I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)

Ez a rendelet szabályokat állapít meg az Unióban létrehozott, kezelt vagy forgalmazott pénzpiaci alapokra (a továbbiakban: PPA-k), a PPA-k által befektetésre elfogadható pénzügyi eszközökre, a PPA-k portfóliójára, a PPA-k eszközeinek értékelésére, valamint a PPA-kkal kapcsolatos jelentéstételi követelményekre vonatkozóan.

Ez a rendelet azon kollektív befektetési vállalkozásokra alkalmazandó:

amelyeket a 2009/65/EK irányelv alapján ÁÉKBV-ként kell engedélyezni, vagy azok ÁÉKBV-ként vannak engedélyezve, vagy a 2011/61/EU irányelv alapján ABA-nak minősülnek;

amelyek rövid lejáratú eszközökbe fektetnek be; és

amelyek különálló vagy kumulált célkitűzéseik révén a pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot kínálnak, vagy a befektetés értékének megőrzését.

(2)

A tagállamok az e rendelet által lefedett területen nem szabnak további követelményeket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„rövid lejáratú eszközök” : olyan pénzügyi eszközök, amelyek hátralévő futamideje nem haladja meg a két évet;

2.	„pénzpiaci eszközök” : a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott pénzpiaci eszközök és a 2007/16/EK bizottsági irányelv ( 1 ) 3. cikkében említett eszközök;

3.	„átruházható értékpapírok” : a 2009/65/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott átruházható értékpapírok és a 2007/16/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésében említett eszközök;

4.	„repomegállapodás” : olyan megállapodás, amelyben az egyik fél értékpapírokat vagy azokhoz kapcsolódó jogokat ruház át a másik félre meghatározott áron, meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlás kötelezettsége mellett;

5.	„fordított repomegállapodás” : olyan megállapodás, amelyben az egyik fél értékpapírokat vagy tulajdonhoz vagy értékpapírhoz kapcsolódó jogokat kap a másik féltől, meghatározott áron, meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszaértékesítés kötelezettsége mellett;

„értékpapír-kölcsönzés” és „értékpapír-kölcsönvétel” : minden olyan tranzakció, amelynek során egy intézmény vagy szerződő fele értékpapírokat ruház át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő egyenértékű értékpapírokat fog visszaadni valamely jövőbeli időpontban vagy amikor a kölcsönbe adó azt kéri; a tranzakció az értékpapírokat átruházó intézmény szempontjából értékpapír-kölcsönzésnek, annak az intézménynek a szempontjából pedig, amelyre az értékpapírokat átruházzák, értékpapír-kölcsönvételnek tekintendő;

7.	„értékpapírosítás” : az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában meghatározott értékpapírosítás;

8.	„piaci árazás” : a pozíciók értékelése könnyen hozzáférhető, semleges forrásból szerzett záró árak alapján, beleértve a tőzsdei árfolyamokat, a kereskedési felületeken megjelenő árakat vagy különféle független, jó hírnevű kereskedők árjegyzéseit;

9.	„modellalapú árazás” : olyan értékelés, amelynek során referenciaértékekhez viszonyítást (benchmarking), extrapolálást vagy egyéb számítást kell végezni egy vagy több piaci paraméter alapján;

10.	„amortizált bekerülési értéken alapuló módszer” : olyan értékelési módszer, amely az eszköz bekerülési értékét veszi figyelembe, és ezt az értéket az amortizációs prémiummal vagy diszkonttal módosítja a lejáratig;

11.

„állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA” :

olyan PPA

amelynek célja, hogy változatlanul tartsa az egy befektetési jegyre vagy egy részvényre jutó nettó eszközértéket;

amelynek esetében az alap jövedelme naponta halmozódik és fizethető ki a befektetőnek, vagy használható fel további befektetési jegyek vagy részvények vásárlására az alapban;

amelynek esetében az eszközöket általában az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer alapján értékelik és a nettó eszközértéket a legközelebbi százalékpontra vagy azzal egyenértékű devizaösszegre kerekítik; és

amely eszközeinek legalább 99,5 %-át a 17. cikk (7) bekezdésében említett eszközökbe, a 17. cikk (7) bekezdésében említett, állampapírokkal biztosított fordított repomegállapodásokba, vagy készpénzbe fekteti;

12.	„alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA” : olyan PPA, amely megfelel a 29., 30. és 32. cikkben, valamint a 33. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi követelményeknek;

13.	„változó nettó eszközértékű PPA” : olyan PPA, amely megfelel a 29. és 30. cikkben, valamint a 33. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyedi követelményeknek;

14.	„rövid lejáratú PPA” : olyan PPA, amely a 10. cikk (1) bekezdésében említett elfogadható pénzpiaci eszközökbe fektet, és amelyre a 24. cikkben a portfóliók tekintetében meghatározott szabályok vonatkoznak;

15.	„sztenderd PPA” : olyan PPA, amely a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében említett elfogadható pénzpiaci eszközökbe fektet, és amelyre a 25. cikkben a portfóliók tekintetében meghatározott szabályok vonatkoznak;

16.	„hitelintézet” : az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

17.

„a PPA illetékes hatósága” :

az ÁÉKBV esetében az ÁÉKVB székhelye szerinti tagállamnak a 2009/65/EK irányelv 97. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatósága;

uniós ABA-k esetében az ABA székhely szerinti tagállamának a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerint meghatározott illetékes hatósága;

nem uniós ABA-k esetében az alábbiak bármelyike:

azon tagállam illetékes hatósága, ahol a nem uniós ABA-t az Unióban útlevél nélkül forgalmazzák;

ii.

a nem uniós ABA-t kezelő uniós ABAK illetékes hatósága, amennyiben a nem uniós ABA-t az Unióban útlevéllel forgalmazzák, vagy az Unióban nem forgalmazzák;

iii.

a referencia-tagállam illetékes hatósága, amennyiben a nem uniós ABA-t nem uniós ABAK kezeli, és az Unióban útlevéllel forgalmazzák;

18.	„jogilag rögzített lejárati idő” : az az időpont, amikor az értékpapír tőkeösszegét teljes egészében vissza kell fizetni, és amely semmilyen opcionalitástól nem függ;

19.

„súlyozott átlagos lejárat (weighted average maturity – WAM) (a továbbiakban: WAM)” : a PPA összes mögöttes eszközének jogilag rögzített lejárati idejéig, vagy amennyiben rövidebb, a legközelebbi, pénzpiaci kamatláb szerinti kamatmegállapításig tartó átlagos időtartam, amely az egyes eszközökben való relatív részesedést tükrözi;

20.	„súlyozott átlagos élettartam (weighted average life – WAL) (a továbbiakban: WAL)” : a PPA összes mögöttes eszközének jogilag rögzített lejárati idejéig tartó átlagos időtartam, amely az egyes eszközökben való relatív részesedést tükrözi;

21.	„hátralévő futamidő” : az értékpapír jogilag rögzített lejárati idejéből hátralévő időtartam;

22.

„shortolás” :

olyan ügylet, amelynek során a PPA elad bármilyen olyan eszközt, amely az eladásról szóló megállapodás megkötésének időpontjában nem képezi a tulajdonát, beleértve az olyan ügyleteket is, amelyek során a PPA az eladásról szóló megállapodás megkötésének időpontjában az eszközt kölcsönvette, illetve megállapodott annak az ügylet elszámolásakor történő átadással járó kölcsönvételéről, ide nem értve:

a bármely fél általi eladást olyan repoügylet keretében, amelyben az egyik fél vállalta, hogy a másik félnek egy adott értékpapírt meghatározott áron elad, a másik fél pedig arra vállalt kötelezettséget, hogy az adott értékpapírt egy későbbi időpontban egy másik meghatározott áron eladja az első félnek; vagy

olyan határidős tőzsdei ügylet vagy egyéb származtatott ügylet megkötését, amely bizonyos értékpapírok meghatározott áron, egy jövőbeli időpontban történő eladásáról szóló megállapodást tartalmaz;

23.	„a PPA kezelője” : az ÁÉKBV PPA-k esetében az ÁÉKBV alapkezelő társasága, saját kezelésű ÁÉKBV-k esetében az ÁÉKBV befektetési társasága, illetve ABA PPA-k esetében az ABAK, vagy a belső kezelésű ABA.

3. cikk

A PPA-k típusai

(1)

A PPA-kat a következő típusok valamelyike szerint lehet létrehozni:

változó nettó eszközértékű PPA;

állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA;

alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA.

(2)

A PPA engedélyében kifejezetten nevesíteni kell a PPA (1) bekezdés szerinti típusát.

4. cikk

A PPA-k engedélyezése

(1)

Az Unióban csak az e rendelettel összhangban engedélyezett kollektív befektetési vállalkozás hozható létre, forgalmazható, vagy kezelhető PPA-ként.

Az ilyen engedély valamennyi tagállamban érvényes.

(2)

Azon kollektív befektetési vállalkozásokat, amelyek a 2009/65/EK irányelv értelmében ÁÉKBV-ként és e rendelet értelmében PPA-ként az első alkalommal engedélyezési kötelezettség alá tartoznak, a 2009/65/EK irányelv szerinti ÁÉKBV engedélyezési eljárás részeként PPA-ként kell engedélyezni.

A 2009/65/EK irányelv értelmében már ÁÉKBV-ként engedélyezett kollektív befektetési vállalkozás kérelmezheti az e cikk (4) és (5) bekezdése szerinti eljárással összhangban történő, PPA-ként való engedélyezést.

(3)

Azokat az ABA kollektív befektetési vállalkozásokat, amelyek e rendelet értelmében PPA-ként engedélyezési kötelezettség alá tartoznak, PPA-ként az 5. cikkben meghatározott engedélyezési eljárás alapján kell engedélyezni.

(4)

Kollektív befektetési vállalkozás csak akkor engedélyezhető PPA-ként, ha a PPA illetékes hatósága megbizonyosodott arról, hogy a PPA képes lesz eleget tenni e rendelet valamennyi követelményének.

(5)

A PPA-ként történő engedélyezés céljára a kollektív befektetési vállalkozás benyújtja az illetékes hatóságának az alábbi összes dokumentumot:

a PPA szabályzata vagy létesítő okirata, amely feltünteti a PPA 3. cikk (1) bekezdése szerinti típusai közül a PPA típusát;

a PPA kezelője személyazonosságának igazolása;

a letétkezelő személyazonosságának igazolása;

a PPA leírása vagy a PPA-val kapcsolatban a befektetők rendelkezésére álló bármely egyéb információ;

a II–VII. fejezetben említett követelményeknek való megfeleléshez szükséges szabályok és eljárások leírása vagy az azokkal kapcsolatos információk;

a PPA illetékes hatósága által az e rendelet követelményeinek való megfelelés ellenőrzése céljából kért bármely egyéb információ vagy dokumentum.

(6)

Az illetékes hatóságok negyedévente tájékoztatják az ESMA-t az e rendelettel összhangban kibocsátott vagy visszavont engedélyekről.

(7)

Az ESMA központi nyilvántartást vezet az e rendelet alapján engedélyezett valamennyi PPA-ról, azok 3. cikk (1) bekezdése szerinti típusáról, arról, hogy a PPA rövid lejáratú vagy sztenderd-e, a PPA kezelőjéről, valamint a PPA illetékes hatóságáról. A nyilvántartást elektronikus formátumban hozzáférhetővé kell tenni.

