1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza:

az olyan harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamok külső határain történő, a megfelelő eljárás felé való továbbirányításukat megelőző előszűrését, akik az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében meghatározott beutazási feltételek teljesítése nélkül jogellenesen átlépték a külső határt, akik a határforgalom-ellenőrzés során nemzetközi védelmet kérelmeztek, vagy akiket kutatási-mentési műveletet követően partra szállítottak;

az olyan, a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak a megfelelő eljárás felé való továbbirányításukat megelőző előszűrését, akik esetében nincs arra utaló jel, hogy a külső határokon ellenőrzésnek vetették volna alá őket.

Az előszűrés célja a külső határokat átlépő harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzésének megerősítése, az előszűrés hatálya alá tartozó valamennyi harmadik országbeli állampolgár személyazonosítása, valamint annak a vonatkozó adatbázisokban történő ellenőrzése, hogy az előszűrés hatálya alá tartozó személyek jelenthetnek-e veszélyt a belső biztonságra. Az előszűrésnek az egészségügyi ellátásra szoruló személyek és a potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelentő személyek, valamint a kiszolgáltatott személyek azonosítása érdekében adott esetben előzetes egészségügyi, valamint a kiszolgáltatottságra vonatkozó ellenőrzéseket is magában kell foglalnia. Az ilyen ellenőrzéseknek elő kell segíteniük azt, hogy az ilyen személyeket a megfelelő eljárás felé továbbirányítsák.

Ez a rendelet azt is előírja, hogy minden tagállamban létre kell hozni egy független nyomonkövetési mechanizmust az uniós és a nemzetközi jognak – többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) – való megfelelésnek az előszűrés során történő nyomon követésére.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„közegészségügyi veszély”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 21. pontjában meghatározott közegészségügyi veszély;

„ellenőrzés”: az (EU) 2019/817 rendelet 4. cikkének 5. pontjában meghatározott ellenőrzés;

„személyazonosítás”: az (EU) 2019/817 rendelet 4. cikkének 6. pontjában meghatározott személyazonosítás;

„harmadik országbeli állampolgár”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározott harmadik országbeli állampolgár;

„hontalan személy”: olyan személy, akit egyetlen állam sem tekint saját joga alapján állampolgárának;

„Europol-adatok”: az (EU) 2019/817 rendelet 4. cikkének 16. pontjában meghatározott Europol-adatok;

„képviselő”: a kísérő nélküli kiskorút képviselő, segítő, vagy – adott esetben – a nevében eljáró természetes személy vagy szervezet, ideértve az illetékes hatóságok vagy szervek által kijelölt hatóságot is;

„biometrikus adatok”: az (EU) 2019/817 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott biometrikus adatok;

„kiskorú”: a 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy;

10.

„előszűrést végző hatóságok”: a nemzeti jog által az e rendelet szerinti egy vagy több feladat – kivéve a 12. cikk (1) bekezdésében említett egészségügyi ellenőrzéseket – elvégzésére kijelölt összes illetékes hatóság;

11.

„kísérő nélküli kiskorú”: olyan kiskorú, aki jogszabály vagy az érintett tagállam joga vagy gyakorlata alapján érte felelős nagykorú személy kísérete nélkül érkezik a tagállamok területére, mindaddig, amíg az említett kiskorú ilyen nagykorú személy tényleges gondviselete alá nem kerül, ideértve azon kiskorút is, aki a tagállamok területére történt belépést követően maradt kíséret nélkül;

12.

„őrizet”: egy személy valamely tagállam általi elzárása egy meghatározott helyen, ahol az adott személyt megfosztják a szabad mozgás lehetőségétől;

13.

„Interpol-adatbázisok”: az (EU) 2019/817 rendelet 4. cikkének 17. pontjában meghatározott Interpol-adatbázisok;

14.

„kutatási-mentési műveletek”: a tengeri felkutatásról és mentésről szóló, 1979. április 27-én a németországi Hamburgban elfogadott nemzetközi egyezményben említett kutatási-mentési műveletek.

3. cikk

Alapvető jogok

E rendelet alkalmazásakor a tagállamok a vonatkozó uniós jog – többek között a Charta –, a vonatkozó nemzetközi jog – többek között az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel kiegészített, a menekültek helyzetéről szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény –, a nemzetközi védelem biztosításával kapcsolatos kötelezettségek – különösen a visszaküldés tilalmának elve –, valamint az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával járnak el.

4. cikk

Kapcsolat más jogi eszközökkel

(1)

Az előszűrés hatálya alá tartozó azon, harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot tettek:

az (EU) 2024/1348 rendelettel összhangban tett, nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat nyilvántartásba vételére az említett rendelet 27. cikke az irányadó; és

az (EU) 2024/1346 irányelvben foglalt, a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó közös szabályoknak az alkalmazására az említett irányelv 3. cikke az irányadó.

(2)

A 8. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül, a 2008/115/EK irányelv vagy a 2008/115/EK irányelvet tiszteletben tartó nemzeti rendelkezések csak az előszűrés befejezését követően alkalmazandók, kivéve az e rendelet 7. cikkében említett előszűrést, amelynek esetében az említett irányelvet vagy az említett irányelvet tiszteletben tartó nemzeti rendelkezéseket az e rendelet 7. cikke szerinti előszűréssel párhuzamosan kell alkalmazni.

5. cikk

Előszűrés a külső határon

(1)

Az e rendelet szerinti előszűrés minden olyan harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandó – függetlenül attól, hogy tett-e nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot –, aki nem teljesíti az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében meghatározott beutazási feltételeket és akit:

valamely tagállam külső határának szárazföldi, tengeri vagy légi úton történő jogellenes átlépése miatt fogtak el, kivéve azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik esetében az érintett tagállam az (EU) 2024/1358 rendelet 22. cikkének (1) és (4) bekezdése értelmében az életkoruktól eltérő okokból nem köteles a biometrikus adatok felvételére; vagy

kutatási-mentési műveletet követően valamely tagállam területén partra szállítottak.

(2)

Az e rendelet szerinti előszűrés minden olyan harmadik országbeli állampolgárra alkalmazandó, aki külső határátkelőhelyen vagy tranzitzónában nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot tett, és aki nem teljesíti az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében meghatározott beutazási feltételeket.

(3)

Nem végezhető előszűrés azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkének (5) bekezdése alapján engedélyt kaptak a beutazásra. Előszűrésnek kell azonban alávetni azon harmadik országbeli állampolgárokat, akik az említett rendelet 6. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján kaptak engedélyt a beutazásra, és akik nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot tesznek.

Amennyiben az előszűrés során kiderül, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár megfelel az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében meghatározott beutazási feltételeknek, az említett harmadik országbeli állampolgár előszűrését le kell zárni.

Az előszűrés megszüntethető, amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár a tagállamok területéről a származási országába, a tartózkodási hely szerinti országába vagy más olyan harmadik országba távozik, amelybe az érintett harmadik országbeli állampolgár önkéntes döntés alapján visszatér, és ahol az említett harmadik országbeli állampolgár visszatérését elfogadják.

