Hivatalos Lap L 342 , 12/12/1997 o. 0019 - 0043
Egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről (Egyezmény a Duna védelméről) TARTALOMJEGYZÉK Preambulum I. rész Általános rendelkezések 1. cikk Fogalommeghatározások 2. cikk Az együttműködés céljai és elvei 3. cikk Hatály 4. cikk Az együttműködés formái II. rész Többoldalú együttműködés 5. cikk A határokon átterjedő hatások megelőzése, ellenőrzése és csökkentése 6. cikk A vízkészletek védelmére irányuló sajátos intézkedések 7. cikk A kibocsátás (emisszió) korlátozása; vízminőségi célok és kritériumok 8. cikk Kibocsátások számbavétele, cselekvési programok és megvalósulásibeszámolók 9. cikk Monitoring-programok 10. cikk Jelentési kötelezettség 11. cikk Konzultációk 12. cikk Információcsere 13. cikk A kapott információk védelme 14. cikk A közvélemény tájékoztatása 15. cikk Kutatás és fejlesztés 16. cikk Értesítő, figyelmeztető és riasztó rendszerek, készenléti tervek 17. cikk Kölcsönös segítségnyújtás III. rész Nemzetközi Bizottság 18. cikk Alapítás, feladatok és illetékesség 19. cikk A Bukaresti Deklarációt érintő átmenet IV. rész Eljárási és záró rendelkezések 20. cikk A mellékletek érvényessége 21. cikk Meglevő és kiegészítő egyezmények 22. cikk A Felek Konferenciája 23. cikk Az Egyezmény módosítása 24. cikk Viták rendezése 25. cikk Aláírás 26. cikk Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás 27. cikk Hatálybalépés 28. cikk Csatlakozás, részvétel 29. cikk Felmondás 30. cikk A Letéteményes funkciói 31. cikk Hiteles szövegek, Letéteményes I. melléklet: 1. rész A rendelkezésre álló legjobb technikák 2. rész A legjobb környezetvédelmi gyakorlat II. melléklet: Ipari ágak és veszélyes anyagok 1. rész Ipari ágak és iparok jegyzéke 2. rész Tájékoztató lista a veszélyes anyagokról és anyagcsoportokról III. melléklet: Általános iránymutatás a vízminőségi célokhoz és a vízminőségi kritériumokhoz IV. melléklet: A Duna védelmére szolgáló Nemzetközi Bizottság statútuma V. melléklet: Választottbírósági eljárás PREAMBULUM A Szerződő Felek AZZAL AZ ERŐTELJES SZÁNDÉKKAL, hogy fokozzák vízgazdálkodási együttműködésüket a vizek megóvása és használata terén, AGGÓDVA a dunai államok környezetét, gazdaságát és jólétét hosszabb vagy rövidebb távon érő vagy fenyegető azon kedvezőtlen hatások miatt, amelyek a Duna-medence vizei állapotának változásaiból származnak, HANGSÚLYOZVA fokozott nemzeti és nemzetközi intézkedések sürgős szükségességét a veszélyes anyagok és tápanyagok vízi környezetbe bocsátásából származó, jelentős, határokon átterjedő kedvezőtlen hatások megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére a Duna-medencében, megfelelő figyelmet fordítva a Fekete-tengerre is, ELISMERVE a dunai államok nemzeti kezdeményezésből, továbbá a két- és többoldalú együttműködés keretében megtett intézkedéseit éppúgy, mint azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az EBEÉ, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága és az Európai Közösségek vállaltak a határokon átterjedő szennyezések megelőzésére és ellenőrzésére, a fenntartható vízgazdálkodásra, valamint a vízkészletek ésszerű használatára és megőrzésére irányuló két- és többoldalú együttműködés előmozdítása érdekében, HIVATKOZVA különösen a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi állóvizek védelméről és használatáról szóló, 1992. március 17-i Egyezményre, valamint a dunai államok között meglévő két- és többoldalú együttműködésre, amely folytatódni fog, és amelyet megfelelően figyelembe vesz majd a valamennyi dunai állam együttműködése; továbbá utalva a Fekete-tenger szennyezés elleni védelméről szóló, 1992. április 21-i Egyezményre, TÖREKEDVE a Duna vizének és a vízgyűjtőjén található vizeknek hosszú távú megóvására és állapotának tartós javítására különösen országhatáron átterjedő összefüggésben, továbbá a fenntartható vízgazdálkodásra, megfelelően tekintetbe véve a Dunai államoknak a víz használata terén megnyilvánuló érdekeit, hozzájárulva ugyanakkor a Fekete-tenger vízi környezetének védelméhez, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Fogalommeghatározások Ezen Egyezmény alkalmazásában: a) "Dunai államok": azon szuverén államok, amelyek számottevő részt birtokolnak a Duna hidrológiai vízgyűjtő területéből. Számottevő résznek tekintendő ez esetben a 2000 km2-t meghaladó részesedés a teljes hidrológiai vízgyűjtő területből. b) "Vízgyűjtő": a Duna hidrológiai vízgyűjtő területe olyan kiterjedésben, ahogyan a Szerződő Felek azon osztoznak. c) "Országhatáron átterjedő hatás": bármely, a vízi környezetre számottevően kedvezőtlen hatás, amely a vízviszonyok emberi tevékenység által történő megváltoztatásából származik, és túlterjed a valamely Szerződő Fél joghatósága alá tartozó területen. Az ilyen változások hatással lehetnek az életre, a tulajdonra, a létesítmények biztonságára és az érintett vízi ökoszisztémákra. d) "Veszélyes anyagok": a toxikus, a rákkeltő, a mutagén, a teratogén vagy a bioakkumulatív hatású anyagok, különösen, ha nem-lebomlóak, és kedvezőtlen hatásuk az élő szervezetekre számottevő. e) "A vízre nézve veszélyes anyagok": azok az anyagok, amelyek a vízkészleteket rendkívüli mértékben képesek veszélyeztetni, és ezért kezelésük különleges megelőző és védelmi intézkedéseket igényel. f) "A vízszennyezés pontszerű és diffúz forrásai": a vizekbe kerülő szennyező- és tápanyagok olyan forrásai, amelyek vagy hely szerint meghatározott bevezetések (pontszerű szennyezőforrások), vagy a vízgyűjtőkön diszperz jelleggel általános kiterjedésben fordulnak elő (diffúz szennyezőforrások). g) "Vízmérleg": az az összefüggés, ami egy teljes vízgyűjtő természetes vízháztartását jellemzi összetevőinek (csapadék, párolgás, felszíni és felszín alatti lefolyás) alakulásán keresztül. Tartalmaz ezen felül egy összetevőt, amely a víz használatára irányuló emberi eredetű hatásoknak a vízmennyiségre gyakorolt befolyását tükrözi. h) "Összekötő adatok": a felvízi vízmérlegekből levezetett összegzett adatok, amelyek bemenő adatokként szükségesek egy alvízi vízmérleg vagy a Duna átfogó vízmérlegének kidolgozásához. Ennek megfelelően az összekötő adatok lefedik a Duna vízgyűjtőjén található valamennyi jelentős határvíz vízmérlegének összetevőit. Az összekötő adatok a határvizek azon szelvényét jellemzik, ahol a víz a Szerződő Felek között határokat jelöl, keresztez vagy a határokon helyezkedik el. i) "Nemzetközi Bizottság": az ezen Egyezmény 18. cikke által létrehozott szervezet. 2. cikk Az együttműködés céljai és elvei (1) A Szerződő Felek, amennyire csak lehetséges, törekednek a fenntartható és méltányos vízgazdálkodás céljainak elérésére, beleértve a felszíni és a felszín alatti vizek megőrzését, javítását és ésszerű használatát a vízgyűjtőn. Ezenfelül a Szerződő Felek megtesznek minden erőfeszítést, hogy ellenőrzés alá vonják a vízre nézve veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetekből, továbbá a Duna árvizeiből és a jégveszélyből származó kockázatokat. Továbbá törekednek hozzájárulni ahhoz, hogy a Fekete-tengernek a vízgyűjtőn található szennyezőforrásokból származó szennyező anyag-terhelése csökkenjen. (2) A Szerződő Felek, ezen Egyezmény előírásai szerint együttműködnek a vízgazdálkodás alapvető kérdéseiben és valamennyi helyénvaló jogi, igazgatási és műszaki intézkedést megtesznek a Duna és a vízgyűjtőjén található vizek jelenlegi környezeti és vízminőségi viszonyainak legalább a fenntartására és javítására, valamint, hogy amennyire csak lehetséges, megelőzzék és csökkentsék az előforduló kedvezőtlen hatásokat és változásokat, továbbá azokat, amelyek bekövetkezése valószínű. (3) Evégből a Szerződő Felek, tekintetbe véve a vízszennyezés-csökkentő intézkedések és az ésszerű, fenntartható vízhasználat sürgősségét, prioritásokat állapítanak meg, továbbá erősítik, harmonizálják és koordinálják a nemzeti és nemzetközi szinten megtett és tervezett intézkedéseket a Duna-medence egész területén, törekedve a fenntartható fejlődésre és a Duna környezetvédelmére. E célkitűzés különösképpen arra irányul, hogy biztosítani lehessen a vízkészletek fenntartható használatát települési, ipari és mezőgazdasági célokra, az ökoszisztémák megóvását és helyreállítását, továbbá más követelmények kielégítését, amelyek a közegészségügyből fakadnak. (4) A "szennyező fizet" elv és az "elővigyázatosság" elve képezik az alapját minden intézkedésnek, amely a Duna és a vízgyűjtőjén található vizek védelmét célozza. (5) A vízgazdálkodási együttműködés a fenntartható vízgazdálkodást célozza, vagyis egy stabil, környezetileg helytálló fejlesztés kritériumait, amelyek ugyanakkor a következőkre irányulnak: - az élet általános minőségének fenntartása, - a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés folyamatosságának fenntartása, - a tartós környezeti károk elkerülése és az ökoszisztémák védelme, - a megelőző szemlélet alkalmazása. (6) Ezen Egyezmény alkalmazása semmi esetre sem okozhatja a folyóvízi környezetet érő hatások bármiféle jelentős közvetlen vagy közvetett növekedését. (7) Bármely Szerződő Félnek joga van ahhoz, hogy szigorúbb intézkedéseket fogadjon el és tegyen meg, mint amilyenek ezen Egyezmény rendelkezéseiből következnek. 