02021R2115 — HU — 01.01.2023 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2115 RENDELETE (2021. december 2.) (HL L 435, 2021.12.6., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/648 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2022. február 15.) |
L 119 |
1 |
21.4.2022 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/813 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2023. február 8.) |
L 102 |
1 |
17.4.2023 |
|
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2115 RENDELETE
(2021. december 2.)
a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
I. CÍM
TÁRGY ÉS HATÁLY, ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet szabályokat állapít meg a következők tekintetében:
az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott uniós támogatással a közös agrárpolitika (KAP) keretében megvalósítandó általános és egyedi célkitűzések, továbbá a kapcsolódó mutatók;
azon beavatkozástípusok és a tagállamok által teljesítendő azon közös követelmények, amelyek e célkitűzések megvalósítását szolgálják, valamint a kapcsolódó pénzügyi intézkedések;
a KAP stratégiai tervek, amelyeket a tagállamoknak kell elkészíteniük és amelyek az egyedi célkitűzések és az azonosított szükségletek szerint célokat jelölnek ki, meghatározzák a beavatkozásokra vonatkozó feltételeket, valamint allokálják a pénzügyi forrásokat;
koordináció és irányítás, valamint monitoring, jelentéstétel és értékelés.
2. cikk
Alkalmazandó rendelkezések
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
„mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. és 355. cikkével együtt értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely a tagállamok által az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározottak szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat;
„mezőgazdasági üzem”: egy adott mezőgazdasági termelő által kezelt és egyazon tagállam területén található, mezőgazdasági tevékenységekre használt egységek összessége;
„beavatkozás”: az e rendelet szerinti beavatkozástípusok valamelyikén alapuló, valamely tagállam által a KAP stratégiai tervében meghatározott támogathatósági feltételekhez kötött támogatási eszköz;
„művelet”:
az érintett KAP stratégiai terv keretében kiválasztott projekt, szerződés, intézkedés vagy projektek vagy intézkedések csoportja,
a pénzügyi eszközök összefüggésében a valamely pénzügyi eszközre fordított teljes elszámolható közkiadás és az e pénzügyi eszköz által később a végső címzettek részére nyújtott pénzügyi támogatás;
„közkiadás”: műveletek finanszírozásához nyújtott bármilyen olyan hozzájárulás, amely nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok költségvetéséből, az Uniónak az EMGA és az EMVA részére rendelkezésre bocsátott költségvetéséből, közjogi szervek költségvetéséből vagy hatóságok, illetve közjogi szervek társulásainak a költségvetéséből származik;
„mérföldkő”: a tagállamok által a 107. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási stratégiáik keretében egy adott pénzügyi évre vonatkozóan előzetesen megállapított köztes érték, amelyet a KAP stratégiai terv időszaka alatt egy adott időpontban el kell érni az eredménymutatókra vonatkozó, kellő időben történő előrehaladás biztosítása érdekében;
„célok”: tagállamok által a 107. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási stratégiáik keretében az eredménymutatókra vonatkozóan előzetesen megállapított, a KAP stratégiai terv időszakának végére elérendő értékek;
„legkülső régiók”: az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók;
„ATIR”: a mezőgazdaság és a kapcsolódó területek számára tudást előállító és ilyen tudást használó személyek, szervezetek és intézmények szervezetének és a közöttük megvalósuló ismeretáramlás rendszerének együttese (Agricultural Knowledge and Innovation System – agrár-tudásátadási és - innovációs rendszer);
„kisebb égei-tengeri szigetek”: a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott égei-tengeri szigetek;
„kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából valamely tagállam által a nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében a tagsági viszonnyal rendelkező, gazdasági veszteségeket elszenvedő mezőgazdasági termelők kompenzációs kifizetésben részesülnek;
„kevésbé fejlett régiók”: az (EU) 2021/1060 rendelet 108. cikke (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának értelmében vett kevésbé fejlett régiók;
„kedvezményezett” a 69. cikkben említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok tekintetében:
olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet, természetes személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős,
az állami támogatási rendszerek összefüggésében az a vállalkozás, amelyik a támogatást kapja,
a pénzügyi eszközök összefüggésében a holdingalapot végrehajtó szervezet, vagy – holdingalap-struktúra hiányában – az egyedi alapot végrehajtó szervezet, vagy ha a 123. cikkben említett irányító hatóság (a továbbiakban: az irányító hatóság) kezeli a pénzügyi eszközt, az irányító hatóság,
„támogatási mérték”: egy műveletre fordított közkiadások mértéke; a pénzügyi eszközök összefüggésében a 702/2014/EU bizottsági rendelet ( 1 ) 2. cikkének (20) pontjában meghatározott bruttó támogatási egyenértékre utal;
„LEADER”: az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikkében említett közösségvezérelt helyi fejlesztés;
„közreműködő szervezet”: bármely olyan köz- vagy magánjogi szervezet – a regionális vagy helyi szervezeteket, regionális fejlesztési szervezeteket, illetve nem kormányzati szervezeteket is beleértve –, amely valamely nemzeti vagy regionális irányító hatóság felelőssége mellett működik, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat;
„pénzügyi év”: az (EU) 2021/2116 rendelet 35. cikke szerinti mezőgazdasági pénzügyi év.
4. cikk
A KAP stratégiai tervekben feltüntetendő fogalmak és feltételek
A „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a magán- és közjavak biztosításához a következők közül egy vagy mindkét tevékenységen keresztül történő hozzájárulást:
mezőgazdasági termékek előállítása, amibe beletartoznak az olyan tevékenységek, mint az állattartás vagy a talajművelés többek között a vizenyős területek művelésével, amely esetben a mezőgazdasági termékek fogalma alatt az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek – a halászati termékek kivételével –, továbbá a gyapot és a rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvények értendők;
a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartása, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy talajművelésre;
A „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket, beleértve azt az esetet is, ha ezek agrárerdészeti rendszereket alkotnak az adott területen. A tagállamok a „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmát tovább pontosítják a következő keretek között:
„szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület; emellett a kötelezettségvállalás ideje alatt növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott olyan földterület, amely az e rendelet 31. vagy 70. cikkének, vagy az e rendelet III. mellékletében szereplő 8. sz. GAEC-előírásnak, vagy az 1257/1999/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 22., 23. vagy 24. cikkének, vagy az 1698/2005/EK tanácsi rendelet ( 3 ) 39. cikkének, vagy az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 28. cikkének megfelelően pihentetés alatt áll;
„állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és az állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvényt is;
„állandó gyepterület és állandó legelő” (a továbbiakban együttesen: állandó gyepterület): gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület, valamint, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, olyan földterület, amelyet legalább öt éve nem szántottak fel, nem műveltek meg, vagy nem vetettek be újra különböző típusú gyeppel vagy egyéb egynyári takarmánynövénnyel. E földterület otthont adhat egyéb, legeltetés céljára alkalmas fajoknak is, például cserjéknek vagy fáknak, továbbá, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, egyéb, takarmányként szolgáló fajoknak, például cserjéknek vagy fáknak, feltéve, hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a következő földterület-típusokat állandó gyepterületnek tekintik:
földterület, amely az e pontban említett fajták valamelyikével borított és amely a kialakult helyi gyakorlatok részét képezi, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő,
az e pontban említett fajták valamelyikével borított földterületet, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő.
A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok alkalmazásában a „támogatható hektár” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az olyan területekre vonatkozzon, amelyek a mezőgazdasági termelő rendelkezésére állnak, és amelyek a következőkből állnak:
a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területe, amelyet abban az évben, amelyre a támogatás iránti kérelem vonatkozik, mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, vagy – amennyiben a területet nem mezőgazdasági tevékenység folytatására is használják – elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak; ha az környezetvédelmi, a biodiverzitással vagy az éghajlattal kapcsolatos okokból kellően indokolt, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatható hektárok bizonyos olyan területeket is magukban foglaljanak, amelyeket csak minden második évben használnak mezőgazdasági tevékenység folytatására;
a mezőgazdasági üzem bármely olyan területe, amelyet:
a III. mellékletben szereplő 8. sz. GAEC-előírás szerinti megőrzési kötelezettség hatálya alá tartozó tájképi elemek borítanak;
a nem termelési célú területek és tájképi elemek célját szolgáló szántóterületeknek – beleértve a parlagon hagyott területeket is – a III. mellékletben szereplő 8. sz. GAEC-előírás szerinti minimálisan előírt aránya elérésére használnak; vagy
a mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartamára a 31. cikkben említett agrár-ökológiai program eredményeként hoztak létre vagy tartanak fenn.
Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, a „támogatható hektár” egyéb tájképi elemeket is magában foglalhat, feltéve hogy azok nincsenek túlsúlyban, és nem akadályozzák jelentősen a mezőgazdasági tevékenység teljesítményét az általuk a mezőgazdasági parcellán elfoglalt terület következtében. Ezen elv végrehajtása során a tagállamok meghatározhatják, hogy az ilyen egyéb tájképi elemek a mezőgazdasági parcella legfeljebb mekkora hányadát boríthatják.
A szórványosan elhelyezkedő, nem támogatható tájképi elemeket is tartalmazó állandó gyepterületek tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy rögzített csökkentési együtthatókat alkalmaznak a támogathatónak minősülő terület meghatározására;
a mezőgazdasági üzem bármely olyan területe, amely e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakaszának 2. alszakasza alapján, vagy az 1307/2013/EU rendelet III. címe szerinti alaptámogatási rendszer vagy az ugyanott meghatározott egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatásra jogosított, és amely nem minősül a tagállamok által az e bekezdés a) és b) pontja alapján meghatározottak szerinti „támogatható hektárnak”:
a 92/43/EGK, a 2009/147/EK vagy a 2000/60/EK irányelv e területre történő alkalmazásának eredményeképpen;
az e rendelet szerinti, az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (1) bekezdésében említett integrált rendszer hatálya alá tartozó olyan területalapú beavatkozások eredményeképpen, amelyek lehetővé teszik az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő termékek vizenyős területek művelése révén történő előállítását, vagy olyan nemzeti biodiverzitási vagy üvegházhatásúgáz-csökkentési rendszerek keretében, amelyek feltételei megfelelnek e területalapú beavatkozásoknak, feltéve hogy ezek a beavatkozások és nemzeti rendszerek hozzájárulnak az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához;
a mezőgazdasági termelő erdőtelepítési kötelezettségvállalásának időtartama alatt, amely kötelezettségvállalásra az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikke vagy e rendelet 70. vagy 73. cikke szerint, vagy egy olyan nemzeti rendszer alapján kerül sor, amelynek feltételei megfelelnek az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikkének vagy e rendelet 70. vagy 73. cikkének;
a mezőgazdasági termelő olyan kötelezettségvállalásának időtartama alatt, amely a terület pihentetését eredményezi, és amely kötelezettségvállalásra az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke vagy e rendelet 70. cikke szerint kerül sor.
A kendertermesztésre használt területek csak abban az esetben minősülnek támogatható hektárnak, ha a termesztett fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,3 %-ot.
Annak meghatározásakor, hogy ki „aktív mezőgazdasági termelő”, a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak, például a következőket: a jövedelem vizsgálata, a gazdaság munkaerő-ráfordításai, a vállalkozás céljai, valamint a vállalkozás mezőgazdasági tevékenységeinek szerepeltetése nemzeti vagy regionális nyilvántartásokban. E kritériumokat a tagállamok által választott egy vagy több formában lehet bevezetni, többek között olyan negatív jegyzékek formájában, amelyek alapján egy mezőgazdasági termelőt ki lehet zárni annak lehetőségéből, hogy aktív mezőgazdasági termelőnek tekintsék. Amennyiben a tagállamok „aktív mezőgazdasági termelőnek” tekintik azokat a mezőgazdasági termelőket, akik az előző évben nem részesültek egy bizonyos összeget meghaladó közvetlen kifizetésben, ez az összeg nem lehet magasabb, mint 5 000 EUR.
A „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a következőket:
35 és 40 éves kor között meghatározott felső korhatár;
azon feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a termelő a „mezőgazdasági üzem vezetőjének” minősüljön;
a tagállamok által meghatározott megfelelő képzés vagy szükséges készségek.
II. CÍM
CÉLKITŰZÉSEK ÉS MUTATÓK
5. cikk
Általános célkitűzések
A KAP-nak az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célkitűzéseivel, a belső piac működésének és az uniós mezőgazdasági termelőkre vonatkozó egyenlő versenyfeltételeknek a fenntartására irányuló célkitűzéssel, valamint a szubszidiaritás elvével összhangban az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további javítására kell irányulniuk, és hozzá kell járulniuk a következő, gazdasági, környezetvédelmi és szociális vonatkozású általános célkitűzések megvalósításához, amelyek hozzá fognak járulni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásához:
a hosszú távú élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, versenyképes, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;
a környezetvédelem – többek között a biodiverzitás – és az éghajlattal kapcsolatos intézkedések támogatása és megerősítése, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos, a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait is magukban foglaló célkitűzéseinek a megvalósításához;
a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése.
6. cikk
Egyedi célkitűzések
Az általános célkitűzéseket a következő egyedi célkitűzések teljesítése révén kell megvalósítani:
a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának a támogatása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági diverzitás fokozása, valamint az uniós mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából;
a piacorientáltság fokozása és a gazdaságok versenyképességének növelése rövid és hosszú távon egyaránt, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;
a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;
többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia előmozdítása;
a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével;
hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;
a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők számára és e termelők ágazatban tartása, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben;
a foglalkoztatásnak, a növekedésnek, a nemek közötti egyenlőségnek – és többek között a nők mezőgazdasági tevékenységekben való részvételének –, a társadalmi befogadásnak és a helyi fejlesztésnek az előmozdítása a vidéki térségekben, a körforgásos bioökonómiát és a fenntartható erdészetet is beleértve;
az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – többek között a magas minőségű, biztonságos és tápláló, fenntartható módon termelt élelmiszerekkel – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, az élelmiszer-pazarlás mérséklése, továbbá az állatjólét fokozása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem.
7. cikk
Mutatók
Az 5. cikkben és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett célkitűzések megvalósítását a kimenethez, az eredményhez, a hatáshoz és a kontextushoz kapcsolódó, az I. mellékletben foglalt közös mutatók alapján kell értékelni. E közös mutatók magukban foglalják:
a támogatott beavatkozások megvalósított kimenetéhez kapcsolódó kimeneti mutatókat;
a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, érintett egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó eredménymutatókat, amelyeket az említett, a KAP stratégiai tervekben szereplő egyedi célkitűzések tekintetében a számszerűsített mérföldkövek és célok megállapításához, valamint az e célok megvalósítása terén elért haladás értékeléséhez használnak; a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó eredménymutatók olyan beavatkozásokra alkalmazhatók, amelyek hozzájárulnak a XIII. mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusokból eredő kötelezettségvállalások teljesítéséhez;
az 5. cikkben és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP stratégiai tervek és a KAP összefüggésében alkalmazott hatásmutatókat;
a 115. cikk (2) bekezdésében említett és az I. mellékletben felsorolt kontextusmutatókat.
III. CÍM
ÖZÖS KÖVETELMÉNYEK ÉS BEAVATKOZÁSTÍPUSOK
I. FEJEZET
KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK
8. cikk
Stratégiai megközelítés
A tagállamok a II. címben foglalt célkitűzéseket úgy valósítják meg, hogy az igényfelmérésükkel összhangban és az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusok alapján azonosítják a beavatkozásokat.
9. cikk
Általános elvek
A tagállamok a KAP stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat és a 13. cikkben említett GAEC-előírásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban alakítják ki.
A tagállamok biztosítják, hogy a beavatkozások és a 13. cikkben említett GAEC-előírások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, összeegyeztethetők legyenek a belső piac megfelelő működésével, és ne torzítsák a versenyt.
A tagállamok a Bizottság által e rendelet 118. és 119. cikkével összhangban jóváhagyott KAP stratégiai terveknek és az e rendeletben, valamint az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás mezőgazdasági termelőknek és egyéb kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet. A tagállamok végrehajtják az említett, a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai terveket.
10. cikk
A WTO belső támogatásra vonatkozó szabályai
A tagállamok az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusok alapján oly módon alakítják ki a beavatkozásokat – a 4. cikkben foglalt fogalommeghatározásokat és feltételeket is beleértve –, hogy azok teljesítsék a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. melléklete szerinti kritériumokat.
Ezen belül is, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatásnak, a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásnak, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatásnak, továbbá az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszereknek teljesíteniük kell azokat a kritériumokat, amelyeket e beavatkozások vonatkozásában a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletének az e rendelet II. mellékletében feltüntetett bekezdései tartalmaznak. Egyéb beavatkozások esetében a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletének az e rendelet II. mellékletében feltüntetett adott bekezdései csak indikatív jellegűek, és az említett beavatkozások a szóban forgó bekezdések helyett a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletében foglalt egyéb bekezdésnek is megfelelhetnek, amennyiben mindezt a KAP stratégiai terv feltünteti és kifejti.
11. cikk
Az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás végrehajtása
Ha a tagállamok által bejelentett tervezett kimenetek összege túllépi az e cikk (1) bekezdésében említett, az Unió egészére vonatkozóan meghatározott maximális támogatott területet, a Bizottság minden egyes olyan tagállam tekintetében, amely a referenciaterületénél nagyobb területet jelentett be, az adott tagállam tervezett kimenetein felüli többlettel arányos csökkentési együtthatót számol ki, hogy ily módon fenntartsa az Unió egészére vonatkozóan meghatározott maximális támogatott területet. A Bizottságnak erről a csökkentési együtthatóról a KAP stratégiai tervre vonatkozó, a 118. cikk (3) bekezdésében említett észrevételeiben tájékoztatnia kell minden egyes érintett tagállamot. Az egyes tagállamok csökkentési együtthatóját abban a 118. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási határozatban kell megállapítani, amely útján a Bizottság jóváhagyja a KAP stratégiai tervet.
A tagállamok a 118. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követően saját kezdeményezésükre nem módosíthatják a támogatott területüket.
A Bizottság az érintett igénylési évet megelőző év január 31-ig tájékoztatja az érintett tagállamokat a csökkentési együtthatókról.
Minden érintett tagállam az érintett igénylési évet megelőző év március 31-ig benyújtja a KAP stratégiai tervének a második albekezdésben említett csökkentési együtthatóval történő módosítására irányuló kérelmet. Az említett tagállamra vonatkozó csökkentési együtthatót abban a 119. cikk (10) bekezdésében említett végrehajtási határozatban kell meghatározni, amely útján a Bizottság jóváhagyja a KAP stratégiai terv módosítását.
12. cikk
Alapelv és hatály
A tagállamok egy olyan feltételrendszert építenek be a KAP stratégiai tervükbe, amely alapján a II. fejezet szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 70., 71. és 72. cikk szerinti éves kifizetésekben részesülő mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek közigazgatási szankciókkal sújtandók, amennyiben nem teljesítik az uniós jog szerinti, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, valamint a KAP stratégiai tervekben megállapított, a III. mellékletben felsorolt GAEC-előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:
az éghajlat és a környezet, beleértve a vizet, a talajt és az ökoszisztémák biológiai sokféleségét;
közegészségügy és növényegészségügy;
állatjólét.
13. cikk
A jó mezőgazdasági és környezeti állapothoz kapcsolódó tagállami kötelezettségek
A tagállamok kizárólag a III. mellékletben megállapított fő célkitűzésekre vonatkozóan határozhatnak meg minimumelőírásokat.
14. cikk
Alapelv és hatály
15. cikk
Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások
A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások révén megfelelő segítséget kell nyújtani a gazdaságok fejlesztésének teljes ciklusában, beleértve a következőket: a gazdaság első alkalommal történő létrehozása, a termelési szerkezet átalakítása a fogyasztói keresletnek való jobb megfelelés érdekében, innovatív gyakorlatok, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezisztenciát célzó mezőgazdasági technikák, többek között az agrárerdészeti rendszerek és az agroökológia, az állatjólét javítása, valamint szükség esetén biztonsági előírások és szociális támogatás.
A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat a mezőgazdasági tanácsadók, a kutatók, a mezőgazdasági termelők szervezetei és az ATIR-t alkotó egyéb érdekelt felek egymással összefüggő szolgáltatásainak keretében kell egyesíteni.
A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat a különböző termelés- és gazdaságtípusokhoz kell igazítani, és azoknak legalább a következőkre kell kiterjedniük:
a mezőgazdasági termelőkre és az egyéb kedvezményezettekre alkalmazandó, a KAP stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelmény, feltétel és gazdálkodási kötelezettség, ideértve a feltételesség szerinti követelményeket és előírásokat, valamint a beavatkozásokra vonatkozó feltételeket, továbbá a KAP stratégiai terv alapján létrehozott pénzügyi eszközökre és üzleti tervekre vonatkozó információkat;
a tagállamok által a 92/43/EGK irányelvnek, a 2000/60/EK irányelvnek, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 55. cikkének, a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 6 ), a 2009/128/EK irányelvnek, a 2009/147/EK irányelvnek, az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 7 ), az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 8 ) és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 9 ) a végrehajtására vonatkozóan megállapított követelmények;
„Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című, 2017. június 29-i bizottsági közleményben meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;
kockázatmegelőzés és -kezelés;
innovációs támogatás, különösen a 127. cikk (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához;
a 114. cikk b) pontjában említett, a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben alkalmazott digitális technológiák;
fenntartható tápanyag-gazdálkodás, beleértve a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz legkésőbb 2024-től történő használatát, amely eszköz egy olyan digitális alkalmazás, amely legalább a következő információkat biztosítja:
a főbb tápanyagok egyensúlya a mezőgazdasági terület szintjén;
a tápanyagokra vonatkozó jogi követelmények;
talajadatok a rendelkezésre álló információk és elemzések alapján;
a tápanyag-gazdálkodás szempontjából releváns, az integrált igazgatási és kontrollrendszerekre vonatkozó adatok;
foglalkoztatási feltételek, munkáltatói kötelezettségek, munkahelyi egészségvédelem és biztonság, szociális támogatás a mezőgazdasági közösségekben.
II. FEJEZET
KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK FORMÁJÁBAN MEGVALÓSULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOK
16. cikk
Közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok
A termeléstől független közvetlen kifizetések a következők:
a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás;
a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás;
a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás;
az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek.
A termeléstől függő közvetlen kifizetések a következők:
a termeléstől függő jövedelemtámogatás;
a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás.
17. cikk
A kifizetések összege felső határértékének meghatározása és a kifizetések fokozatos csökkentése
A tagállamok 60 000 EUR-n felül további sávokat is meghatározhatnak, és e további sávok tekintetében megállapíthatják a csökkentés százalékos mértékét. A tagállamok biztosítják, hogy az egy adott sávra vonatkozó csökkentés megegyezik az azt megelőző sávra vonatkozó csökkentéssel, vagy meghaladja azt.
Az (1) vagy a (2) bekezdés alkalmazását megelőzően a tagállamok levonhatják az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőnek folyósítandó, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás összegéből a következőket:
a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett összes munkabér, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is;
az érintett gazdaságban dolgozó azon személyek által folytatott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó rendszeres és ki nem fizetett munkavégzés ezzel egyenértékű költsége, akik nem részesülnek munkabérben, vagy akik a nyújtott szolgáltatásokért általában fizetett összegnél alacsonyabb javadalmazásban részesülnek, azonban részesülnek a gazdaság gazdasági eredményéből;
a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett szerződéses költségek munkaerőköltség-eleme.
Az első albekezdés a) pontjában említett összegek kiszámításához a tagállamok a mezőgazdasági termelőnél ténylegesen felmerült munkabérköltségeket használják fel. Kellően indokolt esetben a mezőgazdasági termelők kérhetik olyan standard költségek használatát, amelyeket az érintett tagállam a KAP stratégiai tervében tovább részletezendő módszer szerint határoz meg, mégpedig az egy mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szintű átlagos standard munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bejelentett éves munkaerőegység szorzata alapján.
Az első albekezdés b) pontjában említett összegek kiszámításához a tagállamok olyan standard költségeket használnak, amelyeket az érintett tagállam a KAP stratégiai tervében tovább részletezendő módszer szerint határoz meg, mégpedig az egy mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szintű átlagos standard munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bejelentett éves munkaerőegység szorzata alapján.
A tagállamok a szóban forgó összeget vagy annak egy részét az EMVA keretében megvalósuló, a IV. fejezetben meghatározott típusokhoz tartozó beavatkozások finanszírozására is felhasználhatják átcsoportosítás útján. Ezeknek az EMVA-ba történő átcsoportosításoknak szerepelniük kell a KAP stratégiai terv pénzügyi táblázataiban, és 2025-ben felülvizsgálhatók a 103. cikkben foglaltaknak megfelelően. Az EMGA-ból az EMVA-ba átcsoportosítható forrásokra vonatkozó, az említett cikkben megállapított maximális értékek ezen átcsoportosításokra nem alkalmazandók.
18. cikk
Minimumkövetelmények
Alternatív megoldásként a tagállamok a mezőgazdasági termelők számára kifizethető közvetlen kifizetések minimumösszegét is meghatározhatják.
A minimális területnagyság vagy a minimumösszeg megállapításakor a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy közvetlen kifizetéseket csak akkor ítéljenek oda aktív mezőgazdasági termelők részére, ha:
a kapcsolódó kifizetések kezelése nem okoz túlzott mértékű adminisztratív terhet; és
a kapcsolódó összegek ténylegesen előmozdítják azoknak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyekhez a közvetlen kifizetések hozzájárulnak.
19. cikk
Hozzájárulás a kockázatkezelési eszközökhöz
Az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a mezőgazdasági termelő részére folyósítandó közvetlen kifizetések legfeljebb 3 %-át a mezőgazdasági termelő valamely kockázatkezelési eszközhöz való hozzájárulására fordítják.
Azon tagállamok, amelyek az e rendelkezés által nyújtott lehetőséggel élnek, azt minden olyan mezőgazdasági termelőre alkalmazzák, aki egy adott évben közvetlen kifizetésben részesül.
20. cikk
A termeléstől független közvetlen kifizetésekben való részesülésre vonatkozó általános követelmények
A tagállamok a termeléstől független közvetlen kifizetéseket aktív mezőgazdasági termelőknek ítélik oda az e szakaszban megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett.
21. cikk
Általános szabályok
22. cikk
A hektáronkénti támogatás összege
23. cikk
Támogatási jogosultságok
24. cikk
A támogatási jogosultságok értéke és ezen értékek közelítése
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a csökkentést az olyan támogatási jogosultságok egésze vagy egy része tekintetében alkalmazzák, amelyeknek az e cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározott értéke meghaladja a 2026-os igénylési évre a KAP stratégiai tervben a tagállam vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoportok vonatkozásában megállapított alapszintű jövedelemtámogatásnak a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett egységösszegét.
25. cikk
A támogatási jogosultságok aktiválása
26. cikk
A támogatási jogosultságok céljára képzett tartalékok
A tagállamok a tartalékból elsősorban a következő mezőgazdasági termelők részére allokálnak támogatási jogosultságokat:
fiatal mezőgazdasági termelők, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet;
új mezőgazdasági termelők.
27. cikk
A támogatási jogosultságok átruházása
28. cikk
Mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások
A tagállamok az e szakasz és e fejezet 3. szakasza szerinti közvetlen kifizetések helyett átalányösszegek vagy hektáronkénti összegek formájában is nyújthatnak támogatást az általuk meghatározott mezőgazdasági kistermelőknek. A tagállamok a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségként tervezik meg KAP stratégiai tervükben.
Az egyes mezőgazdasági termelők számára kifizetett éves támogatás összege nem haladhatja meg az 1 250 EUR-t.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy különböző területi küszöbértékekhez kapcsolódóan különböző átalányösszegeket vagy hektáronkénti összegeket állapítanak meg.
29. cikk
A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás
E bekezdés első albekezdésétől vagy a 98. cikktől eltérve a tagállamok az EMGA által finanszírozott egyéb olyan eszközök és beavatkozások révén is kezelhetik a jövedelemtámogatások átcsoportosításának igényét, amelyek célja a jövedelemtámogatások méltányosabb elosztása, valamint azok kedvezményezettjeinek hatékonyabb és eredményesebb megválasztása, feltéve, ha KAP stratégiai tervükben bizonyítani tudják, hogy megfelelően kezelik az említett igényt.
A tagállamok által meghatározott kapcsolt jogalanyok csoportjába tartozó mezőgazdasági termelők esetében a tagállamok – az általuk meghatározandó feltételek mellett – alkalmazhatják a (3) bekezdésben említett maximális hektárszámot e csoport tekintetében.
30. cikk
Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők részére a szóban forgó cikk (5) bekezdésében említett időszak fennmaradó részére az említett cikk szerinti támogatást nyújtják.
E támogatás vagy éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti kifizetés vagy pedig fiatal mezőgazdasági termelőnkénti átalányösszeg formájában nyújtható.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk szerinti támogatást minden egyes fiatal mezőgazdasági termelő tekintetében csak meghatározott maximális számú hektárra nyújtják.
Jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, például mezőgazdasági termelők csoportja, termelői szervezetek vagy szövetkezetek esetében a tagállamok a (3) bekezdésben említett maximális hektárszámot ezen jogi személyek vagy csoportok azon tagjai szintjén alkalmazzák:
akik megfelelnek a „fiatal mezőgazdasági termelő” 4. cikk (6) bekezdésével összhangban meghatározott fogalmának és feltételeinek; valamint
ha a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – különösen gazdasági, társadalmi és adózási jogállásuk tekintetében – a mezőgazdasági üzem vezetőjének jogállásával rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok agrárstruktúráinak megerősítéséhez.
31. cikk
Az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek
Minden egyes agrár-ökológiai programnak elvben legalább kettőt le kell lefedniük az éghajlat- és környezetvédelemmel, az állatjóléttel és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel kapcsolatos következő cselekvési területek közül:
az éghajlatváltozás mérséklése, többek között a mezőgazdasági gyakorlatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése, valamint a meglévő széntárolók megőrzése és a szénmegkötés fokozása;
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, többek között az élelmiszer-termelési rendszerek rezilienciájának, valamint az állatok és a növények diverzitásának fokozását célzó intézkedések a betegségekkel és az éghajlatváltozással szembeni erősebb ellenálló képesség érdekében;
a vízminőség védelme vagy javítása, valamint a vízkészletekre nehezedő nyomás csökkentése;
a talajdegradáció megelőzése, a talaj helyreállítása, a talaj termőképességének és a táganyag-gazdálkodásnak és a talajbiótának a javítása;
a biológiai sokféleség védelme, az élőhelyek vagy a fajok megőrzése vagy helyreállítása, beleértve a tájképi elemek vagy nem termelési célú területek fenntartását vagy létrehozását;
a növényvédő szerek, különösen az emberi egészség vagy a környezet számára kockázatot jelentő növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használatát célzó intézkedések;
az állatjólét javítását vagy az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó intézkedések.