6. cikk

A tagállam területére történő belépésre vonatkozó engedély

Az előszűrés során az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett személyek számára nem engedélyezhető a tagállam területére való belépés. A tagállamok a nemzeti jogukban rendelkezéseket állapítanak meg annak biztosítására, hogy az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett személyek az előszűrés időtartama alatt a 8. cikkben említett helyszíneken az előszűrés elvégzéséért felelős illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak a szökés kockázatának, valamint az ilyen szökésből eredő, a belső biztonságot fenyegető esetleges veszélyeknek vagy esetleges közegészségügyi veszélyeknek a megelőzése érdekében.

7. cikk

Előszűrés a tagállamok területén

(1)

A tagállamok kizárólag akkor végzik el az előszűrést a területükön jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok esetében, ha ezek a harmadik országbeli állampolgárok a tagállamok területére történő belépés céljából jogellenesen lépték át a külső határt, és ha még nem vetették őket alá előszűrésnek valamely tagállamban. A tagállamok a nemzeti jogukban rendelkezéseket állapítanak meg annak biztosítására, hogy az említett harmadik országbeli állampolgárok az előszűrés időtartama alatt az előszűrés elvégzéséért felelős hatóságok rendelkezésére álljanak a szökés kockázatának, valamint az ilyen szökésből eredő, a belső biztonságot fenyegető esetleges veszélyeknek a megelőzése érdekében.

(2)

A tagállamok eltekinthetnek az (1) bekezdés szerinti előszűrés elvégzésétől, ha a területükön jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt az elfogást követően azonnal visszaküldik egy másik tagállamba kétoldalú megállapodások, illetve megegyezések, vagy kétoldalú együttműködési keretek alapján. Ebben az esetben az a tagállam végzi el az előszűrést, amelybe az érintett harmadik országbeli állampolgárt visszaküldték.

(3)

Az 5. cikk (3) bekezdésének második és harmadik albekezdése alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésével összhangban elvégzett előszűrésre.

8. cikk

Az előszűrésre vonatkozó követelmények

(1)

Az 5. cikkben említett esetekben az előszűrést az egyes tagállamok által kijelölt, alkalmas és megfelelő helyszínen kell elvégezni, amely általában a külső határokon vagy azok közelében, vagy a területükön egyéb helyszínen található.

(2)

A 7. cikkben említett esetekben az előszűrést az egyes tagállamok által kijelölt, valamely tagállam területén lévő bármely alkalmas és megfelelő helyszínen kell lefolytatni.

(3)

Az e rendelet 5. cikkében említett esetekben az előszűrést haladéktalanul le kell folytatni, és minden esetben a külső határ menti területen történő elfogástól, az érintett tagállam területén történő partra szállítástól vagy a határátkelőhelyen történő megjelenéstől számított hét napon belül be kell fejezni. ►C1 Az e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, az (EU) 2024/1358 rendelet 22. cikke (1) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek esetében, amennyiben 72 óránál hosszabb ideig fizikailag a külső határon maradnak, ezen időszak lejártát követően előszűrést kell végezni, és annak időtartamát négy napra kell csökkenteni. ◄

(4)

A 7. cikkben említett előszűrést haladéktalanul le kell folytatni, és minden esetben a harmadik országbeli állampolgár elfogásától számított három napon belül be kell fejezni.

(5)

Az előszűrésnek a következő elemeket kell magában foglalnia:

előzetes egészségügyi ellenőrzés a 12. cikkel összhangban;

a kiszolgáltatottságra vonatkozó előzetes ellenőrzés a 12. cikkel összhangban;

személyazonosítás vagy a személyazonosság-ellenőrzése a 14. cikkel összhangban;

▼C1

biometrikus adatoknak az (EU) 2024/1358 rendelet 15., 22., 23. és 24. cikkével összhangban történő nyilvántartásba vétele, amennyiben az még nem történt meg;

▼B

biztonsági ellenőrzés a 15. és 16. cikkel összhangban;

az előszűrési formanyomtatvány kitöltése a 17. cikkel összhangban;

a megfelelő eljárás felé való továbbirányítás a 18. cikkel összhangban.

(6)

Az előszűrés során biztosítani kell, hogy a tanácsadást nyújtó szervezetek és személyek ténylegesen kapcsolatot tarthassanak a harmadik országbeli állampolgárokkal. A tagállamok a nemzeti joggal összhangban korlátozhatják az ilyen kapcsolattartást, ha ezen korlátozás objektív tényezők alapján az előszűrésnek helyt adó határátkelőhely vagy létesítmény biztonsága, közrendje vagy igazgatása érdekében szükséges, feltéve, hogy a kapcsolattartást ez nem korlátozza súlyos mértékben, és nem teszi lehetetlenné.

(7)

Azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik nem tettek nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot, az előszűrés során a 2008/115/EK irányelvben meghatározott, az őrizetre vonatkozó releváns szabályokat kell alkalmazni.

(8)

A tagállamok biztosítják, hogy az előszűrés alá vont személyek számára olyan életszínvonalat nyújtsanak, amely garantálja megélhetésüket, óvja testi és mentális egészségüket, és tiszteletben tartja a Charta szerinti jogaikat.

(9)

A tagállamok kijelölik az előszűrést végző hatóságokat, és biztosítják, hogy e hatóságok előszűrést végző személyzete az (EU) 2016/399 rendelet 16. cikkével összhangban megfelelő ismeretekkel rendelkezzen, és részesüljön a szükséges képzésben.

A tagállamok biztosítják, hogy szakképzett egészségügyi személyzet végezze a 12. cikkben előírt előzetes egészségügyi ellenőrzést, és hogy az előszűrést végző hatóságok erre kiképzett szakszemélyzete végezze az említett cikkben előírt, a kiszolgáltatottságra vonatkozó előzetes ellenőrzést. Adott esetben be kell vonni az említett ellenőrzésekbe a nemzeti gyermekvédelmi hatóságokat és az emberkereskedelem áldozatainak felderítéséért és azonosításáért felelős nemzeti hatóságokat vagy az ezzel egyenértékű mechanizmusokat is.

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy kizárólag az előszűrést végző hatóságok személyazonosításáért vagy a személyazonosság ellenőrzéséért, valamint a biztonsági ellenőrzésért felelős, megfelelően felhatalmazott személyi állománya férjen hozzá a 14. és 15. cikkben előírt adatokhoz, rendszerekhez és adatbázisokhoz.

A tagállamok megfelelő létszámú személyi állományt és elegendő számú eszközt alkalmaznak az előszűrések hatékony elvégzése céljából.

Az előszűrés lefolytatása során az előszűrést végző hatóságok részére segítséget és támogatást nyújthatnak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége által küldött szakértők vagy összekötő tisztviselők és csoportok – a megbízatásuk korlátain belül –, feltéve, hogy e szakértők vagy összekötő tisztviselők és csoportok az első és a második albekezdésben említett megfelelő képzésben részesültek.

9. cikk

Az előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárok kötelezettségei

(1)

Az előszűrés időtartama alatt az előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgároknak az előszűrést végző hatóságok rendelkezésére kell állniuk.

(2)

A harmadik országbeli állampolgároknak:

meg kell adniuk nevüket, születési idejüket, nemüket és állampolgárságukat, valamint rendelkezésre kell bocsátaniuk az említett adatok igazolására alkalmas dokumentumokat és információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak;

biometrikus adatokat kell szolgáltatniuk az (EU) 2024/1358 rendeletben meghatározottak szerint.

