Megállapodás

az Európai Atomenergia-közösség és az Orosz Föderáció kormánya között a nukleáris biztonság területén való együttműködésről

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: a Közösség, és

az OROSZ FÖDERÁCIÓ kormánya,

a továbbiakban mindkettő: a fél vagy a felek, értelemszerűen,

EMLÉKEZTETVE, hogy a partnerségről és az együttműködésről szóló megállapodás, amely létrejött egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Orosz Föderáció között, és amely 1997. december 1-jén lépett hatályba, megállapítja, hogy a felek együttműködnek a nukleáris ágazatban, többek között a termonukleáris fúzióról és a nukleáris biztonságról szóló két megállapodás végrehajtásával,

EMLÉKEZTETVE, hogy az Európai Közösségek Bizottsága felelős többek között a sugárvédelem alapvető szabványainak meghatározásáért és azok végrehajtásának biztosításáért, valamint a sugárzási adatok közösségi szinten történő összegyűjtéséért és figyelemmel kíséréséért,

EMLÉKEZTETVE, hogy a környezetvédelem és a harmadik felekkel való együttműködés nagy jelentőséggel bír,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Közösségek Bizottsága közösségi kutatási programokat hajt végre a nukleáris biztonság területén, beleértve a reaktorok biztonságát, a sugárvédelmet, a hulladékgazdálkodást és az atomerőművek leállítását és leszerelését, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó biztosítékok területén is, és szándékában áll e témakörökben technológiai együttműködést kialakítani harmadik országokkal azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a nemzetközileg elfogadott nukleáris biztonsági elvekhez és iránymutatásokhoz,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Orosz Föderáció jelentős erőfeszítéseket tesz a kutatási és fejlesztési programok végrehajtása terén, amelyeknek célja, hogy javítsák a már meglévő és a tervezés alatt álló atomerőművek biztonságát az elfogadott, modern nukleáris biztonsági követelményeknek megfelelően, és hogy megoldják a radioaktívhulladék-gazdálkodás és az atomerőművek üzemen kívül helyezésének problémáit,

EMLÉKEZTETVE, hogy az Orosz Föderáció által a nukleáris ágazatban végzett szabályozási tevékenységnek az a célja, hogy a nemzetközileg elfogadott iránymutatások és elvek alapján általában biztosítsa a környezet és a lakosság védelmét, valamint megóvja a dolgozókat a sugárzástól,

FELISMERVE, hogy az atomenergiának az összeurópai energiaszükségletek kielégítéséhez oly módon történő jövőbeli hozzájárulása, hogy az kellő figyelmet fordítson a diverzifikációra, a gazdaságra és a környezetre is, függ a korábban említett, biztonsággal összefüggő kérdésekre adott kielégítő megoldások kialakításától, valamint a már meglévő atomreaktorok biztonsági szintjének értékelésétől, és azoknak az ezt követően szükségesnek ítélt továbbfejlesztésétől is,

FIGYELEMMEL a nukleáris biztonság érdekében a felek által – különösen a TACIS-program értelmében – vállalt összehangolt intézkedések különböző formáira,

AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy együttműködésüket megerősítik és a nukleáris biztonság területén rendszeres konzultációkat folytatnak,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az e megállapodás értelmében folytatott együttműködés a kölcsönös előnyök alapján hozzájárul a nukleáris biztonság fokozásához.

2. cikk

Az együttműködés a következő témákat foglalja magában:

a) Reaktorbiztonsági kutatás

Biztonsági kérdések felülvizsgálata és elemzése, különös tekintettel a reaktorok biztonságának az atomenergia fejlődésére gyakorolt hatására; kutatás és fejlesztés, valamint a működő és a tervezett atomreaktorok értékelő tanulmányaiból merített, a reaktorbiztonságot javító megfelelő technikák meghatározása.

b) Sugárvédelem

Kutatás, szabályozási szempontok, biztonsági szabványok kidolgozása, az alkalmazottak képzése és oktatása; különös figyelmet kell fordítani az alacsony sugárdózis hatásaira, az ipari sugárterhelésre és a baleset utáni helyzetek kezelésére.

c) Nukleáris hulladékgazdálkodás

A geológiai ártalmatlanítás értékelése és optimalizálása, valamint a lassú lebomlású hulladék kezelésének tudományos szempontjai.

d) Nukleáris létesítmények leállítása, sugármentesítése és leszerelése

A nukleáris létesítmények leállítására és leszerelésére vonatkozó stratégiák, beleértve a radiológiai szempontokat is.

e) A nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének kutatása és fejlesztése

A nukleáris anyagok mérési technikáinak fejlesztése és értékelése, a nyilvántartási rendszerekre és az ellenőrzési tevékeny ségekre vonatkozó referenciaanyag jellemzése, valamint a nukleáris anyagok nyilvántartási és ellenőrzési rendszereinek fejlesztése.

3. cikk

(1) A megállapodás 2. cikkében meghatározott területeken való együttműködést különösen a következő módokon kell végrehajtani:

- műszaki információk cseréje, jelentések, látogatások, szemináriumok, műszaki értekezletek stb. révén,

- személyzet cseréje laboratóriumok és/vagy testületek között, beleértve a képzési célokat is,

- kísérleti célokat szolgáló minták, anyagok, eszközök és készülékek cseréje,

- kiegyensúlyozott részvétel a közös tanulmányokban és tevékenységekben.

(2) A felek és/vagy azok a testületek, amelyeket a felek a korábbiakban említett tevékenységek elvégzésével megbíznak, a szükséges mértékben létrehozhatnak végrehajtási megállapodásokat, amelyek kijelölik az egyes együttműködési tevékenységek végrehajtásának hatályát és feltételeit.

Ezek a végrehajtási megállapodások többek között kiterjedhetnek a finanszírozási rendelkezésekre, a vezetői felelősségi körök kijelölésére és az információ terjesztésére, valamint a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó részletes rendelkezésekre.

A megállapodás végrehajtásáért felelős meghatalmazott az orosz fél részéről az Orosz Föderáció Atomenergia-ügyi Minisztériuma.

(3) A párhuzamos erőfeszítések minimalizálása érdekében a felek e megállapodás értelmében folytatott tevékenységeiket összehangolják más olyan nukleáris biztonsággal kapcsolatos nemzetközi tevékenységekkel, amelyeknek résztvevői.

4. cikk

(1) A megállapodás értelmében folytatott tevékenységeket a felek a náluk erre elkülönített pénzeszközök rendelkezésre állása szerint hajtják végre.

(2) Az együttműködésből eredő valamennyi költséget az a fél viseli, amelyiknél az felmerült.

(3) Az ipari tevékenységek finanszírozása e megállapodás alapján nem lehetséges.

5. cikk

(1) Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről pedig az Orosz Föderáció területén.

(2) A megállapodás értelmében folytatott együttműködés összhangban van a felek hatályos törvényeivel és rendeleteivel.

(3) Mindkét fél a saját vonatkozó törvényei és rendelkezései keretén belül megtesz minden tőle telhetőt, hogy elősegítse az együttműködés folytatásához szükséges személyek mozgásához, anyagok és berendezések átadásához és valuta átutalásához kapcsolódó alaki követelmények teljesítését.

(4) A megállapodás végrehajtása során keletkező károk ellentételezése a felek által alkalmazott törvényekkel és rendelkezésekkel összhangban történik.

6. cikk

A megállapodás értelmében folytatott együttműködési tevékenységekből eredő információ, ipari tulajdon és szerzői jog kezelése az I., a II. és a III. melléklettel összhangban történik, amelyek e megállapodás szerves részét képezik.

7. cikk

A felek saját törvényeikre és rendelkezéseikre is figyelemmel törekednek arra, hogy az e megállapodással kapcsolatos valamennyi kérdést maguk között, párbeszéd útján rendezzék, beleértve a megállapodás alkalmazásával és értelmezésével összefüggőeket is.

8. cikk

(1) A felek a megállapodás végrehajtásának felügyeletére koordinációs bizottságot hoznak létre, amelybe egyenlő számban neveznek ki tagokat.

(2) A koordinációs bizottság évente ülésezik, váltakozva a Közösségben és az Orosz Föderáció területén, és rendszeres ülésein a következőket hajtja végre:

- felülvizsgálja és értékeli a megállapodás értelmében folytatott együttműködés állását és arról éves jelentést készít,

- kölcsönös megegyezéssel meghatározza azokat a specifikus feladatokat, amelyeket az együttműködés értelmében fel kell vállalni.

(3) A felek kölcsönös egyetértése esetén a koordinációs bizottság rendkívüli ülésszakot tarthat a különleges témák megvitatására, vagy különleges körülmények miatt.

9. cikk

(1) Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor a felek írásban értesítették egymást arról, hogy a megállapodás hatályba léptetéséhez szükséges belső eljárásaikat végrehajtották. Tízéves kezdeti időszakon át marad hatályban.

(2) Ezután a megállapodás ötéves időszakokra automatikusan meghosszabbodik, ha egyik fél sem kéri írásban a megszüntetését vagy újratárgyalását az érvényesség lejárta előtt legalább hat hónappal.

(3) Amennyiben a megállapodást megszüntetik vagy újratárgyalják, annak rendelkezései a megszüntetésre vagy újratárgyalásra vonatkozó kérelem benyújtása előtt elindított együttműködési tevékenységek tekintetében a korábbi formájukban maradnak érvényben az ilyen tevékenységek és a vonatkozó végrehajtási megállapodások befejezéséig, vagy e megállapodás korábbi formájának lejártát követő egy naptári évig, illetve amelyik hamarabb következik be.

(4) E megállapodás megszüntetése nem érinti a feleknek a megállapodás 6. cikke szerinti jogait és kötelezettségeit.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-egyedik év október havának harmadik napján, két-két példányban angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, orosz, portugál, spanyol és svéd nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

az Európai Atomenergia-közösség részéről

Philippe Busquin

az Orosz Föderáció kormánya részéről

Alekszander Rumyantsev

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Irányadó elvek a nukleáris biztonság területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás alapján végzett közös kutatási tevékenységekből származó szellemi tulajdonjogok megadásához

I. JOGOK BIRTOKLÁSA, MEGADÁSA ÉS GYAKORLÁSA

1. Ez a melléklet a megállapodás értelmében folytatott közös kutatási tevékenységekre vonatkozik, kivéve, ha arról a felek másképp állapodnak meg. A résztvevők együttesen fejlesztenek ki technológiairányítási terveket (TIT) a közös kutatás folyamán keletkező információ és a szellemi tulajdonok, a továbbiakban: a szellemi tevékenységek eredményei tulajdonjogáról és felhasználásáról, beleértve a közzétételt is. A TIT-t a felek az előtt hagyják jóvá, hogy megkötnék az egyes specifikus kutatási és fejlesztési szerződéseket, amelyekre az vonatkozik majd. A TIT kialakításánál figyelembe kell venni a közös kutatás céljait, a résztvevők egymáshoz viszonyított hozzájárulását, az engedélyeztetés területenként eltérő vagy egy bizonyos felhasználási területre vonatkozó jellemzőit, a hatályos törvények által megszabott követelményeket és más, a résztvevők által megfelelőnek ítélt tényezőket. Az e megállapodás értelmében a meghívott kutatók által elkészített kutatási eredményre vonatkozó, a szellemi tevékenységek eredményével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket szintén a közös TIT-ben kell lefektetni.

2. A közös kutatás során keletkező, de a TIT-ben nem részletezett szellemi tevékenységek eredményét a felek jóváhagyása alapján a TIT-ben lefektetett elvekkel összhangban kell megadni. Véleménykülönbség esetén az ilyen szellemi tevékenységek eredményét az adott eredményt előállító, a közös kutatásban részt vevő valamennyi fél közösen birtokolja. Azok a résztvevők, akikre ez a rendelkezés alkalmazandó, jogosultak az ilyen szellemi tevékenységek eredményét földrajzi korlátozás nélkül saját kereskedelmi céljaikra felhasználni.

3. Minden egyes félnek gondoskodnia kell arról, hogy a másik fél és annak résztvevői megkapják a fenti elvekkel összhangban nekik járó, a szellemi tevékenységek eredményéhez fűződő jogaikat.

4. Miközben az e megállapodás által érintett területeken fennmaradnak a versenyfeltételek, minden egyes félnek meg kell tennie minden tőle telhetőt, hogy biztosítsa, hogy az adott megállapodás értelmében szerzett jogokat és az annak alapján létrehozott megállapodásokat oly módon gyakorolja, hogy ezáltal különösen a következőket mozdítja elő:

i. a megállapodás értelmében létrejött, jogosan nyilvánosságra hozott vagy más, jogszerű módon hozzáférhetővé tett információ terjesztése és felhasználása;

ii. a nemzetközi műszaki szabványok elfogadása és alkalmazása.

II. SZERZŐI JOGI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ ALKOTÁSOK

1. A feleket vagy azok résztvevőit illető szerzői jogot az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló berni egyezménnyel (Párizsi törvény, 1971) összhangban álló elbánás illeti meg.

2. E melléklet III. szakaszának sérelme nélkül, ha a TIT másképp nem rendelkezik, a felek vagy a közös kutatásban részt vevők kutatási eredményeiket közösen publikálják. Az előbbi általános szabályra is figyelemmel a következő eljárásokat kell alkalmazni:

a) amennyiben az egyik fél vagy annak más résztvevői az e megállapodás alapján végzett közös kutatásból származó eredményeket tudományos és szakmai folyóiratokban, cikkekben, jelentésekben, könyvekben közzéteszi, beleértve a videót és a szoftvert is, a másik fél vagy annak más résztvevői jogosultak a világszerte érvényes, nem kizárólagos, visszavonhatatlan, jogdíjmentes használati engedélyre, ami alapján az ilyen munkát lefordíthatják, másolhatják, adaptálhatják, továbbíthatják és nyilvánosan terjeszthetik;

b) a felek biztosítják, hogy az e megállapodás alapján végzett közös kutatásból eredő, független kiadók által közzétett tudományos jellegű irodalmi műveket a lehető legszélesebb körben terjesszék;

c) a szerzői jogi védelemben részesülő, nyilvános terjesztésre szánt és e megállapodás rendelkezései értelmében elkészült alkotások valamennyi példányán fel kell tüntetni a szerző(k) nevét vagy álnevét, feltéve, hogy a szerző vagy szerzők kifejezetten visszautasítják nevük megjelentetését. A példányokon emellett jól látható helyen kell elhelyezni a felek és/vagy a képviselőik és/vagy a szervezeteik együttes támogatását elismerő köszönetnyilvánítást.

III. NYILVÁNOSSÁGRA NEM HOZOTT INFORMÁCIÓ

1. Dokumentum jellegű, nyilvánosságra nem hozott információ

a) Minden egyes félnek vagy értelemszerűen annak résztvevőinek a lehető legkorábbi időpontban, lehetőség szerint már a TIT-ben meg kell jelölnie, hogy mely információt nem kívánja nyilvánosságra hozni e megállapodással kapcsolatban, többek között a következő feltételek figyelembevételével:

- az információ titkos jellege abban az értelemben, hogy az információ szövegtestként, vagy pontos konfigurációjában, vagy alkotóelemeinek összeállításában általában nem ismert, vagy törvényes úton nem hozzáférhető a terület szakemberei számára,

- az információnak a titkosságából fakadó valós vagy lehetséges kereskedelmi értéke harmadik fél számára,

- az információ korábbi védelme abban az értelemben, hogy titkosságának megőrzése érdekében, a jogos irányítást gyakorló személy által olyan intézkedések alá esett, amelyek az adott körülmények között ésszerűek voltak; a felek és résztvevőik bizonyos esetekben megállapodhatnak, hogy ha azt másképp nem jelzik, a megállapodás értelmében végzett közös kutatás eredményeképpen megadott, kicserélt vagy létrehozott információt nem teszik közzé;

b) az egyes felek biztosítják, hogy az e megállapodás értelmében nyilvánosságra nem hozott információ, s annak ebből következő, kiváltságos jellege könnyen felismerhető a másik fél számára, például a megfelelő jelölés vagy a korlátozott terjesztésre utaló felirat alapján. Ez vonatkozik az adott információ egészének vagy egy részének bármilyen másolására;

az a fél, amely az e megállapodás értelmében nyilvánosságra nem hozott információt kap, köteles annak kiváltságos jellegét tiszteletben tartani. Ezek a megszorítások automatikusan megszűnnek, ha az információ tulajdonosa azt nyilvánosságra hozza, a terület szakértőire vonatkozó korlátozások nélkül;

c) az e megállapodás értelmében közölt, nyilvánosságra nem hozott információt az azt átvevő fél terjesztheti a szervezetében található vagy általa alkalmazott személyeknek és az átvevő félhez tartozó más érintett szervezeti egységeknek vagy intézményeknek, amelyeket a folyamatban lévő közös kutatás speciális célja erre feljogosít, feltéve, hogy az ily módon kiadott, nyilvánosságra nem hozott információ külön megállapodás tárgyát képezi, és az könnyen felismerhető a fent részletezett módon;

d) az átvevő fél az e megállapodás szerint nyilvánosságra nem hozott információt átadó fél előzetes írásbeli engedélyével az ilyen nyilvánosságra nem hozott információt szélesebb körben is terjesztheti, mint azt a c) bekezdés lehetővé teszi. A felek együttműködnek azoknak az eljárásoknak a kialakításában, amelyekkel az ilyen szélesebb körű terjesztés előzetes, írásos engedélyét lehet kérelmezni és azt megszerezni, az egyes felek pedig a saját hazai politikájuknak, rendeleteiknek és törvényeiknek megfelelően adják meg a hozzájárulást.

2. Nem dokumentum jellegű, nyilvánosságra nem hozott információ

A felek vagy azok résztvevői az e megállapodás alapján rendezett szemináriumokon és más megbeszéléseken megadott, nem dokumentum jellegű, nyilvánosságra nem hozott információt, vagy a személyzet bővítéséből, létesítmények használatából vagy közös projektekből eredő információt az e mellékletben a nem dokumentum jellegű információval kapcsolatban meghatározott elvek szerint kezelik, azzal a feltétellel azonban, hogy az ilyen nyilvánosságra nem hozott vagy más bizalmas vagy kiváltságos információban részesülő személlyel tudatták az információ átadásának időpontjában a vele közölt információ bizalmas jellegét.

3. Ellenőrzés

Minden egyes fél igyekszik azt biztosítani, hogy az általa megkapott, az e megállapodás értelmében nyilvánosságra nem hozott információt az itt meghatározott módon ellenőrzi. Ha az egyik fél felismeri, hogy várhatóan vagy valószínűleg képtelen lesz teljesíteni az (1) és a (2) bekezdésben foglalt, a terjesztés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket, arról haladéktalanul értesítenie kell a másik felet. A felek ezután konzultáció útján határozzák meg a megfelelő intézkedéseket.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Meghatározások

1. SZELLEMI TULAJDON: jelentése megegyezik a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létrehozásáról szóló, 1967. július 14-i stockholmi egyezmény 2. cikkében találhatóval.

2. RÉSZTVEVŐ: bármely természetes vagy jogi személy, beleértve a feleket is, aki az e megállapodás értelmében folyó projektben részt vesz.

3. KÖZÖS KUTATÁS: a felek közös hozzájárulásával, és adott esetben a felek résztvevőinek együttműködésével végrehajtott és/vagy finanszírozott kutatás.

4. INFORMÁCIÓ: a közös kutatásból eredő tudományos vagy műszaki adatok, kutatási és fejlesztési módszerek vagy eredmények, valamint bármely más információ, amelyet a közös kutatással foglalkozó felek és/vagy azok résztvevői szükségesnek tartanak, hogy e megállapodás vagy az abból eredő kutatás alapján átadják vagy kicseréljék.

5. SZELLEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE: információ és/vagy szellemi tulajdon.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A technológiairányítási terv (TIT) jellemző vonásai

A TIT egyedi megállapodás, amelyet a résztvevők kötnek a közös kutatás végrehajtásáról és a résztvevőkre vonatkozó jogokról és kötelezettségekről. A szellemi tevékenységek eredményére való tekintettel a TIT rendszerint többek között a következőkről szól: tulajdonjog, védelem, felhasználói jogok kutatási és fejlesztési célokra, felhasználás és terjesztés, beleértve a közös publikációra vonatkozó megállapodásokat, a meghívott kutatók jogai és kötelességei, valamint vitás kérdések rendezési eljárásai. A TIT foglalkozhat a nyilvános és a háttér-információkkal, az engedélyezéssel és a teljesítési kérdésekkel is.

--------------------------------------------------