóriába tartozó tagok közül választják. E tisztségek minden kávéévben váltakoznak a két kategória között.

(3) Sem az elnök, sem pedig az elnökként eljáró alelnökök nem rendelkeznek szavazati joggal. Ebben az esetben a póttag gyakorolja az érintett tag szavazati jogát.

12. cikk

A Tanács ülésszakai

(1) Általános szabályként a Tanács évente kétszer tart rendes ülést. Határozata alapján rendkívüli ülés is tartható. Rendkívüli ülést kérhet a végrehajtó bizottság, bármely öt tag, valamint legalább kétszáz szavazattal rendelkező tag, illetve tagok. Az ülésről legalább 30 nappal korábban előzetes értesítést kell küldeni, kivéve sürgős esetekben, amikor elég legalább 10 nappal korábban megküldeni az értesítést.

(2) Az üléseket a szervezet székhelyén tartják, hacsak a Tanács megosztott kétharmados többségi szavazással másként nem határoz. Amennyiben egy tag felkéri a Tanácsot, hogy az ő területén tartsa az ülését, és a Tanács beleegyezik a javaslatba, az érintett tag viseli a szervezet székhelyén tartott ülés szokásos költségét meghaladó többletköltségeket.

(3) A Tanács tagsággal nem rendelkező országokat vagy a 16. cikkben felsorolt szervezeteket is meghívhat egyes üléseire megfigyelőként. Amennyiben a meghívást elfogadják, az érintett ország, illetve szervezet írásban közli azt az elnökkel. Amennyiben úgy kívánja, egyúttal engedélyt kérhet arra is, hogy véleményét előterjessze a Tanács ülésén.

(4) A Tanács határozatképes, ha az exportőr és az importáló tagok több mint fele jelen van és azok mindkét kategórián belül a szavazatok legalább kétharmadát képviselik. Amennyiben a Tanács ülésszakának nyitóülése, illetve az egyéb plenáris ülés nem határozatképes, az elnök legalább két órával elhalasztja a nyitóülés, illetve a plenáris ülést. Amennyiben az újonnan kijelölt időpontban sem határozatképes az ülés, az elnök ismételten legalább két órával elhalaszthatja a nyitóülést, illetve a plenáris ülést. Amennyiben az újabb halasztást követően sem határozatképes az ülés, a határozatképességhez az exportőr és az importáló tagok több mint felének kell jelen lennie, úgy, hogy mindkét tagsági kategórián belül a szavazatok legalább fele képviselve legyen. A 14. cikk (2) bekezdésének megfelelő képviselet is jelenlétnek minősül.

13. cikk

Szavazatok

(1) Az exportáló tagok összesen 1000 szavazattal rendelkeznek, és az importáló tagok összesen szintén 1000 szavazattal rendelkeznek, amely szavazatok megoszlását az egyes tagsági kategóriákon belül, vagyis az exportáló illetve az importáló tagok között ennek a cikknek a következő bekezdései szabályozzák.

(2) Minden egyes tag öt alapszavazattal rendelkezik.

(3) Az exportáló tagok részére járó szavazatok fennmaradó hányada az egyes exportáló tagok által az előző négy naptári év alatt valamennyi rendeltetési helyre lebonyolított kávékivitel átlagos mennyiségének arányában oszlik meg az exportáló tagok között.

(4) Az importáló tagok részére járó szavazatok fennmaradó hányada az egyes importáló tagok által az előző négy naptári év alatt lebonyolított kávébehozatal átlagos mennyiségének arányában oszlik meg az exportáló tagok között.

(5) A szavazatok megoszlását a Tanács minden kávéév elején határozza meg az ebben a cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban, és a szavazatok ilyen megoszlása a tárgyév során mindvégig hatályban marad, kivéve, ha e cikk (6) bekezdése másként nem rendelkezik.

(6) Amennyiben változás áll be a szervezet tagságában, illetve a 25. vagy a 42. cikk értelmében valamely tag szavazati jogát felfüggesztik, vagy visszaállítják. a Tanács e cikk rendelkezéseinek megfelelően elrendeli a szavazatok újraelosztását.

(7) Egyetlen tag sem rendelkezhet 400-nál több szavazattal.

(8) Töredékszavazat nincs.

14. cikk

A Tanács szavazási eljárása

(1) Minden egyes tag jogosult a rendelkezésére álló szavazatot leadni, a szavazatok azonban nem oszthatók meg. A tag ugyanakkor az e cikk (2) bekezdése értelmében rendelkezésére álló szavazatokat különbözőképpen is leadhatja.

(2) Az exportáló tag meghatalmazhat egy másik exportáló tagot, az importáló tag pedig meghatalmazhat egy másik importáló tagot arra, hogy érdekeit képviselje és szavazati jogát gyakorolja a Tanács ülésén, illetve ülésein. Ebben az esetben a 13. cikk (7) bekezdésében előírt korlátozás nem alkalmazandó.

15. cikk

A Tanács határozatai

(1) Amennyiben ez a Megállapodás másként nem rendelkezik, a Tanács megosztott egyszerű többségi szavazással hozza meg valamennyi határozatát és ajánlását.

(2) A Tanács azon határozatai tekintetében, amelyekhez e Megállapodás értelmében megosztott kétharmados többségi szavazás szükséges, a következő eljárás alkalmazandó:

a) amennyiben legfeljebb három exportáló, illetve legfeljebb három importáló tag nemleges szavazata miatt nincs meg a megosztott kétharmados többség, a javaslat 48 órán belül újból szavazásra bocsátható, amennyiben a Tanács a jelenlévő tagok többsége megosztott egyszerű többségi szavazással úgy dönt;

b) amennyiben legfeljebb két exportáló, illetve legfeljebb két importáló tag nemleges szavazata miatt ismételten nincs meg a megosztott kétharmados többség, a javaslat 24 órán belül újból szavazásra bocsátható, amennyiben a Tanács a jelenlévő tagok többsége megosztott egyszerű többségi szavazással úgy dönt;

c) amennyiben mindössze egyetlen exportáló, illetve egyetlen importáló tag nemleges szavazata miatt nincs meg a harmadik szavazáskor a megosztott kétharmados többség, a javaslat elfogadottnak tekintendő; valamint

d) amennyiben a Tanács nem bocsátja további szavazásra a javaslatot, az elutasítottnak tekintendő.

(3) A tagok magukra nézve kötelező erejűnek ismerik el a Tanács valamennyi, e Megállapodás értelmében hozott döntését.

16. cikk

Együttműködés más szervezetekkel

(1) A Tanács az ENSZ-szel és annak szakosított intézményeivel, valamint egyéb megfelelő kormányközi szervezetekkel megállapodhat konzultáció és együttműködés létesítéséről. Teljes mértékben él a Közös Nyersanyagalap és az egyéb pénzügyi források által nyújtott lehetőségekkel. Az említett megállapodások közé tartozhatnak olyan pénzügyi megállapodások is, amelyeket a Tanács e Megállapodás céljainak eléréséhez szükségesnek tart. Azonban az ilyen megállapodások értelmében a projektek végrehajtása tekintetében a szervezet nem vállalhat pénzügyi kötelezettséget az egyes tagok vagy más szervek kezességéért. A tagok a szervezetben fennálló tagságuk következtében nem felelősek más tagok vagy szervek által ilyen projektekkel kapcsolatosan felvett, illetve nyújtott hitelekből eredő tartozásokért.

