az általános légi forgalom részére nyújtott légiforgalmi szolgáltatások és léginavigációs szolgálatok (ATM/ANS), valamint egyéb légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciók (ATM hálózati funkciók) nyújtása, különös tekintettel az említett szolgáltatásokat és funkciókat biztosító jogi vagy természetes személyekre;

az 1. pontban említett szolgáltatók és funkciók tekintetében tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatokat végző illetékes hatóságok és a nevükben eljáró minősített szervezetek.

az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében és a 216/2008/EK rendelet 3. cikkében szereplő fogalommeghatározások, kivéve a „tanúsítvány” 549/2004/EK rendelet 2. cikkének 15. pontjában szereplő meghatározását;

„szolgáltató”: a 216/2008/EK rendelet 3. cikkének q) pontjában szereplő meghatározás szerinti ATM/ANS-funkciókat vagy -szolgáltatásokat, vagy más ATM hálózati funkciókat az általános légi forgalom részére külön-külön vagy együtt nyújtó jogi vagy természetes személy;

„hálózatkezelő”: olyan szerv, amelyet az 551/2004/EK rendelet 6. cikkével összhangban hoztak létre az említett cikkben és a 677/2011/EU rendelet 3. és 4. cikkében foglalt feladatok ellátására;

„páneurópai szolgálatok”: olyan tevékenységek, amelyeket a legtöbb vagy valamennyi tagállam felhasználói számára terveztek és hoztak létre, és amelyek a Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területhez tartozó légtéren túlra is kiterjeszthetők;

„DAT szolgáltató”: olyan szervezet, amely:

valamennyi szolgáltató tekintetében a III. melléklet (ATM/ANS.OR rész) A. és B. alrészében és a XIII. mellékletben (PERS rész) meghatározott követelmények;

a légiforgalmi szolgáltatóktól (ATS) eltérő szolgáltatók tekintetében az a) pontban meghatározott követelményeken túlmenően a III. melléklet (ATM/ANS.OR rész) C. alrészében meghatározott követelmények;

a léginavigációs szolgáltatók (ANS), légiforgalmiáramlás-szervezést nyújtó szolgáltatók (ATFM) és a hálózatkezelő tekintetében az a) pontban meghatározott követelményeken túlmenően a III. melléklet (ATM/ANS.OR rész) D. alrészében meghatározott követelmények;

a légiforgalmi szolgáltatók (ATS) tekintetében az a) és c) pontban meghatározott követelményeken túlmenően a IV. mellékletben (ATS rész) meghatározott követelmények;

a meteorológiai szolgáltatók (MET) tekintetében az a), b) és c) pontban meghatározott követelményeken túlmenően az V. mellékletben (MET rész) meghatározott követelmények;

a légiforgalmi tájékoztatást nyújtó szolgáltatók (AIS) tekintetében az a), b) és c) pontban meghatározott követelményeken túlmenően a VI. mellékletben (AIS rész) meghatározott követelmények;

a DAT szolgáltatók tekintetében az a) és b) pontban meghatározott követelményeken túlmenően a VII. mellékletben (DAT rész) meghatározott követelmények;

a kommunikációs, navigációs vagy légtér-ellenőrzési szolgáltatók (CNS) tekintetében az a), b) és c) pontban meghatározott követelményeken túlmenően a VIII. mellékletben (CNS rész) meghatározott követelmények;

az AFTM tekintetében az a), b) és c) pontban meghatározott követelményeken túlmenően a IX. mellékletben (ATFM rész) meghatározott követelmények;

a légtérgazdálkodást végző szolgáltatók (ASM) tekintetében az a) és b) pontban meghatározott követelményeken túlmenően a X. mellékletben (ASM rész) meghatározott követelmények;

az eljárástervezést végző szolgáltatók (ASD) tekintetében az a) és b) pontban meghatározott követelményeken túlmenően a XI. mellékletben (ASD rész) meghatározott követelmények, miután a Bizottság elfogadta azokat;

a hálózatkezelő (NM) tekintetében az a), b) és c) pontban meghatározott követelményeken túlmenően a XII. mellékletben (NM rész) meghatározott követelmények.

a 9. cikk (2) bekezdését e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni;

az Ügynökség tekintetében a 4. cikk (1), (2), (5), (6) és (8) bekezdését, valamint az 5. cikket e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni;

a DAT szolgáltatók tekintetében a 6. cikket legkésőbb 2019. január 1-jétől kell alkalmazni, illetve amennyiben az ilyen szolgáltató számára – kérelme nyomán – a 6. cikknek megfelelően tanúsítványt adnak ki, e rendelet hatálybalépésének napjától.

Az illetékes hatóság a szolgáltatókra alkalmazandó követelményekkel kapcsolatban tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatokat végez, nyomon követi a szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások biztonságosságát, valamint ellenőrzi az alkalmazandó követelmények teljesülését.

Az illetékes hatóságok megállapítják, hogy a repülésbiztonság területén mely tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási feladatokért felelnek, és ezeket a feladatokat oly módon végzik, amely biztosítja, hogy:

Az érintett illetékes hatóságok rendszeresen felülvizsgálják a több tagállam joghatósága alá tartozó légtérre kiterjedő funkcionális légtérblokkokra (FAB-okra) vonatkozóan léginavigációs szolgáltatásokat ellátó szolgáltatók felügyeletéről szóló, az 550/2004/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett megállapodást, valamint a határokon átnyúló léginavigációs szolgáltatások esetében a felügyelettel összefüggő feladatok kölcsönös elismeréséről szóló, az 550/2004/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében említett megállapodást, továbbá a szóban forgó megállapodások gyakorlati végrehajtását, különösen a hatóságok felügyelete alá tartozó szolgáltatók által elért repülésbiztonsági teljesítmény fényében.

Az illetékes hatóságok koordinációs megállapodásokat kötnek a többi illetékes hatósággal az olyan funkcionális rendszerekkel kapcsolatos változások bejelentéséről, amelyek az említett hatóságok felügyelete alá tartozó szolgáltatókat is érintenek. A koordinációs megállapodásoknak biztosítaniuk kell az említett bejelentett változások hatékony kiválasztását és felülvizsgálatát az ATM/ANS.AR.C.025 pontnak megfelelően.

Az Ügynökség elfogadható megfelelési módozatokat (AMC) dolgoz ki, amelyek segítségével megvalósítható az e rendelet követelményeinek való megfelelés. Az elfogadható megfelelési módozatoknak való megfelelés egyúttal e rendelet követelményeinek teljesítését is jelenti.

Az e rendelet követelményeinek való megfelelés alternatív megfelelési módozatok (AltMOC) segítségével is megvalósítható.

Az illetékes hatóság létrehoz egy rendszert, amelynek segítségével következetesen értékeli, hogy az általa vagy a felügyelete alá tartozó szolgáltatók által használt valamennyi alternatív megfelelési módozat lehetővé teszi-e az e rendelet követelményeinek való megfelelést.

Az illetékes hatóság értékeli a szolgáltatók által az ATM/ANS.OR.A.020 pont szerint javasolt valamennyi alternatív megfelelési módozatot a dokumentáció elemzésével és – amennyiben ezt szükségesnek látja – az adott szolgáltatóra irányuló ellenőrzés végrehajtásával.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli, hogy az alternatív megfelelési módozatok elegendőek az e rendelet követelményeinek való megfelelés biztosításához, akkor indokolatlan késedelem nélkül:

Amennyiben az illetékes hatóság maga is alkalmaz alternatív megfelelési módozatokat az e rendelet követelményeinek való megfelelés biztosításához, akkor:

Az illetékes hatóság átadja az Ügynökségnek az alternatív megfelelési módozatok teljes leírását, beleértve az eljárások minden olyan átdolgozását, amely lényeges lehet, valamint egy értékelést, amely bizonyítja, hogy e rendelet alkalmazandó követelményei teljesülnek.

Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az Ügynökséget a 216/2008/EK rendelet és végrehajtási szabályai vagy az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK ( 1 ) európai parlamenti és tanácsi rendelet idevonatkozó, a szolgáltatókra alkalmazandó rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban felmerülő bármely jelentős probléma esetén.

A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) sérelme nélkül, az illetékes hatóságnak közölnie kell az Ügynökséggel az általa kapott eseményjelentésekben szereplő, a repülésbiztonság szempontjából jelentős információkat.

Az illetékes hatóság – a 376/2014/EU rendelet sérelme nélkül – létrehoz egy rendszert a repülésbiztonsággal kapcsolatos információk megfelelő szintű gyűjtésére, elemzésére és terjesztésére.

Az Ügynökség létrehoz egy rendszert az illetékes hatóságoktól beérkező, repülésbiztonsággal kapcsolatos releváns információk megfelelő szintű elemzésére, és indokolatlan késedelem nélkül a tagállamok, valamint adott esetben a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt – ideértve az ajánlásokat vagy a megteendő korrekciós intézkedéseket is –, amely szükséges ahhoz, hogy a tagállamok a szolgáltatók bevonásával időben reagálhassanak a repülésbiztonsági problémákra.

Az a) és b) pontban említett információk kézhezvétele után az illetékes hatóságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a repülésbiztonsági problémák elhárítására, és ezen belül az ATM/ANS.AR.A.030 ponttal összhangban repülésbiztonsági irányelveket kell közzétennie.

A c) pont szerinti intézkedésekről azonnal értesítést kell küldeni az érintett szolgáltatóknak, akiknek azokat az ATM/ANS.OR.A.060 pontnak megfelelően be kell tartaniuk. Az illetékes hatóság értesíti az intézkedésekről az Ügynökséget is, valamint, ha közös fellépésre van szükség, a többi érintett tagállamot is.

Az illetékes hatóság repülésbiztonsági irányelvet bocsát ki, ha egy funkcionális rendszerben olyan, a repülésbiztonságot veszélyeztető körülményt állapított meg, amely azonnali intézkedést tesz szükségessé.