10. cikk

Az alapvető jogok érvényesülésének nyomon követése

(1)

A tagállamok megfelelő rendelkezéseket fogadnak el az alapvető jogok előszűréssel kapcsolatos feltételezett megsértése eseteinek kivizsgálására.

A tagállamok biztosítják, hogy adott esetben, az alapvető jogok tiszteletben tartásának vagy érvényre juttatásának elmulasztása esetén a nemzeti joggal összhangban polgári vagy büntető igazságszolgáltatási eljárás indítására kerüljön sor.

(2)

Az e cikkben meghatározott követelményekkel összhangban minden tagállam létrehoz egy olyan független nyomonkövetési mechanizmust, amelynek keretében:

nyomon követik az uniós és a nemzetközi jognak, többek között a Chartának való, az előszűrés során történő megfelelést, különös tekintettel a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférésre, a visszaküldés tilalmának elvére, a gyermek mindenek felett álló érdekére, valamint az előszűrés során alkalmazott őrizetre vonatkozó szabályokra, beleértve a nemzeti jognak az őrizetre vonatkozó rendelkezéseit is; valamint

biztosítják, hogy az alapvető jogoknak az előszűréssel kapcsolatos bármely releváns tevékenység során történő megsértésére vonatkozó megalapozott állításokkal hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül foglalkozzanak, szükség esetén vizsgálatokat indítanak az ilyen állításokkal kapcsolatban, és nyomon követik e vizsgálatok előrehaladását.

A független nyomonkövetési mechanizmusnak ki kell terjednie a tagállamok által e rendelet végrehajtása során végzett valamennyi tevékenységre.

A független nyomonkövetési mechanizmusnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy éves ajánlásokat adjon ki a tagállamok részére.

A tagállamok megfelelő biztosítékokat vezetnek be a független nyomonkövetési mechanizmus függetlenségének garantálására. A nemzeti ombudsmanoknak és a nemzeti emberi jogi intézményeknek – beleértve az Egyesült Nemzetek 1984. évi, kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyve alapján létrehozott nemzeti megelőzési mechanizmusokat is – részt kell venniük a független nyomonkövetési mechanizmus működésében, és megbízhatóak a független nyomonkövetési mechanizmus feladatainak részben vagy egészben történő ellátásával. A független nyomonkövetési mechanizmusban az előszűrést végző hatóságoktól független releváns nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és közjogi szervek is részt vehetnek. Amennyiben ezen intézmények, szervezetek vagy szervek közül egy vagy több nem vesz részt közvetlenül a független nyomonkövetési mechanizmusban, a független nyomonkövetési mechanizmusnak szoros kapcsolatot kell kialakítaniuk és fenntartaniuk velük. A független nyomonkövetési mechanizmusnak szoros kapcsolatokat kell kialakítania és fenntartania a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal.

A független nyomonkövetési mechanizmusnak helyszíni, véletlenszerű és be nem jelentett ellenőrzések alapján kell ellátnia a feladatait.

A tagállamok hozzáférést biztosítanak a független nyomonkövetési mechanizmus számára valamennyi érintett helyszínhez – többek között a befogadó létesítményekhez és az őrizet végrehajtására szolgáló létesítményekhez –, személyhez és dokumentumhoz, amennyiben e hozzáférés a független nyomonkövetési mechanizmus e cikkben meghatározott kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Az érintett helyszínekhez vagy a minősített adatokhoz való hozzáférés csak olyan személyek számára biztosítható, akik a független nyomonkövetési mechanizmus részére végeznek tevékenységet és akik egy illetékes hatóság által a nemzeti joggal összhangban kibocsátott megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége általános iránymutatást ad ki a tagállamok számára a nyomonkövetési mechanizmus létrehozásáról és független működéséről. A tagállamok felkérhetik az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét arra, hogy támogassa őket független nyomonkövetési mechanizmusaik kidolgozásában, beleértve e mechanizmusok függetlenségének biztosítékait, valamint a nyomonkövetési módszertant és a megfelelő képzési rendszereket.

A Bizottság figyelembe veszi a független nyomonkövetési mechanizmus keretében tett megállapításokat a Charta hatékony alkalmazásának és végrehajtásának az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete ( 1 ) 15. cikkének (1) bekezdésével és III. mellékletével összhangban végzett értékelése során.

(3)

Az e cikk (2) bekezdésében említett független nyomonkövetési mechanizmus nem érinti a közös európai menekültügyi rendszer operatív és technikai alkalmazásának figyelemmel kísérésére szolgáló, az (EU) 2021/2303 rendelet 14. cikkében meghatározott ellenőrzési mechanizmust, valamint azt a szerepet, amelyet az alapjogok tiszteletben tartását felügyelő személyek az (EU) 2019/1896 rendelet 80. cikkével összhangban az alapvető jogok tiszteletben tartásának az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség valamennyi tevékenysége során való nyomon követésében betöltenek.

(4)

A tagállamok megfelelő pénzügyi eszközöket rendelnek a (2) bekezdésben említett független nyomonkövetési mechanizmushoz.

11. cikk

Tájékoztatás

(1)

A tagállamok biztosítják, hogy az előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárok tájékoztatást kapjanak a következőkről:

az előszűrés szabályai, célja, időtartama és elemei, valamint elvégzésének módja és lehetséges kimenetelei;

a nemzetközi védelem kérelmezéséhez való jog, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat megtételére vonatkozó szabályok – amennyiben arra az (EU) 2024/1348 rendelet 30. cikkében meghatározott körülmények alapján lehetőség van –, továbbá azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot tettek, az (EU) 2024/1351 rendelet 17. és 18. cikkében meghatározott kötelezettségek és az e kötelezettségek be nem tartásának következményei;

a harmadik országbeli állampolgároknak az előszűrés során fennálló jogai és kötelezettségei, beleértve a 9. cikk szerinti kötelezettségeiket, valamint azon lehetőséget, hogy kapcsolatba lépjenek a 8. cikk (6) bekezdésében említett szervezetekkel és személyekkel, és hogy e szervezetek és személyek kapcsolatba lépjenek velük;

az alkalmazandó uniós adatvédelmi jog, ezen belül különösen az (EU) 2016/679 rendelet által az érintettre ruházott jogok.

(2)

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárok adott esetben tájékoztatást kapjanak a következőkről:

az (EU) 2016/399 rendelettel összhangban a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó beutazási feltételekre, valamint az érintett tagállam egyéb beutazási és tartózkodási feltételeire alkalmazandó szabályok, amennyiben az említett információkat még nem adták meg;

a 2008/115/EK irányelv szerinti visszatérési kötelezettség, valamint az önkéntes távozás támogatása céljából logisztikai, pénzügyi és egyéb anyagi vagy természetbeni támogatást nyújtó programban való részvétel lehetőségei;

az áthelyezésnek az (EU) 2024/1351 rendelet 67. cikke vagy valamely egyéb meglévő szolidaritási mechanizmus szerinti feltételei.

(3)

Az előszűrés során nyújtott tájékoztatást olyan nyelven kell biztosítani, amelyet a harmadik országbeli állampolgár megért, vagy észszerűen feltételezhető, hogy megért. A tájékoztatást írásban, papíron vagy elektronikus formában, valamint – szükség esetén – szóban, tolmácsolási szolgáltatások igénybevételével kell nyújtani. Kiskorúak esetében a tájékoztatást gyermekbarát és életkornak megfelelő módon, a 13. cikk (2) és (3) bekezdésében említett képviselő vagy személy bevonásával kell nyújtani. Az előszűrést végző hatóságok a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében megtehetik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy kulturális közvetítési szolgáltatásokat lehessen igénybe venni.

