I. melléklet

Vámegyezmény a kereskedelmi célú közúti járművek ideiglenes behozataláról (1956)

A SZERZŐDŐ FELEK,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy elősegítsék a nemzetközi közúti forgalmat,

TEKINTETTEL a magáncélú közúti járművek ideiglenes behozataláról szóló, New York-ban 1954. június 4-én kelt vámegyezmény rendelkezéseire,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a lehetőségek szerint hasonló rendelkezéseket alkalmazzanak a kereskedelmi célú közúti járművek ideiglenes behozatalára, és különösen azért, hogy lehetővé tegyék a magáncélú közúti járművekre előírt vámokmányok alkalmazását e közúti járművekre,

MEGÁLLAPODTAK a következőkben:

I. FEJEZET

Meghatározások

1. cikk

Ennek az egyezménynek az alkalmazásában:

a) "behozatali vámok és adók": mindazon vámok és más terhek, adók, díjak, vagy egyéb illetékek, amelyek az ebben az egyezményben említett áruk behozatalakor vagy ahhoz kapcsolódóan szednek be, de nem tartoznak bele azok a díjak, vagy illetékek, amelyeknek összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódik;

b) "jármű:" valamennyi közúti jármű és a hozzájuk kapcsolható pótkocsik (függetlenül attól, hogy ezeket a járművel együtt vagy külön hozzák be), valamint minden olyan pótalkatrész és rendes tartozék, illetve felszerelés, amelyet a járművel együtt hoztak be;

c) "kereskedelmi használat": a járműnek utasok fizetés, díjazás vagy egyéb ellenszolgáltatás ellenében történő szállítására vagy áruk díjazás mellett vagy anélkül történő ipari vagy kereskedelmi szállítására való használata;

d) "ideiglenes behozatali okmányok": az árut azonosító és a behozatali vámoknak és adóknak kezesség vagy letétbe helyezés útján való biztosítását igazoló vámokmány;

e) "vállalkozás": kereskedelmi vagy ipari jellegű vállalkozás, függetlenül annak jogállásától, beleértve a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet végző természetes személyeket is;

f) "személy": természetes és jogi személyek;

g) "kibocsátó testület": ideiglenes behozatali okmányok kibocsátására jogosult testület;

h) "garanciavállaló egyesület": olyan társaság, amelyet a Szerződő Fél vámhatóságai elfogadtak, hogy az ideiglenes behozatali okmányokat használó személyek kezeseként járjon el;

i) "nemzetközi szervezet:" olyan szervezet, amelyhez olyan nemzeti testületek társultak, amelyek ideiglenes behozatali okmányok kibocsátására és biztosítására jogosultak;

j) "Szerződő Fél": állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely ebben az egyezményben Szerződő Fél;

k) "regionális gazdasági integrációs szervezet": olyan szervezet, amelyet államok hoztak létre és alkotnak az ezen egyezmény 33. cikk (1) bekezdésében említettek szerint, mely szervezet jogosult arra, hogy valamennyi tagállama számára kötelező érvényű saját jogszabályokat fogadjon el az ez által az egyezmény által szabályozott kérdések vonatkozásában, és belső eljárásának megfelelően jogosult arra, hogy az ehhez az egyezményhez való csatlakozásról döntsön.

II. FEJEZET

Behozatali vámok és adók megfizetése nélküli, valamint behozatali tilalmaktól és korlátozásoktól mentes ideiglenes behozatal

2. cikk

(1) Minden egyes Szerződő Fél az újrakivitelre és az ebben az egyezményben meghatározott egyéb feltételekre is figyelemmel behozatali vámok és adók megfizetése nélkül, valamint behozatali tilalmaktól és korlátozásoktól mentesen ideiglenes behozni engedi az országba a többi Szerződő Fél bármelyikének területén bejegyzett olyan járműveket, amelyeket az erről a területről üzemelő vállalkozások hoznak be, és kereskedelmi célra nemzetközi közúti forgalomban használnak.

(2) A Szerződő Felek az ebben az egyezményben felsorolt feltételek mellett előírhatják, hogy az ilyen járműveknek ideiglenes behozatali okmányok fedezete alatt kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben az ideiglenes behozatali okmányok alá tartozó járműveket az előírt időhatáron belül nem vitték ki újra, a behozatali vámok és adók vagy a 27. cikk (4) bekezdésének külön rendelkezései alá tartozó, azoknak megfelelő összeg megfizetésre kerüljön.

(3) Azok a járművek, amelyeket a behozataluk utáni bérbeadás céljával hoznak be, az ezen egyezmény által nyújtott kedvezményekre nem jogosultak.

3. cikk

(1) A hatóságok által meghatározott feltételek függvényében a jármű vezetője és a személyzet többi tagja számára indokolt mennyiségű személyes ingóság ideiglenes behozatalát kell biztosítani, tekintettel a behozatal szerinti országban eltöltött tartózkodás időtartamára.