(2) A szervezetnek jogában áll információt gyűjteni lehetősége szerint a tagoktól, tagsággal nem rendelkező személyektől, valamint az adományozó és egyéb szervezetektől a kávéágazatot érintő fejlesztési projektekről és programokról. Adott esetben a szervezet az érintett felek beleegyezésével az említett szervezetek és a tagok számára is rendelkezésre bocsáthatja ezt az információt.

VII. FEJEZET

A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG

17. cikk

A végrehajtó bizottság összetétele és ülései

(1) A végrehajtó bizottság nyolc exportáló és nyolc importáló tagból áll, amelyeket egy-egy kávéévre választanak a 18. cikkben foglalt rendelkezések szerint. A végrehajtó bizottságban képviselt tagok újraválaszthatók.

(2) A végrehajtó bizottságban képviselt minden egyes tag kinevez egy képviselőt és, ha úgy kívánja, egy vagy több póttagot is. A végrehajtó bizottságban képviselt minden egyes tag kijelölhet továbbá egy vagy több tanácsadót is képviselője, illetve annak póttagjai mellé.

(3) A végrehajtó bizottságnak egy elnöke és egy alelnöke van, akiket a Tanács egy-egy kávéévre választ, és akik újraválaszthatók. Ezek a tisztségviselők nem részesülnek díjazásban a szervezet részéről. Sem az elnök, sem az elnökként eljáró alelnök nem szavazhat a végrehajtó bizottság ülésein. Ilyen esetben a póttag gyakorolja az érintett tag szavazati jogait. Általános szabályként az elnököt és az alelnököt minden egyes kávéévre egyazon tagsági kategória képviselői közül választják.

(4) A végrehajtó bizottság általában a szervezet székhelyén tartja üléseit, amennyiben a Tanács megosztott kétharmados többségi szavazással másképp nem határoz. Amennyiben a Tanács elfogadja egy tagnak azt az ajánlatát, hogy ő legyen a végrehajtó bizottság soron következő ülésének házigazdája, a 12. cikknek a Tanács üléseiről szóló (2) bekezdése alkalmazandó.

(5) A végrehajtó bizottság ülésén a határozatképességhez a végrehajtó bizottságba választott exportáló, illetve importáló tagok több mint felének jelen kell lennie, és mindkét tagsági kategórián belül a szavazatok legalább kétharmadának képviselve kell lennie. Amennyiben a végrehajtó bizottság egy ülésének megnyitásakor nem határozatképes, a végrehajtó bizottság elnöke legalább két órával elhalasztja az ülés megnyitását. Amennyiben az újonnan kijelölt időpontban sem határozatképes az ülés, az elnök ismételten legalább két órával elhalaszthatja az ülés megnyitását. Amennyiben az újabb halasztást követően sem határozatképes az ülés, a határozatképességhez a végrehajtó bizottságba választott exportáló, illetve importáló tagok több mint felének kell jelen lennie, és mindkét tagsági kategórián belül a szavazatok legalább felének képviselve kell lennie.

18. cikk

A végrehajtó bizottság megválasztása

(1) A végrehajtó bizottság exportáló és importáló tagjait a szervezet exportáló és importáló tagjai választják meg a Tanács ülésén. Az egyes kategóriákon belül a választás e cikk következő bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően történik.

(2) Minden egyes tag egyetlen jelöltre adja le a 13. cikknek megfelelően rendelkezésére álló valamennyi szavazatát. A tag ugyanakkor más jelöltre is leadhatja a szavazatokat, amennyiben a szavazati jogát a 14. cikk (2) bekezdésének értelmében gyakorolja.

(3) A nyolc legtöbb szavazatot kapott jelöltet kell megválasztani; az első szavazáskor azonban csak az választható meg, aki legalább 75 szavazatot kapott.

(4) Amennyiben e cikk (3) bekezdésének értelmében az első szavazáskor nyolcnál kevesebb jelölt megválasztására kerül sor, további szavazásokat kell tartani, amelyek során csak azok a tagok szavazhatnak, akik nem a már megválasztott jelöltekre adták le szavazatukat. Minden további szavazás esetén öttel csökken a megválasztáshoz szükséges szavazatok száma, mindaddig, amíg a nyolc jelöltet meg nem választják.

(5) Azok a tagok, akik nem a megválasztott tagokra szavaztak, szavazataikat e cikk (6) és (7) bekezdésére is figyelemmel a megválasztott tagok valamelyikére ruházzák át.

(6) Az egyes tagok által elnyert szavazatok számát úgy kell megállapítani, hogy a megválasztásuk során rájuk adott szavazatokhoz hozzáadják a rájuk átruházott szavazatokat, azzal a feltétellel, hogy a szavazatok összege egyetlen megválasztott tag esetében sem lehet több 499-nél.

(7) Amennyiben egy megválasztott tag esetében a fentiek szerint megállapított szavazatszám meghaladja a 499-et, azok a tagok, akik rá adták illetve átruházták szavazatukat, megállapodnak egymással arról, hogy egy vagy több személy közülük visszavonja szavazatát az említett tagtól, és egy másik megválasztott tagra ruházza, annak érdekében, hogy az egyes megválasztott tagok által elnyert szavazatok száma ne lépje túl a 499-et.

19. cikk

A végrehajtó bizottság hatásköre

(1) A végrehajtó bizottság a Tanácsnak tartozik beszámolási kötelezettséggel és annak általános irányítása mellett működik.

(2) A Tanács megosztott kétharmados többségi szavazással a végrehajtó bizottságra ruházhatja hatáskörét vagy annak egy részét a következők kivételével:

a) az igazgatási költségvetés jóváhagyása és a 24. cikk szerinti hozzájárulások mértékének megállapítása;

b) tag szavazati jogának felfüggesztése a 42. cikk rendelkezései szerint;

c) viták rendezése a 42. cikk rendelkezései szerint;

d) csatlakozási feltételek meghatározása a 46. cikk rendelkezései szerint;

e) tag kizárása az 50. cikk rendelkezései szerint;

f) döntéshozatal új megállapodás kötéséről a 32. cikk rendelkezései szerint, vagy e Megállapodás meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről az 52. cikk rendelkezései szerint;

g) módosítási javaslatok a tagok részére az 53. cikk rendelkezései szerint.

(3) A Tanács megosztott egyszerű többségi szavazással bármikor visszavonhat a végrehajtó bizottságra ruházott bármely hatáskört.