(4)

A tagállamok a nemzeti jognak megfelelően engedélyezhetik az érintett és illetékes nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek és szervek számára, hogy az előszűrés során tájékoztassák a harmadik országbeli állampolgárokat az e cikkben említett információkról.

12. cikk

Előzetes egészségügyi ellenőrzések és a kiszolgáltatottság

(1)

Az 5. és a 7. cikk szerinti előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárokat szakképzett egészségügyi személyzet által végzett előzetes egészségügyi ellenőrzésnek kell alávetni annak megállapítása céljából, hogy egészségügyi ellátásra szorulnak-e, illetve hogy szükség van-e a közegészségügyi okokból való elkülönítésükre. A szakképzett egészségügyi személyzet az egyes harmadik országbeli állampolgárok általános állapotát érintő egészségügyi körülmények alapján úgy dönthet, hogy az előszűrés során nincs szükség további egészségügyi ellenőrzésre. Az 5. és a 7. cikkben említett előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárok számára hozzáférést kell biztosítani a sürgősségi egészségügyi ellátáshoz és a betegségek alapvető kezeléséhez.

(2)

Az (EU) 2024/1348 rendelet 24. cikkében meghatározott tagállami kötelezettségek sérelme nélkül, azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot tettek, az e cikk (1) bekezdésében említett egészségügyi ellenőrzés az említett rendelet 24. cikkében említett orvosi vizsgálat részét is képezheti.

(3)

A 5. és a 7. cikk szerinti előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárokat az előszűrést végző hatóságok erre kiképzett szakszemélyzete által végzett, a kiszolgáltatottságra vonatkozó előzetes ellenőrzésnek kell alávetni annak megállapítása céljából, hogy a harmadik országbeli állampolgár hontalan, kiszolgáltatott vagy kínzás vagy egyéb embertelen vagy megalázó bánásmód áldozata-e, vagy a 2008/115/EK irányelv, az (EU) 2024/1346 irányelv 25. cikke, valamint az (EU) 2024/1348 rendelet 20. cikke szerinti értelmében vett, különleges szükségletekkel rendelkező személy. A kiszolgáltatottságra vonatkozó ellenőrzés során az előszűrést végző hatóság részére segítséget nyújthatnak nem kormányzati szervezetek, valamint adott esetben szakképzett egészségügyi személyzet.

(4)

Amennyiben kiszolgáltatottságra, illetve különleges befogadási vagy eljárási szükségletekre utaló jelek merülnek fel, az érintett harmadik országbeli állampolgár részére – fizikai és mentális egészségére figyelemmel – kellő időben megfelelő támogatást kell nyújtani egy megfelelő létesítményben. Kiskorúak esetében a támogatást kiskorúak kezelésére kiképzett és szakképzett személyzetnek kell nyújtania gyermekbarát és életkornak megfelelő módon, a nemzeti gyermekvédelmi hatóságokkal együttműködésben.

(5)

A különleges befogadási szükségletek (EU) 2024/1346 irányelv szerinti értékelésének, a különleges eljárási szükségletek (EU) 2024/1348 rendelet szerinti értékelésének, valamint a kiszolgáltatottságra vonatkozó, a 2008/115/EK irányelv szerinti ellenőrzésnek a sérelme nélkül, az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett, a kiszolgáltatottságra vonatkozó előzetes ellenőrzés az említett rendeletben és az említett irányelvekben meghatározott, a kiszolgáltatottságra vonatkozó, illetve különleges eljárási értékelések részét is képezheti.

13. cikk

A kiskorúak részére biztosított garanciák

(1)

Az előszűrés során a Charta 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban mindig a gyermek mindenek felett álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.

(2)

Az előszűrés során a kiskorút egy nagykorú családtagnak kell kísérnie, amennyiben e nagykorú családtag jelen van.

(3)

A tagállamok a lehető leghamarabb intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az előszűrés során a kísérő nélküli kiskorút egy képviselő – vagy, ha nem jelöltek ki képviselőt – a kiskorú mindenek felett álló érdekének és általános jóllétének védelmére kiképzett személy kísérje és segítse gyermekbarát és életkornak megfelelő módon, a kiskorú által értett nyelvet használva. Az említett személynek az (EU) 2024/1346 irányelv értelmében vett, képviselőként való ideiglenes eljárásra kijelölt személynek kell lennie, amennyiben az említett irányelv értelmében kijelöltek ilyen személyt.

A képviselőnek rendelkeznie kell a szükséges készségekkel és szakértelemmel, többek között a kiskorúakkal való bánásmód és azok sajátos szükségletei tekintetében. A képviselő megvédi a kiskorú mindenek felett álló érdekét és általános jóllétét, hogy a kísérő nélküli kiskorú élni tudjon az e rendeletből eredő jogaival és eleget tudjon tenni az e rendelet szerinti kötelezettségeinek.

(4)

A kísérő nélküli kiskorú (3) bekezdés szerinti kíséretével és segítésével megbízott személy nem lehet az előszűrés bármely eleméért felelős személy, függetlenül kell eljárnia, és sem az előszűrésért felelős személytől, sem az előszűrésért felelős hatóságoktól nem fogadhat el utasítást. Az ilyen személyeknek a feladataikat a gyermek mindenek felett álló érdekének elvével összhangban kell ellátniuk, és ehhez megfelelő szakértelemmel és képzettséggel kell rendelkezniük. A kiskorú jóllétének és társas fejlődésének biztosítása érdekében az említett személy helyébe csak szükség esetén lehet új személyt kijelölni.

(5)

A tagállamok egy képviselőre vagy (3) bekezdés szerinti személyre arányos és korlátozott számú, rendes körülmények között egyszerre legfeljebb harminc kísérő nélküli kiskorút bíznak, annak biztosítása érdekében, hogy az említett képviselő vagy személy hatékonyan el tudja látni a feladatait.

(6)

Nem akadályozza meg a kísérő nélküli kiskorút abban, hogy gyakorolja a nemzetközi védelem kérelmezéséhez fűződő jogát annak ténye, hogy nem neveztek ki az (EU) 2024/1346 irányelv alapján képviselőt vagy ideiglenesen képviselőként eljáró személyt.

14. cikk

Személyazonosítás vagy a személyazonosság ellenőrzése

(1)

Amennyiben az (EU) 2016/399 rendelet 8. cikkének alkalmazása során még nem történt meg, az e rendelet 5. vagy 7. cikke szerinti előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságát adott esetben az alábbiak használatával kell ellenőrizni vagy megállapítani:

személyazonosító, úti vagy egyéb okmányok;

az érintett harmadik országbeli állampolgár által szolgáltatott vagy tőle szerzett adatok vagy információk; és

biometrikus adatok.

