02018R1672 — HU — 12.11.2018 — 000.002

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1672 RENDELETE

(2018. október 23.)

az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(HL L 284, 2018.11.12., 6. o)


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 435, 23.12.2020, o 79  (1672/2018)



▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1672 RENDELETE

(2018. október 23.)

az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről



1. cikk

Tárgy

E rendelet ellenőrzési rendszert hoz létre az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénzre vonatkozóan, az (EU) 2015/849 irányelvben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából meghatározott jogi keret kiegészítése érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  

E rendelet alkalmazásában:

a)

„készpénz” :

i. 

valuta;

ii. 

bemutatóra szóló átruházható értékpapírok;

iii. 

könnyen készpénzzé tehető értékhordozóként használt áruk;

iv. 

feltöltőkártyák;

b)

„az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó” : az EUMSZ 355. cikkének hatálya alá tartozó területen kívül eső területről az említett cikk hatálya alá tartozó területre belépő, illetve az említett cikk hatálya alá tartozó területet elhagyó;

c)

„valuta” : bankjegyek és pénzérmék, amelyek csereeszközként forgalomban vannak, vagy csereeszközként forgalomban voltak, és pénzügyi intézményeknél vagy központi bankoknál csereeszközként forgalomban levő bankjegyekre és pénzérmékre még beválthatók;

d)

 „bemutatóra szóló átruházható értékpapírok” :

olyan valutától eltérő eszközök, amelyek felmutatásuk esetén pénzösszeg követelésére jogosítják fel a birtokosaikat anélkül, hogy személyazonosságukat vagy az adott összegre való jogosultságukat igazolniuk kellene. Ezek az eszközök:

i. 

utazási csekkek; és

ii. 

csekkek, váltók vagy fizetési megbízások, amelyek vagy bemutatóra szólnak, vagy el vannak látva aláírással, de a kedvezményezett nevét nem jelzik, vagy üres forgatmány szerepel rajtuk, vagy fiktív kedvezményezett részére szólnak, vagy pedig egyébként olyan jellegűek, hogy az értékpapír tulajdonjoga az átadással kerül átruházásra;

e)

„könnyen készpénzzé tehető értékhordozóként használt áru” : olyan, az I. melléklet (1) pontjában felsorolt áru, amely értékének térfogatához viszonyított aránya magas, és hozzáférhető kereskedelmi piacokon könnyen átváltható valutára, szerény ügyleti költség mellett;

f)

„feltöltőkártya” : olyan, az I. melléklet (2) pontjában felsorolt, nem névre szóló, monetáris értéket vagy pénzösszeget hordozó, vagy ahhoz hozzáférést biztosító kártya, amellyel fizetési műveletek végezhetők, áruk vagy szolgáltatások vásárolhatók, vagy amely valuta-visszaváltásra használható, és amely kártya nem kapcsolódik bankszámlához;

g)

„illetékes hatóságok” : a tagállamok vámhatóságai, valamint bármely egyéb, e rendelet alkalmazására a tagállamok által felhatalmazott hatóság;

h)

„hordozó” : olyan, az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó természetes személy, aki magánál, a poggyászában vagy a szállítóeszközében készpénzt tart;

i)

„kísérő nélküli készpénz” : hordozó nélküli szállítmány részét képező készpénz;

j)

„büntetendő cselekmény” : az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 4. pontjában felsorolt bármely cselekmény;

k)

„pénzügyi információs egység” : az (EU) 2015/849 irányelv 32. cikkének végrehajtása céljából egy tagállamban létrehozott szervezet.
(2)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 15. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének módosítására vonatkozóan, hogy figyelembe vegye az (EU) 2015/849 irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott pénzmosás és az említett irányelv 1. cikkének (5) bekezdésében meghatározott terrorizmusfinanszírozás új tendenciáit, illetve hogy figyelembe vegye a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének bevált gyakorlatait, illetve hogy megelőzze a könnyen készpénzzé tehető értékhordozóként használt áruk és a feltöltőkártyák e rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott kötelezettségek megkerülésére irányuló, bűnözők általi felhasználását.