5. cikk

Eljárás ABA PPA-k engedélyezésére

(1)

ABA csak akkor engedélyezhető PPA-ként, ha a PPA illetékes hatósága jóváhagyja a 2011/61/EU irányelv alapján már engedélyezett ABAK-nak az ABA PPA kezelésére irányuló kérelmét, az alap szabályzatát és a letétkezelő kiválasztását.

(2)

Az ABA PPA kezelésére irányuló kérelem benyújtásakor az engedélyezett ABAK a PPA illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátja az alábbiakat:

a letétkezelővel kötött írásbeli megállapodás;

tájékoztatás az ABA portfólió- és kockázatkezelésére, valamint igazgatására vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodásokról;

tájékoztatás azon ABA PPA-k befektetési stratégiáiról, kockázati profiljáról és egyéb jellemzőiről, amelyeket az ABAK kezel vagy kezelni szándékozik.

A PPA illetékes hatósága pontosítást és információkat kérhet az ABAK illetékes hatóságától az első albekezdésben említett dokumentumokkal kapcsolatban, vagy igazolást kérhet arról, hogy a PPA-kra kiterjed-e az ABAK kezelési engedélyének hatálya. Az ABAK illetékes hatósága az említett kérelem benyújtásától számított 10 munkanapon belül válaszol.

(3)

Az ABAK-nak a (2) bekezdésben említett dokumentáció minden további módosítását haladéktalanul be kell jelentenie a PPA illetékes hatóságának.

(4)

A PPA illetékes hatósága csak akkor utasítja vissza az ABAK kérelmét, ha az alábbiak valamelyike fennáll:

az ABAK nem felel meg e rendeletnek;

az ABAK nem felel meg a 2011/61/EU irányelvnek;

az ABAK az illetékes hatóságától nem kapott felhatalmazást PPA-k kezelésére;

az ABAK nem nyújtotta be a (2) bekezdésben említett dokumentációt.

A kérelem visszautasítása előtt a PPA illetékes hatósága konzultál az ABAK illetékes hatóságával.

(5)

ABA PPA-ként való engedélyezése nem köthető sem ahhoz a követelményhez, hogy az ABA-t az ABA székhelye szerinti tagállamban engedélyezett ABAK-nak kell kezelnie, sem ahhoz a követelményhez, hogy az ABAK-nak az ABA székhelye szerinti tagállamban kell tevékenykednie, vagy oda feladatokat kell delegálnia.

(6)

Az ABAK-ot a hiánytalan kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy az ABA-t engedélyezik-e PPA-ként, vagy sem.

(7)

A PPA illetékes hatósága nem adja meg az ABA PPA engedélyt, ha jogilag tiltott, hogy az ABA a székhelye szerinti tagállamban befektetési jegyeket vagy részvényeket forgalmazzon.

6. cikk

A PPA megnevezés használata

(1)

Valamely ÁÉKBV vagy ABA a „pénzpiaci alap” vagy a „PPA” megnevezést magával vagy az általa kibocsátott befektetési jegyekkel vagy részvényekkel kapcsolatban kizárólag akkor használhatja, ha az ÁÉKBV-t vagy ABA-t e rendelettel összhangban engedélyezték.

Valamely ÁÉKBV vagy ABA nem használhat olyan megtévesztő vagy pontatlan megnevezést, amely arra engedhet következtetni, hogy PPA-ként működik, kivéve, ha mint PPA-t e rendelettel összhangban engedélyezték.

Valamely ÁÉKBV vagy ABA csak akkor rendelkezhet olyan jellemzőkkel, amelyek lényegesen hasonlítanak az 1. cikk (1) bekezdésében említett jellemzőkhöz, ha mint PPA-t e rendelettel összhangban engedélyezték.

(2)

A „pénzpiaci alap”, a „PPA” vagy más egyéb olyan megnevezés, amely arra enged következtetni, hogy az ÁÉKBV vagy az ABA PPA-ként működik használata magában foglalja azok külső dokumentumokban, tájékoztatókban, jelentésekben, nyilatkozatokban, hirdetésekben, közleményekben, levelekben vagy bármely más anyagban a jövőbeni befektetőknek, befektetési jegy tulajdonosoknak, részvényeseknek vagy illetékes hatóságoknak címzett vagy a körükben történő terjesztésre szánt írott, szóbeli, elektronikus vagy egyéb formában történő használatát.

7. cikk

Alkalmazandó szabályok

(1)

A PPA-knak és a PPA-k kezelőinek mindenkor meg kell felelniük e rendeletnek.

(2)

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, azon PPA-knak, amelyek egyben ÁÉKBV-k, valamint ezen PPA-k kezelőinek mindenkor meg kell felelniük a 2009/65/EK irányelv követelményeinek.

(3)

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, azon PPA-knak, amelyek egyben ABA-k, valamint ezen PPA-k kezelőinek mindenkor meg kell felelniük a 2011/61/EU irányelv követelményeinek.

(4)

A PPA kezelője felelős az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért, és az e rendeletnek való meg nem felelésből eredő veszteségekért és károkért.

(5)

E rendelet nem akadályozza meg a PPA-kat abban, hogy az e rendelet által megköveteltnél szigorúbb befektetési korlátokat alkalmazzanak.

II. FEJEZET

A PPA-k befektetési politikáival kapcsolatos kötelezettségek

I. szakasz

Általános szabályok és elfogadható eszközök

8. cikk

Általános elvek

(1)

Amennyiben egy PPA egynél több befektetési részalapból áll, a II–VII. fejezet alkalmazásában minden részalapot önálló PPA-nak kell tekinteni.

(2)

Amennyiben e rendelet kimondottan másként nem rendelkezik, az ÁÉKBV-ként engedélyezett PPA-kra nem vonatkoznak az ÁÉKBV-k befektetési politikája tekintetében a 2009/65/EK irányelv 49–50a. cikkében, 51. cikke (2) bekezdésében, valamint 52–57. cikkében meghatározott kötelezettségek.

9. cikk

Elfogadható eszközök

(1)

A PPA csak az alábbi kategóriák közé tartozó pénzügyi eszközökbe fektethet be, és csak az e rendeletben meghatározott feltételek mellett:

pénzpiaci eszközök, ideértve az Unió, a tagállamok központi, regionális és helyi hatóságai, központi bankjai, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, valamely harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja vagy bármely egyéb – egy vagy több tagállam tagságával bíró – releváns nemzetközi pénzügyi intézmény vagy szervezet által önállóan vagy közösen kibocsátott vagy garantált pénzügyi eszközöket;

elfogadható értékpapírosítások és eszközfedezetű kereskedelmi papírok (a továbbiakban: ABCP-k);

hitelintézeti betétek;

származtatott pénzügyi eszközök;

repomegállapodások, amelyek megfelelnek a 14. cikkben meghatározott feltételeknek;

fordított repomegállapodások, amelyek megfelelnek a 15. cikkben meghatározott feltételeknek;

más PPA-k befektetési jegyei vagy részvényei.

(2)

A PPA nem végezheti az alábbi tevékenységeket:

befektetés az (1) bekezdésben említettektől eltérő eszközökbe;

a következő eszközök bármelyikének shortolása: pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások, ABCP-k, valamint más PPA-k befektetési jegyei vagy részvényei;

közvetlen vagy közvetett részvény- vagy árupiaci kitettség vállalása, beleértve a származtatott eszközökön vagy azokat képviselő certifikátokon, vagy az azokon alapuló indexeken keresztül vállalt kitettséget, valamint bármely egyéb olyan módot vagy eszközt, amely ezek tekintetében kitettséget keletkeztet;

értékpapír-kölcsönzési és értékpapír-kölcsönvételi megállapodás vagy egyéb olyan megállapodás megkötése, amely a PPA eszközeinek megterhelését eredményezi;

készpénzkölcsönzés vagy készpénz kölcsönvétel.

(3)

A 2009/65/EK irányelv 50. cikkének (2) bekezdésével összhangban a PPA-k tarthatnak kiegészítő likvid eszközöket.

10. cikk

Elfogadható pénzpiaci eszközök

(1)

Valamely pénzpiaci eszköz PPA általi befektetésre akkor fogadható el, ha eleget tesz az alábbi összes követelménynek:

beletartozik a pénzpiaci eszközök 2009/65/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdésének a), b), c) vagy h) pontjában említett kategóriáinak egyikébe;

megfelel az alábbi vagylagos jellemzők valamelyikének:

kibocsátáskori jogilag rögzített lejárati ideje legfeljebb 397 nap;

ii.

hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap;

a pénzpiaci eszköz kibocsátója és a pénzpiaci eszköz minősége az e rendelet 19–22. cikke szerint kedvező értékelést kapott;

amennyiben a PPA értékpapírosításba vagy ABCP-kbe fektet be, esetében alkalmazni kell a 11. cikkben meghatározott követelményeket.

(2)

Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, a sztenderd PPA-k is befektethetnek olyan pénzpiaci eszközökbe, amelyek jogszerű visszaváltásig hátralévő futamideje legfeljebb két év, feltéve, hogy a következő kamatmegállapítási időpontig hátralévő idő legfeljebb 397 nap. E célból a változó kamatozású pénzpiaci eszközök és a swapügyletekkel fedezett rögzített kamatozású pénzpiaci eszközök kamatozását pénzpiaci vagy indexhez kötött kamatozásra kell visszaállítani.

(3)

Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó azokra a pénzpiaci eszközökre, amelyeket az Unió, valamely tagállam központi hatósága vagy központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Stabilitási Mechanizmus vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz bocsát ki vagy garantál.

11. cikk

Elfogadható értékpapírosítások és ABCP-k

(1)

Mind az értékpapírosítás, mind az ABCP-k akkor tekinthetők a PPA tekintetében befektetési célból elfogadhatónak, ha az értékpapírosítás vagy az ABCP kellően likvid, a 19–22. cikk szerint kedvező értékelést kapott, és az alábbiak valamelyikének minősül:

az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 2 ) 13. cikkében említett értékpapírosítás;

olyan ABCP-program által kibocsátott ABCP, amely:

olyan szabályozott hitelintézet teljes garanciáját élvezi, amely az ABCP-hez kapcsolódó valamennyi likviditási, hitel- és jelentős felhígulási kockázatot, valamint a folyamatban lévő ügyleti költségeket és a folyamatban lévő, az egész programot érintő költségeket fedezi, hogy szükség esetén a befektető maradéktalanul hozzájusson az ABCP-be befektetett teljes összeghez;

ii.

nem újra-értékpapírosítás, és az értékpapírosítás alapjául szolgáló kitettségek az egyes ABCP-ügyletek szintjén nem foglalnak magukban értékpapírosítási pozíciókat;

iii.

nem tartalmaz az 575/2013/EU rendelet 242. cikkének 11. pontjában meghatározott szintetikus értékpapírosítást;

▼M1

az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 20., 21. és 22. cikkében megállapított kritériumokkal és feltételekkel összhangban meghatározott egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítás vagy az említett rendelet 24., 25. és 26. cikkében megállapított kritériumokkal és feltételekkel összhangban meghatározott STS-ABCP.

