Egyezmény az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről

A SZERZŐDŐ FELEK,

tudomásul véve, hogy az északnyugat-atlanti parti államok – a nemzetközi jog vonatkozó elveivel összhangban – kiterjesztették joghatóságukat szomszédos vizeik élő erőforrásaira a parti tenger szélességének mérésére használt alapvonalról mért 200 tengeri mérföldig, és e területeken belül szuverén jogot gyakorolnak ezen erőforrások feltárása és kiaknázása, megóvása és kezelése céljából;

figyelemmel az Egyesült Nemzetek Szervezete harmadik tengerjogi konferenciájának a halászattal kapcsolatos tevékenységére;

azzal az óhajjal, hogy elősegítsék az északnyugat-atlanti térség halászati erőforrásainak megóvását és optimális kihasználását, a parti államok kiterjesztett halászati joghatóságának megfelelő kereteken belül, és ennek megfelelően támogassák az ezen erőforrásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést és konzultációt,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. cikk

(1) A terület, amelyre az egyezmény vonatkozik – a továbbiakban: az egyezmény területe –, az északnyugati Atlanti-óceánnak az északi szélesség 35° 00'-től északra eső, és azon vonaltól nyugatra eső vizei, amely vonal az északi szélesség 35° 00' és a nyugati hosszúság 42° 00'-től egyenesen északra, az északi szélesség 59° 00'-ig, majd onnan egyenesen nyugatra a nyugati hosszúság 44° 00'-ig, és onnan egyenesen északra, a Grönland partjaiig húzódik, valamint a Szt. Lőrinc-öbölnek, a Davis-szorosnak és a Baffin-öbölnek az északi szélesség 78° 10'-től délre eső vizeiig terjed.

(2) Az ezen egyezményben "szabályozási területként" említett terület az egyezmény területének az a része, amely azon a területen túl helyezkedik el, amely felett a parti államok halászati joghatóságot gyakorolnak.

(3) Az egyezmény alkalmazásában a "parti állam" a továbbiakban az egyezmény területét alkotó vizeken halászati joghatóságot gyakorló Szerződő Felet jelenti.

(4) Ezt az egyezményt az egyezmény területének minden halászati erőforrására alkalmazni kell, a következők kivételével: lazac, tonhal és nyársorrú hal, a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság vagy bármely jogutód szervezet által kezelt cetállomány, és a kontinentális talapzat nem vándorló fajai, azaz olyan szervezetek, amelyek begyűjthető állapotban a tengerfenékhez vagy az alatt rögzítettek, vagy a tengerfenékkel vagy az altalajjal fennálló állandó fizikai kapcsolat nélkül nem tudnak mozogni.

(5) Az egyezményben semmi sem érinti vagy sérti egyik Szerződő Fél álláspontját vagy igényét sem a belvizek, a parti tenger tekintetében, illetve a Felek halászati joghatóságának határvonalait vagy mértékét; és semmi sem érinti vagy sérti a Szerződő Felek tengerjoggal kapcsolatos nézetét vagy álláspontját.

II. cikk

(1) A Szerződő Felek megállapodnak egy nemzetközi szervezet létrehozásában és fenntartásában, amelynek célja konzultációval és együttműködéssel elősegíteni az egyezmény területén a halászati erőforrások optimális kihasználását, észszerű kezelését és megóvását. Ez a szervezet az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet nevet (a továbbiakban: Szervezet) viseli, és az ezen egyezményben megállapított feladatokat látja el.

(2) A Szervezet a következőkből áll:

a) általános tanács;

b) tudományos tanács;

c) halászati bizottság; és

d) titkárság.

(3) A Szervezet jogi személy, és más nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolataiban és a Szerződő Felek területén a feladatai teljesítéséhez és céljai eléréséhez szükséges jogképességgel rendelkezik. A Szervezetet és tisztviselőit a Szerződő Felek területén megillető mentességek és kiváltságok a Szervezet és a szóban forgó Szerződő Fél közötti megállapodás tárgyát képezik.

(4) A Szervezet székhelye Darthmouth (Új-Skócia, Kanada), vagy az általános tanács által meghatározott más hely.

III. cikk

Az általános tanács feladatai:

a) a Szervezet szervezeti, adminisztratív, pénzügyi és más belső ügyeinek felügyelete és koordinálása, beleértve az azt alkotó testületek közötti kapcsolatokat;

b) a Szervezet külső kapcsolatainak koordinálása;

c) a halászati bizottság tagságának felülvizsgálata és meghatározása a XIII. cikk szerint; és

d) az egyezmény által ráruházott más hatáskör gyakorlása.

IV. cikk

(1) Minden egyes Szerződő Fél az általános tanács tagja és a tanácsba legfeljebb három képviselőt jelöl ki, akiket az ülésekre helyettesek, szakértők és tanácsadók kísérhetnek el.

(2) Az általános tanács elnököt és alelnököt választ, mindketten kétéves időtartamig látják el tisztségüket, és újraválaszthatóak, de tisztségüket négy egymást követő évnél tovább nem tölthetik be. Az elnök valamely olyan Szerződő Fél képviselője, amely a halászati bizottság tagja, és az elnök és az alelnök különböző Szerződő Felek képviselői.

(3) Az elnök a Szervezet elnöke és legfőbb képviselője.

(4) Az általános tanács elnöke az általános tanács által meghatározott helyen – rendes körülmények között Észak-Amerikában – összehívja a Szervezet éves rendes közgyűlését.

(5) Az általános tanács bármely – az éves közgyűlésen kívüli – ülését az elnök, egy Szerződő Fél kérésére, egy másik Szerződő Fél támogatásával, bármely helyen és időben összehívhatja.

(6) Az általános tanács létrehozhatja azon bizottságokat és albizottságokat, amelyeket kötelezettségei és feladatai ellátásához szükségesnek ítél.

V. cikk

(1) Az általános tanács ülésein minden Szerződő Fél egy szavazattal rendelkezik.

(2) Ellenkező rendelkezés hiányában az általános tanács a döntéseit minden jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó Szerződő Fél szavazatának többségével hozza, figyelembe véve azt is, hogy nem tartható szavazás, ha a határozatképességhez szükséges létszám, azaz a Szerződő Felek legalább kétharmada nincs jelen.

(3) Az általános tanács elfogadja és szükség szerint módosítja az ülései levezetéséhez és feladatai ellátásához szükséges szabályokat.