3. cikk

A kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség

(1)  
Azok a hordozók, akik 10 000  EUR összeget vagy azt meghaladó értékű készpénzt tartanak maguknál, kötelesek e készpénzről nyilatkozni azon tagállam illetékes hatóságainak, amelyen keresztül az Unió területére belépnek, illetve az Unió területét elhagyják, és kötelesek e készpénzt ellenőrzés céljából e hatóságok rendelkezésére bocsátani. A készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha a közölt információ téves vagy hiányos, vagy ha a készpénzt ellenőrzés céljából nem bocsátották rendelkezésre.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett nyilatkozat a következőkre vonatkozó adatokat tartalmazza:

a) 

a hordozó, ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a lakcímet, a születési időt és helyet, az állampolgárságot, valamint a személyi azonosító okmány számát;

b) 

a készpénz tulajdonosa, természetes személyek esetében ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a lakcímet, a születési időt és helyet, az állampolgárságot és a személyi azonosító okmány számát, jogi személy esetében pedig ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a címet, a nyilvántartási számot, és ha rendelkezésre áll, a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) azonosító számot;

c) 

ha rendelkezésre áll, a készpénz tervezett címzettje, természetes személy esetében ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a lakcímet, a születési időt és helyet, az állampolgárságot, valamint a személyi azonosító okmány számát, jogi személy esetében pedig a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a címet, a nyilvántartási számot, és ha rendelkezésre áll, a héaazonosító számot;

d) 

a készpénz fajtája és összege vagy értéke;

e) 

a készpénz gazdasági eredete;

f) 

a készpénz tervezett felhasználása;

g) 

a szállítási útvonal; és

h) 

a szállítóeszközök.

(3)  
Az e cikk (2) bekezdésében felsoroltakat írásban vagy elektronikus formában, a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozattételi formanyomtatványon kell közölni. A nyilatkozattevő részére – kérésre – záradékkal ellátott másolatot kell kiállítani a nyilatkozatról.

4. cikk

A kísérő nélküli készpénzre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség

(1)  
Ha 10 000  EUR vagy azt meghaladó értékű, kísérő nélküli készpénz lép be az Unió területére, illetve hagyja el az Unió területét, azon tagállam illetékes hatóságai, amelyen keresztül a készpénz az Unió területére belép, illetve az Unió területét elhagyja, a feladót vagy a készpénz címzettjét vagy azok képviselőjét, az adott esettől függően, 30 napos határidőn belül adatszolgáltatási nyilatkozat megtételére kötelezhetik. Az illetékes hatóságok visszatarthatják a készpénzt, amíg a feladó vagy a címzett, illetve azok képviselője meg nem teszi az adatszolgáltatási nyilatkozatot. A kísérő nélküli készpénzre vonatkozó adatszolgáltatási nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha a nyilatkozatot az előírt határidőn belül nem teszik meg, ha a közölt információ téves vagy hiányos, vagy ha a készpénzt ellenőrzés céljából nem bocsátották rendelkezésre.
(2)  

Az adatszolgáltatási nyilatkozat a következőkre vonatkozóan tartalmaz adatokat:

a) 

a nyilatkozattevő, ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a lakcímet, a születési időt és helyet, az állampolgárságot, valamint a személyi azonosító okmány számát;

b) 

a készpénz tulajdonosa, természetes személy tulajdonos esetében ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a lakcímet, a születési időt és helyet, az állampolgárságot, valamint a személyi azonosító okmány számát, jogi személy tulajdonos esetében pedig a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a címet, a nyilvántartási számot, valamint, ha rendelkezésre áll, a héaazonosító számot;

c) 

a készpénz feladója, természetes személy feladó esetében ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a lakcímet, a születési időt és helyet, az állampolgárságot, valamint a személyi azonosító okmány számát, jogi személy feladó esetében pedig ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a címet, a nyilvántartási számot, valamint, ha rendelkezésre áll, a héaazonosító számot;

d) 

a készpénz címzettje vagy tervezett címzettje, természetes személy címzett vagy tervezett címzett esetében ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a lakcímet, a születési időt és helyet, az állampolgárságot, valamint a személyi azonosító okmány számát, jogi személy címzett vagy tervezett címzett esetében pedig ideértve a teljes nevet, az elérhetőségeket, többek között a címet, a nyilvántartási számot, valamint, ha rendelkezésre áll, a héaazonosító számot;

e) 

a készpénz fajtája és összege vagy értéke;

f) 

a készpénz gazdasági eredete;

g) 

a készpénz tervezett felhasználása.