E cikk alapján a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek:
túlmennek az I. fejezet 2. szakasza szerinti vonatkozó, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és GAEC-előírásokon;
túlmennek a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó releváns minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb releváns kötelező követelményeken;
túlmennek a mezőgazdasági terület 4. cikk (2) bekezdése szerinti állapotban tartására vonatkozóan meghatározott feltételeken;
eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 70. cikk alapján kifizetések odaítélésére kerül sor.
Az első albekezdés b) pontjában említett kötelezettségvállalások esetében, amennyiben a nemzeti jog olyan új követelményeket ír elő, amelyek túlmennek az uniós jogban megállapított megfelelő minimumkövetelményeken, az említett követelményeknek való megfeleléshez hozzájáruló kötelezettségvállalások tekintetében legfeljebb 24 hónapig támogatás nyújtható attól a naptól számítva, amelyen azok a mezőgazdasági üzem számára kötelezővé válnak.
Az (EU) 2021/2116 rendelet 87. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, az első albekezdéssel összhangban létrehozott agrár-ökológiai programokban részt vevő aktív mezőgazdasági termelőket vagy ezek csoportjait úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a III. mellékletben említett releváns követelményeknek és előírásoknak, feltéve, hogy teljesítik az érintett agrár-ökológiai program szerinti kötelezettségvállalásokat.
Azon tagállamok, amelyek e bekezdés első albekezdésével összhangban agrár-ökológiai programokat hoznak létre, biztosíthatják, hogy irányítási és kontrollrendszereik következtében ne kerüljön sor az ellenőrzések megkettőzésére olyan esetekben, amennyiben ezen agrár-ökológiai programok és a III. mellékletben meghatározott kötelezettségek alapján ugyanazok a követelmények és előírások alkalmazandók.
Egy adott agrár-ökológiai programra vonatkozó támogatás a kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó valamennyi támogatható hektárra vonatkozó éves kifizetés formájában nyújtható. A kifizetések az alábbi formák valamelyikében nyújthatók:
a 2. alszakasz szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetések; vagy
az aktív mezőgazdasági termelők vagy azok csoportjai részére a kötelezettségvállalások teljesítése nyomán felmerülő többletköltségek és elmaradt bevételek egy részének vagy egészének kompenzálására teljesített kifizetések, amelyeket a 82. cikknek megfelelően kell kiszámítani, figyelembe véve az agrár-ökológiai programokra vonatkozó célokat; e kifizetések az ügyleti költségeket is fedezhetik.
Az első albekezdéstől eltérve, az annak b) pontjával összhangban az állatjóléttel összefüggő kötelezettségvállalások, az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó kötelezettségvállalások, valamint kellően indokolt esetben az éghajlatvédelem szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra irányuló kötelezettségvállalások tekintetében odaítélt támogatásokat is lehet számosállat-egységenkénti éves kifizetés formájában nyújtani.
32. cikk
Általános szabályok
33. cikk
Hatály
Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható, amennyiben ezek társadalmi-gazdasági vagy környezetvédelmi okokból fontosak:
gabonafélék;
olajos magvak a 11. cikk (7) bekezdésében meghatározott étkezési napraforgómag kivételével;
fehérjenövények, beleértve a hüvelyeseket, valamint a hüvelyesek és fűfélék keverékét, feltéve, hogy e keverékben a hüvelyesek maradnak túlsúlyban;
len;
kender;
rizs;
diófélék;
keményítőburgonyák;
tej és tejtermékek;
magvak;
juh- és kecskehús;
marha- és borjúhús;
olívaolaj és étkezési olajbogyó;
selyemhernyó;
szárított takarmány;
komló;
cukorrépa, cukornád és cikóriagyökér;
gyümölcs- és zöldségfélék;
rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvény.
34. cikk
Támogathatóság
35. cikk
Felhatalmazás a valamely ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiányok esetében
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan intézkedésekkel való kiegészítése céljából, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit ne érintsék hátrányosan a valamely ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiányok. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok lehetőséget biztosíthatnak a tagállamoknak arra, hogy úgy döntsenek, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás 2027-ig továbbra is kifizethető azon termelési egységek alapján, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották.
36. cikk
Hatály
Bulgária, Görögország, Spanyolország és Portugália az ezen alszakaszban megállapított feltételek mellett gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtanak az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapotot termesztő aktív mezőgazdasági termelőknek.
37. cikk
Általános szabályok
Az ezen alszakasz hatálya alá tartozó beavatkozások esetében:
a felmerült kiadások elszámolhatóságát az (EU) 2021/2116 rendelet 37. cikkének a) pontja alapján kell meghatározni;
az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a tanúsító szervek által adandó véleménynek ki kell terjednie az említett bekezdés a), b) és d) pontjára, valamint a vezetői nyilatkozatra.
38. cikk
Bázisterületek, rögzített terméshozamok és referenciaösszegek
A következő nemzeti bázisterületek kerülnek meghatározásra:
A következő rögzített terméshozamok kerülnek megállapításra a referencia-időszakban:
A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás esetében a támogatható területre nyújtott támogatás hektáronkénti összegét a (2) bekezdésben foglalt terméshozamok és a következő referenciaösszegek szorzataként kell kiszámítani:
39. cikk
Elismert szakmaközi szervezetek
Ezen alszakasz alkalmazásában „elismert szakmaközi szervezet”: gyapottermelők és legalább egy gyapottisztító által létrehozott jogalany, amely többek között a következő tevékenységeket folytatja:
a gyapot forgalomba hozatalának módjára irányuló koordináció javítása, különösen kutatási tanulmányok és piackutatás által;
az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;
a termelés olyan termékek irányába való orientálása, amelyek jobban igazodnak a piaci igényekhez és a fogyasztói kereslethez, különösen a minőség és a fogyasztóvédelem tekintetében;
a termelési módszerek és eszközök korszerűsítése a termékminőség javítása érdekében;
a gyapot minőségtanúsítási rendszerek révén történő promócióját szolgáló marketingstratégiák kidolgozása.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:
a szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok;
a termelőkre vonatkozó kötelezettségek;
az azon esetre vonatkozó következmények, ha az elismert szakmaközi szervezet nem felel meg az a) pontban említett kritériumoknak.
40. cikk
A támogatás nyújtása
41. cikk
Eltérések
III. FEJEZET
BIZONYOS ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOK
42. cikk
Hatály
E fejezet a következő ágazatokban alkalmazott beavatkozástípusokra vonatkozó szabályokat határozza meg:
az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazat;
az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének v) pontjában említett méhészeti termékek ágazata (a továbbiakban: a méhészeti ágazat);
az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének l) pontjában említett borágazat;
az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett komlóágazat;
az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat;
az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a)–h), k), m), o)–t) és w) pontjában meghatározott egyéb ágazatok, valamint az e rendelet VI. mellékletében felsorolt termékeket előállító ágazatok.
43. cikk
Kötelező és választható beavatkozástípusok
Amennyiben a KAP stratégiai tervének benyújtása időpontjában gyümölcs- és zöldségágazatban elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállam a KAP stratégiai terv időszaka alatt az 1308/2013/EU rendelet alapján elismer egy termelői szervezetet ezen ágazatban, az említett tagállamnak a KAP stratégiai tervének módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania a 119. cikkel összhangban a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó beavatkozásoknak a KAP stratégiai tervbe való felvétele céljából.
44. cikk
Támogatási formák
A 42. cikkben említett ágazatokban a támogatás a következő formák bármelyikében megvalósulhat:
a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése;
egységköltségek;
átalányösszegek;
százalékos átalányfinanszírozás.
Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett támogatási formák vonatkozásában alkalmazandó összegeket a következő módszerek valamelyikével kell megállapítani:
olyan tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer, amely a következőkön alapul:
statisztikai adatok, egyéb objektív információk vagy szakértői vélemény;
a kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai; vagy
a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának alkalmazása;
eseti alapon kidolgozott és – a bor- és a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások esetében a műveletet kiválasztó szerv, a többi támogatható ágazatban végrehajtott beavatkozások esetében pedig az 50. cikkben említett operatív programokat jóváhagyó szerv által – előzetesen jóváhagyott költségvetési tervezetek;
az uniós szakpolitikákban a hasonló típusú beavatkozásokra alkalmazandó, megfelelő egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban;
a hasonló típusú beavatkozásokra a teljes egészében a tagállam által finanszírozott támogatási rendszerekben alkalmazandó, megfelelő egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban.
45. cikk
A beavatkozástípusokra vonatkozó további követelményekkel kapcsolatos átruházott hatáskörök
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e fejezetben meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:
az e fejezetben meghatározott beavatkozástípusok megfelelő működésének biztosítása, különösen a belső piacon zajló verseny torzulásának elkerülése révén;
az e fejezetben szereplő beavatkozástípusok hatálya alá tartozó kiadástípusok, többek között – az (EU) 2021/2116 rendelet 22. cikkétől eltérve – a termelői szervezeteknél vagy egyéb kedvezményezetteknél az e beavatkozások végrehajtása során felmerülő adminisztratív és személyzeti költségek elszámolhatósága;
az e fejezetben említett uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja – ideértve a referencia-időszakokat és a forgalmazott termékek értékének kiszámítását is –, továbbá az 53. cikkben említett nemzeti pénzügyi támogatás céljából a termelők szervezettségi foka kiszámításának alapja;
a 47. cikk (2) bekezdésének a), c), f), g), h) és i) pontjában említett beavatkozástípusokhoz, valamint az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c), d) és l) pontjában említett beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintje, beleértve az ingyenes szétosztás céljából a piacról kivont termékek csomagolási és szállítási költségeit, valamint az ilyen célú szállításokat megelőző feldolgozás költségeit;
a kiadások felső határának megállapítására, valamint a 47. cikk (2) bekezdésének d) pontjában és az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett beavatkozástípusok céljára a támogatható terület kimérésére vonatkozó szabályok;
a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, az e kötelezettség alóli mentességre vonatkozó, a további adminisztratív terhek elkerülését célzó szabályok és a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok;
a 44. cikk (1) bekezdésében felsorolt támogatási formák alkalmazására vonatkozó feltételek.
az e fejezetben szereplő beavatkozások által támogatott termelő és nem termelő beruházásokra vonatkozó minimális tartóssági követelményekre vonatkozó szabályok;
az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti beruházások támogatásának, valamint az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének k) pontja szerinti promóció támogatásának kombinációjára vonatkozó szabályok.
46. cikk
A gyümölcs- és zöldségágazatra, a komlóágazatra, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatokra vonatkozó célkitűzések
A 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó célkitűzések a következők:
a termelés tervezése és szervezése, a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében, a termelési költségek és a végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása, valamint a termelői árak stabilizálása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;
a kínálati oldal koncentrációja és a termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;
a közép- és hosszú távú versenyképesség javítása, különösen korszerűsítés révén; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;
kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képességet, az állatbetegségekkel szembeni rezisztenciát, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló módszereket, továbbá a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat és termelési technikákat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;
a következők előmozdítása, kifejlesztése és megvalósítása:
a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek és technikák;
a károsítókkal és a betegségekkel szembeni ellenállást segítő termelési gyakorlatok;
az uniós és a tagállami jog szerint meghatározott minimumkövetelményeket meghaladó állategészségügyi és állatjóléti előírások;
hulladékcsökkentés, valamint a melléktermékek környezetkímélő felhasználása és kezelése, az újrafelhasználásukat és hasznosításukat is beleértve;
a biológiai sokféleség védelme és fokozása, valamint a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj és a levegő védelme.
E célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e), f) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;
hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint;
a termékek kereskedelmi értékének és színvonalának növelése, ideértve a termékminőség javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely uniós minőségrendszer vagy a tagállamok által elismert nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódnak;
a termékek promóciója és marketingje; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b), c) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;
a friss vagy feldolgozott gyümölcs- és zöldségágazati termékek fogyasztásának növelése; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;
az érintett ágazat piacain bekövetkező zavarok elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;
a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartatása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban;
47. cikk
Beavatkozástípusok a gyümölcs- és zöldségágazatban, a komlóágazatban, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatokban
A 46. cikk a)–i) és k) pontjában említettek közül kiválasztott célkitűzések mindegyike tekintetében a tagállamok a KAP stratégiai tervükben egyet vagy többet kiválasztanak a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó következő beavatkozástípusok közül:
tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, kutatás, valamint kísérleti és innovatív termelési módszerek és egyéb tevékenységek, például az alábbi területeken:
talajvédelem, beleértve a talaj széntartalmának növelését és a talaj szerkezetének javítását, valamint a szennyező anyagok csökkentését;
a vízhasználat és a megbízható vízgazdálkodás javítása, beleértve a vízmegtakarítást, a vízvédelmet és a vízelvezetést is;
a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzése, valamint a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó fajták és gazdálkodási gyakorlatok kifejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása;
az energiamegtakarítás, az energiahatékonyság és a megújulóenergia-használat növelése;
a környezetkímélő csomagolás, a kutatás és a kísérleti termelés területén;
biológiai biztonság, az állatok egészsége és jóléte;
kibocsátás- és hulladékcsökkentés, a melléktermék-felhasználás javítása, az újrafelhasználásukat és hasznosításukat is beleértve, továbbá a hulladékgazdálkodás javítása;
a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása és a növényvédő szerek használatából eredő kockázatok és hatások csökkentése, beleértve az integrált növényvédelmi technikák alkalmazását is;
az állatbetegségekkel szembeni ellenállóképesség javítása, valamint az állatgyógyászati készítmények, többek között az antibiotikumok használatának csökkentése;
a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása és megóvása;
a termékminőség javítása;
a genetikai erőforrások javítása;
a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartatása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban;
tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a következők tekintetében: a károsítók és betegségek elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek és az állategészségügyi készítmények fenntartható használata, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, a foglalkoztatási feltételek, a munkáltatói kötelezettségek, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság;
képzés, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a legjobb gyakorlatok cseréjét is, mindenekelőtt a következők tekintetében: a károsítók és betegségek elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek és az állategészségügyi készítmények fenntartható használata, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, továbbá a szervezett kereskedelmi platformok és árutőzsdék használata az azonnali és határidős piacokon;
ökológiai vagy integrált termelés;
a termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő intézkedések;
promóció, kommunikáció és marketing, ideértve különösen az uniós minőségrendszerekkel és az egészséges táplálkozás fontosságával kapcsolatos fogyasztói ismeretek gyarapítására, valamint a piacok diverzifikációjára és konszolidációjára irányuló intézkedéseket és tevékenységeket;
uniós és nemzeti minőségrendszerek alkalmazása;
nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek alkalmazása, különösen a végső fogyasztóknak értékesített termékek minőségének monitoringja;
az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések.
A 46. cikk j) pontjában említett célkitűzés tekintetében a tagállamok a KAP stratégiai tervükben egyet vagy többet kiválasztanak a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó következő beavatkozástípusok közül:
a kölcsönös kockázatkezelési alapoknak az 1308/2013/EU rendelet, vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek és termelőiszervezet-társulások általi létrehozása, feltöltése és újrafeltöltése;
tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését, beleértve a közös tárolást is;
termelői szervezetek vagy azok tagjai által előállított termékek közös tárolása, ezen belül szükség esetén a termékek kollektív feldolgozása a közös tárolás megkönnyítése érdekében;
gyümölcsösök vagy olajfaültetvények újratelepítése, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében szükség van;
az állatállomány pótlása az egészségügyi okokból történő kényszervágásokat vagy a természeti katasztrófákból eredő veszteségeket követően;
forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára vagy más rendeltetésre, beleértve adott esetben a forgalomból történő ilyen kivonás megkönnyítése céljából történő feldolgozást is;
zöldszüret, azaz az olyan, nem forgalmazható éretlen termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása, amelyek sem éghajlati okokból, sem betegség miatt, sem egyéb okokból nem károsodtak a zöldszüret előtt;
be nem takarítás, azaz a folyó termelési ciklus megszakítása az érintett területen, úgy, hogy a termék egészséges, ép és piacképes minőségű; nem értendő ide termékek időjárási jelenség vagy betegség miatti megsemmisítése;
betakarítási és termelési biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;
személyre szabott tanácsadás az 1308/2013/EU rendelet, vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert más termelői szervezeteknek és termelői szervezet-társulásoknak vagy egyéni termelőknek;
harmadik országok egészségügyi és növényegészségügyi előírásainak végrehajtása és kezelése az Unió területén a harmadik országok piacaira való bejutás megkönnyítése érdekében;
a figyelemfelhívást és a fogyasztók tájékoztatását célzó kommunikációs tevékenységek.
48. cikk
Tervezés, jelentéstétel és teljesítményalapú záróelszámolás az operatív programok szintjén
A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 102. cikk, a 111. cikk g) és h) pontja, a 112. cikk (3) bekezdésének b) pontja és a 134. cikk a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokban végrehajtott beavatkozástípusok esetében nem a beavatkozás szintjén, hanem az operatív programok szintjén alkalmazandó. Ezen beavatkozástípusok esetében a tervezést, a jelentéstételt és teljesítményalapú záróelszámolást is az operatív programok szintjén kell végrehajtani.
49. cikk
Célkitűzések a gyümölcs- és zöldségágazatban
A tagállamok a 42. cikk a) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazatban egy vagy több, a 46. cikkben meghatározott célkitűzés megvalósítására törekednek. A 46. cikk g), h), i) és k) pontjában meghatározott célkitűzéseket a friss és a feldolgozott termékekre egyaránt alkalmazni kell, míg az említett cikk többi pontjában meghatározott célkitűzéseket csak a friss termékekre kell alkalmazni.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a beavatkozások megfeleljenek a 47. cikkel összhangban kiválasztott beavatkozástípusoknak.
50. cikk
Operatív programok
E célból a tagállamok biztosítják a következőket:
a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai szerinti intézkedések finanszírozása – nem érintve az 51. cikk (1) bekezdésének b) pontját – teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;
minden tagszervezet operatív programjában szerepeljen a beavatkozások és a kapcsolódó pénzügyi részesedésük megjelölése.
ne fordulhasson elő kettős támogatás.
A tagállamok biztosítják, hogy minden operatív program tekintetében:
a kiadások legalább 15 %-a a 46. cikk e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások fedezésére szolgáljon;
az operatív program három vagy több, a 46. cikk e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó tevékenységet foglaljon magában;
a kiadások legalább 2 %-a a 46. cikk d) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások fedezésére szolgáljon; és
a 47. cikk (2) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett beavatkozástípusokhoz tartozó beavatkozásokra fordított kiadások ne haladják meg az összes kiadás egyharmadát.
Amennyiben valamely termelői szervezet tagjainak legalább 80 %-a alanya egy vagy több azonos, az e cím IV. fejezete szerinti agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásnak vagy ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalással, akkor e kötelezettségvállalások mindegyikét tevékenységként kell figyelembe venni az első albekezdés b) pontjában említett minimum három tevékenységre vonatkozó követelmény teljesülése céljából.
51. cikk
Működési alapok
A gyümölcs- és zöldségágazat bármely termelői szervezete vagy ilyen termelői szervezetek társulása működési alapot hozhat létre. Az alapot a következő forrásokból kell finanszírozni:
a következők által biztosított pénzügyi hozzájárulások:
a termelői szervezet tagjai vagy maga a termelői szervezet vagy ezek mindegyike; vagy
a termelői szervezetek társulása e társulás tagjai révén;
uniós pénzügyi támogatás, amely termelői szervezeteknek vagy azok társulásainak nyújtható, amennyiben az említett szervezetek vagy társulások operatív programot nyújtanak be.
52. cikk
A gyümölcs- és zöldségágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás
Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke:
az adott termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének 4,1 %-a;
a termelői szervezetek adott társulása által forgalmazott termékek értékének 4,5 %-a;
az adott transznacionális termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás által forgalmazott termékek értékének 5 %-a.
E határértékek 0,5 százalékponttal növelhetők, amennyiben az első albekezdésben meghatározott releváns százalékértéket meghaladó összeget kizárólag a 46. cikk d), e), f), h) i) és j) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó egy vagy több beavatkozásra használják. Ezeket a beavatkozásokat a termelői szervezetek társulásai – köztük a termelői szervezetek transznacionális társulásai – esetében a tagok nevében a társulás hajthatja végre.
Valamely termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás kérésére az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 60 %-ra kell emelni egy adott operatív program vagy annak egy része tekintetében, amennyiben a következők közül legalább egy fennáll:
transznacionális termelői szervezetek a 46. cikk b), e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozásokat valósítanak meg két vagy több tagállamban;
egy vagy több termelői szervezet vagy egy vagy több termelőiszervezet-társulás szakmaközi alapon megvalósított beavatkozásokban vesz részt;
az operatív program kizárólag az (EU) 2018/848 rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;
valamely, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás először hajt végre egy operatív programot;
az adott tagállamban a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák;
a termelői szervezet a legkülső régiók valamelyikében működik;
az operatív program a 46. cikk d), e), f), i) és j) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozástípusokat tartalmazza;
az operatív programot először hajtja végre valamely két vagy több elismert termelői szervezet összeolvadásának eredményeként létrejött elismert termelői szervezet.
Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a következő esetekben:
gyümölcsök és zöldségek piacról történő kivonása, ha az nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:
ingyenes szétosztás a tagállamok által e célból jóváhagyott jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek,
ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézetek, iskolák, közoktatási intézmények, az 1308/2013/EU rendelet 22. cikkében említett intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében; a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék;
az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert más termelői szervezetek számára nyújtott személyre szabott tanácsadáshoz kapcsolódó fellépések – feltéve, hogy az érintett termelői szervezetek az e rendelet 53. cikkének (2) bekezdésében említett régiókban működnek –, vagy egyéni termelőknek biztosított, személyre szabott szaktanácsadáshoz kapcsolódó fellépések.
53. cikk
Nemzeti pénzügyi támogatás
54. cikk
Célkitűzések a méhészeti ágazatban
A tagállamok törekednek arra, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott vonatkozó egyedi célkitűzések közül legalább egyet megvalósítsanak a méhészeti ágazatban.
55. cikk
Beavatkozástípusok a méhészeti ágazatban és uniós pénzügyi támogatás
A tagállamok a KAP stratégiai tervükben a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott minden egyes kiválasztott egyedi célkitűzés vonatkozásában kiválasztanak egyet vagy többet a méhészeti ágazatra vonatkozó következő beavatkozástípusok közül:
tanácsadási szolgáltatások, technikai segítségnyújtás, képzés, tájékoztatás és a legjobb gyakorlatok cseréje a méhészek és a méhészek szervezetei részére, többek között hálózatok kiépítése révén;
tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, valamint egyéb fellépések, amelyek többek között a következőkre irányulnak:
a méhállományt megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroózis – elleni védekezés,
a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzése, valamint a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodási gyakorlatok kifejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása,
a méhállomány pótlása az Unióban, a méhtenyésztést is beleértve,
a vándorméhészkedés racionalizálása;
a méhészeti termékek, a méhpusztulás, a méhek csökkenő termelékenysége, valamint a méhekre potenciálisan mérgező anyagok elemzését végző laboratóriumok támogatására irányuló fellépések;
az Unióban meglévő kaptárok számának megőrzését vagy növelését célzó fellépések, a méhtenyésztést is beleértve;
együttműködés a szakosodott szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos kutatási programok végrehajtása terén;
promóció, kommunikáció és marketing, ideértve a piacmonitoringhoz kötődő fellépéseket és a különösen a méhészeti termékek minőségével kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelésére irányuló tevékenységeket;
a termékminőség javítására irányuló fellépések.
56. cikk
A méhészeti ágazat beavatkozástípusaira vonatkozó további felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e szakaszban meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:
a tagállamoknak az 55. cikk (7) bekezdésében előírt azon kötelezettsége, miszerint évente értesíteniük kell a Bizottságot a területükön található kaptárok számáról;
a „kaptár” fogalmának meghatározása és a kaptárok számának kiszámítására alkalmazandó módszerek;
az 55. cikkben említett beavatkozástípusok és beavatkozások végrehajtásával összefüggő kiadásokhoz biztosított uniós hozzájárulás minimális mértéke.
57. cikk
Célkitűzések a borágazatban
A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok törekednek arra, hogy a következő célkitűzések közül egyet vagy többet megvalósítsanak a borágazatban:
az uniós bortermelők gazdasági fenntarthatóságának és versenyképességének javítása; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és h) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;
az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a termelési rendszerek fenntarthatóságának javításához való hozzájárulás, továbbá az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentése, többek között a szőlőtermesztők támogatásával az inputfelhasználás csökkentése és a környezeti szempontból fenntarthatóbb módszerek és művelési gyakorlatok alkalmazása terén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d)–f) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;
a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartásának biztosítása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban;
az uniós borászati vállalkozások teljesítményének és a piaci igényekhez való alkalmazkodásának javítása, valamint e vállalkozások hosszú távú versenyképességének fokozása a szőlőből készült termékek előállítása és értékesítése tekintetében, ideértve az energiamegtakarítást, a globális energiahatékonyságot és a fenntartható folyamatokat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és h) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;
hozzájárulás a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához az uniós borpiacon a piaci válságok megelőzése érdekében; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;
hozzájárulás az uniós termelők jövedelmének biztosításához azokban az esetekben, amikor azok természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;
a szőlőből készült uniós termékek piac- és versenyképességének fokozása, különösen innovatív termékek, folyamatok és technológiák kifejlesztése, továbbá az ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott érték teremtése által; e célkitűzés magában foglalhatja a tudástranszfert is és a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c), e) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;
a borkészítés melléktermékei ipari és energetikai célokra történő felhasználásának fenntartása az uniós borok minőségének és ezzel egyidejűleg a környezet védelmének biztosítása érdekében; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;
hozzájárulás a felelősségteljes borfogyasztással és a borra vonatkozó uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos fogyasztói ismeretek gyarapításához; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;
a szőlőből készült uniós termékek versenyképességének javítása harmadik országokban, beleértve a borpiacok megnyitását és diverzifikálását; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és h) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;
hozzájárulás a termelők piaci ingadozásokkal szembeni ellenálló képességének növeléséhez; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik.
58. cikk
Beavatkozástípusok a borágazatban
A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok az 57. cikkben meghatározott célkitűzések közül kiválasztott minden egyes célkitűzés tekintetében a KAP stratégiai tervükben kiválasztanak egyet vagy többet a következő beavatkozástípusok közül:
a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, amely a következő intézkedések közül egyet vagy többet magában foglaló folyamat:
fajtaváltás, átoltás révén is, többek között a minőség vagy a környezeti fenntarthatóság javítása céljából, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vagy a genetikai sokféleség növelése érdekében;
szőlőültetvények áttelepítése;
szőlőültetvények újratelepítése, amennyiben ez egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő, a tagállam illetékes hatósága által elrendelt kötelező kivágást követően szükséges;
a szőlőültetvények termesztéstechnológiai módszereinek javítása, különösen a fenntartható termelés fejlett rendszereinek bevezetése, a növényvédő szerek használatának csökkentését is beleértve, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcellának ugyanazon szőlőfajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;
tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások a szőlőtermesztési- és borkészítési rendszerekben, kizárva az a) pontban meghatározott beavatkozástípushoz kapcsolódó műveleteket, valamint a feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára, továbbá marketingstruktúrákra és -eszközökre irányuló beruházásokat;
zöldszüret, azaz a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítése vagy eltávolítása és ezáltal az érintett terület terméshozamának nullára csökkentése; nem értendő ide a be nem takarítás, ami azt jelenti, hogy a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják;
a természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, a kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, az állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések által okozott károkból eredő jövedelemkiesés;
tárgyi és immateriális innovációs beruházások, amelyek közé tartoznak a – többek között a borkészítés termékeiből és melléktermékeiből előállított – innovatív termékek, a borászati termékek előállítására irányuló innovatív folyamatok és technológiák kifejlesztését, valamint e folyamatok és technológiák digitalizálását célzó, továbbá olyan egyéb, az ellátási lánc bármelyik szakaszában hozzáadott értéket teremtő beruházások, amelyek az ismeretek cseréjét, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő hozzájárulást célozzák;
tanácsadási szolgáltatások, különösen a foglalkoztatási feltételekre, a munkáltatói kötelezettségekre, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozóan;
a borkészítés melléktermékeinek az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. részének D. szakaszában megszabott korlátozásoknak megfelelően elvégzett lepárlása;
az uniós borokra vonatkozó, a tagállamokban végrehajtott tájékoztatási tevékenységek, amelyek célja a felelősségteljes borfogyasztás ösztönzése, illetve az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós minőségrendszerek előmozdítása;
a tagállamok által a borágazatban az 1308/2013/EU rendelettel összhangban elismert szakmaközi szervezetek által végrehajtott fellépések, amelyek célja az uniós szőlőültetvények hírnevének növelése a bortermelő régiókban a borturizmus előmozdítása révén;
a tagállamok által a borágazatban az 1308/2013/EU rendelettel összhangban elismert szakmaközi szervezetek által végrehajtott fellépések, amelyek célja a piacismeret javítása;
harmadik országokban folytatott promóció és kommunikáció, amely a következő, a borágazat versenyképességének javítását, valamint a piacok megnyitását, diverzifikálását vagy megszilárdítását célzó intézkedések és tevékenységek közül egyet vagy többet foglal magában:
olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezet szempontjából nyújtott magas színvonal kiemelését célozzák;
nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel;
tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és az ökológiai termelésre vonatkozó uniós minőségrendszerek kapcsán;
új vagy meglévő piacok olyan felmérése, amely a piacok bővítése és megszilárdítása érdekében szükséges;
a tájékoztató és promóciós műveletek eredményeit felmérő tanulmányok;
a borászati gyakorlatokkal, a növényegészségügyi és higiéniai szabályokkal, valamint a borágazat termékeinek importjára alkalmazandó egyéb harmadik országbeli követelményekkel kapcsolatos műszaki dokumentációk elkészítése, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos dokumentációkat is, a harmadik országbeli piacokhoz való hozzáférés korlátozásának megelőzése vagy a hozzáférés lehetővé tétele érdekében;
átmeneti és fokozatosan csökkenő támogatás a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos igazgatási kiadások fedezéséhez;
tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek célja a bortermelés fenntarthatóságának fokozása a következők révén:
a vízhasználat és a vízgazdálkodás javítása;
ökológiai termelésre való áttérés;
integrált termelési technikák bevezetése;
precíziós vagy digitalizált termelési módszerekhez szükséges berendezések beszerzése;
hozzájárulás a talajvédelemhez és a talaj szénmegkötésének növeléséhez;
a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása, megóvása vagy a tájkép megóvása, többek között történelmi jellegzetességeinek megőrzése; vagy
a hulladékképződés csökkentése és a hulladékgazdálkodás javítása.
Az első albekezdés k) pontja csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandó. A felvevőpiacok megszilárdítását célzó promóciós és kommunikációs műveletek és tevékenységek időtartama legfeljebb három év lehet, amely nem hosszabbítható meg, és azok kizárólag az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós minőségrendszerekre terjedhetnek ki.
Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének k) pontjában említett beavatkozástípusokat választó tagállamok különös rendelkezéseket állapítanak meg a tájékoztatási és promóciós intézkedésekre és tevékenységekre vonatkozóan, különös tekintettel azok maximális időtartamára.
59. cikk
A borágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás
Az uniós pénzügyi támogatás mértéke meredek lejtők és 40 %-ot meghaladó szintkülönbséggel bíró övezetekben lévő teraszok esetében meghaladhatja a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 60 %-át, illetve – a kevésbé fejlett régiókban – a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 80 %-át.
A támogatás kizárólag a termelőknek a beavatkozás végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott kompenzáció, illetve a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez biztosított hozzájárulás formájában nyújtható. A termelőknek a beavatkozás végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott kompenzáció mértéke a szóban forgó veszteség 100 %-áig terjedhet, és a következő formák egyikében valósulhat meg:
a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése legfeljebb hároméves időtartamra;
pénzügyi kompenzáció legfeljebb hároméves időtartamra.
Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:
a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;
a támogatható beruházási költségek 40 %-át a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;
a támogatható beruházási költségek 75 %-át a legkülső régiókban;
a támogatható beruházási költségek 65 %-át a kisebb égei-tengeri szigeteken.
Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben meghatározott maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 10 ) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható. A legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a vonatkozó maximális mértékű támogatás.
A 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 750 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb éves árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében az uniós pénzügyi támogatás e bekezdés első albekezdésében említett maximális szintjei megfeleződnek.
Nem nyújtható uniós pénzügyi támogatás az „Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról” című bizottsági közlemény ( 11 ) értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.
Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:
a termelők által természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta veszteség elleni biztosításra fizetett biztosítási díjak 80 %-át;
a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-át:
az a) pontban említett veszteségek és az egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek;
az állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések által okozott veszteségek.
A betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás akkor ítélhető oda, ha az érintett biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után a 100 %-ot meghaladó mértékű kompenzációt, figyelembe véve minden olyan kompenzációt, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott. A biztosítási szerződésekben meg kell követelni, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.
Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett innovációkhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:
a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;
a támogatható beruházási költségek 40 %-át a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;
a támogatható beruházási költségek 80 %-át a legkülső régiókban;
a támogatható beruházási költségek 65 %-át a kisebb égei-tengeri szigeteken.
Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben meghatározott maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásoknak ítélhető oda; a legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a maximális mértékű támogatás.
A 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 750 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb éves árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében az uniós pénzügyi támogatás e bekezdés első albekezdésében említett maximális szintjei megfeleződnek.
A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok továbbá legfeljebb az elszámolható kiadások 30 %-ának erejéig nemzeti kifizetést nyújthatnak, az uniós pénzügyi támogatás és a tagállami kifizetések együttesen azonban nem haladhatják meg az elszámolható kiadások 80 %-át.
60. cikk
A borágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatásokra vonatkozó különös szabályok
A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok biztosítják, hogy a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan lepárlók kapják, amelyek a lepárlásra beszállított borkészítési melléktermékeket legalább 92 térfogat-százalékos alkoholtartalmú nyersalkohollá dolgozzák fel.
Az uniós pénzügyi támogatásnak magában kell foglalnia egy átalányösszeget, amely a borkészítés melléktermékeinek begyűjtéséhez kapcsolódó költségek ellentételezésére szolgál. Ezt az összeget a lepárlótól a termelőre kell átruházni azon esetekben, amikor a szóban forgó költségeket az utóbbi viseli.
A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok biztosítják, hogy a borkészítés melléktermékeinek uniós pénzügyi támogatással elvégzett lepárlása eredményeként keletkező alkoholt kizárólag olyan, ipari vagy energetikai célokra használják fel, amelyek nem járnak a verseny torzulásával.
61. cikk
Célkitűzések és beavatkozástípusok a komlóágazatban
62. cikk
Uniós pénzügyi támogatás
Az uniós pénzügyi támogatást az operatív programokat végrehajtó, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által létrehozott működési alapokba kell befizetni. E célból e rendelet 51. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni.
A (2) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a következő esetekben:
a 46. cikk d), e), f) és h) pontjában említett célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó beavatkozástípusok esetében;
a 46. cikk a) és j) pontjában említett célkitűzések közül az egyikhez vagy mindkettőhöz kapcsolódó, a közös tárolással, a tanácsadási szolgáltatásokkal, a technikai segítségnyújtással, a képzéssel és a legjobb gyakorlatok cseréjével kapcsolatos beavatkozások esetében.
63. cikk
Célkitűzések az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban
Görögország, Franciaország és Olaszország törekedik arra, hogy a 46. cikk a)–h), j) és k) pontjában meghatározott célkitűzések közül egyet vagy többet megvalósítson az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban.
64. cikk
Beavatkozástípusok az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban
65. cikk
Uniós pénzügyi támogatás
Az elszámolható költségekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:
a 46. cikk a)–f), h) és k) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások tekintetében felmerült tényleges kiadások 75 %-át;
az állóeszköz-beruházások tekintetében felmerült tényleges kiadások 75 %-át és a 46. cikk g) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó egyéb beavatkozások tekintetében felmerült tényleges kiadások 50 %-át;
a 46. cikk j) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások tekintetében felmerült tényleges kiadások 50 %-át;
a 47. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett beavatkozástípusok tekintetében felmerült tényleges kiadások 75 %-át, ha az operatív programot legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások hajtják végre, és az 50 %-át, ha ez a feltétel nem teljesül.
66. cikk
Célkitűzések az egyéb ágazatokban
A tagállamok a KAP stratégiai tervükben kiválaszthatják a 42. cikk f) pontjában említett olyan ágazatokat, amelyekben a 47. cikkben meghatározott beavatkozástípusokat végrehajtják. A tagállamok az általuk kiválasztott minden ágazat esetében törekednek egy vagy több, a 46. cikk a)–h), j) és k) pontjában meghatározott célkitűzés megvalósítására. A tagállamok megindokolják, miért döntöttek a kiválasztott ágazatok és célkitűzések mellett.
67. cikk
Beavatkozástípusok az egyéb ágazatokban
A tagállamok a 66. cikkel összhangban kiválasztott minden egyes ágazat esetében választanak egy vagy több, a 47. cikkben említett beavatkozástípust, amelyet a következők által kidolgozott, jóváhagyott operatív programokon keresztül kell végrehajtani:
az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások, illetve az e cikk (7) bekezdése szerint elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások; vagy
szövetkezetek, valamint a termelők közötti együttműködésnek a termelők kezdeményezésére létrehozott és általuk ellenőrzött egyéb olyan formái, amelyeket egy tagállam illetékes hatósága termelői csoportnak nyilvánított, a jóváhagyott operatív program indulásától számított átmeneti, legfeljebb négyéves időszakra, amely legkésőbb 2027. december 31-én lezárul.
Az elismerési tervben tevékenységeket és célokat kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy előrelépés történjen az elismerés megszerzése felé.
Az azon termelői csoportoknak nyújtott támogatást, amelyeket az átmeneti időszak végéig nem ismernek el termelői szervezetként, vissza kell téríttetni.
Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy az e szakaszban meghatározott beavatkozástípusokat hajtanak végre a VI. mellékletben felsorolt termékek esetében, minden általuk kiválasztott ágazatra vonatkozóan összeállítják az adott ágazatba tartozó termékek jegyzékét.
68. cikk
Uniós pénzügyi támogatás
Az uniós pénzügyi támogatást az 1308/2013/EU rendelet vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások, továbbá az e rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett termelői csoportok által létrehozott működési alapokba kell befizetni. E célból e rendelet 51. cikkét és 52. cikkének (1) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.
Az uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a forgalmazott termékek értékének 6 %-át az alábbiak esetében:
a 67. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett minden egyes termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás; vagy
a 67. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett minden egyes termelői csoport.
IV. FEJEZET
A VIDÉKFEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOK
69. cikk
A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok
Az e fejezet szerinti beavatkozástípusok a következőkre vonatkozó kifizetéseket vagy támogatást foglalnak magukban:
a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;
hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok;
bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok;
beruházások, az öntözésre irányuló beruházásokat is beleértve;
fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése, a vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdését is beleértve;
kockázatkezelési eszközök;
együttműködés;
az ismeretek cseréje és az információk terjesztése.
70. cikk
Környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások
E cikk alapján a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetéseket nyújthatnak, amelyek:
túlmennek az I. fejezet 2. szakaszában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és GAEC-előírásokon;
túlmennek a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó releváns minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb releváns kötelező követelményeken; ez a követelmény nem vonatkozik az agrárerdészeti rendszerekkel és az erdősített területek fenntartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásokra;
túlmennek a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott feltételeken;
eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 31. cikk alapján kifizetések nyújtására kerül sor.
Az első albekezdés b) pontjában említett kötelezettségvállalások esetében, amennyiben a nemzeti jog olyan új követelményeket ír elő, amelyek túlmennek az uniós jogban megállapított megfelelő minimumkövetelményeken, az említett követelményeknek való megfeleléshez hozzájáruló kötelezettségvállalások tekintetében legfeljebb 24 hónapig támogatás nyújtható attól a naptól számítva, amelyen azok a mezőgazdasági üzem számára kötelezővé válnak.
Ugyanakkor a tagállamok meghatározhatnak KAP stratégiai tervükben:
a kötelezettségvállalások bizonyos típusaira vonatkozóan hosszabb időszakot, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően, amennyiben az ilyen hosszabb időszak bizonyos környezeti vagy állatjóléti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében szükséges;
rövidebb, legalább egyéves időszakot az állatjólétre, a genetikai erőforrások megőrzésére, fenntartható használatára és fejlesztésére, valamint az ökológiai gazdálkodásra való áttérésre irányuló kötelezettségvállalások esetében, a kezdeti időszakban teljesített kötelezettségvállalást közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében vagy más megfelelően indokolt esetekben.
A tagállamok biztosítják továbbá, hogy felülvizsgálati záradék vonatkozzon az e cikkben említett beavatkozástípus keretében végrehajtott azon műveletekre, amelyek túlmennek a KAP stratégiai terv időszakán, annak érdekében, hogy az említett műveleteket a következő időszakban hatályos jogi kerethez lehessen igazítani.
71. cikk
Hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok
72. cikk
Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok
A hátrányokkal sújtott területek meghatározásakor a tagállamok a következő területek közül említhetnek egyet vagy többet:
a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;
egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdészetre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, feltéve hogy e területek aránya nem haladja meg az egyes KAP stratégiai tervek területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-át;
a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.
A (4) bekezdésben említett további költségeket és jövedelemkiesést a következőképpen kell kiszámítani:
a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím I. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott GAEC-előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmenő követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban;
a 2000/60/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím I. fejezetének 2. szakasza értelmében megállapított releváns, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken (az e rendelet III. mellékletében felsorolt, 1. számú, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények kivételével) és az ugyanazon szakasz értelmében megállapított GAEC-előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan megállapított feltételeken túlmenő követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban.
73. cikk
Beruházások
Azon mezőgazdasági üzemek esetében, amelyek mérete meghalad egy bizonyos, a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározandó értéket, az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatás feltétele az európai erdők védelméről 1993. június 16-17-én, Helsinkiben tartott második miniszteri konferencia által elfogadott, az európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános iránymutatásokban meghatározottak szerinti fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási üzemtervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.
A tagállamok összeállítják a nem támogatható beruházások és nem elszámolható kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:
mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;
támogatási jogosultságok megvásárlása;
az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás, kivéve a környezetvédelmi célú földvásárlást, a magas kötöttszén-tartalmú talaj megóvását célzó földvásárlást, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők által pénzügyi eszközök igénybevételével történő földvásárlást; pénzügyi eszközök esetén ez a felső határ a végső címzettnek kifizetett elszámolható közkiadásokra, garancia esetén pedig a fedezetül szolgáló hitelek összegére alkalmazandó;
állatok vásárlása, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése a következőktől eltérő célra:
mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati eseményeket vagy katasztrófaeseményeket követően;
az állatállomány védelme nagyragadozókkal szemben, illetve állatok igénybevétele az erdészetben gépek helyett;
az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) 2. cikkének 24. pontjában meghatározott veszélyeztetett fajták tenyésztése a 70. cikkben említett kötelezettségvállalások alapján; vagy
génerózióval fenyegetett növényfajták megőrzése a 70. cikkben említett kötelezettségvállalások keretében;
hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;
beruházás olyan nagy méretű infrastruktúrákba a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározottak alapján, amelyek nem képezik részét az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak, kivéve a széles sávú rendszereket, valamint az árvíz- és partvédelmet érintő, megelőző intézkedéseket, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események vagy katasztrófaesemények következményeinek a mérséklése;
erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében megfogalmazott elvekkel összhangban álló környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseknek.
Az első albekezdés a), b), d) és f) pontja nem alkalmazandó abban az esetben, ha a támogatást pénzügyi eszközök útján nyújtják.
A maximális támogatási mértékek az alábbi mértékekre növelhetők:
legfeljebb 80 % a következő beruházások esetében:
a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, és az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó beruházások,
azon fiatal mezőgazdasági termelők beruházásai, akik teljesítik a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban előírt feltételeket,
a legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott beruházások;
kisgazdaságok beruházásainak legfeljebb 85 %-a, a tagállamok által meghatározottak szerint;
legfeljebb 100 % a következő beruházások esetében:
a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó erdőtelepítés, agrárerdészeti rendszerek létrehozása és megújítása, erdészeti birtokrendezés és nem termelő beruházás, beleértve azon nem termelő beruházásokat, amelyek célja az állatállomány és a növények védelme a vadon élő állatok által okozott kárral szemben;
alapszolgáltatásokba irányuló beruházások a vidéki térségekben, valamint az infrastruktúrába irányuló beruházások a mezőgazdaságban és az erdészetben, a tagállamok által meghatározottak szerint;
beruházás a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál helyreállításába természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati jelenségeket vagy katasztrófaeseményeket követően, beruházás megfelelő megelőző intézkedésekbe, valamint beruházás az erdők egészségének fenntartásába;
az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákon keresztül támogatott nem termelő beruházások, valamint az e rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok projektjei.
74. cikk
Öntözéssel kapcsolatos beruházások
A tagállamok csak akkor nyújthatnak támogatást egy meglévő öntözőberendezés vagy öntözőinfrastruktúra-elem fejlesztésére irányuló beruházáshoz, ha:
az előzetes értékelés alapján potenciális vízmegtakarítást eredményez, tükrözve a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paramétereit;
– amennyiben a beruházás olyan felszín alatti vagy felszíni víztesteket érint, amelyek állapota a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a vízmennyiséghez kapcsolódó okok miatt jónál rosszabb – hatékonyan csökkenti a vízhasználatot, hozzájárulva e víztestek jó állapotának eléréséhez a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott előírásoknak megfelelően.
A tagállamok a KAP stratégiai tervükben a 111. cikk d) pontjával összhangban támogathatósági feltételként százalékos arányokat határoznak meg a potenciális vízmegtakarításra és a vízhasználat tényleges csökkentésére vonatkozóan. Az ilyen vízmegtakarításoknak tükrözniük kell az e rendelet XIII. mellékletében felsorolt 2000/60/EK irányelvből eredő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott igényeket.
Az e bekezdésben meghatározott feltételek egyike sem alkalmazandó a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig a visszanyert víz felhasználására irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet.
A tagállamok csak akkor nyújthatnak támogatást az öntözött területek nettó növekedését eredményező és adott felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintő beruházásokhoz, ha:
az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt; valamint
környezeti hatáselemzés bizonyítja, hogy a beruházás nem jár majd jelentős kedvezőtlen hatással a környezetre nézve; az említett környezeti hatáselemzést az illetékes hatóságnak kell elvégeznie vagy jóváhagynia, és az mezőgazdasági üzemek csoportjaira is vonatkozhat.
A tagállamok a támogatás mértékét egy vagy több olyan támogatási mértékre korlátozzák, amelyek nem haladják meg a következőket:
a (4) bekezdés szerint végrehajtott, gazdaságon belüli öntözéssel kapcsolatos beruházások esetében az elszámolható költségek 80 %-a;
a gazdaságon kívüli, öntözésre szolgáló infrastruktúrába történő mezőgazdasági beruházások esetében az elszámolható költségek 100 %-a;
a gazdaságon belüli egyéb öntözési beruházások esetében az elszámolható költségek 65 %-a.
75. cikk
Fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők, valamint a vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdése
A tagállamok e cikk alapján csak a következők elősegítése céljából nyújthatnak támogatást:
azon fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése, akik teljesítik a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban előírt feltételeket;
a vidéki induló vállalkozások mezőgazdasághoz vagy erdészethez kapcsolódó tevékenységének megkezdése, új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdését is beleértve, vagy a gazdaságok háztartási jövedelmének nem mezőgazdasági tevékenységekkel történő diverzifikációja;
nem mezőgazdasági tevékenységet folytató üzleti vállalkozások beindítása a vidéki térségekben, az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákhoz kapcsolódóan.
76. cikk
Kockázatkezelési eszközök
A tagállamok az általuk végzett igényfelmérés alapján különböző típusú kockázatkezelési eszközökhöz – többek között jövedelemstabilizáló eszközökhöz – nyújthatnak támogatást, és különösen a következőket:
pénzügyi hozzájárulás biztosítási rendszerek keretében fizetendő díjakhoz;
pénzügyi hozzájárulás kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, ideértve az alap létrehozásának igazgatási kiadásait is.
A (3) bekezdésben említett támogatás nyújtásakor a tagállamok megállapítják a következő támogathatósági feltételeket:
a támogatható kockázatkezelési eszközök típusai és alkalmazási köre;
a veszteségek számításának módszertana és a kompenzáció szempontjából figyelembe vehető előidéző tényezők;
a kölcsönös kockázatkezelési alapok, illetve adott esetben az egyéb támogatható kockázatkezelési eszközök létrehozásának és kezelésének szabályai.
A tagállamok a 80. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi eszközök keretében önálló működőtőke-finanszírozás formájában támogatást nyújthatnak az e bekezdés első albekezdésében említett veszteségek kompenzálására azon mezőgazdasági termelők számára, akik nem vesznek részt kockázatkezelési eszközben.
Ez a bekezdés nem alkalmazandó a 19. cikkben említett hozzájárulásokra.
77. cikk
Együttműködés
A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett együttműködési támogatást nyújthatnak:
a 127. cikk (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok projektjeinek előkészítéséhez és végrehajtásához;
a LEADER előkészítéséhez és végrehajtásához;
az Unió vagy a tagállamok által elismert minőségrendszereknek és e rendszerek mezőgazdasági termelők általi használatának népszerűsítéséhez és támogatásához;
termelői csoportok, termelői szervezetek vagy szakmaközi szervezetek támogatásához;
a tagállamok által meghatározottak szerinti, „okos falvak” stratégiák kidolgozásához és végrehajtásához;
az együttműködés egyéb formáinak támogatásához.
Amennyiben a támogatást egy teljes összegként fizetik ki, a tagállamok biztosítják, hogy a végrehajtott művelet megfeleljen a 70-76. és 78. cikkben megállapított releváns szabályoknak és követelményeknek.
A LEADER esetében, e bekezdés első albekezdésétől eltérve:
az (EU) 2021/1060 rendelet 34. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében előkészítő támogatásként elszámolható minden költségre és az említett bekezdés b) és c) pontja alapján kiválasztott stratégiák végrehajtására nyújtott támogatás kizárólag az e cikk szerinti teljes összegben nyújtható; és
a tagállamok biztosítják, hogy a beruházásokból álló, végrehajtott műveletek megfeleljenek az e rendelet 73. cikkében foglalt, beruházásokra irányuló beavatkozástípus szerinti releváns uniós szabályoknak és előírásoknak.
A tagállamok a támogatás mértékét a következők szerint korlátozzák:
minőségrendszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységek esetében egy vagy több olyan támogatási mértékre, amelyek nem haladják meg az elszámolható költségek 70 %-át;
termelői csoportok, termelői szervezetek vagy szakmaközi szervezetek létrehozása esetében a csoport vagy szervezet éves forgalmazott termelésének 10 %-ára, de legfeljebb évente 100 000 EUR összegre; e támogatásnak fokozatosan csökkennie kell, és az elismerést követő első öt évre kell korlátozódnia.
78. cikk
Ismeretek cseréje és információk terjesztése
79. cikk
A műveletek kiválasztása
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a kiválasztási kritériumokat az egyértelműen környezeti célok megvalósítására irányuló vagy a helyreállítási tevékenységekkel kapcsolatban végrehajtott beruházási beavatkozásokra.
Az első albekezdéstől eltérve, kellően indokolt esetben a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően más kiválasztási módszert is meg lehet határozni.
80. cikk
A pénzügyi eszközökre vonatkozó egyedi szabályok
Ezenkívül e cikk (3), (4) és (5) bekezdése is alkalmazandó.
Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó tevékenységek vonatkozásában a működőtőkéhez valamely végső címzett számára nyújtott támogatás teljes összegének bruttó támogatási egyenértéke legfeljebb 200 000 EUR lehet bármely, három pénzügyi évből álló időszak során.
A pénzügyi eszköz elszámolható kiadása megegyezik a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozást nem tartalmazó folyósított vagy – garancia esetén – a garanciaszerződésekre elkülönített elszámolható közkiadások pénzügyi eszközönkénti teljes összegével a támogathatósági időszakban. Ezen összeg a következőknek felel meg:
a végső címzettek számára teljesített kifizetések hitel, sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések esetében;
akár még fennálló, akár már lejárt garanciaszerződésekre a veszteségek miatti esetleges garancialehívások teljesítése céljából elkülönített források, amelyek kiszámítása az alapul szolgáló folyósított új hitelekre vagy a végső címzetteknél végrehajtott sajáttőke-befektetésekre vonatkozóan meghatározott multiplikátorarány alapján történik;
a végső címzettek számára vagy javára teljesített kifizetések, amikor a pénzügyi eszközt egyetlen pénzügyieszköz-műveletbe vonják össze egyéb uniós hozzájárulásokkal az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikke (5) bekezdésének megfelelően;
a pénzügyi eszközt végrehajtó szerveknél felmerült irányítási költségek visszatérítéséhez és irányítási díjához nyújtott támogatás.
Amennyiben a pénzügyi eszközt egymást követő programozási időszakokban hajtják végre, a támogatás – ideértve az irányítási költségeket és díjakat is – az előző programozási időszak keretében létrejött megállapodások alapján is nyújtható a végső címzettek számára vagy javára, feltéve hogy ez a támogatás megfelel a következő programozási időszak elszámolhatósági szabályainak. Ilyen esetben a kiadásigazoló nyilatkozatokban benyújtott kiadások elszámolhatóságát az érintett programozási időszak szabályaival összhangban kell meghatározni.
Az első albekezdés b) pontjának alkalmazása céljából, amennyiben a garanciákban részesülő szervezet nem a multiplikátoraránnyal összhangban folyósította az új hitelek, a sajáttőke-, illetve a kvázisajáttőke-befektetések tervezett összegét a végső címzetteknek, az elszámolható kiadás összegét arányosan csökkenteni kell. A multiplikátorarány felülvizsgálható, ha a piaci feltételekben bekövetkező későbbi változások ezt indokolják. A felülvizsgálat nem lehet visszamenőleges hatályú.
E bekezdés első albekezdése d) pontjának alkalmazása céljából az irányítási díjak teljesítményalapúak. Amennyiben a valamely holdingalapot végrehajtó szerveket az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (3) bekezdésével összhangban szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szerveknek kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összege nem haladhatja meg a végső címzetteknek hitelek formájában folyósított vagy garanciaszerződések céljára elkülönített elszámolható közkiadások teljes összegének 5 %-át, valamint a végső címzetteknek sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések keretében kifizetett elszámolható közkiadások teljes összegének 7 %-át.
Amennyiben a valamely egyedi alapot végrehajtó szerveket az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (3) bekezdésével összhangban szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szerveknek kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összege nem haladhatja meg a végső címzetteknek hitelek formájában folyósított vagy garanciaszerződések céljára elkülönített elszámolható közkiadások teljes összegének 7 %-át, valamint a végső címzetteknek sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések keretében kifizetett elszámolható közkiadások teljes összegének 15 %-át.
Az első albekezdés d) pontjának alkalmazása céljából, ha a holdingalapokat vagy egyedi alapokat végrehajtó szerveket versenypályázat útján, az alkalmazandó jogszabályok szerint választják ki, az irányítási költségek és díjak összegét a finanszírozási megállapodásban kell megállapítani és annak a versenypályázat eredményét kell tükröznie.
Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét a végső címzettnek számítják fel, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.
81. cikk
Az InvestEU bevonásával nyújtott EMVA-támogatások
Az InvestEU-hoz való hozzájárulás összegét az (EU) 2021/523 rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell folyósítani.
Az e cikk (1) bekezdésében említett, a KAP stratégiai terv módosítására irányuló, e rendelet 119. cikkével összhangban benyújtott kérelemben allokált összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodást a KAP stratégiai terv említett módosítását jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozat elfogadásával egyidejűleg kell megkötni.
Amennyiben megszűnik valamely tagállamnak az InvestEU programban való részvétele, a közös tartalékalapba tartalékként befizetett érintett összegeket a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alapján belső címzett bevételként vissza kell fizetni, és a tagállamnak a KAP stratégiai tervének módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania a visszafizetett összegek és az e cikk (2) bekezdése értelmében a jövőbeli naptári évekre allokált összegek felhasználása érdekében.
A hozzájárulási megállapodást a KAP stratégiai terv vonatkozó módosítását jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozat elfogadásával egyidejűleg – de legkésőbb 2026. december 31-én – kell megszüntetni vagy módosítani.
82. cikk
A kifizetések megfelelő és pontos kiszámítása
Amennyiben a kifizetések nyújtására a 70., a 71. és a 72. cikknek megfelelően a többletköltségek és az elmaradt jövedelem alapján kerül sor, a tagállamok gondoskodnak róla, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer alapján történjék. E célból a KAP-stratégiai terv végrehajtásáért felelős hatóságoktól funkcionálisan független és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezeteknek kell végezniük a számításokat vagy megerősíteniük a számítások helytállóságát és pontosságát.
83. cikk
A vissza nem térítendő támogatások formái
A 70., a 71., a 72. és a 75. cikk sérelme nélkül, az e fejezet alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatások a következő formák bármelyikében megvalósulhatnak:
a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése;
egységköltségek;
átalányösszegek;
százalékos átalányfinanszírozás.
Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett vissza nem térítendő támogatási formák vonatkozásában alkalmazandó összegeket a következő módszerek valamelyikévelkell megállapítani:
olyan tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer, amely a következőkön alapul:
statisztikai adatok, egyéb objektív információk vagy szakértői vélemény;
az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai; vagy
az egyes kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának alkalmazása;
eseti alapon kidolgozott és a műveletet kiválasztó szerv által előzetesen jóváhagyott költségvetési tervezetek;
a megfelelő, az uniós politikákban hasonló típusú műveletre alkalmazandó egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban;
hasonló típusú műveletre, teljes egészében a tagállam által finanszírozott támogatási programokban alkalmazandó, megfelelő egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban.
A tagállamok feltételesen vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak a kedvezményezetteknek, amelyeket a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumban foglaltak szerint és a következő feltételeknek megfelelően teljesen vagy részben vissza kell fizetni:
a kedvezményezett általi visszafizetéseknek az irányító hatóság és a kedvezményezett által elfogadott feltételek mellett kell történnie;
a tagállamok a kedvezményezett által visszafizetett forrásokat 2029. december 31. előtt újra felhasználják a KAP stratégiai terv ugyanazon egyedi célkitűzésére feltételekhez kötött támogatások formájában, pénzügyi eszköz formájában vagy más támogatási formában; a visszafizetett összegeket és az újrafelhasználásukra vonatkozó információkat bele kell foglalni a legutóbbi éves teljesítményjelentésbe;
a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak garantálása céljából, hogy a forrásokat külön számlákon vagy megfelelő számviteli kódok alatt tartsák nyilván;
a kedvezményezettek által bármely időpontban visszafizetett, de 2029. december 31-ig újra fel nem használt uniós forrásokat az (EU) 2021/2116 rendelet 34. cikkével összhangban vissza kell fizetni az Unió költségvetésébe.
84. cikk
A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokra alkalmazandó további követelmények megállapítására vonatkozó felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e fejezetben meghatározott követelményeken túlmenően további, a következőkhöz nyújtott támogatások feltételeire vonatkozó követelményekkel egészítik ki:
a 70. cikkben említett, genetikai erőforrásokra és az állatjólétre vonatkozó gazdálkodási kötelezettségvállalások;
a 77. cikkben említett minőségrendszerek, a végtermék sajátosságai, a rendszerhez való hozzáférés, a kötelező érvényű termékleírások ellenőrzése, a rendszer átláthatósága és a termékek nyomon követhetősége, valamint az önkéntes tanúsítási rendszerek tagállamok általi elismerése tekintetében.
IV. CÍM
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
85. cikk
EMGA- és EMVA-kiadások
Az EMGA a következőkhöz kapcsolódó beavatkozástípusokat finanszírozza:
a 16. cikkben megállapított közvetlen kifizetések;
a III. cím III. fejezetében megállapított, bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozások.
86. cikk
A kiadások elszámolhatósága
A kiadások elszámolhatók:
az EMGA-ból származó hozzájárulások tekintetében a KAP stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyásának évét követő év január 1-jétől;
az EMVA-ból származó hozzájárulások tekintetében a KAP stratégiai terv benyújtásának napjától, de legkorábban 2023. január 1-jétől.
E bekezdés első albekezdésétől és a (4) bekezdés második albekezdésétől eltérve, a KAP stratégiai terv előírhatja, hogy a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a KAP stratégiai terv módosításaihoz kapcsolódó, az EMVA-ból finanszírozott kiadások az adott esemény bekövetkeztének időpontjától elszámolhatók.
A tagállamok meghatározzák a kedvezményezettnél felmerült költségek elszámolhatóságának kezdő időpontját. A kezdő időpont legkorábban 2023. január 1. lehet.
Nem támogathatók azon műveletek, amelyeket már fizikailag befejeztek vagy maradéktalanul végrehajtottak a támogatási kérelem irányító hatóságnak való benyújtását megelőzően, függetlenül attól, hogy valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítették-e.
Ugyanakkor a magoncállomány korai gondozásával és a fiatal állomány gondozásával kapcsolatos, a fenntartható erdőgazdálkodási elveknek megfelelő és a tagállam által meghatározott, a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott, egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósítására irányuló műveletek akkor is támogathatók, ha azokat fizikailag befejezték a támogatási kérelem irányító hatóságnak való benyújtását megelőzően.
