Az "európai iskolák" alapszabályát megállapító egyezmény

PREAMBULUM

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TAGJAI ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK, a továbbiakban: "Szerződő Felek",

figyelembe véve, hogy az európai intézmények megfelelő működésének biztosítása érdekében 1957-től kezdődően az Európai Közösségek alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatását biztosító intézmények kerültek felállításra, amelyek az "Európai Iskola" nevet viselik;

figyelembe véve, hogy az Európai Közösségek gondot fordítanak arra, hogy biztosítsák e gyermekek együttes oktatását, és hogy erre a célra hozzájárulást különítsenek el az Európai Iskolák költségvetése számára;

figyelembe véve, hogy az Európai Iskolák rendszere "sui generis"; figyelembe véve, hogy egyfajta együttműködést képez a tagállamok, illetve közöttük és az Európai Közösségek között, miközben teljes mértékben elismerésre kerül a tagállamok felelőssége a tananyag és az oktatási rendszer megtervezése, valamint a kulturális és nyelvi különbözőség terén;

- az Európai Iskolák 1957-ben elfogadott Alapszabályát konszolidálni kell, hogy azt a Szerződő Felek által elfogadott, vonatkozó szövegekben figyelembe lehessen venni,

- az Európai Közösségek fejlődésének figyelembevételével ki kell igazítani,

- az Iskolák szervezetein belüli döntéshozási eljárást módosítani kell,

- az Iskolák működésében szerzett tapasztalatot figyelembe kell venni,

- a tantestület, illetve az általa lefedett egyéb más személyek számára megfelelő jogi védelmet kell biztosítani az Igazgatótanács és a végrehajtó bizottság határozatai ellen; ebből a célból szigorúan korlátozott jogképességű felülbírálati bizottságot kell létrehozni,

- a felülbírálati bizottság joghatósága nem sérti a nemzeti bíróságok joghatóságát polgári és büntetőjogi ügyekben;

figyelembe véve, hogy az 1975. december 15-i kiegészítő jegyzőkönyv alapján Iskola nyílt meg Münchenben az Európai Szabadalmi Szervezet alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatása céljából,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. CÍM

AZ EURÓPAI ISKOLÁK

1. cikk

Ezen egyezmény az Európai Iskolák (továbbiakban: Iskolák) alapszabályát határozza meg.

Az Iskolák célja, hogy biztosítsa az Európai Közösségek alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatását. A 28. és 29. cikkek által szabályozott megállapodások hatálya alá tartozó gyermekeken kívül az Igazgatótanács által megállapított határokon belül más gyermekek is látogathatják az iskolákat.

Az Iskolákat az I. melléklet sorolja fel, melyet az Igazgatótanács módosíthat, figyelembe véve a 2., 28. és 31. cikkek rendelkezéseit.

2. cikk

(1) Az Igazgatótanács egyhangú határozata alapján új Iskolák állíthatók fel.

(2) Ennek helyét az Igazgatótanács határozza meg a fogadó tagállammal egyeztetve.

(3) Mielőtt új Iskola nyílna meg egy tagállam területén, az Igazgatótanácsnak és a fogadó tagállamnak meg kell állapodnia a megfelelő létesítmények ingyenes biztosításáról és fenntartásáról.

3. cikk

(1) Az egyes Iskolákban biztosított oktatásnak a középiskola végéig tartó tananyagot kell lefednie.

Ez tartalmazhatja

- az óvodai ellátást,

- az ötéves általános iskolai, valamint

- a hétéves középiskolai képzést.

Az oktatás műszaki követelményeinek kielégítéséről az Iskoláknak kell gondoskodniuk, együttműködve a fogadó tagállam oktatási rendszerével.

(2) Az oktatásról a tagállamok által kijelölt vagy megbízott tanároknak kell gondoskodniuk az Igazgatótanácsnak a 12. cikk (4.) bekezdésében megállapított eljárás szerinti döntéseivel összhangban.

(3) a) Az iskolai oktatás alapvető szerkezetének módosítására irányuló minden javaslatról az Igazgatótanács tagállami képviselői egyhangúlag határoznak.

b) A tanárok hivatali állására vonatkozó minden javaslathoz az Igazgatótanács egyhangú szavazata szükséges.