▼B

(2)

Valamely rövid lejáratú PPA az (1) bekezdésben említett értékpapírosításokba vagy ABCP-kbe akkor fektethet be, ha az alábbi feltételek bármelyike – amennyiben az alkalmazandó – teljesül:

az (1) bekezdés a) pontjában említett értékpapírosítások kibocsátáskori jogilag rögzített lejárati ideje legfeljebb két év, és a következő kamatmegállapítási időpontig hátralévő idő legfeljebb 397 nap;

az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett értékpapírosítások vagy ABCP-k kibocsátáskori jogilag rögzített lejárati ideje vagy hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap;

az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett értékpapírosítások amortizálódó eszközök, amelyek WAL-ja legfeljebb két év.

(3)

Valamely sztenderd PPA az (1) bekezdésben említett értékpapírosításokba vagy ABCP-kbe akkor fektethet be, ha az alábbi feltételek bármelyike – amennyiben az alkalmazandó – teljesül:

az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett értékpapírosítások és ABCP-k kibocsátáskori jogilag rögzített lejárati ideje vagy hátralévő futamideje legfeljebb két év, és a következő kamatmegállapítási időpontig hátralévő idő legfeljebb 397 nap;

az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett értékpapírosítások amortizálódó eszközök, amelyek WAL-ja legfeljebb két év.

(4)

A Bizottság a javaslati szakaszban lévő STS-értékpapírosításról szóló rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e cikk módosítására, az említett rendelet megfelelő rendelkezéseiben foglalt, az STS-értékpapírosításokat és az STS-ABCP-ket meghatározó kritériumokra utaló kereszthivatkozásokat iktatva be. A módosítás legkésőbb hat hónappal az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követően, vagy a javaslati szakaszban lévő, STS-értékpapírosításról szóló rendelet megfelelő rendelkezései alkalmazásának kezdőnapjától lép hatályba, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.

Az első albekezdés alkalmazásában az STS-értékpapírosítások és az STS-ABCP-k meghatározására szolgáló kritériumoknak magukban kell foglalniuk legalább a következőket:

az értékpapírosítás egyszerűségével kapcsolatos követelmények, ideértve az értékpapírosítás valódi átruházásos (true-sale) jellegét és a kitettségek fedezésére vonatkozó standardoknak való megfelelést;

az értékpapírosítás szabványosításával kapcsolatos követelmények, ideértve a kockázatmegtartási követelményeket;

az értékpapírosítás átláthatóságával kapcsolatos követelmények, ideértve a potenciális befektetők tájékoztatását;

ABCP-k esetében az a), b) és c) ponton túlmenően a szponzorra és az ABCP-program szponzor általi támogatására vonatkozó követelmények.

12. cikk

Elfogadható hitelintézeti betétek

Valamely hitelintézeti betét PPA általi befektetésre akkor fogadható el, amennyiben az alábbi összes feltétel teljesül:

a betét kérésre visszafizetendő vagy bármikor visszavonható;

a betét legfeljebb 12 hónap múlva lejár;

a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye valamely tagállamban található, vagy amennyiben a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye harmadik országban található, az 575/2013/EU rendelet 107. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban az uniós jogban meghatározottakkal egyenértékűnek tekintett prudenciális szabályok hatálya alá tartozik.

13. cikk

Elfogadható származtatott pénzügyi eszközök

Valamely származtatott pénzügyi eszköz PPA általi befektetésre akkor fogadható el, amennyiben a 2009/65/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett szabályozott piacon vagy tőzsdén kívül kereskednek vele, és amennyiben az alábbi összes feltétel teljesül:

a származtatott eszköz alapja kamatlábból, devizaárfolyamból, valutából vagy e kategóriák egyikét képviselő indexből áll;

a származtatott eszköz kizárólag a PPA egyéb befektetéseivel járó kamat- és devizaárfolyam-kockázatok fedezésére szolgál;

a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben részt vevő szerződő felek prudenciális szabályozás és felügyelet hatálya alá, és a PPA illetékes hatósága által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények;

a tőzsdén kívüli származtatott eszközök megbízható és ellenőrizhető napi értékelés tárgyát képezik, és a PPA kezdeményezésére ellentételező ügylettel bármikor valós értékükön eladhatók, likvidálhatók vagy lezárhatók.

14. cikk

Elfogadható repomegállapodások

A PPA akkor köthet repomegállapodást, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a repomegállapodás igénybe vétele átmeneti jellegű, legfeljebb hét munkanap, kizárólag likviditáskezelési célokat szolgál, a c) pontban felsoroltakon kívül befektetési célokat nem;

a PPA által a repomegállapodás részeként biztosítékként adott eszközöket a másik fél nem értékesítheti, fektetheti be, zálogosíthatja el vagy ruházhatja át más módon a PPA előzetes engedélye nélkül;

a PPA által a repomegállapodás részeként kapott készpénz a következő módokon használható fel:

a 2009/65/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdése f) pontjának megfelelően betétben elhelyezve; vagy

ii.

a 15. cikk (6) bekezdésében említett eszközökbe fektetve, de ezeken kívül nem fektethető be a 9. cikkben említett elfogadható eszközökbe, nem ruházható át és nem használható fel újra másképp;

a PPA által a repomegállapodás részeként kapott készpénz nem haladhatja meg eszközeinek 10 %-át;

a PPA-nak legfeljebb két munkanapos felmondási idővel bármikor jogában áll felmondani a megállapodást.

15. cikk

Elfogadható fordított repomegállapodások

(1)

Pénzpiaci alap akkor köthet fordított repomegállapodást, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a PPA-nak legfeljebb két munkanapos felmondási idővel bármikor jogában áll felmondani a megállapodást;

a fordított repomegállapodás részeként kapott eszközök piaci értéke mindenkor legalább megegyezik a kifizetett készpénz értékével.

(2)

A PPA által fordított repomegállapodás részeként kapott eszközöknek a 10. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő pénzpiaci eszközöknek kell lenniük.

A PPA által fordított repomegállapodás részeként kapott eszközöket nem lehet értékesíteni, újra befektetni, elzálogosítani, vagy másként átruházni.

(3)

A PPA fordított repomegállapodás részeként nem kaphat értékpapírosításokat és ABCP-ket.

(4)

A PPA által fordított repomegállapodás részeként kapott eszközöket kellően diverzifikálni kell, a kitettség egy adott kibocsátó felé nem haladhatja meg a PPA nettó eszközértékének 15 %-át, kivéve, ha az említett eszközök a 17. cikk (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő pénzpiaci eszközök. Továbbá a PPA által fordított repomegállapodás részeként kapott eszközöket olyan entitásnak kell kibocsátania, amely független a másik féltől, és várhatóan nem mutat szoros korrelációt a másik fél teljesítményével.

(5)

A fordított repomegállapodást kötő PPA biztosítja, hogy bármikor képes legyen lehívni a készpénz teljes összegét a felhalmozott érték vagy a piaci árazás alapján. Amennyiben a készpénz bármikor lehívható a piaci árazás alapján, a fordított repomegállapodás piaci árazáson alapuló értékét kell felhasználni a PPA nettó eszközértékének kiszámításakor.

(6)

Az e cikk (2) bekezdésétől eltérve, valamely PPA fordított repomegállapodás részeként a 10. cikkben meghatározott követelményeket teljesítőktől eltérő likvid átruházható értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket is kaphat, feltéve, hogy ezen eszközök eleget tesznek az alábbi feltételek egyikének:

az Unió, valamely tagállam központi hatósága vagy központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Stabilitási Mechanizmus vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz bocsátja ki vagy garantálja, amennyiben kedvező értékelés áll rendelkezésre a 19–22. cikknek megfelelően;

valamely harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja bocsátja ki vagy garantálja, amennyiben kedvező értékelés áll rendelkezésre a 19–22. cikknek megfelelően;

Az e bekezdés első albekezdésével összhangban fordított repomegállapodás részeként kapott eszközöket a PPA befektetőinek tudomására kell hozni, összhangban az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkével ( 4 ).

Az e bekezdés első albekezdésével összhangban fordított repomegállapodás részeként kapott eszközöknek meg kell felelniük a 17. cikk (7) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(7)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 45. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében az e cikk (6) bekezdésében említett eszközökre alkalmazandó mennyiségi és minőségi likviditási követelményekre, valamint az e cikk (6) bekezdésének a) pontjában említett eszközökre alkalmazandó mennyiségi és minőségi hitelminőségi követelményekre vonatkozóan.

E célból a Bizottság figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet 509. cikkének (3) bekezdésében említett jelentést.

A Bizottság legkésőbb 2018. január 21-ig elfogadja az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

16. cikk

PPA-k elfogadható befektetési jegyei vagy részvényei

(1)

A PPA akkor szerezheti meg bármely másik PPA (a továbbiakban: a másik PPA) befektetési jegyeit vagy részvényeit, ha az alábbi összes feltétel teljesül:

a másik PPA eszközeinek – az alap szabályzatában vagy a létesítő okiratában foglaltak szerint – összesen legfeljebb 10 %-a fektethető be más PPA-k befektetési jegyeibe vagy részvényeibe;

a másik PPA nem rendelkezik a megszerző PPA befektetési jegyeivel vagy részvényeivel.

Az a PPA, amelynek befektetési jegyeit vagy részvényeit megszerezték, nem fektethet be a megszerző PPA-ba addig, amíg a megszerző PPA a befektetési jegyeivel vagy részvényeivel rendelkezik.

(2)

A PPA megszerezheti más PPA-k befektetési jegyeit vagy részvényeit, feltéve, hogy ugyanazon PPA befektetési jegyeibe vagy részvényeibe eszközeinek legfeljebb 5 %-át fekteti be.

(3)

A PPA eszközeinek összesen legfeljebb 17,5 %-át fektetheti be más PPA-k befektetési jegyeibe vagy részvényeibe.

(4)

Más PPA-k befektetési jegyei vagy részvényei a PPA általi befektetésre akkor fogadhatók el, amennyiben az alábbi összes feltétel teljesül:

a másik PPA e rendelet alapján engedélyezett;

amennyiben a PPA olyan másik PPA-ba fektet be, amelyet közvetlenül vagy közvetve a megszerző PPA kezelőjével azonos alapkezelő, vagy olyan egyéb társaság kezel, amelyhez a megszerző PPA kezelője közös irányítás vagy ellenőrzés révén, vagy pedig jelentős közvetlen vagy közvetett részesedés révén kapcsolódik, a másik PPA kezelője vagy az említett egyéb társaság nem számíthat fel jegyzési vagy visszaváltási díjat a megszerző PPA ilyen más PPA befektetési jegyeibe vagy részvényeibe eszközölt befektetése miatt;

amennyiben a PPA eszközeinek legalább 10 %-át fekteti be más PPA-k befektetési jegyeibe vagy részvényeibe:

a PPA-nak tájékoztatójában fel kell tüntetnie a magának a PPA-nak, illetve azon más PPA-knak felszámítható alapkezelési díjak maximális szintjét, amelyekbe befektet; és

ii.

éves jelentésében fel kell tüntetnie a magának a PPA-nak, illetve azon más PPA-knak felszámított alapkezelési díjak maximális arányát, amelyekbe befektet.

(5)

E cikk (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó az olyan PPA-kra, amelyek az 5. cikkel összhangban engedélyezett ABA-k, amennyiben valamennyi következő feltétel teljesül:

a PPA kizárólag a nemzeti jog által szabályozott munkavállalói megtakarítási rendszeren keresztül forgalmazott, és a befektetők kizárólag természetes személyek;

az a) pontban említett munkavállalói megtakarítási rendszer csak a nemzeti jogban meghatározott korlátozó visszaváltási feltételek mellett teszi lehetővé a befektetők számára befektetésük visszaváltását, amely feltételek szerint a visszaváltás csak bizonyos, a piaci folyamatoktól független körülmények között történhet.

E cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban engedélyezett ÁÉKBV PPA-k megszerezhetik más PPA-k befektetési jegyeit vagy részvényeit a 2009/65/EK irányelv 55. vagy 58. cikkével összhangban, a következő feltételek mellett:

a PPA kizárólag a nemzeti jog által szabályozott munkavállalói megtakarítási rendszeren keresztül forgalmazott, és a befektetők kizárólag természetes személyek;

(6)

A rövid lejáratú PPA-k csak más rövid lejáratú PPA-k befektetési jegyeibe vagy részvényeibe fektethetnek be.

(7)

A sztenderd PPA-k a rövid lejáratú PPA-k és a sztenderd PPA-k befektetési jegyeibe vagy részvényeibe fektethetnek be.

II. szakasz

A befektetési politikákkal kapcsolatos rendelkezések

17. cikk

Diverzifikáció

(1)

A PPA:

eszközeinek legfeljebb 5 %-át fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe, értékpapírosításokba és ABCP-kbe;

az eszközeinek legfeljebb 10 %-át fektetheti be ugyanazon hitelintézet bankbetéteibe, kivéve, ha a PPA székhelye szerinti tagállamban a bankszektor szerkezetéből eredően nincs elegendő megfelelő hitelintézet a diverzifikációra vonatkozó követelmény teljesítéséhez, és a PPA számára nem kivitelezhető gazdaságosan a betétek elhelyezése egy másik tagállamban, amely esetben az eszközeinek legfeljebb 15 %-a helyezhető el ugyanabban a hitelintézetben.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve egy változó nettó eszközértékű PPA eszközeinek legfeljebb 10 %-át fektetheti ugyanazon szervezet által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe, értékpapírosításokba és ABCP-kbe, feltéve, hogy a változó nettó eszközértékű PPA portfóliójában tartott ezen pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások és ABCP-k teljes összege minden egyes kibocsátó szervezetben, amelyekbe eszközei 5 %-ánál nagyobb mértékben fektet be, nem haladja meg eszközei értékének 40 %-át.

(3)

A 11. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjáig a PPA értékpapírosításokból és ABCP-kből eredő teljes kitettsége együttesen nem haladhatja meg a PPA eszközeinek 15 %-át.

A 11. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjától a PPA értékpapírosításokból és ABCP-kből eredő teljes kitettsége együttesen nem haladhatja meg a PPA eszközeinek 20 %-át, amelyből a PPA eszközeinek legfeljebb 15 %-a fektethető be olyan értékpapírosításokba és ABCP-kbe, amelyek nem felelnek meg az STS-értékpapírosítás és az STS-ABCP-k azonosítására szolgáló kritériumoknak.

(4)

A PPA-nak ugyanazon szerződő féllel szembeni, a 13. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből származó együttes kockázati kitettsége nem haladhatja meg eszközei értékének 5 %-át.

(5)

A PPA ugyanazon szerződő felének fordított repomegállapodások keretében a PPA által átadott készpénz együttes összege nem haladhatja meg a PPA eszközértékének 15 %-át.

(6)

Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott egyedi korlátoktól függetlenül a PPA nem kombinálhatja az alábbiakat, amennyiben ennek révén eszközei 15 %-át meghaladó mértékben fektetne be egy szervezetbe:

a szervezet által kibocsátott pénzpiaci eszközökbe, értékpapírosításokba és ABCP-kbe való befektetések;

a szervezetnél elhelyezett betétek;

tőzsdén kívüli származtatott pénzügyi eszközök, amelyek a szervezettel szemben partnerkockázati kitettséget eredményeznek.

Az első albekezdésben meghatározott diverzifikációra vonatkozó követelménytől eltérve, amennyiben a PPA székhelye szerinti tagállamban a pénzügyi piac szerkezetéből eredően nincs elegendő megfelelő pénzügyi intézmény a diverzifikációra vonatkozó követelmény teljesítéséhez, és a PPA számára nem kivitelezhető gazdaságosan más tagállamok pénzügyi intézményeinek igénybevétele, a PPA kombinálhatja az a–c) pontban említett befektetéstípusokat az eszközeinek egyetlen szervezetben legfeljebb 20 %-át kitevő befektetéséig.

(7)

Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a PPA illetékes hatósága engedélyezheti a PPA-nak, hogy a kockázatmegosztás elvével összhangban eszközeinek akár 100 %-át olyan pénzpiaci eszközökbe fektesse, amelyeket az Unió, a tagállamok központi, regionális és helyi hatóságai vagy központi bankjai, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, valamely harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, vagy bármely egyéb – egy vagy több tagállam tagságával bíró – releváns nemzetközi pénzügyi intézmény vagy szervezet bocsátott ki vagy garantált önállóan vagy közösen.

Az első albekezdés csak akkor alkalmazandó, ha az alábbi követelmények mindegyike teljesül:

a PPA a kibocsátó legalább hat különböző kibocsátásából származó pénzpiaci eszközzel rendelkezik;

a PPA az ugyanazon kibocsátásból származó pénzpiaci eszközökbe történő befektetést eszközei legfeljebb 30 %-ára korlátozza;

a PPA az alap szabályzatában vagy létesítő okiratában kifejezetten hivatkozik az összes, az első albekezdésben említett olyan hatóságra, intézményre és szervezetre, amely önállóan vagy közösen bocsát ki vagy garantál pénzügyi eszközöket, amely pénzügyi eszközökbe eszközei több mint 5 %-át befektetni szándékozik;

a PPA tájékoztatójában és hirdetési közleményeiben nyilatkozatban hívja fel a figyelmet ezen eltérés alkalmazására, és feltünteti az összes, az első albekezdésben említett olyan hatóságot, intézményt és szervezetet, amely önállóan vagy közösen bocsát ki vagy garantál pénzügyi eszközöket, amely pénzügyi eszközökbe eszközei több mint 5 %-át befektetni szándékozik.

(8)

Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi korlátoktól függetlenül a PPA eszközei legfeljebb 10 %-át fektetheti be egyetlen, valamely tagállam területén létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott kötvényekbe, amennyiben a hitelintézet jogszabály alapján a kötvénytulajdonosok védelmét szolgáló különleges nyilvános felügyelet hatálya alá tartozik. Az ilyen kötvények kibocsátásából befolyt összegeket a jogszabályokkal összhangban különösen olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó fizetésképtelensége esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni.

(9)

Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi korlátoktól függetlenül a PPA eszközei legfeljebb 20 %-át fektetheti be egyetlen hitelintézet által kibocsátott kötvényekbe, amennyiben teljesülnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdésének f) pontjában és 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt követelmények, beleértve az e cikk (8) bekezdésében említett eszközökbe való esetleges befektetést.

Amennyiben egy PPA eszközeinek több mint 5 %-át az első albekezdésben említett és egyazon kibocsátó által kibocsátott kötvényekbe fekteti, e befektetéseknek összértéke nem haladhatja meg a PPA eszközértékének 60 %-át, beleértve a (8) bekezdésben említett eszközökbe való esetleges befektetést, tiszteletben tartva az ott meghatározott korlátokat.

(10)

Az olyan vállalkozások, amelyek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) értelmében összevont pénzügyi beszámolók szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az e cikk (1)–(6) bekezdésében említett korlátok számítása céljából egy szervezetnek minősülnek.

18. cikk

Koncentráció

(1)

A PPA nem rendelkezhet egyetlen szervezet által kibocsátott pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások és ABCP-k több mint 10 %-ával.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott korlát nem vonatkozik a pénzpiaci eszközök azon részesedéseire, amelyeket az Unió, a tagállamok központi, regionális és helyi hatóságai, központi bankjai, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, valamely harmadik ország központi hatósága vagy központi bankja, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, vagy bármely egyéb – egy vagy több tagállam tagságával bíró – releváns nemzetközi pénzügyi intézmény vagy szervezet bocsátott ki vagy garantál.

III. szakasz

A pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások és ABCP-k hitelminősége

19. cikk

Belső hitelminőség-értékelési eljárás

(1)

A PPA kezelője a pénzpiaci eszközök, értékpapírosítások és ABCP-k hitelminőségének meghatározása érdekében prudens belső hitelminőség-értékelési eljárást dolgoz ki, hajt végre és alkalmaz következetesen, figyelembe véve az eszköz kibocsátóját és magának az eszköznek a jellemzőit.

(2)

A PPA kezelője biztosítja, hogy a belső hitelminőség-értékelési eljárás alkalmazása során felhasznált információk megfelelő minőségűek és naprakészek, valamint megbízható forrásokból származnak.

(3)

A belső értékelési eljárás prudens, szisztematikus és folyamatos értékelési módszertanon alapul. A PPA kezelőjének a korábbi tapasztalatok és empirikus bizonyítékok alapján – ideértve az utótesztelést is – validálnia kell az alkalmazott módszertanokat.

(4)

A PPA kezelője biztosítja, hogy a belső hitelminőség-értékelési eljárás megfelel az alábbi általános elvek mindegyikének:

hatékony eljárás kialakítása a kibocsátókkal és az eszköz jellemzőivel kapcsolatos releváns információk megszerzésére és naprakészen tartására;

megfelelő intézkedések elfogadása és végrehajtása annak biztosítására, hogy a belső hitelminőség-értékelés a rendelkezésre álló és releváns információ alapos elemzésén alapuljon, és kiterjedjen a kibocsátó hitelképességét és az eszköz hitelminőségét befolyásoló minden releváns tényezőre;

a belső hitelminőség-értékelési eljárást folyamatosan ellenőrzik, és legalább évente felülvizsgálják az összes hitelminőség-értékelést;

habár az 1060/2009/EK rendelet 5a. cikkének értelmében nem megengedett a pénzügyi intézmények automatikus, túlzott hagyatkozása a külső minősítésekre, a PPA kezelője új hitelminőség-értékelést végez egy adott pénzpiaci eszköz, értékpapírosítások és ABCP-k esetében olyan lényeges változás esetén, amely hatással lehet az eszköz meglévő értékelésére;

a hitelminőség-értékelési módszertanokat a PPA kezelője legalább évente felülvizsgálja annak meghatározása érdekében, hogy megfelelnek-e az aktuális portfoliónak és a külső feltételeknek és a felülvizsgálat eredményét továbbítani kell a PPA kezelője illetékes hatóságának. Amennyiben a PPA kezelője hibákat fedez fel a hitelminőség-értékelési módszertanban vagy annak alkalmazásában, azonnal helyesbíti ezeket a hibákat;

a belső hitelminőség-értékelési eljárás során használt módszertanok, modellek és a kulcsfontosságú előfeltevések módosításakor a PPA kezelője a lehető leghamarabb felülvizsgálja az összes érintett belső hitelminőség-értékelést.

20. cikk

Belső hitelminőség-értékelés

(1)

A PPA kezelője a 19. cikkben meghatározott eljárást alkalmazza annak meghatározására, hogy valamely pénzpiaci eszköz, értékpapírosítás vagy ABCP hitelminősége kedvező értékelést kapjon-e. Amennyiben egy, az 1060/2009/EK rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vett és hitelesített hitelminősítő intézet minősítést ad ki a szóban forgó pénzpiaci eszközről, a PPA kezelője tekintetbe veheti az ilyen minősítést, a kiegészítő információt és elemzést belső hitelminőség-értékelése során, ám nem kizárólag vagy automatikusan az ilyen minősítésekre támaszkodva, az 1060/2009/EK rendelet 5a. cikkének megfelelően.

