(1) Az érintett aktiváló hatóságok számára ajánlott, hogy saját makroprudenciális politikai intézkedéseik elfogadása előtt értékeljék azok végrehajtásának határokon átnyúló hatásait. Legalább a kockázati kiigazításon és szabályozási arbitrázson keresztül működő átterjedési csatornákat értékelni kell, az ERKT kézikönyv 11. fejezetében leírt módszertan használatával.

(2) Az érintett aktiváló hatóságok számára ajánlott, hogy értékeljék:

(3) Az érintett aktiváló hatóságok számára ajánlott, hogy legalább évente egyszer kísérjék figyelemmel az általuk bevezetett makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak bekövetkezését és alakulását.

(1) Az érintett aktiváló hatóságok számára ajánlott, hogy a makroprudenciális politikai intézkedésekről azok elfogadásakor, de legkésőbb az elfogadásuktól számított két héten belül értesítsék az ERKT-t. Az értesítésnek tartalmaznia kell a határokon átnyúló hatásoknak, valamint a más érintett hatóságok által biztosítandó viszonosság szükségességének értékelését. Az EKRT kéri az érintett aktiváló hatóságokat, hogy az információkat angol nyelven, az ERKT honlapján közzétett sablonok használatával biztosítsák.

(2) Ha a más tagállamok által biztosított viszonosságot a vonatkozó intézkedések eredményes működéséhez szükségesnek tekintik, az érintett aktiváló hatóságok számára ajánlott, hogy az intézkedésről való értesítéssel együtt nyújtsanak be viszonosság iránti kérést az ERKT-hez. A kérésnek a lényeges jellegre vonatkozó javasolt küszöbértéket is tartalmaznia kell.

(3) Ha valamely makroprudenciális politikai intézkedéseket ezen ajánlás elfogadása előtt aktiváltak, vagy az intézkedések első bevezetésekor nem tartották szükségesnek a viszonosságot, azonban az érintett aktiváló hatóság később úgy döntött, hogy e viszonosság szükségessé vált, az érintett aktiváló hatóságok számára ajánlott, hogy nyújtsanak be viszonosság iránti kérést az ERKT-hez.

(1) Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy biztosítsák a viszonosságot a más érintett hatóságok által elfogadott azon makroprudenciális politikai intézkedések tekintetében, amelyek tekintetében az ERKT a viszonosság biztosítását ajánlotta. A viszonosság biztosítása ajánlott a következő, a mellékletben részletesebben leírt intézkedések tekintetében:

(2) Az érintett hatóságok számára ajánlott az ezen ajánlásban felsorolt makroprudenciális politikai intézkedések tekintetében a viszonosság biztosítása oly módon, hogy ugyanazt a makroprudenciális politikai intézkedést hajtják végre, mint amelyet az aktiváló hatóság végrehajtott. Ha a nemzeti jogszabályok nem biztosítják ugyanazt a makroprudenciális politikai intézkedést, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a viszonosságot az ERKT-val történő konzultációt követően a jogrendszerükben rendelkezésre álló azon makroprudenciális politikai intézkedés elfogadása útján biztosítsák, amely az aktivált makroprudenciális politikai intézkedéssel leginkább egyenértékű hatással jár.

(3) Amennyiben egy adott makroprudenciális politikai intézkedés tekintetében a viszonosság biztosítására vonatkozóan nem ajánlott valamely meghatározott határidő, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a viszonosságot biztosító makroprudenciális politikai intézkedéseket legkésőbb ezen ajánlás legutóbbi módosításának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított három hónapon belül fogadják el. Az elfogadott és a viszonosságot biztosító intézkedéseknek lehetőség szerint azonos aktiválási dátummal kell rendelkezniük.