(4) Az általános tanács éves jelentést nyújt be a Szerződő Feleknek a Szervezet tevékenységéről.

VI. cikk

(1) A tudományos tanács feladatai:

a) konzultációs és együttműködési fórum biztosítása a Szerződő Feleknek az egyezmény területén folyó halászattal kapcsolatos tanulmányok, értékelések és tudományos információ- és véleménycsere tekintetében, beleértve az e halászatot érintő környezeti és ökológiai tényezőket, valamint a Szerződő Felek közötti együttműködés elősegítése és támogatása a tárgyhoz tartozó ismeretek terén fennálló hiányosságok pótlására szolgáló tudományos kutatásokban;

b) az egyezmény területén folyó halászatra vonatkozó statisztikák és feljegyzések összeállítása és fenntartása, valamint jelentések, tájékoztatók és anyagok közzététele és terjesztése, beleértve az e halászatot érintő környezeti és ökológiai tényezőket;

c) igény esetén a VII. cikknek megfelelően tudományos vélemény nyújtása a parti államoknak; és

d) igény esetén a VIII. cikknek megfelelően tudományos vélemény nyújtása a halászati bizottságnak.

(2) A tudományos tanács feladatai megvalósíthatók – adott esetben – más hasonló célú köz- vagy magánszervezettel együttműködésben is.

(3) A Szerződő Felek ellátják a tudományos tanácsot a tanács által e cikk céljára igényelt, rendelkezésre álló statisztikai és tudományos információkkal.

VII. cikk

(1) A tudományos tanács a parti államok kérésére megvizsgál minden, a parti államok halászati joghatósága alá tartozó, az egyezmény területén belüli vizekben fellelhető halászati erőforrás kezelésének és megóvásának tudományos alapjához tartozó kérdést, s jelentést készít azokról.

(2) A parti állam – a tudományos tanáccsal konzultálva – meghatározza az (1) bekezdésnek megfelelően a tanácshoz küldött bármely kérdés vizsgálatára való hivatkozás feltételeit. E hivatkozási feltételek meghatározása – bármely más megfelelőnek tartott elem mellett – magában foglalja a következők közül az alkalmazandót:

a) a kérdés előadása, beleértve a szóban forgó halászat és terület leírását;

b) tudományos vélemény vagy előrejelzés kérése esetén a figyelembe veendő releváns tényező vagy feltételezés leírása; és

c) adott esetben, a parti állam által megvalósítani kívánt cél leírása és annak feltüntetése, hogy egyedi tanácsot vagy több választási lehetőséget kérnek.

VIII. cikk

A tudományos tanács megvizsgál a halászati bizottság által elé terjesztett, a szabályozási területen belüli halászati erőforrások kezelésének és megóvásának tudományos alapjára vonatkozó bármely kérdést, és jelentést készít azokról, valamint figyelembe veszi azokat a halászati bizottság által a kérdésre meghatározott hivatkozási feltételeket.

IX. cikk

(1) Minden egyes Szerződő Fél a tudományos tanács tagja, és kijelöli képviselőit a tanácsba, akiket az ülésekre helyettesek, szakértők és tanácsadók kísérhetnek el.

(2) A tudományos tanács elnököt és alelnököt választ, mindketten kétéves időtartamig látják el tisztségüket, és újraválaszthatóak, de tisztségüket négy egymást követő évnél tovább nem tölthetik be. Az elnök és az alelnök különböző Szerződő Felek képviselői.

(3) A tudományos tanács bármely – az éves közgyűlésen kívüli – ülését az elnök, egy Szerződő Fél kérésére, egy másik Szerződő Fél támogatásával, bármely helyen és időben összehívhatja.

(4) A tudományos tanács létrehozhatja azon bizottságokat és albizottságokat, amelyeket kötelezettségei és feladatai ellátásához szükségesnek ítél.

X. cikk

(1) A tudományos tanács által ezen egyezmény szerint nyújtott tudományos véleményt konszenzussal kell elfogadni. Ha nem érhető el konszenzus, a tanács jelentésében közzétesz minden megfontolásra elé terjesztett nézetet.

(2) A tudományos tanács a tisztségviselők választására, a szabályok elfogadására, módosítására és a tevékenysége szervezésére vonatkozó más ügyekkel kapcsolatos döntéseit minden jelenlévő és igennel vagy nemmel szavazó Szerződő Fél szavazatának többségével hozza, és e célból minden Szerződő Fél egy szavazattal rendelkezik. Nem tartható szavazás, ha a határozatképességhez szükséges létszám, azaz a Szerződő Felek legalább kétharmada nincs jelen.

(3) A tudományos tanács elfogadja, és szükség szerint módosítja az ülései levezetéséhez és feladatai ellátásához szükséges szabályokat.

XI. cikk

(1) A halászati bizottság (a továbbiakban: bizottság) a szabályozási terület halászati erőforrásainak kezeléséért és megóvásáért e cikk rendelkezéseinek megfelelően felelős.

(2) A bizottság javaslatot fogadhat el a Szerződő Felek együttes fellépésére, a szabályozási terület halászati erőforrásainak optimális kihasználása érdekében. Az ilyen javaslat mérlegelésekor a bizottság figyelembe veszi a tudományos tanács által szolgáltatott vonatkozó információkat vagy a tudományos tanács által nyújtott véleményt.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatai gyakorlása közben a bizottság az összhang biztosítására törekszik a következők között:

a) bármely, a szabályozási területen belül és egy parti állam halászati joghatósága alatt álló területen belül is fellelhető állományra vagy állományok egy csoportjára vonatkozó javaslat, vagy bármely javaslat, amely a fajok kölcsönhatásán keresztül hatással van egy parti állam halászati joghatósága alatt álló terület egészén vagy annak egy részén fellelhető állományra vagy azok egy csoportjára;

és

b) bármely, a parti állam által az állomány vagy állományok egy csoportja kezelésére és megóvására vonatkozó, a halászati joghatósága alatt álló területen belül folytatott halászati tevékenységgel kapcsolatosan hozott intézkedés vagy határozat.

Az illetékes parti állam és a bizottság ennek megfelelően támogatja az ilyen javaslatok, intézkedések és határozatok összhangját. E cikk alkalmazása érdekében minden egyes parti állam tájékoztatja a bizottságot intézkedéseiről és határozatairól.