(2) Behozatali vámoktól és adóktól mentesen kell az útra szolgáló élelmiszer, valamint a személyes fogyasztásra szolgáló kisebb mennyiségű dohány, szivar és cigaretta behozatalát megengedni.

4. cikk

Az ideiglenesen behozott járművek szokványos üzemanyagtartályában lévő üzemanyag behozatalát behozatali vámok és adók megfizetése nélkül, valamint behozatali tilalmaktól és korlátozásoktól mentesen kell megengedni. Az egyes Szerződő Felek azonban meghatározhatják az ideiglenesen behozott jármű szokásos üzemanyagtartályában a területükre így behozott üzemanyag legnagyobb mennyiségét.

5. cikk

(1) Behozatali vámok és adók megfizetése nélkül, behozatali tilalmaktól és korlátozásoktól mentesen kell behozni a már ideiglenesen behozott jármű javításához behozott alkatrészeket. A Szerződő Felek előírhatják, hogy az ilyen alkatrészeket ideiglenes behozatali okmányoknak kell fedezniük.

(2) Behozatali vámok és adók alá esnek az újra ki nem vitt pótalkatrészek, kivéve akkor, ha az érintett ország szabályaival összhangban azokat az érintett ország bárminemű költsége nélkül az államnak át lehet engedni, vagy az érintett Fél költségére hatósági felügyelet alatt meg lehet semmisíteni.

6. cikk

A megfelelő külföldi testületek, nemzetközi szervezetek vagy a Szerződő Felek vámhatóságai által az okmányok kiállítására felhatalmazott testületeknek megküldött ideiglenes behozatali okmányok és nemzetközi forgalmi okmányok behozatali vámok és adók megfizetése nélkül, valamint behozatali tilalmaktól és korlátozásoktól mentesen behozhatók.

III. FEJEZET

Ideiglenes behozatali okmányok kibocsátása

7. cikk

(1) Az általa meghatározható garanciák és feltételek mellett minden egyes Szerződő Fél felhatalmazhat testületeket, például nemzetközi szervezethez társult testületeket arra, hogy közvetlenül vagy megfelelő testületeken keresztül kiadják az ez alá az egyezmény alá tartozó ideiglenes behozatali okmányokat.

(2) Az ideiglenes behozatali okmányok egyetlen országra vagy vámterületre, vagy több országra, illetve több vámterületre lehetnek érvényesek.

(3) Ezen okmányok érvényességi ideje nem haladhatja meg a kibocsátásuktól számított egy évet.

8. cikk

(1) Az összes vagy több Szerződő Fél területére érvényes ideiglenes behozatali okmányok "carnet de passage en douane" néven ismeretesek, melyeknek meg kell felelniük az ezen egyezmény 1. mellékletében foglalt formanyomtatványnak.

(2) Amennyiben egy carnet de passage en douane egy vagy több adott területre nem érvényes, akkor a kibocsátó testületnek ezt a tényt a carnet fedőlapján és behozatali szelvényein jeleznie kell.

(3) A csak egy Szerződő Fél területére érvényes ideiglenes behozatali okmányok megfelelhetnek az ezen egyezmény 2. mellékletében foglalt formanyomtatványnak. A Szerződő Felek saját jogszabályaiknak vagy egyéb rendelkezéseiknek megfelelően más okmányokat is felhasználhatnak.

(4) Az ideiglenes behozatali okmányok – kivéve azokat, melyeket a 7. cikk rendelkezései értelmében felhatalmazott testületek bocsátottak ki – érvényességi idejét minden egyes Szerződő Fél saját jogszabályainak vagy rendelkezéseinek megfelelően maga határozza meg.

(5) Kérelemre minden egyes Szerződő Fél a többi Szerződő Fél rendelkezésére bocsátja a területére érvényes, de az ezen egyezmény mellékleteiben nem szereplő ideiglenes behozatali okmányok mintapéldányát.

IV. FEJEZET

Az ideiglenes behozatali okmányok adatai

9. cikk

A felhatalmazott testületek által kibocsátott ideiglenes behozatali okmányokat a járműveket üzemeltető és ideiglenesen behozó vállalkozások nevében kell kiállítani.

10. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali okmányokon bejelentendő tömeg a járművek nettó tömege. Ezt metrikus rendszerben kell kifejezni. A csak egy országra érvényes okmányok esetében ezen ország vámhatóságai másik rendszer használatát is előírhatják.

(2) A csak egy országra érvényes ideiglenes behozatali okmányokon feltüntetendő értéket ezen ország pénznemében kell megadni. A carnet de passage en douane-on bejelentendő értéket a carnet-t kibocsátó ország pénznemében kell megadni.

(3) A járművek szokásos felszereléséhez tartozó cikkeket és szerszámkészletet az ideiglenes behozatali okmányokon nem kell külön bejelenteni.

(4) Ha a vámhatóságok úgy kívánják, az alkatrészeket (mint például kerekek, abroncsok és gumibelsők) és a jármű szokásos felszerelésébe nem tartozó tartozékokat (mint például rádiók, vagy poggyásztartók) a megfelelő adatokkal (mint például tömeg és érték) az ideiglenes okmányokon be kell jelenteni, és a meglátogatott országból történő kilépéskor be kell mutatni.

(5) Külön behozatali okmányokat kell kiállítani az utánfutókra.

11. cikk

A kibocsátó testület által az ideiglenes behozatali okmányokba bejegyzett adatok csak a kibocsátó testület vagy garanciavállaló egyesület jóváhagyásával módosíthatók. A behozatali ország vámhatóságai által történt elfogadást követően az okmányok nem módosíthatók, kivéve, ha a módosítás ezen hatóságok egyetértésével történik.

V. FEJEZET

Az ideiglenes behozatal feltételei

12. cikk

Azon nemzeti törvények alkalmazásának sérelme nélkül, amelyek feljogosítják a Szerződő Felek vámhatóságait arra, hogy megtiltsák az ideiglenes behozatali okmányok fedezete alatt behozott járművek olyan személyek részéről történő vezetését, akiket az ideiglenes behozatal szerinti ország vám vagy pénzügyi törvényei vagy jogszabályai súlyos megsértésében bűnösnek találtak, az ideiglenes behozatali okmányok fedezete alatt behozott járműveket az okmányok jogosultjai által kellőképpen feljogosított személyek vezethetik. A Szerződő Felek vámhatóságai jogosultak igazolást kérni arról, hogy az okmányok jogosultjai megfelelő módon felhatalmazták az említett személyeket; amennyiben ez az igazolás nem tűnik kielégítőnek, a vámhatóságok jogosultak megtagadni az ilyen járműveknek ezen okmányok fedezete alatt a kérdéses országban történő használatát.

13. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali okmányokban említett járműveket az okmányok érvényességi idején belül a természetes elhasználódást leszámítva ugyanabban az általános állapotban kell újra kivinni.

(2) Az újrakivitelt azon ország vámhatóságai által az ideiglenes behozatali okmányokhoz megfelelően mellékelt kilépési igazolással bizonyítják, amelyekbe a járműveket ideiglenesen behozták.

(3) Minden Szerződő Fél jogosult a behozatali vámok és adók megfizetése nélkül, behozatali tilalmaktól és korlátozásoktól mentes ideiglenes behozatal előnyét megtagadni vagy visszavonni ezt az előnyt azon járművektől, amelyeket akár csak esetenként utasok vagy áruk felvételére használtak annak az országnak a határain belül, amelybe a járművet behozták, azzal a céllal, hogy az említett határokon belül azokat lerakják.

(4) Az ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően ideiglenesen behozott bérelt járművet az ideiglenesen importáló országban csak azoknak a személyeknek szabad újra bérbe adni, akik azt eredetileg is bérelték, és a Szerződő Felek vámhatóságai jogosultak megkövetelni, hogy az ilyen járművet vigyék ki újra azt követően, hogy végrehajtották azokat a fuvarozási műveleteket, amelyek miatt a járművet ideiglenesen behozták.

14. cikk

(1) A 13. cikkben meghatározott újrakiviteli követelményektől eltérve, megfelelően igazolt baleset esetén a súlyosan megsérült járművek újrakivitelétől el lehet tekinteni, feltéve hogy a járműveket:

a) behozatali vámok és adók terhelik; vagy

b) költségmentesen annak az országnak az államkincstára javára engedik át, amelybe ideiglenesen behozták, mely esetben az ideiglenes behozatali okmányok jogosultja mentesül a behozatali vámok és adók alól; vagy

c) az érintett felek költségére hivatalos felügyelet alatt megsemmisítik, a megmaradó részekre és anyagokra pedig behozatali vámokat és adókat vetnek ki a vámhatóságok előírásainak megfelelően.

(2) Ha az ideiglenesen behozott járművet lefoglalás miatt újra kivinni nem lehet, az ideiglenes behozatali okmányok érvényességi idején belül az újrakivitel követelményét a lefoglalás időtartamára fel kell függeszteni, kivéve a magánszemély kérelmére történt lefoglalást.

(3) A vámhatóságok lehetőség szerint értesítik a garanciavállaló egyesületet az egyesület által vállalt kezességgel biztosított ideiglenes behozatali okmányok fedezete mellett behozott járműveknek e vámhatóságok által vagy nevükben való lefoglalásáról, és tájékoztatják a tervezett intézkedésekről.

(4) Ha a magánszemély kérelmére történt lefoglaláson kívüli lefoglalás során az okmányokban szereplő jármű vagy tárgy elvész vagy ellopják, behozatali vám és adó nem vethető ki az ideiglenes behozatali okmány jogosultjára, akinek a lefoglalást a vámhatóságoknál bizonyítania kell.

15. cikk

Az ideiglenes behozatal kedvezményére jogosult személyek az ideiglenes behozatali okmányok érvényességi ideje alatt olyan gyakran hozhatják be a járműveket, amilyen gyakran szükséges, feltéve hogyha a vámhatóságok úgy követelik meg, minden áthaladást (belépés és kilépés) az illetékes vámtisztviselő igazol. Az ideiglenes behozatali okmányok egyetlen útra is érvényesek lehetnek.

16. cikk

Ha minden egyes áthaladáshoz külön leválasztható igazoló szelvény nélküli ideiglenes behozatali okmányokat használnak, az első belépés és az utolsó kilépés között a vámtisztviselő által adott igazolások ideiglenesek. Mindazonáltal, amennyiben az utolsó igazolás egyben ideiglenes kilépési igazolás, az ideiglenesen behozott jármű vagy alkatrészei újrakivitelének bizonyítékául szolgál.

17. cikk

Ha minden egyes áthaladáshoz külön leválasztható igazoló szelvényt tartalmazó ideiglenes behozatali okmányokat használnak, minden egyes belépés az okmányok vámkezelését vonja maga után, és minden ezt követő kilépési igazolás végleges mentesítést jelent a 18. cikkben foglaltak kivételével.

18. cikk

Ha egy ország vámhatóságai véglegesen és feltétel nélkül mentesítették az ideiglenes behozatali okmányokat, nem követelhetik többé a garanciavállaló egyesülettől a behozatali vámok és adók megfizetését, kivéve ha a mentesítés igazolását visszaélés útján, vagy csalással szerezték meg.

19. cikk

Az ebben az egyezményben meghatározott feltételeknek megfelelően használt ideiglenes behozatali okmányokon szereplő igazolásoknak a vámhivatalok és vámvizsgálatra kijelölt helyek hivatali ideje alatti kiállítása díjmentes.

VI. FEJEZET

Az ideiglenes behozatali okmányok érvényességének meghosszabbítása és megújítása

20. cikk

Az ideiglenesen behozott járművek engedélyezett időn belüli újrakivitele igazolásának hiányát figyelmen kívül kell hagyni, ha a járműveket a járművek ideiglenes belépése határidejének lejártától számított 14 napon belül a vámhatóságoknak újrakivitelre bemutatják, és a késedelemről kielégítő magyarázatot adnak.

21. cikk

A Szerződő Felek mindegyike érvényesnek ismeri el a carnets de passage en douane valamelyik másik Szerződő Fél által az ennek az egyezménynek a 3. mellékletében meghatározott eljárás szerinti érvényességi idejének meghosszabbítását.

22. cikk

(1) Az ideiglenes behozatali okmányok érvényessége meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket az okmányok érvényességi idejének lejárta előtt az illetékes vámhatóságokhoz kell benyújtani, kivéve ha ezt vis maior lehetetlenné teszi. Ha az ideiglenes behozatali okmányokat egy erre felhatalmazott testület adja ki, a meghosszabbítás iránti kérelmet az okmányra kezességet vállaló egyesület nyújtja be.

(2) Az ideiglenesen behozott járművek vagy alkatrészek újrakiviteléhez szükséges idő meghosszabbítására sor kerül, ha az érintett személyek a vámhatóságok számára kielégítően tudják igazolni, hogy vis maior akadályozta meg őket abban, hogy a járművet vagy alkatrészeket a megengedett időn belül újra kivigyék.

(3) Az ideiglenes behozatali okmányok érvényessége csak egyszer hosszabbítható meg, legfeljebb egy évre. Ez után az időszak után az előző carnet helyett új carnet-t kell kiadni és bemutatni.

23. cikk

A Szerződő Felek mindegyike, kivéve, ha az ideiglenes behozatal feltételei a továbbiakban nem állnak fenn, az általa szükségesnek tartott ellenőrző intézkedések mellett engedélyezi a felhatalmazással rendelkező testület által kiadott és a területére ideiglenesen behozott járművekre vagy alkatrészekre vonatkozó ideiglenes behozatali okmányok megújítását. A megújításra vonatkozó kérelmet a garanciavállaló egyesületnek kell benyújtania.

VII. FEJEZET

Az ideiglenes behozatali okmányok rendezése

24. cikk

(1) Ha az ideiglenes behozatali okmányokra nem rendszeresen adnak mentesítést, a behozatali ország vámhatóságai (függetlenül attól, hogy az okmányok lejártak-e vagy sem) a jármű vagy alkatrészeinek újrakivitelének igazolásaként elfogadják az ezen egyezmény 4. mellékletében bemutatott szabványos nyomtatványon alapuló, hivatalos hatóság (konzul, vám, rendőrség, polgármester, bírósági tisztviselő, stb.) által kiállított igazolás bemutatását, amely tanúsítja azt a tényt, hogy a kérdéses járművet vagy alkatrészeit a hatóságnak bemutatták, és azok a behozatali ország területén kívül vannak. Alternatívaként bármilyen más érvényes okmányszerű igazolást is elfogadhatnak arra vonatkozóan, hogy a jármű vagy az alkatrészek az ideiglenes behozatali ország területén kívül vannak. A carnet de passage en douane-on kívüli le nem járt okmányok esetében az okmányokat a fent említett igazolásokkal egyidejűleg kell bemutatni. A carnet-k esetében a vámhatóságok a jármű vagy az alkatrészek újrakivitelének bizonyítékaként elfogadják a később meglátogatott országok vámhatóságai által az azon feljegyzett igazolást is.

(2) A rendszeresen nem mentesített olyan ideiglenes behozatali okmány megsemmisülése, elvesztése vagy ellopása esetén, amely újra kivitt járműre vagy alkatrészekre vonatkozik, a behozatali ország vámhatóságai az újrakivitel bizonyítékaként elfogadják az ezen egyezmény 4. mellékletében bemutatott szabványos nyomtatványon alapuló, hivatalos hatóság (konzul, vám, rendőrség, polgármester, bírósági tisztviselő stb.) által kiállított igazolás bemutatását, amely tanúsítja azon tényeket, hogy a kérdéses járművet vagy alkatrészeit az okmányok érvényességi idejének lejárta után bemutatták, és azok a behozatali országon kívül vannak. Alternatívaként bármilyen más érvényes bizonyítékot is elfogadhatnak arra vonatkozóan, hogy a jármű vagy az alkatrészek az ideiglenes behozatali országon kívül vannak.

(3) Abban az esetben, ha a carnet de passage en douane megsemmisül, elvész vagy ellopják az alatt az idő alatt, amíg a jármű vagy az alkatrészek, amelyekre az vonatkozik, az egyik Szerződő Fél területén vannak, annak a Félnek a vámhatóságai az érintett egyesület kérelmére egy pótokmányt fogadnak el, amelynek érvényessége azon a napon jár le, amelyen azé az okmányé járt volna le, amelyet pótol. Ez az elfogadás érvényteleníti a megsemmisült, elveszett vagy ellopott carnet előző elfogadását. Abban az esetben, ha a vámhatóság és a kibocsátó testület által való érvénytelenítést követően visszaélnek a carnet-val, a kibocsátó testület a fizetendő behozatali vámokért és adókért nem felel. Ha pótokmány helyett a jármű vagy az alkatrészek újrakiviteléhez kiviteli engedélyt vagy hasonló okmányt adnak ki, az ezen az engedélyen vagy dokumentumon szereplő kilépési igazolás elegendő az újrakivitel bizonyítására.

(4) Ha a járművet az ideiglenes behozatal országából való újrakivitelt követően ellopják anélkül, hogy a kilépést előzőleg szokásosan bejegyezhették volna az ideiglenes behozatali okmányokon, a továbbiakban meglátogatott országok vámhatóságainak az okmányokon bejegyzett belépési igazolása hiányában az okmányokat rendezni lehet, feltéve hogy a garanciavállaló egyesület a lopás tényét megfelelően igazoló bizonyítékkal együtt nyújtja be. Ha az ideiglenes behozatali okmányok még nem jártak le, a vámhatóságok megkövetelhetik azok visszaadását.

25. cikk

A 24. cikkben említett esetben a vámhatóságoknak jogukban áll, hogy rendezési díjat számítsanak fel.

25a. cikk

Az illetékes vámhatóságok behozatali vámok és adók megfizetését nem követelhetik, ha számukra megfelelően bizonyított, hogy az ideiglenes behozatali okmányokkal behozott jármű nem újrakivihető, mivel vis maior, elsősorban háború, zavargás vagy természeti katasztrófa miatt megsemmisült, vagy végérvényesen elveszett.

26. cikk

A vámhatóságoknak nincs joguk, hogy a garanciavállaló egyesülettől a behozatali vámok és adók megfizetését követeljék az ideiglenesen behozott járművek vagy alkatrészek után, ha a garanciavállaló egyesületet az ideiglenes behozatali okmányokra vonatkozó mentesítés meg nem adásáról az okmányok érvényességi idejének lejártát követő egy éven belül nem értesítették. A vámhatóságok a mentesítés meg nem adásáról szóló értesítést követően egy éven belül megadják a garanciavállaló egyesületnek a behozatali vámok és adók összegének részleteit. A garanciavállaló egyesületeknek ezekkel az összegekkel kapcsolatos felelőssége megszűnik, ha az ilyen információt egy éven belül nem közlik.

27. cikk

(1) A garanciavállaló egyesületnek az ideiglenes behozatali okmányok mentesítésének meg nem adásáról szóló értesítés dátumától számított egy év áll rendelkezésére, hogy bizonyítékot szolgáltasson a kérdéses járműveknek vagy alkatrészeknek az ebben az egyezményben meghatározottaknak megfelelő újrakivitelére. Mindazonáltal ez az időszak az ideiglenes behozatali okmányok érvényessége lejárati napjával kezdődik. Ha a vámhatóságok vitatják a benyújtott bizonyíték érvényességét, erről egy éven belül tájékoztatniuk kell a garanciavállalót.

(2) Ha az engedélyezett határidőn belül nem szolgáltatnak bizonyítékot, a garanciavállaló egyesületnek három hónapon belül letétbe kell helyeznie vagy ideiglenesen meg kell fizetnie a fizetendő behozatali vámokat és adókat. Ez a letétbe helyezés vagy megfizetés a letétbe helyezés vagy az ideiglenes megfizetés időpontjától számított egy év múlva válik véglegessé. Ezen utóbbi időszak alatt a garanciavállaló egyesület még mindig élhet az előző bekezdés nyújtotta lehetőségekkel a letétbe helyezett vagy megfizetett összegek visszafizetése érdekében.

(3) Azon országok esetében, amelyek szabályai a behozatali vámok letétbe helyezéséről vagy ideiglenes megfizetéséről nem rendelkeznek, az előző bekezdés rendelkezéseivel összhangban történő fizetéseket véglegesnek kell tekinteni azzal, hogy a befizetett összegek visszatéríthetők, ha az ebben a cikkben előírt feltételek teljesülnek.

(4) Az ideiglenes behozatali okmányok mentesítésének meg nem adása esetén a garanciavállaló egyesülettől nem lehet megkövetelni nagyobb összeg megfizetését, mint az újra ki nem vitt járműre vagy az alkatrészekre kiszabható teljes behozatali vámok és adók az esetleges kamatokkal együtt számított teljes összege.

28. cikk

Ezen egyezmény rendelkezései nem csorbítják a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy csalás, jogsértés vagy visszaélés esetén a behozatali vámok és adók beszedése céljából intézkedést foganatosítsanak az ideiglenes behozatali okmányok jogosultjai vagy használói ellen, és az ilyen személyekre vonatkozóan büntetés kiszabása érdekében. Ilyen esetekben a garanciavállaló egyesületek segítséget nyújtanak a vámhatóságoknak.

VIII. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

29. cikk

A Szerződő Felek törekedni fognak arra, hogy ne vezessenek be olyan vámeljárásokat, amelyeknek a kereskedelmi célú nemzetközi közúti forgalom fejlődését akadályozó hatása lehet.

30. cikk

A vámeljárások meggyorsítása érdekében a szomszédos Szerződő Felek törekedni fognak arra, hogy vámhivatalaikat és helyeiket egymáshoz közel helyezzék el, és azonos időben tartsák nyitva.

31. cikk

Ezen egyezmény rendelkezéseinek bármely megsértése, bármilyen jogátruházás, hamis nyilatkozat vagy cselekedet, amely egy személy vagy dolog számára azzal a következménnyel jár, hogy az ebben az egyezményben meghatározott behozatali rendszer előnyeihez juttatja jogosulatlanul, maga után vonhatja a rendelkezés megszegőjének megbüntetését abban az országban, ahol a jogsértést elkövették, az ezen ország jogszabályai által előírtak szerint.

32. cikk

Az ebben az egyezményben foglaltak nem akadályozzák meg a vám- vagy gazdasági uniót alkotó Szerződő Feleket abban, hogy külön rendelkezéseket hozzanak az uniót alkotó országokban tevékenykedő vállalkozások tekintetében.

32a. cikk

Ez az egyezmény nem gátolhatja azokat a nagyobb könnyítéseket, amelyeket a Szerződő Felek adnak, vagy a jövőben szándékoznak adni egyoldalú rendelkezések illetve kétoldalú vagy többoldalú megállapodások útján, feltéve hogy az ilyen könnyítések nem akadályozzák ezen egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását. A Szerződő Feleknek javasolják, hogy mondjanak le az ideiglenes behozatali okmányok és garanciák kéréséről.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

33. cikk

(1) Azok az országok, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Bizottságnak, illetve azok, amelyeket a Bizottság írásbeli megbízásának 8. bekezdése értelmében tanácskozási joggal felvettek a Bizottságba, ezen egyezmény Szerződő Feleivé válhatnak, ha:

a) aláírják azt;

b) megerősítik azt, miután a megerősítés fenntartásával aláírják;

c) csatlakoznak hozzá.

(2) A Bizottság irányelveinek 11. bekezdésével összhangban az Európai Gazdasági Bizottság egyes tevékenységeiben részt vevő országok ezen egyezmény Szerződő Feleivé válhatnak, ha annak hatálybalépése után csatlakoznak hozzá.

(2a) E cikk 1. bekezdésének megfelelően bármely regionális gazdasági integrációs szervezet ezen egyezményben Szerződő Féllé válhat. Az ezen egyezményhez csatlakozó szervezetnek tájékoztatnia kell az ENSZ főtitkárát az ezen egyezmény által szabályozott ügyekre vonatkozó illetékességéről, és az abban bekövetkező későbbi változásokról. A szervezet és tagállamai anélkül, hogy eltérnének az ebben az egyezményben foglalt kötelezettségektől, határozhatnak az ezen egyezményből rájuk háruló kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felelősségükről.

(3) Ez az egyezmény 1956. augusztus 31-ig írható alá. Ezt követően nyitva áll a csatlakozásra.

(4) Ezen egyezmény megerősítéséhez vagy a csatlakozáshoz okiratot kell benyújtani az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához.

34. cikk

(1) Ez az egyezmény a 33. cikk (1) bekezdésében említett országok közül öt részéről a megerősítési fenntartás nélkül való aláírását, illetve a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

(2) Az egyezménynek öt ország részéről megerősítési fenntartás nélkül való aláírását, illetve a megerősítő vagy csatlakozási okirat benyújtását követően az ezt az egyezményt megerősítő vagy ahhoz csatlakozó országok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek számára ez az egyezmény az azt követő kilencvenedik napon lép hatályba, hogy az említett ország vagy regionális gazdasági integrációs szervezet megerősítő vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

35. cikk

(1) Ezt az egyezményt bármely Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának küldött értesítés útján felmondhatja.

(2) A felmondás 15 hónappal azután lép hatályba, hogy az Egyesült Nemzetek főtitkára megkapta a felmondásról szóló értesítést.

(3) A felmondás hatálybalépésének időpontja előtt kibocsátott ideiglenes behozatali okmányok érvényességét a felmondás nem befolyásolja, és az egyesület kezességvállalása továbbra is érvényes. Hasonlóképpen érvényes marad az ezen egyezmény 21. cikkében foglalt feltételek szerint megadott minden hosszabbítás.

36. cikk

Ez az egyezmény hatályát veszti, ha a hatálybalépése után bármikor 12 egymást követő hónap alatt a Szerződő Felek száma ötnél kevesebb.

37. cikk

(1) Bármelyik állam ezen egyezmény megerősítési fenntartás nélkül való aláírásakor illetve megerősítő vagy csatlakozási okiratainak letétbe helyezésekor, és ezt követően bármikor az Egyesült Nemzetek főtitkárának címzett értesítéssel kinyilatkoztathatja, hogy ez az egyezmény kiterjed minden vagy bármely olyan területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős. Ennek az egyezménynek a hatálya az értesítésben megnevezett területekre az azt követő kilencvenedik naptól terjed ki, hogy a főtitkár megkapta az értesítést, vagy amennyiben ez az egyezmény e napig még nem lépett hatályba, annak hatálybalépésének időpontjától.

(2) Bármely állam, amely az előző bekezdés szerint kinyilvánította ezen egyezmény bármely olyan területre való kiterjesztését, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős, a 35. cikk rendelkezéseivel összhangban arra a területre vonatkozóan külön is felmondhatja ezt az egyezményt.

38. cikk

(1) Az ezen egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán két vagy több Szerződő Fél között felmerülő bármely vitát lehetőség szerint a Felek közti tárgyalások útján kell rendezni.

(2) A tárgyalással nem rendezett vitákat a vitában érdekelt bármelyik Szerződő Fél kérésére választottbíróság elé kell terjeszteni, és a vitában álló Felek egyetértésével választott egy vagy több döntőbíró elé kell utalni. Ha a vitában álló Felek a döntőbíráskodásra irányuló kérelem időpontjától számított három hónapon belül nem tudnak megállapodni a döntőbíró vagy a döntőbírók kiválasztásában, közülük bármelyik Szerződő Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek főtitkárát, hogy jelöljön ki egy döntőbírót, akihez a vitát döntésre előterjeszik.

(3) Az előző bekezdés szerint kijelölt döntőbíró vagy döntőbírók határozata a vitában álló Szerződő Felekre nézve kötelező.

39. cikk

(1) Az ezen egyezmény aláírásának, megerősítésének vagy hozzá való csatlakozásnak időpontjában bármelyik Szerződő Fél jogosult kijelenteni, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek ezen egyezmény 38. cikkét. Az ilyen fenntartást bejelentő Szerződő Felek vonatkozásában a többi Szerződő Félre a 38. cikk nem bír kötelező érvénnyel.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt fenntartást bejelentő bármely Szerződő Fél bármikor jogosult ezen fenntartást az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához intézett értesítés útján visszavonni.

(3) Ezzel az egyezménnyel kapcsolatban más fenntartás nem megengedett.

40. cikk

(1) Ennek az egyezménynek a hatálybalépését követő három év elteltével az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett értesítéssel bármelyik Szerződő Fél kérheti, hogy hívjanak össze konferenciát ennek az egyezménynek a felülvizsgálata céljából. A Főtitkár valamennyi Szerződő Felet értesíti a kérelemről, és a főtitkár felülvizsgálati konferenciát hív össze, ha a Főtitkár által küldött értesítés napjától számított négy hónapon belül a Szerződő Feleknek legalább egyharmada értesíti arról, hogy egyetért a kéréssel.

(2) Ha az előző bekezdéssel összhangban konferenciát hívtak össze, a Főtitkár értesít minden Szerződő Felet, és felkéri azokat, hogy három hónapon belül nyújtsák be javaslataikat, melyeket a konferencián szeretnének megvitatni. A Főtitkár a konferencia tervezett időpontja előtt legalább három hónappal megküldi valamennyi Szerződő Félnek a konferencia előzetes napirendjét a javaslatok szövegével együtt.

(3) A főtitkár e cikkel összhangban összehívott bármely konferenciára meghívja a 33. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi országot, és a 33. cikk (2) és (2a.) bekezdésében említett valamennyi Szerződő Felet.

41. cikk

(1) Bármely Szerződő Fél ennek az egyezménynek a módosítására vonatkozó egy vagy több javaslatot tehet. A javasolt módosítás szövegét továbbítják az Egyesült Nemzetek főtitkárához, aki valamennyi Szerződő Félnek megküldi azt, és tájékoztatja a 33. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi egyéb országot.

(2) Az előző bekezdéssel összhangban megküldött bármely javasolt módosítást elfogadottnak kell tekinteni, ha a javasolt módosítás Főtitkár általi szétküldésének napjától számított 6 hónapon belül egyik Szerződő Fél sem emel kifogást. Azok a regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek Szerződő Felek ebben az egyezményben, az illetékességi körükbe tartozó ügyekben kifogás-emelési jogukkal élhetnek. Ilyen esetben az említett szervezetek azon tagállamai, amelyek Szerződő Felek ebben az egyezményben, nem jogosultak egyedül gyakorolni e jogot.

(3) A főtitkár a lehető leghamarabb értesíti valamennyi Szerződő Felet arról, hogy emeltek-e kifogást a javasolt módosítással szemben. Ha nem emeltek ilyen kifogást, az előző bekezdésben említett hat hónapos időszak lejártát követő három hónap múlva a módosítás valamennyi tagállamra nézve hatályba lép. Ha kifogást emeltek a javasolt módosítással szemben, akkor a módosítást el nem fogadottnak kell tekintetni, és az semmilyen hatállyal nem bír.

(4) Az ezen cikk (1), (2) és (3) bekezdésében leírt módosítási eljárástól függetlenül az ezen egyezményhez fűzött mellékleteket valamennyi Szerződő Fél illetékes hatóságai között létrejött megállapodás alapján módosítani lehet. A főtitkár határozza meg az ilyen módosítások alapján létrejött új szövegek hatálybalépésének időpontját.

42. cikk

A 40. és 41. cikkben említett értesítéseken kívül az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a 33. cikk (1) bekezdésében említett országokat, illetve a 33. cikk (2) bekezdésében és 33. cikk (2a.) bekezdésében említett Szerződő Feleket az alábbiakról értesíti:

a) a 33. és 34. cikknek megfelelően történt aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;

a)a. a regionális gazdasági integrációs szervezetek illetékességére és az abban történő változtatásokra vonatkozó információról a 33. cikk (2)a. bekezdésének megfelelően;

b) az egyezménynek a 34. cikkel összhangban történő hatálybalépéséről;

c) a 35. cikkel összhangban érkezett felmondásokról;

d) az egyezménynek a 36. cikkel összhangban történő hatályon kívül helyezéséről;

e) a 37. cikkel összhangban érkezett értesítésekről;

f) a 39. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban kapott nyilatkozatokról és értesítésekről;

g) bármely módosításnak a 41. cikkel összhangban történő hatálybalépéséről.

43. cikk

Amint a Genfben 1949. június 16-án a buszokról, kereskedelmi célú közúti járművekről és nemzetközi közúti árufuvarozásról aláírt nemzetközi vámegyezmény tervezetének ideiglenes alkalmazásáról szóló megállapodásban Szerződő Félként szereplő valamelyik ország Szerződő Féllé válik ebben az egyezményben, köteles megtenni az említett megállapodás IV. cikkében foglalt intézkedéseket annak felmondására a kereskedelmi célú közúti járművekről szóló nemzetközi vámegyezmény tervezete vonatkozásában.

44. cikk

Az ezen egyezmény aláírásáról szóló Jegyzőkönyv ugyanolyan jogi erővel és hatállyal bír, mint az egyezmény maga, amelynek szerves részét képezi.

45. cikk

1956. augusztus 31. után ezen egyezmény eredeti példányát az Egyesült Nemzetek főtitkáránál helyezik letétbe, aki erről hitelesített másolatokat küld a 33. cikk (1)-(2a) bekezdéseiben említett minden egyes országnak és Szerződő Félnek.

Ennek hiteléül az erre kellően felhatalmazott alulírottak jelen egyezményt aláírták.

Kelt Genfben, ezerkilencszázötvenhat május tizennyolcadik napján, egy példányban angol és egy példányban francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

--------------------------------------------------

MELLÉKLETEK

1. melléklet: | Carnet de passage en douane |

2. melléklet: | Tryptique |

3. melléklet: | A carnet de passage en douane érvényességi idejének meghosszabbítása |

4.melléklet: | Igazolásminta nem mentesített, megsemmisült, elveszett vagy ellopott ideiglenes behozatali okmányok rendezésére |

--------------------------------------------------