(2)

Az e cikk (1) bekezdésében említett személyazonosítás és személyazonosság-ellenőrzés céljából az előszűrést végző hatóságoknak – az említett bekezdésben említett adatok vagy információk felhasználásával – le kell kérdezniük az (EU) 2019/817 rendelet 20a. cikkének és az (EU) 2019/818 rendelet 20a. cikkének megfelelően az (EU) 2019/817 és az az (EU) 2019/818 rendelettel létrehozott közös személyazonosítóadat-tárat (CIR), az (EU) 2018/1860, (EU) 2018/1861 és (EU) 2018/1862 rendelettel létrehozott Schengeni Információs Rendszert (SIS), és amennyiben releváns, a nemzeti joggal összhangban alkalmazandó nemzeti adatbázisokat. Az előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárok biometrikus adatait egyszer kell felvenni mindkét célra, azaz az adott személy személyazonosítása vagy személyazonosságának ellenőrzése, valamint az Eurodac-ban való nyilvántartásba vétele céljából, összhangban adott esetben az (EU) 2024/1358 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, valamint 22., 23. és 24. cikkével.

▼C1

(3)

CIR-ből történő, az e cikk (2) bekezdésében előírt lekérdezést az (EU) 2019/817 rendelet II. fejezetével és az (EU) 2019/818 rendelet II. fejezetével összhangban az ESP használatával kell elindítani. Ha egy vagy több uniós információs rendszer vagy a CIR lekérdezéséhez technikailag nem lehetséges az ESP-t használni, e bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó, és az előszűrést végző hatóságoknak közvetlenül kell hozzáférniük az adott uniós információs rendszerekhez vagy a CIR-hez. E bekezdés nem érinti az előszűrést végző hatóságoknak a SIS-hez való hozzáférését, amelynek esetében az ESP használata továbbra is opcionális.

▼B

(4)

Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár biometrikus adatai nem használhatók, vagy ha a (2) bekezdésben említett adatok felhasználásával történő lekérdezés sikertelen vagy nem eredményez találatot, a lekérdezést a harmadik országbeli állampolgár személyazonosító adataival és bármely személyazonosító vagy útiokmány-adattal vagy egyéb okmányadattal együttesen, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett bármely adattal vagy információval kell elvégezni.

(5)

A SIS biometrikus adatokkal való lekérdezését az (EU) 2018/1861 rendelet 33. cikkével és az (EU) 2018/1862 rendelet 43. cikkével összhangban kell elvégezni.

(6)

Az ellenőrzéseknek továbbá lehetőség szerint magukban kell foglalniuk a bármely személyazonosító, úti vagy egyéb okmányba beépített biometrikus azonosítók közül legalább egynek az ellenőrzését.

15. cikk

Biztonsági ellenőrzés

(1)

Az 5. vagy a 7. cikk szerinti előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárok biztonsági ellenőrzésen kell, hogy átessenek annak ellenőrzése érdekében, hogy jelenthetnek-e veszélyt a belső biztonságra. A biztonsági ellenőrzés a harmadik országbeli állampolgárokra és a birtokukban lévő tárgyakra egyaránt kiterjedhet. Amennyiben átvizsgálásra kerül sor, az érintett tagállam jogát kell alkalmazni.

(2)

Az e cikk (1) bekezdésében említett biztonsági ellenőrzés lefolytatásának céljából, és amennyiben az (EU) 2016/399 rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében említett ellenőrzések során még nem történt meg, az e rendelet 16. cikkében előírtaknak megfelelően be lehet tekinteni a releváns uniós adatbázisokba, különösen a SIS-be, az (EU) 2017/2226 rendelettel létrehozott határregisztrációs rendszerbe (EES), az (EU) 2018/1240 rendelettel létrehozott Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerbe (ETIAS), beleértve az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett ETIAS figyelőlistába, a 2004/512/EK határozattal létrehozott Vízuminformációs Rendszerbe (VIS), az (EU) 2019/816 rendelettel létrehozott, a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszerbe (ECRIS-TCN), az (EU) 2016/794 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett célból kezelt Europol-adatokba, valamint az Interpol-adatbázisokba. A releváns nemzeti adatbázisokba szintén be lehet tekinteni ebből a célból.

(3)

Az EES-be, az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett ETIAS figyelőlista kivételével az ETIAS-ba és a VIS-be az e cikk (2) bekezdése alapján való betekintés tekintetében a lekért adatoknak a beléptetés megtagadására, az utazási engedély megtagadására, megsemmisítésére vagy visszavonására, vagy a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum, illetve a tartózkodási engedély megtagadására, megsemmisítésére vagy visszavonására vonatkozó, biztonsági indokokon alapuló határozatokra kell korlátozódniuk.

A SIS-ben jelzett találat esetén a keresést végrehajtó, előszűrést végző hatóság részére hozzáférést kell biztosítani a figyelmeztető jelzésben szereplő adatokhoz.

(4)

Az ECRIS-TCN-be való betekintés tekintetében a lekért adatoknak a terrorista bűncselekményekhez és az (EU) 2019/816 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett súlyos bűncselekmények egyéb formáihoz kapcsolódó ítéletekre kell korlátozódniuk.

(5)

A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az adatok lekérésére vonatkozó részletes eljárást és előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

16. cikk

A személyazonosítás és a biztonsági ellenőrzések szabályai

(1)

A 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (2) bekezdésében előírt lekérdezések – az uniós információs rendszerek, az Europol-adatok, az Interpol-adatbázisok lekérdezésének esetében – az ESP használatával indíthatók el, az (EU) 2019/817 rendelet II. fejezetével és az (EU) 2019/818 rendelet II. fejezetével összhangban.

(2)

Amennyiben a 15. cikk (2) bekezdése szerinti lekérdezés az uniós információs rendszerek valamelyikében szereplő adat alapján találatot eredményez, az előszűrést végző hatóságok részére hozzáférést kell biztosítani, hogy az ilyen hozzáférést szabályozó jogi aktusokban meghatározott feltételek mellett betekinthessenek az említett találatnak megfelelő, az adott uniós információs rendszerekben lévő adatokba.

(3)

Amennyiben a SIS-ben végzett lekérdezés találatot eredményez, az előszűrést végző hatóságoknak le kell folytatniuk az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 vagy az (EU) 2018/1862 rendeletben meghatározott eljárásokat, ideértve a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal az (EU) 2018/1861 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében és az (EU) 2018/1862 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett SIRENE-irodákon keresztül történő konzultációt is.

(4)

Amennyiben egy harmadik országbeli állampolgár személyi adatai megegyeznek egy olyan személlyel, akinek az adatait az ECRIS-TCN-ben rögzítették és az (EU) 2019/816 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban megjelölték, az említett adatokat kizárólag az e rendelet 15. cikkében említett biztonsági ellenőrzés céljára, valamint a nemzeti bűnügyi nyilvántartásokban az említett rendelet 7c. cikkével összhangban történő betekintés céljából lehet felhasználni. A nemzeti bűnügyi nyilvántartásokba az említett rendelet 7c. cikke szerinti állásfoglalás kiadása előtt kell betekinteni.

(5)

Amennyiben a 15. cikk (2) bekezdésében előírt lekérdezés az Europol-adatokkal való egyezést jelez, az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban a lekérdezéshez használt adatokat tartalmazó automatikus értesítést kell küldeni az Europol részére annak érdekében, hogy az Europol szükség esetén az említett rendeletben meghatározott kommunikációs csatornák igénybevételével megtegye a megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.

(6)

Az Interpol-adatbázisoknak az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében előírt lekérdezéseit az (EU) 2019/817 rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével, valamint 72. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell elvégezni. Amennyiben az ilyen lekérdezések nem végezhetők oly módon, hogy az Interpol-riasztás rögzítője számára ne tárnának fel információkat, az előszűrés nem foglalhatja magában az Interpol adatbázisainak lekérdezését.