(4) A végrehajtó bizottság megvizsgálja az ügyvezető igazgató által előterjesztett igazgatási költségvetés tervezetét, és javaslataival együtt benyújtja azt a Tanácsnak jóváhagyásra, kidolgozza a szervezet éves munkatervét, dönt a szervezet működésével kapcsolatos ügyviteli és pénzügyi kérdésekben, azok kivételével, amelyeket e cikk (2) bekezdése a Tanácsnak tart fenn, valamint megvizsgálja a Tanácsnak jóváhagyásra benyújtandó kávéügyi projekteket és programokat. A végrehajtó bizottság a Tanácsnak jelentést készít. A végrehajtó bizottság határozatai akkor lépnek hatályba, ha nem érkezik ellenvetés a Tanács tagjaitól öt munkanappal azután, hogy a végrehajtó bizottság benyújtotta azokról szóló jelentését a Tanácsnak, vagy – amennyiben a Tanács nem ülésezik ugyanabban a hónapban, mint a végrehajtó bizottság – öt munkanappal azután, hogy a végrehajtó bizottság valamennyi érintett félnek megküldte az általa hozott határozatok összefoglalóját. Valamennyi tagnak jogában áll azonban fellebbezni a Tanácsnál a végrehajtó bizottság határozata ellen.

(5) A végrehajtó bizottság bizottságot vagy munkacsoportot állíthat fel, ha szükségesnek ítéli.

20. cikk

A végrehajtó bizottság szavazási eljárása

(1) A végrehajtó bizottság minden egyes tagja annyi szavazattal rendelkezik, amennyit a 18. cikk (6) és (7) bekezdésének megfelelően kapott. Meghatalmazott útján nem lehet szavazni. A végrehajtó bizottság tagja nem oszthatja meg szavazatait.

(2) A végrehajtó bizottság olyan arányú többséggel hozza meg határozatait, mint ami a hasonló tanácsi határozatok esetében szükséges.

VIII. FEJEZET

A MAGÁN KÁVÉÁGAZAT

21. cikk

Kávé-világértekezlet

(1) A Tanács megállapodik arról, hogy megfelelő időközönként kávé-világértekezletet (a továbbiakban: világértekezlet) tart, amelynek résztvevői az exportáló és importáló tagok, a magánszektor képviselői és más érdekelt felek, beleértve a tagsággal nem rendelkező országokból érkező résztvevőket. A Tanács a világértekezlet elnökével összehangoltan felelős azért, hogy a világértekezlet hozzájáruljon e Megállapodás céljainak elősegítéséhez.

(2) A világértekezletnek egy elnöke van, aki nem részesül díjazásban a szervezet részéről. Az elnök, akit megfelelő időszakra a Tanács nevez ki, megfigyelőként részt vehet a Tanács ülésein.

(3) A Tanács a Magánszektor Képviselőinek Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően dönt a világértekezlet hivatalos formáját, megnevezését, tárgyát és lefolyását illetően. A világértekezletet általában a szervezet székhelyén kell tartani a Tanács ülésszakának idején. Amennyiben a Tanács úgy dönt, hogy elfogadja egy tagjának felkérését arra, hogy az ő területén tartsa meg soron következő ülését, a világértekezlet megrendezésére is azon a területen kerülhet sor, amely esetben az ülés házigazdájának minősülő ország fizeti a szervezet székhelyén tartott ülés szokásos költségét meghaladó többletköltséget.

(4) Amennyiben a Tanács megosztott kétharmados többségi szavazással másként nem határoz, a világértekezlet önfinanszírozó.

(5) A világértekezlet elnöke a Tanácsnak jelentést készít az egyes ülések eredményéről.

22. cikk

A Magánszektor Képviselőinek Tanácsadó Bizottsága

(1) A Magánszektor Képviselőinek Tanácsadó Bizottság (a továbbiakban: MKTB) olyan tanácsadó testület, amely a Tanács által folytatott konzultációkkal kapcsolatosan javaslatot tehet és felkérheti a Tanácsot arra, hogy vizsgálja meg e Megállapodással kapcsolatos ügyeket.

(2) Az MKTB az exportáló országok magánszektorának nyolc képviselőjéből, valamint az importáló országok magánszektorának nyolc képviselőjéből áll.

(3) Az MKTB tagjai a Tanács által két kávéévenként kijelölt szervezetek és testületek képviselői, akik újraválaszthatók. Ezzel kapcsolatosan a Tanács a következők kijelölésére törekszik:

a) két magánszektorbeli kávétársulás, illetve egyéb testület az exportáló országokból vagy régiókból, amelyek a négy kávécsoport mindegyikét és lehetőség szerint mind a termelőket, mind pedig az exportőröket képviselik, továbbá minden egyes képviselő mellé egy vagy több póttag; valamint

b) nyolc magánszektorbeli kávétársulás, illetve egyéb testület az importáló országokból, legyenek akár tagok, akár pedig tagsággal nem rendelkező országok, amelyek lehetőség szerint mind az importőröket, mind a kávépörköléssel foglalkozókat képviselik, továbbá minden egyes képviselő mellé egy vagy több póttag.

(4) Az MKTB minden egyes tagja kijelölhet egy vagy több tanácsadót.

(5) Az MKTB-nek a tagok közül egy évre választott elnöke és alelnöke van. Ezek a tisztségviselők újraválaszthatók. Az elnök és az alelnök nem részesül díjazásban a szervezet részéről. Az elnök megfigyelőként részt vesz a Tanács ülésein.

(6) Az MKTB általában a szervezet székhelyén tartja üléseit, a Tanács rendes ülésszakának idején. Amennyiben a Tanács úgy dönt, hogy elfogadja egy tag felkérését arra, hogy az ő területén tartsa meg soron következő ülését, az MKTB ülésére is azon a területen kerül sor, amely esetben a szervezet székhelyén tartott ülés szokásos költségét meghaladó többletköltségeket a fogadó ország vagy az ülést vendégül látó magánszektorbeli szervezet fizeti.

(7) Az MKTB a Tanács jóváhagyásával rendkívüli ülést hívhat össze.

(8) Az MKTB rendszeresen jelentést készít a Tanácsnak.

(9) Az MKTB e Megállapodással összhangban maga alkotja meg eljárási szabályzatát.

IX. FEJEZET

FINANSZÍROZÁS

23. cikk

Finanszírozás

(1) A Tanácsba, a végrehajtó bizottság képviselői közé, valamint a Tanács, illetve a végrehajtó bizottság által felállított bizottságok képviselői közé delegált személyek költségeit az érintett kormányok fizetik.

(2) E Megállapodás végrehajtásához szükséges egyéb költségeket a tagok 24. cikk rendelkezéseinek megfelelően megállapított éves hozzájárulásai, valamint a tagok részére nyújtott különféle szolgáltatások, továbbá a 29. és 31. cikk értelmében összeállított információk vagy tanulmányok értékesítéséből származó jövedelem fedezik.

(3) A szervezet működésében a pénzügyi év megegyezik a kávéévvel.

24. cikk

Az igazgatási költségvetés meghatározása és a hozzájárulások mértékének megállapítása

(1) Minden egyes pénzügyi év második felében a Tanács jóváhagyja a szervezet következő évre készített igazgatási költségvetését és megállapítja az egyes tagok hozzájárulását a költségvetéshez. Az igazgatási költségvetés tervezetét az ügyvezető igazgató készíti el a végrehajtó bizottság felügyelete mellett a 19. cikk (4) bekezdésének rendelkezései szerint.