3. cikk Hatály (1) Ezen Egyezmény a Duna vízgyűjtőjére vonatkozik, az 1. cikk b) alpontja szerinti meghatározásnak megfelelően. (2) Ezen Egyezmény alá tartoznak különösen az alábbi tervezett tevékenységek vagy folyamatban levő intézkedések, amennyiben azok határokon átterjedő hatásokat okoznak vagy okozhatnak: a) szennyvizek bevezetése, tápanyagok és veszélyes anyagok bejuttatása akár pontszerű, akár diffúz szennyezőforrásokból, valamint a hőszennyezés bebocsátása; b) tervezett tevékenységek és intézkedések a vízépítési munkák terén, különösen a vízfolyások medrének, a lefolyási és tározási szinteknek a szabályozása, az árvízvédelem és a jégveszély-elhárítás, továbbá a vízfolyásban vagy annak mentén telepített olyan létesítmények, melyek hatással vannak annak vízjárására; c) egyéb, vízhasználatra irányuló tervezett intézkedések, például vízerő-hasznosítás, vízátvezetés, vízkivétel; d) a meglévő vízépítési létesítmények (tározók, vízerőművek stb.) üzemeltetése, a káros környezeti hatások (a hidrológiai viszonyok leromlása, erózió, partrombolás, elöntések, hordalékmozgás) megelőzését szolgáló intézkedések, az ökoszisztémák védelmét szolgáló intézkedések; e) a vízre nézve veszélyes anyagok kezelése és a balesetek elővigyázatossági alapon történő megelőzése. (3) Ezen Egyezmény annyiban alkalmazható a halászattal és a folyami hajózással kapcsolatos kérdésekre, amennyiben a vizeknek az ilyen tevékenységek által okozott szennyezés elleni védeleméről van szó. 4. cikk Az együttműködés formái Az ezen Egyezmény keretei közé tartozó együttműködés formái rendesen a következők: a) konzultációk és együttes tevékenységek a Nemzetközi Bizottság keretében, ezen Egyezmény előírásai szerint; b) információcsere a vízgazdálkodásra vonatkozó két- és többoldalú egyezményekről, jogi szabályozásról és intézkedésekről, jogi dokumentumok, irányelvek és egyéb publikációk cseréje; az információk és tapasztalatok cseréjének egyéb formái. II. RÉSZ TÖBBOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS 5. cikk A határokon átterjedő hatások megelőzése, ellenőrzése és csökkentése (1) A Szerződő Felek kidolgozzák, elfogadják és végrehajtják a megfelelő jogi, igazgatási és műszaki intézkedéseket, valamint megteremtik a szükséges nemzeti előfeltételeket és alapokat a hatékony vízminőségvédelem és a fenntartható vízhasználat biztosítása érdekében, és hogy ezáltal megelőzzék, ellenőrizzék és csökkentsék a határokon átterjedő hatásokat. (2) Evégből a Szerződő Felek külön-külön vagy együttesen különösképpen az alább felsorolt intézkedéseket teszik meg: a) együttesen elfogadott mennyiségi és minőségi paramétereket és módszertant alkalmazva felmérik a természetes vízkészletek állapotát a Duna vízgyűjtőjén; b) jogszabályokat fogadnak el a szennyvíz-bevezetésekkel kapcsolatos követelményekre, ideértve a betartandó határidőket; c) jogszabályokat fogadnak el a vízre nézve veszélyes anyagok kezelésére vonatkozóan; d) jogszabályokat fogadnak el a diffúz szennyezőforrásokból származó veszélyes anyagok és tápanyagok bekerülésének csökkentésére, különös tekintettel a tápanyagok, növényvédő szerek és peszticidek mezőgazdasági alkalmazására; e) e szabályoknak a védelem magas szintjén történő összehangolása és a megfelelő intézkedések összehangolt végrehajtása érdekében a Szerződő Felek figyelembe veszik a Nemzetközi Bizottság által előterjesztett eredményeket és javaslatokat; f) a Szerződő Felek együttműködnek, és megfelelő intézkedéseket tesznek a hulladékok és veszélyes anyagok határokon átterjedő hatásainak elkerülésére, különösen, amennyiben azok a közlekedésből származnak. 6. cikk A vízkészletek védelmére irányuló sajátos intézkedések A Szerződő Felek megfelelő intézkedéseket tesznek a határokon átterjedő hatások megelőzésére vagy csökkentésére, a vízkészletek fenntartható és méltányos használatára, továbbá az ökológiai erőforrások megőrzésére, így különösen: a) kijelölik a távlati védelemben részesítendő felszín alatti vízkészleteket, továbbá azokat a védőövezeteket, amelyek lényegesek a meglévő, illetve a jövőbeni vízellátás céljából; b) megelőzik a felszín alatti vízkészletek elszennyezését – közöttük kiváltképpen azokét, amelyek a távlati ivóvízellátás céljára tartalékot képeznek (különösen a nitrátok, növényvédő szerek, peszticidek és egyéb veszélyes anyagok okozta szennyezéstől); c) megelőző és ellenőrző intézkedésekkel minimálisra csökkentik a véletlenszerű szennyezések kockázatát; d) tekintetbe veszik a 3. cikk (2) bekezdése szerinti tervezett tevékenységek és folyamatban levő intézkedések vízminőségre gyakorolt lehetséges hatásait; e) értékelik különböző biotóp-elemek jelentőségét a folyami ökológia szempontjából, és javaslatot tesznek a vízi és vízparti ökológiai viszonyok javítását szolgáló intézkedésekre. 7. cikk A kibocsátás (emisszió) korlátozása; vízminőségi célok és kritériumok (1) Figyelembe véve a Nemzetközi Bizottság ajánlásait, a Szerződő Felek olyan egyes ipari szektorokra vagy üzemekre alkalmazható kibocsátási határértékeket állapítanak meg (szennyező anyag-terhelésben és koncentrációban kifejezve), amelyek lehetőleg a kibocsátás helyén alkalmazandó hulladékszegény vagy hulladékmentes technológiákon alapulnak. Ahol veszélyes anyagok kibocsátása történik, a kibocsátás helyén történő szennyező anyag-csökkentésre és/vagy a szennyvíztisztításra vonatkozó kibocsátási határértékeket a rendelkezésre álló legjobb technikákra kell alapozni. Települési szennyvizek esetében a kibocsátási határértékeket legalább a biológiai vagy azzal egyenértékű tisztítási fokozat alkalmazására kell alapozni. (2) A Szerződő Felek kiegészítő előírásokat alakítanak ki a veszélyes anyagok és tápanyagok diffúz szennyezőforrásokból történő kibocsátásának a legjobb környezeti gyakorlat figyelembevételével történő megelőzésére vagy csökkentésére, különösen, ha a fő szennyezőforrások mezőgazdasági eredetűek. (3) Az (1) és (2) bekezdések céljaira, ezen Egyezmény II. melléklete listát tartalmaz azon ipari szektorokról és üzemekről, továbbá veszélyes anyagokról és anyagcsoportokról, amelyek pontszerű és diffúz szennyezőforrásokból származó kibocsátása megelőzendő vagy jelentősen csökkentendő. A II. melléklet időszerűsítése a Nemzetközi Bizottság feladata. (4) A Szerződő Felek, ahol célravezető, a határokon átterjedő hatások megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére vízminőségi célokat határoznak meg és vízminőségi kritériumokat alkalmaznak. Az erre szolgáló általános iránymutatást a III. melléklet tartalmazza, amit a Szerződő Felek nemzeti szinten vagy adott esetben együttesen alkalmaznak, illetve továbbfejlesztenek. (5) A joghatóságuk alá tartozó területek kibocsátásainak hatékony korlátozására törekedve, a Szerződő Felek biztosítják a szükséges előfeltételeket és a végrehajtást. Így biztosítják, hogy a) a kibocsátási határértékekre vonatkozó hazai szabályozások és követelményszintek lépésről lépésre összhangba kerüljenek az ezen Egyezmény szerinti kibocsátási határértékekkel; b) a szennyvízbevezetések – kivétel nélkül – az illetékes hatóság előzetesen kiadott és korlátozott időtartamra érvényes engedélyén alapuljanak; c) új vagy korszerűsített ipari létesítmények esetében, különösen, ahol veszélyes anyagokról van szó, a megelőzési és a ellenőrzési intézkedésekre irányuló előírások és engedélyek a rendelkezésre álló legjobb technikákra irányuljanak és kiemelt prioritással valósuljanak meg; d) az elfogadottaknál szigorúbb előírásokat – egyedi esetekben akár tiltást is – alkalmazzanak, ahol a befogadó víz és annak ökoszisztémája a (4) bekezdéssel összefüggésben így kívánja meg; e) az illetékes hatóságok ellenőrizzék, hogy a határokon átterjedő hatásokat okozni képes tevékenységek az engedélyeknek és az előírásoknak megfelelően valósuljanak meg; f) szupranacionális és nemzetközi előírásoknak és más eljárásoknak megfelelő környezeti hatásvizsgálatok keretében értékeljék a környezeti hatásokat; g) a 3. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikk (2) bekezdésében felsorolt tevékenységek és intézkedések tervezése, engedélyezése és végrehajtása során az illetékes hatóságok vegyék számba a vízre nézve veszélyes anyagokat érintő balesetek kockázatát, írjanak elő megelőző intézkedéseket, és rendeljenek el magatartási szabályokat a balesetek utáni intézkedésekre. 8. cikk Kibocsátások számbavétele, cselekvési programok és megvalósulási beszámolók (1) A Szerződő Felek időről időre elvégzik a vonatkozó pontszerű és diffúz szennyezőforrások számbavételét a Duna vízgyűjtőjén, ideértve az érintett bevezetésekkel kapcsolatban már megtett megelőző és mérséklő intézkedéseket, továbbá azok tényleges hatékonyságát, megfelelően figyelembe véve az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontját. (2) Erre alapozva a Szerződő Felek szakaszonként kialakítják azoknak a további megelőző és mérséklő intézkedéseknek a listáját, amelyeket lépésről lépésre kell végrehajtani ezen Egyezmény céljainak elérése érdekében. (3) A kibocsátások számbavétele és a megteendő intézkedések listája adja az alapot a Szerződő Felek által kidolgozandó, a sürgősség és hatékonyság szerinti prioritásokat figyelembe vevő közös cselekvési programokhoz. Ezek a cselekvési programok különösen a szennyező anyag-terhelések és a koncentrációk csökkentésére irányulnak, mind az ipari és települési pontszerű szennyezőforrások, mind pedig a diffúz szennyezőforrások esetében. Egyebek közt tartalmazniuk kell a megelőző és a mérsékelő intézkedéseket, ideértve ütemezésüket és becsült költségeiket is. (4) Ezenfelül a Szerződő Felek időszakosan, megvalósulási beszámolók segítségével, figyelemmel kísérik a közös cselekvési programok teljesítésének előrehaladását. Ezek a beszámolók tartalmazzák mind a megtett védelmi intézkedéseket, mind a vizek állapota terén a legfrissebb értékelés fényében elért előrehaladást. 9. cikk Monitoring-programok Hazai tevékenységük alapján a Szerződő Felek együttműködnek a monitoring és az értékelés terén. (1) E célból: - harmonizálják vagy egybevethetővé teszik hazai szinten alkalmazott monitoring- és értékelő eljárásaikat, különösen a vízminőség, a kibocsátások ellenőrzése, az árvízi előrejelzések és a vízmérleg terén, hogy összehasonlítható eredményeket kapjanak, és juttassanak a közös monitoring és értékelő tevékenységekbe; - összehangolt vagy közös monitoring rendszereket fejlesztenek ki helyhez kötött vagy mobil mérőeszközök, adatközlési és adatfeldolgozási berendezések alkalmazásával; - közös programokat dolgoznak ki és hajtanak végre a vízfolyások állapotának figyelemmel kísérésére a Duna vízgyűjtőjén a vízminőség és -mennyiség, a hordalék és a vízi ökoszisztémák tekintetében, hogy ez alapként szolgáljon a határokon átterjedő hatások értékeléséhez, a szennyezés, a vízjárás és a vízmérlegek megváltozása, továbbá az árvizek és a jégveszély vonatkozásában; - közös vagy összehangolt módszereket fejlesztenek ki a szennyvízbevezetések megfigyelésére, és értékelésére, ideértve az adatok feldolgozását, kiértékelését és dokumentálását, tekintettel a kibocsátások korlátozásának ágazatspecifikus megközelítésmódjára (II. melléklet 1. része); - kialakítják a meghatározó pontszerű szennyezőforrások nyilvántartását a bevezetett szennyezőanyagokra is kiterjedően (kibocsátás-nyilvántartás), értékelik a vizek diffúz forrásokból származó szennyezését, tekintetbe véve a II. melléklet 2. részét; felülvizsgálják e dokumentumokat a mindenkori tényleges helyzetnek megfelelően. (2) Egyeztetik különösen a megfigyelési helyeket, a vízminőségi jellemzőket és a szennyezési paramétereket, amelyeket a Dunára nézve rendszeresen értékelni kell olyan gyakorisággal, amely figyelembe veszi az illető vízfolyás ökológiai és hidrológiai karakterét, továbbá a szennyezőanyagok tipikus kibocsátásait az adott vízgyűjtőn. (3) A Szerződő Felek – összehangolt módszer szerint – elkészítik a nemzeti vízmérlegeket, továbbá a Duna-medence összesített vízmérlegét. A Szerződő Felek e célból a szükségnek megfelelő mértékben összekötő adatokat szolgáltatnak, amelyek lényegi összehasonlíthatóságát az összehangolt módszer alkalmazásával biztosítják. Ugyanebből az adatbázisból a Duna főbb mellékfolyóira is összeállíthatók a vízmérlegek. (4) A Szerződő Felek időről időre értékelik a Duna vízminőségi viszonyait és az előrehaladást, amit elértek a határokon átterjedő hatások megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére tett intézkedéseik útján. Az eredményeket megfelelő publikációk segítségével a közvélemény tudomására hozzák. 10. cikk Jelentési kötelezettség A Szerződő Felek a Nemzetközi Bizottság részére jelentést tesznek, azon alapvető kérdések tárgyában amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Nemzetközi Bizottság eleget tegyen feladatainak. Ezek a jelentések különösen a következőkre vonatkoznak: a) az ezen Egyezmény által előírt vagy a Nemzetközi Bizottság által megkívánt jelentések és dokumentumok; b) tájékoztatás az olyan két- és többoldalú egyezmények és szerződések meglétéről, lejártáról, módosításáról vagy visszavonásáról, amelyek szabályozzák a vízvédelmet és a vízgazdálkodást a Duna folyó, továbbá a vízgyűjtőjén levő vizek tekintetében vagy amelyek hatással vannak az érintett kérdésekre; c) információk megfelelő törvényeikről, rendeleteikről és más általános rendelkezéseikről, amelyek szabályozzák a Duna és a vízgyűjtőjén levő vizek védelmét és vízgazdálkodását, vagy amelyek hatással vannak az érintett kérdésekre; d) tájékoztatás – a Bizottság döntéshozatalát követő, elfogadott határidőig – az olyan hazai cselekvést feltételező döntések teljesítésének módjáról, időkeretéről és költségeiről, mint például az ajánlások, programok, intézkedések; e) azon illetékes intézmények kijelölése, amelyekhez ezen Egyezmény végrehajtása keretében a Nemzetközi Bizottság vagy más Szerződő Felek fordulhatnak; f) értesítés azokról a tervezett tevékenységekről, amelyek természetükből következően határokon átterjedő hatásokat okozhatnak. 11. cikk Konzultációk (1) Az előzetes információcserét követően az érintett Szerződő Felek, egy vagy több érintett Szerződő Fél kívánságára, konzultálnak egymással a 3. cikk (2) bekezdése szerinti tervezett tevékenységekről, amelyek határon átterjedő hatásokat okozhatnak, amennyiben még nem folyik ilyen információcsere és konzultáció kétoldalú vagy más többoldalú együttműködés keretében. A konzultációkat rendszerint a Nemzetközi Bizottság keretei között bonyolítják le a megoldáskeresés szándékával. (2) A tervezett tevékenységekről hozandó döntéseket megelőzően az illetékes hatóságok – veszély esetét kivéve – megvárják a konzultációk eredményét, kivéve ha azok, a megkezdésüket követő legkésőbb egy év elteltével nem fejeződnek be. 12. cikk Információcsere (1) A Szerződő Felek a Nemzetközi Bizottság által meghatározott módon kicserélik ésszerűen elérhető adataikat, többek között a következőkről: a) a folyóvízi környezet általános állapota a Duna vízgyűjtőjén; b) a legjobb rendelkezésre álló technikák alkalmazása során nyert tapasztalatok, továbbá a kutatás és fejlesztés eredményei; c) kibocsátási (emisszió) és monitoring-adatok; d) a határokon átterjedő hatások megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére megtett és előirányzott intézkedések; e) a szennyvízbevezetésekre vonatkozó szabályok; f) a vízre nézve veszélyes anyagokkal történt balesetek. (2) A kibocsátási határértékek összehangolása érdekében a Szerződő Felek információt cserélnek ezekre irányuló szabályaikról. (3) Ha valamely Szerződő Féltől bármelyik Szerződő Fél olyan adatok vagy információk szolgáltatását kéri, amelyek közvetlenül nem állnak rendelkezésre, az előbbinek törekednie kell a kérés teljesítésére, de a teljesítést olyan méltányos térítés megfizetéséhez kötheti, ami fedezi az adatgyűjtés vagy adott esetben, az ilyen adatok vagy információk feldolgozásának költségeit. (4) Ezen Egyezmény végrehajtása érdekében a Szerződő Felek elősegítik a legjobb rendelkezésre álló technikák cseréjét, különösen a következők előmozdításával: a rendelkezésre álló technikák kereskedelmi cseréje; közvetlen ipari kapcsolatok és együttműködés, beleértve a vegyes vállalkozásokat is; az információk és a tapasztalatok kicserélése; technikai segítségnyújtás biztosítása. A Szerződő Felek közös oktatási programok, továbbá megfelelő szemináriumok és találkozók szervezését is vállalják. (5) Ezen Egyezmény rendelkezései nem befolyásolják a Szerződő Feleknek a hazai törvényeikből, szabályaikból, igazgatási rendelkezéseikből vagy elfogadott joggyakorlatukból, továbbá az alkalmazható nemzetközi szabályokból származó jogait vagy kötelezettségeit a személyes adatokra, a szellemi tulajdonra, az ipari és a kereskedelmi titkot is ideértve, avagy a nemzetbiztonságra vonatkozó információk védelmével kapcsolatban. (6) Mindazonáltal, ha egy Fél úgy dönt, hogy egy másik Fél számára kiszolgáltat ilyen védett adatokat, az ilyen védett információkat fogadó Fél tiszteletben tartja a kapott információk bizalmas voltát, az átadó feltételeit, és az információkat csak arra a célra használja, amelyre azokat átadták. 