(3)  
Az e cikk (2) bekezdésében felsoroltakat írásban vagy elektronikus formában, a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatszolgáltatási formanyomtatvány használatával kell közölni. A nyilatkozattevő részére – kérésre – záradékkal ellátott másolatot kell kiállítani az adatszolgáltatási nyilatkozatról.

5. cikk

Az illetékes hatóságok jogkörei

(1)  
A 3. cikkben meghatározott, kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából az illetékes hatóságoknak felhatalmazással kell rendelkezniük arra, hogy a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban ellenőrzéseket végezzenek a természetes személyekre, azok poggyászára és szállítóeszközére vonatkozóan.
(2)  
A 4. cikkben meghatározott, kísérő nélküli készpénzre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség végrehajtása céljából az illetékes hatóságoknak felhatalmazással kell rendelkezniük arra, hogy a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban ellenőrzéseket végezzenek az olyan szállítmányokra, tárolóeszközökre vagy szállítóeszközökre vonatkozóan, amelyek kísérő nélküli készpénzt tartalmazhatnak.
(3)  
A 3. cikk szerinti kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség vagy a 4. cikk szerinti kísérő nélküli készpénzre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az illetékes hatóságok írásban vagy elektronikus formában hivatalból nyilatkozatot állítanak össze, amely a lehetséges mértékig tartalmazza a 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a 4. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokat.
(4)  
Az ellenőrzések elsősorban kockázatelemzésen alapulnak a kockázatok azonosítása és értékelése, valamint a szükséges ellenintézkedések kidolgozása érdekében, és azokat a közös kockázatkezelési keretrendszeren belül, a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kritériumokkal összhangban kell elvégezni, amelyek figyelembe veszik a Bizottság és a pénzügyi információs egységek által az (EU) 2015/849 irányelv szerint készített kockázatértékeléseket is.
(5)  
A 6. cikk alkalmazásában az illetékes hatóságok az e cikk szerint rájuk ruházott hatásköröket is gyakorolhatják.

6. cikk

A gyaníthatóan büntetendő cselekményhez kapcsolódó, küszöbérték alatti összegek

(1)  
Amennyiben az illetékes hatóságok hordozót derítenek fel a 3. cikkben említett küszöbérték alatti összegű készpénzzel, valamint felderítik, hogy arra utaló jelek állnak fenn, hogy a készpénz büntetendő cselekményhez kapcsolódik, rögzítik ezt az információt és a 3. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokat.
(2)  
Amennyiben az illetékes hatóságok megállapítják, hogy a 4. cikkben említett küszöbérték alatti kísérő nélküli készpénz lép be az Unió területére, illetve hagyja el az Unió területét, valamint megállapítják, hogy arra utaló jelek állnak fenn, hogy a készpénz büntetendő cselekményhez kapcsolódik, rögzítik ezt az információt és a 4. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokat.

7. cikk

A készpénz illetékes hatóságok általi ideiglenes visszatartása

(1)  

Az illetékes hatóságok a nemzeti jogban rögzített feltételekkel összhangban közigazgatási határozat útján ideiglenesen visszatarthatják a készpénzt a következők esetén:

a) 

a 3. cikk szerinti kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség vagy a 4. cikk szerinti kísérő nélküli készpénzre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség megszegése; vagy

b) 

arra utaló jelek, hogy a készpénz – mennyiségétől függetlenül – büntetendő cselekményhez kapcsolódik.

(2)  

Az (1) bekezdésben említett közigazgatási határozat a nemzeti jogban meghatározott eljárásokkal összhangban hatékony jogorvoslat tárgyát képezi. Az illetékes hatóságok közlik a közigazgatási határozat indokolását:

a) 

a 3. cikkel összhangban nyilatkozat vagy a 4. cikkel összhangban adatszolgáltatási nyilatkozat tételére kötelezett személlyel; vagy

b) 

a 6. cikk (1) vagy (2) bekezdésével összhangban információszolgáltatásra kötelezett személlyel.

(3)  
Az ideiglenes visszatartás időszaka a nemzeti jog szerint szigorúan arra az időre korlátozódik, amelyre az illetékes hatóságoknak szükségük van annak megállapításához, hogy az ügy körülményei szükségessé tesznek-e további visszatartást. Az ideiglenes visszatartás időtartama nem haladhatja meg a 30 napot. A további ideiglenes visszatartás szükségességének és arányosságának az illetékes hatóságok általi alapos vizsgálata után az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy az ideiglenes visszatartás időszakát legfeljebb 90 napra meghosszabbítják.