(2) Az egyes tagok által egy adott pénzügyi évben az igazgatási költségvetéshez teljesítendő hozzájárulás mértéke az arra a pénzügyi évre szóló igazgatási költségvetés jóváhagyásakor meglévő szavazatai számának valamennyi tag összes szavazata számához viszonyított arányának felel meg. Amennyiben azonban annak a pénzügyi évnek az elején, amelyre a hozzájárulásokat megállapítják, változik a tagok közti szavazatmegoszlás a 13. cikk (5) bekezdésének rendelkezései szerint, az adott évre vonatkozóan a hozzájárulásokat megfelelőképpen ki kell igazítani. A hozzájárulások mértékének megállapításakor valamennyi tag szavazata számít, tekintet nélkül valamely tag szavazati jogának felfüggesztésére, vagy a szavazatok emiatt történő újrafelosztására.

(3) A szervezethez e Megállapodás hatálybalépését követően csatlakozó tagok első hozzájárulását a Tanács e tag szavazatai és a folyó pénzügyi évből hátralévő időszak alapján állapítja meg, a többi tag folyó pénzügyi évre meghatározott hozzájárulása azonban nem változik.

25. cikk

A hozzájárulások befizetése

(1) Az egyes pénzügyi évek igazgatási költségvetéséhez való hozzájárulások szabadon átváltható valutában fizetendők be az adott pénzügyi év első napján.

(2) Amennyiben egy tag hozzájárulásának esedékességétől számított hat hónapon belül nem teljesíti hozzájárulását az igazgatási költségvetéshez, szavazati jogát, a végrehajtó bizottságba való megválasztásának jogát és a végrehajtó bizottságban fennálló szavazati jogát a hozzájárulás teljes befizetéséig fel kell függeszteni. Azonban – ha a Tanács megosztott kétharmados többségi szavazással másképp nem határoz – a többi jogától nem fosztható meg az érintett tag, és e Megállapodásból fakadó kötelezettségei alól sem mentesül.

(3) Az a tag, amelynek a szavazati jogát e cikk (2) bekezdése vagy a 42. cikk értelmében felfüggesztették, továbbra is köteles hozzájárulását megfizetni.

26. cikk

Felelősség

(1) A 7. cikk (3) bekezdése szerint működő szervezet nem jogosult arra, hogy kötelezettséget vállaljon az e Megállapodásban foglaltakon túl, és a tagok külön sem hatalmazhatják fel a szervezetet erre; különösen tilos a szervezet számára a hitelfelvétel. Szerződéskötési jogosultságával élve a szervezet belefoglalja ennek a cikknek a rendelkezéseit az általa kötött szerződésekbe azért, hogy felhívja azokra szerződő partnerei figyelmét, de az említett feltételek szerződésbe foglalásának elmulasztása nem teszi érvénytelenné vagy helyezi hatályon kívül az adott szerződést.

(2) A tag felelőssége az e Megállapodásban kifejezetten előírt kötelezettségeire korlátozódik. A szervezettel kapcsolatban álló harmadik személyek úgy tekintendők, hogy tudomásuk van e Megállapodásnak a tagok felelősségére vonatkozó rendelkezéseiről.

27. cikk

Pénzügyi ellenőrzés és a kimutatások közzététele

Az egyes pénzügyi évek lezárását követően minél előbb, de legkésőbb hat hónapon belül el kell készíteni a szervezet vagyonáról, kötelezettségeiről, bevételeiről és kiadásairól szóló, független könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámolót. Ezt be kell nyújtani a Tanácsnak annak soron következő ülése alkalmával történő jóváhagyása céljából.

X. FEJEZET

AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ÉS AZ ALKALMAZOTTAK

28. cikk

Az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak

(1) Az ügyvezető igazgatót a Tanács nevezi ki. Az ügyvezető igazgató megbízatásának feltételeit a Tanács határozza meg a hasonló kormányközi szervezetek megfelelő tisztviselőinek megbízatási feltételeivel összhangban.

(2) Az ügyvezető igazgató a szervezet fő ügyvezető tisztségviselője és felelősséggel tartozik az e Megállapodás végrehajtásával kapcsolatban rá ruházott kötelezettségek teljesítéséért.

(3) A szervezet alkalmazottait az ügyvezető igazgató választja ki a Tanács által meghatározott szabályzat alapján.

(4) Sem az ügyvezető igazgató, sem pedig az alkalmazottak nem rendelkezhetnek pénzügyi érdekeltséggel a kávéiparban, a kávékereskedelemben és a kávészállításban.

(5) Kötelezettségük végzése során az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak nem kérhetnek és nem is kaphatnak utasításokat a tagoktól vagy a szervezeten kívüli hatóságtól. Tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, amely hatással lehetne a kizárólag a szervezetnek felelős nemzetközi tisztviselőként betöltött pozíciójukra. A tagok vállalják, hogy tiszteletben tartják az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak felelősségi körének kizárólagosan nemzetközi jellegét, és nem próbálják befolyásolni őket kötelességük teljesítésében.

XI. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS, TANULMÁNYOK ÉS FELMÉRÉS

29. cikk

Tájékoztatás

(1) A szervezet a következők gyűjtésének, cseréjének és közzétételének központjaként működik:

a) statisztikai információk a világ kávéval kapcsolatos termelési, ár-, kiviteli, behozatali, újrakiviteli, forgalmi és fogyasztási adatairól; valamint

b) szükség szerint technikai információk a kávé termesztéséről, feldolgozásáról és felhasználásáról.

(2) A Tanács felszólíthatja a tagokat, hogy azok részére a működéséhez szükségesnek ítélt információkat szolgáltatassák, beleértve rendszeres statisztikai jelentéseket a kávétermelésről, a termelési tendenciákról, a kivitelről, a behozatalról, az újrakivitelről, a forgalmazásról, a fogyasztásról, a készletekről, az árakról és az adókról, de nem tesz közzé olyan információt, amely alapján azonosítható lenne a kávétermelő, -feldolgozó, illetve -értékesítő személy vagy vállalat tevékenysége. Kérésre a tagok a lehető legrészletesebb, legaktuálisabb és legpontosabb információkat bocsátják a Tanács rendelkezésére.

(3) A Tanács tájékoztató árrendszert hoz létre és gondoskodik az aktuális piaci helyzetet tükröző napi, összetett tájékoztató ár közzétételéről.

(4) Amennyiben egy tag elmulasztja a Tanács által a szervezet megfelelő működéséhez kért statisztikai vagy más jellegű információ szolgáltatását, vagy nehézségei támadnak annak ésszerű határidőn belül történő szolgáltatásával kapcsolatban, a Tanács megkövetelheti az érintett tagtól, hogy adjon magyarázatot a teljesítés elmulasztására. Amennyiben úgy találja, hogy technikai segítségre van szükség, a Tanács megteheti a szükséges intézkedéseket.

30. cikk

Származási bizonyítvány

(1) Annak érdekében, hogy megkönnyítse a nemzetközi kávékereskedelemmel kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtését és felmérje az egyes exportáló tagok által kivitt kávé mennyiségét, a szervezet a Tanács által jóváhagyott szabályok szerint működő származásibizonyítvány-rendszert vezet be.