(4) A bizottság által a szabályozási területen kifogott zsákmány felhasználására vonatkozóan elfogadott javaslatok figyelembe veszik azoknak a bizottsági tagoknak az érdekeit, amelyek hajói hagyományosan e területen belül halásznak, valamint a Grand Banks és a Flemish Cap közötti terület fogásainak elosztásánál a bizottsági tagok különös figyelmet fordítanak arra a Szerződő Félre, amelynek parti települései elsősorban e halászterületek állományaitól függenek, és amely nemzetközi szintű fellépésén keresztül széles körű erőfeszítéseket vállalt az ilyen állományok megóvásának biztosítására, különösen e halászterületeken a nemzetközi halászati tevékenység felügyeletének és ellenőrzésének közösen alkalmazott nemzetközi rendszer keretében történő biztosításával.

(5) A bizottság javaslatokat fogadhat el a szabályozási területen belüli nemzetközi ellenőrzési és felügyeleti intézkedésekről, abból a célból, hogy a szabályozási területen belül biztosítsa ezen egyezmény és az ennek értelmében hatályba léptetett intézkedések végrehajtását.

(6) Az ügyvezető titkár a bizottság által elfogadott minden egyes javaslatot továbbít a Szerződő Feleknek, pontosan megjelölve a továbbítás dátumát a XII. cikk (1) bekezdésének alkalmazása érdekében.

(7) A XII. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a bizottság által e cikk szerint elfogadott minden egyes javaslat valamennyi Szerződő Fél számára kötelező érvényű intézkedés, amely a bizottság által meghatározott időpontban lép hatályba.

(8) A bizottság a tudományos tanács elé terjeszthet bármely, a szabályozási területen belüli halászati erőforrások kezelésének és megőrzésének tudományos alapjával kapcsolatos kérdést, és meghatározza a kérdés megvizsgálásánál alkalmazandó hivatkozási feltételeket.

(9) A bizottság felhívhatja egyik vagy valamennyi bizottsági tag figyelmét bármely olyan ügyre, amely a szabályozási területen belül ezen egyezmény céljaival és rendeltetésével kapcsolatos.

XII. cikk

(1) Amennyiben bármely bizottsági tag a javaslat ellen a javaslatról szóló értesítésben az ügyvezető titkár által meghatározott továbbítási dátumtól számított 60 napon belül kifogást terjeszt az ügyvezető titkár elé, a javaslat nem válik kötelező érvényű intézkedéssé a kifogásról szóló, a Szerződő Feleknek megküldött értesítésben meghatározott továbbítási dátumot követő 40 nap leteltéig. Ezt követően bármely másik bizottsági tag hasonlóan kifogást nyújthat be a 40 napos kiegészítő időtartam lejárta előtt, vagy a Szerződő Felek számára a kiegészítő 40 napos időtartam alatt benyújtott bármely kifogásról szóló értesítésben meghatározott továbbítási dátumot követő 30 napon belül, amennyiben az a későbbi. A javaslat ezután kötelező érvényű intézkedéssé válik minden Szerződő Fél számára a kiterjesztett kifogásolási időszak vagy időszakok végén, kivéve azon Feleket, amelyek kifogást emeltek. Amennyiben azonban az ilyen kiterjesztett időszak vagy időszakok végén a bizottsági tagok többsége kifogást terjeszt be és tart fenn, a javaslat nem válik kötelező érvényű intézkedéssé, hacsak egyes bizottsági tagok vagy minden bizottsági tag egymás között meg nem állapodik abban, hogy a javaslat rájuk nézve a megegyezésük szerinti időpontban kötelezővé válik.

(2) A kifogást benyújtó bármely bizottsági tag bármikor visszavonhatja a kifogását, és a javaslat e tagra vonatkozóan haladéktalanul kötelező érvényű intézkedéssé válik, az e cikk szerinti kifogásolási eljárás feltételével.

(3) Az intézkedés hatálybalépésének időpontjától számított egy év letelte után bármely bizottsági tag bármely időpontban bejelentheti az ügyvezető titkárnak arra vonatkozó szándékát, hogy kivonja magát az intézkedés hatálya alól, és – amennyiben ezt a bejelentést nem vonja vissza – az intézkedés e tagra vonatkozóan a bejelentésnek az ügyvezető titkár általi kézhezvétele időpontjától számított egy év elteltével kötelező érvényét veszti. Bármikor azt követően, hogy az intézkedés e bekezdés alapján egy bizottsági tagra vonatkozóan kötelező érvényét veszti, az intézkedés kötelező erejét veszti bármely más bizottsági tagra vonatkozóan is, azon a napon, amikor az ügyvezető titkár megkapja annak bejelentését, miszerint ki szándékozik vonni magát az intézkedés hatálya alól.

(4) Az ügyvezető titkár haladéktalanul értesít minden egyes Szerződő Felet a következőkről:

a) az (1) és (2) bekezdés szerinti kifogások és a kifogások visszavonásának kézhezvétele;

b) az az időpont, amelyen a javaslat az (1) bekezdés rendelkezései szerint kötelező érvényű intézkedéssé válik; és

c) a (3) bekezdés szerinti bejelentések kézhezvétele.

XIII. cikk

(1) Az általános tanács az éves közgyűlésen felülvizsgálja és meghatározza a tagságot, amely a következőkből áll:

a) minden egyes, a szabályozási területen folyó halászatban részt vevő Szerződő Fél; és

b) bármely Szerződő Fél, amely az általános tanácsnak megfelelő bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy az éves közgyűlés évében, vagy a következő naptári évben részt fog venni a szabályozási területen folyó halászatban.

(2) Minden egyes bizottsági tag a bizottságba legfeljebb három képviselőt jelöl ki, akiket az ülésekre helyettesek, szakértők és tanácsadók kísérhetnek el.

(3) Bármely olyan Szerződő Fél, amely nem bizottsági tag, megfigyelőként vehet részt a bizottság ülésein.

(4) A bizottság elnököt és alelnököt választ, mindketten kétéves időtartamig látják el tisztségüket és újraválaszthatóak, de tisztségüket négy egymást követő évnél tovább nem tölthetik be. Az elnök és az alelnök különböző bizottsági tagok képviselői.

(5) A IV. cikk szerint összehívott éves közgyűlésen kívül a bizottság ülését az elnök, bármelyik bizottsági tag kérésére, bármely helyen és időben összehívhatja.