Ha az említett időszakon belül nem állapítják meg, hogy a készpénz további visszatartása szükséges, vagy ha azt állapítják meg, hogy az ügy körülményei további visszatartást nem tesznek szükségessé, a készpénzt haladéktalanul ki kell adni a következők részére:

a) 

a 3. vagy a 4. cikkben említett helyzetekben az a személy, akitől a készpénzt ideiglenesen visszatartották; vagy

b) 

a 6. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett helyzetekben az a személy, akitől a készpénzt ideiglenesen visszatartották.

8. cikk

Tájékoztató kampányok

A tagállamok gondoskodnak az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó személyeknek, illetve az Unióból kísérő nélküli készpénzt küldő, illetve az Unióban kísérő nélküli készpénzt fogadó személyeknek az e rendelet szerinti jogaikról és kötelezettségeikről való tájékoztatásáról, és a Bizottsággal együttműködve kidolgozzák az e személyek számára megfelelő anyagokat.

A tagállamok biztosítják, hogy ezekhez a tájékoztatási kampányokhoz elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre.

9. cikk

Információszolgáltatás a pénzügyi információs egység részére

(1)  
Az illetékes hatóságok rögzítik a 3. vagy a 4. cikk, az 5. cikk (3) bekezdése vagy a 6. cikk alapján megszerzett információkat, és a 16. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett technikai szabályokkal összhangban továbbítják azokat az információk megszerzésének helye szerinti tagállam pénzügyi információs egységének.
(2)  
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (EU) 2015/849 irányelv 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban az érintett tagállam pénzügyi információs egysége megossza az ilyen információt más tagállamok illetékes pénzügyi információs egységeivel.
(3)  
Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett információkat a lehető leghamarabb, és minden esetben legkésőbb 15 munkanappal az információk megszerzésének napja után továbbítják.

10. cikk

Az illetékes hatóságok és a Bizottság közötti információcsere

(1)  

Az egyes tagállamok illetékes hatóságai elektronikus úton továbbítják a következő információkat a többi tagállam illetékes hatóságainak:

a) 

az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott hivatalból összeállított nyilatkozatok;

b) 

a 6. cikk alapján megszerzett információk;

c) 

a 3. vagy a 4. cikk alapján megszerzett nyilatkozatok, amennyiben a jelek arra utalnak, hogy a készpénz büntetendő cselekményhez kapcsolódik;

d) 

a kockázatokkal kapcsolatos anonimizált információk és a kockázatelemzési eredmények.

(2)  
Arra utaló jelek esetén, hogy a készpénz olyan büntetendő cselekményhez kapcsolódik, amely sértheti az Unió pénzügyi érdekeit, az (1) bekezdésben említett információkat továbbítani kell a Bizottsághoz, az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamoknak az Európai Ügyészséghez, amennyiben az az említett rendelet 22. cikke szerint hatáskörrel rendelkezik, és az Europolhoz, amennyiben az az (EU) 2016/794 rendelet 3. cikke szerint hatáskörrel rendelkezik.
(3)  
Az illetékes hatóság az (1) és a (2) bekezdésben említett információkat a 16. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett technikai szabályoknak megfelelően és a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett formanyomtatvány használatával továbbítja.
(4)  
Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában és a (2) bekezdésben említett információkat a lehető leghamarabb, és minden esetben legkésőbb 15 munkanappal az adott információ megszerzésének napja után kell továbbítani.
(5)  
Az (1) bekezdés d) pontjában említett információkat és eredményeket hathavonta kell továbbítani.

11. cikk

Harmadik országokkal folytatott információcsere

(1)  

E rendelet alkalmazásában kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás keretében a tagállamok vagy a Bizottság – azon illetékes hatóság írásbeli engedélyével, amely az információt eredetileg megszerezte – továbbíthatják harmadik országnak a következő információkat, feltéve, hogy az ilyen továbbítás megfelel a személyes adatok harmadik országok részére történő továbbítására vonatkozó nemzeti és uniós jognak:

a) 

az 5. cikk (3) bekezdése alapján hivatalból összeállított nyilatkozatok;

b) 

a 6. cikk alapján megszerzett információk;

c) 

a 3. vagy a 4. cikk alapján megszerzett nyilatkozatok, amennyiben a jelek arra utalnak, hogy a készpénz pénzmosáshoz vagy terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódik.