(7)

Amennyiben az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett ETIAS figyelőlistán találatot észlelnek, az említett rendelet 35a. cikke alkalmazandó.

(8)

A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktusokat fogad el az előszűrés elvégzéséért felelős hatóságok, az Interpol nemzeti irodái és az Europol nemzeti egységei közötti, a belső biztonságot fenyegető veszély meghatározására irányuló együttműködési eljárás meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

17. cikk

Előszűrési formanyomtatvány

(1)

Az előszűrést végző hatóságoknak az 5. és 7. cikkben említett személyek tekintetében ki kell tölteniük egy formanyomtatványt, amely a következőket tartalmazza:

név, születési idő és hely, valamint nem;

az állampolgárságok vagy hontalanság, az érkezést megelőző tartózkodási hely szerinti országok és a beszélt nyelvek feltüntetése;

az előszűrés elvégzésének oka;

a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban elvégzett előzetes egészségügyi ellenőrzésre vonatkozó információk, beleértve azt az esetet is, ha az egyes harmadik országbeli állampolgárok általános állapotával kapcsolatos körülmények alapján nem volt szükség további egészségügyi ellenőrzésre;

a kiszolgáltatottságra vonatkozó, a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett előzetes ellenőrzéssel kapcsolatos releváns információk, különös tekintettel a kiszolgáltatottság megállapítására, illetve az azonosított különleges eljárási vagy befogadási szükségletekre;

arra vonatkozó információ, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár tett-e nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot;

az érintett harmadik országbeli állampolgár által arra vonatkozóan adott információ, hogy van-e bármelyik tagállam területén található családtagja;

a releváns adatbázisokba a 15. cikk szerint való betekintés találatot eredményezett-e;

az érintett harmadik országbeli állampolgár eleget tett-e a 9. cikk szerinti együttműködési kötelezettségének.

(2)

Az (1) bekezdésben említett formanyomtatványnak tartalmaznia kell a következőket, amennyiben ezek rendelkezésre állnak:

a szabálytalan érkezés vagy belépés oka;

információk a megtett útvonalakról, beleértve az indulási helyet, a korábbi tartózkodási helyeket, a tranzit harmadik országokat és azokat a harmadik országokat, ahol sor kerülhetett nemzetközi védelem kérelmezésére vagy ilyen védelem megadására, és az Unión belüli tervezett célállomás;

azon úti vagy személyazonosító okmányok, amelyeket a harmadik országbeli állampolgár magánál tartott;

bármely észrevétel és egyéb releváns információ, beleértve embercsempészés vagy emberkereskedelem gyanúja esetén bármely kapcsolódó információt.

(3)

Az (1) bekezdésben említett formanyomtatványon szereplő információkat úgy kell rögzíteni, hogy azok bármely későbbi menekültügyi vagy visszaküldési eljárás során közigazgatási és bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhessék.

Rögzíteni kell, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett információkat megerősítették-e az előszűrést végző hatóságok, vagy azokat az érintett személy közölte.

A formanyomtatványban szereplő információkat papíron vagy elektronikus formában az érintett személy rendelkezésére kell bocsátani. Az e cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett információkat ki kell takarni. Azelőtt, hogy a formanyomtatványt továbbítanák a 18. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak, az előszűrésnek alávetett személy számára lehetőséget kell biztosítani annak jelzésére, hogy a formanyomtatványban szereplő információk helytelenek. Az előszűrést végző hatóságoknak az e cikkben említett releváns információk alatt rögzíteniük kell az ilyen jelzéseket.

18. cikk

Az előszűrés befejezése

(1)

Az előszűrés befejezését követően, vagy legkésőbb az e rendelet 8. cikkében meghatározott határidők lejártakor az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett azon harmadik országbeli állampolgárokat, akik nem tettek nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot, az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (5) bekezdése alkalmazásának sérelme nélkül, a 2008/115/EK irányelvnek megfelelő eljárások lefolytatása céljából illetékes hatóságokhoz kell irányítani.

A 17. cikkben említett formanyomtatványt továbbítani kell azokhoz az érintett hatóságokhoz, amelyekhez a harmadik országbeli állampolgárt irányítják.

▼C1

(2)

Az 5. és 7. cikkben említett azon harmadik országbeli állampolgárokat, akik nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot tettek, a nemzetközi védelem iránti kérelem nyilvántartásba vétele tekintetében illetékes hatóságokhoz kell irányítani.

A 17. cikkben említett formanyomtatványt továbbítani kell azokhoz az érintett hatóságokhoz, amelyekhez a harmadik országbeli állampolgárt irányítják.

▼B

(3)

Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt az (EU) 2024/1351 rendelet 67. cikkével vagy bármely más meglévő szolidaritási mechanizmussal összhangban át kell helyezni, az érintett harmadik országbeli állampolgárt az e rendelet 17. cikkében említett formanyomtatvánnyal együtt az érintett tagállamok megfelelő hatóságaihoz kell irányítani.

▼C1

(4)

Az e rendelet 7. cikkében említett azon harmadik országbeli állampolgároknak, akik nem tettek nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot, továbbra is a 2008/115/EK irányelv szerinti visszaküldési eljárások hatálya alá kell tartozniuk.

A 17. cikkben említett formanyomtatványt továbbítani kell azokhoz az érintett hatóságokhoz, amelyekhez a harmadik országbeli állampolgárt irányítják.

▼B

(5)

Az előszűrés befejeződik, amennyiben az e rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 7. cikkében említett harmadik országbeli állampolgárokat továbbirányítják a nemzetközi védelem iránti megfelelő eljárás vagy egy olyan eljárás felé, amely megfelel a 2008/115/EK irányelvnek, vagy ha az áthelyezendő harmadik országbeli állampolgárok tekintetében egy másik tagállam érintett hatóságaihoz irányítják őket. Ha nem végezték el az összes ellenőrzést az e rendelet 8. cikkében említett határidőkön belül, az előszűrést akkor is be kell fejezni az adott személy tekintetében, és őt ezt követően a megfelelő eljárás felé kell továbbirányítani.

(6)

Amennyiben az e rendelet 5. vagy az 7. cikkében említett harmadik országbeli állampolgárral szemben – a nemzeti büntetőjoggal összhangban – nemzeti büntetőjogi eljárások vagy kiadatási eljárás indul, a tagállamok eltekinthetnek az előszűrés alkalmazásától. Ha az előszűrés már megkezdődött, az e rendelet 17. cikkében említett formanyomtatványt – az előszűrés befejezéséhez vezető körülmények megjelölésével – meg kell küldeni a 2008/115/EK irányelv szerinti eljárások tekintetében illetékes hatóságok részére, vagy ha a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot tett, azoknak a hatóságoknak a részére, amelyek a nemzeti jog szerint a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vétele tekintetében illetékességgel rendelkeznek.

(7)

Az e rendelet alapján tárolt személyes adatokat az (EU) 2024/1358 rendeletben meghatározott határidőkkel összhangban kell törölni.