13. cikk A kapott információk védelme Amennyiben ezen Egyezménynek megfelelően, a hazai jogszabályok szerinti ipari vagy kereskedelmi titkot vagy más, bizalmas információt továbbítanak, a fogadó Szerződő Feleknek be kell tartaniuk az ilyen információk titkosságát úgy, hogy semmiféle más célra, mint amelyet ezen Egyezmény meghatároz nem használják, nem hozzák nyilvánosságra és nem bocsátják harmadik fél rendelkezésére azokat. Bármely esetben, amikor egy Szerződő Fél úgy érzi, nem tud eleget tenni e kötelezettségnek a hozzá már továbbított bizalmas információval kapcsolatban, haladéktalanul tájékoztatja erről az átadó Szerződő Felet, és visszajuttatja a továbbított információt. Személyes adatokat az átadó Szerződő Fél hazai törvényeinek megfelelően kell továbbítani más Szerződő Felekhez. A fogadó a személyes adatokat csak az átadó által megjelölt célra és az általa meghatározott feltételek között használhatja. 14. cikk A közvélemény tájékoztatása (1) A Szerződő Felek megkövetelik illetékes hatóságaiktól, hogy méltányos díj fizetése ellenében a lehető leggyorsabban bocsássák bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére a Duna-medence vízi környezetének állapotára vagy minőségére vonatkozó információkat, bármely méltányolható kérésre anélkül, hogy a személynek bizonyítania kellene érdekeltségét. (2) Az e cikk 1. bekezdésében említett, hatóságoknál található információk megadhatók írott, rajzos, szóbeli vagy adatbázisos formában. (3) E cikk rendelkezései nem befolyásolják a Szerződő Felek jogát, hogy hazai jogrendszerükkel és az alkalmazható nemzetközi szabályozásokkal összhangban visszautasítsák az ilyen információk iránti kérést, ha azok a következőket érintik: a) a hatósági eljárások, nemzetközi kapcsolatok és a honvédelem bizalmas volta; b) közbiztonság; c) olyan ügyek, melyek bíróság előtt voltak vagy vannak, vagy vizsgálat alatt állnak, ideértve a fegyelmi eljárást is, vagy amelyek előzetes eljárás alá esnek; d) kereskedelmi és ipari titok, továbbá szellemi tulajdon; e) személyes adatok és/vagy adatgyűjtemények bizalmas volta; f) harmadik féltől származó anyagok úgy, hogy a harmadik fél jogilag nem kötelezett azok szolgáltatására; g) olyan anyagok, amelyek közzététele valószínűbbé teszi annak a környezetnek a károsodását, amelyre az anyag vonatkozik. (4) A hatóság a lehető leggyorsabban válaszol az információt kérő személynek. Az információadás elutasításának okait írásban kell megadni. 15. cikk Kutatás és fejlesztés (1) Ezen Egyezmény céljainak előmozdítása érdekében a Szerződő Felek egymást kiegészítő vagy együttes programokat alakítanak ki a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés területén, és – a Nemzetközi Bizottság által szabályozott eljárással összhangban – a következőket továbbítják a Bizottsághoz: a) az ilyen egymást kiegészítő, együttes vagy egyéb ide vonatkozó kutatások hatóságok számára hozzáférhető eredményei; b) az egyéb tudományos kutatási és műszaki fejlesztési programok idevágó részei. (2) Ezek megtétele során a Szerződő Feleknek tekintettel kell lenniük a megfelelő nemzetközi szervezetek illetve intézmények által ezen a területen végzett vagy támogatott tevékenységre. 16. cikk Értesítő, figyelmeztető és riasztó rendszerek, készenléti tervek (1) A Szerződő Felek koordinált vagy közös értesítő, figyelmeztető és riasztó rendszerekről gondoskodnak a Duna-medence összefüggéseit tekintetbe véve annyira, amennyire ez szükséges a kétoldalú szinten kialakított és üzemeltetett rendszerek kiegészítésére. Konzultálnak hazai értesítő, figyelmeztető és riasztó rendszereik, továbbá készenléti terveik összehangolásának módjairól és eszközeiről. (2) A Szerződő Felek a Nemzetközi Bizottság keretében tájékoztatják egymást illetékes hatóságaikról vagy kapcsolattartó pontjaikról, amelyeket erre a célra az olyan rendkívüli események alkalmára jelöltek ki, mint például a véletlenszerű vízszennyezés, az árvíz- és jégveszély. Ennek megfelelően az illetékes hatóságok együttműködnek közös készenléti tervek kidolgozásában, vagy – ahol ilyenek már léteznek kétoldalú szinten – azok kiegészítésében. (3) Ha egy illetékes hatóság a veszélyes anyagok hirtelen növekedését észleli a Dunában vagy a vízgyűjtőjén levő vizekben, avagy olyan katasztrófáról vagy balesetről szerez tudomást, amely várhatóan súlyos hatással lehet a Duna vízminőségére, és kedvezőtlenül érinthet alvízi államokat, a Bizottság által megállapított eljárás szerint azonnal tájékoztatja a kijelölt kapcsolattartó pontokat és a Nemzetközi Bizottságot. (4) Az árvizekből eredő kockázatok kézbentartása és csökkentése érdekében – ideértve a jégveszélyt is – az illetékes hatóságok azonnal tájékoztatják a vélhetőleg érintett alvízi dunai államokat és a Nemzetközi Bizottságot az árvízi lefolyások bekövetkeztéről, továbbá a jégveszély-előrejelzésekről. 17. cikk Kölcsönös segítségnyújtás (1) A fokozott együttműködés érdekében és megkönnyíteni kívánva az ezen Egyezmény szerinti kötelezettségek teljesítését, különösen, ahol kritikus helyzet áll be a vízviszonyokban, a Szerződő Felek más Szerződő Felek kérésére, kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. (2) A Nemzetközi Bizottság kidolgozza a kölcsönös segítségnyújtás rendjét, többek között a következőkre kiterjedően: a) a segítségnyújtás irányítása, ellenőrzése, koordinációja és felügyelete; b) a segítségnyújtást kérő Szerződő Fél által nyújtandó helyi eszközök és szolgáltatások, szükség esetén beleértve a határátkelés formaságainak megkönnyítését is; c) a kártalanítás rendezése a segítséget nyújtó Szerződő Fél és/vagy személyzete részére és adott estben az áthaladás harmadik Szerződő Fél területén; d) a segítségnyújtási szolgáltatások költségtérítése. III. RÉSZ NEMZETKÖZI BIZOTTSÁG 18. cikk Alapítás, feladatok és illetékesség (1) Ezen Egyezmény célkitűzéseinek és rendelkezéseinek teljesítése érdekében létrejön a Duna Védelmére Szolgáló Nemzetközi Bizottság (a továbbiakban: Nemzetközi Bizottság). A Szerződő Felek a Nemzetközi Bizottság keretében működnek együtt. A Szerződő Felekre az 1–18. cikkből háruló kötelezettségek végrehajtásához a Nemzetközi Bizottság a Szerződő Felek részére szóló javaslatokat és ajánlásokat dolgoz ki. (2) A Nemzetközi Bizottság felépítését, eljárását és illetékességét részletesen ezen Egyezmény IV. melléklete határozza meg, ami a Bizottság Statútumát képezi. (3) A kifejezetten ráruházott ügyeken felül a Nemzetközi Bizottság illetékes minden olyan további ügyben, amelyre a Szerződő Felek ezen Egyezmény 3. cikkének keretén belül felhatalmazzák. (4) A Nemzetközi Bizottság döntéseinek teljesítését előmozdítja a Szerződő Feleknek a 10. cikk szerinti jelentési kötelezettsége a Bizottság felé, továbbá ezen Egyezmény rendelkezései a sokoldalú együttműködés nemzeti alapjairól és végrehajtásáról. (5) A Nemzetközi Bizottság áttekinti az ezen Egyezmény teljesítése során szerzett tapasztalatokat és szükség esetén javaslatokat terjeszt a Szerződő Felek elé ezen Egyezmény módosítására vagy kiegészítésére, avagy megalapozza további vízvédelmi és vízgazdálkodási rendelkezések kidolgozását a Duna, valamint a vízgyűjtőjén található vizek tekintetében. (6) A Nemzetközi Bizottság dönt az olyan nemzetközi és nemzeti szervezetekkeltörténő együttműködés felől, amelyek a Dunát és a vízgyűjtőjén található vizeket érintő vízvédelem és vízgazdálkodás kérdéseivel, illetve a vízvédelem és a vízgazdálkodás általános kérdéseivel foglalkoznak vagy érdekeltek abban. Ez az együttműködés a koordináció erősítésére és a párhuzamosságok elkerülésére irányul. 