(2) Az exportáló tagok által lebonyolított valamennyi kávékiviteli ügylethez érvényes származási bizonyítvány szükséges. A származási bizonyítványt a tag által kiválasztott és a szervezet által jóváhagyott illetékes szerv bocsátja ki a Tanács által meghatározott szabályok szerint.

(3) Az egyes exportáló tagok tájékoztatják a szervezetet arról a kormányzati vagy nem kormányzati szervről, amely az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátja. Nem kormányzati szerv esetében a Tanács által jóváhagyott szabályok szerint a szervezet külön jóváhagyása szükséges.

(4) Rendkívüli esetben az exportáló tag megfelelő indokkal alátámasztott kérelmet intézhet a Tanácshoz azért, hogy az a származási bizonyítványban a kávékivitelre vonatkozóan közölt adatok egyéb módon továbbítsa a szervezethez.

31. cikk

Tanulmányok és felmérések

(1) A szervezet támogatja tanulmányok és felmérések készítését a kávétermelés és -értékesítés gazdaságosságáról, a kormányzati intézkedéseknek a kávétermelésre és -fogyasztásra gyakorolt hatásáról a kávétermelő és -fogyasztó országokban, valamint a kávéfogyasztás hagyományos és lehetséges új felhasználási módokra való kiterjesztésének lehetőségeiről.

(2) E cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Tanács minden egyes kávéév második rendes ülésén az ügyvezető igazgató által elkészített éves munkaprogram-tervezetet fogad el a tanulmányokról és felmérésekről, a szükséges becsült forrásokat is beleértve.

(3) A Tanács engedélyezheti, hogy a szervezet más szervezetekkel és intézményekkel közösen vagy együttműködve készítsen tanulmányokat és felméréseket. Ebben az esetben az ügyvezető igazgató részletesen beszámol a Tanácsnak a szervezet és a projektben részt vevő egyéb partner, illetve partnerek által rendelkezésre bocsátandó forrásokról.

(4) A szervezet által e cikk rendelkezései alapján támogatott tanulmányokat és felméréseket az igazgatási költségvetésben – amelyet a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően kell elkészíteni – előirányzott forrásokból kell finanszírozni; ezek elkészítését szükség szerint a szervezet alkalmazottai és tanácsadói vállalják.

XII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Az új Megállapodás előkészítése

(1) A Tanács megvizsgálhatja egy új nemzetközi kávémegállapodás kidolgozásának lehetőségét.

(2) Ennek a rendelkezésnek a végrehajtása érdekében a Tanács megvizsgálja a szervezet által e Megállapodás 1. cikke szerinti célok megvalósítása terén elért haladást.

33. cikk

A fogyasztási akadályok felszámolása

(1) A tagok felismerik, hogy milyen rendkívül fontos mihamarabb a lehető legnagyobb mértékben növelni a kávéfogyasztást, különösen a növekedés akadályainak folyamatos felszámolásával.

(2) A tagok felismerik, hogy számos olyan intézkedés van jelenleg hatályban, amelyek kisebb-nagyobb mértékben gátolják a kávéfogyasztás növekedését, különös tekintettel a következőkre:

a) a kávéval kapcsolatos behozatali intézkedések (pl. preferenciális vagy egyéb vámtarifák és kontingensek, kormányzati monopóliumok és hivatalos felvásárló szervek működése, valamint egyéb közigazgatási szabályok és kereskedelmi gyakorlatok;

b) közvetlen és közvetett támogatásokkal kapcsolatos kiviteli intézkedések, valamint egyéb közigazgatási szabályok és kereskedelmi gyakorlatok; valamint

c) a fogyasztást befolyásoló belkereskedelmi feltételek, valamint nemzeti és regionális szintű jogszabályok és közigazgatási rendeletek.

(3) A fent említett célokra és e cikk (4) bekezdésére tekintettel a tagok törekednek a kávé vámcsökkentésének elérésére, illetve egyéb lépéseket tesznek annak érdekében, hogy elháruljanak az akadályok korlátok a fogyasztás növekedése elől.

(4) Közös érdeküket szem előtt tartva a tagok vállalják, hogy keresik a módját az e cikk (2) bekezdésében a kereskedelem és a fogyasztás növekedésével kapcsolatosan említett korlátok lebontásának és végül lehetőség szerinti teljes felszámolásának, vagy legalábbis hatásuk jelentős csökkentésének.

(5) Figyelembe véve az e cikk (4) bekezdése értelmében vállalt kötelezettségeket, a tagok évente tájékoztatják a Tanácsot az e cikkben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.

(6) Az ügyvezető igazgató rendszeres időközönként felmérést készít a fogyasztás akadályairól, amelyet a Tanács megvizsgál.

(7) Az e cikkben foglalt célok megvalósításának támogatása érdekében a Tanács ajánlásokat tehet a tagoknak, akik a lehető leghamarabb jelentést nyújtanak be a Tanácsnak az ajánlások végrehajtására hozott intézkedésekről.

34. cikk

Promóció

(1) A tagok felismerik a kávéfogyasztás promóciója, támogatása és növelése szükségességét, és ösztönzik az e tekintetben tett lépéseket.

(2) A szervezet valamennyi tagját magában foglaló, promócióval foglalkozó bizottság megfelelő tevékenységekkel támogatja a kávéfogyasztást, a kávéfogyasztásról szóló ismeretterjesztő kampányokat, felméréseket és tanulmányokat is beleértve.

(3) Ezeket a promóciós tevékenységeket azokból a forrásokból finanszírozzák, amelyeket a promócióval foglalkozó bizottság ülésein a tagok, tagsággal nem rendelkezők, más szervezetek és a magánszektor képviselői felajánlanak.

(4) Lehetőség van konkrét promóciós projektek finanszírozására is a tagok, tagsággal nem rendelkezők, más szervezetek és a magánszektor képviselőinek önkéntes felajánlásaiból.

(5) A Tanács külön számlát nyit e cikk (3) és (4) bekezdése megvalósításának céljára.

(6) A promócióval foglalkozó bizottság az e cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban megállapítja saját eljárási szabályzatát, valamint a tagsággal nem rendelkező személyek, más szervezetek és a magánszektor képviselőinek részvételére vonatkozó szabályokat. Rendszeresen jelentést készít a Tanácsnak.

35. cikk

A feldolgozott kávéra vonatkozó intézkedések

A tagok felismerik, hogy a fejlődő országoknak szükségük van gazdaságuk alapjainak kiszélesítésére, többek között iparosodás és az ipari termékek kivitele útján, beleértve a kávéfeldolgozást és a feldolgozott kávé kivitelét, a 2. cikk (1) bekezdésének d), e), f) és g) albekezdése szerint. Ezzel összefüggésben a tagok kerülik az olyan kormányzati intézkedések bevezetését, amelyek más tag kávégazdáságát hátrányosan befolyásolja. A tagokat arra ösztönözik, hogy a hátrányosan befolyás kockázatát magában rejtő intézkedések bevezetése előtt konzultáljanak egymással. Amennyiben ezek a konzultációk nem vezetnek kölcsönösen megfelelő megoldáshoz, a 41. és 42. cikkben előírt eljárást lehet igénybe venni.