4. cikk

Az Iskolák által nyújtott oktatást a következő elvek szerint kell megszervezni:

1. a tanulmányi kurzusokat a II. mellékletben meghatározott nyelveken kell biztosítani;

2. az Igazgatótanács módosíthatja a mellékletet, figyelembe véve a 2. és 32. cikkek rendelkezéseit;

3. az Iskola egységének előmozdítása, a különböző nyelvi szekciók együttes oktatása, valamint a kölcsönös megértés biztosítása érdekében bizonyos tantárgyakat az azonos szinteken vegyes osztályokban kell tanítani. A vegyes osztályokban bármilyen közösségi nyelvet lehet használni, amennyiben az Igazgatótanács indokoltnak tartja annak használatát;

4. különös erőfeszítést kell tenni, hogy a tanulók alapos ismeretekkel rendelkezzenek a modern nyelvek terén;

5. a tantervben kifejezésre kell juttatni az európai dimenziót;

6. a tanítás és az oktatás során tiszteletben kell tartani az egyének lelkiismeretét és meggyőződését;

7. intézkedéseket kell foganatosítani a különleges oktatást igénylő gyermekek felvételének megkönnyítése érdekében.

5. cikk

(1) Az Iskolában sikeresen elvégzett tanulmányi éveket és az ezt igazoló okleveleket és bizonyítványokat az összes tagállam területén elismerik egy ekvivalencia-táblázat alapján, a 11. cikk rendelkezése értelmében az Igazgatótanács által meghatározott feltételek, valamint az illetékes országos hatóságokkal megkötött megállapodások szerint.

(a) Az Európai érettségi bizonyítványt, amelyet az Európai érettségi bizonyítvánnyal kapcsolatos szabályokat lefektető Európai Iskola Alapszabályának mellékletét kiegészítő 1984. április 11-i megállapodás (a továbbiakban: "megállapodás az európai érettségi bizonyítványról") szabályoz, a középiskolai tanulmányok elvégzése után lehet megszerezni. Az Igazgatótanács a megállapodásban a tagállami képviselők egyhangú szavazata alapján szükségesnek ítélt változtatásokat eszközölhet.

Az Iskolában megszerzett európai érettségi bizonyítvány birtokosai:

a) azokban a tagállamokban, amelyeknek állampolgárai, az összes olyan előnyt élvezhetik, amelyet az adott országban a középiskolai tanulmányok végén kiadott oklevél vagy bizonyítvány birtokosai is élveznek;

b) az adott tagállam azonos képesítéssel rendelkező állampolgáraival megegyező feltételekkel jogosultak felvételt kérni bármelyik tagállam bármely egyetemére.

Az egyezmény szempontjából az "egyetem" szó vonatkozik

a) az egyetemekre;

b) a fogadó tagállamok által egyetemnek tekintett intézményekre.

6. cikk

Minden iskola rendelkezik az 1. cikkben meghatározott céljainak eléréséhez szükséges jogi személyiséggel. Ebből a célból szabadon kezeli a költségvetésből rá eső hitelkeretet a 13. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi szabályzatban megállapított feltételek szerint. Félként szerepelhet jogi eljárásokban és különösen szabadon szerezhet vagy értékesíthet ingó és ingatlan vagyont.

A jogait és kötelességeit illetően, az Iskolát a jelen Egyezmény különös rendelkezéseivel összhangban minden egyes tagállamban úgy tekintik, mintha közjog által szabályozott oktatási intézmény lenne.

II. CÍM

AZ ISKOLA SZERVEI

7. cikk

Az összes Iskolára vonatkozó közös szervek:

1. az Igazgatótanács;

2. a főtitkár;

3. a felügyelő bizottság;

4. a felülbírálati bizottság.

Minden egyes Iskolát a végrehajtó bizottság irányítja a vezető tanár vezetésével.

1. FEJEZET

Az Igazgatótanács

8. cikk

(1) A 28. cikk alapján az Igazgatótanács a következő tagokból áll:

a) az Európai Közösségek minden egyes tagállamának miniszteri szintű képviselője vagy képviselői, akik felhatalmazással rendelkeznek az adott tagállam kormányának képviseletére, azzal a feltétellel, hogy minden egyes tagállamnak csak egy szavazata van;

b) az Európai Közösségek Bizottságának egy tagja;

c) a 22. cikk alapján a személyzeti bizottság által kijelölt képviselő (a tantestületből);

d) a tanulók szüleinek képviselője, akit a szülői munkaközösség jelöl ki a 23. cikkel összhangban.