(1) Az érintett hatóságok mentesíthetik a joghatóságuk alá tartozó valamely pénzügyi szolgáltatót valamely meghatározott, viszonosságot biztosító makroprudenciális politikai intézkedés alkalmazása alól, amennyiben e pénzügyi szolgáltató az azonosított makroprudenciális kockázattal szemben nem jelentős kitettséggel rendelkezik abban az országban, ahol az érintett aktiváló hatóság a szóban forgó makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazza (de minimis elv). Az ERKT kéri az érintett hatóságokat, hogy jelentsék be az ERKT-nek az ilyen mentességeket, az ERKT honlapján közzétett, a viszonosságot biztosító intézkedésekről való értesítésére szolgáló sablon használatával.

(2) Ha az érintett hatóságok az intézkedés tekintetében már azelőtt biztosították a viszonosságot, és azt közzétették, mielőtt az intézkedés tekintetében ebben az ajánlásban a viszonosság biztosítását ajánlották volna, a viszonosságot biztosító intézkedést nem kell módosítani akkor sem, ha az eltér az aktiváló hatóság által végrehajtott intézkedéstől.

(1) Az érintett hatóságoknak jelentést kell tenniük az ERKT-nek és a Tanácsnak az ezen ajánlás nyomán hozott intézkedésekről, vagy az intézkedés mellőzését megfelelően meg kell indokolniuk. Jelentést kétévente kell küldeni, és az első jelentést 2017. június 30-ig kell megküldeni. A jelentéseknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

(2) Megosztott feladatkörök esetén az érintett hatóságoknak egyeztetniük kell egymással annak érdekében, hogy megfelelő időben szolgáltassák a szükséges információkat.

(3) Az érintett hatóságokat az ERKT ösztönzi arra, hogy a javasolt makroprudenciális politikai intézkedésekről a lehető legkorábban tájékoztassák az ERKT-t.

(4) Valamely viszonosságot biztosító makroprudenciális politikai intézkedés akkor minősül egyenértékűnek, ha a lehetséges mértékben:

(1) Az ERKT titkársága:

(2) Az igazgatótanács értékeli az érintett hatóságok által jelentett intézkedéseket és indokolásokat, és adott esetben dönt arról, hogy ezt az ajánlást betartották-e, és hogy az érintett hatóságok megfelelő indokolást adtak-e az intézkedés mellőzésére.

1. Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja vi. alpontjának megfelelően alkalmazott és a Belgiumban engedélyezett, az IRB-módszert használó hitelintézetek számára előírt belgiumi intézkedést egy a Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségekre alkalmazandó kockázatisúly-többlet alkotja, amely két összetevőből áll:

2. Az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai számára ajánlott, hogy a belgiumi intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt a C(3) ajánlásban megjelölt határidőn belül a belföldön engedélyezett, az IRB-módszert használó hitelintézetek Belgiumban található fióktelepeire alkalmazzák.

3. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a belgiumi intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt a belföldön engedélyezett, az IRB-módszert használó azon hitelintézetekre alkalmazzák, amelyek Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni közvetlen kitettséggel rendelkeznek. A C(2) ajánlással összhangban az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a C(3) ajánlásban megjelölt határidőn belül az aktiváló hatóság által Belgiumban végrehajtott intézkedéssel azonos intézkedést alkalmazzanak.

4. Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 )VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést legkésőbb ezen ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül fogadják el.

5. A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez 2 milliárd euro összegű, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik.

6. Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a vonatkozó tagállam érintett hatóságai mentességet biztosíthatnak a belföldön engedélyezett, az IRB-módszert használó azon hitelintézetek számára, amelyeknek a belgiumi lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettsége nem jelentős, vagyis a jelentős jellegre vonatkozó 2 milliárd euro összegű küszöbérték alatti kitettséggel rendelkeznek. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték alkalmazása során az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a belgiumi intézkedést a korábban mentesített, belföldön engedélyezett egyedi hitelintézetekre alkalmazzák, amennyiben azok túllépik a 2 milliárd eurós küszöbértéket.