36. cikk

Kávékeverékek és pótkávék

(1) A tagok nem tarthatnak hatályban olyan rendeleteket, amelyek más termékek kávéval való keverését, feldolgozását vagy felhasználását írják elő kávéként való kereskedelmi viszonteladás céljából. A tagok törekednek arra, hogy megtiltsák azon termékek kávé néven történő árusítását és reklámozását, amelyek kevesebb, mint 95 % nyerskávénak megfelelő alapanyagot tartalmaznak.

(2) A Tanács felkérheti tagjait, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az e cikkben foglalt rendelkezések betartásának biztosítására.

(3) Az ügyvezető igazgató rendszeresen jelentést készít a Tanácsnak az e cikkben foglalt rendelkezések betartásáról.

37. cikk

Konzultáció és együttműködés nem kormányzati szervezetekkel

A szervezet a 16., 21. és 22. cikk sérelme nélkül igyekszik kapcsolatot fenntartani a nemzetközi kávékereskedelemben érdekelt nem kormányzati szervezetekkel és kávészakértőkkel.

38. cikk

Hivatalos kávékereskedelmi csatornák

A tagok olyan módon végzik tevékenységeiket e Megállapodás keretein belül, amely figyelembe veszi a hivatalos kereskedelmi csatornákat, és tartózkodnak a megkülönböztető értékesítési gyakorlattól. E tevékenységük során tekintettel vannak a kávékereskedelem és a kávéipar jogos érdekeire.

39. cikk

Fenntartható kávégazdaság

A tagok törekednek a kávétermelési és -feldolgozási forrásokkal való fenntartható gazdálkodásra, szem előtt tartva az 1992-ben Rio de Janeiróban a környezet és a fejlődés összefüggéséről tartott ENSZ-konferencián elfogadott Agenda 21 fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elveit és céljait.

40. cikk

Életszínvonal és munkafeltételek

A tagok fejlődési szintjüknek megfelelően törekednek a kávéágazatban foglalkoztatott emberek életszínvonalának és munkafeltételeinek javítására, szem előtt tartva az ezen a téren nemzetközileg elfogadott elveket. A tagok elfogadják, hogy a munkakörülményeket nem használják fel protekcionista kereskedelempolitika céljaira.

XIII. FEJEZET

KONZULTÁCIÓ, VITÁK ÉS PANASZOK

41. cikk

Konzultáció

A tagok teljes és megfelelő lehetőséget biztosítanak az egyéb tagok által a Megállapodással kapcsolatos ügyekben emelt kifogások ügyében folytatott konzultációra. Az ilyen konzultáció során az egyik fél kérésére, a másik beleegyezésével az ügyvezető igazgató független bizottságot állít fel, amely jószolgálati feladatot lát el a felek kibékítésében. A bizottság működésével kapcsolatos költségek nem terhelhetők a szervezetre. Amennyiben az egyik fél nem egyezik bele abba, hogy az ügyvezető igazgató bizottságot állítson fel, vagy ha a konzultáció nem vezet eredményre, az ügy a 42. cikkben foglaltak rendelkezéseknek megfelelően a Tanács elé terjeszthető. Amennyiben a konzultáció eredményes, azt jelentik az ügyvezető igazgatónak, aki valamennyi taghoz eljuttatja a jelentést.

42. cikk

Viták és panaszok

(1) Az e Megállapodás értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő, tárgyalás útján nem rendeződő vitákat a vitában érintett bármely tag kérésére a Tanács elé terjesztik döntéshozatal céljából.

(2) Amikor egy jogvitát e cikk (1) bekezdésének megfelelően a Tanács elé terjesztenek, a tagok többsége vagy az összes szavazat legalább egyharmadával rendelkező tagok megfelelő tanácskozást követően felszólíthatják a Tanácsot, hogy döntéshozatala előtt kérje ki az e cikk (3) bekezdésében említett Tanácsadó bizottság véleményét a vitás kérdésekben.

(3) a) Amennyiben a Tanács egyhangúlag másként nem határoz, a tanácsadó bizottság a következőkből áll:

i. az exportáló tagok által választott két személy, akik közül az egyik széles körű tapasztalattal rendelkezik a vitás kérdésekkel kapcsolatban, a másik pedig megfelelő jogi képesítéssel és tapasztalattal rendelkezik;

ii. az importáló tagok által választott két, ugyanilyen feltételekkel választott személy; és

iii. egy elnök, akit az i. és ii. albekezdés rendelkezéseinek megfelelően kijelölt négy személy egyhangúlag választ meg, vagy – ha nem tudnak megegyezni – a Tanács elnöke jelöl ki.

b) Olyan országokból származó személyek jelölhetők a tanácsadó bizottságba, amelyek kormányai Szerződő Félként vesznek részt e Megállapodásban.

c) A tanácsadó bizottságba jelölt személyek személyes minőségükben, és nem kormányutasítás alapján végzik tevékenységüket.

d) A tanácsadó bizottság költségeit a szervezet fizeti.

(4) A tanácsadó bizottság véleményét és annak indoklását a Tanács elé terjeszti, amely valamennyi lényeges információ mérlegelését követően hozza meg döntését.

(5) A Tanács a beterjesztéstől számított hat hónapon belül hozza meg döntését az elé terjesztett ügyekben.

(6) Az arra vonatkozó panaszt, amely szerint valamely tag nem teljesítette e Megállapodásból eredő kötelezettségeit, a panaszos fél kérésére a Tanács elé terjesztik döntéshozatal céljából.

(7) Csak megosztott egyszerű többségi szavazással mondható ki, hogy valamely tag megszegte e Megállapodásból eredő kötelezettségeit. Amennyiben úgy találják, hogy egy tag megszegte e Megállapodásból eredő kötelezettségeit, pontosan meg kell határozni a kötelességszegés jellegét.

(8) Amennyiben a Tanács úgy találja, hogy egy tag megszegte az e Megállapodásból eredő kötelezettségeit, az e Megállapodás egyéb cikkeiben foglalt végrehajtási intézkedések sérelme nélkül megosztott kétharmados többségi szavazással a kötelezettség teljesítéséig felfüggesztheti az érintett tag szavazati jogát a Tanácsban és a végrehajtó bizottságban, vagy az 50. cikk értelmében ki is zárhatja a tagot a szervezetből.

(9) A tagok a végrehajtó bizottság előzetes véleményét kérhetik a vitás kérdéssel vagy panasszal kapcsolatban, mielőtt a Tanács elé terjesztenék azt megtárgyalásra.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

Aláírás

Ezt a Megállapodást 2000. november 1-je és 2001. szeptember 25-e között írhatják alá az Egyesült Nemzetek székhelyén az 1994. évi nemzetközi kávémegállapodást, illetve az 1994. évi kibővített nemzetközi kávémegállapodást aláíró Szerződő Felek, valamint a Nemzetközi Kávétanácsnak az e Megállapodást tárgyaló ülésszakára meghívott kormányok.