A repülésbiztonsági irányelv, amelyet el kell juttatni az érintett szolgáltatóhoz, tartalmazza legalább:

Az illetékes hatóság a repülésbiztonsági irányelv másolatát a kibocsátást követő egy hónapon belül megküldi az Ügynökségnek és a többi érintett illetékes hatóságnak.

Az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a szolgáltatók megfelelnek-e az alkalmazandó repülésbiztonsági irányelveknek.

Az illetékes hatóság létrehoz és fenntart egy irányítási rendszert, amelynek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

Az illetékes hatóság az irányítási rendszeren belül minden tevékenységi területén kijelöl egy vagy több személyt, aki teljes körű felelősséggel tartozik a vonatkozó feladat(ok) irányításáért.

Az illetékes hatóság kialakítja a többi érintett illetékes hatósággal az összes szükséges információ kölcsönös cseréjében való részvételhez és az egymás segítéséhez szükséges eljárásokat, ideértve mindazon információk cseréjét is, amelyek a tevékenységüket a tagállamok egyikének területén gyakorló, de tanúsítványukat egy másik tagállam illetékes hatóságától vagy az Ügynökségtől kapó szolgáltatók tanúsítása és felügyelete nyomán tett megállapításokkal és az azok nyomán hozott intézkedésekkel kapcsolatosak.

Az irányítási rendszerhez kapcsolódó eljárásoknak és azok módosításainak egy példányát egységesítés céljából elérhetővé kell tenni az Ügynökség részére.

Az illetékes hatóság minősített szervezetekre oszthatja az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatók tanúsításával és felügyeletével kapcsolatos feladatait, kivéve a tanúsítvány kiállításának feladatát. Az ilyen feladatok kiosztásakor az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell a következőkről:

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az ATM/ANS.AR.B.001 a) 4. pontban előírt belső ellenőrzési folyamat és a repülésbiztonsági kockázatok kezelésére szolgáló eljárás a minősített szervezet által a hatóság nevében végrehajtott összes feladatra kiterjedjen.

Az illetékes hatóság fenntart egy olyan rendszert, amely azonosítja az e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásával és kötelességeinek teljesítésével kapcsolatos képességeit érintő változásokat. Ennek a rendszernek lehetővé kell tennie, hogy az illetékes hatóság adott esetben megtegye a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az irányítási rendszer a kívánalmaknak megfelelő és hatékony maradjon.

Az illetékes hatóság naprakészen tartja irányítási rendszerét, hogy az időben tükrözze e rendelet változásait, és ezáltal biztosítani tudja azok hatékony végrehajtását.

Az illetékes hatóság értesíti az Ügynökséget azon jelentős változásokról, amelyek érintik az e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásával és kötelességeinek teljesítésével kapcsolatos képességeit.

Az illetékes hatóság kialakít egy nyilvántartási rendszert, amely biztosítja az alábbiak megfelelő tárolását, hozzáférhetőségét és megbízható nyomon követhetőségét:

Az illetékes hatóság jegyzéket vezet minden kiadott szolgáltatói tanúsítványról és befogadott szolgáltatói nyilatkozatról.

A tanúsítvány érvényességének lejárta és a nyilatkozat visszavonása után legalább 5 évig valamennyi nyilvántartást meg kell őrizni az alkalmazandó adatvédelmi jogra is figyelemmel.

Az illetékes hatóságok rendszeresen nyomon követik és értékelik a felügyeletük alá tartozó szolgáltatók repülésbiztonsági teljesítményét.

Az illetékes hatóságok a repülésbiztonsági teljesítmény nyomon követésének eredményeit különösen a kockázatalapú felügyelet keretében használják fel.

Az illetékes hatóság az ATM/ANS.AR.B.001 a) 1. pont keretében eljárást állapít meg az alábbiak ellenőrzése céljából:

Szükséges, hogy az a) pontban említett eljárás:

Az illetékes hatóság vagy a nevében eljáró minősített szervezetek auditokat végeznek az 5. cikknek megfelelően.

Szükséges, hogy az a) pontban említett audit:

Az illetékes hatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nyomon követi a felügyelete alá tartozó szolgáltatók e rendelet alkalmazandó követelményeinek való folyamatos megfelelését.

Az illetékes hatóság a szolgáltatók egyéni sajátosságait, tevékenységük komplexitását, a korábbi tanúsítások és/vagy felügyeleti tevékenységek eredményeit figyelembe véve létrehoz és évente aktualizál egy felügyeleti programot, amelynek a kapcsolódó kockázatok felmérésén kell alapulnia. A felügyeleti programnak auditokat kell magába foglalnia, melyek:

Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy módosítja az előzetesen megtervezett auditok célkitűzéseit és hatókörét, és amennyiben szükséges, a dokumentumok felülvizsgálatáról és további ellenőrzésekről is határozhat.

Az illetékes hatóság eldönti, hogy mely rendelkezések, elemek, szolgáltatások, funkciók, fizikai helyszínek és tevékenységek tekintetében kell auditot végezni a meghatározott időszakon belül.

Az audit ATM/ANS.AR.C.050 pont szerint tett megfigyeléseit és megállapításait dokumentálni kell. A megállapításokat bizonyítékkal kell alátámasztani, és azoknak az alkalmazandó követelményeknek, valamint végrehajtási rendelkezéseknek a szempontjából kell meghatározni, amelyek alapján az ellenőrzést végezték.

Az auditról részletes megállapításokat és megfigyeléseket tartalmazó jelentést kell készíteni, és azt meg kell küldeni az érintett szolgáltatónak.

Az ATM/ANS.AR.C.005 a) pont szerinti eljárást követve a szolgáltatói tanúsítvány kiállítására irányuló kérelem beérkezése után az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a szolgáltató megfelel-e e rendelet alkalmazandó követelményeinek.

Az illetékes hatóság előírhat auditokat, ellenőrzéseket vagy értékeléseket, amennyiben ezek elvégzését a tanúsítvány kiállítását megelőzően szükségesnek látja.

A tanúsítványt korlátlan időtartamra kell kiállítani. Az azon tevékenységekhez kapcsolódó jogosultságokat, amelyekre a szolgáltató jóváhagyást kap, a tanúsítványhoz csatolt szolgáltatásnyújtási feltételekben kell megadni.

A tanúsítvány nem állítható ki mindaddig, amíg egy 1. szintű megállapítás lezáratlan. Rendkívüli körülmények esetén az 1. szintű megállapításoktól eltérő megállapítás(oka)t szükség esetén a szolgáltató értékeli és enyhíti, az illetékes hatóság pedig a megállapítás(ok) lezárása érdekében korrekciós intézkedési tervet hagy jóvá a tanúsítvány kiállítása előtt.

Egy ATM/ANS.OR.A.045 pont szerinti változással kapcsolatos értesítés beérkezését követően az illetékes hatóságnak az ATM/ANS.AR.C.030, ATM/ANS.AR.C.035 és ATM/ANS.AR.C.040 pont szerint kell eljárnia.

Egy ATM/ANS.OR.A.040 a) 2. pont szerinti, előzetes jóváhagyást igénylő változással kapcsolatos értesítés beérkezését követően az illetékes hatóság:

Ha az illetékes hatóság engedélyezni szeretné egy szolgáltató számára, hogy az az ATM/ANS.OR.A.040 b) pontnak megfelelően az illetékes hatóság előzetes jóváhagyása nélkül vezessen be változtatásokat irányítási rendszerében és/vagy biztonságirányítási rendszerében, az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia egy, a változtatások hatókörét meghatározó, valamint a változtatások bejelentésének és végrehajtásának módját ismertető eljárást. A folyamatos felügyeleti folyamat során az illetékes hatóságnak értékelnie kell a bejelentésben szereplő információkat annak ellenőrzéséhez, hogy az elvégzett műveletek megfelelnek-e a jóváhagyott eljárásoknak és a vonatkozó követelményeknek. Ha úgy találja, hogy a követelmények bármilyen módon nem teljesülnek, az illetékes hatóság:

Az illetékes hatóság felülvizsgálja:

Az illetékes hatóság jóváhagyja az a) pontban említett eljárásokat, módosításokat és eltéréseket, amennyiben megállapítja, hogy azok szükségesek és elégségesek a szolgáltató számára annak érdekében, hogy bizonyítsa megfelelését – az esetnek megfelelően – az ATM/ANS.OR.A.045, ATM/ANS.OR.C.005, ATS.OR.205, illetve az ATS.OR.210 pont tekintetében.

Az ATM/ANS.OR.A.045 a) 1. pont szerinti értesítés vagy az ATM/ANS.OR.A.045 b) pont szerinti módosított információ beérkezésekor az illetékes hatóság határoz arról, hogy felülvizsgálja-e a változást vagy sem. Az illetékes hatóság a megalapozottabb döntés érdekében további információkat kér a szolgáltatótól.

Az illetékes hatóságnak a felülvizsgálat szükségességét olyan konkrét, érvényes és dokumentált kritériumok alapján kell megállapítania, amelyekkel biztosítható az, hogy a bejelentett változás legalább olyankor felülvizsgálatra kerüljön, ha annak valószínűsége, hogy a szolgáltató számára az érvelés összetett vagy ismeretlen, valamint a változás lehetséges következményeinek súlyossága együttvéve jelentősek.

Ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy a b) pont szerinti kritériumokon kívüli egyéb kockázatalapú kritériumok alapján szükség van felülvizsgálatra, ezeknek a kritériumoknak konkrétaknak, érvényeseknek és dokumentáltaknak kell lenniük.

Az illetékes hatóság tájékoztatja a szolgáltatót a funkcionális rendszerrel kapcsolatos bejelentett változás felülvizsgálatára vonatkozó döntéséről, és ennek indoklását kérésre a szolgáltató rendelkezésére bocsátja.

Amikor az illetékes hatóság felülvizsgálja a bejelentett változással kapcsolatos érvelést, köteles:

Az illetékes hatóság másik lehetőségként:

A repüléstájékoztató szolgálat nyilatkozatának kézhezvételét követően az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a nyilatkozat az ATM/ANS.OR.A.015 pontban előírt valamennyi információt tartalmazza-e, és értesíti az adott szolgáltatót a nyilatkozat kézhezvételéről.

