Nemzetközi egyezmény

a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről

(kelt Brüsszelben, 1983. június 14-én)

Preambulum

A Vámegyüttműködési Tanács égisze alatt kidolgozott ezen egyezmény SZERZŐDŐ FELEI,

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZÉRELVE, hogy előmozdítsák a nemzetközi kereskedelmet,

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZÉRELVE, hogy megkönnyítsék, különösen a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtését, összehasonlítását és elemzését,

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZÉRELVE, hogy csökkentsék azokat a költségeket, amelyek az áruk újrajelölésével, újraosztályozásával és újrakódolásával jár együtt, amikor a nemzetközi kereskedelem során az áruk egyik osztályozási rendszerből a másikba haladnak át, továbbá, hogy megkönnyítsék a nemzetközi kereskedelmi okmányok egységesítését, valamint az adatok továbbítását,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a nemzetközi kereskedelmi technikák és struktúrák szükségessé teszik a Brüsszelben 1950. december 15-én kelt az áruk vámtarifákban történő osztályozására vonatkozó nómenklatúráról szóló egyezmény jelentős módosítását,

FIGYELEMBE VÉVE TOVÁBBÁ, hogy a kormányok és a kereskedelmi körök igénye az áruosztályozás és a statisztika részletessége terén messze túlhaladják az említett egyezmény mellékletében szereplő nómenklatúrát,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy fontos a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások érdekében a pontos és összehasonlítható adatok biztosítása,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Harmonizált Rendszer alkalmazásra kerül a különböző áruszállítási módokhoz kapcsolódó díjszabásoknál és statisztikáknál is,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az áruleíró és kódrendszereknek a lehető legtöbbet kell meríteniük a Harmonizált Rendszerből,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Harmonizált Rendszer célkitűzése az, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítsa ki egyfelől a kivitel-behozatal és másfelől a termelési statisztikák között,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy szoros kapcsolatot kell fenntartani a Harmonizált Rendszer és az egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozás (SITC) között,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a fenti igényeket olyan egyesített tarifa- és statisztikai nómenklatúra közvetítésével célszerű kielégíteni, amelyet a nemzetközi kereskedelemben résztvevők használnak,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy fontos biztosítani a Harmonizált Rendszer naprakész állapotát a nemzetközi kereskedelmi technikák és struktúrák függvényében,

FIGYELEMBE VÉVE a Vámegyüttműködési Tanács által létrehozott Harmonizált Rendszer Bizottság eddigi munkáját,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az említett Nómenklatúra-egyezmény alkalmas eszköznek bizonyult céljai egy részének megvalósítására, de a kívánt eredmények elérését a legjobban egy új nemzetközi egyezmény létrehozása útján lehet biztosítani.

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Meghatározások

Ennek az egyezménynek az alkalmazásában:

a) "harmonizált áruleíró és kódrendszer" (a továbbiakban: Harmonizált Rendszer) az a nómenklatúra, amely tartalmazza az ezen egyezmény mellékletében szereplő vámtarifaszámokat és alszámokat, ezek szövegét, az áruosztályokhoz, az árucsoportokhoz és az alszámokhoz tartozó megjegyzéseket, valamint a Harmonizált Rendszer értelmezésére vonatkozó általános szabályokat;

b) "tarifa-nómenklatúra" a Szerződő Fél jogszabályai által a behozatali vámok beszedésére létrehozott nómenklatúra;

c) "statisztikai nómenklatúra" a Szerződő Fél által a behozatali vagy kiviteli kereskedelmi statisztikai adatok összegyűjtésére létrehozott árunómenklatúra;

d) "egyesített tarifa- és statisztikai nómenklatúra" olyan egyesített nómenklatúra, amely magában foglalja a tarifanómenklatúrát és a statisztikai nómenklatúrát, és amelyet a Szerződő Fél a behozatali vámáru-nyilatkozat céljára jogilag előír;

e) "a Tanács létrehozásáról szóló egyezmény" a Vámegyüttműködési Tanács létrehozásáról szóló, Brüsszelben 1950. december 15-én kelt egyezmény;

f) "Tanács" a fenti e) pontban említett Vámegyüttműködési Tanács;

g) "Főtitkár" a Tanács főtitkára;

h) "megerősítés" a tényleges megerősítés, illetve az elfogadás és a jóváhagyás.