(2) Minden egyes tagállam miniszteri szintű képviselői és az Európai Közösségek Bizottságának tagja kijelölhetnek személyeket, hogy őket képviseljék. Azokat az egyéb tagokat, akik nem képesek jelen lenni, póttag képviseli.

(3) A tanulók képviselőjét meg lehet hívni, hogy megfigyelőként legyen jelen az Igazgatótanács ülésein, amikor a tanulókat érintő kérdésekről döntenek.

(4) Az Igazgatótanácsot annak elnöke hívja össze saját kezdeményezéséből, illetve az Igazgatótanács három tagja vagy a főtitkár indokolt kérésére. Évente legalább egyszer ülésezik.

(5) Az elnöki tisztet egyéves időtartamra az egyes tagállamok képviselői váltakozva látják el a tagállamok szerinti következő sorrendben: Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Egyesült Királyság.

9. cikk

(1) Kivéve azokat az eseteket, amikor az egyezmény egyhangú szavazatot követel meg, az Igazgatótanács határozatait a tagok kétharmados többségével kell meghozni a következő rendelkezések szerint:

a) az egy adott tagállam kifejezett érdekét szolgáló döntések meghozatala, például a területén lévő Iskola létesítményeinek jelentős bővítése vagy az Iskola bezárása igenlő szavazatot követel meg az adott tagállam képviselőjétől;

b) egy Iskola bezárása igenlő szavazatot követel meg a Bizottság tagjától;

c) a közjog hatálya alatt álló szervezet képviselője, aki helyet és szavazati jogot kapott az Igazgatótanácsban, a 28. cikk alapján megkötött megállapodás értelmében szavaz az Iskolát érintő minden olyan kérdésben, amelyre a megállapodás kiterjed;

d) a 8. cikk 1/c bekezdésében említett személyzeti bizottságnak és a tanulók szüleinek 8. cikk 1/d bekezdésében említett képviselőjének a szavazati joga a 11. cikkben említett nevelési jellegű döntések meghozatalára korlátozódik az európai érettségi bizonyítványról szóló megállapodás megváltoztatására vonatkozó, valamint pénzügyi és költségvetési hatásokkal járó döntések kivételével.

(2) Azokban az esetekben, amikor az egyezmény egyhangú szavazatot ír elő, az Igazgatótanács döntéshozatalát nem lehet a jelen lévő vagy képviselt tagok tartózkodása által korlátozni.

(3) Minden szavazás esetén az összes jelen lévő vagy képviselt tag egy szavazattal rendelkezik, a 8. cikk (1/a) bekezdésében megfogalmazott különleges rendelkezés sérelme nélkül.

10. cikk

Az Igazgatótanács felügyeli ennek az egyezménynek a végrehajtását; ebből a célból nevelési, költségvetési és pénzügyi téren, valamint a 28–30. cikkekben említett egyezmények tárgyalása érdekében rendelkezik a szükséges döntéshozói hatalommal. Bizottságokat állíthat fel, amelyek feladata az Igazgatótanács döntéseinek előkészítése.

Az Igazgatótanácsnak meg kell állapítania az Iskolák általános szabályzatát.

A főtitkár által előkészített tervezet alapján az Igazgatótanácsnak minden évben jelentést kell készítenie az Iskolák működéséről és azt el kell juttatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

11. cikk

Nevelési kérdésekben az Igazgatótanács meghatározza, hogy mely tantárgyakat kell biztosítani és hogyan kell azokat megszervezni. A megfelelő felügyelő bizottság véleménye alapján különösképpen a következőket kell elvégeznie:

1. összehangolt tantervek és órarendek elfogadása minden egyes évfolyam és általa létrehozott szekció számára, valamint ajánlattétel az alkalmazott módszerekre vonatkozóan;

2. a tanítás felügyelete a felügyelő bizottságok által és az utóbbi munkaidejének rögzítése;

3. a különböző szintekre való belépési életkor megállapítása. Szabályok lefektetése a tanulóknak a következő évfolyamba vagy a középiskolába léptetésével kapcsolatban, valamint az 5. cikk alapján az Iskolában eltöltött tanulmányi évek érvényesítésének szabályozása, annak érdekében, hogy a tanulók a saját országuk iskolájába bármikor visszatérhessenek. Az 5. cikk (1) bekezdésében említett ekvivalencia-táblázat létrehozása;

4. az iskolában elvégzett munkát bizonyító, megtartandó vizsgák biztosítása; a vizsgákkal kapcsolatos szabályok megállapítása, vizsgabizottságok kinevezése és oklevelek odaítélése. Annak biztosítása, hogy az írásbeli vizsgák anyaga olyan szinten legyen, amely lehetővé teszi az 5. cikk alkalmazását.