Ha a nyilatkozat nem tartalmazza a szükséges információkat, vagy a benne szereplő információk az alkalmazandó követelményeknek való megfelelés hiányára utalnak, az illetékes hatóságnak értesítenie kell az érintett repüléstájékoztató szolgálatot a megfelelés hiányáról, és további tájékoztatást kell kérnie. Szükség esetén az illetékes hatóság elvégzi a repüléstájékoztató szolgálat auditálását. Amennyiben meggyőződik a megfelelés hiányáról, az illetékes hatóság megteszi az ATM/ANS.AR.C.050 pontban előírt intézkedéseket.

Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet a repüléstájékoztató szolgálat azon nyilatkozatairól, amelyeket a szolgáltató e rendelettel összhangban az illetékes hatóságnak tett.

Az illetékes hatóságnak rendelkeznie kell egy, a megállapításokat repülésbiztonsági jelentőségük szempontjából elemző rendszerrel, és a végrehajtási intézkedésekről a szolgáltatók tekintetében feltárt meg nem felelés okozta biztonsági kockázat alapján kell határoznia.

Olyan esetekben, amikor az azonnali kockázatcsökkentő intézkedések a biztonsági kockázatot nem vagy csak igen kevéssé mérsékelnék, a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében az illetékes hatóság – a korrekciós intézkedések életbelépéséig – hozzájárulhat a szolgáltatás nyújtásához.

Az illetékes hatóság 1. szintű megállapítást tesz, ha a 216/2008/EK rendelet és végrehajtási szabályai, valamint az 549/2004/EK, 550/2004/EK, 551/2004/EK és 552/2004/EK rendelet és ezek végrehajtási szabályai alkalmazandó követelményeinek, a szolgáltató eljárásainak és kézikönyveinek, a tanúsítás feltételeinek vagy a tanúsításnak, adott esetben a kijelölési jogi aktusnak, vagy valamely nyilatkozat tartalmának való olyan komoly meg nem felelést tár fel, amely jelentősen veszélyezteti a repülésbiztonságot vagy egyéb módon teszi kérdésessé a szolgáltató alkalmasságát feladatai további ellátására.

Az 1. szintű megállapítások többek között az alábbiak:

Az illetékes hatóság 2. szintű megállapítást tesz, ha a 216/2008/EK rendelet és végrehajtási szabályai, valamint az 549/2004/EK, 550/2004/EK, 551/2004/EK és 552/2004/EK rendelet és ezek végrehajtási szabályai alkalmazandó követelményeinek, a szolgáltató eljárásainak és kézikönyveinek, illetve a tanúsítás feltételeinek vagy a tanúsításnak, vagy valamely nyilatkozat tartalmának való egyéb meg nem felelést tár fel.

Ha az ellenőrzés során vagy egyéb úton megállapítást tesz, az illetékes hatóság – a 216/2008/EK rendelet, e rendelet, valamint az 549/2004/EK, 550/2004/EK, 551/2004/EK és 552/2004/EK rendelet és ezek végrehajtási szabályai által megkövetelt minden egyéb tevékenység sérelme nélkül – írásban tájékoztatja a szolgáltatót a megállapításról, és korrekciós intézkedéseket kér a feltárt meg nem felelés(ek) megszüntetésére.

Az 1. vagy 2. szintű megállapításokat nem igénylő esetekben az illetékes hatóság észrevételeket tehet.

A szolgáltatói tanúsítvány kiállítása vagy a meglévő tanúsítvány módosítása iránti kérelmet az illetékes hatóság által meghatározott formában és módon kell benyújtani, figyelembe véve e rendelet alkalmazandó követelményeit.

A 6. cikkel összhangban a tanúsítvány megszerzéséhez a szolgáltatónak teljesítenie kell a következőket:

A b) pont sérelme nélkül, a légiforgalmi szolgáltató korlátozott tanúsítványt kérelmezhet a szolgáltatásnak azon tagállam joghatósága alá tartozó légtérben való nyújtására, amelyikben elsődlegesen tevékenységeit végzi vagy amelyikben adott esetben bejegyzett székhelye található, abban az esetben, ha a szolgáltatást kizárólag az alábbi kategóriák közül egyre vagy többre vonatkozóan nyújtja vagy tervezi nyújtani:

Ezenkívül a következő léginavigációs szolgáltatók kérelmezhetnek korlátozott tanúsítványt:

Az illetékes hatóság által meghatározottaknak megfelelően, az a) vagy b) 1. pont szerinti korlátozott tanúsítványt kérelmező léginavigációs szolgáltatónak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

Az illetékes hatóság által meghatározottaknak megfelelően, a b) 2. pont szerinti korlátozott tanúsítványt kérelmező léginavigációs szolgáltatónak meg kell felelnie legalább a c) 1–4. pontban meghatározott követelményeknek és a IV. mellékletben meghatározott speciális követelményeknek.

A korlátozott tanúsítvány kérelmezője kérelmét az illetékes hatósághoz nyújtja be az illetékes hatóság által meghatározott formában és módon.

A 7. cikk értelmében a repüléstájékoztató szolgálat akkor nyilatkozhat a nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó feladatok ellátására való képességéről és az e feladatok ellátásához szükséges eszközök rendelkezésre állásáról, ha a 216/2008/EU rendelet 8b. cikkének (1) bekezdésén túlmenően teljesíti az alábbi alternatív követelményeket:

A tevékenységeiről nyilatkozatot tevő repüléstájékoztató szolgálat:

Mielőtt megszüntetné szolgáltatásait, a tevékenységeiről nyilatkozatot tevő repüléstájékoztató szolgálat az illetékes hatóság által meghatározott határidőn belül értesíti erről az illetékes hatóságot.

A tevékenységeiről nyilatkozatot tevő repüléstájékoztató szolgálatnak meg kell felelnie az alábbi pontokban meghatározott követelményeknek:

A tevékenységeiről nyilatkozatot tevő repüléstájékoztató szolgálat csak azt követően kezdheti meg működését, hogy megkapta az illetékes hatóságtól a nyilatkozatáról szóló átvételi elismervényt.

A szolgáltató az Ügynökség által elfogadott megfelelési módozatokat kiegészítő alternatív megfelelési módozatok (AltMOC) segítségével is megvalósíthatja az e rendelet követelményeinek való megfelelést.

Amennyiben a szolgáltató alternatív megfelelési módozatokkal kíván élni, azok alkalmazása előtt az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania azok teljes körű leírását. A leírásnak tartalmaznia kell a kézikönyvek vagy eljárások minden esetleges kapcsolódó módosítását, valamint egy értékelést, amely igazolja, hogy a végeredmény megfelel e rendelet követelményeinek.

A szolgáltató az illetékes hatóság előzetes jóváhagyása és az erről szóló értesítés kézhezvétele után hajthatja végre az alternatív megfelelési módozatokat, az ATM/ANS.AR.A.015 d) pontnak megfelelően.

A szolgáltatói tanúsítvány mindaddig érvényes marad, amíg:

Bevonás vagy lemondás esetén a tanúsítványt haladéktalanul vissza kell szolgáltatni az illetékes hatóságnak.

a repüléstájékoztató szolgálat megfelel e rendelet alkalmazandó követelményeinek, ideértve azokat is, amelyek az illetékes hatóságok hatáskör-gyakorlását támogató együttműködésre, valamint a megállapítások kezelésére vonatkoznak az ATM/ANS.OR.A.050, illetve az ATM/ANS.OR.A.055 pontban meghatározottak szerint;

a szolgáltató vissza nem vonja a nyilatkozatot vagy az illetékes hatóság nem törli azt a nyilvántartásból.

A bejelentés és a kezelés:

Az a)2. pontban említett bármely változás a végrehajtás előtt előzetes jóváhagyást igényel, kivéve, ha a változás az illetékes hatóság által jóváhagyott eljárásnak megfelelően kerül bejelentésre és kezelésre az ATM/ANS.AR.C.025 c) ponttal összhangban.

A funkcionális rendszerében változást tervező szolgáltató:

Miután a változást bejelentette, a szolgáltató mindenkor tájékoztatja az illetékes hatóságot az a) 1. és 2. pont szerint rendelkezésre bocsátott információk, valamint a releváns szolgáltatókat és légiközlekedési vállalkozásokat az a) 3. pont szerint rendelkezésre bocsátott információk lényeges változásairól.

A szolgáltató a változásnak csak azon részeit léptetheti operatív szakaszba, amelyek tekintetében az ATM/ANS.OR.B.010 pontban említett eljárások szerint megkövetelt intézkedések lezárultak.

Amennyiben a változás az ATM/ANS.AR.C.035 pontnak megfelelően az illetékes hatóság felülvizsgálatának hatálya alá tartozik, a szolgáltató a változásnak csak azon részeit léptetheti operatív szakaszba, amelyek tekintetében az illetékes hatóság jóváhagyta az érvelést.

Ha a változás – az a) 3. pontnak megfelelően – más szolgáltatókat és/vagy légiközlekedési vállalkozásokat is érint, a szolgáltató és a szóban forgó többi szolgáltató egymással együttműködve meghatározzák:

Az e) 2. pontban említett feltevések és kockázatcsökkentő intézkedések által érintett szolgáltatók a változással kapcsolatos érvelés tekintetében kizárólag a többi szolgáltatóval és – amennyiben lehetséges – légiközlekedési vállalkozással egyeztetett és összhangba hozott feltevéseket és kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazhat.

azonosítja a meg nem felelés alapvető okát;

korrekciós cselekvési tervet határoz meg, melyet az illetékes hatóság jóváhagy;

igazolja az illetékes hatóság által elfogadott javító intézkedés végrehajtását az adott hatósággal egyeztetett határidőn belül, az ATM/ANS.AR.C.050 e) ponttal összhangban.