(6) A bizottság létrehozhatja azon bizottságokat és albizottságokat, amelyeket kötelezettségei és feladatai ellátásához szükségesnek ítél.

XIV. cikk

(1) A bizottság ülésein minden bizottsági tag egy szavazattal rendelkezik.

(2) A bizottság döntéseit minden jelenlévő és igennel vagy nemmel szavazó bizottsági tag szavazatának többségével hozza, azzal a feltétellel, hogy nem tartható szavazás, ha határozatképességhez szükséges létszám, azaz a bizottsági tagok legalább kétharmada nincs jelen.

(3) A bizottság elfogadja, és szükség szerint módosítja az ülései levezetéséhez és feladatai ellátásához szükséges szabályokat.

XV. cikk

(1) A titkárság szolgáltatásokat nyújt a Szervezetnek kötelezettségei és feladatai ellátásához.

(2) A titkárság vezető tisztviselője az ügyvezető titkár, akit az általános tanács nevez ki, az általa meghatározott eljárásnak és feltételeknek megfelelően.

(3) A titkárság személyzetét az ügyvezető titkár nevezi ki, az általános tanács által meghatározott eljárásnak és feltételeknek megfelelően.

(4) Az ügyvezető titkár – az általános tanács általános felügyelete alatt – teljes hatáskörrel rendelkezik a titkárság személyzete tekintetében, és ellátja az általános tanács által előírt egyéb feladatokat.

XVI. cikk

(1) Valamennyi Szerződő Fél fedezi az ezen egyezmény szerint tartott ülésekre érkező küldöttsége költségeit.

(2) Az általános tanács elfogadja a Szervezet éves költségvetését.

(3) Az általános tanács a Szerződő Felek éves költségvetési hozzájárulását a következők alapján állapítja meg:

a) a költségvetés 10 %-át a parti államok között kell megosztani, az egyezmény területén a költségvetési év kezdete előtt két évvel végződő évi névleges fogásmennyiségük arányában;

b) a költségvetés 30 %-át egyenlően kell megosztani az összes Szerződő Fél között; és

c) a költségvetés 60 %-át az összes Szerződő Fél között kell megosztani, az egyezmény területén a költségvetési év kezdete előtt két évvel végződő évi névleges fogásmennyiségük arányában.

A fent említett névleges fogásmennyiség az ezen egyezmény szerves részét képező I. mellékletben felsorolt fajokból bejelentett fogásmennyiség.

(4) Az ügyvezető titkár értesíti a Szerződő Feleket az adott Fél által fizetendő, e cikk (3) bekezdése szerint kiszámított hozzájárulásról, és ezután valamennyi Szerződő Fél a lehető leghamarabb megfizeti hozzájárulását a Szervezet számára.

(5) A hozzájárulásokat azon ország pénznemében fizetik, amelyben a Szervezet székhelye található, kivéve ha az általános tanács ettől eltérést engedélyez.

(6) E cikk (11) bekezdésére is figyelemmel, az általános tanács első ülésén jóváhagyja a Szervezet működése első pénzügyi évének fennmaradó részére vonatkozó költségvetést, és az ügyvezető titkár a Szerződő Feleknek továbbítja a költségvetés példányait a saját hozzájárulásukról szóló értesítéssel együtt.

(7) A következő pénzügyi években az éves költségvetési tervezetet, a hozzájárulásokat tartalmazó táblázattal együtt, az ügyvezető titkár terjeszti be a Szerződő Feleknek, legalább 60 nappal a Szervezet költségvetést tárgyaló éves közgyűlése előtt.

(8) Az egyezményhez a pénzügyi év folyamán csatlakozó Szerződő Fél a csatlakozás évében az e cikk rendelkezéseivel összhangban kiszámított hozzájárulásnak egy részét fizeti, amely arányos az év hátralévő részében a teljes hónapok számával.

(9) Az a Szerződő Fél, amely két egymást követő évben nem fizetett hozzájárulást, kötelezettsége teljesítéséig nem rendelkezik az egyezmény szerinti szavazati és kifogásolási joggal, kivéve ha az általános tanács másként határoz.

(10) A Szervezet pénzügyeit évente az általános tanács által választott külső könyvvizsgáló ellenőrzi.

(11) Amennyiben az egyezmény 1979. január 1-jén hatályba lép, az egyezmény szerves részét képező II. melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni a (6) bekezdés rendelkezései helyett.

XVII. cikk

A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy megteszik azokat az intézkedéseket – beleértve az egyezmény megszegése esetén foganatosított megfelelő szankciókat is –, amelyek szükségesek az egyezmény rendelkezéseinek hatékonyságához, és a XI. cikk (7) bekezdése szerint kötelező érvényű intézkedések, valamint a XXIII. cikk szerint hatályos bármely intézkedés végrehajtásához. Minden Szerződő Fél éves jelentést nyújt be a bizottságnak az e célból tett intézkedéseiről.

XVIII. cikk

A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy a szabályozási területen belüli közös nemzetközi végrehajtó rendszert tartanak hatályban és működtetnek, amely megfelel a XXIII. cikknek, vagy amelyet a XI. cikk (5) bekezdése szerinti intézkedéseknek megfelelően módosítottak. E rendszer tartalmazza a Szerződő Felek kölcsönös hajóátvizsgálási és ellenőrzési jogára vonatkozó rendelkezéseket, valamint a lobogó szerinti államnak a büntetőeljárás lefolytatásához és a szankcionáláshoz való jogosultságát, az ilyen hajóátvizsgálásokból és ellenőrzésekből származó bizonyítékok alapján. Az e büntetőeljárásokról és a kiszabott szankciókról szóló beszámolónak szerepelnie kell a XVII. cikkben említett éves jelentésben.

XIX. cikk

A Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy felhívják azon állam figyelmét, amely nem részese ezen egyezménynek, bármely, az adott állam polgárainak vagy hajóinak a szabályozási területen folytatott, az egyezmény céljainak megvalósítása szempontjából kedvezőtlennek tűnő halászati tevékenységével kapcsolatos ügyre. A Szerződő Felek megállapodnak továbbá, hogy szükség esetén egyeztetnek egymással az ilyen kedvezőtlen hatások elhárítása érdekében teendő lépésekről.

XX. cikk

(1) Az egyezmény területe tudományos és statisztikai alterületekre, körzetekre és alkörzetekre oszlik, amelyek határai ezen egyezmény III. mellékletében kerülnek meghatározásra.