2. cikk

A mellékletre vonatkozó rendelkezések

Az ehhez az egyezményhez csatolt melléklet annak szerves részét képezi, és az egyezményre történő mindennemű hivatkozást a mellékletre is alkalmazni kell.

3. cikk

A Szerződő Felek kötelezettségei

(1) Az alábbi 4. cikkben említett kivételekre is figyelemmel:

a) minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy – az e cikk c) pontjában foglalt rendelkezések kivételével – attól az időponttól kezdődően, amikor ez az egyezmény vele szembe hatályossá válik, tarifa- és statisztikai nómenklatúrái a Harmonizált Rendszerrel megegyeznek. Kötelezettséget vállalnak tehát arra, hogy tarifa- és statisztikai nómenklatúráik létrehozása során:

i. felhasználják minden hozzátoldás és változtatás nélkül a Harmonizált Rendszer valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét és a hozzájuk tartozó kódszámokat;

ii. alkalmazzák a Harmonizált Rendszer általános értelmezési szabályait, valamint az áruosztályok és árucsoportok, továbbá az alszámok valamennyi megjegyzését, és nem módosítják a Harmonizált Rendszer áruosztályainak, árucsoportjainak, valamint vámtarifaszámai és alszámai szövegének terjedelmét;

iii. követik a Harmonizált Rendszer számozási sorrendjét.

b) minden Szerződő Fél a Harmonizált Rendszer jelölésének megfelelően hozzáférhetővé teszi legalább hatszámjegyű alszámainak szintjéig a behozatali és kiviteli statisztikáit vagy saját kezdeményezésére e szinten túl is abban a mértékben, amelyben az olyan rendkívüli körülmények nem zárják azt ki, mint a kereskedelmi adatok bizalmas jellege vagy nemzetbiztonsági okok;

c) e cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Szerződő Feleket arra, hogy a Harmonizált Rendszer alszámait alkalmazzák tarifa-nómenklatúrájukban, feltéve, hogy egyesített tarifa- és statisztikai nómenklatúrájuk megfelel az e cikk a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában foglalt kötelezettségüknek.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában leírt kötelezettségnek megfelelően minden Szerződő Fél alkalmazhat olyan formai változásokat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a Harmonizált Rendszert átültessék a hazai jogszabályokba.

(3) E cikk egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Szerződő Feleket abban, hogy az áruk osztályozására tarifa- vagy statisztikai nómenklatúráin belül albontásokat hozzanak létre a Harmonizált Rendszerét követő szinten azzal a feltétellel, hogy ezeket a bontásokat az ezen egyezmény mellékletében szereplő hatszámjegyű kódszámokhoz toldják, és azt követően számozzák.

4. cikk

A fejlődő országok által történő részleges alkalmazás

(1) Bármely fejlődő országnak minősülő Szerződő Fél külkereskedelmi struktúrájára vagy adminisztratív lehetőségeire tekintettel az általa szükségesnek ítélt időszakkal elhalaszthatja a Harmonizált rendszer alszámai egészének vagy egy részének bevezetését.

(2) Az a fejlődő ország Szerződő Fél, amely a Harmonizált Rendszer részleges alkalmazását választja, az e cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelezettséget vállal arra, hogy a hatszámjegyű Harmonizált Rendszert teljes egészében alkalmazza öt éven belül attól az időponttól számítva, amikor ez az egyezmény vele szemben hatályossá válik, vagy bármely más olyan határidőn belül, amelyet szükségesnek tart figyelemmel az e cikk (1) bekezdésébe foglalt rendelkezésekre.

(3) Annak a fejlődő ország Szerződő Félnek, amely e cikk rendelkezéseinek megfelelően a Harmonizált Rendszer részleges alkalmazását választja, vagy valamely egyvonalas alszám valamennyi kétvonalas alszámát, vagy azok közül egyetlen egyet sem, illetve vagy valamely vámtarifaszám valamennyi egyvonalas alszámát, vagy azok közül egyet sem kell alkalmaznia. Az ilyen részleges alkalmazás esetében az alkalmazásra nem kerülő, a Harmonizált Rendszer hatodik, illetve ötödik és hatodik számjegyét "0"-val, illetve "00"-val kell helyettesíteni.

(4) Az a fejlődő ország Szerződő Fél, amely e cikk rendelkezéseinek megfelelően a Harmonizált Rendszer részleges alkalmazását választja, Szerződő Féllé válása alkalmával közli a Főtitkárral azokat az alszámokat, amelyeket nem alkalmaz abban az időpontban, amikor ez az egyezmény vele szemben hatályba lép, és azokat az alszámokat, amelyeket később fog alkalmazni.

(5) Bármely fejlődő ország, amely e cikk rendelkezéseinek megfelelően a Harmonizált Rendszer részleges alkalmazását választja, Szerződő Féllé válása alkalmával közölheti a Főtitkárral, hogy kötelezettséget vállal a hatszámjegyű Harmonizált Rendszer teljes alkalmazására attól az időponttól számított három éven belül, amikor ez az egyezmény vele szemben hatályba lép.

(6) Bármely fejlődő ország Szerződő Fél, amely e cikk rendelkezéseinek megfelelően részlegesen alkalmazza a Harmonizált Rendszert, mentesül az ezen egyezmény 3. cikkében foglalt kötelezettségek alól az általa nem alkalmazott alszámokat illetően.

5. cikk

Technikai segítségnyújtás a fejlődő országok részére

Az ezen egyezmény fejlett országnak minősülő Szerződő Felei külön megállapodásban rögzített módon technikai segítséget nyújtanak azoknak a fejlődő országoknak, amelyek ezt kérik, különösen a személyzet képzése, a jelenlegi osztályozási rendszerüknek a Harmonizált Rendszerbe való átültetése, valamint – figyelemmel a Harmonizált Rendszer módosításaira – az átültetett rendszerük naprakészen tartása, továbbá az ezen egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása terén.

6. cikk

A Harmonizált Rendszer Bizottság

(1) Ezen egyezménynek megfelelően, Harmonizált Rendszer Bizottság néven létrejön egy bizottság, amely valamennyi Szerződő Fél képviselőjéből áll.

(2) A Harmonizált Rendszer Bizottság általában évente legalább kétszer ülésezik.

(3) Üléseit a Főtitkár hívja össze és a Szerződő Felek ellenkező értelmű határozata hiányában azokat a Tanács székhelyén tartják.

(4) A Harmonizált Rendszer Bizottságban minden Szerződő Fél egy szavazati joggal rendelkezik; mindazonáltal ezen egyezmény tekintetében – bármely, a jövőben megkötendő egyezmény sérelme nélkül –, ha valamely vám- vagy gazdasági unió, valamint annak egy vagy több tagállama Szerződő Fél, ezek a Szerződő Felek együttesen csak egyetlen szavazattal rendelkeznek. Hasonlóképpen, ha a 11. cikk b) pontjában foglalt rendelkezések szerint Szerződő Félként szóba jöhető vám- vagy gazdasági unió valamennyi tagállama Szerződő Féllé válik, akkor ezek együttesen csak egy szavazatot adnak le.

(5) A Harmonizált Rendszer Bizottsága elnököt és egy vagy több alelnököt választ.

(6) Tagjainak kétharmados többségével hozott határozatával megállapítja eljárási szabályzatát. Ezt a szabályzatot jóváhagyás végett a Tanács elé kell terjeszteni.

(7) Amennyiben szükségesnek ítéli, felkér kormányközi és más nemzetközi szervezeteket arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek munkájában.

(8) Szükség esetében – különös figyelemmel a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának rendelkezéseire – albizottságokat vagy munkacsoportokat hoz létre, és meghatározza e testületek összetételét, az ilyen testületben a szavazati jogokat érintő szabályokat és e testületek eljárási szabályzatát.

7. cikk

A Bizottság feladatai

(1) A Harmonizált Rendszer Bizottság, tekintettel a 8. cikk rendelkezéseire, a következő hatáskörrel rendelkezik:

a) javaslatot tesz ezen egyezmény minden olyan módosítására, amelyet kívánatosnak tart, figyelembe véve az alkalmazók igényeit, valamint a nemzetközi kereskedelmi technikák vagy struktúrák fejlődését;

b) megszövegezi a Harmonizált Rendszer értelmezését szolgáló magyarázó megjegyzéseket és az osztályozási és egyéb véleményeket;

c) ajánlásokat tesz a Harmonizált Rendszer egységes értelmezése és alkalmazása érdekében;

d) összegyűjti és terjeszti a Harmonizált Rendszer alkalmazásával kapcsolatos adatokat;

e) hivatalból vagy kérelemre adatokat szolgáltat vagy tanácsokat ad a Harmonizált Rendszer szerinti áruosztályozással kapcsolatos kérdések tekintetében a Szerződő Feleknek, a Tanács más tagállamainak, valamint azoknak a kormányközi és egyéb nemzetközi szervezeteknek, amelyeket a bizottság erre illetékesnek talál;

f) a Tanács minden ülésén tevékenységéről jelentést tesz, beleértve a módosító javaslatokat, a magyarázó megjegyzéseket, az osztályozási és egyéb véleményeket;

g) a Harmonizált Rendszerrel kapcsolatban gyakorolja mindazokat a jogokat és hatásköröket, amelyeket a Tanács vagy a Szerződő Felek hasznosnak tartanak.

(2) A Harmonizált Rendszer Bizottság azon adminisztratív döntéseit, amelyek kihatnak a költségvetésre, jóváhagyás végett a Tanács elé kell terjeszteni.

8. cikk

A Tanács szerepe

(1) A Tanács a Harmonizált Rendszer Bizottság által kidolgozott, az ezen egyezményt módosító javaslatokat megvizsgálja, és azokat a Szerződő Felek elé terjeszti a 16. cikkben megállapított eljárás szerint, feltéve, hogy a Tanács valamely tagállama, amely az ezen egyezmény Szerződő Fele, nem kéri, hogy ismételt vizsgálat céljából az egész javaslatot vagy annak egy részét utalják vissza a bizottság elé.

(2) A Harmonizált Rendszer értelmezésére vonatkozó magyarázó megjegyzéseket, osztályozási és egyéb véleményeket, valamint a Harmonizált Rendszer egységes értelmezése és alkalmazása biztosítására hivatott azon ajánlások, amelyeket a Harmonizált Rendszer Bizottság ülésén fogalmaztak meg, a Tanács által jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha ezen bizottsági ülés berekesztésétől számított két hónapon belül ezen egyezmény valamely Szerződő Fele a Főtitkárt arról értesíti, hogy kéri a kérdést a Tanács elé terjeszteni.

(3) Ha valamely kérdést e cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Tanács elé terjesztenek, úgy az jóváhagyja az említett magyarázó jegyzeteket, osztályozási és egyéb véleményeket és ajánlásokat, feltéve, hogy a Tanács olyan tagállama, amely az ezen egyezmény Szerződő Fele, nem kéri azt részben vagy egészében újabb megvizsgálás céljából a Bizottság elé visszautalni.

9. cikk

Vámtételek

A Szerződő Felek ebben az egyezményben nem vállalnak semmiféle kötelezettséget a vámtételeket illetően.

10. cikk

A viták rendezése

(1) Az ezen egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó két vagy több Szerződő Fél között felmerülő bármely vitát lehetőség szerint egymás közötti tárgyalás útján kell rendezni.

(2) Bármely vitás kérdést, amelyet tárgyalás útján nem sikerül rendezni, a vitában álló Szerződő Felek a Harmonizált Rendszer Bizottság elé terjesztik, amely megvizsgálja a tényeket, és javaslatot tesz a vita rendezésére.

(3) Ha a Harmonizált Rendszer Bizottságnak nem sikerül a vitás kérdést rendeznie, akkor azt a Tanács elé terjeszti, amely a Tanácsot létrehozó egyezmény III. cikkének e) pontja alapján javaslatot tesz.

(4) A vitában álló Szerződő Felek előre megegyezhetnek abban, hogy a bizottság vagy a Tanács javaslatait kötelező erejűnek fogadják el.

11. cikk

A Szerződő Féllé válás feltételei

Ezen egyezmény Szerződő Felévé válhatnak:

a) a Tanács tagállamai;

b) azok a vám- vagy gazdasági uniók, amelyeket az ezen egyezmény által szabályozott kérdésekben való szerződéskötésre feljogosítottak;

c) minden más állam, amelyet a Főtitkár a Tanács utasítása alapján erre felkér.

12. cikk

Csatlakozási eljárás

(1) Bármely állam, illetve vám- vagy gazdasági unió, amely megfelel a megkívánt követelményeknek, ezen egyezmény Szerződő Felévé válhat oly módon, hogy

a) megerősítés fenntartása nélkül azt aláírja;

b) az aláírást követően letétbe helyezi a megerősítő okmányt, ha megerősítés fenntartásával írta azt alá; vagy

c) csatlakozik az egyezményhez azt követően, hogy az aláírásra már nincs nyitva.

(2) Ez az egyezmény 1986. december 31-ig áll nyitva aláírásra Brüsszelben, a Tanács székházában a 11. cikkben említett államok és vám- vagy gazdasági uniók számára. Ezt követően pedig nyitva áll a csatlakozásra.

(3) A megerősítő vagy csatlakozási okmányokat a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.

13. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez az egyezmény azt az időpontot legalább tizenkettő, de legfeljebb huszonnégy hónappal követő legkorábbi január 1-jén lép hatályba, hogy a 11. cikkben említett államok, illetve vám- vagy gazdasági uniók közül legalább 17 ezt az egyezményt megerősítés fenntartása nélkül aláírta, illetve megerősítő vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte, de nem előbb, mint 1987. január 1.

(2) Bármely állam, illetve vám- vagy gazdasági unió vonatkozásában, amely ezt az egyezményt azt követően írja alá megerősítés fenntartása nélkül, erősíteti meg vagy csatlakozik ahhoz, hogy az (1) bekezdésben előírt minimális számot elérték, ez az egyezmény azt az időpontot legalább tizenkettő, de legfeljebb huszonnégy hónappal követő január 1-jén lép hatályba – korábbi időpont megjelölésének hiányában – hogy ez az állam, illetve vám- vagy gazdasági unió ezt az egyezményt megerősítés fenntartása nélkül aláírta, illetve megerősítő vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte. Mindazonáltal az e bekezdésből kifolyólag sem léphet hatályba korábban, mint az e cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő.

14. cikk

A függő területek által történő alkalmazás

(1) Bármely állam, az ezen egyezmény Szerződő Felévé válásakor vagy ezt követően a Főtitkárnak bejelentheti, hogy az egyezmény kiterjed mindazokra a területekre vagy mindazon területek bármelyikére, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős. Ez a bejelentés azt az időpontot legalább tizenkettő, és legfeljebb huszonnégy hónappal követő január 1-jén lép hatályba, hogy a Főtitkár a bejelentést kézhez vette, feltéve, hogy az korábbi időpontot nem jelöl meg. Mindazonáltal az egyezmény mindaddig nem lép hatályba a bejelentésben foglalt területek tekintetében, amíg az érintett állam vonatkozásában nem válik hatályossá.

(2) Ez az egyezmény a megjelölt területek tekintetében hatályát veszti attól az időponttól kezdődően, amikortól a Szerződő Félnek a területek nemzetközi kapcsolataiért viselt felelőssége megszűnik, vagy minden más korábbi időponttól, amelyről az ezen egyezmény 15. cikkének megfelelően értesítették a Főtitkárt.

15. cikk

Felmondási eljárás

Ez az egyezmény határozatlan időre jön létre. Mindazonáltal bármely Szerződő Fél felmondhatja azt, és a felmondás azt követően válik hatályossá, hogy azt a Főtitkár kézhez vette, kivéve, ha abban későbbi időpontot jelöltek meg.

16. cikk

Módosítási eljárás

(1) A Tanács javasolhatja a Szerződő Feleknek ezen egyezmény módosítását.

(2) Bármely Szerződő Fél értesítheti a Főtitkárt valamely ajánlott módosítással szembeni ellenvetéséről, amelyet az e cikk (3) bekezdésében meghatározott időn belül visszavonhat.

(3) Minden ajánlott módosítást elfogadottnak kell tekinteni attól az időponttól számított hat hónap elteltével, amikor a Főtitkár értesítést küldött az említett módosításról, feltéve, hogy eddig az időpontig egyetlen ellenvetést sem tettek.

(4) Az elfogadott módosítások valamennyi Szerződő Fél tekintetében az alábbi időpontok egyikében lép hatályba:

a) abban az esetben, ha az ajánlott módosítást április 1-je előtt közlik, a közlést követő második év január 1-jén; vagy

b) abban az esetben, ha az ajánlott módosítást április 1-jén vagy ezt követően közlik, a közlést követő harmadik év január 1-jén.

(5) Minden Szerződő Fél statisztikai és tarifa-nómenklatúráját, vagy az ezen egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyesített tarifa- és statisztikai nómenklatúráját köteles a módosított Harmonizált Rendszernek megfelelő állapotba hozni az e cikk (4) bekezdésében említett időpontig.

(6) Bármely állam, illetve vám- és gazdasági unió, amely azt az egyezményt megerősítés fenntartása nélkül aláírja, vagy azt megerősíti, illetve ahhoz csatlakozik, úgy tekintendő, mint amely elfogadta azokat a már hatályba lépett módosításokat, illetve azokat, amelyeket e cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően addig az időpontig elfogadtak, amikor ez az állam, illetve vám- vagy gazdasági unió Szerződő Féllé vált.

17. cikk

A Szerződő Felek jogai a Harmonizált Rendszer tekintetében

A Harmonizált Rendszerrel kapcsolatos bármely kérdésben a 6. cikk (4) bekezdése, a 8. cikk és a 16. cikk (2) bekezdése valamennyi Szerződő Félnek jogokat biztosít:

a) a Harmonizált Rendszer valamennyi része tekintetében, amelyeket az ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően alkalmaz; vagy

b) addig az időpontig, amíg ez az egyezmény vele szemben a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően hatályba lép, a Harmonizált Rendszer valamennyi része tekintetében, amelyeket az ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően alkalmazni köteles; vagy

c) a Harmonizált Rendszer valamennyi része tekintetében, feltéve, hogy kötelezettséget vállalt a hatszámjegyes, teljes Harmonizált Rendszer alkalmazására a 4. cikk (5) bekezdésében említett hároméves határidő lejártáig.

18. cikk

Fenntartások

Ehhez az egyezményhez semmilyen fenntartást nem lehet fűzni.

19. cikk

A Főtitkár értesítései

A Főtitkár értesíti a Szerződő Feleket, a többi aláíró államot, a Tanács azon tagállamait, amelyek nem Szerződő Felei ennek az egyezménynek és az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárát:

a) az ezen egyezmény 4. cikkének megfelelően a részleges alkalmazásról kapott bejelentésekről;

b) a 12. cikk értelmében történt aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;

c) az ezen egyezmény 13. cikke értelmében történő hatálybalépés időpontjáról;

d) a 14. cikk értelmében kapott bejelentésekről;

e) a 15. cikk értelmében tett felmondásokról;

f) a 16. cikk értelmében az ezen egyezmény módosítására tett ajánlásokról;

g) a 16. cikk értelmében az ezt az egyezményt módosító ajánlásokra vonatkozó ellenvetésekről és ezek visszavonásáról;

h) a 16. cikknek megfelelően elfogadott bármely módosításról és annak hatálybalépéséről.

20. cikk

Nyilvántartásba vétel az Egyesült Nemzetek Szervezeténél

Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően a Tanács Főtitkárának kérésére ezt az egyezményt az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba kell vetetni.

Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt az egyezményt.

Kelt Brüsszelben, az 1983. év június havának 14. napján Ezt az egyezményt, amely egyetlen eredeti példányban francia és angol nyelven készült, és amely e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, a Tanács Főtitkáránál helyezik letétbe, aki az ezen egyezmény 11. cikkében említett minden állam, illetve vám- vagy gazdasági unió részére eljuttat egy hiteles másolatot.

--------------------------------------------------