A szolgáltató a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 3 ) és a 376/2014/EU rendeletben meghatározott módon jelentést tesz minden balesetről, súlyos repülőeseményről és eseményről az illetékes hatóságnak és minden olyan más szervezetnek, amely felé az a tagállam, amelyben a szolgáltató szolgáltatást nyújt, tájékoztatási kötelezettséget írt elő.

Az a) bekezdés sérelme nélkül, a szolgáltató jelentést tesz az illetékes hatóság és – amennyiben az eltér a szolgáltatótól – a rendszerek és alkatrészek tervezéséért felelős szervezet felé minden működési rendellenességről, műszaki hibáról, a műszaki adatokban szereplő határértékek túllépéséről, valamint minden olyan eseményről és rendellenes körülményről, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a szolgáltatás biztonságát, noha nem vezetett balesethez vagy súlyos repülőeseményhez.

A 996/2010/EU és a 376/2014/EU rendelet sérelme nélkül az a) és b) pontban említett jelentéseket az illetékes hatóság által meghatározott formában és módon kell megtenni, és azoknak tartalmazniuk kell az eseménnyel kapcsolatos, a szolgáltató számára ismert minden lényeges információt.

A jelentéseket a lehető leghamarabb meg kell tenni, de mindenképpen 72 órán belül attól számítva, hogy a szolgáltató azonosította azon esemény részleteit, amelyre a jelentés vonatkozik, kivéve, ha ezt egy rendkívüli körülmény megakadályozza.

A 376/2014/EU rendelet sérelme nélkül, a szolgáltató adott esetben intézkedéseket határoz meg a hasonló események jövőbeni előfordulásának megelőzésére, és azokról haladéktalanul részletes jelentést készít. A jelentést az illetékes hatóság által előírt formában és módon kell megtenni.

A szolgáltató nyílt és átlátható módon nyújtja szolgáltatását. Közzéteszi a szolgáltatásaihoz és azok változásaihoz való hozzáférés feltételeit, valamint eljárást állapít meg a szolgáltatásai felhasználóival való rendszeres, egyedi vagy együttes konzultáció céljából, illetve a szolgáltatásnyújtás egy-egy konkrét változása esetén szükséges konzultáció céljából.

A szolgáltató nem alkalmazhat az uniós jognak ellentmondó módon megkülönböztetést a szolgáltatás felhasználójának vagy felhasználóinak nemzetisége vagy más jellemzője alapján.

A szolgáltató irányítási rendszert vezet be és tart fenn, amely az alábbiakat foglalja magában:

A szolgáltató dokumentálja az irányítási rendszer valamennyi lényeges folyamatát (többek között azt az eljárást, amely révén a személyzet tagjai megismerkednek feladataikkal), valamint e folyamatok módosítási eljárását.

A szolgáltató létrehoz egy olyan funkciót, amely nyomon követi szervezetének az alkalmazandó követelményeknek való megfelelését, valamint az eljárások megfelelőségét. A megfelelés nyomon követésének részét kell alkotnia egy visszajelző rendszernek, amely a megállapításokról tájékoztatja a felelős vezetőt a szükséges korrekciós intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

A szolgáltató nyomon követi funkcionális rendszerének viselkedését, és ha elégtelen teljesítményt tapasztal, megállapítja annak okait, majd megszünteti azokat vagy – miután meghatározta az elégtelen teljesítmény következményeit – csökkenti azok hatásait.

Az irányítási rendszernek arányosnak kell lennie a szolgáltató méretével és tevékenységeinek összetettségével, tekintettel a tevékenységekkel járó veszélyekre és a kapcsolódó kockázatokra.

Irányítási rendszerén belül a szolgáltató megteremti a kapcsolattartás hivatalos lehetőségét a releváns szolgáltatókkal és légiközlekedési vállalkozásokkal annak biztosítása érdekében, hogy:

Abban az esetben, ha a szolgáltató repülőtér-üzemeltetői tanúsítvánnyal is rendelkezik, gondoskodnia kell arról, hogy irányítási rendszere a tanúsítványok hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre kiterjedjen.

A szolgáltató eljárásokat alkalmaz a funkcionális rendszereit érintő változások kezelése és értékelése céljából, valamint – szükség esetén – a változások hatásainak csökkentése érdekében, esettől függően az ATM/ANS.OR.A.045, ATM/ANS.OR.C.005, ATS.OR.205 és ATS.OR.210 pontnak megfelelően.

Az a) pontban említett eljárásokat vagy az eljárások bármely lényeges módosításait a szolgáltató:

Ha a b) pontban említett jóváhagyott eljárások egy adott változás esetében nem alkalmasak, a szolgáltató:

A szerződés alapján végzett tevékenységek a szolgáltató működési körébe tartozó és tanúsítványának feltételeivel összhangban álló minden olyan tevékenységet magukban foglalnak, amelyet más, ilyen tevékenység végrehajtására maga is tanúsítvánnyal rendelkező vagy – amennyiben tanúsítvánnyal nem rendelkezik – a szolgáltató felügyelete alatt tevékenykedő szervezet hajt végre. A szolgáltató biztosítja, hogy amennyiben tevékenységei bármely részét szerződés útján kiszervezi vagy bérmunkában végezteti el, a kiszervezett vagy bérmunkában végeztetett tevékenység, rendszer vagy részelem megfeleljen az alkalmazandó követelményeknek.

A szolgáltató, ha tevékenységének bármely részét szerződés útján olyan szervezetnek szervezi ki, amely önmagában nem rendelkezik az adott tevékenység végzéséhez szükséges, e rendeletnek megfelelő tanúsítvánnyal, biztosítja, hogy a szerződés alapján dolgozó szervezet a felügyelete alatt tevékenykedjen. A szolgáltató biztosítja, hogy az illetékes hatóság hozzáférhessen a szerződés alapján dolgozó szervezethez, és ellenőrizhesse az e rendelet alkalmazandó követelményeinek való folyamatos megfelelést.

A szolgáltató kinevez egy felelős vezetőt, aki jogosult biztosítani azt, hogy minden tevékenységet az alkalmazandó követelményekkel összhangban lehessen finanszírozni és végrehajtani. A felelős vezető felel a hatékony irányítási rendszer kialakításáért és fenntartásáért.

A szolgáltató meghatározza a kijelölt tisztségviselők, különösen a repülésbiztonsággal, a minőséggel, a védelemmel, a pénzügyekkel és a emberi erőforrásokkal összefüggő funkciókért felelős igazgatási személyzet hatáskörét, kötelezettségeit és felelősségeit.

A szolgáltató létrehoz egy olyan nyilvántartási rendszert, amely valamennyi tevékenysége tekintetében lehetővé teszi a nyilvántartási adatok kívánalmaknak megfelelő tárolását és a megbízható nyomon követést, különös tekintettel az ATM/ANS.OR.B.005 pontban megadott összes elemre.

Az a) pontban említett nyilvántartások formáját és az adatmegőrzési időtartamot rögzíteni kell a szolgáltató irányítási rendszerének eljárásaiban.

A nyilvántartásokat olyan módon kell tárolni, amely biztosítja a sérülés, megváltoztatás és lopás elleni védelmüket.

A szolgáltató az általa végzett szolgálat ellátására vonatkozóan folyamatosan aktualizált üzemben tartási kézikönyvvel rendelkezik, mely az operatív személyzet számára útmutatóul szolgál.

A szolgáltató biztosítja, hogy:

Az ATM/ANS.OR.A.045 a) 1. pontnak megfelelően bejelentett bármely változás esetén a légiforgalmi szolgáltatóktól eltérő szolgáltató:

A légiforgalmi szolgáltatóktól eltérő szolgáltató biztosítja, hogy az a) pontban említett repülésbiztonság-támogatási értékelés tartalmazza:

A léginavigációs szolgáltatók és a légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltatók üzleti tervet készítenek, mely legalább ötéves időszakra szól. Az üzleti terv:

Az 1. pont i. és ii. alpontjában felsorolt adatokat össze kell hangolni az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett teljesítménytervvel, és – amennyiben ez repülésbiztonsági adatokat érint – a szóban forgó adatoknak összhangban kell lenniük a Chicagói Egyezmény 19. mellékletének 3.1.1. pontjában említett állami repülésbiztonsági programmal (2013. júliusi első kiadás).

A léginavigációs szolgáltatóval és a légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltatóval szemben elvárás, hogy a jelentős beruházási projekteket repülésbiztonsági és üzleti szempontból indokolni tudják, amely, szükség esetén, magában foglalja az 1. ii. pontban említett teljesítménycélokra gyakorolt várható hatást, valamint az egységes európai égbolt keretében a légiforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó kutatási program (SESAR) végrehajtásával kapcsolatos jogi követelményekből eredő beruházások meghatározását.

A léginavigációs szolgáltató és a légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltató éves tervet készítenek a következő évre, mely tovább részletezi az üzleti tervben meghatározottakat, és leírja az előző tervhez képest megfigyelhető változásokat.

Az éves terv magában foglalja a szolgáltatások szintjére és minőségére, például a kapacitásra, a repülésbiztonságra, a környezetvédelemre és a költséghatékonyság várható szintjére vonatkozó alábbi rendelkezéseket:

A léginavigációs szolgáltatók, a légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltatók és a hálózatirányító az ATM/ANS.OR.B.005 pontban előírt irányítási rendszerük szerves részeként védelmi irányítási rendszert hoznak létre, hogy biztosítsák:

A védelemirányítási rendszer meghatározza:

A léginavigációs szolgáltatók, a légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltatók és a hálózatirányító szükség esetén biztosítják a személyzet védelmi ellenőrzését, és a létesítmények, a személyzet és az adatok védelmének biztosítása érdekében egyeztetnek az illetékes polgári és katonai szervekkel.

A léginavigációs szolgáltatók, a légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltatók és a hálózatirányító meghozzák a szükséges intézkedéseket rendszereiknek, felhasznált rendszerelemeiknek és adataiknak olyan információ- és kiberbiztonsági kockázatokkal szembeni védelmére, amelyek jogosulatlan beavatkozást jelenthetnek a szolgáltatás nyújtásába.