(2)  
A tagállamok az (1) bekezdés szerinti minden információtovábbításról értesítik a Bizottságot.

12. cikk

Szakmai titoktartás, titoktartási kötelezettség és adatvédelem

(1)  
Az illetékes hatóságok gondoskodnak a 3. és a 4. cikkel, az 5. cikk (3) bekezdésével és a 6. cikkel összhangban megszerzett adatok védelméről.
(2)  
Az illetékes hatóságok által megszerzett valamennyi információ szakmai titoktartási kötelezettség alá tartozik.

13. cikk

Személyes adatok védelme és megőrzési időszakok

(1)  
Az illetékes hatóságok a 3. és a 4. cikk, az 5. cikk (3) bekezdése és a 6. cikk alkalmazásával megszerzett személyes adatok kezelőiként járnak el.
(2)  
Személyes adatok e rendelet alapján történő kezelésére kizárólag a büntetendő cselekmények megelőzése és az azok elleni küzdelem céljából kerülhet sor.
(3)  
A 3. és a 4. cikk, az 5. cikk (3) bekezdése és a 6. cikk alkalmazásával megszerzett személyes adatokhoz kizárólag az illetékes hatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező alkalmazottai férhetnek hozzá, és azokat megfelelő módon védeni kell az illetéktelen hozzáféréssel, illetve továbbítással szemben. A 9., a 10. és a 11. cikk eltérő rendelkezése hiányában az adatok nem közölhetők vagy továbbíthatók az azokat eredetileg megszerző illetékes hatóság kifejezett engedélye nélkül. Ilyen engedélyre azonban nincs szükség, ha az illetékes hatóságok az említett adatot az érintett tagállam nemzeti joga alapján, különösen jogi eljárásokkal összefüggésben kötelesek közölni vagy továbbítani.
(4)  
A 3. és a 4. cikk, az 5. cikk (3) bekezdése és a 6. cikk alkalmazásával megszerzett személyes adatokat az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egység az adatok megszerzésének napjától számítva öt évig tárolják. Ezen időtartam lejártakor a személyes adatokat törölni kell.
(5)  

A megőrzési időszak egy alkalommal egy másik, legfeljebb három további évből álló időszakkal meghosszabbítható, ha:

a) 

a pénzügyi információs egység – miután alaposan értékelte a további megőrzés szükségességét és arányosságát, és azt a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatai teljesítése szempontjából indokoltnak tartja – megállapítja, hogy további megőrzésre van szükség; vagy

b) 

az illetékes hatóságok – miután alaposan értékelték a további megőrzés szükségességét és arányosságát, és azt a kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség vagy a kísérő nélküli készpénzre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség hatékony ellenőrzéseinek biztosításával kapcsolatos feladataik teljesítése szempontjából indokoltnak tartják – megállapítják, hogy további megőrzésre van szükség.

14. cikk

Szankciók

Minden tagállam köteles a 3. cikkben meghatározott kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség és a 4. cikkben meghatározott kísérő nélküli készpénzre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat bevezetni. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

15. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  
A Bizottságnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2018. december 2-től kezdődő hatállyal.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  
A 2. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

16. cikk

A végrehajtási jogi aktusok

(1)  

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok egységesen alkalmazzák az ellenőrzéseket, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok keretében a következő intézkedéseket fogadja el:

a) 

a 3. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozattételi formanyomtatvány és a 4. cikk (3) bekezdésében említett adatszolgáltatási formanyomtatvány mintái;

b) 

az 5. cikk (4) bekezdésében említett közös kockázatkezelési keretrendszer kritériumai, és konkrétabban a 10. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében kicserélt információkon valamint az uniós és nemzetközi szakpolitikákon és a bevált gyakorlatokon alapuló kockázati kritériumok, szabványok és kiemelt ellenőrzési területek;

c) 

az e rendelet 9. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 10. cikke értelmében az 515/97/EK rendelet 23. cikkével létrehozott VIR-en keresztül történő hatékony információcsere technikai szabályai;

d) 

a 10. cikk (3) bekezdésében említett, információtovábbításra vonatkozó formanyomtatvány mintája; és

e) 

a nyilatkozatokra és jogsértésekre vonatkozó, 18. cikk szerinti anonimizált statisztikai információk tagállamok általi, Bizottsággal való közlésének szabályai és formája.