(2) Az általános tanács a tudományos tanács kérésére – amennyiben ez tudományos és statisztikai célból indokolt – az összes Szerződő Fél kétharmados többségével módosíthatja a III. mellékletben meghatározott tudományos és statisztikai alterületek, körzetek és alkörzetek határait, amennyiben az érintett terület bármely részén halászati joghatóságot gyakorló valamennyi parti állam egyetért a lépéssel.

(3) A halászati bizottság kérésére és a tudományos tanáccsal folytatott konzultációt követően – amennyiben igazgatási célból indokolt – az általános tanács az összes Szerződő Fél kétharmados többségével feloszthatja a szabályozási területet megfelelő szabályozási körzetekre és alkörzetekre. Ezek később ugyanezen eljárásnak megfelelően módosíthatók. Az ilyen körzetek és alkörzetek határai a III. mellékletben kerülnek meghatározásra.

(4) A III. melléklet – akár jelenlegi feltételeivel, akár e cikk alapján időről időre módosítva – az egyezmény szerves részét képezi.

XXI. cikk

(1) Bármely Szerződő Fél indítványozhatja az egyezmény módosítását, amelynek végrehajtását az általános tanács az éves közgyűlésen vagy rendkívüli ülésen fontolja meg. Bármely módosítási indítványt legalább 90 nappal az előtt az ülés előtt kell az ügyvezető titkárnak megküldeni, amelyen tárgyalásra javasolják, és az ügyvezető titkár haladéktalanul továbbítja az indítványt minden Szerződő Félnek.

(2) Az egyezmény indítványozott módosításának általános tanács általi elfogadása az összes Szerződő Fél szavazatának háromnegyedes többségét igényli. Az így elfogadott módosítási indítvány szövegét a letéteményes minden Szerződő Félnek megküldi.

(3) A módosítás minden Szerződő Fél számára 120 nappal a Szerződő Felek háromnegyedének jóváhagyásáról szóló írásos értesítésnek kézhezvételéről szóló, a letéteményes általi értesítésben meghatározott továbbítási időpontot követően lép hatályba, kivéve ha bármely másik Szerződő Fél a letéteményes által az említett kézhezvételről szóló értesítésben meghatározott továbbítási időpontot követő 90 napon belül arról értesíti a letéteményest, hogy kifogásolja a módosítást; ebben az esetben a módosítás egyik Szerződő Fél vonatkozásában sem lép életbe. A módosítást kifogásoló bármely Szerződő Fél a kifogását bármikor visszavonhatja. Ha az indítvánnyal szemben emelt valamennyi kifogást visszavonták, a módosítás valamennyi Szerződő Fél vonatkozásában 120 nappal az utolsó visszavonásnak a letéteményes általi kézhezvételéről szóló értesítésben meghatározott továbbítási időpont után lép hatályba.

(4) Bármely Fél, amely a módosításnak az e cikk (2) bekezdésével összhangban történő jóváhagyása után válik az egyezmény Szerződő Felévé, úgy tekintendő, mint amely elfogadta a szóban forgó módosítást.

(5) A letéteményes haladéktalanul értesíti valamennyi Szerződő Felet a kifogás vagy a kifogás visszavonásának bejelentéséről és a módosítások hatálybalépéséről.

XXII. cikk

(1) Ez az egyezmény Ottawában, 1978. december 31-ig nyitott az Ottawában, 1977. október 11-től október 21-ig tartott, az északnyugat-atlanti halászattal kapcsolatos jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló diplomáciai konferencián részt vevő felek általi aláírásra. Ezt követően csatlakozásra nyitott.

(2) Ezt az egyezményt az aláíróknak belső rendelkezéseikkel összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk, és a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az egyezményben "letéteményesként" említett Kanada kormányánál kell letétbe helyezniük.

(3) Ez az egyezmény a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratnak legalább hat olyan aláírója általi letétbe helyezését követő január első napján lép hatályba, amelyek közül legalább egy az egyezmény területét képező vizeken halászati joghatóságot gyakorol.

(4) Bármely Fél, amely nem írta alá az egyezményt, csatlakozhat a letéteményesnek tett írásos bejelentéssel. A letéteményes által az ezen egyezmény hatálybalépésének dátuma előtt kézhez vett csatlakozási okirat az ezen egyezmény hatálybalépésének napján lép hatályba. A letéteményes által az egyezmény hatálybalépésének dátuma után kézhez vett csatlakozási okirat a letéteményes általi kézhezvétel napján válik hatályossá.

(5) A letéteményes tájékoztatja az aláírókat és valamennyi csatlakozó felet minden letétbe helyezett megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratról és a kézhez vett csatlakozási okiratokról.

(6) A letéteményes összehívja a Szervezet alakuló ülését, amelyet az egyezmény hatálybalépését követően legkésőbb hat hónapon belül meg kell tartani, valamint az ülés időpontja előtt legalább egy hónappal közli minden egyes Szerződő Féllel a tervezett napirendet.

XXIII. cikk

Ezen egyezmény hatálybalépésekor minden javaslat, amely ebben az időben az északnyugat-atlanti halászatról szóló, 1949. évi nemzetközi egyezmény (ICNAF-egyezmény) VIII. cikke szerint került benyújtásra vagy már hatályos, az ICNAF-egyezmény rendelkezéseitől függően a szabályozási terület tekintetében haladéktalanul kötelező érvényű intézkedéssé válik minden Szerződő Fél számára, amennyiben a javaslat az ICNAF-egyezmény szerint hatályossá vált, vagy akkor, amikor hatályba lép. A XII. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel, minden ilyen intézkedés továbbra is lejártáig kötelező érvényű minden Szerződő Félre, vagy addig, ameddig ezen egyezmény XI. cikke szerint kötelező érvényűvé váló intézkedés a helyébe nem lép, azzal a feltétellel, hogy az ilyen helyettesítés nem lép azt megelőzően hatályba, hogy az egyezmény egy éve hatályban van.

XXIV. cikk

(1) Bármely Szerződő Fél felmondhatja az egyezményt bármely év december 31-ével, a június 30-i ülésen vagy azt megelőzően a letéteményesnek benyújtott értesítéssel, ha az ilyen értesítés másolatát közli a többi Szerződő Féllel.