87. cikk
Pénzügyi allokációk a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz
Az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakasza értelmében és az e rendelet 17. cikkének alkalmazása előtt az adott tagállamban, egy naptári évben nyújtható legnagyobb összeg nem haladhatja meg a VIII. mellékletben az adott tagállamhoz rendelt pénzügyi allokációt.
A 96., 97. és 98. cikk alkalmazása céljából a tagállamoknak az V. mellékletben meghatározott, a VIII. mellékletben meghatározott összegek levonása után és a 17. cikk alapján történő átcsoportosításokat megelőzően rendelkezésre álló pénzügyi allokációját a IX. melléklet tartalmazza.
A IX. melléklet kiigazításakor a 17. cikk szerinti átcsoportosítások azonban nem vehetők figyelembe.
88. cikk
Bizonyos ágazatokra vonatkozóbeavatkozástípusokra vonatkozó pénzügyi allokációk
Az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra vonatkozó beavatkozástípusokhoz pénzügyi évenként nyújtott uniós pénzügyi támogatás felosztása a következő:
Görögország esetében 10 666 000 EUR;
Franciaország esetében 554 000 EUR; valamint
Olaszország esetében 34 590 000 EUR.
A közvetlen kifizetésekre elkülönített összegekhez átcsoportosított tagállami pénzügyi allokációk a továbbiakban nem állnak rendelkezésre a (3) és a (4) bekezdésben említett beavatkozástípusokhoz.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett százalékos arányt legfeljebb 5 %-ra növelik. Ebben az esetben e növelés összegét le kell vonni a 96. cikk (1), (2) vagy (5) bekezdésében meghatározott legnagyobb összegből és az a továbbiakban nem allokálható a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedeltámogatás típusú beavatkozások céljára.
A tagállamoknak az e bekezdés első és második albekezdésében említett, közvetlen kifizetésekre elkülönített és adott pénzügyi év tekintetében a más ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok céljára felhasznált allokációi százalékos arányának megfelelő összeget pénzügyi évenkénti, más ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok támogatására szolgáló tagállami allokációknak kell tekinteni.
89. cikk
A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokra vonatkozó pénzügyi allokációk
90. cikk
Az EMVA-ból származó hozzájárulás
A KAP stratégiai tervet a 118. cikk (6) bekezdésének megfelelően jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozatban meg kell határozni az EMVA-ból a terv végrehajtásához biztosítandó maximális hozzájárulást. Az EMVA hozzájárulását az elszámolható közkiadások összege alapján kell kiszámítani, ide nem értve a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozást.
91. cikk
Az EMVA-ból származó hozzájárulás mértéke
Az (1) bekezdéstől eltérve az EMVA-ból származó hozzájárulás maximális mértéke:
az elszámolható közkiadások 85 %-a a kevésbé fejlett régiókban;
az elszámolható közkiadások 80 %-a a kisebb égei-tengeri szigeteken;
az elszámolható közkiadások 60 %-a az (EU) 2021/1060 rendelet 108. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmében vett átmeneti régiókban;
az elszámolható közkiadások 43 %-a a többi régióban.
Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, az EMVA-ból származó hozzájárulás maximális mértéke, ha a KAP stratégiai tervben a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott mérték alacsonyabb:
a támogatható közkiadások 65 %-a a 71. cikk szerinti hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal kapcsolatos kifizetésekre;
a támogatható közkiadások 80 %-a a 70. cikkben említett kifizetésekre, a 72. cikk szerinti kifizetésekre, a 73. cikkben említett nem termelő beruházások támogatására, a 77. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett EIP operatív csoportok projektjeinek támogatására és a 77. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti LEADER támogatására;
a támogatható közkiadások 100 % az EMVA-ba a 17. és 103. cikkel összhangban átcsoportosított pénzeszközökből finanszírozott műveletek esetében.
92. cikk
A LEADER-re vonatkozó minimális pénzügyi támogatás
93. cikk
A környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos egyedi célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozásokra vonatkozó minimális pénzügyi támogatás
Az (1) bekezdésben foglalt százalékos arányhoz való hozzájárulás meghatározása céljából a tagállamok a pénzügyi terveikben a következő beavatkozások tekintetében számolhatnak el kiadásokat:
100 % a 70. cikkben említett gazdálkodási kötelezettségvállalások esetében;
50 % a 71. cikkben említett hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok esetében;
100 % a 72. cikkben említett, bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok esetében;
100 % a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó, 73. és 74. cikk szerinti beruházások esetében.
94. cikk
A technikai segítségnyújtásra vonatkozó maximális pénzügyi támogatás
Az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósítására nyújtott hozzájárulás mértéke 6 %-ra emelhető, ha az uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összege legfeljebb 1,1 milliárd EUR.
95. cikk
A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott minimális pénzügyi támogatás
A XII. mellékletben meghatározott minimumösszeget minden tagállam esetében a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához való hozzájárulásra kell elkülöníteni. Az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló helyzetelemzés (a továbbiakban: GYELV-elemzés), valamint a kielégítendő igények azonosítása alapján az összeget a következő beavatkozástípusok közül az egyiknek vagy mindkettőnek a támogatására kell felhasználni:
a 30. cikkben meghatározott, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás;
a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése a 75. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint.
96. cikk
A termeléstől függő jövedelemtámogatásra vonatkozó maximális pénzügyi támogatás
97. cikk
Az agrár-ökológiai programokra vonatkozó minimális pénzügyi támogatás
A tagállamok a 2023-as és a 2024-es naptári évben a 101. cikk (3) bekezdésével összhangban felhasználhatják a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összegeket azzal a céllal, hogy abban az adott évben a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozásokat finanszírozzanak, feltéve, hogy már minden lehetőséget kimerítettek az agrár-ökológiai programokhoz nyújtott források felhasználására,
a IX. mellékletben az érintett naptári évre meghatározott összegek 5 %-ának megfelelő küszöbértékig;
a IX. mellékletben az érintett naptári évre meghatározott összegek 5 %-ának megfelelő küszöbértéken felül, feltéve hogy a (6) bekezdésben említett feltételek teljesülnek.
Az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a tagállamok a 119. cikkel összhangban módosítják a KAP stratégiai tervüket annak érdekében, hogy:
a KAP stratégiai terv időszakának hátralévő éveiben növeljék a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összegeket, mégpedig legalább a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására felhasznált összegnek megfelelő összeggel, e cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban, vagy
növeljék a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegeket, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják, mégpedig legalább a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására használt összegnek megfelelő összeggel, e cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban. A 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozások számára e bekezdéssel összhangban elkülönített kiegészítő összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha a tagállamok élnek az e cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel.
Amennyiben egy tagállam az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a IX. mellékletben a 2023. és 2024. évre vonatkozóan meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó összeget használ fel a 2023-tól 2024-ig tartó teljes időszakra annak érdekében, hogy a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozásokat finanszírozzon, a tagállam a 2023. és 2024. évre vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó és az említett években a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására felhasznált összegeket kompenzálja, mégpedig annak révén, hogy a 119. cikkel összhangban módosítja a KAP stratégiai tervét annak érdekében, hogy:
a KAP stratégiai terv időszakának hátralévő éveiben a 2023. és 2024. évre vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó összeggel legalább megegyező összeggel növelje a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összegeket; vagy
a 2023. és 2024. évre vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó összeggel legalább megegyező összeggel növelje a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegeket, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják. A 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozások számára e bekezdéssel összhangban elkülönített kiegészítő összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha a tagállamok élnek az e cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel.
A (8) bekezdés alkalmazása során a tagállamok a 119. cikkel összhangban módosítják a KAP stratégiai tervüket annak érdekében, hogy:
a KAP stratégiai terv időszakának hátralévő éveiben növeljék a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összegeket, mégpedig legalább a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására felhasznált összegnek megfelelő összeggel, a (8) bekezdéssel összhangban, vagy
növeljék a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegeket, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják, mégpedig legalább a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására használt összegnek megfelelő összeggel, e cikk (8) bekezdésével összhangban. A 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozások számára e bekezdéssel összhangban elkülönített kiegészítő összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha a tagállamok élnek az e cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel.
98. cikk
Az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatásra vonatkozó minimális pénzügyi támogatás
99. cikk
Önkéntes hozzájárulás az EMVA-allokációból a LIFE és az Erasmus+ szerinti intézkedésekhez
A tagállamok a KAP stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy az EMVA-allokáció bizonyos hányadát a következőkre fordítják: támogatások mozgósítása, az (EU) 2021/783 rendelet értelmében a mezőgazdasági termelők közösségeinek javát szolgáló integrált stratégiai természetvédelmi projektek körének bővítése, valamint a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén aktív személyek transznacionális tanulási célú mobilitásához kapcsolódó, elsősorban fiatal mezőgazdasági termelőkre és a vidéki térségekben élő nőkre összpontosító, az (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 16 ) összhangban végrehajtott fellépések finanszírozása.
100. cikk
Az éghajlatpolitikai kiadások nyomon követése
A kiadásokra vonatkozó célérték megvalósításához való hozzájárulást egyedi korrekciós együtthatók alkalmazásával kell megbecsülni, amelyeket annak alapján kell differenciálni, hogy a támogatás jelentősen vagy mérsékelten járul-e hozzá az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések megvalósításához. Ezek a korrekciós együtthatók a következők:
40 % a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 2. és 3. alszakaszában említett, alapszintű jövedelemtámogatásra és kiegészítő jövedelemtámogatásra fordított kiadások esetében;
100 % a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra fordított kiadások esetében;
100 % a 93. cikk (1) bekezdésében említett beavatkozásokra fordított, az e bekezdés d) pontjában említettektől eltérő kiadások esetében;
40 % a 71. cikkben említett hátrányos természeti adottságokhoz és egyéb területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó kiadások esetében.
101. cikk
Indikatív pénzügyi allokációk
A tagállamok által az (1) és (2) bekezdéssel összhangban meghatározott indikatív pénzügyi allokációk nem akadályozhatják az említett tagállamokat abban, hogy az ezen indikatív pénzügyi allokációkból származó forrásokat – a KAP stratégiai tervük 119. cikkel összhangban történő módosítása nélkül – egyéb beavatkozásokra szolgáló forrásokként használják fel, amennyiben megfelelnek e rendeletnek, és különösen a 87., 88., 89., 90., 92-98. és 102. cikkének, valamint az (EU) 2021/2116 rendeletnek és különösen a 32. cikke (6) bekezdésének b) pontjának, továbbá a következő feltételeknek:
a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokra vonatkozó pénzügyi allokációkat egyéb beavatkozásokra használják fel közvetlen kifizetés formájában;
a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokra vonatkozó pénzügyi allokációkat vidékfejlesztésre irányuló egyéb beavatkozásokra használják fel;
a méhészeti ágazatban és a borágazatban végrehajtott beavatkozásokra vonatkozó pénzügyi allokációkat csak az ugyanabban az ágazatban végrehajtott egyéb beavatkozásokra használják fel;
a 42. cikk f) pontjában említett, egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozásokra elkülönített pénzügyi allokációkat a KAP stratégiai tervben meghatározott, az említett pontban megállapított egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozásokra használják fel, és e felhasználás nem érinti a jóváhagyott operatív programokat.
Az első albekezdés a) pontjának alkalmazása céljából azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást a 23. cikkel összhangban támogatási jogosultságok alapján nyújtják, lineárisan növelhetik vagy csökkenthetik a kifizetendő összegeket a naptári évben aktivált jogosultságok értéke alapján, a 102. cikk (2) bekezdésével összhangban az alapszintű jövedelemtámogatás keretében történő beavatkozásokra meghatározott minimális és maximális tervezett egységösszegek határain belül.
102. cikk
Tervezett egységösszegek és tervezett kimenetek
Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer hatálya alá tartozó beavatkozások esetében egységes egységösszegeket kell megállapítani, kivéve, ha egységes egységösszeg megállapítása a beavatkozás kialakítása vagy hatálya miatt nem lehetséges vagy nem megfelelő. Ilyen esetekben átlagos egységösszegeket kell megállapítani.
A „maximális tervezett egységösszeg” és a „minimális tervezett egységösszeg” a kapcsolódó kimenetekért várhatóan fizetendő maximális vagy minimális egységösszeg.
A maximális vagy minimális tervezett egységösszeg vagy mindkettő megállapításakor a tagállamok ezeket az értékeket a források fel nem használásának elkerülése érdekében az átcsoportosítással kapcsolatos szükséges rugalmassággal indokolhatják.
A 134. cikk (5) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett tényleges egységösszeg csak akkor lehet alacsonyabb a tervezett egységösszegnél vagy – amennyiben ilyen összeg meghatározásra került – a minimális tervezett egységösszegnél, ha ezzel az a cél, hogy el lehessen kerülni a 87. cikk (1) bekezdésében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokra elkülönített pénzügyi allokációk túllépését.
A „maximális tervezett átlagos egységösszeg” a kapcsolódó kimenetekre várhatóan átlagban kifizetendő maximális összeg.
103. cikk
A közvetlen kifizetésekre vonatkozó allokációk és az EMVA-allokációk közötti rugalmasság
Valamely tagállam a KAP stratégiai tervére vonatkozó, a 118. cikk (1) bekezdésében említett javaslata részeként dönthet úgy, hogy átcsoportosítja:
a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan az V. mellékletben meghatározott allokációja – adott esetben a 2023–tól 2026-ig tartó naptári évekre vonatkozóan a gyapotágazat támogatására elkülönített, a VIII. mellékletben megállapított allokációkkal csökkentett – összegének legfeljebb 25 %-át a 2024-től 2027-ig tartó pénzügyi évekre megállapított EMVA-allokációjához; vagy
a 2024–től 2027-ig tartó pénzügyi évekre vonatkozó EMVA-allokációjának legfeljebb 25 %-át az V. mellékletben meghatározott, a 2023–tól 2026-ig tartó naptári években folyósítandó közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációjához.
A valamely tagállam közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációjának az (1) bekezdés a) pontjában említett EMVA-allokációjához történő átcsoportosítására vonatkozó százalékos arány növelhető a következők szerint:
legfeljebb 15 százalékpontig, ha az említett tagállam ugyanilyen mértékű emelést alkalmaz a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgáló, EMVA-finanszírozású beavatkozások esetében;
legfeljebb 2 százalékpontig, ha az említett tagállam ugyanilyen mértékű emelést alkalmaz a 95. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.
V. CÍM
KAP STRATÉGIAI TERV
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
104. cikk
KAP stratégiai tervek
Ha a KAP stratégiai terv egyes elemeit regionális szinten határozzák meg, a tagállamok biztosítják a nemzeti szinten elkészített KAP stratégiai terv elemeivel való koherenciát és következetességet. A regionális szinten meghatározott elemeknek megfelelően tükröződniük kell a KAP stratégiai terv vonatkozó szakaszaiban, a 107. cikkben foglaltak szerint.
E célok elérése érdekében a tagállamok a III. címben meghatározott beavatkozástípusok alapján beavatkozásokat határoznak meg.
105. cikk
Erőteljesebb törekvések a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések tekintetében
106. cikk
Eljárásrendi követelmények
A KAP stratégiai terv kidolgozásáért felelős tagállami szerv gondoskodik arról, hogy:
adott esetben a regionális szintű érintett hatóságokat ténylegesen bevonják a KAP stratégiai terv elkészítésébe; valamint
a környezetvédelmi és éghajlat-politikai ügyekben illetékes hatóságokat ténylegesen bevonják a KAP stratégiai terv környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szempontjainak kidolgozásába.
Minden tagállam partnerséget létesít az illetékes regionális és helyi hatóságokkal. A partnerséget legalább a következő partnereknek kell alkotniuk:
regionális és helyi szintű érintett hatóságok, valamint más hatóságok, ideértve a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kérdésekben illetékes hatóságokat is;
gazdasági és szociális partnerek, beleértve a mezőgazdasági ágazat képviselőit;
a civil társadalmat képviselő érintett szervezetek és – adott esetben – olyan szervek, amelyek feladata, hogy előmozdítsák a társadalmi befogadást, az alapvető jogok érvényesítését, a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
A tagállamoknak ténylegesen be kell vonniuk ezeket a partnereket a KAP stratégiai tervek elkészítésébe, és adott esetben – többek között a 13. cikkben említett minimumelőírások tekintetében – konzultálniuk kell az érdekelt felekkel.
II. FEJEZET
A KAP STRATÉGIAI TERV TARTALMA
107. cikk
A KAP stratégiai terv tartalma
Minden KAP stratégiai tervnek tartalmaznia kell a következőkre vonatkozó szakaszokat:
az igényfelmérés;
a beavatkozási stratégia;
azok az elemek, amelyek azonosak több beavatkozás tekintetében;
a közvetlen kifizetések, a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozások és a stratégiában megjelölt, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások;
cél- és pénzügyi tervek;
az irányítási és koordinációs rendszer;
a KAP korszerűsítését biztosító elemek;
ha a KAP stratégiai terv elemeit regionális szinten határozzák meg, rövid leírás a tagállamok nemzeti és regionális felépítéséről, és különösen arról, hogy mely elemeket határozzák meg nemzeti szinten, és melyeket regionális szinten.
Minden KAP stratégiai tervnek tartalmaznia kell a következő mellékleteket:
az előzetes értékelésről és a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 17 ) említett stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV) szóló I. melléklet;
a GYELV-elemzést tartalmazó II. melléklet;
a partnerekkel folytatott konzultációról szóló III. melléklet;
adott esetben a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról szóló IV. melléklet;
a KAP stratégiai terv hatálya alatt nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozásról szóló V. melléklet;
adott esetben az átmeneti nemzeti támogatásról szóló VI. melléklet.
108. cikk
Igényfelmérés
A 107. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett igényfelmérésnek a következőket kell magában foglalnia:
a 115. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés összefoglalása;
a 6. cikk (1)és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó igények azonosítása a GYELV-elemzés eredményei alapján; a GYELV-elemzés során felmerülő valamennyi igényt ismertetni kell függetlenül attól, hogy azokkal a KAP stratégiai terv foglalkozik-e;
a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában ismertetett, a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatásával kapcsolatos célkitűzés vonatkozásában az igények felmérése egyrészről a közvetlen kifizetések méltányosabb elosztása, valamint azok kedvezményezettjeinek – adott esetben a mezőgazdasági üzemük szerkezetének figyelembevételével történő – hatékonyabb és eredményesebb megválasztása, másrészről a kockázatkezelés tekintetében;
adott esetben egyes földrajzi területek, például a legkülső régiók, valamint a hegyvidéki és szigeti területek igényeinek elemzése;
az igények rangsorolása, ideértve a választások megfelelő indokolását, amely adott esetben annak okaira is kiterjed, hogy a KAP stratégiai terv miért nem vagy miért csak részlegesen foglalkozik bizonyos azonosított igényekkel.
A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések esetében az igényfelmérésben figyelembe kell venni a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusokból eredő nemzeti környezetvédelmi és klímaterveket.
A tagállamok az igényfelmérésükhöz aktuális és megbízható – és amennyiben rendelkezésre áll, nemek szerinti bontásban szereplő – adatokat használnak.
109. cikk
Beavatkozási stratégia
A 107. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási stratégiában minden egyes, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott és a KAP stratégiai tervben szereplő egyedi célkitűzésre vonatkozóan meg kell határozni:
a tagállam által a 108. cikkben említett igényfelmérés alapján használt releváns eredménymutatókra vonatkozó célokat és kapcsolódó mérföldköveket. E célok értékét indokolni kell az említett igényfelmérés alapján. A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket illetően a célokat az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában ismertetett elemek alapján kell meghatározni;
a III. címben meghatározott beavatkozástípusokon alapuló beavatkozásokat, amelyeket úgy kell megtervezni, hogy a 139. cikkben említett előzetes értékelésre, a 115. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzésre és a 108. cikkben említett igényfelmérésre támaszkodó szilárd beavatkozási logika alapján kezelni tudják az adott helyzetet az érintett területen;
azokat az elemeket, amelyek bemutatják, hogyan teszik lehetővé a beavatkozások a célok elérését és hogyan biztosított a beavatkozások koherenciája és összeegyeztethetősége;
azokat az elemeket, amelyek igazolják, hogy a finanszírozási forrásoknak a KAP stratégiai terv beavatkozásaihoz rendelt elosztása indokolt, és megfelelő a kitűzött célok eléréséhez, továbbá összhangban áll a 112. cikkben említett pénzügyi tervvel.
A beavatkozási stratégiának be kell mutatnia a stratégia következetességét és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódva megvalósított beavatkozások egymást kiegészítő jellegét, mégpedig a következők révén:
a KAP stratégiai terv környezet- és éghajlatvédelmi struktúrájának áttekintése, amely ismerteti a következőket:
a III. mellékletben felsorolt minden egyes GAEC-előírás tekintetében az uniós előírás teljesítési módja, ideértve a következő elemeket: a gazdálkodási gyakorlatoknak, a területi hatálynak, az előírás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelők típusainak az összefoglalása, valamint szükség esetén annak ismertetése, hogy a gyakorlat hogyan járul hozzá az említett GAEC-előírás fő céljának teljesítéséhez;
a feltételesség általános hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához;
a 31. cikk (5) bekezdésében és a 70. cikk (3) bekezdésében említett vonatkozó alapfeltételek közötti kiegészítő jelleg, a feltételesség és a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgáló különböző beavatkozások, ideértve az ökológiai gazdálkodás támogatását is;
a teljes hozzájárulás 105. cikk szerinti növelésének módja;
az, hogy a KAP stratégiai terv környezet- és éghajlatvédelmi struktúrája várhatóan hogyan járul hozzá a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusokban foglalt vagy azokból eredő hosszú távú nemzeti célok megvalósításához, illetve hogyan egyeztethető össze e célokkal;
a 6. cikk (1 bekezdésének) g) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés vonatkozásában a KAP stratégiai tervben a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan meghatározott releváns beavatkozások és konkrét feltételek – például a 26. cikk (4) bekezdésének a) pontjában, a 30. cikkben, a 73. cikkben, a 75. cikkben és a 77. cikk (6) bekezdésében meghatározottak – áttekintése. A tagállamok különösen a 95. cikkre hivatkoznak a pénzügyi terv bemutatásakor a 30., a 73. és a 75. cikkben említett beavatkozástípusok kapcsán. Az áttekintésnek általánosságban a nemzeti eszközökkel való kölcsönhatást is be kell mutatnia azzal a céllal, hogy javítsa az e területen végrehajtott uniós és nemzeti intézkedések közötti összhangot;
annak ismertetése, hogy a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatás keretébe tartozó beavatkozások hogyan egyeztethetők össze a 2000/60/EK irányelvvel;
a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéssel kapcsolatban annak áttekintése, hogy miként valósul meg a KAP stratégiai terv keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó jövedelemtámogatás méltányosabb elosztásának, valamint kedvezményezettjei hatékonyabb és eredményesebb megválasztásának célja, beleértve adott esetben a 29. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eltérés alkalmazását indokoló információkat is. Az említett áttekintésben adott esetben foglalkozni kell a 22. cikk (2) bekezdésében említett alapszintű jövedelemtámogatás és az egyéb beavatkozások – különösen a 71. cikkben említett hátrányos természeti adottságok vagy egyéb területspecifikus hátrányok tekintetében nyújtott kifizetések – területi jellegének következetességével és kiegészítő jellegével is;
az ágazatokhoz kapcsolódó beavatkozások áttekintése, ideértve a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatást és a III. cím III. fejezetében említett, bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozásokat, az arra vonatkozó indokolással, hogy miért célozzák meg az érintett ágazatokat, az ágazatonkénti beavatkozások jegyzékével és kiegészítő jellegük bemutatásával együtt;
adott esetben magyarázat arra vonatkozóan, hogy melyik beavatkozás az egységes és integrált kockázatkezelési megközelítés biztosításához;
adott esetben a nemzeti és a regionális beavatkozások közötti kölcsönhatás ismertetése, ideértve a pénzügyi allokáció beavatkozásonkénti és alaponkénti elosztását;
annak áttekintése, hogy a KAP stratégiai terv hogyan járul hozzá az állatjólét javítására és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához, beleértve az alapfeltételeket, valamint a feltételesség és a különböző beavatkozások közötti kiegészítő jelleget;
magyarázat arra vonatkozóan, hogy a beavatkozások és azok az elemek, amelyek azonosak több beavatkozás tekintetében, hogyan járulnak hozzá az egyszerűsítéshez és az adminisztratív terhek csökkentéséhez a végső kedvezményezettek javára.
110. cikk
Azok az elemek, amelyek azonosak több beavatkozás tekintetében
A 107. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a több beavatkozás tekintetében azonos elemekről szóló szakasznak magában kell foglalnia:
a tagállamok által a 4. cikkel összhangban feltüntetett fogalmakat és feltételeket, valamint a közvetlen kifizetésekformájában történő beavatkozásokra vonatkozó, a 18. cikk szerinti minimumkövetelményeket;
a 94. és a 125. cikkben említett „technikai segítségnyújtás” igénybevételének, valamint a 126. cikkben említett nemzeti KAP-hálózatnak az ismertetését;
a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekkel kapcsolatban a vidéki térségeknek a KAP stratégiai tervben használt, a tagállamok által meghatározott fogalmát;
a végrehajtáshoz kapcsolódó egyéb információkat, különösen:
a támogatási jogosultságok értékének megállapítására és – adott esetben – a tartalékok működésére vonatkozó rövid ismertetést;
adott esetben a közvetlen kifizetések 17. cikkben említett csökkentésének eredményeként fennmaradó források becsült összegének felhasználását;
a határozatot és annak indokolását e rendelet 17. cikke (4) bekezdésének, 29. cikke (6) bekezdésének és 30. cikke (4) bekezdésének, valamint az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikke (1) bekezdése második albekezdésének végrehajtása tekintetében;
adott esetben a határozatot és azon fő elemeinek ismertetését, amelyek a 19. cikk végrehajtásához kapcsolódnak;
egy áttekintést az EMVA és a vidéki térségekre vonatkozó egyéb uniós alapok közötti koordinációról, valamint az említett alapok elhatárolásáról és egymást kiegészítő jellegéről.
111. cikk
Beavatkozások
A 107. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett stratégiában meghatározott egyes beavatkozásokra – többek között a regionális szinten meghatározott beavatkozásokra – vonatkozó szakasznak tartalmaznia kell:
azt a beavatkozástípust, amelyen alapul;
a területi hatályt;
az adott beavatkozás konkrét kialakítását vagy követelményeit, amelyek biztosítják a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzés vagy célkitűzések megvalósításához való eredményes hozzájárulást; környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos beavatkozások esetében a feltételességre vonatkozó követelményekkel való összekapcsolásnak kell demonstrálnia, hogy a gyakorlatok kiegészítik egymást és nincs közöttük átfedés;
a támogathatósági feltételeket;
az I. mellékletben meghatározott eredménymutatókat, amelyekhez a beavatkozásnak közvetlenül és jelentős mértékben hozzá kell járulnia;
valamennyi olyan beavatkozásra vonatkozóan, amelyek az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusokon alapulnak, annak ismertetését, hogy hogyan felel meg a WTO-val kötött mezőgazdasági megállapodás 2. mellékletében előírt, e rendelet 10. cikkében és II. mellékletében ismertetett vonatkozó rendelkezéseknek, továbbá valamennyi olyan beavatkozásra vonatkozóan, amelyeknek nem az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusok képezik az alapját, annak bemutatását, hogy megfelelnek-e – és ha igen, hogyan – a WTO-val kötött mezőgazdasági megállapodás 6.5. cikke vagy 2. melléklete rendelkezéseinek;
egy kimeneti mutatót és a beavatkozás 102. cikk (5) bekezdésében említett tervezett éves kimeneteit;
a 102. cikk (1) bekezdésében említett éves tervezett egységes vagy átlagos egységösszeget és adott esetben a 102. cikk (2) és (3) bekezdésében említett maximális vagy minimális tervezett egységösszegeket;
annak ismertetését, hogy miként határozták meg az e bekezdés h) pontjában említett összegeket;
értelemszerűen:
a támogatás formáját és mértékét;
a támogatás tervezett egységösszegének kiszámítására vonatkozó módszert és annak a 82. cikk szerinti tanúsítását;
a beavatkozásra elkülönített, a 101. cikk (1) bekezdésében említett éves pénzügyi allokációt, vagy a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatok esetében a 101. cikk (2) bekezdésében említett, az érintett ágazat számára elkülönített éves pénzügyi allokációt, ideértve adott esetben az összegeknek a vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök szerinti tervezett bontását;
azt, hogy a beavatkozás az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó értékelés.
Az első albekezdés e) pontja nem alkalmazandó a méhészeti ágazatra vonatkozó, az 55. cikk (1) bekezdésének a) és c)–g) pontjában említett beavatkozástípusok szerinti beavatkozásokra, a borágazatra vonatkozó, az 58. cikk (1) bekezdésének h)-k) pontjában említett beavatkozástípusok szerinti beavatkozásokra, valamint a 77. cikkben említett együttműködési beavatkozástípus szerinti, minőségrendszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekre.
112. cikk
Cél- és pénzügyi tervek
A 107. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett pénzügyi tervnek áttekintő táblázatot kell tartalmaznia, amelyben az alábbiak szerepelnek:
a tagállami allokációk a 87. cikk (1) bekezdésében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok, a 88. cikk (1) bekezdésében említett, borágazatra vonatkozó beavatkozástípusok, a 88. cikk (2) bekezdésében említett, méhészeti ágazatra vonatkozó beavatkozástípusok és a 89. cikk (3) bekezdésében említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok tekintetében, a 92-98. cikkben meghatározott minimális pénzügyi allokációkra vonatkozó követelményeknek való megfelelés céljából a tagállamok által elkülönített éves és teljes összegek pontos megjelölésével;
az a) pontban említett átcsoportosítások a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok között a 103. cikknek megfelelően, valamint a tagállamok allokációiból a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok esetében annak érdekében levont összegek, hogy rendelkezésre álljon forrás a III. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett egyéb ágazatokban végrehajtandó beavatkozástípusokhoz, a 88. cikk (6) bekezdésével összhangban;
a tagállami allokációk a 88. cikk (3) bekezdésében említett, komlóágazatra vonatkozó beavatkozástípusok és a 88. cikk (4) bekezdésében említett, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra vonatkozó beavatkozástípusok tekintetében, valamint, ha ezeket a beavatkozástípusokat nem hajtják végre, az arról szóló határozat, hogy a megfelelő allokációkat a közvetlen kifizetésekhez rendelt tagállami allokációkhoz csoportosítják át a 88. cikk (5) bekezdésével összhangban;
adott esetben az EMVA-ból származó, e rendelet 81. cikkének megfelelően az InvestEU szerinti támogatás céljára, valamint e rendelet 9. cikke (9) bekezdésének megfelelően az (EU) 2021/783 rendelet vagy az (EU)2021/817 rendelet szerinti támogatás céljára átcsoportosított tagállami allokációk;
adott esetben a legkülső régiók tekintetében tervezett összegek.