19. cikk A Bukaresti Deklarációt érintő átmenet Azok a munkák, melyeket a Szerződő Felek a "Dunai országok együttműködéséről a Duna vízgazdálkodási problémáiban, különös tekintettel a Duna szennyezés elleni védelmére" 1985. december 13-án aláírt Deklaráció (Bukaresti Deklaráció) keretében végeznek a vízminőségi, az árvízi információs és előrejelzési, valamint a vízmérleg-munkacsoportok útján, átkerülnek ezen Egyezmény keretei közé. IV. RÉSZ ELJÁRÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. cikk A mellékletek érvényessége A 23. cikkre is figyelemmel az I–V. mellékletek ezen Egyezmény elválaszthatatlan részét képezik. 21. cikk Meglévő és kiegészítő egyezmények A Szerződő Felek az egyenlőség és a viszonosság alapján, ahol szükséges, kiigazítják meglévő két- vagy többoldalú egyezményeiket vagy egyéb megállapodásaikat, hogy kiküszöböljék az ellentmondásokat ezen Egyezmény alapelveivel, és adott esetben kiegészítő egyezményeket vagy más megállapodásokat kötnek. 22. cikk A Felek Konferenciája (1) A Szerződő Felek a Nemzetközi Bizottság ajánlása alapján ülnek össze. (2) Az ilyen üléseken a Felek különösen az ezen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos politikai kérdéseket tekintik át a Nemzetközi Bizottság jelentése alapján, továbbá megfelelő ajánlásokat és döntéseket fogadnak el. (3) Az ilyen ülések elnöki teendőit az a Szerződő Fél látja el, amelynek küldöttségvezetője a Nemzetközi Bizottság soros elnöke. (4) A Felek Konferenciája akkor illetékes ajánlások vagy döntések meghozatalára, ha a szabályos meghívást követően az összes Szerződő Fél legalább háromnegyedének küldöttsége jelen van. Amennyiben ezen Egyezmény másként nem rendelkezik, a Felek Konferenciájának mindent meg kell tennie, hogy konszenzussal jusson egyezségre. Ha nem érhető el konszenzus, az elnök bejelenti, hogy a konszenzusos megegyezésre tett minden erőfeszítés kimerült. E bejelentést követően a Konferencia a jelen levő és szavazó Szerződő Felek négyötödös többségével fogadhat el ajánlást vagy döntést. (5) A döntés az elfogadását követő tizenegyedik hónap első napján válik kötelezővé minden olyan Szerződő Fél számára, amely mellette szavazott, és ezen időtartamon belül nem tájékoztatta a Végrehajtó Titkárt írásban arról, hogy a döntés számára mégsem elfogadható. Mindazonáltal az ilyen tájékoztatás bármikor visszavonható és a visszavonás akkor válik érvényessé, amikor azt a Végrehajtó Titkár kézhez kapta. Egy ilyen döntés bármely olyan Szerződő Fél számára, amely arról tájékoztatta a Végrehajtó Titkárt, hogy az számára elfogadható, a tájékoztatás kézhezvételétől, avagy a döntés elfogadását követő tizenegyedik hónap első napjától válik kötelezővé, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. (6) Mindazonáltal, ha az ajánlásnak vagy döntésnek pénzügyi következményei vannak, az ajánlást vagy döntést csak konszenzussal lehet elfogadni. 23. cikk Az Egyezmény módosítása Ezen Egyezmény módosítása a következők szerint történik: (1) Bármely Szerződő Fél javasolhatja ezen Egyezmény módosítását. A javasolt módosítás szövegét a Felek Konferenciáját összehívó javaslattal együtt a Letéteményes írásban juttatja el a Szerződő Felekhez. (2) Ha a Szerződő Felek legalább háromnegyede támogatja a Felek Konferenciájának összehívására irányuló javaslatot, a Letéteményes hat hónapon belül összehívja a Felek Konferenciáját a Nemzetközi Bizottság székhelyére. (3) A Felek Konferenciáján a módosítás elfogadása konszenzust igényel. (4) Az elfogadott módosítást a Letéteményes Kormány a Szerződő Felek elé terjeszti megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás végett. A megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás tényét írásban kell a Letéteményes Kormány tudomására hozni. (5) A módosítás azon Szerződő Felek számára, amelyek azt megerősítették, elfogadták vagy jóváhagyták, harminc nappal azután lép hatályba, hogy a Letéteményes Kormány a Szerződő Felek legalább négyötödétől megkapta a megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás megtörténtéről szóló értesítést. Ezt követően a módosítás bármely más Szerződő Fél számára harminc nappal az után lép hatályba, hogy a Szerződő Fél letétbe helyezte a módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról szóló okiratot. (6) Az I., II. és III. mellékleteket a Nemzetközi Bizottság módosíthatja a Statútum 5. cikkével összhangban. 24. cikk Viták rendezése (1) Ha két vagy több Szerződő Fél között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében vita keletkezik, megoldást kell keresniük tárgyalással vagy a vitarendezés bármely olyan más eszközével, amely a vita résztvevői számára elfogadható, adott esetben a Nemzetközi Bizottság segítségével. (2) a) Ha a vitában részt vevő Felek nem képesek elfogadható időn belül rendezni a vitát e cikk (1) bekezdésével összhangban, amely nem több, mint 12 hónap azt követően, hogy a vita egyik résztvevője értesítette a Nemzetközi Bizottságot, a vitát kötelező érvényű döntésre a békés rendezés következő fórumai közül az egyik elé kell terjeszteni: - Nemzetközi Bíróság, - ezen Egyezmény V. melléklete szerinti választott bíróság. b) Ezen Egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor, avagy ezt követően bármikor, bármely Szerződő Fél írásban kijelentheti a Letéteményesnél, hogy olyan vita esetén, amelyet nem rendeztek e cikk (1) bekezdése szerint, elfogadja a rendezésre az a) pontban meghatározott fórumok egyikét vagy pedig mindkettőt. c) Ha a vitában részt vevő Felek a vita rendezésének az a) pontban meghatározott mindkét fórumát elfogadták, a vitát a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni, hacsak a Felek nem egyeznek meg másként. d) Ha a vitában részt vevő Felek a vita rendezésének az a) pontban meghatározott fórumai közül nem ugyanazt fogadták el, a vitát választott bíróság elé kell terjeszteni. e) Azt a Szerződő Felet, amely nem tette meg a b) pont szerinti nyilatkozatot vagy nyilatkozata már nincs érvényben, úgy kell tekinteni, mint aki a választottbíróságot fogadta el. 25. cikk Aláírás Ezen Egyezmény nyitva áll aláírásra Szófiában, 1994. június 29-én mindazon Dunai Államok számára, amelyek teljes mértékig gyakorolják az ENSZ Alapokmánya szerinti, az Egyesült Nemzetek tagságával járó jogaikat és kiváltságaikat; az Európai Közösség és bármely más regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amelyekre az említett államok – azok tagjaként – átruházták az illetékességet az ezen Egyezmény által szabályozott dolgokban. 26. cikk Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás Ezen Egyezmény megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás tárgyát képezi. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okmányokat Románia kormányánál kell letétbe helyezni, amely ellátja ezen Egyezmény Letéteményesének funkcióit. 27. cikk Hatálybalépés Ezen Egyezmény kilencven nappal azután lép hatályba, hogy a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló kilencedik okiratot letétbe helyezték. Minden állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amely a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló kilencedik okirat elhelyezése után erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá ezen Egyezményt, vagy csatlakozik ahhoz, ezen Egyezmény kilencven nappal azután lép hatályba, hogy az ilyen állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet elhelyezte megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát. 28. cikk Csatlakozás, részvétel (1) Az ezen Egyezmény 25. cikkében meghatározottak szerinti állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely nem írta alá ezen Egyezményt, csatlakozhat ahhoz. A csatlakozási okiratot a Letéteményesnél kell elhelyezni. (2) A Szerződő Felek egyhangúlag meghívhatnak bármely más államot vagy regionális gazdasági integrációs szervezetet, hogy csatlakozzon az Egyezményhez, vagy hogy konzultatív státusban vegyen részt abban. 