(2) Ezt követően bármely más Szerződő Fél felmondhatja az egyezményt ugyanazon december 31-ével, az e cikk (1) bekezdése szerinti felmondásról szóló értesítés másolatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül a letéteményesnek benyújtott értesítéssel.

XXV. cikk

(1) Az egyezmény eredeti példányát Kanada kormányánál helyezik letétbe, amely ennek hitelesített másolatait megosztja minden aláíróval és minden csatlakozó féllel.

(2) A letéteményes gondoskodik az egyezménynek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságánál történő nyilvántartásba vételéről.

Fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt az egyezményt.

Kelt Ottawában, az 1978. év október havának 24. napján, egy-egy eredeti példányban angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

--------------------------------------------------

AZ EGYEZMÉNY I. MELLÉKLETE

A XVI. cikk szerinti éves költségvetés kiszámításánál alkalmazandó névleges fogásmennyiségek meghatározásához figyelembe vett fajok jegyzéke

Közönséges tőkehal… | Gadus morrhua |

Foltos tőkehal… | Melanogrammus aeglefinus |

Vörös álsügér… | Sebastes marinus |

Ezüst tőkehal… | Merluccius bilinearis |

Vörös tőkehal… | Urophycis chuss |

Sárga tőkehal… | Pollachius virens |

Amerikai lepényhal… | Hippoglossoides platessoides |

Vörös lepényhal… | Glyptocephalus cynoglossus |

Sárgafarkú lepényhal… | Limanda ferruginea |

Grönlandi óriás laposhal… | Reinhardtius hippoglossoides |

Kerekorrú gránátoshal… | Macrourus rupestris |

Atlanti hering… | Clupea harengus |

Atlanti makréla… | Scomber scombrus |

Atlanti vajhal… | Peprilus triacanthus |

Amerikai finta… | Alosa pseudoharengus |

Atlanti ezüstlazac… | Argentina silus |

Kapelán… | Mallotus villosus |

Hosszúuszonyos tintahal… | Loligo pealei |

Röviduszonyos tintahal… | Illex illecebrosus |

Garnélarák… | Pandalus sp. |

--------------------------------------------------

AZ EGYEZMÉNY II. MELLÉKLETE

Átmeneti pénzügyi rendelkezések

(1) Azon Szerződő Félnek, amely az egész 1979. év szintén Szerződő Fele volt az északnyugat- atlanti halászatról szóló nemzetközi egyezménynek, nem kell abban az évben a Szervezet költségeihez hozzájárulnia. Azon többi Szerződő Félnek, amelyek 1979. december 31-e előtt letétbe helyezték megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratukat, illetőleg csatlakoztak az egyezményhez, az alábbi függelékben meghatározott összeggel kell hozzájárulnia. A függelékben nem szereplő Szerződő Fél hozzájárulását az általános tanács határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulását valamennyi Szerződő Félnek 1979. január 1-jét vagy az egyezményhez való csatlakozását követően a lehető leghamarabb be kell fizetnie.

--------------------------------------------------

AZ EGYEZMÉNY III. MELLÉKLETE

Tudományos és statisztikai alterületek, körzetek és alkörzetek

Az ezen egyezmény XX. cikkében meghatározottak szerint a tudományos és statisztikai alterületek, körzetek és alkörzetek a következőképpen alakulnak:

1. a) 0. alterület – Az egyezményes terület azon része, amely az északi szélesség 61° 00'-től északra fekszik, az északi szélesség 61° 00', nyugati hosszúság 59° 00'-nél kezdődő és az északi szélesség 69° 00'-ig tartó, északi irányban húzódó vonal határolja keletről, onnan északnyugati irányban a loxodroma vonal mentén az északi szélesség 75° 00', nyugati hosszúság 73° 30'-ig, és onnan északra az északi szélesség 78° 10'-ig; az északi szélesség 61° 00', nyugati hosszúság 65° 00'-nél kezdődő és északnyugati irányban a loxodroma vonal mentén Baffin-sziget és Kelet-Bluff (északi szélesség 61° 55' és nyugati hosszúság 66° 20') partjáig húzódó vonal határolja nyugatról, és onnan észak felé Baffin-sziget, Bylot-sziget, Devon-sziget és Ellesmere-sziget partjai mentén és a nyugati hosszúság nyolcvanadik délkörét követve a szigetek közötti vizeken az északi szélesség 78° 10'-ig.

1. b) A 0. alterület két körzetből áll:

0A. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 66° 15'-től északra fekszik;

0B. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 65° 15'-től délre fekszik.

2. a) 1. alterület – Az egyezményes terület azon része, amely a 0. alterülettől keletre és az északi szélesség 61° 00', nyugati hosszúság 59° 00' alatti pontot, valamint az északi szélesség 52° 15', nyugati hosszúság 42° 00' alatti pontot összekötő loxodroma vonaltól északkeletre fekszik.

2. b) Az 1. alterület hat körzetből áll:

1A. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 68° 50'-től északra fekszik (Christianshaab);

1B. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 66° 15' (öt tengeri mérföldre Umanarsugssuaktól északra) és az északi szélesség 68° 50' (Christianshaab) között fekszik;

1C. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 64° 15' (négy tengeri mérföldre Godthaabtól északra) és az északi szélesség 66° 15' (öt tengeri mérföldre Umanarsugssuaktól északra) között fekszik;

1D. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 62° 30' (Frederikshaab-gleccser) és az északi szélesség 64° 15' (négy tengeri mérföldre Godthaabtól északra) között fekszik;

1E. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 60° 45' (Desolation-fok) és az északi szélesség 62° 30' (Frederikshaab gleccser) között fekszik;

1F. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 60° 45'-től délre fekszik (Desolation-fok).

3. a) 2. alterület – az egyezményes terület azon része, amely a Hudson-szoros területén a nyugati hosszúság 64° 30' alatti délkörtől keletre, a 0. alterülettől délre, az 1. alterülettől délnyugatra és az északi szélesség 52° 15'-től északra fekszik.