A (2) bekezdésben foglaltak mellett, minden pénzügyi évre vonatkozóan és a tagállamok kifizetés-végrehajtásainak előrejelzéseként részletes pénzügyi tervben kell megadni a 111. cikk g) és k) pontjának megfelelő következő táblázatokat:
a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami allokációk bontása, a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott átcsoportosításokat követően, beavatkozástípusonkénti és beavatkozásonkénti indikatív pénzügyi allokációk alapján, minden egyes beavatkozásra vonatkozóan megjelölve a tervezett kimeneteket, a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett átlagos vagy egységes egységösszeget, valamint adott esetben a 102. cikk (2) bekezdésében említett maximális vagy minimális tervezett egységösszegeket, illetve mindkettőt. Adott esetben a bontásnak a támogatási jogosultságok tartalékösszegét is tartalmaznia kell.
A 17. cikkben említett kifizetéscsökkentés teljes becsült eredményét jelezni kell.
Figyelembe véve a 17. cikkben és a 87. cikk (3) bekezdésében említett kifizetéscsökkentés becsült eredményének felhasználását, ezeket az indikatív pénzügyi allokációkat, a kapcsolódó tervezett kimeneteket és a vonatkozó tervezett átlagos vagy egységes egységösszegeket a kifizetések csökkentése előtt kell megállapítani;
a III. cím III. fejezetében említett beavatkozástípusokra vonatkozó allokációk bontása beavatkozásonként, a tervezett kimenetek megjelölésével, vagy a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatok esetében az ágazatonkénti indikatív pénzügyi allokációk, a tervezett kimenetek megjelölésével, az ágazatonkénti operatív programok számában kifejezve;
a vidékfejlesztéshez rendelt tagállami allokációk bontása – a közvetlen kifizetésekhez és a közvetlen kifizetésekből történő, a b) pontban meghatározott átcsoportosításokat követően – beavatkozástípusonként és beavatkozásonként, a KAP stratégiai terv időszakára vonatkozó összesített adatokat is megadva, megjelölve továbbá az alkalmazandó EMVA-hozzájárulási mértéket, adott esetben a beavatkozás- és a régiótípus szerinti bontásban. Közvetlen kifizetésekből történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosítással finanszírozott beavatkozás(oka)t vagy beavatkozásrészt meg kell határozni. Ennek a táblázatnak tartalmaznia kell továbbá a beavatkozásonkénti tervezett kimeneteket, a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett átlagos vagy egységes egységösszegeket, valamint adott esetben a 102. cikk (3) bekezdésében említett maximális tervezett átlagos egységösszegeket. Adott esetben a táblázatnak tartalmaznia kell továbbá a támogatásoknak és a pénzügyi eszközök tervezett összegének a bontását. A technikai segítségnyújtáshoz rendelt összegeket szintén jelezni kell.
113. cikk
Irányítási és koordinációs rendszerek
A 107. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett irányítási és koordinációs rendszerekről szóló szakasznak magában kell foglalnia:
az (EU) 2021/2116 rendelet II. címe II. fejezetében említett valamennyi irányító szervnek, valamint a nemzeti irányító hatóságnak és adott esetben a regionális irányító hatóságoknak az azonosítását;
az e rendelet 123. cikkének (4) bekezdésében említett közreműködő szervezetek azonosítását és szerepét;
az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címében említett kontrollrendszerekre és szankciókra vonatkozó információkat, ideértve a következőket:
az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe II. fejezetében említett integrált igazgatási és kontrollrendszer;
az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe IV. és V. fejezetében említett, a feltételességhez kapcsolódó ellenőrzési és szankcionálási rendszer;
az ellenőrzésekért felelős illetékes ellenőrző szervezetek;
a monitoring- és jelentéstételi struktúra áttekintése.
114. cikk
Korszerűsítés
A KAP-nak a 107. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését biztosító elemekről szóló szakaszban ki kell emelni a KAP stratégiai terv azon elemeit, amelyek támogatják a mezőgazdaság és vidéki térségek és a KAP korszerűsítését, és a szakasznak magában kell foglalnia különösen:
egy, különösen a következők révén történő áttekintést arról, hogy miként járul hozzá a KAP stratégiai terv a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott horizontális célkitűzés megvalósításához:
az ATIR szervezeti felépítésének ismertetése
annak ismertetése, hogy a 15. cikkben említett tanácsadási szolgáltatások, a kutatás és a 126. cikkben említett nemzeti KAP-hálózat hogyan működnek majd együtt a tanácsadás, az ismeretáramlás és az innovációs szolgáltatások biztosítása céljából, és hogy a 78. cikk szerinti beavatkozások vagy más releváns beavatkozások keretében támogatott intézkedéseket miként integrálják az ATIR-ba;
azon stratégia ismertetését, amely a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben használható digitális technológiák kidolgozására, továbbá e technológiáknak a KAP stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében történő alkalmazására irányul.
115. cikk
Mellékletek
A GYELV-elemzésben a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület jelenlegi helyzetét kell alapul venni, és az elemzésnek tartalmaznia kell – a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott minden egyes egyedi célkitűzésre vonatkozóan – a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület jelenlegi helyzetének közös háttérmutatókon és egyéb aktuális mennyiségi és minőségi információkon, például tanulmányokon, korábbi értékelési jelentéseken, ágazati elemzéseken és a korábbi tapasztalatok tanulságain alapuló átfogó leírását.
A GYELV-elemzésnek adott esetben tartalmaznia kell a területi szempontok elemzését, ideértve a regionális sajátosságokat is, kiemelve a beavatkozásokkal kifejezetten érintett területeket, valamint az ágazati szempontok elemzését, különösen azoknak az ágazatoknak a vonatkozásában, amelyekre egyedi beavatkozások vagy programok vonatkoznak.
Ezenkívül ezen ismertetésben különösen ki kell emelni az 5. cikkben és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott összes általános és egyedi célkitűzés vonatkozásában:
a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület azonosított erősségeit;
a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület azonosított gyengeségeit;
a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó területen azonosított lehetőségeket;
a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó területen azonosított fenyegetéseket.
A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések tekintetében a GYELV-elemzésben figyelembe kell venni a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusokból eredő nemzeti terveket.
A 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés tekintetében a GYELV-elemzésnek rövid elemzést kell tartalmaznia a földhöz jutásról, a földhasználati mobilitásról és a földterület-átalakításról, a finanszírozáshoz és hitelekhez való hozzáférésről, továbbá az ismeretekhez való hozzáférésről és a tanácsadási szolgáltatások elérhetőségéről.
A 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott horizontális célkitűzés tekintetében a GYELV-elemzésnek az ATIR és a kapcsolódó struktúrák működéséről is lényeges információkkal kell szolgálnia.
A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett V. mellékletének tartalmaznia kell:
a KAP stratégiai terv hatályán belül a III. cím IV. fejezetében meghatározott, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozás rövid leírását, ideértve a beavatkozásonkénti összegeket és azt, hogy biztosított az e rendelet szerinti követelményeknek való megfelelés;
a KAP stratégiai terv beavatkozásaival való kiegészítő jelleg ismertetését;
azt, hogy a kiegészítő nemzeti finanszírozás az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó értékelés; és
a gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtott, az 53. cikkben említett nemzeti pénzügyi támogatást.
A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett VI. mellékletének az átmeneti nemzeti támogatásra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia:
az éves ágazatspecifikus pénzügyi keretösszeg minden egyes, átmeneti nemzeti támogatásban részesülő ágazat tekintetében;
adott esetben a támogatás maximális egységösszege az időszak minden egyes évére vonatkozóan;
adott esetben a 147. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban módosított referencia-időszakra vonatkozó információk;
az átmeneti nemzeti támogatás és a KAP stratégiai terv beavatkozásai közötti kiegészítő jelleg rövid ismertetése.
116. cikk
A KAP stratégiai terv tartalmával kapcsolatos felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően 2023. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e fejezetnek a KAP stratégiai terv és mellékletei tartalma tekintetében történő módosítása céljából. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kizárólag a tagállamok által tapasztalt problémák orvoslására korlátozódhatnak.
117. cikk
A KAP stratégiai terv tartalmához kapcsolódó végrehajtási hatáskörök
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a KAP stratégiai tervek 108–115. cikk szerinti elemeinek ismertetésére vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
III. FEJEZET
A KAP STRATÉGIAI TERV JÓVÁHAGYÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA
118. cikk
A KAP stratégiai terv jóváhagyása
A tagállam megadja a Bizottságnak az összes szükséges további adatot és – adott esetben – felülvizsgálja a javasolt tervet.
A jóváhagyás nem terjed ki a 113. cikk c) pontjában, valamint a KAP stratégiai tervnek a 107. cikk (2) bekezdése a)–d) pontjában említett I–IV. mellékletében említett információkra.
Kellően indokolt esetekben a tagállamok kérhetik a Bizottságtól olyan KAP stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam feltünteti a KAP stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP stratégiai terv egészére a 112. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket, hogy bemutassa a terv általános egységességét és koherenciáját. A KAP stratégiai terv hiányzó részeit – a KAP stratégiai terv jóváhagyásának időpontját követően legfeljebb három hónapon belül – a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 119. cikkel összhangban.
119. cikk
A KAP stratégiai terv módosítása
A KAP stratégiai tervnek a 17. cikk (5) bekezdéséhez, a 88. cikk (7) bekezdéséhez, a 103. cikk (5) bekezdéséhez vagy a 120. cikkhez kapcsolódó módosítására irányuló kérelem nem tartozik az e bekezdés első albekezdésében meghatározott korlátozás alá.
A KAP stratégiai tervnek az EMVA tekintetében a 103. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjához kapcsolódó módosítására irányuló kérelem a Bizottság jóváhagyását és az allokációknak a 89. cikk (4) bekezdésével összhangban történő megfelelő módosítását követően lép hatályba.
A KAP stratégiai tervnek az EMVA-hoz kapcsolódó, az e bekezdés első albekezdésében említett módosításoktól eltérő módosítása a tagállam által meghatározandó, a módosításra irányuló kérelem Bizottság általi jóváhagyásának időpontjánál későbbi időpontban lép hatályba. A tagállamok különböző hatálybalépési időpontot vagy időpontokat is meghatározhatnak a módosítás különböző elemei tekintetében. Ezen időpont meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik az e cikkben a jóváhagyási eljárásra megállapított határidőket, valamint azt, hogy a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek számára elegendő idő álljon rendelkezésre a módosítás figyelembevételéhez. A tagállam a tervezett időpontot a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelemmel együtt jelzi, és az a Bizottság általi jóváhagyás tárgyát képezi e cikk (10) bekezdésével összhangban.
120. cikk
A KAP stratégiai tervek felülvizsgálata
A XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusok bármelyikének módosítása esetén az egyes tagállamok értékelik, hogy szükség van-e a KAP stratégiai tervük megfelelő módosítására, különös tekintettel a 109. cikk (2) bekezdése a) pontjának v. alpontjában említett magyarázatra, valamint a KAP stratégiai terv további, a szóban forgó magyarázatban említett elemeire. A XIII. mellékletben felsorolt valamely irányelv esetében a módosítás átültetési határidejétől számított hat hónapon belül, a XIII. mellékletben felsorolt valamely rendelet esetében pedig a módosítás alkalmazásának kezdőnapjától számított hat hónapon belül minden tagállam értesíti a Bizottságot az értékelésének eredményéről, ahhoz egy kísérő magyarázatot csatol, és szükség esetén a 119. cikk (2) bekezdésével összhangban kérelmet nyújt be KAP stratégiai tervének módosítására.
121. cikk
A Bizottság intézkedéseire vonatkozó határidők megállapítása
E fejezet alkalmazása céljából, ha a Bizottság valamely intézkedéséhez határidőt szabnak meg, ez a határidő akkor kezdődik, amikor az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben rögzített előírásoknak megfelelő valamennyi információt rendelkezésre bocsátották.
Ez a határidő nem foglalja magában:
azt az időszakot, amely az azt követő napon kezdődik, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak az észrevételeit vagy a dokumentumok felülvizsgálatára vonatkozó kérését, és addig a napig tart, amelyen a tagállam válaszol a Bizottságnak;
a 17. cikk (5) bekezdésében, a 88. cikk (7) bekezdésében és a 103. cikk (5) bekezdésében említett módosítások esetében az allokációknak a 87. cikk (2) bekezdése szerinti módosítására vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására rendelkezésre álló időszakot.
122. cikk
A KAP stratégiai tervek módosításaira vonatkozó felhatalmazás
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik ezt a fejezetet az alábbiak vonatkozásában:
a KAP stratégiai tervek módosítására irányuló kérelmek benyújtására vonatkozó eljárások és határidők;
azon további esetek meghatározása, amelyek nem tartoznak bele a módosításoknak a 119. cikk (7) bekezdésében említett maximális számába.
VI. CÍM
KOORDINÁCIÓ ÉS IRÁNYÍTÁS
123. cikk
Irányító hatóság
Saját alkotmányos és intézményes rendelkezéseikre figyelemmel a tagállamok a (2) bekezdésben említett feladatok egy részének vagy egészének ellátásáért felelős, regionális szintű irányító hatóságokat jelölhetnek ki.
A tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó irányítási és kontrollrendszereket úgy hozzák létre, hogy biztosítva legyen a funkciók egyértelmű megosztása és elkülönítése a nemzeti irányító hatóság, valamint adott esetben a regionális irányító hatóságok és más szervek között. A tagállamok feladata arról gondoskodni, hogy a rendszer a KAP stratégiai terv teljes időtartama alatt hatékonyan működjön.
Az irányító hatóság feladata a KAP stratégiai terv hatékony, eredményes és szabályszerű irányítása és végrehajtása. Gondoskodik különösen arról, hogy:
működjön egy a 130. cikkben említett elektronikus információs rendszer;
a mezőgazdasági termelők, egyéb kedvezményezettek és a beavatkozás végrehajtásában érintett egyéb szervezetek:
tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és adott esetben vagy egy külön elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;
ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a kimenetek és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;
a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek rendelkezésére bocsássák – adott esetben elektronikus úton –a gazdaságok szintjén alkalmazandó, a III. cím I. fejezetének 2. szakasza szerint megállapított, a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre és a GAEC minimumelőírásokra, valamint a III. cím I. fejezetének 3. szakasza szerint megállapított, a szociális feltételességgel kapcsolatos követelményekre vonatkozó egyértelmű és pontos információkat;
a 139. cikkben említett előzetes értékelés megfeleljen az értékelési és monitoringrendszernek, és azt benyújtsák a Bizottságnak;
a 140. cikk (4) bekezdésében említett értékelési terv rendelkezésre álljon, és hogy a szóban forgó cikkben említett utólagos értékelés lefolytatására sor kerüljön az e rendeletben megadott határidőkön belül, és hogy ezek az értékelések megfeleljenek a monitoring- és értékelési rendszernek, és azokat benyújtsák a monitoringbizottsághoz és a Bizottsághoz;
a monitoringbizottság rendelkezésére bocsássák a KAP stratégiai terv végrehajtásának – a program egyedi célkitűzésein és prioritásain alapuló – monitoringjához szükséges információkat és dokumentumokat;
elkészüljön az összesített monitoringtáblázatokat is tartalmazó éves teljesítményjelentés, és a jelentésnek a monitoringbizottsághoz véleményezés céljából való benyújtását követően azt az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdése b) pontjának megfelelően benyújtsák a Bizottsághoz;
a Bizottság éves teljesítményjelentésekhez fűzött észrevételei nyomán meghozzák a szükséges követő intézkedéseket;
a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott beavatkozásokkal kapcsolatban működtetett eljárásokról és végrehajtott kontrollokról;
az EMVA-ból finanszírozott – nem területre és állatokra vonatkozó – beavatkozások kedvezményezettjei feltüntessék a kapott pénzügyi támogatást, az Unió jelképének a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban megállapított szabályok szerinti megfelelő használatát is ideértve;
a KAP stratégiai terv – többek között a nemzeti KAP-hálózaton keresztül – nyilvánosságot kapjon azáltal, hogy:
a potenciális kedvezményezettek, a szakmai szervezetek, a gazdasági és szociális partnerek, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő szervezetek és az érintett nem kormányzati szervezetek, többek között a környezetvédelmi szervezetek tájékoztatást kapnak a KAP stratégiai terv által kínált lehetőségekről és a KAP stratégiai terv forrásaihoz való hozzáférés szabályairól; valamint
a mezőgazdasági termelők, egyéb kedvezményezettek és a közvélemény tájékoztatást kapnak a mezőgazdaság és vidékfejlesztés céljára a KAP stratégiai terv révén nyújtott uniós támogatásról.
Az EMGA-ból nyújtott támogatások vonatkozásában a tagállamok adott esetben előírják, hogy az irányító hatóság vegye igénybe az EMVA keretében használt láthatósági és kommunikációs eszközöket, valamint struktúrákat.
124. cikk
Monitoringbizottság
Minden monitoringbizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amely az (5) bekezdéssel összhangban létrehozott regionális monitoringbizottságokkal való koordinációra, az összeférhetetlenség megelőzésére és az átláthatóság elvének alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket foglal magában.
A monitoringbizottság legalább évente egyszer ülésezik és áttekinti az összes problémát, amely a KAP stratégiai terv céljainak megvalósítását illetően hatással van a terv előrehaladására.
Minden tagállam közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és véleményeit.
A monitoringbizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.
A tagállam a monitoringbizottság tagjainak jegyzékét online közzéteszi.
A Bizottság képviselői tanácsadói minőségükben részt vesznek a monitoringbizottság munkájában.
A monitoringbizottság különösen a következőket vizsgálja:
a KAP stratégiai terv végrehajtása és a mérföldkövek és célok megvalósítása kapcsán elért eredmények;
a KAP stratégiai terv teljesítményét befolyásoló problémák és az e problémák kezelésére tett lépések, ideértve az egyszerűsítés és a végső kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése terén tett előrehaladást is;
az előzetes értékelésnek az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkének (3) bekezdésében felsorolt elemei és az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében említett stratégiai dokumentum;
az értékelések végrehajtása terén elért előrehaladás, az értékelések összegzése és a megállapításokkal összefüggésben végzett nyomon követés;
a KAP stratégiai terv teljesítményére vonatkozóan a nemzeti KAP-hálózat által szolgáltatott releváns információk;
kommunikációs és láthatósági fellépések végrehajtása;
adott esetben az adminisztratív kapacitásépítés a hatóságok és a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek tekintetében.
A monitoringbizottság véleményezi:
a műveletek kiválasztásához használt módszertant és kritériumokat;
az éves teljesítményjelentéseket;
az értékelési tervet és annak módosításait;
az irányító hatóságnak a KAP stratégiai terv módosítására irányuló javaslatait.
125. cikk
Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére
126. cikk
Nemzeti és európai KAP-hálózatok
A nemzeti és európai KAP-hálózatokon keresztül megvalósuló hálózatépítés céljai a következők:
nagyobb mértékben bevonni az összes érintett érdekelt felet a KAP stratégiai tervek végrehajtásába, és adott esetben azok kialakításába;
segíteni a tagállamok közigazgatási szerveit a KAP stratégiai tervek végrehajtásában és a teljesítményalapú teljesítési modellre való átállásban;
hozzájárulni a KAP stratégiai tervek végrehajtása minőségének javításához;
hozzájárulni a nyilvánosságnak és a lehetséges kedvezményezetteknek a KAP-ról és a finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatásához;
előmozdítani az innovációt a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén, támogatni a társaktól való (peer-to-peer) tanulást és az összes érdekeltnek az ismeretek átadásába és a tudásépítés folyamatába való bevonását, és elősegíteni köztük az interakciót;
hozzájárulni a monitoring- és értékelési kapacitásokhoz és tevékenységekhez;
hozzájárulni a KAP stratégiai tervek eredményeinek terjesztéséhez.
Az első albekezdés d) pontjában foglalt célkitűzéssel különösen a nemzeti KAP-hálózatok keretében kell foglalkozni.
A nemzeti és európai KAP-hálózatok feladatai a (3) bekezdésben megállapított célkitűzések elérésében a következők:
a KAP stratégiai tervek keretében végrehajtott vagy támogatott intézkedésekre és bevált gyakorlatokra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése és terjesztése, valamint a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében szereplő egyedi célkitűzések szempontjából releváns, a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben bekövetkező fejlemények elemzése;
hozzájárulás a KAP stratégiai tervek végrehajtásában részt vevő tagállami közigazgatási szervek és más szereplők kapacitásépítéséhez, egyebek mellett a monitoring- és az értékelési folyamatok tekintetében is;
platformok, fórumok és események megszervezése az érdekeltek közötti tapasztalatcsere és a társaktól való tanulás előmozdítása érdekében, adott esetben a harmadik országokban működő hálózatokkal folytatott tapasztalatcserét is ideértve;
információgyűjtés és az információk terjesztésének előmozdítása, valamint a finanszírozott struktúrák és projektek – például az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok, az e rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok, valamint az ezeknek megfelelő struktúrák és projektek – hálózatépítésének támogatása;
támogatás az e rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok, az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok vagy hasonló helyi fejlesztési struktúrák közötti együttműködési projektekhez, a transznacionális együttműködést is beleértve;
kapcsolatépítés más uniós finanszírozású stratégiákkal és hálózatokkal;
hozzájárulás a KAP továbbfejlesztéséhez és a KAP stratégiai terv későbbi időszakainak előkészítése;
nemzeti KAP-hálózatok esetében az európai KAP-hálózat tevékenységeiben való részvétel, valamint az azokhoz való hozzájárulás;
az európai KAP-hálózat esetében a nemzeti KAP-hálózatokkal való együttműködés, valamint az azok tevékenységeihez való hozzájárulás.
127. cikk
A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség
Az EIP-nek az innováció felgyorsítása érdekében a szakpolitikák és az eszközök összekapcsolásával támogatnia kell az ATIR-t.
Az EIP különösen:
hozzáadott értéket hoz létre a kutatás és a gazdálkodási gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbá tétele, valamint a rendelkezésre álló innovációs intézkedések szélesebb körben történő felhasználásának előmozdítása révén;
összekapcsolja az innovációban részt vevő szereplőket és a projekteket;
ösztönzi az innovatív megoldások gyorsabban és szélesebb körben történő gyakorlati megvalósítását, beleértve a mezőgazdasági termelők közötti információcserét; valamint
tájékoztatja a tudományos közösséget a gazdálkodási gyakorlathoz kapcsolódó kutatási igényekről.
A 77. cikkben említett együttműködési beavatkozástípus keretében támogatott EIP operatív csoportok az EIP részét képezik. Minden EIP operatív csoportnak ki kell dolgoznia egy innovatív projekt kialakítására, illetve végrehajtására vonatkozó tervet. Az innovatív projektnek olyan innovációs modellen kell alapulnia, amelynek főbb alapelvei a következők:
a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók igényeire összpontosító innovatív megoldások kidolgozása, ezzel egyidejűleg a kölcsönhatások kezelése az ellátási lánc egészében, amikor ez hasznosnak bizonyul;
az egymást kiegészítő ismeretekkel rendelkező partnerek, például mezőgazdasági termelők, tanácsadók, kutatók, vállalkozások vagy nem kormányzati szervek összekapcsolása, célzott összetételben, a projekt céljaihoz igazítva, valamint
közös döntéshozatal és közös alkotás a projekt teljes tartama alatt.
Az EIP operatív csoportok transznacionális, ezen belül határokon átnyúló szinten is tevékenykedhetnek. A tervezett innováció alapulhat új gyakorlatokon, de hagyományos gyakorlatokon is új földrajzi vagy természeti környezetben.
Az EIP operatív csoportoknak – különösen a nemzeti és európai KAP-hálózatokon keresztül – terjeszteniük kell a terveikről és a projektjeik eredményeiről készült összefoglalót.
VII. CÍM
MONITORING, JELENTÉSTÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS
I. FEJEZET
TELJESÍTMÉNYKERET
128. cikk
A teljesítménykeret létrehozása
A teljesítménykeretnek a következő elemeket kell tartalmaznia:
a 7. cikkben említett közös kimeneti, eredmény-, hatás- és kontextusmutatók, amelyek a monitoring, az értékelés és az éves teljesítményjelentés alapjául szolgálnak;
a vonatkozó egyedi célkitűzéshez kapcsolódó, releváns eredménymutatók felhasználásával meghatározott célok és éves mérföldkövek;
adatgyűjtés, -tárolás és -továbbítás;
rendszeres jelentéstétel a teljesítményről, a monitoring- és értékelési tevékenységekről;
a KAP stratégiai tervhez kapcsolódó előzetes, időközi és utólagos értékelések, valamint minden egyéb értékelési tevékenység.
129. cikk
A teljesítménykeret célkitűzései
A teljesítménykeret célkitűzései a következők:
a KAP hatásának, eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének az értékelése;
a KAP stratégiai tervek céljainak megvalósítása terén elért haladás monitoringja;
a KAP stratégiai tervek beavatkozásai hatásának, eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának és koherenciájának az értékelése;
a monitoringhoz és az értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása.
130. cikk
Elektronikus információs rendszer
A tagállamok biztonságos elektronikus információs rendszert hoznak létre, vagy használnak egy már meglévő ilyen rendszert, amelyben nyilvántartják és megőrzik a KAP stratégiai terv végrehajtására vonatkozó azon főbb információkat, amelyek a monitoringhoz és értékeléshez, különösen a célkitűzések és célok teljesítése terén tett előrehaladás monitoringjához szükségesek, az egyes kedvezményezettekre és a műveletekre vonatkozó információkat is ideértve.
131. cikk
Tájékoztatás nyújtása
A tagállamok biztosítják, hogy a KAP stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások támogatásainak kedvezményezettjei és az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok az irányító hatóság vagy más, az irányító hatóság megbízásából és nevében feladatokat ellátó szervek rendelkezésére bocsássák a KAP stratégiai terv monitoringjához és értékeléséhez szükséges valamennyi információt.
A tagállamok gondoskodnak átfogó, megfelelő időben rendelkezésre álló és megbízható adatforrások létrehozásáról, amelyek segítségével ténylegesen, kimeneti, eredmény- és hatásmutatók használatával figyelemmel kísérhető a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladás.
132. cikk
Monitoringeljárások
Az irányító hatóság és a monitoringbizottság a kimeneti és eredménymutatók alapján köteles monitorozni a KAP stratégiai terv végrehajtását és a KAP stratégiai terv céljainak megvalósítása terén elért előrehaladást.
133. cikk
A teljesítménykerethez kapcsolódó végrehajtási hatáskörök
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a teljesítménykeret tartalmára vonatkozóan. E jogi aktusok tartalmazzák az I. mellékletben foglalt mutatóktól eltérő, a szakpolitika megfelelő monitoringjához és értékeléséhez szükséges egyéb mutatókat, az I. mellékletben foglalt és az azon kívüli mutatók kiszámításának módszereit, valamint a tagállamok által gyűjtött adatok pontosságának és megbízhatóságának biztosításához szükséges rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
II. FEJEZET
ÉVES TELJESÍTMÉNYJELENTÉSEK
134. cikk
Éves teljesítményjelentések
A (4) bekezdésben említett mennyiségi információk a következőket foglalják magukban:
a megvalósított kimenetek;
az éves pénzügyi kimutatásokban feltüntetett és az a) pontban említett kimenetek szempontjából releváns kiadások a szankciók vagy egyéb csökkentések alkalmazása előtt, az EMVA esetében pedig figyelembe véve a törölt vagy visszafizettetett pénzösszegeknek az EU 2021/2116 rendelet 57. cikke szerinti átcsoportosítását;
a b) pontban említett kiadások és az a) pontban említett releváns kimenetek aránya (a továbbiakban: tényleges egységösszeg);
eredmények, valamint a 109. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott vonatkozó mérföldkövek elérésétől való távolság.
Az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett információkat a teljesítményalapú záróelszámolás céljából – a KAP stratégiai tervben a 111. cikk h) pontjával összhangban feltüntetett – egységösszeg szerinti bontásban kell megadni. Az I. mellékletben kizárólag monitoringra való használatra megjelölt kimeneti mutatók esetében csak az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett információkat kell feltüntetni.
Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer hatálya alá nem tartozó beavatkozások esetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy – az e cikk (5) bekezdése szerint megadott információk mellett – minden éves teljesítményjelentésben feltüntetik a következőket:
vagy az előző pénzügyi évben kiválasztott műveletekre vonatkozó átlagos egységösszegek, valamint a kapcsolódó outputok és kiadások száma; vagy
a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás nélkül az előző pénzügyi évben teljesített műveletekre lekötött összes közkiadás és a megvalósult kimenetek, valamint a kapcsolódó kimenetek és kiadások aránya, továbbá a kapcsolódó outputok és kiadások száma.
Ezeket az információkat a Bizottság az (EU) 2021/2116 rendelet 40. és 54. cikkének alkalmazása céljából minden olyan évre vonatkozóan felhasználja, amikor a kapcsolódó műveletek tekintetében kifizetésre kerül sor.
A (4) bekezdésben említett minőségi információk a következőket foglalják magukban:
a KAP stratégiai terv végrehajtásának állapotáról készült összefoglaló az előző pénzügyi évre vonatkozóan;
minden olyan probléma, amely befolyásolja a KAP stratégiai terv teljesítményét, különös tekintettel a mérföldkövektől való eltérésekre, ha vannak ilyenek, magyarázatot adva és – adott esetben – ismertetve a megtett intézkedéseket.
Az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett minőségi információkba a következőket is belefoglalják:
azon esetek indokolása, amelyekben a tényleges egységösszeg túllépi a vonatkozó tervezett egységösszeget vagy – adott esetben – az e rendelet 102. cikkében említett maximális tervezett egységösszeget; vagy
amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy él az e cikk (6) bekezdésében biztosított lehetőségek valamelyikével, azon esetek indokolása a tagállam választásától függően, amelyekben a tényleges egységösszeg túllépi vagy a kiválasztott műveletek megfelelő átlagos egységösszegét vagy a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás nélküli, az előző pénzügyi évben kifizetésre került műveletekre lekötött összes közkiadásnak és a kapcsolódó realizált kimeneteknek az arányát.
Amennyiben azonban egy tagállam úgy dönt, hogy él a (6) bekezdésben biztosított lehetőséggel, az indokolás csak akkor szükséges, ha a (8) bekezdés b) pontjában említett túllépés mértéke meghaladja az 50 %-ot.
A pénzügyi eszközök esetében a (4) bekezdés alapján szolgáltatandó adatokon kívül a következő információkat is rendelkezésre kell bocsátani:
elszámolható kiadás pénzügyitermék-típusonként;
elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege;
az EMVA-finanszírozáson kívül mobilizált magán- és közfinanszírozás összege pénzügyitermék-típusonként;
az (EU) 2021/1060 rendelet 60. cikke szerinti, a pénzügyi eszközökhöz nyújtott EMVA-hozzájárulás segítségével realizált kamat és egyéb nyereség, továbbá az említett rendelet 62. cikke szerinti, az EMVA-hozzájárulásnak tulajdonítható visszatérített források;
a végső címzetteknek nyújtott olyan hitelek, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések összértéke, amelyeket az e rendelet 115. cikkének (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás nélküli, támogatható közkiadással garantáltak és ténylegesen kifizettek a végső címzetteknek.
Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy e cikk (6) bekezdését alkalmazzák a pénzügyi eszközökre, az említett bekezdésben említett információkat a végső címzettek szintjén kell megadni.
135. cikk
Kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálat
136. cikk
Éves felülvizsgálati ülések
III. FEJEZET
JELENTÉSTÉTEL A GYAPOTRA VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁSRÓL ÉS AZ ÁTMENETI NEMZETI TÁMOGATÁSRÓL
137. cikk
Éves jelentés
2025. február 15-ig, majd minden azt követő év február 15-ig 2030-cal bezárólag, a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakaszában megállapított, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtó tagállamoknak a következő információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk az említett támogatásnak az előző pénzügyi évben való végrehajtásáról:
a kedvezményezettek száma;
a hektáronkénti támogatás összege; és
a kifizetett hektárok száma, amelyre a kifizetést nyújtották.
138. cikk
Éves jelentés az átmeneti nemzeti támogatásról
2025. február 15-ig, majd minden azt követő év február 15-ig 2030-cal bezárólag, a 147. cikkben megállapított átmeneti nemzeti támogatást nyújtó tagállamoknak a következő információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk az említett támogatásnak az előző pénzügyi évben az egyes érintett ágazatok tekintetében való végrehajtásáról:
a kedvezményezettek száma;
a nyújtott átmeneti nemzeti támogatás teljes összege; és
a hektárok, az állatok vagy egyéb egységek száma, amelyre a támogatást nyújtották.
IV. FEJEZET
A KAP STRATÉGIAI TERV ÉRTÉKELÉSE
139. cikk
Előzetes értékelések
Az előzetes értékelésben a következőket kell vizsgálni:
a KAP stratégiai terv hozzájárulása a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához, figyelembe véve a nemzeti és regionális igényeket, a fejlődési potenciált és a korábbi programozási időszakokban végrehajtott KAP tapasztalataiból levont tanulságokat;
a javasolt KAP stratégiai terv belső koherenciája és kapcsolata más releváns eszközökkel;
a költségvetési források elosztásának összhangja a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekkel, amelyekre a KAP stratégiai terv kiterjed;
hogyan járulnak hozzá a várt kimenetek az eredményekhez;
a várt EMGA- és EMVA-támogatások alapján megfelelőek és reálisak-e az eredmények és a mérföldkövek számszerűsített célértékei;
a mezőgazdasági termelőkre és egyéb kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentése érdekében tervezett intézkedések;
adott esetben az EMVA-ból finanszírozott pénzügyi eszközök igénybevételének indokoltsága.
140. cikk
A KAP stratégiai tervek végrehajtási időszakbeli és utólagos értékelése
V. FEJEZET
A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGZETT TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
141. cikk
Teljesítményértékelés
142. cikk
Jelentéstétel bázismutatók alapján
A Bizottság a költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdése h) pontjának iii. alpontja szerinti jelentéstételi kötelezettséggel összhangban benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szóban forgó cikkben említett és az e rendelet XIV. mellékletében meghatározott bázismutatókkal mért, teljesítményre vonatkozó információkat.
143. cikk
Általános rendelkezések
VIII. CÍM
VERSENYJOGI RENDELKEZÉSEK
144. cikk
A vállalkozásokra vonatkozó szabályok
Abban az esetben, amikor e rendelet III. címe alapján a vállalkozások közötti együttműködések különféle formái részesülnek támogatásban, a támogatás csak olyan együttműködési formák esetében nyújtható, amelyek megfelelnek az 1308/2013/EU rendelet 206–210. cikke alapján alkalmazott versenyszabályoknak.
145. cikk
Állami támogatás
146. cikk
Kiegészítő nemzeti finanszírozás
Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó műveletekhez kapcsolódó, a tagállamok által nyújtott azon támogatást, amelynek célja az, hogy kiegészítő finanszírozást biztosítson azokhoz az e rendelet III. címének IV. fejezetében meghatározott, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz, amelyekre a KAP stratégiai terv időszakában bármikor adható uniós támogatás, kizárólag akkor lehet végrehajtani, ha e tagállami támogatás megfelel e rendeletnek, és szerepel a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai tervek V. mellékletében.
A tagállamok nem nyújthatnak támogatást az e rendelet III. címének III. fejezetében említett ágazatokra vonatkozó beavatkozásokhoz, kivéve, ha az említett fejezet erről kifejezetten rendelkezik.
147. cikk
Átmeneti nemzeti támogatás
E bekezdés első albekezdésétől eltérve, amennyiben az átmeneti nemzeti támogatás nyújtásának az első albekezdésben említett feltételei valamely referenciaidőszakra vonatkoztak, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a referenciaidőszakot legkésőbb a 2018. évre módosítják.
Az ágazatonként nyújtható átmeneti nemzeti támogatás teljes összege nem haladhatja meg a Bizottság által 2013-ban a 73/2009/EK rendelet ( 20 ) 132. cikke (7) bekezdésének vagy 133a. cikke (5) bekezdésének megfelelően engedélyezett ágazatspecifikus pénzügyi keretösszegekből származó kifizetések szintjének a következőkben foglalt százalékos arányát:
Ciprus esetében ezt a százalékos arányt a 73/2009/EK rendelet XVIIa. mellékletében meghatározott ágazatspecifikus pénzügyi keretösszegek alapján kell kiszámítani.
IX. CÍM
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
148. cikk
Konkrét problémák megoldására szolgáló intézkedések
149. cikk
Alkalmazás a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében
II. FEJEZET
INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME
150. cikk
Információk és dokumentumok cseréje
151. cikk
A személyes adatok kezelése és védelme
III. FEJEZET
FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK
152. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
153. cikk
A bizottsági eljárás
Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt az e rendelet 133. cikkében és 143. cikke (4) bekezdésében említett jogi aktusok esetében, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.
IV. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
154. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 1305/2013/EU rendelet az (EU) 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 21 ) alapján azonban 2025. december 31-ig továbbra is alkalmazandó az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtására. Ugyanezen feltételek mellett alkalmazandó a kedvezményezetteknél felmerült és a kifizető ügynökség által e vidékfejlesztési programok keretében 2025. december 31-ig kifizetett kiadásokra.
Az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkét és III. mellékletét továbbra is alkalmazni kell a hátrányos természeti adottságú vagy egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területek kijelölésére. A vidékfejlesztési programokra való hivatkozásokat a KAP stratégiai tervekre való hivatkozásként kell értelmezni.
Az e rendelet 126. cikkében említett nemzeti és európai KAP-hálózatok létrehozásáig az Európai Vidékfejlesztési Hálózat, az Európai Innovációs Partnerségi Hálózat, valamint az 1305/2013/EU rendelet 52., 53. és 54. cikkében említett nemzeti vidékfejlesztési hálózatok a szóban forgó cikkekben említett tevékenységek mellett az e rendelet 126. és 127. cikkében említett tevékenységeket is végezhetik.
Amikor az e rendelet 126. cikkében említett nemzeti és európai KAP-hálózatok létrejöttek, ezek a hálózatok az e rendelet 126. és 127. cikkében említett tevékenységek mellett 2025. december 31-ig végezhetik az 1305/2013/EU rendelet 52. cikkének (3) bekezdésében, 53. cikkének (3) bekezdésében és 54. cikkének (3) bekezdésében említett, az említett rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.
Az 1307/2013/EU rendelet továbbra is alkalmazandó azonban a 2023. január 1. előtt kezdődő igénylési évekkel összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan.
155. cikk
A KAP stratégiai terv időszakához kapcsolódó egyes kiadástípusok támogathatósága
Az 1257/1999/EK rendelet 31. cikkében, illetve az 1698/2005/EK rendelet 39., illetve 43. cikkében említett intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az 1305/2013/EU rendelet értelmében támogatásban részesülő kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt továbbra is támogathatók EMVA-hozzájárulásból, a következő feltételek mellett:
az ilyen kiadásokról e rendelettel összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;
az EMVA-hozzájárulásnak az említett intézkedésekre kiterjedő beavatkozásra vonatkozó, a KAP stratégiai tervben e rendelettel összhangban meghatározott mértéke alkalmazandó;
az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer alkalmazandó az e rendelet III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt területalapú és állatállomány-alapú beavatkozástípusoknak megfelelő intézkedések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokra, továbbá a vonatkozó műveleteket egyértelműen meghatározzák; valamint
a c) pontban említett jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetésekre az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül sor kerül.
Az 1698/2005/EK rendelet 23. cikkében említett intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt továbbra is támogathatók EMVA-hozzájárulásból, a következő feltételek mellett:
az ilyen kiadásokról a KAP stratégiai tervnek a 109. cikkben említett beavatkozási stratégiával foglalkozó részében szereplő kiegészítő információként értesítik a Bizottságot, feltüntetve a kiadásokat a KAP stratégiai terv 112. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi tervében;
az ilyen kiadások megfelelnek az ilyen kiadások tekintetében az (EU) 2021/2116 rendelet 104. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjával összhangban továbbra is alkalmazandó 1306/2013/EU rendeletnek, valamint
az EMVA-hozzájárulásnak a KAP stratégiai tervben e rendelet 91. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja alapján meghatározott mértéke alkalmazandó.
Az 1305/2013/EU rendelet 22., 28., 29., 33. és 34. cikkében említett többéves intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt a következő feltételek mellett támogathatók EMVA-hozzájárulásból:
az ilyen kiadásokról e rendelettel összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;
az EMVA-hozzájárulásnak az említett intézkedésekre kiterjedő beavatkozásra vonatkozó, a KAP stratégiai tervben e rendelettel összhangban meghatározott mértéke alkalmazandó;
az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer alkalmazandó az e rendelet III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt területalapú és állatállomány-alapú beavatkozástípusoknak megfelelő intézkedések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokra, továbbá a vonatkozó műveleteket egyértelműen meghatározzák; valamint
az e bekezdés c) pontjában említett jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetésekre az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül sor kerül.
Az 1305/2013/EU rendelet 14–18. cikkében, 19. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 20. cikkében, 23–27. cikkében, 35., 38., 39. és 39a. cikkében, az 1303/2013/EU rendelet 35. cikkében és az (EU) 2020/2220 rendelet 4. cikkében említett intézkedések alapján a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, 2025. december 31. után keletkező kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt a következő feltételek mellett támogathatók EMVA-hozzájárulásból:
az ilyen kiadásokról – a 73. cikk (3) bekezdése első albekezdésének f) pontja kivételével – e rendelettel összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;
az EMVA-hozzájárulásnak az említett intézkedésekre kiterjedő beavatkozásra vonatkozó, a KAP stratégiai tervben e rendelettel összhangban meghatározott mértéke alkalmazandó.
Az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikkében említett többéves intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt a következő feltételek mellett támogathatók az EMGA-ból:
az ilyen kiadásokról e rendelet 31. cikke (7) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;
az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer alkalmazandó az e rendelet 31. cikkében említett agrár-ökológiai programokra vonatkozó intézkedések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokra, továbbá a vonatkozó műveleteket egyértelműen meghatározzák;
az e bekezdés b) pontjában említett jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetésekre az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül sor kerül.
156. cikk
Átmenet a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusokra nyújtott pénzügyi allokációkat illetően
A KAP stratégiai terv e rendelet 118. cikkének (7) bekezdése szerinti joghatásainak időpontjától kezdődően az 1308/2013/EU rendelet 29–31. és 39–60. cikkében említett egyes támogatási programok alapján, valamint az e rendelet 42. cikkének b)–e) pontjában említett, bizonyos ágazatokra vonatkozó egyes beavatkozástípusok keretében egy adott pénzügyi évben teljesített kifizetések összege nem haladhatja meg az említett beavatkozástípusok egyike tekintetében sem az az adott pénzügyi évre e rendelet 88. cikkében megállapított pénzügyi allokációkat.
157. cikk
A több forrásból finanszírozott közösségvezérelt helyi fejlesztésekre fordított kiadások támogathatósága
E rendelet 86. cikkének (1) bekezdésétől és 118. cikkének (7) bekezdésétől eltérve az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 31. cikkének (3) bekezdése alapján – e rendelet 77. cikke (1) bekezdésének b) pontjával és 2. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben – felmerült kiadásoknak a KAP stratégiai terv benyújtásának időpontjától kezdve támogathatóknak kell lenniük az EMVA-hozzájárulásból, feltéve, hogy a támogatást a kifizető ügynökség 2023. január 1-jétől fizeti ki. Az ilyen kiadások tekintetében az 1306/2013/EU rendelet a KAP stratégiai terv benyújtásának időpontjától kezdve 2022. december 31-ig alkalmazandó.
158. cikk
Átmeneti intézkedések
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kedvezményezettek megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelme érdekében az 1305/2013/EU, az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott intézkedésekről az e rendeletben foglaltakra való áttéréshez szükséges mértékben intézkedésekkel egészítik ki ezt a rendeletet. Ezek az átmeneti szabályok megállapítják különösen azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a Bizottság által az 1305/2013/EU és az 1308/2013/EU rendelet szerint jóváhagyott támogatást integrálni lehet az e rendelet értelmében biztosított támogatásba, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések tekintetében.
159. cikk
A XIII. melléklet felülvizsgálata
A Bizottság 2025. december 31-ig a környezet és az éghajlat területére az említett időpontban vonatkozó uniós vívmányok alapján felülvizsgálja a XIII. mellékletben szereplő jegyzéket, és adott esetben jogalkotási javaslatokat tesz e jegyzék további jogalkotási aktusokkal történő kiegészítésére.
160. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
A 7. CIKK SZERINTI HATÁS-, EREDMÉNY-, KIMENETI ÉS KONTEXTUSMUTATÓK
|
A szakpolitikai teljesítmény értékelése (többéves) – HATÁS Célkitűzések és megfelelő hatásmutatóik (1) |
Teljesítmény-felülvizsgálat – EREDMÉNY (2) Kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján |
|
(1)
A hatásmutatók többségét már más csatornákon (európai statisztikák, Közös Kutatóközpont, Európai Környezetvédelmi Ügynökség stb.) keresztül is gyűjtik, és azokat egyéb uniós jogszabályok keretében, vagy a fenntartható fejlődési célok összefüggésében is alkalmazzák. Az adatgyűjtésre nem mindig éves gyakorisággal kerül sor, két vagy három éves késés is előfordulhat.
(2)
Eredményekre vonatkozó közelítő (proxy) mutatók. A tagállamok által évente jelentett adatok, amelyek révén nyomon követhető a KAP stratégiai tervekben kitűzött célok megvalósításában elért haladás. A teljesítmény-felülvizsgálathoz kötelezően alkalmazandó eredménymutatókat – amennyiben a tagállamok azokat a 109. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően alkalmazzák – PR jelöli. A teljesítmény-felülvizsgálathoz a tagállamok a PR jelöléssel ellátottakon kívül bármely más, e mellékletben meghatározott releváns eredménymutatót is alkalmazhatnak. |
|
|
Uniós horizontális célkitűzés |
Hatásmutatók |
|
Eredménymutatók |
|
A mezőgazdaság és a vidéki térségek korszerűsítése a következők révén: a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben az ismeretek gyarapítása és megosztása, az innováció és a digitalizáció előmozdítása, valamint ezek mezőgazdasági termelők általi alkalmazásának ösztönzése a kutatáshoz, az innovációhoz, az ismeretek megosztásához és a képzésekhez való jobb hozzáférés révén |
I.1. Tudáscsere és innováció: A KAP költségvetésének az ismeretek megosztására és innovációra jutó hányada |
|
R.1.PR A teljesítmény javítása ismeretek és innováció révén: A fenntartható gazdasági, társadalmi, környezeti, éghajlattal és az erőforrások hatékonyságával kapcsolatos teljesítmény javítása érdekében tanácsadásban részesülő, illetve képzésben, ismeretcserében vagy az európai innovációs partnerség KAP által támogatott operatív csoportjaiban részt vevő személyek száma. R.2. Tanácsadási és tudásrendszerek összekapcsolása: Az agrár-tudásátadási és -innovációs rendszerbe (ATIR) való integrálás céljából támogatásban részesülő tanácsadók száma R.3. A mezőgazdaság digitalizálása: A KAP keretében a digitális gazdálkodási technológiához nyújtott támogatásban részesülő gazdaságok aránya |
|
Uniós egyedi célkitűzések |
Hatásmutatók |
|
Eredménymutatók |
|
A gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának a támogatása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági diverzitás fokozása, valamint az uniós mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából |
I.2. A jövedelemkülönbségek csökkentése: A mezőgazdasági jövedelem alakulása az általános gazdasággal összehasonlítva I.3. A gazdaságok jövedelemingadozásának csökkentése: A mezőgazdasági jövedelem alakulása I.4. A gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelem támogatása: A mezőgazdasági jövedelem szintjének alakulása gazdaságtípusonként (a mezőgazdasági átlaghoz viszonyítva) I.5. Hozzájárulás a területi egyensúlyhoz: A mezőgazdasági jövedelem alakulása hátrányos természeti adottságú területeken (az átlaghoz viszonyítva) |
|
R.4. A jövedelemtámogatásnak az előírások betartásától és a bevált gyakorlatok alkalmazásától való függővé tétele: Jövedelemtámogatás alá eső és feltételességhez kötött mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya R.5. Kockázatkezelés: Támogatott KAP kockázatkezelési eszközökkel rendelkező gazdaságok aránya R.6.PR Újraelosztás kisebb gazdaságok részére: Az átlagos gazdaságméret alatti támogatható gazdaságok részére nyújtott további közvetlen kifizetések százaléka hektáronként (az átlaghoz viszonyítva) R.7.PR Sajátos igényű területeken működő gazdaságoknak nyújtott támogatás növelése: További támogatás százaléka hektáronként magasabb igényű területeken (az átlaghoz viszonyítva) |
|
A piacorientáltság fokozása és a gazdaságok versenyképességének növelése rövid és hosszú távon egyaránt, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció |
I.6. A gazdaságok termelékenységének fokozása: Teljes mezőgazdasági tényezőtermelékenység I.7. Az agrár-élelmiszeripari kereskedelem kiaknázása: Agrár-élelmiszeripari termékek importja és exportja |
|
R.8. Adott ágazatokban működő gazdaságok megcélzása: A versenyképesség, a fenntarthatóság és a minőség javítását célzó, termeléstől függő jövedelemtámogatásban részesülő gazdaságok aránya R.9.PR Gazdaságok korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő gazdaságok aránya |
|
A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban |
I.8. A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az élelmiszerláncban: Az élelmiszerláncban az elsődleges termelők vonatkozásában jelentkező hozzáadott érték |
|
R.10.PR Az ellátási lánc szervezettségének javítása: A KAP keretében támogatott termelői csoportokban, termelői szervezetekben, helyi piacokon, rövid ellátási láncokban és minőségrendszerekben részt vevő gazdaságok aránya R.11. A kínálati oldal koncentrációja: Bizonyos ágazatokban operatív programokkal rendelkező termelői szervezetek vagy termelői csoportok által forgalmazott termékek értékének aránya |
|
Többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia előmozdítása |
I.9. A mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának javítása: A mezőgazdasági ágazat rezilienciájának javulását mérő mutató I.10. Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez: A mezőgazdaság üvegházhatásúgáz kibocsátása I.11. A szénmegkötés fokozása: A talaj szervesszén-tartalma mezőgazdasági földterületeken I.12. A fenntartható energia növelése a mezőgazdaságban: A mezőgazdaságból és erdészetből származó megújuló energia fenntartható termelése |
|
R.12. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítására tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású terület (UAA) aránya R.13.PR Az állattenyésztési ágazat kibocsátásainak csökkentése: Az üvegházhatásúgáz- és/vagy ammóniakibocsátás csökkentésére tett, támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett számosállategységek (száe) aránya, ideértve a trágyagazdálkodást R.14.PR Szén-dioxid-tárolás talajban és biomasszában: A kibocsátás csökkentésére, vagy a szén-dioxid-tárolás fenntartására vagy növelésére tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya (beleértve a következőket: állandó gyepterület, állandó kultúrák állandó növénytakaróval, vizes élőhelyeken és tőzeglápokon található mezőgazdasági földterület) R.15. A mezőgazdaságból, erdészetből, valamint egyéb megújuló forrásokból származó megújuló energia: Támogatott beruházások a megújulóenergia-termelés kapacitásbővítésébe, a biomassza-alapú energiák termelését is beleértve (MW) R.16. Az éghajlattal kapcsolatos beruházások: A KAP keretében az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint megújuló energia vagy biológiai anyagok előállításához hozzájáruló beruházástámogatásban részesülő gazdaságok aránya R.17.PR Erdősített terület: Erdőtelepítés, agrárerdészet és erdő-helyreállítás céljából támogatott terület, továbbá ezek bontása R.18. Az erdészeti ágazatnak nyújtott beruházástámogatás: Az erdészeti ágazat teljesítményének javítását célzó összberuházás |
|
A fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével |
I.13. A talajerózió csökkentése: Közepes és súlyos talajerózióval érintett mezőgazdasági földterület százalékos aránya I.14. A levegőminőség javítása: A mezőgazdaság ammóniakibocsátása I.15. A levegőminőség javítása: A mezőgazdasági földterület bruttó tápanyagmérlege I.16. A tápanyag-elszivárgás csökkentése: A talajvíz nitráttartalma – Az 50 mg/l-t meghaladó nitrátkoncentrációt kimutató talajvízi megfigyelőállomások százalékos aránya a 91/676/EGK irányelv szerint I.17. A vízforrások terhelésének csökkentése: Vízkitermelési index plusz (WEI+) I.18. A növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használata: A növényvédő szerek jelentette kockázat, valamint a növényvédő szerek használata és hatásai |
|
R.19.PR Talajjavítás és -védelem: A talajgazdálkodás számára előnyös, a talajminőség és a talajbióta javítására tett támogatott kötelezettségvállalásokkal (mint például a talajművelés csökkentése, a talaj növényi kultúrákkal történő borítása, továbbá a vetésforgó, többek között hüvelyes növényekkel) érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya R.20.PR A levegőminőség javítása: Az ammóniakibocsátás csökkentésére tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya R.21.PR A vízminőség védelme: A víztestek minőségére vonatkozó támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya R.22.PR Fenntartható tápanyag-gazdálkodás: A tápanyag-gazdálkodás javítására vonatkozó támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású terület (UAA) aránya R.23.PR Fenntartható vízhasználat: A vízegyensúly javítására tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású terület (UAA) aránya R.24.PR A növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használata: Azon támogatott egyedi kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya, amelyek célja a növényvédő szerek fenntartható használata a növényvédő szerek jelentette kockázatoknak és a növényvédő szerek káros hatásainak – például a növényvédő szerek szivárgásának – a csökkentése érdekében R.25. Az állattenyésztési ágazat környezeti teljesítménye: A környezeti fenntarthatóság javítására tett, támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett számosállategységek aránya R.26. Természeti erőforrásokhoz kapcsolódó beruházások: A KAP keretében a természeti erőforrások védelméhez kapcsolódó, termelő- és nem termelőberuházásokra vonatkozó támogatásban részesülő gazdaságok aránya R.27. Környezetvédelmi vagy éghajlattal kapcsolatos teljesítmény a vidéki térségekbe irányuló beruházások révén: A környezeti fenntarthatósághoz hozzájáruló műveletek száma, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó célok megvalósítása a vidéki térségekben R.28. Környezetvédelmi vagy éghajlattal kapcsolatos teljesítmény ismeretek és innováció révén: A környezetvédelmi vagy éghajlattal kapcsolatos teljesítmény tekintetében tanácsadásban részesülő, illetve képzésben, ismeretcserében vagy az európai innovációs partnerség KAP által támogatott operatív csoportjaiban részt vevő személyek száma |
|
Hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése |
I.19. A mezőgazdasági területeken élő madárpopuláció növelése: A mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató I.20. A biológiai sokféleség védelmének fokozása: A mezőgazdasághoz kapcsolódó, közösségi jelentőségű olyan fajok és élőhelyek százalékos aránya, amelyek stabil vagy növekvő tendenciákat mutatnak, a vadon élő beporzó fajok százalékos arányának lebontásával (1) I.21. Az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásának kiterjesztése: Tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek aránya I.22. A mezőgazdasági biodiverzitás növelése a gazdálkodási rendszerben: A növényi kultúrák sokfélesége |
|
R.29.PR Az ökológiai gazdálkodás fejlesztése: A KAP által az ökológiai gazdálkodás céljából támogatott, mezőgazdasági hasznosítású területek aránya, az ilyen gazdálkodás fenntartása és az arra való áttérés között megosztva R.30.PR A fenntartható erdőgazdálkodás támogatása: Az erdővédelemnek és az ökoszisztéma-szolgáltatások irányításának támogatására tett kötelezettségvállalásokkal érintett erdőterületek aránya R.31.PR Élőhelyek és fajok védelme: A biológiai sokféleség megőrzésének vagy helyreállításának támogatására irányuló támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya, a magas természeti értékű gazdálkodási gyakorlatokat is beleértve R.32. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos beruházások: A KAP keretében a biológiai sokféleséghez hozzájáruló beruházástámogatásban részesülő gazdaságok aránya R.33. A Natura 2000 kezelésének javítása: A támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett összes Natura 2000 terület aránya R.34.PR A tájképi elemek megőrzése: A tájképi elemek – a sövényeket és fákat is beleértve – kezelésére tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya R.35. A kaptárok megőrzése: A KAP keretében támogatott kaptárok aránya |
|
A mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők számára és e termelők ágazatban tartása, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben |
I.23. A mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára: Az új gazdaságvezetők és az új fiatal gazdaságvezetők számának alakulása, nemek szerinti bontással együtt |
|
R.36.PR Generációs megújulás: KAP-támogatás segítségével vállalkozást indító fiatal mezőgazdasági termelők száma, nemek szerinti bontással együtt |
|
A foglalkoztatásnak, a növekedésnek, a nemek közötti egyenlőségnek – és többek között a nők mezőgazdasági tevékenységekben való részvételének –, a társadalmi befogadásnak és a helyi fejlesztésnek az előmozdítása a vidéki térségekben, a körforgásos bioökonómiát és a fenntartható erdészetet is beleértve |
I.24. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez a vidéki térségekben: A foglalkoztatási ráta alakulása a vidéki térségekben, nemek szerinti bontással együtt I.25. Hozzájárulás a növekedéshez a vidéki térségekben: Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása a vidéki térségekben I.26. Igazságosabb közös agrárpolitika: A KAP-támogatások elosztása I.27. A befogadás előmozdítása vidéki térségekben: A szegénységi index alakulása a vidéki térségekben |
|
R.37. Növekedés és munkahelyteremtés a vidéki térségekben: KAP-projektek keretében támogatott új munkahelyek R.38. LEADER-lefedettség: A helyi fejlesztési stratégiák által érintett vidéki népesség aránya R.39. A vidéki gazdaság fejlesztése: A KAP keretében nyújtott támogatással fejlesztett vidéki gazdaságok, köztük a bioökonómián alapuló gazdaságok száma R.40. A vidéki gazdaság okos átmenete: A támogatott „okos falvak” stratégiák száma R.41.PR Összeköttetés teremtése Európa vidéki térségei között: A szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához a KAP-támogatásnak köszönhetően jobb hozzáféréssel rendelkező vidéki lakosság aránya R.42. A társadalmi befogadás előmozdítása: A társadalmi befogadást célzó, támogatásban részesülő projektekkel érintett személyek száma |