44. cikk

Megerősítés, elfogadás, illetve jóváhagyás

(1) E Megállapodás hatálybalépésnek feltétele az aláíró kormányok alkotmányos rendjének megfelelő megerősítés, elfogadás illetve jóváhagyás.

(2) A 45. cikkben foglaltak kivételével a megerősítő, elfogadó illetve jóváhagyó okiratokat legkésőbb 2001. szeptember 25-én kell letétbe helyezni az Egyesült Nemzetek főtitkáránál. A Tanács azonban haladékot adhat azoknak az aláíró kormányoknak, amelyek nem tudják a megadott határidőre letétbe helyezni a megfelelő okiratot. Az erre vonatkozó döntésről a Tanács értesíti az Egyesült Nemzetek főtitkárát.

45. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a Megállapodás 2001. október 1-jén lép véglegesen hatályba, amennyiben a 2001. szeptember 25-i állapot szerint számolva legalább, az exportáló tagok szavazatainak legalább 70 %-ával rendelkező 15 exportáló tagot és legalább, az importáló tagok szavazatainak legalább 70 %-át birtokló 10 importáló tagot képviselő kormányok addig az időpontig letétbe helyezték megerősítő, elfogadó illetve jóváhagyó okiratukat, nem számítva a 25. és a 42. cikkben foglalt feltételek szerinti esetleges felfüggesztés esetét. Egyéb esetben pedig 2001. október 1-jét követően bármely időpontban véglegesen hatályba léphet e Megállapodás, amennyiben e cikk (2) bekezdésének értelmében ideiglenesen már hatályba lépett, és a letétbe helyezett megerősítő, elfogadó illetve jóváhagyó okiratok megfelelnek a fenti százalékos viszonyszámoknak.

(2) Ez a Megállapodás 2001. október 1-jén ideiglenesen is hatályba léphet. Ebből a célból a megerősítő, elfogadó illetve jóváhagyó okirattal egyenértékűnek minősül az aláíró kormány, illetve az 1994. évi kibővített nemzetközi kávémegállapodást aláíró egyéb Szerződő Fél által az Egyesült Nemzetek főtitkárához legkésőbb 2001. szeptember 25-én eljuttatott értesítés arról, hogy törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel összhangban ideiglenesen vállalja az új megállapodás alkalmazását, és törekszik annak alkotmányos rendje szerinti mielőbbi megerősítésére, elfogadására vagy jóváhagyására. Az a kormány, amely törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel összhangban ideiglenesen vállalja e Megállapodás alkalmazását a megerősítő, elfogadó illetve jóváhagyó okirat letétbe helyezéséig, ideiglenes Szerződő Félnek minősül a megerősítő, elfogadó illetve jóváhagyó okirat letétbe helyezéséig, illetve 2002. június 30-ával bezárólag, attól függően, hogy melyik időpont esik korábbra. A Tanács meghosszabbíthatja azt a határidőt, amelyen belül az e Megállapodást ideiglenesen alkalmazó kormányok letétbe helyezhetik megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratukat.

(3) Amennyiben 2001. október 1-jén sem véglegesen, sem ideiglenesen nem lép hatályba e Megállapodás ennek a cikknek az (1) és (2) bekezdése szerint, azok a kormányok, amelyek már letétbe helyezték megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozási okiratukat, vagy értesítést küldtek arról, hogy törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel összhangban vállalják az új Megállapodás ideiglenes alkalmazását, és törekednek annak alkotmányos rendjük szerinti mielőbbi megerősítésére, elfogadására, illetve jóváhagyására, közös megegyezéssel úgy dönthetnek, hogy egymás között hatályba léptetik azt. Hasonlóképpen, amennyiben ez a Megállapodás ideiglenesen hatályba lépett ugyan, de 2002. március 31-én nem történt meg végleges hatálybalépése, azok a kormányok, amelyek már letétbe helyezték megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, illetve csatlakozási okiratukat, vagy megküldték az ennek a cikknek a (2) bekezdésében említett értesítést, közös megegyezéssel úgy dönthetnek, hogy ez a Megállapodás továbbra is ideiglenesen hatályban marad, illetve egymás között véglegesen hatályba léptethetik azt.

46. cikk

Csatlakozás

(1) Az ENSZ-ben vagy annak valamely szakosított intézményében tagsággal rendelkező országok kormányai a Tanács által meghatározott feltételek szerint csatlakozhatnak e Megállapodáshoz.

(2) A csatlakozási okiratot az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni. A csatlakozás az okirat letétbe helyezésével lép hatályba.

47. cikk

Jogfenntartás

A Szerződő Felek ennek a Megállapodásnak egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem élhetnek jogfenntartással.

48. cikk

A Megállapodás hatályának kiterjesztése a kijelölt területekre

(1) Az egyes kormányoknak a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, ideiglenes alkalmazási, illetve csatlakozási okirat aláírásakor, letétbe helyezésekor vagy azt követően bármikor jogában áll kinyilvánítani az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett értesítés útján, hogy ennek a Megállapodásnak a hatályát egyéb olyan területre is kiterjesztik, amelynek a nemzetközi kapcsolataiért ők felelősek; ennek a Megállapodásnak a hatálya az értesítés keltétől számítva az így megnevezett területekre is kiterjed.

(2) Az a Szerződő Fél, amely gyakorolni kívánja az 5. cikkben foglalt rendelkezések szerinti jogait egy olyan területtel kapcsolatban, amelynek nemzetközi kapcsolataiért ő felelős, vagy fel akar hatalmazni egy ilyen területet arra, hogy a 6. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően létrehozott tagcsoport részévé váljon, a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, feltételes alkalmazási, illetve csatlakozási okirat letétbe helyezésekor vagy azt követően bármikor megteheti azt az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett értesítés útján.

(3) Az e cikk (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozatot tett Szerződő Fél ezt követően bármikor kinyilváníthatja az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett értesítés útján, hogy ennek a Megállapodásnak a hatálya a továbbiakban már nem terjed ki az értesítésben említett területre. Ennek a Megállapodásnak a hatálya az értesítés keltétől számítva már nem terjed ki az érintett területre.

(4) Amikor egy olyan terület, amelyre e cikk (1) bekezdése értelmében e Megállapodás hatályát kiterjesztették, a későbbiekben függetlenné válik, az új állam kormánya a függetlenség kivívását követő 90 napon belül kinyilváníthatja az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett értesítés útján, hogy átvállalja azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek ebből a Megállapodásból eredően a Szerződő Felet illetik. Az értesítés keltétől számítva a terület az ebben a Megállapodásban részt vevő Szerződő Félnek minősül. A Tanács meghosszabbíthatja azt a határidőt, amelyen belül ilyen értesítés küldhető.

49. cikk

Felmondás

Bármelyik Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett értesítés útján bármikor felmondhatja a Megállapodást. A felmondás 90 nappal az értesítés kézhezvételét követően lép hatályba.