29. cikk Felmondás Öt évvel azt követően, hogy ezen Egyezmény valamely Félre nézve hatályba lépett, az illető Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt a Letéteményesnek szóló írásbeli bejelentéssel. Bármely ilyen felmondás egy évvel azt követően lép hatályba, hogy a Letéteményes az értesítést megkapta. 30. cikk A Letéteményes funkciói Ezen Egyezmény Letéteményesének funkcióit a Letéteményes Kormány látja el, amely – egyebek között – a következőkről tájékoztatja a Szerződő Feleket: a) a megerősítésre, elfogadásra, jóváhagyásra, csatlakozásra, felmondásra vonatkozó okiratok letétbe helyezése vagy bármely egyéb információ, deklaráció és okmány átadása, amlyeket ezen Egyezmény előirányoz; b) ezen Egyezmény hatálybalépésének időpontja. 31. cikk Hiteles szövegek, Letéteményes Ezen Egyezmény eredetije, amelynek angol és német nyelvű szövege egyaránt hiteles, Románia Kormányánál kerül letétbehelyezésre, amely Kormány eljuttat egy-egy hitelesített másolatot a Szerződő Feleknek. Fentiek hiteléül, alulírottak teljes mértékben felhatalmazva kormányaik által, aláírták az Egyezményt a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről (Egyezmény a Duna védelméről). Kelt Szófiában, az 1994. évi június hó 29. napján. -------------------------------------------------- I. MELLÉKLET 1. RÉSZ A rendelkezésre álló legjobb technikák 1. A rendelkezésre álló legjobb technikák alkalmazása a hulladékmentes technológiák igénybevételét jelenti, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak. 2. A "rendelkezésre álló legjobb technikák" kifejezés alatt a technikák, eszközök vagy üzemeltetési módszerek fejlődésének legelőrehaladottabb szintjét kell érteni, amely a bevezetések, a kibocsátások és hulladékok korlátozására irányuló meghatározott intézkedés gyakorlati alkalmazhatóságát jelzi. Annak meghatározása érdekében, hogy a technikák, berendezések és üzemeltetési módszerek egy csoportja általában vagy esetenként a rendelkezésre álló legjobb technikának minősül-e, különös mérlegelés tárgyává teendők az alábbiak: a) az újabban sikeresen kipróbált összehasonlítható technikák, berendezések vagy üzemeltetési módszerek; b) a technológiai haladás és változás a tudományos megismerésben és felfogásban; c) az ilyen technikák gazdasági alkalmazhatósága; d) a telepítés időszükséglete új és meglévő ipartelepek esetében egyaránt; e) az érintett bevezetések és kibocsátások természete és mennyisége. 3. Ezekből következik tehát, hogy a "rendelkezésre álló legjobb technika" egy bizonyos folyamat esetében változik az időben a technológiai haladás, a gazdasági és társadalmi tényezők, valamint a tudományos ismeretek és felfogás fényében. 4. Ha a bevezetéseknek és kibocsátásoknak a rendelkezésre álló legjobb technika alkalmazásából következő csökkenése nem vezet környezeti szempontból elfogadható eredményre, további intézkedéseket kell tenni. 5. A "technika" kifejezés magában foglalja mind az alkalmazott technológiát, mind pedig annak módját, ahogyan a létesítményt megtervezik, megépítik, fenntartják, üzemeltetik, végül lebontják. 2. RÉSZ A legjobb környezetvédelmi gyakorlat 1. A legjobb környezetvédelmi gyakorlat az ágazati környezetvédelmi szabályozási stratégiák és intézkedések legmegfelelőbb kombinációja. 2. Annak meghatározása során, hogy az intézkedések mely kombinációja alkotja általában vagy az egyes esetekben a legjobb környezetvédelmi gyakorlatot, mérlegelés tárgyává teendő: - az elővigyázatosság elve; - a terméknek, a termék előállításának, használatának és végleges ártalmatlanításának környezeti kockázata (a felelősség elve); - a kevésbé szennyező eljárásokkal vagy anyagokkal való helyettesítés, vagy a készletekkel történő takarékoskodás, ideértve az energiát is (a minimalizálás elve); - a használat mértéke; - a helyettesítő anyagok vagy tevékenységek lehetséges környezeti előnye vagy hátránya; - a fejlődés és a változások a tudományos ismeretekben és felfogásban; - a végrehajtás időszükséglete; - társadalmi és gazdasági tényezők. 3. Következik tehát az eddigiekből, hogy a legjobb környezetvédelmi gyakorlat egy bizonyos szennyezőforrásra nézve változik az időben a technológiai haladás, a gazdasági és társadalmi tényezők, valamint a tudományos ismeretek és felfogás fényében. 4. Ha a hatásoknak a legjobb környezetvédelmi gyakorlat alkalmazásából származó csökkenése nem vezet környezeti szempontból elfogadható eredményre, kiegészítő intézkedéseket kell tenni és újra meg kell határozni a legjobb környezetvédelmi gyakorlatot. -------------------------------------------------- II. MELLÉKLET IPARI ÁGAK ÉS VESZÉLYES ANYAGOK 1. RÉSZ: Ipari ágak és iparok jegyzéke 1. A hőtermelési, energia- és bányászati szektorban: a) füstgázok, használt levegő, salakok, hőerőművekből származó kondenzátumok kezelése; b) hűtőrendszerek; c) szénelőkészítés, ércelőkészítés; d) szénosztályozás, szénfeldolgozási melléktermékek visszanyerése, brikettgyártás; e) lignitfeldolgozás, aktív szén, koromfeldolgozás. 2. A kő- és agyagiparban, az építőanyag-, üveg- és kerámia szektorokban: a) szálas cement és szálascement-termékek előállítása; b) üveg-, üvegszál-, ásványiszál-gyártás; c) kerámiatermékek gyártása. 3. A fémipari szektorban: a) fémmegmunkálás és fémfeldolgozás: galvanizáló műhelyek, pácolóüzemek, csiszolóüzemek, forró galvánüzemek, edzőüzemek, nyomtatott áramkör gyártó műhelyek, elemgyártó üzemek, zománcozóüzemek, mechanikai műhelyek, fényező műhelyek; b) vas- és acélgyártás, ideértve az öntödéket; c) nem-vastartalmú fémek gyártása, ideértve az öntödéket; d) vasötvözetek gyártása. 4. A szervetlen vegyipari szektorban: a) alapvegyszerek előállítása; b) ásványi savak, bázisok és sók gyártása; c) alkáliak, alkáli lúgok és klór gyártása alkáli-kloridos elektrolízissel; d) ásványi műtrágyák (kivéve a hamuzsír-tápanyagokat), foszforsavas sók, tápszerekhez való foszfátok előállítása; e) nátrium-karbonát előállítása; f) korundgyártás; g) szervetlen és ásványi pigmentek gyártása; h) félvezetők, egyenirányítók, fotoelektromos cellák gyártása; i) robbanóanyag-gyártás, beleértve a pirotechnikai eszközöket is; j) nagymértékben diszperz oxidok gyártása; k) báriumvegyületek előállítása. 5. A szerves vegyipari szektorban: a) alapvegyszerek előállítása; b) festékek, festékanyagok és pigmentek gyártása; c) műszálak gyártása és feldolgozása; d) műanyag, gumi és kaucsuk gyártása és feldolgozása; e) szerves halogén vegyületek gyártása; f) szerves robbanóanyagok és szilárd tüzelőszerek előállítása; g) segédanyagok előállítása bőr-, papír- és textilgyártáshoz; h) gyógyszeráruk gyártása; i) biocidek előállítása; j) nyersanyagok előállítása mosó- és tisztítószerekhez; k) kozmetikumok előállítása; l) zselatinok és ragasztók gyártása. 6. Az ásványolaj- és a szintetikus olaj-szektorokban: a) ásványolaj-feldolgozás, ásványolajtermékek előállítása és finomítása, szénhidrogének gyártása; b) olajvisszanyerés olaj-víz keverékekből, demulzifikációs telepek, hulladékolaj visszanyerése és kezelése; c) szintetikus olajok előállítása. 7. Nyomdaipari üzemekben, reproüzemekben, felületkezelő és műanyag bevonó szektorban, továbbá a gyanták és műanyagok feldolgozásának egyéb formái esetén: a) nyomtatott és grafikai termékek előállítása, reproüzemek; b) nyomó- és filmlaboratóriumok; c) fóliák, kép- és hanghordozó anyagok előállítása; d) bevont és impregnált anyagok előállítása. 8. A fa- és papíripari szektorban: a) papír- és kartongyártás; b) farostlemez gyártása és bevonása. 9. A textil-, bőr- és szőrmeiparban: a) textilgyártás, textilkidolgozás; b) bőrgyártás, bőrkikészítés, bőrhelyettesítő anyagok gyártása, szőrmekikészítés; c) vegytisztítók, mosodák, festettruha- és gyapjúmosók. 10. Egyéb szektorok: a) hulladék- és maradékanyagok hasznosítása, kezelése, tárolása, rakodása és lerakása, kemikáliák tárolása, rakodása és szállítása; b) orvosi és tudományos kutatás és fejlesztés, kórházak, orvosi rendelők, radiológiai intézetek, laboratóriumok, vizsgálószobák; c) ipari tisztító üzemek, ipari konténerek takarítása; d) járművekkel kapcsolatos műhelyek, járműmosó üzemek; e) vízkezelés; f) festő- és politúrüzemek; g) növényi és állati kivonatok gyártása és feldolgozása; h) mikroorganizmusok és vírusok előállítása és feldolgozása in vitro rekombinált nukleinsavakkal; i) radioaktív anyagokat alkalmazó ipari szektorok (nukleáris ipar). 