19.cikk

A bizottsági eljárás

(1)

A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

20. cikk

A 767/2008/EK rendelet módosításai

A 767/2008/EK rendelet 6. cikke a következőképpen módosul:

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférést kizárólag a következő szervezetek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára kell fenntartani:

az egyes tagállamok azon nemzeti hatóságai és azon uniós szervek, amelyek illetékességgel rendelkeznek az e rendelet 15–22. cikkében, 22 g–22 m. cikkében és 45e. cikkében meghatározott célokra;

az (EU) 2018/1240 rendelet 7. és 8. cikke alapján kijelölt ETIAS központi egység és ETIAS nemzeti egységek, az e rendelet 18c. és 18d. cikkében meghatározott célokra, valamint az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásában;

az (EU) 2024/1356 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) 2. cikkének 10. pontjában meghatározott előszűrést végző hatóságok az említett rendelet 15. és 16. cikkében meghatározott célokra;

az egyes tagállamok azon nemzeti hatóságai és azon uniós szervek, amelyek illetékességgel rendelkeznek az (EU) 2019/817 rendelet 20., 20a. és 21. cikkében meghatározott célokra.

E hozzáférést olyan mértékűre kell korlátozni, amilyen mértékben az adatok szükségesek a feladataik említett célok szerinti elvégzéséhez, és a hozzáférésnek a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie.

▼C1

A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2-a)

Az (EU) 2024/1356 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott előszűrést végző hatóságoknak szintén hozzáféréssel kell rendelkezniük a VIS-hez annak érdekében, hogy az említett rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztonsági ellenőrzés elvégzése céljából betekintsenek az adatokba.

Az e bekezdés szerinti keresést az (EU) 2024/1356 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett adatok felhasználásával kell elvégezni, és a VIS-nek találatot kell jeleznie, ha valamely egyezést mutató aktában olyan határozatot rögzítettek, amely szerint az e rendelet 12. cikke (2) bekezdése a) pontjának i., v. és vi. alpontjában foglalt indokok alapján meg kell tagadni, meg kell semmisíteni vagy vissza kell vonni valamely vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt.

Találat esetén az előszűrést végző hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az aktában szereplő valamennyi releváns adathoz.”

▼B

21. cikk

Az (EU) 2017/2226 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/2226 rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„l)

támogassa az (EU) 2024/1356 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( *2 ) létrehozott előszűrés célkitűzéseit, különösen a rendelet 14–16. cikkében meghatározott ellenőrzések tekintetében.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2b)

Az (EU) 2024/1356 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott, előszűrést végző hatóságok megfelelően felhatalmazott személyi állománya részére hozzáférést kell biztosítani az EES-hez, hogy az EES adataiba betekintsenek.”

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)

A CIR-ben tárolt EES-adatokhoz való hozzáférést kizárólag az egyes tagállamok olyan nemzeti hatóságainak megfelelően felhatalmazott személyi állománya, valamint az olyan uniós ügynökségek megfelelően felhatalmazott személyi állománya számára kell fenntartani, amelyek az (EU) 2019/817 rendelet 20., 20a. és 21. cikkében és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *3 ) 20., 20a. és 21. cikkében meghatározott célok tekintetében illetékesek. E hozzáférést olyan mértékűre kell korlátozni, amilyen mértékben az adatok szükségesek a feladataik említett célok szerinti elvégzéséhez, és a hozzáférésnek a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„24a. cikk

Hozzáférés az adatokhoz az előszűrés célját szolgáló biztonsági ellenőrzés érdekében

Az (EU) 2024/1356 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott, előszűrést végző hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az EES-hez annak érdekében, hogy az említett rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztonsági ellenőrzés elvégzése céljából betekintsenek az adatokba.

Az e cikk szerinti keresést az (EU) 2024/1356 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett adatok felhasználásával kell elvégezni, és az EES-nek találatot kell jeleznie, ha valamely egyezést mutató egyéni aktához olyan adatrekord kapcsolódik, amely szerint az (EU) 2016/399 rendelet V. melléklete B. részének B., D., H., I. és J. pontjában meghatározott indokok alapján megtagadták a beléptetést. Találat esetén az előszűrést végző hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az aktában szereplő valamennyi releváns adathoz.

Amennyiben az egyéni aktában nem szerepelnek biometrikus adatok, az előszűrést végző hatóságok a 767/2008/EK rendelet 6. cikkével összhangban hozzáférhetnek az érintett személy biometrikus adataihoz, és ellenőrizhetik az egyezést a VIS-ben.”

A 46. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a hozzáférés célját a 9. cikk (2), (2a) és (2b) bekezdésében említettek szerint;”.

22. cikk

Az (EU) 2018/1240 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1240 rendelet a következőképpen módosul:

A 4. cikk a következő ponttal egészül ki:

„b)

támogatnia kell az (EU) 2024/1356 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *4 ) céljait;

A 8. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„i)

véleménynyilvánítás a 35a. cikknek megfelelően.”

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a (4a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4a)

A CIR-ben tárolt ETIAS személyazonosító adatokhoz és útiokmány-adatokhoz való hozzáférést továbbá kizárólag az egyes tagállamok olyan nemzeti hatóságainak megfelelően felhatalmazott személyi állománya, valamint az olyan uniós ügynökségek megfelelően felhatalmazott személyi állománya számára kell fenntartani, amelyek az (EU) 2019/817 rendelet 20., 20a. és 21. cikkében meghatározott célok tekintetében illetékesek. E hozzáférést olyan mértékűre kell korlátozni, amilyen mértékben az adatok szükségesek a feladataik említett célok szerinti elvégzéséhez, és a hozzáférésnek a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie.”;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4b)

Az (EU) 2024/1356 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott előszűrést végző hatóságoknak (a továbbiakban: az előszűrést végző hatóságok) továbbá hozzáféréssel kell rendelkezniük az ETIAS-hoz annak érdekében, hogy az említett rendelet 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ellenőrzések elvégzése céljából betekintsenek az adatokba.

Az e bekezdés szerinti keresést az (EU) 2024/1356 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok felhasználásával kell elvégezni, és az ETIAS-nak találatot kell jeleznie, ha valamely egyezést mutató kérelemfájl olyan határozatot foglal magában, amely szerint e rendelet 28. cikkének (7) bekezdése vagy 37. cikke (1) bekezdésének a), b) és e) pontja alapján meg kell tagadni, meg kell semmisíteni vagy vissza kell vonni egy utazási engedélyt.

Találat esetén az előszűrést végző hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az aktában szereplő valamennyi releváns adathoz.