|
Az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – többek között a magas minőségű, biztonságos és tápláló, fenntartható módon termelt élelmiszerekkel – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, az élelmiszer-pazarlás mérséklése, továbbá az állatjólét fokozása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem |
I.28. Az antimikrobiális szerek használatának korlátozása haszonállatok esetében: antimikrobiális szerek értékesítése / használata élelmiszer-termelő állatok esetében I.29. A minőségi élelmiszerek iránti fogyasztói kereslet kielégítése: Az uniós minőségrendszerek hatálya alá tartozó termelés és az ökológiai termelés értéke |
|
R.43PR Az antimikrobiális szerek használatának korlátozása: Az antimikrobiális szerek használatának korlátozására irányuló, támogatott intézkedésekkel (megelőzés/csökkentés) érintett számosállategységek (száe) aránya R.44PR Az állatjólét javítása: Az állatjólét javítását célzó, támogatott intézkedésekkel érintett számosállategységek (száe) aránya |
|
(1)
A beporzókkal kapcsolatos tendenciák értékelését a beporzó-mutatókra vonatkozó megfelelő uniós intézkedések – különösen egy beporzó-mutató és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (a 2020. május 20-i bizottsági közlemény) irányítási keretrendszerén keresztül, a beporzókról szóló uniós kezdeményezés (a 2018. június 1-jei bizottsági közlemény) alapján elfogadott egyéb intézkedések – alkalmazásával kell elvégezni. |
|||
Éves teljesítményalapú záróelszámolás – KIMENET
Beavatkozástípusok és kimeneti mutatóik ( 22 )
|
Beavatkozástípusok |
Kimeneti mutatók (1) |
|
Együttműködés (77. cikk) |
O.1. Az európai innovációs partnerség (EIP) operatív csoportjai projektjeinek száma |
|
Ismeretek cseréje és információk terjesztése (78. cikk) |
O.2. Azon tanácsadási tevékenységek vagy egységek száma, amelyek arra irányulnak, hogy innovációs támogatást biztosítsanak az európai innovációs partnerség (EIP) operatív csoportjai projektjeinek az előkészítéséhez vagy végrehajtásához |
|
Horizontális mutató |
O.3.MO KAP-támogatásban részesülő kedvezményezettek száma |
|
Alapszintű jövedelemtámogatás (21. cikk) |
O.4. Az alapszintű jövedelemtámogatásban részesülő hektárok száma |
|
Mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások (28. cikk) |
O.5. A mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatásokban részesülő kedvezményezettek vagy hektárok száma |
|
Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (30. cikk) |
O.6. A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatásban részesülő hektárok száma |
|
Átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás (29. cikk) |
O.7. Az átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásban részesülő hektárok száma |
|
Agrár-ökológiai programok (31. cikk) |
O.8. Az agrár-ökológiai programokban részesülő hektárok vagy számosállategységek száma |
|
Kockázatkezelési eszközök (76. cikk) |
O.9. Támogatott KAP kockázatkezelési eszközökkel rendelkező egységek száma |
|
Termeléstől függő jövedelemtámogatás (32. cikk) |
O.10. A termeléstől függő jövedelemtámogatásban részesülő hektárok száma |
|
O.11. A termeléstől függő jövedelemtámogatásban részesülő jószágok száma |
|
|
Hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok (71. cikk) |
O.12. A hátrányos természeti adottságú vagy egyéb specifikus hátrányokkal rendelkező területeknek nyújtott támogatásban részesülő hektárok száma, területtípusonkénti bontással együtt |
|
Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok (72. cikk) |
O.13. A Natura 2000 keretében vagy a 2000/60/EK irányelv alapján támogatásban részesülő hektárok száma |
|
Környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások (70. cikk) |
O.14. A környezetvédelmi vagy éghajlattal kapcsolatos, a kötelező előírásokon túli kötelezettségvállalásokkal érintett hektárok (kivéve erdészet) vagy egyéb egységek száma |
|
O.15. A környezetvédelmi vagy éghajlattal kapcsolatos, a kötelező előírásokon túli kötelezettségvállalásokkal érintett hektárok (erdészet) vagy egyéb egységek száma |
|
|
O.16. Az erdőtelepítésre és agrárerdészetre vonatkozó fenntartási kötelezettségvállalásokkal érintett hektárok vagy egyéb egységek száma |
|
|
O.17. Az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatásban részesülő hektárok vagy egyéb egységek száma |
|
|
|
O.18. Az állatjóléthez, az állatok egészségéhez, valamint a biológiai védelmi intézkedések megerősítéséhez nyújtott támogatásban részesülő számosállategységek (száe) száma |
|
O.19. A genetikai erőforrásokat támogató műveletek vagy egységek száma |
|
|
Beruházások (73. és 74. cikk) |
O.20. A támogatásban részesülő, a gazdaságon belüli termelőberuházásokra irányuló műveletek vagy egységek száma |
|
O.21. A támogatásban részesülő, a gazdaságon belüli nem termelőberuházásokra irányuló műveletek vagy egységek száma |
|
|
O.22. A támogatásban részesülő, infrastrukturális beruházásokra irányuló műveletek vagy egységek száma |
|
|
O.23. A támogatásban részesülő, a gazdaságon kívüli nem termelőberuházásokra irányuló műveletek vagy egységek száma |
|
|
O.24. A támogatásban részesülő, a gazdaságon kívüli termelőberuházásokra irányuló műveletek vagy egységek száma |
|
|
A fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők, valamint a vidéki induló innovatív vállalkozások tevékenységének megkezdése (75. cikk) |
O.25. Tevékenységkezdési támogatásban részesülő fiatal mezőgazdasági termelők száma |
|
O.26. Tevékenységkezdési támogatásban részesülő új mezőgazdasági termelők száma (az O.25. pontban feltüntetett fiatal mezőgazdasági termelőkön kívül) |
|
|
O.27. Vállalkozásindításhoz nyújtott támogatásban részesülő vidéki vállalkozások száma |
|
|
Együttműködés (77. cikk) |
O.28. Támogatott termelői csoportok és termelői szervezetek száma |
|
O.29. A hivatalos minőségrendszerekben való részvételhez nyújtott támogatásban részesülő kedvezményezettek száma |
|
|
O.30. A generációs megújulásra irányuló támogatott műveletek és egységek száma (kivéve a tevékenységkezdési támogatást) |
|
|
O.31. A támogatott helyi fejlesztési stratégiák (LEADER) vagy előkészítő intézkedések száma |
|
|
O.32. A támogatott egyéb együttműködési műveletek vagy egységek száma (az O.1. pontban említett EIP kivételével) |
|
|
Ismeretek cseréje és információk terjesztése (78. cikk) |
O.33. A támogatott képzési, tanácsadási és tudatosságnövelő intézkedések vagy egységek száma |
|
Horizontális mutató |
O.34.MO Környezeti gyakorlatokkal érintett hektárok száma (feltételességgel érintett fizikai területre vonatkozó összegző mutató, agrár-ökológiai programok, mezőgazdasági és erdészeti környezet- és éghajlatvédelmi kötelezettségvállalások) |
|
Bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok (47. cikk) |
O.35. A támogatott operatív programok száma |
|
Beavatkozástípusok a borágazatban (58. cikk) |
O.36. A támogatott intézkedések vagy egységek száma a borágazatban |
|
Beavatkozástípusok a méhészeti ágazatban (55. cikk) |
O.37. A méhészeti ágazat védelmére vagy javítására irányuló intézkedések vagy azzal foglalkozó egységek száma |
|
(1)
A kizárólag monitoring céljára használt kimeneti mutatókat MO jelöli. |
|
KONTEXTUSMUTATÓK
|
|
Mutató száma |
Kontextusmutató |
|
Népesség |
C.01. |
Teljes népesség |
|
C.02. |
Népsűrűség |
|
|
C.03. |
Népesség korösszetétele |
|
|
Összterület |
C.04. |
Összterület |
|
C.05. |
Felszínborítás |
|
|
Munkaerőpiac |
C.06. |
Foglalkoztatási ráta a vidéki térségekben |
|
C.07. |
Munkanélküliségi ráta a vidéki térségekben |
|
|
C.08. |
Foglalkoztatás (ágazat, régiótípus, gazdasági tevékenység szerint) |
|
|
Gazdaság |
C.09. |
Egy főre jutó GDP |
|
C.10. |
Szegénységi ráta |
|
|
C.11. |
Bruttó hozzáadott érték ágazatonként, régiótípusonként, a mezőgazdaságban és az elsődleges termelők számára |
|
|
Gazdaságok és mezőgazdasági termelők |
C.12. |
Mezőgazdasági üzemek (gazdaságok) |
|
C.13. |
Mezőgazdasági munkaerő |
|
|
C.14. |
Gazdaságvezetők korösszetétele |
|
|
C.15. |
Gazdaságvezetők mezőgazdasági képzettsége |
|
|
C.16. |
Új gazdaságvezetők és új fiatal gazdaságvezetők |
|
|
Mezőgazdasági földterület |
C.17. |
Mezőgazdasági hasznosítású terület |
|
C.18. |
Öntözhető földterület |
|
|
C.19. |
Gazdálkodás Natura 2000 területeken |
|
|
C.20. |
Hátrányos természeti adottságú vagy egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területek |
|
|
C.21. |
Tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterület |
|
|
C.22. |
A növényi kultúrák sokfélesége |
|
|
Állatállomány |
C.23. |
Számosállategységek |
|
C.24. |
Állatállomány-sűrűség |
|
|
Mezőgazdasági jövedelem és a gazdaságok jövedelme |
C.25. |
Mezőgazdasági tényezőjövedelem |
|
C.26. |
A mezőgazdasági jövedelem és a nem mezőgazdasági munkaerőköltség összehasonlítása |
|
|
C.27. |
A gazdaságok jövedelme hátrányos természeti adottságú és egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területeken, gazdaságtípus, régió és a gazdaság mérete szerinti bontásban |
|
|
C.28. |
Bruttó állóeszköz-felhalmozás a mezőgazdaságban |
|
|
Mezőgazdasági termelékenység |
C.29. |
Teljes mezőgazdasági tényezőtermelékenység |
|
C.30. |
Munkatermelékenység a mezőgazdaságban, az erdészeti ágazatban és az élelmiszeriparban |
|
|
Mezőgazdasági kereskedelem |
C.31. |
Mezőgazdasági behozatal és kivitel |
|
Egyéb keresőtevékenységek |
C.32. |
Turisztikai infrastruktúra |
|
Gazdálkodási gyakorlatok |
C.33. |
Ökológiai gazdálkodás alá vont mezőgazdasági terület |
|
C.34. |
A gazdálkodás intenzitása |
|
|
C.35. |
Az uniós minőségrendszerek hatálya alá tartozó termelés és az ökológiai termelés értéke |
|
|
Biológiai sokféleség |
C.36. |
A mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató |
|
C.37. |
A mezőgazdasághoz kapcsolódó, közösségi jelentőségű olyan fajok és élőhelyek százalékos aránya, amelyek stabil vagy növekvő tendenciákat mutatnak |
|
|
Víz |
C.38. |
Mezőgazdasági vízfelhasználás |
|
C.39. |
Vízminőség |
|
|
Bruttó tápanyagmérleg – nitrogén |
||
|
Bruttó tápanyagmérleg – foszfor |
||
|
Talajvíz nitráttartalma |
||
|
Talaj |
C.40. |
A talaj szervesszén-tartalma mezőgazdasági földterületeken |
|
C.41. |
Víz okozta talajerózió |
|
|
Energia |
C.42. |
A mezőgazdaságból és erdészetből származó megújuló energia fenntartható termelése |
|
C.43. |
Energiafelhasználás a mezőgazdaságban, az erdészeti ágazatban és az élelmiszeriparban |
|
|
Éghajlat |
C.44. |
A mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás |
|
C.45. |
A mezőgazdasági ágazat rezilienciájának javulását mérő mutató |
|
|
C.46. |
Katasztrófáknak tulajdonítható közvetlen mezőgazdasági veszteség |
|
|
Levegő |
C.47. |
A mezőgazdaság ammóniakibocsátása |
|
Egészségügy |
C.48. |
Antimikrobiális szerek értékesítése/használata élelmiszer-termelő állatok esetében |
|
C.49. |
A növényvédő szerek jelentette kockázat, valamint a növényvédő szerek használata és hatásai |
II. MELLÉKLET
A WTO BELSŐ TÁMOGATÁSA A 10. CIKK ÉRTELMÉBEN
|
Beavatkozástípus |
Hivatkozás e rendeletben |
A Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodása 2. mellékletének („zöld doboz”) vonatkozó bekezdése |
|
Alapszintű jövedelemtámogatás |
III. cím, II. fejezet, 2. szakasz, 2. alszakasz |
5. (ha a végrehajtás nem támogatási jogosultságon alapul) 6. (ha a végrehajtás támogatási jogosultságon alapul) |
|
Átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás |
29. cikk |
5. (ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja nem támogatási jogosultság) 6. (ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja támogatási jogosultság) |
|
A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás |
30. cikk |
5. (ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja nem támogatási jogosultság) 6. (ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja támogatási jogosultság) |
|
Éghajlattal, környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos rendszerek (agrár-ökológiai programok) |
31. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
5. (ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja nem támogatási jogosultság) 6. (ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja támogatási jogosultság) |
|
Éghajlattal, környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos rendszerek (agrár-ökológiai programok) |
31. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, b) pont |
12. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, kutatás, valamint kísérleti és innovatív termelési módszerek és egyéb tevékenységek például az alábbi területeken: |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
2., 11. vagy 12. |
|
— talajvédelem, beleértve a talaj széntartalmának növelését és a talaj szerkezetének javítását, valamint a szennyező anyagok csökkentését |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i. alpont |
12. |
|
— a vízhasználat és a megbízható vízgazdálkodás javítása, beleértve a vízmegtakarítást, a vízvédelmet és a vízelvezetést is |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, ii. alpont |
12. |
|
— a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzése, valamint a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó fajták és gazdálkodási gyakorlat kifejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, iii. alpont |
12. |
|
— az energiamegtakarítás, az energiahatékonyság és a megújulóenergia-használat növelése |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, iv. alpont |
11. vagy 12. |
|
— a környezetkímélő csomagolás kizárólagossá tétele a kutatás és a kísérleti termelés területén |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, v. alpont |
2. |
|
— biológiai védelem, az állatok egészsége és jóléte |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, vi. alpont |
12. |
|
— kibocsátás- és hulladékcsökkentés, a melléktermék-felhasználás javítása, az újrafelhasználásukat és hasznosításukat is beleértve, továbbá a hulladékgazdálkodás javítása |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, vii. alpont |
11. vagy 12. |
|
— a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása és a növényvédő szerek használatából eredő kockázatok és hatások csökkentése, beleértve az integrált növényvédelmi technikák alkalmazását is |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, viii. alpont |
2., 11. vagy 12. |
|
— az állatbetegségekkel szembeni reziliencia javítása, valamint az állatgyógyászati készítmények, többek között az antibiotikumok használatának csökkentése |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, ix. alpont |
2. |
|
— a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása és megóvása |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, x. alpont |
12. |
|
— a termékminőség javítása |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, xi. alpont |
2. |
|
— a genetikai erőforrások javítása |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, xii. alpont |
2. |
|
— a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartásának biztosítása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban |
47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, xiii. alpont |
2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás |
47. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – képzés és a legjobb gyakorlatok cseréje |
47. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – ökológiai vagy integrált termelés |
47. cikk, (1) bekezdés, d) pont |
12. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – a szállítás és a tárolás fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő intézkedések |
47. cikk, (1) bekezdés, e) pont |
11., 12. vagy 2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – promóció, kommunikáció és marketing |
47. cikk, (1) bekezdés, f) pont |
2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – minőségrendszerek |
47. cikk, (1) bekezdés, g) pont |
2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek |
47. cikk, (1) bekezdés, h) pont |
2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése |
47. cikk, (1) bekezdés, i) pont |
11., 2. vagy 12. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – kölcsönös kockázatkezelési alapok |
47. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
7. vagy 2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások |
47. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
11. vagy 2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – gyümölcsösök vagy olajfaültetvények újratelepítése |
47. cikk, (2) bekezdés, d) pont |
8. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – az állatállomány egészségügyi okokból, illetve a természeti katasztrófákból eredő veszteségeket követően történő pótlása |
47. cikk, (2) bekezdés, e) pont |
8. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – személyre szabott tanácsadás |
47. cikk, (2) bekezdés, j) pont |
2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – harmadik országok növényegészségügyi követelményeinek végrehajtása és kezelése |
47. cikk, (2) bekezdés, k) pont |
2. |
|
Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – kommunikációs intézkedések |
47. cikk, (2) bekezdés, l) pont |
2. |
|
Méhészeti ágazat – tanácsadási szolgáltatások, technikai segítségnyújtás, képzés, tájékoztatás és a legjobb gyakorlatok cseréje |
55. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
2. |
|
Méhészeti ágazat – tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, valamint egyéb fellépések, amelyek többek között a következőkre irányulnak: a méhállományt megtámadó kártevők és betegségek elleni védekezés |
55. cikk, (1) bekezdés, b) pont, i. alpont |
11. vagy 12. vagy 2. |
|
Méhészeti ágazat – tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, valamint egyéb fellépések, amelyek többek között a következőkre irányulnak: a kedvezőtlen időjárási viszonyok által okozott károk megelőzése, valamint gazdálkodási gyakorlatok kifejlesztése és alkalmazása |
55. cikk, (1) bekezdés, b) pont, ii. alpont |
11. vagy 12. vagy 2. |
|
Méhészeti ágazat – laboratóriumok támogatása |
55. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
2. |
|
Méhészeti ágazat – kutatási programok |
55. cikk, (1) bekezdés, e) pont |
2. |
|
Méhészeti ágazat – promóció, kommunikáció és marketing |
55. cikk, (1) bekezdés, f) pont |
2. |
|
Méhészeti ágazat – a termékminőség javítása |
55. cikk, (1) bekezdés, g) pont |
2. |
|
Borágazat – szerkezetátalakítás és átállás |
58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont |
8., 11. vagy 12. |
|
Borágazat – tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások |
58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont |
11. |
|
Borágazat – tárgyi és immateriális innovációs beruházások |
58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, e) pont |
11. |
|
Borágazat – tanácsadási szolgáltatások |
58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, f) pont |
2 |
|
Borágazat – tájékoztatási tevékenységek |
58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, h) pont |
2. |
|
Borágazat – a borturizmus előmozdítása |
58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, i) pont |
2. |
|
Borágazat – a piacismeret javítása |
58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, j) pont |
2. |
|
Borágazat – promóció és kommunikáció |
58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, k) pont |
2. |
|
Borágazat – a kölcsönös kockázatkezelési alapok igazgatási kiadásai |
58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, l) pont |
2. |
|
Borágazat – a fenntarthatóság fokozására irányuló beruházások |
58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, m) pont |
11. vagy 12. vagy 2. |
|
Környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások |
70. cikk |
12. |
|
Hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok |
71. cikk |
13 |
|
Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok |
72. cikk |
12 |
|
Beruházások |
73. cikk |
11. vagy 8. |
|
Öntözéssel kapcsolatos beruházások |
74. cikk |
11. |
|
Együttműködés |
77. cikk |
2. |
|
Ismeretek cseréje és információk terjesztése |
78. cikk |
2. |
III. MELLÉKLET
A FELTÉTELESSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A 12. CIKK ALAPJÁN
JFGK: jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény
GAEC-előírás: a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírás
|
Területek |
Fő téma |
Követelmények és előírások |
Az előírás fő célja |
|
|
Éghajlat és környezet |
Éghajlatváltozás (mérséklés és alkalmazkodás) |
1. sz. GAEC-előírás |
Az állandó gyepterület fenntartása az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján nemzeti, regionális, szubregionális, mezőgazdaságiüzem-csoporti vagy mezőgazdasági üzemi szinten, a 2018-as referenciaévhez képest. A referenciaévhez képest legfeljebb 5 %-os csökkenés. |
Általános garancia más mezőgazdasági felhasználásra való átállás ellen a szénkészletek megóvása érdekében |
|
2. sz. GAEC-előírás |
A vizes élőhelyek és a tőzegláp védelme (1) |
Magas kötöttszén-tartalmú talajok védelme |
||
|
3. sz. GAEC-előírás |
A tarlóégetés tilalma, kivéve növényegészségügyi okokból |
A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása |
||
|
|
Víz |
1. sz. JFGK |
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.): a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontja és – a foszfátok diffúz szennyezőforrásainak ellenőrzésére vonatkozó kötelező követelmények tekintetében – h) pontja |
|
|
|
|
2. sz. JFGK |
A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.): 4. és 5. cikk |
|
|
4. sz. GAEC-előírás |
A vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása (2) |
A vízszennyezés elleni védelem, a vízkészletek kimerülésének megelőzése |
||
|
|
Talaj (védelem és minőség) |
5. sz. GAEC-előírás |
A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét is. |
Termőhely-specifikus minimális földgazdálkodás az erózió korlátozására |
|
6. sz. GAEC-előírás |
Minimálisan megkövetelt talajborítás a fedetlen talaj elkerülésére a legérzékenyebb időszakokban (3) |
Talajvédelem a legérzékenyebb időszakokban |
||
|
7. sz. GAEC-előírás |
Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket (4) |
A talajpotenciál megőrzése |
||
|
|
Biológiai sokféleség és táj (védelem és minőség) |
3. sz. JFGK |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.): 3. cikk (1) bekezdés, 3. cikk (2) bekezdés b) pont, 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdés |
|
|
4. sz. JFGK |
A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.): a 6. cikk (1) és (2) bekezdése |
|
||
|
|
|
8. sz. GAEC- előírás |
— Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya (5) — — A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 %-a nem termelési célú terület vagy tájképi elem, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is. — Amennyiben valamely mezőgazdasági termelő vállalja, hogy a 31. cikk (6) bekezdése szerinti továbbfejlesztett agrárökológiai programoknak megfelelően a szántóterületének legalább 7 %-át nem termelési célú területeknek vagy tájképi elemeknek szenteli, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is, az e GAEC-előírásnak való megfeleléshez szükséges arány nem haladhatja meg a 3 %-ot. — A gazdaságok szintjén legalább 7 % a növényvédő szerek használata nélkül termesztett köztes kultúrákat vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó szántóterületek minimális aránya, amelynek 3 %-a parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem. A tagállamoknak a köztes kultúrák esetében 0,3-as korrekciós együtthatót kell alkalmazniuk. — A tájképi elemek megőrzése — A sövények és a fák kivágásának tilalma a madarak költési és fiókanevelési időszakában — Esetleg az inváziós növényfajok megjelenésének megakadályozását szolgáló intézkedések |
Nem termelési célú tájképi elemek vagy mezőgazdasági területek fenntartása a gazdaságon belüli biológiai sokféleség javítása érdekében |
|
|
|
9. sz. GAEC-előírás |
Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületként megjelölt gyepterületek átállításának vagy felszántásának tilalma a Natura 2000 területeken |
Élőhelyek és fajok védelme |
|
Közegészségügy és növényegészségügy |
Élelmiszer-biztonság |
5. sz. JFGK |
Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.): 14. és 15. cikk, 17. cikk (1) bekezdés (6), 18., 19. és 20. cikk |
|
|
|
|
6. sz. JFGK |
A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.): 3. cikk a), b), d) és e) pont, 4., 5. és 7. cikk |
|
|
Növényvédő szerek |
7. sz. JFGK |
Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.): 55. cikk, első és második mondat |
|
|
|
|
|
8. sz. JFGK |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.): |
|
|
|
|
|
5. cikk, (2) bekezdés és 8. cikk, (1)–(5) bekezdés 12. cikk a peszticideknek a 2000/60/EK irányelv és a Natura 2000 hálózatra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott védett területeken való felhasználására vonatkozó korlátozások tekintetében. a 13. cikk (1) és (3) bekezdése a peszticidek kezeléséről és tárolásáról, valamint csomagolásuk és maradékaik kezeléséről. |
|
|
Állatjólét |
Állatjólét |
9. sz. JFGK |
A Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 10., 2009.1.15., 7. o.): 3. és 4. cikk |
|
|
10. sz. JFGK |
A Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 47., 2009.2.18., 5. o.): 3. és 4. cikk |
|
||
|
11. sz. JFGK |
A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.): 4. cikk |
|
||
|
(1)
A tagállamok a KAP stratégiai tervükben előírhatják, hogy ez a GAEC-előírás csak a 2024-es vagy 2025-ös igénylési évtől legyen alkalmazandó. Ebben az esetben a tagállamok igazolják, hogy erre a késedelemre az irányítási rendszer – részletes tervezés alapján történő – létrehozása miatt van szükség. A tagállamok a 2. sz. GAEC-előírás kidolgozásakor biztosítják, hogy az érintett földterületen fenn lehessen tartani olyan mezőgazdasági tevékenységet, amely alapján az adott földterületet mezőgazdasági területnek lehet minősíteni.
(2)
Az e GAEC-előírás szerinti, a vízfolyások mentén kialakított, a jó mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartásához szükséges védelmi sávoknak főszabályként és az uniós joggal összhangban legalább 3 méter széleseknek kell lenniük, és azokban nem használhatók növényvédő szerek és műtrágyák. Azok a tagállamok, amelyek jelentős belvízelvezetést végeznek és sok öntözőcsatornával rendelkeznek, a tagállamra jellemző helyi körülményekkel összhangban kiigazíthatják a legkisebb szélesség értékét, amennyiben ez kellően indokolt az adott terület esetében.
(3)
A tagállamok kellően indokolt esetben a minimumelőírásokat az érintett régiók tekintetében kiigazíthatják annak figyelembevétele céljából, hogy a hosszú és zord téli időszak miatt rövid a vegetációs időszak.
(4)
A vetésforgó a termesztett növények évente legalább egyszer parcellaszinten történő megváltoztatását jelenti (az évelő növények, gyepek és egyéb egynyári takarmánynövények, valamint parlagon hagyott földterületek kivételével), beleértve a megfelelően kezelt másodlagos növényeket is. A gazdálkodási módszerek és a mezőgazdasági-éghajlati feltételek sokfélesége miatt a tagállamok az érintett régiókban a hüvelyes növényekkel kiegészített vetésforgónak vagy a növénytermesztés diverzifikálásának egyéb olyan gyakorlatait is engedélyezhetik, amelyek célja a talajban rejlő potenciál javítása és megőrzése, összhangban e GAEC-előírás célkitűzéseivel. A tagállamok mentesíthetik az ezen előírásban szereplő kötelezettség alól a következő mezőgazdasági üzemeket: (a) amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják; (b) amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják; vagy (c) amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek. A nagy monokultúrák kialakulásának megelőzése érdekében a tagállamok meghatározhatják az egyetlen növénykultúrával borított terület felső határát. Úgy kell tekinteni, hogy az (EU) 2018/848 rendelet szerinti tanúsítással rendelkező mezőgazdasági termelők megfelelnek ennek a GAEC-előírásnak.
(5)
A tagállamok mentesíthetik az e franciabekezdésben szereplő kötelezettség alól a következő mezőgazdasági üzemeket: (a) amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják; (b) amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják; vagy (c) amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek. Azok a tagállamok, amelyek esetében a teljes földterület több, mint 50 %-át erdő borítja, mentesíthetik az e franciabekezdésben szereplő kötelezettség alól az általuk az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területként meghatározott területeken elhelyezkedő mezőgazdasági üzemeket, feltéve, hogy az e bekezdés második mondatában említett egység földterületének több, mint 50 %-át erdő borítja, és az erdőterület mezőgazdasági földterülethez viszonyított aránya 3:1-nél magasabb. Az erdővel borított területet és az erdőterület mezőgazdasági földterülethez viszonyított arányát az LAU2 szinttel egyenértékű terület szintjén, vagy egy hasonló mezőgazdasági tulajdonságokkal rendelkező egyetlen, egyértelműen egybefüggő földrajzi területet lefedő, pontosan körülhatárolt egység szintjén kell értékelni.