A léginavigációs szolgáltatók, a légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltatók és a hálózatirányító az alkalmazandó joggal összhangban megállapodnak a feladataik elvégzésével összefüggő felelősség kérdésének rendezéséről.

A felelősség biztosítása érdekében alkalmazott módszer alkalmas a kérdéses potenciális veszteség és kár fedezésére, figyelembe véve az érintett szolgáltatók és a hálózatirányító jogállását és a rendelkezésre álló kereskedelmi biztosítási fedezet szintjét.

A más szolgáltató szolgáltatásait igénybevevő léginavigációs szolgáltatók, légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltatók és hálózatirányító biztosítják, hogy az általuk erre vonatkozóan kötött megállapodás meghatározza a felelősség közöttük történő megosztását is.

A léginavigációs szolgáltatók és a légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltatók tevékenységeikről éves jelentést készítenek az illetékes hatóság részére.

A léginavigációs szolgáltatók és a légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltatók esetében az éves jelentésnek ki kell térnie a pénzügyi eredményekre (az 550/2004/EK rendelet 12. cikkének sérelme nélkül), a működtetési teljesítményre, valamint – különösen a biztonság terén – a jelentős tevékenységekre és fejlesztésekre.

A hálózatirányító a 677/2011/EU rendelet 20. cikkével összhangban tevékenységeiről éves jelentést készít a Bizottság és az Ügynökség részére. A jelentésnek ki kell térnie a működtetési teljesítményre, valamint – különösen a biztonság terén – a jelentős tevékenységekre és fejlesztésekre.

Az a) és c) pontban említett éves jelentések legalább a következőket tartalmazzák:

A léginavigációs szolgáltatók, a légiforgalmiáramlás-szervezést végző szolgáltatók és a hálózatirányító éves jelentéseiket kérésre hozzáférhetővé teszik a Bizottság és az Ügynökség számára. Jelentéseiket a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszik az illetékes hatóság által az uniós és a nemzeti joggal összhangban meghatározott feltételekkel.

A légiforgalmi szolgáltató értesíti az illetékes hatóságot a következőkről:

A légiforgalmi szolgáltató minden tőle telhető intézkedést megtesz, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget, amely aláásná a pártatlan és objektív szolgáltatásnyújtást.

Repülésbiztonsági stratégia és célkitűzések

Repülésbiztonsági kockázatok kezelése

Repülésbiztonsági garancia

A repülésbiztonság előmozdítása

Az ATM/ANS.OR.A.045 a) 1. pontnak megfelelően bejelentett bármely változás esetén a légiforgalmi szolgáltató:

A légiforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy az a) pontban említett repülésbiztonsági értékelés tartalmazza:

A légiforgalmi szolgáltató művelettípusok és érdekelti csoportok szerint differenciálva meghatározza, hogy a funkcionális rendszerrel kapcsolatos változás – a bevezetéséből fakadó kockázatok elemzése alapján – biztonsági szempontból elfogadható-e.

Egy változás elfogadhatóságát pontosan meghatározott és ellenőrizhető biztonsági kritériumok szerint kell értékelni, és minden egyes kritériumot a repülésbiztonsági kockázat mennyiségi szintjében vagy a repülésbiztonsági kockázathoz kapcsolódó egyéb mértékegységben kell kifejezni.

A légiforgalmi szolgáltató gondoskodik arról, hogy:

megelőzze és csökkentse annak kockázatát, hogy a légiforgalmi irányító szolgálatot olyan légiforgalmi irányítók lássák el, akik a pszichoaktív anyagok használata terén problémákkal küzdenek;

megelőzze és csökkentse a stressz negatív hatását a légiforgalmi irányítókra, biztosítva a biztonságos légiforgalmat;

megelőzze és csökkentse a fáradtság negatív hatását a légiforgalmi irányítókra, biztosítva a biztonságos légiforgalmat.

A légiforgalmi irányítást végző szolgáltató stratégiát és hozzá tartozó eljárásokat dolgoz ki és hajt végre annak biztosítása érdekében, hogy a pszichoaktív anyagok problémás használata ne befolyásolja a légiforgalmi irányító szolgálat nyújtását.

A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 5 ) és az egyének vizsgálatára alkalmazandó nemzeti szabályozásban meghatározott rendelkezések sérelme nélkül, a légiforgalmi irányítást végző szolgáltató objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárást dolgoz ki és hajt végre azon esetek feltárására, amikor a légiforgalmi irányítóknak problémáik vannak a pszichoaktív anyagok használata terén. Ez az eljárás figyelembe veszi az (EU) 2015/340 rendelet ATCO.A.015 pontjában meghatározott rendelkezéseket.

A b) pontban említett eljárást az illetékes hatóság hagyja jóvá.

stratégiát dolgoz ki és tart fenn a légiforgalmi irányítói stressz kezelésére, és ezen belül kritikusesemény-stresszt kezelő programot hajt végre;

a légiforgalmi irányítókat az (EU) 2015/340 rendelet I. melléklete D. alrészének 3. és 4. szakaszával összhangban – az emberi tényezőkkel kapcsolatos képzést kiegészítő – stresszmegelőzéssel kapcsolatos képzési és tájékoztató programokban részesíti, ideértve a kritikusesemény-stressz megelőzését is.

stratégiát dolgoz ki és tart fenn a légiforgalmi irányítói fáradtság kezelésére;

a légiforgalmi irányítókat az (EU) 2015/340 bizottsági rendelet I. melléklete D. alrészének 3. és 4. szakaszával összhangban – az emberi tényezőkkel kapcsolatos képzést kiegészítő – fáradtságmegelőzéssel kapcsolatos tájékoztató programokban részesíti.

A légiforgalmi irányítást végző szolgáltató a légiforgalmi irányítók foglalkozási fáradtságával kapcsolatos kockázatok kezelésére egy olyan szolgálati beosztási rendszert dolgoz ki, hajt végre és követ nyomon, amelyben a szolgálati és pihenőidők biztonságos módon váltakoznak. A légiforgalmi irányítást végző szolgáltató a szolgálati beosztási rendszerben meghatározza a következő elemeket:

A szolgálati beosztási rendszerből adódó, fáradtsággal kapcsolatos kockázatok azonosítása és csökkentése érdekében a légiforgalmi irányítást végző szolgáltató mind a rendszer kidolgozásakor, mind annak alkalmazása során egyeztet a szolgálati beosztási rendszer hatálya alá tartozó légiforgalmi irányítókkal, vagy adott esetben azok képviselőivel.

A légiforgalmi szolgáltató bizonyítja, hogy munkamódszerei és üzemeltetési eljárásai megfelelnek a következőknek:

Az a) ponttól eltérve, repülési teszthez légiforgalmi szolgálati egységek esetében az illetékes hatóság kiegészítő vagy alternatív feltételeket és eljárásokat határozhat meg az a) pontban szereplő feltételek és eljárások mellé, amennyiben erre a repülési teszthez nyújtott szolgáltatások esetében szükség van.

Az illetékes hatóság által meghatározottaknak megfelelően a meteorológiai szolgáltató az üzembentartóknak, a hajózó személyzet tagjainak, a légiforgalmi szolgálati egységeknek, a kutató-mentő egységeknek, a repülőterek üzembentartóinak, a baleseteket és váratlan eseményeket vizsgáló testületeknek, valamint más szolgáltatóknak és légiközlekedési vállalkozásoknak feladataik ellátásához szükséges meteorológiai információkat nyújt.

A meteorológiai szolgáltató biztosítja a tevékenységekhez nyújtott információk operatív szempontból kívánatos pontosságát, ideértve az információ forrását is, egyúttal biztosítja az információk időben történő közreadását és szükség esetén frissítését.

A meteorológiai szolgáltató a kiadott meteorológiai információkat a kiadás napját követően legalább 30 napig tárolja.

A meteorológiai információkat kérésre hozzáférhetővé kell tenni különféle vizsgálatok céljából, valamint ugyanezen okból mindaddig tárolni kell őket, amíg az említett vizsgálatok le nem zárulnak.

megvalósítható az operatív meteorológiai információk cseréje más meteorológiai szolgáltatókkal;

időben továbbíthatók a kívánt meteorológiai információk a felhasználók részére.

jegesedés, turbulencia, eltakart, gyakori, beágyazott vagy széllökésvonalaknál előforduló zivatarfelhők, valamint homok- vagy porviharok;

vulkánkitörések vagy radioaktív anyagoknak a légijármű-műveletek szempontjából jelentőséggel bíró légkörbe jutása.

A légiforgalmimeteorológiai állomás közzétesz:

A légiforgalmi meteorológiai állomás tájékoztatja a repülőtér légiforgalmi szolgálati egységeit és légiforgalmi tájékoztató szolgálatait a futópálya menti látótávolságot mérő automata berendezések üzemképességi állapotában bekövetkező változásokról.

A légiforgalmi meteorológiai állomás jelentést tesz a kapcsolódó légiforgalmi szolgálati egységnek, a légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak és a meteorológiai figyelőszolgálatnak a kitörést megelőző vulkáni tevékenységekről, a vulkánkitörésekről és a vulkáni hamufelhők képződéséről.