12. cikk

Adminisztratív kérdésekben az Igazgatótanács feladatai közé tartoznak a következők:

1. a főtitkár, a vezető tanárok, a tantestület, valamint az adminisztratív és (a 9. cikk 1/a bekezdése alapján) a kisegítő személyzet szolgálati szabályzatának lefektetése;

2. a főtitkár és a főtitkár-helyettes kinevezése;

3. minden egyes Iskola vezető tanárának és helyettes vezető tanárainak kinevezése;

4. a) a felügyelő bizottságok javaslata alapján minden egyes évben annak meghatározása, hogy a tantestületben létre kell-e hozni vagy meg kell-e szüntetni állásokat. Annak biztosítása, hogy az állások igazságos módon legyenek elosztva a tagállamok között. Általános- és középiskolai tanárok, valamint az Iskola nevelési tanácsadóinak megbízásával és állományba helyezésével kapcsolatos kérdések elrendezése a kormányokkal. A személyzet tagjaira az anyaországuk szerinti előléptetési és nyugdíjazási szabályok vonatkoznak;

b) a főtitkár javaslata alapján az igazgatási és a kisegítő személyzet követelményeinek meghatározása;

5. saját működésének megszervezése és működési szabályzatának lefektetése.

13. cikk

(1) Költségvetési kérdésekben az Igazgatótanács feladatai közé tartoznak a következők:

a) a pénzügyi szabályzat elfogadása, mely különösképpen az Iskolák költségvetésének meghatározását és megvalósítását határozza meg;

b) az Iskolák költségvetésének elfogadása minden egyes pénzügyi évben az alábbi (4) bekezdéssel összhangban;

c) az éves bevételi és kiadási könyvelés jóváhagyása és továbbítása az Európai Közösségek illetékes hatóságaihoz.

(2) Az Igazgatótanácsnak legkésőbb minden év április 30-ig meg kell becsülnie az Iskolák következő évre vonatkozó bevételeit és kiadásait és azt meg kell küldenie a Bizottság részére, amely annak alapján megállapítja a szükséges előrejelzéseket az Európai Közösségek előzetes költségvetés-tervezete számára.

Az Európai Közösségek költségvetési hatóságai rögzítik az Európai Közösségek hozzájárulásának összegét az említett költségvetési eljárás keretében.

(3) Az Igazgatótanács a becsült bevételeket és kiadásokat a 28. cikkben említett azon közjogi szervezeteknek és a 29. cikkben említett azon szervezeteknek és intézményeknek is megküldi, amelyek pénzügyi hozzájárulása fedezi az Iskola költségvetésének nagy részét, annak érdekében, hogy azok a hozzájárulásuk mértékét meghatározhassák.

(4) Az Igazgatótanács végül a költségvetési év kezdete előtt elfogadja az Iskolák költségvetését és szükség esetén módosítja azokat az Európai Közösségek, valamint a 3. bekezdésben említett szervezetek és intézmények hozzájárulásai alapján.

14. cikk

A főtitkár képviseli az Igazgatótanácsot és irányítja a titkárságot a 12. cikk (1) bekezdésében említett szolgálati szabályzata értelmében. Jogi ügyekben ő képviseli az Iskolákat. Felelősséggel tartozik az Igazgatótanácsnak.

2. FEJEZET

A felügyelő bizottságok

15. cikk

Az Iskolák számára két felügyelő bizottságot kell felállítani: egyet az óvodák és általános iskolák, egyet pedig a középiskolák számára.

16. cikk

Minden tagállamot, amely Szerződő Félként szerepel, egy-egy felügyelő képvisel mindkét Bizottságban. A felügyelőket az érintett fél javaslatára az Igazgatótanács nevezi ki.

A felügyelő bizottságok elnöke annak a tagállamnak a bizottsági képviselője, amely az Igazgatótanács elnöki tisztjét is ellátja.

17. cikk

A felügyelő bizottság feladata az Iskolák által nyújtott nevelés és oktatás minőségének, valamint annak biztosítása, hogy az iskolákban ennek érdekében a szükséges felügyeleti tevékenységeket elvégezzék.

A felügyelő bizottság benyújtja az Igazgatótanácsnak a 11. és 12. cikkekben említett szakvéleményeket és javaslatokat, valamint ha szükséges, a tantervbeli és a tanulmányszervezési változtatásokra vonatkozó javaslatokat.

18. cikk

A felügyelők feladatai:

1. a saját utasítási ciklusukon belül biztosítják a tanárok munkájának felügyeletét az országos végrehajtó szervek részéről;

2. összehasonlítják az elvégzett munka teljesítményét és a tanítási módszerek minőségét;

3. felügyeleti tevékenységük eredményét megküldik a vezető tanárnak és a tantestületnek.

Figyelembe véve az Igazgatótanács által felmért szükségleteket, minden tagállam ellátja a felügyelőket azokkal az eszközökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Iskolákkal kapcsolatos feladataikat maradéktalanul el tudják végezni.

3. FEJEZET

A végrehajtó bizottság

19. cikk

A 28. és 29. cikkek értelmében a 7. cikk alapján létrehozott minden egyes végrehajtó bizottság nyolc tagból áll, a következők szerint:

1. a főtitkár, aki egyben az elnök is;

2. az Iskola vezető tanára;

3. az Európai Közösségek Bizottságának képviselője;

4. a tantestület két tagja, akik közül az egyik a középiskola, a másik pedig az általános iskola és az óvoda érdekeit képviseli közösen;

5. a 23. cikkben említett szülői munkaközösséget képviselő két tag;

6. az igazgatási és kisegítő személyzet képviselője.

Az Iskolának otthont adó tagállam képviselője megfigyelőként részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein.

A tanulók két képviselőjét meg lehet hívni, hogy megfigyelőként jelen legyenek az Igazgatótanács ülésein, amikor az őket érintő kérdésekről tárgyalnak.

20. cikk

A végrehajtó bizottság feladatai:

1. a pénzügyi szabályzattal összhangban előkészíti az Iskola bevételi és kiadási költségtervét;

2. felügyeli az Iskola költségvetési szekciójának megvalósítását és elkészíti az éves bevételi és kiadási könyvelést;

3. biztosítja az Iskola megfelelő működéséhez szükséges fizikai feltételek és légkör fenntartását;

4. ellátja az Igazgatótanács által rábízott adminisztratív teendőket;

A végrehajtó bizottság üléseinek összehívására és döntéshozatalára vonatkozó eljárást a 10. cikkben említett Iskolai általános szabályzat állapítja meg.

4. FEJEZET

A vezető tanár

21. cikk

A vezető tanár a 10. cikkben említett általános szabályok szerint látja el feladatát. A 12. cikk 4/a) és b) bekezdéseiben megállapított eljárás értelmében felügyeletet gyakorol az Iskola számára kijelölt személyzet fölött.

Rendelkezik a saját országa által megkívánt szakértelemmel és képzettséggel ahhoz, hogy olyan oktatási intézményt vezessen, amelynek végbizonyítványa annak birtokosát egyetemi tanulmányokra jogosítja. Felelősséggel tartozik az Igazgatótanácsnak.

III. CÍM

A SZEMÉLYZET KÉPVISELETE

22. cikk

Személyzeti bizottság kerül felállításra, amelynek tagjai az egyes Iskolák tantestületének, illetve igazgatási és kisegítő személyzetének képviselői.

A Bizottság hozzájárul az Iskolák megfelelő működéséhez azáltal, hogy lehetővé teszi a személyzet véleményének kialakítását és kifejezését.

A személyzeti bizottság választási és működési eljárásait a tantestület, illetve a 12. cikk (1) bekezdésében említett adminisztrációs és kisegítő személyzet szolgálati szabályzata írja elő.

Évente egyszer a személyzeti bizottság egy tagot és egy póttagot jelöl ki, hogy a tantestületet az Igazgatótanács előtt képviselje.

IV. CÍM

A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG

23. cikk

A tanulók szülei és az iskolai hatóságok közötti kapcsolat fenntartása érdekében az Igazgatótanács minden egyes Iskolában elismeri azt a munkaközösséget, amely a tanulók szüleit képviseli.

Az így elismert szülői munkaközösség minden évben két képviselőt jelöl az érintett Iskola végrehajtó bizottságába.

Évente egyszer az Iskolák szülői munkaközösségei egy tagot és egy póttagot jelölnek ki, hogy a munkaközösségeket az Igazgatótanács előtt képviselje.

V. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS

24. cikk

Az Iskolák pénzügyi éve megegyezik a naptári évvel.

25. cikk

Az Iskolák költségvetésének pénzügyi forrása:

1. a tagállamok hozzájárulásai az állományba vett vagy kinevezett tanárok illetményének folyamatos fizetése által és, ahol alkalmazható, az Igazgatótanács egyhangú döntéssel megszavazott pénzügyi hozzájárulása;

2. az Európai Közösségek hozzájárulása, amelynek célja az Iskolák teljes kiadása és teljes bevétele közötti különbség fedezése;

3. olyan nem közösségi szervezetek hozzájárulásai, amelyekkel az Igazgatótanács megállapodást kötött;

4. az Iskola saját bevétele, nevezetesen az Igazgatótanács által meghatározott tandíj, amit a szülők fizetnek be;

5. egyéb bevételek.

Az Európai Közösségek hozzájárulásának elérhetővé tételére vonatkozó elrendezéseket az Igazgatótanács és a Bizottság közötti különleges megállapodás tartalmazza.

VI. CÍM

VITÁS KÉRDÉSEK

26. cikk

A Szerződő Felek között ezen egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos és az Igazgatótanács által még nem megoldott vitás kérdések az Európai Közösségek Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

27. cikk

(1) A felülbírálati bizottság felállítása ezennel megtörténik.

(2) Első és végső fokon, illetve amikor minden egyéb eljárási lehetőség kimerült, a felülbírálati bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a jelen egyezmény hatálya alá tartozó minden személy esetében (az igazgatási és a kisegítő személyzet kivételével) az egyezmény alapján meghozott intézkedések és szabályok jogszerűségével kapcsolatos minden vitás kérdés, amely egy iskola végrehajtó bizottságának Igazgatótanácsa részéről hátrányosan érinti az ilyen személyeket abban az esetben, amikor hatáskörüket a jelen gyezményben meghatározott módokon gyakorolják. Ha az ilyen vitás kérdések pénzügyi jellegűek, a felülbírálati bizottság korlátlan hatáskörrel rendelkezik.

Az ilyen eljárásokra vonatkozó feltételeket és részletes szabályokat szükség szerint a tantestület szolgálati szabályzata vagy a részidős tanárok alkalmazási feltételei, illetve az Iskolák általános szabályzata tartalmazza.

(3) A felülbírálati bizottság tagjai olyan személyek, akiknek függetlensége kétségen felül áll, és akik a törvény szerint erre a feladatra alkalmasak.

Csak az Európai Közösségek Bírósága által összeállított listán szereplő személyek választhatók meg a felülbírálati bizottság tagjaivá.

(4) A felülbírálati bizottság alapszabályát az Igazgatótanács egyhangú határozattal fogadja el.

A felülbírálati bizottság alapszabálya határozza meg a bizottság tagjainak számát, az Igazgatótanács által történő kinevezésük rendjét, hivatali idejük tartamát és a rájuk alkalmazható pénzügyi rendelkezéseket. Az alapszabály határozza meg a bizottság működésének módját is.

(5) A felülbírálati bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amely az alapszabály alkalmazásához szükséges rendelkezéseket tartalmazza.

Az eljárási szabályzat az Igazgatótanács egyhangú hozzájárulását igényli.

(6) A felülbírálati bizottság döntései a Felekre nézve kötelezőek, és amennyiben utóbbiak azokat nem valósítják meg, a tagállamok megfelelő hatóságai által az ország adott jogszabályaival összhangban végrehajtathatók.

(7) Az egyéb vitás kérdések, amelyekben az Iskolák Félként vesznek részt, az országos igazságszolgáltatás hatáskörébe tartoznak. A jelen cikk különösképpen nem érinti a nemzeti bíróságok polgári és büntetőjogi kérdésekben való joghatóságát.

VII. CÍM

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

28. cikk

A 2. cikk értelmében az Igazgatótanács egyhangú határozattal a működő vagy létrehozandó Iskolára vonatkozóan részvételi megállapodásokat köthet a közjog alá tartozó bármely szervezettel, amely az elhelyezkedésénél fogva az Iskola működtetésében érdekelt. Egy ilyen megállapodás megkötésével bármelyik szervezet jogosulttá válik arra, hogy a szóban forgó Iskolát érintő összes kérdéssel kapcsolatban szavazati joggal képviseltesse magát az Igazgatótanácsban, amennyiben pénzügyi hozzájárulása az Iskola költségvetésének jelentős részét fedezi. Ugyanígy szavazati joggal képviseltetheti magát az érintett Iskola végrehajtó bizottságában is.

29. cikk

Az Igazgatótanács egyhangú határozattal a részvételi megállapodásoktól eltérő megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat folytathat a köz- vagy magánjog alá tartozó bármely szervezettel, amely az Iskola működtetésében érdekelt.

Az Igazgatótanács helyet és szavazatot biztosíthat számukra a szóban forgó Iskola végrehajtó bizottságában.

30. cikk

Az Igazgatótanács tárgyalást folytathat egy Iskolának otthont adó ország kormányával bármely olyan további megállapodással kapcsolatban, mely szükséges annak biztosítása érdekében, hogy az Iskola a lehető legjobb feltételek mellett működjön.

31. cikk

(1) Ezt az egyezményt bármely Szerződő Fél Luxemburg kormányának írásbeli értesítésével felmondhatja, amely a többi Szerződő Felet az értesítés kézhezvételéről tájékoztatja. A felmondásról szóló értesítést bármelyik év szeptember 1-jéig kell megküldeni annak érdekében, hogy a következő év szeptember 1-jével hatályba léphessen.

(2) A jelen egyezményt felmondó Szerződő Fél lemond az Iskola eszközeiben való minden részesedéséről. Egy Szerződő Fél felmondásának eredményeként az Igazgatótanács határoz arról, hogy milyen szervezeti intézkedéseket kell megtenni, ideértve a személyzeti intézkedéseket is.

(3) Az Igazgatótanács a 9. cikkben megállapított szavazási módszerrel összhangban határozhat egy Iskola megszüntetéséről. Ha szükségesnek találja, ugyanazzal az eljárással hasonló lépéseket tehet egy Iskolával kapcsolatban, különös tekintettel a tantestületre, illetve az adminisztrációs és szolgáltató személyzetre, valamint az Iskola eszközeinek felosztására.

(4) Bármely Szerződő Fél kérelmezheti ezen egyezmény kiegészítését. Ebben az esetben ez irányú kérelméről értesítenie kell Luxemburg kormányát. Luxemburg kormánya az Európai Közösségek Tanácsában elnöki tisztet ellátó Szerződő Féllel megteszi a szükséges előkészületeket egy kormányközi konferencia összehívása érdekében.

32. cikk

Az ezen Egyezményhez történő csatlakozási kérelmeket a Közösség tagjává váló államnak írásban kell benyújtania Luxemburg kormányához, amely erről a többi Szerződő Felet értesíti.

A csatlakozás azon időpontot követő szeptember 1-jén válik hatályossá, amikor a csatlakozási dokumentumokat Luxemburg kormányánál letétbe helyezték.

Attól az időponttól kezdve az Iskolák szervezeti összetételét ennek megfelelően meg kell változtatni.

33. cikk

Jelen egyezményt a tagállamok mint Szerződő Felek erősítik meg a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően. Az Európai Közösségek tekintetében az azokat létrehozó Szerződésekkel összhangban kell azt megkötni. A megerősítő okiratokat és az ezen egyezmény megkötéséről szóló intézkedéseket Luxemburg kormányánál mint az Európai Iskolák Alapszabályának megőrzőjénél kell letétbe helyezni. A többi Szerződő Felet a letétbe helyezésről a kormány értesíti.

Ez az egyezmény a tagállamok megerősítő okiratainak, illetve az egyezménynek az Európai Közösségek általi megkötéséről szóló jogi aktusok letétbe helyezését követő hónap első napján lép hatályba.

Ez az egyezmény egy eredeti példányban készült angol, dán, francia, görög, holland, német, olasz, portugál és spanyol nyelveken. A kilenc szöveg mindegyike egyforma érvényű és Luxemburg kormányánál letétbe kell helyezni, amely a többi Szerződő Fél részére hiteles másolatot küld.

34. cikk

Ez az egyezmény az 1957. április 12-én kelt alapszabályt és annak 1962. április 13-án kelt jegyzőkönyvét hatályon kívül helyezi és annak helyébe lép.

Kivéve, ha ezen egyezmény másként rendelkezik, az Európai érettségi vizsgáról szóló egyezmény hatályban marad.

Ezen egyezmény nem érinti a müncheni Iskoláról szóló kiegészítő jegyzőkönyvet, amelyet az 1962. április 13-i Jegyzőkönyvre vonatkozóan állítottak össze és 1975. december 15-én írtak alá Luxemburgban.

A jelen egyezmény előtti intézkedésekben az Iskolákkal kapcsolatos hivatkozásokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a jelen Egyezmény megfelelő cikkeire vonatkoznak.

Hecho en Luxemburgo, el veintiuno de junio de mil novecientos noventa y cuatro.

Udfærdiget i Luxembourg den enogtyvende juni nitten hundrede og fire og halvfems.

Geschehen zu Luxemburg am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertvierundneunzig.

Έγινε οτο Λουξεμβούργο, οτις είκοσι μία Ιουνίου χίλια εννιακόσια ενενήντα τέσσερα.

Done at Luxembourg on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and ninety-four.

Fait à Luxembourg, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt-quatorze.

Fatto a Lussemburgo, addì ventuno giugno millenovecentonovantaquattro.

Gedaan te Luxemburg, de eenentwintigste juni negentienhonderd vierennegentig.

Feito no Luxemburgo, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e quatro.

+++++ TIFF +++++

Pour le royaume de BelgiqueVoor het Koninkrijk BelgiëFür das Königreich Belgien

+++++ TIFF +++++

På Kongeriget Danmarks vegne

+++++ TIFF +++++

Für die Bundesrepublik Deutschland

+++++ TIFF +++++

Για την Ελληνική Δημοκρατία

+++++ TIFF +++++

Por el Reino de España

+++++ TIFF +++++

Pour la République française

+++++ TIFF +++++

Thar cheann Na hÉireannFor Ireland

+++++ TIFF +++++

Per la Repubblica italiana

+++++ TIFF +++++

Pour le grand-duché de Luxembourg

+++++ TIFF +++++

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

+++++ TIFF +++++

Pela República Portuguesa

+++++ TIFF +++++

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

+++++ TIFF +++++

Por la Comunidad Europea y la Comunidad Europea de la Energía AtómicaFor Det Europæiske Fællesskab og Det Europæiske AtomenergifællesskabFür die Europäische Gemeinschaft und die Europäische AtomgemeinschaftΓια την Ευρωπαϊκή Κοινότητα και την Ευρωπαϊκή Κοινότητα Ατομικής ΕνέργειαςFor the European Community and the European Atomic Energy CommunityPour la Communauté européenne et la Communauté européenne de l'énergie atomiquePer la Comunità europea e la Comunità europea dell'energia atomicaVoor de Europese Gemeenschap en de Europese Gemeenschap voor AtoomenergiePela Comunidade Europeia e pela Comunidade Europeia da Energia Atómica

+++++ TIFF +++++

Por la Comunidad Europea del Carbón y del AceroFor Det Europæiske Kul- og StålfællesskabFür die Europäische Gemeinschaft für Kohle und StahlΓια την Ευρωπαϊκή Κοινότητα Άνθρακα και ΧάλυβαFor the European Coal and Steel CommunityPour la Communauté européenne du charbon et de l'acierPer la Comunità europea del carbone e dell'acciaioVoor de Europese Gemeenschap voor Kolen en StaalPela Comunidade Europeia do Carvão e do Aço

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Az Alapszabály hatálya alá tartozó Európai Iskolák:

Bergeni Európai Iskola

Brüsszeli I. Európai Iskola

Brüsszeli II. Európai Iskola

Brüsszeli III. Európai Iskola [1]

Culhami Európai Iskola

Karlsruhei Európai Iskola

Luxemburgi Európai Iskola

Moli Európai Iskola

Müncheni Európai Iskola

Varesei Európai Iskola

[1] Ennek az Iskolának a létrehozásáról az Igazgatótanács az 1992. október 27–29-i ülésén határozott.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Az alaputasítás nyelvei:

dán

holland

angol

francia

német

görög

olasz

portugál

spanyol

--------------------------------------------------