(6)
Különösen az alábbiak által végrehajtva: — a 470/2009/EK rendelet 14. cikke és a 37/2010/EU rendelet melléklete; — 852/2004/EK rendelet: 4. cikk (1) bekezdés, valamint I. melléklet A. rész [II. (4) (g), h), j)), (5) (f), h)), (6); III. (8) (a), b), d), e)), (9) (a), c))]; — 853/2004/EK rendelet: 3. cikk (1) bekezdés, III. melléklet IX. szakasz I. fejezet [I. 1. b), c), d), e); I. 2. a) (i., ii., iii.), b) (i., ii.), c); I. 3.; I. 4.; I. 5.; II. A. 1., 2., 3., 4.; II. B. 1. (a), d)), 2., 4. (a), b))], III. melléklet X. szakasz I. fejezet 1. pont; — 183/2005/EK rendelet: 5. cikk (1), (5) és (6) bekezdés és I. melléklet A. rész (I. 4. e), g); II. 2. a), b), e)), 5. cikk (5) bekezdés és III. melléklet (az „ETETÉS” fejezet „Tárolás” című 1. pontjának első és utolsó mondata és az „Elosztás” című 2. pontjának harmadik mondata); és — 396/2005/EK rendelet: 18. cikk |
||||
IV. MELLÉKLET
A SZOCIÁLIS FELTÉTELESSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A 14. CIKK ALAPJÁN
|
Területek |
Alkalmazandó jogszabályok |
Vonatkozó rendelkezések |
Követelmények |
|
Foglalkoztatás |
Átlátható és kiszámítható munkafeltételek (EU) 2019/1152 irányelv |
3. cikk |
A foglalkoztatási feltételekről írásban tájékoztatást kell nyújtani („munkaszerződés”) |
|
4. cikk |
Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatásra munkaszerződés alapján kerüljön sor |
||
|
5. cikk |
A munkaszerződést át kell adni a munkavállalás első hét napja során |
||
|
6. cikk |
A munkaviszony módosításáról dokumentum formájában tájékoztatást kell nyújtani |
||
|
8. cikk |
Próbaidő |
||
|
10. cikk |
A munka minimális kiszámíthatóságával kapcsolatos feltételek |
||
|
13. cikk |
Kötelező képzés |
||
|
Egészség és biztonság |
A munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések 89/391/EGK irányelv |
5. cikk |
A munkáltató azon kötelezettségét megállapító általános rendelkezés, hogy biztosítania kell a munkavállalók biztonságát és egészségük védelmét |
|
6. cikk |
A munkáltatók arra vonatkozó általános kötelezettsége, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a biztonság és az egészség védelmében, beleértve a kockázatok megelőzését, a tájékoztatást és az oktatást. |
||
|
7. cikk |
Védő és megelőző szolgáltatások: munkavállaló(ka)t kell kijelölni az egészségvédelmi és biztonsági tevékenységek elvégzésére vagy kompetens külső szolgáltatókat kell igénybe venni. |
||
|
8. cikk |
A munkáltatóknak intézkedéseket kell hozniuk az elsősegély, a tűzoltás és a munkavállalók evakuálása tekintetében. |
||
|
9. cikk |
A munkáltatókra vonatkozó kötelezettségek a kockázatok értékelése, a védintézkedések és a védőeszközök, a foglalkozási balesetek nyilvántartása és azok bejelentése terén. |
||
|
10. cikk |
A munkavállalók tájékoztatása a biztonságot és az egészséget érintő kockázatokról, valamint a véd- és megelőző intézkedésekről. |
||
|
11. cikk |
Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele minden, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kérdéssel kapcsolatos vitában. |
||
|
12. cikk |
A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók megfelelő biztonsági és egészségvédelmi képzésben részesüljenek. |
||
|
|
A munkavállalók által használt munkaeszközökre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények 2009/104/EK irányelv |
3. cikk |
Általános kötelezettségek annak szavatolására, hogy a munkaeszközök megfelelőek legyenek a munkavállalók által elvégzendő munkához, lehetővé téve ezáltal a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítását. |
|
4. cikk |
A munkaeszközökre vonatkozó szabályok: a munkaeszközöknek meg kell felelniük az irányelvnek és az előírt minimumkövetelményeknek, és azokat megfelelően karban kell tartani. |
||
|
5. cikk |
A munkaeszközök vizsgálata – a munkaeszközöket a beszerelésüket követően ellenőrizni kell, valamint képesített személyeknek időszakos ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk. |
||
|
6. cikk |
Különös veszélyt jelentő munkaeszközök használatát az erre kijelölt személyekre kell korlátozni, és valamennyi javítást, átalakítást, karbantartást a kijelölt munkavállalóknak kell végezniük. |
||
|
7. cikk |
Ergonómia és foglalkozás-egészségügy |
||
|
8. cikk |
A munkavállalóknak megfelelő tájékoztatást és adott esetben írásbeli tájékoztató útmutatásokat kell kapniuk a munkaeszközök használatáról. |
||
|
9. cikk |
A munkavállalóknak megfelelő képzésben kell részesülniük. |
V. MELLÉKLET
A 87. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK ELSŐ ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ALLOKÁCIÓK
|
(folyó árakon, EUR-ban) |
|||||
|
Naptári év |
►M2 2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 és az azt követő évek |
|
Belgium |
471 996 006 |
469 703 014 |
469 703 014 |
467 410 022 |
494 925 924 |
|
Bulgária |
808 258 686 |
816 888 275 |
825 517 864 |
834 147 452 |
834 147 452 |
|
Csehország |
823 533 615 |
823 533 615 |
823 533 615 |
802 159 932 |
844 907 297 |
|
Dánia |
806 313 404 |
817 524 179 |
814 937 077 |
817 524 179 |
862 367 277 |
|
Németország |
4 424 125 913 |
4 374 968 959 |
4 301 233 527 |
4 178 341 140 |
4 915 695 459 |
|
Észtország |
196 436 567 |
199 297 294 |
202 158 021 |
205 018 748 |
205 018 748 |
|
Írország |
1 186 281 996 |
1 186 281 996 |
1 186 281 996 |
1 186 281 996 |
1 186 281 996 |
|
Görögország |
1 886 490 039 |
1 886 490 039 |
1 886 490 039 |
1 886 490 039 |
2 075 656 043 |
|
Spanyolország |
4 874 879 750 |
4 882 179 366 |
4 889 478 982 |
4 896 778 599 |
4 896 778 599 |
|
Franciaország |
6 736 440 037 |
6 736 440 037 |
6 736 440 037 |
6 736 440 037 |
7 285 000 537 |
|
Horvátország |
374 770 237 |
374 770 237 |
374 770 237 |
374 770 237 |
374 770 237 |
|
Olaszország |
3 496 243 863 |
3 496 243 863 |
3 496 243 863 |
3 496 243 863 |
3 622 529 155 |
|
Ciprus |
47 647 540 |
47 647 540 |
47 647 540 |
47 647 540 |
47 647 540 |
|
Lettország |
331 043 657 |
334 864 681 |
339 685 706 |
344 506 729 |
363 483 744 |
|
Litvánia |
587 064 372 |
595 613 853 |
604 163 335 |
612 712 816 |
612 712 816 |
|
Luxemburg |
32 747 827 |
32 747 827 |
32 747 827 |
32 747 827 |
32 747 827 |
|
Magyarország |
1 347 402 452 |
1 347 402 452 |
1 347 402 452 |
1 347 402 452 |
1 243 185 165 |
|
Málta |
9 590 135 |
9 590 135 |
9 590 135 |
9 590 135 |
4 594 021 |
|
Hollandia |
609 237 340 |
579 591 503 |
550 477 666 |
521 282 629 |
717 382 327 |
|
Ausztria |
677 581 846 |
677 581 846 |
677 581 846 |
677 581 846 |
677 581 846 |
|
Lengyelország |
3 488 417 133 |
3 519 600 956 |
3 550 784 779 |
3 581 968 602 |
3 185 968 140 |
|
Portugália |
698 619 128 |
707 403 166 |
716 187 204 |
724 971 242 |
639 971 242 |
|
Románia |
1 897 051 311 |
1 924 609 371 |
1 952 167 430 |
1 979 725 489 |
2 029 595 196 |
|
Szlovénia |
131 530 052 |
131 530 052 |
131 530 052 |
131 530 052 |
131 530 052 |
|
Szlovákia |
394 892 166 |
397 751 933 |
400 605 131 |
402 456 080 |
407 456 080 |
|
Finnország |
519 350 246 |
521 168 786 |
522 987 325 |
524 805 865 |
524 805 865 |
|
Svédország |
686 131 966 |
686 360 116 |
686 588 267 |
686 816 417 |
686 816 417 ◄ |
VI. MELLÉKLET
A 42. CIKK F) PONTJÁBAN EMLÍTETT TERMÉKEK FELSOROLÁSA
|
KN-kód |
Leírás |
|
ex 01 01 |
Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér: |
|
|
– Ló |
|
0101 21 00 |
– – Fajtatiszta tenyészállat (1) |
|
0101 29 |
– – Más: |
|
0101 29 10 |
– – – Vágásra |
|
0101 29 90 |
– – – Más |
|
0101 30 00 |
– Szamár |
|
0101 90 00 |
– Más |
|
ex 01 03 |
Élő sertés: |
|
0103 10 00 |
– Fajtatiszta tenyészállat (2) |
|
ex 01 06 |
Más élő állat: |
|
0106 14 10 |
– Házi nyúl |
|
ex 0106 19 00 |
– – Más: rénszarvas és szarvas |
|
0106 33 00 |
– – Strucc, emu (Dromaius novaehollandiae) |
|
0106 39 10 |
– – – Galamb |
|
0106 39 80 |
– – – Más madarak |
|
ex 0205 00 |
Ló húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva |
|
ex 02 08 |
Más hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva: |
|
ex 0208 10 10 |
– – Házi nyúl húsa |
|
ex 0208 90 10 |
– – Házi galamb húsa |
|
ex 0208 90 30 |
– – Vadhús, kivéve az üregi vagy mezei nyulat |
|
ex 0208 90 60 |
– – Rénszarvashús |
|
ex 04 07 |
Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve: |
|
0407 19 90 |
– Megtermékenyített tojás, a baromfitojás kivételével |
|
0407 29 90 |
– Más friss tojás, a baromfitojás kivételével |
|
0407 90 90 |
– Más tojás, a baromfitojás kivételével |
|
0701 |
Burgonya frissen vagy hűtve |
|
ex 07 13 |
Szárított hüvelyes zöldség kifejtve, hántolva vagy felesen is: |
|
ex 0713 10 |
– Borsó (Pisum sativum): |
|
0713 10 90 |
– – Nem vetésre |
|
ex 0713 20 00 |
– Csicseriborsó: |
|
|
– – Nem vetésre |
|
|
– Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.): |
|
ex 0713 31 00 |
– – A Vigna mungo (L) Hepper vagy Vigna radiata (L) Wilczek fajhoz tartozó bab: |
|
|
– – – Nem vetésre |
|
ex 0713 32 00 |
– – Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis): |
|
|
– – – Nem vetésre |
|
ex 0713 33 |
– – Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris): |
|
0713 33 90 |
– – – Nem vetésre |
|
ex 0713 34 00 |
– – Bambara bab (Vigna subterranea vagy Voandzeia subterranea): |
|
|
– – – Nem vetésre |
|
ex 0713 35 00 |
– – Tehénborsó (Vigna unguiculata): |
|
|
– – – Nem vetésre |
|
ex 0713 39 00 |
– – Más: |
|
|
– – – Nem vetésre |
|
ex 0713 40 00 |
– Lencse: |
|
|
– – Nem vetésre |
|
ex 0713 50 00 |
– Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina és Vicia faba var. minor): |
|
|
– – Nem vetésre |
|
ex 0713 60 00 |
– Kajánbab vagy galambborsó (Cajanus cajan): |
|
|
– – Nem vetésre |
|
ex 0713 90 00 |
– Más: |
|
|
– – Nem vetésre |
|
1201 90 00 |
Szójabab, törve is, a vetőmag kivételével |
|
1202 41 00 |
Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában, a vetőmag kivételével |
|
1202 42 00 |
Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héj nélkül, törve is, a vetőmag kivételével |
|
1203 00 00 |
Kopra |
|
1204 00 90 |
Lenmag, törve is, nem vetésre |
|
1205 10 90 |
Alacsony erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repcemag, törve is, nem vetésre |
|
1205 90 00 |
Más olajrepce- vagy repcemag, törve is, nem vetésre |
|
1206 00 91 |
Napraforgómag, héj nélkül; szürke és fehér csíkos héjú, törve is, nem vetésre |
|
1206 00 99 |
Más napraforgómag, törve is, nem vetésre |
|
1207 29 00 |
Gyapotmag, törve is, nem vetésre |
|
1207 40 90 |
Szezámmag, törve is, nem vetésre |
|
1207 50 90 |
Mustármag, törve is, nem vetésre |
|
1207 60 00 |
– Pórsáfrány (Carthamus tinctorius) mag |
|
1207 91 90 |
Mákszem, törve is, nem vetésre |
|
1207 99 91 |
Kendermag, törve is, nem vetésre |
|
ex 1207 99 96 |
Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is, nem vetésre |
|
ex 1209 29 50 |
– – – Csillagfürtmag, nem vetésre |
|
ex 12 11 |
Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtószer, gombaölőszer vagy hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is, kivéve a IX. részben az ex 1211 90 86 KN-kód alatt felsorolt termékeket; |
|
1212 94 00 |
Cikóriagyökér |
|
ex 12 14 |
Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna (alfalfa), lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is: |
|
ex 1214 10 00 |
– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet): |
|
|
– – – kivéve a forró levegővel mesterségesen szárított lucerna- (alfalfa-) őrleményt és -labdacsot (pellet) vagy a más módon szárított, őrölt lucerna- (alfalfa-) őrleményt és -labdacsot (pellet) |
|
ex 1214 90 |
– Más: |
|
1214 90 10 |
– – Marharépa, karórépa és más takarmánygyökér |
|
ex 1214 90 90 |
– – Más, kivéve: |
|
|
– – – Baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény, forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, a takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével |
|
|
– – – Baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és szarvaskerep más módon szárítva és őrölve |
|
ex 22 06 |
Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok máshol nem említett keverékei: |
|
ex 2206 00 31 – ex 2206 00 89 |
– Erjesztett italok, a pikett kivételével |
|
5201 |
Pamut, nem kártolt, nem fésült |
|
(1)
Az ezen alszám alatti bejegyzés beillesztése a vonatkozó uniós rendelkezésekben [(lásd az (EU) 2016/1012 rendeletet és a 90/427/EGK és a 2009/156/EK tanácsi irányelv alapján a lófélék azonosítási módszerei tekintetében alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló, 2015. február 17-i (EU) 2015/262 bizottsági végrehajtási rendeletet (lóútlevélről szóló rendelet) (HL L 59., 2015.3.3., 1. o.)] megállapított feltételek szerint történik.
(2)
(EU) 2016/1012 rendelet. |
|
VII. MELLÉKLET
A 88. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A BORÁGAZATBAN MEGVALÓSULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOKRA VONATKOZÓ (PÉNZÜGYI ÉVENKÉNTI) TAGÁLLAMI ALLOKÁCIÓK
|
|
EUR (folyó árakon) |
|
Bulgária |
25 721 000 |
|
Csehország |
4 954 000 |
|
Németország |
37 381 000 |
|
Görögország |
23 030 000 |
|
Spanyolország |
202 147 000 |
|
Franciaország |
269 628 000 |
|
Horvátország |
10 410 000 |
|
Olaszország |
323 883 000 |
|
Ciprus |
4 465 000 |
|
Litvánia |
43 000 |
|
Magyarország |
27 970 000 |
|
Ausztria |
13 155 000 |
|
Portugália |
62 670 000 |
|
Románia |
45 844 000 |
|
Szlovénia |
4 849 000 |
|
Szlovákia |
4 887 000 |
VIII. MELLÉKLET
A 87. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, GYAPOTRA VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ALLOKÁCIÓK
|
(folyó árakon, EUR-ban) |
|||||
|
Naptári év |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 és az azt követő évek |
|
Bulgária |
2 557 820 |
2 557 820 |
2 557 820 |
2 557 820 |
2 557 820 |
|
Görögország |
183 996 000 |
183 996 000 |
183 996 000 |
183 996 000 |
183 996 000 |
|
Spanyolország |
59 690 640 |
59 690 640 |
59 690 640 |
59 690 640 |
59 690 640 |
|
Portugália |
177 589 |
177 589 |
177 589 |
177 589 |
177 589 |
IX. MELLÉKLET
A 87. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK HARMADIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ALLOKÁCIÓK A GYAPOTÁGAZATI ÖSSZEGEK NÉLKÜL ÉS AZ ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK ELŐTT
|
(folyó árakon, EUR-ban) |
|||||
|
Naptári év |
►M2 2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 és az azt követő évek |
|
Belgium |
471 996 006 |
469 703 014 |
469 703 014 |
467 410 022 |
494 925 924 |
|
Bulgária |
805 700 866 |
814 330 455 |
822 960 044 |
831 589 632 |
831 589 632 |
|
Csehország |
823 533 615 |
823 533 615 |
823 533 615 |
802 159 932 |
844 907 297 |
|
Dánia |
806 313 404 |
817 524 179 |
814 937 077 |
817 524 179 |
862 367 277 |
|
Németország |
4 424 125 913 |
4 374 968 959 |
4 301 233 527 |
4 178 341 140 |
4 915 695 459 |
|
Észtország |
196 436 567 |
199 297 294 |
202 158 021 |
205 018 748 |
205 018 748 |
|
Írország |
1 186 281 996 |
1 186 281 996 |
1 186 281 996 |
1 186 281 996 |
1 186 281 996 |
|
Görögország |
1 702 494 039 |
1 702 494 039 |
1 702 494 039 |
1 702 494 039 |
1 891 660 043 |
|
Spanyolország |
4 815 189 110 |
4 822 488 726 |
4 829 788 342 |
4 837 087 959 |
4 837 087 959 |
|
Franciaország |
6 736 440 037 |
6 736 440 037 |
6 736 440 037 |
6 736 440 037 |
7 285 000 537 |
|
Horvátország |
374 770 237 |
374 770 237 |
374 770 237 |
374 770 237 |
374 770 237 |
|
Olaszország |
3 496 243 863 |
3 496 243 863 |
3 496 243 863 |
3 496 243 863 |
3 622 529 155 |
|
Ciprus |
47 647 540 |
47 647 540 |
47 647 540 |
47 647 540 |
47 647 540 |
|
Lettország |
331 043 657 |
334 864 681 |
339 685 706 |
344 506 729 |
363 483 744 |
|
Litvánia |
587 064 372 |
595 613 853 |
604 163 335 |
612 712 816 |
612 712 816 |
|
Luxemburg |
32 747 827 |
32 747 827 |
32 747 827 |
32 747 827 |
32 747 827 |
|
Magyarország |
1 347 402 452 |
1 347 402 452 |
1 347 402 452 |
1 347 402 452 |
1 243 185 165 |
|
Málta |
9 590 135 |
9 590 135 |
9 590 135 |
9 590 135 |
4 594 021 |
|
Hollandia |
609 237 340 |
579 591 503 |
550 477 666 |
521 282 629 |
717 382 327 |
|
Ausztria |
677 581 846 |
677 581 846 |
677 581 846 |
677 581 846 |
677 581 846 |
|
Lengyelország |
3 488 417 133 |
3 519 600 956 |
3 550 784 779 |
3 581 968 602 |
3 185 968 140 |
|
Portugália |
698 441 539 |
707 225 577 |
716 009 615 |
724 793 653 |
639 793 653 |
|
Románia |
1 897 051 311 |
1 924 609 371 |
1 952 167 430 |
1 979 725 489 |
2 029 595 196 |
|
Szlovénia |
131 530 052 |
131 530 052 |
131 530 052 |
131 530 052 |
131 530 052 |
|
Szlovákia |
399 892 166 |
402 751 933 |
405 605 131 |
407 456 080 |
407 456 080 |
|
Finnország |
519 350 246 |
521 168 786 |
522 987 325 |
524 805 865 |
524 805 865 |
|
Svédország |
686 131 966 |
686 360 116 |
686 588 267 |
686 816 417 |
686 816 417 ◄ |
X. MELLÉKLET
A 88. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A MÉHÉSZETI ÁGAZATBAN MEGVALÓSULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOKRA VONATKOZÓ (PÉNZÜGYI ÉVENKÉNTI) TAGÁLLAMI ALLOKÁCIÓK
|
|
EUR (folyó árakon) |
|
Belgium |
422 967 |
|
Bulgária |
2 063 885 |
|
Csehország |
2 121 528 |
|
Dánia |
295 539 |
|
Németország |
2 790 875 |
|
Észtország |
140 473 |
|
Írország |
61 640 |
|
Görögország |
6 162 645 |
|
Spanyolország |
9 559 944 |
|
Franciaország |
6 419 062 |
|
Horvátország |
1 913 290 |
|
Olaszország |
5 166 537 |
|
Ciprus |
169 653 |
|
Lettország |
328 804 |
|
Litvánia |
549 828 |
|
Luxemburg |
30 621 |
|
Magyarország |
4 271 227 |
|
Málta |
14 137 |
|
Hollandia |
295 172 |
|
Ausztria |
1 477 188 |
|
Lengyelország |
5 024 968 |
|
Portugália |
2 204 232 |
|
Románia |
6 081 630 |
|
Szlovénia |
649 455 |
|
Szlovákia |
999 973 |
|
Finnország |
196 182 |
|
Svédország |
588 545 |
XI. MELLÉKLET
A VIDÉKFEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOKHOZ NYÚJTOTT UNIÓS TÁMOGATÁSNAK A 89. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT BONTÁSA (2023–2027)
|
(folyó árakon, EUR) |
||||||
|
Tagállam |
2023 |
►M2 2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
Összesen 2023–2027 |
|
Belgium |
105 730 894 |
105 730 812 |
108 023 804 |
108 023 804 |
110 316 796 |
537 826 110 |
|
Bulgária |
282 979 644 |
282 162 644 |
282 162 644 |
282 162 644 |
282 162 644 |
1 411 630 220 |
|
Csehország |
267 027 708 |
280 561 390 |
280 561 390 |
280 561 390 |
301 935 073 |
1 410 646 952 |
|
Dánia |
155 982 060 |
131 987 933 |
120 777 158 |
123 364 260 |
120 777 158 |
652 888 569 |
|
Németország |
1 485 615 738 |
1 583 929 284 |
1 633 086 238 |
1 706 821 670 |
1 829 714 057 |
8 239 166 987 |
|
Észtország |
88 031 648 |
88 016 648 |
88 016 648 |
88 016 648 |
88 016 648 |
440 098 240 |
|
Írország |
311 641 628 |
311 640 628 |
311 640 628 |
311 640 628 |
311 640 628 |
1 558 204 140 |
|
Görögország |
651 491 600 |
746 119 604 |
746 119 604 |
746 119 604 |
746 119 604 |
3 635 970 016 |
|
Spanyolország |
1 081 552 825 |
1 080 382 825 |
1 080 382 825 |
1 080 382 825 |
1 080 382 825 |
5 403 084 125 |
|
Franciaország |
2 007 185 070 |
2 008 000 570 |
2 008 000 570 |
2 008 000 570 |
2 008 000 570 |
10 039 187 350 |
|
Horvátország |
268 849 401 |
297 307 401 |
297 307 401 |
297 307 401 |
297 307 401 |
1 458 079 005 |
|
Olaszország |
1 355 321 375 |
1 476 206 667 |
1 476 206 667 |
1 476 206 667 |
1 476 206 667 |
7 260 148 043 |
|
Ciprus |
23 770 514 |
23 770 514 |
23 770 514 |
23 770 514 |
23 770 514 |
118 852 570 |
|
Lettország |
142 745 173 |
135 677 801 |
135 942 597 |
136 207 392 |
136 472 188 |
687 045 151 |
|
Litvánia |
195 495 162 |
195 495 162 |
195 495 162 |
195 495 162 |
195 495 162 |
977 475 810 |
|
Luxemburg |
11 626 644 |
12 310 644 |
12 310 644 |
12 310 644 |
12 310 644 |
60 869 220 |
|
Magyarország |
384 539 149 |
312 651 862 |
312 651 862 |
312 651 862 |
312 651 862 |
1 635 146 596 |
|
Málta |
19 334 497 |
14 988 383 |
14 988 383 |
14 988 383 |
14 988 383 |
79 288 028 |
|
Hollandia |
180 985 369 |
181 413 356 |
211 059 193 |
240 173 030 |
269 368 067 |
1 082 999 015 |
|
Ausztria |
520 024 752 |
520 024 752 |
520 024 752 |
520 024 752 |
520 024 752 |
2 600 123 760 |
|
Lengyelország |
1 004 581 539 |
924 001 077 |
924 001 077 |
924 001 077 |
924 001 077 |
4 700 585 847 |
|
Portugália |
455 630 620 |
455 550 620 |
455 550 620 |
455 550 620 |
455 550 620 |
2 277 833 100 |
|
Románia |
967 049 892 |
1 016 919 599 |
1 016 919 599 |
1 016 919 599 |
1 016 919 599 |
5 034 728 288 |
|
Szlovénia |
110 170 192 |
110 170 192 |
110 170 192 |
110 170 192 |
110 170 192 |
550 850 960 |
|
Szlovákia |
260 599 909 |
264 077 909 |
264 077 909 |
264 077 909 |
264 077 909 |
1 316 911 545 |
|
Finnország |
354 551 956 |
354 549 956 |
354 549 956 |
354 549 956 |
354 549 956 |
1 772 751 780 |
|
Svédország |
211 889 741 |
211 889 741 |
211 889 741 |
211 889 741 |
211 889 741 |
1 059 448 705 |
|
EU-27 összesen |
12 904 404 700 |
13 125 537 974 |
13 195 687 778 |
13 301 388 944 |
13 474 820 736 |
66 001 840 132 |
|
Technikai segítségnyújtás (0,25%) |
30 272 220 |
30 272 220 |
30 272 220 |
30 272 220 |
30 272 220 |
151 361 100 |
|
Összesen |
12 934 676 920 |
13 155 810 194 |
13 225 959 998 |
13 331 661 164 |
13 505 092 956 |
66 153 201 232 ◄ |
XII. MELLÉKLET
A 6. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK g) PONTJÁBAN EMLÍTETT EGYEDI CÉLKITŰZÉSRE ELKÜLÖNÍTETT MINIMUMÖSSZEGEK
|
(folyó árakon, EUR) |
|||||
|
Naptári év |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 és az azt követő évek |
|
Belgium |
14 847 778 |
14 847 778 |
14 847 778 |
14 847 778 |
14 847 778 |
|
Bulgária |
24 176 548 |
24 435 436 |
24 694 323 |
24 953 211 |
24 953 211 |
|
Csehország |
25 648 419 |
25 648 419 |
25 648 419 |
25 648 419 |
25 648 419 |
|
Dánia |
25 871 018 |
25 871 018 |
25 871 018 |
25 871 018 |
25 871 018 |
|
Németország |
147 470 864 |
147 470 864 |
147 470 864 |
147 470 864 |
147 470 864 |
|
Észtország |
5 893 097 |
5 978 919 |
6 064 741 |
6 150 562 |
6 150 562 |
|
Írország |
35 588 460 |
35 588 460 |
35 588 460 |
35 588 460 |
35 588 460 |
|
Görögország |
56 749 801 |
56 749 801 |
56 749 801 |
56 749 801 |
56 749 801 |
|
Spanyolország |
144 455 673 |
144 674 662 |
144 893 650 |
145 112 639 |
145 112 639 |
|
Franciaország |
218 550 016 |
218 550 016 |
218 550 016 |
218 550 016 |
218 550 016 |
|
Horvátország |
11 243 107 |
11 243 107 |
11 243 107 |
11 243 107 |
11 243 107 |
|
Olaszország |
108 855 875 |
108 855 875 |
108 855 875 |
108 855 875 |
108 855 875 |
|
Ciprus |
1 429 426 |
1 429 426 |
1 429 426 |
1 429 426 |
1 429 426 |
|
Lettország |
10 476 789 |
10 629 363 |
10 781 938 |
10 934 512 |
10 934 512 |
|
Litvánia |
17 611 931 |
17 868 416 |
18 124 900 |
18 381 384 |
18 381 384 |
|
Luxemburg |
982 435 |
982 435 |
982 435 |
982 435 |
982 435 |
|
Magyarország |
37 295 555 |
37 295 555 |
37 295 555 |
37 295 555 |
37 295 555 |
|
Málta |
137 821 |
137 821 |
137 821 |
137 821 |
137 821 |
|
Hollandia |
21 521 470 |
21 521 470 |
21 521 470 |
21 521 470 |
21 521 470 |
|
Ausztria |
20 327 455 |
20 327 455 |
20 327 455 |
20 327 455 |
20 327 455 |
|
Lengyelország |
92 772 500 |
93 708 015 |
94 643 530 |
95 579 044 |
95 579 044 |
|
Portugália |
18 403 246 |
18 666 767 |
18 930 288 |
19 193 810 |
19 193 810 |
|
Románia |
58 407 631 |
59 234 372 |
60 061 114 |
60 887 856 |
60 887 856 |
|
Szlovénia |
3 945 902 |
3 945 902 |
3 945 902 |
3 945 902 |
3 945 902 |
|
Szlovákia |
12 026 832 |
12 172 635 |
12 318 439 |
12 464 242 |
12 464 242 |
|
Finnország |
15 580 507 |
15 635 064 |
15 689 620 |
15 744 176 |
15 744 176 |
|
Svédország |
20 583 959 |
20 590 803 |
20 597 648 |
20 604 493 |
20 604 493 |
XIII. MELLÉKLET
AZOK A KÖRNYEZETET ÉS AZ ÉGHAJLATOT ÉRINTŐ UNIÓS JOGALKOTÁSI AKTUSOK, AMELYEK CÉLKITŰZÉSEIHEZ A 108., 109. ÉS 115. CIKK ÉRTELMÉBEN A TAGÁLLAMOK KAP STRATÉGIAI TERVEINEK HOZZÁ KELL JÁRULNIUK ÉS AMELYEKKEL AZOKNAK ÖSSZHANGBAN KELL LENNIÜK:
XIV. MELLÉKLET
BÁZISMUTATÓKON ALAPULÓ JELENTÉSTÉTEL A 142. CIKK ÉRTELMÉBEN
Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) kapcsolódó mutatók
|
Célkitűzés |
Bázismutatók |
|
A gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának a támogatása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági diverzitás fokozása, valamint az uniós mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából |
O.3. KAP-támogatásban részesülő kedvezményezettek száma C.25. Mezőgazdasági tényezőjövedelem R.6. Újraelosztás kisebb gazdaságok részére: Az átlagos gazdaságméret alatti támogatható gazdaságok részére nyújtott további közvetlen kifizetések százaléka hektáronként (az átlaghoz viszonyítva) |
|
A piacorientáltság fokozása és a gazdaságok versenyképességének növelése rövid és hosszú távon egyaránt, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció |
R.9. Gazdaságok korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő gazdaságok aránya |
|
A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban |
R.10. Az ellátási lánc szervezettségének javítása: A KAP keretében támogatott termelői csoportokban, termelői szervezetekben, helyi piacokon, rövid ellátási láncokban és minőségrendszerekben részt vevő gazdaságok aránya |
|
Többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia előmozdítása |
I.10. Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez: A mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátása R.14. Szén-dioxid-tárolás talajban és biomasszában: A kibocsátás csökkentésére, vagy a szén-dioxid-tárolás fenntartására vagy növelésére tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya (beleértve a következőket: állandó gyepterület, állandó kultúrák állandó növénytakaróval, vizes élőhelyeken és tőzeglápokon található mezőgazdasági földterület) R.17. Erdősített terület: Erdőtelepítés, agrárerdészet és erdő-helyreállítás céljából támogatott terület, továbbá ezek bontása |
|
A fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével |
O.34. Környezeti gyakorlatokkal érintett hektárok száma (feltételességgel érintett fizikai területre vonatkozó összegző mutató, agrár-ökológiai programok, mezőgazdasági és erdészeti környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások) I.15. A vízminőség javítása: A mezőgazdasági földterület bruttó tápanyagmérlege I.16. A tápanyag-elszivárgás csökkentése: A talajvíz nitráttartalma – Az 50 mg/l-t meghaladó nitrátkoncentrációt kimutató talajvízi megfigyelőállomások százalékos aránya a 91/676/EGK irányelv szerint I.18. A növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használata: A növényvédő szerek jelentette kockázat, valamint a növényvédő szerek használata és hatásai R.19. Talajjavítás és -védelem: A talajgazdálkodás számára előnyös, a talajminőség és a talajbióta javítására tett támogatott kötelezettségvállalásokkal (mint például a talajművelés csökkentése, a talaj növényi kultúrákkal történő borítása, továbbá a vetésforgó, többek között hüvelyes növényekkel) érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya R.20. A levegőminőség javítása: Az ammóniakibocsátás csökkentésére tett támogatott kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya R.21. A vízminőség védelme: A víztestek minőségére vonatkozó támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya R.22. Fenntartható tápanyag-gazdálkodás: A tápanyag-gazdálkodás javítására vonatkozó támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású terület (UAA) aránya R.24. A növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használata: Azon támogatott egyedi kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya, amelyek célja a növényvédő szerek fenntartható használata a növényvédő szerek jelentette kockázatoknak és a növényvédő szerek káros hatásainak – például a növényvédő szerek szivárgásának – a csökkentése érdekében |
|
Hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése |
C.33. Ökológiai gazdálkodás alá vont mezőgazdasági terület I.21. Az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásának kiterjesztése: Tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek aránya R.29. Az ökológiai gazdálkodás fejlesztése: A KAP által az ökológiai gazdálkodás céljából támogatott, mezőgazdasági hasznosítású területek aránya, az ilyen gazdálkodás fenntartása és az arra való áttérés között megosztva R.34. A tájképi elemek megőrzése: A tájképi elemek – a sövényeket és fákat is beleértve – kezelésére tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya |
|
A mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők számára és e termelők ágazatban tartása, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben |
R.36. Generációs megújulás: KAP-támogatás segítségével vállalkozást indító fiatal mezőgazdasági termelők száma, nemek szerinti bontással együtt |
|
A foglalkoztatásnak, a növekedésnek, a nemek közötti egyenlőségnek – és többek között a nők mezőgazdasági tevékenységekben való részvételének –, a társadalmi befogadásnak és a helyi fejlesztésnek az előmozdítása a vidéki térségekben, a körforgásos bioökonómiát és a fenntartható erdészetet is beleértve |
R.37. Növekedés és foglalkoztatás a vidéki térségekben: KAP-projektek keretében támogatott új munkahelyek R.38. LEADER-lefedettség: A helyi fejlesztési stratégiák által érintett vidéki népesség aránya R.41. Összeköttetés teremtése Európa vidéki térségei között: A szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához a KAP-támogatásnak köszönhetően jobb hozzáféréssel rendelkező vidéki lakosság aránya |
|
Az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – többek között a magas minőségű, biztonságos és tápláló, fenntartható módon termelt élelmiszerekkel – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, az élelmiszer-pazarlás mérséklése, továbbá az állatjólét fokozása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem |
I.28. Az antimikrobiális szerek használatának korlátozása haszonállatok esetében: antimikrobiális szerek értékesítése / használata élelmiszer-termelő állatok esetében R.43. Az antimikrobiális szerek használatának korlátozása: Az antimikrobiális szerek használatának korlátozására irányuló, támogatott intézkedésekkel (megelőzés/csökkentés) érintett számosállategységek (száe) aránya R.44. Az állatjólét javítása: Az állatjólét javítását célzó, támogatott intézkedésekkel érintett számosállategységek (száe) aránya |
|
A mezőgazdaság és a vidéki térségek korszerűsítése a következők révén: a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben az ismeretek gyarapítása és megosztása, az innováció és a digitalizáció előmozdítása, valamint ezek mezőgazdasági termelők általi alkalmazásának ösztönzése a kutatáshoz, az innovációhoz, az ismeretek megosztásához és a képzésekhez való jobb hozzáférés révén |
R.1. A teljesítmény javítása ismeretek és innováció révén: A fenntartható gazdasági, társadalmi, környezeti, éghajlati és az erőforrások hatékonyságával kapcsolatos teljesítmény javítása érdekében tanácsadásban részesülő, illetve képzésben, ismeretcserében vagy az európai innovációs partnerség KAP által támogatott operatív csoportjaiban részt vevő személyek száma |
( 1 ) A Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 193., 2014.7.1., 1. o.).
( 2 ) A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).
( 3 ) A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).
( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).
( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).
( 10 ) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
( 11 ) HL C 249., 2014.7.31., 1. o.
( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állattenyésztési rendelet”) (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).
( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendelete (2020. május 25.) a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.).
( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347, 2013.12.20., 104. o).
( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/783 rendelete (2021. április 29.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 172., 2021.5.17., 53. o.).
( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/817 rendelete (2021. május 20.) az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2021.5.28., 1. o.).
( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
( 18 ) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
( 19 ) A Tanács 1217/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról (HL L 328., 2009.12.15., 27. o.).
( 20 ) A Tanács 73/2009/EK rendelete ( 2009. január 19. ) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.).
( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2220 rendelete (2020. december 23.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 1. o.).
( 22 ) Évente jelentett adatok a bejelentett kiadásaikról.