A légiforgalmi meteorológiai állomás a megfelelő légiforgalmi egységgel, az érintett üzembentartóval és más érintettekkel folytatott egyeztetést követően összeállítja a helyi különjelentések készítésére vonatkozó kritériumok listáját.

felszíni szélirány és szélsebesség;

látástávolság;

adott esetben a futópálya menti látástávolság;

a repülőtérnél és annak környékén megfigyelhető aktuális időjárás;

felhőzet;

a levegő hőmérséklete és a harmatpont hőmérséklete;

légköri nyomás;

adott esetben egyéb kiegészítő információk.

felszíni szélirány és szélsebesség;

látástávolság;

adott esetben a futópálya menti látástávolság;

a repülőtérnél és annak környékén megfigyelhető aktuális időjárás;

felhőzet;

a levegő hőmérséklete és a harmatpont hőmérséklete;

légköri nyomás;

adott esetben egyéb kiegészítő információk.

előrejelzéseket és az illetékes hatóság által meghatározott, a felelősségi körébe tartozó repülésekkel kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges más releváns meteorológiai információkat készít és/vagy szerez be;

a felelősségi körébe tartozó repülőterek helyi időjárási körülményeire vonatkozóan előrejelzéseket és/vagy figyelmeztetéseket tesz közzé;

az előrejelzéseket és figyelmeztetéseket folyamatosan felülvizsgálja és szükség esetén azonnal módosítást ad ki, valamint törli az előzőleg kiadott, ugyanazon helyre és érvényességi időszakra vonatkozó, ugyanolyan típusú előrejelzést vagy annak megfelelő részét;

összefoglalóval, egyeztetési és repülési dokumentációval látja el a hajózó személyzet tagjait és/vagy a járatot üzemeltető személyzet más tagjait;

éghajlattal kapcsolatos tájékoztatást nyújt;

a kitörést megelőző vulkáni tevékenységekről, a vulkánkitörésekről és a vulkáni hamufelhők képződéséről kapott információkkal látja el a kapcsolódó légiforgalmi szolgálati egységet, a légiforgalmi tájékoztató szolgálatot és a meteorológiai figyelőszolgálatot;

adott esetben meteorológiai információkkal látja el a kutató-mentő egységeket és a kutatási és mentési művelet során kapcsolatot tart ezekkel az egységekkel;

szükség esetén meteorológiai információkkal látja el a légiforgalmi tájékoztató szolgálatok egységeit, hogy azok elláthassák feladataikat;

előrejelzéseket és a légiforgalmi egységek MET.OR.242 ponttal összhangban lévő feladatainak ellátásához szükséges más releváns meteorológiai információkat készít és/vagy szerez be;

a radioaktív anyagoknak a légkörbe jutásáról kapott információkkal látja el a kapcsolódó légiforgalmi szolgálati egységet, a légiforgalmi tájékoztató szolgálatot és a meteorológiai figyelőszolgálatot.

A repülőtéri meteorológiai iroda egy adott időpontra vonatkozó repülőtéri előrejelzést ad ki TAF-ként.

A TAF kiadásakor a repülőtéri meteorológiai irodának gondoskodnia kell arról, hogy egy adott időpont tekintetében legfeljebb egy TAF legyen érvényben.

A repülőtéri meteorológiai iroda leszállási időjárás-előrejelzést készít az illetékes hatóság által meghatározottaknak megfelelően.

A leszállási időjárás-előrejelzést TREND előrejelzés formájában kell kiadni.

Egy TREND előrejelzés a leszállási időjárás-előrejelzés részét alkotó jelentés idejétől számított két órán át érvényes.

felszállási időjárás-előrejelzést készít az illetékes hatóság által meghatározottaknak megfelelően;

kérésre felszállási időjárás-előrejelzést nyújt az üzembentartóknak és a hajózó személyzet tagjainak az érkezés várható idejét megelőző 3 órán belül.

repülőtéri figyelmeztető információkat nyújt;

szélnyírásra vonatkozó figyelmeztetéseket ad ki olyan repülőterek esetében, ahol a szélnyírás – a megfelelő légiforgalmi egységgel és az érintett üzembentartóval folytatott egyeztetésnek megfelelően – számottevő tényező;

szélnyírásra vonatkozó riasztásokat ad ki olyan repülőtereken, ahol a szélnyírást automata, földre telepített távérzékelő berendezés vagy detektor érzékeli, és az ilyen berendezés riasztást jelez;

törli a figyelmeztetést, amennyiben annak feltételei a repülőtéren már nem állnak fenn és/vagy már nem várható, hogy fenn fognak állni.

A repülőtéri meteorológiai iroda az üzembentartókat és a hajózó személyzet tagjait a következőkkel látja el:

▼M1

▼B

▼M1

▼B

Ha a repülési dokumentációban foglalt meteorológiai információk lényegesen eltérnek a repüléstervezés számára rendelkezésre álló információktól, a repülőtéri meteorológiai iroda:

A repülőtéri meteorológiai iroda a kapcsolódó repülőtéri irányítótornyot és AFIS-egységet szükség esetén a következőkkel látja el:

A repülőtéri meteorológiai iroda a kapcsolódó bevezető irányító egységet a következőkkel látja el:

▼M1

▼B

folyamatosan megfigyeli a repülési műveletekre hatást gyakorló időjárási körülményeket;

összehangolja munkáját a NOTAM és/vagy ASHTAM nyújtásáért felelős szervezetével annak biztosítása érdekében, hogy a vulkáni hamuról a SIGMET-ben és a NOTAM-ban és/vagy az ASHTAM-ban foglalt meteorológiai információk egységesek legyenek;

összehangolja munkáját a kiválasztott vulkánmegfigyelő állomásokéval annak biztosítása érdekében, hogy vulkáni tevékenységre vonatkozó információk eredményesen és kellő időben kerüljenek továbbításra;

a kapcsolódó vulkanikus hamu tájékoztató központot a kitörést megelőző olyan vulkáni tevékenységekről, vulkánkitörésekről és/vagy vulkáni hamufelhő képződéséről kapott információkkal látja el, amelyekre vonatkozóan még nem adtak ki SIGMET üzenetet;

a légiforgalmi tájékoztató szolgálatok egységeit a radioaktív anyagoknak olyan, a megfigyelése alá tartozó területen vagy a szomszédos területeken történő légkörbe jutásáról kapott információkkal látja el, amelyekre vonatkozóan még nem adtak ki SIGMET üzenetet;

a kapcsolódó körzeti irányítóközpontot (ACC) és repüléstájékoztató központot (FIC) szükség esetén a következőkkel látja el:

▼M1

▼B

▼M1

amennyiben lehetséges, helyi megállapodás alapján tájékoztatást nyújt az érintett ATS-egységek számára a légkörbe jutott mérgező vegyi anyagokról, amelyek érinthetik a felelősségi területén repülő légi járatok által használt légteret.

SIGMET-et készít és tesz közzé;

gondoskodik a SIGMET törléséről, ha a jelenségek már nem jelennek meg és nem is várható, hogy meg fognak jelenni a SIGMET által lefedett területen;

biztosítja, hogy a SIGMET érvényességi ideje ne haladja meg a 4 órát, ugyanakkor a vulkanikus hamura vagy trópusi ciklonra vonatkozó különleges SIGMET esetében meg legyen hosszabbítva legfeljebb 6 órára;

biztosítja SIGMET kiadását legfeljebb 4 órával az érvényesség kezdete előtt. A vulkanikus hamura és trópusi ciklonokra vonatkozó különleges SIGMET esetében azt a lehető leghamarabb, de az érvényesség kezdete előtt legfeljebb 12 órával ki kell adni, és legalább 6 óránként frissíteni kell.

AIRMET-et készít és tesz közzé, ha az illetékes hatóság meghatározta, hogy a 100-as repülési szint alatti forgalom, vagy hegyvidéken a 150-es, illetve szükség esetén ennél is magasabb repülési szint feletti forgalom sűrűsége az ilyen műveletek esetében körzeti előrejelzések kiadását és közzétételét indokolja;

törli az AIRMET-et, ha jelenségek már nem jelennek meg és nem is várható, hogy meg fognak jelenni az adott területen;

biztosítja, hogy az AIRMET érvényességi ideje ne haladja meg a 4 órát.

kis magasságon történő repülésekre vonatkozó területi előrejelzéseket nyújt, ha az illetékes hatóság meghatározta, hogy a 100-as repülési szint alatti forgalom, vagy hegyvidéken a 150-es, illetve szükség esetén ennél is magasabb repülési szint feletti forgalom sűrűsége az ilyen műveletek esetében területi előrejelzések rutinszerű kiadását és közzétételét indokolja;

biztosítja, hogy a kis magasságon történő repülésekre vonatkozó területi előrejelzések gyakorisága, formája, érvényességének rögzített ideje vagy időszaka, valamint módosításának kritériumai összhangban legyenek az illetékes hatóság által meghatározottakkal;

biztosítja, hogy az AIRMET kiegészítéseként elkészített, kis magasságon történő repülésekre vonatkozó körzeti előrejelzések 6 óránként, 6 órás érvényességi idővel kerüljenek kiadásra, és legalább 1 órával érvényességi idejük kezdete előtt továbbítsák azokat az érintett meteorológiai megfigyelő állomásoknak.

egy vulkán kitörésekor vagy várható kitörésekor, illetve ha vulkáni hamut jelentenek, a vulkáni hamufelhő kiterjedésére és várható mozgására vonatkozó tájékoztatást nyújt a következőknek:

▼M1

▼B

összehangolja munkáját a kiválasztott vulkánmegfigyelő állomásokéval annak biztosítása érdekében, hogy vulkáni tevékenységre vonatkozó információk eredményesen és kellő időben kerüljenek továbbításra;

az a) pont szerinti meteorológiai tájékoztatást nyújt legalább 6 óránként mindaddig, ameddig a vulkáni hamufelhő már nem azonosítható a műholdas adatok alapján, a területről nem érkezik több, vulkáni hamura vonatkozó meteorológiai jelentés és nem jelentenek több vulkánkitörést; valamint

24 órás, folyamatos megfigyelést végez.

rövidítéseket alkalmazó, kódolatlan nyelven tájékoztatást nyújt a ciklon középpontjának helyéről, a ciklon haladási irányáról és sebességéről, a középpontban uralkodó légnyomásról és a középpont közelében mért legnagyobb felszíni szélről a következőknek:

▼M1

▼B

szükség szerint, de legalább 6 óránként aktualizált tájékoztatást nyújt az egyes trópusi ciklonokról meteorológiai megfigyelő állomások részére.