3. b) A 2. alterület három körzetből áll:

2G. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 57° 40'-től északra fekszik (Mugford-fok);

2H. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 55° 20'-(Hopedale) és az északi szélesség 57° 40' (Mugford-fok) között fekszik;

2J. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 55° 20'-től délre fekszik (Hopedale);

4. a) 3. alterület – az egyezményes terület azon része, amely az északi szélesség 52° 15' alatt haladó szélességi körtől délre fekszik; és az északi szélesség 52° 15'-nél, Új-Fundland északi partján fekvő Bauld-foktól egyenesen északra haladó vonaltól keletre fekszik; az északi szélesség 39° 00' alatt haladó szélességi körtől északra fekszik; és keletre és északra fekszik az északi szélesség 39° 00', nyugati hosszúság 50° 00'-nél kezdődő és északnyugati irányban haladó loxodroma vonaltól, amely áthalad az északi szélesség 43° 30', nyugati hosszúság 55° 00'-en, az északi szélesség 47° 50', nyugati hosszúság 60° 00' alatti pont irányában addig, amíg keresztezi az Új-Fundland partján lévő Ray-fokot a Cape Breton-szigeten lévő North-fokot összekötő egyenes vonalat; onnan északkeleti irányban az említett vonal mentén a Ray-fokig haladó vonal mentén.

4. b) A 3. alterület hat körzetből áll:

3K. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 49° 15' alatti szélességi körtől északra fekszik (Freels-fok, Új-Fundland);

3L. körzet – az alterület azon része, amely Új-Fundland partján a Freels-foktól Szt. Mary-fokig tartó szakasz és a következőkben leírt vonal között fekszik:

A Freels-foknál kezdve, onnan egyenesen keletre a nyugati hosszúság 46° 30'-nél lévő délkörig, onnan egyenesen délre az északi szélesség 46° 00'-ig, onnan egyenesen nyugatra a nyugati hosszúság 54° 30'-nél lévő délkörig, onnan az új-fundlandi Szt. Mary-fokig tartó loxodroma vonal mentén;

3M. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 49° 15' alatti szélességi körtől délre és a nyugati hosszúság 46° 30' alatti délkörtől keletre fekszik;

3N. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 46° 00' alatti szélességi körtől délre és a nyugati hosszúság 46° 30' alatti délkör és a nyugati hosszúság 51° 00' alatti délkör között található;

3O. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 46° 00' alatti szélességi körtől délre és a nyugati hosszúság 51° 00' alatti délkör és a nyugati hosszúság 54° 30' alatti délkör között található;

3P. körzet – az alterület azon része, amely Új-Fundland partjától délre és az új-fundlandi Szt. Mary-foktól az északi szélesség 46° 00', nyugati hosszúság 54° 30' alatti pontig, majd onnan egyenesen délre, az alterület határáig tartó vonaltól nyugatra fekszik.

A 3P körzet két alkörzetből áll:

3Pn. – északnyugati alkörzet – a 3P. körzet azon része, amely az új-fundlandi Burgeo-szigettől nyugatra, hozzávetőleg délnyugati irányban az északi szélesség 46° 50', nyugati hosszúság 58° 50' alatti pontig tartó vonaltól nyugatra fekszik;

3Ps. – délkeleti alkörzet – a 3P. körzet azon része, amely a 3Pn. alkörzetnél meghatározott vonaltól délkeletre fekszik.

5. a) 4. alterület – az egyezményes terület azon része, amely az északi szélesség 39° 00' alatti szélességi körtől északra, a 3. alterülettől nyugatra és a következőkben meghatározott vonaltól keletre fekszik: az Egyesült Államok és Kanada nemzetközi határának a Grand Manan-csatornán végighúzódó szakaszán az északi szélesség 44° 46' 35,346, nyugati hosszúság 66° 54' 11,253 alatt lévő pontnál kezdődik; onnan egyenesen délre tart az északi szélesség 43° 50' alatti szélességi körig; onnan egyenesen nyugatra a nyugati hosszúság 67° 40' lévő délkörig; onnan egyenesen délre az északi szélesség 42° 20' alatti szélességi körig; onnan egyenesen keletre a nyugati hosszúság 66° 00'-ig; onnan a loxodroma vonal mentén délkeleti irányban az északi szélesség 42° 00', nyugati hosszúság 65° 40' alatti pontig; és onnan egyenesen délre az északi szélesség 39° 00' alatti szélességi körig.

5. b) A 4. alterület hat körzetből áll:

4R. körzet – az alterület azon része, amely az Új-Fundland partján a Bauld-foktól a Ray-fokig tartó szakasz és a következőben meghatározott vonal között fekszik:

a Bauld-foknál kezdve, onnan egyenesen északra az északi szélesség 52° 15' alatti szélességi körig, onnan egyenesen nyugatra Labrador partjáig, onnan Labrador partja mentén a Labrador–Québec határ széléig, onnan egy loxodroma vonal mentén délnyugati irányban az északi szélesség 49° 25', nyugati hosszúság 60° 00' alatti pontig, onnan egyenesen délre az északi szélesség 47° 50', nyugati hosszúság 60° 00' alatti pontig, onnan egy loxodroma vonal mentén délkeleti irányban addig a pontig, ahol a 3. alterület határa keresztezi az új-skóciai North-fokot az új-fundlandi Ray-fokkal összekötő egyenes vonalat, onnan az új-fundlandi Ray-fokig;

4S. körzet – az alterület azon része, amely Québec tartomány déli partján a Labrador–Québec határ végpontjától Pte. des Monts-ig tartó szakasz és a következőkben leírt vonal között fekszik: Pte. des Monts-nál kezdve, onnan egyenesen keletre az északi szélesség 49° 25', nyugati hosszúság 64° 40' alatti pontig, onnan egy loxodroma vonal mentén kelet-délkeleti irányban az északi szélesség 47° 50', nyugati hosszúság 60° 00' alatti pontig, onnan egyenesen északra az északi szélesség 49° 25', nyugati hosszúság 60° 00' alatti pontig, onnan egy loxodroma vonal mentén északkelet irányban a Labrador–Québec határ végpontjáig;

4T. körzet – az alterület azon része, amely Új-Skócia, New Brunswick és Québec partjain a North-foktól Pte. des Monts-ig tartó szakasz és a következőben leírt vonal között fekszik: Pte. des Monts-nál kezdve, onnan egyenesen keletre az északi szélesség 49° 25, nyugati hosszúság 64° 40' alatti pontig, onnan egy loxodroma vonal mentén délkeleti irányban az északi szélesség 47° 50', nyugati hosszúság 60° 00' alatti pontig, onnan egy loxodroma vonal mentén déli irányban az új-skóciai North-fokig;