(2)

A hitelminőség értékelése figyelembe veszi legalább a következő tényezőket és általános elveket:

a kibocsátó hitelkockázatának, valamint a kibocsátó és az eszköz nemteljesítése relatív kockázatának számszerűsítése;

minőségi mutatók az eszköz kibocsátójáról, többek között a makroökonómiai és pénzpiaci helyzet fényében;

a pénzpiaci eszközök rövid távú természete;

az eszköz eszközosztálya;

a kibocsátó típusa, legalább az alábbi különböző kibocsátótípusokat megkülönböztetve: központi, regionális vagy helyi hatóság, pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások;

strukturált pénzügyi eszközök esetében a strukturált pénzügyi tranzakció jelentette operatív és partnerkockázat, értékpapírosításnak való kitettség esetében a kibocsátó hitelkockázata, az értékpapírosítás szerkezete, valamint a mögöttes eszközök hitelkockázata;

az eszköz likviditási profilja.

A PPA kezelője az e bekezdésben felsorolt tényezőkön és általános elveken túl figyelembe veheti a figyelmeztetéseket és indikátorokat a pénzpiaci eszközök hitelminőségének a 17. cikk (7) bekezdésében említett meghatározása során.

21. cikk

Dokumentáció

(1)

A PPA kezelője dokumentálja belső hitelminőség-értékelési eljárását és belső hitelminőség-értékeléseit. A dokumentációnak a következők mindegyikét tartalmaznia kell:

belső hitelminőség-értékelési eljárásának kialakítását és működési részleteit oly módon, hogy az illetékes hatóságok megérthessék és kiértékelhessék a hitelminőség-értékelés megfelelőségét;

a hitelminőség-értékelésnek, valamint a PPA kezelője azon döntésének indokát és az azt alátámasztó elemzést, hogy milyen kritériumok mentén és milyen gyakorisággal végzi a hitelminőség-értékelés felülvizsgálatát;.

a belső hitelminőség-értékelési eljárásban bekövetkező valamennyi fontos változás, ideértve a változások kiváltó okainak azonosítását is;

a belső hitelminőség-értékelési eljárás szervezetét és a belső kontrollstruktúrát;

az eszközök, kibocsátók és – adott esetben – az elismert garanciát nyújtók teljes belső hitelminőség-értékelési történetét;

a belső hitelminőség-értékelési eljárásért felelős személy vagy személyek.

(2)

A PPA kezelője legalább három teljes éves számviteli időszakon át megőrzi az (1) bekezdésben említett dokumentumokat.

(3)

A PPA szabályzatában vagy létesítő okiratában részletesen ismertetni kell a belső hitelminőség-értékelési eljárást, az (1) bekezdésben említett dokumentumokat pedig kérelemre rendelkezésre kell bocsátani a PPA illetékes hatóságainak és a PPA kezelője illetékes hatóságainak.

22. cikk

A hitelminőség-értékelésre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság a 45. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése céljából az alábbi pontokat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el:

a 19. cikk (3) bekezdésében említett hitelminőség-értékelés módszertan validálásának kritériumai;

a 20. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, egy kibocsátó hitelkockázata, valamint egy kibocsátó és az eszköz nemteljesítése relatív kockázata számszerűsítésének kritériumai;

a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, az eszköz kibocsátójára vonatkozó minőségi mutatók megállapításának kritériumai;

a 19. cikk (4) bekezdésének d) pontjában említett lényeges változás jelentése.

23. cikk

A hitelminőség-értékelés irányítása

(1)

A belső hitelminőség-értékelési eljárást a PPA kezelőjének felső vezetése, irányító testülete, és ha van ilyen, a felügyeleti feladatkört ellátó egysége hagyja jóvá.

E feleknek jól kell ismerniük a belső hitelminőség-értékelési eljárást, a PPA kezelője által alkalmazott módszertanokat, valamint részletesen ismerniük és részleteiben érteniük kell a kapcsolódó jelentéseket.

(2)

A PPA kezelője jelentést nyújt be az (1) bekezdésben említett felek számára a PPA hitelkockázati profiljáról a PPA belső hitelminőség-értékelésének elemzése alapján. A jelentéstétel gyakorisága az információ jelentőségétől és típusától függ, és legalább éves rendszerességű.

(3)

A felső vezetésnek folyamatosan biztosítania kell a belső hitelminőség-értékelési eljárás megfelelő működését.

A felső vezetést rendszeresen tájékoztatni kell a belső hitelminőség-értékelési eljárások teljesítményéről, azon területekről, ahol hiányosságokat tártak fel, valamint a korábban feltárt hiányosságok felszámolására tett erőfeszítések és intézkedések állásáról.

(4)

A belső hitelminőség-értékeléseket és azok PPA kezelője általi időszaki felülvizsgálatát nem végezhetik olyan személyek, akik a PPA portfoliókezelését végzik, vagy azért felelősek.

III. FEJEZET

A PPA-k kockázatkezelésére vonatkozó kötelezettségek

24. cikk

A rövid lejáratú PPA-k portfóliószabályai

(1)

A rövid lejáratú PPA-nak folyamatosan meg kell felelnie az alábbi valamennyi portfóliókövetelménynek:

portfóliójának WAM-ja nem haladhatja meg a 60 napot;

portfóliójának WAL-ja – a második és harmadik albekezdés alkalmazásának kötelezettsége mellett – nem haladhatja meg a 120 napot;

az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k és az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k eszközei legalább 10 %-ának napi lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek egy munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy egy munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA vagy az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA nem szerezhet napi lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy a szóban forgó PPA portfóliójának kevesebb mint 10 %-át fekteti napi lejáratú eszközökbe.

a rövid lejáratú változó nettó eszközértékű PPA eszközei legalább 7,5 %-ának napi lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek egy munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy egy munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. A rövid lejáratú változó nettó eszközértékű PPA nem szerezhet napi lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 7,5 %-át fekteti napi lejáratú eszközökbe;

az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k és az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k eszközei legalább 30 %-ának heti lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek öt munkanapos felmondási határidővel felmondhatók, vagy öt munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA vagy az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA nem szerezhet heti lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy a szóban forgó PPA portfóliójának kevesebb mint 30 %-át fekteti heti lejáratú eszközökbe.

a rövid lejáratú változó nettó eszközértékű PPA eszközei legalább 15 %-ának heti lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek öt munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy öt munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. A rövid lejáratú változó nettó eszközértékű PPA nem szerezhet heti lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 15 %-át fekteti heti lejáratú eszközökbe;

az e) pontban említett számítás céljából a 17. cikk (7) bekezdésében említett eszközök, amelyek magas likviditásúak és egy munkanapos határidőn belül visszaválthatók és teljesíthetők, és hátralévő futamidejük legfeljebb 190 nap, szintén beszámíthatók az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA és az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA heti lejáratú eszközei közé, azok eszközei legfeljebb 17,5 %-ának erejéig;

az f) pontban említett számítás céljából más PPA-k pénzpiaci eszközei, vagy befektetési jegyei vagy részvényei is beszámíthatók a rövid lejáratú változó nettó eszközértékű PPA heti lejáratú eszközei közé, eszközei legfeljebb 7,5 %-a erejéig, feltéve, hogy azok öt munkanapos határidőn belül visszaválthatók és teljesíthetők.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában, az értékpapírok WAL-jának kiszámításakor – a strukturált pénzügyi eszközöket is beleértve – a rövid lejáratú PPA a lejárat számítását az eszköz jogszerű visszaváltásáig hátralévő futamidő alapján végzi. Amennyiben azonban a pénzügyi eszköz eladási opciót tartalmaz, a rövid lejáratú PPA a lejárat számításának során az eladási opció beváltásának napját használhatja a hátralévő futamidő helyett, azonban csak akkor, ha a következő feltételek mindegyike minden időpontban teljesül:

a rövid lejáratú PPA az eladási opciót annak megnyílása napján szabadon gyakorolhatja;

ii.

az eladási opció kötési ára az eszköz beváltás napján várható értékéhez közeli;

iii.

a rövid lejáratú PPA befektetési stratégiája szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a beváltási napon az opciót beváltják.

A második albekezdésétől eltérve, az értékpapírosítások és az ABCP-k WAL-jának kiszámításakor a rövid lejáratú PPA ehelyett amortizálódó eszközök esetén a lejárat számítását a következők egyikére alapozhatja:

az ilyen eszközök szerződésben foglalt amortizációs profilja;

ii.

azon mögöttes eszközök amortizációs profilja, amelyekből az ilyen eszközök visszaváltásához a cash flow keletkezik.

(2)

Az e cikkben említett korlátoknak a PPA ellenőrzési körén kívül eső okból történő vagy a jegyzési vagy visszaváltási jogok gyakorlása miatti túllépése esetén az adott PPA – befektetési jegyeinek tulajdonosai vagy részvényesei érdekeinek megfelelő figyelembevételével – kiemelt célként kezeli e helyzet korrigálását.

(3)

Minden, e rendelet 3. cikke (1) bekezdésében említett PPA működhet rövid lejáratú PPA formájában.

25. cikk

A sztenderd PPA-k portfóliószabályai

(1)

A sztenderd PPA-nak folyamatosan meg kell felelnie az alábbi valamennyi portfóliókövetelménynek:

portfóliójának WAM-ja semmikor nem haladhatja meg a hat hónapot;

portfóliójának WAL-ja – a második és harmadik albekezdés alkalmazásának kötelezettsége mellett – semmikor nem haladhatja meg a 12 hónapot;

eszközei legalább 7,5 %-ának napi lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek egy munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy egy munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. A sztenderd PPA nem szerezhet napi lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 7,5 %-át fekteti napi lejáratú eszközökbe;

eszközei legalább 15 %-ának heti lejáratú eszközökből, illetve olyan fordított repomegállapodásokból, amelyek öt munkanapos felmondási idővel felmondhatók, vagy öt munkanapos határidőn belül kivehető készpénzből kell állnia. A sztenderd PPA nem szerezhet heti lejáratú eszközöktől eltérő eszközöket, amennyiben ez az eszközszerzés azt jelentené, hogy portfóliójának kevesebb mint 15 %-át fekteti heti lejáratú eszközökbe;

a d) pontban említett számítás céljából más PPA-k pénzpiaci eszközei vagy befektetési jegyei vagy részvényei is beszámíthatók a heti lejáratú eszközök közé a PPA eszközei legfeljebb 7,5 %-a erejéig, feltéve, hogy azok öt munkanapos határidőn belül visszaválthatók és teljesíthetők.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában, az értékpapírok WAL-jának kiszámításakor – a strukturált pénzügyi eszközöket is beleértve – a sztenderd PPA a lejárat számítását az eszköz jogszerű visszaváltásáig hátralévő futamidő alapján végzi. Amennyiben azonban a pénzügyi eszköz eladási opciót tartalmaz, a sztenderd PPA a lejárat számításának során az eladási opció beváltásának napját használhatja a hátralévő futamidő helyett, azonban csak akkor, ha a következő feltételek mindegyike minden időpontban teljesül:

a sztenderd PPA az eladási opciót annak megnyílása napján szabadon gyakorolhatja;

ii.

az eladási opció kötési ára az eszköz beváltás napján várható értékéhez közeli;

iii.

a sztenderd PPA befektetési stratégiája szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a beváltási napon az opciót beváltják.