A globális előrejelző központ digitális formában bocsátja rendelkezésre a következőket:

A globális előrejelző központ biztosítja, hogy a globális előrejelző rendszer digitális formában készült termékei bináris adatokon alapuló kommunikációs technikák felhasználásával kerüljenek továbbításra.

A meteorológiai bulletineket az alábbiakat tartalmazó címmel kell ellátni:

A légiforgalmi állandóhelyű telekommunikációs hálózaton (AFTN) továbbítandó, operatív meteorológiai információkat tartalmazó meteorológiai bulletineket az AFTN üzenetformátum szöveges részébe kell beleilleszteni.

►M1  A helyi rutinjelentésnek, a helyi különjelentésnek és a METAR jelentésnek a következő elemeket kell tartalmaznia az alábbi sorrendben: ◄

►M1  Helyi rutinjelentésben és helyi különjelentésben: ◄

METAR

A látástávolságra, a futópálya menti látástávolságra, a pillanatnyi időjárási helyzetre, valamint a felhőfedettségre, a felhőtípusra és a felhőalap magasságára vonatkozó információk valamennyi meteorológiai jelentésben a CAVOK kifejezéssel helyettesítendők, ha a megfigyelés időpontjában egyidejűleg fennállnak az alábbi körülmények:

A helyi különjelentések készítésére vonatkozó kritériumok listája magában foglalja a következőket:

Ha a meteorológiai szolgáltató és az illetékes hatóság erről megállapodik, az alábbi változások bekövetkeztekor minden esetben helyi különjelentést kell készíteni:

Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben a felszíni szél irányát 10 fokra kerekítve kell megadni, míg a sebességét egycsomós (0,5 m/s) pontossággal kell jelenteni.

Minden olyan megfigyelt értéket, amely nem felel meg a jelentésben használt léptéknek, kerekíteni kell a lépték szerinti legközelebbi értékhez.

►M1  Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben: ◄

Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben a látástávolságot a következőképpen kell megadni: 800-nél kisebb látástávolság esetében 50 m-es tartományonként; 800-es vagy annál nagyobb, de 5 km-nél kisebb látástávolság esetében 100 m-es tartományonként; 5 km-es vagy annál nagyobb, de 10 km-nél kisebb látástávolság esetében 1 km-es tartományonként; továbbá 10 km-nek kell megadni, ha a látástávolság 10 km-es vagy annál nagyobb, kivéve, ha adottak a CAVOK jelzés használatának feltételei.

Minden olyan megfigyelt értéket, amely nem felel meg a jelentésben használt léptéknek, le kell kerekíteni a lépték szerinti legközelebbi értékhez.

Helyi rutinjelentésben és helyi különjelentésben a futópálya vagy futópályák mentén a látástávolságot a látástávolság megadásához használt mértékegységekkel együtt kell megadni.

Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben a futópálya menti látástávolságot a következőképpen kell megadni: 400 m-nél kisebb látástávolság esetében 25 m-es tartományonként; 400 és 800 m közötti látástávolság esetében 50 m-es tartományonként; 800 m-nél nagyobb látástávolság esetében 100 m-es tartományonként.

Minden olyan megfigyelt értéket, amely nem felel meg a jelentésben használt léptéknek, le kell kerekíteni a lépték szerinti legközelebbi értékhez.

Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben:

►M1  Helyi rutinjelentésben és helyi különjelentésben: ◄

Helyi rutinjelentésben és helyi különjelentésben a megfigyelt aktuális időjárási jelenségeket típusuk és jellemzőik, valamint adott esetben intenzitásuk tekintetében történő besorolásuk megadásával kell jelenteni.

METAR jelentésekben a megfigyelt aktuális időjárási képződményeket típusuk és jellemzőik, valamint adott esetben intenzitásuk tekintetében történő besorolásuk vagy a repülőtérhez való közelségük megadásával kell jelenteni.

►M1  Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben szükség esetén meg kell adni az aktuális időjárási jelenségek alábbi jellemzőit is rövidítésük és – adott esetben – a releváns kritériumok feltüntetésével: ◄

►M1  Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben: ◄

Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben a felhőalap magasságát 10 000 lábig (3 000 m) 100 lábanként (30 m), 10 000 láb (3 000 m) felett pedig 1 000 lábanként (300 m) kell megadni.

Minden olyan megfigyelt értéket, amely nem felel meg a jelentésben használt léptéknek, le kell kerekíteni a lépték szerinti legközelebbi értékhez.

►M1  Helyi rutinjelentésben és helyi különjelentésben: ◄

Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben a levegő és a harmatpont hőmérsékletét egész Celsius-fokonként kell megadni.

Minden olyan megfigyelt értéket, amely nem felel meg a jelentésben használt léptéknek, kerekíteni kell a legközelebbi egész Celsius-fokhoz, míg a 0,5 fokos pontossággal megfigyelt értéket fel kell kerekíteni a legközelebbi egész Celsius-fokhoz.

Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben meg kell határozni a 0 °C alatti hőmérsékletet.

Helyi rutinjelentésben, helyi különjelentésben és METAR jelentésben a QNH- és a QFE-értéket tized hektopascal pontossággal kell kiszámolni és egész hektopascalonként kell megadni, négy helyiérték feltüntetésével.

Minden olyan megfigyelt értéket, amely nem felel meg a jelentésben használt léptéknek, le kell kerekíteni a legközelebbi hektopascal-értékhez.

►M1  Helyi rutinjelentésben és helyi különjelentésben: ◄

METAR jelentésben csak a QNH értéket kell feltüntetni.

helyi rutinjelentés és helyi különjelentés esetében és az ATS-egységnél lévő szélkijelzők tekintetében: 2 perc;

METAR jelentések esetében: 10 perc, kivéve, ha a 10-perces periódusba beleesik a szélirány és/vagy szélsebesség folyamatosságának jelzett megszakadása; ilyenkor csak a megszakadás után jelentkező értékek használandók az átlagos értékek kiszámításához; ezért ebben az esetben az időközt megfelelően csökkenteni kell.

Amennyiben a futópálya menti látástávolság megállapításához műszerekkel ellátott rendszereket alkalmaznak, azok eredményét legalább 60 másodpercenként aktualizálni kell annak érdekében, hogy aktuális és reprezentatív értékeket lehessen megadni.

A futópálya menti látástávolság értékeinek átlagos periódusa:

▼M1

▼B

A levegő hőmérsékletét és a harmatpont hőmérsékletét Celsius-fokokban kell mérni, kijelezni és jelenteni.

Ha a levegő és a harmatpont hőmérsékletének méréséhez automatizált berendezést használnak, a kijelzőket a meteorológiai állomáson kell elhelyezni. A meteorológiai állomáson és a légiforgalmi szolgálati egységnél elhelyezett kijelzőknek ugyanazokhoz az érzékelőkhöz kell csatlakozniuk.

Az üzemben tartóknak és a hajózó személyzet tagjainak szóló meteorológiai információk:

A mentési koordinációs központok részére továbbított meteorológiai információk kitérnek azon időjárási körülményekre, amelyek egy eltűnt légi jármű utolsó ismert pozíciójában és tervezett útvonalán fennálltak, különös tekintettel azon tényezőkre, amelyekkel kapcsolatosan az információkat nem rutinszerűen teszik közzé.

A légiforgalmi tájékoztató szolgálatok egységeinek szóló meteorológiai információk magukban foglalják:

A repülési dokumentációban szereplő meteorológiai információkat a következő formában kell nyújtani:

A repülési dokumentáció tartalmazza:

▼M1

▼B

Ha erről a repülőtéri meteorológiai iroda és az érintett üzemben tartók megállapodtak, a legfeljebb két óra időtartamot felölelő, rövid megállást vagy fordulót követően végrehajtott repülések esetében a repülési dokumentáció az operatív szempontból szükséges információkra korlátozható, azonban a repülési dokumentációnak minden esetben tartalmaznia kell legalább a 3., 4., 5. és 6. pont szerinti meteorológiai információkat.

A rögzített területekre vonatkozóan az üzemben tartó kérésére hozzáférhetőknek kell lenniük a digitális előrejelzés alapján készült térképeknek a 2. függelékben meghatározottak szerint.

Ha a MET.OR.275 a) 1. pont szerint megadott, a magassági szélre és a magas légtér hőmérsékletére vonatkozó előrejelzést térkép formájában bocsátják rendelkezésre, annak a MET.TR.275 b) 3. pontban meghatározott repülési szintekre vonatkozó, rögzített idejű előrejelzési térképnek kell lennie. Ha a MET.OR.275 a) 2. pont szerinti SIGWX jelenségekre vonatkozó előrejelzést térkép formájában bocsátják rendelkezésre, annak a MET.TR.275 c) és a MET.TR.275. d) pontban meghatározott, repülési szintek által korlátozott légköri szintre vonatkozó, rögzített idejű előrejelzési térképnek kell lennie.

A magassági szél és a magas légtér hőmérsékletére, valamint a 100 láb repülési szint fölötti SIGWX képződményekre vonatkozó előrejelzést azonnal rendelkezésre kell bocsátani, amint elérhető, de legkésőbb 3 órával az indulás előtt.

A légiforgalmi éghajlati információkat repülőtéri éghajlati táblázatok és repülőtéri éghajlati összefoglalók formájában kell összeállítani.

A repülőtéri előrejelzések és azok módosításai TAF-ként kerülnek kiadásra, és a következőket tartalmazzák az alább megadott sorrendben:

A TAF-ot a 3. függelékben meghatározott mintának megfelelően kell kiadni és kódolt TAF-formában kell közreadni.

Az illetékes hatóság ettől eltérő rendelkezése hiányában a rutin TAF érvényességi ideje 9, 24 vagy 30 óra, a 9 óránál kevesebb üzemidejű repülőterekre vonatkozó forgalmi előírások figyelembevételével. A TAF előrejelzésnek legkorábban 1 órával az érvényességi idő kezdete előtt továbbításra készen kell állnia.