2. RÉSZ Tájékoztató lista a veszélyes anyagokról és anyagcsoportokról A. Prioritással rendelkező anyagcsoportok a) nehézfémek és vegyületeik; b) szerves halogénvegyületek; c) a foszfor és az ón szerves vegyületei; d) növényvédő szerek, peszticidek (fungicidek, herbicidek, inszekticidek, algicidek) és a fa, a cellulóz, a papír, az irha, és a textíliák tartósítására használt kemikáliák; e) kőolaj eredetű olajok és szénhidrogének; f) egyéb, a vízi környezetre különösképpen veszélyes szerves vegyületek; g) szervetlen nitrogén- és foszforvegyületek; h) radioaktív anyagok, beleértve a hulladékokat is. B. Egyes veszélyes anyagok mivel jelentősek a különbségek az egyes csoportokba tartozó anyagok veszélyessége terén, szükséges kiemelni néhány anyagot, amelyek a gyakorlatban prioritással járó szerepet játszhatnak. | Anyagok | CAS-szám | | Anyagok | CAS-szám | 1. | Higany | 7 439 976 | 21. | Trifluralin | 1 582 098 | 2. | Kadmium | 7 440 439 | 22. | Endoszulfán | 115 297 | 3. | Réz | 7 440 508 | 23. | Simazin | 122 349 | 4. | Cink | – | 24. | Atrazin | 1 912 249 | 5. | Ólom | 7 439 921 | 25. | Tributilón származékok | – | 6. | Arzén | 7 440 382 | 26. | Trifeniltón származékok | – | 7. | Króm | – | 27. | Etil-azinfosz | 2 642 719 | 8. | Nikkel | 7 440 020 | 28. | Metil-azinfosz | 86 500 | 9. | Bór | – | 29. | Fenitrotion | 122 145 | 10. | Kobalt | – | 30. | Fention | 55 389 | 11. | Szelén | 7 782 492 | 31. | Malation | 121 755 | 12. | Ezüst | – | 32. | Paration | 56 382 | 13. | Drinek | – | 33. | Metil-paration | 298 000 | 14. | Hexaklór-ciklohexán | 608 731 | 34. | Diklórfosz | 62 737 | 15. | DDT | 50 293 | 35. | Triklór-etilén | 79 016 | 16. | Pentaklórfenol | 87 865 | 36. | Tetraklór-etilén | 127 184 | 17. | Hexaklórbenzén | 118 741 | 37. | Triklór-benzén | – | 18. | B. Hexaklór-butadién | 87 683 | 38. | 1,2-diklór-etilén | 107 062 | 19. | Szén-tetraklorid | 56 235 | 39. | Triklór-etilén | 71 556 | 20. | Kloroform | 67 663 | 40. | Dioxinok | – | -------------------------------------------------- III. MELLÉKLET ÁLTALÁNOS IRÁNYMUTATÁS A VÍZMINŐSÉGI CÉLOKHOZ ÉS A VÍZMINŐSÉGI KRITÉRIUMOKHOZ [1] A Duna meghatározott szakaszaira és a vízgyűjtőjén levő felszíni vizekre kialakított vízminőségi célok és vízminőségi kritériumok: a) vegyék figyelembe a meglévő vízminőség megtartásának, és ahol szükséges, javításának lehetőségét; b) tűzzék célul az átlagos szennyező anyag-terhelés és a koncentrációk csökkentését (különösen a veszélyes anyagokét) meghatározott értékre, meghatározott időtartamon belül; c) vegyék figyelembe a különleges vízminőségi kívánalmakat (nyersvíz ivóvízellátási, öntözési célra stb.); d) vegyék figyelembe az érzékeny és a különösképpen védett vizekre, továbbá ezek környezetére (pl. tavak, partiszűrésű vizek és nedves területek védőterületei) vonatkozó különleges követelményeket; e) alapuljanak a vízminőség megtartásának és javításának közép- és hosszú távú figyelemmel kísérését szolgáló biológiai osztályozási módszerek és kémiai indexek alkalmazásán; f) vegyék figyelembe a célállapot teljesülésének mértékét és az egyes esetekben szükségessé váló további védelmi intézkedéseket. [1] A vízminőségi célokat és kritériumokat általában egyedileg kell kidolgozni, és az ökoszisztéma, a vízkészletek és azok hasznosításának uralkodó körülményeihez igazítani. Ezért ezen Egyezmény keretein belül a Részes Felek csak általános iránymutatást kapnak. -------------------------------------------------- IV. MELLÉKLET A duna védelmére szolgáló nemzetközi Bizottság statútuma 1. cikk Összetétel (1) A Nemzetközi Bizottság a Szerződő Felek által kinevezett küldöttségekből áll. Minden Szerződő Fél legfeljebb öt küldöttet nevez ki, közöttük a küldöttség vezetőjét és helyettesét. (2) Ezenfelül minden küldöttség magával vihet annyi szakértőt, amennyi a speciális kérdésekkel történő foglalkozáshoz szükséges, és akik nevét közli a Nemzetközi Bizottság Titkárságával. 2. cikk Az elnöklés (1) A Nemzetközi Bizottság elnöki tisztét a Szerződő Felek töltik be (az angol ábécé szerinti sorrendben) egy-egy évre. Az elnöki teendőket ellátó küldöttség kinevezi egyik tagját a Nemzetközi Bizottság elnökévé. (2) Az elnök a Nemzetközi Bizottság ülésein általában nem nyilatkozik küldöttsége nevében. (3) Az elnöklés további részleteit a Nemzetközi Bizottság határozza meg és foglalja eljárási szabályzatba. 3. cikk Ülések (1) A Nemzetközi Bizottság évente legalább egyszer összeül az elnök meghívására az általa meghatározott helyen, rendes ülésre. (2) Legalább három küldöttség kérelmére az elnök rendkívüli ülést hív össze. (3) A küldöttségvezetők a Bizottság ülései közötti időszakokban konzultációikat tarthatnak. (4) A napirendre az elnök tesz javaslatot. A napirend tartalmazza az Állandó Munkacsoport és szakértői csoportjai jelentéseit. Minden küldöttségnek joga van megvitatásra napirendi pontokat javasolni. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét a Nemzetközi Bizottság többségi szavazással határozza meg. 4. cikk Döntéshozatal (1) Minden küldöttség egy szavazattal rendelkezik. (2) E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az Európai Közösség – illetékességén belül – annyi szavazattal van felruházva, ahány tagállama Szerződő Fele ezen Egyezménynek. E szervezet nem gyakorolja szavazati jogát, amikor tagállamai gyakorolják azt, és fordítva. (3) A Nemzetközi Bizottság határozatképes, ha a Szerződő Felek legalább kétharmadának küldöttségei jelen vannak. (4) Írásbeli eljárások alkalmazásra a Nemzetközi Bizottság eljárási szabályzatában meghatározottak szerint van mód. 5. cikk Döntések elfogadása (1) A döntéseket és ajánlásokat a Nemzetközi Bizottságban részt vevő küldöttségek konszenzussal fogadják el. Ha ez nem érhető el, a Bizottság elnöke bejelenti, hogy a konszenzus elérésére tett minden erőfeszítés kimerült. Ha ezen Egyezmény másként nem rendelkezik, a Bizottság ebben az esetben a jelen levő és szavazó küldöttségek négyötödös többségével fogadja el a döntéseket és ajánlásokat. (2) A döntés az elfogadását követő tizenegyedik hónap első napján válik kötelezővé minden olyan Szerződő Fél számára, amely mellette szavazott, és ezen időtartamon belül nem tájékoztatta a Végrehajtó Titkárt írásban arról, hogy a döntés számára mégsem elfogadható. Mindazonáltal az ilyen tájékoztatás bármikor visszavonható és a visszavonás akkor válik érvényessé, amikor azt a Végrehajtó Titkár kézhez kapta. Egy ilyen döntés bármely olyan Szerződő Fél számára, amely arról tájékoztatta a Végrehajtó Titkárt, hogy az számára elfogadható, a tájékoztatás kézhezvételétől, avagy a döntés elfogadását követő tizenegyedik hónap első napjától válik kötelezővé, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont. 6. cikk Szakértői testületek (1) A Nemzetközi Bizottság Állandó Munkacsoportot hoz létre. Bizonyos munkaterületekre és sajátos problémákra állandó vagy ad hoc szakértőcsoportok alakulnak. (2) Az Állandó Munkacsoport és a szakértőcsoportok a Bizottsághoz kiküldött küldöttségek által kinevezett küldöttekből és szakértőkből állnak. (3) Az Állandó Munkacsoportban valamennyi Szerződő Féltől vannak küldöttek. Elnökét a Nemzetközi Bizottság nevezi ki és meghatározza a küldöttek legnagyobb számát. A Bizottság meghatározza a szakértőcsoportokban részt vevő szakértők számát is. 7. cikk A Titkárság (1) Ezennel létrejön az Állandó Titkárság. (2) Az Állandó Titkárság székhelye Bécs. (3) A Nemzetközi Bizottság Végrehajtó Titkárt nevez ki és intézkedik egyéb személyzet szükség szerinti kijelöléséről. A Bizottság meghatározza az Végrehajtó Titkár pozíciójával járó kötelezettségeket, továbbá a feltételeket és időtartamot, amelyekkel azoknak eleget tesz. (4) A Végrehajtó Titkár látja el azokat a funkciókat, amelyek szükségesek ezen Egyezmény adminisztratív végrehajtásához és a Nemzetközi Bizottság munkájához, továbbá azon egyéb feladatok ellátásához, amelyeket a Bizottság, eljárási szabályzatával és pénzügyi előírásaival összhangban, a Végrehajtó Titkárra bíz. 8. cikk Különleges szakértők megbízása Vizsgálatok végzésével, az elért eredmények értékelésével és speciális kérdések elemzésével a Nemzetközi Bizottság különösen kvalifikált személyeket, tudományos intézményeket vagy egyéb szervezeteket bízhat meg. 9. cikk Jelentések A Nemzetközi Bizottság tevékenységéről éves jelentést és igény szerint további jelentéseket terjeszt a Szerződő Felek elé, amelyek többek között tartalmazzák a vizsgálatok és az értékelések eredményeit. 