A második albekezdéstől eltérve, az értékpapírosítások és az ABCP-k WAL-jának kiszámításakor a sztenderd PPA ehelyett az amortizálódó eszközök esetén a lejárat számítását a következők egyikére alapozhatja:

az ilyen eszközök szerződésben foglalt amortizációs profilja;

ii.

azon mögöttes eszközök amortizációs profilja, amelyekből az ilyen eszközök visszaváltásához a cash flow keletkezik.

(2)

Az e cikkben említett korlátoknak a sztenderd PPA ellenőrzési körén kívül eső okból történő vagy a jegyzési vagy visszaváltási jogok gyakorlása miatti túllépése esetén az adott PPA – befektetési jegyeinek tulajdonosai vagy részvényesei érdekeinek megfelelő figyelembevételével – kiemelt célként kezeli e helyzet korrigálását.

(3)

A sztenderd PPA nem működhet állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA, vagy alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA formájában.

26. cikk

PPA-hitelminősítések

Amennyiben egy PPA külső hitelminősítést kér vagy finanszíroz, azt az 1060/2009/EK rendelettel összhangban teszi. A PPA vagy a PPA kezelője a PPA tájékoztatójában, valamint valamennyi, befektetőknek szóló, a külső hitelminősítést megemlítő közleményében egyértelműen feltünteti, hogy a minősítést a PPA vagy a PPA kezelője kérte vagy finanszírozta.

27. cikk

„Ismerd az ügyfeledet” elv

(1)

Az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 6 ) meghatározott bármely szigorúbb követelmény sérelme nélkül a PPA kezelője eljárásokat hoz létre, hajt végre és alkalmaz, valamint kellő gondossággal eljár azzal a céllal, hogy előreláthassa több befektető egyidejű visszaváltási kérelmének hatását, figyelembe véve legalább a befektetők típusát, az alapon belül egyetlen befektető tulajdonában lévő befektetési jegyek vagy részvények számát, valamint a beáramlások és kiáramlások alakulását.

(2)

Ha az egyetlen befektető tulajdonában lévő befektetési jegyek vagy részvények értéke meghaladja a PPA vonatkozó napi likviditási követelményének összegét, a PPA kezelője az (1) bekezdésben meghatározott tényezők mellett figyelembe veszi a következők mindegyikét is:

a befektetők készpénzszükségleteiben felismerhető minták, ideértve a PPA-n belüli részvények számának ciklikus alakulását;

a különböző befektetők kockázatkerülése;

a PPA különböző befektetői közötti korreláció foka vagy szoros kapcsolatok.

(3)

Amennyiben a PPA befektetői közvetítők útján intézik befektetéseiket, a PPA kezelője az (1) és a (2) bekezdésnek való megfelelés érdekében bekéri a közvetítőktől az adatokat, hogy megfelelően kezelje a PPA likviditását és befektetői koncentrációját.

(4)

A PPA kezelője biztosítja, hogy az egyetlen befektető tulajdonában lévő befektetési jegyek vagy részvények értéke ne befolyásolja lényegesen a PPA likviditási profilját, amennyiben az a PPA teljes nettó eszközértékének jelentős részét teszi ki.

28. cikk

Stresszteszt végzése

(1)

Minden PPA-nak megfelelő stressztesztelési eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek azonosítják a gazdasági körülmények olyan lehetséges eseményeit vagy jövőbeni változásait, amelyek kedvezőtlenül hathatnak a PPA-ra. A PPA vagy a PPA kezelője értékeli, hogy az ilyen események vagy változások milyen lehetséges hatást gyakorolhatnak a PPA-ra. A PPA vagy a PPA kezelője rendszeres stressztesztelést végez különböző lehetséges forgatókönyvekre.

A stresszteszteket objektív kritériumokra kell alapozni, és mérlegelni kell a lehetséges súlyos forgatókönyvek hatásait. A stressztesztelési forgatókönyveknek legalább az alábbi tényezőket magukban foglaló referenciaparamétereket kell figyelembe venniük:

a PPA portfóliójában tartott eszközök likviditási szintjében bekövetkező hipotetikus változások;

a PPA portfóliójában tartott eszközök hitelkockázati szintjében bekövetkező hipotetikus változások, ideértve hiteleseményeket és minősítési eseményeket is;

a kamatlábak és árfolyamok hipotetikus változásai;

a visszaváltás hipotetikus szintjei;

a portfóliót alkotó értékpapírok kamatlábait rögzítő indexek közötti különbségek hipotetikus növekedése vagy csökkenése;

a gazdaság egészét érintő hipotetikus makroszintű sokkhatások.

(2)

Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k esetében továbbá a stresszteszteknek a különféle forgatókönyvek tekintetében meg kell becsülniük az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték és az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközérték különbözetét.

(3)

A stresszteszteket a PPA igazgatótanácsa, vagy – adott esetben – a PPA kezelőjének igazgatótanácsa által meghatározott gyakorisággal kell elvégezni, annak mérlegelését követően, hogy a piaci feltételek fényében mi tekinthető megfelelő és észszerű időköznek, valamint a PPA portfóliója bármely tervezett átalakításának mérlegelését követően. E gyakoriságnak legalább félévenkéntinek kell lennie.

(4)

Ha a stresszteszt a PPA sebezhetőségét tárja fel, a PPA kezelőjének a stresszteszt eredményeiről részletes jelentést és cselekvési tervre irányuló javaslatot kell készítenie.

Szükség esetén a PPA kezelőjének intézkednie kell a PPA ellenállóképességének megerősítése érdekében, többek között a PPA eszközei likviditásának vagy minőségének ismételt megerősítését célzó lépések útján, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatnia kell a PPA illetékes hatóságát.

(5)

A stresszteszt eredményeiről szóló részletes jelentést és a cselekvési tervre irányuló javaslatot vizsgálat céljából adott esetben a PPA igazgatótanácsa vagy a PPA kezelőjének igazgatótanácsa elé kell terjeszteni. Az igazgatótanács szükség esetén módosítja a javasolt cselekvési tervet, és jóváhagyja a végleges cselekvési tervet. A részletes jelentést és a cselekvési tervet legalább öt évig meg kell őrizni.

A részletes jelentést és a cselekvési tervet felülvizsgálat céljából be kell nyújtani a PPA illetékes hatóságának.

(6)

A PPA illetékes hatósága az (5) bekezdésben említett részletes jelentést megküldi az ESMA-nak.

(7)

Az ESMA iránymutatásokat bocsát ki a stressztesztelési forgatókönyvek stressztesztekben alkalmazandó közös referenciaparamétereinek megállapítása céljából, figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott tényezőket. Az iránymutatásokat a legutóbbi piaci fejlemények figyelembevételével legalább évente naprakésszé kell tenni.

IV. FEJEZET

Értékelési szabályok

29. cikk

A PPA-k értékelése

(1)

A PPA eszközeit legalább naponta kell értékelni.

(2)

A PPA eszközeit amikor csak lehetséges a piaci árazás alkalmazásával kell értékelni.

(3)

A piaci árazás alkalmazásakor:

a PPA eszközeit az eladási és vételi ár közül a prudensebb értékelést biztosító áron kell értékelni, kivéve, ha az eszközt paci középárfolyamon lehet zárni;

csak jó minőségű piaci adatok használhatók fel; az ilyen adatokat az összes alábbi tényező alapján kell értékelni:

a szerződő felek száma és minősége;

ii.

a PPA eszközének mennyisége és forgalma a piacon;

iii.

a kibocsátás nagysága, valamint azon kibocsátás aránya, amelyet a PPA vásárolni vagy értékesíteni tervez.

(4)

Ha a piaci árazás alkalmazására nincs mód, vagy a piaci adatok minősége nem megfelelő, a pénzpiaci alap eszközeit a modellalapú árazás alkalmazásával, konzervatív megközelítésben kell értékelni.

A modellnek pontos becslést kell nyújtania a PPA eszközének belső értékéről, az alábbi valamennyi naprakész kulcstényező alapján:

az eszköz mennyisége és forgalma a piacon;

a kibocsátás nagysága, valamint azon kibocsátás aránya, amelyet a PPA vásárolni vagy értékesíteni tervez;

az eszközzel járó piaci kockázat, kamatkockázat és hitelkockázat.

A modellalapú árazás alkalmazása esetén az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer nem alkalmazható.

(5)

A (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdéssel összhangban elvégzett értékelésről tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat.

(6)

A (2), (3) és (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérve, az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k eszközeit kiegészítő módon az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer alkalmazásával is lehet értékelni.

(7)

A (2) és (4) bekezdéstől eltérve, a (2) és (3) bekezdésben említett piaci árazás, valamint a (4) bekezdésben említett modellalapú árazás mellett az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k legfeljebb 75 napos hátralevő futamidővel rendelkező eszközeit az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer alkalmazásával is lehet értékelni.

Az amortizált bekerülési értéken alapuló módszert csak akkor lehet alkalmazni egy alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA valamely eszközének értékelésére, ha az adott eszköz (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően számított ára az adott eszköz e bekezdés első albekezdésének megfelelően számított árától nem tér el 10 bázispontnál nagyobb mértékben. Ilyen mértékű eltérés esetén az adott eszköz árát a (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően kell kiszámítani.

30. cikk

Az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközérték kiszámítása

(1)

A PPA-nak az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértéket úgy kell kiszámítania, hogy a PPA piaci árazás vagy a modellalapú árazás, vagy mindkét módszer szerint értékelt összes eszköze összegének és összes kötelezettsége összegének különbözetét elosztja a PPA kintlévő befektetési jegyeinek vagy részvényeinek számával.

(2)

Az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértéket a legközelebbi bázispontra vagy – amennyiben a nettó eszközértéket pénzegységben teszik közzé – azzal egyenértékű számértékre kell kerekíteni.

(3)

A PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékét legalább naponta ki kell számítani és közzé kell tenni a PPA honlapjának nyilvános részén.

31. cikk

Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékének kiszámítása

(1)

Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-nak az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértéket úgy kell kiszámítania, hogy a 29. cikk (6) bekezdésének megfelelően az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer szerint értékelt összes eszköze összegének, és összes kötelezettsége összegének különbözetét elosztja kintlévő befektetési jegyeinek vagy részvényeinek számával.

(2)

Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékét a legközelebbi százalékpontra vagy – amennyiben az állandó nettó eszközértéket pénzegységben teszik közzé – azzal egyenértékű számértékre kell kerekíteni.

(3)

Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékét legalább naponta ki kell számítani.

(4)

Az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték és a 30. cikknek megfelelően kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközérték közötti különbözetet figyelemmel kell kísérni, és naponta közzé kell tenni a PPA honlapjának nyilvános részén.

32. cikk

Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékének kiszámítása

(1)

Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-nak az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértéket úgy kell kiszámítania, hogy a 29. cikk (7) bekezdésének megfelelően az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer szerint értékelt összes eszköze összegének, és összes kötelezettsége összegének különbözetét elosztja kintlévő befektetési jegyeinek vagy részvényeinek számával.

(2)

Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékét a legközelebbi százalékpontra vagy – amennyiben az állandó nettó eszközértéket pénzegységben teszik közzé – azzal egyenértékű számértékre kell kerekíteni.