7. Ahol nincsenek a vonatkozó tagállamban engedélyezett, Belgiumban található fiókteleppel rendelkező vagy Belgiumban található lakóingatlannal fedezett, lakossággal szembeni közvetlen kitettséggel rendelkező olyan hitelintézetek, amelyek az IRB-módszert használják és a belgiumi lakóingatlan-piaccal szemben 2 milliárd euro vagy azt meghaladó mértékű kitettséggel rendelkeznek, a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai dönthetnek úgy, hogy az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszában foglaltak szerint nem biztosítják a viszonosságot a belgiumi intézkedés tekintetében. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a belgiumi intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot, amennyiben az IRB-módszert használó valamely hitelintézet túllépi a 2 milliárd eurós küszöbértéket.

8. Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 2 milliárd eurós küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül.

1. Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja ii. alpontjának megfelelően alkalmazott francia intézkedés, amelyet a G-SII-k és O-SII-k tekintetében a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén kell alkalmazni (nem szubkonszolidált szinten), a nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határérték figyelembe vehető tőke 5 százalékára való szigorításából áll, amelyet a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, súlyosan eladósodott nagy nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségekre kell alkalmazni.

2. A nem pénzügyi vállalat természetes személy vagy a magánjog hatálya alá tartozó, franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező jogi személy, amely a szintjén és a konszolidáció legmagasabb szintjén az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 )A. mellékletének 2.45. pontja szerint meghatározott nem pénzügyi vállalatok szektorhoz tartozik.

3. Az intézkedést a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségekre kell alkalmazni, és a kapcsolt nem pénzügyi vállalatok csoportjai felé fennálló kitettségekre a következők szerint:

4. A G-SII-nek vagy O-SII-nek nagynak kell tekinteni a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatot, ha a nem pénzügyi vállalat vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt nem pénzügyi vállalatok csoportja felé fennálló eredeti kitettsége legalább 300 millió euro. Az eredeti kitettség értékét az 575/2013/EU rendelet 389. és 390. cikkével összhangban kell kiszámítani azt megelőzően, hogy az 575/2013/EU rendelet 399–403. cikkével összhangban figyelembe veszik a hitelkockázat-mérséklési technikák és mentességek hatását, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 4 ) 9. cikke szerinti adatszolgáltatásnak megfelelően.

5. A nem pénzügyi vállalat akkor minősül súlyosan eladósodottnak, ha tőkeáttételi mutatója meghaladja a 100 %-ot, és a pénzügyi költségek fedezeti mutatója 3 alatt marad, a csoport konszolidáció legmagasabb szintjén számítva a következők szerint:

6. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a francia intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt a belföldön engedélyezett G-SII-kre és O-SII-kre alkalmazzák a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén.

7. Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, a C(2) ajánlással összhangban, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést legkésőbb ezen ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított hat hónapon belül fogadják el.

8. A de minimis elv intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbérték kapcsolódik, amely a következőkből áll:

9. Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a vonatkozó tagállam érintett hatóságai mentességet biztosíthatnak azon belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k számára a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén, amelyek nem sértik meg a (8) bekezdésben szereplő jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbértéket. A jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbérték alkalmazása során az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k francia nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló kitettségeinek jelentős jellegét, valamint a belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nagy nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségének koncentrációját, és számukra ajánlott, hogy alkalmazzák a francia intézkedést a korábban mentességben részesített belföldön engedélyezett G-SII-kre és O-SII-kre a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén, amennyiben megsértették a (8) bekezdésben szereplő jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbértéket. Az érintett hatóságokat az ERKT ösztönzi továbbá arra, hogy a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, nagy nem pénzügyi vállalatok megnövekedett tőkeáttételéhez kapcsolódó rendszerkockázatokat jelezzék az országukban működő többi piaci résztvevő számára.