(2)  
Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

17. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottságot egy készpénzellenőrzési bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

18. cikk

Az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos információk továbbítása

(1)  

2021. december 4-ig a tagállamok továbbítják a Bizottságnak a következőket:

a) 

az illetékes hatóságok jegyzéke;

b) 

a 14. cikk értelmében bevezetett szankciók részletei;

c) 

a nyilatkozatokra, ellenőrzésekre és jogsértésekre vonatkozó anonimizált statisztikai információk a 16. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett formában.

(2)  
A tagállamok az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett információkban bekövetkező későbbi változásokról legkésőbb egy hónappal e változások hatálybalépését követően értesítik a Bizottságot.

Az (1) bekezdés c) pontjában említett információkat legalább hathavonta a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(3)  
A Bizottság az (1) bekezdés a) pontjában említett információt és az abban bekövetkező, (2) bekezdés szerinti későbbi változásokat hozzáférhetővé teszi a többi tagállam számára.
(4)  
A Bizottság a honlapján évente közzéteszi az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett információkat és a (2) bekezdés értelmében ezek minden későbbi változását is, és egyértelmű módon tájékoztatja a felhasználókat az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénzzel kapcsolatos ellenőrzésekről.

19. cikk

Értékelés

(1)  
►C1  A tagállamoktól rendszeresen kapott információk alapján a Bizottság 2024. június 3-ig, majd azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. ◄

Az első albekezdésben említett jelentés különösen azt méri fel, hogy:

a) 

vannak-e olyan más eszközök, amelyeket e rendelet hatálya alá kell vonni;

b) 

hatékony-e a kísérő nélküli készpénzre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség;

c) 

felül kell-e vizsgálni a kísérő nélküli készpénzre vonatkozó küszöbértéket;

d) 

hatékony-e a 9. és a 10. cikk szerinti információáramlás és különösen a VIR használata, vagy akadályba ütközik-e a kompatibilis és összehasonlítható információk időben és közvetlenül történő kicserélése az illetékes hatóságok és a pénzügyi információs egységek között; és

e) 

a tagállamok által bevezetett szankciók valóban hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek-e, illetve összhangban állnak-e az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával, valamint azt, hogy e rendelet megsértése tekintetében Unió-szerte egyenértékű elrettentő hatással bírnak-e.

(2)  

Az (1) bekezdésben említett jelentés tartalmazza, amennyiben rendelkezésre áll:

a) 

az Unió pénzügyi érdekeit sértő büntetendő cselekményekkel összefüggő készpénzekről a tagállamoktól kapott összegyűjtött információkat; és

b) 

a harmadik országokkal folytatott információcserére vonatkozó információkat.

20. cikk

Az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezése

Az 1889/2005/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. június 3-tól kell alkalmazni. A 16. cikket ugyanakkor 2018. december 2-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



I. MELLÉKLET

A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. és iv. alpontjával összhangban készpénznek minősülő könnyen készpénzzé tehető értékhordozóként használt áruk és feltöltőkártyák

1. Könnyen készpénzzé tehető értékhordozóként használt áruk:

a) 

legalább 90 %-os aranytartalmú pénzérmék; és

b) 

tömbarany, például a legalább 99,5 %-os aranytartalommal rendelkező rudak, rögök vagy szemcsék.

2. Feltöltőkártyák: pro memoria.



II. MELLÉKLET



MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1889/2005/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

—

4. cikk

4. cikk, (1) bekezdés

5. cikk

5. cikk, (2) bekezdés

6. cikk

4. cikk, (2) bekezdés

7. cikk

—

8. cikk

5. cikk, (1) bekezdés

9. cikk

6. cikk

10. cikk

7. cikk

11. cikk

8. cikk

12. cikk

—

13. cikk

9. cikk

14. cikk

—

15. cikk

—

16. cikk

—

17. cikk

—

18. cikk

10. cikk

19. cikk

—

20. cikk

11. cikk

21. cikk

—

I. melléklet

—

II. melléklet