(3)

Az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékét legalább naponta ki kell számítani.

(4)

33. cikk

Kibocsátási és visszaváltási ár

(1)

A PPA befektetési jegyeit vagy részvényeit a PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékével megegyező áron kell kibocsátani vagy visszaváltani, a PPA tájékoztatójában részletezett, engedélyezett díjaktól vagy költségektől függetlenül.

(2)

Az (1) bekezdéstől eltérve:

az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA befektetési jegyeit vagy részvényeit a PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékével megegyező áron lehet kibocsátani vagy visszaváltani;

az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA befektetési jegyeit vagy részvényeit ki lehet bocsátani vagy vissza lehet váltani az adott PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértékével megegyező áron, de csak abban az esetben, amikor a 32. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének megfelelően kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték nem tér el 20 bázispontnál nagyobb mértékben a 30. cikknek megfelelően kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértéktől.

A b) pontot illetően, amennyiben a 32. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének megfelelően kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték 20 bázispontnál nagyobb mértékben tér el a 30. cikknek megfelelően kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértéktől, a következő visszaváltást vagy jegyzést a 30. cikknek megfelelően kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékkel megegyező áron kell végezni.

A PPA kezelőjének a szerződéskötést megelőzően egyértelműen, írásban figyelmeztetnie kell a potenciális befektetőket azokra a körülményekre, amelyek fennállása esetén az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA már nem biztosítja az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközértéken történő visszaváltást vagy jegyzést.

V. FEJEZET

Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-kra és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kra vonatkozó egyedi követelmények

34. cikk

Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-kra és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kra vonatkozó egyedi követelmények

(1)

Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA kezelője prudens és szigorú likviditáskezelési eljárásokat dolgoz ki, hajt végre és alkalmaz következetesen az ilyen alapokra alkalmazandó heti likviditási küszöbértékeknek való megfelelés biztosítása céljából. A likviditáskezelési eljárásokat egyértelműen ismertetni kell az alap szabályzatában vagy létesítő okiratában, valamint a tájékoztatóban.

A heti likviditási küszöbértékeknek való megfelelés biztosítása érdekében az alábbiak alkalmazandók:

ha a 24. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott heti lejáratú eszközök aránya az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA teljes eszközállományának 30 %-a alá esik és a nettó napi visszaváltások egyetlen munkanapon meghaladják a teljes eszközállomány 10 %-át, az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA kezelőjének erről haladéktalanul tájékoztatnia kell igazgatótanácsát, és az igazgatótanács dokumentált helyzetértékelést készít, hogy a befektetők érdekeit figyelembe véve megállapítsa a megfelelő intézkedéseket, és eldönti, hogy alkalmaz-e egyet vagy többet a következő intézkedések közül:

a visszaváltásra vonatkozó likviditási díjak alkalmazása, amelyek megfelelően tükrözik a PPA-nak a likviditás megvalósításával kapcsolatos költségét, és biztosítják, hogy az alapban maradó befektetők ne szenvedjenek méltánytalan hátrányt, amikor más befektetők visszaváltják befektetési jegyeiket vagy részvényeiket az időszak során;

ii.

visszaváltási korlátozások alkalmazása, amelyek értelmében legfeljebb 15 munkanapos időszakig a PPA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek legfeljebb 10 %-a váltható vissza egyazon munkanapon belül;

iii.

a visszaváltások felfüggesztése legfeljebb 15 munkanapra; vagy

iv.

a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésén kívül nem tesznek egyéb azonnali intézkedést;

ha a 24. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott heti lejáratú eszközök aránya a PPA teljes eszközállományának 10 %-a alá esik, az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA kezelőjének erről haladéktalanul tájékoztatnia kell igazgatótanácsát, és az igazgatótanács dokumentált helyzetértékelést készít, és ezen értékelés alapján, valamint a befektetők érdekeit figyelembe véve egyet vagy többet alkalmaz a következő intézkedések közül, és dokumentálja döntésének okait:

ii.

a visszaváltások felfüggesztése legfeljebb 15 munkanapra.

(2)

Amennyiben egy 90 napos időszakon belül a felfüggesztések összes időtartama meghaladja a 15 napot, az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA automatikusan megszűnik állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-ként vagy alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-ként működni. Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA erről írásban, egyértelmű és érthető módon haladéktalanul tájékoztatja mindegyik befektetőt.

(3)

Miután az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA vagy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA igazgatótanácsa az (1) bekezdés a) és b) pontját figyelembe véve eldöntötte hogyan intézkedik, késedelem nélkül tájékoztatja a döntésével kapcsolatos részletekről az adott PPA illetékes hatóságát.

VI. FEJEZET

Külső támogatás

35. cikk

Külső támogatás

(1)

A PPA nem részesülhet külső támogatásban.

(2)

A külső támogatás olyan, a PPA számára harmadik személy – ideértve a PPA valamely szponzorát – által kínált közvetlen vagy közvetett támogatás, amelynek célja vagy tényleges eredménye a PPA likviditásának garantálása vagy a PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékének stabilizálása.

A külső támogatás az alábbiakat foglalja magában:

harmadik személytől származó készpénzinjekciók;

a PPA eszközeinek harmadik személy általi megvásárlása emelt áron;

a PPA befektetési jegyeinek vagy részvényeinek harmadik személy általi megvásárlása az alap likviditásának biztosítása céljából;

harmadik személy által kibocsátott, bármiféle explicit vagy implicit garancia, biztosíték vagy támogatási levél a PPA javára;

harmadik személy bármely olyan fellépése, amelynek közvetlen vagy közvetett célja a PPA likviditási profiljának, valamint a PPA egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértékének fenntartása.

VII. FEJEZET

Átláthatósági követelmények

36. cikk

Átláthatóság

(1)

A PPA-nak a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban valamennyi külső dokumentumban, jelentésben, nyilatkozatban, hirdetésben, levélben vagy az általa vagy a kezelője által kibocsátott egyéb, a jövőbeni befektetőknek, befektetési jegy tulajdonosoknak vagy részvényeseknek címzett vagy a körükben történő terjesztésre szánt írásos, igazolható dokumentumban egyértelműen fel kell tüntetnie, hogy milyen típusú PPA-ként működik, valamint hogy rövid lejáratú vagy sztenderd PPA-e.

(2)

A PPA kezelője legalább hetente a PPA befektetőinek rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:

a PPA portfóliójának lejárat szerinti bontása;

a PPA hitelprofilja;

a PPA WAM-ja és WAL-ja;

a PPA-ban lévő tíz legnagyobb részesedés adatai, többek között a név, az ország, a lejárat és az eszköz típusa, valamint a másik fél adatai, amennyiben repomegállapodásról vagy fordított repomegállapodásról van szó;

a PPA eszközeinek összértéke;

a PPA nettó hozama.

(3)

A PPA értékesítési célú dokumentumaiban egyértelműen fel kell tüntetni az alábbi valamennyi nyilatkozatot:

a PPA nem garantált befektetés;

a PPA-ba történő befektetés eltér a betétben lévő befektetéstől, különösen azon kockázat tekintetében, hogy a PPA-ba befektetett tőke ingadozhat;

a PPA nem támaszkodik külső támogatásra a PPA likviditásának garantálására vagy az egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközérték stabilizálására;

a tőke elvesztésének kockázatát a befektető viseli.

(4)

A PPA vagy a PPA kezelője által a befektetőket vagy potenciális befektetőket célzó kommunikáció semmilyen esetben nem keltheti azt a benyomást, hogy a PPA befektetési jegyeibe vagy részvényeibe való befektetés garantált.

(5)

A PPA befektetőit egyértelműen tájékoztatni kell arról, hogy a PPA milyen módszert vagy módszereket használ eszközeinek értékelésére és a nettó eszközérték kiszámítására.

Az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-knak és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-knak egyértelműen meg kell magyarázniuk a befektetők és potenciális befektetők számára az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer vagy a kerekítés, illetve mindkettő használatát.

37. cikk

Jelentéstétel az illetékes hatóságoknak

(1)

A PPA kezelője az általa kezelt minden PPA tekintetében legalább negyedévente jelentést tesz a PPA illetékes hatóságának.

Az első albekezdéstől eltérve az olyan PPA esetében, amelynek kezelt eszközeinek összértéke nem haladja meg a 100 000 000 EUR-t, a PPA kezelője legalább évente tesz jelentést a PPA illetékes hatóságának.

A PPA kezelője kérelemre az első és a második albekezdés szerinti jelentésben szereplő információkról tájékoztatást ad a PPA kezelője illetékes hatóságának is, amennyiben az különbözik a PPA illetékes hatóságától.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti jelentésben szereplő információk az alábbi pontokat tartalmazzák:

a PPA típusa és jellemzői;

portfóliómutatók, például az eszközök összértéke, a nettó eszközérték, a WAM, a WAL, a futamidő szerinti bontás, a likviditás és a hozam;

a stressztesztek eredményei és – adott esetben – a javasolt cselekvési terv;

információ a PPA portfóliójában tartott eszközökről, többek között:

az egyes eszközök jellemzői, így az eszköz neve, országa, a kibocsátó kategóriája, az eszköz kockázata vagy futamideje, valamint az eszközre vonatkozó belső hitelminőség-értékelési eljárás eredménye;

ii.

az eszköz típusa, ideértve a másik fél adatait is, amennyiben származtatott ügyletről, repomegállapodásról vagy fordított repomegállapodásról van szó;

információk a PPA kötelezettségeiről, többek között:

a befektető letelepedési helye szerinti ország;

ii.

a befektető kategóriája;

iii.

jegyzési és visszaváltási tevékenység.

Szükség esetén és kellően indokolt esetben az illetékes hatóságok további információt kérhetnek.

(3)

A PPA kezelője az általa kezelt minden alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA esetében a (2) bekezdésben említett információkon túlmenően a következőket is jelenti:

minden olyan eseményt, amelynek során valamely, a 29. cikk (7) bekezdése első albekezdésével összhangban az amortizált bekerülési értéken alapuló módszer alkalmazásával értékelt eszköz ára az adott eszköznek a 29. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban kiszámított árától 10 bázispontnál nagyobb mértékben tér el;

minden olyan eseményt, amelynek során a 32. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó állandó nettó eszközérték 20 bázispontnál nagyobb mértékben tér el a 30. cikkel összhangban kiszámított, egy befektetési jegyre vagy részvényre jutó nettó eszközértéktől;

minden olyan eseményt, amelynek során a 34. cikk (3) bekezdésében említett helyzet fordul elő, valamint az igazgatótanács által a 34. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban tett intézkedéseket.

(4)

Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki egy olyan jelentéstételi űrlap létrehozása céljából, amely tartalmazza a (2) és a (3) bekezdésben említett valamennyi információt.

Az ESMA 2018. január 21-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5)

Az illetékes hatóságok továbbítják az ESMA-nak az e cikk alapján kapott valamennyi információt. Ezeket az információkat a jelentéstételi negyedév végétől számított legfeljebb 30 napon belül megküldik az ESMA-nak.

Az ESMA összegyűjti az információkat, és létrehozza az Unióban létrehozott, kezelt vagy forgalmazott PPA-k központi adatbázisát. Az Európai Központi Bank csak statisztikai célokból rendelkezik hozzáféréssel ehhez az adatbázishoz.