4V. körzet – az alterület azon része, amely Új-Skócia North-foktól Fourchuig tartó szakasza és a következőben leírt vonal között fekszik: Fourchunál kezdve, onnan egy loxodroma vonal mentén keleti irányban az északi szélesség 45° 40', nyugati hosszúság 60° 00' alatti pontig, onnan egyenesen délre a nyugati hosszúság 60° 00' alatti délkör mentén az északi szélesség 44° 10' alatti szélességi körig, onnan egyenesen keletre a nyugati hosszúság 59° 00' alatti délkörig, onnan egyenesen délre az északi szélesség 39° 00' alatti szélességi körig, onnan egyenesen keletre addig a pontig, ahol a 3. és 4. alterület közötti határ találkozik az északi szélesség 39° 00' alatti szélességi körrel, onnan a 3. és 4. alterület közötti határ mentén és az északnyugati irányban az északi szélesség 47° 50', nyugati hosszúság 60° 00' alatti pontig tartó vonal mentén, onnan egy loxodroma vonal mentén déli irányban az új-skóciai North-fokig.

A 4V. körzet két alkörzetből áll:

4Vn. – északi alkörzet – a 4V. körzet azon része, amely az északi szélesség 45° 40' alatti szélességi körtől északra fekszik;

4Vs. – déli alkörzet – a 4V. körzet azon része, amely az északi szélesség 45° 40' alatti szélességi körtől délre fekszik;

4W. körzet – az alterület azon része, amely Új-Skócia partján a Halifax és Fourchu közötti szakasz és a következőkben leírt vonal között fekszik: Fourchunál kezdve, onnan egy loxodroma vonal mentén keleti irányban az északi szélesség 45° 40', nyugati hosszúság 60° 00 alatti pontig, onnan egyenesen délre a nyugati hosszúság 60° 00' alatti délkör mentén az északi szélesség 44° 10' alatti szélességi körig, onnan egyenesen keletre a nyugati hosszúság 59° 00' alatti délkörig, onnan egyenesen délre az északi szélesség 39° 00' alatti szélességi körig, onnan egyenesen nyugatra a nyugati hosszúság 63° 20' alatti délkörig, onnan egyenesen északra az ezen a délkörön az északi szélesség 44° 20' alatti pontig, onnan egy loxodroma mentén északnyugati irányban az új-skóciai Halifaxig;

4X. körzet – az alterület azon része, amely a 4. alterület nyugati határa, valamint New Brunswick és Új-Skócia partjai között a New Brunswick és Maine közötti határ végétől Halifaxig terjedő rész és a következőben leírt vonal között fekszik: Halifaxnál kezdve, onnan egy loxodroma vonal mentén délkeleti irányban az északi szélesség 44° 20', nyugati hosszúság 63° 20' alatti pontig, onnan egyenesen délre az északi szélesség 39° 00'-ig, és onnan egyenesen nyugatra a nyugati hosszúság 65° 40' alatti délkörig.

6. a) 5. alterület – az egyezményes terület azon része, amely a 4. alterület nyugati határától nyugatra, az északi szélesség 39° 00' alatti szélességi körtől északra, és a nyugati hosszúság 71° 40' alatti délkörtől keletre fekszik.

6. b) Az 5. alterület két körzetből áll:

5Y. körzet – az alterület azon része, amely Maine, New Hampshire és Massachusetts partjai között, a Maine és New Brunswick közötti határtól Cape Codon a nyugati hosszúság 70° 00'-ig (körülbelül az északi szélesség 42° 00'-nél) és a következőben leírt vonalig terül el: Cape Codon a nyugati hosszúság 70° 00'-nél lévő pontnál (körülbelül az északi szélesség 42° 00'-nél) kezdve, onnan egyenesen északra az északi szélesség 42° 20'-ig, onnan egyenesen keletre a 4. és 5. alterület határán a nyugati hosszúság 67° 40'-ig, és onnan e határ mentén a Kanada és az Egyesült Államok közötti határig;

5Z. körzet – az alterület azon része, amely az 5Y. körzettől délre és keletre fekszik.

Az 5Z. körzet két részből áll: a következőkben meghatározott keleti és nyugati részből:

5Ze. – keleti rész – az 5Z. körzet azon része, amely a nyugati hosszúság 70° 00' alatti délkörtől keletre fekszik;

5Zw. – nyugati rész – az 5Z. körzet azon része, amely a nyugati hosszúság 70° 00' alatti délkörtől nyugatra fekszik;

7. a) 6. alterület – az egyezményes terület azon része, amelynek határvonala Rhode Island partján, a nyugati hosszúság 71° 40' alatti ponton kezdődik, onnan egyenesen délre az északi szélesség 39° 00'-ig, onnan egyenesen keletre a nyugati hosszúság 42° 00'-ig, onnan egyenesen délre az északi szélesség 35° 00'-ig, onnan egyenesen nyugatra Észak-Amerika partjáig, onnan Észak-Amerika partja mentén északra a Rhode Island-en a nyugati hosszúság 71° 40'-nél lévő pontig.

7. b) A 6. alterület nyolc körzetből áll.

6A. körzet – az alterület azon része, amely az északi szélesség 39° 00' alatti szélességi körtől északra és az 5. alterülettől nyugatra fekszik;

6B. körzet – az alterület azon része, amely a nyugati hosszúság 70° 00'-től nyugatra, az északi szélesség 39° 00' alatti szélességi körtől délre fekszik, és északra és nyugatra attól a vonaltól, amely az északi szélesség 37° 00' alatti szélességi kör mentén nyugati irányban a nyugati hosszúság 76° 00'-ig fut, majd onnan délre a virginiai Henry-fokig;

6C. körzet – az alterület azon része, amely a nyugati hosszúság 70° 00'-től nyugatra és az északi szélesség 35° 00' alatti szélességi körtől délre fekszik;

6D. körzet – az alterület azon része, amely a 6B. és 6C. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 65° 00'-től nyugatra fekszik;

6E. körzet – az alterület azon része, amely a 6D. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 60° 00'-től nyugatra fekszik;

6F. körzet – az alterület azon része, amely a 6E. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 55° 00'-től nyugatra fekszik;

6G. körzet – az alterület azon része, amely a 6F. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 50° 00'-től nyugatra fekszik;

6H. körzet – az alterület azon része, amely a 6G. körzettől keletre és a nyugati hosszúság 42° 00'-től nyugatra fekszik.

--------------------------------------------------