10. Ahol nincsenek a vonatkozó tagállamban engedélyezett G-SII-k és O-SII-k a banki prudenciális szabályozásuk szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén, amelyek francia nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló kitettsége meghaladja a (8) bekezdésben szereplő jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéket, a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai dönthetnek úgy, hogy az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszában foglaltak szerint a francia intézkedés tekintetében nem biztosítják a viszonosságot. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k francia nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló kitettségeinek jelentős jellegét, valamint a belföldön engedélyezett G-SII-k és O-SII-k franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező nagy nem pénzügyi vállalatok felé fennálló kitettségének koncentrációját, és számukra ajánlott, hogy biztosítsák a viszonosságot a francia intézkedés tekintetében, amennyiben valamely G-SII és O-SII a banki prudenciális szabályozása szerinti konszolidáció legmagasabb szintjén túllépi a (8) bekezdésben szereplő jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbértéket. Az érintett hatóságokat az ERKT ösztönzi továbbá arra, hogy a franciaországi létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező, nagy nem pénzügyi vállalatok megnövekedett tőkeáttételéhez kapcsolódó rendszerkockázatokat jelezzék az országukban működő többi piaci résztvevő számára.

11. Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a (8) bekezdésben hivatkozott jelentős jellegre vonatkozó kombinált küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül.

1. Az 575/2013/EU rendelet 458. cikke (2) bekezdése d) pontja vi. alpontjának megfelelően alkalmazott és a Svédországban engedélyezett, az IRB-módszert használó hitelintézetek számára előírt svéd intézkedést egy hitelintézet-specifikus, 25 százalékos alsó korlát alkotja a svédországi illetőségű ügyfeleket érintő, ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettségek portfóliójára alkalmazott kockázati súlyok kitettséggel súlyozott átlaga tekintetében.

2. A kitettséggel súlyozott átlag az egyedi kitettségek 575/2013/EU rendelet 154. cikkével összhangban kiszámított kockázati súlyainak átlaga, a vonatkozó kitettségértékkel súlyozva.

3. Az 575/2013/EU rendelet 458. cikkének (5) bekezdésével összhangban a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai számára ajánlott, hogy a svéd intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt a C(3) ajánlásban megjelölt határidőn belül a belföldön engedélyezett, az IRB-módszert használó hitelintézetek Svédországban található fióktelepeire alkalmazzák.

4. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a svéd intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt a belföldön engedélyezett, az IRB-módszert használó azon hitelintézetekre alkalmazzák, amelyek svédországi illetőségű ügyfeleket érintő, ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni közvetlen kitettséggel rendelkeznek. A C(2) ajánlással összhangban az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a C(3) ajánlásban megjelölt határidőn belül az aktiváló hatóság által Svédországban végrehajtott intézkedéssel azonos intézkedést alkalmazzanak.

5. Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely a fent említett intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik. Az érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az egyenértékű intézkedést legkésőbb ezen ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül fogadják el.

6. A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez 5 milliárd SEK összegű, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik.

7. Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a vonatkozó tagállam érintett hatóságai mentességet biztosíthatnak a belföldön engedélyezett, az IRB-módszert használó azon hitelintézetek számára, amelyeknek a svédországi illetőségű ügyfeleket érintő, ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettsége nem jelentős, vagyis a jelentős jellegre vonatkozó 5 milliárd SEK összegű küszöbérték alatti kitettséggel rendelkeznek. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték alkalmazása során az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a svéd intézkedést a korábban mentesített, belföldön engedélyezett egyedi hitelintézetekre alkalmazzák, amennyiben azok túllépik az 5 milliárd SEK küszöbértéket.

8. Ahol nincsenek a vonatkozó tagállamban engedélyezett, Svédországban található fiókteleppel rendelkező vagy svédországi illetőségű ügyfeleket érintő, ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni közvetlen kitettséggel rendelkező olyan hitelintézetek, amelyek az IRB-módszert használják és svédországi illetőségű ügyfeleket érintő, 5 milliárd SEK vagy azt meghaladó mértékű, ingatlannal fedezett, lakossággal szembeni kitettséggel rendelkeznek, a vonatkozó tagállamok érintett hatóságai dönthetnek úgy, hogy az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszában foglaltak szerint nem biztosítják a viszonosságot a svéd intézkedés tekintetében. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a svéd intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot, amennyiben az IRB-módszert használó valamely hitelintézet túllépi az 5 milliárd SEK küszöbértéket.

9. Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 5 milliárd SEK küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. A viszonosságot biztosító érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül.