AZ EGT-Vegyesbizottság 191/1999 határozata

(1999. december 17.)

az EGT-megállapodás VIII. mellékletének (Letelepedési jog) és V. mellékletének (A munkavállalók szabad mozgása) módosításáról

AZ EGT-VEGYESBIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás kiigazításáról szóló jegyzőkönyvvel módosított megállapodásra (a továbbiakban: a Megállapodás), és különösen annak 98. cikkére,

mivel:

(1) Az EGT-Tanács 1995. március 10-én elfogadta a személyek szabad mozgásáról szóló nyilatkozatot [1].

(2) A 15. jegyzőkönyv 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak végén elvégzett együttes felülvizsgálatból kiderült, hogy Liechtensteinben az ország sajátos földrajzi fekvése továbbra is indokolttá teszi egyes feltételek fenntartását a letelepedési jog vonatkozásában; ez a határozat a felülvizsgálat eredményeire támaszkodik.

(3) A Megállapodás VIII. és V. mellékletét az EGT-megállapodás 47. jegyzőkönyvének és egyes mellékleteinek módosításáról szóló, 1994. március 21-i 7/94 EGT-vegyesbizottsági határozat [2] módosította,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Megállapodás VIII. mellékletének SZEKTORÁLIS KIIGAZÍTÁSOK című része a következő szöveggel egészül ki:

"Liechtensteinre 2006. december 31-ig a következő kiigazításokat kell alkalmazni. Eddig az időpontig a Vegyesbizottság elvégez egy vizsgálatot, amely alapján, Liechtenstein sajátos földrajzi fekvését kellő mértékben figyelembe véve, dönthet a megfelelőnek ítélt és a sürgetően szükséges mértéket nem túllépő intézkedések fenntartásáról.

I

Izland, Norvégia és az EU-tagállamok állampolgárai csak a liechtensteini hatóságok engedélyével telepedhetnek le Liechtensteinben. Az alább felsorolt korlátozásokkal jogosultak erre az engedélyre. Évi három hónapnál rövidebb időtartam esetében nincs szüksége tartózkodási engedélyre annak, aki Liechtensteinben nem rendelkezik foglalkozással vagy egyéb állandó gazdasági tevékenységet nem folytat, illetve aki határokon átnyúló szolgáltatást végez.

Az Izland, Norvégia és az EU-tagállamok állampolgárait érintő feltételek nem lehetnek nagyobb mértékben korlátozóak, mint a harmadik országokkal szembeniek.

II

1. A Liechtensteinben gazdasági tevékenységet folytató izlandi, norvég vagy EU-tagállambeli állampolgárok számára adható tartózkodási engedélyek számát úgy kell meghatározni, hogy az 1998. január 1-jei szám legalább 1,75 %-ának megfelelő nettó emelkedés történjen az előző évhez képest. Az év közben betelepült személyek tartózkodási engedélyeit a következő év számítási alapjából kell levonni. A minimális értéken felül kiadott tartózkodási engedélyeket nem kell a következő évi növekedésre elszámolni.

2. A liechtensteini hatóságok a tartózkodási engedélyek kiadása során kerülik a hátrányos megkülönböztetést és a verseny torzítását. A nettó növekedésnek megfelelő számú tartózkodási engedélyek felét egy olyan eljárás keretében kell kiadni, amely egyenlő esélyt biztosít valamennyi kérelmező számára.

3. Azok a lakóhellyel rendelkező személyek, akiknek tartózkodási engedélye rövid időre szól, és akik gazdasági tevékenységet végeznek, beletartoznak a kvótába. Az engedély lejárta után a Megállapodásban rögzített feltételekkel és azon a kvótán belül, amelynek keretében az országba érkeztek, Liechtensteinben maradhatnak. A kvótába tartozó engedélyt újra ki kell adni, amennyiben az a személy, aki az engedélyt előzőleg kapta, másik országba helyezi át lakóhelyét. A gazdasági tevékenységet folytató személyek számára adható, rövid időre szóló tartózkodási engedélyek száma legfeljebb 10 %-kal térhet el az 1997. évi számtól.

III

Izland, Norvégia és az EU-tagállamok Liechtensteinben jogszerűen lakóhellyel rendelkező állampolgárainak hozzátartozói ugyanolyan érvényességű engedélyre jogosultak, mint azé a személyé, akinek a jogán jogosultak. Gazdasági tevékenységbe kezdhetnek, ebben az esetben a gazdasági tevékenységet folytató személyek tartózkodási engedélyeinek kvótájába számítanak bele. A II. pontban foglalt feltételek azonban nem szolgáltathatnak alapot az engedély megtagadásához, ha a gazdasági tevékenységet végző személyek engedélyeinek éves kvótája kimerült.

A gazdasági tevékenységükkel felhagyó személyek a munkavállalóknak a valamely tagállamban történő foglalkoztatás után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról szóló, 1970. június 29-i 1251/70/EGK bizottsági rendelet [3] és a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenysége befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról szóló, 1974. december 17-i 75/34/EGK tanácsi irányelv [4] által meghatározott feltételek mellett Liechtensteinben maradhatnak: ebben az esetben a továbbiakban már nem számítanak sem a gazdasági tevékenységet végző személyek tartózkodási engedélyeinek kvótájába, sem a IV. pontban meghatározott kvótába.

IV

Azon személyek vonatkozásában, akik a tartózkodási jogról szóló, 1990. június 28-i 90/364/EGK tanácsi irányelv [5], a keresőtevékenységük folytatásával felhagyó munkavállalók és önálló vállalkozók tartózkodási jogáról szóló, 1990. június 28-i 90/365/EGK tanácsi irányelv [6] és a diákok tartózkodási jogáról szóló, 1993. október 29-i 93/96/EGK tanácsi irányelv [7] által meghatározott jogok alapján le akarnak telepedni, egy, a II. pontban említett számítási alapnak a 0,5 %-ában meghatározott, éves kiegészítő kvótát állapítanak meg.

A II. pont megfelelően alkalmazandó.

V

1. Liechtenstein öt évig hatályban tarthatja azokat a nemzeti rendelkezéseit, amelyek alapján az idénymunkások és családtagjaik a szezonális munkavállalási engedélyük lejártakor legalább három hónapra kötelesek elhagyni Liechtenstein területét. Ezekre a személyekre nem vonatkoznak további korlátozások. A szezonális munkavállalási engedélyek a Liechtenstein területére történő visszatéréskor automatikusan megújításra kerülnek az idénymunkára szóló munkavállalási szerződéssel rendelkező idénymunkások esetében. Az izlandi, norvégiai vagy valamely EU-tagállambeli állapolgársággal rendelkező idénymunkások számára megadható szezonális munkavállalási engedélyek száma nem lehet kisebb, mint az 1997-ben megadott szezonális munkavállalási engedélyek száma, leszámítva az azoknak a személyeknek megadott szezonális munkavállalási engedélyeket, akikre a következő pontban meghatározott mentesség vonatkozik.

2. A Liechtenstein területének elhagyására vonatkozó kötelezettség alól évente felmentett személyek számát úgy kell meghatározni, hogy a még megadandó engedélyek számát el kell osztani az idénymunkásokra tekintetében fennálló átmeneti időszakból még hátralévő évek számával. A mentességben részesülő személyek sorrendjének meghatározása tekintetében az egymást követő megújítások száma és az első engedély megadásának időpontja az irányadó.

3. Az előző pont alapján mentességben részesülő személyek nem számítanak bele a II. és IV. szakasz szerinti kvótákba. Beleszámítanak azonban abban az esetben, ha a III. szakasz szerint gazdasági tevékenységet végző családtagokkal rendelkeznek.

VI

A tartózkodási engedélyt kérelmezők a kérelem benyújtását követően három hónapon belül írásbeli választ kapnak. Az elutasított kérelmezők kérhetik az elutasítás írásbeli indokolását. Őket is megilletik ugyanazok a jogorvoslati eszközök, amelyek a liechtensteini állampolgárokat a közigazgatási aktusok tekintetében megilletik.

VII

Annak a munkavállalónak, akinek munkahelye Liechtenstein területén található, miközben lakóhelye Liechtenstein területén kívül van (határ menti ingázó munkavállaló), minden nap vissza kell térnie a lakóhelye szerinti országba.

VIII

Liechtenstein, annak érdekében, hogy az e mellékletben foglalt rendelkezések betartása ellenőrizhető legyen, megad minden adatot a többi Szerződő Félnek és az EFTA Felügyeleti Hatóságnak."

2. cikk

A Megállapodás V. mellékletének SZEKTORÁLIS KIIGAZÍTÁSOK című része a következő szöveggel egészül ki:"A VIII. mellékletben a Liechtensteinre vonatkozó SZEKTORÁLIS KIIGAZÍTÁSOK rendelkezései e mellékletnek megfelelően alkalmazandók.".

3. cikk

Ez a határozat 2000. január 1-jén lép hatályba, amennyiben a Megállapodás 103. cikkének (1) bekezdése szerint előírt összes értesítést eljuttatták az EGT-Vegyesbizottsághoz.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében, illetve EGT-kiegészítésében közzé kell tenni.

Kelt Brüsszelben, 1999. december 17-én.

az EGT-Vegyesbizottság részéről

az elnök

N. v. Liechtenstein

[1] HL L 86., 1995.4.20., 80. o.

[2] HL L 160., 1994.6.28., 1. o.

[3] HL L 142., 1970.6.30., 24. o.

[4] HL L 14., 1975.1.20., 10. o.

[5] HL L 180., 1990.7.13., 26. o.

[6] HL L 180., 1990.7.13., 28. o.

[7] HL L 317., 1993.12.18., 59. o.

--------------------------------------------------