50. cikk

Kizárás

Amennyiben a Tanács úgy találja, hogy egy tag megszegte e Megállapodásból eredő kötelezettségeit, és megállapítja, hogy ez jelentősen veszélyezteti e Megállapodás alkalmazását, megosztott kétharmados többségi szavazással kizárhatja az érintett tagot a szervezetből. A Tanács haladéktalanul értesíti döntéséről az Egyesült Nemzetek főtitkárát. A Tanács döntésének napját követő kilencven nappal az érintett tagnak megszűnik a szervezeti tagsága, és amennyiben a tag egyúttal Szerződő Félnek is minősül, megszűnik az ebben a Megállapodásban részt vevő Szerződő Félnek is lenni.

51. cikk

Számlák kiegyenlítése a felmondó vagy kizárt taggal

(1) A Tanács határozza meg a felmondási joggal élő vagy kizárt taggal való elszámolás módját. A szervezet a felmondási joggal élő vagy kizárt tag által már befizetett összegeket visszatartja, a tag pedig köteles megfizetni azokat az összegeket, amelyekkel a felmondás vagy kizárás hatálybalépésének napján a szervezetnek tartozik; amennyiben azonban a Szerződő Fél nem tud elfogadni valamely módosítást, és ennek következtében az 53. cikk (2) bekezdése értelmében a továbbiakban nem vesz részt e Megállapodásban, a Tanács egyéb méltányosnak ítélt elszámolási módot is meghatározhat.

(2) Az a tag, amely nem vesz részt a Megállapodásban, nem jogosult részesedésre a szervezet felszámolásából vagy a szervezet más eszközök elidegenítéséből befolyt bevételekből; nem felelős ugyanakkor a szervezet esetleges hiányainak megfizetéséért a Megállapodás megszűnésekor.

52. cikk

A Megállapodás időbeli hatálya és megszüntetése

(1) Ez a Megállapodás hat évig, 2007. szeptember 30-áig marad hatályban, amennyiben e cikk (2) bekezdése értelmében nem hosszabbítják meg, vagy e cikk (3) bekezdése értelmében meg nem szüntetik.

(2) A Tanács a tagok többségével, amelyek legalább a szavazatok megosztott kétharmados többségével rendelkeznek, úgy dönthet, hogy a 2007. szeptember 30-i határidő lejártát követően összesen legfeljebb hat évre, egy vagy több egymást követő időszakra meghosszabbítja ezt a Megállapodást. Az a tag, amely nem fogadja el ennek a Megállapodásnak a meghosszabbítását, írásban értesíti erről a Tanácsot és az Egyesült Nemzetek főtitkárát, és a meghosszabbítás kezdőnapjával megszűnik ennek a Megállapodásnak a Szerződő Fele lenni.

(3) A Tanács a tagok többségével, amelyek legalább a szavazatok megosztott kétharmados többségével rendelkeznek, bármikor dönthet a Megállapodás megszűntetéséről. A megszüntetés a Tanács által meghatározott napon lép hatályba.

(4) A Tanács e Megállapodás megszüntetésére való tekintet nélkül továbbra is fennmarad olyan időtartamra, amely ahhoz szükséges, hogy meghozza a szervezet felszámolásához, számláinak rendezéséhez és eszközeinek elidegenítéséhez szükséges határozatokat.

(5) A Tanács továbbítja az Egyesült Nemzetek főtitkárához az e Megállapodás időtartamával és/vagy megszüntetésével kapcsolatos határozatokat, valamint a Tanácsnak e cikk értelmében megküldött értesítéseket.

53. cikk

Módosítás

(1) A Tanács megosztott kétharmados többségi szavazással javaslatot tehet a Szerződő Feleknek e Megállapodás módosítására. A módosítás 100 nappal azt követően lép hatályba, amikor az Egyesült Nemzetek főtitkára megkapta az értesítést arról, hogy az exportáló tagok szavazatainak legalább 75 %-ával rendelkező exportáló országok legalább 70 %-át, és az importáló tagok szavazatainak legalább 75 %-ával rendelkező importáló országok legalább 70 %-át képviselő Szerződő Felek elfogadták azt. A Tanács meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a Szerződő Feleknek értesíteniük kell az Egyesült Nemzetek főtitkárát a módosítás elfogadásáról. Amennyiben ennek az időtartamnak a lejártakor a módosítás hatálybalépéséhez szükséges százalékos arány nem teljesül, a módosítás visszavontnak tekintendő.

(2) Az a Szerződő Fél, amely a Tanács által meghatározott időtartamon belül nem küldött értesítést a módosítás elfogadásáról, illetve az a terület, amely egy olyan tagcsoport tagja vagy résztvevője, amely nem küldött értesítést a megadott időpontig, a módosítás hatálybalépése napján megszűnik ennek a Megállapodásnak a résztvevője lenni.

(3) A Tanács értesíti az Egyesült Nemzetek főtitkárát az e cikk értelmében a Szerződő Felekhez eljuttatott módosításokról.

54. cikk

Kiegészítő és átmeneti rendelkezések

Az 1994. évi kibővített nemzetközi kávémegállapodás tekintetében a következők alkalmazandók:

a) a szervezet, illetve annak szervei által vagy nevében az 1994. évi kibővített nemzetközi kávémegállapodás alapján hozott azon jogi aktusok, amelyek 2001. szeptember 30-án még hatályosak, és amelyek rendelkezései nem írják elő, hogy azon a napon hatályukat vesztik, továbbra is hatályban maradnak, amennyiben e Megállapodás rendelkezései értelmében azokat nem módosítják; valamint

b) a Tanács a 2000/2001-es kávéévben meghoz minden olyan határozatot, amelyet a 2000/2001-es kávéév során a 2001/2002-es kávéévben való bevezetés céljából meg kell hoznia, és ideiglenesen alkalmazza azokat, úgy, mintha ez a Megállapodás már hatályba lépett volna.

55. cikk

A Megállapodás hiteles szövegei

Ez a Megállapodás angol, francia, portugál és spanyol nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Az eredeti példányokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál helyezik letétbe.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kormányuk által feljogosított meghatalmazottak az aláírásuk mellett feltüntetett napon aláírták ezt a Megállapodást.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A PÖRKÖLT, KOFFEINMENTES, FOLYÉKONY, ILLETVE OLDÓDÓ KÁVÉRA VONATKOZÓ ÁTVÁLTÁSI EGYÜTTHATÓK AZ 1994. ÉVI NEMZETKÖZI KÁVÉMEGÁLLAPODÁS SZERINT

Pörkölt kávé

A pörkölt kávé nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a pörkölt kávé nettó tömegét megszorozzuk 1,19-cel.

Koffeinmentes kávé

A koffeinmentes kávé nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a koffeinmentes kávé nettó tömegét megszorozzuk nyerskávé esetében 1-gyel, pörkölt kávé esetében 1,19-cel és oldódó kávé esetében 2,6-tal.

Folyékony kávé

A folyékony kávé nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy a folyékony kávé szárított, szilárd alkotórészeinek nettó tömegét megszorozzuk 2,6-tal.

Oldódó kávé

Az oldódó kávé nyerskávéhoz viszonyított egyenértékét úgy kapjuk meg, hogy az oldódó kávé nettó tömegét megszorozzuk 2,6-tal.

--------------------------------------------------