▼M2

37a. cikk

Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton

2030. január 10-től az e rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében említett információkat az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé kell tenni. E célból az említett rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az ESMA jár el. Az ESMA ezeket az adatokat az e rendelet 4. cikke (7) bekezdésében említett nyilvános központi nyilvántartás létrehozása céljából az illetékes hatóságok által az e rendelet 4. cikke (6) bekezdésével összhangban közölt információkból nyeri.

Az említett információknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:

azok az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;

azokat a következő metaadatok kísérik:

azon alap valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii.

amennyiben rendelkezésre áll, az alapnak az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii.

az információknak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt típusa;

iv.

annak megjelölése, hogy az információk tartalmaznak-e személyes adatokat.

▼B

VIII. FEJEZET

Felügyelet

38. cikk

Az illetékes hatóságok általi felügyelet

(1)

Az illetékes hatóságok folyamatosan felügyelik az e rendeletnek való megfelelést.

(2)

A PPA illetékes hatósága vagy adott esetben a PPA kezelőjének illetékes hatósága felelős a II–VII. fejezetnek való megfelelés felügyeletéért.

(3)

A PPA illetékes hatósága felelős az alap szabályzatában vagy létesítő okiratában foglalt kötelezettségeknek, valamint a tájékoztatóban meghatározott, e rendeletnek megfelelő kötelezettségeknek való megfelelés felügyeletéért.

(4)

A PPA kezelőjének illetékes hatósága felelős a PPA kezelőjének rendszerei és szervezete megfelelőségének felügyeletéért annak érdekében, hogy a PPA kezelője képes legyen megfelelni az általa kezelt valamennyi PPA létrehozására és működésére vonatkozó kötelezettségeknek és szabályoknak.

(5)

Az illetékes hatóságok felügyelik a területükön létesített vagy értékesített ÁÉKBV-kat és ABA-kat annak ellenőrzése céljából, hogy azok csak akkor használják a PPA megnevezést vagy keltik azt a benyomást, hogy PPA-k, ha megfelelnek e rendeletnek.

39. cikk

Az illetékes hatóságok hatásköre

Az adott esetnek megfelelően a 2009/65/EK vagy a 2011/61/EU irányelv szerinti hatásköreik sérelme nélkül, az illetékes hatóságokat a nemzeti joggal összhangban fel kell ruházni az e rendelet értelmében feladataik ellátásához szükséges minden felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel. Hatáskört kell biztosítani számukra különösen ahhoz, hogy:

betekinthessenek minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhessenek vagy készíthessenek;

haladéktalan információközlésre szólíthassák fel a PPA-t vagy a PPA kezelőjét;

a PPA vagy a PPA kezelőjének tevékenységéhez kapcsolódó bármely személytől tájékoztatást kérhessenek;

helyszíni ellenőrzést végezhessenek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

megfelelő intézkedéseket tehessenek annak biztosítására, hogy a PPA vagy a PPA kezelője folyamatosan megfeleljen e rendeletnek;

felszólíthassák a PPA-t vagy a PPA kezelőjét az e rendeletnek való megfelelésre, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet megsértését jelentheti.

40. cikk

Szankciók és egyéb intézkedések

(1)

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra és egyéb intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést az említett szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak és egyéb intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)

A tagállamok 2018. július 21-ig tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az (1) bekezdésben említett szabályokról. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az ESMA-t.

41. cikk

Különös intézkedések

(1)

Az adott esetnek megfelelően az illetékes hatóságok a 2009/65/EK vagy a 2011/61/EU irányelv szerinti hatásköreik sérelme nélkül, a PPA vagy a PPA kezelőjének illetékes hatósága az arányosság elvének tiszteletben tartásával megteszi a (2) bekezdésben említett megfelelő intézkedéseket, amennyiben a PPA vagy a PPA kezelője:

nem felel meg az eszközök összetételére vonatkozó valamely követelménynek, a 9–16. cikket megsértve;

nem felel meg valamely portfóliókövetelménynek, a 17., 18., 24. vagy 25. cikket megsértve;

hamis nyilatkozatok alapján vagy bármely egyéb szabálytalan módon szerzett engedélyt, a 4. vagy az 5. cikket megsértve;

a „pénzpiaci alap”, a „PPA” vagy egyéb olyan megnevezést használ, amely arra enged következtetni, hogy az ÁÉKBV vagy az ABA egy PPA, a 6. cikket megsértve;

nem felel meg a belső hitelminőség-értékelésre vonatkozó valamely követelménynek, a 19. vagy a 20. cikket megsértve;

nem felel meg valamely irányítási, dokumentációs vagy átláthatósági követelménynek, a 21., 23., 26., 27., 28. vagy 36. cikket megsértve;

nem felel meg valamely értékelési követelménynek, a 29., 30., 31., 32., 33. vagy 34. cikket megsértve.

(2)

Az (1) bekezdésben említett esetekben a PPA illetékes hatósága szükség szerint:

intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az érintett PPA vagy PPA kezelője megfeleljen a vonatkozó rendelkezéseknek;

visszavonja a 4. vagy az 5. cikknek megfelelően kiadott engedélyt.

42. cikk

Az ESMA hatásköre és illetékessége

(1)

Az ESMA számára biztosítani kell az e rendelet által ráruházott feladatok ellátásához szükséges hatásköröket.

(2)

Az ESMA a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvvel összhangban biztosított hatásköreit e rendelet tekintetében is alkalmazni kell, a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően.

(3)

Az 1095/2010/EU rendelet alkalmazásában e rendeletet bele kell foglalni valamennyi olyan későbbi, jogilag kötelező erejű uniós aktusba, amely a hatóságot az 1095/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett feladatokkal bízza meg.

43. cikk

Hatóságok közötti együttműködés

(1)

A PPA illetékes hatósága és – amennyiben ettől eltérő – a PPA kezelőjének illetékes hatósága együttműködik és információt cserél az e rendelet szerinti feladatai ellátása céljából.

(2)

Az illetékes hatóságok és az ESMA együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik ellátása céljából, az 1095/2010/EU rendelettel összhangban.

(3)

Az illetékes hatóságok és az ESMA kicserélnek egymással minden olyan információt és dokumentumot, amely az 1095/2010/EU rendelettel összhangban az e rendelet szerinti feladataik ellátásához, különösen e rendelet előírásai megszegésének megállapításához és a azok orvoslásához szükséges. A tagállamok a PPA-k ezen rendelet szerinti engedélyezéséért vagy felügyeletéért felelős illetékes hatóságai tájékoztatást nyújtanak más tagállamok illetékes hatóságainak, amennyiben ez lényeges az egyes PPA-knak vagy a PPA-k összességének tevékenysége következtében a rendszerszintű fontossággal bíró pénzügyi intézmények stabilitására, valamint az adott PPA-k tevékenységével érintett piacok megfelelő működésére nézve fennálló potenciális kockázatok nyomon követése és azok kezelése szempontjából. Az ESMA és az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) szintén tájékoztatást kap, és ők továbbítják az említett információkat a többi tagállam illetékes hatóságainak.

(4)

A tagállami illetékes hatóságok által a 37. cikk (5) bekezdésének megfelelően továbbított információk alapján az ESMA az 1095/2010/EU rendelet által ráruházott hatáskörnek megfelelően az e rendelet 46. cikkében leírt felülvizsgálat fényében jelentést készít a Bizottság számára.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

44. cikk

A már létező ÁÉKBV-k és ABA-k kezelése

(1)

2019. január 21-ig azon már létező ÁÉKBV-k vagy ABA-k, amelyek rövid lejáratú eszközökbe fektetnek, és különálló vagy kumulált célkitűzésük, hogy a pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot kínáljanak, vagy megőrizzék a befektetés értékét, kérelmet nyújtanak be a PPA illetékes hatóságának minden olyan dokumentummal és bizonyítékkal együtt, amely az e rendeletnek való megfelelés igazolásához szükséges.

(2)

A hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb két hónappal a PPA illetékes hatósága értékeli, hogy az ÁÉKBV vagy az ABA a 4. és az 5. cikkel összhangban megfelel-e e rendeletnek. A PPA illetékes hatósága határozatot bocsát ki, és arról haladéktalanul értesíti az ÁÉKBV-t vagy az ABA-t.

45. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)

A Bizottságnak a 11., a 15. és a 22. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődő hatállyal.

(3)

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11., a 15. és a 22. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)

A 11., a 15. és a 22. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

46. cikk

Felülvizsgálat

(1)

A Bizottság 2022. július 21-ig felülvizsgálja, hogy e rendelet prudenciális és gazdasági szempontból megfelelő-e, az ESMA-val, illetve adott esetben az ERKT-vel többek között arról folytatott konzultációt követően, hogy szükséges-e az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-kra és az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-kra vonatkozó szabályozás módosítása.

(2)

A felülvizsgálatnak különösen az alábbiakra kell kitérnie:

elemzi az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint az Unión belül a befektetőkre, PPA-kra és a PPA-k kezelőire gyakorolt hatást;

megvizsgálja, hogy a PPA-k milyen szerepet játszanak a tagállamok által kibocsátott vagy garantált kötvények vásárlásában;

figyelembe veszi a tagállamok által kibocsátott vagy garantált kötvények sajátos jellemzőit, és azt, hogy a kötvények milyen szerepet játszanak a tagállamok finanszírozásában;

figyelembe veszi az 575/2013/EU rendelet 509. cikkének (3) bekezdésében említett jelentést;

figyelembe veszi e rendeletnek a rövid távú finanszírozási piacokra gyakorolt hatását;

figyelembe veszi a nemzetközi szintű szabályozási fejleményeket.

A Bizottság 2022. július 21-ig jelentést készít a 80 %-os uniós állampapírkvóta bevezetésének megvalósíthatóságáról. A jelentésben figyelembe kell vennie, hogy mennyiben érhetők el rövid lejáratú uniós állampapíreszközök, és fel kell mérnie, hogy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k megfelelő alternatívát jelenthetnek-e a nem uniós állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-kkal szemben. Amennyiben a Bizottság jelentésében megállapítja, hogy a 80 %-os uniós állampapírkvóta bevezetése és a korlátlan mennyiségű nem uniós állampapírt tartalmazó, állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k megszüntetése nem kivitelezhető, akkor ezt indoklással kell alátámasztania. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a 80 %-os uniós állampapírkvóta bevezetése kivitelezhető, jogalkotási javaslatokat tehet a kvóta bevezetésére, amelyek értelmében az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-k eszközeinek legalább 80 %-át uniós állampapír-eszközökbe kell fektetni. Továbbá, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alacsony volatilitású nettó eszközértékű PPA-k immár megfelelő alternatívát jelentenek a nem uniós állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-kkal szemben, megfelelő javaslatokat tehet az állampapírokba fektető állandó nettó eszközértékű PPA-kra vonatkozó eltérés megszüntetésére.

A felülvizsgálat eredményét közölni kell az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, és szükség esetén csatolni kell a megfelelő módosítási javaslatokat.

47. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. július 21-től kell alkalmazni, kivéve a 11. cikk (4) bekezdését, a 15. cikk (7) bekezdését, a 22. cikket és a 37. cikk (4) bekezdését, amelyek 2017. július 20-tól alkalmazandóak.

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2018/990 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2018. április 10.)	L 177	1	13.7.2018
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2869 RENDELETE (2023. december 13.)	L	1	20.12.2023