10. cikk Jog- és cselekvőképesség és képviselet (1) A Nemzetközi Bizottság megfelelő jog- és cselekvőképességgel rendelkezik funkciói gyakorlásához és céljai teljesítéséhez, összhangban a Titkársága székhelyén hatályos törvényekkel. (2) A Nemzetközi Bizottságot annak elnöke képviseli. A képviseletet a továbbiakban az eljárási szabályzat részletesen szabályozza. 11. cikk Költségek (1) Nemzetközi Bizottság pénzügyi szabályzatot fogad el. (2) A Bizottság elfogadja a tervezett kiadások éves vagy kétéves költségvetését és fontolóra veszi az ezt követő pénzügyi időszak költségvetési becslését. (3) A költségvetés teljes összegét – ideértve a Bizottság által elfogadott bármely, kiegészítő költségvetést is – az Európai Közösséget kivéve, a Szerződő Felek egyenlően elosztva viselik, hacsak a Bizottság egyhangúlag másként nem dönt. (4) Az Európai Közösség az igazgatási költségekhez legfeljebb a költségvetés 2,5 %-ának mértékéig járul hozzá. (5) Képviselőinek, szakértőinek és tanácsadóinak a Bizottságban történő részvételével kapcsolatos költségeket mindegyik Szerződő Fél maga viseli. (6) Mindegyik Szerződő Fél maga viseli a saját területén jelenleg végzett vizsgálati, felügyeleti (monitoring) és értékelési tevékenységek költségeit. 12. cikk Eljárási szabályzat A Nemzetközi Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát. 13. cikk Munkanyelvek A Nemzetközi Bizottság hivatalos nyelve az angol és a német. -------------------------------------------------- V. MELLÉKLET VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS 1. Az ezen Egyezmény 24. cikke szerinti választottbírósági eljárásnak összhangban kell lennie az alább következő 2–10. bekezdéssel. 2. (a) Ha ezen Egyezmény 24. cikkének (2) bekezdése szerint vitát terjesztenek elő, a vitában részt vevő egyik Félnek a másik Félhez intézett kérelme alapján választottbíróságot kell létrehozni. A választottbírósági eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem tárgyát, különösen pedig ezen Egyezmény azon cikkeit, amelyek értelmezése vagy alkalmazása vita tárgyát képezi; (b) a kérelmező Félnek tájékoztatnia kell a Nemzetközi Bizottságot, hogy választottbíróság felállítását kérte, megadva a vitában érintett másik Fél nevét és ezen Egyezmény azon cikkeit, amelyek értelmezése vagy alkalmazása véleménye szerint vitás. Felperesként és alperesként egyaránt felléphet több Szerződő Fél együtt is. A Nemzetközi Bizottság továbbítja az így kapott tájékoztatást valamennyi Szerződő Fél részére. 3. A választottbíróság három tagból áll: mind a kérelmező Fél (Felek), mind a másik Fél (Felek) két hónapon belül kijelölnek egy-egy választottbírót; az így kijelölt két választottbíró újabb két hónapon belül megegyezéssel jelöli ki a harmadik választottbírót, aki egyben a bíróság elnöke. Utóbbi nem lehet a vitában részt vevő Felek állampolgára és rendes tartózkodási helye sem lehet a Felek bármelyikének területén; nem lehet továbbá azok alkalmazottja és nem foglalkozhatott a kérdéssel korábban semmilyen más vonatkozásban. 4. (a) Ha a vitában részt vevő Felek egyike nem jelöl választottbírót a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül, a másik Fél tájékoztathatja a Nemzetközi Bíróság elnökét, aki – további két hónapos időtartamon belül – kijelöli a választottbíróság elnökét. A választottbíróság elnöke felkéri azt a Felet, amely nem állított választottbírót, hogy két hónapon belül tegye ezt meg. Ezt az időtartamot követően, ha továbbra sem történik meg a kijelölés, a választottbíróság elnöke tájékoztatja a Nemzetközi Bíróság elnökét, aki – további két hónapos időtartamon belül – megteszi a kijelölést. (b) Ha a választottbíróság elnökét nem jelölik ki a második választottbíró kijelölését követő két hónapon belül, úgy a Nemzetközi Bíróság elnöke bármelyik Fél kérelmére további két hónapon belül kijelöli a választottbíróság elnökét. 5. (a) A választottbíróság a nemzetközi jog, és különösen ezen Egyezmény szabályai szerint dönt; (b) bármely választottbíróság, amely ezen melléklet rendelkezései szerint jön létre, meghatározza saját eljárási szabályzatát; (c) ha vita támad a választottbíróság joghatóságáról, a kérdésben a választottbíróság határozata dönt. 6. (a) A választottbíróság döntéseit mind eljárási, mind érdemi vonatkozásban tagjainak többségi szavazatával hozza meg; (b) a választottbíróság minden megfelelő eszközt felhasználhat a tények megállapítása érdekében. A Felek egyikének kérelmére lényegi ideiglenes óvintézkedéseket írhat elő; (c) ha két vagy több, e melléklet rendelkezései alapján létrejött választottbíróság azonos vagy hasonló tárgyú megkeresésekkel foglalkozik, tájékoztathatják egymást a tények megállapítására irányuló eljárásokról, hogy azok minél inkább figyelembe vehetők legyenek; (d) a vitában részt vevő Felek minden eszközt rendelkezésre bocsátanak, ami szükséges az eljárás hatékony lefolytatásához; (e) a vitában részt vevő egyik Fél távolléte nem képezheti akadályát az eljárásnak. 7. Hacsak a választottbíróság másként nem határoz az eset különleges körülményei miatt, a bíróság költségeit, ideértve tagjainak díjazását, a vitában részt vevő Felek viselik, egyenlő arányban. A választottbíróság számon tartja minden kiadását, és azokról a Feleknek végelszámolást nyújt be. 8. A választottbíróság a megalakítását követő öt hónapon belül hozza meg döntését, hacsak nem találja szükségesnek az időtartam meghosszabbítását egy további, öt hónapot meg nem haladó időtartammal. 9. Bármely Szerződő Fél, amelynek olyan jogi természetű érdekeltsége van a vita tárgyában, amelyet érinthet az adott esetben meghozandó döntés, a bíróság hozzájárulásával bekapcsolódhat az eljárásba. A választottbíróság döntése ugyanúgy kötelezővé válik a bekapcsolódó Fél számára, mint a vitában részt vevő Felekre. 10. (a) A választottbíróság döntését indokolni kell. A döntés végleges és köti a vitában részt vevő Feleket. A döntést a választottbíróság továbbítja a vitában részt vevő Felekhez és a Nemzetközi Bizottsághoz. A Nemzetközi Bizottság továbbítja az így kapott tájékoztatást minden Részes Félhez; (b) bármely vitát, amely a döntés értelmezése vagy végrehajtása felől keletkezik a Felek között, bármelyik Fél beterjesztheti a döntést meghozó választottbírósághoz vagy ha utóbbi már nem érhető el, egy másik választottbírósághoz, amelyeterre a célra ugyanúgy hoznak létre mint az előbbit. -------------------------------------------------- Záróokmány A Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló Egyezmény aláírási konferenciáját Szófiában tartották 1994. június 29-én. A konferencián a következő államok kormányai képviseltették magukat: Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Románia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia és Ukrajna. Az Európai Közösség képviselői szintén részt vettek a konferencián. A Duna-medencére vonatkozó ökológiai program programkoordináló egysége megfigyelőként vett részt a konferencián. A küldöttek jegyzékét csatolták. A megnyitón részt vett őexcellenciája Evgeniy Matinchev a Bolgár Köztársaság miniszterelnök-helyettese, és köszöntötte a résztvevőket. A konferencia Dr. Valentin Bossevsky-t, a Bolgár Köztársaság környezetvédelmi miniszterét választotta elnökévé. Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és az Európai Közösség küldöttségvezetői nyilatkozatot tettek. A konferencia 1994. június 29-én megvitatta és elfogadta a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló Egyezményt. Ugyanazon a napon az egyezmény megnyílt aláírásra, és Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és az Európai Közösség aláírta. A konferenciát tájékoztatták, hogy a Cseh Köztársaság és Szlovénia kormányai még nem zárták le az Egyezmény aláírásához szükséges jogi eljárást, de kifejezték szándékukat, hogy az Egyezményt a lehető leghamarabb aláírják. A konferencia elfogadott egy nyilatkozatot az ezen Egyezmény ideiglenes végrehajtását érintő néhány kérdésről, amelynek szövegét csatolták e záróokmányhoz. Fentiek hiteléül az alulírottak aláírták e záróokmányt. Kelt Szófiában, 1994. június 29-én, egy-egy eredeti példányban angol és német nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles, amelyeket Románia kormányánál kell letétbe helyezni. --------------------------------------------------