Ha digitális formában adják közre, a TAF-ot:

A TAF a következő időjárási tényezőkkel kapcsolatos adatokat tartalmazza:

1.   Felszíni szél

2.   Látástávolság

3.   Időjárási képződmények

4.   Felhőzet

Változást jelző csoportok használata

Az előrejezési tényező(k)re vonatkozó alternatív érték bekövetkezésének valószínűségét bele kell foglalni az előrejelzésbe, ha:

▼M1

▼B

Ezt fel kell tüntetni a TAF-ban a PROB rövidítés használatával, melyet a tízszázalékokban kifejezett valószínűségi adat követ, és az 1. pontban említett esetben az az időszak, amelyre az értékek vonatkoznak, vagy a 2. pontban említett esetben a PROB rövidítés használatával, melyet a tízszázalékokban kifejezett valószínűségi adat, a TEMPO változási mutató és a kapcsolódó időcsoport követ.

A TREND előrejelzést az 1. függelékkel összhangban kell kiadni.

A TREND előrejelzésben használt egységek és léptékek azonosak azon jelentés egységeivel és léptékeivel, amelyhez az előrejelzést mellékelik.

A TREND előrejelzésben fel kell tüntetni a következő egy vagy több tényező kapcsán bekövetkező jelentős változásokat: felszíni szél, látástávolság, időjárási képződmények és felhőzet. Csak olyan tényezőket szabad szerepeltetni, amelyek tekintetében jelentős változás várható. Ugyanakkor a felhőzetben bekövetkező jelentős változás esetén minden felhőcsoportot meg kell adni, ideértve a várhatóan nem változó rétegeket és tömegeket is. A látástávolságban bekövetkező jelentős változás esetén meg kell adni a látástávolság csökkenését okozó képződményt is. Ha nem várható, hogy változás fog bekövetkezni, akkor ezt a NOSIG kifejezéssel kell megadni.

1.   Felszíni szél

A TREND előrejelzésben meg kell adni a felszíni szélre vonatkozó alábbi változásokat:

2.   Látástávolság

3.   Időjárási képződmények

4.   Felhőzet

5.   Függőleges látástávolság

A TREND előrejelzésben fel kell tüntetni a változásokat, ha az ég várhatóan borult marad vagy borulttá válik, azonban a repülőtéren rendelkezésre áll a függőleges látástávolságra vonatkozó információ, valamint a függőleges látástávolság az előrejelzés szerint javul és a változások elérnek vagy átlépnek a következő értékek közül legalább egyet, vagy ha a függőleges látástávolság az előrejelzés szerint romlik és a változások átlépnek a következő értékek közül legalább egyet: 100, 200, 500 vagy 1 000 láb (30, 60, 150 vagy 300 m).

6.   További kritériumok

A repülőtéri meteorológiai iroda megállapodhat a felhasználókkal további alkalmazandó, repülőtéri helyi minimumkövetelményeken alapuló kritériumokról.

7.   Változást jelző csoportok használata

8.   A valószínűségi mutató használata

A TREND előrejelzésekben a PROB mutató nem használható.

A felszállási időjárás-előrejelzés egy meghatározott időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzés, amely a futópálya-komplexum fölötti várható körülményekkel kapcsolatos információkat tartalmazza a következők tekintetében: felszíni szélirány és szélsebesség, beleértve azok mindennemű változását, hőmérséklet, légnyomás és egyéb olyan tényezők, amelyek tekintetében a repülőtéri meteorológiai iroda és az érintett üzemben tartók megállapodtak.

Az előrejelzésekben az elemek sorrendje és a terminológia, valamint az egységek és a léptékek azonosak az ugyanazon repülőtér tekintetében készített jelentésekben szereplőkkel.

A szélnyírásra vonatkozó figyelmeztetéseket a 4. függelék szerinti mintának megfelelően kell kiadni.

A 4. függelék szerinti mintában szereplő sorszám a repülőtér által az érintett nap 00:01 időpontjától (UTC) kezdve kiadott, szélnyírásra vonatkozó figyelmeztetések számának felel meg.

A szélnyírásra vonatkozó riasztásokban pontos, aktualizált információkat kell megadni a szélnyírás olyan, megfigyelt bekövetkezéséről, amely során a szembeszél/hátszél legalább 15 csomóval (7,5 m/s) változik, ami hátrányosan befolyásolhatja a légi jármű haladását a végső megközelítési útvonalon vagy a kezdeti felszállási útvonalon, valamint a futópályán történő landolás utáni gurulás vagy felszállási nekifutás során.

A szélnyírásra vonatkozó riasztásnak, ha kivitelezhető, a futópályának a megközelítési útvonal vagy a felszállási útvonal mentén lévő meghatározott szakaszaira és távjaira kell vonatkoznia, amint erről a repülőtéri meteorológiai iroda, a megfelelő légiforgalmi egységek és az érintett üzemben tartók megállapodtak.

A SIGMET tartalmának és a benne szereplő elemek sorrendjének összhangban kell lennie az 5A. függelék szerinti mintával.

A SIGMET-ek három típusba sorolhatók:

A SIGMET sorszáma három karakterből áll: egy betűből és két számból.

A SIGMET-ben az 5A. függelékben felsorolt jelenségek közül csak egy tüntethető fel a megfelelő rövidítés alkalmazásával, és a felszíni szél sebességére vonatkozó 34 csomós (17 m/s) vagy trópusi ciklon esetében az ezt meghaladó küszöbérték megadásával.

A zivatarra vagy trópusi ciklonra vonatkozó SIGMET nem tartalmazhat utalást a jelenségeket kísérő turbulenciára és jegesedésre.

Ha digitális formában adják közre, a SIGMET-et:

Az AIRMET tartalmának és a benne szereplő elemek sorrendjének összhangban kell lennie az 5A. függelék szerinti mintával.

Az 5. függelék szerinti mintában szereplő sorszám a repülőtér által az érintett nap 00:01 időpontjától (UTC) kezdve a repüléstájékoztató körzet részére kiadott AIRMET-ek számának felel meg.

Az AIRMET-ben az 5A. függelékben felsorolt jelenségek közül csak egy tüntethető fel a megfelelő rövidítés alkalmazásával, és a következő küszöbértékek megadásával, amennyiben a jelenség 100-as, hegyvidéken 150-es vagy szükség esetén ennél is magasabb repülési szint alatt van:

A zivatarokra vagy zivatarfelhőkre vonatkozó AIRMET nem tartalmazhat utalást a jelenségeket kísérő turbulenciára vagy jegesedésre.

Ha digitális formában adják közre, a SIGMET-et:

Ha a kis magasságban történő repülésekre vonatkozó területi előrejelzéseknél térképformát alkalmaznak, a magassági szél és a magas légtér hőmérsékletére vonatkozó előrejelzést egymástól legfeljebb 300 NM távolságra lévő pontokra és a következő magasságokra kell megadni: 2 000 , 5 000 és 10 000  láb (600, 1 500 és 3 000  m), valamint 15 000  láb (4 500  m) hegyvidéken. A 2 000 láb (600 m) magasságban lévő magassági szél és magas légtér hőmérsékletére vonatkozó előrejelzés kiadását befolyásolhatják domborzati megfontolások, az illetékes hatóság által meghatározottaknak megfelelően.

Ha a kis magasságban történő repülésekre vonatkozó területi előrejelzéseknél térképformát alkalmaznak, a SIGWX képződményekre vonatkozó előrejelzést kis magasságú SIGWX előrejelzésként kell kiadni a legfeljebb 100-as, hegyvidéken legfeljebb 150-es vagy szükség esetén ennél is magasabb repülési szintek tekintetében. A kis magasságú SIGWX előrejelzések tartalmazzák:

Ha az illetékes hatóság meghatározta, hogy 100-as repülési szint alatti forgalom sűrűsége AIRMET kibocsátását indokolja, körzeti előrejelzéseket kell kiadni a földfelszín és a 100-as, hegyvidéken 150-es vagy szükség esetén ennél is magasabb repülési szintek közötti réteg tekintetében, és azoknak információkat kell tartalmazniuk a kis magasságban történő repüléseket veszélyeztető útvonali időjárási jelenségekről, kiegészítve ezzel az AIRMET-et és a kis magasságban történő repülések esetében előírt további információkat.

A vulkanikus hamuról szóló tájékoztatásnak rövidítéseket alkalmazó, kódolatlan nyelven kell készülnie, és összhangban kell lennie a 6. függelék szerinti mintával. Ha nem állnak rendelkezésre rövidítések, minimális közlésre szorítkozó, kódolatlan angol nyelvet kell használni.

Ha digitális formában adják közre, a vulkanikus hamuról szóló tájékoztatást:

A vulkanikus hamuról szóló tájékoztatást, ha grafikus formában készül, Portable Network Graphics (PNG) formátumban kell kiadni.

A trópusi ciklonokról szóló tájékoztatatást akkor kell kiadni, ha egy 10 perces időszakban az átlagos felszíni szélsebesség maximuma várhatóan eléri vagy meghaladja a 34 csomót a tájékoztatás tárgyidőszakában.

A trópusi ciklonokról szóló tájékoztatatást a 7. függelékkel összhangban kell nyújtani.

Ha digitális formában adják közre, a trópusi ciklonról szóló tájékoztatást:

A trópusi ciklonról szóló tájékoztatást, ha grafikus formában készül, Portable Network Graphics (PNG) formátumban kell kiadni.

A globális előrejelző központoknak bináris formában kifejezett rácspontértékként feldolgozott meteorológiai adatokat (kódolt GRIB-formát) kell használniuk a raszteres globális előrejelzés céljaira, valamint kódolt BUFR-formát az időjárási képződmények előrejelzéseihez.

Raszteres globális előrejelzés esetén a globális előrejelző rendszerek:

A jelentős útvonali időjárási képződmények globális előrejelzése esetén a WAFC-k:

A 100 és 250 közötti repülési szintek tekintetében középszintű SIGWX előrejelzéseket kell kiadni korlátozott földrajzi területekre.