Ha az e bekezdéssel összhangban végzett keresés azt mutatja, hogy a kereséshez használt adatok és a 34. cikkben említett ETIAS figyelőlistán rögzített adatok között egyezés áll fenn, az adatokat az ETIAS figyelőlistába bevivő ETIAS nemzeti egységet vagy Europolt értesíteni kell az egyezésről, és annak kell felelnie az ETIAS figyelőlistán szereplő adatokhoz való hozzáférésért és az e rendelet 35a. cikke szerinti véleményadásért.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)

Minden tagállam kijelöli az e cikk (1), (2), (4) és (4a) bekezdésében említett illetékes nemzeti hatóságokat, valamint az e cikk (4b) bekezdésében említett előszűrést végző hatóságokat, és e rendelet 87. cikk (2) bekezdésével összhangban haladéktalanul közli az említett hatóságok jegyzékét az eu-LISA-val. E jegyzékben fel kell tüntetni, hogy az egyes hatóságok erre megfelelően felhatalmazott személyi állománya milyen célból férhet hozzá az ETIAS információs rendszer adataihoz e cikk (1), (2), (4) és (4a) bekezdésével összhangban.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„35a. cikk

Az ETIAS nemzeti egységnek és az Europolnak az ETIAS figyelőlistával kapcsolatos feladatai az előszűrés céljából

(1)

A 13. cikk (4b) bekezdésének negyedik albekezdésében említett esetekben az ETIAS központi rendszernek automatikus értesítést kell küldenie az ETIAS nemzeti egységnek vagy az Europolnak, attól függően, hogy melyikük vitte be az adatokat az ETIAS figyelőlistára. Amennyiben az ETIAS nemzeti egység vagy adott esetben Europol úgy ítéli meg, hogy az előszűrésnek alávetett harmadik országbeli állampolgár veszélyt jelenthet a belső biztonságra, erről haladéktalanul értesítenie kell az érintett, előszűrést végző hatóságokat, és az értesítés kézhezvételétől számított két napon belül indokolással ellátott véleményt kell küldenie az előszűrést végző tagállam részére a következő módon:

az ETIAS nemzeti egységeknek egy olyan biztonságos kommunikációs mechanizmuson keresztül kell tájékoztatniuk az előszűrést végző hatóságokat, amelyet az eu-LISA kell, hogy létrehozzon egyrészről az ETIAS nemzeti egységek, másrészről az előszűrést végző hatóságok között;

az Europolnak az (EU) 2016/794 rendeletben meghatározott kommunikációs csatornákon keresztül kell tájékoztatnia az előszűrést végző hatóságokat; véleménynyilvánítás hiányában úgy kell tekinteni, hogy nem áll fenn biztonsági kockázat.

(2)

Az e cikk (1) bekezdésében említett automatikus értesítésnek tartalmaznia kell az (EU) 2024/1356 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett, a lekérdezéshez felhasznált adatokat.”

A 69. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„ea)

adott esetben hivatkozást az ETIAS központi rendszerbe az (EU) 2024/1356 rendelet 14. és 15. cikkének alkalmazása céljából bevitt lekérdezésekre, a kapott találatokra és e lekérdezés eredményeire.”

23. cikk

Az (EU) 2019/817 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/817 rendelet a következőképpen módosul:

A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Az e cikk (1) bekezdésében említett tagállami hatóságok és uniós ügynökségek az ESP-t személyekre vagy azok úti okmányaira vonatkozó adatoknak az EES, a VIS és az ETIAS központi rendszereiben történő keresésére használják, az említett uniós információs rendszereket szabályozó jogi eszközökben említett és a nemzeti jog szerinti hozzáférési jogosultságaikkal összhangban. Az ESP-t emellett – e rendeletben meghatározott hozzáférési jogosultságaikkal összhangban és a 20., a 20a., a 21. és a 22. cikk szerinti célokból – a CIR lekérdezésére is használják.”

A 17. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

Létrejön az EES-ben, a VIS-ben, az ETIAS-ban, az Eurodacban vagy az ECRIS-TCN-ben nyilvántartott valamennyi személy vonatkozásában egyéni aktát létrehozó, a 18. cikk szerinti adatokat tartalmazó közös személyazonosítóadat-tár (CIR), az EES-ben, a VIS-ben, az ETIAS-ban, az Eurodacban és az ECRIS-TCN-ben nyilvántartott személyek 20. és 20a. cikkel összhangban történő helyes azonosításának megkönnyítése és segítése, a 21. cikkel összhangban a MID működésének támogatása, valamint a kijelölt hatóságok és az Europol EES-hez, VIS-hez, ETIAS-hoz és Eurodachoz való hozzáférésének megkönnyítése és észszerűsítése céljából, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához szükséges a 22. cikkel összhangban.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)

Ha a CIR meghibásodása miatt műszakilag lehetetlen lekérdezést végezni a CIR-ben személyazonosítás céljából a 20. cikk szerint, vagy a személyazonosítás vagy a személyazonosság ellenőrzése céljából a 20a. cikk szerint, a többszörös személyazonosság észlelése céljából a 21. cikk szerint vagy terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a 22. cikk szerint, az eu-LISA automatikusan értesíti erről a CIR-felhasználókat.”

A 18. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

A CIR-hez hozzáférő hatóságok az uniós információs rendszereket szabályozó jogi eszközökben említett és a nemzeti jog, valamint az e rendelet szerinti hozzáférési jogosultságaikkal összhangban járnak el a hozzáférés során a 20., a 20a., a 21. és a 22. cikkben említett célokból.”

A szöveg következő cikkel egészül ki:

„20a. cikk

Hozzáférés a közös személyazonosítóadat-tárhoz az (EU) 2024/1356 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *5 ) szerinti személyazonosítás vagy személyazonosság-ellenőrzés céljából

(1)

A CIR lekérdezését az (EU) 2024/1356 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott előszűrést végző hatóságoknak (a továbbiakban: az előszűrést végző hatóság) kell elvégezniük, kizárólag az említett rendelet 14. cikke szerinti személyazonosítás vagy személyazonosság-ellenőrzés céljából, feltéve, hogy az eljárás az adott személy jelenlétében indult.

(2)

Amennyiben a lekérdezés azt jelzi, hogy az adott személyre vonatkozóan adatokat tárolnak a CIR-ben, az előszűrést végző hatóságok számára betekintés céljából hozzáférést kell biztosítani az e rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett adatokhoz, valamint az (EU) 2019/818 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett adatokhoz.

A 24. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

Az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkének, a 767/2008/EK rendelet 34. cikkének és az (EU) 2018/1240 rendelet 69. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA e cikk (2), (2a), (3) és (4) bekezdésével összhangban a CIR-ben végzett valamennyi adatkezelési műveletről naplót vezet.”;

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)

Az eu-LISA a CIR-ben a 20a. cikk szerint végzett minden adatkezelési műveletről naplót vezet. A naplónak a következőket kell tartalmaznia:

a lekérdezést kezdeményező tagállam;

a CIR-ben lekérdezést végző felhasználó hozzáférésének célja;

a lekérdezés napja és időpontja;

a lekérdezés kezdeményezéséhez használt adatok típusa;

a lekérdezés eredményei.”;

az (5) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Minden tagállam naplót vezet a CIR használatára a 20., a 20a., a 21. és a 22. cikk alapján megfelelő felhatalmazással rendelkező hatóságai által és e hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya által végzett lekérdezésekről. Minden uniós ügynökség naplót vezet a 21. és a 22. cikk alapján megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya által végzett lekérdezésekről.”

24. cikk

Értékelés

2028. június 12-ig a Bizottság jelentést tesz az e rendeletben meghatározott intézkedések végrehajtásáról.

A Bizottság 2031. június 12-ig, majd azt követően ötévente elvégzi e rendelet értékelését. A Bizottság a főbb megállapításokról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A tagállamok legkésőbb 2030. december 12-ig, és ezt követően ötévente eljuttatnak a Bizottsághoz minden olyan információt, amely az említett jelentés elkészítéséhez szükséges.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendelet 2026. június 12-től alkalmazandó.

A 14–16. cikkben megállapított, az uniós információs rendszerekben, a CIR-ben és az ESP-n végzett lekérdezésekre vonatkozó rendelkezések alkalmazását csak akkor kell megkezdeni, miután az egyes vonatkozó információs rendszerek, a CIR és az ESP működése megkezdődött.