aktív és hatékony uniós hozzájárulást nyújt az izraeli–palesztin konfliktusnak – a kétállami megoldáson alapuló, valamint az uniós paraméterekkel és a releváns ENSZ BT-határozatokkal, köztük a 2334 (2016) sz. ENSZ-BT határozattal összhangban álló – végső rendezéséhez vezető fellépésekhez és kezdeményezésekhez, és e tekintetben uniós fellépésre terjeszt elő javaslatokat;

szoros kapcsolatokat segít elő és tart fenn a békefolyamatban részt vevő valamennyi féllel, a releváns politikai szereplőkkel, a térség egyéb országaival, a kvartett tagjaival és egyéb releváns országokkal, valamint az ENSZ-szel és egyéb releváns nemzetközi szervezetekkel, mint az Arab Államok Ligájával, annak érdekében, hogy a békefolyamat megerősítése terén együttműködjön velük;

kihasználja a Közel-Keleten alakulóban lévő regionális helyzetből, és különösen az Izrael és több arab ország közötti kapcsolatok normalizációjából fakadó előnyöket annak érdekében, hogy a békefolyamatot továbbra is előmozdítsa, és így hozzájáruljon a regionális stabilitáshoz;

különös figyelmet fordít a békefolyamat regionális dimenzióját érintő tényezőkre, az arab partnerekkel való közreműködésre és az arab békekezdeményezés végrehajtására;

adott esetben – valamennyi kulcsfontosságú érdekelt féllel és a tagállamokkal konzultálva – azon munkálkodik, hogy előmozdítsa és hozzájáruljon egy lehetséges új tárgyalási keret kialakításához;

aktívan támogatja és hozzájárul a felek közötti béketárgyalásokhoz, többek között azáltal, hogy e tárgyalásokkal összefüggésben javaslatokat terjeszt elő az Unió nevében és összhangban az Unió egységes hosszú távú politikájával;

biztosítja az Unió folyamatos jelenlétét a releváns nemzetközi fórumokon;

hozzájárul a válságkezeléshez és -megelőzéshez, a Gázai övezet tekintetében is;

felkérés alapján hozzájárul a felek között létrejött nemzetközi megállapodások végrehajtásához, és diplomáciai megbeszéléseket folytat a felekkel ezen megállapodások be nem tartása esetén;

hozzájárul egy fenntartható megoldáshoz vezető alapvető változás előmozdítására irányuló politikai törekvésekhez a Gázai övezet számára, amely egy jövőbeli palesztin állam szerves részét képezi, és ezzel a kérdéssel a tárgyalások során foglalkozni kell;

konstruktívan közreműködik a békefolyamat keretében létrejött megállapodások aláíró feleivel a demokrácia alapvető normái betartásának – beleértve a nemzetközi humanitárius jog, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását – előmozdítása érdekében;

javaslatokat tesz a békefolyamatba történő uniós beavatkozásra vonatkozóan, valamint az uniós kezdeményezések és a folyamatban lévő, békefolyamattal kapcsolatos uniós erőfeszítések – mint például az Uniónak a palesztin reformokhoz nyújtott hozzájárulása – folytatásának legjobb módjára vonatkozóan, és beleértve a releváns uniós fejlesztési projektek politikai szempontjait is;

ráveszi a feleket a kétállami megoldás életképességét fenyegető egyoldalú lépésektől való tartózkodásra, nevezetesen Jeruzsálemben és a megszállt Ciszjordánia C területén;

a kvartetthez delegált megbízottként rendszeresen beszámol a tárgyalások során elért haladásról és azok alakulásáról, valamint a kvartett tevékenységeiről, továbbá hozzájárul – az uniós álláspontok alapján és a kvartett egyéb tagjaival folytatott koordináció révén – a kvartetthez delegált megbízottak üléseinek előkészítéséhez;

az emberi jogokért felelős EUKK-val együttműködve, hozzájárul az Unió emberi jogi politikájának, többek között az emberi jogokról szóló uniós iránymutatásoknak – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló, valamint a nők és lányok elleni erőszakról szóló, és a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásoknak –, továbbá a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) sz. ENSZ BT-határozattal kapcsolatos uniós politikának a végrehajtásához, többek között azáltal, hogy figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azokról beszámol, valamint ajánlásokat fogalmaz meg e tekintetben;

hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon az Unió szerepének jobb megértése és láthatósága a térségbeli véleményformálók körében;

szükség esetén együttműködik a civil társadalom képviselőivel, beleértve a nőket és a fiatalokat is, valamint azokkal, akik részt vesznek a felek közötti bizalomépítést célzó intézkedésekben.